2015 | Évfolyam IV |#31
A szorgalom jó következménye
[2]
Lehet-e egy fiú és egy lány „csak barát”? A szerelem és szexualitás helye a házasságban
FiatalOK ....................................
[4]
A hát jobb egészségéért
A Te egészséged ....................................
[6]
Сsak egy darab papír?
A Te családod ....................................
[8]
Az ember fő dolga
Lelkünk ....................................
[10] Nem vagy szomjas? Tudomány világában ....................................
[11] Az idegen Gyerek sarok
Jól ismerjük a tücsök és a hangya meséjét. A tavasz közeledtével a szorgalomnak megvan a jó következménye. Aki a jövőre gondol, előre készül a következő télre, amikor a hideg megannyi jégvirágot fest majd újra az ablakra. A régi korszakok embere ezért nyáron használta ki a rendelkezésére álló időt. A szántóvető gondos egymásutániságában szemlélte a körülötte levő természetet. Mindennek megvolt a rendje. Ma is tapasztalhatjuk ezt a csodálatos, esztendőről esztendőre ismétlődő körforgást, ami az évek számának növekedésével a bölcsességet is csiszolja. Amint a róna végtelenségét szemlélő vidéki gazda, az őseitől és a saját tevékenysége által gyűjtött tapasztalat által, azt a városias életet élő, de a teremtett világ szépsége után vágyó ember is a nyári ablakokban és erkélyeken sorakozó cserepekben pompázó virágokban is kamatoztathatja. Ha tehát ennyire fontos a külső környezet, vajon fordítunk-e ugyanilyen gondot a belső világunkra? A növény a legmegfelelőbb táplálék esetén nyújtja azt, amit várunk attól. Az ember is akkor képes a feladatának betöltésére, ha adott a feltétel. Gondolunk-e arra, hogy az elhangzó tanács megszívlelendő? Panasz hagyja el az ajkunkat. „Milyen beteg lettem, pedig semmi rosszat nem tettem…” A szülői intés, az orvos javaslata elkerüli a figyelmünket. Ha viszont a tanácsot megfogadjuk, jó következménye van. Ha a tanácsot megvetjük, annak is megvan a következménye. Te melyiket választod? Az egészség meglétekor fel sem merül bennünk a kérdés, „Mitől van az egészség?” Érthető, hiszen ezt tartjuk természetesnek. Amint elér bennünket a baj, olykor csak egyetlen kérdés vagy a helytelen gyakorlatunkat magasztaló megállapítás forog bennünk, s ebből a körből aligha tudunk kitörni. Ebben a helyzetben leginkább két, egymáshoz – formailag – nagyon hasonlító kérdést érdemes feltenni. „Hogyan lehetek (ismét) egészséges?” És „Hogyan lehetek beteg?” A válasz ezen az úton könnyebben megtalálható. Gyermekkori emlék tör elő, vagy éppen a legalkalmasabb tanácsadóhoz vezet az utunk. Áldás és átok van egymás mellett; aszerint, hogy engedelmeskedünk-e a rendnek, vagy megvetjük, esetleg csak részben valósítjuk meg. A saját életünkben ugyanúgy megláthatjuk az összefüggést, mint ahogy a növények esetében is. Így az életünk nem a vak véletlen csapongó játéka. Bölcs törvényszerűségek sokasága áll a rendelkezésünkre. E törvényszerűségek nem átláthatatlanok, hanem rendkívül egyszerűek. Az egyik a másikból következik. Ha ennek megtartásán fáradozunk, akkor felismerjük az azok mögött csendesen munkálkodó Teremtő előrelátását, jóságát, bölcsességét. A növényeknek alapvetően azért kell egészségesnek lenniük, hogy nekünk is egészséget adjanak. A táplálásunkra vannak. Egyesek gyógyításra valók. Olykor a tápláléknövények a gyógyítás szolgálatában is állnak. A gyógynövényeink helyes használatának pedig mellékhatás nélküli áldás a következménye. Használjuk ki mindezeket, hogy az azokba rejtett kincs a javunkat szolgálhassa. Áldásos olvasást kívánok. Farkas Győző, a főszerkesztő
Lehet-e egy fiú és egy lány „csak barát”? Talán nem sok olyan ember van a világon, aki ne vágyna egy igazi barátságra. A bölcs Salamon kijelenti, hogy „minden időben szeret, aki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.” De lehet-e egy fiú és egy lány „csak barát”? Azt hiszem, ez a kérdés nagyon sok fiatalt foglalkoztat. Bevallom őszintén, egészen idáig a feltett kérdéssel kapcsolatban az volt a véleményem, hogy nem, de most egy kicsit elbizonytalanodtam. Amerikában makacsul tartja magát az a vélemény, hogy egy férfi és egy nő lehet „csak barát”. A múlt héten nagyon megörültem az egyik szingli barátomnak, mert úgy gondolja, hogy megtalálta azt a lányt, akivel összekötné az éle-
tét. Remélem, ott lehetek majd az esküvőjén. Az egyedül levő olvasónknak meg azt kívánom, találja meg a társát, mert bizony igaz az, hogy nem jó az embernek egyedül lenni. Ezzel együtt eléggé zavarban vagyok, mivel tudom, hogy számos szinglinek, aki meg akar házasodni, van néhány közeli barátja az ellenkező nem képviselője közül. Valami beépült a keresztény kultúránkba, ami helyteleníti a normális fiú/lány barátságot. Úgy tűnik, mintha attól félnénk, hogy mialatt normális dolgokról beszélgetnek egy órát, megosztják a reményüket, álmukat vagy gondjukat egymással, s rögtön egy ágyban találják magukat, mint ahogy a filmekben megszoktuk. Ezzel párhuzamosan pedig nyomás alatt tartjuk a fiúkat és lányokat, hogy házasodjanak meg, ha már barátokká váltak. – Ó, Dóra, mi láttunk Sanyival tegnap. Valami kialakult köztetek? Sanyi és Dóra miért nem bátoríthatja éppen csak egymást az Istennel való utazásban anélkül, hogy a kapcsolatuk átforduljon a nagy döntésbe? Lehetséges, hogy keresztény fiúk és 2
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
lányok egészségesen barátkozzanak anélkül, hogy feltételeznénk róluk, egymást az oltár elé vezetik? Úgy gondolom, igen. De szeretnék megosztani veletek ötféle kulcsot, amely segít az ilyen kapcsolat fejlődésében. 1. Úgy tekints a barátodra, mint a családodra! Pál azt mondja Timótheusnak, úgy viszonyuljon az idősebb hölgyekhez, mint az édesanyjához, a fiatalabbakhoz pedig, mint a lánytestvéréhez (1Tim 5:2). Ugyanez a szabály vonatkozik a lányokra is. A keresztény férfiakra úgy tekints, mint a fiútestvéreidre. Ha ilyen tiszta szívvel állsz hozzájuk, akkor az igazi barátság lehetséges. Ha a fiú úgy tekint a lányra, mint a testvérére, akkor nem fog a teste után sóvárogni, sőt, képes lesz támogatni a lányt. Ha pedig egy lány testvérként tekint a fiúbarátjára, akkor törődik vele, és imádkozik érte, anélkül, hogy elvárná, szexuális érzelmet tápláljon iránta. 2. Kerüld az „összeboronálást”! Manapság a barátok és rokonok részéről szűnni nem akaró nyomás van, hogy találd meg „az egyetlen egyet”, a nagy Őt. Ha ezt a terhet hordozod, a barátságod az ellenkező nem képviselőjével gyakran könnyen lefolyócsővé válhat. „Ő az igazi?” „Kedvel engem?” „Hogyan kellene felöltöznöm?” „Mit mondjak neki?” Ezek a nyugtalanító kérdések aggodalomba fordulnak át, és elszívják a teljes örömöt a kapcsolatból. A társsal kapcsolatos vágyadat bízd Istenre. Ha nem nyugszol meg, borzalmas benyomást fogsz kelteni... ezután aztán nem sok jóra számíthatsz. Ne erőltesd, hogy valami megtörténjen, csak élvezd a tudatot, hogy van egy új barátod. Emlékezz a 37. zsoltár 4. versére! „Gyönyörködjél az Úrban, és megadja a szíved kérését!” 3. Búcsúzz el a félszegségtől! Mielőtt megházasodtunk, a feleségem és én rettegtünk, amikor randevúzni kellett. Valakit, akit alig ismersz, elhívni ebédelni, félelmetes tud lenni, és ez az oka annak, hogy annyi keresztény férfi és nő szingli még 35 évesen is. Ezalatt a keresztény lányoknak azt mondják, hogy várjanak egy srácra, aki először elviszi őket vacsorázni, így arra vannak kondicionálva, hogy várjanak „a hívásra”. Ha el akarsz búcsúzni a bénázástól, akkor szervezz csoportos programot. Találkozz néhány baráttal egy teára, hívd meg őket főzni, vagy dobjatok össze egy jó kirándulást. Csak élvezd mások társaságát. És lányok! Legyetek szabadok meghívást kezdeményezni! 4. Fedezd fel újra a beszélgetés művészetét! A mai, médiával telített kultúránkban elfelejtettük, hogyan kell egymással beszélgetni. Egy csomó srác bunkónak és ügyetlennek érzi magát, így inkább elmerülnek a videójáték világában, és érzelmileg elszigetelődnek. Ezeknek a fiúknak szükségük van barátokra – ideértve a lány barátokat is –, hogy segítsenek feltörni a kagylóhéjukat. Miközben mind a fiúk, mind a lányok függővé váltak a telefonjuktól, és nem tudják, hogyan beszélgethetnének legalább egy órát anélkül, hogy ellenőriznék a szöveges üzenetüket. Ha pedig jó baráttá akarsz válni, tanuld meg, hogyan figyelj arra a személyre, akivel beszélsz!
