2. A számítógépes hálózatok előnyei 2.1. Elektronikus üzenetek, levelek, fájlok küldésének lehetősége o

http://faribloghu.wordpress.com/2011/12/31/final-exam-topics-it/

http://faribloghu.wordpress.com

1. Mit nevezünk számítógépes hálózatnak  

Az egymástól térben elválasztott számítógépek összekapcsolását jelenti. E gépek között adatcsere révén munkamegosztás folyik. Ehhez természetesen a gépek közötti kommunikáció lehetőségét kell biztosítani, ami az esetek többségében vezetékeken valósul meg, de a kapcsolat létrejöhet elektromágneses sugárzás (rádióhullámok, ill. infrahullámok) segítségével is.

2. A számítógépes hálózatok előnyei 2.1. Elektronikus üzenetek, levelek, fájlok küldésének lehetősége o

o

Ha egy nagyobb vállalatnál az egyik osztályon dolgozó ügyintéző levelet szeretne küldeni egy másik osztályon, esetleg egy más épületben alkalmazott kollégájának, akkor ez hálózatba kötött számítógépek segítségével pillanatok alatt megoldható. Igaz, ez hálózatba kötött gépek nélkül is lehetséges volt, de nem pillanatok alatt. Az ugyanis korántsem mindegy, hogy a levél mennyi idő alatt ér oda a címzetthez. Ráadásul a levelekhez fájlokat lehet csatolni, miáltal azután már bármi elküldhető levélben. További előnyként egy ilyen elektronikus hálózat kapcsolódhat az Internethez is, azaz gyakorlatilag az egész világgal levelezhetünk.

2.2. Erőforrások megosztása o

o

A hálózatok segítségével a hálózatba csatlakozó gépek képesek ugyanazon eszközöket használni. Tehát egy cég, amelynek van 20 számítógépe, nem kell, hogy megvegyen 20 db nyomtatót, elég csak egy darab, melyet a hálózatba kapcsolva bármely dolgozó elérhet. Így a cég pénzt takaríthat meg. Hasonló a helyzet a MODEM és a lapolvasó, ill. bármely más ilyen eszköz esetében is.

2.3. Közös adatok használata o

Tegyük fel, van egy nagyobb forgalmú áruház. A készletét számítógépre vitték, és a számlázást is számítógéppel végzik. Jogosan lép fel például az igény arra, hogy a könyveléskor ne kelljen még egyszer újra rögzíteni az összes számla adatát. Ehhez azonban ugyanazokat az adatokat kell tudni használnia a raktárnak, a számlázásnak, és a könyvelésnek. Ez azonban egyúttal biztonsági problémákat is felvet.

2.4. Feladatok megosztása o

Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy nagyobb vállaltnál a dolgozók bérszámfejtéséhez szükséges adatokat akarják rögzíteni. A több ezer munkás napi jelenléti adatait a számfejtés előtt rögzíteni kell, ami csak több gép segítségével valósítható meg időre. Persze lehet elektronikus beléptető rendszert kiépíteni, de akkor a beléptető rendszernek kell tudnia használni ugyanazt az adatbázist.

3. Hálózatok részei 



Az előzőekben megadtuk a hálózat fogalmi meghatározását, valamint kialakulásának szükségességét és előnyeit. Most nézzük meg konkrétan milyen részekből épül fel egy számítógépes hálózat és az egyes részek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Egy klasszikus hálózat legalább egy központi számítógépből, azaz szerverből, és a hozzá kapcsolódó munkaállomásokból áll.

8. Hálózati alapismeretek Készítette: Farkas Dávid 11.F

Oldal 1 / 5



3.1. Szerver o

Funkciója a hálózaton lévő számítógépek kiszolgálása. Ez magába foglalhatja az adatok központi tárolását egyéni vagy közös felhasználás céljából, továbbá különféle szolgáltatások nyújtását a hálózati felhasználók számára.

3.2. Munkaállomás o

A szerveren kívül minden számítógép

3.3. Terminál o o

Olyan képernyőből és billentyűzetből álló eszköz, mely lehetővé teszi a hálózat központi számítógépével való kommunikációt. Gyakran saját háttérárai, ill. CPU-ja sincs. Emiatt önálló munkavégzésre alkalmatlan.

