1998. (X. 01.) sz. rendelete Ózd város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről (egységes szerkezetben)

*Ózd város Önkormányzatának 22/1998. (X. 01.) sz. rendelete Ózd város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről (egységes szerkezetben)

**Ózd város Önkormányzati Képviselőtestületének 126/SzÜ. 166/KH/1998. (IX. 29.) sz. határozata Ózd város Településszerkezeti Tervének és Településrendezési Szabályzatának megállapítására (egységes szerkezetben)

*Módosította, illetve megállapította: a 10/2002. (II. 27.) sz. rendelet, a 22/2003. (IX. 26.) sz. rendelet, a 23/2005. (VI. 29.) sz. rendelet, a 17/2007. (X. 01.) sz. rendelet, valamint a 28/2008. (X. 31.) sz. rendelet **Módosította, illetve megállapította: a 31/KH/2002. (II. 26.) sz. határozat, a 178/KH/2003. (IX. 18.) sz. határozat, a 143/KH/2005. (VI. 28.) sz. határozat, valamint a 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat

Ózd város Önkormányzatának 22/1998./(X. 01.) sz. rendelete Ózd város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Tartalom: I.

Fejezet: Általános rendelkezések

II.

Fejezet: Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása Beépítésre szánt területek

III. Fejezet: Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása Beépítésre nem szánt területek IV. Fejezet: Záró rendelkezések

Mellékletek 1. sz. melléklet

Szabályozási Terv

2. sz. melléklet

Szabályozási Terv jelkulcsa

2

Ózd város Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §. A rendelet hatálya Jelen rendelet hatálya Ózd város közigazgatási területére terjed ki. 2. §. (1) A jelen rendelet tartalmazza a Helyi Építési Szabályzatot, valamint a hozzá 1. sz. mellékletként tartozó, Stúdió Kft-Régió Kft-Nóvia Kft Miskolc által S-129-01 törzsszám alatt készített Szabályozási Tervet. (2) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Településrendezési Szabályzat és Településszerkezeti Terv együttes alkalmazásával szabad. (3)

A település területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Településrendezési Szabályzat és Terv tartalmazza. 3. §.

Az egyes területfelhasználási egységek – melyek meghatározását a Településszerkezeti Terv és Településrendezési Szabályzat tartalmazza -– övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi Építési Szabályzat határozza meg. 4. §. Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti Terv és Településrendezési Szabályzat határoz. 5. §. (1)

A rendelet hatálya alá eső területen minden építési telekre a közterületről vagy magánútról a gépjárművel közvetlenül történő megközelítést biztosítani kell.

(2)

A területfelhasználási egységhez, az azon lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges rendeletben meghatározott mértékű járműtároló szinteket, nem tárolás célját szolgáló várakozó helyeket és a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodóhelyeket biztosítani kell.

(3)

Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építési hatóság a területfelhasználást és beépítést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett területfelhasználástól, beépítéstől – legfeljebb 500 méteres távolságon belül – a szükséges várakozóhely számot parkolóházban, vagy a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, illetve a közforgalom céljára átadott magánutak területe egy részének felhasználásával, az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja.

3

6. §. A telkek beépítésének feltételei (1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. (2)

Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a zárt rendszerű csapadékvízelvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

(3)

A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembehelyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.

(4)

Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.

(5)

A használat során keletkező hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(6) Valamennyi övezetben elhelyezhetők: 1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, 2. a köztárgyak, 3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények, 4. a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, 5. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők. (7)

A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

(8)1 Szomszédos telkeken, ha a 6 m-es legkisebb távolság a kialakult helyzet miatt nem tartható, az I-II. tűzállósági fokozatú (nem éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú héjazatú) D-E tűzveszélyességi osztályba sorolható lakás rendeltetésű, 1 szintes építmények közötti távolság 4 m-re csökkenthető, ha a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 37. §. (2) bekezdésében leírtaknál nem nagyobbak a határfalban (tűzfalban) épített nyílászárók méretei. 7. §. Építéshatósági eljárások (1)2 A jelen rendelet hatálya alá eső területen az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek körét az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

1

Módosította: 17/2007. (X. 01.) sz. rendelet 1. §-a Hatályos: 2007. október 1-jétől 2 Módosította: 28/2008. (X. 31.) sz. rendelet 1. §-a 4

(2) Építési engedély csak a Településszerkezeti Tervben, a Településrendezési Szabályzatban, a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban megadott szabályozások megtartása mellett adható ki. (3)

Állattartó épület engedélyezési eljárása során a vonatkozó külön önkormányzati rendeletben megfogalmazott feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

7/A. §.3 8. §. A Szabályozási Terv elemei (1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. (2) Kötelező szabályozási elemek: 1.4 a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai (szabályozási vonal), 2. az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai, 3. a Településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás, 4. legnagyobb beépítettség mértéke, 5. a megengedett építménymagasság alsó és felső határa, 6. a minimális telekméret, 7. kötelező beépítési mód, 8. kötelező beépítési vonalak, 9. a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott környezetvédelmi előírások, 10. a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott tilalmak, 11. a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott kötelező elemek. (3)5 Irányadó szabályozási elemek: 1. a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai, újonnan feltárt terület esetében (irányadó szabályozási vonal), 2. az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok. (4) A Szabályozási terv elemeinek jelkulcsát az 2. számú melléklet tartalmazza. (5)

A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók: a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv valamint a Településrendezési Szabályzat és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges;

3

Hatályon kívül helyezte: 28/2008. (X. 31.) sz. rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2008. november 01-jétől Módosította: 17/2007. (X. 01.) sz. rendelet 3. §-a Hatályos: 2007. október 1-jétől 5 Módosította: 17/2007. (X. 01.) sz. rendelet 4. §-a Hatályos: 2007. október 1-jétől 4

5

b)

Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül: 1. a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani; 2. telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.

6

II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK LAKÓTERÜLETEK 9. §. Nagyvárosi lakóterületek (1)

(2) (3)

(4) (5)

(6) (7) (8)

(9)

A nagyvárosi lakóterületek általános és funkcionális szabályozását a Településrendezési Szabályzat 22. pontja tartalmazza. Az övezeteket teljes közművesítéssel kell ellátni. Az övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő alövezeteket is magába foglaló telkek egyaránt kialakíthatóak. Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. A zöldfelületi fedettség mértéke legalább 50 %, melyből minimun 30 % összefüggően biztosítandó. Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú. Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület tömör városias beépítéssel Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szint alatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni, de a zöldterület legalább 30 % -át fák ültetésére alkalmas módon szabadon kell hagyni. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza:

NL-SZ-1

Az építési övezet funkcionális besorolása: NL Az építési telek Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság módja területe beépítettsége % legkisebb-legnagyobb m2 értéke m szabadonálló 900 25 12,5 – 22,5

NL-SZ-2

szabadonálló

Övezeti jele

1 800

25

22,5 – 33,0

Tömbméretű telkek kialakítása esetén az egyes rendeltetési egységek telekterülete (úszótelek) a megadott méretektől eltérhet. 10. §. Kisvárosi lakóterületek A kisvárosi lakóterületek általános és funkcionális szabályozását a Településrendezési Szabályzat 23. pontja tartalmazza. (2) Az övezeteket teljes közművesítéssel kell ellátni. (1)

7

Az övezetben egyedi, vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített funkcionálisan eltérő alövezeteket is magán foglaló telkek egyaránt kialakíthatók. (4) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. (5) A zöldfelületi fedettség mértéke legalább 50 %. Helyi építési övezetekben a burkolat felületek aránya nem haladhatja meg a 10 %-ot. (6) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú. (7) Zajvédelmi besorolás: lakó- és intézményterület laza beépítéssel. (8) Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szint alatti építmény zöldtetővel készül azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni, de a zöldterület legalább 30 %-át fák ültetésére alkalmas módon szabadon kell hagyni. (9)6Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza: (3)

KL-SZ-1

Az építési övezet funkcionális besorolása: KL Az építési telek Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság módja területe beépítettsége % legkisebb-legnagyobb m2 értéke m szabadonálló 700 20 - 12,5

KL-Z-1

zártsorú

KL-CSH1

Övezeti jele

K* - 500

40

- 9,5

csoportos helyi

K*

30

- 4,5

KL-CSH2

csoportos helyi

K*

K – 60

- 7,5

KL-CSH3

csoportos helyi

K**

60

- 9,5

KL-SZ-2

szabadonálló

700

40

-12,5

1. 2. 3. 4. 5. 6.

K kialakult esetben alkalmazható érték K* kialakult telekviszonyok alkalmazásával megállapítva K** eredeti telekállapotok visszaállításával KL-CS-H1 Új telepi kolónia KL-CS-H2 Kis Amerika – Nagy Amerika KL-CS-H3 Velence telep 7. KL-SZ-1 és KL-Z-1 övezetekben melléképületek csak csoportosan, illetve a főépülettel egybeépítve létesíthetők. 8. A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban minimálisan megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki.

6

Módosította: 17/2007. (X. 01.) sz. rendelet 5. §-a Hatályos: 2007. október 1-jétől 8

11. §.7 Kertvárosi lakóterületek (1)A kertvárosi lakóterületek általános és funkcionális szabályozását a Településrendezési Szabályzat 24. pontja tartalmazza. (2)Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni, és időszakosan elszállíttatni. (3)Az övezetben nem alakíthatóak ki tömbméretű telkek. (4)Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. (5)A zöldfelületi fedettség mértéke 50 %. (6)Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú. (7)Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület laza beépítéssel. (8)Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a +1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni, de a zöldterület legalább 30 %-át fák ültetésére alkalmas módon szabadon kell hagyni. (9)Az övezet településszerkezeti védelemmel érintett és csoportos beépítésű övezete területein építési engedélyt kiadni csak a kialakult beépítési mód, meglévő építészeti karakter kialakult tetőformák, kialakult előkertméretek betartásával szabad. (10)8Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza: Az építési övezet funkcionális besorolása: KEL Az építési telek Övezeti jele Beépítési módja Legkisebb területe m2

Legnagyobb beépítettsége %

Építménymagasság legkisebb-legnagyobb értéke m

KEL-SZ-1

szabadonálló

700

20

-6

KEL-SZ-2

szabadonálló

900

30

-7,5

KEL-SZ-3

szabadonálló

K* - 600

30

-7,5

KEL-SZ-4

szabadonálló

K* - 1000

30

-6

KEL-0-1

oldalhatáron álló

700

30

-6,0 7,5*

KEL-0-2


600

30

-6,0 7,5*

KEL-0-3


K* - 600

30

-6,0 7,5*

KEL-CS-1

csoportos

K* - 350

30

-7,5

600

30

-7,5

KEL-IKR-1 ikres

1.K* kialakult telekviszonyok alkalmazásával megállapítva. 2.7,5* Csak kialakult esetben, illetve azon tömbökben, ahol a 7,5 méteres építménymagasság megjelent, és a tömb nem áll területi védelem alatt. 7

Módosította: 22/2003. (IX. 26.) sz. rendelet 1. §-a Hatályos: 2003. október 1-jétől 8 Módosította: 17/2007. (X. 01.) sz. rendelet 6. §-a Hatályos: 2007. október 1-jétől 9

3.A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban minimálisan megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki. (11)Elő-, oldal, -és hátsó kertek szabályozása: a) Az elő-, oldal-, és hátsókertek előírásai OTÉK 35. §. és 36. §. alapján. b) Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben, és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni. c) Amennyiben a kialakult telekszélesség kisebb mint 14 méter, mélysége legalább 50 méter, az építési hatóság abban az esetben ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt, az 5 méteres előkertnél nagyobb előkertet is engedélyezhet. (12)Azokban az oldalhatáron álló beépítésű övezetekben ahol a telekszélesség kisebb mint 14 méter, zártsorú vagy ikres beépítés is engedélyezhető, amennyiben a terület nem áll sem településszerkezeti sem helyi védelem alatt. (13)Ha az oldalhatáron álló beépítésű övezetekbe sorolt tömbökben a beépítés részben ikres, részben szabadonálló, az építési hatóság az OTÉK 36. §. betartásával az oldalhatáron álló beépítéstől eltérő beépítést is engedélyezhet a telekszélesség függvényében, amennyiben a terület nem áll településszerkezeti védelem alatt, és a tűztávolságok betarthatóak: 1. Ikres beépítés 14 méter telekszélesség alatt. 2. Zártsorú beépítés 12 méter telekszélesség alatt. 3. Szabadonálló beépítés 18 méter telekszélesség fölött. (14)Ha a szabadonálló beépítésű övezetekben a telekszélesség 16 méternél kisebb, oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető a tűztávolságok betarthatósága esetén. 12. §. Falusias lakóterület (1) (2)

(3) (4)

(5) (6) (7) (8)

(9)

A falusias lakóterületek általános és funkcionális szabályozását a Településrendezési Szabályzat 25. pontja tartalmazza. Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni, és időszakosan elszállíttatni. Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek. Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. A zöldfelületi fedettség mértéke 50 %. Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú. Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület laza beépítéssel. Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni,de a zöldterület legalább 50 % -kát faültetés számára szabadon kell hagyni. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezeti jele FL-SZ-1

Az építési övezet funkcionális besorolása: FL Az építési telek Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság módja területe beépítettsége % legkisebb-legnagyobb m2 értéke m szabadonálló 900 30 - 6,0