FiatalOK
5. Ne engedj a nemi csábításnak! Szinte minden üzenet, amit a médiából kapunk, a szexről szól. De keresztényként nem kell meghajolnod ez előtt a bálvány előtt. Anélkül is lehet jelentőségteljes barátod a másik nemből, hogy végül ne az ágyban kössetek ki. De ha előre eltervezitek, hogy tiszták maradtok, fel kell állítanotok néhány jól látható határt! Érezz hétköznapi módon. Ne vegyél fel sokat sejtető ruhát. Ne érintsétek meg egymást erotikusan. Végül, ne töltsétek egymásnál az estét a „barátság” nevében. Ha igaz barátok vagytok, eléggé tisztelitek egymást ahhoz, hogy elkerüljétek a szexuális hibát, amit később nagyon megbánnátok, és a barátságot is tönkre vágjátok. Egy igazi keresztény lány vagy fiú megőrzi magát mindaddig, amíg kimondja „a boldogító igent” Isten színe előtt, és így igazi áldást nyer a házasságban.
A szerelem és szexualitás helye a házasságban Szerelem, szexualitás, gyengédség, testiség. Olyan kérdések ezek, amelyekről korántsem gondolkodik mindenki egyformán. A különböző párok egészen másként élik meg a házasságuknak ezt az oldalát, sőt, egy páron belül is egymástól eltérő meggyőződést, szükségletet és elképzelést mutathatnak a felek. Egy kisarkított és eléggé erősen általánosító nézet szerint „A nő szexet ad a gyengédségért cserébe, a férfi pedig gyengédséget ad a szexért cserébe.” Noha ez az álláspont nagyon leegyszerűsíti a kérdést, kimond néhány olyan tényt, amelyet magunk is gyakran tapasztalunk, de nem szívesen mondunk ki. A párkapcsolatban a szerelem és a testiség egyaránt komoly súllyal vesz részt, ezért hát fontos tisztáznunk a kettő közötti rangsort, vagy a kettejük egymáshoz való viszonyát. A nők és a férfiak között alapvető különbség létezik abban, ahogyan a kapcsolatukat megélik, és ebből számos esetben konfliktus vagy meg nem értés adódhat. A szerelem és a szex valóban mutat néhány markáns különbséget. A szexualitás elsősorban biológiai szükséglet, amely kisebb vagy nagyobb mértékben minden emberben megtalálható, és amely a testi kielégülés felé hajt bennünket. A szerelem ezzel szemben inkább egyfajta lelki igény, amelyet nem minden ember érez egyformán. További különbség, hogy a szexuális vágy a kielégülés után eltűnik – mint az éhség egy ötfogásos ebéd után –, ugyanakkor a szeretett személytől való elválás erős vágyakozást vált ki. Nézzük meg tehát, hogy egy egészséges párkapcsolatban hogyan is viszonyuljon egymáshoz a testiség és a lelkiség, a szex és a szerelem. Ebből a szemszögből a legtöbb házasságot általában a következő három definíció valamelyikébe lehet belepréselni. 1. A házasság szerelmi kapcsolat, amelynek a szex az alapja. 3
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
Ez a nézet azt mondja ki, hogy a szerelmi viszonynak mindig a szexuális kielégülés iránti hajtóerő az alapja. A szerelem ezzel a szex melléktermékévé alacsonyodik le. E nézet szélsőséges képviselője volt Sigmund Freud, aki élesen elválasztotta egymástól a szerelmet és a szexualitást, és pesszimista módon nem hitt abban, hogy az ember teljes szexuális vágya kielégíthető lenne tartós párkapcsolat keretén belül. 2. A házasság szexuális kapcsolat, amelynek a szerelem az alapja. Ez a nézet a másik szélsőség. Akik ezt az elképzelést vallják, azok túlidealizálják a szerelmet, míg a szexualitás szerepét alábecsülik. A legnevesebb képviselője Abraham Maslow, a szükségletpiramis megalkotója, aki a szexualitást az alacsonyabb rendű (bár nélkülözhetetlen) szükséglethez sorolta, míg a szerelmi beteljesülést az önmegvalósítás felső kategóriájába helyezte. Aki tehát ennek a meghatározásnak a jegyében él, annak a szex csak ösztönös, biológiai tényező által befolyásolt cselekmény, amely egy megkerülhetetlen
állomás a magasabb rendű lelki egyesülés felé vezető úton. 3. A házasság szerelmi kapcsolat, amelynek része a szex. A két szélsőséges nézet után jómagam ezt tartom kiegyensúlyozott, egészséges meghatározásnak. A szerelmi kapcsolat nem lehet teljes szex nélkül, de ugyanakkor nem a szex az egyetlen és mindent meghatározó alap, amelyre a kapcsolat épül. A szex is egy arca a házasságnak, ugyanúgy, mint ahogyan a közös cél, a kommunikáció, a konfliktuskezelés, a pénzügyek irányítása vagy a szabadidőtöltés. Ez nem csökkenti a szexualitás jelentőségét, csak segít a megfelelő helyre tenni azt. A szerelmi kapcsolat tehát nem működhet hosszú távon harmóniában a testi intimitás nélkül, ugyanakkor nagyon ingatag talajon áll az a szerelmi kapcsolat, amely csak a testiségre épül. Ez a szemlélet képviseli a szex és a szerelem kiegyensúlyozott viszonyát, amelyet számos pár tapasztalata alátámaszt.
FiatalOK
A hát jobb egészségéért Általános útmutatás A hát lehető legjobb megtámasztása a saját hátizmaink segítségével lehetséges, ezért a hátgyakorlat hűséges végzése sokszor fölöslegessé teheti a fűző vagy corset viselését is. A hátizmaink biztosíthatják mindazt a támogatást, amelyre nekünk szükségünk van, ha kellően megerősítjük azokat az előírt gyakorlat rendszeres végzésével. Gyakorlat A gyakorlat tekintetében kövessük a kezelőorvosunk utasítását. Fokozatosan emeljük a gyakorlat frekvenciáját, ahogyan a kondíciónk is javul. Ha viszont kifáradunk, azonnal hagyjuk abba. Ha az izmaink feszülnek, akkor a hátgyakorlat megkezdése előtt meleg vízzel zuhanyozzunk, vagy kádfürdőzzünk. Ne ijedjünk meg, ha a gyakorlat után enyhe fájdalmat érzünk, ez annak a jele, hogy az izmaink egyre erősebbé válnak. Egy takarón vagy matracon tornázzunk, a nyakunk alá helyezzünk kispárnát. A ruházatunk legyen laza, cipőt ne viseljünk. Minden olyan gyakorlatot szüntessünk meg, amely fájdalommal jár, amíg nem beszeltünk az orvosunkkal. Hasznos tanács az egészségesebb hátért Amikor gyaloglunk, figyeljünk arra, hogy a lábujjaink előre nézzenek. A testsúlyunk nagyobb hányada a sarkokra nehezedjen, amikor emelkedőhöz értünk, a mellkasunkat egyenesen tartsuk, és a medence elülső részét emeljük meg. Kerüljük a magas sarkú lábbelit is! Álljunk úgy, mintha a fejünkkel a mennyezetet szeretnénk megérinteni, a szemünk előrenézzen. A helyes testtartás ezen az egyszerű manőveren alapul. Ülés Üljünk hátradőlve egy meredek támlájú székre. Ne engedjük, hogy a hát alsó része beessen, és ne érintse a támlát. Ha lehet, a térdünket emeljük magasabbra a csípő szintjénél, amikor autóban ülünk. A titkárnők megfelelően állítsák be az ülőhelyzetüket. Üljünk a széken a lehető leghátrább, egyenes háttal.
