2007/2
1
no7.indd 1
2008.02.18. 14:17:42
Múzeumi közlemények
2007/2
E számunk szerzői Balázs György főigazgató-helyettes, Néprajzi Múzeum Galambos Henrietta jogi előadó, Szépművészeti Múzeum Halminé Bartó Anna történész-muzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum Hatházi Gábor szakmai főtanácsadó, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Közgyűjteményi Főosztály Káldy Mária igazgató, Múzeumismereti Oktatási és Képzési Központ, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Rónai Iván főosztályvezető-helyettes, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Közgyűjteményi Főosztály Tari János filmstúdióvezető, rendező, operatőr, Néprajzi Múzeum Zomborka Márta alelnök, Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület
Szerkesztőbizottság Fejős Zoltán, Hatházi Gábor, Holport Ágnes, Horváth György, Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, Nagy László G., T. Biró Katalin, Vámos-Lovay Zsuzsanna, Vásárhelyi Tamás A szerkesztőbizottság elnöke: Vígh Annamária Felelős szerkesztő: B. Varga Judit Tördelőszerkesztő: Mihalkov György Angol nyelvű összefoglalók: Gönczi Ambrus Grafikus-tervező: Mihalkov György A szerkesztőség címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14., e-mail:
[email protected] Kiadja az Oktatási és Kulturális Minisztérium A kiadvány olvasható a www.kultura.hu/minisztérium és a www.museum.hu/muzeumikozlemenyek weboldalakon. Felelős kiadó: Vígh Annamária. Megjelenik félévente. A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerül. Készült az MT Reklámirodában, 500 példányban. HU-ISSN 0133-4921
no7.indd 2
2008.02.18. 14:17:42
Tartalom
Múzeumpolitika
Rónai Iván:
A közgyűjtemények feladatorientált költségvetési tervezésének tapasztalatai
9
Hatházi Gábor:
„Navigare necesse est…” A múzeumok fejlesztési lehetőségei az EU támogatási rendszerében (2007-2013)
23
Múzeumi statisztikák és kérdőjelek
39
Magyar múzeumi etikai kódex
73
Elmélet, módszer
Halminé Bartó Anna:
Jog
Balázs György:
3
no7.indd 3
2008.02.18. 14:17:42
Tartalom
Közönség
Káldy Mária:
Múzeumok Őszi Fesztiválja
85
A múzeumi szerzeményezés és kölcsönzés jogi és etikai követelményei. A brit példa ismertetése
93
Zomborka Márta:
Akadályok és ellenérdekek a múzeumok bevételnövelő tevékenységében
107
Tari János
Excellence = Museum + Communication2
117
Világ
Galambos Henrietta:
Aktuális
no7.indd 4
2008.02.18. 14:17:42
Contents
Museum Policy
Iván Rónai:
Experience in task-oriented budget planning at public collections
9
Gábor Hatházi:
„Navigare necesse est…” Development opportunities for museums within the subsidiary system of the EU (2007-2013)
23
Question marks and museum statistic
39
Hungarian museums’s Code of Ethics
73
Theory, Method
Anna Bartó Halminé:
Legal Issues
György Balázs:
5
no7.indd 5
2008.02.18. 14:17:42
Contents
Public
Mária Káldy:
The Autumn Festival of Museums
85
The legal and ethical attitude expected from museums during the acts of acquisition and borrowing – The details of the British example
93
Márta Zomborka:
Obstacles and conflicting interests in the income-increasing activities of museums
107
Tari János
Excellence = Museum + Communication2
117
World
Henrietta Galambos:
Aktuális
no7.indd 6
2008.02.18. 14:17:42
A teljesítmény reneszánsza ielőtt a szerkesztő műveltségének korlátaira gondolna a tisztelt Olvasó, leírom, hogy röneszansz, a 2008-ra meghirdetett Mátyás királyunkhoz kötődő központi emlékezésnek és rendezvénysorozatnak címet adó fogalmat eredeti fonetikában és helyes ejtésben. Generációk nőttek fel reneszánsz-tudatban, így talán megbocsátja az idősödő korosztály a mai szóhasználatot. Már csak azért is, mert ugyanarról és rendkívül aktuálisról van szó. Ha jobban belegondolunk, körülbelül folyóiratunk, a Múzeumi Közlemények újjáélesztése (na tessék!) óta zajlik szakterületünk megújítása, megújulása (Alfa-program, MÁP, MMP stb.). Jelen számunk több olyan témát is tartalmaz, amely szintén az egész múzeuméletre kiható pozitív változásokat, újjászületéseket hozhat. Az első, amit kiemelnék, Rónai Iván feladatorientált költségvetési tervezésről szóló írása. Megtudhatjuk belőle, hogy a közeljövő támogatásbővüléssel járó lehetőségei követhető és számon kérhető teljesítménymutatók meghatározását feltételezik, és jelentik. A tárca szándéka szerint a feladatok teljesítésére, mérhető ellenőrzésére a múzeumok a miniszterrel középtávú megállapodást kötnének, amelyben rögzítik, hogy a biztosított állami támogatás ellenében milyen közszolgáltatásokat látnak el. Továbbgondolandó összefüggéseket találhat és érdekes következtetésekre juthat a szerkesztő és az olvasó egyaránt, ha Halminé Bartó Anna a múzeumi statisztika milyenségét és kényszerű korszerűsítését taglaló tanulmányával ismerkedik meg rögtön Rónai Iván cikke után. „Nem volna jobb a mennyiség mellett a minőséget is vizsgálni? Vagyis statisztika nyelvére lefordítva: jó kérdést vagy kérdéseket tettünk fel? Vagy biztos-e, hogy a múzeum tevékenységének eredményeit terméknek kell nevezni...Még metaforaként is furcsa használni a mi szakmánkban, hogy a múzeumba látogató közönséget, a kutatót „fogyasztónak” kell nevezni.”- elmélkedik a szerző. Ha mindezt hozzákapcsoljuk Balázs György a hazai szakmai etikai kódex szükségességét sürgető írásával, valamint Galambos Henrietta szintén az erkölcsös, a helyes muzeológusi magatartásra
M
Szerkesztõi bevezetõ
no7.indd 7
7
2008.02.18. 14:17:42
példát adó, az angol gyűjteménygyarapítási irányelveket összegző ismertetőjével, akkor reméljük, hogy sikerült felkeltünk az érdeklődést, a vitára, együttgondolkodásra való ösztönzést, mert szerkesztőségünk továbbra is ezt tartja fő feladatának. (Kérem, írjanak elérhetőségünkre, illetve használják lapunk internetes, kereshető és letölthető, nyomtatható változatát is a museum.hu/múzeumoknak/múzeumi közlemények felületen!) B. Varga Judit
8
no7.indd 8
Szerkesztõi bevezetõ
2008.02.18. 14:17:43
Rónai Iván
A közgyûjtemények feladatorientált költségvetési tervezésének tapasztalatai z Oktatási és Kulturális Minisztérium (továbbiakban: OKM) a felügyelete alá tartozó közgyűjtemények költségvetési támogatására, a tervezés és a finanszírozás módjára új elveket dolgozott ki. A cél az volt, hogy a szakmai és a költségvetési munka összhangjának erősítése révén javuljon a forrásokkal való gazdálkodás hatékonysága, rugalmassága, növekedjenek a pótlólagos bevételt eredményező tevékenységek, a felügyeleti szervi irányítás súlypontja áthelyeződjön a forrásellenőrzésről a célokra, azok teljesítésére, s az eredményekre. A jelen cikkben áttekintést adok arról, hogy a fentiek érdekében milyen elveket fogalmaztunk meg, milyen intézkedéseket tettünk, és a kísérletből milyen tapasztalatokat szűrtünk le.
A
Előzmények A minisztérium fenntartásában működő múzeumok vezetői gyakran teszik szóvá, hogy a szakmai tevékenységekre nem áll rendelkezésükre elegendő forrás, mivel azt a működésre fordított kiadások elviszik. Ugyanakkor azt látjuk, hogy nincs pontos tudásuk arról, hogy valójában az egyes szakmai tevékenységek mibe kerülnek. Egy-egy intézmény számviteli rendszere lehetővé teszi a szakmai dologi kiadások elkülönítését, de a szakmai tevékenységek élőmunka ráfordításait nem követik. Ennek áthidalására 2005-2006-ban három önként vállalkozó múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum gazdasági vezetőjével együttműködve a minisztérium szakterületének kezdeményezésére és útmutatása alapján kidolgoztuk azt a szakmai adatgyűjtési modellt, amelynek lényege, hogy a kiadásokat (ide értve a személyi jellegű költségeket is) felosztják a főbb szakmai és üzemeltetési tevékenységekre, továbbá meghatározzák az egyes tevékenységek naturális mutatóit. (Így például a folyamatos nyilvántartás, gyűjteményrendezés tevékenységére az egyik múzeum 50 millió
Múzeumpolitika
no7.indd 9
9
2008.02.18. 14:17:43
forintot fordított, ebből 32 milliót tettek ki a személyi jellegű kifizetések és járulékaik, 18 milliót pedig a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó dologi kiadások. Erre a tevékenységre a múzeum teljes kiadásának 3,8 %-át fordította.) A modell alkalmazását kísérleti jelleggel 2006-ban a vállalkozó intézményekben meg is kezdték. Ez az adatgyűjtési modell a szakmai tevékenységek költségvonzatát, illetve naturális mutatóit hivatott egzakt módon meghatározni, ezzel elősegítette a hatékonyabb tervezési és értékelési tevékenységet. A 2008. évre vonatkozó költségvetési terveket már az adatgyűjtés tapasztalatira támaszkodva kértük be az OKM felügyelete alatt működő közgyűjteményektől. Szakmai és költségvetési tervek 2008-ra Az új elveknek megfelelően 2008. évre olyan terveket kértünk be, amelyek rögzítik az intézmény adott időszak alatt elérni kívánt szakmai céljait, az ezek eléréséhez szükséges forrásokat, ezen belül az állami (fenntartói) támogatás nagyságát, a várható bevételeket és azok megosztását az intézmény és az állami (fenntartói) költségvetés között, továbbá a célok elérésének mérhetőségét biztosító mutatók értékét és az időközi teljesítések várható időpontját. Elképzelésünk szerint az elfogadott terv alapján az intézmény és a fenntartó megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza egyrészt a költségvetési támogatás „fejében” elvégzendő feladatokat, a feladatok eredményességét mutató indikátorokat és azok elérendő értékeit, másrészt a feladatok ellátásához szükséges kiadások forrásait, az államilag garantált támogatásokat és az intézményi saját bevételeket. A megállapodásban foglaltak teljesülését rendszeresen nyomon kell követni (monitoring), és ellenőrizni kell. A betervezett jutalom kifizethetőségének feltétele — mind a vezetők, mind a munkatársak számára — a sikeres teljesítés. A tervezés megkönnyítése és egységes
10
no7.indd 10
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:43
megközelítése érdekében tervezési segédletet készítettünk, melynek kialakításáról egyeztettünk a közgyűjteményekkel. A tervezést négy tevékenységi körre kellett elkészíteni: 1.
2.
3.
4.
A közfeladat ellátásához szükséges működési és fenntartási, karbantartási kiadásokra (kiemelt előirányzatok szerint). Azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a kiadások fedezetét a fenntartó garantálja a költségvetési támogatásból. A közfeladat ellátásához szükséges alapvető, rendszeres szakmai tevékenységre (kiemelt előirányzatok szerint). E kiadásokat a fenntartó támogatása és az intézmény működési bevételei fedezik a létrejövő megállapodás szerinti mértékben. A tervezett programokhoz kapcsolódó, programfinanszírozott tevékenységre, illetve a kiegészítő és kisegítő tevékenységekre (kiemelt előirányzatok szerint). A kiadásokat a fenntartó kiegészítő támogatása és az intézmény működési bevételei fedezik a létrejövő megállapodás szerint. A vállalkozási tevékenység tervét (amennyiben az intézmény vállalkozhat).
Ezzel párhuzamosan az intézményeknek el kellett készíteniük a fejlesztési (felhalmozási) és a bevételi terveiket is. A tervezés korlátjaként előírtuk, hogy az intézmények csak az állami költségvetési támogatás szinten tartásával számolhattak. MEGÁLLAPÍTÁSOK Az intézmények többsége kitöltötte a megküldött táblázatot. Az intézmények — néhány kivétellel — a 2007. évi eredeti támogatási előirányzathoz képest a tervezésnél nagyobb összeggel kalkuláltak.
Múzeumpolitika
no7.indd 11
11
2008.02.18. 14:17:43
Ezt egyrészt azzal indokolták, hogy a 2007. évi várható támogatásuk is nagyobb lesz, másrészt pedig azzal, hogy csak így tudják ellensúlyozni az emelkedett működési költségeket, betervezni a teljesítésért járó 10 %-os jutalmat, továbbá megvalósítani a szakmailag felvállalható feladattervüket. A közgyűjtemények összesen 2.696 millió forinttal nagyobb kiadást terveztek 2008-ra a 2007 évi kiadási előirányzatukhoz (13.797 mFt) képest. Ehhez költségvetési támogatásból 1.929 millió forint növekedéssel, 767 millió forint saját bevétel-növekedéssel számoltak (2007: 11.662 mFt támogatás, illetve 2.134 mFt). A tervezett számok 2007-hez képest 36 %-os bevétel-növekedést, 16,5 %-os támogatásnövekedést és 19,5 %-os kiadás-növekedést jelentenek. 18 000 000 16 000 000 14 000 000 12 000 000 10 000 000 8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0
2008 2007
2008 2007
2008 2007
bevétel
támogatás
kiadás
1. ábra: Főbb költségvetési számok, 2007-2008
Teljesítménymutatók Az intézmények több mint a fele oldotta meg azt a feladatot, hogy a kiadásai mellé hozzárendelje a feladatvállalásait. Elvárásunk az volt, hogy az intézmény 2008. évi működtetési, rendszeres szakmai és programfinanszírozott tevékenységeit külön-külön tervezze meg, és ne csak a költségvetési számokat adja meg, hanem a tevékenységeket a
12
no7.indd 12
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:43
szükséges részletességgel írja le, jelölje meg azok célját és fontosságát, valamint adjon meg célértékeket, amelyekkel a teljesítést, illetve a hasznosulást mérni lehet (output és outcome mutatók). Jó példaként említhetjük meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, amelynek 2008. évi terve kellő részletességgel és szakmai átgondoltsággal foglalja össze a jövő év feladatait és azok kiadási és bevételi vonzatait, valamint az értékeléshez szükséges mennyiségi mutatókat. Ugyanakkor a minőségi mutatók még nem eléggé kimunkáltak. Valószínűleg az elvárásaink nem teljesen világos megfogalmazása okozta azt, hogy az intézmények csak megküldött táblázat teljesítésértékelési mutatóit töltötték ki. Valóban fontos, hogy a múzeum az állami támogatás fejében például az állandó kiállításaira mekkora látogatottságot tervez, hiszen ez mércéje a múzeum szakmai munkájának. Ahhoz azonban, hogy az intézmény teljesítményét átfogóan tudjuk értékelni, a megadottakon túl az intézményre jellemző egyéb mutatók meghatározását is vártuk volna. Az elvárásainknak leginkább megfelelő tervet a Néprajzi Múzeum adta be. Kiadások alakulása A tervezett összes (nem felhalmozási) kiadásokon belül a működés költségei 43%-ot tesznek ki (személyi 18 %, járulék 6 %, dologi 19 %), a rendszeres feladatokra 45 % (személyi 28 %, járulék 9 %, dologi 8 %), míg a programfinanszírozott tevékenységekre 12 % (személyi 3 %, járulék 1 %, dologi 8 %) jut.
Múzeumpolitika
no7.indd 13
13
2008.02.18. 14:17:43
Progr. szem. 3% Rendszeres dologi 8% Rendszeres járul. 9%
Progr. jár. 1% Progr. dologi 8%
Műkődési személyi 18%
Működési járulékok 6% Rendszeres személyi 28% Működési dologi 19%
2. ábra: Az intézményi kiadások megoszlása a 2008. évi tervben
Bevételek alakulása A felügyeleti szervtől kapott támogatást nem számítva a tervezett intézményi bevételeken belül a működési bevételek 66 %-ot, az elkülönített állami pénzalapoktól és más államháztartási forrásból származó bevétel 29 %-ot, míg az államháztartáson kívülről származó bevételek 5 %-ot tettek ki. Elkülönített állami pénzalapok 29%
Államháztartáson kívülről származó bevételek 5%
Működési bevételek 66%
3. ábra: Az intézményi bevételek megoszlása a 2008. évi tervben
14
no7.indd 14
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:43
A tervezett működési bevételek összetételét az alábbi ábra szemlélteti:
kiadvány, cd,stb. (késztermék) értékesítés 5% Jegybevétel 54%
Műtárgykölcsönzési díj 5% jogdíj 1% bérleti- és lízingdíj 12% vendéglátóipari tevékenység
egyéb szolgáltatás bevétele 10%
áfa visszatérülés 13%
4. ábra: Az intézményi működési bevételek megoszlása a 2008. évi tervben
Várhatóan a jegybevételek aránya nagyobb lesz, mivel a tervezéskor az intézmények még nem számoltak az állandó kiállítások ingyenességének megszüntetésével. Kiadás – bevétel összefüggései Ha feltételezzük, hogy az intézmények összességében az állami támogatás teljesen fedezi a működtetés költségeit és a felhalmozási
Múzeumpolitika
no7.indd 15
15
2008.02.18. 14:17:44
kiadásokat, akkor a rendszeres feladatok ellátásához szükséges kiadások 18 %-át az intézményeknek saját bevételből kell fedezniük, valamint a programfinanszírozott feladatokat teljes mértékben saját forrásokból kell biztosítaniuk. Ezek a következtetések az intézmények által 2008-ra tervezett adatokból származnak. Az Országgyűlés által elfogadott 2008. évi költségvetési tervszámok azonban a közgyűjtemények esetében alacsonyabbak, mint az intézményi tervszámok. A működési és felhalmozási támogatás 8,5 %-kal marad el az intézmények által szükségesnek ítélttől. Ebből adódóan az intézményeknek a működtetés jelent majd nehézségeket, illetve a felújítások, eszköz-megújítások elmaradása okoz problémát a jövőbeni hatékonyságnövelésben. A tapasztalatok összegzése és a további teendők Bár a 2008. évi költségvetés minisztériumi (és országos) tervezése még a megszokott gyakorlat szerint történt, az újfajta, teljesítményalapú tervezés jelen kísérlete hasznosnak bizonyult. Egyrészt azért, mert az intézményvezetőket újfajta gondolkodásra ösztönözte, amely szerint a szakmai tervekhez hozzá kell rendelni a költségvetést, a kiadásokat és a forrásokat is, másrészt a kísérlet rávilágított arra, hogy az intézmények tervei ez idáig inkább kívánságlisták voltak, mint a jövőbeni folyamatok alakulásának felmérése. A tervezés azt is kimutatta, hogy az intézmények jelentősen tudják növelni bevételeiket, ha az állami támogatás kismértékben növekszik, hiszen a támogatásnövekedést leginkább a működtetés kiadásainak fedezéséhez igénylik. Az elfogadott költségvetési tervszámok 2008-ban a teljesítményalapú tervezés helyett a teljesítményalapú tervlebontást teszik lehetővé. Ez is előrelépést jelent, hiszen eredményeként látjuk, hogy az adott forrásokhoz kapcsolódóan milyen feladatokat fognak az intézmények ellátni, melyek maradnak el, és milyen teljesítménymutatókat tudnak produkálni.
16
no7.indd 16
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:45
Az intézményektől — főbb költségvetési tervszámaik ismeretében — az alábbi szerkezetű terveket fogjuk bekérni. Természetesen minden múzeum a sajátosságainak megfelelően testre szabhatja, kiegészítheti a tervezett feladatokat, illetve mutatókat. Az intézmény 2008. évi tervének átfogó céljai és mutatói • Üzemszerű működés Gyűjteménygondozás (gyarapítás, leltározás, revízió), kutatószolgálat Látogatók magas színvonalú kiszolgálása (infrastruktúra, információ, PR) Teljesítmény-értékelési mutató Nyitva tartás: folyamatos … óra/nap, egy szabadnappal (hétfő), …. nap/ év, munkaszüneti napokon is, helyette zárvatartás ….napon Közönségforgalmi terek átlag téli hőmérséklete 17-19 fok, nyári 2226 fok; klímarendszer kiállítási terekben biztosított/nem biztosított. Napi takarítás, rendezvényeken ügyelet biztosított/nem biztosított. Műtárgyraktárak…..%-ában klimatikus eszközök (légkondicionáló, szárító- ill. párásítógépek) működnek. A műtárgyak pormentesítettsége ……% -os. • Hozzáférés Látogatószám: minimum …… ezer fő A gyűjtemények digitális, internetes hozzáférhetősége: ……. műtárgy, …… fotó, ……. dokumentumoldal, könyvtári katalógus (a könyvállomány …..%-a) …… címrekord). Tudományos-muzeológiai feltárás: ….. katalógus, …..évkönyv, …..folyóirat, ……..tudományos közlemények
Múzeumpolitika
no7.indd 17
17
2008.02.18. 14:17:45
• Komplexitás Változatos kiállítási program, új/felújított/régi állandó kiállítás, …… új időszakos kiállítás; o Kiállítás1: tervezett látogatószám …… fő o Kiállítás2: tervezett látogatószám …… fő o Kiállítás3: tervezett látogatószám …… fő kapcsolódás az országos reneszánsz év kiállítási programjához az alábbiak szerint: ……………………….……. A kiállítás–múzeumpedagógia–programrendszer egysége ……………………………………….. Teljesítmény-értékelési mutató Rendszeres programok száma, résztvevői: …… program; ……… fő. o Program1: …… fő o Program2: …… fő o Program3: …… fő Magas színvonalú állományvédelmi munka: preventív konzerválás Teljesítmény-értékelési mutató …….. tárgy porvédelme; megfelelő műtárgykörnyezet kialakítása: …… tárgy; rendszeres műtárgyvédelmi mérések száma……… • A
Otthonosság múzeum épületének barátságossá tétele: vendégfogadó tér, a múzeumi bolt és az épületen belüli információs eszközök bővítése, javítása. Teljesítmény-értékelési mutató Múzeumi kiadványbolt és kávézó van/nincs, mozgáskorlátozott látogatók számára: rámpa, lift van/nincs. A látogatóknak biztosított illemhelyek száma ……, továbbá ……. mozgáskorlátozottak számára. Bankkártyával való fizetés biztosítása a múzeumi boltban, üdülési csekk elfogadás. Igen/nem.
18
no7.indd 18
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:45
• Országos célfeladatok gondozása Pl. Múzeumi Állományvédelmi Program Pl. Múzeumi jelenkorkutatás és dokumentáció (MaDok-hálózat) Teljesítmény-értékelési mutató Pl. A múzeum jelenkorkutatási hálózat információs központjának működtetése (honlap, adatbázis, szakmai tanácsadás, programszervezés, információ) „Kiállítási Dominó 2008” címmel kortárs témájú országos kiállítási sorozat szervezése (5-6 partner múzeum részvételével) A gazdálkodás átfogó adatai Működtetés Működtetés személyi és járulék összesen: ……. mFt Működtetés dologi összesen: ….. mFt Rendszeres szakmai feladatok Költség összesen: …… mFt Személyi és járulék: ….. mFt Dologi: ….. mFt Programfinanszírozott és kiegészítő feladatok Programfinanszírozott és kiegészítő feladatok összesen: …… mFt Személy és járulékai: …… mFt Dologi: …… mFt Felhalmozási terv Fejlesztési, felhalmozási terv összesen: …. mFt (felhalmozás)
Múzeumpolitika
no7.indd 19
19
2008.02.18. 14:17:45
A szakmai tervvel összhangban a fejlesztés az alábbi területre koncentrál: Pl. • Informatikai fejlesztés (hardware, software-legalizálás; ….mFt) és a digitalizációs munka bővítésének feltételei (…. mFt). • Épület-, raktárbővítés és felszerelés (klímaberendezések, párásítók stb.) – ….. mFt. • A múzeumépület fogadóterének látogatóbarát átalakítása, a múzeumi bolt bővítése (… mFt). • stb. Kockázatok •
A terv a megjelölt költségek alapján realizálható, a hozzá biztosított állami támogatás és a vállalt saját bevétel mellett a működtetés és a rendszeres szakmai munka megvalósítható, a teljesítménymutatók tarthatók. Az állami támogatás csökkenése esetén az alábbi feladatok teljesítése válik bizonytalanná: Feladat 1: meghiúsulás mértéke, alternatív megoldások Feladat 2: meghiúsulás mértéke, alternatív megoldások A saját bevételek csökkenése esetén az alábbi feladatok teljesítése válik bizonytalanná: Feladat 1: meghiúsulás mértéke, alternatív megoldások Feladat 2: meghiúsulás mértéke, alternatív megoldások •
A fejlesztési-beruházási költségek elmaradása a múzeumi munka stratégiai területeit érinti kedvezőtlenül: állományvédelem, informatikai, digitalizálási program, látogatóbarát múzeumi környezet, stb.
20
no7.indd 20
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:45
Távlati elképzelések A 2008. évben az Országgyűléshez benyújtott költségvetési tervszámok nem az intézmények által kísérleti jelleggel kidolgozott számokat tükrözik. A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat fejezeti mellékletében feltüntetett, a 2009-2011 évekre a Közgyűjtemények soron tervezett támogatási előirányzatok évi 5 % körüli növekedést mutatnak.
Évek
működési támogatás növ. előző mFt évhez %
teljes támogatás mFt
növ. előző évhez %
2006
12 242,8
15 417,5
2007
11 665,8
95,3%
11 916,7
77,3%
2008
11 426,3
97,9%
11 647,3
97,7%
2009
12 004,3
105,1%
12 225,3
105,0%
2010
12 685,0
105,7%
12 906,0
105,6%
2011
13 422,7
105,8%
13 643,7
105,7%
5. ábra: A támogatási előirányzatok alakulása 2006-2011 között
A támogatásbővülés lehetővé teszik, hogy az intézmények összeállítsák 3 éves teljesítményalapú terveiket 2008 első negyedévében. Ezzel párhuzamosan a minisztériummal közösen ki kell alakítani a teljesítménymutatókat, meg kell határozni azok elvárt értékeit az elkövetkező évekre. Szándékaink szerint a feladatok teljesítésére, mérhető ellenőrzésére az intézmények a miniszterrel középtávú megállapodást kötnek, amelyben rögzítik, hogy a biztosított állami támogatás ellenében milyen közszolgáltatásokat lát el a múzeum. A teljesítménymutatók egyben az intézmény szakmai sikerének, sikeres működésének és gazdálkodásának is mutatói, és alapja az intézményvezető/k és a munkatársak jutalmazásának.
Múzeumpolitika
no7.indd 21
21
2008.02.18. 14:17:45
Experience in task-oriented budget planning at public collections The Hungarian Ministry of Culture and Education has drawn up a set of new principles for budget financing and planning methods at public collections under their authority. The aim was to increase the efficiency and flexibility of utilising resources by strengthening the harmonisation of academic and budgetary tasks as well as to enhance fund-raising activities, shifting the control from resources towards targets and performance. In 2005-2006 a group of museums set up a model for gathering data which helps while planning the budget by separating the expenses and defining certain indices, thus improving the efficiency of planning and assessment. The public collections submitted their budget plans for 2008 already based on the new model, including the key areas (maintenance, basic academic operation, taskfinanced and auxiliary activities as well as entrepreneurial activities where allowed). Organisations drew up their development and revenue plans as well. The review contains the key figures, some of the relevant findings and middle-or long-term objectives.
22
no7.indd 22
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:45
Hatházi Gábor
„Navigare necesse est…” A múzeumok fejlesztési lehetõségei az EU támogatási rendszerében (2007-2013) múzeumi szakma azon képviselői, akik jelen voltak a Szépművészeti Múzeumban 2007. október 25-én rendezett tájékoztató napon, meggyőződhettek arról, hogy a 2007-2013 között Magyarországra érkező Európai Uniós támogatások nagyarányú fejlődést hozhatnak a kulturális, és ezen belül a múzeumi szféra számára is.1 Hazánk – az Európai Unióban egyelőre egyedülálló módon! – az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében igen jelentős kulturális fejlesztést valósíthat meg EU-s forrásokból: mintegy 70 milliárd forint értékben (271Ft/€ árfolyamon számolva). E „forrástömeget” még tovább növelik a Regionális Operatív Programok (ROP-ok) kulturális szempontból is kiaknázható turisztikai és településrehabilitációs célú pályázati rendszerei, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) részét képező, a vidék kulturális örökségének megőrzését és fejlesztését célzó támogatási konstrukciója is. A Kormány 2007 júliusában, a brüsszeli Európai Bizottság pedig 2007 szeptemberében elfogadta az ÚMFT fejlesztési céljait ágazatonként kibontó operatív programokat, így hivatalosan megnyíltak a források a 2007-2013 közötti időszak fejlesztései előtt. Nem kis sikerről van szó! Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kultúra az EU-tagállamok „nemzeti belügyének” minősül elsődlegesen, s önmagában nem része az Európai Unió globális szintű gazdasági versenyképességének növelését célzó, közös fejlesztési irányoknak. A közel két esztendős előkészítési-tervezési munkálatok
A
1 Az elhangzott előadások túlnyomó részének szövege elérhető és PPT formátumban letölthető a Múzeumok Mindenkinek Program honlapján (www:Muzeumokmindenkinek.hu/rendezvények). Témák: Kulturális fejlesztések az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT, 2007-2013), A múzeumok fejlesztési lehetőségei a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban (TIOP), A múzeumok fejlesztési lehetőségei a Regionális Operatív Programokban (ROP-ok), Az új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), A végrehajtás, a pályázatokon való részvétel kérdései. Használatuk feltétlenül javasolt: számos, jelen írás kereteit túllépő, ugyanakkor igen fontos információkat, és a további tájékozódást segítő elérhetőségeket tartalmaznak (pl. honlapokon elérhető EU-s támogatásokat bonyolító hazai szervezetek, fejlesztési ügynökségek tájékoztatói, letölthető pályázati kiírások, pályázati naptárak, kapcsolódó jogszabályok, napi friss információk és konkrét felvilágosítások stb.).
