123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény - 14. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a 45. §-a (7) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el:
I. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya az ivóvízminıségő vízigények kielégítését, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló, igénybe vett, lekötött vagy távlati hasznosítás érdekében kijelölt vízbázisokra, továbbá az ilyen felhasználású víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízilétesítményekre terjed ki, amelyek napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosítják. (2) Az (1) bekezdés szerinti vízbázisokat, vízilétesítményeket e rendelet szerinti fokozott védelemben (a továbbiakban: védelem) kell tartani. (3) Közcélú vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy ilyen célt szolgáló vízhasználathoz, továbbá a jövıbeni ivóvízellátás célját szolgáló vízbázisok (a továbbiakban: távlati ivóvízbázis) védelme érdekében e rendelet szerinti védıidomot, védıterületet, védısávot kell kijelölni. (4) Saját célú vízilétesítmény esetén a védıidom, a védıterület, a védısáv kijelölhetı. (5) A külön meghatározást igénylı fogalmak jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. § (1) A védelem, felszín alatti vízbázisnál védıidom, védıterület; felszíni vízkivétel esetén védıterület; a kivett víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízilétesítmény esetén védıterület, illetve védısáv meghatározását, kijelölését, kialakítását és fenntartását jelenti. (2) A védelem a biztonsági intézkedések részleges vagy teljes körő végrehajtásával valósítható meg. (3) A védelem érdekében a) felszín alatti vízbázis esetében a védıidomot és védıterületet belsı, külsı, valamint hidrogeológiai, b) felszíni vízkivételnél a védıterületet, belsı, külsı és hidrológiai védıövezetekre osztva kell meghatározni, kijelölni, kialakítani, és fenntartani. (4) A védıövezetek, a védelem céljával összefüggı és a terület használatával kapcsolatos korlátozások szempontjából egységes és kapcsolódó rendszert alkotnak. (5) A védıövezetek határait a hidrológiai, hidrogeológiai adottságok, továbbá a) az igénybe vett vagy lekötött vízbázisoknál a vízbázis engedélyezett víztermelése, b) a távlati vízbázisoknál a vízbázis teljes kapacitása és e rendelet 2., illetıleg 3. számú mellékletében foglaltak alapján kell meghatározni. 3. § (1) A felszín alatti vízbázisok esetén a 2. számú melléklet szerinti a) belsı védıidom, védıövezet rendeltetése: a vízkivételi mő, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyezıdéstıl és a megrongálódástól; b) külsı védıidom, védıövezet rendeltetése: a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyezı anyagok elleni védelem; c) hidrogeológiai védıidom, védıövezet rendeltetése: a le nem bomló szennyezı anyagok elleni védelem, amelyet vagy a vízkivétel teljes utánpótlódási területére (vízgyőjtıjére) vagy meghatározott részére kell kijelölni. (2) A hidrogeológiai védıidom, illetve védıövezet a 2. számú melléklet szerinti „A”, „B” és „C” védızónákból áll. (3) A belsı védıövezet kialakítása minden esetben kötelezı. (4) A külsı védıövezetet és a hidrogeológiai védıövezet „A” és „B” védızónáit akkor kell kijelölni, ha az adott védıidomnak van metszete a felszínen. (5) Ha a teljes felszín alatti utánpótlódási terület nagyobb a „B” védızónánál, a „C” védızóna kérelemre vagy hivatalból kijelölhetı, ha azt a vízbázis védelme indokolttá teszi. (6) A távlati és a lekötött felszín alatti vízbázisoknál
a) belsı és külsı védıidomot, illetıleg védıövezetet nem kell meghatározni, b) a hidrogeológiai védıidom, illetıleg védıövezet „A” belsı zónáját csak akkor kell meghatározni, ha a tervezett vízkivételek konkrét helye, mélységköze, a kutankénti víztermelés már megközelítıleg ismert; c) a hidrogeológiai védıidom, illetıleg védıövezet „B” külsı zónáját minden esetben meg kell határozni.