Emelés Hajlítsuk be a térdünket, guggoljunk le, és a terhet a hátizmaink helyett a combizmaink segítségével emeljük fel. Soha ne hajoljunk előre a térdünk felé, 4
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
és ne emeljünk a törzs felső részével. Mozogjunk lassan, kerüljük a hirtelen mozdulatot. Ne emeljünk terhet magunk előtt, a derékvonalunk felett. Ne emeljünk ki semmi nehezet előrehajolva az autó csomagtartójából, mert meghúzhatjuk a hátunk alsó részének izmait.
Alvás Kemény matracon aludjunk. Kiváló például egy 2 cm vastag, rétegelt lemezből készült ágydeszka, amelyre kemény ortopédmatracot helyezünk. Akut hátfájdalom esetén a térdhajlatunk alá tegyünk egy párnát vagy egy összehengerített matracot, és a fej alá szintén egy párnát. Oldalfekvésben is tartsuk a csípőnket és a térdünket hajlítva. Vezetés Kemény és megfelelően alátámasztott ülésben üljünk, közel a kormányhoz, hajlított térdekkel. Hosszú utakon álljunk meg egy-két óránként, sétáljunk egy keveset, hogy a feszült izmok ellazuljanak. Munka Próbáljuk meg elkerülni a hosszú állást igénylő munka miatti kimerültséget. Kissé hajlítsuk be a térdünket és a csípőnket, ha szűkséges, az egyik lábunkat tegyük fel egy sámlira, és ha ülőmunkát végzünk, néha keljünk fel, mozogjunk kicsit, és végezzünk néhány hátgyakorlatot álló helyzetünkben. Az úszás is kiválóan erősíti a törzs tartóizmait, amelyek a gerinc stabilitásáért felelősek, és az ízületek kímélése mellett, fejleszti az izmokat és javítja az állóképességet. A lazító és nyújtó mozgásformák hatékonyan oldják az izomzat görcsét. Az is fontos, hogy a székben helyesen üljünk! Csípőnket toljuk hátra, hogy hátunkat megtámaszsza a szék háttámlája.
A Te egészséged
Gyakorlatok a hát jobb egészségéért 1. Feküdjünk hanyatt hajlított térdekkel, karjainkat kulcsoljuk össze a nyakunk alatt, és a talpunk érintkezzen a padlóval. Vegyünk mély lélegzetet, és lazítsunk. Szorítsuk a hátunk egy kis részét a talajhoz, s feszítsük meg a has- és farizmainkat. Ezután a medence alsó részét fordítsuk előre, és a hátunkat laposan nyomjuk a földre. Maradjunk így öt másodpercig, majd lazítsunk.
2. Feküdjünk hanyatt, hajlított térdekkel. A talpunk érintkezzen a padlóval. Markoljuk meg az egyik térdünket két kézzel, és húzzuk olyan közel a mellkasunkhoz, amennyire csak tudjuk. Térjünk vissza a kiindulási helyzetbe, nyújtsuk ki a lábunkat. Ismét térjünk vissza az eredeti pozícióba, majd az egészet ismételjük meg a másik lábunkkal is. 3. Feküdjünk hanyatt, hajlított térdekkel. A talpunk nyugodjon a padlón. Vegyünk mély lélegzetet, és lazítsunk. Fogjuk meg mindkét térdünket, és húzzuk közel a mellkasunkhoz. Tartsuk így három másodpercig, majd térjünk vissza a kiindulási helyzetbe. Nyújtott lábbal lazítsunk. 4. Feküdjünk hanyatt, hajlított térddel, talpunk érintkezzen a padlóval. Húzzuk az egyik térdünket a mellkashoz, majd nyújtsuk magasra, amennyire csak tudjuk. Térjünk vissza a kezdő pozícióba. Lazítsunk, majd ismételjük meg a másik lábunkkal is. Fontos! Ez a gyakorlat kiválóan jó térdhajlítóizmok nyújtására, de nem ajánlott azoknak, akik isiászos fájdalomtól szenvednek, porckorongsérv miatt. 5. a) Feküdjünk hasra, és az ujjainkat kulcsoljuk össze a hátunk mögött. A vállunkat húzzuk hátra úgy, hogy a kezünket a lábak felé közelítjük. A lapockánkat préseljük össze, és a fejünket emeljük fel a padlóról. Vegyünk mély lélegzetet, tartsuk benn két másodpercig, majd lazítsunk. b) Álljunk egyenesen. A hátunk mögött markoljuk meg az egyik hüvelykujjunkat a másik kezünkkel, majd húzzuk lefelé, a padló irányába. Álljunk lábujjhegyre, és nézzünk a plafon felé, miközben folytatjuk a lefelé húzást. Maradjunk így egy pillanatig, majd lazítsunk. A napi munkánk során ismételjük meg tízszer, kétóránként. Kávészünet helyett inkább tartsunk mozgásszünetet! 6. Támaszkodjunk a hátunkkal az ajtófélfának. A sarkunk tíz centire legyen a kerettől. Vegyünk mély levegőt, és lazítsunk. Nyomjuk a derekunkat a félfá5
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
hoz. Feszítsük meg a has- és farizmainkat, hogy a térdünk kissé meghajoljon. Így a medence alsó része előrefordulhat. Ezután a nyakunkat szorítsuk az ajtókerethez. Mindkét karunkkal támaszkodjunk a túloldali félfához és nyújtsuk ki a térdünket is. Tartsuk két másodpercig, majd lazítsunk. A következő (a 7., a 8. és a 9.) gyakorlatokat csak akkor szabad elkezdenünk, ha a fájdalmunk teljesen megszűnt, és az előző gyakorlatot már több hete végezzük. 7. Feküdjünk hanyatt nyújtott lábakkal, a karunkat tartsuk a törzsünk mellet. Vegyünk mély lélegzetet, és lazítsunk. Emeljük fel a lábunkat nyújtva, ameddig kényelmes. Majd eresszük le, amilyen lassan csak tudjuk. Mindkét lábbal ismételjük meg ötször. 8. Egy széket vagy asztalt megfogva végezzük. Guggoljunk le, a fejünket hajtsuk előre, majd rugózzunk fel-le kétszer vagy háromszor. Ezután térjünk vissza egyenes helyzetbe. 9. Feküdjünk hanyatt, hajlított térdekkel. A talpunk nyugodjon a padlón. Húzzuk magunkat ülő helyzetbe, miközben a térdünk hajlítva marad, és térjünk vissza a kiindulási helyzetbe, majd lazítsunk. Megkönnyítheti a gyakorlatot, ha valaki segít lenn tartani a lábat. Dr. Richard A. Hansen: Gyógyuljunk otthon
Amikor magas a sarok Talán nem minden nő tudja azt, hogy a magas sarkú cipő viselése feleslegesen terheli a bokát, térdet, medencét és az egész gerincoszlopot. Mivel a talpak ízületei nem működnek megfelelően a magas sarkú cipő viselése miatt, a test többi részének kell kompenzálni, ami azt jelenti, hogy azokra is nagyobb terhelés jut. Ezért a magas sarkú cipő viselése közben a nyaki izmok megmerevednek és nyomják az ott lévő idegszálakat, s mindez krónikus fejfájást eredményez. Ha tehát ön is egészségesebben szeretne élni, ne legyen a divat rabszolgája, inkább keresse fel az ÉDENKERT boltot. Itt megtalálhatja az egészségre igen hasznos élelmiszereket és az egészséges életmódot bemutató könyvekbe is betekinthet. Szeretettel várjuk önt nállunk, Beregszászban, a Bohdan Hmelnickij (Bocskai) út 17. (a Beregszászi 4. sz. Kossuth Lajos Középiskolával szemben). Az üzlet szombat kivételével nyitva van vasárnaptól csütörtökig, 8:30-tól 16:30-ig, pénteken 8:30-tól 12:00ig. Telefonszám: 0665071220 vagy 0633667551.