10

FL-SZ-2

szabadonálló

600

30

-

4,5

FL-SZ-3

szabadonálló

K* - 600

30

-

6,0 7,5*

900

30

-

4,5 - 6,0*

600

30

-

4,5 - 6,0*

K* - 600

30

-

6,0 - 7,5*

K*

30

-

4,5

600

30

-

4,5

FL-IKR-2 ikres

900

30

-

6,0

FL-CS-1

csoportos

600

30

-

4,5

FL-CS-H1 csoportos

K*

30

FL-CS-H2 csoportos

K*

30

FL-O-1

oldalhatáron álló FL-O-2 oldalhatáron álló FL-O-3 oldalhatáron álló FL-O-H1 oldalhatáron álló FL-IKR-1 ikres

K -

6,0

1. K kialakult esetben alkalmazandó építménymagassági érték 2. K* kialakult telekviszonyok alkalmazásával megállapítva 3. FL-O-H1 Hagyományos soros beépítésű telekcsoportok 4. FL-CS-H1 Bányászkolóniák 5. FL-CS-H2 Szociális lakásépítésre kijelölt területek 6. 6,00* - 7,5* Csak kialakult esetben alkalmazható építménymagassági érték, illetve azon tömbökben alkalmazható, ahol a 6,00 és 7,5 méteres építménymagasság megjelent és a tömb nem áll településszerkezeti és helyi védelem alatt. 7. A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban legkisebb megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki. (10) Azokban az oldalhatáron álló beépítésű övezetekben ahol a telekszélesség 14 méternél kisebb, zártsorú vagy ikres beépítés is engedélyezhető, amennyiben a terület nem áll sem településszerkezeti sem helyi védelem alatt. (11) Ha az oldalhatáron álló beépítésű övezetekbe sorolt tömbökben a beépítés részben ikres, részben szabadonálló, az építési hatóság az OTÉK 36. §. betartásával az oldalhatáron álló beépítéstől eltérő beépítést is engedélyezhet a telekszélesség függvényében,amannyiben a terület nem áll településszerkezeti védelem alatt, és a tűztávolságok betarthatóak: 1. Ikres beépítés 14 méter telekszélesség alatt 2. Zártsorú beépítés 12 méter telekszélesség alatt 3. Szabadonálló beépítés 18 méter telekszélesség fölött. (12)Ha a szabadonálló beépítésű övezetekben a telekszélesség 16 méternél kisebb, oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető a tűztávolságok betarthatósága esetén. (13)Azokban az oldalhatáron álló beépítésű övezetekben ahol a telekszélesség meghaladja a 18 métert és a minimális oldalkertméretek tarthatóak, az építménymagasság függvényében szabadonálló beépítés is engedélyezhető, amennyiben a terület nem áll településszerkezeti vagy helyi védelem alatt. (14)(Elő,- oldal,- és hátsó kertek szabályozása: 11

a) Az elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. §. és 36. §. alapján. b) Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni. c) Amennyiben a kialakult telekszélesség 14 méternél kisebb, mélysége legalább 50 méter, az építési hatóság abban az esetben, ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt az 5 méteres előkertnél nagyobb előkertet is engedélyezhet. VEGYES TERÜLETEK 13. §. Településközpont vegyes terület ( TV ) A településközpont vegyes terület általános és funkcionális szabályozását a Településrendezési Szabályzat 27. pontja tartalmazza. (2) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. (3) Az övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterültekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő alövezeteket is magába foglaló telkek egyaránt kialakíthatóak. (4) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. (5) Zöldterületi fedettség mértéke legalább 20 %. (6) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú. (7) Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület tömör városias beépítéssel. (8) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozása nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be kell számolni, de a zöldterületi fedettségi érték legalább 10%-át faültetés számára szabadon kell hagyni. (9)9Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza: (1)

TV-SZ-1

Az építési övezet funkcionális besorolása: TV Az építési telek Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság módja területe beépítettsége % legkisebb-legnagyobb m2 értéke m szabadonálló K – 900 30 - 12,5

TV-SZ-2

szabadonálló

1 800

25

TV-SZ-3

szabadonálló

1 800

25

TV-Z-1

zártsorú

K – 900

40

TV-Z-2

zártsorú

K – 900

40

9,5 – 12,5

TV-SZ-4

szabadonálló

K – 900

60

K – 9,5

Övezeti jele

1. 9

12,5 - 22,5 22,5 – 33 22,5 – 33 -

9,5

Tömbméretű telkek kialakítása esetén az egyes rendeltetési egységek telekterülete (úszótelek) a megadott méretektől eltérhet.


2. K kialakult telekviszonyok alkalmazásával megállapítva 3. Telekalakítás esetén nem alakítható ki a táblázatban megadott legkisebb telekterületnél kisebb telek. 14. §. Központi vegyes terület ( jele KV ) (1)

(2) (3)

(4)

(5) (6) (7) (8)

(9) (10)

A központi vegyes terület általános és funkcionális szabályozását a Településrendezési Szabályozás 28. pontja tartalmazza. Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. Az övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő alövezeteket is magába foglaló (tömb méretű) telkek egyaránt kialakíthatóak. Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. Zöldterületi fedettség mértéke legalább 40 %. Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú. Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület tömör városias beépítéssel. Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni, de a zöldterület legalább 50 % -át faültetés számára szabadon kell hagyni. . Az övezet településszerkezeti védelemmel érintett és helyi védelem alá tartozó területein építési engedélyt kiadni csak a kialakult beépítési mód, meglévő építészeti karakter, kialakult tetőformák, kialakult előkertméretek, és a kialakult beépítési módok betartásával lehet. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezeti jele KV-M 1. 2. 3.

Az építési övezet funkcionális besorolása: KV Az építési telek Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság módja területe beépítettsége % legkisebb-legnagyobb m2 értéke m M K –1 000 M* + 25 - 12,5

M Meglévő beépítési mód K Kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok M* Meglévő beépítettség

13

ÖNÁLLÓ TERÜLETŰ TELEPÜLÉSI ALAPELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ INTÉZMÉNYEK Az építési övezet funkcionális besorolása: KV Az építési telek Övezeti Funkcionális Beépítés Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság jele besorolása i mód terület beépítettség legkisebb-legnagyobb m2 % értéke m KV-OK-1 óvoda SZ 3 000 M* + 15 K – 7,5 KV-OK-2 általános iskola

SZ

K* - 5 000

M* + 15

K – 12,5

KV-EÜ-1 körzeti orvosi ellátás KV-EÜ-2 bölcsőde

SZ

K* - 1 000

M* + 15

K

SZ

K* - 3 000

M*

K

KV-EÜ-3 gyógyszertár**

SZ

K* 1 000

M* + 15

K

KV-SZ-1 szociális alapellátás** KV-MŰ- művelődési ház 1

SZ

K* - 1 000

M* + 15

K

SZ

K*

M* + 15

K

KV-MŰ2 KV-MŰ3

művelődésvendéglátás Városi Könyvtár

SZ

K*

M* + 15

K

SZ

K*

M* + 15

K

KV-MŰ4

Városi Múzeum

SZ

K*

M* + 15

K

KV-IA-1

Városi igazgatási alapintézmények** Városi Bíróság Városi Ügyészség Városi Rendőrkapitányság Városi Tűzoltóparancsnokság Polg.védelmi létesít-mények, lőterek Városi Postahivatal** Templom

SZ

K*

M* + 15

K

SZ

K*

M* + 15

K

SZ

K*

M* + 15

K

SZ

K*

M* + 15

K

SZ

K*

M* + 15

K

SZ

K*

M* + 15

K

SZ

K*

M* + 15

K

SZ

K*

M* + 15

K

SZ

K*

40

-9,5

KV-IÜ-1 KV-KB-1 KV-KB-2 KV-KB-3 KV-P-1 KV-EH-1

Egyéb egyházi KV-EH-2 létesítmények KV-E-1 Egyéb

14

OK oktatás EÜ egészségügy IA igazgatás IÜ igazságügy KB közbiztonság P posta MŰ művelődés EH egyházi intézmények K* kialakult telekállapot, ill. a Szab. terven jelölt területi határok M* meglévő beépítettség + 15 %-kal növelhető mértéke 11. K kialakult építménymagasság 12. ** jellel megjelölt intézményi funkciók más területfelhasználási egységeken belül, valamint nem önálló területen is elhelyezhetők. Ebben az esetben a terv szerinti övezeti előírások betartása mellett engedélyezhetők. 13. Telekalakítás esetén nem alakítható ki a táblázatban megadott kisebb telekméretnél kisebb terület. 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

„GAZDASÁGI TERÜLETEK” 15. §.10 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Jele: KG) (1) A gazdasági területek, ezen belül a kereskedelmi gazdasági területek általános és funkcionális szabályozását a Településrendezési Szabályzat 30. és 31. pontja tartalmazza. (2) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. (3) Az övezetben mind egyedi, mind tömb méretű telkek kialakíthatóak. (4) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. (5) Zöldterületi fedettség értéke 20 %. (6) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú. (7) Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület tömör városias beépítéssel. (8) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a +1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni, de a zöldterület legalább 50 %-át faültetés számára szabadon kell hagyni. (9) Az övezet településszerkezeti védelemmel érintett, illetve helyi védelem alá tartozó területein építési engedélyt kiadni csak a kialakult beépítési mód, meglévő építészeti karakter, kialakult tetőformák, kialakult előkertméretek, és kialakult beépítési módok betartásával lehet. (10) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza:

10

Módosította: 22/2003. (IX. 26.) sz. rendelet 1. §-a Hatályos: 2003. október 1-jétől 15

Az építési övezet funkcionális besorolása: KG Az építési telek Övezeti jele Beépítési módja

KG-1

Legkisebb területe

Legnagyobb beépítettsége

m2

%

szabadonálló

Építménymagasság legkisebb-legnagyobb értéke m

40 max. beép. terület 5000

15 000 m2

-12,5

KG-2

M-szabadonálló

K* - 1000

60

K – 9,5

KG-3

M-szabadonálló

K* + 15

M* + 15

K – 12,5

KG-4

szabadonálló

K* - 1000

40

7,5

(11) M Meglévő beépítési mód (12)K* Kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok (13)K Kialakult építménymagasság (14)Telekalakítással a minimálisnál kisebb méretű telek nem alakítható ki (15) M* meglévő beépítettség + 15 %-kal növelhető mértéke

16. §.11 Ipari gazdasági terület (Jele IG –1) (1) Az ipari gazdasági területek, általános és funkcionális szabályozását a Településrendezési Szabályzat 31. pontja tartalmazza. (2) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes iparterületeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. (3) Az övezetben mind egyedi, mind tömbméretű telkek kialakíthatóak. (4) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. (5) A zöldterületi fedettség értéke IG-1-1 övezetben 40 %, többszintű növényállománnyal IG-1-2 övezetben 25 % IG-1-3 övezetben 40 %. IG-1-4 övezetben 25% IG-1-5 övezetben 25% (6) Levegőtisztasági szempontból IG-1-1 védett II. levegőtisztasági kategória IG-1-2 védett I. IG-1-3 védett I. IG-1-4 I. IG-1-5 I. (7) Zajvédelmi besorolás: iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen ill. iparterület. 11

Módosította: 10/2002. (II. 27.) sz. rendelet 2. §-a Hatályos: 2002. február 27-től 16

Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól. Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni. (9)12Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza: (8)

Övezeti Iparterület jele IG-1-1 IG-1-2 IG-1-3 IG-1-4

Az építési övezet funkcionális besorolása: IG Az építési telek Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság módja területe beépítettsége legkisebb-legnagyobb m2 % értéke m

jelentős mértékben zavaró hatású egyéb ipari terület

SZ

10 000

30

- 22,5

SZ

K* - 5 000

M* + 15 50

SZ

K* - 2 000

K – 50

K – 9,5*

SZ

K* - 1 000

K – 50

K – 9,5*

SZ

K* - 2 000

K – 50

K – 12,5*

SZ

K* - 1 000

50

-7,5*

K – 12,5*

környezetbarát iparterület környezetbarát iparterület

IG-1-5

egyéb iparterület

IG-1-6

egyéb iparterületgyepmesteri telep

1. K kialakult állapot szerint, kialakult állapothoz alkalmazkodóan. 2. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási Terven jelölt területi határok 3. 12,5* technológia függvényében, amennyiben a környezetet nem zavarja és a szomszédos telkek beépíthetőségét a tűztávolságok miatt nem korlátozza, esetileg növelhető 4. A kialakult telek, amennyiben a területe nem éri el a minimálisan szabályozott telekterület értéket, beépíthető az egyéb övezeti előírások megtartása mellett. Ebben az esetben a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke is megegyezhet a kialakult értékkel, ha ez az érték nagyobb, mint az övezeti előírásban szereplő beépítettségi mérték. 5. M* + 15 meglévő beépítettség + 15%. Csak kialakult telkek esetében alkalmazható. (Kialakult teleknek a jóváhagyás időpontjában meglévő telekállapotot kell tekinteni.)” 17. §. 12

Módosította: 23/2005. (VI. 29.) sz. rendelet 1. §-a Hatályos: 2005. június 29-től 17

Települési infrastruktúra közmű területei (Jele IG – 2 ) A települési infrastruktúra közműterületeinek általános és funkcionális szabályozását a Településrendezési Szabályzat 32. pontja tartalmazza. (2) Létesítésük az ágazati szabványok betartása mellett lehetséges. (3) Zöldterületi fedettség nem kötelező, illetve a technológiai lehetőségekhez igazítandó. (4) Levegőtisztasági szempontból védett I. besorolású. (5) Zajvédelmi besorolás: iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen. (6) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők (7) Amennyiben a terület közműgazdák telephelyét és irodaközpontját is magába foglalja, úgy a környező területek beépítési karakteréhez és övezeti előírásaihoz kell alkalmazkodni, illetve a KV-IA-1 övezet előírásait kell alkalmazni. (8) Az övezet építési telkeinek kialakítása, a telken belül kialakított védőtávolságok, a telepek legnagyobb beépítettsége az ágazati szabványok szerint történik. 13 (9) A települési infrastruktúra önálló területű alapellátást biztosító közmű övezetei. (1)

Övezeti jele IG-2-VI-1 IG-2-VI-2 IG-2-VI-3 IG-2-SV-1 IG-2-SV-2 IG-2-SV-3 IG-2-CS-1 IG-2-EL-1 IG-2-EL-2 IG-2-GA-1 IG-2-GA-2 IG-2-HO-1 IG-2-HO-2 IG-2-HO-3 IG-2-TK-1 IG-2-TK-2 IG-2-TK-3 IG-2-TÜ-1

Az építési övezet Funkcionális besorolása Vízmű Víztározó Nyomásfokozó Tisztító Tároló Átemelő Területigényes műtárgy Fogadó állomás Trafó Gázfogadó Gáznyomás fokozó Fűtőmű Hőelosztó Telephely Telefonközpont Műsorszóró Átjátszó állomás Városüzemeltetési telephely

Ivóvízellátás iparivíz ellátás Szennyvízelvezetés, kezelés Csapadékvíz Elektromos energia Gázellátás Távhőellátás Hírközlés Településüzemeltetés

18. §. Üdülőterületek (jele HÜ ) Hétvégi házas üdülőterület (1)

(2) (3) (4) (5) 13

Az üdülőterületek funkcionális és általános szabályozását a Településrendezési Szabályzat 33. pontja tartalmazza. Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek. Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. Zöldfelületi fedettség értéke 60 %.