3.4. Kábelek, csatlakozók o

o

o

1

Koaxiális kábel és csatlakozója  A vékony koaxiális kábel, hivatalos neve „10-Base-2". Maga a kábel ránézésre ugyan pontosan olyan, mint a TV-nél alkalmazott koaxiális kábel, de ez csak a látszat. Elektronikai paramétereikben jelentősen különböznek. Az Ethernet kártyákhoz alkalmazandó kábel 50 ohmos. Sodrott érpáros kábel és csatlakozója  A név ne tévesszen meg senkit, nem 2 erű vezetékről van szó. Többnyire 8 ér (4 érpár) van a kábelben. E kábelezéshez az úgynevezett csillag topológiát lehet csak alkalmazni. Minden ilyen vezeték hossza maximum 100 méter lehet.  UTP1, magyarul árnyékolatlan sodrott érpárú kábel. Két fajtája létezik, melyeknek a hivatalos neve: 10-Base-T; illetve 100-Base-TX.  Professzionális rendszereknél a kábelezést általában úgynevezett strukturált kábelezéssel oldják meg. Ennek a lényege az, hogy egy kábelrendszert építenek ki az irodákban a telefon és a számítógép hálózathoz. Ezt az teszi lehetővé, hogy a 8-ból csak 4 ér szükséges a számítógép hálózat működéséhez. Egy ilyen rendszernél a fali aljzatra kell csak csatlakoztatni a PC-t, illetve a telefont, majd az adott aljzathoz vezető kábelt életre kell kelteni. Ez utóbbi művelethez azonban speciális központi elosztószekrényekre van szükség. Vezeték nélküli kapcsolatok  Manapság egyre jobban terjednek az ún. wireless hálózatok, ahol a gépek közötti kapcsolatokat mikrohullámok segítségével teszik lehetővé.  Ehhez egy router-re van szükségünk, megy az internetet, a megfelelő jelfelfogó rendszerrel rendelkező eszközöknek továbbítani tudja. Manapság minden laptop, és az újabb okostelefonok is képesek a wireless hálózatokhoz való csatlakozásra, ill. léteznek ilyen otthoni WLAN hálózatba kapcsolható nyomtatók is.  Nagy távolságok áthidalására, kontinensek összekapcsolására is használnak vezeték nélküli megoldásokat, ilyen például a műholdas összeköttetés is.

UTP - Unshielded Twisted Pair


Oldal 2 / 5



4. Hálózatok csoportosítása 4.1. Kiterjedésük alapján o

o

o

Helyi hálózatok (LAN)  A helyi hálózatok általában egy iroda vagy épület falain belül helyezkednek el, esetleg néhány, egymáshoz közeli épületeket kötnek össze.  A helyi hálózatok segítségével gyors és megbízható kapcsolatot teremthetünk a számítógépek között.  Legelterjedtebb változatai az úgynevezett Ethernet, illetve Token-Ring típusú hálózatok. Városi hálózatok (MAN)  A városi hálózatok általában egy település határain belül működnek. Ilyen például a kábeltévés hálózat, vagy egy helyi közlekedési vállalat információs rendszere is. Kiterjedt hálózatok (WAN)  A kiterjedt hálózatok túlnyúlnak egy település határain, egy országra, egy kontinensre, vagy akár az egész világra kiterjedhetnek.  Az egyik legismertebb ilyen hálózat az internet.

4.2. Hálózati topológia alapján A számítógépek fizikai összekötésének rendszerét hálózati topológiának nevezzük. LAN hálózatok kiépítésekor többféle kábelezési mód közül választhatunk. A két legelterjedtebb a sín- és a csillagtopológia. o Síntopológia  A számítógépek összekötése sorosan, egyetlen kábel segítségével történik. Kábelszakadáskor az egész hálózat működésképtelenné válik.

o

A csillagtopológiás  A hálózatban minden számítógép külön kábellel csatlakozik a kiszolgáló géphez. Ez a hálózati rendszer a síntopológiánál jóval üzembiztosabb, bár drágább megoldás. Egy esetleges kábelszakadás csak egyetlen gép leállását vonja maga után.

o

A gyűrűtopológia  A síntopológiához hasonló módon működik, de a kábel megszakítás nélküli körbe van kötve.


Oldal 3 / 5


o


A fatopológia  A csillag- és a síntopológiák kombinációja. A szerver általában több közvetítő számítógéppel áll közvetlen kapcsolatban, a kliensek pedig ezekhez a közvetítő gépekhez kapcsolódnak. Így a kliensek a közvetítő gépeken keresztül kommunikálnak a szerverrel és egymással. A fatopológia jellegzetessége, hogy minden számítógép egy, és csak egy útvonalon érhető el.  A fatopológiájú hálózat bármely pontján bekövetkezett hálózati hiba az érintett hálózatrészhez kapcsolódó alhálózatokat is megbéníthatja.