A Te egészséged
Сsak egy darab papír?
A rituálénak ősidő óta fontos szerepe van az emberek életében. A rituálé segít az életciklusok közötti határvonalak világossá tételében, és nagyon fontos szerepe van abban, hogy ezt a határt az egész család figyelembe vegye, és a párhoz való viszonyát ennek mentén újragondolja. Ilyen rituálé az esküvő is. Az esküvői szertartás éppen ezért létfontosságú szerepet játszik abban, hogy a házasulandók a szüleik szemében kikerüljenek a gyermekstátusból, és egyenrangú felnőttstátusba kerüljenek, akik mostantól elsősorban házastársak, és már csak másodsorban a szüleik gyermekei. Védi a család egységét a széteséstől és a szervezetlenségtől Ha a fontos rituálé – esetünkben a házasságkötés – kimarad, akkor ez zavart kelt a család bizonyos tagjaiban, akik nem tudják, miként is viszonyuljanak az új helyzetbe került taghoz és annak társához. Akkor ő most ki is ebben a családban tulajdonképpen? Milyen felelősséggel tartozik a család iránta? Milyen felelősséggel tartozik ő a család iránt? Még mindig a származási családja az elsődleges család a számára, vagy már külön családként értelmezi magát? Ilyen és hasonló kérdések lappangnak a felszín alatt, amelyek megválaszolásra várnak. Erősíti a családtagok összetartozását A házasságkötés, mint rituálé, az egész nagy családot összehozza. Ilyenkor mindenki ott van, aki számít, akkor is, ha a hétköznapokban nagy földrajzi távolság választja el őket egymástól. Az esküvőn a pár szembesül a nagyszülők, nagybácsik, nagynénik, unokatestvérek és más rokonok által képezett nagy szociális hálóval, amely, mint fontos erőforrás, a rendelkezésére áll. A házasság ezért nem két ember magánügye. A házasságkötés szövetséget jelent, szövetségkötés pedig az ókortól napjainkig elképzelhetetlen volt tanúk és hitelesítő ceremónia nélkül. Megalapozza és fenntartja a családi identitást Az esküvő félreérthetetlenül jelzi, hogy a pár nincs egyedül, magára hagyatva a nagyvilágban. Van múltja, van gyökere és folytonossága, amelyet továbbörökít. Bármilyen is a viszonya a felmenőivel, nem a légüres térben mozog. Amikor azt mondja, hogy „MI”, akkor nem csak kettejükre gondol, hanem megjelenik ott egy sor tradíció, történet, anekdota, amely az elmúlt évtizedekben vagy akár évszázadokban is formálta azt a jelent, amelyet most megélnek. Serkenti a verbális és nem verbális kommunikációt A rituálé a természetéből fakadóan megjelenít olyan dolgokat, amelyeket szavakban nehéz megfogalmazni. Ugyanakkor a rituálé serkent arra, hogy a szertartás alatt megélt érzelem szóban is kifejeződjön. Segíti az érték és szabály továbbadását az egyik generációtól a másik felé Akinek van múltja, az meríthet abból fontos információt, amely segítheti az új és eddig ismeretlen életszakaszra való berendezkedésben. Az értéknek és szabálynak itt különösen nagy szerepe van. A párnak nem kell feltétlenül továbbvinnie a szülei s nagyszülei 6
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
értékszemléletét, de akármilyen is az, fontos viszonyítási pontként szolgál a saját értékük és szabályrendszerük újragondolásában és megfogalmazásában. Segíti az átmenetet az egyik életszakaszból a másikba A házasságkötés mindenki számára az új életszakasz kezdetét jelöli. A párnak is, amely most a saját családjáért vállal felelősséget, de a szülőknek is, akik már nem szólhatnak bele a gyermekeik döntésébe, hanem egyenrangú partnerként, az eddig megszokottnál nagyobb távolságból támogatják őket. Ennek feldolgozásában segít az esküvő, amely nagy érzelmet felszabadít, ami enélkül elfojtásra kerülne. Ezért látjuk olyan sok esküvőn sírni az örömszülőket, mert a ceremónia lehetőséget ad számukra az érzelmükkel való szembesülésre és annak feldolgozására.
Segíti a nem tudatos folyamattal való szembenézést, ami csökkenti a félelemérzetet Az esküvő a maga kötött lefolyásával egyesíti a család tagjait egymással és azzal a sok ezer családdal, amely a múltban már bejárta ugyanezt az utat. Ez pedig csökkenti az ismeretlentől való félelmet. Azt az érzetet közvetíti, hogy már sokan átéltek hasonlót, és mindenki megtalálta a feldolgozási módját. Ha nekik sikerült, akkor nekünk miért ne sikerülne? Az alapkérdésünkhöz visszakanyarodva, leszögezhetjük, hogy valóban nem a papír tartja egyben a házasságot. Ugyanakkor a papír a fontos rituálé tárgyi kifejeződése, amely nélkül a formálódó új életközösségben érintett család minden tagja sokkal szegényebb maradna. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az esküvő mérete, költségvetése és a meghívott vendégek száma garantálja a házasság sikerét. A házasság sikere sok más tényező összjátékától függ, ugyanakkor az esküvői rituálé megélése fontos lépés a kapcsolat sikeres megéléséhez. „Nincs szebb az életben, mint két egymáshoz hű ember, férfi és nő házassága.” Pearl Buck A házasság a rendeltetése szerint páratlan; nincs más olyan kapcsolat, ami ahhoz fogható. Elsöprő erejével és teljes odaadásával többet jelent bármilyen szövetségnél, amelyet két ember megköthet. A házasság több szempontból is felülmúlja a baráti, rokoni vagy munkatársi kapcsolatot, hiszen itt a felek egyenlők, különböző neműek, életre szóló hűséget fogadtak, együtt laknak, egy testté lesznek, s közös gyermekeket vállalnak. Nincs is ennél bensőségesebb
A Te családod
kapcsolat sem jogi, sem fizikai, sem érzelmi tekintetben, hiszen az egymással szembeni teljes nyitottság, a végsőkig fokozott intimitás jellemzi. A kölcsönös odaadás és az elfogadás ideális esetben nem csak az értékre korlátozódik, hanem a gyengeségüket, hiányosságukat is megosztják, és éppen így nyilvánul meg a valódi szeretet, amely nem alkudozik, képes egészen mindent odaadni, és elfogadni is. Nem csak arról van szó, hogy a házasságkötéssel megosztjuk mindenünket, hanem megosztjuk mindazt, ami mi magunk vagyunk. Két élet kapcsolódik egybe, és a két külön akarat egyensúlyát a kölcsönös szeretet fogja fenntartani. Igazi közelség Itt meg lehet tapasztalni az igazi közelséget, amely nélkül nem teljes az öröm, és nincsen igazi vigasz sem. Ez a közelség olyan valóságos és olyan csodálatos, amelyhez fogható közelséget csak Istennel tudunk átélni lélekben. Annak a tökéletes biztonságérzetnek és elkötelezettségnek a védelme kell ehhez, amelyet másféle kapcsolat nem képes megadni. A házasság ízelítő a Mennyből, hiszen az igazán keresztény férj a mennyei Vőlegény szeretetével szeret, de mindenesetre erre törekszik nap mint nap. Ugyanakkor az is igaz, hogy a házasságunk a legerősebb, és egyben legérzékenyebb is, hiszen a legsebezhetőbb területe az életünknek. Nincs nagyobb fájdalom, mint amikor a hozzánk legközelebb álló személy sebez