GYEPGAZDALKODAS1 KOZLEMENYEK 2003/1
TARTALOM
CONTENTS Oldal
Vinczeffy here: Gyepgazdalkodasunk jellemzese
Katar Janos Veres Edina: rizopIanjanak 6sssehasoniitisa
Gyepek taIaja-nak
4
es
4vasi Z hero. LegkOri ssennyezes iegelon. Margdczi Katalin: A Bugaci puszta legeltetett es nem legeltetett reszenek ossz.ehasonlitasa a ve.getalcin termeszetessege szempontjabol
Page here Vinczeffy: Characteristics of Grassland Management in Hungary
4
13
Janos Mull— Edina Veres: rhizoplane of grasses
18
Zoltan Avasi - Air pollution on pasture
1$
Katalin Margriczi: Comparison of vegetation naturalness in a grazed and an ungrazed area of puszta Bugac
22
25
Comparing of soil and 13
22
Sz.abrl Istvan — Brielis Judit — Zenrar Kinga — Szekeres Rita: A Balaton-parti legelteteses aIlattartds tapasztalatai termeszetvedelmi szempontbol
25
istvan Szabo— Judit Baths— Kinga Zentai— Rita Szekeres: Observations of pasturing along the Shore of Balaton Lake from the point of view of nature conservation ......
Loch Jakob: A magneziumtrligydzas hatasa a itivek termesere es asvanylanyag-tartaImdra
29
Jakab Loch: The effect of magnesium application on the yield and mineral content of grass species
29
Gy5ri Zoltan — Alapi Krisztina: legelainek asvanyianyag-tartalrna
32
Zoltan Gyori— Krisztina Alapi: Mineral content of floodplain meadows in the upper Tisza region
32
Zruposne Gldh Agnes — Kota Mariann — Vinczeffy here: Nehany gyagyhatas6 gyepalkoto noveny mikrohioldgiai ertekelese
35
Agnes Zseposne Olah— Kota Marjorie — Vieczeffy here: Microbiological characteristics of selected medicinal plants from grassland
35
Szabri Laszlo gyepnbvelnyeinkben
39
I-ArzM Gy Szah4: grasslands
39
Szemein Liesz16: Parlag gyepek javitasa
42
Larz.10. Szeman: 1 mprovent of fallow grasslands
42
Czinkoczky MiheiNISZolo ultetvenyek iliVeSitese
46
Mihaly Czinkriczky: Grassing of vineyards
46
Horn Peter — Nagy Janos — Der Ferenc: A Iegeltetesre alapozott gimssarvastartas nehany kerdese
49
Piter Horn— Janos Nagy— Ferenc Der: Some aspects of red deer farming bared on grassland
49
51
Heiko Scholz — Rolf-Dieter Fahr — Stephan Schafer — Jozsef Steller: Effect of additional concentrate feeding on the performance of beef cattle calves during the grazing period and fattening after it
51
Janos - Koch Krisztina: Lapis Miklds tOrteno ktilOnbOso allatfajokkal Gyepterhletck hasznosictisdnak gazdasdgossaga
.55
Mikkis Lapis - Janos Felfriidi - Krisztina Koch: The economic aspects of utilizing pasture areas with different animal species
55
Bakovieszky Laszlo: nepmEiveszetc
Laszlri Bakovinszky: Home craft and art of shepherds......
60
60
Gy:
A Felso-Tisza arteri
NOverlyi
hatoanyagok
Heiku Scholz — Rulf-Dieter Fahr — Stephan Schafer — Steller Ahrak-kiegeszItes hatisa htismarhaborjak J6zsef: teljesitrnenyere a legeltetsi periOdusban Is as azt kOvet6 hislalasban
A
pasztorok
haziipara
es
Bioactive plant materials in our
GYEPGAZDALKODASI KOZLEMENYEK
2003/1
SZERKESZTO BIZOTTSAG:
EDITORIAL BOARD:
A SZERKESZTO BIZOTTSAG ELNOKE:
PRESIDENT OF EDITORIAL BOARD:
Dr. Vinczeffy Imre
Dr. Imre Vinczeffy
A SZERKESZTO BIZOTTSAG TAGJAI:
MEMBERS OF EDITORIAL BOARD:
Dr. Balizs Julianna
Dr. Julianna Balazs
Dr. Der Ferenc Dr. MargOczi Katalin Dr. Nagy Imre Dr. Szabo Laszlo Dr. Szemin Laszlo Sziicsne Dr. Peter Judit Dr. Toth Sebestyen Dr. Burgos Gy8rgy Dr. Szabo Istvan Dr. Janowszky Janos Dr. Ivan). Karoly Janos
Dr. Ferenc Der Dr. Katalin Margoczi Dr. Imre Nagy Dr. Laszlo Szabo Dr. Laszlo Szem an Dr. Judit Szursue Peter Dr. Sebestven Toth Dr. Gy8rgy Borges Dr. Istvan Szabo Dr, Janos Janowszky Dr. Karoly Ivany Janos Lilik
Dr. Marton Istvan Tar Ferenc
Dr. Istvan Marton Ferenc Tar
FELL LOS SZERKESZTO:
EDITOR:
Dr. Javor Andras
Dr. Andras Javor
TUDOMANYOS TANACSADO TESTULET:
SCIENTIFIC ADVISORY BOARD:
Dr. Bocsa Ivan akacienekus, Kompolt Dr. Dimeny Imre akadevrakus, Budapest Dr. Horn Peter akaddinikus, Kaposvar Dr. Kiraly Zoltan akademikus, Budapest
Dr. Ivan Bocsa, Kompolt Dr. !Hire Dirneny, Budapest
Dr. Klement Zoltan akadernikus, Budapest Dr. Lang Istvan akademikus, Budapest Dr. Saringer Gyula akademikus. Keszthely Dr. Sipos Aladar akademikus, Budapest Dr, Stefanovits Pal akaderniku.s. Budapest Dr. Tonicsanyi Pal akadernikus, Budapest Dr. Varallyay Gyiirgy akadernikus. Budapest Dr. lieszky Laszlo' akaderrukus, Godollo Dr. Nemeth Tamas akadernikus, Budapest Dr. Schmidt Janos akadernikus, Mosonmagyarovar Dr. BodO Imre MTA doktora, Budapest Dr. Fesits Laszlo MTA doktora, Herceghalom Dr. Mate Ferenc MTA doktora, Keszthely Dr. Loch Jakab MTA doktora, Debrecen Dr. Csedd Karoly akadernikus, Marosvisarhely Dr. Pais Istvan MTA doktora. Budapest Dr. Nagy Janos MTA doktora, Debrecen Dr. Radar Imre MTA doktora. Budapest Dr, Gyiiri Zoltan MTA doktora, Debrecen Dr. Szasz Gabor MTA doktora, Debrecen Dr, Bartha Elek MTA doktora, Debrecen Dr. Nagy Geza kandiditus, Debrecen
Dr. Peter Horn. Kapos va- r Dr. Zoltan Kiraly, Budapest Dr. Zoltan Klement, Budapest Dr, Istvan Lang, Budapest Dr. Gyula Saringer, Keszthely Dr. Aladar Sipos, Budapest Dr. Pal SteEmovits, Budapest Dr. Pal Tomcsanyi, Budapest Dr. Gyorgy Varallyai, Budapest Dr. Laszlo Heszky, Godbllti Dr. Tamas Nemeth, Budapest Dr. Janos Schmidt, Mosonrnagyard ,..ar Dr. Imre Bodo, Budapest Dr. Laszlo Fesus, Harceghalorn Dr. Ferenc Mate, Kesztheiy Dr. Jakab Loch, Debrecen Dr. Karol), Csedo, Marosvisarhely Dr. Istvan Pais, Budapest Dr. Janos Nagy, Debrecen Dr. Imre Kadar, Budapest Dr. Zoltan Gyori, Debrecen Dr. Gabor Szasz, Debrecen Dr. Elek Bartha, Debrecen Dr. Geza Nagy, Debrecen
GYEPGAZDALKODASI KOZLEMENYEK 2003/1
KOSZONTo Koszontom az Olvasot, aki kezeben tartja az MTA Agiartudomanyok Osztalya legajabh tudomanyos testaletenek, a Gyepgazdtilkothisi Bizottstignak folyairatcit. A legeltetises c'tilattartas az emberiseg tortenelme saran mindig alapvetjen fontos volt az elelmiszer biztositeisaban. Ismereteink es ajabb tapasztalataink szerint az utObbi 2 evszazadban egyre tavolodtunk a legelJgazdalkodas lehetesegeinek kihasznalasatol. Ezert sziik.s -eges a legelogazdalkodasunk multidiszciplinaris megkOzelitesii ajragondolasa. Ezt a kenyszerit6 helyzetet erzekelte a hazai legelogazdalkodas szereny szamu tagbol csoportja es kereste a. megoldast. A legerOgazdalkodason alapulo elehniszertermelesnek szetagazo tarsadalmi, teridetfejlesztesi kovetkezmenyei is lesznek; mindenekel5tt tobb legeltet6 allattenyeszt6, takarmanyos, botanikus, kornyezet- es tertneszetved5, milszaki szakember, okonomus csatlakozott a kgeleisokhoz, aminek kovetkezteben tevekenysegiik szinesebbe, elenkebbe es eredmenyesebbe A legel5k sajatos erteket a nagy elettani hatasa gyogy-, meze15-, izesit6 novenyek adjak meg, arnelyeken kialakult a legelOallatok serege es amelyeket genetikai kodjuk szerint legelve fogyasztjak. A tertneszetes legelo novenyzetenek asvanyianyag- es aminosavos.szetetele valtozatos, 70-80 %-kal meghaladja a szdnton termesztett monokultardet, sziiksegtelen a premix-adalek, mert elettani kOtesben talcilhato a vegyes novenyzetben minden sziiksiges haioanyag Ezell 2 ezer km tavolsagra is elhajtottOk a legeMinken nevelt allatok csordait, nyajait, kondait es megerkezesiikkor minOsegi arukent vasciroltak meg. Sok evszazadon keresztiil a legel5n nevelt thllatok biztositottak az orszag bevetelenek 65-75 %-át. Legel5gazdalkodasunknak sajnos alapvetoe gondjai vannak. Mindenekelcitt nem szerveztek szatnukra kinintezetet a XIX. szazadban es ez az orokseg eilland6sult. Csak 1990-ben szerveztek meg GMollon az else gyepgazdalkodasi tanszeket (V. I. javaslatara Dohy J, akkori rektorhelyettes dontese alapjan). Ez azt is jelenti, bogy meg sok a patolni es fejleszteni vale. a Legelaseink megis eredmenyesen tevekenykednek, mert az MTA Allatnemesitesi, -tenyesztesi es Takarmanyozasi Bizottscig kereteben eldhb gyepgazdalkockisi munkacsoportot hortak letre, atnely 2 eves eredmenyes tevekenyseg wan albizottsagga fejlodott es ajabb 4 ev man az Agrartudomanyok Osztalya onalla Gyepgazdalkodasi Bizottsagga tninositette. A legelo's szakmanak nem volt sajtoja, ami nagyon nehezitette eredmenyeik kozleset. Most megoldodott ez a gond is, a Gyepgazdeilkodasi KOzlemenyek megjelenesevel.
