Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. ELŐTERJESZTÉS az egyházi fenntartású iskolába járó tanulók önkormányzati támogatásának lehetőségeiről
Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 44/2011. (V. 20.) sz. önkormányzati testületi határozata szerint megállapodást kötött a Püspökladányi Református Egyházközséggel. A megállapodás egyes pontjai olyan feladatokat tartalmaztak mindkét fél részére, amelyek az elmúlt hónapok folyamán megvalósultak. Püspökladány Város Önkormányzata e megállapodásban rögzített valamennyi vállalását teljesítette. A nyári hónapokban – a polgármester kezdeményezésére – három oldalú egyeztetések zajlottak (önkormányzat – egyház – önkormányzati iskola), több részletkérdés tisztázása érdekében. Ezen kívül a polgármester az Egyházközség meghívásának eleget téve több alkalommal részt vett presbitériumi ülésen. Az előterjesztésben foglaltak az ezeken a megbeszéléseken felmerült kérdéseket összefoglalóan tartalmazzák. Fontos hangsúlyozni, hogy a támogatás lehetőségeiről döntést hozni az önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A Püspökladányi Református Egyházközség részéről elhangzott kérések a következők voltak: az egyházi fenntartású iskolába járó püspökladányi gyermekeket ugyanolyan mértékben támogassa az önkormányzat, mint az önkormányzati fenntartású iskolába járókat. Ezek a támogatások az étkeztetésre, az iskolabusz igénybevételére, illetve az úszásoktatásra vonatkozóan merültek fel. Ahhoz, hogy a képviselő-testület felelős döntést hozhasson, először is szükséges a jogszabályi háttér megvizsgálása. I. A közoktatási intézmények fenntartásának jogszabályi háttere a fenntartó szempontjából Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (a továbbiakban: önkormányzati törvény) részletesen szabályozza a helyi önkormányzatok jogait, kötelezettségeit, feladat- és hatáskörét. Az önkormányzati törvény 8. §-ának (4) bekezdése szerint „A települési önkormányzat köteles gondoskodni ... az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, ...”. A 81. § (2) bekezdése értelmében „... feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.” A 89. § (1) bek. szerint: „A helyi önkormányzat az intézményét támogatásban részesíti.” Ugyanezen § (3) bekezdése pedig kimondja: „A helyi önkormányzat a más által fenntartott intézmények működéséhez támogatást nyújthat”.
2
A helyi önkormányzatok a saját költségvetési bevételeikkel, kiadásaikkal önállóan gazdálkodnak. (77. § (1) bekezdés) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 1. §-ában világosan megfogalmazódik, hogy hatálya az iskola fenntartójára tekintet nélkül vonatkozik minden közoktatási feladatot ellátóra. (Természetesen az általános elv mellett azokat az eltéréseket is tartalmazza a törvény, amelyek pl. az egyházi iskolafenntartókat érintik.) Ugyancsak hatályos – fenntartótól függetlenül – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (a továbbiakban: MKM rendelet), valamint a 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Korm. rendelet), - szintén a megfelelő eltérésekkel – valamennyi iskolafenntartóra. Röviden összefoglalva ezek a közoktatás egész rendszerét érintő jogszabályok az iskolafenntartókra vonatkozóan a következő fontos rendelkezéseket tartalmazzák (közoktatási törvény 85. § 86. § 79. §): - a helyi önkormányzatok a közoktatási törvényben meghatározottak szerint látják el közoktatással kapcsolatos feladataikat; - a nem helyi önkormányzati fenntartású intézmények vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhetnek; - az osztály-, csoportlétszámra vonatkozó 3. számú melléklet (kivéve a maximális létszámot érintő rendelkezés) alkalmazása a nem helyi önkormányzati fenntartású intézményben nem kötelező; - az iskolai felvétel, a tanulói jogviszony fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető a nem önkormányzati intézményben; A közoktatási törvény részletesen rendelkezik a finanszírozás kérdéseiről is. (114. § - 120. §) Ebből azt érdemes az előterjesztésben kiemelni, hogy a 118. §(4) bekezdése értelmében: „A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a normatív költségvetési hozzájárulásra – jogszabályban meghatározottak szerint benyújtott – igénylés alapján válik jogosulttá. Az igénylést az ellátott és – jogszabályban meghatározott nyilvántartások szerint – igazolt feladatok után lehet benyújtani. Az igénylés benyújtásának elmulasztása – kivéve, ha az igazolási kérelmet elfogadják – jogvesztő. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladatainak az ellátásához az intézményfenntartó normatív költségvetési hozzájárulást vesz igénybe, az adott költségvetési évet követő év március 31-éig köteles a szolgáltatásait igénybe vevő részére közölni a támogatás egy főre jutó összegét, továbbá köteles – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra hozni, hogy az adott intézmény feladatainak ellátásához igénybe vett normatív hozzájárulás a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi. (7) Az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmény után járó költségvetési hozzájárulás meghatározásánál e törvény rendelkezései mellett figyelembe kell venni a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény rendelkezéseit is.”
