Számvitel alapjai – Feladatok/1.
1. Karikázza be a helyes válasz előtti betűjelet! A felsorolt vagyoncsoportok közül - számviteli szempontból - melyik a kakukk-tojás? a) készletek b) rövid lejáratú kötelezettségek c) passziv időbeli elhatárolások d) mérleg szerinti eredmény Azon eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet nem tartósan, évet meg nem haladóan (általában egy termelési periódusban) szolgálják. a) befektetett eszközök b) saját tőke c) forgóeszközök d) rövid lejáratú kötelezettségek A felsorolt vagyoncsoportok közül - számviteli szempontból - melyik a kakukk-tojás? a) immateriális javak b) bankbetétek c) követelések áruszállításból és szolgáltatásból d) saját tőke A vállalkozás működését a múltbeli tények és a jövőbeni várható adatok alapján értékelő és bemutató dokumentum a a) kiegészítő melléklet b) üzleti jelentés c) mérleg d) eredménykimutatás Az alábbi állítások közül melyik nem igaz egyarát a leltárra és a mérlegre? a) csak értékben és összevontan tartalmaz adatokat b) a vállalat eszközeinek és forrásainak állományát mutatja c) kötelező tartalmi előírások vonatkoznak rá d) adott időpontra vonatkozik Az üzleti év nyitó adatának meg kell egyeznie az előző üzleti év megfelelő záró adatával. Az eszközök és források értékelésében bekövetkezett változások csak a számviteli tv. előírásainak megfelelően változhatnak. a) a következetesség elve b) összemérés elve c) a folytonosság elve d) a vállalkozás folytatásának elve A felsorolt vagyoncsoportok közül - számviteli szempontból - melyik a kakukk-tojás? a) hosszú lejáratú bankhitel b) eredménytartalék c) szállítóval szembeni kötelezettség d) bérleti jog
1
Számvitel alapjai – Feladatok/1.
2. Karikázza be a helyes válasz előtti betűjelet! A felsorolt vagyoncsoportok közül - számviteli szempontból - melyik a kakukk-tojás? a) saját tőke b) hiteltartozás c) vevőkkel szembeni követelés d) váltótartozás A felsorolt vagyoncsoportok közül - számviteli szempontból - melyik a kakukk-tojás? a) immateriális javak b) céltartalékok c) pénztár d) váltókövetelés A gazdálkodó vagyonát adott időpontra vonatkozóan, összevontan, pénzértékben összetétel és eredet szerint tartalmlazó számviteli kimutatás: a) kiegészítő melléklet b) üzleti jelentés c) mérleg d) eredménykimutatás A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelő rendezett formában kell elkészíteni. a) a következetesség elve b) világosság elve c) a folytonosság elve d) a vállalkozás folytatásának elve A bruttó elszámolás elve a) általános alapelv b) tartalomra ható kiegészítő alapelv c) a megbízható és valós kialakításához szükséges, nem nevesített alapelv d) formai alapelv Nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, a pénzügyi realizálás bizonytalan. a) óvatosság elve b) következetesség elve c) bruttó elszámolás elve d) egyedi értékelés elve A számviteli törvény hatálya nem terjed ki a) államháztartás szervezeteire b) hitel- és biztosítóintézetekre c) egyéni vállakozóra d) vízitársulatra
2
Számvitel alapjai – Feladatok/1.
3. Az alábbi vagyonelemeket sorolja be az eszközök ill. a források közé! Megnevezés
E/F
Mérlegsor
Késztermék Váltótartozás Üzleti vagy cégérték Munkabértartozás A leányvállalatnak adott, 3 havi lejáratú kölcsön Vevővel szembeni követelés Társasági adó fizetési kötelezettség Elszámolási betétszámla Gépkocsira adott előleg Vásárolt alapanyag Kft üzletrész Beruházásra felvett hitel 3 éves lejáratú államkötvény Készletekre adott előleg Eredménytartalék Vásárolt szoftver licencdíja Köv.évi hírlapelőfizetés Betétdíjas göngyöleg Bérleti jog Pénztárban lévő USD
3
Megnevezés
Számvitel alapjai – Feladatok/1.