Bizunk abban, hogy a hazai es nemzetkozi szakmai garda szivesen fogadja Osztalytink legajabb bizottsageinak kOziemenyeit, egyben kerjiik es varjuk szives eszreveteleiket.
Horn Peter az MTA rendes tagia, az Agrartudotnanyok Osztedycinak elnoke
GYEPGAZDALKODASI KOZLEMENYEK 2003/1
G yepg a zd alkod a sunk jellem ze se
7
Vinezeffy Imre Debreceni Egycrem AgrrtudomAnyi Centrum, Agrargazdasagi es Videkfejlesztesi Kar, Videlzfejlesztesi Is Tkjhasznositasi Tanszek, Debrecen
vett az orszag gyepeinck 23%-a reszietes vizsvcllata alapjan az agro6kologiat felmeresben, majd a Koordinalo Kozpont megbizasabol ertekeite az orszag 68%-arol — masik 4 gyepes szakembcr altal felvett adatokat, gyakran az itiet6 terfdeteken vegzett kiegeszito vizsgalatai nyoman. Kozben 1957-1970 gye pei re adott ko z tt tab szaz telepules szakvelemenyt — eiozetes helyszini vizsgalatok alapjan. Az iranyitAsAvai megvalositott tizerni eredmenyeket 73 gazdasAgban mutatta he (1961[990 kozott; ezekbol 16 gazdasagban 5-12-szer), amelyeket 32 gazdasagban vegzett, szemieletes tizemi kisierletei egeszftettek ki. Egyetemi csoportja kOzremilkodesevel 216 legeios fejlesztesi tervet keszitett, amelyeket alapos helyszini vizsgalat elozOtt meg (atlag 2-3 teleptilest erintve). Kozel 3000 telepilles legeloin 8-10 ezer pasztorrat talalkozott, kb. 2-3 ezertal ertekes tapasztalatokat vett at. Fentiek alapjan megkiserli az „ismeretlen legel6gazdalkodas" beinutatasclt.
OSSZEFOGLALAS A: rillattarto magyar nep ezer even at klegelon tartotta amelyeket a nyugaii orszdgok wisciroltak x7..(vesen. A XIX sz eizadban kezdcidatt az allatok tstallozcisa es szontlin termelt monokultareikkal wilt; takarma nyozdsa. A Ilataink leromlottak, tartosuk megdragult, legekiink jelentris reszet plszcintoacik, nuisik resze erddsidt. Is minckssze 30%-di has,:nositottak. A kerOcIzOk szdma 1975-1995 kozdtt 43%-ra csOkkenr az drpolaika mian. A kiserleti Is tizemi eredmenyek .5:grim a legeldn said allattartgrs eredmenyes, szakmatlag megalapo:on. is jelentelsen mersekli a ielepidesek kornyezei-terheleset. Fenitek miatt celszerii a legelteteses cillattartashoz yak; visszatere.s SUMMARY For one iii sand years, the Hungarians kept animals on pastures and lived from animal husbandry by selling their livestock in western Europe. In the IV' century, they began to keep animals in stalls, feeding them a ith monoculture's grown on plough lands. The quality of their animate deteriorated in this manner, and keeping them became expensive. Some of the original pastureS were broken up, others !toned into woodland and only 30%. remain today. Between 1975-1995, the ruminant livestock in Hungary fell by 43%, due to the price policy. Act .araring to research and the experience gained on agricultural farms, keeping animals un paxtures is fneitfid, proper from a professional in addition, point of view and significantly reduces environment pollution. It would thus be advisable to readopt the method of animal husband/7 based on grazing.
VISSZAPILLANTAS Magyarorszclg volt evszazaciokon At Europa nagyvarosainak 616 huskamraja. A' legel6nsztiletett es felnott allatainkat kedveltek a kivata min6segiik miatt, A XV-XVIII. szazadban evi 250-30(1 cicr szarvasinarhat hajlottak Nyugatra, a bOesi igCnyek kielegitese utAn; Fentiek biztositottak az orszag bevetelenek legnagyobb reszet (Herman, 1909; Dormer, 1923; Biro, 1928). A kuruciabanc csauirozasban a pmisztoraink a kurucokat tamogattak, arniert Bees nnegblzhatatianoknak belyegezte Oket, megtiltotta meg a sajat ailatok eladasat is, csak becsi kercsked6k vehettek meg, Cs az drat is 6k szabtak meg. Pasztorainknak megkiilonbOzteto ruhat irtak eta, hogy rnessziroi felismerhetok lev.yenek. Aki a rendelet cllen vetett, azt bebortonortek, es vagyomit elkobortak (Kassics, 1794). Ez volt az els6 komoly erv:igas az orszag mezogazdasagan, inert azt az Agazatot tettek tonkre, amely az orsz6gnak elismerest, hirnevet es sok bevetelt jeIentett.
BEVEZETo
Barmely mezOgazdasagi agazat jellernzese koriiitekintest es az illet6 agazat keno ismeretet igenyli. Szerzo a gyerekkori einnenyei hatasara valasztotta eletceljaul a gyep gazd ko d as t (Vinczeffy, 2001). Modszeres legelovizsgaiatait 1946-ban kezdte — mar nehany tucat legelon szerzett benyomasai utan. Az 1957-1970 korti idoszak volt a legtartalmasabb: 1860 telepiiies gyepeinek reszletes OkolOgiai, botanikai es miiszaki felmerese jelentette azt a metyvizet, amely sok 6j elmenyt, es az orszag Iegeloinek tobb mint felet jelento helyi ismeretet jelentette. A mintalegelo-mozgaiom (1962) indulclsakor a Miniszterium megbizasaboi 5 megye iegeloseinek szakmai tanacsadOja, majd keg megye clitami gazdasigainak gyepgazdalkodasdhoz nytijtott szakmai iranyitast. Ket termelesi rendszer (KSZKV es DINTER) kerte ft51 hivatalosan szakmai kozremOkodesre 1976-1982 kOzott, amely kereteben par szaz teleptiles gyepeit vizsgathatta, es adott szakmai tanacsot, vagy irclsos szakvelernenyt. Reszt
KEVES STATISZTIKA Gyepeink terfilete az agrookoiogiai adatok szerint (1983-ban) 1.283.000 ha volt. Kenyteiensegboi hasznaijuk ezt az adatot, inert — szomorti tapasztalatok alapjan — a gyep statisztikai adatainak orszaaos, rnegyei (jarasi), kozsegi Cs gazdasagi adatai ritkan egyeztek, vagy voltak kozel egymashoz. A 425 ezer „hivatalos" toresbol pl. a 82.000 ha rizs miatt t6bb, mint 200 ezer ha Osgyepet tortek 161, men 4 evenkent tij gyeptoresbe kellett vetni a rizst, amely teriitete ma csak 2000 ha. A szantofoldi novenyek
4
GYEPGAZDALKODAS1 KOZLEMENYEK 2003/1
premizaidsa miatt tobb mint 300 ezer ha gyep „fekete torese" biztositotta a termelesi versenyben a kivali helyezest! A szakmai alapot nelkul6z5 „g,yep-szaut6forg6" kereteben 1985-86-ban 120.000 ha gyep . szlint meg! Mai gyepeink legnagyobb resze rnasodlagos. Az 1940 elotti 8-10 ezer ha szorvanygyep tertiIete 182.000 hektdrra nott, nagyreszt a feltort gyepek szantelk korti maradvanyaikent. Ha Ievonjuk az 1.283.000 ha-b61 a fentiek osszegot — 1.027.000 ha-t, a bolygatatlan gyepiink minclossze: 256.000 ha!! az Osszehasonlitas Statisztikai lehetseges erdeszet, kerteszet es gyepgazdalkodas jellemzoinek osszeveteseb61 is (KSH Adattara 1965, es statisztikai evkonyvek, kiadvanyok alapjan). A XIX. sz, vegen az crdeszet es kerteszet 1 millio bektir . alatti ha-on volt legelO ossztertiletever szemben 2,1 _esret, Az ekibbi kettOnek kiilon kulon tanititezetet hortak letre, amelyek fokozatosan egyetemekke fejladtek, mig a gyep kimaradt egy evszazadon at, mert az elso tanszeket (V. javaslatara) 1990-ben szerveztek GOdOilon. Ekibbi kettonek vannak kutataintezetei, Inds egyetemeken tanszekei, foiskoldi es tanintezetei, a gyep ezekt61 is „mentes". Az erdeszetnek, kerteszetnck vannak folydiratai, szaklapjai, szeinlei, a gyepnek nines sajtoja; alkalmi kiadvanyainkat magunk szerkesztjiik az utobbi 2 evtizedben. Ezek utan fOlvetodhet a kordes: ertfink egyaltalan a gyephez?! Bizonydra igen, melt minden legelodotkie induIdsakor jelentkezik 2 cur szakerto. Csak azt nem tudjuk, bogy az Met& hol szereztek szakmai ismeretet es jogositvanyt. De errol nem csak 6k tehctnck. Beinditottunk 1973-ban egy ,gyepgazdalkodasi szakiranyt, amely 1 hOnappal kesobh egy tanszekvezet6 javaslatara megsziint. Azota nem tapasztalhat6 fogadokeszseg ebben a kerdesben. ide vezetett az a kozponti szervezes, mely a XIX. sz. vdE.en erdeszcti es kerteszeti tanintezeteket nyitott nagyon helycsen do a „rebellis pasztoroknak" es a legeIokerdesnek semmi kepzesi format nem biztositott. Idoszera a kerdes merlegelese!