Múzeumpolitika
no7.indd 23
23
2008.02.18. 14:17:45
alapvető feladata volt annak bizonyítása és elismertetése, hogy e versenyképesség növelésében meghatározó szerepe lehet a kultúrának, s ezen belül a múzeumoknak is. A különböző döntéshozói szinteken érveinkkel sikeresen tudtuk alátámasztani, hogy a múzeumi szférát „iskolabarát” és „látogatóbarát” fogalmakba sűrített adottságai, kompetenciái, szerepvállalási képességei egyaránt predesztinálják az EU-s fejlesztésekre. Az „iskolabarát” múzeum és fejlesztési lehetőségei az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Eredménnyel tudtuk képviselni, hogy a tudásalapú gazdaság kiépítéséhez, valamint a foglalkoztatottság növeléséhez szükséges minőségi humán erőforrás fejlesztésében, vagyis a kiművelt, sokoldalúan képzett, így a változásokhoz való alkalmazkodásra képes és befogadó (toleráns, nyitott) társadalom kiformálásában a múzeumoknak is ott a helyük, elsősorban az egész életen át tartó tanulás oktatási-képzési folyamataiban. Hiszen a minőségi ismeretszerzés, a kompetencia- és kreativitás fejlesztés meghatározó helyszínei és kultúra teremtőközvetítő eszközei a kulturális és természeti örökség maradandó értékeit őrző múzeumok. Ennek megfelelően a társadalmi integráció és kohézió erősítésében alapvető közösségi érdek a múzeumokban őrzött tudásbázis hatékonyabb és tudatosabb oktatási célú kiaknázása. Mindez összhangban áll az Európai Parlament és a Tanács az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006/962/ EK sz. ajánlásának (2006. december 18.) céljaival, valamint a Magyar Köztársaság Kormányának az egész életen át tartó tanulásról szóló stratégiájának (LLL-2005) azon elemével, mely a közművelődési és közgyűjteményi intézményhálózat fokozott bekapcsolódását célozza e rendszerbe. Az EU-fejlesztésekbe való múzeumi bekapcsolódás kilátásait
24
no7.indd 24
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:45
vizsgáló (az oktatási céloknak való megfelelést és a múzeumok szakmai fejlesztési igényeit értelemszerűen egyszerre szem előtt tartó) helyzetértékelésünkben hangsúlyoztuk, hogy a több mint kétszáz éves múltra visszatekintő magyar múzeumügy tudományosszakmai tevékenységét, szakember gárdáját, a gyűjteményekben őrzött kulturális javak minőségét és mennyiségét tekintve európai színvonalú. Intézményhálózata – a besorolási szinteknek megfelelően – egységes szakmai követelményrendszer szerint működik, a tudatos szakági, gyűjtőköri és gyűjtőterületi meghatározottság, az ezekhez rendelt feladatrendszer az ország egészét lefedő, egyenletes ellátást biztosít. E pozitívumokkal szemben a múzeumi szféra komoly forráshiánnyal küzd. Fejlesztési lehetőségek hiányában a múzeumokban őrzött, illetve a szakmai tevékenység nyomán megteremtett tudásbázis, képzési potenciál jórészt kihasználatlan: az intézmények csak részben kapcsolódhatnak be a képesség- és kompetenciafejlesztésbe. Ehhez többek között a múzeumok kultúraközvetítő tevékenységének, szociokulturális szolgáltatásainak modernizációja, múzeumpedagógiai szemléletének, módszertanának és gyakorlatának minőségi fejlesztése, képzése és a gyakorlatba való átültetése szükséges. Oktatási oldalon – hasonló eszközökkel – a múzeumot erőteljesebben kell beemelni a formális oktatás módszertani eszköztárába, s a pedagógus szakmát fel kell készíteni a múzeum tudatos használatára. Az iskolai „kereslet” és a múzeumi „kínálat” rendszerében kulcskérdéssé kell válnia a tananyagba való konkrét beépíthetőség szempontjának, közös, tervszerű szakmai munka keretében. Megoldandó, illetve erősítendő a múzeumok és iskolák közti napi, intézményesített kapcsolatrendszer és információcsere. Ebben a közoktatási és múzeumi szféra együttműködését – a szakmai kompetenciákon alapuló feladatmegosztás alapján – egyfajta „hídépítés” kell, hogy meghatározza. A múzeumpedagógia „kínálati oldalát” a múzeumi szféra fejleszti (múzeumi szociokulturális szolgáltatások javítása, az iskolai igények szerint), a „keresleti oldalt” az oktatási terület (tanárok és intézmények érzékenyítése, múzeumhasználati képzése, múzeumokra
Múzeumpolitika
no7.indd 25
25
2008.02.18. 14:17:45
alapozott tananyagfejlesztés), igen szoros együttműködésben és kölcsönhatásban. Jelentős beavatkozást igényel a múzeumok infrastrukturális felzárkóztatása is. Többségük nem rendelkezik korszerű, a képzést segítő, csoportfoglalkozásokra alkalmas, jól felszerelt múzeumpedagógiai részlegekkel, közösségi képzési terekkel. Az intézményekben őrzött kb. 30 millió műtárgy elenyésző hányada (mintegy 5%-a) ismerhető csak meg a hagyományos bemutatási formát képviselő kiállításokon, kiadványokban. A szélesebb körű – tanulmányi raktárak vagy virtuális eszközök útján való – hozzáférés a korlátozott infrastrukturális feltételek folytán megoldatlan. E meghatározottságokkal és fejlesztési irányokkal az „iskolabarát” (vagyis az egész életen át tartó tanulást segítő) múzeum koncepciója „zöld utat” kapott az Új Magyarország Fejlesztési Terv rendszerében. A koncepciót 2008-tól a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) végrehajtási akcióterveibe foglalt – önrészt nem igénylő – múzeumi konstrukciók valósítják meg, mintegy 4,5 milliárd forint forrásháttérrel (271Ft/€ árfolyamon számolva). Az oktatási terület 2009-től belépő, s a „keresleti oldalt” fejlesztő múzeumpedagógiai konstrukciója további, várhatóan kb. 1,5 mrd forintot fog bekapcsolni a rendszerbe. A várhatóan 2008 második negyedévében induló múzeumi támogatási rendszer részletes eljárási-bonyolítási rendje, a pályázati kiírások szövege még kimunkálás, és több szintű egyeztetés alatt áll. Így tehát egyes részletek még változhatnak, a jelenlegi állapot lényegi elemeit ennek figyelembe vételével adjuk közre.
26
no7.indd 26
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:45
1. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM (TÁMOP) 3. prioritás: A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 3. 2. intézkedés: A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása 3. 2. 8. konstrukció: „Múzeumok Mindenkinek” Program – Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése - Központi módszertani fejlesztés és támogatási alap Átfogó cél: A kompetencia fejlesztő közoktatás, az egész életen át tartó tanulás, valamint a családi művelődés érdekében, újszerű múzeumpedagógiai megoldások és a múzeumok, közoktatási intézmények közötti együttműködések kialakítása. Közvetlen célok: A múzeumok formális, informális, non-formális oktatási szerepvállalásának központi módszertani megalapozása Kompetenciafejlesztő pedagógusok és múzeumi szakemberek képzése Közoktatási és muzeális intézmények közötti együttműködési hálózat kiépítése Módszertanok, jó gyakorlatok ismertté tétele A módszertani megalapozás gyakorlatba való átültetése érdekében múzeumpedagógiai és didaktikai mintaprojektek megvalósítása, ismertté tétele Támogatási forma és eljárás: Vissza nem térítendő, 100 %-os támogatás. Vagyis önrészt nem igényel! Kiemelt projekt keretében (központi módszertani fejlesztő szervezet útján) a módszertani fejlesztés, oktatás-képzés, együttműködési hálózat kiépítése, a módszertanok, jó gyakorlatok ismertté tétele. Közvetett támogatás keretében a múzeumpedagógiai és –didaktikai mintaprojektek megvalósítása, ismertté tétele (pályázati rendszerben felosztva). E pályázati forma nagy előnye, hogy a támogatási összeghatárok 10 m Ft alattiak, így egyszerűsített eljárás alkalmazható. Lehetséges kedvezményezettek: Központi módszertani fejlesztés: Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumismereti Oktatási és Képzési Központ (MOKK), Szentendre Támogatási alap: működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények Forráskeret (2008-2013): Összesen: 1,177 mrd Ft (271Ft/€ árfolyamon) Központi módszertani fejlesztés: 407 m Ft Támogatási alap: 770 m Ft
Múzeumpolitika
no7.indd 27
27
2008.02.18. 14:17:45
A közvetett támogatási alap pályázati rendszere három kategóriában kerül meghirdetésre: A) „Múzeumok és iskolák partnersége”: elnyerhető támogatás projektenként 1-5 m Ft B) „Élmény a múzeumban”: elnyerhető támogatás projektenként 1-2,5 m Ft C) „Múzeumok az informális tanulásért”: elnyerhető támogatás projektenként 1-2,5 m Ft A program várható indulása: 2008. II. negyedév A Múzeumok Mindenkinek Program (MMP) szakmai tartalmáról: Az Alfa-program részeként 2003 óta működő MMP munkaközösségének tevékenysége, eredményei jól ismertek már a szakma számára. Ez esetben az EU-fejlesztés inkább a továbblépéshez elengedhetetlen (biztos és az előzőekhez mérten jelentős összegű) hátteret biztosítja. Általa lehetővé válik a feladatrendszerhez megfelelőbb léptékű szervezeti és infrastrukturális háttér kialakítása, mely alapfeltétel az oktatás felé való hangsúlyosabb „nyitáshoz”, és a program mozgásterének, hatókörének kiszélesítéséhez.2 Az MMP céljainak megvalósítását a konstrukció keretei közt két beavatkozás szolgálja: Központi módszertani fejlesztés: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumismereti Oktatási és Képzési Központjának (MOKK) feladata lesz a múzeumpedagógiai modernizációját megalapozó módszertani kutatások, speciális múzeumpedagógiai képzések szervezése, bonyolítása, a korszerű múzeumpedagógia disszeminációja (tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása, jó gyakorlatok elterjesztése) és az országos koordinátori hálózat működtetése. Támogatható tevékenységek: Kutatás: Módszertani alapkutatások szervezése, lebonyolítása, témakörei: Országos látogatókutatás; Múzeumok szerepe az egész életen át tartó tanulásban; Kultúra gazdaságtana Magyarországon; Új muzeológus pályakép kidolgozása; Múzeum, mint szociokulturális műhely; Múzeumok gazdasági hatáselemzése; múzeumi és múzeumpedagógiai szakemberek képzésével kapcsolatos kutatások. Oktatás, képzés: Módszertani továbbképzési- és oktatási programok kidolgozása, akkreditálása, lebonyolítása 10 témakörben: Stratégia, projekttervezés és marketing a modern múzeumokért; Kiállítások: ötlettől a megvalósításig – vizuális kultúra; Szórakoztatva tanulni, tanulva szórakozni (Edutainment); Iskolák és múzeumok – Pedagógus továbbképzés; Iskolák és múzeumok együttműködése – képzők képzése, valamint kistérségi múzeumpedagógusok képzése; Múzeum és kommunikáció; Egész életen át tartó tanulás – múzeumok mindenkinek; Fogyatékkal élők a múzeumban - kulturális esélyegyenlőség; Kulturális turizmus; Múzeum és szolgáltatás – társadalmi hasznosíthatóság.
2 Az MMP eddigi eredményeiről és EU-s fejlesztési kilátásairól a tervezés időszakában: Török Petra: Hogyan tovább, Múzeumok Mindenkinek Program? In Múzeumi Közlemények 2006/2. 6-14.
28
no7.indd 28
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:45
Koordinátori hálózat fejlesztése: Regionális koordinátorok által integrált együttműködésiés információs partnerhálózat építése, fejlesztése. Múzeumok, oktatási és közművelődési intézmények, civil szervezetek országos lefedettségű partnerhálózatának, közös akcióinak, rendezvényeinek szervezése. Disszemináció, nyilvánosság biztosítása: Módszertani kutatások, segédletek, foglalkoztató anyagok megjelentetése kiadványsorozat formájában, Múzeumok Mindenkinek Program eportál fejlesztése, konferenciák, szakmai rendezvények szervezése, lebonyolítása. Szakkönyvtár fejlesztése hazai és külföldi múzeumok szakmai és módszertani kiadványaival. A Múzeumok Mindenkinek programkampánnyal az érintett kulturális és oktatási intézmények előzetes, ill. folyamatos tájékoztatása a fejlesztési programról. Híradás a projekt tevékenységeiről PR cikkekkel, reklám a médiában az új „iskola-barát” múzeumi koncepció bevezetésére, infokommunikációs szolgáltatások gazdagítása, köztéri plakát kampány, rendezvények szervezése a projekt közismertté tételéért. Közvetett támogatási alap: A konstrukció másik eleme pályázati támogatás. Segítségével a múzeumok a közoktatási intézményekkel, valamint az egész életen át tartó tanulás egyéb civil szereplőivel is szorosan együttműködnek. A MOKK módszertani ajánlásai nyomán vagy szakértői közreműködésével (esetenként a központi fejlesztés oktatási programjának egyfajta „gyakorlóhelyeiként” is), napi gyakorlatukba illesztve, modell értékű múzeumpedagógiai tevékenységek (kísérleti interpretációs, didaktikai kezdeményezések) révén alakíthatják ki, illetve alkalmazhatják a múzeumi kultúraközvetítés és „múzeumhasználat” modern módszereit. A pályázat közvetlen célja gyermek- és ifjúsági, valamint családi célcsoportokra irányuló múzeumpedagógiai projektek végrehajtása. Pl. óvodai, általános- és középiskolai szintű múzeumi órák, gyermek-, ifjúsági- és családi rendezvények, múzeumpedagógiai szolgáltatások, kapcsolódó kiadványok, foglalkoztató anyagok, valamint az egész életen át tartó és informális tanulás jegyében, felnőtt és időskorú célcsoportok számára szervezett programok támogatása, három kategóriában. Támogatható tevékenységek: A) „Múzeumok és iskolák partnersége”: A kedvezményezett múzeumok bonyolításában – pedagógusokból és múzeumi szakemberekből álló munkacsoportok közreműködésével – a múzeumi gyűjteményen alapuló, az iskolai igényekhez, tantervekhez szervesen illeszkedő múzeumpedagógiai programsorozatok tervezése és megvalósítása. A pályázat azokat a múzeumokat támogatja, amelyek együttműködési és partnerségi megállapodást kötnek a régiójukban lévő oktatási intézményekkel. Ebben a megállapodásban azt vállalják, hogy a kialakítandó pedagógusokból és múzeumi szakemberekből álló munkacsoport által kidolgozott – a tantervhez illeszkedő minőségi, a múzeumi gyűjteményen alapuló – múzeumpedagógiai foglalkozásokkal egészítik ki és bővítik a diákok ismereteit, tudását az élményszerű tanulás jegyében. A múzeum a pályázati keretből finanszírozza a korosztályokra lebontott és a csoportok speciális igényeire alapozott foglalkozássorozatok kidolgozását és projektek kapcsán felmerült költségeket, illetve a gyermekek foglalkoztatását lehetővé tevő infrastruktúra kialakítását. A 2007-2008 akciótervezési időszakban előnyt élveznek azok a fejlesztések, amelyek az iskola és múzeum között már dokumentálhatóan létező együttműködés továbbfejlesztésére irányulnak.
Múzeumpolitika
no7.indd 29
29
2008.02.18. 14:17:45
A következő tervezési időszaktól (2009-2010) kezdődően előnyt élvez az a projekt, amely a MOKK képzési programjában részt vett múzeumpedagógusok és/vagy pedagógusok közreműködésével valósul meg. B) „Élmény a múzeumban”: A kedvezményezett múzeumok bonyolításában – éves kiállítási programjukhoz kapcsolódóan – több generációs családok számára hétvégi művelődési programcsomagok biztosítása (pl. kiállítások megtekintése, kapcsolódó közös foglalkozások, kiadványok, szolgáltatások), alapvetően szabadidős-minőségi szórakoztató jelleggel, az élethossziglani tanulás jegyében. C) „Múzeumok az informális tanulásért”: A kedvezményezett múzeumok bonyolításában a felnőtt, ill. idősebb korosztály számára informális oktatási-művelődési formák biztosítása, az egész életen át tartó tanulás jegyében. (Elsősorban előadás-sorozatok keretében, pl. szabadegyetem sorozatok, továbbképzések, a múzeumi gyűjtemények jellegéhez igazodó szabadidős előadások, műhelymunka-sorozatok). A 10% erejéig mindegyik kategóriában támogathatók járulékos, kiegészítő infrastrukturális fejlesztések is. Az MMP céljait segítő, kiegészítő egyéb EU-támogatások: • TÁMOP 3. prioritás: A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek. 3.1.2. konstrukció: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban - múzeumpedagógia komponens. A korábban már említett, 2009-től induló beavatkozás révén valósul meg a „keresleti oldal” közoktatási intézményeinek – a Múzeumok Mindenkinek Programmal (MMP) párhuzamos, egyidejű, közös célt szolgáló – múzeumpedagógiai fejlesztése. Az oktatási szféra ebben való elsődleges végrehajtói szerepe értelemszerűen következik az ott meglévő speciális szakmai kompetenciáktól és szakember kapacitástól, továbbá a módszertani és tananyag fejlesztési hálózatok és gyakorlatok ottani meglététől. A kedvezményezett ez esetben az OM azonosítóval rendelkező közoktatási intézményi kör (természetesen szakmai partnerként múzeumokkal együttműködve). Fontos körülmény, hogy e 2009-től induló múzeumpedagógiai komponens a végrehajtásban meghatározóan kíván építeni az MMP központi módszertani fejlesztés oktatási programja keretében felkészített pedagógusokra (továbbképzők, kistérségi múzeumpedagógus tanárok). Tervezése információink szerint még kezdeti stádiumban van, részleteire 2008második felében-végén még érdemes lesz visszatérni. • TIOP 1. prioritás, 1.2. intézkedés - Az oktatási és a kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése. 1.2.2. konstrukció: Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése. A továbbiakban részletesen ismertetésre kerülő beavatkozás lényegében az MMP tevékenységek nagyobb léptékű (önálló pályázatként benyújtandó) infrastrukturális hátterét is biztosíthatja.
30
no7.indd 30
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:45
2.) TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 1. prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 2. 2. intézkedés: Az oktatási és a kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése 1. 2. 2. konstrukció: Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése Átfogó cél: A múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítéséhez, „iskolabarát” szemléletű megújulásukhoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. Közvetlen célok: a múzeumok képzési potenciáljának magasabb fokú kihasználása, valamint az átfogó kompetencia- és készségfejlesztés érdekében az oktatást segítő, csoportfoglalkozásokra alkalmas, IKT infrastruktúrával felszerelt, korszerű oktatótermek, foglalkoztatók kialakítása, a műkincsvagyon kiállítások formájában nem, vagy ritkán látható műtárgyállományhoz való hozzáférés kiszélesítése érdekében tanulmányi- és látványraktárak kialakítása, oktatási célú hasznosítása; a múzeumokban őrzött tudásbázis nagyobb oktatási hasznosulása érdekében korszerű IKT infrastruktúrával felszerelt, információs pontok kialakítása, kapcsolódva a digitalizált kulturális örökségi értékek minél szélesebb körű hasznosulásához, az egyenlő hozzáférés elvének megfelelően. Támogatási forma és eljárás: Vissza nem térítendő, 100 %-os támogatás, egyfordulós pályázat útján. Vagyis önrészt nem igényel! Lehetséges kedvezményezettek: Működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények, illetve fenntartóik. (a KözépMagyarországi Régió területén megvalósuló fejlesztés nem támogatható). Forráskeret (2008-2013): Összesen: 3, 369 mrd Ft (271Ft/€ árfolyamon) A pályázati rendszer 3 kategóriában kerül meghirdetésre: A) „Oktató múzeum”: elnyerhető támogatás projektenként 1-30 m Ft B) „Látványtár”: elnyerhető támogatás projektenként 20-120 m Ft C) „Virtuális kiállítás”: elnyerhető támogatás projektenként 1-30 m Ft
Múzeumpolitika
no7.indd 31
31
2008.02.18. 14:17:45
A program várható indulása: 2008. II. negyedév A múzeumok iskolabarát infrastrukturális fejlesztését célzó program tartalmáról: A múzeumok „iskolabarát” fejlesztése és a kulturális javakhoz való szélesebb körű hozzáférés biztosítása jegyében induló pályázat keretében korszerű múzeumpedagógiai foglalkoztatóoktató terek létrehozatala, a nagyközönség elől eddig elzárt gyűjtemények látványtárakká, tanulmányi raktárakká fejlesztése, továbbá a digitalizált kulturális örökségi értékek országos szintű hozzáférhetőségét szolgáló (a későbbiekben röviden bemutatásra kerülő Egységes Szolgáltató Felület lehetőségeit széles körben hasznosító) virtuális múzeumi pontok (IKT infrastruktúra) kialakítása valósul meg. A pályázat egyúttal fizikai feltételeket teremt a TÁMOP már bemutatott múzeumpedagógiai beavatkozásainak (3.1.2., 3.2.8. konstrukciók) megvalósításához is. Támogatható tevékenységek: A pályázati rendszer a támogatandó tevékenységeket 3 kategóriába szervezi. Lehetőség van e kategóriák egyedi, csoportos vagy átfogó megpályázására is. A) „Oktató múzeum”: A múzeumpedagógiai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése: az állandó kiállítások terében kialakított korszerű, berendezett, jól felszerelt gyermekfoglalkoztatók és pihenő sarkok, ill. az alkotókészséget és kreativitást fejlesztő múzeumi közösségi terek, oktatótermek kialakítása, fejlesztése, minden korosztály számára. Konkrétan: múzeumi épület belső terének átalakítása, funkcióváltása, meglévő helyiség korszerűsítése, belsőépítészeti kialakítások. Berendezések, bútorzat, audiovizuális eszközök, múzeumpedagógiai szemléltető eszközök beszerzése. Megjegyzés: e kategória ill. komponens különösen szorosan kapcsolódik a TÁMOP Múzeumok Mindenkinek Programjának pályázati projektjeihez, a gyermekek, családok, idős korosztály múzeumpedagógiai programjainak nagyobb léptékű infrastrukturális feltételeit teremheti meg.) B) „Látványtár”: A múzeumokban őrzött műkincsvagyon kiállítások formájában nem, vagy ritkán látható műtárgyállományhoz való hozzáférés kiszélesítése. Kiállítások esetében nem biztosítható fizikai közelség és tanulmányozhatóság lehetőségeinek megteremtése érdekében, a gyűjteményi raktárak nyilvánosan látogatható tanulmányi raktárakká, látványtárakká való fejlesztése, illetve meglévők bővítése, korszerűsítése, kiemelt figyelemmel az oktatási hasznosulás lehetőségeire. Konkrétan: a nyilvánosan látogathatóvá tétel műszaki feltételrendszerének kialakítása: pl. belső építészet, épületgépészet, tároló rendszerek, műtárgy- és őrzésvédelmi berendezések átfogó modernizációja. Járulékos szakmai feltétel a gyűjteményrendezési és restaurálási feladatok elvégzése, valamint az adott gyűjteményi raktárban őrzött műtárgyállomány művelődéstörténeti feldolgozása, háttérbemutatása, a korszerű (megelőző) műtárgyvédelmi módszerek közvetítése. Megjegyzés: Látványtár vagy látványraktár: olyan gyűjteményi raktár, amelyet a látogató belülről is megtekinthet. A tárgyak bemutatása nem kiállítási szintű, bizonyos műtárgycsoportok kiemelésére ad lehetőséget. Az elhelyezés során a külső látogatókból adódó biztonsági feltételeknek messzemenően meg kell felelni /műtárgy- és őrzésvédelem/.
32
no7.indd 32
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:45
Tanulmánytár vagy tanulmányi raktár: a látványtár funkciókon túl az oktatási tevékenységhez szükséges többlet infrastruktúrával rendelkezik: oktatási helyiség a szükséges berendezésekkel, eszközökkel. FONTOS: Amennyiben a pályázó intézmény tanulmánytárt (tanulmányi raktárt) kíván létrehozni, akkor az a.) és b.) kategóriákra ill. komponensekre együttesen kell pályázatát benyújtania! Az 1997. évi CXL. tv. 48.§. szerinti közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek e kategóriában nem támogathatók. C) „Virtuális kiállítás”: A múzeumba látogatók digitalizált kulturális örökségi értékekhez való hozzáférését biztosító, korszerűen berendezett, szükséges IKT infrastruktúrával felszerelt, Internet-csatlakozással rendelkező információs pontok, vagy egyéb informatikai alapú élményelemek beépítést lehetővé tevő nagyobb részlegek kialakítása a látogatók, illetve a kutatók által használt múzeumi terekben. Az állandó kiállítások élményszerű feldolgozását, befogadását lehetővé tevő – a klaviatúra-monitor – pároson túlmutató informatikai alapú, a látogatók által használt terekben igénybe vehető fejlesztések támogatása. Megjegyzés: a múzeum virtuális kiállításaként értelmezhető, digitális tartalom: virtuális gyűjteménytárak anyagának (tárgy-, dokumentum-, fotógyűjtemények) adatbázisba rendezett megjelenítése. Az iskolai képzést, önképzést valamennyi iskolatípusban támogató oktatási segédletként használható tartalmak kialakítása. A múzeum élményszerű megismerését segítő virtuális séta, látogatástervező elkészítése, letölthető látogatói információs anyagok felületen történő elhelyezése. A pályázati támogatás a már digitalizált gyűjteményi anyag oktatásimódszertani feldolgozását teszi lehetővé, elsődleges digitalizációs tevékenységre nem használható fel. A múzeumok iskolabarát infrastrukturális fejlesztését segítő, kiegészítő egyéb EUtámogatások: • TÁMOP 3. prioritás: A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek. 3.1.2. konstrukció: Új tartalomfejlesztések a közoktatásban. Múzeumpedagógia. 3.2.8. konstrukció: „Múzeumok Mindenkinek” Program – Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése Központi módszertani fejlesztés és támogatási alap. A múzeumi és közoktatási szféra – összehangolt, egymással kölcsönhatásban álló – múzeumpedagógiai módszertani fejlesztéseit, képzéseit, modell értékű tevékenységeit támogató beavatkozások, melyek infrastrukturális hátterét múzeumi területen jelen konstrukció biztosítja. • TIOP 1. prioritás, 1.2. intézkedés - Az oktatási és a kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése. 1.2.4. konstrukció: Kulturális örökségi értékek digitalizálása és Egységes Szolgáltató Felület kialakítása. A program célja, hogy a közgyűjteményekben (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) őrzött kulturális javak digitalizálási programja nyomán megszülető tartalmakból egyfajta „Kultur-net” kerüljön kialakításra, mely a már működő „Suli-nettel” integráns egységben alkotná az Egységes Szolgáltató Felületet. A program közgyűjteményi szakmai előkészítése ugyancsak EU-forrásból, az OSZK koordinációjában, múzeumi területen a Magyar Nemzeti Múzeum „kompetencia alközpontként” való bevonásával 2008-ban valósul meg. Az előkészítő program részleteiről, megvalósítandó feladatairól széles körű múzeum-szakmai tájékoztató és egyeztető értekezletre került sor 2007 októberének végén, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a múzeumi informatikai szakfelügyelet bevonásával.
Múzeumpolitika
no7.indd 33
33
2008.02.18. 14:17:45
E várhatóan 2009-től kibontakozó digitalizálási program végeredményeként megszülető Egységes Szolgáltató Felületnek a múzeumi kiállításokból való jövőbeni elérhetőségét is segíti a „virtuális kiállítás” komponens.
A ”látogatóbarát” múzeum és fejlesztési lehetőségei az Új Magyarország Fejlesztési Tervben A gazdasági versenyképesség-növelés és a munkahelyteremtés egyik legmeghatározóbb EU-fejlesztési területe az idegenforgalom, a turizmus. Ennek jelentőségét nem csupán az egyes régiók fejlesztési programjai (ROP-ok: regionális fejlesztési programok), hanem a falvak hagyományos agrár-gazdálkodását más, alternatív jövedelemtermelő tevékenységekkel bővíteni kívánó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program is tükrözik, turizmusfejlesztési beavatkozásaikkal. Sarkalatos fordulatnak tekinthető, hogy e támogatási rendszerek tervezői a szakmai egyeztetések során elfogadták, s további munkájukban következetesen képviselték a múzeumi szféra turizmusfejlesztéssel kapcsolatos szempontjait. Ennek lényege az évtizedek óta rendszeresen felmerülő alapkérdés: a kultúrának, mint turizmusfejlesztési potenciálnak az elismertetése. Általános tendencia volt eddig, hogy – jóllehet sok esetben a műemlékek és a múzeumok jelentik magát a megtestesült vonzerőt, a látogatási célt, vagy járulnak ahhoz meghatározóan – a múzeumok turisztikai elismertségében, fejlesztési intenzitásában mindez nem, vagy alig tükröződött. A fejlesztések – a látogatási céltól függetlenül – jellemzően a turisztikai célpontokra voltaképpen csak épülő idegenforgalom és vendéglátóipar szolgáltatásait preferálták. E tekintetben alapvető szemléletváltás következett be: a turisztikai vonzerő tudatos és célirányos növelésének elengedhetetlen eleme immár (turisztikai „attrakcióként”) a múzeumok fejlesztése is. Így a „látogatóbarát múzeum” fogalomkörébe tartozó, alapvetően múzeumaink turisztikai fogadóképességét javító infrastrukturális
34
no7.indd 34
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:45
fejlesztési irányok sikerrel tudtak beépülni a ROP-ok – elsősorban turisztikai – fejlesztési rendszerébe, komoly többletforrás esélyeket teremtve intézményeinknek. (Ennek jelentőségét külön is aláhúzza, hogy – kényszerűségből – az ilyen irányú múzeumi fejlesztések eddig alapvetően szakmai, s igen korlátozott mértékű forrásokat terheltek, elsősorban az Alfa program önkormányzati múzeumokat támogató pályázati rendszerében. E forráshányad ily módon „felszabadulhat”, közvetlenebb szakmai célok javára. Hasonló lehetőségeket vet fel a már tárgyalt TÁMOP és TIOP konstrukciókba került, eddig szintén hazai forrásokból támogatott fejlesztések köre). A ROP-ok „látogatóbarát múzeum” fejlesztési irányainak kialakítása – az ésszerű feladatmegosztás, és az esetleges átfedések elkerülése végett – a már megismert „iskolabarát” (TIOP) programtól való lehatárolás nyomán alakultak ki. Fő célterülete a turisztikai kiszolgáló infrastruktúra (turisztikai információs pontok, ruhatárak, kávézók, múzeumi boltok, „audio guide”-rendszerek) fejlesztése és az akadálymentesítés. Amennyiben az adott intézmény „régióspecifikus kiemelt örökségi érték”, vagy a régió sajátos turisztikai vonzerejére épülő tematikus kulturális út „láncszeme”, úgy mód van komplex, átfogó intézményfelújítási programra is, mely a turisztikai fogadóképességet közvetlenül javító beavatkozásokon túl állandó kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkoztatók, tanulmányi raktárak, illetve látványtárak fejlesztésére is kiterjedhet. A kulturális örökségi helyszínek ROP-okban pályázható fejlesztési forrása az egész országra összesen kb. 29 mrd forint (271Ft/€ árfolyamon): erre természetesen a múzeumokon kívül más turisztikai látnivalók is pályázhatnak. (Fontos: e pályázatok évi kiírásai már 2007 októberében meghirdetésre kerültek!) Emellett a Közép-Magyarországi Régióban a Budavári Palota kulturális-turisztikai fejlesztése, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Örökség Programja, a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése is megvalósul, kb. 15 mrd forint értékben.