3
A közoktatási törvény 121.§ (1) bekezdésének 12. pontja (Értelmező rendelkezések) pontosan definiálja a fenntartó fogalmát is: „121. § (1) E törvény alkalmazásában 12. fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy), illetőleg természetes személy (mint egyéni vállalkozó), amely, illetve aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik;”
Az MKM rendelet, illetve a Korm. rendelet szintén részletesen foglalkozik a nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények eltérő szabályaival, ezek azonban azt a lényeges kérdést, hogy a fenntartónak rendelkeznie kell az intézmény működéséhez szükséges feltételekkel, nem befolyásolják: közoktatási törvény „38. § (1) A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. A közoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel. Állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek – ha e törvény másként nem rendelkezik – határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak. Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha az alaptevékenységének ellátásához szükséges előírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit – az évente összeállított és a fenntartó által megállapított – költségvetésben kell előirányozni.”
A jogszabályok egy másik csoportja, - amelyeket érdemes figyelembe venni a helyes álláspont kialakításához – csak az egyházakra vonatkozik. Ezek közül az előterjesztés tartalma szempontjából kiemelhető az 1997. évi CXXIV. törvény az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről 5.§-a és 6.§-ából az (1) – (2) bekezdése: 5. § (1) Az egyházi intézményfenntartók által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek központi költségvetési finanszírozása az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik. (2) Az egyházi fenntartóknak az (1) bekezdésben említett intézmények után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulásának jogcímeit és fedezetét, illetve arányait az éves költségvetési törvény tartalmazza. 6. § (1) Az egyházak további támogatásra (a továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosultak, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az adott egyház által fenntartott intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik.
4
(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási, illetve a szociális szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével.
Lényeges még annak a tisztázása is, hogy az alapfokú művészetoktatási intézménybe való beiratkozást nem befolyásolja az, hogy milyen fenntartású iskola tanulójáról van szó. Ugyancsak „alanyi jogon” részesülhet a gyermek, tanuló a lakóhelye szerint illetékes pedagógiai szakszolgálati ellátásban [4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról]. Végül az önkormányzati támogatás lehetőségének vizsgálata szempontjából kiemelkedő jelentőségű költségvetési jogszabályt kell említeni, amelynek ide vonatkozó fontosabb részeiből a pontosság kedvéért az előterjesztés idéz is. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: 2011. évi költségvetési törvény) 42. §-a a 2011. évre vonatkozóan meghatározza az egyházak közcélú és egyéb tevékenysége támogatásának szabályait. Az egyházak az ebben foglaltak szerint (a 42. § (1) és (2) bekezdésében részletezett módon) kapnak az államtól normatív és egyéb hozzájárulást. Idézem: 42. § (1) Az Országgyûlés a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsõoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végzõ, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következõk szerint: a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg – figyelemmel a b) pontban foglaltakra – a 3. melléklet 15–17. pontjában, az 5. melléklet 5., 11. pontjában, továbbá a 8. melléklet I. részének 1–3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett a következõ eltérésekkel: A 3. melléklet 16. f) pontjában megállapított normatív hozzájárulás szempontjából bejáró az a tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli településen van. A 16. g) pont szerinti hozzájárulás akkor igényelhetõ a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai és/vagy általános iskolai feladat ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttmûködési megállapodás alapján vállalja. A hozzájárulás az együttmûködési megállapodásban foglalt azon gyermekek, tanulók után igényelhetõ, akiknek nevelésérõl, oktatásáról a nem állami intézmény fenntartója gondoskodik. Az igénylésnél a 3. melléklet 16. f)–g) pontjaiban foglalt további feltételeket értelemszerûen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni.”