45°44'-48°34', a hossztisagiak pedig: 16 ° 08%22°56', tengerszintfeletti magassdga 90-1015 m (Hegyi-Co, 1971). A gyeppel borItott tertilctek tszf. magassAakit a felmerest vegzo szakemberek allapitottak meg 19791980-ban (Barcsdk, Ecker, Petranyi, Varga es Vinczeffy), amely adatok az atlagos iejtest is megadtak, es katonai terkeppel egyeztettiik. Az Alfold atlagos lejtese 2,47% (1-6% kozott), a heg,yvideke 14,90% (8-23%). A Jejtes irdnya zomeben deli-delkeIeti, azt kOveti a nyugati, es zlirja a meredekebb eszaki. A Karpat-medence Okori eclesvizu tengerre volt nagy hegykoszorti letrejotte utan. Az Alpok eszakkelcti oldalit61 a Deli Karpatokig — a Szavat61 a Marosig — a Duna vizgyiljtOjenek minden vine (12 nagy folyoba onnlo 380 kis folyO) ebbe a tengerbe mosta a kornyezo hegy- es dombvidek minden hordalekat, amelyek tele voltak a kornyek dsvAnyi anyagaival, novenyek magvaival, aumoival, 616 novenyekkel. A hordatekkal a medencebe erkez6 nOvenyi reszek ha a terrnahelyi leayOkereztek, feltetelek (hordalekvastagsag) lehetove tettek. Az eghajlat adottsagai Kakas (1967), PeezeIy (1984), valamint az agrookoI6giai fcimerest iranyit6 kozpontt6I kapott alapadatok nyomdn keszilltck. Csak nehany lenyeges eghajlati tenyezore hivatkozunk, jciczve azok szOrasat, a teljcs anyag megtalzIlhata Vinczcffy tanulmanyaban (1998). EGHAJLATI ADOTTSAGOK A legfontosabb eghajlati tenyezok: kOzephomerseklet 10°C (+35°C flilott 10 nap, 20`C alatt 8 nap) az dvi csapadek 580 mm (350-830 mm kbziAt. szelso adat: 322-1238 mm) — a homerseklet Os csapadek aranya a nneghataroz6; legkedvezobb: mm/°C = 0,200-0,225, hazankban I CC hornersekletre 0,158 mrn jut, amely kozepes es kisse szaraz hatarmil van (orszagos allagkent) — 6vi legparatartalom: 60% (az optimum Asti szintje), de 45% alatt 17 nap! 50% alatt a novenyek csak title talajon orzik jai magukat, sziraz talajon nem nOvekednek, vagy oppen elszarad a ft.)1d feletti resziik, felsivatagiva
TERMESZETI TENYEZoK
valtortatva a terinetet.
Tald16 Bunting (1968) megallapftdsa, hogy a tokink fUggetlen es folyamatosan valtoz6 Okologiai tenyezok hatarozzak meg a termeszetes novenyzetet, valamint a mezogazdasagi termeles keretet. A termeszeti tenyez6k koziil egyesek elosegitik, masok hatraltatjak a niivenyzet fejlocleset es valtozasat, sot ugyanannak a tenyezOnek (hOmersekiet, csapadek, relativ paratartaIom) eltero merteke valtozo hatasU (Vinczeffy, 1984).
Az atlagos eghajlati tenyezOink k.ozepes-j6 •felteteleket igernck, de az evente biztosan ervenyestilo szelsoseges adatok hacsak hetekre is, de — felsivatagga valtortatjak a kortilmenyekct, amclyhez nagyon edzett nbvenyzet es a gazdalkodashoz erto termelok kelienek. TALAJTULAJDONSAGOK
Forrds: Kakas, 1967; Katai, 1993, 1996; Stefanovits, 1955, 1992; Varallyay, 1997; Vinczeffy, 1998. - talajfolszin: sik, hajlatos, godros; talajreteg cmben: 2-100 — humusztartalom %-ban: 0-2 = 60%, 2-6 = 15%, 6-fOlott 25% (fOleg lap es kotu)
FOLDRAJZI HELYZET A napenergia mennyiseget elsosorban a szeIessegi korok jelzik, az eghajlati tenyezOk szarasat (es egyben a viIagtengertol yak) tavoisagat) a hossztisAgi kdrok mutatjak. Hazank szelessegi korci:
5
GYEPGAZDALKODASI KOZLF.MENYEK 2003/1
rnikroorganizmusok tevekenysege (=taIajelet): pangd 60%, kiizepes 30%, JO 10% - talajtipus: 32 (36) es azok keverdkei; nagyon valtoz6 es vegyes - talajtideseg: vizes 8%, Ode 20%, kozepes 22%, kozepszaraz 25%, szaraz 25% a esernozjonn %-aban: - talajtipusindex 83,6 orszagos atlag — tai ajiidesegi mutat6 az tide szazaldkaban: 76,9 orszagos atlag talajindcx (talajtipusindex x talajtidesegi mutat6): 64,3 orszagos atlag
TERMESZETVEDELEM A sajatos, reszben kedvezotlen termeszeti adottsagokhoz idomult novenyzet es valtozatos eIovilag (biotop) megmaradasa a terillet kezelesi, tet-melesi megoldasaitol is filgg. A novenyzet es a korte kialakult eiovilag (gerinces es gerincteien allatok, talajbakteriumok) mind szerves reszei az evesznek, es nines ktizttik sorrend. A termeszeti tenyezok aka] kialakult osszetetelt tiszteletben kell tartanunk, mert az tartosabb minden mesterseges osszetetelnel. Ez a szemlelet egyilttal alapja a termeszetvedeIemnek is. A gyepek termeszetvedelmi jelentosegerol Karpati (2001), novenyi ertekeirol Margoczi (2001) tanulmanyaibol tajekozodhatunk, mert Ok e kerdesek kivalo Az MTA Gyepgazdalkodasi Bizottsaganak interdiszciplinaris jellege lehetove teszi a kiiIonbozo szakmai kepvisetak megbeszelesein atapulO tennivalok lenyeges rdszeinek egyezteteset, hogy a vegyes novenyzetii termeszetes gyepek a kes6 utokornak is megrnaradjanak, vagy a termeszeti tenyezok hatasara — bOviiljenek. Minden termeszetes eletkOzosseget, fgy a gyepet is — nagy gombnek tekinthetjilk, amely minden iranyti es szint0 resze elter6 lehet; ha a korill ulok helyet cserelnek, meggy6zodnek, hogy az eIobbi meglegyzese helyes volt, mert a val6sagot mondta. Az egyes rdszck kapcsolodasai utan ertjfik meg, hogy a gomb reszei ernyoigakkent milkodnek es akkor tokeletes az erny6 (ez esetben a termeszetvedelem), ha minden iga ep es jot csatiakozik a fOterigeiyhez. Ezert feladatunk az egyes reszckre vonatkoz6 megallapftasok es szemleletek egyeztetese, amely minden resz lenyeget megtartva Iehetove teszi a teljes eletkozosseg fennmaradasat. Biztosak lehetiink abban, hogy Gyepbizottsagunk alkalmas a sokiranyti ndzetek egyeztetesere, amely megfeleloen szolgalja a gyep sokoldahisagat. A XX. Szazad negycdik negyedeben megelenkillt a termeszet- es kornyezetvedelern, sok erdekes es hasznos lehetOsegre Cs szernpontra hivtak fel a figyelnnet a nemzetkozi tanacskozasokon resztvevOk (Lang, 1974). A komyezet vddelmet szolgal6 nemzetkozi szabvanyokrol es ajanlasokrol sz616 isrnerteteseket Dohy es tsai (1998) ajanlottak figyelmunkbe. Ezt nnegeltizoen a XVI. Gyepgazdalkodasi Vilagkongresszuson mar erdekes eloaclasokat hallottunk az Okotipusok, alfajok es fajok gyfijtes utjan vald megmenteserol (Piano-Co, 1989). Az ILCA genbankjaba tobb, mint 9000 faj okotipusait gyOjtOttek be (1-lanson-Lasier, 1989), 509 okotfpust tartanak nyiivan 11 fajb61 az USA venbankjaiban (Pitman es tsai, 1989), Graf es tsa (1989) 12 faj 343 okotfpusat rnentettek meg. Ezek a gyfijtemenyek azert hasznosak, mert a mfivelesi a.gak vaitozasa miatt veszelyes helyzetbe kern fajok okotipusai csak igy menthetok meg (Marton-Der, 1998).