meg, vagy e meghitt kapcsolat szenved sérülést, törést. A házasság ugyanis nem garantálja a problémától és kudarctól mentes életet, sokkal inkább arra rendeltetett, hogy egymást támogatva szembenézzünk és megbirkózzunk az élet megpróbáltatásával. A szép még szebb Örök igazság, hogy az ember nem magányra született, egyedül gyenge. Szüksége van egy társra, akinek a kezét fogva a szép még szebb, a jó még jobb, és a gond elviselhetőbb. A kölcsönös odaadó szeretet értelmet ad mindennek, értelmet nyernek a szavak, és értelmet nyer a csönd is. A házasoknak megadatik az a lehetőség, hogy megosszák egymással a játékot és a munkát, a boldogságot és a szomorúságot, a célt és az értéket, az izgalmat és a kudarcot. Akik igazán szeretik egymást, mindig kiállnak a másikért, közösen őrzik az emléküket, és együtt álmodják az álmukat. Szükségük van egymásra és egymás megerősítésére, megóvására, a tapasztalatuk, kincsük, kérdésük, kételyük megosztására. Sokan egész életükön át hiába kutatnak egyetlen alkalommal is olyan mosoly után, amelyben a boldog házasságban élő párok naponta részesülnek. A házasság az élet egyik nagy áldásforrása, amely két élettörténetet foglal egybe, és ez a történet évről évre a szeretet értékes kincsével gazdagodik. Jó érzés, ha tudjuk, hogy valaki számára fontosak vagyunk, és fontosak leszünk. Ha átéljük azt a vágyat, hogy a társunk boldog legyen, készek leszünk mindent megadni neki; időt, ha időre van szüksége, figyelmességet, ha figyelmességre van szüksége, és szabadságot, ha szabadságra vágyik. Nélkülözhetetlen játékszabály Bizonyos szabályrendszer azonban mindenképpen szükséges ahhoz, hogy ne a zűrzavar és az 7
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
anarchia jellemezze ezt a kapcsolatot. A sportban is van játékszabály, amely szervezetté teszi a játékot. A boldog házassághoz arra van szükség, hogy mindkét fél akarja, szeresse, tisztelje a másikat. A legcsodálatosabb kapcsolatban is adódhat nehézség; az egymást szerető, igazi társak azonban a problémát igyekeznek szeretettel kezelni, sohasem feledve az egymásnak tett ígéretüket. A szeretet nagyon erős motiváció. Minél jobban szeretsz valakit, annál nagyobb lemondásra vagy képes érte, s minél nagyobb áldozatot hozol valakiért, annál értékesebbé válik a számodra. Aki rátalált az igazira, és meghozta az élete egyik legnagyobb döntését, tudja azt, hogy kettőjük ügyében nincs többé kétely, mert ha az ember boldog, akkor nem éri be kevesebbel. Ha tehát legközelebb valakitől azt hallják, hogy a házasságkötés csak egy darab papír, akkor nyugodtan ellenkezzenek vele. Önök már tudják, hogy nem az! Mihalec G. és F. Szőllősi Csilla anyakönyvvezető
Ünnepélyes fogadalmak A Krisztustól eredő isteni szeretet sohasem semmisíti meg az emberi szeretetet, hanem magában foglalja azt. Általa az emberi szeretet kifinomul, megtisztul, felemelkedik és nemessé válik. Jézus boldog házasságokat, boldog családi tűzhelyeket akar látni. Isten minden más jó ajándékához hasonlóan az emberiség megtartására bízott házasságot is megrontotta a bűn... A házassági szertartást a feltűnés, a szertelenség és saját vágyaik kielégítésévé tették. De ha a házasulandók megegyeztek a vallásos hitben, annak gyakorlásában, és a szertartást feltűnés és szertelenség nélkül végzik, akkor a menyegző nem váltja ki Isten rosszallását. Semmi ok nincs a nagy fényűzésre vagy feltűnés keltésére, mégha a házasfelek tökéletesen illenek is egymáshoz. Ez Istentől rendelt intézmény, amelyre a legnagyobb komolysággal kell tekintenünk. A családi viszonyt úgy kell kialakítanunk a Földön, hogy általa szemléltessük, milyen lesz a család odafent. Mindig Isten dicsősége legyen az első. Isten azt akarja, hogy az otthon legyen a legboldogabb hely a Földön, a mennyei otthon igaz előképe. Midőn az otthonban a házasság felelősségét hordozzák, céljaikat összekötik Jézus Krisztussal, karjára és ígéreteire támaszkodnak, a férj és a feleség az Isten angyalai által dicsért egységben boldog lehet. Ellen G. White: Boldog otthon
A Te családod
Az ember fő dolga „Az élet talányára nincs megoldás!” Ezt a tragikus üzenetet hagyta hátra Fjimura Misao japán diák, mielőtt leugrott volna a Kégon-zuhatagon. Mindenütt találkozunk hasonló drámával. Magyarországon évente több mint tizenötezer ember dönt úgy, hogy életének véget vet. A búcsúlevelek tanúsága szerint a közvetlen ok 6207 esetben a betegség, 1751 esetben a szerelmi csalódás, 283 esetben a magány, és további hétszáz esetben az iskolai és a munkahelyi kudarc. Az ószövetségi bölcsességirodalom évezredek tapasztalatát sűríti egybe, és számos olyan kérdésre ad feleletet, amit az élet talányának mai kutatói is gyakran feltesznek. E bölcsességirodalom egyik kötetének, A prédikátorok könyvének szerzője végigjárta az emberi boldogulás útját; a munkát és a tudományt, az élvezetet, a hatalmat és a gazdagságot is, végül azt tapasztalta, hogy ez is, az is hiábavalóság. „Mi haszna van az ember fáradozásának?” A prédikátor szemügyre veszi a munkát, ami Isten eredeti tervében az öröm és a boldogság egyik forrása volt. A bűn miatt azonban a munka kényszerjellegűvé és fárasztóvá lett, és magában hordozza azt a kísértést, hogy az ember az által akar mások fölé kerekedni. A mások iránti féltékenység sokakat egyre keményebb munkára, a siker esztelen hajszolására késztet. „Mi haszna van az embernek a fáradozásából, ha fáradozik a Nap alatt? Nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, de a Föld örökké megmarad… Minden dolog fárasztó, el sem tudja mondani az ember. A szemünk sem győz eleget nézni, a fülünk nem tud eleget hallani… Nem emlékszünk az elmúltakra, de ami ezután következik, arra sem fognak emlékezni, akik majd ezután lesznek.” (Préd 1:3–4, 8, 11) „És láttam, hogy a fáradozást és sikeres munkát az emberek kölcsönös irigysége kísér. Ez is hiábavalóság és haszontalan erőlködés… Jobb egy marokra valót szedni nyugodtan, mint két marokra valót hajszoltan és haszontalan erőlködéssel.” (Préd 4:4, 6) Legyen az ember tétlen? Szó sincs erről, de az embernek határt kell szabnia a munkában, hogy élvezni tudja az életet. „Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat! De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja; semmi dolgot se tegyél azon…” (2Móz 20:8–10) A szombat óv meg bennünket attól, hogy a munka öncélúvá váljon az életünkben. Mi haszna van a tudománynak? A bölcsesség, a tudás nagy érték, de ha megvizsgálja az ember, hogy a bölcsesség ad-e értelmet az életnek, akkor szomorú következtetésre jut. „Én, a prédikátor… rászántam magamat arra, hogy megvizsgálok, és bölcsen kikutatok mindent, ami az ég alatt történik… Így gondoltam magamban. Én sokkal nagyobb bölcsességre tettem szert, mint azok, akik az elődeim voltak Jeruzsálemben; nagy bölcsességet és ismeretet szereztem. Amikor azonban rászántam magamat, hogy megismerjem a bölcsességet, 8