Múzeumpolitika
no7.indd 35
35
2008.02.18. 14:17:45
Hasonlóan jelentős esélyeket teremtenek egyébként a ROPok város- és településfejlesztési rehabilitációs konstrukciói is, a múzeumépületek külső felújításainak vagy elhelyezési problémáinak megoldásában (történelmi településmagok felújítása, ipari területek rehabilitációja, illetve új funkcióba adása). Múzeumi vonatkozásban ugyancsak jelentős, kiaknázandó lehetőségeket teremt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 3. „A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása” prioritásának részét képező, a vidék kulturális örökségének megőrzését és fejlesztését célzó, 44 mrd forintos (271Ft/€ árfolyamon) forráshátterű konstrukciója, főként a néprajzi tájházak, helytörténeti gyűjtemények vonatkozásában (erre természetesen a múzeumokon kívül más falusi örökségi értékek is pályázhatnak). E sorok végére érve az Olvasó talán már helyénvalónak érzi a cikk címét. A múzeumok által 2013-ig megcélozható EU-s támogatások e vázlatos áttekintése önmagában is „embert próbáló” olvasmány. Aki pedig részt vett akár a Nemzeti Fejlesztési Terv I. valamely korábbi projektjében, akár a Norvég Alap múzeumi pályázatán,3 tapasztalatból tudja: e pályázatokon elindulni, de még inkább nyerni és a projektet végigvinni kemény feladat. Nehéz, de egyáltalán nem lehetetlen. Sok munkával és tanulással jár: új nyelvezetet, új tervezési logikát (projekt-menedzsment szemléletet), új pénzügyi szabályozókat és eljárásrendet kell elsajátítani. Ezek ismerete (vagy ehhez értő szakember bevonása) elengedhetetlen, különösen az infrastrukturális fejlesztések vonatkozásában. De hajózni kell… E támogatási rendszerek nem adhatnak megoldást múzeumaink minden problémájára, azonban 3 Az NFT1 keretében még csak „fehér hollóként” megjelenő sikeres múzeumi fejlesztések pl.: Móra Ferenc Múzeum, Szeged, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, Helikon Kastélymúzeum, Keszthely. A „Norvég Finanszírozási Mechanizmust” Norvégia – az Európai Gazdasági Térség (EGT) nem EU-s tagjaként, az élvezett belső piaci előnyök ellentételezésére – hozta létre a tíz újonnan csatlakozott ország részére, kétoldalú szerződésekben szabályozva. Az Alapból 2004-2009 között elnyerhető támogatások összege hazánk esetében évi 15 millió euró. Támogatási célterületei sorában (3. kiemelt terület: Az európai örökség megőrzése) többek közt megjelenik a „múzeumok felújítása, gyűjtemények létesítése az európai örökség bemutatására”.
36
no7.indd 36
Múzeumpolitika
2008.02.18. 14:17:45
számos, eddig forráshiányos szakmai cél elérésére kínálnak lehetőségeket. Rajtunk múlik, hogy mennyire tudunk élni velük. „Navigare necesse est…” Development opportunities for museums within the subsidiary system of the EU (2007-2013) In October 2007 the Hungarian Museum of Fine Arts organised an event on which professionals were informed of the opportunities that the EU funds can create for Hungarian cultural life. There is a high potential forecast for the period 2007-2013. Hungary will be able to implement substantial cultural investments in the framework of the New Hungary Development Plan, taking advantage of the nearly 70 billion Forints coming from EU funds. In addition, there are tenders for tourism and town reconstruction projects within the Regional Operative Programme and also the New Hungary Rural Development Programme. The operative plans of the particular branches were approved by the government in 2007 so the resources are available for the following period. The key objectives of the development plan will be the „school- and visitor-friendly” museums. Public collections and other cultural establishments should be fully integrated into the strategic principle based on life-long-learning. Museum infrastructure needs immediate investment to be improved in order to provide suitable conditions for their activities. The Renewal of Society Operative Programme aims at enabling all layers of society to learn, to provide high-quality education, to improve the quality of the public education system, to carry out innovations and also to reinforce the role of museums (Museums for Everyone Programme). The other large-scale project is the Social Infrastructure Programme for the improvement of the infrastructure in education with a special focus on strengthening co-operation among cultural-educational institutions, reinforcing the school-friendly nature of museums.
Múzeumpolitika
no7.indd 37
37
2008.02.18. 14:17:45
38
no7.indd 38
2008.02.18. 14:17:45
Halminé Bartó Anna
„Múzeumi statisztikák és kérdõjelek A statisztikákról általában em is olyan régen az ember sietve továbblapozott, ha grafikonokat és számoszlopokat látott egy könyvben vagy folyóiratban. Az elmúlt években megnövekedett politikai, közgazdasági és társadalomtudományi érdeklődés, életünk gyökeres átalakulása azonban egyre jobban rákényszerít bennünket, hogy lassan feloldjuk „bölcsészönmagunkban” a számok iránti gátlásokat, s kénytelen-kelletlen, megbarátkozzunk a statisztika bizonyító erejével. A piacgazdaságra történő átmenet a kultúra területén is éreztette hatását, megváltoztatta korábbi dotációkhoz, kedvezményes lehetőségekhez szokott életünket. Helyükbe manapság költségvetések, termelőteljesítményi beszámolók, elégedettségi-mérések, minősítések, csak közgazdasági, pénzügyi, számviteli és adó ismeretekkel kiküszöbölhető bizonytalansági tényezők léptek. A továbblépéshez szükséges tervek elkészítéséhez az élet egyre inkább rászorít bennünket, hogy felmérjük a rendelkezésre álló humán és anyagi eszközöket, s munkánkhoz olyan képzett szakembereket találjunk, akik a muzeológiához is ugyanolyan jól értenek, mint a statisztika hasznosítható módszereihez, vagy fordítva. A statisztikát az emberek szeretik lebecsülni, de hajlamosak azt néha túlértékelni is. Ha a statisztika fogalmát definiálni akarjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy az a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány. A statisztika olyan, az igazságtartalmat vizsgáló, bármikor újraéleszthető (vagyis potenciálisan bizonyítható vagy cáfolható) ismeretek gondolati rendszere, amely leginkább a tudományos ellenőrzés jelentőségére mutat rá. S hogy a jelenlegi múzeumi statisztikáink szempontrendszerét jobban tudjuk érteni és értékelni, vagy a jelenleginél jobban használni, tegyünk egy rövid szakmai és történeti kitekintést. Mit nevezünk statisztikának a mindennapi gyakorlatban? A statisztika valószínűleg egyidős az emberrel, hisz az ember mindig készített számadásokat, összesítéseket, különböző lajstromokat
N
Elmélet, módszer
no7.indd 39
39
2008.02.18. 14:17:45
és inventáriumokat. Ezért a köznyelvben statisztikának hívják az adatgyűjtő tevékenység eredményeként keletkező kimutatásokat, de statisztikának nevezünk egy, – esetleg csak a statisztikusi ismeretekkel rendelkező közgazdász számára értelmezhető – statisztikai minta elemeinek ismeretlen paramétert nem tartalmazó függvényeit is. A statisztika, hasonlóan más tudományokhoz, sajátos, – a hozzá nem értő számára száraz és bonyolult – nyelvezettel, módszerekkel és szemlélettel rendelkezik. A statisztikában leggyakrabban használt alapfogalmak: az adat, az ismérv, a modell, a mutatószám, a paraméter, a sokaság, a statisztikai hiba, a statisztikai minta, a statisztikai sor, a valószínűség és a viszonyszám. A statisztikának alapvetően két nagy területe ismeretes, amelyek között sok találkozási pont, sőt átfedés figyelhető meg. Ez a két nagy terület a leíró statisztika és a következtető, vagy matematikai statisztika. A leíró statisztika célja egy már rendelkezésre álló, valóságra vonatkozó adathalmaz összefoglalása, elemzése, egyszóval az információtömörítés. (Ezt a tevékenységet végezzük mi is a múzeumban a különböző statisztikák elkészítése során.) A matematikai statisztika célja a sokaság egészének paramétereit legjobban tükröző, reprezentáló minta kiválasztása, ezekkel a mintaparaméterekkel történő becslés, illetve a mintaparaméterekre vonatkozó feltételezések elfogadása vagy elvetése. A leíró statisztika a különböző adatszerzési és mintavételi technikák kialakulásával, fejlődésével, míg a matematikai statisztikai ismeretek – ezen belül főként a valószínűség-számítás – gyors fejlődésének következtében jutott el a mai szintjére. Az valamennyiünk számára, akik muzeológiával foglalkozunk világos, hogy adatok rögzítésére, összegzésére, elemzésére, tudományos elméletek adatok segítségével történő igazolására vagy cáfolására a természet- és társadalomtudományoknak egyaránt szüksége van. Ezért lehetséges az, hogy egy-egy tudományhoz kapcsolódó statisztikai alkalmazásból önálló segédtudományok is születtek. Gondoljunk csak a biostatisztikára vagy biometriára, demográfiára, a fizikai statisztikára, a gazdasági statisztikára, a kémiai statisztikára vagy kemometriára,
40
no7.indd 40
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:45
a közgazdasági statisztikára vagy ökonometriára, illetve a politikai statisztikára. De vehetünk egy másik példát is. Nem igazán gondolja senki, hogy egy statisztikai összegzés során – a statisztika nyelvén, tudományosan – a populáció egyedeit vizsgáljuk. Amikor összeszámoljuk, hány munkatárs dolgozik a múzeumban egy megadott időpontban (pl. az adott év december 31-én), akkor statisztikailag álló sokaságot, ha pedig ugyanezt nézzük meg egy megadott időintervallumban (pl. egy adott év 12 hónapjában), akkor statisztikailag mozgó sokaságot vizsgálunk. E néhány, kissé nehezen érthető mondat után már nem venném igénybe senki türelmét, hogy további részletes magyarázatba bonyolódjak a tudományos ellenőrzésnek, más szóval verifikációnak, vagy az ismeretek fogalmának magyarázatával, a statisztikai ellenőrzés, vagy tesztelés lehetőségeivel, az állítások vagy hipotézisek vizsgálatának kérdéseivel. Egy dolgot azonban mindenképpen meg kell jegyeznünk, azt, hogy egy jelenség magyarázatára akár több alternatív hipotézis is alkalmas lehet, de bármilyen alapos tesztelésnek vetettük alá a hipotézisünket, azt abszolút igazságnak sohasem tekinthetjük. S nem kell feltétlenül statisztikusnak lenni, hogy belássuk, ahhoz, hogy valamit megbízható tapasztalati tudománynak tekinthessünk, statisztikailag két feltételnek kell megfelelnie: ellenőrzött ismeretekből kell állnia, vagyis olyan állításokból, amelynek igazságtartalma tesztelt és bármikor újra tesztelhető és ezeknek az ellenőrzött ismereteknek koherens gondolati rendszert kell alkotniuk.1 S ha már múzeumi statisztikákról akarunk beszélni, tekintsünk vissza, hogyan is jutottunk el napjaink múzeumi statisztikáihoz. A statisztika kifejezés a latin status (állam, állapot), illetve az olasz statista (köztisztviselő, politikus szavakra vezethető vissza. A mai értelemben ezt a szót Gottfried Achenwall használta elsőként 1749-ben, az állam tevékenységével kapcsolatos adatok elemzésére. E fogalom jelentése a XIX. század folyamán bővült ki lényegesen. Magyarországon a statisztikai adatok regisztrálásának egységességét és központosításának 1 xenia.sote.hu/bosci/docs/course/statfv.html – A leíró statisztikák fogalma, haszna.
Elmélet, módszer
no7.indd 41
41
2008.02.18. 14:17:46
szükségességét, – a Magyar Tudományos Akadémia kebelében működő statisztikai bizottság létesítésének gondolatát – 1980-ban Csengery Antal vetette fel. Hasonlóképpen előzményének tekinthető az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat magalapításakor a Keleti Károly által létrehozott első Országos Statisztikai Tanács. A magyarországi hivatalos statisztikai rendszer 1867. évi megszervezése után, – amely a későbbiekben számos változást megélt –, mind a mai napig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) intézményében maradt fenn. S bár a kulturális terület adatgyűjtése évszázados múlttal rendelkezik, az eleinte kizárólag gazdasági statisztikával foglalkozó KSH felméréseiben csak az 1920-as évek elején került előtérbe kulturális élet adatgyűjtése. Ennek oka az volt, hogy a társadalmi és tudományos élet egyre inkább helyet követelt magának ebben az új tudományágban, hiszen ezen a területen „az orvos, a bíró, a közigazgatási férfiú és a tanférfiú egyaránt érdekelve” volt, „a választási statisztiká”-val együtt. Így a XIX. század végétől találhatunk adatokat a múzeumokra és kiállításokra vonatkozóan, de ezek a statisztikák még korántsem voltak teljes körűek.2 Magyarországon napjainkig négy törvény jelent meg a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségről. Az 1874. évi XXXV. törvénycikk, amelyben a „magyar korona országai közállapotának és évről évre változó közérdekű viszonyainak nyilvántartása – először – elrendeltetik.” E törvény szerint még csak a „kormányközegek, egyházi, valamint polgári és katonai hatóságok” voltak kötelesek a „szükséges adatokat megszerezni, és a maga utján a központi statistikai hivatalba beszolgáltatni. (…) A statisztikai adatok helyességéért és pontos beszolgáltatásáért a hatóságok, vagy az ezeket közvetlenül nyújtani köteles intézetek, egyletek és társulatok (…) felelősek. A mely adatok megfelelő hivatalos felszólítás, illetőleg a hiányok közlése után a mulasztás kellő és elfogadható indoklása nélkül helytelenül, vagy épen be nem szolgáltatnak, azok a mulasztást okozott 2 A Magyar Statisztikai Társaság története – Dr. Gyula Ferencnek a Statisztikai Szemle 1990. 10. számában megjelent tanulmánya alapján összeállította: Oros István 2007.01.02. msnet. hu/cikkek/tor-00001.html; Bárdos – Lakatos: A kulturális statisztika módszertana és fogalmai, Bp. 2005. Statisztikai és módszertani füzetek, 45. 5-8.
42
no7.indd 42
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
közeg rovására és költségére a helyszinén gyűjtetnek”.3 A Statisztikai Hivatal intézményében működő Magyar Statisztikai Társaságról nemcsak azért kell megemlékeznünk, mert 1923. május 23-án a Nemzeti Múzeumban tartotta első évi rendes közgyűlését, de ez a Társaság hívta fel először a figyelmet a történeti statisztikai kutatásokra, a régi adatok, feljegyzések felkutatására és összegyűjtésére. Továbbá itt vetették fel, hogy a Statisztikai Hivatalt ugyanolyan tudományos intézménynek kell tekinteni, mint a Nemzeti Múzeumot, vagy az Országos Levéltárat, és célul tűzték ki, hogy minden előny, amely ezeket az intézményeket megilleti, kiterjesszék a KSH-ra is. Ennek az ülésnek befejezéseként kijelentették: „…bármint alakuljon is a Statisztikai Hivatal szervezetének jövője (…), az intézményben ápolt nagy tradíció biztosítéka marad annak, hogy Statisztikai Hivatalunk a magyar szellemi életnek mindig egyik fő tényezője lesz”.4 A Statisztikai Hivatal és a Magyar Statisztikai Társaság tevékenysége, valamint a bekövetkező gazdasági, társadalmi változások követelték meg, hogy megszülessen az újabb, az 1929. XIX. törvénycikk a hivatalos statisztikai szolgáltatásról. Vagyis „valamennyi állami és önkormányzati hatóság és hivatal, valamint törvény által alkotott testület és intézet (…) statisztikai tevékenységéről köteles (volt) a M. kir. Központi statisztikai Hivatalnak évenkint részletes tájékoztatást adni”. A törvény elrendelte, hogy a begyűjtött adatokat közzé is tegyék, „oly módon, hogy azok tudományos, törvényhozási, kormányzati, igazgatási és más gyakorlati célokra egyaránt használhatók legyenek”, továbbá, hogy az adatszolgáltatás az országgyűlés által jóváhagyott terv alapján történjen, a felveendő adatok tartalma a személyiségi jogokat ne sértse, az adatgyűjtő hatóságok, hivatalok testületek alkalmazottait és az adatgyűjtőket titoktartásra kötelezte, az adatok beszolgáltatását elmulasztókat és megtagadókat az igazságszolgáltatás értelmében 3 Az 1874. évi. XXXV. t.c. Az országos statistika ügyének szervezéséről – 1000 év törvényei, www.1000ev.hu 4 A Magyar Statisztikai Társaság története – Dr. Gyula Ferencnek a Statisztikai Szemle 1990. 10. számában megjelent tanulmánya alapján összeállította: Oros István 2007.01.02. msnet. hu/cikkek/tor-00001.html
Elmélet, módszer
no7.indd 43
43
2008.02.18. 14:17:46
pénzbüntetésre ítélte. Így nem véletlen, hogy az 1920-as évek végére esnek a kulturális statisztika legtöbb területének első adatgyűjtései is.5 A harmadik törvény, az 1952. évi VI. törvény az állami statisztikákról magán viseli a kor minden sematikus jellemzőjét, de tartalmát tekintve előrelépés volt a kulturális statisztikában. A törvényt a Magyar Népköztársaság adta ki, mely a statisztikát teljes egészében a gazdasági, szociális és kulturális fejlődés ellenőrzésének és tervszerű irányításának eszközeként definiálta, s amely a „számadatok és azok tudományosan megalapozott csoportosítása, elemzése révén feltárja a gazdasági és társadalmi jelenségek és folyamatok összefüggéseit, arányait, számot ad a népgazdasági tervek végrehajtásáról, felhívja a figyelmet a mutatkozó aránytalanságokra és hibákra”. Az adatszolgáltatás feladatául tűzte ki, hogy az a Minisztertanács számára gyors, megbízható és rendszeres tájékoztatást adjon a népgazdasági tervek teljesítéséről, a gazdasági, szociális és kulturális fejlődéséről, a gazdaság erőforrásainak állapotáról és felhasználásáról, valamint nyilvános jelentést készítsen a népgazdasági terv teljesítéséről. A korábbi törvényekhez képest ez azért fontos múzeumi szempontból, mert a kultúra külön is szerepel a gazdasági és szociális statisztikai adatok mellett, s ennek hatására jelennek meg a mai múzeumi statisztikai jelentéseink első változatai.6 A közben eltelt ötven év alatt jelentős változások történtek a kultúrstatisztikában nemcsak hazai, de nemzetközi vonatkozásban is. A negyedik törvény még igen fiatal, szinte a rendszerváltással egyidőben született. Az 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról célul tűzte ki, hogy „valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára”. A kitűzött cél elérése érdekében e törvény – összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 5 Az 1929. évi XIX. törvénycikk a hivatalos statisztikai szolgáltatásról – 1000 év törvényei, www.1000ev.hu; Bárdos – Lakatos: A kulturális statisztika módszertana és fogalmai, Bp. 2005. Statisztikai és módszertani füzetek, 45. 5-8. 6 Az 1952. évi VI. törvény az állami statisztikáról – 1000 év törvényei, www. 1000ev.hu;
44
no7.indd 44
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel – az adatok statisztikai módszerekkel történő statisztikai tevékenységet (felvételét, feldolgozását, tárolását, átadását, átvételét, elemzését, szolgáltatását, közlését, valamint közzétételét) szabályozza. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek között felsorolja a minisztériumokat, így a kultusztárcát is, amelytől a KSH a meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a felsorolt szervektől tájékoztatást kérhet statisztikai tevékenységekről az országos statisztikai adatgyűjtési program végrehajtásához, melyet azok kötelesek megadni.7 Múzeumi statisztikák Ha a statisztika egyidős az emberrel, akkor a múzeumi statisztika egyidős a múzeummal, bár a magyar múzeumügy intézményi kezdetei időben mintegy ötven évvel korábbra tehetők, mint a megszülető magyar statisztika tudományáé. Ezért nem is beszélhetünk a múzeum indulásának kezdeti idejében a mai értelemben vett, központi, egységes, modern statisztikai felmérésekről és adatszolgáltatásról. Ám ez korántsem jelenti, hogy nem készültek összesítések, kimutatások az első múzeumi intézmény (a Magyar Nemzeti Múzeum – továbbiakban MNM) korabeli gyarapodásáról és mindennapi tevékenységéről. A kezdeti időkből elsőnek mindjárt említsük meg a Széchényi Ferenc által, a múzeum alapítólevelében kikötött és általa készített könyvgyarapítási kimutatásokat.8 Így a MNM működésének megkezdésétől havonta és az évente rendszeresen készített kimutatásokat, melyeket az intézmény igazgatója küldött be először a védnökséget gyakorló mindenkori nádornak, illetve nádori hivatalnak, később „az évek szokása szerint a vallás- és közoktatási minisztérium elrendelése szerint”. El kell 7 Az 1993. évi XLIII. Törvény A statisztikáról – 1000 év törvényei, www.1000ev.hu; Bárdos Mónika – Lakatos Gyuláné: A kulturális statisztika módszertana és fogalmai, Bp. 2005. Statisztikai és módszertani füzetek, 45. 5-8. 8 „Egyébként legyen szabad nekem minden művet, amely (a könyvtárhoz) újként hozzájárul, évente 1000 példányban kiadandó nyomtatott szupplementumok útján saját költségemen közzétenni.” Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1867; Bp, 1981.
Elmélet, módszer
no7.indd 45
45
2008.02.18. 14:17:46
mondanunk, hogy ezek a beszámolók bizony igen lelkiismeretes és részletességgel készültek és már tartalmaztak klasszikus értelemben vett statisztikai kimutatásokat is. Ezek a számadások a múzeumőrök és segédőrök tevékenységéről, külföldi tanulmányútjaikról, az osztályok gyűjteményeinek „növedékéről”, a „lajstromozási munkálatok folyamatáról”, a „gyűjteményi hiányokról és a szükségletekről”, a „tisztek irodalmi működéséről” és a „tudományos kiadványokról”, a „személyzeti szükségletekről”, a helyiségek fölszereléséről, valamint a múzeumot látogató vendégek számáról szóltak. 9 A Műemlékek Országos Bizottságának létrehozása,10 a műemlékek kötelező bejelentése és azok központi nyilvántartása nagy lépése volt a múlt emlékeinek megőrzésére irányuló központi törekvéseknek. De a közgyűjtemények (levéltárak, könyvtárak, múzeumok) szervezettségének és intézményi rendszerének kezdeteit az Országos Magyar Gyűjteményegyetem (OMGYE)11 megalakítása jelentette. Az 1922. évi XIX. törvénycikk az OMGYE Tanácsának feladat- és hatáskörébe rendelte az intézetek vezetősége által összeállított költségvetések és zárszámadások, valamint az intézetek működéséről szóló évi jelentések begyűjtését, illetve azok „véleményes jelentéssel” a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjesztését. Nem sokkal ezután, 1925-ben hozták létre a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsát, amely nemcsak gondoskodott a felügyelete alá tartozó közgyűjtemények és intézmények országos hálózatának kiépítéséről és azok fejlesztéséről, de ellenőrizte is működésüket. Hogy milyen részletes és alapos beszámolással tartoztak a közgyűjtemények a Tanácsnak, azt bizonyítja Hóman Bálintnak egy kéziratos levele, melyben a tudomány és a tudományos élet intézményeiről, valamint a magyar tudomány fejlesztésének előmozdítására s a tudományos munka szolgálatában álló nemzeti intézmények önkormányzati testületének egyesítéséről ír. 9 MNM Irattár 359/873/ÉRT; 159/876/ÉRT; 163/879/ÉRT; 269/ 881/ÉRT.: Havi és éves kimutatások; Jelenlegi kutatásaim még nem terjedtek ki részletesen erre az időszakra.
10 1000 év törvényei: www.1000ev.hu 1881. évi XXXXIX. tc. 19. § 11 1000 év törvényei, www.1000ev.hu: 1922. évi XIX. tc. a nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetükről.
46
no7.indd 46
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
Erről a tényről azért fontos említést tenni a statisztika szempontjából, mert a tudományos élet, ezen belül a múzeumok országosan egységes szervezettsége és tevékenysége teszi majd lehetővé az egységes mérések megvalósítását. S bár a mai értelemben vett statisztikai kérdőívek még ebben az időben nem léteztek, az ugyanazon szempontrendszer alapján készülő intézményi beszámolók lehetővé tették, hogy képet alkothassunk a közgyűjteményekben (múzeumokban, levéltárakban, könyvtárakban) végzett tudományos és közszolgálati tevékenységről.12 A következő nagy lépés a múzeumügyben (az 1929. évi XIX. statisztikáról szóló törvénycikkel egyidőben elfogadott) 1929. évi XI. törvény,13 mely a nagy nemzeti közgyűjteményeken túl az összes többi múzeum, könyvtár és levéltár ügyének, valamint az ezzel összefüggő egyéb kérdéseknek szerves szabályozását rendelte el. Ezeket az intézményeket a MNM első tisztviselője (főigazgatója, ebben az időben Hóman Bálint), mint a közgyűjtemények országos felügyelője irányított és képviselt. Mielőtt a munkát elkezdte volna, számot kellett vetnie milyen kondíciókkal tudja majd elindítani, illetve megvalósítani a rábízott feladatot, ezért Hóman levélben kereste meg a közgyűjtemények igazgatóit, hogy válaszoljanak az általa feltett kérdésekre. „Hangsúlyozom, – írta levelében –, hogy nem terjedelmes memorandumot, hanem rövid, a legszükségesebbre szorítkozó, adatszerű jelentéseket kérek”. A levélre érkező válaszok fontosságát abban kell látnunk, hogy bár az adatszolgáltatás nem kifejezetten statisztikai céllal készült, mégis ez egyik első, a korabeli múzeumügy legátfogóbb körű összegzése, ha úgy tetszik statisztikai összefoglalója, 12 MOL–726–Iktatatlan–1925: Hóman Bálint kéziratos tervezet a tudomány fejlesztéséről és a tudományos intézményekről. MOL–K–726–1948–112: Az 1920-as évek végére a kulturális statisztika mérési problémái már nemzetközi szervezetek és konferenciák témái között is szerepel. Az 1928-ban a Nemzetközi Statisztikai Intézet és a Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Intézete kairói konferenciáján fogadják el azt fejlesztési tervet (bár sokáig nem sok eredménnyel), mely célul tűzi ki a kulturális tevékenység nemzetközi szintű statisztikai mérését. Meg kell jegyeznem, hogy egységes mérési szempontrendszer még a mai napig nem készült el, bár a törekvések az ICOM-on belül jelenleg is erre irányulnak. 13 1929. évi XI. törvény a múzeum-, a könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről.
Elmélet, módszer
no7.indd 47
47
2008.02.18. 14:17:46
s végül is azzal a céllal készült, hogy abból következtetéseket vonjon le egy munkafolyamat hatékonyabb elvégzéséhez. Kérését azzal indokolta, hogy részletes tájékozódást kíván szerezni azokban az alapvető fontosságú kérdésekben, amelyeknek tisztázása egy magasabb célkitűzésű, de „az adott viszonyokkal számoló múzeumpolitikai inaugurálása (beiktatása) és annak keresztülvitele érdekében feltétlenül szükséges”.14 1936-ban újabb számbavétel következett, amikor az ország összes múzeumi közgyűjteményéhez kérdőívet küldtek ki, melyen az 1935. évre vonatkozó adatokat gyűjtötték össze. A kérdőív első részében az intézmény nevét és székhelyét, alapítási évét, tulajdonosának nevét, vagy megnevezését, valamint az intézmény bevételeire és kiadására vonatkozó adatokat kellett közölni. A második részben a gyűjteménycsoportokat és szakokat kellett megnevezni, a gyűjtemények keletkezésének évét, az év eleji állapotot és az éves gyarapodás darabszámát, végül a gyűjteménycsoportokat látogató egyének számát, az intézmény személyzetének számát (tisztviselők, egyéb alkalmazottak és a szolgák megoszlásban), valamint az államsegély, illetve állami javadalmazás összegét és ebből az éves gyarapítás összegét.15 Próbálkozások a kulturális statisztikában a KSH részéről csak 1941-ben történtek újra. Ezidőben a tudomány és a művészet adatainak összegyűjtése érdekében külföldön is csak gyér kísérletek 14 MOL–726–1922—1930–szin: MNM főigazgatósági iratok, 1930. március 27. Hóman Bálint levele a közgyűjtemények működésére vonatkozó adatok bekéréséről. A levélben azzal indokolta kérését, hogy a „közgyűjtemények egész működésére, minden életmegnyilvánulására nézve meghatározóan fontos törvény végrehajtási rendelete intézkedést fog tartalmazni az iránt, hogy a közgyűjteményekre vonatkozó adatok rendszeres feljegyzésére az orsz. Felügyelőségnél valamennyi közgyűjteményről törzskönyv készíttessék.” A beszámolóban az 1922-1929. közötti időszakra vonatkozóan kellett választ adni. – A közgyűjtemény fontos eseményeiben, tulajdonában, szervezetében, tudományos előfordult legfontosabb eseményekről. – A személyzetben előfordult változásokról. – A közgyűjtemény elhelyezéséről, az épület általános jellemzéséről, tulajdonjogáról, milyen gyűjtemény van benne, tapasztalt hiányokról, kívánságokról, tervekről. – A gyűjtemények számszerű gyarapodásáról; a közgyűjtemények anyagi viszonyairól; az összes jövedelem évenkénti felhasználásáról; pillanatnyi vagyoni állapotáról. – Bekérte a közgyűjtemény szabályrendeletét, vagy az egyesület alapszabályát, valamint a közgyűjtemény szervezeti és ügyviteli szabályát. 15 MOL–K–726–1936–98: Kérdőív az ország összes közgyűjteményeihez az 1935. évre. – A könyvtárakról már korábban is kértek hasonló adatokat.