(6) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú. (7) Zajvédelmi besorolás: üdülőterület. (8) Terepszint alatti építmények: a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének megfelelően. (9) A területen egységes építészeti karakter, tetőformák, előkertek és építészeti megjelenés szükséges. (10)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezeti jele HÜ-SZ-1

Az építési övezet funkcionális besorolása: HÜ Az építési telek Beépítési módja Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság területe beépítettsége % legkisebb-legnagyobb m2 értéke m szabadonálló 550 15 - 6,0 19. §. Különleges területek (KÜ-1, KÜ-2) Önálló területű, középfokú és felsőfokú ellátást biztosító intézmények

A különleges területek funkcionális és általános szabályozását a Településrendezési Szabályzat 34. pontja tartalmazza. (2) A KÜ-1 és KÜ-2 övezetbe tartoznak a települési infrastruktúra középfokú és regionális szintű oktatási, egészségügyi, szociális intézményei, valamint oktatási, művelődési és városi szintű vendéglátással kapcsolatos intézményei. (3) Az övezetben mind egyedi, mind tömb méretű telkek kialakíthatóak. (4) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. (5) Zöldfelületi fedettség értéke 40 %. (6) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategória.A kiemelten védett levegőtisztasági kategóriába sorolt területek meghatározása a Településrendezési Szabályzat 8. § szerint. (7) Zajvédelmi besorolás: lakóterület és intézményterület laza városias beépítéssel. (8) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével,de a zöldterületek legalább 50 % - át szabadon kell hagyni faültetés számára. Amennyiben a szint alatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni. (9) Az övezet településszerkezeti védelemmel érintett, illetve helyi védelem alá tartozó területein építési engedélyt kiadni csak a kialakult beépítési mód, meglévő építészeti karakter, kialakult tetőformák, kialakult előkertméretek, és kialakult beépítési módok betartásával lehet. (10)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza: (1)

Az építési övezet funkcionális besorolása: KÜ 19

Övezeti jele KÜ-1OK-1 KÜ-1OK-2 KÜ-1OK-3 KÜ-1EÜ-1 KÜ-1EÜ-2 KÜ-1EÜ-3 KÜ-1-SZ1 KÜ-1-SZ2 KÜ-1-SZ3 KÜ-2MŰ-1

Funkcionális besorolása középiskola kollégiumok

Az építési telek Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság mód terület beépítettség legkisebb-legnagyobb m2 értéke m SZ K* - 5 000 M* + 15 % - 12,5 SZ

K* - 2 000

M* + 15 %

- 12,5

főiskola

M – SZ

K* - 5 000

- 12,5

szakorvosi ellátás

M – SZ

K*

M* + 15 %/40 % M* + 15 %

városi kórház

SZ

K*

M* + 15 %

- 22,5

országos mentőszolgálat szoc.ottHh, ápoló,gondozó ház rehabilitációs intézmények idősek ellátása**

SZ

K*

M* + 15 %

- 9,5

M – SZ

K*

M* + 15 %

- 22,5

M – SZ

K*

40 %

- 12,5

M – SZ

K*

40 %

- 7,5

- 12,5

Ált. Műv. M – SZ K* M + 30 % - 12,5 Központ, Vend. Ház, Városi TV KÜ-2-EG tartalék int. ter. M – SZ K* 40 % - 12,5 1. OK oktatás 2. EÜ egészségügyi ellátás 3. SZ szociális ellátás 4. K* kialakult telekállapot, ill. Szabályozási terven jelölt területi határok 5. M* + 15 % meglévő beépítettség + 15 %-kal növelhető mértéke 6. K kialakult építménymagasság 7. M meglévő beépítési mód 8. A táblázatban megadott legkisebb telekméreteknél telekalakítással kisebb telek nem alakítható ki. 20. §. A települési intézményrendszer zöldterületi intézményei (KÜ-3) (1) (2)

(3) (4) (5) (6)

(7)

A különleges területek funkcionális és általános szabályozását a Településrendezési terv 34. pontja tartalmazza. A KÜ-2 övezetbe tartoznak a települési intézményrendszer zöldterületi intézményterületei. Telekalakítás: a Szabályozási terv szerinti határokkal. Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. Zöldterületi fedettség értéke: 60 %. Levegőtisztasági szempontból: védett I. kategória, illetve a csónakázó tó környékén kiemelten védett kategória. Zajvédelmi besorolás: Temetők, sportpályák esetében: Lakó és intézményterület laza városias beépítéssel, 20

strand, camping esetében: üdülőterület. (8) Terepszint alatti létesítmények megengedett legnagyobb beépítettség függvényében. (9) Az összefüggő intézményekre – csónakázó tó környéke – az elkészült tanulmányterv alapján részletes övezeti szabályozást kell kidolgozni. (10) 14Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési övezet funkcionális besorolása: KÜ Az építési telek Övezeti Funkcionális Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság 2 jele besorolása mód terület m beépítettség legkisebb-legnagyobb % értéke m KÜ-3Működő temető csak TE-1 kiszolgáló K* 3 - 9,5 épület KÜ-3Kegyeleti park csak TE-2 kiszolgáló K* 3 - 9,5 épület KÜ-3-SP- sportpálya csak kiszolg. K* 5 1 ép. stadion - 7,5 KÜ-3-SPcsak kiszolg. K* 30 2 stadion ép. stadion - 12,5 KÜ-3-SP- uszoda SZ K* 60 3 - 12,5 KÜ-3-ST- strand SZ K* 20 1 - 12,5 KÜ-3CA-1

camping

KÜ-3CA-2

Ifjúsági tábor

SZ

K*

20 - 7,5

KÜ-3-EG Emlékhelyek Tart. zt.intézm. KÜ-3tartalék zt. int. EG-2 ter.- emlékpark KÜ-3Kegyeleti park TE-3

SZ

K*

20 - 7,5

SZ

K*

20

SZ

K*

3

- 12,5 - 9,5

csak K* 5 - 9,5 kiszolgáló épület és urnafalak létesíthetőek 1. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok 2. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki,kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.

14


21. §. A település vásárterei és nagy bevásárló központok számára kijelölt területei (KÜ-4) (1) (2) (3) (4)

(5) (6) (7) (8)

(9)

A különleges területek funkcionális és általános szabályozását a Településrendezési Szabályzat 34. pontja tartalmazza. A KÜ-4 övezetbe tartoznak a város piac és vásárterei, valamint nagy bevásárlóközpontok számára kijelölt területei. Telekalakítás :a Szabályozási terven jelölt határokkal . Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza, állatvásártér esetén szakhatósági előírások szerint. Zöldterületi fedettség értéke 20 %. Levegőtisztaság védelmi szempontból védett I. kategóriájú. Zajvédelmi besorolás: Lakó és intézményterület laza városias beépítéssel. Telepszint alatti létesítmények legnagyobb beépítettség függvényében. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezeti jele KÜ-4KG-1 KÜ-4KG-2 KÜ-4KG-3

Az építési övezet ( jele KÜ- 4 ) Az építési telek Funkcionáli Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság s besorolása mód terület m2 beépítettség legkisebb-legnagyobb % értéke m nagy SZ 20 000 40 - 12,5 bevásárló központ vásárterüleSZ 3 000 40 - 7,5 tek városi SZ 2 000 40 - 9,5 piacok 22. §. Bánya területek (KÜ-5-BA)

(1) A bányászattal érintett területekre a Bányatörvény előírásai érvényesek. (2) A bányászattal érintett, valamint alábányászott területek lehatárolását a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv tartalmazza. (3) Az alábányászottsággal érintett területeken építési engedélyt kiadni csak geomechanikai és alábányászottsági szakvélemény elkészülte után szabad, valamint az illetékes Bányakapitányság szakvéleményét be kell szerezni. 15 (4) A terv területét az alábbi megállapított bányatelkek érintik:

15

Bányatelek védnév

Jogosított

Királd I. – Omány I szén Ózd II. ( Farkaslyuk XI. táró ) szén Sajóvárkony I . ( Sáta Béke táró ) szén Csernely I. ( Farkaslyuk bánya ) szén

Borsodi Bánya Vagyon Hasznosító Rt. Borsodi Bánya Vagyon Hasznosító Rt. Borsodi Bánya Vagyon Hasznosító Rt. Borsodi Bánya Vagyon Hasznosító Rt.


Ózd-Szentsimon homokbánya ( 04102/1-3 hrsz ) Ózd III. (Bánszállás) - homok

Fábián Kft. Ózd, Bolyki Főút Ipari Park Kisbenedek Marica

23. §. Különleges mezőgazdasági területek (KÜ-6) A különleges területek funkcionális és általános szabályozását a Településrendezési Szabályzat 34. pontja tartalmazza. (2) A különleges mezőgazdasági területek körébe tartoznak a beépítésre szánt területként a majorok, valamint a külterületi lakott helyek, farmgazdasági területek. A területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. (3) Telekalakítás: a Szabályozási Terven jelölt határokkal. (4) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. (5) A zöldfelületi fedettség értéke 40 %. (6) Levegőtisztaságvédelmi szempontból védett I. kategóriájú. (7) Zajvédelmi besorolása: Lakóterület és intézményterület laza városias beépítéssel. (8) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni, de a zöldterület legalább 30 % -át faültetés számára szabadon kell hagyni. (9)16Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza: (1)

Az építési övezet Övezeti jele KÜ-6-MG1 KÜ-6-MG2 KÜ-6-MG3

Majorok majorok farmgazdasági területek biogazdasági területek

Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság mód terület beépítettség legkisebb-legnagyobb m2 % értéke m SZ 6 000 3 - 4,5 SZ

6 000

3

- 4,5

SZ

6 000

3

- 6,0

(10) A lakóépület építésének egyéb feltételei a) 1. Szükséges közműellátás biztosítása: egészséges ivóvíz (vezetékes ivóvíz hiányában kútvíz, ÁNTSZ minősítő állásfoglalásával) 2. villamos energia vezetékes vagy helyi 3. szennyvíz és hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése A gépjárművel történő megközelítés biztosítása közúton vagy magánúton A segélykérés lehetőségének állandó biztosítása, azonosítható postacím, mentők, tűzoltók számára megadott elérhetési útvonal biztosítása d) Alapfokú oktatási ellátás biztosítása (naponkénti iskolábajárás). b) c)

16


24. §. Városgazdálkodás környezetterhelő területei (KÜ-7) (1)

(2) (3) (4)

(5) (6) (7) (8) (9)

A különleges területek funkcionális és általános szabályozását a Településrendezési Szabályzat 34. pontja tartalmazza. A különleges városgazdálkodási területek körébe tartoznak a hulladék elhelyezés városi területei, illetve a városgazdálkodás telephelyei, melyeket teljes közművesítéssel kell ellátni, illetve a hulladékelhelyezés ártalommentes elhelyezését biztosítani kell. Telekalakítás: a Szabályozási terven jelölt határokkal. Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. Zöldterületi fedettség értéke 40 %. Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú. Zajvédelmi besorolás: iparterület Terepszint alatti létesítmények egyedileg. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezeti jele

Funkcionális besorolása

Az építési övezet Az építési telek Beépítési Legkisebb Legnagyobb Építménymagasság mód terület beépítettség legkisebb-legnagyobb m2 % értéke m SZ K* 3 - 7,5

KÜ-7városi HU-1 szeméttelep KÜ-7városgazdálSZ,0 K* 20 VG-1 kodási telephely K* kialakult telekméretek, illetve Szabályozási terv szerint meghatározva

- 9,5

25. §. A városgazdálkodás közlekedési telephelyei (KÜ-8) A különleges területek funkcionális és általános szabályozását a Településrendezési Szabályzat 31. pontja tartalmazza. (2) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni. (3) A szennyvízcsatornahálózatba csak kommunális szennyvíz minőségű szennyvíz vezethető. (4) Telekalakítás Szabályozási terv szerinti határokkal. (5) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza. (6) Zöldfelületi fedettség 20 % többszintes növényállománnyal, összefüggő telepítéssel. (7) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriáju. (8) Zajvédelmi besorolás: iparterület Kibocsájtási határérték esetileg megállapítandó. (9) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével. (10)Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat tartalmazza: (1)