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
megismertem az esztelenséget és oktalanságot is. Megtudtam, hogy ez is haszontalan erőlködés. Mert ahol nagy a bölcsesség, nagy a bosszúság is; és aki gyarapítja az ismeretet, gyarapítja a szenvedést is.” (Préd 1:12–13, 16–18) Az események alapos vizsgálata csupán arról győz meg bennünket, hogy a hibán és a hiányosságon semmit sem tudunk változtatni. A bölcs legnagyobb szomorúsága az, hogy ugyanaz lesz a sorsa, mint a bolondnak; „a bölcs emberre sem emlékeznek többé, meg a bolondra sem”, és „a bölcs is meghal, meg a bolond is” (Préd 2:14, 16). Mi haszna van az élvezetnek? A prédikátor az élvezetben is felülmúlt mindenkit. Mámor, kincs és szerelem; kívánatos a mai ember szemében is. Az az után való vágy beleivódik az ember sejtjeibe, álmodik arról, és akármennyit is kap abból, mindig azt siratja, amit még nem ért el. „Ezt gondoltam magamban. Megpróbálom, milyen az öröm, és élvezem a jót… Majd azt gondoltam ki, hogy borral vidámítom magamat, de csak úgy, hogy az eszemet a bölcsesség vezesse… Nincs hát jobb dolog, mint ha az ember eszik, iszik, és jól él a fáradtságos munkájából. De beláttam, hogy Isten kezéből jön ez is. Mert ugyan ki ehet, és ki lehet vígan nélküle?” (Préd 2:1, 3, 24–25) Mit ér a gazdagság? „Aki szereti a pénzt, nem elégszik meg a pénzzel; sem a jövedelemmel az, aki szereti a vagyont. Ez is hiábavalóság.” (Préd 5:9) A gazdagság önmagában rabságot, hiábavalóságot, értelmetlen aggodalmaskodást eredményez. Az ÚR Jézus is beszélt azok oktalanságáról, akik csak a földi javakra gondolnak. „Bolond, az éjjel elkérik tőled a lelkedet – mondta. – Kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Istenben gazdag.” (Luk 12:20–21) Mi haszna van a hatalomnak? Miről beszél a prédikátor az igazságtalanság láttán? Tévedésnek tűnik, de szinte törvényszerű, hogy a hatalommal rendelkezők intézkedése folytán nem a megfelelő emberek kerülnek az élre, és a vezetésre alkalmasak pedig alacsony sorsra jutnak. „Láttam, hogy van olyan hiba is a Nap alatt, amely a hatalmasoktól eredő tévedésnek látszik; az ostobák nagy méltóságra kerülnek, az érdemesek pedig alacsony sorsra jutnak. Láttam rabszolgákat lóháton ülni, és fejedelmeket gyalog járni, mintha rabszolgák volnának.” (Préd 10:5–7) Az ember fő dolga A prédikátor megfigyelésének végső tanulsága ez. „Tiszteld Istent, és tartsd meg a parancsolatát, mert ez minden ember kötelessége.” (Préd 12:13) Istentől hasonló tanácsot kapunk Jeremiás könyvében is. „Ne dicsekedjen a bölcsességével a bölcs, ne dicsekedjen az erejével az erős, ne dicsekedjen a gazdagságával a gazdag! Aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjen, hogy érti, és tudja rólam, én vagyok az Úr, aki szeretetet, jogot és igazságot teremt a Földön, mert azokban telik kedvem! Így szól az Úr.” (Jer 9:22–23)
Lelkünk
Ámon, az ács Két szálfát hoztak Ámon udvarára, és szólt a főpap: „Ámon, jól figyelj! Kereszt legyen. Ne félj! Meglesz az ára. Durva, nehéz... Ne faragj rajt’ sokat. Sürgős!” És Ámon munkához fogott. Fejszecsapások hullottak a fára. Akkor hajnalodott. Felkelt az asszony is, a gyermek is. „Édesapám, milyen két furcsa fa! Mi lesz ebből?” „Eriggy, Salomé, ne is kérdezd!” – döbben föl az apa. Kis Salomé vidáman elszalad. Milyen erős a nemrég béna láb! De jó is volt Jézushoz vinni őt, követve szívük halk sugallatát. Csodálatos volt az a pillanat.
Most hazajött. Az asszony is remeg. Egymásra néznek; sír bennük a bánat. Szívükbe hasít az a kacagó, boldog gyermekhang. Szegény Salomé, szegény! Ő mit sem sejt. „Édesapám! Álmomban láttam ám édesapámat!
A kis Salomé sírva jön megint. „Édesapám, ne ácsolja azt a fát, valami úgy fáj a szívem körül.” Ámon, az ács verejtéket törül. És két pribék cipeli már tova. „Hová, emberek? Csak azt, hogy hova, kinek. Szóljatok! Két kérges kezem keresztet, mást mindennap annyit ácsolt, de soha semmit ilyen nehezen!” „Eh! Valami hamis próféta volt. Jézus. Hiszen hallhattad a nevét. Nem emlékszel rá?” „Jaj! Emlékezem!” „Ámon, vidd már a pénzt. Kell a kereszt. Durva, nehéz. Éppen jó lesz neki. Ha igazán Isten fia, ne félj, majd leszáll arról a Názáreti! Őrajta lesz, nem a te válladon.” Ámon csak áll, s két szót dadog szüntelenül. „Nem adom... nem adom!” „Megvettük, Ámon! Mi közünk veled? Élet és Egészség
2015
Kavargó, lármás, gyülevész menet. Látni akarnak, egymáson taposnak. „Ni, hogy vérzik!” „Nézd, már megint verik!” „Odanézzetek, már megint leroskad!” Ki hederítene arra, hogy valaki ott tördeli a kezét a vad menetben. „Nem az Övé! Az enyém! Az enyém! Nekem adjátok! Az az én keresztem!” Csak másnap reggel vetődik haza. Semmit sem szól, sem kérd az asszony. A nagy kereszt ott áll a Golgotán, s ő fennmaradt, hogy álmatlanul virrasszon, és faggassa a kereszt titkát... a nagy keresztét... hiszen az övé volt... ő ácsolta... Virrasztott végtelen, míg el nem kezdett pirkadni az égbolt.
Ámon dolgozik. Készül a kereszt. Nehéz a szíve. Ki is hordja majd? Valami gyilkos, lator, lázadó, nyomorult ember teste függ le rajt’. Akárkié, annak nem hirdetett bocsánatot szelíd Názáreti, mint őneki.
9
Ácsolhatsz egyet önmagadnak is. Ma az ács fia, holnap meg az ács!” „Nem, nagyurak! Kérlek, ma engemet... Énrám sújtson le ostor, kalapács! Ártatlan Ő. Annyit vétkeztem én! A gyermekemet gyógyította meg! Ha vért akartok, itt van az enyém!” „Elég volt, Ámon! Vidd a pénzedet!”
| Évfolyam IV
Ékes királyi széket faragott két nagy-nagy fábul. S az Úr Jézus ráült. Koronája volt. De egészen olyan volt, mint amikor meggyógyította a lábom. Fényes angyalok álltak körülötte, és uralkodott az egész világon. Édesapám! Ugye, gyönyörű álom?” Ámon sötét szeme látóra tágul. „Királyi... széket... faragtam neki... És uralkodik az egész világon? Királyi szék lesz véres keresztfából... A te váltságod az Ő vére, Ámon. Igen, kis Salomém, egyetlen leányom, gyönyörű álmod volt. Prófétaálom!” Túrmezei Erzsébet
Lelkünk
Nem vagy szomjas? Az emberi test tünetekkel és jelekkel világosan jelzi, ha ki van száradva; más szavakkal, az agy jelzi a kiszáradást. Amikor fáradtnak érzed magadat, és nem végzel kielégítő munkát, vagy az első dolog, amit reggel teszel, hogy ki akarsz kelni az ágyból, de fáradt vagy, és nem bírsz; ez a kiszáradás jele. És ott van még a düh, a hirtelen reakció, a depresszió... ez mind a kiszáradást jelzi, vagyis az agy csekély energiát kap, hogy megbirkózzon az információval, és cselekvéssé alakítsa.