48
no7.indd 48
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
történtek. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a művelődésstatisztika tárgykörének pontos elhatárolására és felosztására nem született véglegesen elfogadott nemzetközi megállapodás. A múzeumokra vonatkozó rendszeres, évente ismétlődő adatgyűjtések 1949-től kezdődnek. A második világháború befejezése után ismét előtérbe kerültek a tudomány-, a művészet-, a szabadművelődés- és a sportstatisztika megoldatlan kérdései. Ezen belül a múzeumi intézmények statisztikai jellegű állapotfelmérésére a második világháború után Ortutay Gyula kultuszminiszterségének idején került sor, amikor 1947-48-ban a művelődési intézmények újjászervezésének előkészítésére szolgáló teljesen új és részletesen kidolgozott statisztikai adatgyűjtés rendszerének tervezetét küldte meg az intézményvezetőknek véleményezésre. „Figyelemmel (…) a tudományos és művészet adatgyűjtés (…) említett elhanyagolt voltára, kívánatosnak látom a gyűjtőmunkát sorrendben előbb a tudomány és művészet, majd a szabadművelődés és sport területén, (…) mielőbb megindítani” – írta Ortutay a levélben. Kérte, hogy a tervezetre és annak megvalósítására írják meg észrevételeiket, mondjanak róla véleményt, mondják el, mivel járulhatnának hozzá az anyaggyűjtéshez és tegyenek javaslatokat a megvalósításra. A múzeumokra vonatkozóan az alábbi konkrét javaslatot terjesztette elő: adatok a közgyűjteményekről, az iskolai gyűjteményekről és a magángyűjteményekről (az 1938-as Statisztikai Zsebkönyv könyvtárakra vonatkozó statisztikai szempontjai szerint), a gyűjtemények anyagáról (azok neme, eredete, vásárlása, ajándékozása, értéke és állapotára való tekintettel), a látogatókra (azok nemére, életkorára, foglalkozására, valamint évszakonkénti számára és a belépődíjak összegére való tekintettel). A tervezet bírálatához a statisztikai évkönyvek tanulmányozását, a közgyűjtemények megkérdezését és a kérdőívek KSH által való kibocsátását ajánlotta.16 16 MOL–K–726–1948–112: 13.545/1947. eln. szám.: Tervezet a művelődési intézmények újjászervezésének előkészítésére szolgáló statisztikai adatgyűjtés rendszerére - A sportéletre vonatkozóan példásnak mondható statisztikai gyűjtőmunkát végeztek, illetve hasonló, de nem rendszeres gyűjtést végeztek a szabadművelődés területén is. 4957/1948. eln. szám. Leirat művelődésstatisztikai adatgyűjtés tárgyában; Ortutay elmondja a levélben, hogy a felméréshez teljesen új és részletes rendszert dolgoztatott ki,
Elmélet, módszer
no7.indd 49
49
2008.02.18. 14:17:46
A közgyűjtemények vezetői17 a művelődési intézmények munkájának értékelése szempontjából a tervezetet általánosságban nagyfontosságúnak és szükségesnek tartották, egyet értettek a művelődésstatisztikai adatgyűjtés megszervezésével is. „Valóban a legfőbb ideje, hogy országunk kulturális és művészeti életének érveréséről egy pillanatban áttekinthető és a való helyzetnek megfelelő képét tükröző adattár létesüljön” – írták az egyik válaszlevélben. Feltétlenül szükségesnek tartották azonban, a kérdőívek szakmai kidolgozásához a Központi Statisztikai Hivatal bevonását és fontosnak szempontként említették, hogy a statisztikán alapuló szintézisek elkészítését csak kellőképpen képzett és hozzáértő szaktudással rendelkező munkatársak végezzék. „Szegénységünkben sem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy hozzá nem értők nyúljanak tudományos kérdésekhez.” Jelezték, hogy az adatgyűjtésnek csak akkor lesz igazán értelme, ha az tervszerű lesz, a kérdőívek kérdései alaposan átgondoltak és gondosan kidolgozottak lesznek, ha az adatok összegyűjtésére felkészülhetnek, illetve kellő idő áll rendelkezésre annak összeállítására. A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége pedig kérte, hogy a kérdőívek megszerkesztése után, de még a kiküldésük előtt, a Főfelügyelőséggel is egyeztessenek.18 melyben a következő felvételi egységeket kívánták szerepeltetni: – a kultúrjavak termelőire vonatkozó adatok (tudósok, írók, művészek, sportolók stb.); – a kultúrjavak fogyasztóira vonatkozó adatok (hallgató-, művelődő-, olvasó-, néző-, vásárlóközönség stb.); – a termelt kultúrjavakra vonatkozó adatok (felfedezések, könyvek, műtárgyak, filmek, előadások stb.); – valamint a kultúrjavak termeléséhez felhasznált anyagokra és eszközökre vonatkozó adatok (tudományos intézetek, színházak, vegyi anyagok, papír, festék, márvány, laboratóriumi felszerelés, sporteszközök). 17 Országos Magyar Történeti Múzeum (értsd: MNM), Természettudományi Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, az Országos Levéltár és Széchényi Könyvtár. 18 MOL–K–726–1948–112: Válaszok a művelődésstatisztikai tervezetre; A feltétlenül felveendő adategységek közé sorolták az intézményre vonatkozó adatokat, a hozzá tartozó szervezeti egységek és a gyűjteménytípusok felsorolását. Kimutatások készítését tartották szükségesnek a gyűjtemények műtárgyszámáról, a gyarapodás módjáról, a tárgyak állapotáról (itt a háborús károkra utaltak), értékéről, a gyűjtemények elhelyezésének módjáról, megfelelő vagy nem megfelelő körülményeiről, a gyarapításra fordított összegekről, a rendelkezésre álló szakmai és intézményi felszerelések állapotáról. Adatokat kértek tisztviselők és az altisztek állományáról. Lényeges pontnak tartották volna a szükségességre vonatkozó kérdőpontok beállítását a munkaerőről, a helyiségekről, a fel-
50
no7.indd 50
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
Az első hivatalos KSH kérdőíveket 1949-ben (az 1947-48-as évekre visszamenőleg), illetve 1950-ben Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala a MMOK-on keresztül küldte ki a fővárosi múzeumoknak, amely már kifejezetten a „kulturális statisztika” címet viselte.19 A múzeumokról és a műemlékekről szóló 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet hatálybalépésével kapcsolatban, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiadott 1.620-34/1949.(237) számú VKM rendelettel létrehozták a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját (MMOK), amelynek hatáskörébe adták a múzeum- és műemlékügy egész területének felügyeletét és irányítását. 20 szerelésről és az ellátmányról. Kérdőpontokat javasoltak a szakképzettségre, a tudományos tevékenységen kívül az egyetemi oktatói tevékenységre, az akadémiai tagságra, a tudományos társulatokban viselt tisztségekre és külföldi kapcsolatokra és a tudományos dolgozatokra vonatkozóan. Persze túlzásokba is estek, pl. a látogatók felmérésével kapcsolatban. A látogatószámon túlmenően ugyanis a belépéskor egy nyomtatványt gondoltak kitöltetni a látogatókkal az alábbi adatokról: nem, életkor, foglalkozás, milyen benyomással távozott, mit tanult, mi ragadta meg a figyelmét, mit szeretne látni, tanulni. S elhangzott olyan vélemény is, hogy mivel a „múzeum nemcsak tudományos kutatóintézet, de ismeretterjesztő és nevelő intézmény is, mint ilyen (…) belépődíjakat nem szedhet”. A beküldött véleményekről meg kell állapítani, hogy az egyébként felvetett javaslatok kétharmada nem annyira a statisztikailag mérhető dolgokra, illetve adatlapra vonatkozott, inkább a tartalmi beszámolóhoz, az értékelés szempontjaihoz voltak sorolhatók. 19 MOL–K–726–1949–971: Kulturális statisztika 1947-48. évre; Az adatlap a múzeum nevére, alapítási évére, a fenntartóra, a kiállítótér nagyságára, a felügyeletébe tartozó régészeti és építészeti területekre, az önálló kiadványokra, a segédgyűjteményekre, restauráló, fotó- és egyéb műhelyekre, a gyűjtemények katalógusaira, a múzeum szervezeti egységeire, a személyzet, a gyűjteményekben található műtárgyak és a látogatók számára, a belépődíjakra vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. MOL–XIX–I–19-a–1620/MMOK/11369/1950; Kulturális statisztika az 1950. évre. Az, hogy a budapesti múzeumok a statisztikai adatlapot azért nem a MMOK-tól kapták, mert ebben az időben hivatalosan még nem kerültek a MMOK felügyelete alá, és a főváros kezelésében lévő múzeumok adatainak beszolgáltatását a Fővárosi Múzeumok Központi Igazgatósága intézte a KSH felé. 20 MOL–K–726–1949–971: Az adatlapok a múzeum nevére, alapítási évére, a fenntartóra, a kiállítótér nagyságára, a felügyeletébe tartozó régészeti és építészeti területekre, az önálló kiadványokra, a segédgyűjteményekre, restauráló, fotó- és egyéb műhelyekre, a gyűjtemények katalógusaira, a múzeum szervezeti egységeire, a személyzet, a gyűjteményekben található műtárgyak és a látogatók számára, a belépődíjakra vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. MOL–XIX–I–19-c–1 tétel–2/1950: A múzeumi törvény működésével kapcsolatos szabályok; MOL–XIX–I–19-c–1 tétel–10/1951: A MMOK szervezete és az 1950. évi munkája. A
Elmélet, módszer
no7.indd 51
51
2008.02.18. 14:17:46
Az 1949. évi XXV. tervtörvény módosításáról szóló 1951. évi II. törvény kimondta, hogy fokozni kell a tudományos kutatást és meg kell gyorsítani népünk kulturális felemelkedését. A Közoktatásügyi Minisztériumon belül a tervezéssel kapcsolatos minden munkáért a Közoktatási Tervezési és Statisztikai Osztály volt felelős. Az egyes tervező egységek a tervteljesítés ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében a tervezési utasításban szereplő mutatószámokról és azok változásáról a 162-6M-52/1951. MMOK sz. rendeletében előírt nyilvántartást kellett pontosan vezetni és a változásokat a rendeletben előírt határidőre jelenteni.21 Még ebben az évben a Közoktatásügyi Minisztérium Tervezési és Statisztikai Főosztálya a MMOK javaslata alapján az ország valamennyi múzeuma számára tervezési utasítást adott ki, amellyel biztosítani kívánták „a múzeumi munka szilárd megalapozását és a Népgazdasági Terv keretei közé történő szerves beépítését”, mert a tervezést „a múzeumügy jelenlegi állapotát tükröző mutatószámok alapján” akarták megvalósítani. Ehhez hét táblázatot készítettek, amelyek tartalmazták a szükséges mutatószámokat. A táblázatokba az 1951. évi december 31én fennálló tényleges állapotot feltüntető adatokat kellett bejegyezni.22 MMOK feladatát az MTA tudományos irányítása mellett a vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetve a népművelési miniszter felügyelete alatt, esetenként a helyi tanácsok segítségével látta el. Ez a hatóság gondoskodott a muzeális anyagok és gyűjtemények védelméről, a kiállítások rendezéséről, a köz- és magángyűjtemények központi nyilvántartási rendszerének kidolgozásáról és megkezdte a központi nyilvántartás kiépítését. 21 MNM Irattár: Ikt.sz.n./1951.Főig.: Javaslat a múzeumok részére kiadandó „Tervezési utasítás”-ra, 1951. december 5. 22 MOL–XIX–I–19-a–162–GM–52–1951: MMOK Költségvetési Osztály tervezési útmutatója, 1951. december 19.; MNM Irattár 1951. Ikt.sz.n./Főig.; MMOK 162-6M-52/1951. MMOK: Mutatószámok nyilvántartása. A táblázat adatokat kért 1. táblázat: a gyűjtés-ásatásról; 2. táblázat: anyagmegóvásról; 3. táblázat: a tudományos feldolgozásról, ezen belül a leltározásról a kartonozásról, a segédgyűjteményekről, a szakkönyvtárak anyagáról, a tudományos tanácsadó szolgálatról és a kiadványokról; 4. táblázat: a népnevelő munkáról (értsd: közművelődés), ezen belül a kiállító helyek térfogata összesen, (ha régészeti-néprajzi stb. vegyes anyag volt kiállítva, ezek aránya), a tárgyévben elkészült kiállítások térfogata, (vagyis he egy évben ugyanott több kiállítás nyílt akkor ugyanaz a térfogat többször), időszaki és vándorkiállítások térfogata, tárlatvezetések heti óraszáma, tudományos népszerűsítő előadások, népszerűsítő kiadványok és tudományos kiadványok; múzeumlátogatók, ezen belül a szervezett vagy cso-
52
no7.indd 52
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
A MMOK 1952. január 15-től kezdődően elrendelte, hogy az általa hivatalosan kiadott táblázaton minden negyedév végén be kell jegyezni a változásokat és azokat a negyedévet követő hó 15ig a Központnak jelenteni kell. A táblázatok három példányban készültek, melyből kettőt a Központba kellett küldeni, egy példányt pedig „a múzeumban »Mutatószámok nyilvántartása« felirat alatt külön dossziéban gondosan kell őrizni”. A táblázathoz három oldalas részletes útmutató készült. Tulajdonképpen ez a statisztikai lap volt a ma használatos év végi múzeumi statisztikák első változata.23 A Múzeumi Ügyosztály az elkészült kérdőív-mintát és az utasítás szövegét a KSH -nak engedélyezésre megküldte, melyet az 561/1952. szám alatt a KSH elnöke engedélyezett. Az engedélyt a Közoktatásügyi Minisztérium valamennyi múzeum számára megküldte negyedévi adatgyűjtésre, amelyet a MMOK gyűjtött össze feldolgozásra. Az űrlapot három példányban kellett kitölteni. Április, július, szeptember és január 3-ig két példányt kellett a MMOK-ba beküldeni, egy példányt az irattárba letenni.24 A beküldött adatlapok összesítését a MMOK, mint adatszolgáltató továbbította a Népművelési Minisztériumba és a KSH Kultúrosztályára.25 portos látogatók; 5. táblázat: a munkaerő, ezen belül: kinevezett, tudományos személyzet, egyéb segédszemélyzet; 6. táblázat: fejlesztési mutatók, ezen belül a beépített légtér, a helyreállítás, kielégítően berendezett helyiségek, kisegítő üzemek (értsd: műhelyek); 7. táblázat: pénzügyi mutatók a tárgyéven belül teljesített kiadások, (függetlenül a rovatoktól), anyagmegóvás költségei (értsd: gyűjteményanyag megóvása), könyvbeszerzés és a tervhitelből teljesített kiadások. 23 MOL–XIX–I–19-c–1 tétel–10/1951: A MMOK szervezete és az 1950. évi munkája; MOL– XIX–I–19-a–162–GM–52–1951: MMOK Költségvetési Osztály tervezési útmutatója, 1951. december 19. 24 MOL–XIX–I–19-a–01–M–863–0118–1952: Adatgyűjtés engedélyezése, 1952. március 24. (A „Negyedévi jelentés a múzeumokról” című kérdőíven semmiféle változatást tenni nem volt szabad és a KSH engedélyszámát mindig fel kellett rajta tüntetni.); MNM Irattár: Ikt.sz.n./1952.Főig.: Adatszolgáltatás a normatíva rendszer kidolgozásához, (3-071/1952.MMOK): 1952 májusában Ortutay Gyula levélben hívja fel múzeumok vezetőinek figyelmét, hogy a „jelentést a Központ Költségvetési osztályának címezve, (a borítékot »Adatszolgáltatás« megjelöléssel feltűnően ellátva) feltétlenül az előírt határidőre küldjék be, mert a határidőre történő adatszolgáltatáshoz fűződő igen fontos népgazdasági érdekekre tekintettel a késedelmes adatszolgáltatókra rendbírságot fogok kiróni”. 25 MOL–XIX–I–19-a–01–M–863–0163–1952: ”Negyedévi jelentés a múzeumokról” c. kér-
Elmélet, módszer
no7.indd 53
53
2008.02.18. 14:17:46
Az alig elfogadott első (561/1952. eng.sz.) kérdőív után a MMOK még 1952-ben a képzőművészeti kiállítások statisztikai adatainak jelentéséhez kért külön adatlapot, melyet a KSH elnöke 02721/1952 szám alatt engedélyezett. 1953-ban az első kérdőív újabb változatát adták ki (KSH 5376/1952 és 5377/1953 engedély szám alatt). Ez a kérdőív volt egyben a múzeumok mérőszám-nyilvántartó lapja, a tervtáblák mutatószámainak változására szolgáló adatlap, és az általános múzeumi vonatkozású kérdések számbavételére szolgáló szempontrendszer. Így az adatlap tartalmilag részben statisztikai jellegű, részben a múzeumok munkájának és gazdálkodásának kiértékeléséről készítendő beszámolójelentés összeállításához, valamint az 1954. évi tervfeladatok meghatározásához és a munka megszervezéshez szolgált segítségül. A „tervezés lehetővé tétele érdekében” szükségessé vált kérdőívek kiküldéséről, valamint a kötelező és pontos kitöltésről a MMOK levélben értesített valamennyi múzeumvezetőt.26 Ez az „Adatszolgáltató kérdőív” már jóval terjedelmesebb volt az előző évinél, (hét témapont helyett tizenkettő szerepelt) és már nemcsak a kiállítások adatait kérte, hanem a múzeum jellegére a személyzet számára és megoszlására, az ásatási és gyűjtési napok számára is rákérdezett. Adatokat kellett szolgáltatni a tudományos feldolgozásról, a könyvtár állományáról, a tudományos előadások számáról és az elkészült kiadványokról, cikkekről, a kiállítások adatairól, a tárlatvezetések számáról, illetve általános adatokat a kiállítótermekről, raktárhelyiségekről, azok berendezéséről, műhelyekről, még a fényképezőgépek számáról is.27 dőív, 1952. július 14. 26 MOL–XIX–I–19-a–01–M–863–013–1952: A MMOK levele a Közoktatási Minisztériumnak a tervtáblák változásának, valamint általános múzeumi vonatkozású kérdések számbavételére szolgáló kérdőív kibocsátása érdekében, 1952. december 9.; A MMOK 863-01104/1952. sz levele a valamennyi múzeum vezetőjének, 1952. december 9.; A Felsőoktatási Minisztérium levele MMOK-nak mérőszám nyilvántartó lap rendsz(erében) és mutatószámokban előálló változások engedélyezése, 1953. január 9. 27 MNM Irattár 863–01–176/1953/Főig. Adatszolgáltató kérdőív kitöltése 1953. évre vonatkozólag, 1953. december 3.; MOL–XIX–I–19-a–01–M–863–013–1952: Levél valamennyi múzeum vezetőjének a Felsőoktatási Minisztérium 202/86-2/1953. sz. rendelet végrehajtásáról. MOL–XIX–I–3-a–863–034–1953: A vidéki múzeumok tervjelentéseinek kiértékelése.
54
no7.indd 54
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
A múzeumi statisztika pontossága és ellenőrizhetősége érdekében a Múzeumi Főosztály 1954. május 1-jétől elrendeli, hogy – a korábban használt statisztikai ívek helyett – a múzeumok kötelesek statisztikai naplót vezetni.28 A napló vezetéséhez utasítást adtak ki, amelyben elrendelték, hogy a naplónak keményfedelű, számozott oldalú füzetnek kell lenni, amelyben a meghatározott adatokat naponta, illetve 24 órán belül be kell jegyezni. A munkanapló képezte a negyedévi statisztikai adatszolgáltatás bizonylatát. A Múzeumi Főosztály dolgozói kiszállásaik alkalmával a munkanapló adatait egyeztették a beszámolók adataival.29 Az 1955-ös év statisztikai adatait már az elrendelt munkanaplók alapján készítették el a múzeumok.30 A KSH a negyedévi beszámolók elkészítéséhez két adatszolgáltató lapot engedélyezett. Az egyiken a múzeumok kiállítási munkáival kapcsolatos adatokat kellett beküldeni a kérdőív hátlapján található utasítások szerint, a másik szempontjai alapján a szöveges beszámolójelentést kellett elkészíteni.31 Az 1950-es évek első felében a statisztikák ügyében sikerült átesni a ló másik oldalára. Csak a mai fiatal kollégák kedvéért mondom el, hogy a múzeum munkatársainak az éves, a negyedéves jelentéseken túl havi, – sőt volt idő, amikor tíznaponként – dekádjelentéseket és terveket is kellett készíteni. Az 1960-70-es években a tervezés és a beszámolás, a statisztikák az ötéves tervciklusokhoz igazodva és annak tervteljesítési mutatószámait volt hivatva szolgálni. A múzeumi statisztikai adatszolgáltatás tartalmi és formai vonatkozásában alapvetően sok változás nem történt, úgy is mondhatnánk, hogy folyamatossá és kiegyensúlyozottá vált. Alapvetően azzal könnyítették meg a múzeumok adatszolgáltatását, hogy csak 28 MOL–XIX–I–3-a–8630–63142–1954: Múzeumi napló vezetése, 1954. április 10.; Az új statisztikai kérdőívet a KSH elnöke 9056/1954. sz. alatt adta ki. 29 MOL–XIX–I–3-a–8630–63142–1954: Utasítás a munkanapló vezetéséhez. 30 MOL–XIX–I–3011–1955: Utasítás a beszámolójelentés kitöltéséhez, 1955. július 8.; Az új adatszolgáltató lap KSH engedély száma: 12558/1955. 31 MOL–XIX–I–3011–1955: A negyedévi beszámolójelentés szabályozása, 1955. július 8.; MOL–XIX–I–3-a–8630–356-1957: Jelentés az UNESCO számára a magyar múzeumokról A magyar múzeumügy 1955-ben lép újra kapcsolatba az UNESCO kulturális tagozatának múzeumi bizottságával, az ICOM-mal és 1957-ben küldünk először statisztikai adatokat a magyar múzeumokról.
Elmélet, módszer
no7.indd 55
55
2008.02.18. 14:17:46
félévkor és az év végén kellett összegzéseket készíteni a végzett tevékenységről, kifejezetten számadatokkal készített statisztikákat pedig csak egyszer, a december 31-i állapotról. A statisztikai kimutatások a beszámoló jelentések mellékleteiként készültek el. Felépítésében már alig vagy egyáltalán nem különböznek a ma használatosaktól. Hol a gyűjtőutakról és az ásatásokról, hol a gyűjtőnapok számáról, hol meg a gyűjtemények tagozódásától kértek részletesebb és a szakoknak megfelelően adatokat, vagy a restaurálási kimutatást kérték más osztályozás szerint stb. Az általában nyolc-tíz statisztikai ívhez mindig fűztek szöveges kiegészítést, útmutatókat is az egységes értelmezés érdekében. Érdekesség, hogy a kiállítások adatait még a hetvenes években is külön íven kellett jelenteni, amelyek csak a kiállítások címét, építésnek és lebontásának idejét szerepeltették kiállítási műfajok szerint, valamint a látogatók számát az előző évivel összehasonlítva.32 Az 1963. évi múzeumi törvény végrehajtási utasítása, valamint a múzeumok ügyrendi szabályzatának kiadása után az 1966. évben hatályba lépett Nyilvántartási Szabályzat közreadásával lényegében megteremtődtek a múzeumi munka évenként ugyanabban a rendszerben megjelenő alapdokumentumai. Előrelépés volt és a múzeumok igényeit kívánták kielégíteni, amikor az 1966-tól évi statisztikai adatokat az eddigieknél részletesebb bontásban tárták a szakterület nyilvánossága elé.33 1968-ban létrehozták a Központi Múzeumi Igazgatóságot, amelynek feladatkörébe tartozott a statisztikák gondozása is. Ettől kezdve elegáns, keményfedelű dossziéban készültek a statisztikai lapok. 1968-tól az adatszolgáltatás körét bővítették a szakszemélyzeti ellátottság és költségvetés alakulásának felmérhetősége céljából. Ugyanakkor több, korábban szerepelt rovatot töröltek. A megbízható adatszolgáltatásra épülő helyzetfelmérésre támaszkodva az elkövetkező 32 MNM Irattára 863-01-2/1962.Főig.: Jelentés a MNM Történeti Múzeumának 1961. évi munkásságáról. 33 MNM Irattár 863-12-1/68. Főig.: „Adatok a múzeumok 1966. évi munkájáról”; 1967-ben a Múzeumi Közlemények 1967/2 számában a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztálya által magbízásával, a Múzeumi Kabinet kiadásában megjelent egy 150 oldalas összegzés, a beküldött statisztikai jelentések és beszámolók alapján egy részletes összefoglaló munka (Kiss László gondozásában).
56
no7.indd 56
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
években csupán meghatározott, az adott évi előrehaladást tükröző – adatok kérésére akartak szorítkozni, illetőleg arra, hogy a mindenre kiterjedő adatkérések évente ne ismétlődjenek. Az adatszolgáltató lapokat valamennyi intézmény önállóan töltötte ki, amelyeket a megyei igazgatók felterjesztés előtt összegeztek. Kilenc lapon, kilenc témakörben kértek adatokat: úgymint létszám és költségvetés; a múzeum teljes tárgyi gyűjteményanyaga; leltározott tárgyak száma; egyedi leltározott tárgyi anyagról készült leírókartonok száma; állagvédelmi munka; történeti dokumentációs gyűjtemények adatai; fotógyűjtemény adatai; szakkönyvtár adatai; tudományos dolgozatok és kiadványok. A kiállításokról külön lapot (a régi formát) vezettek.34 1975-től a múzeumi adatlapokat már számítógép segítségével dolgozták fel. Ez tette szükségessé, hogy minden múzeumi intézményt azonosító számmal lássanak el. Az adatgyűjtést a kulturális miniszter 59045/75 szám alatt rendelte el. Az adatlapokat a KMI Dokumentációs és Tájékoztatási Osztályához kellett beküldeni, amelyet összesítés után a Művelődési Minisztérium Statisztikai Osztályának és a KSH-nak továbbítottak. Aztán a nyolcvanas évek közepén belépett a számítógépes adatösszesítés, amely az adatlapok formájának és kitöltésének változását hozta magával. Végül, az ezredfordulón az egyre nagyobb számban elterjedő számítógépekkel, az Internet lehetőségével elértük a számítógépes statisztikai adatszolgáltatás korszakát. Ezzel együtt azonban szinte teljesen elvált egymástól a szöveges beszámoló és a számadatos statisztikai jelentés. Sokat könnyített a muzeológusok életén, hogy már csak egyszer egy évben kellett az adatokat összesíteni, 34 MNM Irattára, 863-12-5/68.Főig.: Jelentés az 1968. évi munkáról. – Jelentés a múzeumok helyzetének és tevékenységének adatairól 1968. A jelentés már egy előrenyomtatott szép kivitelű adatlap, melyet a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztálya adott ki.; Melléklet a múzeumok 1968. évi szöveges beszámolójelentéséhez. Ügyiratszám: 867111/1968. Az adatszolgáltatás kötelező volt valamennyi budapesti és vidéki múzeum számára. MNM Irattára, 863-05-30/72.Főig.: A KMI levele statisztikai adatlapok bekéréséről.; Jelentés a múzeumok helyzetének és tevékenységének adatairól. 1972. Az adatgyűjtést a művelődési miniszter 85046/72. sz. alatt rendelte el. A kiállítások adatlapjának engedélyszáma 1190/1969.MM./32/.
Elmélet, módszer
no7.indd 57
57
2008.02.18. 14:17:46
viszont ugyanezzel megnehezítette az adatszolgáltatás összegyűjtését, mert a kollégák nem adminisztrálják folyamatosan az évközi tevékenységüket.35 1989-től a Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztálya tovább egyszerűsítette a múzeumi statisztikák adatgyűjtő kérdőíveit. Így az éves működési adatok jelentésére szolgáló adatlapok száma a korábbi 17 helyett 12-re csökkent, ugyanakkor az adatszolgáltatás tartalma, illetve a korábbiakhoz viszonyított folyamatossága nem változott.36 1997-ben a MNM Dokumentációs és Informatikai Főosztálya37 Magyarországi múzeumi létesítmények működési adataiból címmel megjelent összesítését már az UNESCO kategóriái szerint adta ki.38 2001-ben a NKÖM informatikai fejlesztésbe fogott. Fejlesztési koncepció középpontjában a kulturális telematikai infrastruktúra és szolgáltatás létrehozása volt. A cél a kornak megfelelő hozzáférés elérése, és egy egységes korszerű statisztikai rendszer - egy kulturális Statisztikai Adatbázis - kialakítása volt. Az első fázisban az új adatgyűjtési eljárás elkészítése volt. Jelenleg több éve elérhetők a kulturális statisztikák a WEB oldalon és az adatlapok ott ki is tölthetők, illetve az elkészült adatlapok ki is nyomtathatók. Eddig jutottunk, s úgy tűnik, technikailag jól is működik.39 2002. január 1-jétől a statisztikai adatgyűjtés az 35 A statisztikai adatgyűjtésre az 1993. évi XLVI. törvény ad felhatalmazást. A jelenlegi adatgyűjtésünk a 173/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján történik. Az adatgyűjtés rendszere összhangban van a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról alkotott 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseivel. 36 59045/72. KM sz. rendelete: Az azonosító számból meg lehetett állapítani, hogy az adott múzeum felügyeletileg melyik szervhez, intézményhez tartozik, városban vagy faluban, vagy az ország mely megyéjében található, valamint, hogy milyen múzeumi kategóriába tartozik. 37 A KMI megszűnése után az adatokat itt gyűjtötték össze, 1998-tól a KÖIG, majd ennek átalakítása után a minisztérium múzeumi főosztályára kellett küldeni. 38 1993. évi XLVI. statisztikai törvény az adatgyűjtésről; Az adatszolgáltatással kapcsolatos utolsó rendelet az 198/2001. (X. 19.) Kormányrendelet, mely megerősíti, hogy az adatszolgáltatás kötelező és statisztikai célra történik. Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok közlése, valamint a késedelmes adatszolgáltatás büntetető, illetőleg szabálysértési eljárást von maga után. 39 nws.niif.hu/ncd2001/dosc/eloadas/57/index.htm: NKÖM informatikai fejlesztései. Bp. 2110-03-05.
58
no7.indd 58
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
Európai Unió előírásain alapuló szabályok szerint számított statisztikai főtevékenység figyelembevételével történik.40 Mire való hát a statisztika? E rövid történeti bevezető után remélem, senki nem gondolja, hogy a statisztikák szerelmese vagyok. Harminchárom éve készítek múzeumi statisztikákat, a számok romantikus mágiája mégsem az én világom. Bölcsész vagyok, és az is maradtam. Egy dolog azonban világos előttem: a statisztika nem egy ijesztő kásahegy, de nem is misztikus, mindent megoldó és mindent helyettesítő varázslat, hanem olyan nélkülözhetetlen segédeszköz, amelyet nem elég elkészíteni, de alkalmazni és időnként felülbírálni is kell. Mert a számadatok engedelmes szolgák, sok minden bebizonyítható velük, de csak akkor van értelmük, ha a valóság teljes megismerésére, annak érdekében használjuk őket. Amikor az éves összesítések készülnek, jó néhány kérdésnél megáll az ember és az adott útmutató ellenére sem biztos, hogy a feltett kérdésre megfelelően tud válaszolni, vagyis kérdések merülnek fel az adatgyűjtés közben. Ezeket a jelenleg használt űrlapokkal kapcsolatban felmerült kérdéseket szeretném megosztani az olvasóval. Az első kérdés, ami mindig felmerül, hogy kinek készül, vajon kiknek az érdeklődésére tarthat számot az általunk készített statisztikák, teljesítménymérések? A mindenkori kormányéra, amely kultúrpolitikáját igyekszik bizonyítani a begyűjtött teljesítménymérési adatokkal? A politikusokéra és a támogatókéra, akik tudni vagy bizonyítani akarják, hogy a szolgáltatások hatékonyan működnek céljaik elérése érdekében? A szolgáltatások szervezőire, akik a hozzájuk helyezett gazdasági és kulturális források lehető legjobb használatát szeretnék elérni használóik javára? A közönségére, – akik használói és egyben támogatói is a múzeumoknak –, s akik tudni akarják, hogy a 40 MNM Irattár 322-032-58/GO: Értesítés a statisztikai adatgyűjtés Európai Uniós előírásain alapuló szabályok bevezetéséről; Ez azt jelenti, hogy a KSH a rendelkezésre álló információk alapján meghatározza a gazdasági szervezetekre vonatkozó statisztikai főtevékenységet. 2003 óta lehetőség van az Internetes lekérdezésre és az adatszolgáltatásra is.