Az agroOkopotencialis alapadatok feldolgozasa szerint gyepeink atlagos talajindexe: a csernozjomon 16,6 gyepekenek 2/3-6t sern eri el (igen nagy szorassal); Eszak-borsodi hegyvideken mindossze 32,5, Mezofoldon 77,2 (Vinczeffy, 1998). A tikoI6giai valtozatos talajadottsagok tovabbi hatasokat jelentenek a gyepek nOvenyeinek. TERMESZETES NOVENYZET Forras: Sod-Javorka, 1951; Kovacs M., 1955; Siroki, 1962: Jeanplong, 1960; Bodrogkiizi, 1962; Csedo, 1980; Halmagyi-Keresztesi, 1975; Danos, 1992; Bernath, 1993; Kelemen, 1997; Vinczeffy, 1998 (Osszesito munkik), 2300, termeszetes novdnyeink fajszama ebb6l gyepeinkben el 1300 57% 515, — veclett novenyek (-harasztok) ebboi gyepeinkben el 391 75% 850, gy ogyhatasii novenyek 530 62% ebboI gyepeinkben el 350, — etkezesi es izesito novenyek ebboi gyepeinkben el 250 71% mezel6 novenyek szama tobb, mint 1000, ebboi gyepeinkben el 650 65% A gyO2yhatastri, etkezesi filszer- es mezelo novenyek 75%-kal tobb asvanyianyagot tartalmazr'ak, mint a legjobb 12 filfaj es 4 pillangos atlaga (Szalay-Co, 1977; Kota-Co, 1997). A nemzetkozi szakirodalmi allatok rnersekeltebbek; az asvanyianyagok tablet& 55%-ban allrapftottak meg a tisztavetesek atIagahoz viszonyitva. sok mezelO egyben gyogy- es etkezesi noveny, Ktilon figyeimet erdemel a mezelO novenyek szerepe, ugyanis a gyepekben elok atiagos meztermelese 20-1200 kg/ha kozotti evente. A kis meztermeiesii fajok nagyobb szama eilenere (a kdrdes tanulmdnyozasa szerint) jelentos az evi meztermeles. Ez egyik oka, hogy tavasszal a leromlott allatok 2 honap alatt kepesek 100 kg stalygiyarapodasra (szamosallatonkent). A termeszetes gyepek szamtalan fajanak asvanyianyag-igenyet kielegiti a vegyes talaj kdszlete, arnelyet a folyok horclalekai rendszeresen kiegeszftenek a foldrajzi helyzet fejezetben emlitett bogy- es dombvidek asvanyi es kozetbanyainak meddoiral szarmaz6 horclalekokkaI.
6
GYEPGAZDALKODASI KOZLEMENYEK
Fentiek ismereteben javasoltuk 1993-ban es 1994-ben a iegelotoresek azonnali tilalrnat, mert Ott a ktiionboz6 gyeptipusok sok fajanak szamtalan okotfpusa el (Vinczeffy, 1994). nem A termdszetvedelem gazdasagosan hasznosithato, tin. „szegeny videk" jellemzoje. A tajfenntart6 kezeles es a lakosseg temogatesat is szolgelja, mert az bizonyul tart6s hatasimak (Karpati, 1998), ilyen az allatok legelOn taresa. Nemcsak novenyfajok, de novenytarsulasok is veclelemre szorulnak, es tolyamatos az ezekre vonatkozo javasIat (.ruhasz, 1988, 1997). A tertiletvedelem egyilttal sok madarfaj Ye&'met is szolgalja, mert neha a madarvilag jelentos resze ezeken a — viszonylag kis — helyeken elt korebban. Nagyon sok rovarfaj kotodik a lege16 allatok elhullatott tragyajahoz; ezek legtobbje jaratokat keszft a talajban, javitva annak szenzeset. Voisin (1957) szerint a talajban ketszer annyi az dIoienyek tomege, mint amennyi a legjobb gyepen legelhet. VaIoban a gyep talaja elolenyeink biomasszaja 0,5 ds atai, 1 993). Ilyen 12 tonna kozOcti hcktaronkent adottsagok miatt a termeszetvedelem csak sokoldalti ertekeles titan a legeredmenyesebb! Az a teny, hogy a vileg gyeptertilete a foldresz 25%-dt borftja, mindOssze harornszor annyit, mint a szent6. Magyarorszeg gyepterillete jelenleg 14%, Whet lenyegesen kiscbb a vilegi arenyanal, de gondoskodnunk kell annak szakszerii kezeleseral es hasznes ftasar61. A biolOgiai sokfeleseg megOrz6se olyan szabily, arnely mindenhol es mindenkor drvdnyes, ezert kOlcsonosen ellogr adhatO kompromi sszumok kidolgozesa sztikseges, ami kfflanosen a ret- es fege16gazdalkodasra ervenyes. KOzismert, hogy Magyarorszagon a Rives teruletekhez kotodik a vcszelyeztctett fajok 113-a. Az 1996 juniusaban ellogadott termeszetvedelmi tiirveny termeszeti teruletnek mintsiti az erdot, a gyepet es a nadast. A torveny szerint a gyepgazdalkodas elsosorban legeltetessel cs kaszeIessal hasznosithato es csak mersekelt vegyi anyag (nni.itragya) hasznaIhate. Rendelet szabalyozza, hogy a gyep-miiveldsi ag megvaltortatasehoz szakhat6segi enudely sziikseges (Lang. 1997). Ugyanebben a dolgozatdban nemcsak a fajok, hanem a nOvenytarsulasok vedelmer61 is ir, sziiksegesnek tartva a kezelestik kidolgozasat.
2003/1
Gyepgazcialkodasunk sokretUen kapcsoiodik a kornyezetvedelemhez, ktil onosen, miota megsziintettek a legeltetds nagy reszet, es kotott tartas6va valtozattak allattartasunkat. Ezzel letrejott egy dj kornyezeti gond: a higtragya kezelese, elhelyezese, hasznosftesa, ameIyek mindegyikc tijabb kb] tsdget jelent. Az is gondot jelent, bogy pl. a szalmonellak a
szarvasmarha higtragyajaban 1, a sertes higtragyeljeban 5-6, a borjti hIgtragyejeban pedig 3-4 h6napig eletben maradnak (Kornyezetvedelmi Oktatesi Iranyelvek II, 1974). A higtragya homogenizelhato, fezisbontassal tisztfthat6, vagy artalmatIanfthato, de mindegyik jelentosen noveli a kbitsegeket (KOI II, 1974). Az allati uriildk es tephulIadek rovarok es ragcselOk eiszaporodaset segiti, ami masodlagos fertazesi veszelyforras. Mar 1974-ben tisztaban voltak a nagytizerni szakosftott telepi allattartasnak az allatokra kifejtett hatasaval (beszukitett Metter, mozgashiany, eiettartam rifividUlese, tiszra levego hianya), megis tovabbi harom evtized sem eleg ahhoz, hogy visszaengedjek a legelare az ott letrejOtt allatokat, annak ellenere, hogy kozel egy evezrecl tapasztalata szerint az a legcgeszsegesebb Cs Ieggazdasegosabb allattartas. Ideje volna megszabaduInunk a folosleges sallangoktOi (emberektol es tartismOdoktol); mine' harnarabb visszateriink a legelantartasra, annal gyorsabban helyrcjiin az ellatallomenyunk. Vannak, akik feItik a legel6t az allatokt61, mert azok Osszeszennyezik a legelot a tragyzasukkaI. Ebb61 a velennenybol megallapithat6, hog) , nemcsak a gyepgazdaikothis oktatesa hienyos, vagy Open hienyzik, hancm mils oktatesoknak is vannak hianyos reszei. Ha az dilate& nem lagelnak, per evtized alatt megszunne a lege16: elobb bokrossa, cserjesse, majd fokozatosan erdove alakulna. Nem art, ha neha etrnegytink a gomb masik oldalera, akkor tapasztalhatjuk az azonossegot, vagy a kiilonbse2et, mert a tudomany sokoldalti! Amig a legel6 az allatok elettere volt (es nem szemettelep, vagy killonbOzo kavics- homokbanya es nem vaIyoggod6r, fOleg nem Oeskavasak telepel), tiszta volt a legelo, es a joszag tirtileke a legtermeszetesebb tepanyagkent hasznosult, fenntartva a gyep termakepesseget. Amelyik gyepet nem legeltetik, az fokozatosan leromlik, es elpusztulnak azok a niivenyek, arnelyeket feittink a legelajOszagtol (amelyek dvszazadok alatt kialakitottak magat a iegelot).
