A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai
Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 1 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető l ő emberi b i és é állampolgári áll l á i jogok j k és é kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve 5. Az állam szuverenitása, a közvetlen és a közvetett hatalomgyakorlás formái 6 A Magyar Köztársaság államszervezete 6. 7. Jogszabálytan
1. Alkotmányosság á á és hatalom 1.1. Az állam á fogalma 1.2. Az állam főbb funkciói
1.1. Az állam fogalma
Állam: A nemzetközi jog meghatározza az állam ismérveit, ismérveit mint az államfogalom minimális és releváns kellékeit. A három á legalapvetőbb ő ismérv é a terület, a népesség é é és a főhatalom. Pontos meghatározást azonban a nemzetközi jog sem ad.
1.2. Az állam főbb funkciói • megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi szabályait és gondoskodik azok betartatásáról, • társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek b k életkörülményeinek él tkö ül é i k alakítására l kítá á (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődési stb. politika meghatározása és végrehajtásának szervezése), • összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzt (adóztatási jog), és ebből gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről (iskolák, kórházak, közutak, szociális intézmények stb. létesítése, működtetése és támogatása), támogatása) • ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat, • együttműködik gy más államokkal a közös feladatok megoldásában (külpolitika).
2. A Magyar gy Köztársaság g Alkotmánya 2.1. Az alkotmány fogalma 2 2 Az 2.2. A Alkotmány Alk t á általános ált lá rendelkezései
2.1. Az alkotmány y fogalma g Alkotmány: Általában egy ország alaptörvénye. Formai megközelítésben a jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg. g Történetileg az alkotmányoknak két fő típusa alakult ki: a történeti (más néven íratlan) és a kartális (más néven írott) alkotmány. A történeti alkotmány a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összessége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állam állampolgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák. Ilyen alkotmánya volt Magyarországnak gy g 1949-ig. g Ezt hívták ezeréves alkotmánynak.
A kartális alkotmányt alaptörvénynek tekintik, amellyel nem lehet ellentétes egyetlen más – az adott országban megalkotott – jogszabály sem. Az írott alkotmányt vagy alkotmányozó y nemzetgyűlés gy vagy gy a legfelsőbb képviseleti szerv (parlament, Országgyűlés) fogadja el (esetleg népszavazás erősíti meg).
2.2. Az Alkotmány általános rendelkezései " A Magyar Köztársaság független, független demokratikus jogállam.„ • jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, világosság) • népszuverenitás (választott képviselők útján, közvetlenül)) • állampolgárok védelme • g gazdasági g élet szabályozása y
"A A Magyar Köztársaság elismeri az ember alapvető jogait."
3. Alapvető emberi és állampolgári p g jjogok g és kötelességek
3. Alapvető emberi és állampolgári jogok és kötelességek • alapvető jog (emberi és állampolgári jogok), alanyi jog az alapvető p jjogok g lényegi y g elemeit törvény y állapítja p j meg g ((lényegi y g elemeit törvény sem korlátozhatja) • csoportosítás: alany és tárgy szerint – alany l szerint: i t emberi b i jogok; j k és é állampolgári áll l á i jogok j k és é kötelességek – tárgy gy szerint: p politikai rendszerhez kapcsolódó p alapjogok; pj g ; gazdasági rendszerhez kapcsolódó alapjogok • alapvető jogok: – szabadságjogok b d á j k (élet (él t é és emberi b i méltóság, éltó á jogorvoslat, j l t gyülekezési jog) –p politikai alapjogok pj g ((választójog, j g, állampolgárság, p g g, helyi y önkormányzás) – gazdasági, szociális és kulturális alapjogok (pihenés, munka egészség) munka, • alapvető kötelességek: jogszabályok betartása, közterhek, tankötelezettség
4. Az államhatalom 4 megosztásának elve
4. Az államhatalom megosztásának elve A közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani, melynek célja: a hatalmi ágak – a választópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőrizhetők ő legyenek (Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, űködé é k a jog j uralmának.) l á k)
A hatalommegosztás elve Montesquieu nevéhez fűződik: főszabályként 3 hatalmi ágról beszélhetünk
Tö é h ói Törvényhozói
Vé Végrehajtói h jtói
Bí ói Bírói
5. Az állam szuverenitása, a kö közvetlen tl és é a közvetett kö t tt hatalomgyakorlás formái 5.1. Az állam áll szuverenitása i á gy 5.2. Közvetlen hatalomgyakorlás 5.3. Közvetett hatalomgyakorlás
5 1 Az állam szuverenitása 5.1. A szuverenitás állami főhatalmat jelent. jelent • Megkülönböztetünk külső és belső szuverenitást: A külső szuverenitás azt jelenti, hogy az áll állam a hatalmát h l á mini denféle külső befolyástól, ellenőrzéstől men mentesen, önállóan gyakorolja.