5
Továbbá a 42.§ h.) pontja és (2) bekezdése: „h) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét a folyósítást követõ 15 napon belül át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. (2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítõ támogatásra jogosult. A támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – 230 000 forint/év minden valós – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 1. mellékletében meghatározottak szerint számított – gyermek, illetve tanuló létszám után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban – a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 3. mellékletének 15. a)–d) pontjai alapján 2011. augusztus 31éig, a 3. melléklet 15. a)–d) pontjaiban 2011. szeptember 1-jétõl figyelembe vehetõ – törtévi (8/12 és 4/12 havi), illetve átlaglétszáma, valamint a 16. bb) pont alatti korai fejlesztésben és a 16. bc) pont alatti fejlesztõ felkészítésben részt vevõ gyermekeknek, tanulóknak az e törvény 3. melléklet Kiegészítõ szabályok 10. h) pontja szerint számított létszáma alapján. E kiegészítõ támogatásra az egyház a felsõoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult.”
Ebbe a körbe beletartoznak egyéb ún. szociális juttatások, amelyek a közoktatási intézmények ellátottjait érintik. Idézem a 2011. évi költségvetési törvény 3. számú mellékletének 17. a.) és b.) pontjában foglaltakat: „17. Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások a) Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés FAJLAGOS ÖSSZEG: 68 000 forint/fõ/év A hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában nappali rendszerû oktatásban, továbbá a kollégiumi ellátásban részt vevõ – a 15., a 16. bb) és a 16. bc) jogcímen figyelembe vehetõ – gyermekek, tanulók után, akik számára a fenntartó a Gyvt. 148. § (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítésidíj-kedvezményt biztosít, illetve azok után a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülõ óvodások, 1–8. évfolyamos általános iskolai tanulók után, akik számára ingyenes étkeztetést biztosít. Az e körbe tartozó gyermek, tanuló után csak egy jogcímen jár a hozzájárulás. Ugyanazon gyermek, tanuló – mûvészeti (párhuzamos) oktatás vagy a kiegészítõ kisebbségi oktatásban vendégtanulói jogviszony vagy kollégiumi ellátás esetén – csak egy intézménynél vehetõ figyelembe. Az igényjogosultság számítása a Kiegészítõ szabályok 10. k) pontja szerint történik.”
Ugyanennek a címnek a b.) pontjában a tankönyv ellátás támogatása szerepel, természetesen ez is megilleti a feltételek fennállása esetén az egyházi iskolai fenntartót. „b) Tanulók ingyenes tankönyvellátásának támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG: 12 000 forint/fõ/év
6
A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat a Közokt. tv. 10. § (4) bekezdése, továbbá a tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdése alapján – az 1–13. évfolyamokon, a szakiskola 9–10. évfolyamán és a szakképzési évfolyamokon – nappali rendszerû oktatásban részt vevõ, ingyenes tankönyvellátásra jogosult iskolai tanulók ingyenes tankönyvellátásához a 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült létszáma alapján. A hozzájárulás egy tanuló után egy jogcímen igényelhetõ. A tanulói tankönyvtámogatások megállapításához figyelembe kell venni a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 22. §-ának elõírásait is. A hozzájárulással való elszámolás a 2011/2012. tanévi nyitó (október 1-jei) tényleges közoktatási statisztikai létszámból, az ingyenes tankönyv-ellátásra jogosultak száma alapján történik.”
Tehát összegezve az állapítható meg, hogy a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásával és támogatásával azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett illeti meg a közoktatási feladatot ellátó egyházat a normatív hozzájárulás. Azok az eltérések, amelyek a 42.§ a.) pontjában olvashatók, az alapfokú oktatást érdemben nem érintik. Hozzá lehet még tenni mindehhez, hogy a Magyar Köztársaság területén bármely jogi személyre (így az egyházakra is) számos egyéb az Országgyűlés, a Kormány, vagy a különböző miniszterek által alkotott jogszabályok kivétel nélkül vonatkoznak. Az előterjesztésben ezután a Püspökladány Város Önkormányzata által a 2011. évben megállapított támogatásokat érdemes részletesen megvizsgálni különös tekintettel annak forrására.
