1 Nagytőke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1999.(XI. 25.) Ökt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról I. Fejezet Általános rendelkezések 1.§. (1) E helyi adó bevezetésének célja, hogy a részben biztosítsa az önkormányzat számára a településtisztasági és környezetvédelmi, valamint községszépítési céljai eléréséhez szükséges pénzeszközöket. (2) Az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként – a költségvetési beszámoló részeként – tájékoztatja a község lakosságát. (3) Az önkormányzat adó megállapítási joga a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvényben és e rendeletben meghatározott ingatlantulajdonra és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra terjed ki.
II. Fejezet Az adókötelezettség 2.§. Kommunális adókötelezettség alá esik: (1) Az önkormányzat illetékességi területén lévő – magánszemélyek tulajdonában álló – lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, üzlet, műhely, raktár, hétvégi ház stb. (együtt: építmény). (2) Az önkormányzat illetékes területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (telek). (3) Az, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonban álló lakás bérleti jogával rendelkezik. (4) Ha a magán személy tulajdonában álló építmény több lakásra van megosztva, minden lakás önálló adótárgy. Az adó alanya 3.§. (1) Építmény-, illetve telektulajdon esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény, illetve a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonos tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építmény (a telket) az ingatlan – nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helységek után az adó alanya az említett közösség. (4) Bérlakás esetén az adó alanya az, aki nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
III. Fejezet Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
2 4.§. (1) Építmény esetében: a. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. b. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. c. Elidegenítés esetén az elidegenítés évének utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség. d. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. (2) Telek esetében: a. Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség b. a belterületi földrészlet külterületté minősítve, illetőleg – beépítés esetén –a beépítés évének utolsó napján, c. építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján szűnik meg. (3) Lakásbérleti jog esetében: a. Az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. b. A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
IV. Fejezet Mentességek- kedvezmények 5.§. (1) Az adófizetési kötelezettség alól mentes adótárgyak: a. szükséglakás, b. 1 c. a szociális-, egészségügyi és gyermekvédelmi-, illetőleg nevelési-oktatási célokat szolgáló építmény, építményrész, d. a lakáshoz és üdülőhöz tartozó kiegészítő helységek, ha nem is épültek egyben a lakással, üdülővel (pl. alsókonyha, barkácsműhely, lomkamra, tüzelőtároló, stb.) e. az építési tilalom alatt álló belterületi földrészletek, f. az állattartást és növénytermesztést közvetlenül szolgáló épületek, valamint az ezekhez kapcsolódó raktárak, tárolók (pl. istállók, ólak, magtárak, üvegházak stb.), g. az életveszélyessé nyilvánított építmények, valamint h. a gépjárműtárolók (garázsok) i. azok a belterületi közművesítetlen ingatlanok, amelyeken beépítési kötelezettség nem áll fenn 2 (Hatályos 2006. január 1-től)
1 2
Hatályon kívül helyezte a 24/2009.(XII. 19.) rendelet 1. §-a Hatályba helyezte a 20/2005.(XI. 25.)Ökt. rendelet 1. §-a
3 (2) Ha a magánszemély Nagytőke Község Önkormányzatának illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetve a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható a megállapított, adott évben esedékessé vált helyi adóból. Kommunális beruházásnak minősül a közterületi kommunális beruházáshoz való hozzájáruláson túl a gáz illetve szennyvízvezetékre történő rákötés költsége is. (3) Ha a helyi adó éves összege nem éri el a (2) bekezdés szerint levonható összeget, a levonási jog a megnyíltát követő 4 naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető. (4) Az adónem bevezetése előtt elkészült beruházásra fordított összeg, illetve ilyen célra történt befizetés összege nem vonható le. (5) A mentesítésre, kedvezményre vonatkozó kérelmet az adóbevallás beadásával egy időben, írásban kell benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz, a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékkal együtt.
V. Fejezet Az adó mértéke 6.§. A magánszemélyek kommunális adójának évi mértéke adótárgyaként 3 ( Hatályos 2010. január 1-től): Belterület 5000 Ft Külterület 2000 Ft
VI. Fejezet Az adó megfizetése 7.§. Az adózónak félévenként két egyenlő részben kell az adót megfizetni – az adóév március 15ig, illetve szeptember 15-ig.