4.3. A kapcsolat típusa alapján o o

Pont-pont (point to point)  Egy számítógép egy másikkal közvetlen összeköttetésben áll. Ilyen kapcsolat a csillag, a gyűrű, és a fa kiépítésű hálózat. Az üzenetszórásos (broadcast)  Valamennyi számítógép egyetlen adatátviteli csatornára kapcsolódik. Ilyenkor az információ minden számítógéphez egyformán eljut.

5. A hálózati kommunikációt leíró szabályok 5.1. Hálózati protokoll o o

o

o

A protokoll a hálózati kommunikációt leíró szabályok rendszere. Protokollokat használnak a hálózatokban egymással kommunikáló számítógépek és programok is. A legelterjedtebb hálózati protokoll, amelyet kiterjedt hálózatok esetében használhatunk a TCP/IP (Transmission Control Protocol /Internet Protocol). Az átviteli ellenőrzőprotokoll/internetprotokoll az internet szabványosított kommunikációs protokolljainak az összessége. Az internetalkalmazási protokollok közé soroljuk még az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) és POP3 (Post Office Protocol), IMAP (Interactive Mail Access Protocol) levelezési protokollokat, csakúgy, mint az FTP (File Transfer Protocol) adatlehívásra, valamint a HTTP (HyperText Transfer Protocol) webböngészésre használt protokollokat. Két számítógép közötti adatcsere csak azonos protokollok használata esetén valósítható meg.


Oldal 4 / 5



5.2. Az OSI modell o

Az OSI referencia modell szerint egy hálózatot 7 rétegre osztunk. Az egyes rétegek megnevezése: 7. Alkalmazói 6. Megjelenítési 5. Viszony (Együttműködési) 4. Szállítási (Átviteli)* 3. Hálózati 2. Adatkapcsolati 1. Fizikai

o

"Prezentációs rétegek" logikai összeköttetéssel foglalkoznak

"Transzport rétegek" adatátvitellel foglalkoznak

Az egyes OSI rétegek feladatai:  A fizikai réteg (physical layer) a bitek kommunikációs csatornára való kibocsátásáéit felelős. Ide tartozik a csatlakozások elektromos és mechanikai definiálása, átviteli irányok megválasztása, stb.  Az adatkapcsolati réteg (data link layer) feladata egy hibátlan adatátviteli vonal biztosítása a "szomszéd" gépek között. Az adatokat adatkeretekké (data frame) tördeli, továbbítja, a nyugtát fogadja, hibajavítást és forgalomszabályozást végez.  A hálózati réteg (network layer) a kommunikációs alhálózatok működését vezérli, feladata az útvonalválasztás a forrás és a célállomás között. Ha az útvonalban eltérő hálózatok vannak, akkor fregmentálást, protokoll-átalakítást is végez. Az utolsó réteg, amely ismeri a hálózati topológiát.  A szállítási réteg (transport layer) feladata a végpontok közötti hibamentes átvitel biztosítása. Már nem tud a hálózati topológiáról, csak a két végpontban van rá szükség. Feladata lehet például az Összeköttetések felépítése és bontása, csomagok sorrendhelyes elrendezése, stb.  A viszonyréteg (session layer) lehetővé teszi, hogy két számítógép felhasználói kapcsolatot létesítsen egymással. Jellegzetes feladata a logikai kapcsolat felépítése és bontása, párbeszédszervezés. Elláthat szinkronizációs (ill. ellenőrzési) funkciót ellenőrzési pontok beépítésével.  A megjelenítési réteg (presentation layer) az egyetlen, amelyik megváltoztathatja az üzenet tartalmát. Tömörítést, rejtjelezést, kódcserét (ASCII - EBCDIC) végezhet el.  Az alkalmazási réteg (application layer) széles körben igényelt szolgáltatásokat tartalmaz, ilyen alapvető igény elégítenek ki például a file-ok tetszőleges gépek közötti másolását lehetővé tévő file transfer protokollok.


Oldal 5 / 5

2. A számítógépes hálózatok előnyei 2.1. Elektronikus üzenetek, levelek, fájlok küldésének lehetősége o

Recommend Documents