Elmélet, módszer
no7.indd 59
59
2008.02.18. 14:17:46
szolgáltatás számukra kielégítő formában, akkor és ott található, amikor azt használni akarják? A múzeumok érdekeinek érvényesítőire? A muzeológuséra, vagy a tudós kutatóéra, netán a statisztikusokéra, akik vagy az említet csoportok érdekében dolgoznak, vagy nem? És innen más csak egy lépés, hogy feltegyük a kérdést: válaszolunk-e valakinek egyáltalán, és ha válaszolunk, mi ebben a statisztikai rendszerben a múzeumok szerepe? Nemzeti, regionális vagy helyi ügy a múzeumoké, vagy csak a muzeológusoké? Az egész közösséget kiszolgáló széleskörű szolgáltatásokat kell-e fenntartani, vagy a marketing tevékenységünket, – amely értékeinket és hatásunkat mutatja be – koncentráljuk szűkebb ügyfélkörre, vagy ezek rétegeire? S csak a szolgáltatás lenne a feladat, a tudományos tevékenységnek ezt kellene kiszolgálni? A digitalizáció lenne a megoldás? Ennyi kérdőjel után már csak azt lehet megkérdezni, mit nevezünk jó szolgáltatásnak, és ez mennyibe kerül? Hogy jutottam el eddig a kérdések sorában? Hát úgy, hogy néha úgy érzem, az unásig feltett sablonos kérdések, nem tudom, mennyire viszik előre az ügyünket. Mert a múzeumok mai szolgáltatása sokban különbözik a korábbi szolgáltatások koncepciójától. Ha pedig új szolgáltatási koncepcióval kell dolgoznunk, az új méréseket kíván. Egyértelmű tehát, hogy a statisztikáknak a múzeumokban használatos új módszerek kialakítása, eszközök bevezetése, vagyis a szabványok41 fejlesztése és a pénzügyi támogatás elnyerése szempontjából van értékük. Amikor jó statisztikát akarunk összeállítani, fel kell tennünk olyan kérdéseket is, amelyek az időszerűséget, a teljességet, a tálalást és az elérhetőséget, az igényekhez, vagy akár a nemzetközi szabványokhoz való igazodást vizsgálják. Más szóval, nem tudjuk az időbeli folyamatokat követni, ha túl kevés vagy nem megfelelő adat áll rendelkezésre, de akkor sem, ha az adatok túlburjánzanak. Nem hoz eredményt a rosszul bemutatott statisztika, vagy ha komplikált, nehezen érthető, vagy ha rossz kérdéseket teszünk fel, s az adatok nem tartalmazzák a megcélzott csoport igényeinek megfelelő válaszokat. 42 41 Szabványok alatt statisztikailag a múzeumokban használatos új módszerek kialakítását, eszközök bevezetését kell érteni. 42 www.ki.oszk.hu/old/calimer/2koteteljesitmenyertekeles.htm: Calimera útmutató 2. kötet,
60
no7.indd 60
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
Ha körülnézünk a közgyűjtemények háza táján, azt látjuk, hogy a közkönyvtárakról már sok hazai és nemzetközi statisztikai összegző munka készült, ez azonban nem mondható el a múzeumokról. A könyvtárak számára kifejlesztett teljesítménymutatók sora áll rendelkezésre, ugyanez nem mondható el a múzeumokra, mert vagy egyáltalán nincsenek ilyenek, vagy nem eléggé fejlettek. Vajon mi lehet ennek az oka? A kulturális statisztikával foglalkozó szakemberek természetesen látják ennek okát. A múzeum munkája sokkal több, mint amit abból a nagyközönség láthat. A látogató ugyanis csak a kiállításon, az ismeretterjesztő rendezvényeken, a múzeumi órákon, a foglalkozásokon lát bele a munkába, illetve a munka egy szeletébe. Mert a múzeumi tevékenység, a munka lényeges része olyan területen zajlik, amelynek eredményét nem minden esetben lehet népszerűsítő formában a közönség elé vinni. Ez a munka nem más, mint a múzeumok tudományos gyűjtő-feldolgozó-megőrző tevékenysége. A látogató csak a bemutató tevékenységet ismeri. Ezek után könnyű belátni, hogy a múzeumokban folyó tevékenységről a statisztika módszereivel csak bizonyos korlátok között nyerhetünk információkat, az ott nyert információk, ismeretek befogadása és feldolgozása, vagyis a kulturális élmény, az élmény érdekében kifejtett tevékenység ilyen eszközökkel nem, vagy csak megközelítő értékeken keresztül vizsgálható. Ugyanilyen nehezen értelmezhető statisztikailag a tudományos tevékenység is, amelynek során nem biztos, hogy a látható, mérhető eredmény a valóságot, vagy a teljes valóságot fogja tükrözni. Ezért a statisztikai elemzések csak kulturális eszközök és szolgáltatások kínálatának és ezek fogyasztásának mennyiségére, a szolgáltatást nyújtó intézmények működési adataira, illetve a tudományos tevékenység mérhető adataira, valamint az ehhez a szférához szorosan tartozó, illetve kapcsolódó információkra szorítkozhatnak. 43 Menedzsment útmutató; Teljesítményértékelés. 43 Bárdos Mónika–Lakatos Gyuláné–Varga Alajosné: Találkozások a kultúrával 4. – A kultúra helyzete Magyarországon; Készült a NKÖM által, az MTA Szociológiai Kutatóintézeténél megrendelt kutatás keretében. 2003.
Elmélet, módszer
no7.indd 61
61
2008.02.18. 14:17:46
Mire való hát a statisztika – tehetjük fel ezután jogosan a kérdést –, ha ennyire nem teljes a kép, amelyet az általunk összegyűjtött adatok mutatnak? Elsősorban arra, hogy a múzeumügyben közösen használt területeken, amelyek mentén hasonlóságok és különbözőségek írhatók le, vagy ha a muzeológiai kutatásban vizsgált területen az információkeresési magatartást írja le különböző szempontokból. Ezek a mennyiségi információk lesznek használhatók arra, hogy mérhető különbségeket vagy hasonlóságokat határozzunk meg az információkeresési magatartásokban, amelyekből aztán megfelelő következtetéseket vonhatunk le a feltett tudományos vagy egyéb szakmai kérdésünkre. Hogy minderről miért tartottam szükségesnek beszélni? Azért, hogy a múzeumi intézmények ne csak kötelező penzumnak tartsák az éves statisztikai adatok összesítését, az év végi beszámolók elkészítését, de tekintsék azt egy tudományos szakember lelkiismeretes munkájának. Érezzék, hogy az elkövetkező években a valóságos adatokat felhasználó, statisztikákkal alátámasztott, tudományos célokat kitűző és megvalósító intézménnyé válhatnak, ahol nemcsak a pénz, a gazdaság, de a tudomány művelése is legalább olyan fontos, – ha nem fontosabb – mint a bemutatás, vagy más szóval közművelődés. Lehet valaki jó marketinges, próbálhat programokat szervezni a múzeumban, ha nincs a múzeumnak rendezett, tudományosan feldolgozott gyűjteménye, ha ahhoz nem teremtik meg a muzeológusok a tudományos hátteret. De azt is be kell látnunk, hogy bármennyire is jól dolgoznak a muzeológusok, ha nincsenek mellettük olyan, a kulturális piacot ismerő, azt feltárni tudó és elemző programszervező marketingesek, akik legalább olyan jól ismerik a tudományos szakmát, mint a kultúra eladásának mesterfogásait, akik olyan menedzser típusú gazdasági szakemberek, akik az összegyűjtött tudomány közkinccsé tételéhez meg tudják teremteni a pénzt is. Bármennyire is populáris a kijelentés, a jól feltett kérdésekre valóságos adatokkal válaszoló kimutatások, statisztikák fontos információkat hordoznak ezeknek a hozzáértő és a velük bánni tudó szakembereknek a számára. A jól megalapozott adatokkal alátámasztott múzeumi
62
no7.indd 62
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
marketingtevékenység egyre inkább megköveteli az adatok pontos és naprakész rögzítését, bármennyire próbáljuk is elhárítani ezt a fajta „nem szeretem” munkát magunktól. Megköveteli olyan szakemberek képzését, akik erre a tevékenységre megfelelően felkészültek lesznek. Ehhez azonban végig kell gondolnunk, hogy milyen intézményi struktúrában, milyen szakemberekkel akarjuk ezeket a célokat megvalósítani. Megvizsgálta-e már valaki, hogy jó kérdéseket teszünk-e fel magunknak a statisztikáinkban, a valóságos tevékenységünkről adunke számot, lényeges vagy lényegtelen adatokkal próbáljuk bizonyítani létezésünket, anyagi és szellemi igényinket? Elgondolkodtunk-e már azon, hogy rendelkezésünkre állnak-e azok a munkatársak, akik nemcsak a muzeológiai ismeretekkel rendelkeznek, de képesek bánni a statisztika és a piacszervezés adta lehetőségekkel, s egyformán otthon vannak a tudományos tevékenységben, a közönségszervezésben és a közgazdasági ismeretekben? Vannak-e olyan gazdasági szakemberek, akik nemcsak a gazdasági szabályokat, törvényeket hajlandók figyelembe venni, de a tudományéit is? És vannak-e, vagy van-e elég olyan tudós muzeológus, aki ismeri a munkájához kötődő gazdasági szabályokat és törvényeket? Vannak-e, akik megtalálják azt a keskeny ösvényt, amelyen nemcsak békésen, de eredményesen egymás mellett haladhat a két szakma? S minderre miért van szükség? Azért, hogy ne „csak” a közgazdász és nyereségszemlélettel rendelkező emberek, kizárólag gazdasági szempontok alapján döntsenek a múzeumok sorsáról. Talán még nem késő, hogy belássuk, csak saját sorainkból kinevelt, jól képzett szakemberekkel léphetünk előbbre. Milyenek a jelenlegi statisztikai adatlapjaink? Eddigi vizsgálódásaim a múzeumi statisztika körül inkább az eseményekre és elméleti kérdésekre szorítkoztak. A feltett kérdések fényében vizsgáljuk meg a jelenleg használatos adatlapunkat és a
Elmélet, módszer
no7.indd 63
63
2008.02.18. 14:17:46
hozzá kiadott használati utasítást. Vajon milyen elvárásoknak felel meg? Minden kérdés benne van-e, ami a múzeumok mindennapi tevékenységét megmutatja, magába foglalja? Vannak-e bennük ellentmondások, párhuzamosságok, önmagukat maghaladó kérdések, vagy milyen kérdések hiányoznak? Nézzük az első lapot, a 01-est, a foglalkoztatottak számáról. A kérdőív szerint a statisztikai állományba tartoznak a ténylegesen foglalkoztatottak, akik az intézménnyel szerződéses vagy alkalmazotti viszonyban állnak. A kitöltési utasítás az mondja, hogy vannak, akik csak az év bizonyos szakaszában dolgoznak, de őket is tüntessük föl. Ha eddigi ismereteinket alkalmazzuk, akkor láthatjuk, hogy két dolog (az álló sokaság és a mozgó sokaság vizsgálata) keveredik. Vagy egy bizonyos napot (december 31-ét) vizsgálunk, vagy egy egész évet. Statisztikailag lehetséges mindkét mérés, de egymással nem keverhetők. Bizonytalan az adatközlő, melyik oszlopba írja, a teljes munkaidősök között, hiszen amikor dolgozik, akkor teljes munkaidőben dolgozik, vagy a részmunkaidősök között, de hisz oda meg a 6 és 4 órában dolgozókat soroljuk? Nem érne meg egy külön oszlopot? A 01-es oldal a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szakalkalmazottakat veszi számba. De vajon miért itt szerepel a jogász? Ha pedig itt a jogász, akkor miért nem csak felsőfokú végzettségűeket kérdez? Miért nem sorolható ide az építész-, gépészmérnök, az informatikai mérnök, vagy egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező műszakiakat vagy a számviteli főiskolát, vagy közgazdasági egyetemet végzett belső ellenőrt, gazdasági tanácsadót és más gazdasági szakembert stb.? A 02 oldalon ugyanis, ahol a gyűjteményi, közművelődési, ügyviteli stb. alkalmazottra kérdez az adatlap, már nem tesz különbséget felső és középfokú végzettségűek között. Azt még mindig megkérdezik, hány gépkocsivezető van, de hiányolom pl. az őrségre vonatkozó differenciáló kérdést. Van, ahol saját alkalmazottak az őrök, de sok helyen már külsősök, kiszervezték őket. Megkérdezi az adatlap, hány számítógép van az intézményben, de egyetlen kérdés sem vonatkozik
64
no7.indd 64
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
arra, hány informatikus látja el ezt a feladatot. Gond van az adattárosokkal is. Hová soroljam azt az egyetemet végzett muzeológust, aki adattárosként dolgozik? A 01 oldalra vagy a 02 -re? Ha a 01-esbe veszem, akkor régész vagy történész legyen a végzettsége szerint, (mert felsőfokú végzettséggel nincs adattáros muzeológus), vagy a 02-esre, akkor meg kimarad a felsőfokú végzettségű szakalkalmazottak közül. És akkor még ott van az érettségivel rendelkező alapfokú gyűjteménykezelői tanfolyamot végzett kolléga is, aki valójában gyűjteménykezelő és nem közművelődési, hanem gyűjteményi alkalmazott, még akkor is, ha segédgyűjteményt kezel. (Ennek a megmaradt anomáliának az oka az, hogy valamikor érettségivel rendelkezőket alkalmaztak adattárosként? Csak hát az élet úgy hozta, hogy kiderült, nem elég a középiskola, az adattárhoz is kell a szakképzettség.) Azt javaslom, hogy ha a valóságot akarjuk vizsgálni, akkor mérjük fel azt, hogy a rendeletnek megfelelően az intézmény milyen beosztásból, hány munkahellyel rendelkezik, és ezeket milyen végzettségű munkatársakkal töltötték be. Pl. ha van az intézménynek 12 történész státusza, akkor azt 8 történész, 2 néprajzos és 2 művészettörténész végzettségű munkatárs tölti be. Nem ez mutatná inkább a valóságot? Egyrészt a mennyiséget, másrészt a minőséget. Látható lenne, hogy megfelelő-e az állások betöltöttsége a mennyiséget és a minőséget tekintve is. Ezen belül már lehet vizsgálni, ki, hány órában dolgozik, milyen munkaviszonyban, fő vagy mellékállásban, vagy nyugdíjasként került alkalmazásra. Az adatlap egy kategóriába veszi a restaurátornak nevezett középfokú szakmai végzettséget (amit rövidesen restaurátortechnikusnak fognak nevezni) és az alapfokú szakmai végzettségnek számító műtárgyvédelmi asszisztenst. Ez nem mennyiségi, hanem minőségi különbség. A 01-es a közművelődésben felsőfokú végzettséggel dolgozókat három csoportba is besorolja, de a múzeumi közalkalmazotti munkakörök között nincs felsorolva közművelődési menedzser, meg PR és marketing menedzser sem, csak múzeumpedagógus van, meg
Elmélet, módszer
no7.indd 65
65
2008.02.18. 14:17:46
népművelő. Szépen hangzik mind a kettő, de vagy így neveznek valakit a múzeumban vagy nem. Én a menedzsert is, meg a marketingest is egyszerűen közművelődési ügyintézőnek nevezném (ebbe belefér a menedzser, a marketinges és a rendezvényszervező egyaránt), és még maradhatna tovább a múzeumpedagógus. (Merthogy az utóbbihoz tanári diploma is kell.) A 02-es oldalon kétszer is szerepel a grafikus, egyszer önálló tevékenységként, egyszer kiállításrendezőként. A kiállításrendezők végzettségüket tekintve lehetnek grafikusok, kirakatrendezők, vagy asztalosok stb. Melyiket szeressem? Itt is keveredik a szakma a beosztással. Kérdezem azt is, hogy miért grafikus, rajzoló, geodéta az ásatási technikus? Nem érne meg egy külön rubrikát? Aztán: hová írjuk be a régészeti térinformatikával foglalkozó informatikust, aki egyébként informatikusként van alkalmazva? Visszatérve még az informatikusokra. Ha nincs rá külön kérdés – bár megérdemelné – őket hová soroljuk? A karbantartókhoz és a technikai munkatársakhoz vagy az egyebekbe? Ez ma már egy önálló foglalkozás a múzeumokban. És miért kérdezünk rá a gépkocsivezetőre külön. Ha az informatikus mondjuk technikai munkatárs, a gépkocsivezető nem az? Ugyanígy az egyebekbe kerül a belső ellenőr? Pedig ő inkább gazdasági munkatárs, de nem gazdasági vezető és nem adminisztratív alkalmazott. És a jogász, miért a szakalkalmazottak közé van sorolva? Mert felsőfokú végzettsége van? De hisz a mérnöknek és a közgazdásznak is az van? Vagy csak nem jól kérdeztünk?44 A 04-es adatlap a gyűjteménymennyiségekre kérdez. A számadatokkal nincs gondom. Viszont az utasítás azt mondja, hogy azon muzeális intézmények, amelyek gyűjteményi anyaguk nyilvántartását általános leltárkönyvben vezetik… Mi a gond? Az, hogy az új nyilvántartási szabályzat szerint már nincs általános leltárkönyv. Ezért azt javaslom, ezt javítsuk ki arra, hogy azok a gyűjtemények, amelyek minden anyagot egy leltárkönyvbe írnak, az adatlap utolsó (egyéb – vegyes) sorába írják be az adatokat. Javasolom továbbá, hogy miután 44 A 03-as adatlappal azért nem foglalkozom, mert nem vagyok gazdasági szakember, arról majd mondjanak véleményt ők.
66
no7.indd 66
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
az új nyilvántartási szabályzat szerint kötelező a gyarapodási napló használata, ne azt kérdezzük, hány leltározatlan tárgy van, kérdezzük azt, hány tárgyat tartunk nyilván a gyarapodási naplóban. Ezek ugyanis még leltározatlanok, de nyilvántartottak. Az utasítás beszél a töredékes, ömlesztett anyag darabszámának megállapításáról, de nem mondja meg, hogy milyen mennyiséggel szerepeltessük a leltározatlan vagy gyarapodási naplózott anyagok között: számoljuk meg hány darab, legyen doboz, vagy mérjük le kilóra, esetleg számoljuk ki a köbtartalmát? Ugyanilyen mértékegységgondok vannak az „in situ” gyűjteményi anyaggal. Nem tudjuk, hogy ha jelentjük is hány négyzetméteren fekszik az anyag, használható-e a statisztikában, vagy fel sem kellene sorolni? A 08-as adatlappal az a gond, hogy a munkatársak publikációnak száma (a jelenlegi számítással) nem minősíti a múzeum tudományos munkakörben dolgozó munkatársait. Vagyis egy darabnak minősül ebben a statisztikában egy több év alatt megírt, megszerkesztett könyv, gyűjteményes kötet, mint egy napilapban megjelent néhány flekkes cikk. Azt tartanám helyesnek, ha ezek között is differenciálnánk, mint ahogy az intézmény által kiadott kiadványoknál teszik. Az egyéb szakterületi kategóriából szerencsés lenne a Restaurálás címszót kiemelni, nemcsak az egyebek között szerepeltetni. Fel kellene venni a publikációk közé a tévés, a rádiós szerepléseket is, hiszen erre ugyanúgy fel kell készülnie a nyilatkozónak, vitarésztvevőnek, mint egy-egy cikk megírásánál. Vizsgálta-e már valaki, hogy egy-egy kölcsönzéssel járó adminisztratív és ügyintézési feladat mennyi időbe és hány forintba kerül, ha muzeológussal végeztetjük (pl. szerződéskötés, szállításszervezés, csomagolás, vámintézés, stb.)? Minden feladat a muzeológus munkája kell, hogy legyen? Ha nem muzeológus feladat, akkor jó a struktúra? Nos, ilyen kérdések megoldására volna jó a statisztika, ha a jól feltett kérdésekre adott jó válaszokból okos, hasznos és gazdaságos következtetéseket vonnánk le. A 09-es adatlapban a tudományos fokozattal és egyetemi doktori fokozattal rendelkezőkre kérdez. Érdemes lenne ezt a kérdést is
Elmélet, módszer
no7.indd 67
67
2008.02.18. 14:17:46
újra megvizsgálni, hiszen az egyetemi fokozat és a kandidátusi fokozat lassan kihal. Ugyanitt, nem igazán értelmezhető már a régi értelemben vett saját és közös kutatási téma. Az adatlap kérdez még a gyűjtőnapok számára, a konferencianapok számára, az oktatótevékenységre és a kiállítási forgatókönyvekre. Nincs kérdés a saját kutatással eltöltött időre, a kutatónapok számára, a kölcsönzésekre (esetleg az ezzel eltöltött időre), a kutatószolgálatra, az intézmény vagy azok munkatársai által szervezett konferenciákra, szakmai rendezvényekre. (Nem a közművelődés által szervezett rendezvényekre gondolok.) Pedig mindez mennyi idejét veszi igénybe egy muzeológusnak. Ilyen sokirányú tevékenység mellett mégis csak a gyűjtött tárgyak számával, és az elkészült publikációk számával mérjük, minősítjük akár a muzeológus, akár az intézmény tevékenységét. A 10-es adatlap még mindig kérdezi, hány számítógép van az intézményben. Bevallom, nem tudom, hogy szükség van-e még erre a kérdésre. Minősít-e még egy intézményt, hány számítógépe van, vagy hogy van-e Internet kapcsolata? A 11-es lap csak a marketing és a kommunikációs munkára kérdez rá. Bár így is lehet mérni ezt a tevékenységet, de érdemes volna az adatlap kérdéseit újragondolni. A 12-es lapon a látogatószám adatainál, főleg ahol már számítógép adja a belépőjegyet, ennél sokkal több adatot is lehetne vizsgálni, mint amennyire itt száz éve rákérdeznek. Végül a 13-as adatlap, amely a kiállításokról kérdez, sokkal jobb, mint amelyeket korábban használtunk. Kétségeim vannak még egyéb mérésekkel és némelykor a beszámolókban feltett kérdésekkel is. Pl., ha a gyűjtés dinamizmusát kell vizsgálni, vagy ha egy-egy múzeum munkáját a gyűjtött tárgyainak mennyiségéből ítélik meg. Bizonyára lehet vizsgálni ezeket a kérdéseket, csak biztos-e, hogy ezek a legjobb értékmérői egy muzeológus vagy egy múzeum tevékenységének. Nem volna jobb a mennyiség mellett a minőséget is vizsgálni? Vagyis statisztika nyelvére lefordítva: jó kérdést vagy kérdéseket tettünk fel? Vagy biztos-e, hogy a múzeum tevékenységének eredményeit terméknek kell nevezni. Érdemes
68
no7.indd 68
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:46
volna megvizsgálnunk egy kulturális statisztikához értő szakemberrel közösen, milyen fogalmakat használjunk, hogy nevezzük az általunk megvalósított produktumokat, eredményeket. Még metaforaként is furcsa használni a mi szakmánkban, hogy a múzeumba látogató közönséget, a kutatót „fogyasztónak” kell nevezni. Az is kérdés, hogy jó fogalmakat használunk-e? Talán segíthetnénk a statisztikusoknak, hogy gyorsabban, és a múzeumi tevékenységet leginkább kifejező nyelvet kialakítva vizsgálnánk a saját munkánkat? A kulturális statisztika olyan átalakítására volna szükségünk, mely lehetőséget adna a múzeumi kultúra újfajta mérésére, a mozgások nyomon követésére, a tudományos szakmaiság előtérbe kerülésére a gazdasági szempontú elemzésekkel szemben. Sajnos egyre inkább tapasztalnunk kell, hogy a kultúra „kommercializálódása” miatt a múzeum statisztikai mérései – a piacgazdaság ideológiájának térnyerése közepette – nyereségközpontúvá válnak. Nem tagadom és belátom, hogy szükség van a gazdasági típusú mérésekre, de ez a múzeumi tevékenységnek nem a tartalmi értékelését jelenti. Mert azt sohasem szabad elfelejteni, hogy akármennyire is árunak tekintik a kultúrát, ha a múzeumban nincs tudományos tevékenység, nem lesz mit „eladni a piacon”. Ezért gondolom, hogy feltétlenül kellene foglalkoznunk ezekkel a kérdésekkel, hiszen a kulturális statisztika, annak kérdéskörei még most vannak kialakulóban. Kedves Kollégák! Remélem, sikerült másokban is felkeltenem a téma iránti érdeklődést, (esetleg néhányukat felbosszantani), mert gondolom, másokban is felmerültek már hasonló kérdések. Az is lehet, sőt biztos vagyok benne, hogy nem mindenki ért egyet velem. Ez sem probléma. Javasolom, üljünk le azokkal, akiket ez a kérdéskör érint, vagy érdekel és beszéljük meg, hogyan léphetnénk előre. S ha mostanában egy kicsit többet beszélgetünk majd a statisztika dolgairól és annak módszereivel elérhető eredményekről, már nem volt haszontalan ezeket a kérdéseket feltenni.
Elmélet, módszer
no7.indd 69
69
2008.02.18. 14:17:47
Question marks and museum statistics The role of statistics, even in culture and education has changed in the past few decades as the survey of material and human resources is indispensable for improvement. It is important to interpret figures in an appropriate way and in order to do be able to do that some basic concepts and functions must be made clear. The essay gives a review of the history, definition and regulations of statistics with a special focus on museum statistics. At the beginning there were no centralised, uniform, modern statistics and measurement methods but naturally the collections of the National Museum were surveyed and were kept recorded as well the acquisitions. Activities were reported and followed up on a monthly and annual basis. These reports were usually detailed and precise, using real statistical methods as well. The following stage began when national monuments were systematically surveyed and recorded, the National Monuments Committee was established and public collections were organised into a central system in 1922. Managements were expected to report on their status and activities. The National Museum Council managed a nationwide museum network which enabled the establishment of a uniform measurement system. In the inter-war period 3 large-scale surveys were carried out, collecting detailed reports on the institutions, their collections, available resources and financial status. Annual reports began in 1949. Condition reports were absolutely necessary after the war. Questionnaires were drawn up and a centralised planning strategy was established for museums. Methodology and frequency changed from time to time to fit into the five-year planning system. Since 1975 data gathered from museums have been processed with the utilisation of computers. By the turn of the millennium, computers and the Internet had become an integral part in gathering and processing data, making it easier to prepare statistics. Infrastructure, however, had to be improved and legal regulations had to be adapted. Museum statistics possess essential values in developing
70
no7.indd 70
Elmélet, módszer
2008.02.18. 14:17:47
new methods, introducing new tools, improving standards or in order to obtain financial aid. These objectives need a revised system of making statistics in terms of measurement methods, documentation etc. and it is also important to raise museum professionals’ awareness of the issue.
Elmélet, módszer
no7.indd 71
71
2008.02.18. 14:17:47
72
no7.indd 72
2008.02.18. 14:17:47
Balázs György
Magyar múzeumi etikai kódex Pulszky Társaság és az ICOM MNB az Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális területet érintő változásaira való felkészülés, a szakmai harmonizáció érdekében elkészíti a Magyar Múzeumi Etikai Kódexet. (ICOM MNB – Pulszky Társaság–Magyar Múzeumi Egyesület közötti együttműködési megállapodás, 2004.)
A
Hat éve az interneten a magyar nyelvterületről mintegy tízezer etikai kódex címszó volt elérhető (Laurinyecz, 2002.)1, ma erre a címszóra való keresés eredménye 119 ezer magyar találat 0,13 másodperc alatt! Miért fogalmazódnak meg ilyen nagy számban a különféle hivatások, foglalkozások szakmai etikai kódexei? Az etika többnyire az emberi tetteket, cselekedeteket vizsgálja az erkölcsi jó és rossz szempontjából. Két nagy csoportját különítjük el, a filozófiai etikát (metaetika) és a normatív etikát. A filozófiai etika az erkölcs lényegét, természetét vizsgálja, az erkölcsi fogalmak, etikai kategóriák, kijelentések tartalmát, jelentését, használatát tanulmányozza. A normatív etika pedig azt taglalja, mit kell tennünk, hogyan viselkedjünk, miként éljünk. Ebbe a körbe tartozik az alkalmazott etika, egyes hivatások, szakterületek, problémák beható vizsgálatát tekintve feladatának. Az „etika” és az „erkölcs” (morál) kifejezéseket általában azonos jelentésben használjuk. Az erkölcsi normák olyan előírások, követelmények, amelyeket egy adott közösségben mindenkinek be kell tartania. Különböző kultúrákban évezredeken keresztül szóbeli hagyomány rögzítette, őrizte és közvetítette őket, majd az írásbeliség terjedésével előbb-utóbb írásba foglalták pontjait. Azonos foglalkozást űzők, azonos terméket előállítók, létrehozók gyakran álltak össze azért, hogy a minőséget, a márkát védjék, céhet vagy kamarát alapítottak, hogy mutassák egységüket, elhatárolódjanak a gyengébb minőséget képviselőktől, kontároktól, nem kamarai tagoktól 1 Laurinyecz Mihály: Etikai Kódexek. Hivatások, foglalkozások szakmai Etikai Kódexeinek bemutatása, Szeged, 2002. október 15. http://www.theol.u-szeged.hu/~laurin/KodexekI.html, letöltve 2007-12-17.
Jog
no7.indd 73
73
2008.02.18. 14:17:47
stb. A nem szakmabeliek, akik ezeknek termékeire rá vannak szorulva, bátran vehetik a márkanevet viselő dolgokat, kérhetnek szolgáltatást a céh vagy kamara tagjaitól (az ezekkel való visszaélések taglalása nem lehet feladatom). A múzeum maga is bizonyos minőségeket biztosító, hordozó intézmény. Általánosan elfogadott vélemény szerint, ami oda bekerül, az arra érdemes is: a tárgyak muzealizációja garantál bizonyos értékeket. Ezeket az értékeket a muzeológus, a múzeumban dolgozó szakember szentesíti, ő muzealizálja a tárgyat azzal, hogy kiválasztja őket a nagy halmazból, múzeumi tárggyá avatja, megőrzi az „örökkévalóságnak”. Végül is a múzeumra, a múzeumban dolgozókra bízott feladatok körébe tartozó tevékenységek helyes és erkölcsös elvégzését hivatott szolgálni az etikai kódex. Milyen szempontok, elvi sémák, gyakorlati, tudományos szempontok vezetik a múzeumi szakembert a múlt tárgyainak kiválasztásában, múzeumba helyezésében? Milyen a viszonya kutatása tárgyához: a tárgyhoz, az emberhez, a közösséghez, amelyek a tárgyat, tárgyi kultúrát létrehozzák, használják, átadják a múzeumnak, közösségnek? Mit kell tennie, mit tehet, mit nem? Mit nem illik, bár nem tilos? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ idősebb kollégáinktól, amikor elkezdünk a múzeumban dolgozni. Íratlan szabályok, szakmai-etikai tartás került/kerülhet nemzedékrőlnemzedékre átadásra. Szakmai fogások, az intézménnyel szembeni viselkedés, a kutatás tárgyához való viszony mind-mind „kötelező tananyag” volt, tanultunk direkt és indirekt módon, viselkedést, tartást kollégáinktól. Néhány szakmai-etikai szabály – elsősorban a múzeumi dolgozók szakmai magántevékenységével, magángyűjteményével kapcsolatban – megtalálható a „zöld könyvben” is (A muzeális közgyűjtemények ügyrendi szabályzata. Központi Múzeumi Igazgatóság, 1984. Budapest): 20.§ A múzeumi dolgozók szakmai magántevékenységének
74
no7.indd 74
Jog
2008.02.18. 14:17:47
korlátozásai /1/ A múzeum eszközeivel és anyagával csak hivatalos munkát szabad végezni. /2/ Más intézmények és magánszemélyek számára munkát teljesíteni csak a Művelődési Minisztérium külön utasításában megállapított feltételek mellett lehet. /3/ Múzeumi dolgozó a múzeum gyűjtési körébe tartozó tárgyakat sem saját maga, sem pedig más magánszemély számára gyűjtés vagy vásárlás útján nem szerezhet meg, kivéve egyes tárgyaknak saját lakása díszítése céljából történő megvásárlását. /4/ A múzeumi dolgozó muzeális emlékekkel kapcsolatos szakértői vagy közvetítői tevékenységet csak az alkalmazó intézmény keretein belül fejthet ki. /5/ Ha a dolgozó múzeumi alkalmazása előtt intézménye gyűjtési körébe tartozó tárgyakból magángyűjteménnyel már rendelkezett, ilyet múzeumi alkalmazása alatt öröklés vagy ajándékozás útján megszerez, vagy más tulajdonában álló magángyűjteményt tart birtokában, ezt a körülményt a múzeumvezetőnek bejelenteni tartozik. A múzeumvezető saját gyűjteményéről felügyeleti hatóságához tesz bejelentést. /6/ Az előző bekezdésben említett gyűjteményt a múzeumi dolgozó az alkalmazó múzeumnál – a vonatkozó előírások szerint – alkalmazása idejére letétbe helyezheti. /7/ Ha a múzeumi dolgozó magángyűjteményét továbbra is saját kezelésében kívánja tartani, a gyűjtemény leltárát köteles a múzeumvezetőnek átadni, a gyűjtemény egyes tárgyai elidegenítéséről pedig jelentést tenni. /8/ Ha az alkalmazó múzeum a gyűjteményt, mint védett gyűjteményt egyébként is nyilvántartja, külön bejelentésre nincs szükség. /9/A Vhr-nek a védett tárgyak és gyűjtemények, valamint az ezekkel kapcsolatos változások bejelentésére vonatkozó rendelkezései a múzeumi dolgozók magántulajdonában álló muzeális tárgyakra is irányadók.