24

Az építési övezet Övezeti jele KÜ-8KÖ-1 KÜ-8KÖ-2 Kü-8KÖ-3

Funkcionális besorolása Autóbusz pályaudvar Terminálok Garázstelepek

Beépítési mód SZ

Legkisebb Legnagyobb terület beépítettség 2 m % K* 20

Építménymagasság legkisebb-legnagyobb értéke m - 7,5

SZ,0

1 500

20

- 7,5

CS

2 000

60

- 4,5

25

III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 26. §. Közlekedési területek és létesítmények A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja. (2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. (3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávba elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető. (4) A közlekedéstől származó zaj új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjeit az alábbi táblázat tartalmazza: Területi Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint, Laeq dB funkció üdülő-, lakóutakon, gyűjtő és gyűjtő és lakóépületek és átmenő forgalom főforgalmi főforgalmi utak közintézmények nélküli utakon utakon; vasúti vasúti fővonalak közötti mellékvonalak mentén, repülőtér forgalomtól elzárt mentén; repülőkörnyezetében területeken, terek* és pihenésre nappal (6-22 h) heliportok szolgáló éjjel (22-6 h) környezetében közkertekben nappal (6-22 h) nappal (6-22 h) nappal (6-22 h) éjjel (22-6 h) éjjel (22-6 h) éjjel (22-6 h) Üdülőterület, üdülőhely, gyógyhely, 45 35 50 40 55 45 60** 50** kórházi-, szanatórium negyed, védett természeti terület (1)

Lakóterület, és intézményterület laza beépítéssel Lakóterület és intézményterület tömött, városias beépítéssel Iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen ( csak iparterület )

50

40

55

45

60

50

63**

55**

55

45

60

50

65

55

65**

55

50

65

55

65**

55**

65**

55**

60 (70)

26

27. §. Közlekedési területek, közparkok mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembe vevő előírásai A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.) (2) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal a kerekesszékekkel közlekedők fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre. (3) Biztosítani szükséges minden parkolóban 40 parkolóhelyenként legalább egy kerekesszékekkel is igénybe vehető (méreteiben nagyobb) gépkocsiparkoló létesítését, melyet kizárólag használatot biztosító tábla jelezzen. (1)

28. §. Belterületi zöldterületek ( jele: KP ) A belterületi zöldterületek általános és funkcionális szabályozását a Településrendezési Szabályzat 36. pontja tartalmazza. (2) A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása: 1. KP - közpark 2. KT - köztér, növényzettel és utcabútorokkal gazdagított, díszburkolattal fedett városi tér és vegyesforgalmú út 3. K - kert (3) Megengedett legnagyobb beépítettség 3 % (4) Megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 méter. (1)

29. §. Erdő területek ( jele: E ) (1) (2)

(3)

(4)

(5) (6)

Az erdőterületek általános és funkcionális szabályozását a Településrendezési Szabályzat 37. pontja tartalmazza. Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterületet kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni. Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint az alábbi övezetekre tagozódik: 1. E-1 - Védelmi védőerdő 2. E-2 - Turisztikai parkerdő 3. E-3 - Gazdasági erdő 4. E-4 - Kutatási-oktatási célú erdő. A védelmi célú (E-1) közhasználatra nem szánt erdők elsődleges rendeltetése: − a felszínmozgásos területek, − a természetvédelemre meghatározott terület, − a lakott területek védelme. A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el. Az aktív felszínmozgásos területeket védő erdők területén figyelmeztető táblákat kell elhelyezni az emberi élet, vagy testi épség megóvása céljából.

27

A turisztikai, azaz közhasználatra szánt erdő (parkerdő E-2) területén a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz építmény elhelyezhető, 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 5 %-os beépítettséggel. (8) Kutatási, oktatási célból védett erdőként kell kezelni a Településszerkezeti Tervben meghatározott erdőterületeket. (9) A védett erdők a Településszerkezeti Tervben lehatárolt helyi természetvédelmi terület alkotórészei. Területükön 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 0,5 %-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető. (10) Gazdasági rendeltetésű erdők letermelését tarvágással belterület mellett 100,0 m szélességben nem szabad végezni, kizárólag csak akkor, ha az erdő természetes megújulása erdőpusztulás miatt már nem lehetséges. − kivéve ha −akác erdő kerül véghasználatra −a fakitermelést valamilyen biotikus vagy abiotikus erdőkár teszi szükségessé −a szakszerű erdőfelújítás másként nem lehetséges vagy nem gazdaságos, aránytalanul sokba kerül. (11) A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető. (12) Az erdőterületen a külön jogszabályok keretei között elhelyezhetők: 1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek, 2. közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), 3. nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között), 4. távközlés, 5. vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás), 6. geodéziai, turisztikai jelek, 7. köztárgyak, 8. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, 9. kutatás és az ismeretterjesztés építményei, 10. fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei. 11. szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei, 12. vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények, 13. termékvezeték és műtárgyai. (7)

30. §. Mezőgazdasági rendeltetésű területek (1) (2)

(3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)

A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni. A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (MG) szabályozott része. A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik: MG-1 - szántó MG-2 - rét, legelő MG-3 - nádas MG-4 - kert A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények: 28

1. 2. 3. 4. 5. 6.

a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozóhelyek, a kutatás és ismeretterjesztés építményei, közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), nyomvonal jellegű vezetékek, távközlés, vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás), 7. geodéziai jelek, 8. köztárgyak, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei, 9. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, 10. mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények, 11. biztonsági okokból szükséges őrház, 12. termékvezeték és műtárgyai, 13. komposztáló telep építményei, (10)A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek csak az OTÉK (29. §.) vonatkozó előírásainak ill. jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők. (11) Mezőgazdasági területen lakóépület az OTÉK vonatkozó előírásainak (29. §.) megfelelően építhetők. (12)Lakóépület nem helyezhető el: 1. infrastrukturális nyomvonalak védőtávolságán belül, 2. vízgazdálkodási területen, 3. talajvízszennyezésre túlérzékeny területeken, 4. védőtávolságokban.

31. §. Egyéb területek Az egyéb területek általános és funkcionális szabályozását a Településrendezési Szabályzat 39. pontja tartalmazza. (2) A kül- és belterületi vízfolyásokra vonatkozó szabályokat a Településrendezési Szabályzat 10. pontjának (2) bekezdése tartalmazza. (1)

29

IV. FEJEZET 32. §. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) Ez a rendelet 1998. október 1. napján lép hatályba. (2) Egyidejűleg Ózd város Tanácsának az Ózd város városrendezési, városépítési és szabályozási előírásairól szóló 1984. évi III. sz. rendelete, valamint az azt módosító Ózd város Önkormányzatának 1991. évi 18. sz. rendelete, továbbá Ózd város Önkormányzatának az OKÜ kezelésében lévő központi fekvésű iparterületek helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 15/1994.(VII. 01.) sz. rendelete hatályát veszti. (3) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Ózd, 1998. szeptember 29.

Dr. Csiszár Miklós sk. jegyző

Strohmayer László sk. polgármester

Záradék: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (2) bekezdése alapján a rendelet 1998. október 1. napjával kihirdetésre került. A 10/2002. (II. 27.) sz. módosító önkormányzati rendelet kihirdetésre került 2002. február 27-én, hatályba lépett 2002. február 27-én. A 22/2003. (IX. 26.) sz. módosító önkormányzati rendelet kihirdetésre került 2003. szeptember 26án, hatályba lépett 2003. október 1-jén. A 23/2005. (VI. 29.) sz. módosító önkormányzati rendelet kihirdetésre került és hatályba lépett 2005. június 29-én. A 17/2007. (X. 01.) sz. módosító önkormányzati rendelet kihirdetésre került és hatályba lépett 2007. október 1-jén. A 28/2008. (X. 31.). sz. módosító önkormányzati rendelet kihirdetésre került 2008. október 31-én, hatályba lépett 2008. november 01-jén Dr. Csiszár Miklós sk. jegyző

30

Ózd város Önkormányzati Képviselő-testületétől

Kivonat a Képviselőtestület 1998. szeptember 29-i ülésének jegyzőkönyvéből

126/SZÜ 166/KH/1998. (IX.29.)sz. határozat

Tárgy: Ózd város Településszerkezeti Tervének és Településrendezési Szabályzatának megállapítása Ózd város Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta, és az alábbi határozatot hozza: 1.

A Képviselőtestület a., Ózd város Településszerkezeti Tervét a Stúdió Kft – Régió Kft – Nóvia Kft Miskolc által S-129-01 törzsszám alatt készített 1. sz. melléklet17 18 szerint, b., a Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét: a Településrendezési Szabályzatot a 2. sz. melléklet szerint állapítja meg.

2.

A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során az 1. pontban megállapított Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településrendezési Szabályzatban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

Felelős:

Polgármester Jegyző

Határidő:

17 18

1998. október 01. ill. folyamatos

Módosította: 31/KH/2002. (II. 26.) sz. határozat Módosította: 178/KH/2003. (IX. 18.) sz. határozat 31

Ózd város Önkormányzatának Képviselő-testületétől

Kivonat a Képviselő-testület 2002. február 26-i ülésének jegyzőkönyvéből

272/SzÜ. 31/KH/2002. (II. 26.) sz. Határozat Tárgy: Ózd város Településszerkezeti Tervének és Településrendezési Szabályzatának megállapításáról szóló 126/SzÜ. 166/KH/1998. (IX. 29.) sz. határozat módosítása Ózd város Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és a következő döntést hozza: 1. A Stúdió Kft. – Régió Kft. – Nóvia Kft. Miskolc által S129-01 törzsszám alatt készített, a 126/SzÜ. 166/KH/1998. (IX. 29.) sz. határozat 1. sz. mellékletét képező Ózd város Településszerkezeti Tervének 11., 14., 15., 16., 19., 20., 24. szelvényei helyébe a jelen határozat 1. sz. mellékletét képező 11*., 14*., 15*., 16*., 19*., 20*., 24* szelvények lépnek. 2. A 126/SzÜ. 166/KH/1998. (IX. 29.) sz. határozat 2. sz. melléklete szerint megállapított Településrendezési Szabályzat 18. pontja az alábbi E./ ponttal egészül ki: „E./ Az Ózdi Ipari Park (volt ÓKÜ-Törzsgyár) területén lévő kiszolgáló utak - Az Ózdi Ipari Park (volt ÓKÜ-Törzsgyár) területén belül kijelölt kiszolgáló utak irányadó jellegűek, megvalósításuk nem kötelező érvényű. - Az utak megvalósítása az alábbi formákban lehetséges: • közterületként • az Ózdi Ipari Park tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott magánútként • magántulajdonosok tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott magánútként. 3. A 126/SzÜ. 166/KH/1998. (IX. 29.) sz. határozat 2. sz. melléklete szerint megállapított Településrendezési Szabályzat 1. számú függeléke helyébe a jelen határozat 1*. számú függeléke lép. 4. A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során az 1-3. pontok szerint módosított Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településrendezési Szabályzatban foglaltakat együttesen kell alkalmazni. Felelős: polgármester jegyző Határidő: azonnal, ill. folyamatos

32


Kivonat a Képviselő-testület 2003. szeptember 18-i ülésének jegyzőkönyvéből

313/SzÜ. 178/KH/2003.(IX. 18.) sz. Határozat Tárgy:

Ózd város Településszerkezeti Tervének és Településrendezési Szabályzatának megállapításáról szóló 126/SzÜ. 166/SzÜ. 166/KH/1998. (IX. 29.) sz. határozat módosítása

Ózd város Önkormányzatának Képviselő-testülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és a következő döntést hozza: 1.)A Stúdió Kft. - Régió Kft. - Nóvia Kft. Miskolc által S-129-01 törzsszám alatt készített, a 126/SzÜ. 166/KH/1998. (IX. 29.) sz. határozat 1. sz. mellékletét képező Ózd város Településszerkezeti Tervének 10., 15*. szelvény helyébe a jelen határozat mellékletét képező 10**., 15**. szelvény lép. 2.)A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során az 1. pont szerint módosított Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településrendezési Szabályzatban foglaltakat együttesen kell alkalmazni. Felelős: polgármester jegyző Határidő: azonnal, ill. folyamatos


33

Kivonat a Képviselő-testület 2005. június 28-i ülésének jegyzőkönyvéből

420/SzÜ. 143/KH/2005.(VI. 28.) sz. Határozat Tárgy:


Ózd város Önkormányzatának Képviselő-testülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és a következő döntést hozza: 1.)

A STÚDIÓ Kft. – RÉGIÓ Kft. – NÓVIA Kft. Miskolc által S-129-01 törzsszám alatt készített, a 126/SzÜ 166/KH/1998. (IX. 29.) sz. határozat 1. sz. mellékletét képező Ózd város Településszerkezeti Terve (1-9. szelvény) jelen határozat mellékletét képező fedvényterv szerint módosul.

2.) A Településszerkezeti Terv szöveges munkarésze: a 126/SzÜ 166/KH/1998. (IX. 29.) sz. határozat 2. sz. mellékletével megállapított Településrendezési Szabályzat 31. pontja a jelen határozat 2. sz. melléklete szerint módosul. 3.)