A belső szuverenitás az államon belüli hatalmat jelenti, azt, hogy – szervezetei útján – az állam mindenkire nézve kötelező döntéseket hozhat, és azok végrehajtását g j kikényszerítheti. y A belső szuverenitás – a modern államokban általában elfogadott tétel szerint i t – népszuverenitás, é itá azaz az állam a választóktól nyer felhatalmazást a hatalom gyakorlására. gy
5.2. Közvetlen hatalomgyakorlás A nép közvetlen hatalomgyakorlási formái sokfélék lehetnek.
Ezek közül két olyan forma van, amelynek során az érintett választók mindegyike részt vehet a hatalom gyakorlásában:
a népszavazás és a népi kezdeményezés A népszavazás és a népi kezdeményezés során a válasz tópolgárok válasz-tópolgárok közvetlenül gyakorolják a népszuverenitást, vagyis kiemelkedő jelentőségű ügyekben közreműködnek a legfon legfon-tosabb tosabb állami döntések meghozatalában. • mindkettő lehet országos és helyi, helyi • illetve kötelező vagy mérlegelés alapján sorra kerülő
5.3. Közvetett hatalomgyakorlás Az állampolgárok a hatalom gyakorlásában többnyire közvetett módon, azaz képviselőik útján vesznek részt. VÁLASZTÁSI RENDSZER = választójogi szabályok és választási eljárási szabályok összessége VÁLASZTÓJOGI SZABÁLYOK •aktív választójog: ki választhat •passzív választójog: ki választható •feltételek: nagykorúság, állampolgárság, lakóhely
Választójog alapelvei: • általános általános= minden nagykorú állampolgárt megillet • egyenlő=minden szavazat azonos mértékű • közvetlen= közvetlenül a jelöltekre szavazunk • titkos= titkos zárt fülke, fülke boríték, boríték lezárt urna, bizottság Kizárás: csak bírósági ítélet alapozhatja meg (cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, szabadságvesztés intézeti kény szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, közügyektől eltiltás).
6 A Magyar Köztársaság 6. államszervezete 6.1. Az Országgyűlés 6 2 Köztársasági elnök 6.2. 6.3. Alkotmánybíróság 6.4. Országgyűlési biztosok 6.5. Bíróság g 6.6. Ügyészség 6 7 Kormány 6.7.
6. A Magyar Köztársaság államszervezete • Törvényhozó hatalom (Országgyűlés) • Államfő (Köztársasági elnök) • Végrehajtó g j hatalom ((Kormány, y, minisztériumok,, országos á főhatóságok, ő ó á államigazgatás á á helyi szervei) • Jogvédelmi szervek
alkotmány lk á és é alkotmányos lk á jogok j k védelme éd l (AB, ( ombudsmanok) igazságszolgáltatás g g g szervei ((bíróságok, g , ügyészségek) gy g )
• A helyi közügyek ellátására létesített szervek (helyi és területi önkormányzatok) Jellemzői: ő
• jogállam (jogbiztonság) • az állam felépítésére, felépítésére működésére vonatkozó alapvető szabályokat az alkotmány szabályozza • hierarchia
6.1. Az Országgyűlés • legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv • törvényhozói hatalmat gyakorol • a végrehajtó hatalmat ellenőrzi Feladatai 5 csoportba oszthatók: Szabályozó jellegű döntések meghozatala (pl.: alkotmány és más törvények megalkotása; nemzetközi e et ö szerződések s e ődése megkötése) eg ötése) A kormány ellenőrzése (pl.: kormányprogram elfogadása; költségvetés végrehajtásának ellenőrzése) Személyi döntések (országgyűlés tisztségviselőinek- ; államhatalmi á k vezetőinek ágak tői k megválasztása) ál tá ) Védelmi feladatok (pl.: hadiállapot kinyilvánítása; békekötés)) Egyéb feladatok (pl.: közkegyelem; helyi önkormányzat feloszlatása)
6.1.1. Országgyűlési képviselők • tevékenységüket a köz érdekében végzik • 386 képviselő ké i lő • mentelmi jog illeti meg őket, ez két d l t jelent: dolgot j l t felelőtlenséget sérthetetlenséget • szigorú összeférhetetlenségi szabályok • törvénykezdeményezési joguk van, vitában felszólalhatnak, bizottságok ülésein részt vehetnek, interpellálhatnak és kérdezhetnek
• • • • •
•
• •