Jog
no7.indd 75
75
2008.02.18. 14:17:47
A „Zöldkönyv” III. része, A muzeális közgyűjtemények szervezete és munkarendje is tartalmaz több, etikai kódexbe illő megfogalmazást: 11.§ A múzeumvezető feladatai; 13.§ Szakalkalmazottak és egyéb munkatársak stb. Bár néhány paragrafus (pl. Levelezés külfölddel…) idejét múlta, a további részek paragrafusai ma is követendő tartalmat fogalmaznak meg, elsősorban az V. A tudományos anyag kezelése rész a múzeumi törzsanyagról, helyszíni gyűjtésről, vásárlásról, cseréről, átadásról, letétről, vásárlásra-bírálatra-restaurálásra átvett tárgyakról stb. Ugyanígy a nyilvántartás, gyűjteményraktárak, restaurálás, konzerválás, preparálás, anyagvizsgálat, tárgymozgatás, kölcsönadás, szállítás, revízió, selejtezés stb. témájában írottak is bekerülhetnek egy leendő etikai kódexbe megfelelő illesztés után. Van tehát egy régi, de még elvileg érvényben lévő minisztériumi ügyrendi szabályzat, nincs azonban múzeumi etikai kódex, nem foglaltuk egybe mindazokat a morális követelményeket, amelyeket írott formában több helyről összegyűjthetünk, szóban is megismerhetünk, de tulajdonképpen majdhogynem ránk van bízva, mit tartunk meg belőe, hiszen kibúvót maga a szabályzat is ad, ld. a 20.§ /3/ pontjában megfogalmazottakat: „…kivéve egyes tárgyaknak saját lakása díszítése céljából történő megvásárlását.” Volt egy kísérlet magyar múzeumi etikai kódex megfogalmazására: Szentléleky Tihamér írt le – valószínűleg az 1990-es évek elején – olyan alapvető, általános etikai normákat, amelyek nem a tiltás, nem a helytelen, hanem a jó, a helyes, az erkölcsös magatartás felől közelítették meg a kérdést. A múzeumon belüli szakmák közül etikai kódexet a kamarai megalakulást célul kitűző, arra tudatosan készülő Restaurátorok Egyesülete tudja felmutatni ma: alapszabályuk 1. számú függeléke az Etikai Kódex, amelynek tartalmát és szellemét 1997. évi, XXII. Országos Restaurátor Konferencián a résztvevők megvitatták, s el is fogadták. Így: „Minden restaurátornak feladata elősegíteni az Etikai
76
no7.indd 76
Jog
2008.02.18. 14:17:47
Kódexben megfogalmazott elvek megértését és kötelessége felügyelni annak betartását.”2 A kódex 25 pontba foglalja mindazokat a gyakorlati munka során felmerülő, előforduló alapvető fontosságú kérdéseket, amelyek betartásával a minőségi szakmai munka biztosítható, vitás esetek eldöntésében pedig vezérfonalként szolgálhat. ICOM Etikai Kódex Az ICOM etikai kódexe egy nemzetközi múzeumi munkatársakból álló szakmai csoport munkájának eredménye. Először A szerzeményezés etikáját (Ethics of Acqusition, 1970), majd az első teljes Szakmai etikai kódexet (Code of Professional Ethics 1986) adták ki. Az etikai kódex időről időre változik, a jelenlegi a harmadik átdolgozása (2001. Barcelona, 2004. Szöul). Magyarra fordítása immáron másodszor jelenik meg az ICOM Magyar Nemzeti Bizottságának kiadásában, a legújabb, 2004 októberében átdolgozott változat fordítása a Múzeumi Közlemények 2005/2. számának mellékleteként, 800 példányban került a szakma kezébe. Milyen hatásuk van ezeknek a kódexeknek? Alakítják-e egy adott szakterületen dolgozók erkölcsi magatartását? Hogyan szerzünk érvényt e kitételnek: „Az ICOM tagság, valamint az éves tagdíj megfizetése e kódex tudomásulvételét jelenti.” Mit jelent a tudomásulvétel? Szankciókat nem, de lehet rá hivatkozni? Az éves tagdíjat az ICOM MNB esetében többnyire nem egyének/munkatársak, hanem intézmények (intézményi tag) fizetik meg. Az intézmények munkatársaira is érvényes a kódex? Hogyan szerzünk érvényt ennek? Bekerül-e a kollektív szerződésbe, munkaköri leírásba stb.? AZ ICOM Etikai Kódexet lefordította 15 ország a maga nyelvére, de ez nem jelenti azt, hogy adaptálták is, mint például a német és az angol múzeumi szövetség (Deutscher Museumsbund, Museums Association). Így, az adott ország törvényeihez igazítva, az adott szakmai közönség etikai megfontolásait figyelembe véve és beleemelve az ICOM 2 Forrás: http://www.restauratorkamara.hu/bemutatkozas.html, letöltve 2007. 12. 14.
Jog
no7.indd 77
77
2008.02.18. 14:17:47
minimum etikai normái közé, illetve annak pontjait bővebben kifejtve válhat a Múzeumok Etikai Kódexe követendővé, a tagságra nézve pedig kötelezővé. S hogy mi van a nem múzeumi szövetségi taggal? Ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a nem kamarai tag egy szakmai kamara megléte esetén, vagy a nem akkreditált múzeum: hiteltelen lesz. Lássuk hát, milyen az angol múzeumi etikai kódex, amelyet a Museums Association (MA) honlapján találunk meg (http://www. museumsassociation.org/) a Resources menüpont alatt: Code of Ethic and ethical debates címen. Az etikai kódex szövegét újabban tíz pontba sorolják, azokra kattintva megjelenik a tartalmuk, ezen túl minden ponthoz illesztik a hozzá fűzött gyakran ismétlődő kérdéseket, s az arra adott válaszokat. ’A múzeumok lehetővé teszik gyűjteményeik áttanulmányozását tanulás, inspiráció, ismeretgyűjtés céljából vagy egyszerűen csak személyes örömből. Olyan intézmények, melyek a társadalom részére összegyűjtenek, megőriznek, és hozzáférhetővé tesznek műtárgyakat és dokumentumokat.’ A fenti definícióban meghatározott értékek az Etikai Kódex bevezetőjében, tíz fő pontban bővebben ki vannak fejtve. Ezek az alapelvek összefoglalják a kódex főbb pontjait, valamint főcímként szolgálnak a kódexben. Kattintson a főcímekre, hogy az egyes fejezetekhez lépjen… 1. A társadalom javára fenntartani és gondozni a gyűjteményeket. 2. A közszolgáltatás. 3. Biztatni az embereket a gyűjtemények látogatására, azokból tanulni, inspirációt vagy személyes élményeket gyűjteni. 4. Kikérni a közösség, a felhasználók és a támogatók véleményét, valamint bevonni őket. 5. A tárgyakat becsületesen és megbízhatóan szerezni meg. 6. Hosszútávon biztosítani a közérdekeket a gyűjteményekben. 7. Felismerni a tárgyakat készítő, használó, birtokló, gyűjtő vagy adományozó emberek jelentőségét.
78
no7.indd 78
Jog
2008.02.18. 14:17:47
8. Támogatni a természetes és emberi környezet védelmét. 9. Gyűjteményekhez kapcsolódó információk kutatása és megosztása, valamint a különböző nézetek tolmácsolása. 10. Felülvizsgálni a teljesítményt, újítani és javítani. A fenti pontokból néhányat nézzünk meg részletesen! Az első és második magától értetődő, bár találtam benne érdekes megfogalmazást: „2.15 Kerülni minden olyan tevékenységet amely kulturális tulajdonnal való kereskedés, üzletelés látszatát keltheti, kivéve ha vezetőségtől kapott erre felhatalmazást.” A hozzáférés biztosítását kiemelten kezeli a kódex: „3: Biztatni az embereket a gyűjtemények látogatására, hogy azokból tanulni, inspirációt vagy személyes örömöket gyűjteni tudjanak. 3.0 A múzeumok alapvetően bárki által elérhetőek minden érintkezési ponton, elérnek a közönségükhöz és gyarapítják a hozzáférési lehetőségeket a gyűjteményeikhez. Mint ismeretterjesztő intézmények a múzeumok lehetővé teszik a helyben tanulást. Bármilyen speciális a területük vagy nehezen elérhetők, új látogatókat szereznek és mélyítik a kapcsolatot a már meglévőkkel. A múzeumok felismerik hogy a látogatók más-más háttérrel, fizikai, intellektuális és kulturális szükségletekkel rendelkeznek.” Mindenkinek, aki múzeumban dolgozik, vagy irányítja azt, feladata: 3.1 A tapasztalás minőségét javítani minden felhasználó számára. 3.2 Felismerni a társadalom sokszínűségét és különbözőségét, valamint fenntartani az egyenlő esélyeket mindenki számára.
Jog
no7.indd 79
79
2008.02.18. 14:17:47
3.3 Fejleszteni és segíteni a múzeumot, hogy folyton gyarapodó, egyre változatosabb látogató közönséget vonzzon. Igyekezzen minden potenciális felhasználó részére érdekeset találni. 3.6 Reagáljon a különböző kulturális csoportok eltérő szükségleteire. 3.7 Törődnie kell a fogyatékkal élők szükségleteivel és kéréseivel. Jól kidolgozott rendszerek kellenek a testi, érzékszervi vagy tanulási fogyatékkal élők részére az épületek, kiállítások és egyéb szolgáltatások könnyebb hozzáféréséhez. 3.16 Könnyítse meg a közönség számára a dolgozók szaktudásához való hozzáférést. Engedélyezzen hozzáférést kiadatlan, a múzeum által kivitelezett kutatásokhoz, amennyiben ezek nincsenek szándékosan elzárva. 3.17 A legmagasabb tudományos szintű információkat gyűjtse össze a tárgyakról és minél több fontos tényt közöljön róluk. Ne titkolja el, ha hiányos az információ és ajánljon más alkalmas forrást az érdeklődőknek. 3.19 Egyenlő mértékben készüljön csoportos és az individuális látogatók igényeire, a szakmai jellegű speciális érdeklődésre és általános információkkal a szélesebb közönség részére. A szerzeményezésről írottak is meglehetősen általános megfogalmazásban, a felelősséget hangsúlyozva jelennek meg: 5: A tárgyakat becsületesen, felelősségteljesen és megbízhatóan szerezni meg. 5.0 A múzeumok a társadalmi elvárásokkal befolyásolható, hosszú távú tervek alapján építik fel a gyűjteményeiket. A kétes eredetű
80
no7.indd 80
Jog
2008.02.18. 14:17:47
tárgyakat visszautasítják. Rendszeresen felülvizsgálnak, publikálnak és ragaszkodnak szerzeményezési politikájukhoz, amelyben a vezetőség megegyezett, és amely feltételek reálisan fenntarthatók. Ezek az elvek a gyűjtések kontextusával és törvényességével, a hitelességgel, a hosszú távú gondozással, a dokumentálással és az intézményes célok áthágásának lehetőségével foglalkoznak. A tárgyak beszerzése azon alapul, hogy továbbra is megmaradnak a köz birtokában, szabadon felhasználható mivoltukban. Mindenkinek, aki múzeumban dolgozik, vagy irányítja azt, feladata: 5.1 A részletesen kidolgozott, publikált gyűjtési elvek szerint gyűjteni, amelyek világosan meghatározzák, hogy mit, hogyan és miért gyűjt a múzeum. A gyűjtési elvek a múzeum kinyilvánított ’küldetésének’ része. Állapítson meg a jövőbeni gyűjtésekhez kritériumokat beleértve a témát, az időtartamot és a földrajzi területeket. Csak a múzeumi gyűjtési elvek szerint gyűjtsön, kivéve a kivételes helyzeteket. 5.2 Csak azután szerezzen be tárgyat, miután részletesen körüljárta a további használata és a hosszú távú értékének témáját. 5.3 Csak olyan esetben fogadjon el tárgyat, ha a múzeum biztosítani tudja a megfelelő, hosszú távú gondozását és a látogatók hozzáférését, anélkül hogy ez hátráltatná a már meglévő kiállítások általános gondozását, a látogatók hozzáférését. 5.9 Utasítson vissza minden olyan tárgyat, amelynél fennáll annak veszélye, hogy lopott. Kivételes helyzetben pedig éppen így kerülhet a tárgy vissza a társadalom birtokába, mindez természetesen a jogos tulajdonossal megtárgyalva. 5.12 Kerüljön kapcsolatba kollégákkal és a megfelelő szervezetekkel,
Jog
no7.indd 81
81
2008.02.18. 14:17:47
mind itthon mind külföldön, hogy elegendő információra tehessen szert a gyűjtendő vagy kölcsönbe vett tárgy törvényességével kapcsolatban.” A múzeummal különböző viszonyba kerülő emberekkel – adományozókkal, eladókkal, kivitelezőkkel – kapcsolatos etikai normák szövegezése elvárásokat, felismeréseket, kéréseket fogalmaz meg: 7: Ismerje fel a tárgyakat készítő, használó, birtokló, gyűjtő vagy adományozó emberek jelentőségét. 7.0 A múzeumok építő jellegű kapcsolatot alakítanak ki az adományozókkal, az őket képviselőkkel, az örököseikkel és „kulturális utódaikkal”. Azzal az elvárással történik az ajándékozás és hagyatkozás, hogy a tárgyakat megóvják. A múzeum ezzel a szélesebb látogató kör elvárásainak tesz eleget. Mindenkinek, aki múzeumban dolgozik, vagy irányítja azt, feladata: 7.1 Felismerni, hogy a múzeumnak hasznára vannak azok, akik hozzájárultak a múzeumi gyűjtemények létrejöttéhez, céljához és fennmaradásához. Fontos kölcsönös egyetértésen alapuló munkakapcsolatokat kialakítani, ahol az megvalósítható. 7.3 Fogalmazza meg érthetően a megbízások, együttműködések és szakszemináriumok szándékait és elvárásait. Határozza meg pontosan a megegyezésben a támogatás, a szerzői jog, a területrendezés és a karbantartás témaköreit. Készítsen a kiállítók számára hozzáférhető, írásos kiállítás-politikát. 7.8 Legyen körültekintő és kérjen szakmai tanácsot, amikor külső helyszínen gyűjt tárgyakat. Mindig vegye tekintetbe a tárgy eredeti
82
no7.indd 82
Jog
2008.02.18. 14:17:47
helyén való megőrzésének és regisztrálásának lehetőségét is. Tartsa be a releváns szervezetek útmutatásait. 7.9 Legyen körültekintő és kérjen szakmai tanácsot, amikor visszaemlékezésen alapuló, illetve szóbeli történelmet rögzít. Tartsa be a releváns szervezetek útmutatásait. 7.11 Mindig támogassa és tegyen eleget az adományozók által állított és a múzeum által elfogadott feltételeknek, kivéve, ha az általános közérdeket figyelembe véve a körülmények változni kényszerülnek, és azt mutatják, hogy a feltételeket újra át kell gondolni. Milyen legyen tehát a magyar múzeumi etikai kódex? Az 1984es ügyrendi szabályzat – bizonyos részeiben, megfogalmazásában – elavult, megújítása zajlik az OKM szakmai főosztályán. A főosztály vezetője a PT-MME segítségét kérte a Magyar Múzeumi Etikai Kódex megfogalmazására, szakmai fórumokon való megvitatására, elfogadtatására. Ezt követően lehet azt a minisztérium jogi osztályával is egyeztetve kiadni, honlapra feltenni, s érvényesíteni a szakma művelői előtt. Mert az erkölcsi tartalmak a közösség gyakorlatában formálódnak, kristályosodnak ki, azt nem az etika művelői hozzák létre, s nem egy kódex megtanulása révén leszünk erkölcsösek. Az etikai kódexek régibb változatai próbáltak minden egyes felmerülendő kérdésre választ adni, ami egyszerűen képtelenség. Ma egyre általánosabban fogalmaznak, alapvető normákban gondolkoznak. Már szinte olyan tisztán és egyszerűen, mint Szentléleky Tihamér múzeumi etikai gondolatai.
Jog
no7.indd 83
83
2008.02.18. 14:17:47
Hungarian museums’s Code of Ethics Pulszky Society and ICOM MNB prepare Code of Ethics of Hungarian Museums on the basis of ICOM Code of Ethics in order to be prepared for the cultural changes and professional harmonisation related to the EU accession. The Code of Ethics paraphrese expectations how to provide the right and ethical services, activities, related to the duties of all those who work in museums. The Statutes of Public Collections, 1984 issued by the Ministry of Culture include guidelines reflecting ethical norms, e.g. limitation of professional activities for privite purposes, tasks of museum managers/curators, registration and dealing with professional material, etc, all of them are suitable for using in an updated version of the code of ethics. Restaurators Assotiation discussed their professional code of ethics in their general assembly meeting in 1997 and they consider it compulsory for all members. It is not enough to translate the ICOM Code of Ethics simply into Hungarian, there is a need to create a new version in harmony with the legal regulations in Hungary. General Ethical norms should be followed reflecting the relevant points of the British Museum Assotiation. It is the task of Pulszky Society to identify the Code of Ethics for Hungarian Museums, popularise that in professional forums, get members and non-members accept it.
84
no7.indd 84
Jog
2008.02.18. 14:17:47
Káldy Mária
Múzeumok Õszi Fesztiválja Múzeumi Majális és a Múzeumok Éjszakája programok mellé 2006-ban sorakozott fel a Múzeumok Őszi Fesztiválja mint országos rendezvénysorozat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya a Múzeumok Mindenkinek Program keretében hagyományteremtő céllal egy évente, az őszi időszakban ismétlődő, több héten átívelő sikeres múzeumi eseménysorozatot képzelt el. A cél az volt, hogy a múzeumok ebben az időszakban a látogatók széles rétegeinek kínáljanak érdekes, jó kiállításokat, tartalmas, élményt nyújtó, szórakoztatva oktató programokat. Diákoknak rendhagyó tanórákat, családoknak, baráti közösségeknek, felnőtteknek hétvégi kikapcsolódási lehetőségeket.
A
A 2007-ben második alkalommal került megrendezésre a Múzeumok Őszi Fesztiválja a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, melynek szervezői az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya, valamint a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre). A program szervezésében közreműködtek a Képzési Központ irányításával, az egyes régiók múzeumait képviselő szakmai munkacsoport tagjai is, akiknek helyszíni tapasztalataik, javaslataik, értékeléseik jól hasznosítható támpontokat adtak a Fesztivál különféle tematikus programjainak kidolgozásánál. 2007. október 1-jén a Múzeumok Őszi Fesztiváljának nyitóeseménye az elmúlt évhez hasonlóan a Múzeumpedagógiai Évnyitó volt, melynek megrendezésére már ötödik alkalommal került sor az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya (és jogelődje) szorgalmazására. A pedagógusok és az oktatással, ismeretátadással foglalkozó múzeumi szakemberek körében egyre népszerűbb programnak idén a Szépművészeti Múzeum adott otthont, melynek kiemelkedő eseménye ez évben is a Múzeumpedagógiai Nívódíj átadása volt. Ezzel a díjjal az OKM Közgyűjteményi Főosztálya elismerni kívánta a múzeumok tartósan magas színvonalon megvalósuló oktatási programjait, kezdeményezéseit, kiadványait. A Minisztérium 2007-ben két kategóriában hirdetett pályázatot, melyre
Közönség
no7.indd 85
85
2008.02.18. 14:17:47
tizenegy múzeum huszonkét pályázatot nyújtott be. Minden egyes nyertes intézmény 800 ezer forint támogatásban részesült, melyet a következő évi múzeumpedagógiai kiadványaik elkészítéséhez, illetve újszerű kezdeményezések megvalósításához használhatnak fel. Ahogy mondani szokták, a bírálóknak nem volt könnyű dolguk, hiszen igen színvonalas produktumok érkeztek. A legjobb múzeumpedagógiai kiadvány kategóriában 2007-ben három díj született. „Tabán 24” – Foglalkoztató csomag a szolnoki Tabáni Tájházhoz. Damjanich János Múzeum, Szolnok. Kidolgozója: Kaposvári Gyöngyi, Pató Mária, Péterné Mocsáry Magdolna. Ki lesz az inka? – Társasjáték az „...és akkor megérkeztek az inkák. Kincsek a spanyol hódítás előtti Peruból” című kiállításhoz. Szépművészeti Múzeum, Budapest. A játék kidolgozója és tervezője: Tettamanti Zsófia. „Kerüljünk közelebb! – A bálna” családi felfedező füzet. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. A füzet szerzői és kidolgozói: Dr. Vásárhelyi Tamás és Vásárhelyi Kriszta. A legjobb múzeumpedagógiai kezdeményezés kategóriában a zsűri egy díjat adott ki. „Babahalom a lomban. Valóban?” Komplex múzeumpedagógiai módszertan „A magyar nép hagyományos kultúrája” című állandó kiállítás feldolgozásához. Néprajzi Múzeum, Budapest. A program kidolgozója: Joó Emese. A bírálók két múzeumot múzeumpedagógiai különdíjban részesítettek. Az egyiket az Iparművészeti Múzeum kapta „Az oszmán török szőnyegek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből” című kiállításhoz készített – a látogatók széles skáláját átfogó – komplex múzeumi közművelődési hasznosítási tervének (a hozzá kapcsolódó kiadványoknak) magas színvonalú kidolgozásáért. A program
86
no7.indd 86
Közönség
2008.02.18. 14:17:47
kidolgozója: (Joó Júlia, Endrődy Eszter, és Zombory Anikó). A másik díjat a Magyar Nemzeti Múzeum a „Most rabló mongol nyilát zúgattad felettünk” – a tatárjárás vándorkiállításhoz készült családi foglalkoztató füzet kidolgozásáért és kiadásáért érdemelte ki. (A kiadvány kidolgozója: Berhidai Magdolna.) A jobbnál jobb pályázatok közül kiemelném – s megismerni ajánlom – a Damjanich János Múzeum – sokféle módszertani közelítést alkalmazó foglalkoztató füzetét. A szülőknek, pedagógusoknak, érdeklődőknek szóló tabáni invitálóban a szerzőpáros így fogalmazza meg célkitűzésüket: „Múzeumpedagógiai sorozatunk célja az érzelmi kötődés felkeltése a környezet, az emberek, a hagyományok megőrzése, ápolása iránt, ezáltal a nemzeti önismeret és önbecsülés erősítése oly módon, hogy a családoknak értékes szabadidős elfoglaltságot biztosítunk, amely a különböző korosztályok eltérő igényeinek is megfelel, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy közös élményeket szerezzenek a múzeumban.” A Múzeumpedagógiai Évnyitó alkalmával megrendezett konferencia előadások olyan múzeum- és művészetpedagógiai törekvésekről és programokról szóltak, amelyek méltán vívták ki az elmúlt időszakban úgy a látogatók, mint a múzeumi- és a pedagógus szakma elismerését és figyelmét. A hagyományoknak megfelelően lehetőséget kaptak az előadók, hogy bemutassák a 2006/2007. tanévben útjára indított, és a 2007/2008. tanévre tervezett, múzeumok és iskolák együttműködésén alapuló civil kezdeményezéseket. A 2006-ban nívódíjban részesült múzeumok beszámoltak a díj segítségével megvalósított fejlesztéseikről. A Szépművészeti Múzeum múzeumpedagógusai tizenegy témában tartottak – a résztvevőket is bevonva - gyakorlati bemutató órákat az állandó kiállításokban. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében négy szakmai programra került sor, melyek közül a legnagyobb érdeklődés a DM – direkt múzeum című konferenciát, (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre) valamint a Pláza vagy kreatív alkotóműhely interaktív Közönség
no7.indd 87
87
2008.02.18. 14:17:47
eseménynapot (Ludwig Múzeum, Budapest) kísérte. A Múzeumok Őszi Fesztiválja eseménysorozat legfontosabb célkitűzése természetesen az volt hogy a múzeumok hat héten át minél élménygazdagabb, változatosabb programokkal lépjenek a nagyközönség elé. S hogy így készültek-e a múzeumok, arra legyen illusztráció a rendezvény-beharangozója. „Aki ellátogat a múzeumokba a fesztivál ideje alatt, ebben a gyönyörű évszakban, rengeteg különleges program részese lehet. Porcelándallamokat hallgathat négy szólamban, felkutathatja őseit, elkészítheti családfáját, címerét, bejárhatja A Pál utcai fiúk című könyv helyszíneit, a Játék-tér-idő kalandora lehet, freskót festhet, részese lehet egy lovaggá ütési ceremóniának, Operaházi Borlovagok koncertjére mehet, betekinthet III. Béla udvarának hangulatába, történeti utazáson vehet részt a zene szárnyain, megismerheti a báltermek titkait, ellátogathat a múlt iskolájába, patkót készíthet kovácsműhelyben, elindulhat Munkácsy nyomában a Dél-Alföldön, bejárhatja kerékpárral Szatmárt és Bereget, retúrjeggyel utazhat bihari és hajdúsági múzeumokba, több millió éves erdő fáit „restaurálhatja”, Márton-napi lakomát csaphat...” A nagyközönségnek szóló rendezvények hat témakört öleltek fel, melyekhez a múzeumok egyéni, ötletes, változatos programjaikkal kapcsolódtak. 2006-ban a „Térjünk a tárgyra” – Nyitott kapuk, mesélő tárgyak elnevezésű program volt a legsikeresebb, éppen ezért ezt megtartva tovább bővítettük. (21 múzeum, 214 programmal vett részt, az érdeklődők száma 50.229 fő volt.) A program keretében a látogatók a szakmuzeológusok munkájával, a háttérben zajló tevékenységekkel (restaurálás, preparálás) ismerkedhettek meg. Olyan helyszíneket kereshettek fel (raktár, restaurátorműhely, kutatószoba), melyek csak ritkán nyitottak a közönség előtt. A Közlekedési Múzeum „kordonmentes” szakvezetést hirdetett a repülőgépek belsejének bemutatására. A Természettudományi Múzeumban botanikust, zoológust, mineralógust, paleontológust faggathattak munkájukról a látogatók. A miskolci Herman Ottó Múzeumban a Bükkábrányban
88
no7.indd 88
Közönség
2008.02.18. 14:17:47
előkerült felső miocén kori mocsárciprus fatörzsekkel ismerkedhettek meg a látogatók szakember segítségével, a leletmentéstől a múzeumba szállításig. A képzőművészet, a zene, a tánc, a dráma és a költészet kiegészítik egymást, harmonikusan kapcsolódnak össze, de segítenek megérteni, megszólaltatni a múzeumi kiállításokat is. A művészeti ágak, összekapcsolását szorgalmazta a „Művészetek találkozása elnevezésű program. A témának aktualitást adott a Kodály Zoltán emlékév, s így különösen a kórusmuzsika és az egyházi zene került előtérbe. A megvalósításában helyi civil szervezetek, egyesületek, művészeti iskolák vettek részt. (20 múzeum 51 programot szervezett ebben a témában. A látogatók száma 6389 fő volt.) A Petőfi Irodalmi Múzeumban az „Éljen a grund” program iránt volt igen nagy érdeklődés, ahol többek között Békés Pál jelenetét játszották el az osztályok előre megadott szövegek alapján. A debreceni Déri Múzeumban hangversennyel emlékeztek Kodály Zoltánra. A Gödöllői Királyi Kastély Múzeumban a Szimmetria – Asszimetria című kárpit kiállításához egy matematikus-zenetanár a szimmetria és asszimetria matematikai és zenei összefüggéseire irányította rá a hallgatóság figyelmét. A „Kézfogás” elnevezésű program a partnerségen alapuló értékmegőrző, ismeretterjesztő rendezvényeket szorgalmazta. Az volt a célunk, hogy múzeum, iskola, könyvtár és egyéb kulturális intézmények, civil szervezetek, vagy magyarországi és határon túli múzeumok együttes vállalkozása valósuljon meg közös kulturális örökségünk megismerése, megőrzése érdekében, kiállítás vagy program formájában. A feladat nem volt könnyű, hiszen a sikeres megvalósítás összehangolt tevékenységet, együttműködést feltételezett. A Munkácsy Mihály Emlékház Békéscsaba, Gyula és Békés iskoláinak bevonásával kereste a festőművész emlékét a három városban. A bihari és hajdúsági kismúzeumok (Bocskai István Múzeum Hajdúszoboszló, Széchenyi Ferenc Tájmúzeum Ebes, Bihari Múzeum Berettyóújfalu, Karancs Ferenc Múzeum Püspökladány) közösen dolgozták ki és építették fel látogatócsalogató programjaikat, melyhez rendhagyó közlekedési eszközöket is biztosítottak (vonat,
Közönség
no7.indd 89
89
2008.02.18. 14:17:47
teherautó, szekér). „Szigetköz-Csallóköz múzeumai” program a Duna két oldalán lévő közgyűjtemények kapcsolatára épített; Dunaszerdahely, Galánta és Mosonmagyaróvár múzeumai különleges tárlatvezetéssel várták az érdeklődőket. (A „Kézfogás” témát 8 múzeum választotta, 39 programot szervezetek, melyen 3442 látogató vett részt.) A „Hétköznapok történelme” tematika a helytörténeti emlékek gyűjtésére, kiállítások rendezésére ösztönözte a múzeumok munkatársait, a helyi lakosság bevonásával, s a helyi média segítségével. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum „Belvárosi kincsvadászat” meghirdetésével remélte gazdagítani gyűjteményét. A győri Xantus János Múzeum tudományos munkatársa nyújtott szakmai segítséget a látogatóknak, hogy ki-ki a maga által „hozott anyagból” elkészíthesse saját családfáját. A salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum „Csináljunk együtt múzeumot!” címmel a városlakók aktív közreműködésével szervezett helytörténeti gyűjtést és rendezett kiállítást. (Ebben a témakörben 14 múzeum 65 programot szervezett, melyen 4617 látogató vett részt) Az „Ilyen a természetünk” program többek között természeti értékeink védelmére akarta ráirányítani a figyelmet, és megismertetni a közreműködőkkel szűkebb és tágabb természeti környezetüket. A látogatók múzeumi-, történeti kertekben tehettek sétát szakvezetéssel, megismerkedhettek a környezetvédelem fontos kérdéseivel, földünk értékeivel, s a gazdag állat- és növényvilágot bemutató programokon vehettek részt. (9 múzeum 24 programot szervezett ebben a témakörben, melyen 38.298 látogató vett részt.) Az Országos Meteorológiai Szolgálat nem mindennapi programot ajánlott az érdeklődőknek, akik miután megismerkedhettek a meteorológiai előrejelzéssel, s annak fontosságával, a tévéstúdióban megmérettethették magukat, mint időjárás-jelentők. A Duna Múzeumba látogató kisdiákok a Duna növény- és állatvilágáról tanultak. A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum négy terepi vezetést szerevezett egy történeti kert, két tanösvény és egy ősfenyves növény- és állattani értékeinek megismertetésére.