A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során az 1.) pont szerint módosított Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező, 2.) pont szerint módosított Településrendezési Szabályzatban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

Felelős: Polgármesteri, Jegyző Határidő: azonnal, illetve folyamatos

34


Kivonat a Képviselő-testület 2007. szeptember 25-i ülésének jegyzőkönyvéből

14/SzÜ. 203/KH/2007.(IX. 25.) sz. Határozat Tárgy:


Ózd város Önkormányzatának Képviselő-testülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és a következő döntést hozza: 1.) A STÚDIÓ Kft. – RÉGIÓ Kft. – NÓVIA Kft. Miskolc által S-129-01 törzsszám alatt készített és a 126/SzÜ 166/KH/1998. (IX. 29.) sz. határozat 1. sz. mellékletét képező Ózd város Településszerkezeti Terve (1-9. szelvény) jelen határozat 1. sz. mellékletét képező fedvényterv szerint módosul. 2.)

A Településszerkezeti Terv szöveges munkarésze: a módosított 126/SzÜ 166/KH/1998. (IX. 29.) sz. határozat 2. sz. mellékletével megállapított Településrendezési Szabályzat egyes pontjai a jelen határozat 2. sz. melléklete szerint módosulnak.

3.)

A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során az 1.) pont szerint módosított Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező, 2.) pont szerint módosított Településrendezési Szabályzatban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

Felelős: Polgármesteri, Jegyző Határidő: azonnal, illetve folyamatos

35

2. sz. MELLÉKLET a 126/SZÜ 166/KH/1998. (IX.29.)sz. határozathoz

Településrendezési Szabályzat Ózd város Településrendezési Tervének Településszerkezeti Tervéhez

Tartalom I.

Fejezet: Általános rendelkezések

II. Fejezet: A település természeti és épített környezetének védelmi előírásai III.

Fejezet: A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

IV. Fejezet: A települési infrastruktúra hálózati elemei V. Fejezet: A területfelhasználási egységek tagozódása Függelékek: 1. sz. függelék: Belterületi határ módosítások 2. sz. fÜggelék: Településszerkezeti védelem alá vonandó területek jegyzéke 3. sz. függelék: Országos védelem alatt álló területek és létesítmények 4. sz. függelék: Helyi védelem alá vonandó területek és létesítmények

36

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Településszerkezeti Terv hatálya Ózd város közigazgatási területére terjed ki. 2. (1)

Az 1.pontban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkákat végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírásoknak (az OTÉK, az ágazati szabványok, stb.) megfelelően és jelen Településrendezési Szabályzat és Településszerkezeti Terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(2) A területfelhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza meg. 3. Igazgatási és belterületi határ (1)19A város közigazgatási határának egy része egyben országhatár is. A település közigazgatási határa Farkaslyuk önálló településsé válása miatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 10.P.21.935/2000-28 számú ítélete alapján változik. (2)

A Településszerkezeti és Szabályozási Terv szerint belterületbe vonásra kerülő területek rendeltetését a Településszerkezeti Terv, övezeti besorolását a Szabályozási Terv határozza meg, az 1. sz. függelék szerinti határokkal.

(3)

A Településszerkezeti Terv azon helyeken irányoz elő belterületbe vonást, ahol nagyobb mértékű területfejlesztési szándék van, elsősorban gazdasági, ipari-gazdasági területfejlesztési szándékkal. E területek belterületbe vonása a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében szakaszosan végrehajtható.

(4)

A korábbi Általános Rendezési Terv alapján belterületbe vont területek továbbra is belterületben maradnak annak ellenére is, hogy területfelhasználásuk nem változott, illetve beépítésük nem kezdődött el.

(5)

A korábbi Általános Rendezési Terv alapján belterületbe vonásra javasolt, de még belterületbe nem vont fejlesztésre szánt területek belterületbe vonása kizárólag ipari-gazdasági területfelhasználás esetén indokolt. 4.

(1)

19

A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területen lévő településszerkezeti, területfelhasználási egységek funkció és beépítési mód szerint: − beépítésre szánt területekre, azon belül építési övezetekre, − beépítésre nem szánt területekre, azon belül önálló funkcionális övezetekre tagozódnak.

Módosította: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 1. pontja 37

(2) Az egyes területek területfelhasználási módját a Településszerkezeti Terv, az építési övezeti besorolást a Szabályozási Terv határozza meg. 5. (1) A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken minden belterületen lévő beépítésre szánt területfelhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy magánútról biztosítani kell. (2)

A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történhet. Ilyen esetben a kialakult rend szerint az egyes területfelhasználási egységek magánterületről is megközelíthetőek.

(3) A területfelhasználási egységek rendeltetésszerű használatához szükséges közművesítést biztosítani kell, melynek mértékét a Helyi Építési Szabályzat határozza meg. (4)

A területfelhasználási egységekhez, az azokon lévő és létesítendő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges mértékű járműtároló szinteket, nem tárolás célját szolgáló várakozó helyeket és a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodóhelyeket biztosítani kell.

(5)

A belterületben lévő beépítésre szánt területek esetében, ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építési hatóság a területfelhasználást és a beépítést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett területfelhasználástól, beépítéstől – legfeljebb 500 méteres távolságon belül – a szükséges várakozóhely számot parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, illetve a közforgalom céljára átadott magánutak területe egy részének felhasználásával, az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja. 6.

(1) A Településszerkezeti Terv kötelező elemei: a) a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határai, b) az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai, c) a közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája, d) a területfelhasználási egységeken belül eltérő funkciójú területegységek határai, e) a beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa, f) a területfelhasználási besorolás, g) a nyomvonal jellegű infrastruktúrahálózat jelölt elemei, h) az egyes területekre, építményekre, települési környezetre, természeti és egyéb objektumokra, valamint a települési épített környezet védelmére vonatkozó előírások, i) az egyes területekre meghatározott korlátozások. (2) A Településszerkezeti Terv módosítása: a) A Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet és a hozzá tartozó Településrendezési Szabályzatot módosítani kell. Amennyiben a változás övezeti szabályozást is érint, úgy a Szabályozási Tervet és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzatot is módosítani kell.

38

b)

A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a módosítás az érintett területfelhasználási egységet magába foglaló legalább egy tömbre vonatkozzon, és az adott terület környezetében lévő szomszédos tömbök együttesét is vegye figyelembe. Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket és főforgalmi, forgalmi és gyűjtőutakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni.

39

II. FEJEZET A TELEPÜLÉS TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉNEK VÉDELMI ELŐÍRÁSAI 7. Általános előírások A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek: − a levegőtisztaságvédelem, − a zaj és rezgés elleni védelem, − a föld és vízvédelem, − a hulladékgazdálkodás, − a sugárzás, − a természetvédelem, − a kilátásvédelem, − az épített környezet védelmének témaköreire, valamint − az állattartással kapcsolatos előírásokra. 8. Levegőtisztaságvédelmi előírások A levegőtisztaság védelmének részletes szabályozása a hatályos jogszabályok szerint történik. A város közigazgatási területe levegőtisztasági szempontból a következő kategóriákba tagozódik: (1) Levegőtisztaságvédelmi szempontból kiemelten védett kategóriába való sorolást kell kezdeményezni: − Az országos védetté nyilvánításra javasolt Szentsimon Akasztó-domb Szil-tető külterületi területrészt ( 04087.,04088.,04089.hrsz.-ú területek ) (2) Levegőtisztaságvédelmi szempontból védett II. kategóriába sorolandó: − a város K-i iparterülete. Határai: Ny-ról a 25. sz. főközlekedési út, és 2522. sz. Ózd-Sáta összekötőút, É-ról a közigazgatási határ, K-ről az Ózd-Sajóvárkonyt Ózd-Centerrel összekötő út az Ózd-Centert elkerülő tervezett nyomvonalon, D-ről a 2522. sz. Ózd-Sáta összekötő utat a Kovács-Hagyó Gyula úttal összekötő, - a Dobó úttal párhuzamos - tervezett út. (3)

Levegőtisztaságvédelmi szempontból védett I. kategóriába sorolandó: − Az (1) és (2) bekezdésekben felsorolt területeket kivéve a település belterülete és külterülete. 9. Zaj és rezgés elleni védelem előírásai

(1)

A város külterületének természetvédelem és helyi természetvédelem alá vont része zajvédelmi szempontból fokozottan védett.

(2) A város belterületének zaj és rezgés elleni védelméről a külön jogszabályban meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni. (3)

Ózd város Önkormányzata rendeletben is intézkedik a zaj elleni védelem helyi szabályairól. 40

10. Föld és vízvédelem előírásai (1) A föld védelme a) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, ill. használók kötelessége. b) A meglévő iparterületeken belül az elkészült környezetvédelmi tervek alapján el kell végezni a szükséges kármentesítési munkálatokat, valamint részletes környezetvédelmi feltárások alapján kell a további munkálatokról intézkedni. (Sárli telep, RDH területe, Törzsgyár, stb.) c) Az aktív felszínmozgásos területek védelméről védőterületi besorolással és védőerdő telepítésével is gondoskodni szükséges fokozatos rekultiváció keretében (pl.:Hétesi salaklerakó). d) A felszínmozgásra fokozottan veszélyes kopár felületű, erózióra, deflációra érzékeny területek védelméről védőterületi besorolással és védőerdő telepítésével is szükséges gondoskodni. Így különösen: 1. Susa ÉK-i kopár domboldal, 2. Uraj ÉK-i, DNY-i domboldalak, 3. Tábla D-i domboldal, 4. Szentsimon D-i kertségeiben, és kopár domboldalain, 5. Hódoscsépány NY-i, K-i irányú völgy vonulatai mentén, 6. Kőlápa északi fekvésű lejtőjén, 7. Sajóvárkony K-i beépítése mentén, 8. Szenna felé eső dombok lejtői, 9. Akasztóhegyi dombok. e.) Teljes rekultivációra kijelölt területek az alábbiak: Iparterületek 1. Hétesi salaklerakó és térsége, 2. Centeri Salakfeldolgozó mű és térsége, 3. Belterületi iparterületek (Törzsgyár, Sárli telep, stb.) Bányászattal érintett területek 1.20 2. Somsály meddőhányó, 3. ÉK-i iparterületeket keretező felhagyott felszíni bányaművelés területei, 4. Bánszállás ÉK-i részén lévő illegális homokbánya területe, 5. Katona József utca, felhagyott homokbánya helye, 6. Szenna NY-i részén a homokbánya területe. f.) A c.)-e.) pontokban meghatározott rekultivációs feladatok elvégzése előtt részletes vizsgálatokon alapuló környezetvédelmi terveket kell készíteni. g.) A termőföld védelméről külön törvény is rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. (2) A vizek védelme a.) Fokozottan kell védeni a város belterületét is érintő vízfolyások és szabadidő eltöltési szempontból is fontos víztározók vízminőségét. b.) A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A felszini vizek védelme érdekében az élővízbe bevezethető szennyvíz minőségi paramétereit a módosított 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés határozza meg. 20

Hatályon kívül helyezte: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 2. pontja 41

Felszíni vizekbe, vízlevezető árokba, csapadékcsatornákba szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható. d.) Mélyfekvésű területek csak nem szennyező anyaggal tölthetők fel. e.) Lakó- és üdülőépületek, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított. f.) Ózd város közigazgatási területén meglévő felszíni talajadottságok miatt a málékony domboldalak erdősítése az elsődleges feladat. Mindaddig, amíg az erdő a talajkötésben eredményesen nem hat, szükséges az iszaptalanítást az emésztőszelvények biztosítása miatt évről-évre megismételten elvégezni. g.) Záportározók és bányatavak 1. Az üzemelő és tervezett záportározók területén semmiféle létesítményt, felépítményt elhelyezni nem szabad. 2. A völgyzárógátak és műtárgyaik fenntartásáról a tulajdonos, illetve a kezelő /ÉVIZIG/ gondoskodik. A fagykárokat elhárítja, a gátudvarok hulladéklerakását megszünteti, a földművek rongálását helyreállítja. 3. Az elöntési területek kaszálását, esetleg legeltetését bérleményként is végeztetheti, de az anyag lehordását, az esetleges károkozások helyreállítását ellenőrizni kell. 4. A műtárgyak vízzáróságát és vízelvezetését, a gépészeti művek üzemképességét folyamatosan ellenőrizni kell, a fenntartást pedig biztosítani. 5. A szentsimoni bányató művelés utáni bezárását el kell rendelni. c.)

i.) Árvízvédelem 1. Patakszabályozások 1.1 A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása munka és szállítógépek szabad közlekedése számára. 1.2 Ahol a kataszteri birtokhatár a vízfolyás partéle közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki. 1.3 A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan sem kerti művelés céljából. 1.4 A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani. 1.5 A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni, vagy kaszáltatni. 1.6 A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben, és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási-, vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni. 2. Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások 2.1 A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. 2.2 A vízfolyások partélétől számított 3-3 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára. 2.3 A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után. 2.4 A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelessége.

42

11. Hulladékgazdálkodás előírásai A városban a hulladékgazdálkodás Ózd város Önkormányzatának külön rendelete szerint történik. 12. Sugárzás előírásai A sugárzás tekintetében a vonatkozó állami szabványokat kell figyelembe venni. 13. Természetvédelem előírásai Országos természetvédelmi terület kijelölését kell kezdeményezni a Hangony patak kanyarulatától északra, a Településszerkezeti Terven jelölt határokkal. ( Szentsimon Akasztódomb Szil-tető külterületi rész 04087,04088,04089.hrsz.-ú területek) Értékei: Madár fészkelő helyei és természeti környezete. A terület védetté nyilvánítása esetén a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzethez fog tartozni. (2) Helyi természetvédelmi területet kell kijelölni Susa és Uraj településrészek között a Településszerkezeti Terven jelölt határokkal. Értékei: Borókás-galagonyás nagy kiterjedésű terület és természeti környezete.