KORNYEZETVEDELEM A nemzetkozi tudornanyos tanacskozasokon egyre nyakrabban vitatjak az erd6k es a gyepek kornyezet- es talajvedo szerepet. A gyepek jelentosek a lejtos teriiletek talajvedelmeben. Svajeban pl. gyepesitik a 10-40%-es lejtdsil szolotiItetvenyeket es m egsziint gyako rl at i lag a t al ajle m osOci as (IA inyej ev, 1988). A lejtos szantok talajlemosodasara jellernzo, hogy evi 14 milli6 t foszfort veszftenek a talajok az erozio 'Matt, ugyanakkor a vilag evi foszfortermelese 13 rnillia tonna. Minel nagyobb a lejto, annai kifejezettebb a lemosodas es eppen a tapanyagban leggazdagabb talajreteg esik az erOzio aldozatava (Lang, 1985).
TERMESZETES FUTERMESZTES
GYEP,
FUKEVEREK,
Nagy a bizonytalansag es (a fogalmak ismeretlensege miatti) keveredes a kerdesben. A
termeszetes gyep a legertekesebb, ott alakul ki par szOzezer ev alatt az allatok serege, annak Wave rogzodiitt szervezetiikbe, osztontikbe (mils megfogalmazasban a genetikai kadjukba).
7
GYEPGAZDALKODASI KOZLEMENYEK 2003/1
A termeszetes gyepek utan kovetkeznck a gonclosan OsszeallItott keverekek, amelyek anmil jobbak, minel tobb fajbol tev6dnek Ossze. Mivel a novenyck kozotti kapesolatot azok tapIalek iranti igenye befolyasolja elsOsorban, vannak egynnast segito, vagy eppen gatlo fajok. Keno ismerettei jo keverCkek allithat6k ossze, arnelsyek. jonak nninOsithet6 takannanyt jeIentenck az iillatainknak. A keverekek fajszama: 7-9; killfOldon 3-12 (Vinczeffy, 1998). A ftitermesztes egyetlen ifinek szantefoldi terrneszteset jelenti, ami soha nem elegitheti ki az allatok iftCnyet, meg az egyetlen nEiveny asvanyianyag-hianya miatt koteiez8 premixadagolassal sem. Zavarja a kerdesbeni tisztanlatast, bogy a mondjak „kuhargyepnek" futerrnesz-tbk Ietcsitmenytiket, amivel mcgtevesztik a gazda- Ikodakat, mert ha kultiir2yep, akkor jobb, mint a nem A termeszetes gyeproI nem sztikseges a legertekesebb jelz6 bizonyitasa, azt megteszi a termeszet nehany tizezer ev alatt — folyamatosan. A filkeverekeket es a tisztaveteseket a termeszetes gyep ertCk.ehcz kellene viszonyftani, azonos feltetefekkel vegzett k(serletek eredmenyei alapja- n. Nezzlik eziattal a kerodzok reszere legsilanyabbal, a tisztavetesekkel. Az egyetlen. 611.15 „kulturgyepet" sokan keCIVelik• a letesites egyszer6sege miatt. Csakhogy minden nOveny — a szarriara legforitosabb tapanyagokat veszi fel, a tobbibbl keveset, vagy Open semi-MI. Nehany ev utAn mar nun tudja folvenni a sajAt sziiksegleret sent, az ott maradtak nagyobb keszlete (tomenysege) miatt, ami tapanyauavart jelent. Mivel a noveny nem fejlodhet megfeldoen a tapanyagzavar — egyes elemek hianya — miatt, naegtimadja a tisztavetest a novenybe epillo (endofita) gomba, ami: - tOnkre teheti a tcrmes 60-70%-at (Raymal, 1989), csokkenti az allatok termeleset, rontja szorzettiket (Fribourg-Co, 1989), jarvanyos betegsegek mc1e ,2i1 ,2ya lehet, arnire a legyengtiIt allatok hajlamosak adott esctben pusztftO marhaveszhcz keszkik a tcrcpct.
A fenti hiLn),Tossagok miatt nem az ilietoket hibaztatjuk csak, hanem elsosorhan bennUnket, gyepes szakembereket, akik csak most mozgolodunk, hogy nines megfeleio oktatasi kerete a gyepgazdalkodasnak, Wyatt altalinos a gyepgazdalkodasi ismeretek hianya, hogy föl sem tiita. a tiAblasi4guel.c. SiTte,san 54% -"V igtiayEk. munkajukat, ha birtokahan lennenek a megfelelo ismereteknek. Am erre meg varni kell nthany 6vet, de a munka iitemet fokoznunk kell, inert nagy a lemaradas! A terineszetcs gyepeinkben talalhato mintegy 1300 novenyfaj ktizi.11 ezret meghaladja a gyOgyhatasti, etkezesre, ffiszerezesre vala es rnezelo novenyek sztima, tehAt a termeszetes novenyzet 80%a kiilonlegesen ertekes a legelon kialakult allatok szamAra; azok legelese adja meg az allatoknak az otthon erzeset!! Termeszetesen a Iegeles nem munka a legelon 1/43a1,24v,t,.& harem EletniAS k Oa: a iegeIessel egyiitt jars mozgas fejleszti izmaikat es tartja „tizemkepesen" szervciket, elsokent a genetikai adottsfigaikat. AZ ALLATOK LEGELTETESE Szarvasmarha-legehik Ha elocieink 16Itannadnanak, erthetetlennek tartanak ezt az aleimet. Evszazadokon at a legelon tartottuk Allatainkat es a tchenek eletiikben 10-15 (20) horjat ellettek; ma egy tehen borjainak szhma 2,5 orszagos fitlagkent, ami negyede, hatoda a genctikailag lehetseges borkiszamnak! A szarvasmarha-tartas ott a legfejlettebb es leggazdasagosabb, ahol Iegcltetnek — mint pl. Hollandiaban, ktlIOnbscn mint Uj-Zelandon. Ideje volna visszaterniink a hagyornAnyos alIattartasunkhoz. Orszagosan mar elfeiejtettOk allataink legelontartasat, de az allatok nem felejtettek el sem a legelot, sem a legelest. A legelon termeIt hus es tej mennyisegeral Babinszky Cs tsai (1983), Der es tsai (1991, 1996), Steller (1990); a legeles elettani hatasar61 Beni (1989, 1997), Dohy Cs tsai (1979), valamint Szabo (1996, 1998) kOzlemenyekb81 tajekozodhatunk. Lenyeges, hogy a legcles nemcsak gazdasagos es egeszseges, hanem tisztabb, egeszsegesebb tcjet es Mist termelnek az allatok, mint ma's tartasi mikinal; nOvekszik az elettartamuk, tobb ut6 dot hoznak vilagra.
_Sajnos, idc vezet a gyepgazdalkodas oktatasanak megoldatlansaga; gyepesse valhat az, aki ismer ne,han9 fuvet, mintha erdessze vain& az, aki ismeri az udvaron 160 eperfat, vagy a haz elotti harsfat. A gyepoktatas hianyossaga miatt a „tisztavetak"oak fogaIrriuk sines a termeszetes gyepek novenyi ertekeirol, arnelyek az aliatok egeszseget, etvagyat, fejlodeset, gazdasagos termeleset, elettartamat, ut6daik szamat szabalyozzak. New ismerik a gyepekben 160 gyOgyhatAsO, izes zamatanyaRban gazdag, etvagygerjeszt6 novenyeket, de arrol sines fogalmuk, hogy az nnajusi legelOn e nOvenyek es fOleg a mezelok fogyasztasa is hozzajdrul, hogy a vontatOn kivitt inarhaI 2 hOnap alatt „kigombolyodnek".
LO-IegeIdk A 16 szervezete evezredek saran hozzaidomult a szalastakarmanyhoz is; a vakbele nagyobb a gyomaranal Cs ott emesz -tbdik a rostos tbmegtakarmAny. Minden 16 igenyli a rostos takarmanyt, amelyet — ha nem kap meg — fak kergevel, karamfaval, vagy bArrni raghatavaI pOtolja (Ocsag, 1983). De irgy kerill a legeIore, mint a szanatoriumba, szervezete regeneralOdik (Ocsag, 1960).
