Jásd Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/1999. ( XI.26.) RENDELET az idegenforgalmi adóról (egységes szerkezetben) Jásd Község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990.C.törvény 1.§./1/ bekezdése alapján a község illetékességi területén határozatlan időre 2000. január 1-től idegenforgalmi adót vezet be. Adókötelezettség 1.§. (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, továbbá 2 b) (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az /1/ bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház,- garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helységek után az adó alanya az említett közösség. 2.§. (1) Az építmény utáni adókötelezettség a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Azonban ha az építmény az év első felében már megszűnik, ebben az esetben a II. félévre vonatkozó adókötelezettség is megszűnik. (3) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.
2
Hatályon kívül helyezve a 14/2008.(XII.01.) rendelettel
Adómentesség 3.§. Mentesül az 1. és a 2. §.-ban megállapított adókötelezettség alól: a) a 18.életévét be nem töltött, továbbá a 70.életévét betöltött magánszemély; b) az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély; c) a közép és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói, vagy hallgatói jogviszony, munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakmunkásképzés, szervezett szakismereti oktatás keretében, szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy vállalkozói tevékenység céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő tulajdonjogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója. /Ptk. 685.§. b. pontja/ Az adó alapja és mértéke 4.§.1 Az adó mértéke 1. §. (1) bekezdésének a/ pontjában meghatározott vendégéjszakánként 100,-Ft/ személy. Adókedvezmény 5.§. (1)
20%-os kedvezmény illeti meg azt az adóköteles építményt melynek ivóvíz ellátása közműre csatlakozással nem oldható meg, elektromos vezetékhez nem csatlakoztatható. (2) Nem jár az 1. bekezdésben foglalt kedvezmény, amennyiben az építmény engedély nélkül épült. (3) Kivételes esetben a képviselő-testület méltányosságból 20%-nál magasabb kedvezményt is engedélyezhet.
1
Módosította a 13/2012.(XI.30.) önkorm.rendelet. Hatályos 2013. január 01.
Adóbeszedésre kötelezett 6.§. (1)
(2)
A 4. §. /1/és /2/ bekezdése alapján fizetendő adót a) kereskedelmi szálláshelyeken a szolgáltatással esedékes összeggel együtt az üzemeltető; b) a szervezett üdülésre beutaltaktól a beutaló jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv; c) fizető vendéglátó szálláshelyeken a fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetve a közvetítésre jogosult szerv; d) az a-c/ pont alá nem tartozó helység üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén a helység bérlőjétől /használójától/ az egész bérleti, használati időre egy összegben a helység tulajdonosa vagy a helységgel rendelkezni jogosult szedi be. Az 1./ bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adó beszedésére kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. Eljárási szabályok 7.§.
(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)
Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett a beszedett adó összegét évente két egyenlő részletben március 15-ig és szeptember 15-ig kell befizetni az önkormányzat számlájára. Az 1.§./1/ bekezdés a) pontja alapján az adóbeszedésre kötelezett az adófizetési kötelezettség alá eső személyekről a megérkezés napjától kezdődően köteles vendégkönyvet vezetni. A vendégkönyv tartalmazza a személyek nevét, lakcímét, a megérkezés és távozás napját. Az eltöltött napok számát a vendég kézjeggyel igazolja. A vendégkönyv formájára kötelező előírást nem állapít meg e rendelet, azonban a megnyitáskor az adóhatóságnál hitelesíteni kell. A 6.§./1/ d) pontjában meghatározottak esetén a helység tulajdonosa, illetve a helységgel rendelkezni jogosult az adó megfizetésével egyidejűleg a 3. bekezdésben foglalt adatokat – kivéve a vendég aláírását – tartalmazó nyilatkozatot tesz. A vendégkönyv, illetve az 5.bekezdés szerinti nyilatkozat valódiságát az adóhatóság ellenőrizni jogosult, az ellenőrzés tényét kézjeggyel és bélyegzővel igazolják. Az e rendeletben külön nem szabályozott eljárási szabályokra az adózás rendjéről szóló 1990.évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Záró rendelkezések 8.§. E rendelet 2000.január 1-én lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző helyben szokásos módon gondoskodik.
Értelmező rendelkezések 9.§. E rendelet alkalmazásában: (1) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel –és külterületét magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzat hatásköre kiterjed. (2) Külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is. (3) Épület: olyan szerkezetileg önálló, földel szilárd összeköttetésben lévő építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. (4) Épület: minden lakás és nem lakás céljára szolgáló épület. Nem minősül építménynek a 3 évesnél rövidebb időtartamra létesített /ideiglenes/ építmény. (5) Hasznos alapterület: a végleges a vakolt, vagy burkolt falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. (6) Kiegészítő helyiség: Az amely a lakás – és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál /tüzelőtér, salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szin, pince, kazánház/. (7) Kommunális beruházás: közmű / településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amely a fogyasztók vízellátási – ideértve a belvíz -, a csapadék -, és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki / valamint az út – és járdaépítés (8) Az idegenforgalmi adó alkalmazásában üdülésre, pihenésre használt épületek: az üdülő, továbbá minden olyan lakásnak nem minősülő épület, amely ideiglenesen üdülés, pihenés céljára tartózkodnak, ideértve az üdülőtől elkülönítve épített / önálló/ építményt is. (9) Állandó lakos: aki a településen állandóra vagy ideiglenesen bejelentett – az illetékes hatóság által nyilvántartásba vett – lakással rendelkezik. (10) Az építmény tulajdonosa: az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Ha az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapítása /nyilatkozata/ szerinti személy, megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja. (11) Az idegenforgalmi adó szempontjából hozzátartozó a Ptk.685.§. b) pontjában felsorolt személy: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha – és nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, hozzátartozó továbbá: az élettárs, az
egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. (12) Az idegenforgalmi adó szempontjából bérlő az, aki a naptár év első napján az építmény bérlője és nem idegenforgalmi célzattal tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén.
Jásd, 1999. november 25.
Nagy Csaba Polgármester
Záradék: A rendeletet a mai napon kihirdettem. Jásd, 1999.november 26. Ihász István sk. jegyző
Ihász István jegyző