4. Mely számviteli alapelveket sértett meg a vállalkozás a következő esetekben? a) A társaság a beszámolót a számviteli törvény előírásainak megfelelően állította össze. A felszámolási eljárás megindult a cég ellen. b) A banki értesítés alapján a bankköltség illetve az elszámolási betétszámla összege után járó kamat különbözetét számolta el a vállakozás a költségei között. c) A vállalkozás a tűzben elégett bútorok értékét szerepelteti a mérlegben a tárgyi eszközök között. d) A vállalkozás kifizette a teljes következő évi biztosítási díjat, amelyet a ráfordításai között szerepeltetett az eredménykimutatásban. e) A különböző években beszerzett számítógépek értékét a vállakozás összevontan tartja nyilván. f) A gazdálkodó ugyanazon hónapban vásárolt árut az egyik partnerétől, amikor magasabb összegben szolgáltatást nyújtott számára. A két teljesítés ellenértékének különbözetét könyvelte vevőkkel szembeni követelésként. g) A vállalkozás az eladásra vásárolt kötvényeket az előző évben a befektetett eszközök között, míg a tárgyidőszakban a forgóeszközök között szerepelteti a mérlegben. h) Az ötéves lízingszerződés alapján az első lízingdíj összegét, a teljes összeg 50 %.-át a társaság a szerződés megkötésekor kifizette és egyösszegben az adott évi költségek között elszámolta. i) A bankszámlán januárban jóváírt IV. negyedévre járó kamat összegét a vállalkozás a januári kapott kamatok között számolta el. j) A vállalkozás valamennyi, vevővel szembeni követelésére 10 %-os értékvesztést számolt el, így 90 %-os értékben szerepelteti a mérlegben. k) A vállalkozás a mérlegkészítés időszakában szerzett tudomást arról, hogy a befektetett eszközök között nyilvántartott részvényei árfolyama - a társaság csődje miatt - a névérték 1/10-ére csökkentek. A mérlegben a részvények értéke az eredeti beszerzési áron - ami a részvény névértékével azonos - szerepel. l) A vállalkozás az utolsó napi bankszámlakivonaton szereplő fizetett kamatot nem könyvelte. A bankbetétek mérlegsoron kimutatott összeg 12 eFt-tal több volt, mint a fordulónapi tényleges egyenleg. A következő évi beszámolóban a mérlegsoron az előző évi oszlopban a fordulónapi összeget szerepeltette. 4
Számvitel alapjai – Feladatok/1.
5. Az alábbi állítások közül melyik igaz és melyik hamis? 1. A beszámolót a számviteli törvényben meghatározottak szerint vezetett kettős könyelés adatai alapján kell összeállítani. 2. A számviteli politikában kell meghatározni a könyvvezetéssel és a beszámoló készítésével kapcsolatos vállalati sajátosságokat azokon a területeken, ahol a számviteli törvény választást enged ill. ahol tételes meghatározást ír elő. 3. A könyvvitelnek nem feladata a vállalkozási tevékenység eredményének megállapítása, a nyilvántartás csak a vagyonváltozásokra terjed ki. 4. A beszámolóval szembeni követelmény, hogy a vállakozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adjon. 5. Az egyéni vállakozó könyvvezetési kötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza. 6. Minden, az előző évtől eltérő - lényegi - változtatást a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és indokolni kell. 7. Az egyéni vállalkozó a számviteli törvény szerinti kettős könyvvelés adatai alapján állítja össze az éves beszámolót. 8. A részvénytársaság egyszerűsített éves beszámolót készít, ha az értékesítés nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot. 9. A beszámolót a tulajdonos által előírt nyelven kell elkészíteni és közzétenni. 10. A számviteli politikában kell meghatározni a könyvvezetéssel és a beszámoló készítésével kapcsolatos vállalati sajátosságokat azokon a területeken, ahol a számviteli törvény választást enged ill. ahol tételes meghatározást ír elő. 11. A könyvvitelben a vállalkozás vagyonát és a vagyon változásait csak időszakonként kell elszámolni. 12. A könyvvitelnek nem feladata a vállalkozási tevékenység eredményének megállapítása, a nyilvántartás csak a vagyonváltozásokra terjed ki. 13. A beszámolóval szembeni követelmény, hogy a vállakozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adjon. 14. Az éves beszámoló a számviteli törvényben előírt, egyféle formában készíthető el. 15. A hitel- és pénzintézetek a számviteli törvényben előírt beszámolót állítják össze, de a formáját megválaszthatják. 16. A számviteli törvény hatálya mindazon gazdálkodókra kiterjed, amelyek működéséről a gazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. 17. Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. 18. A gazdálkodó a felszámolási eljárás során is a számviteli törvény előírásai alapján vezeti a könyvelését és állítja össze a beszámolót. 19. A számviteli törvény előírja, hogy a gazdasági eseményeket milyen számú és elnevezésű főkönyvi számlán kell könyvelni. 20. A megrongálódott eszközök értékvesztését akkor is el kell számolni, ha ennek következtében az adott év eredménye veszteség lesz. 21. A összköltség eljárással és a forgalmi költség eljárással összeállított eredménykimutatásban kimutatott mérleg szerinti eredmény összege eltérhet.