II. A védıidomok, védıterületek és védısávok meghatározása 4. § (1) A felszín alatti vízbázis védıidomát, védıterületét az elérési idı alapján, állandó (permanens) vízmozgást feltételezve, a vízkivételi mőtıl kiindulva kell méretezni. A számítások során a felszín és a telített zóna felszíne közti szivárgási idıt figyelmen kívül kell hagyni. (2) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség (a továbbiakban: felügyelıség) engedélyezheti a felszín alatti vízbázis védıidoma és védıterülete meghatározását becsült adatokra alapozott hidraulikai számításokkal a) belsı és külsı védıidomra vagy védıövezetre vonatkozóan, ha a tervezett, illetıleg engedélyezett vízkivétel legnagyobb havi termelése a 3000 m3-t, b) a hidrogeológiai védıidomra vagy védıövezetre vonatkozóan, ha a tervezett, illetıleg engedélyezett vízkivétel legnagyobb havi termelése a 30 000 m3-t (forrásoknál a 3000 m3) nem haladja meg. (3) A felszín alatti vízbázisok védıidomait, védıterületeit, övezeteit és zónáit a 2. számú melléklet szerint, annak biztonsági tényezıit alkalmazva kell méretezni. 5. § A felszíni vízre telepített vízkivétel védelme érdekében belsı és külsı, valamint hidrológiai védıövezetet kell kijelölni, amelyet a 3. számú melléklet alapján úgy kell méretezni, hogy a) ha a tavak, tározók esetében a víz tartózkodási ideje a 120 napot nem haladja meg, akkor minden tápláló vízfolyásra, ha meghaladja, akkor a vízkivételtıl számított 1 km-en belül betorkolló vízfolyásokra is ki kell jelölni a külsı védıövezetet; b) a folyók és egyéb vízfolyások esetében az árvízvédelmi gátrendszer mentett oldalán csak akkor kell külsı védıövezetet kialakítani, ha e terület lefolyása a külsı védıövezettel érintett partszakaszon jut a vízfolyásba, továbbá, ha a vízkivétel közelében partiszőréső kutak is találhatók, és ezek védelme azt szükségessé teszi; c) ha a vizsgálatok szerint a vízfolyáson adott (a 3. számú melléklet szerinti) távolságon belül a túlparti szennyezés semmilyen vízállásnál nem juthat a vízkivétel helyéhez, a parti védıövezetet elégséges csak a vízkivételnek megfelelı parton kialakítani; d) ha a külsı védıövezettel érintett szakaszon belül mellékfolyók vagy patakok torkollnak a vízfolyásba, a védıövezetet azokra, valamint azok partjaira is ki kell terjeszteni, kivéve a túlparton betorkolló vízfolyásokat, amennyiben vizsgálatok igazolják, hogy azok szennyezı hatása semmiképp sem érheti el a vízkivétel helyét. 6. § A vízkezelı és -tároló, valamint az ásvány- és gyógyvíztároló mőtárgyak védelmére a védıterületet, a vízszállító és -elosztó vezeték védelmére a védısávot a 4. számú melléklet alapján úgy kell kijelölni, hogy a) b) párhuzamosan haladó víz- és szennyvízvezetékek esetében - ha a csatornacsı mélyebben fekszik mint a vízcsı, továbbá a vízcsı száraz talajban van, és a védısáv kialakítása rendkívüli nehézséggel jár - az elıírt távolságoktól el lehet térni, de ekkor az érintett csatornaszakaszt vízzáró kivitelben (így például poliészterrel burkolt acélcsı, poliészterrel vagy legalább 10 cm vastag betonnal burkolt azbesztcementcsı) kell megépíteni; c) a védısávon belül szennyezést okozó tárgyat, anyagot, valamint olyan mőtárgyat elhelyezni, mely a vezetéket rongálhatná, tilos. A védısávból az üzemen kívül helyezett régi vezetékeket el kell távolítani. A védısáv felszínén szennyezett vizet (így például szennyvizet), nyílt árokban vezetni tilos. Ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor a nyílt ároknak a védısáv feletti és ehhez csatlakozó, a talajviszonyoktól függıen legalább 2-2 méteres szakaszát vízzáróan kell burkolni. 7. § A számítások vagy mőszaki becslés alapján meghatározott, méretezett védıidomot, védıterületet az alábbiak szerint kell lehatárolni: a) a védıidom esetében meg kell adni a térbeli idom vízszintes vetületét, a földfelszínhez viszonyított legközelebbi és legtávolabbi pontját (méterben); b) a védıterület határait a felszíni tereptárgyakhoz, terepvonalakhoz, terepalakulatokhoz, egyéb természetes vagy mesterséges tájékozódási pontokhoz, illetıleg az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán szükség esetén annak nagyításán - feltüntetett adatokhoz (vonalakhoz) igazítva oly módon, hogy azok magukba foglalják a számítások alapján meghatározott idomot, területet;
c) a több vízilétesítmény (vízkivételi mő) védıterületét magába foglaló területet - mint a vízilétesítmények közös védıterületét - úgy, hogy az lehetıleg egyszerő felületi idom legyen.