(1)

(3)

Kilátás és látványvédelem alá kell helyezni az alábbi területeket, melyeket a Településszerkezeti Terv jelöl: 1. Susa-Uraj helyi természetvédelmi terület közúttól keletre eső részlete. 2. A közigazgatási terület keleti részén a településtől kiinduló völgyeket: Center, Bánszállás, Sajóvárkony, Ladány-telep. 3. A kopár felszínű dombokat, dombsorokat Szentsimon és Akasztóhegy térségében.

(4)21 14. Az épített környezet védelmének előírásai (1)

(2) (3)

(4) (5)

Az országos védelem alatt álló épületek és objektumok felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza. A településszerkezeti helyi védelem alá vonandó területek felsorolását a 3. sz. függelék tartalmazza. A helyi védelem alá vonandó területek, és épületegyüttesek (kolóniák) felsorolását az 4. sz. függelék tartalmazza. A múzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését. A műemlékek védelme a hatályos műemlékvédelmi törvény alapján történik. 15. Állattartás előírásai

Az állattartással kapcsolatos előírásokat Ózd város Önkormányzata külön rendeletben szabályozza. 21

Hatályon kívül helyezte: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 3. pontja 43

III. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 16. Tilalmak Ózd város közigazgatási területén a településrendezési feladatok, célok megvalósítása, a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében külön önkormányzati rendeletben az alábbi tilalmakat rendelhetők el: a) Építési tilalom b) Változtatási tilalom c) Telekalakítási tilalom. 17. Elővásárlási jog Ózd város közigazgatási területén a településrendezési feladatok, célok megvalósítása, a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében azon területekre, ahol településrendezési intézkedések válnak szükségessé, külön önkormányzati rendeletben elővásárlási jog állapítható meg.

IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZET HÁLÓZATI ELEMEI 18. A közlekedési hálózat rendszere, elemei és hierarchiája A közúthálózat elemei és hierarchiája A/ Főforgalmi utak Főforgalmi út: a 25. sz. főút átkelési szakasza - Meglévő szakasz jelenlegi nyomvonalon: a K-i városhatár és a Jászi Oszkár u. között - Meglévő nyomvonalra áthelyezésre kerülő szakasz kezelői jog cseréje útján: a Vasvár út és a Volny – Brassói út cseréje. (Az előbbi önkormányzati, az utóbbi állami kezelésbe kerül.) - Tervezett új nyomvonal: a Malom utcától délre a Zrinyi utca és a felszámolt kisvasút nyomvonalán B/ Forgalmi utak B/a22 Meglévő forgalmi utak, átkelési szakaszok 2306. sz. Zabar – Domaháza összekötő út (Malom u. –Zrínyi u. – Bolyki főút – Szentsimon út) - 2508. sz. Csernely – Eger összekötőút (Munkás u. – Pázmány u.) - 2522. sz. Sátai összekötő út (Dózsa Gy. u. – Dobó u. és külterületi szakasz) - 2524. sz. Borsodbóta, Királd összekötő út (külterületi szakasz) - 25121. sz. Somsályi bekötőút (Somsály u. – Akna u.)

22


B/b Kezelői cserére előirányzott meglévő forgalmi utak - Uraj – Susa – Rimaszécs összekötőút (Petőfi út). A tervezett kishatárátkelő megnyitásával a BAZ. M.Á.K. kezelésébe átadandó. - Tervezett új szakasz Susa és a szlovák határ között - 25. Sz. főút és centeri elkerülő közötti út. B.A.Z.M.Á.K. kezelésébe átadandó, mint a tervezett Center – Sajónémeti új összekötő út meglévő nyomvonalon vezető szakasza B/c Tervezett új állami kezelésű forgalmi utak és útszakaszok - Center – Sajónémeti összekötő út (egy szakasza centeri elkerülő út) - Szentsimon településközpontot elkerülő szakasz - 48-as út kétirányúsítása B/d Meglévő városi forgalmi utak - Mekcsey út (Akácos és Dobó utcák között) - Kovács – Hagyó u. (Sajóvárkonyi átkötés és centeri elkerülő szakasz között) - Jászi Oszkár utca (új körforgalom és Volny J u. között) B/e Tervezett városi forgalmi utak - Új városi forgalmi út a Brassói út és az Akácos út között (részben az Arany János u. meglévő szakaszának átépítésével, ill. a Törzsgyáron keresztül. - Előzőhöz csatlakozóan a Jászi Oszkár utca új szakasza az Iparvasút úti csomópont és a tervezett Gyújtói körforgalom között. - Ugyanehhez kapcsolódóan a Munkás u. Gyújtói körforgalomhoz csatlakozó szakasza. - Sajóvárkonyi áttörés (Mekcsey u. meghosszabbításában) a Kovács-Hagyó Gyula u. kezdeti szűk szakaszának kiváltására. - Centeri településközpontot elkerülő út B/f Megszűnő forgalmi út - Vasvár u. (Gyújtó tér és Katona J. utca közötti szakasz) gyalogos utcává való átalakítás miatt. C/ Gyűjtő utak C/a Meglévő nyomvonalon megmaradó gyűjtő utak - Damjanich u. - Gálvölgye u. - Tábla u. - Katona J. u. - Szt. István u. - Bibó – Árpád vezér u. - Bolyki főút - Március 15-e u. - Liszt F. u. – Balassi u. - Nagyvölgyi út - Gyár u. – Akácos út - Váci M. u. – Rombauer tér C/b Korábbi forgalmi útból visszaminősített gyűjtő utak - Vasvár út (Katona J. utcától nyugatra) - Csépány út (a Somsályi bekötő úttól a Vasvár útig)

45

C/c Tervezett gyűjtő utak ill. gyűjtő út szakaszok - Kajla patak mentén a szeméttelephez vezető gyűjtő út (Kovács-Hagyó úttól a 25-ös utat keresztezve a szeméttelepig - Bolyok – Uraj közötti gyűjtő út - Akasztó-hegyi gyűjtő út (Buzásvölgyi út és Liszt F. u. között) - Törzsgyár területén észak-déli gyűjtő út a Gyár u. és a Volny J u. között - Törzsgyár területén gyűjtő út a Rombauer tér és a tervezett új forgalmi út között D/ Külterületi utak Meglévő nyomvonalakon kiépítendő, korszerűsítendő és rövidebb új szakaszokkal egységes útvonalakká kialakítandó külterületi útvonalak: - Szentsimon – Susa közötti út (susai csatlakozó szakasz új nyomvonala) - Uraj – Kajlavölgyi gyűjtőút közötti külterületi út középső szakaszán rövid új nyomvonallal - Hétes – Farkaslyuk közötti külterületi út E/23 Az Ózdi Ipari Park (volt ÓKÜ-Törzsgyár) területén lévő kiszolgáló utak - Az Ózdi Ipari Park (volt ÓKÜ-Törzsgyár) területén belül kijelölt kiszolgáló utak irányadó jellegűek, megvalósításuk nem kötelező érvényű. - Az utak megvalósítása az alábbi formákban lehetséges: • közterületként • az Ózdi Ipari Park tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott magánútként • magántulajdonosok tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott magánútként. 19. A településszerkezetet meghatározó egyéb közlekedési rendszerek és területek Vasúti közlekedés 1. Vasútvonalak A/ Bánréve – Ózd vasúti mellékvonal Jelenleg nem villamosított, villamosítása javasolt. Az Ózd-Eger közvetlen vasúti kapcsolat középtávon nem megvalósítható, de nagytávú megépítése nem kizárt. B/ Iparvágányok (Vonatkozó terv: Ózdi ACÉLTRANS KFT. Iparvágány-hálózat továbbhasználati engedélyezési terve; Tsz.: MÁV 16/1995) a/ Törzsgyári iparvágány-hálózat - Vaskert iparvágány-hálózat - Fáskert, gyári rendező - Kanyari vágányok hálózata - Acélműví felállító vágányok b/ OKÜ Törzsgyár – Ózd külső pályaudvar – RDH bejárat közötti iparvágány c/ Center RDH iparvágány-hálózat - RDH tároló vágányhálózat 23

Megállapította: 31/KH/2002. (II. 26.) sz. határozat 2. pontja 46

- Center rendezőpályaudvar - RDH rendező d/ Center, Salakfeldolgozó iparvágány-hálózat e/ Sárli telep iparvágány-hálózat Fejlesztésük és visszafejlesztésük az idézett vonatkozó terv szerint történik.

f/ Gyújtói kihúzó vágány: A Törzsgyár telekhatárán kívüli szakasza megszüntetendő. C/ Különleges vasút Kötélpálya Hétes és Center között. 2. Vasútállomások - Ózd MÁV állomás: fejállomás I-V. vágányokkal - Ózd-alsó vasútállomás: nyílt vonali megállóhely - Center MÁV állomás: I-IV. vágányokkal, melyből 1 átmenő fővonal vágány - Kötélpálya felvevő és leadóállomás: a salakfeldolgozó üzem területén Hétesben és Centeren 20. Közművek településszerkezetet meghatározó rendszerei I. Vízellátás 1. Vízvezetékek A/ Betáp vezetékek - NA 600-as betáp vezeték ÉRV felől a Kőalja út nyomvonalán - NA 500 és NA 350 betáp vezetékek ÉRV felől a vasútvonal mentén B/

Főnyomó vezetékek a/ NA 500-as vezetékek - 25-ös út és Hangony patak melletti vezetékek a Kőalja utcai fogadóakna és a Baross u. között b/ NA 400-as vezetékek - Bolyki főút - Vasút utcai vezeték c/ NA 300-as vezetékek - Március 15. u. – Pap u. - Bolyki főút és Március 15. u. közötti átkötés (Ifjúsági park mellett) - Árpád vezér utcai vezeték - Bulcsú u. – Bolyoki víztározó és víztározó – Szt. István u. közötti vezetékek - Malom u-i átkötés - Brassói út – Baross utcai vezeték - Törzsgyár körüli körvezeték részeként: Akácos, Alkotmány és Volny J u-i vezetékek - Táncsics telepi víztározó – Vasvár utca közötti vezeték - Dózsa György – Mekcsey úti vezeték

2. Medencék - Táncsics telepi víztároló; 2x1000 m3 - Kórház melletti 2x300 m3 víztároló -

Bolyoki 1000 m3 + 600 m3 víztároló medencék Somsályi 3x50 m3-es víztároló 47

3.24 Nyomásfokozó gépházak - Damjanich úti gépház - Bercsényi utcai gépház - Ráctagtetői gépház - Hódoscsépányi gépház (Nád u.) - Istenmezei gépház II. Szennyvízelvezetés 1. Csatornák A/ Főgyüjtőcsatorna Bolyoktól a szennyvíztelepig - 400-as: Bolyki főút. – Pap u. – Március 15. u. – Hangony part - 800-as: Hangony part, Irinyi u. - 60/90-es: Baross G. utcától a szennyvíztelepig B/ Meglévő gyűjtőcsatornák - Szentsimon út – Bolyki főút gyűjtő - Bolyki főút – Brassói úti gyűjtő - Zrinyi úti gyűjtő - Belvárosi gyűjtő (Tűzoltóság – Arany J. u. – Iparvasút u. – Jászi Oszkáru.) - Cipóvölgyi gyűjtő - Farkaslyuki gyűjtő (Pázmány u. – Munkás u. – Jászi Oszkár.) C/ Tervezett gyűjtő csatornák - Hódoscsépányi gyűjtő (Nyárjasalja u. – Nagyvölgyi u. – Zrinyi u.) - Somsályi gyűjtő (Somsályi út – Csépányi út – Vasvár út) - Szennai gyűjtő (Damjanich u.) - Sajóvárkonyi gyűjtő (Mekcsey u.) - Dobó utcai gyűjtő - Álmos utcai gyűjtő felső szakasz 2. Átemelő - Lechner Ödön utcai átemelő - Vak Bottyán úti átemelő 3.

Szennyvíztisztító telep - Kovács-Hagyó Gyula úti 11850 m3/nap kapacitású szenyvíztisztító telep

III. Elektromos ellátás • Bolyki út északi oldali Ipartelep Az ÉMÁSZ Bolyki 120/35/20 kV-os kábelhálózatot kell továbbépíteni, melyről a szükséges 20/0,4 kV-os TR állomások csatlakoznak. • OKÜ területi Ipari Park A fejlesztési igényekhez a 120 kV-os légvezetékről táplált Ózd Center TR állomás a táppont. A gyár területén meglévő elosztóhálózat nem az ÉMÁSZ tulajdona. • Center Ipartelep 24


Az új ipartelepek ellátásához a 120 kV-os légvezetékről táplált Ózd Center TR állomás a táppont. A város egyéb részein az eseti igények szerint a hálózatok minimális átépítése, a TR állomások rekonstrukciója szükséges. Területrészek belterületbe vonása esetén ezen szakaszokon a légvezeték hálózatot az MSZ 151 előírásai szerint ellenőrizni, ill. átépíteni kell (belógás, felfüggesztés, stb.)! IV. Telefon ellátás A város ellátása a Gyújtói új MATÁV analóg és ugyanitt kialakított digitális főközpontból történik, mely DIGITEL szolgáltatással is rendelkezik. A tervben javasolt ipartelepek, ill. egyéb új hírközlőigények további bővítésekkel biztosíthatók, a MATÁV a fejlesztési terveinél ezen igényeket figyelembe veszi. Ózd távhívási körzetszáma: 48 A 30-as és 60-as hívószámú mobil telefonok a térségben már korábban is üzemeltek, a PANNON GSM 25-ös mellé telepített antennát, így a 20-as hívószámú készülékek is használhatóak. V. TV ellátás A területen a magyar 1-2 TV műsor vétele 80-90%-ban biztosított, több társaság üzemeltet - eltérő szolgáltatásokkal - kábel TV hálózatokat. VI. Gázellátás 1. Nagynyomású gázszállító vezeték • NA 300/a Ózd-Center és OKÜ gázfogadó állomás között • NA 300/a Ózd-Center és Kisterenye között 2/a.