90
no7.indd 90
Közönség
2008.02.18. 14:17:47
A Múzeumok Őszi Fesztiválját igazi őszbúcsúztató a „Szabadtérim múzeumok Márton-napi vígassága zárta, melyre a szervező hat múzeumba összesen 18.245 vendég érkezett. A nyíregyházai Sóstói Múzeumfalu, az ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a szombathelyi Vasi Múzeumfalu, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum a hűvösre váltott időjárásban a kemencék melegét, a gyertyák barátságos fényét, az újbor zamatát, a ropogós libasült és az omló gesztenye ízét, az őszutói vásárok vidám hangulatát kínálta a kikapcsolódást kereső látogatóknak. 2007-ben az október 1-től november 15-ig tartó Múzeumok Őszi Fesztiválja eseménysorozatának megrendezésében 75 múzeum 410 programmal vett részt. A múzeumok programjait 121.630 látogató kereste fel. Reméljük, hogy a Múzeumok Őszi Fesztiválja megrendezésével hagyományt teremtettünk, s 2008-ban még több múzeum, még változatosabb programokkal járul hozzá a múzeumok népszerűsítéséhez és tartós megkedveltetéséhez. A Múzeumok Őszi Fesztiváljának összesítő és összehasonlító adatai Megnevezés 2006
2007
Múzeumok Látogatók Programok Programnapok száma száma száma száma 2006 2007 2006 2007 2006 2007 2006 2007
Múzeumpedagógiai évnyitó
1
1
270
215
26
1
1
1
Szakmai napok
8
4
854
195
93
4
8
4
37
214
12
40
Tematikus napok 4 21 890 50229
Térjünk a tárgyra
Térjünk a tárgyra
A zene hullámhosszán
Művészetek találkozása
5
20
321
6389
11
51
8
39
Régészkedj Építészeti örökségünk Herman Ottó program Márton nap
Kézfogás Hétköznapok történelme Ilyen a természetünk
5
8
1597 3442
59
39
34
37
6
14
1117 4617
44
65
16
41
14
9
3245 38298
65
24
37
20
Márton nap
6
6
17262 18245
75
12
12
2
49
75
25556 121630 410
410
128
184
Összesítés
(A táblázatot összeállította Lengyel Emese, a programsorozat szervezője.) Közönség
no7.indd 91
91
2008.02.18. 14:17:47
The Autumn Festival of Museums The Autumn Festival of Museums was a new event introduced in 2006 in the framework of the Museums for Everyone Programme. Once a year museums organise a special package of interesting events for the whole public and the museum profession as well, trying to attract even those who otherwise are not engaged in museum activities, like they do in the Museum Nights series. The second festival was supported by the National Cultural Fund and the preparation stage involved professional work-groups at a regional level. The opening of the festival was dedicated to museum pedagogy, including a special award for publications and initiatives which excelled in the field of museum pedagogy. Several museums submitted outstanding projects which were also awarded with special prizes. A number of conferences were held during the festival (e.g. „Direct Museum” or „Plaza or a creative workshop”). Programmes which aimed at the public were arranged along six main topics the most successful of which was the „Open doors- the objects which tell stories; the „Meeting of Arts” programme combined different genres of art including music, literature or even mathematics. The „Handshakes” projects emphasised the importance of partnerships in preserving heritage and promoting knowledge. Local history collections were in the focus of the „Everyday history” section, while the „That’s our nature” project wanted to draw public attention to the protection of our natural heritage. The festival’s closing programme was the St. Martin’s Day feast arranged by open-air museums. The museum festival involved 75 museums, who organised 410 events during the six weeks of the festival that is hoped to become an excellent tradition in the world of museums.
92
no7.indd 92
Közönség
2008.02.18. 14:17:47
Galambos Henrietta
A múzeumi szerzeményezés és kölcsönzés jogi és etikai követelményei A brit példa ismertetése z új szerzemények új információk megismerését kínálják a látogatók számára, szélesítik az intézmény gyűjteményi profilját, lendületet adnak a kutatásnak és elemi szerepet játszanak az oktatásban. A múzeumoknak különös hangsúlyt kell helyezniük arra, hogy csak jogilag és etikailag elfogadható műtárgyakat kölcsönözzenek és szerzeményezzenek: ennek érdekében eljárásuk teljes folyamata alatt a tőlük elvárható gondosságot kell tanúsítaniuk. Az általam legteljesebbnek és legkoherensebbnek vélt, többlépcsős brit szerzeményezési politika ismertetésével szeretném bemutatni, hogy a gyűjteménygyarapítás minden formája során – különösen ajándékozáskor és örökléskor –, de ugyanígy kölcsönzéskor, hogyan tehetnek eleget a múzeumok a tőlük elvárható gondosság követelményének. A brit múzeumok számára ehhez nélkülözhetetlen segítséget nyújt a DCMS (Department for Culture, Media and Sport), vagyis a kultúráért felelős tárca 2005 októberében a múzeumok, könyvtárak és levéltárak számára kiadott, formanyomtatványokkal és minta jogesetekkel valóban a praktikumot szolgáló szerzeményezési irányelvei1. Ehhez képest nem kevésbé hasznos a DCMS-en belül működő tanács, az MLA (Museums, Libraries and Archives Council) által összeállított szerzeményezési checklist, amely összegyűjti azokat az ésszerű kérdéseket, amelyekre adott válaszok tulajdonképpen el is döntik a szerzeményezés tényét. A fentieket, valamint az 1970. évi UNESCO Egyezmény a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló rendelkezést, illetve az ICOM Etikai Kódexét alapul véve a múzeumok megalkotják saját szerzeményezési szabályzatukat (Nagy-Britanniában a British Museum járt élen a szabályozásban – legutoljára 2007. április 24-én vették revízió alá azt a szerzeményezési szabályzatot, melyet legközelebb csak 2011ben vizsgálnak felül).
A
1 Combating Illicit Trade: Due diligence guidelines for museums, libraries and archives on collecting and borrowing cultural material.
Világ
no7.indd 93
93
2008.02.18. 14:17:47
A brit múzeumok szerzeményezési politikája tehát az alábbi alapelvek tiszteletben tartásával, a következő eljárási rend szerint körvonalazódik: 1. Minden múzeumnak meg kell alkotnia saját szerzeményezési szabályzatát, melyben rögzíti, mit, hogyan és miért gyűjt. 2. A kulturális javak körébe tartozó tárgyat csak akkor lehet szerzeményezni, ha a múzeum képes gondoskodni annak hosszú távú, megfelelő őrzéséről, anélkül, hogy ez a meglévő gyűjtemények gondozását kedvezőtlenül befolyásolná. 3. A múzeum szerzeményezi tevékenysége során inkább együttműködjön, mint versenyezzen egy másik múzeummal A múzeumnak el kell fogadnia, hogy bizonyos esetekben egy kulturális javak körébe tartozó tárgy megszerzéséhez másnak nagyobb érdeke fűződik. 4. Szerzeményezéskor vagy beérkező kölcsön esetén a múzeum köteles a tőle elvárható gondosságot tanúsítani. Mindkét esetben meg kell bizonyosodni arról, hogy az eladó vagy kölcsönadó érvényes jogcímmel rendelkezik-e a tulajdonjog átruházására vagy a kölcsönadásra. Ajándékok, hagyatékok, kölcsönök és adásvétel esetén ugyanígy kell eljárni. 5. A múzeumoknak vissza kell utasítaniuk a kétes eredetű kulturális javak körébe tartozó tárgyak, valamint azon tárgyak szerzeményezését is, amelyeket fegyveres konfliktus idején jogellenesen vittek el, kivéve amennyiben a szerzeményezést jogszabály vagy szerződés lehetővé teszi. A múzeumoknak vissza kell utasítaniuk a lopott kulturális javak körébe tartozó tárgyak szerzeményezését. 6. A múzeumoknak vissza kell utasítaniuk a jogellenesen kivitt vagy behozott kulturális javak körébe tartozó tárgyak szerzeményezését. Az 1970. évi UNESCO Egyezmény rendelkezései értelmében az egyezményt aláíró országok múzeumai kötelesek visszautasítani lopott, jogellenes ásatás eredményeképp szerzett, műemlékről, ásatásból vagy hajóroncsról a származási ország jogszabályai megszegésével kivitt
94
no7.indd 94
Világ
2008.02.18. 14:17:47
vagy a származási országukból vagy más tranzit országból az ország törvényeit vagy nemzetközi egyezményeket megszegve behozott kulturális javak körébe tartozó tárgyakat, kivéve, ha a szerzeményező múzeum a származási ország megfelelő hatóságától engedélyt szerez. Az 1970-es „küszöb”, az UNESCO Egyezmény elfogadásának éve egyszerű, világos, minden közreműködő által elfogadott vízválasztó. A szerzeményező intézménynek ugyanakkor ismernie kell az eredet országa, bármely köztes ország, illetve Nagy-Britanniában 1970 előtt hatályban volt releváns jogszabályokat is2. 7. Minden, a kulturális javak körébe tartozó tárgy szerzeményezését vissza kell utasítani, melynek származása/eredete (provenienciája) nem egyértelmű, kivéve, ha hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a származási országukból 1970 előtt hozták ki, vagy ha a múzeum nyilvánvalóan végső menedékként (last resort) szolgál a kulturális javak körébe tartozó tárgy megőrzése érdekében. Kivételt képez az az eset is, ha a kulturális javak körébe tartozó tárgy nem nagy értékű és a szakértők legjobb tudomása szerint nem jogellenes kereskedelem eredményeképpen került oda. 8. Bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget. Jogellenes kereskedelem gyanúja esetén – amennyiben lehetséges – értesíteni kell a hasonló gyűjtőkörrel rendelkező múzeumokat, illetve a jogellenes kereskedelem elleni harcban résztvevő szervezeteket is. 9. A múzeum nem tűnhet fel olyan színben, amelyből esetleg az a következtetés vonható le, hogy tűri vagy elősegíti a kielégítő provenienciával nem rendelkező kulturális javak körébe tartozó tárgyak adásvételét tisztességtelen eladókkal, műkereskedőkkel vagy aukciós házakkal való kapcsolat fenntartásával. 10. A múzeumi alkalmazott visszautasítja szakértői vélemény adását, illetve nem nyújt segítséget a kulturális javak körébe tartozó tárgy olyan birtokosának, aki a tárgyhoz feltételezhetően jogellenesen 2 Az UNESCO Egyezményt Magyarországon az 1979. évi 2. törvényerejű rendelettel hirdették ki. Mivel a magyar jog része 1979-ben lett, nálunk ettől az évtől alkalmazandó kötelezően olyan államokkal szemben, amelyek szintén az egyezmény részes államai.
Világ
no7.indd 95
95
2008.02.18. 14:17:47
jutott hozzá, kivéve, ha ezzel épp a jogellenes kereskedelem ellen harcoló szervezeteknek nyújtana segítséget. 11. A múzeum a tőle elvárható gondosságot tanúsítva megvizsgálja és írásba foglalja a szerzeményezés összes körülményeit, különösen ajándék vagy hagyaték esetén. A múzeum gyűjtőkörébe nem tartozó kulturális tárgy szerzeményezését írásban vissza kell utasítani. 12. A potenciális eladót a múzeum arra bátorítja, hogy független szakértőtől kérjen értékbecslést, mielőtt a múzeumnak el kíván adni valamit. 13. A múzeum feladatai szerzeményezés előtt: Ahogy konkretizálódik a leendő szerzemény tárgya, az első lépés a proveniencia ellenőrzése, ezzel kapcsolatban pedig elsősorban az, hogy honnan jön a tárgy, mikor és hogyan hagyta el a származási országot vagy a tranzitországot. Az országon kívülről érkező tárgyak esetében: A múzeum vagy − bizonyítani tudja, hogy a kulturális javak körébe tartozó tárgy már 1970 előtt az Egyesült Királyság területén volt és nincs ok azt feltételezni, hogy jogellenesen vitték ki az eredet országából, vagy − 1970 előtt a kulturális javak körébe tartozó tárgy már bizonyíthatóan a származási ország határain kívül volt (de nem az Egyesült Királyság területén), illetve bizonyítani tudja, hogy későbbi behozatala az Egyesült Királyság területére a kivitel országának vonatkozó szabályainak betartásával történt vagy − a kulturális javak körébe tartozó tárgy a származási országban volt 1970 után is, de bizonyítható, hogy azt a származási ország jogszabályainak betartásával vitték onnan ki. Mindezek figyelembevételével a múzeumnak fel kell szólítania
96
no7.indd 96
Világ
2008.02.18. 14:17:47
az eladót vagy az ajándékozót, hogy dokumentumokkal bizonyítsa, hogy a kulturális javak körébe tartozó tárgy már 1970 előtt az ország területén volt, vagy hogy 1970 után szabályosan hozták be az Egyesült Királyság területére. Aukció esetén, amennyiben az aukciós katalógus nem tartalmaz információt arról, hogy a kulturális javak körébe tartozó tárgyat jogszerűen vitték ki, avagy az 1970 előtt érkezett az Egyesült Királyság területére, a múzeumnak be kell kérnie az ezt tanúsító dokumentumot. A múzeumnak ismernie kell az Egyesült Királyság, az eredet országa, illetve a tranzit ország azon jogszabályait, melyek az 1970 előtti időszakra vonatkoznak, illetve meg kell győződniük minden rendelkezésre álló eszközzel, hogy a kivitel nem a vonatkozó jogszabály megsértésével történt. Elfogadható bizonyítéknak minősül: − az eredet országának kiviteli engedélye, − az 1970 előtti – vagy későbbi dátumú, az eredet országából történő jogszerű kivitelt igazoló – megbízható forrásból származó dokumentum. Az alábbi dokumentumok szintén elfogadható bizonyítéknak számítanak: − végakarat/leltár, − fotó, − családi levelezés, − aukciós katalógus, − régészeti jegyzetek. A dokumentumok eredetiségét minden alkalommal meg kell vizsgálni. Nem megfelelő, nem teljes proveniencia esetén a múzeum kötelessége, hogy kellő gondossággal járjon el a szerzeményezés során. Ez azt jelenti, hogy minden bizonyítékot fel kell kutatnia, hogy végül megfelelő döntést hozhasson. Ennek megfelelően lehetőség szerint a múzeum a következőket
Világ
no7.indd 97
97
2008.02.18. 14:17:47
vizsgálja meg a kulturális javak körébe tartozó tárgyon: − beleszáradt szennyeződés, piszok vagy más idegen elem, illetőleg felirat található-e a tárgyon. Ha igen, lehet, hogy hosszabb ideig használták vagy tárolták, tehát feltételezhetően egy régi gyűjtemény darabja, − a kerete vagy kötése alapján valószínűsíthető a kora, − történt-e a tárgyon javítás, restaurálás vagy egyéb beavatkozás. Ha igen, akkor kikövetkeztethető, hogy ez régi vagy új módszerrel történt, − régi címkék, feliratok vannak-e rajta. Ebből is lehet következtetni, hogy egy meghatározott gyűjtemény darabja-e, figyelembe kell azonban venni, hogy hamisított-e vagy esetleg más kulturális javak körébe tartozó tárgyról származik, − régészeti leletek esetén meg kell vizsgálni, hogy friss földnyomok vannak-e rajta, ami valószínűsíti, hogy jogellenes ásatásból származnak, Meg kell határozni az eredet feltételezhető helyét: Ha semmi gyanús nem fedezhető fel a kulturális javak körébe tartozó tárgyon, a múzeum a következőket veszi figyelembe: − az adott időszakban a műtárgy származási országában zajlanak-e fosztogatások, − a kulturális javak körébe tartozó tárgyak szerepelnek-e az ICOM „vörös listáján” (Red List). Ebben az esetben szinte bizonyos, hogy jogellenesen vitték ki Afrikából, Latin-Amerikából vagy Irakból. Szakértői vélemény kérése: Problémás esetekben vagy a múzeum szakterületén kívül eső esetekben a múzeum szakértő segítségét vagy véleményét kéri. Szaktanácsot lehet kérni nagykövetségektől vagy az UNESCO illetékes szervétől is. A szakértő nem tehető felelőssé az adásvétel bármely következményéért. Meg kell vizsgálni, hogy a kulturális javak körébe tartozó tárgyat
98
no7.indd 98
Világ
2008.02.18. 14:17:47
jogszerűen hozták-e be az Egyesült Királyság területére. A múzeum megvizsgálja, hogy a kivitel a származási ország kiviteli, illetve egyéb kulturális örökség védelmi szabályai betartásával történt-e. Amennyiben szükséges, az adott származási országtól jogi segítséget kell kérni. Az eladó vagy az adományozó szóbeli előadása a kulturális javak körébe tartozó tárgy provenienciájáról. Ezt írásbeli, ennek hiányában szóbeli bizonyítékokkal – pl. közokiratba foglalt nyilatkozattal – kell alátámasztani. Amennyiben a fenti pontok bármelyikével kapcsolatban gyanú merül fel, a szerzeményezéstől a múzeumnak el kell állnia. A fent leírt eljárás lefolytatása után a múzeum arra a következtetésre is juthat, hogy a szerzeményezésről született pozitív döntés megfelelően alátámasztott. Ez a következő okok miatt történhet: − az eladó vagy az adományozó megfelelő bizonyítékokkal támasztotta alá a kulturális javak körébe tartozó tárgy provenienciáját, illetve alapján kiderült, hogy a tárgyat nem jogellenesen vitték ki vagy ásták ki 1970 után, − a kulturális javak körébe tartozó tárgyat 1970 előtt hozták az Egyesült Királyság területére, de a provenienciáról nincs fellelhető bizonyíték, Ebben az esetben a múzeum közokiratba foglalt nyilatkozatot kér az eladótól vagy adományozótól. A fentiek hiányában a múzeum lemond a kulturális javak körébe tartozó tárgy szerzeményezéséről, kivéve, ha kis értékű tárgyról van szó. Ha a kulturális javak körébe tartozó tárgy kis értékű, ugyanakkor az eladó nem tud megfelelően nyilatkozni vagy bizonyítékot szolgáltatni a provenienciáról és a fenti kategóriák alapján nem gyanús a tárgy, akkor a múzeum döntése alapján vásárolják meg vagy fogadják el a tárgyat3. 3 A kis értékű tárgyak maghatározására nincs általánosan elfogadott definíció. Mégis lehet rögzíteni néhány támpontot, közös jellemzőt: 1. Lehet olyan tárgy, melyből több példány készült és napjainkban is megvannak. 2. Viszonylag olcsó vagy bárhol rendelkezésre álló anyagból készültek. 3. Gyakran kisméretűek. 4. Esztétikai szempontból nem nevezhetőek szépnek. 5.
Világ
no7.indd 99
99
2008.02.18. 14:17:48
Amennyiben bármiféle gyanú merül fel a kulturális javak körébe tartozó tárggyal kapcsolatban, a szerzeményezéstől azonnal el kell állni. Bizonyos esetekben a múzeumnak az érintett (származási vagy transzfer) ország megfelelő hatóságának engedélyét kell beszereznie, mielőtt sor kerül a szerzeményezésre. Gyűjtemények szerzeményezése Amennyiben a gyűjtemény egészére megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre a proveniencia tekintetében, a gyűjtemény szerzeményezésére sor kerülhet. Amennyiben a gyűjtemény egésze tekintetében nincs dokumentáció vagy csak hiányos, akkor valamennyi kulturális javak körébe tartozó tárgyat a fenti módszerrel egyenként meg kell vizsgálni, úgy, mintha külön-külön kerülne sor a szerzeményezésre. Mikor egy jogi vagy etikai szempontból nem elfogadható kulturális javak körébe tartozó tárgyat ajánlanak fel a múzeumnak, a múzeum – az adományozó beleegyezésével – ideiglenesen elfogadhatja a műtárgyat, azzal, hogy később visszajuttatja az eredet országába. Ebben az esetben a múzeum nem tarthatja magánál hosszabban a tárgyat, mint ahogy az feltétlenül szükséges. A múzeum mint végső menedék A múzeum alkalmanként végső menedékként szolgálhat azon régészeti tárgyak számára, melyek a gyűjtőkörébe esnek és NagyBritannia területéről kerültek elő. Ebben az esetben nincs dokumentált proveniencia, de valószínűsíthető, hogy a kifizetett vételár, amennyiben a tulajdon átruházása ellenérték fejében történt, nem segíti elő a jogellenes ásatásokat. Relatív alacsony pénzbeli értéket képviselnek.
100
no7.indd 100
Világ
2008.02.18. 14:17:48
Ebben az esetben a következő szabályokat kell alkalmazni: − a múzeum ne egyedül hozzon döntést a szerzeményezésről, hanem szerezzen be külső szakértői véleményt vagy megfelelő szakértelemmel rendelkező személy jóváhagyását, − a múzeumnak a szerzeményezést a lehető legnyilvánosabb módon kell lebonyolítania, − a múzeum azonnal jelenteni köteles a rendőrségnek, ha alapos a gyanú, hogy a tárgyat lopták vagy jogellenesen mozdították el, − írásban rögzíteni kell a szerzeményezés valamennyi körülményét. Múzeumi politika, eljárások, szakértelem Minden múzeumnak meg kell alkotnia saját szerzeményezési politikáját. Ehhez Nagy-Britanniában a British Museum szerzeményezési politikája szolgálhat támpontul. A múzeum vezetősége lehetőség szerint Szerzeményezési Bizottságot vagy külső szakértő testületet nevez ki, hogy ellenőrizze, hogy a tényleges szerzeményezés összhangban van-e a lefektetett szerzeményezési elvekkel. A szerzeményezést DCMS által kialakított formanyomtatványon kell rögzíteni, mely a következőket tartalmazza: − a kulturális javak körébe tartozó tárgy fizikai állapotára vonatkozó vizsgálatok eredményei, − adatok a kulturális javak körébe tartozó tárgy típusáról vagy az eredet helyéről, − szakértői vélemény vagy tanács, − a tárgy provenienciájának adatai, − szükség esetén az eladó vagy adományozó közokiratba foglalt nyilatkozata. A formanyomtatványt az illetékes szakmai osztály felelőse írja alá, megjelölve a dokumentáció hiányosságait. Gyűjtőktől vagy galériáktól történő szerzeményezést
Világ
no7.indd 101
101
2008.02.18. 14:17:48
szerződésben, írásban kell rögzíteni. Aukciós házakon keresztül történt szerzeményezés esetén a múzeum tanulmányozza az aukciós ház általános szerződési feltételeit. Az eladónak vagy az ajándékozónak az adásvételi vagy ajándékozási szerződésben ki kell jelentenie, hogy az ő korábbi szerzeményezése jogszerű volt. Beérkező kölcsönök Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a beérkező kölcsönökre is, az értelemszerű kivételekkel. A DCMS a mellékletekben folyamatábrákkal illusztrálja a szerzeményezési eljárást, szakértői testületeket, illetve intézményeket jelöl meg elérhetőséggel. Ezután szemelvényeket közöl a releváns nemzetközi és hazai jogszabályokból, illetve etikai kódexekből, mely többek között tartalmaz egy, az eladó tulajdonos által kitöltendő kérdéssort is a következő kérdésekkel (belföldről történő vétel esetén): 1. Az eladó írásban szavatol-e a műtárgy haszonélvezeti jog, per-, igény- és tehermentességéért, valamint kijelenti-e, hogy a műtárgy nincs végrehajtás alá vonva? 2. Az eladó szavatol-e azért, hogy harmadik személynek a műtárgy tekintetében nincs olyan joga, amely vevő tulajdonszerzését akadályozná? 3. Mikor szerzeményezték a műtárgyat? 4. Az eladó csatolja a tulajdonszerzését igazoló dokumentumot. 5. Ha a műtárgyat 1933 után szerzeményezték, 1945-ig tud-e bizonyítékokkal szolgálni a tulajdonlásról? 6. Ha a műtárgy külföldi eredetű, 1970 előtt hozták-e be az Egyesült Királyság területére? 7. Ha 1970 után került az ország területére, a tulajdonos fel tudja-e mutatni az eredet országának kiviteli engedélyét? Ezután a dokumentum modell jogesetekkel illusztrálja, hogy 102
no7.indd 102
Világ
2008.02.18. 14:17:48
a múzeum, miután a tőle elvárható gondossági kötelezettségének eleget tett, végül a szerzeményezés mellett döntött vagy attól elállt, illetve milyen körülmények között tűnhetett fel jogszerűen végső menedékként. Ebből néhány példa: 1. Egy múzeum egy brit állampolgártól rendszeresen szerzeményezett jogszerűen régészeti tárgyakat. Az eladó halálakor egy nagy, északafrikai műtárgyakból álló hagyatékot hagyott a múzeumra. Semmiféle dokumentáció nem kísérte a műtárgyakat, de az adott gyűjtemény szakértője biztos volt benne, hogy a hagyaték egy része – ha nem az egésze – az eredet országa kiviteli szabályainak megsértésével került Nagy-Britanniába. A kurátor felvette a kapcsolatot az eredet országának legnagyobb múzeumával és valamennyi információt rendelkezésükre bocsátotta. Az eredet országának hivatalosan is felajánlották, hogy visszaadják a teljes gyűjteményt. Hosszú csend után az eredet országa végül úgy nyilatkozott, hogy hely és pénzforrások híján nem kívánja visszafogadni a tárgyakat. Az eredet ország először csupán informálisan akarta a jogcímet átruházni, de a brit múzeum kitartása eredményeképp kitöltötték a megfelelő dokumentumokat, és teljes jogcímet szerzett az örökös múzeum. 2. Egy múzeumnak egy ezüst etruszk szobrocskát kínáltak fel. Kitűnő darab volt, de a gyűjteményi osztály szakértője rögtön néhány hasonló kvalitású, Észak-Itáliából eltűnt darabbal vont párhuzamot. A szerzeményezési folyamat megszakadt. A DCMS által megfogalmazott dokumentum végül a British Museum adásvételi szerződésének, illetve egy eladói nyilatkozatnak a mintáját tartalmazza. A kérdés hazai szabályozására nem csupán nemzetközi jogi kötelezettségeink, hanem az intézmény jól felfogott saját érdeke miatt is szükség lenne. Az általános tapasztalat sajnos az, hogy a legtöbb múzeumi szakember a tulajdonos zaklatásának tartja, ha a tulajdonszerzést igazoló dokumentumokat bekérjük. Ha viszont egy
Világ
no7.indd 103
103
2008.02.18. 14:17:48
múzeum nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a közpénzekből vásárolt nagyértékű műtárgyat egyrészt elveszítheti, másrészt segédkezet nyújthat a jogellenes kereskedelem virágzásához. Bár a releváns nemzetközi egyezményekhez Magyarország már csatlakozott, központilag szabályozott módon kellene a múzeumoknak segítséget nyújtani, hogy napi munkájuk során hogyan tartsák be kötelezettségeiket. Az EU-ban gyakran alkalmazott „legjobb gyakorlat” (best practice) átvételét itt is nagyon racionális megoldásnak tartanám. The legal and ethical attitude expected from museums during the acts of acquisition and borrowing – The details of the British example New acquisitions in a museum provide visitors with new information, broaden the range of the museum’s collection, plays several other important roles as well; at the same time museums have to put a great emphasis on the fact that the objects to be borrowed or acquired must be acceptable from an ethical as ell as the legal point of view. In order to achieve this, the whole procedure must be implemented with the utmost care, with due diligence. The British acquisition policy due to its comprehensiveness and coherence can serve as a model. The British Department of Culture, Media and Sport has set up the Due Diligence Guidelines in order to combat illicit trade of cultural property. The guidelines aim to assist museums, libraries and archives when considering the acquisition by purchase, gift or bequest of items of cultural property. They contain due diligence procedures to determine whether a proposed acquisition or loan of cultural objects is ethically and legally acceptable. The guidelines were passed in 2005. Beside this document, an acquisition checklist was drawn up by the Museums, Libraries and Archives Council of the Department, which is a practical tool through the acquisition process. Museums have to establish their own procedures according to the UNESCO convention of 1970, the
104
no7.indd 104
Világ
2008.02.18. 14:17:48
ICOM Code of Ethics with the help of the guidelines and the checklist. The guidelines were arranged along the following principles: museums must set up their own acquisition procedures in which they define what, why and how they collect. Cultural property can be acquired on the condition that the museum is able to take proper care of it on a long term. Museums should cooperate with one another during the acquisition process instead of rivalry. Due diligence with respect of legal ownership is expected and acquisition must be suspended if the cultural property has doubtful, unclear or illegal provenience. A detailed documentation of the whole process is essential. The provenience of the cultural property must be made clear first, then an independent appraisal is advisable before the actual acquisition. The guidelines offer detailed description in terms of acceptable documents regulations in case of foreign provenience, conditions to be checked, exceptions and exemptions, the question of museums as the last resort, the acquisition of whole collections etc. The establishment or adoption of an acquisition policy is essential and the model of the British Museum can offer a reasonable solution. Hungary has ratified all the relevant international agreements still they would need a centralised assistance in setting up their everyday acquisition procedures. The adoption of the best practice of the European Union could be a wise option.
Világ
no7.indd 105
105
2008.02.18. 14:17:48
106
no7.indd 106
2008.02.18. 14:17:48
Zomborka Márta
Akadályok és ellenérdekek a múzeumok bevételnövelõ tevékenységében 1
éhány egyértelműnek tűnő megállapításból kiindulva tekintsük át a múzeumok bevételnövelő tevékenysége körül tapasztaltakat. Az első ilyen megállapítás: ez a téma, a múzeumi bolt, termék, -értékesítés kérdése nagyon összetett, sokféle ismeretet, tudást, tapasztalatot igénylő terület. A második: kevesen látják át múzeumainkban e kérdéskör teljességét, kevesen ismerik sokfelől eredő szabályozóit. A harmadik: a folyamat egyetlen hibája eredménytelenné teheti a legjobb szándékú, legnagyobb erőfeszítéssel kimunkált tervet is. Végül: számos akadállyal, hibaforrással találkoztunk már e téren, de nem gyűjtöttük egybe a saját kárunkon tanultakat. Ez azért fontos, mert csak akkor gondolkodhatunk a mechanizmusok javításán, ha a problémákat kiváltó okokra már ráismertünk. Meggyőződésem, hogy ki kell kényszerítenünk néhány változást – értem ezt a helyi szabályozók, a fenntartói hozzáállás és a jogszabályok szintjére egyaránt –, hogy meg tudjunk felelni az elvárásoknak. Fontos napirenden tartani a kérdéskört, mert a forrásteremtés kényszere csak erősödni fog múzeumainkban. A bolt haszna mellett egyéb értékeink „forintosíthatósága” is alapvető kérdés. A szakértelmet, a gyűjteményi jogokat értékesítő, a speciális termékeket forgalmazó, az ingatlanokkal jól gazdálkodó múzeum jelentősen emelheti felhasználható forrásait. Ehhez sáfárkodni képes emberekre van szükség. Már nem elég a precíz számvitel, gazdálkodni kell a gyűjteményekkel, az adottságokkal, a szaktudással. Természetesen nem téveszthetjük szem elől az alapfunkciókat. A haszonszerzési törekvések mellett cél kell legyen az intézményt, a gyűjteményt érő negatív hatások elkerülése is. Eredményes múzeum csak a szakma és a gazdálkodás egységének megvalósításával képzelhető el. Örvendetesek a jó példák, s az egy helyütt kitaposott út sokszor mások számára is járható ösvényt jelent. De nem szabad
N
1 A kelet-magyarországi múzeumok közművelődési szakembereinek TIMPNET Műhely 2007. évi záróülésén (Tokaj, 2007. november 19.) elhangzott előadás.