VII. Fejezet Eljárási rendelkezés 8.§. (1) A magánszemélyek kommunális adója ügyekben első fokon eljáró adóhatóság az Önkormányzat jegyzője. Döntése ellen a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalhoz lehet jogorvoslattal fordulni. (2) Az Önkormányzat jegyzője, kérelemre,- különleges méltánylást érdemlő esetekben, amikor az adó megfizetése a kérelmező és családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné –az adófizetési kötelezettséget mérsékelheti, elengedheti. Indokolt esetben az Önkormányzat jegyzője fizetéshalasztást, részletfizetési kedvezményt, kamatmentességet engedélyez. (3) 4
3 4
Módosította a 24/2009.(XII. 19.)rendelet 2. §-a Hatályon kívül helyezte a 10/2006.(IV. 3.)Ökt. rendelet 1. §-a. Hatályos 2006. április 3-től
4 (4) A magánszemélyek adóbevallása benyújtásával jelenti be adókötelezettségét az e célra rendszeresített nyomtatványon az 5.§. (5) bekezdésében foglalt mellékletekkel együtt. (5) A továbbiakban nem kell újabb bevallást tennie a magánszemélynek, ameddig adókötelezettségét érintő változás (tulajdonos-, bérlő változás, építés, bontás, stb.) nem következik be. Ide kell érteni az adómentességet is. (6) A (5) bekezdésben foglalt változásról a változást követő 30 napon belül kell adóbevallást tenni.
VIII. Fejezet Értelmező rendelkezések 9.§. E rendelet alkalmazásában: (1) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel-és külterületet magába foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. (2) Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye ( központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait,képviseleteit. (3) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga- ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is- a földhasználat és lakásbérlet. (4) Külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is. (5) Építmény: olyan ingatlan jellegű végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása során jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény. (6) Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is , amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. (7) Lakás és szükséglakás: a lakások és helységek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993.évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletének 1-6./ pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan – nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges – helyben szokásos vagy előírt teleknagyságok meg nem haladó földrészlettel együtt. (8) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg, ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. (9) Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. (10) Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan – nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan – nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket.
5 (11) Kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási –ideértve a belvíz-, csapadékvíz- és szennyvízelvezetési, tisztítási, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégíti ki) valamint az út- és járdaépítés. (12) Állandó lakos: aki lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén.
IX. Fejezet Átmeneti rendelkezések
(1)
(2)
(3)
(4)
10.§. Az adó bevezetésének évében minden 1.§-ban megjelölt adótárgy tulajdonosának,illetve az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultjának, valamint a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkező magánszemélynek adóbevallást kell adni 2000.március31-ig. Az önkormányzati adóhatósághoz beadandó adóbevallás a 2000.január 1-i állapoton alapul. Az adóbevallás megtételéhez szükséges nyomtatványok az önkormányzati adóhatóságnál szerezhetők be. Az adóhatóság nyilvántartásban szereplő ingatlantulajdonosoknak, bérleti joggal rendelkezőknek a bevallás megtételéhez az adóhatóság postázza a nyomtatványokat, tájékoztatásokat. Az adóbevalláshoz mellékelni kell e rendelet 5.§-ában foglalt adómentesség vagy kedvezmény igénybevételére vonatkozó kérelmet, az alapul szolgáló bizonyítékkal együtt. 2000-ben a I. félévi adót a fizetési kötelezettséget megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kell megfizetni.
X. Fejezet Záró rendelkezések 11.§. (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy az adófizetési kötelezettség 2000.január 01-től keletkezik, a 2000.január01-ei állapot szerint. (2) Ezen rendelet elhelyezésre kerül a Polgármesteri Hivatal hirdető –tábláján,és szórólap formájában terjesztésre kerül. A rendelet megküldendő a Csongrád Megyei szakmai kamarának, a Szentes Városi Ügyészségnek, a Képviselő-testület tagjainak. (3) Az Önkormányzat a beszedett adó összegéről és annak felhasználásáról évente köteles a költségvetési beszámoló részeként, vagy közmeghallgatás során a község lakosságát tájékoztatni. (4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésben „A helyi adókról” szóló törvény, „Az adózás rendjéről” szóló törvény, továbbá „A helyi önkormányzatok és szerveik, a közigazgatási hivatalok, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről” szóló törvény és „A települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról kezeléséről” szóló
6 PM. rendelet rendelkezései, valamint a „A közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” 5 szóló törvényben foglaltak az irányadók. (5) E rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szabályai szerint a jegyző gondoskodik.
Molnár József jegyző
Kiss Gyula polgármester
E rendelet kihirdetve: Nagytőke, 1999. november 30.
Molnár József jegyző
5
Módosította a 14/2005.(IX. 29.)Ökt. rendelet 1. §. (2) bekezdése. Hatályos 2005. november 1. napjától.