A védıidomok, védıterületek, védısávok kijelölése 8. § (1) A védıidomot, védıterületet és védısávot a védett vagy védeni tervezett vízbázis, vízilétesítmény megvalósítására, a vízhasználat gyakorlásának engedélyezésére hatáskörrel rendelkezı felügyelıség e rendelet elıírásai alapján jelöli ki. (2) A kiemelt vízminıségvédelmi vagy természetvédelmi oltalom alatti területen lévı vagy azt érintı vízbázis védıidoma, illetıleg védıterülete kijelölése, kialakítása és fenntartása során a külön jogszabály szerinti környezetvédelmi és a természetvédelmi elıírásokat is alkalmazni kell. (3) A már igénybe vett és az igénybe venni tervezett vízbázis védıidomának, védıterületének kijelölése iránt, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl szóló miniszteri rendelet elıírásai szerinti adatokat és mellékleteket tartalmazó kérelmet kell benyújtani a felügyelıséghez. (4) A kijelöléssel, kialakítással és fenntartással kapcsolatos vízügyi hatósági eljárás során - üzemelı vízkivétel (igénybe vett vízbázis) esetében - a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl szóló miniszteri rendelet szerint benyújtott dokumentáció alapján dönteni kell a) a védelem alá helyezett vízbázis, vízilétesítmény, vízkivétel megjelölésérıl, továbbá a védıidomok, védıterületek megállapításáról; b) a védelem alá helyezett vízkivételi mővek megjelölésérıl, rögzítve azok vízgazdálkodási rendeltetését, helyét, létesítési és üzemeltetési engedélyének számát, a megcsapolt mélységközt, az engedélyezett vízmennyisége(ke)t; c) a védelem alá helyezett vízkészletrıl és az azt magába foglaló földtani képzıdmények megjelölésérıl, megadva és tömören jellemezve a védelem szempontjából fontos tényezıket; d) védıidomok, védıterületek lehatárolásáról, feltüntetve a védıidomok felszínt el nem érı, a védıterületnél nagyobb kiterjedésének felszíni vetületei vonalát is; a védıterületekkel érintett ingatlanoknak ingatlan-nyilvántartási térképi bemutatásával, feltüntetve, illetve megadva az egyes ingatlanok mővelési ág szerinti besorolását és tényleges használati módját; a szennyezı forrásokat és minden, a vízkészletet érintı beavatkozást; e) a védıterületekre vonatkozó területhasználati korlátozásokról, az elıírt intézkedések felsorolásáról, megadva a megvalósítás idıbeli ütemezésére vonatkozó elıírásokat; az egyes védıidomokat, védıterületeket illetıen meg kell határozni azokat a tevékenységeket, melyeket ea) tilos végezni, vagy eb) feltételekkel, korlátozásokkal, ellenırzéssel, hatósági engedély alapján lehet végezni, megadva a korlátozásra, ellenırzésre vonatkozó konkrét elıírásokat, ec) feltételekkel (korlátozásokkal, ellenırzéssel) hatósági engedély nélkül is lehet végezni; f) a védıterületek kialakításával vagy fenntartásával kapcsolatos egyéb