Aktuális
no7.indd 107
107
2008.02.18. 14:17:48
figyelmen kívül hagynunk, hogy nem egységes szervezeti keretek között dolgozunk. Így az a megoldás, ami egy országos múzeumban, vagy egy megyei központban zöld utat kap és beválik, az nem feltétlenül másolható kisgyűjteményben, vagy egy más szabályozókkal működő fenntartó esetén. Meghatározó a látogatóforgalom is. A bolt üzemeltetés vagy bérbeadás dilemmája például fel sem merül a legtöbb muzeális intézményben, hisz senki nem akar üzletet bérelni ott, ahol nem tízezrével fogadják a látogatókat. Ám ott is elvárás a kiadványok, emléktárgyak forgalmazása. A múzeumi termék fogalmát az alábbiakban általánosan használom, értve a könyv, képeslap, műtárgymásolat, emléktárgy és bármely más, múzeumban vállaltan forgalmazható, értékesíthető javakra. Csak utalásszerűen térek ki a terméktervezés, -előállítás és -forgalmazás terén felmerülő részproblémákra. Mindezekkel összefüggésben lévő tapasztalatokra hoznék itt példákat, melyek – ha egy-egy konkrét esetből szűrődtek is le – nem nevezhetők egyedinek. Nézzük, miért is foglalkozunk egyáltalán termék előállítással és forgalmazással a múzeumban. Példaként néhány ok: bevételt kell termelni, a látogatók keresik a boltot, az emléktárgyakat, a kollégák meg akarják jelentetni eredményeiket, együttműködő partnernek kell teljesítenünk (városi igény, átvett pénzből végzett munka, pályázatból megvalósított kiállítás kísérő elemei stb.). Vagyis elvárások vannak. Elvárások a múzeum működésében érdekeltek felől, és fontos tudatosítani, hogy minden létező irányból. A látogatók elégedettségének keresése már megszokott fogalom. A kulturális szolgáltatásban ennek több szintjét lehet megkülönböztetni. A múzeum – mint kulturális szolgáltató – a nála eltöltött időben komplex élményt nyújt a vendégeinek. Ez az élmény
108
no7.indd 108
Aktuális
2008.02.18. 14:17:48
megfoghatatlan, viszont ennek tárgyiasulása, megfoghatóvá tétele fontos a kiállítás látogatói számára. A hazavihető emléktárgy ezt is jelenti. Tudjuk, hogy már az elvárt, vagyis az elsődleges igények közt szerepel a múzeumi emléktárgyak vásárlásának lehetősége. Látogatóink keresik a kísérő elemeket, a reprodukciókat, a konzervált információkat, emléktárgyakat. Csalódást okozunk, ha nem tudunk ezzel szolgálni. Ám ha jó szinten tesszük, kiszolgáljuk a látens látogatói igényeket is. S érzékeljük a kellemes meglepődést, ha ajándékba tudunk adni valami apróságot (könyvjelzőt, kártyanaptárt, képeslapot stb.), ami általában egyúttal a saját népszerűsítő eszközünk is. Ez már a harmadik szint az elégedettségben, a nem várt előnyökhöz jutás okozta öröm. A látogatói elégedettség fogalomkörén túllépve, s a kulturális szolgáltatásoknak a kultúra gazdaságtanban elfogadott fogalmait használva beszéljünk általánosabban az úgynevezett vevőelégedettségről. A múzeumban vevő – talán jobb úgy mondani, hogy fogyasztó – a látogatón túl több más érdekelt, vagy érintett fél is. (Sután hangzik itt néhány szó, de ez is jelzésértékű. A kultúra gazdaságtana hazánkban olyan lemaradásban van, hogy még a saját terminusait sem dolgozta ki.) Így a múzeum esetén vevő vagy fogyasztó az intézmény fenntartója, hiszen az alapfeladat ellátása, az intézmény eredményességének biztosítása a fenntartó alapvető érdeke. Az ő elégedettsége a további költségvetési háttér biztosításának alapfeltétele. Vevő a megrendelő, akinek bizonyos szolgáltatásokat végez az intézmény, ezek köre a régészeti feltárástól a restauráláson, az anyaggyűjtésen, adatszolgáltatáson, szakértésen, tárlatvezetésen keresztül a rendezvényszervezésig és a műtárgymásolat készítésig terjedő igen széles skálán mozoghat. Vevő minden szponzor, támogató, helyettünk fizető. Vevő az önkéntes segítő, az intézmény lakossági környezete, s az a gyűjteményt használó kutató. De azok a munkatársak, vagyis a belső vevők is, és speciális vevője a múzeumoknak a média. Ezek egyikéről sem szabad elfeledkezni az intézmény feladatainak tervezése során, így a „boltolás” esetében sem. Nem feledhető természetesen, hogy a kulturális javak fogyasztása pozitív külső hatásokkal jár, vagyis azoknak is hasznos, akik nem közvetlen
Aktuális
no7.indd 109
109
2008.02.18. 14:17:48
vevők. A múzeumok elsődlegesen a turizmusnak, vendéglátásnak hoznak hasznot, ezen ágazatok képviselőivel is számolni kell. Megállapítható tehát, hogy a múzeumban a fogyasztóink, vevőink elégedettsége érdekében állítunk elő termékeket, és igyekszünk azokat sikeresen forgalmazni. Részben a bevételeket növelendő, részben a felénk irányuló egyéb igények kiszolgálásaként. Amikor a múzeumok e téren jó eredményeket érnek el, az esetek jelentős részében egyesület, alapítvány, vagy más civil erő működik még a háttérben. Elvileg ez jól is van így, hisz természetes, sőt, elvárás, hogy a gazdaság szektorai – a költségvetési, az üzleti és a civil – működjenek együtt. De tanulságos megnéznünk, hogy miért eredményesebbek múzeumaink így? Ha rákérdezünk miért az adott utat választotta egy-egy döntéshozó, a válaszok máris rávilágítanak néhány alapvető problémára. Az első tapasztalatok a múzeum költségvetési intézmény létéből és a civil szféra működése, gazdálkodása közötti különbségből adódnak. 1. A tervezhetőség Terveinkhez sokszor bármi csekély, de garantáltan rendelkezésre álló összeg alapot jelent. Azt lehet aztán pályázati forrásokkal, megállapodásokkal bővíteni. A civil szervezet ezt az alapot egyetlen döntésével biztosítani tudja, ezzel szemben a költségvetési támogatás előre nem kiszámítható, későn megismerhető, a visszavonások gyakorlata miatt nem is biztos a felhasználhatósága. (S itt nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a munkatársak meghiúsult terve, eredménytelenné váló erőkifejtése nem csak pazarlás, hanem demoralizáló hatású is.) A költségvetésből általában is egyre kevésbé jut e területre fedezet. Holott valamit csak valamiből lehet létrehozni. Forgalmazni, bevételt teremteni csak jól kialakított, megfelelően felépített, kifogástalanul előállított, folyamatosan rendelkezésre álló termékkel lehet.
110
no7.indd 110
Aktuális
2008.02.18. 14:17:48
2. A rugalmasság A múzeumnál általában kötöttek a beárazási szabályok, s a példányszámok rendszerint nem érik el a gazdaságos szintet. Ennek következtében a megállapított ár nem versenyképes. A forgalmazási jutalék sokszor nincs helyben szabályozva, esetenként nem is adható át más forgalmazó szervezethez a termék. Nincs valós hatáskörrel felruházott személy, aki dönthetne az alkalmi kedvezmények kérdéséről, együttműködésekről. Az eseti megállapodáshoz fenntartói engedély kell, emiatt kifuthat az időből egy-egy jó ötlet realizálási lehetősége. A civil szervezetek mindezt rugalmasabban kezelik. 3. A visszaforgatás lehetősége A sikeres múzeumi produktum bevételét általában elnyeli a költségvetés. Nincs visszaforgatható része a haszonnak, így gyakorta nincs alap még a sikeres termék reprodukálására sem. Külön csapda is rejlik ebben a múzeum költségvetése számára! A jó bevételt a fenntartó általában bázisnak tekinti a következő évi tervezéskor, ezt emeli meg, ehhez képest csavar még kicsit a présen. Holott esetleg már ki is futott az a termék, ami éppen megemelte a bevételt. A tapasztalatok szerint a civil szervezetek bevonásával realizált bevétel rendre az adott muzeális intézmény javára fordítódik. Ám a civil szervezet létrehozása, fenntartása sok munka, amit elkötelezett emberek általában külön díjazás nélkül végeznek. A szálakat sokszor vezéregyéniségek mozgatják, ezért gyakorta személyfüggők a folyamatok, annak minden veszélyével. 4. Konfliktushelyzetek a szabálytalanságok, szabályozatlanságok miatt A múzeum költségvetési intézmény, merev gazdálkodási szabályokkal, amit a fenntartó sokszor – vélt önvédelemből – még meg is szigorít, például kivesz jogosultságokat a vezetők kezéből. Előfordulhat, hogy számon kérik a múzeumon ha valamit létrehozott, forgalmazott, mondván fenntartói engedély nélkül vállalkozott. Alapvető kérdés ki, mit és hol szabályoz az intézmény feladatait, lehetőségeit illetően. Tisztázni kell mit engednek a jogszabályok, mit a fenntartó, s a
Aktuális
no7.indd 111
111
2008.02.18. 14:17:48
döntéshozásban hol húzódnak a hatásköri határok. Az alapító okiratok nem tartalmaznak túl sok lehetőséget (TEÁOR számot), így erősen behatárolt a számlakibocsátás jogcíme is. Civil szervezetnél az elfogadott alapszabály egyértelművé teszi, hogy működése során mivel foglalkozhat, ez következetesebb, átláthatóbb, alakíthatóbb kereteket jelent. A fenti gondok az alapítványi- vagy vállalati fenntartású intézményeknél valamint a KHT formában működőknél másként rendeződnek, de a legtöbb muzeális intézmény ma a költségvetési finanszírozású szektor része. Ott sajnos a múzeumi termék előállítója, annak sikeres forgalmazója, az eredményes intézmény gyakorta nem hogy nem lát hasznot a jó munkából – az erkölcsin felül persze –, de még számos kudarcélménye, újabb kötelezettsége is származhat belőle. A múzeum ilyen helyzetben nem hogy érdekelt lenne bevételeit bolt üzemeltetéssel, forgalmazással emelni, hanem kifejezetten ellenérdekelt. Sajnos ez az intézményre és a munkatársakra egyaránt vonatkozik. Egyszerűbb számukra, ha nem kísérleteznek, nem vállalnak kockázatot, abból nem származhat baj. Amíg nincs gyökeres változás a költségvetési intézmények gazdálkodásának rendjében, addig a fenntartó és az intézményvezetés megállapodásain múlik, hogy miként tudnak e gondokon javítani. Nem várható komoly előrelépés, amíg az érdekeltség rendszere nincs kidolgozva. Sok feszültség keletkezhet, sok probléma adódhat az önálló szervezetek együttműködésének formalizálási hiányosságai miatt. Ritka a jól átgondolt, korrekt írásos megállapodás egy-egy múzeum, és az azt támogató egyesület, alapítvány között. (Előfordulhat, hogy ugyanaz a személy képviseli mindkét felet, elvileg ő kellene megállapodjon magával.) Néhány rendezendő alapkérdés: 1. Ki mire jogosult? A múzeumi műtárgy reprodukálásának lehetőségét a szaktörvény szerint önálló rendeletnek kellene szabályoznia, de ez nem készült el. A megyei szervezetekben különböző
112
no7.indd 112
Aktuális
2008.02.18. 14:17:48
gyakorlat alakult ki, hol a megyei, hol a területi igazgató hozzájárulásával készülhet másolat a gyűjteményi anyagból. Nem ad fogódzót, mert nem él még a szintén rendeletként létrehozandó ügyrend sem, s amíg nincs konfliktus, a hatáskörök helyi megosztásánál ritkán kerül e terület szóba. A nem önálló jogi személyiségű intézmény vezetője átadott hatáskör nélkül megállapodások megkötésére nincs feljogosítva, így egy területi múzeum igazgatója sem írhat alá ilyet. 2. Ki mit és hol forgalmazhat? Az egyesületi, alapítványi termék milyen megállapodással árusítható a múzeumban, s a múzeum dolgozói milyen szintig vonhatók be e tevékenységbe? A tárolás, elszámolás, felelősség kérdése gyakran nem kellőn átgondolt, rögzített. 3. Számlaadás kötelezettsége, a forgalmazó érdekeltsége. Vane mindenhol mindenféle terjesztési formára felkészült ember, megfelelő számla? A jutalék rendszere szabályozottan működik-e, érdeke-e a teremőrnek, hogy ne a pult alatt tárolja az árut? 4. Jogok az előállításban, egyebekben. A termék jellegétől függően átgondolták-e közösen a termék életútján felmerülő kérdéseket? Példányszámokról, az új kiadás lehetőségéről például előre megállapodnak-e? Amíg nincs konfliktus, addig szívesen bagatellizáljuk e kérdéseket. Természetesnek vesszük saját módszerünk hasznosságát, ezért feltételezzük annak támadhatatlanságát is. De előfordulhat, hogy egyetlen személycsere miatt azonnal felborul az évekig jól működő rend. Vagyis sokhelyütt a folyamat pillanatnyi helyzetekre, kapcsolatokra, s az adott emberekre alapoz. Említsük a költségvetésin és a civilen túl a harmadik gazdasági szektor, az üzleti szféra bevonását is. A piaci oldal egyszerűen kaphat adókedvezmény igénybevételére alkalmas igazolást ha közhasznú szervezetnek ad támogatást, de sokszor számára kevésbé megfelelő ellentételezést kap, ha múzeumot támogat. Saját érdekei tehát azt diktálják, hogy a bonyolult, egyedi, hosszadalmas egyeztetést és jóváhagyást igénylő megállapodások helyett válassza a civilek
Aktuális
no7.indd 113
113
2008.02.18. 14:17:48
támogatását. A többtényezős együttműködések – ha a költségvetési, az üzleti és a nonprofit szektor szereplőit is mozgatják, és meg kívánnak felelni mindegyik követelményrendszerének – ma Magyarországon sokszor megoldhatatlan feladatot jelentenek. Még nem léteznek a szektorok közötti mozgást segítő egységes keretek, szabályozók, s így a legjobb szándékú törekvések is megbukhatnak. Ha a múzeumok finanszírozásának a módosítása komolyan terítékre kerül, a három szféra gazdálkodási szabályait együttesen kellene átgondolni és alakítani. Összefoglalásul: Egyértelmű, hogy a gazdaságban emelkedik a szolgáltatások szerepe, hatásainak jelentősége. A kulturális szférában az alapszolgáltatás mellett termékek is megjelennek, így fogyasztási cikkek, szakértői produktumok, exkluzív programok, s ezeknek erőteljes bevételnövelő hatása van a múzeumokban is. A múzeumi bolt készletét illetően számos jó ötlet eredhet a múzeumi munkatársaktól, akár a látogatók igényeit legjobban ismerő teremőröktől is. De egy termék tervét kialakítani, annak létrehozását megtervezni és lebonyolítani, egy forgalmazási konstrukciót felépíteni, az nem a muzeológustól elvárható feladat. A múzeumok jobbára mégis maguk birkóznak – nem egy esetben szó szerint maguk, az úgynevezett egyszemélyes múzeumok munkatársai – a felismert feladattal. Amíg viszont a jogi és a gazdálkodási háttér nem egyértelműen átlátható számukra, és az intézményük valójában nem érdekelt ebben a küzdelemben, addig csak véletlenszerűen talál kvalitásos emléktárgyakat a múzeumlátogató. A múzeumi erőforrások sokkal inkább mozgósíthatók lennének a bevétel érdekében, ha annak bizonyos része visszaforgatható lenne az adott intézményhez. A múzeumi szolgáltatások jellege, összetettsége, differenciálhatósága szinte korlátlanul ad lehetőséget a speciális ajánlatok kidolgozására. Az üzleti modellek segíthetnek a múzeumokban felhalmozott
114
no7.indd 114
Aktuális
2008.02.18. 14:17:48
anyagi és szellemi tőke jobb kihasználásában, ez is egyike a személyi állomány előtt álló új kihívásoknak. Ilyen jellegű szabályozásra, képzésre, megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkatársakra van szükség. A múzeumok jövedelemtermelő képességének növelését, az erőforrások kihasználásának, mozgósításának lehetőségét több oldalról előkészített lépésekkel szükséges biztosítani. (Időközben nem árt figyelni arra is, hogy az erőforrások feletti rendelkezés joga ne kerüljön ki az érdekkörből, hogy azok az intézmény javára hasznosulhassanak.) Segíthet a gazdasági szféra szerepvállalásának jogszabályi szintű átalakítása, a költségvetési szervezetek gazdálkodási szabályzóinak rugalmasabbá tétele. Helyi szinten jelentene előrelépést a hatáskörök és az érdekeltségi viszonyok kidolgozása, tisztázása. A kettő között, a fenntartó és a múzeumvezetés megállapodásán is múlhat sok minden. A költségvetési fedezet biztosítása termékek előállítására, egy pályázati alap elkülönítése, a bevételnövekmény visszaforgatásának lehetősége, a vezető döntési jogosultságainak tisztázása. A teljesítményorientált érdekeltségi rendszer kereteinek kialakítása az intézmény, a munkatársak és a támogatók szempontjából is motivációt kell hogy jelentsen. A speciális ismereteket – és egységes eljárást – igénylő helyzetekben (mint a jogi háttér kidolgozása, tisztázása; az ide vonatkozó etikai kérdések áttekintése, a létezők adaptálása; a műtárgymásolatok szakszerű készítése stb.) fontos lenne az e téren elfogadott szakemberek, műhelyek nevesítése. Velük konzultálva, dolgoztatva a legkisebb muzeális intézmény számára is elkerülhetők lennének a tévutak. A külföldi példák megismerése, a korábbi hazai gyakorlatok megváltozásából eredő tanulságok levonása, a hiányok felmérése és számos más tapasztalat elemzése vezetne előre. Úgy vélem megkerülhetetlen téma és feladat múzeumainkban a termékforgalmazás, a boltok fejlesztése. Többekkel ellentétben nem a kreativitás hiányában látom a fő gondot, hisz sajátos ötletek, a gyűjteményhez kötődő terméktervek mindenütt vannak. Ha a legtöbb intézményben nem igényel majd egyedi megoldásokat, erőn felüli energiákat, újabb felelősségvállalást a termékfejlesztés és forgalmazás, onnantól emelkedhetnek az ezzel kapcsolatos elvárások.
Aktuális
no7.indd 115
115
2008.02.18. 14:17:48
Obstacles and conflicting interests in the income-increasing activities of museums The talk was presented at the TIMPNET Workshop closing session in November 2007. The first conclusion when we look at the income sources of museums is that the area involves a lot of diverse skills, knowledge and expertise (like running a museum shop and selling museum products). On the other hand, its complexity and regulations are not really acknowledged in museums. Even a single mistake can ruin an ambitious and detailed plan so it is a good idea to summarise and analyse them and learn from others’ experience. As a result, a number of changes must be enforced. Museums must deal with their products which can increase their revenues and also there is a demand for them by the visitors, what is more, achievements of staff should receive publicity, as well as partners also have their needs and requirements. The museum products are „consumed” not only by museum visitors but there are other parties involved (the maintaining organisation, customers who render services offered by the museum, sponsors, academics, volunteers, own staff, local people etc.). Satisfactory products and sale generate more income as well as a more positive image. The key words in managing the sales of museum products are planning (forecasts, budget), flexibility (pricing), reinvestment of the profit, dealing with conflict due to insufficient regulations or breaking them. Regulations or the question of authority must be made clear in order to achieve higher performance.
116
no7.indd 116
Aktuális
2008.02.18. 14:17:48
Tari János
Excellence=Museum+Communication2 kiválóság egyenlő múzeum és kommunikáció a négyzeten, ez volt a legutóbbi Best in Heritage konferencia jelmondata,vagyis hogy mind a belső, mind pedig a külső kommunikáció minősége a múzeumok mindennapi munkájában rendkívül fontos szerepet kell hogy játsszon. A dubrovniki Best in Heritage konferencián és a Global Heritage Fórumon 2007. szeptember 25-27. között több mint 120 múzeumi szakember vett részt. Dubrovnik polgármestere köszöntötte a rendezvényt, a nyitó szekciót pedig dr. Hans Martin Hings, az ICOM Europe végrehajtó tanácsának tagja tartotta. A fesztivál legjobb 18 projektjét 13 ország különböző múzeumainak beküldött munkáiból állították össze. Az összes, a konferencián előadni kívánó résztvevőnek, aki a projektjének az ismertetésére vállalkozott, előzetesen szigorú instrukciókat tartalmazó brosúrát bocsátottak a rendelkezésre, amely alapján kellett megtartaniuk előadásukat: először az intézményt kellett bemutatni, majd különböző ésszerű megfontolások, tények és célkitűzések felsorakoztatásával ismertetni a projekt lényegét. Ezután felvázolni, hogy ki találta ki, és honnan, milyen formában kaptak anyagi támogatást az ötletek megvalósításhoz. Beszélni kellett a projekt professzionális és társadalmi filozófiájáról, hogy az releváns-e a nemzeti és a közösségi fejlődéssel, mennyiben segíti elő a közösségnek és az emberek életminőségének a javulását. A következő pontban a különleges egyedi minőséget, vagy újítást kellett bemutatni, amelyet különböző nemzetközi díjakkal honoráltak, és mi volt az, amit külön kiemeltek a díjazáskor. Hatodikként azt kellett bemutatni, hogy miben különbözik más projektektől, mennyiben jobb, vagy hatékonyabb, mint az eddig díjazott hasonló projektek. A hetedik pontban az emberi erőforrások felhasználásáról kellett beszélni, hogy milyen elfoglaltságot, mennyi időt vett igénybe az egész projekt megvalósítása, milyen hatással volt az érintett közösségre, illetve a megvalósításban részt vevő szakmai csapatra. A nyolcadik pontban a megvalósítás nehézségeit, vagy éppen azt, hogy miért volt egyszerű és könnyű a projektben. Végül az utólagos tapasztalatokat kellett értékelni: hogyan
A
Aktuális
no7.indd 117
117
2008.02.18. 14:17:48
csinálná legközelebb és mi az, amit soha többé nem ismételne meg, ha hasonló projektet kellene megvalósítania, illetve milyen tanácsot adna, ha a kollégája most kezdene bele egy hasonló projektbe. A legtöbb előadás közel félórás volt, és nagyon sokan használtak multimédiás és audiovizuális bemutató eszközöket. A négy év óta megrendezésre kerülő fórumon a világ legjobb múzeumi, kulturális örökségvédelmi projektjeit bemutató intézmények előadói elemzik saját eredményeiket és azt a tevékenységet, amely elvezetett a kiemelkedő teljesítményhez. Az ICOM, ICOM Európa, ICOM Horvátország, Europa-Nostra, ICOMOS, ICROM, ICCRRom, VFFM és Dubrovnik városa a fő támogatói a rendezvénynek, akikhez ebben az évben két díjátadó szponzor, az Antenna Audio és a Museum Aktuell csatlakozott. Az Antenna Audio hangos vezető programokkal és technikával látja el a múzeumokat Európában, a Museum Aktuell pedig 2007 novemberében Bonnban rendezte meg a múzeumi technológiai kiállítást. Francois Mairez Liesből és Lyonból, a merimonti királyi múzeum igazgatója tartott egy előadást „Mi a legjobb a múzeumokban?” címmel. Az elméleti előadásában az egész múzeumi rendszert egy olyan autóhoz hasonlította, amely nagyon jó szerkezettel, fölépítéssel és struktúrával rendelkezik, azonban ahhoz, hogy megfelelően funkcionáljon, az is rendkívül fontos, hogy megfelelő vezetői képességekkel rendelkező sofőrje (igazgatója) legyen. Többször említette, hogy milyen az igazán kitűnő kurátor egy múzeumban, milyen az igazi muzeológus, mi az, hogy a múzeum mestere: olyan képességekkel, tudással és szakmai kompetenciával rendelkező szakember, aki jól ismeri a múzeum történetét, küldetését, kiállításait, otthon van a marketing területén, s a közönséggel való kapcsolattartásban is erős szerepet játszik. A muzeológusok munkája során az a legfontosabb, hogy a különböző kiállítási ötleteket és tudományos muzeológiai elméleteket hozzanak létre, és ezeket közvetítsék a közönség felé. A BEST IN HERITAGE konferencia programjából három jelentősebb előadást emelnénk ki. A Barcelonai Új Tudományos Múzeum,
118
no7.indd 118
Aktuális
2008.02.18. 14:17:48
amelyet 2004 szeptemberében adtak át, jelentős anyagi támogatással rendelkezik. A működéshez szükséges pénzt a „CosmoCaixa” biztosítótársaság (Barcelona, Spain) – 2006 European Museum of the Year Award (EMF) bocsátja rendelkezésre. Nagyon érdekes önmeghatározással nyitották bemutatkozásukat: a múzeum olyan találkozó hely, ahol a polgárok kapcsolatba léphetnek egymással és a tudománnyal, ahol megtanulhatnak sok mindent a természetről, a technikáról, a tudomány állásáról. Valójában nemcsak tanulhatnak ezekről, hanem befolyásolhatják is a helyben felhalmozott tudást, ahhoz hozzá is tehetnek. A múzeum feladata angol szóval: manipulation és experimentation, tehát befolyásolás és átélhetővé tétel azáltal, hogy a múzeumba érkező látogatók és szakemberek számára élvezhetővé tegyék a fizikai, akusztikus és optikai formában kifejezhető múzeumi tudásanyag lényegét, amelyet be akarnak mutatni. A múzeum a tudomány, a felfedezés és a pénzügyi befektetés, tehát az ipari és a társadalmi tudás találkozóhelye. A múzeumok további feladata, hogy különböző aktív tevékenységeket szervezzenek a kiállított tudományos anyag köré a múzeum küldetésének elérése érdekében. Ilyenek lehetnek a különböző konferenciák, viták, médiaszereplések szervezése, de akár az internetes megjelenés is. A múzeum folyamatos megújulásához, a muzeológiai és kiállítási technológia állandó megújítása szükséges, hogy a látogató megtapasztalhassa a folyamatosan és dinamikusan változni és fejlődni képes, élő múzeum szenzációját. Az Oslói Nemzetközi Kulturális Központ és Múzeum szintén az a hely, amely a kulturális sokszínűség elfogadásának és megértésének az elősegítésére hivatott. A harmadik kiemelésre érdemes intézmény az Izlandi Nemzeti Múzeum, érdekes megfogalmazású küldetéssel: „ahol a jelen a múlttal találkozik”. Ez az identitást reprezentáló hely, valójában tehát az önazonosság bemutató helye, mely megmutatja, hogy a felhalmozott tudás milyen módszerekkel közvetíthető az emberek felé. A múzeum feladata a legújabb innovációk széles perspektívájú feltárása és kommunikálása társadalom felé.
Aktuális
no7.indd 119
119
2008.02.18. 14:17:48
A programmal kapcsolatban a Dubrovnik Global Heritage Forum a kulturális javak visszakövetelése, vagy visszaszerzése témakörben tartott megbeszélést. Az UNESCO Convention, tehát az UNESCO megállapodásban ratifikált kulturális örökség, illetve kulturális különbözőség szellemének védelmében felhívták a figyelmet arra, hogy a műkincseket hogyan kellene visszajuttatni és megőrizni az eredeti helyszíneken. A Global Heritage Forumon Udo Gostwall, az Európai ICOM elnöke tartott előadást, ahol Cedlia Anabi, az UNESCO arabnak a vezetője és Bernice Murphi, az Ausztráliai Múzeumi Tanácsnak az elnöke vett részt. Az egész Zágrábi Kulturális Fórumnak a szervezője professzor Tonislav Sola, a zágrábi egyetem muzeológia tanára és a megvalósító csapat Darko Babic közreműködésével szervezte a konferenciát. A konferencián a Petőfi Irodalmi Múzeum Eszmélet című DVDéjét mutatta be e sorok írója. Tari János, aki az Eszmélet című kiállítás kurátorával, Bagó Ilonával és Krámos Zsolt médiamenedzserrel hozták létre a DVD-t, amely az ICOM 2007. évi bécsi világkongresszusán az AVICOM ezüst díját kapta, és ennek alapján meghívást a Best in Heritage rendezvényre Dubrovnikba. A prezentáció során bemutattuk a DVD készítésének módját és azt, hogy milyen módon hatott a közönségre, hogyan befolyásolta a fiatalokat, és hogyan hatott a kiállításra, illetve maga a DVD a múzeumlátogató közönségre a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A szeptember végi dubrovniki konferenciát követte az Europa Nostra és Best in Heritage Excellence Klub kiállítása Kölnben, október 31-étõl november 3-áig, ahol három napon keresztül különböző technikai vívmányokat és különböző lehetőségeket mutattak be a kiállítás során, amely a múzeumokhoz kapcsolódhat. Portugáliából, Angliából, Norvégiából, Törökországból, Észtországból, Oroszországból, Németországból, Horvátországból és Görögországból érkezett szakemberek tartottak bemutatókat a különböző múzeumi projektekről.
120
no7.indd 120
Aktuális
2008.02.18. 14:17:48
A Best in Heritage konferencia egyik különlegessége, hogy folyamatosan rögzítik videokamerára az ott elhangzott előadásokat és a prezentációkat, és most már a negyedik DVD fog megjelenni a projektek bemutatóival együtt. A Best in Heritage 2008-ban is megrendezésre kerül Dubrovnikban, ahol továbbra is a legjobb múzeumi projektek mutatkozhatnak be szeptember 25-27. között, melyre egy rövid összefoglalóval és egy témajavaslattal lehet benevezni. A nevezési határidő 2008. május 15., az alábbi internetcímen:
European Heritage Association Kresimirov trg 7, 10000 Zagreb, Croatia www.TheBestinHeritage.com
[email protected]
Excellence=Museums+Communication2 This title was the motto of the Best Heritage Conference and Global heritage Forum held in Dubrovnik in September 2007 with the participation of over 120 museum professionals, where the 18 best museum or heritage-related projects were evaluated and presented. The main idea of the event was to emphasise the importance of high-quality internal and external communication in the everyday activities of museums. Hungary was represented by the Petőfi Museum of Literature and its DVD called „Eszmélet(Awakening)” as a follow-up for its exhibition.
Aktuális
no7.indd 121
121
2008.02.18. 14:17:48
122
no7.indd 122
2008.02.18. 14:17:48
123
no7.indd 123
2008.02.18. 14:17:48