8
GYEPGAZDALKODASI KOZLEMENJYEK 2003/1
A Ionak a legelo olyan aletter, ahol jatekos mozgas kbzben alakul ki a csikok fejlett tiidcje, szive es allakepessege. A legel6n erOsodik meg a csontozatuk, az iram- es iranyvaltortatdsoktol acelosodnak inaik es a legelo five kivaI6 etrendi hatasU. Legelo es elegend6 mozgas nelkul fOlnevelt lovak rovid idon bell 1 karosodnak (Mihok, 1993).
gyokerek humifikalasahoz, a szerves anyagok lebontasaboz. A sziikseges szeilozesen kivtil a kotott talajban a gyokerek nem hatolnak kello melysegre, mert: az osszetemott talajt a legtobb noveny gybkere nem kepes attorni es csak a tomottseg, vagy vIzzar6 reteg Mitt tdrolt viz ail rendeikezesre, a tell, kora tavaszi csapadek felhasznaldsa utan a novenyek nagy resze besziinteti novekedeset, ternneIeset es fokozatosan hervad, szarad.
Juhlegel6k Mivei a juhok igenytelenek, kevesebb flivel is beerik, meg Iathatak legelesz6 juhnydjak es viszonylag jol termelnek (Herold-Jdvor, 1984; JavorBeri, 1986; JAvor-Kukovics,. 1986). Mucsi (1991) megallapitotta, hogy esOs ido eion intenzivebben legoinek a juhok. Szticsne Peter J. (1992) telepftett legeion is gazdasigosnak talalta a juhok tartasat. Kees kelegefo n k viszonylag keves, mert a tapasitalt pdsztokok szcrint keeskenek bokros, dombos, lehetoleg koves, sziklis legelo keil: oft &if 161- Magaf, Szanntalan olyan legelOnk van, amely megfeieinc a keeskeknek es kiv616 tejtermekekkel, es htissal gyarapodnank.
Az altalajIazitas hatasosan sztinteti meg a talaj szell6zetlenseget es teszi alkalmassa mind a levego, mind a csapadek befcigadisdra. Nedves talajon a 80-90 cm-ig terjed6 melylazitas letrehozza a fels6 50-60 cm-es retegben a talajnedvesseg es levego kedvez6 ardnyat, eienktil a mikroorganizmusok tevekenysege, a melyre gyOkerezo novenyek elhalt gyokerreszeinek humifikacioja es a humusz dsvanyiasitasa. A ki5zepnedves Cs szdraz talajon 70 cm-re lazftunk. Ketsegtelen, hogy a termeszetes csapadek befogadasa noveli a termest, lehetove teszi a gyokerek melyebbre hatoldsat, ami biztosftja sziiraz idaszakban is a novenyzet termeleset, atsegiti a szdrazsagra erzekeny fajokat a nehezebb idoszakon, hozzdjdruI az Crtekes, de a talajnedvesseg irant igenyes fajok fcrinmaraddsdhoz. Fentiek . miatt az altalajlazitas (meglehetasen nagy) koltsege sokszorosan tnegteriii a gyep folyamatos termeleseben, az ertekes novenyek megmaradaskan, a ....taIajelet tevekenysegenck folyannatosbiztositdsdban.- Ha. a talajlazftti.st csak a koltseg oldaldrol neznenk, nem lennenk ciegge tisztaban a szilkseges munkak jelentOseptevel; Ha viszont az credmenyesseg oldalarol ertekeljiik a lazitast, rdjoviink arra, hogy nagyon gazdasdgos annak ellenere, hogy maga a lazittis assns koltsege jelentos. Fentiek megfontoldsdbOl a gyeptalajok kezeIesenek alapfelteteleili dolgortuk ki 1960-as evek mdsodik feleben az altalajlazitdsos vizgazdzilkodist, de csak 1971 -ben akadt egy gazdasdg, arnelyik hajIand6 volt annak mcgvalositasara. Erdekes mOdon, Open a szakmai vonalt6I kaptuk a kemeny biralatot, hogy: eiozetes
Vad ker6dzok legeloje az fijabb idok erdekes, fgeretes tartdsmodja. Horn (1988), Horn-Der (1997) kiserleteir61 szoto kozlemenyek uj lehetoseget jelentenek a sok gyenge dombos hasznosfuisdhan. Gimszarvas populaciOnk gcnctikai erteke vilagszerte kiemelked6 fiatalkori tomeggyarapodAsban, novekedesi Utemben, az agancs nagysagaban es minOsegeben. A serf esiegelok i rant most kezd6dik szereny erdeklodes, inert igenyli a mozgast es mindazt a hatoanya ,2ot, amelyhez legelessel hozzdjui (Szabo, 1992, 1997). A ba rorn fi-legelOk osregi szokas szerint a gazdasigi eptiletek, szerfiskertek korill gyakoriak elsokent tyfikfelek, pulykak neveleset szolgaljak. A lUdlegelo a legditalanosabb es mar van olyan kidolgozott leeclictesi mod,... amely nem rontja, hanern eppen javitja a gyepet, es lehet6ve teszi a nagyfizemi lUdtartast kornyezetkimel6 rnodon (MihOk, 1997; Mih6k-Nagy, L989). Ha mar elterttink az dllatok hagyomdnyos legeiteteset61, mine! hamarabb terjtink vissza a sajat es gycrckeink egeszseve es anyagi gyarapodasa erdekeben!
kfserleti eredmenyek nelkiil rnezogazdasagi iizemeknek ajArtiotfuk a talajIazitast. Nehdriy ev utan — az eredmenyek Main a ,,j6szandek6" tdmadOk elhallgattak. Egy gyepgazddlkodAsi egyctemen, vagy foiskolin, esetleg karon alapvet6 targykent minden halIgatO is tudta volna, bogy a gyepek szakszerii kezelesenek egyik lenyeges kelleke a talajviz kedvez6 szintje, a fels6 50-60 cm-es reteg keIIC szell6zase, ami adott esetben legcelszerfibben altalajiazitissal oldhato meg! A Wilk olyan sztintofoldi tapasztalatok alapja'n alltak, ahol a talaj feiso 25-40 cm-es reteget evente felszantottak, tehat megsztintettek a gazdalkodassal j6r6 tOrribrbdest. A gyepen nines szerepe a szanaisnak, de sztikseges a taiajszeliozes biztositasa. Ide vezet az eg.'oldalusag; a Iegjobb szandekkal is teves szakmai vonalon
NEHANY TERMELESI MEGJEGYZES A talajok kotoffsege (tbmottsege) miatt a csapadek bizonyos neha jelentos — szazaleka felszinen marad, elfolyik, elpdrolog, vagy leszivattytizzak. Mindez olyan orszdgban, ahol csapadekhidny jellemzi a tertilet 85%-dt. Ugyancsak a talajok kbtotts6ge, tbmbttsege, vagy 6sszetomerOdese (pl. gepnyonnis) miatt a talajelet vontatott, vagy pang& eisosorban a leveg6 hianya miatt, pedig alapveto a mikroorganizmusok tevekenysege: a nifrogenitiiteshez, az elhalt
9
GYEPGAZDALKODASI KOZLEMENYEK 2003/1
indultak el az illetok, mert szanteildi termeles alapjan fteltek el — ok nelkiil — a gyepnei sikeresen alkalmazott modszert. Az altalajlazitas hatasa — a tapasztalatok szerint — 4-5 ev, amelyet megfele16 talajkezeiessel kinytljthatunk. 7-8 evre. Ennek fOltetele, hogy az evi taposasok, gepnyomasok tornorfteset lassti jaratasti,
13.37 t/ha-ra csokken (8.82-22.56 tlha) - lejt6 szerint hegyvideken 14,26 t/ha-ra csokken (8.58-16.63 Uha) - lejtO szerint orszagosan 13.67 t/ha-ra csOkken (8.58-16.63 t/ha).
nyitott tarcsdvA megszellortetjuk.
cstikkenest idez e/o.