hatósági eljárás kezdeményezésérıl (így például építési, telekalakítási, tilalom elrendelésérıl) hivatkozással az eljárás megindítását megalapozó körülményekre; g) az engedélyes által a védıterületen, valamint a környezethasználó által a szennyezıforrások körül létesítendı (üzemeltetendı) megfigyelı hálózat kialakításáról és üzemeltetésére vonatkozó elıírások megadásáról, a feladatok ellátásához szükséges szolgalmak alapításáról kötelezettségének elrendelésérıl; h) a védıterületeken lévı vízilétesítményekre vonatkozóan szükséges mérési, adatgyőjtési, adatszolgáltatási, állapotértékelési kötelezettségek felsorolásáról; i) a védıterületek bekerítésére, táblákkal való megjelölésére, ırzésére vonatkozó elıírások megadásáról; j) a védıterületek gondozására, karbantartására vonatkozó, az engedélyes kötelezettségébe tartozó feladatok megadásáról; k) a védıterületek védelmét szolgáló lakossági tájékoztató anyagok elkészítésérıl és terjesztésérıl, a területhasználókkal való kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettségek felsorolásáról; l) a védıidomok, védıterületek következı felülvizsgálatának idejérıl, meghatározva azokat az eseteket, melyek bekövetkezése esetén a határozat felülvizsgálatát kezdeményezni kell. (5) A (4) bekezdés d) pontjához kapcsolódóan védıterületenként elkülönített tételes felsorolást kell készíteni a belsı, külsı és az „A” hidrogeológiai védıövezetekre és zónákra vonatkozóan, tartalmazva az ingatlan mővelési ág szerint besorolását, a tényleges területhasználatot, a védelmi intézkedések szempontjából figyelembe veendı minden létesítményt és tevékenységet, ami hatással lehet a vízkészlet állapotára, a vízbázis védettségére, továbbá az ingatlantulajdonosok vagy az egyéb jogcímen használók nevét, postacímét. (6) A hidrogeológiai „B” zónában a (5) bekezdésben foglaltak azokra az ingatlanokra vonatkozóan végzendık el, amelyeken tényleges mőszaki beavatkozás vagy a területhasználat megváltoztatása szükséges.
(7) A védıidom, védıterület kijelöléséig az elızetesen lehatárolt védıidomokra, védıterületekre vonatkozóan a felügyelıségnek e rendelet 10-14. §-aiban foglaltakat kell figyelembe vennie. Az elızetesen lehatárolt védıidomokat, védıterületeket a vízikönyvben kell nyilvántartani. 9. § A határozatot megalapozó dokumentációt a létesítés során szerzett információk, adatok, továbbá az üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján, de legkésıbb az üzemeltetési engedély kiadását követı 10 éven belül az engedélyesnek felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat eredményét a határozatot hozó felügyelıségnek meg kell küldeni. A felülvizsgálat eredményétıl függıen hivatalból vagy kérelemre intézkedni kell a kijelölt védıterület, védıidom, védısáv módosításáról.