6.1.2. Az Országgyűlés szervezete, működése
megbízatása négy évre szól g szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg működési rendjét a Házszabály tartalmazza tisztségviselői: elnök, alelnökök, jegyzők (tagjai sorából) bizottságok: - állandó áll dó és é ideiglenes; id i l all és é eseti ti - Házbizottság (tagjai: elnök, alelnökök, frakcióvezetők) ülésszak: - rendes (febr.1. (febr.1.-jún.15.; jún.15.; szept.1. szept.1.-dec.15.) dec.15.) - rendkívüli p az Országgyűlés, ggy , ha a képviselők p határozatképes több mint fele jelen van szó szerinti jegyzőkönyv
6.2. Köztársasági elnök Magyarország államfője a köztársasági elnök • kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett • önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít meg • a végrehajtó hatalmon kívül áll, politikailag független Megválasztása: A választást jelölés előzi meg: ehhez 50 képviselő írásbeli ajánlása szükséges g Köztársasági elnök lehet: az a választójoggal rendelkező, magyar állampolgár, aki a 35. évét betöltötte. Tevékenysége: az Országgyűlés 5 évre választja, választja egy alkalommal újraválasztható • titkos szavazás • képviseli ké i li a Magyar M Államot, Áll t nemzetközi tkö i szerződéseket ődé k t köt, köt egyéni é i kegyelmet gyakorol, kitűzi az országgyűlési képviselők választásának időpontját, népszavazást kezdeményezhet, törvényt kezdeményezhet • feladatait önállóan vagy ellenjegyzéssel látja el
6.3. Alkotmánybíróság • bírósági formában működő testület, 11 tagját az Országgyűlés választja 9 évre é • szigorú összeférhetetlenségi szabályok Hatáskörébe tartozik: előzetes normakontroll utólagos normakontroll alkotmányjogi panasz mulasztásos alkotmánysértés megállapítása hatásköri viták eldöntése Alkotmányértelmezés egyéb hatáskörök, pl.: államfő büntetőjogi felelősségének megállapítása Az Alkotmánybíróság tagjává az a jogi végzettségű, kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár választható meg, aki a 45. életévét betöltötte.
6.4. Országgyűlési biztosok • az alkotmány alapján létrehozott közjogi méltóság (a jogintézmény a skandináv államokból származik) • jelenleg Magyarországon állampolgári jogok országgyűlési biztosa; nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa; adatvédelmi biztos működik • az Országgyűlés O á űlé választja ál tj 6 évre, é egyszer újraváúj á lasztható • alkotmányos jogokkal (nemzeti és etnikai jogokkal, jogokkal személyes/közérdekű adatokkal) kapcsolatos visszásságokat vizsgálja • intézkedéseket kezdeményezhetnek • eljárásukat bárki kezdeményezheti, valamint hivatalból is eljárhatnak • évente beszámolnak az Országgyűlésnek
6.5. Bíróság Magyarországon az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. A bíróság í ó á tehát á az állam á büntető ő igényének é é érvényesítésére, a jogviták eldöntésére és végrehajtására j létrehozott,, közigazgatástól g g elkülönült szervezeti rendszer.
• • • • •
Az igazságszolgáltatás alapelvei bíróság előtti egyenlőség, tisztességes eljárás, társas-bíráskodás elve, védelemhez és képviselethez való jog, jogorvoslat joga
A bírósági rendszer négy szintű • Legfelsőbb Bíróság • Ítélőtáblák • Megyei és fővárosi bíróságok b óságo • Helyi, fővárosi kerületi és munkaügyi bíróságok
függetlenség, összeférhetetlenség
6.6. Ügyészség Az ügyészség:
• közreműködik az alkotmányos rend és az állampolgárok jogainak védelmében • üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket
Hatáskörei:
• Ügyészi nyomozás • Nyomozás á törvényessége ö é é feletti felügyelet • Büntetés-végrehajtás törvényességének ö é é é k felügyelef lü l te • Képviseli a vádat • Ügyészi Ü törvényességi felügyelet
Élén a legfőbb ügyész áll, akit az Országgyűlés választ 6 évre.