II. Az önkormányzat által a 2011. évben az általános iskolai tanulók részére nyújtott támogatásokról A Képviselő-testület, a 2/2011. (II. 25.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: költségvetési rendelet) döntött a város költségvetéséről. E rendelet 14. számú melléklete tartalmazza a Püspökladány Város Önkormányzata által önként vállalt feladatokra vonatkozó 2011. évre tervezett támogatásokat. Az előterjesztés a továbbiakban az alábbi támogatási jogcímeket részletezi: -
tanévkezdés támogatása általános iskolai tanulók úszásoktatásának támogatása oktatási intézmények által használt sportcsarnok működtetésének támogatása buszbérlet támogatása általános iskolai tanulók részére
Tanévkezdés támogatása: Tanévkezdéskor a tankönyvvásárláshoz az általános iskolai tanulók 1.000 Ft-os támogatást kapnak, kivéve azok, akik ingyenes tankönyvellátásban részesülnek. Az
7
önkormányzat az eredeti költségvetési keretszámban az érintett intézmény részére lebontja a támogatást. A támogatást az önkormányzat saját forrásból biztosítja, erre normatív állami hozzájárulást nem kap.
Általános iskolai tanulók úszásoktatása Az önkormányzat az eredeti költségvetésben az e célra megképzett keretet teljes egészében saját forrásból biztosítja, mivel e feladatra állami támogatást nem kap.
Oktatási intézmények tanulói működtetésének finanszírozása
és
DSK
által
használt
Sportcsarnok
Az önkormányzat az eredeti költségvetésben az e célra megképzett keretet szinte teljes egészében saját forrásból biztosítja.
Buszbérlet általános iskolai tanulók számára Az önkormányzat az eredeti költségvetésben az e célra megképzett keretet teljes egészében saját forrásból biztosítja, mivel e feladatra állami támogatást nem kap. A tanulók utaztatását végző vállalkozónak az önkormányzat szerződésben megállapított összeget fizet, amely nem függ a tanulók létszámától. Így annak nincs akadálya, hogy ezt a buszjáratot az egyházi fenntartású iskolába járó gyermekek is térítésmentesen igénybe vegyék.
Étkeztetés támogatása Az önkormányzati költségvetési rendelet 15. melléklete tartalmazza a normatív térítési díj kedvezményre nem jogosult gyermekek részére az étkezési térítési díj csökkentéséhez nyújtott támogatást. Az önkormányzat az eredeti költségvetési keretszámban lebontja az érintett intézmény részére a normatív térítési díj kedvezményre nem jogosultak önkormányzati támogatását, mely általános iskolai tanulók esetén 40 Ft/nap + ÁFA. A támogatásra az önkormányzat központi forrást nem kap, ezt önkormányzati forrás terhére biztosítja.
Az önként vállalt juttatások közül javasoljuk, hogy a tanévkezdési támogatást biztosítsa az önkormányzat a püspökladányi lakosú, egyházi fenntartású intézménybe járó tanulók részére. Ez azzal magyarázható, hogy a tanévkezdési támogatásban valamennyi, Püspökladányban állandó lakóhellyel rendelkező tanuló (általános iskolai, középiskolai tanuló főiskolai és egyetemi hallgató) részesül.
8
Határ ozati
j a v a s l a t:
Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Püspökladányi Református Egyházközség fenntartásában lévő általános iskola püspökladányi állandó lakhellyel rendelkező tanulói részére 2011. évben 1.) 1.000 Ft/fő tanévkezdési támogatást biztosít az önkormányzat saját forrása terhére. 2.) Támogatja, hogy az önkormányzattal szerződésben álló vállalkozó által végzett utaztatási szolgáltatás az egyházi fenntartású iskolába járó gyermekekre is kiterjedjen. 3.) A jogszabályi háttérre figyelemmel nem támogatja az étkeztetés, az úszásoktatás, valamint a sportcsarnok igénybevételére vonatkozó kedvezmények kiterjesztését az egyházi fenntartású intézmény vonatkozásában. Határidő: azonnal Felelős: Dombi Imréné, polgármester
Püspökladány, 2011. szeptember 14.
D o m b i Imréné polgármester