III. A védıidommal, a védıterülettel, a védısávval érintett ingatlanok használata és a védelem érdekében szükséges használati korlátozások 10. § Az egyes védıidomokban, védıterületeken olyan tevékenység végezhetı, amely a kitermelés elıtt álló vagy a már kitermelt víz minıségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. 11. § (1) A belsı védıidomban és védıövezet területén csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetık el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. A létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyezı anyag ne kerülhessen a vízbe, a terepfelszínre vagy a felszín alá, a vizet győjtı, kitermelı, szállító berendezésekbe. (2) A belsı védıövezet területén: a) elhelyezett létesítményekben keletkezı szenny- és használt vizet nyomáspróbával ellenırzött, kettısfalú szennyvízcsatornában kell kivezetni a védıterületrıl úgy, hogy a külsı védıövezeten elıírt feltételeket kielégítse. A kettısfalú csatorna vízzáróságát havonta kell ellenırizni a belsı védıövezeten kívül elhelyezett szivárgásmentes figyelıakna alkalmazásával, melyben a csatorna és a védıcsı közötti győrőstérbıl az esetlegesen elszivárgó vizek összegyőjthetık, majd a külsı védıövezeten kívülre továbbíthatók. Az ellenırzés elvégzését, valamint annak eredményét a vízkivételi üzemnaplóban rögzíteni kell; b) a terepfelszínt úgy kell kialakítani, hogy ott csapadékvízbıl visszamaradó pangó vizek ne keletkezhessenek. A védıövezeten lehetıleg összefüggı füvesített felületet kell kialakítani, ahol trágyázás (szerves és mőtrágyázás), valamint növényvédı szerek használata tilos. A nem füvesíthetı felületeket idıtálló, szennyezést nem okozó anyaggal kell burkolni. Felszínközeli vízadók, valamint vezetékek és mőtárgyak közelében csak olyan fák, bokrok telepíthetık, melyek gyökérzete ezeket nem éri el; c) a folyószakasz mederviszonyait csak úgy szabad megváltoztatni, hogy az ne legyen káros hatással a vízkivételre, és a víz minıségére; d) közcélú vizilétesítmények esetén az övezetet magába foglaló földrészletnek - az építmény tulajdonjogától függetlenül - állami vagy önkormányzati tulajdonban kell állni. A belsı védıövezetet be kell keríteni és szükség esetén biztonságáról egyéb módon, így különösen ırzéssel is gondoskodni kell; e) rendszeresen a vízilétesítmény üzemeltetıjének azok a dolgozói tartózkodhatnak, akik ott munkát végeznek, és a külön jogszabályban meghatározott rendszeres egészségügyi ellenırzést igazoló egészségügyi könyvvel rendelkeznek. Belépésre jogosultak továbbá az itt dolgozók munkájának irányítói, valamint az ellenırzésre jogosult hatósági személyek, továbbá azok, akiket a védıterület tulajdonosa erre (így például átmeneti munkavégzésre) esetileg feljogosít. A belépésre engedélyt adó köteles gondoskodni arról, hogy az ideiglenesen ott tartózkodók szennyezést ne okozzanak. 12. § (1) A felszín alatti vízbázisok külsı védıövezetén és védıidomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetıleg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyezı anyag, illetve élılény kerülhet, tilos. (2) A külsı védıövezet területén: a) szükség szerint tereprendezést kell végezni úgy, hogy ott pangó víz sem elöntésbıl, sem csapadékból ne keletkezzen. A hullámtéri vízmővek felépítményét úgy kell kialakítani, hogy a kutakba és egyéb létesítményekbe felszíni víz árvíz esetén se kerülhessen. A területet elöntı árvíz levonulása után gondoskodni kell a bomlékony és korhadó, a felszín alatti víz szennyezését elıidézı anyagok eltávolításáról; b) a meglévı áthaladó közutat és az útárkot vízzáró burkolattal kell ellátni. Az útárkot úgy kell kialakítani, hogy a vizeket a külsı védıterület határán kívülre vezesse. Új közút nem létesíthetı. A külsı védıövezeten áthaladó szakaszokon az útfenntartáshoz használatos anyagokat tárolni tilos;