Az egyseges talajszorzo (64.3) tovabbi — jelent6s talajindex szerint: alfoldi atlag 8.94 t/ha sz.a. (5,84-16,85 t/ha) talajindex szerint: hegyvideken 8.51 t/ha sz.a. (3.65-11.66 tlha) talajindex szerint: orszagosan 8.79 t/ha sz.a. (3.65-16.85 t/ha)
AGROOKOPOTENCIALIS HELYZET ES LEHEToSEG Forra's: Lang, 1980; Lang-Co, 1983; Agrookopot. Kozponttal kapott nyers ,adatok az orszag gyepeinek %-aban: BARCSAK 13%, ECKER 21%, PETRANYI 22%, VARGA 12%, VINCZEFFY 32%; az orszag alapadatainak feldoIgozasa. A KozponttaI kapott nyers adatokat dolgortuk hit, de amely teriileteket korabban reszlctesen vizsga]tuk es jelentos eiterest tapasztaltunk, a sajat adatainkhoz kdzeiftetttik, a kerdeses terulet tijabb szern/eje utan (Vinczeffy, 1980, 1998). Fentiekbol csak nehany erdekesebb es jellemzo adatot erintunk. Az evi esapadekhianv (100 mm alatti 358 ezer hektaron, 100-200 mm kozotti 273 ezer ha-n es 200 mm fohitti 467 czer ha gyepet tartalmazo teriileten) az orszag gyeuterfiletenek 85%-an! Mindossze 15%-nyi gyep talalhato keves tiibbletesapadekti teriileten. A talajtipusokat a szakirodalom alapjan ertekelthk (Fekete, 1967; Izsa, 1986; Vinczeffy, 1981). Mivel a kerteszek minden palantaneveleshez gyepkoekikat hasznalnak az orszag egesz terilleten, indokoltnak tartottuk FEKETE adatainak kis rnerteldi novefeset ket ok miatt: az els6, hogy a szanto humuszfogyasztO, a gyep humusznOvelo; a masodik, hogy Fekete szanton vegzett vizsgalatai alapjan ertekelte a talajokat. A sok adat konnyebb attekintese, egytittal a gyors ertekeles miatt celszerunek latszott a talajok termokepessegenek a csernozjomhoz vale viszonyitasa. Ezek utan sikertilt Osszeallitani Magyarorszag gyepei talajtIpusainak Osszehasonlito tablazatat agrookolagiai korzetenkent (Vinczeffy, 1988). A talaj Udesegi mutatait helyszlni foljegyzesek alapjan allapitottuk meg (Vinczcffy, 1962, 1965, 1998). A talajtipus es az iidesegi mutatak (indexek) osszevonasa alapjan alakitottuk ki az egyseges talajszorzOt, amely jelentosen megkonnyftette az ertekelest es az osszehasonlitast. Vegill is a szamtalan adat Iehetove tette a gyepek termeslehetosegenek vazolasat a klimaindex, lejtes es talajszorzo aiapjan: - klimaindex szerint az alfoId atlag 14.07 tlha sz.a. (9.0-24.0 t/ha kOzott) - klimaindex szerint hegyvideken atlag 20.31 tlha sz.a. (13.0-24.8 tlha kozott) - klimaindex szerint orszagosan atlag 16.29 t/ha sz.a. (9.0-24.8 t/ha k6zOtt)
A fenti termeslehet6seg 80%-os kihasznalasa mar eredmenyes gazdalkodast jelent, ami kereken 7 tlha sz.a.-ot tehet ki orszagos atlagban. Ha az orszagos atlagot valosiljuk meg (ami szakmailag nem nehez), 2.04 sniffles allatot tarthatunk hektaronkent —
kizaralag gyeptermeken, mig 80%-os megvalOsitas 1.56-ra mersekli az 1 hcktar gyepterrnekkel eltarthata szamosall atokat. A gyepre alapozott, pontosabb megfogaimazasban a legelteteses allattartisnak tobb kedveni hatisa van: legeki allatok ortiIeke megoldja a teljes erteku trzigyazast, mentesiti a kornyezetet, els6kent a lakott helycket a kOrnyezetszennyezes zOmetol es tObb filosleges beruhazastol, szallitasoktil, szervezesektol, amivel tisztabba teszi a kOrnyczclet es gazdasagosabba az atiattartast, jelentosen noveli az allatok elettartamat es az utodok szamat, mert a gcnctikai adottsagai kepesitik arra, cs azok a legclteteses tartashan ervenyesiiInek. TERMESSZINTEK Sok vitat valt ki a gyepek termesszintjenek kerdese. Vazoljuk az okokat, amelyck miatt 3 termesszintet tartunk sztiksegesnek: a termeszetes gyepek csak legchetessel elerik — a legelo allatok tirtilekevel - a jelenlegi termes 4szereset 5-6 ev alatt, egycs termeszetes gyepek — a kedvez6 helyi adottsagok kOvetkezteben es keves maragyaval elettanilag j6 min6seg6 termeket biztoshanak, az eredeti termesszint 4-6-szorosa mertekeiR, a szerkezetiikhen leromlott, vagy szennyezett javithatok talajok ffikeverekkel meg legeredmenyesebben, ha a termeszetes vizkeszlet kihasznalasaig adjuk a rnutragyat, ami viszont az eredeti termes 6-10-szereset biztositja — a term6helyi adottsagoktol itigg6en. A nay termessel jar6 hatalmas g.yokertomeg alaposan atdolgozza a talajt, a felhalmozad6 humusz leto nap ftja, majd fokozatosan megsztinteti a talajhibat. Ez a madszer a legeredmenyesebb es Ieggazdasagosabb a szerkezctukben leromlott, vagy vezyszerekt61 terhelt talajok javitasara.
A lejto 1%-a maximum 2%-kal csokkenti a gyep termeslehetoseget: - lejto szerint alfoldi atlag
10
GYEPGAZDALKODASI KOZLEMENYEK 2003/1
Elso esetben kivalo minOsegu, de viszonylag keves terrneket kapunk, amelyek els8sorban gyermekintezmenyek (161eg korhazak) reszere lesznek hasznosak. A mdsodik esetben a keves maragya + a gyep szakszerti kezelese nagy biolOgiai erteku termeket h iztosit - gazdasdgosan. A szerkezetUkben leromlott, vagy vegyszerrel es tonkrctett talajok a leggyorsabban leggazdasagosabban a nagy gybkerterrnelesii es tab ftib61, herefelekbot es mas novenyekbol MI6 keverekkel javithatok, amihez a termeszetes vizkeszlet kihasznaliasdig kcll biztositanunk a miltragyat, E harmadik esetben a szerkezetilkben leromlott talajok nagy terrnese vag6ra efoiranyzott allatok takarmAnyozdsdra folhasznalhato, de a vegyszerrel tonkretett talajok hatalmas tomege esak energia-nyeresre alkalmas, mindaddig, amig a
vizsgalatok nem igazoljak a vegyszerhatas megsztineset. A megfeleloen kezeit gyep alkalmas a szel- es vizerozio megsziintetethe, a vegyszerrel tonkretett talaj megjavitasara, a leromlott szerkezetii szantok javitasara, a legelon letrejett allatok tapIalasara, a gyepes tertiletek biologiai egyenstilydnak fenntartasdra, a gyergy- es filszemovenyek tomegenek biztositasara, a mezel5 novenyekkel a rideg tel utin az allatok gyors feljavuldsdra. A gyep a talaj es az alovitag kapcsolata, nagyon sok leny elettere es a talaj gyogyitoja. A gyep - a legelteteses allattartas revert - a kerodzoink eletenek hosszabbitOja, termekeik kivalo rninosetenek biztositoja es a gazdasagos terrneIestik megaIapozoja. Mindezekhez nem sok beruhAzds, hanem sok szakmai ismeret sziiks6ges!!
IRODALOM Gr6f, B.-Thomas, D.-De Andrade, R.P.-Zoby, J.L.F.-De Suoza, M.A. (1989): Perennial legumes and grasslegume associations adapted to poorly drained savannas in tropical South America. Proc. XVI. IGC. Nice. France 267-268. Halrnagyi, L.-Keresztesi, B. (1991): A mehleaelo. Akademiai
Babinszky, M.-Ddr, F.-Stefter, J. (1983): Gyepre alapozott tejtermelds technokigiaja. DATE. Debrecen. DGYN 7. 64. Bernath, J. (1993): Vadon terms es tcrmcsztett gyogynovenyek. MG. Kiadd. Budapest. 1-566. Bdri, B. (1989): A legeltetes hatasa tejhasznositasti tehenek termelZsi mutatoira. Tortnay emlekiiles. DATE. Debrecen. 89-
KiadO. Budapest. 1-309. Hanson, J.-Lazier, I.R. (1989): Winter root activity in kantucky bluegrass. Agron. J. Madison. 53+6. 372-373. Ilerman, 0. (1909): A magyarok nagy Osfoglalkozasa. Elotanul many. Hornyinszky. Budapest. 1-798. Hegyi, Gy. cs tsai (1971): Kdpes politikai es gazdasagi vilagatlasz. Kartografiai Vallalat. Budapest. 1.414. Herold, 1.-iiivor, A. (1984): A juh takarmanyozasa. Mg. Kiat16. Budapest. 1-142. Horn, P. (1988): lifj hOstermelo allattenyesztdsi agazat a gimszarvastenyesztds. Allattenydsztds es takarnianyozds. 37/1. 105-112. Horn, P.-Dtk, F. (1997): A gyepre alapozott nem hagyorrianyos allattartas lehetOsegei Magyacorszagon. DATE. Debrecen. DGYN 14.99-101. B. (1986): A hizabaranyok onkdntes Idvor, A.-Ben, takarmanyfogyaszcasa tapb61, szikizsb61 es szdnabOl. Tiszintidi Mezonzdasaci Tudomanyos Napok. DATE Debrecen. 85. Javor, A.-Kukovics. S. (1986): A megvaltozott juhaszat legeloiaenye a megvaitozott viszonyok kozbtt. DATE. Debrecen. DGYN 13. 105-106. Jeanplang, J. (1960): Attekintes a Raba arterilletenek rettipusairol. Agraregyetem Mezogazclasagtudomanyi Kar Kbziemenyei 6. 233-242. Juhisz, L. (1986): A tajrendezes hatasa az ornitofauna Osszetatel&re a debreceni erdospusztak teruleten. TTNyTN. DATE. Debrecen. 124-136. Juhasz, L. (1988): A debreceni Erdospusztak. Bilvar. 43/8. 2-4. Juhasz, L. (1997): ErclOszeli cserjes-tisztas navenyzete. DATE. DGYN 14. 11-15. Kakas, J. (1967): Magyarorszag eghajIati atiasza 11. Adattar Akad. Kiadd. 1-264. Karpiiti, L. (1998): Termeszetvddelem a videkfejlesztesben DATE. Debrecen. DGYN 15. 29-33. (megjelent 1999-ben)
98. Bdri, B. (1997): A legelb szcrcpc a szarvasmarha tenyesztesben. DATE. Debrecen. DGYN 14. 67-71. Bird, J. (1928): A legelogazda kOnyve. FM. Budapest. 1-350. Bodrogkozy, Gy. {1960): Phytoziinologische tind bodcnOkologische Untersuchungen an den Sumpwcisen in Siiden des Gebictes Kiskunsag. /Vita Bot. V113-4. 171-207. Bunting. A.H. (1968): Agroclimatulogy and agriculture. Proc. Symp. Paris. 361-366. Cseclo, K. (1980): Hargita megyc eyogy- es fliszernbvenyei. Tipogr. Tirgu-Mures. 1-712. Dinos, B. (1992): GyogynOvenyisnieret. Semmelweis Kiat16. Budapest. 1-111. 1-180. (1991): Az allatok termeldse a Ddr, F.-Babinszky, legeibn. TA. DATE. 43-46. X Der, F. (1996): A legeltetescs allattartAs lehetlisegei. DATE. Debrecen. DGYN 13. 119-120. >, Ddr, F.-Marton, 1. (2001): A gyephasznosftas kdrdesei. DATE. Debrecen. DGYN 17. 269-274. G-rid. (1979): A Mishaszn6 Dohy, L-Soda, sLarvasmarha-aliiiimanyok szelekciejanak korszerusitese. M. Mezbgazdasag 34/20. 21. Dohy, J.-Raft-4 P.-Szabond Willin, E.-Wittrnann, M. (1998): Az allattartas EU-konform kOrnyezetvedelmi szabalyozisinak tudomanyos elokeszitese. In: Lehetbsegek az agrartermeles kornyezetbarat fejfesztesdben (Szerk,: Kovacs, F.). 7-37. Dourer, B. (1923): Retek ds Icgelok milveIese es termesfokozasa. Athenaeum. Bp. 1-360. Fekete, 2.-Hargitai, L.-Zsoldos, L. (1967): Talaj tan es agrokdmia. MG Kiad6. Budapest. 1-430. J.C. (1989): Fribourg, H.A.-McLaren, J.B.-Chestnut, Recent effects of Aremonium coenophialum ont he performance of beef cattle grazing Festuca arundinacea. Proc. XVI. IGC. Nice. France. 705-706.