• • • •

Gázátadó és fogadó állomás OKÜ - Istenmező u. nagynyomású MOL átadó állomás nagy-középnyomású OKÜ gázfogadó állomás középnyomású TIGÁZ gázfogadó állomás

2/b.

Gázátadó és fogadó állomás • Farkaslyuki nagynyomású MOL átadó állomás • Ózd-Arlói középnyomású TIGÁZ gázfogadó állomás

3. • •

•

Gázosztó hálózati rendszerek Középnyomású gázelosztó vezeték: 1,0 bar-os OKÜ gázfogadó és körzeti nyomásszabályozók között. Kisnyomású elosztóhálózat: 1,0/0,03 bar-os körzeti nyomásszabályozók által betáplálva Bolyki lakótelep és Belvárosi terület. Középnyomású elosztóhálózat: 3,0 bar-os, a város minden más területén.

VII. Forróvíz-távfűtés ellátás 1. Hőbázis • OKÜ területén fűtőmű és fűtőerőmű 2. Forróvíz távfűtési gerincvezeték 49

•

A hőbázis és hidraulikai állomás között 2xNA400 150/80°C névleges hőlépcsővel

3. Hidraulikai állomás • A Zrínyi utcában 4. Forróvíz távfűtési főelosztórendszer • északi ág: hidraulika és Bolyki lakótelep északi oldal • déli ág: hidraulika és Bolyki lakótelep déli oldal 5. Melegvíz-távhőellátó rendszerek • 90/70°C névleges hőfoklépcsővel épület hőközpontok és hőközpont nélküli épületek között

V. FEJEZET 50

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA A Településszerkezeti Terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroljuk: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 21. Laktóterületek a) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A lakóterület lehet 1. nagyvárosias (sűrű beépítésű, 12,5 m épületmagasságot meghaladó lakóépületű) lakóterület, 2. kisvárosias (sűrű beépítésű, 12,5 m épületmagasságot meg nem haladó lakóépületű) lakóterület, 3. kertvárosias (laza beépítésű, 7,5 m épületmagasságot meg nem haladó lakóépületű) lakóterület, 4. falusias (7,5 m épületmagasságot meg nem haladó lakóépületű) lakóterület. 22. Nagyvárosi lakóterület (jele: NL) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető: 1. lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, amennyiben egy rendeltetési egységének szintterülete nem haladja meg az 1000 m2-t, 3. egyházi, oktatási, egyészségügyi, szociális épület, amennyiben egy egységének beépített szintterülete nem haladja meg az 1000 m2-t, 4. sportépítmény (3) A nagyvárosias lakóterületen belül az OTEK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével elhelyezhető: 1. Szálláshely szolgáltató épület, amennyiben beépített szintterülete nem haladja meg az 500 m2-t. 2. Igazgatási épület, amennyiben beépített szintterülete nem haladja meg az 500 m2t. 3. A területen belül közmű létesítmények és felépítményeik elhelyezhetők, amennyiben az igénybe vett terület nem haladja meg az 500 m2-t. (4) A nagyvárosias lakóterületen belül nem helyezhető el: 1. üzemanyagtöltő állomás, 2. önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és szállító járműveik számára, 3. ipari-gazdasági jellegű építmény. (1)

23. Kisvárosias lakóterület (jele: KL) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető: 1. lakóépület, (1)

51

a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, amennyiben egy egységének beépített szintterülete nem haladja meg az 500 m2-t, 3. egyházi, oktatási, egyészségügyi, szociális épület, amennyiben egy rendeltetési egységének beépített szintterülete nem haladja meg az 500 m2-t, 4. sportépítmény, 5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású ipari-gazdasági épület, amennyiben beépített szintterülete nem haladja meg az 500 m2-t, (3) A kisvárosias lakóterületen az OTEK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. szálláshely szolgáltató épület, amennyiben beépített szintterülete nem haladja meg az 500 m2-t, 2. igazgatási épület, amennyiben beépített szintterülete nem haladja meg az 500 m2-t, 3. közmű létesítmények és felépítményeik, amennyiben az igénybe vett terület nem haladja meg az 500 m2-t, (4) A kisvárosias lakóterületen belül nem helyezhető el 1. üzemanyagtöltő állomás, 2. önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és szállítójárműveik számára, 3. egyéb önálló rendeltetési egységű gazdasági építmény. 2.

24. Kertvárosi lakóterület (jele: KEL) A kertvárosi lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: 1.251500 m2 telekméret és 16 m telekszélesség alatt legfeljebb kétlakásos, 1500 m2 telekmérettől és 16 m telekszélességtől legfeljebb négylakásos lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, amennyiben egy területi egységének beépített szintterülete nem haladja meg az 500 m2-t, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, amennyiben beépített szintterülete nem haladja meg az 500 m2-t 4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, amennyiben beépített szintterülete nem haladja meg az 500 m2-t. (3) A kertvárosias lakóterületen Az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, 2. sportlétesítmény, 3. közmű létesítmények és felépítményeik, amennyiben beépített szintterületük illetve területük nem haladja meg az 500 m2-t. (4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el: 1. egyéb 500 m2-t meghaladó szintterületű közösségi szórakoztató, kulturális épület, 2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, 3. üzemanyagtöltő állomás, 4. egyéb gazdasági építmény, 500 m2-t meghaladó szintterület esetén. 25. Falusias lakóterület (jele: FL) (1)

25


A falusias lakóterületen legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető: 1. legfeljebb 2 lakásos lakóépület, 2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 4. szálláshely szolgáltató épület, 5. kézműipari építmény, 6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben a 2-6. pontok esetében beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m2-t, 7. sportlétesítmény és közmű terület, amennyiben területe nem haladja meg az 1000 m2-t. (3) A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el: - önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és szállító járműveik számára. (1)

26. Vegyes terület A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál. (2) A vegyes terület lehet 1. településközpont vegyes terület 2. központi vegyes terület. (1)

27. Településközpont vegyes terület (jele: TV) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: 1. lakóépület, 2. igazgatási épület, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, 5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 6. sportépítmény, 7. parkolóház, üzemanyagtöltő. (3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen sem helyezhető el 1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, 2. termelő kertészeti építmény. (4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (1)

53

28. Központi vegyes terület (jele: KV) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális, egyházi, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) A központi vegyes területen elhelyezendő: 1. igazgatási épület, 2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 3. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, 4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 5. sportépítmény, 6. többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, 7. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, 8. a gazdasági és egyéb tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. (3) A központi vegyes területen az OTEK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. a (2) bekezdés 6. pontjában nem szereplő üzemanyagtöltő, 2. a (2) bekezdés 8. pontjában nem szereplő lakóépület. (4) A központi vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (1)

29. Gazdasági terület (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A gazdasági terület lehet: 1. kereskedelmi, szolgáltató terület, 2. ipari terület, 3. a települési infrastruktúra közmű területei.

30. Kereskedelmi-gazdasági szolgáltató terület (jele: KG) A kereskedelmi gazdasági szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: 1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, 2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 3. igazgatási, egyéb irodaépület, 4. parkolóház, üzemanyagtöltő, 5. sportlétesítmény. (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. egyéb közösségi szórakoztató épület. (1)

54

31.26 Ipari-gazdasági terület (jele: IG-1) (1)

(2)

(3)

(4) (5)

(6) (7)

Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari terület lehet: 1. jelentős mértékű zavaró hatású terület (IG-1-1), 2. egyéb ipari terület (IG-1-2, IG-1-5), 3. környezetbarát iparterület (IG-1-3, IG-1-4), 4. egyéb iparterület – gyepmesteri telep (IG-1-6). A jelentős mértékű zavaró hatású iparterület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó, nehézipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Az egyéb iparterület a nem jelentős mértékű zavaró hatású, elsősorban ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. A környezetbarát iparterület nem zavaró hatású, elsősorban könnyűipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, jelentős zöldterületi környezetbe helyezve. A gyepmesteri telepként kijelölt egyéb iparterületen az önkormányzati állategészségügyi feladatok ellátásához szükséges építmények helyezhetők el. Az ipari gazdasági területen – jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület kivételével – az OTEK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 2. oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

32. A települési infrastruktúra közmű területei (jele: IG-2) A települési infrastruktúra közmű területei kizárólag a település közműellátásának területigényes, nem közterületen elhelyezhető létesítményeinek elhelyezésére szolgál. A területek kialakítása az ágazati szabványok szerint történik. (2) A közmű területen elhelyezhető: 1. a település vízellátásának területigényes létesítményei (vízmű, víztározó, nyomásfokozó stb.), 2. a település szennyvízkezelésének területigényes létesítményei (tisztító, tároló, átemelő stb.), 3. a csapadékvízelvezetés területigényes műtárgyai, 4. az elektromos ellátás területigényes létesítményei (fogadóállomások, trafók), 5. a gázellátás területigényes létesítményei (gázfogadók, gáznyomás szabályozók), 6. a hőellátás területigényes létesítményei (fűtőmű, hőelosztó), 7. a távközlés területigényes létesítményei (telefonközpontok, műsorszórók, átjátszó állomások). (1)

33. Üdülőterület ( HÜ ) (1)

26

Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

Módosította: 143/KH/2005. (VI. 28.) sz. határozat 2. pontja 55

(2) Az üdülőterület hétvégiházas besorolású, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (3) A hétvégi házas területen belül kizárólag a terület ellátását biztosító kiskereskedelmi épület helyezhető el. (4) A hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.

34. Különleges területek ( KÜ ) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre,vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek ), a települési infrastruktúra jelentős intézményei stb.). (2) A különleges területek célját és használatuk fajtáját,a beépítés előírásait a Helyi Építési Szabályzat határozza meg. (3) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása: 1. a települési infrastruktúra középfokú és regionális szintű oktatási, művelődési, igazgatási, közbiztonsági, egészségügyi, szociális intézményei, valamint tartalék területei, 2. a városi zöldterületi rendszer településszerkezeti elemei, valamint a települési infrastruktúra egyes zöldterületet igénylő intézmény területei, valamint zöldterületet igénylő tartalék területei, 3. a települési infrastruktúra jelentős kereskedelmi és szolgáltató területei, bevásárlóközpontok, vásárterek városi piacok. 4. bánya területek, 5. részben beépítésre szánt mezőgazdasági területek, 6. a települési infrastruktúra környezetterhelő területei és a városgazdálkodással összefüggő telephelyei, 7. a települési infrastruktúra közlekedési építményeket befogadó területei, melyek nem közterületen helyezkednek el. (1)

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 35. Közlekedési és közmű területek ( jele: K ) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló: 1. közlekedési építmények, 2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 3. igazgatási épület, 4. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás. (1)

56

36. Zöldterületek ( jele: KP ) (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. (4) A zöldterületen elhelyezhető: 1. a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), 2. vendéglátó épület, 3. a terület fenntartásához szükséges épület. (5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. 37. Erdőterület (jele: E) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. (2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint 1. védelmi (védett és védő), 2. gazdasági, 3. egészségügyi – szociális, túrisztikai, (parkerdő) 4. oktatási – kutatási rendeltetésű lehet. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok,ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejüleg kell tekintettel lenni. (3) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. (4) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági üzemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervekben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók. (5) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ágváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz,erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. (6) A természetben összefüggő erdőterületen a tulajdonosok: 1. kötelesek társult erdőgazdálkodást folytatni, és e feladatok ellátására erdőgazdálkodót megbízni, 2. az erdő védelmének,valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért – erdőgazdálkodó hiányában – egyetemleges felelősséggel tartoznak. (1)

38. Mezőgazdasági terület A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. (2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi: (1)

57

a) nem mezőgazdasági jellegű építmények: 1. a köztárgyak, 2. a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek és gépjárművárakozóhelyek, 3. a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével), 4. a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei, 5. a közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), 6. a nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között), 7. a távközlés létesítményei, 8. a vízgazdálkodás (különösen a vízkárelhárítás, a vízkivétel, vízhasznosítás), 9. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, 10. a geodéziai jelek. b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények (terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító): 1. présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (a továbbiakban: gazdasági épület) és pince, 2. biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mező-, őrház) 3. Az 1996.évi LIV. TV. 15.§ (1) bekezdése szerinti termékvezetékek és műtárgyai, 4. komposztáló telep építményei, továbbá 5. a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kiskereskedelmi, vendéglátó, kereskedelmi szállásépület, sportolási létesítmény az egy helyrajzi szám alá tartozó és építési telekké alakított földrészleten, a telek legfeljebb 15%-os beépítettségével és legfeljebb 7,50 m-es homlokzatmagassággal helyezhetők el, az övezeti szabályozás betartása mellett.

39. Egyéb terület ( VT ) (1) Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek: - Külterületi és belterületi vízfolyások, és víztározók területe. (2) A területen belül csak a vízkárelhárítás építményei helyezhetők el.

VI. FEJEZET 40. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen Mellékletben meghatározott szabályokat a Településszerkezeti és Szabályozási Tervvel, valamint a Helyi Építési Szabályzattal együtt, azokkal összhangban kell alkalmazni.