5
Számvitel alapjai – Feladatok/1.
6. Az alábbi állítások közül melyik igaz és melyik hamis? 1. A pénzügyi számvitel információs rendszere elsősorban a gazdálkodó szervezetek vezetőinek információs igényeit elégíti ki. 2. A számviteli bizonylatok szigorú számadási kötelezettség alá tartozását a számviteli törvény szabályozza. 3. A beszámoló formája az éves nyereség nagyságától, a mérleg főösszegétől és a foglalkoztatottak létszámától függ. 4. A lényegesség elve szerint minden olyan információ lényeges, amelynek elhagyása, illetve téves bemutatása befolyásolja a beszámoló alapján hozott döntést. 5. Az óvatosság számviteli alapelve olyan kiegészítő alapelv, amely az eredmény kimutathatóságát a pénzügyi realizáláshoz kapcsolja. 6. A számviteli politika a törvény végrehajtásának tényleges módszereit és eszközeit tartalmazza a választási lehetőségek, illetve a keretjellegű szabályozás miatt. 7. A pénzkezelési szabályzat a számviteli politika törvény szerint kötelezően előírt eleme. 8. A beszámoló és a könyvvezetés között az a kapcsolat, hogy a beszámoló információtartalmát a könyvvezetés, illetve annak zárása biztosítja. 9. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás, ha megfelel a 3 mutatószámhoz kapcsolódó feltételeknek. 10. Az üzleti jelentés csak az összevont (konszolidált) éves beszámoló részét képezi, amennyiben az érintett szervezet anyavállalatnak minősül. 11. A gazdálkodási év során megszerzett 200 Ft pénzbevétellel szemben kifizetett 150 Ft azt jelzi, hogy a gazdálkodó nyereségesen tevékenykedik. 12. A vállalkozás vagyonának bemutatása kettős vetületben történik, ami azt jelenti, hogy a mérlegben minden eszközzel szemben áll a saját forrása. 13. A tárgyi eszközök anyagi jellegű vagyontárgyak, függetlenül attól, hogy használatbavételük megtörtént-e már. 14. A követelés, szerződésből eredő, pénzértékben kifejezett, elismert tartozás, mely a másik fél általunk elfogadott teljesítéséhez kapcsolódik. 15. Az adózott eredményből a tulajdonos által a vállalkozásnál hagyott forrás a saját tőke értékét növeli. 16. A mérleg statikus szemléletű, mert a vállalkozások vagyonát egy gazdálkodási évre vonatkozóan mutatja be. 17. A mérleg főcsoportjait római számokkal, a mérlegcsoportokat nagybetűkkel, míg a mérlegtételeket arab számokkal jelöljük. 18. A földterület és a telek bekerülési értéke nem számolható el terv szerinti értékcsökkenéssel. 19. Költségnek minősül a felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke, ha ez a termelés-szolgáltatás érdekében merül fel. 20. A tárgyi eszköz hitelből történő beszerzéséhez kapcsolódó, az üzembe helyezésig felmerült arányos hitelkamat növeli a beszerzési értéket 21. A tárgyi eszközök folyamatos működését biztosító karbantartási tevékenység nem minősül felújításnak.