A test továbbá alkalmaz „aszályprogramot” is, amelyet úgy hívunk, hogy allergia, magas vérnyomás, cukorbetegség, immunbetegség. Az „aszályprogram” annyit jelent, hogy be kell pótolnod azt a vízhiányt, amit a szervezeted elveszít. A víz a test legprecízebb alapanyaga, és amikor nagyobb mennyiségben ürül ki, mint amennyi bejön, akkor a test ezt észreveszi. Mivel a test nagyon intelligens alkotás, bekapcsolja az „aszályprogramot”, és allergia formájában jelzi a kiszáradást. Ugyanis az a rendszer, amelyik a vízháztartás egyensúlyáért felel, elnyomja az immunrendszert, ami a védekezésért felel. Ez szimpla energiahasznosítási helyzet. Utána kap az ember asztmát. Minden nap körülbelül egy liter vizet veszítünk lélegzés útján. A légzés tulajdonképp nem más, mint a tüdőhólyagocskák mozgása, amelyek összehúzódásakor a levegő kilökődik. E folyamat alatt víz is távozik a szervezetből, amelyet pótolni szükséges. Ha nem pótoljuk, a test megfeszíti a hörgőket, és betömi a lyukakat; és mi ezt a csökkentett levegőáramlást, amely a tüdő kiszáradása révén jön létre, hívjuk asztmának. Ez a szakzsargon a kereskedelmi célú orvoslás legjobb eszköze. A betegközpontú rendszer kihasználja, és beépíti az emberi elmébe ezeket a szavakat, mert az emberek nem értik; hallják ugyan, de nem tudják semmihez sem csatolni a szervezetükben. Illetve, egy dologhoz mégis csatolják... a félelemhez. Ma több millió gyerek szenved asztmában, és a számuk egyre növekszik. Az ok mindenhol ugyanaz. Egyre több szénsavas italt isznak. A három-öt éves gyerekek az utóbbi 10 évben háromszor annyi üdítőitalt isznak, mint tíz évvel ezelőtt összesen. Ezek az emberek szép lassan kiszáradnak, mert szódát isznak, ami nem úgy működik, mint a sima víz. Adj ezeknek a gyerekeknek vizet, s az aszt10
Élet és Egészség
2015
| Évfolyam IV
ma nagyon gyorsan eltűnik, lehet, néhány órán belül, és a légzésük normalizálódik. Az inhalátorra nem lesz többé szükségük. Az „aszályprogram” másik nagy tünete a magas vérnyomás. Ha a testben nincs elég víz, vagy ha a test kezd kiszáradni, akkor a vízveszteség 66%-a a sejtek belsejéből jön ki, 26% a sejtek környezetéből, és csak 8% az érrendszerből. De az érrendszer rugalmas rendszer; összeszűkül, lanyha lesz. A baj az, hogy mindez belül van, és nem látod, mi történik a testedben, hiába teszteled különféle vérvizsgálati módszerrel, nem mutatja ki. Ha az emberek rendszeresen innának vizet, és pótolnák a szükséges ásványi sót a kapillárisokban, a magas vérnyomás teljesen megszűnne. Több millió ember él a Földön, aki nem tudja, hogy a magas vérnyomás nem más, mint a test „aszályprogramja”, amikor is a test visszaáramoltatja a hiányzó 66%-ot a sejtekbe. Amikor a szövetek kiszáradnak, a szerkezetük megváltozik. A szilvaformából aszalt szilva lesz, és az aszalt szilva nem úgy működik, mint a szilva. Így keletkeznek a tünetek. A tünetek jelzik azt, hogyha valami nem jó, ezért adjuk meg a testnek azt, ami annak kell. Most, amikor kiszáradásról beszélünk, a víz rengeteg egyéb anyagot is szállít a sejtekbe. Ha kiszáradtunk, ezek az anyagok sem továbbítódnak. Vagyis nem lenne másra szükségünk, mint a megfelelő víz-, tápanyag-utánpótlásra, és a testünk helyre tudná állítani önmagát. Végeztek egy kísérletet. A tudósok megkértek idősebb és fiatalabb embereket, hogy ne igyanak 24 órán keresztül. 24 óra elteltével, amikor a víz újra elérhetővé vált a számukra, az idősebb generáció nem vette észre, hogy szomjas. Néhányuk még akkor sem nyúlt a vízhez, amikor mellettük volt egy karnyújtásnyira. A fiatalabbak azonnal pótolták a hiányzó mennyiséget. Ez az igazi probléma. Ezért van annyi beteg az idősebbek között, mert teljesen kiszáradnak, és nem veszik észre. A kiszáradásnak vannak egyéb feltűnő jelei is, a bőr. Ha a bőr szép, laza és sima, akkor elegendő vízmennyiség van a testben. Ha ráncos és gyűrt, akkor az a kiszáradás jele. A szarkalábak a kiszáradás tünetei, és vízzel, illetve megfelelő tápanyag-utánpótlással megszüntethetőek. Beszéljünk a koleszterinről is. A koleszterin az emberi test túlélésének egyik legfontosabb eleme. Amikor a test elkezd több koleszterint termelni, megvan arra az oka. Sokszor úgy gondoljuk, ha valami felmegy, akkor csökkenteni kell, ha lemegy, akkor meg emelni. Miért nem kérdezzük, hogy miért megy le vagy fel? Hatalmas iparág épült a koleszterin csökkentésére. A test hirtelen elsősegélyként állít elő több koleszterint. Soha nem szabadna beleavatkozni úgy a test működésébe, hogy ne tudjuk, miért változott meg. Érdemes megtanulnunk, és megfelelően kezelnünk a jeleket és a tüneteket. Kár olyan betegségre gyógyszert szednünk, és végül belehalnunk, amely könnyűszerrel megelőzhető, és visszafordítható lenne. Ezért gondolkodj ezen. Nem beteg vagy, hanem szomjas! Igyál meg napi 1,5-2 liter vizet, és sokkal egészségesebb lehetsz. Forrás: http://www.watercure.com/
Tudomány világában
Az idegen Volt egyszer, valahol egy csodálatos, szép, és gazdag ország. Ennek az országnak volt egy igazságos királya, aki jól ismerte az alattvalóit, és gondoskodott róluk. A gazdag ország királyának volt egy távcsöve. Ez nem akármilyen távcső volt. Ha belenézett, mindent látott, ami az országában történt. Például azt is látta, amikor Annácska, egy kicsi lány az egyik legkisebb faluban beleesett egy pocsolyába. Látta a vérző térdét, a piszkos ruháját, de ami a legfontosabb, hogy látta a könnyét. Azonnal a legkedvesebb embereit küldte oda, akik megvigasztalták, és hazavitték. Így működött ez a távcső. Amikor a lencséket fényesre törölték, a király az országhatárokon túl is látott azzal; idegen népeket, háborút, gazdagságot és szegénységet, betegséget, vidám és szomorú embereket. Egyszer felfedezett egy nagyon messzi országot, ahol az emberek szegényes viskókban laktak. Sok volt a beteg. A gyerekek állandóan veszekedtek, a felnőttek meglopták egymást, és háborúskodtak. Veszélyes volt ott az élet. Az igazságos király nagyon megsajnálta őket, és követeket küldött oda. A követeknek az volt a feladatuk, hogy megtanítsák az ott élőknek, hogyan lehet békében élni. De hamarosan visszatértek, és beszámoltak az uralkodójuknak. – Urunk, királyunk, átadtuk az üzenetedet, elmondtuk, hogy kössenek békét egymással, hogy katonák helyet orvosokat képezzenek ki, de nem hallgattak ránk. Elszomorodott az igazságos király, és szakadatlanul azon gondolkodott, hogyan segíthetne a veszélyes ország lakóin. Hirtelen mentő ötlete támadt. Azonnal hívta a fiát, a kedves herceget, akinek a kezébe adta a távcsövet. A fiatalember arca tele volt együttérzéssel, amikor belenézett, majd az édesapja megszólalt. – Jól figyelj rám. Hatalmas feladatot bízok rád. Sőt, azt hiszem, ez lesz életed legnagyobb feladata. A hercegi kiképzést már elvégezted, azonkívül megszerezted az orvosi diplomát. Nincs nálad alkalmasabb, akit a veszélyes országba küldhetnék, hogy ott is megváltozzon az élet. Megtennéd a kedvemért? – Természetesen, apám, hiszen magam is látom, milyen ott a helyzet. Mindent meg fogok tenni, hogy megmentsem azt a népet. Néhány nap múlva elindult a királyfi az idegenbe. Megígérte az apjának, hogy rendszeresen haza fog telefonálni. Azonkívül a király állandóan a kezében tartotta a távcsövet. A Gyarló család ajtaján kopogtattak. A kis kunyhójuk, amit ők szeretettel bungalónak neveztek, az első volt a faluban. Lajos, a családfő óvatosan kikukucskált egy résen a korhadt falon, mielőtt kinyitotta az ajtót. „Sosem lehet tudni.” Az ajtó előtt egy fiatalember állt. – Mit akar? – szólt ki mogorván, de elcsodálkozott az idegen nyílt és szokatlanul kedves tekintetén. Kinyitotta az ajtót. – Jó napot kívánok! Külföldről jövök. A segítségére lenne szükségem. Lajos cinikusan válaszolt. – A segítségemre! Látszik, hogy nem ismeri az itteni szokást. Nálunk mindenki csak magának segít. Különben is, mit tudnék én magának segíteni? – Tudja, tulajdonképpen munkát keresek. – Munkát?? Hát, nálunk olyan sok a munkanélküli. Még azt a csekély lehetőséget is el akarja venni a belföldiektől, ami maradt nekik? 11