58

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK27 Ózd város Településrendezési Terve Településrendezési Szabályzatához BELTERÜLETI HATÁR MÓDOSÍTÁSOK Kizárásra kerülnek az alábbi hrsz. területek: 01. TERÜLET /2. SZELVÉNY / 12049 12050 12054 12055 12056 12057 12058 04. TERÜLET / 15.-16. SZELVÉNY / 4059/4-7 4060 4061/1-3 4062 4063/1,2 4064/1,2 4626/2 4629/2 4630-4634 4635/1 út egy része 4635/124 út egy része 4635/125 4635/155 05. TERÜLET /15. SZELVÉNY / 4870/1,2 4871-4882 06. TERÜLET /15. SZELVÉNY / 2306 telekmegosztás utáni része 2316 telekmegosztás utáni része 2317 telekmegosztás utáni része 2323 telekmegosztás utáni része 2324 telekmegosztás utáni része 2331 telekmegosztás utáni része 2332 telekmegosztás utáni része 2335-2337 telekmegosztás utáni része 27

Megállapította: 31/KH/2002. (II. 26.) sz. határozat 3. pontja

2340/1 2344 2348 2350 2351 2357-2359 2360/1 2360/2 2361-2364 2369-2374 2380 2384-2393 2394/2 2398 2399 07. TERÜLET 191/1 191/5 198 08. TERÜLET 719 723 724/1-9 725-728

telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része /15. SZELVÉNY /

/15. SZELVÉNY /

09. TERÜLET / 14.-15. SZELVÉNY / 0447/47 10. TERÜLET /14. SZELVÉNY / 151 12. TERÜLET /14. SZELVÉNY / 10/122 15. TERÜLET /15.-20. SZELVÉNY / 7900/1 7901 7916 7917 16. TERÜLET 8308 8415/149 8453/1-3 8456 8457 8460/1-3 8462/2-4

/14. SZELVÉNY /

telekmegosztás utáni része telekmegosztás utáni része

8463 8465/2 18. TERÜLET /13. SZELVÉNY / 17181/2 20. TERÜLET /13. SZELVÉNY / 17425/3-5 telekmegosztás utáni része 17426/3, 5 telekmegosztás utáni része 17428/5-14 telekmegosztás utáni része 17431/18-21 telekmegosztás utáni része 17432/2, 5 telekmegosztás utáni része 17433/2, 3 telekmegosztás utáni része 17434/2,3,4,6 telekmegosztás utáni része 17436 telekmegosztás utáni része 17437 telekmegosztás utáni része 17438/4, 5 telekmegosztás utáni része 17439 telekmegosztás utáni része 17442 telekmegosztás utáni része 17443 telekmegosztás utáni része 23. TERÜLET 18629/1-3 18630

/24. SZELVÉNY /

24. TERÜLET 18548

/24. SZELVÉNY /

26. TERÜLET 18926 18927 18928

/24. SZELVÉNY /

27. TERÜLET 18874 18875 18876

/27. SZELVÉNY /

28. TERÜLET /24.-27. SZELVÉNY / 18770 18771 18772/2 18773 18774/1, 2 18775/1-4 18776 18777

29.28 TERÜLET

/24. SZELVÉNY /

30.29 TERÜLET

/24.-25. SZELVÉNY /

32.30 TERÜLET

/ 24. SZELVÉNY /

33. TERÜLET 5672

/24. SZELVÉNY /

34.31 TERÜLET

/24. SZELVÉNY /

35.32 TERÜLET 7920 7921 7922 7923 7924 7925 7926 7927 7928 7929 7930 7931 7932 7933 7934 7935 7938 7939 7942 7943

/15. és 20. SZELVÉNY/

Bevonásra kerülnek az alábbi hrsz. területek: 02. TERÜLET /6.-7. SZELVÉNY / 02005/10-14 telekmegosztás utáni része 02005/15-32 02005/33 telekmegosztás utáni része 02006 02007 telekmegosztás utáni része

03. TERÜLET 02009 02010/9 02011 28

/6.-7.-11.-16. SZELVÉNY / telekmegosztás utáni része

Hatályon kívül helyezte: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 7. pontja Hatályon kívül helyezte: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 7. pontja 30 Hatályon kívül helyezte: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 7. pontja 31 Hatályon kívül helyezte: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 7. pontja 32 Megállapította: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 8. pontja 29

02015 02019 02021 02020 02023 02023/24 02025 02026 02027 02028 02033/1-6 02033/8-12 02033/14-17 034/44 037 038/4 039 02 03 04/1 04/2 05-08 09/9 010/63 011-016 017/1-4 018/1-6 020/1-16 021/1, 2 022 024 025-032 033/1, 2 034/32 035/1 036/40, 41 038/1-3 040/1-5 041-046 047/1-7 048 049-051 053-055 056/2 061 062 063/34 064 065 066/1

telekmegosztás utáni része

egy része egy része

067-071 0543


11. TERÜLET 0447/29 0447/35-41 0447/45

/14. SZELVÉNY / telekmegosztás utáni része

13. TERÜLET 0437/1-3

/14. SZELVÉNY /


14. TERÜLET /9.-14. SZELVÉNY / 0375/44 0375/45-182 04115/3 telekmegosztás utáni része 17. TERÜLET 21607


19. TERÜLET 04168/4 04169

/13. SZELVÉNY / telekmegosztás utáni része út szabályozási szélessége

21. TERÜLET 04120


22. TERÜLET 05048/1-21


31. TERÜLET 0272 0273

/24.-25. SZELVÉNY /

35. TERÜLET 05063 05064/1-47 05065/1-33 05066 05067/1-26 05068/1-31 05069 05070/1-40 05071 05072/1-4 05073 05074/1-9 05075 05076/1-7

/19. SZELVÉNY /

2. SZÁMÚ FÜGGELÉK

Ózd város Településrendezési Terve Településrendezési Szabályzatához TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÉDELEM ALÁ VONANDÓ TERÜLETEK JEGYZÉKE 1. Településszerkezeti védelem alá vonandó területek 1.1. Uraj főutcája Védendő értékek A Településszerkezeti Terven jelölt területi határok között az utcák nyomvonalvezetése, a hozzá tartozó telekstruktúra, valamint az építészeti karakter (beépítési mód, tetőforma, homlokzatmagasság, homlokzati arányrendszer és anyaghasználat). A főutcán folyó patakmeder. Kétoldali fásítás szükséges. 1.2. Szentsimon főutcája Védendő értékek A Településszerkezeti Terven jelölt területi határok között az utcák nyomvonalvezetése, a hozzá tartozó telekstruktúra, valamint az építészeti karakter (beépítési mód, tetőforma, homlokzatmagasság, homlokzati arányrendszer és anyaghasználat). 1.3. Bolyok régi főutcája Védendő értékek A Településszerkezeti Terven jelölt területi határok között az utca nyomvonalvezetése és orsós teresedése, a hozzá tartozó telekstruktúra, valamint az építészeti karakter (beépítési mód, tetőforma, homlokzatmagasság, homlokzati arányrendszer és anyaghasználat). 1.4. Isten mezei lakóterület A lakóterület gyűrűs útja a Településszerkezeti Terven jelölt területi határokkal, a hozzá tartozó telekstruktúra, valamint az építészeti karakter (beépítési mód, tetőforma, homlokzatmagasság, homlokzati arányrendszer és anyaghasználat). 1.5. Sajóvárkony főutcája Védendő értékek A Településszerkezeti Terven jelölt határok között a patakkal kettészelt utca és a csatlakozó utcák nyomvonalvezetése, a patak menti fasor, a telekstruktúra, valamint az építészeti karakter (beépítési mód, tetőforma, homlokzatmagasság, homlokzati arányrendszer és anyaghasználat). 1.6. Hódoscsépány főutcája Védendő értékek A Településszerkezeti Terven jelölt határok között a főutca és csatlakozó utcák nyomvonalvezetése, a hozzá tartozó telekstruktúra, valamint az építészeti karakter (beépítési mód, tetőforma, homlokzatmagasság, homlokzati arányrendszer és anyaghasználat). 1.7. Ózd - falu főutcája - Petőfi tér - Újtelepi kolónia Gyár utcáig Védendő értékek

a) A Petőfi tér és a belőle tölcséresen vezető utak nyomvonalvezetése. b) Az Újtelepi kolónia úthálózati rendszere, telekstruktúrája. c) A Petőfi tér és Újtelepi kolónia közötti tömb karaktermeghatározást igényel. d) A régi Gyári központ úthálózati rendszere és telekstruktúrája. A helyi építészeti védelemmel összehangolva. 1.8. Somsály bányatelep, Rózsadomb Védendő értékek A Településszerkezeti Terven jelölt határok között az utcák nyomvonalvezetése, a hozzá tartozó telekstruktúra és építészeti karakter (beépítési mód, tetőforma, homlokzatmagasság, homlokzati arányrendszer és anyaghasználat). 1.9.33

33

Hatályon kívül helyezte: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 9. pontja

3. SZÁMÚ FÜGGELÉK Ózd város Településrendezési Terve Településrendezési Szabályzatához ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK 1. Országos természetvédelmi terület Szentsimoni Akasztó-domb Szil-tető Tarnavidéki Tájvédelmi körzet részeként a 04087, 04088, 04089 helyrajzi számú külterületek (Védetté nyilvánítása folyamatban van).

2.34

Országos védelem alatt álló létesítmények S.sz

Megnevezés

Cím

Hrsz.

.

34

Besorolá

1.

Római katolikus templom Ózd-Szentsimon,

17004

s M

2.

Barátság u. 2. Római katolikus templom Ózd-Sajóvárkony,

4286

MJ

3.

Nepomuki Szent János

Dobó István út 2. Ózd-Sajóvárkony,

4286

MJ

4.

szobor Dózsa György út 2. Római katolikus templom Ózd-Uraj,

14001

MJ

2287

MJ

5.

Lakóház és mellék-

Rákóczi u. 17. Ózd,

6.

épületei Volt Ózdi Tiszti Kaszinó

Kőalja u. 26. Ózd,

5267

M

7.

Volt Ózdi Olvasó Egylet

Gyár u. 2. Ózd,

5266

M

8.

Székháza Ózdi Városi Múzeum

Gyár u. 4. Ózd,

5190/3

M

9.

Ózdi Hivatalház

Gyár u. 24. Ózd,

5035/A

M

10.

Ózdi Gyári Uszoda

Rombauer tér 1. Ózd,

Módosította: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 10. pontja

11076

M

Ózdi Téglagyár

Törzsgyár Ózd,

11246

M

Fúvógépház

Törzsgyár Ózd,

11250 11140

M

13.

Ózdi Finomhengermű

Törzsgyár Ózd,

11089

M

14.

Törzsgyár Vasgyár, munkáskolóniák Ózd,

a

MJT,

és középületek műemléki Törzsgyár,

Településsze

MK

jelentőségű területe és

munkáskolóniák és egyéb

rkezeti

műemléki környezete

középületek

Terven jelölt

11. 12.

határokkal 3.35

35

Hatályon kívül helyezte: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 11. pontja

4. SZÁMÚ FÜGGELÉK Ózd város Településrendezési Terve Településrendezési Szabályzatához HELYI VÉDELEM ALÁ VONANDÓ TERÜLETEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK Épített környezet helyi védelme 1.36

Helyi építészeti védelem alá vonásra javasolt területek

Városközpont 1.1. Újtelepi kolónia az alábbi területi határokkal: Alkotmány utca, 48-as út, Petőfi tér, József Attila, Váci Mihály utca, Ózd patak. 1.2. Kisamerika, Nagyamerika az alábbi területi határokkal: Munkás utca, Lomb utca, Nagyamerika utca (7120 hrsz.), Ív utca. 1.3. Velence telep az alábbi területi határokkal: Petőfi Sándor utca, Damjanich utca, Hangony pata, Uraj patak. (Az országos védelem elrendeléséig!) Szentsimon 1.4. Szentsimon út - Harmaci utca 17053-17071/29 hrsz.-ok között. 1.5. Harmaci utca 17014/117020/2 hrsz.-ok között. 1.6. Szentsimon út 17398-17444 hrsz.-ok között. Sajóvárkony 1.7. Mekcsei utca környéke az alábbi területi határokkal: 4407 hrsz.-ú úttól a Dobó István útig a Mekcsei úti teleksor. 1.8. Dobó István utca nyugati (páros) oldal az alábbi területi határokkal: Álmos vezér utcától a 4105 hrsz.-ú útig. 1.9. Dobó István utca keleti (páratlan oldal) az alábbi területi határokkal: 36

Módosította: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 12. pontja

a) 3914-3979/3 hrsz.-ok között b) 3770-3845 hrsz.-ok között. 1.10. Dózsa György út keleti oldal 3670/1-3766 hrsz.-ok között. Hódoscsépány 1.11. Csépány utca keleti oldal az alábbi területi határok: a) Hossó utcától - Pál Gazda közig b) Pál Gazda köztől - 18207 hrsz.-ú útig c) 18207 hrsz.-ú úttól - Domb utcáig. Somsály 1.12. Rendelő utca - Rózsadomb utca - Cser utca - belterületi határ. 1.13. Deák Ferenc utca keleti oldal 18531-18543 hrsz.-ok között. Farkaslyuk 1.14.37 1.15.38 A helyi építészeti védelem alá vont területeken védendő a kialakult telek, a beépítési forma, az építési hely, az épület tömege és karaktere. 2.39 Helyi építészeti védelem alá vonásra javasolt épületek 1. Susa 12045 hrsz 2. Susa 12019 hrsz 3. Susa 12021 hrsz 4. Susa 12007 hrsz 5. Petőfi tér Könyvtár épület 6. Római katolikus templom (Ív út) 7. Református templom (Újtelep) 8. Evangélikus templom (Váci Mihály út)

37

Hatályon kívül helyezte: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 12. pontja Hatályon kívül helyezte: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 12. pontja 39 Módosította: 203/KH/2007. (IX. 25.) sz. határozat 2. sz. mellékletének 13. pontja 38

1998. (X. 01.) sz. rendelete Ózd város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről (egységes szerkezetben)

Recommend Documents