11
GYEPGAZDALKODASI KOZLEMENYEK 2003/1
X
Karpati, L. (2001). A gyepek termessetvedeImi jelentOsege. DATE. DGYN 17.57-60. Katai, 3. (1993): Tanulmany a gyep talajanak elovilagdrol. DGYN 11, Debrecen. 85-100. Kdtai, I, (1996): A gazdilkodas talajmikrobiologiai hatdsai. DGYN 13. Debrecen. 31-36. Kassics, 3. (1794): Enchiridion (RendeletgyOjtemeny. In. Herman 1909). Kelemen, I. (1997): Ir6nyelvek a fuses teriiletek termeszetvedelmi keze1esehez. Terrneszetbdvar aIapftvany. 325-334. Kottri, M.-Vinczeffy; I. (1997): Egyes gyog yn by6nyek gsvdnyianyag-tartaIma. Az 1997. evi dec. 17-i szaktilesen ismertetett es szetosztott anyag (kezirat). Kovdcs, M. (1960): Grunds8tze der Klassifizierung von Wiesen. Typcn der ungarischen Moorweisen. Acta agronoinica 10/2. 41-68. K5E1(1965): Mez6gazclasagi adattar,1-1I. Ldng, I. (1974): A kornyczetvedelem nemzetkOzi es hazai vonatkozasai. G6doElo. 1-280. Ldng, I. (1980): A kornyesetvedelem nemzetkozi kOrkepe. MezOgazdasdgi KiadO. 1-214. Ling, 1. (1985): A biomassza komplex hasznositisdnak lehetOsegei. Mg. Kiado. 1-350. Lane, I.-Csete, L.-Harnos, Zs (1983): A magyar mezogasdasag aaropotencialja az ezredfordulOn. Mezogazdasagi Kiade, I 265. Lang. I (1997): A gyep szerepe a biodiverzitas megkrzeseben. DGYN 14. Debrecen. 133-135.
Siroki. Z. (1962): Vegetdciotanulaidnyok a debreceni lbszLiton. Agrarfoiskota Tud. Kozlemenyei. 435-461. So6, R.-idvorka, S. (1951): A magyar nbvenyvildg kezi kOnyve. I.1[. Akademiai Kiado. Budapest. 1-1120. Stefanovits, P. (1955): Agrokemia es talajtan, Tom_ 26. No:1-2. 95-112.. Stefanovits, P. (1975): Kornyezetvedelmi oktatasi irdnyeIvek 1-II. GOdolla. 1-580. Stefanovits, P. (1992): Talajtan. Mczbgasdasagi KiadO, Budapest. 1-380. Steller, 3. (1990) Marhahfslalas szakszenlen, 20 ndosan. Meggazdasagi KradO. Budapest. 1-124. Ssab6, F. (1996): Lapteruleti gyepekre alapozott [ids m arh atenyes ztes n eh dn y erect m en yc. Term es setts allattartils 3. DATE. Debrecen. 93-96. SzabO, F. (1998): H6smarhatenyesztes. Mezogazdasagi Kradra. Budapest. 1-374. Szabo, P. (1992): A sertesek legehetese. Termeszetes dllattartas 2. Debrecen. 309-316. Szab6, P. (1997): SerteslegeRetes. DATE. Debrecen. DGYN 14. 95-98. Szalay, S.-SdIrnsoni, Z.-Siroki, Z. (1977): A Hortobtigy legeIerteroleteinek mikroelem eliatottska. Agrokornia es talajtan. Tom. 26. No: 1-2. 95-112. Szficsne Peter, 1. (1992): A telepitett legeld al lateltarto kepesse.ge. Termeszetes rillattartas 2. DATE. Debrecen. 217-225. Vdrallyay, Gy. (1997): Tafaj es ta1ajhaszndlat atfaldi gyepterilleteinken (lehet6segek es korlatok). DATE. Debrecen DGYN 14. 141-147. Vinczeffy, L (1962): Veszprern megyc gyepgazddiEkoddsa da fejlesztesenek lehetOseger. Doktori ertekezes. Agrobotanikar Intezet, Tdpioszele, 1-138. Vinczeffy, 1 (1979): A gyepgasdatkodas okologiai lehet6segei. Az agrookopotenchilis alapaciatokbol keszillt tan ul many az MTAnak; 1-284. Vinczeffy, I. (1981): A gyepgazddlkodds alapjai (Nemzetkbzi adatgyiljterneny) DATE. 1-398. Vinczeffy, I. (1985): The effect of the rate of precipitation and heat on the crop of grassland. Proc. I 5 th IOC. Kyoto. 637-639. Vinczeffy, I. (1988): A vistakarekos gyepgasda1kocisi technologia eiemei. DATE. DGYN 8. 127-154. Vinczeffy, 1. (1993): Terindszetes gyepeink vedeline.. DATE. DGYN I!. 257-281. Vinczeffy, 1. (1994): A parlag gyepesitese. DATE. Debrecen. TA. 4. 153-162, Vinczeffy, 1. (1998). Lehetrheaeink a legetteteses Oattartsban. DGYN 16.1-400. Vinczeffy, I. (200I): Lehet6segeink a legelteteses allattartasban DGYN 17, 7-21. Voisin, A. (1957): La productivite de l'herbe. Rammarion, Paris. 1-158.
MargOczi. K. (2001): A gyepek termessetvedelmi ertekei. DGYN 17. Debrecen. 61-65. Mihrik, S. (1993): A 16 legeltetese. DATE. Debrecen. DGYN 11. 205-221. MOIR, S.: 1997. A ludak szakszeril legeltetese. DATE. Debrecen. DGYN 14. 105-108. MihOk, S.-Nagy, G. (1989): Some results of fattering geese on pasture. 8' Intern. Symp. of Water-Fowe. Bpest. 12-14. Sept. Mucsi, I. (1991): A leReltetes jelentbsege az allattartasban. DATE. TA I. 25.32. Ocsag, I. (1983): A latartds es csikeneveles kerdesei. In: Allattenyesztesi technoI6giák es as etologia. Egyeterni jegyzet. Debrecen. 308-322. besag, 1. (1997): A 16 Iegeltetese. DATE. Debrecen. DGYN 14. 91-94. Piano, E.-Pusceddu, S. (1989): Breeding new varieties of tall fesue (Festuca arundinacea Schreb.) adapted to maditerranean environments. 16'1GC Nice. 317-3[8. Pitman, W.D.-Chambliss. C.D.-Lane, R.A. (1989): Phalaris Germplasrn screening on a subtropical spodosol, le IGC Nice. France. 269-271. Raymal, G. (1989): Observations stir is dissemination d'Epichole typhina, l'agent de is guenouille. 16' IGC Nice. France 821822.
12