www.eese.org.ua
Ifjúsági és családi havilap
– Nem, nem! Én másképpen értettem. Valami olyan feladatok keresek, amivel segíthetnék ennek az országnak. Azt gondoltam, öntől talán kaphatnék némi útmutatást olyan emberekhez, akiknek segítségre lenne szükségük. – Hm. A szociális hivatalból jött? A hivatalnokokból elegünk van, vegye tudomásul! – Nem vagyok hivatalnok. Tulajdonképpen... orvos vagyok. – Ó! Orvos nagyon kellene... illetve, nem! Nem tudom! Az idegen türelmesen várt, még mindig az utcán. – Nos? – kérdezte végül bátorítón, amikor észrevette a férfi bizonytalanságát. – Őszintén szólva, itt nálunk lenne tennivaló. Másrészt nem, mégsem. Mi nem tudunk fizetni. – Nézze, az apám gazdag. A gazdag országból jöttem. Nem kell nekem a maguk pénze, én segíteni akarok. Lajos meghökkent. „Idejön egy idegen fiatalember, aki azt állítja, hogy a segítségemre van szüksége, most pedig ő akar segíteni?” De csak ennyit kérdezett. – Hogyhogy? – Tehát? Próbálkozna velem? Ha nem, akkor továbbmegyek. – Nem! Várjon! Csak nem értem az egészet. Maga olyan különös, olyan idegen! – Ó, azt megértem. Ha megengedi, többet mesélek magamról. Hamarosan ott ült a herceg a Gyarló család szobájában, és mesélt a gazdag országról, az igazságos királyról, aki nem más, mint az édesapja. Mesélt, mesélt; arról az országról, ahol az emberek barátságosak egymáshoz, ahol egymásra is gondolnak, nemcsak saját magukra, ahol az emberek szeretnek élni. Idővel már nemcsak Lajos hallgatta, hanem lassan odamerészkedett a felesége, és a gyerekek is. – Az apám azért küldött, hogy ezt az életet hozzam ide is. De én magam is így akartam, ezért jöttem. Így fejezte be a beszámolóját a királyfi, és meglátta, hogy a gyerekszemekben kíváncsi vágyakozás támadt. Lajos megmutatta az idegennek – aki már nem is volt idegen – a gyerekek sebeit. Ezek a vérző sebek a sokszoros verekedésből származtak. Amikor este tovább akart menni, könyörögtek a gyerekek. – Maradj nálunk! Mesélj még az országodról! Jolán, az édesanya is kérlelte. – Igaz, hogy nem nagy a bungalónk, de mindent megtennénk, hogy otthon érezze magát. Az orvos nem sokáig kérette magát, szívesen ott maradt. Ebből a találkozásból szoros barátság lett. Gyarló Lajos mindenkinek mesélt a vendégéről. Egyesek kinevették, mások intették, hogy jobban óvakodjon az idegenektől. Néhányan azonban feltétlenül meg akarták ismerni a különös orvost. Aki belépett Gyarlóék házába, észrevette, hogy kellemes a hangulat. Elmaradt az értelmetlen verekedés, így kisebb lett a fájdalom is. Ha mégis veszekedtek, hamarosan kibékültek, lehetőleg még azon a napon. Csodálkoztak a szülök, és azon gondolkodtak, hogy ez a változás vajon az új orvoson múlik-e. Olyan furcsa volt ez az ember, pedig nem is viselkedett furcsán. Azt állította, hogy egy csodálatos, gazdag országból jött, és mégis, itt maradt ezen a lehetetlen helyen. Ezenkívül, nem tartotta magát többre, mint másokat. (Folytatás a következő oldalon)
Gyereksarok
Az idegen
(Az elbeszélés első része az előző oldalon olvasható) Ugyanolyanná lett, mint a belföldiek. Szeretett együtt lenni a szomszédokkal, és szívesen ünnepelt velük, ha alkalom volt arra. Mindenkihez egyformán volt kedves. Azokhoz is, akik nem érdemelték meg. Még azokhoz is, akikről mindenkinek rossz véleménye volt. A legtöbbször azonban úton volt, mint orvos. Néhányan mégis haragudtak rá. Egyvalaki még meg is támadta, és meg akarta ölni. Hogy miért? Mert az útjába állt, amikor ki akart rabolni másokat. Voltak, akik gyűlölték, és azt állították, hogy kém, és csellel akarja meghódítani az országot. A szeretetre méltó orvos, aki sokkal többet tett, mint amit az orvosi hivatás megkövetelt, nem hagyta magát megtéveszteni. Tökéletesen végezte a feladatát, amit az apja rábízott. Állandó kapcsolatban volt vele. Most Lajos kunyhójában ült, körülötte néhány barátja. Az egyikük megkérdezte: – Tulajdonképpen miért teszed ezt? Miért vállalod ezt a nehéz életet, amikor sokkal könnyebb sorod lehetne? Miért? Miért hagytad el az országodat értünk? A herceg meleg hangon válaszolt. – Mert már otthon láttalak benneteket. Mert az apám látott benneteket, és ideküldött... és én magam is ide akartam jönni. Egy másik halk hangú ember tovább kérdezősködött. – De hát nem bántad meg? Itt alig változott valami. Még mindig van háborúság, még mindig van betegség, még mindig van veszekedés. Nincs már régen eleged belőlünk? Az orvos, aki sokkal több annál, újra megszólalt. – Szeretek nálatok lenni, mert a barátaim vagytok. Az igaz, hogy ebben az országban még sok minden beteges, veszélyes és békétlen. De nézzetek körül! Már elkezdődött az új korszak; néhányan újra tudnak nevetni, egyesek már nemcsak magukra gondolnak, hanem egymásra is. Némelyek meggyógyultak testben és lélekben. Bízzatok bennem. Aztán elhangzott az utolsó kérdés. – Mindig nálunk maradsz? – Bizonyos értelemben igen. Ma ezt még nem érthetitek. Feltétlenül be kell töltenem küldetésemet. Tudom azt, hogy még nagyon sok és nagyon nehéz feladat vár rám. De feltétlenül meg akarom tenni. És azután, teljesen másképpen, más módon, de mindig veletek leszek. Minden egyes hasonlat sántikál. A mindenható Isten szeretetét nem bírom szavakba foglalni. Én magam sem értem Jézus szeretetét, hogy hajlandó volt erre a Földre jönni; ahelyett, hogy az égi Atyjánál maradt volna. Ez a kis történet csak gyönge próbálkozás fölébreszteni a fantáziánkat, hogy mit hagyott el Isten Fia, és mire vállalkozott értünk.
Élet és Egészség™ Családi és ifjúsági havilap
Felelős kiadó: Sevcsuk Valentin Főszerkesztő: Farkas Győző Grafika: Gábor Norbert Lektorálta: Sebestyén Ilona, Túri Klaudia Szövegszerkesztés: Teremta János Munkatársak: Bíró Róbert, Király Ildikó, Székely Edmond Szerkesztőség címe: 90202, Beregszász, Arany János u. 66 p/f 21 Tel. 095 56 92 212, e-mail:
[email protected], web: www.eese.org.ua Серія та номер свідоцтва: ЗТ 576/168Р 2013.
Березень - № 31
A havilap megjelenését támogatja a Hetednapi Adventista Egyház www.adventista.hu
www.adventist.org.ua
www.remenytv.hu www.adventist-beregovo.org www.bibliai-kincsestar.hu www.kegyelem.net www.johirmedia.hu
Bibliai Levelező Iskola www.bli.hu ТЕЛЕКАНАЛ
www.hope.ua
https://www.facebook.com/eese.org.ua
096 65 67 174 Bíró Róbert
ВА ВИ РТ ТИ О СЯ !
099 19 59 498 Székely Edmond
Налаштування супутника: Канал: Nadiya TV Супутник: Astra-4A (Sirius), 5‘ с.д. Частота: 12,284 МГц Швидкість потоку (SR): 27.500 Поляризація: горизонтальна V, FEC: 3/4
И
093 39 97 539 Farkas Győző
Д
Ha kérdései vannak a testi-lelki egészséggel kapcsolatban, hívjon minket. Várjuk hívásaikat hétköznaponként 9 és 16 óra között.
Цілодобове
супутникове телебачення