6
Számvitel alapjai – Feladatok/1.
7. Karikázza be a helyes válasz előtti betűjelet! A vezetői számvitel információs rendszerének elsődleges címzettje a tájékoztatás szempontjából: a) Hatóságok; b) Tulajdonosok; c) Menedzserek; d) Befektetők. Az adott időszak teljesítéseinek elismert bevételeit kell szembeállítani a megfelelő költségekkel, mondja ki a(z): a) Megbízható és valós összkép elve; b) A teljesség elve; c) Az időbeli elhatárolás elve; d) Az összemérés elve. A bevételek és költségek, valamint a követelések és kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el, mondja ki a(z): a) Következetesség elve; b) Bruttó elszámolás elve; c) Óvatosság elve; d) A tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelv. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben, a fordulónapon: a) Az éves nettó árbevétel < 1 000 m Ft, és az átlagos dolgozószám < 50 fő; b) A mérleg főösszeg < 1 000 m Ft, és az átlagos dolgozószám < 100 fő; c) A mérleg főösszeg < 500 m Ft, és az átlagos dolgozószám < 100 fő; d) Az éves nettó árbevétel < 500 m Ft, és a mérleg főösszeg < 500 m Ft. A mérlegben az eszközök összértéke és a források összértéke között az alábbi összefüggés valósul meg: a) Eszközök összértéke mindig megegyezik a források összértékével; b) Eszközök összértéke független a források összértékétől; c) Eszközök összértéke általában megegyezik a források összértékével; d) Eszközök összértéke általában nem egyezik meg a források összértékével. A befektetett eszközök mérleg főcsoportja a vállalkozásban betöltött rendeltetésük és szerepük szerint a vállalkozást: a) Tartósan, de csak maximum egy évig szolgálja; b) Tartósan, minimum egy évig szolgálja; c) Tartósan szolgálja, és cél tartós jövedelem, illetve a befolyás megszerzése; d) Tartósan, a számviteli politika szerint meghatározott ideig szolgálja.
7
Számvitel alapjai – Feladatok/1.
8. Karikázza be a helyes válasz előtti betűjelet! Azokat a forgóeszközöket, amelyek rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek részt, és eredeti alakjukat elveszítik: a) Saját termelésű készletnek nevezzük; b) Vásárolt készletnek nevezzük; c) Anyagkészletnek nevezzük; d) Árukészletnek nevezzük. A forgatási céllal vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve a tulajdoni részesedést jelentő, nem tartós célú befektetések: a) A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok között szerepelnek; b) A befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek; c) A befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok között szerepelnek; d) A forgóeszközök között kimutatott tartós befektetések között szerepelnek. A vállalkozási tevékenység eredménye (nyereség, illetve veszteség) az alábbi helyen jelenik meg a mérlegben: a) Az eszközök között, a nyereség növeli, míg a veszteség csökkenti azt; b) A források között, a nyereség csökkenti, míg a veszteség növeli azt; c) A források között, a nyereség növeli, míg a veszteség csökkenti azt; d) Nem is jelenik meg a mérlegben, csak az eredmény kimutatásban. Értékvesztésként kell elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegérték különbségét, ha a) a vásárolt készlet könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert piaci érték b) a vásárolt készlet könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a mérlegkészítéskor ismert piaci érték c) nincs értékvesztés elszámolási kötelezettség, mert a könyv szerinti érték mindíg egyenlő a mérlegértékkel d) nincs értékvesztés elszámolási kötelezettség, mert a könyv szerinti érték mindíg alacsonyabb, mint a piaci érték, mert ezt írja elő az óvatosság elve A könyvvitelben rögzített tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülálló által is megállapíthatónak kell lenniük. Értékelésük feleljen meg a sztv.-ben előírtaknak. a) egyedi értékelés elve b) valódiság elve c) időbeli elhatárolás elve d) világosság elve
8
Számvitel alapjai – Feladatok/1.