Négyszintű szervezet: • Legfőbb Ügyészség • fellebbviteli főügyészségek • megyei, megyei fővárosi főügyész főügyészségek, • városi, fővárosi kerületi ügyészségek Az ügyészi szervezet része, de a szervezeten belül viszonylagos önállósággal bír a katonai ügyészi szervezet: • Katonai Főügyészség, • Katonai Fellebbviteli Főgy g, ügyészség, • katonai területi ügyészségek
6.7. Kormány • a végrehajtó hatalmat testesíti meg • általános hatáskörű testületi szerv,, mely y a miniszterelnökből és a miniszterekből áll • megalakulása: A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja A minisztereket a miniszterelnök jjavaslatára a köztársasági á á elnök nevezi ki • kettős funkciója van: a kormányzati feladatok ellátása és a közigazgatás irányítása, felügyelete ( a közigazgatás csúcsszerve) • Országgyűlésnek felelős • megszűnik: ű ik új O Ogy. megalakulásával, l k lá á l a miniszterelnök vagy a kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, l é é l összeférhetetlenségével, ö fé h l é é l konstruktív k k í bizalmatlansági indítvánnyal indítvány
7 Jogszabálytan 7. J bál t 7.1. 7 1 A jog j fogalma f l 7.2. Jogszabályok g y érvényessége, hatályossága 7 3 Jogforrások rendszere 7.3.
7 1 A jog 7.1. j fogalma f l A jog azoknak az általánosan (mindenkire nézve) kötelező társadalmi normáknak az összessége, amelyeket • az alkotmány rendelkezései alapján arra feljogosított állami szervek határoznak meg, és • amelyek betartását szankciókkal ((hátrány y kilátásba helyezésével y és alkalmazásával), á á illetve • végső fokon közvetlen állami kényszerrel is biztosítanak.
7.2. Jogszabályok érvényessége, hatályossága Hatályosság y g Érvényes a jogszabály, • csak érvényes jogszabály ha a esetében merül fel g • a jjogalkotásra • ennek az érvényességnek a vonatkozó keretét jelöli előírásoknak időbeli: az az időtartam (időmegfelelően pont), ameddig a jogszabályt • jogszabály alkotására alkalmazni kell feljogosított e jogos tott szerv s e személyi: é a jogszabállyal á é érinalkotta meg tettek köre • illeszkedik a jogforrási tárgyi: a jogszabályban szabá szabáhierarchiába á lyozott társadalmi viszonyok • jogilag előírt módon területi: adott jogszabály kihirdették rendelkezései milyen területre terjednek ki
7.3. Jogforrások rendszere Jogforrásról két értelemben beszélhetünk: bes élhetünk 1. Anyagi értelemben vett jogforrás = az a szervezet, amely jogosult a jogszabályt megalkotni 2. Alaki értelemben vett jogforrás = a jogszabály megjelenési formája (törvény, rendelet)
Jogforrási hierarchia: Alkotmány Törvények (Törvényerejű é ű rendelet) Rendelet Kö ö é i jjog, Közösségi nemzetközi szerződés Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: Határozat Utasítás Statisztikai közlemények Jogi iránymutatás á á Jegybanki rendelkezés
7.3.1. A törvény y • a törvényalkotás a legfelsőbb állami szerv tevékenysége • legmagasabb rendű jogforrás DE: nem lehet ellentétes az alkotmánnyal és a nemzetközi szerződésekkel
• törvényhozási tárgyak:
a legállandóbb jellegű és legjelentősebb társadalmi, gazdasági viszonyok és az állampolgárok alapvető jogai, kötelezettségei
• Jelölése: J lölé pl. 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról
• hivatalos hi t l lapban l b kell k ll közzétenni kö ét i
7.3.2. A rendelet • végrehajtó hatalom jogalkotó tevékenysége • rendelet d l t alkotására lk tá á jogosult: j lt
kormány, miniszterelnök, miniszter, helyi önkormányzat (kö tá (köztársasági á i elnök, l ök Honvédelmi H éd l i Tanács) T á ) MNB elnöke
• alapja a törvényben foglalt felhatalmazás • csak bizonyos területre koncentrálnak • jelölése: Pl.:51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet a közigazgatási g g és az ügykezelői gy alapvizsgáról p g Hivatalos lapban közzé kell tenni!
Köszönöm a figyelmet g és
sikeres felkészülést kívánok!