Versenyló A MÁV-START Zrt. V63-as mozdonyai Éven belül elhasználódó szerszámok Kapott likviditási hitelek Devizabetét Rövid lejáratra adott kölcsön Tőketartalék Vevőktől kapott előlegek Társadalombiztosítási kötelezettség Éven túl elhasználódó szerszámok Forgatási célú tőzsdei részvények Forgatási célú nem tőzsdei részvények Beruházás és fejlesztési hitelek
9
Rövid lej. köt.
Hossz lej. köt.
Saját tőke
Pénzeszközök
Értékpapír
Követelés
Készle tek
Bef. pü-i. eszk.
Tárgyi eszk.
Megnevezés
Immatj avak
9. Sorolja be a vagyonelemeket a megfelelő vagyoncsoportba!
Számvitel alapjai – Feladatok/1.
Munkavállalótól levont SZJAtartozás Előző évi negatív adózott eredmény Iparűzési adó-tartozás Göngyölegek Védjegy Bérleti jogért fizetett előleg Negatív előjelű elszámolt áfa Devizás váltótartozások Munkaadói járulék-tartozás Félkész termékek Eladásra vásárolt kötvények Késztermékek Bányaterület Áruszállító tehergépkocsi kereskedő cégnél
10
l e j .
l e j .
t ő
e s z k jö á t
k p a -
e t e lé
s z l e tv
e p s ü i .
Megnevezés
m a t j a g v y i
10. Sorolja be a vagyonelemeket a megfelelő vagyoncsoportba!
Számvitel alapjai – Feladatok/1.
11. Egészítse ki az alábbi vállalkozások (A,B,C) mérlegének hiányzó megnevezéseit, valamint pótolja a hiányzó értékeket! Határozza meg az egyes vállalkozások mérlegfőösszegeit is! Az adatok eFt-ban vannak megadva. Eszközök
A) Befektetett eszközök Immateriális javak Befektetett pü-i. eszk. B) Készletek
„A”
„B”
1.200 200
600
„C”
21.000
„B”
„C”
19.600
3.000
18.000
25.000
1.500
0
-1.000
4.000
15.000 Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény
36.200
E) Céltartalékok
0
0
1.000
2.000
32.000
51.000
0
2.000
4.000
800
14.000
29.500
1.200
16.000
1.400
650
18.120
1.220
6.210
1.000 Jegyzett tőke
26.500 F) Kötelezettségek 14.500 Hátrasorolt köt. Hosszú lejáratú köt.
2.000 ÖSSZESEN
D)
„A”
4.000
Értékpapírok ESZKÖZÖK
Források
11.000 51.600
4.500 78.000 FORRÁSOK ÖSSZESEN
11
1.600
6.000
78.000
Számvitel alapjai – Feladatok/1.
12. Számítsa ki a megadott információk alapján a hiányzó adatokat! Egészítse ki a mérleg hiányzó megnevezéseit! Az ingatlanok könyv szerinti értéke 2.400 eFt; a termelő berendezések, gépek és járművek nettó értéke 2.900 eFt. Az év végi leltár szerint az anyagkészlet értéke 6.400 eFt, a késztermékek értéke 5.000 eFt. A vevőkkel szembeni követelés 10.160 eFt, míg az áfa túlfizetése összege 6.040 eFt. Értékpapírt nem tart nyilván. A lekötött betétre elhatárolt kamat összege 160 eFt. Az előző évek veszteségének halmozott összege 4.760 eFt, míg az adott évben 3.960 eFt nyereséget realizáltak. A rövid lejáratú kötelezettségek év végi állományának összege 34.800 eFt. A társaság mérlegében passziv időbeli elhatárolást nem mutatott ki. 200x.december 31. Sorsz.
A tétel megnevezése
Tárgyév
a 1 2 10 18 27 28 35 43 49 52 56
b
e
58 62 63 67 68 72 77 86 98 102
A. I. II. III. B. I. II. III. IV. C.
IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK
3.500 5.000
Forgóeszközök KÉSZLETEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen
D. I. IV. V. VII. E. F. II. III. G.
SAJÁT TŐKE JEGYZETT TŐKE EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK
2.200
Céltartalékok Kötelezettségek HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Passzív időbeli elhatárolások Források összesen
0 46.000
0
12
48.200