c) a közutakon a külsı védıövezeten áthaladó útszakasz egészére vonatkozó „Megállni tilos” táblákat kell elhelyezni. Veszélyes vegyi anyagokat szállító teherjármővek számára a külsı védıövezetet megfelelı táblákkal ellátott elkerülı terelıutat kell kijelölni; d) a létesítmények, így például lakóépületek, sport- és szabadidı-létesítmények, üzemek szennyvizét zárt, nyomáspróbával ellenırzött szennyvízcsatornával kell elvezetni; e) a növénytermesztéssel összefüggésben meg kell állapítani, hogy az milyen hatással van a védelemben részesülı vízre. Ehhez meg kell vizsgálni a termıtalajt, a víz fölötti képzıdményeket és a vizet. A vizsgálati eredmények alapján meg kell állapítani, hogy ea) okozott-e a növénytermesztés kimutatható károsodást a vízben; eb) a termıtalaj és a víz fölött elhelyezkedı képzıdmények állapotából lehet-e arra következtetni, hogy meghatározott idın belül a víz károsodni fog, vagy a víz az alkalmazott növénytermesztési technológia mellett elıreláthatólag hosszú idı alatt sem károsodik. (3) Amennyiben a vizsgálat eredményétıl függıen megállapítható, hogy a) a növénytermesztés a víz károsodását okozta vagy meghatározott idın belül okozhatja, és a vízkivétel fenntartása érdekében a károsodás megszüntetése indokolt, az illetékes felügyelıség, valamint a növényegészségügyi és talajvédelmi hatóság által alkalmasnak tartott technológiát kell alkalmazni, amely mellett a víz további károsodása, a károsodás lehetısége megszőnik; b) a növénytermesztés alkalmazott módja nem károsítja a vizet, az adott technológia csak az illetékes hatóságok olyan állásfoglalása alapján változtatható meg, amely szerint a megváltoztatott technológia sem lesz káros hatással a vízre. (4) A külsı védıövezet területén: a) a mezıgazdasági földterület használója a tevékenységérıl a (3) bekezdés szerinti hatósági állásfoglalás alapján szolgáltat adatot a felügyelıségnek. Amennyiben megállapítható, hogy a víz károsodik vagy károsodása várható, az alkalmazott technológiát a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint meg kell változtatni; b) tilos az állattenyésztés, azonban háziállatok (kutya, macska és - korlátozott számban - baromfi) tartása megengedhetı. Baromfitartás esetén az ólakat úgy kell kialakítani, hogy a talaj és talajvíz szennyezıdése kizárt legyen (így például vízzáró kivitellel, zárt hulladékszállítással). Egyes esetekben (így például 2 m-nél mélyebb talajvízszint) ellenırzés mellett a legeltetés is megengedhetı, de az állatok itatása és deleltetése a védıterületen kívül történjen; c) tilos folyékony üzemanyagot vagy vegyi anyagot tárolni. A vízmő mőködtetéséhez szükséges üzemanyag, illetıleg vegyszer tárolását szolgáló fém, illetve mőanyag tartályt olyan vízzáró betonmedencében kell elhelyezni, amely a tartály meghibásodása esetén a teljes üzemanyag-mennyiséget magában foglalja; d) a folyószakasz mederviszonyait partiszőréső vízkivétel esetében csak úgy szabad megváltoztatni, hogy az ne legyen káros hatással a víz minıségére. (A védıövezetet legalább a partiszőréső vízkivételi létesítmények és a partél közötti területen ki kell jelölni); e) kutató fúrás vagy új kút a - felügyelıség engedélye alapján - csak akkor létesíthetı, ha a meglévı vízkitermelés zavarása nélkül (így például más vízadóréteg felhasználásával) további vízkivételt, a vízmő tönkrement kútjának pótlását vagy a vízkészlet mennyiségének, minıségének ellenırzését szolgálja. 13. § (1) A hidrogeológiai védıidomokban és a védıövezetek területén: a) tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minıségének károsodását okozza; b) tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében ba) csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége, bb) 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerül a vízkészletbe, bc) olyan lebomló anyag jut a vízkészletbe, amelynek mennyisége, jellege vagy bomlásterméke a felszín alatti víz minıségének károsodását okozza; c) olyan vegyi anyaggal, amely a vizet károsíthatja, vagy amelybıl a víz minıségét károsító anyagok oldódhatnak ki, csak zárt építményben szabad dolgozni; d) a növénytermesztésre a 12. § (2) és (3) bekezdésben leírtakat kell értelemszerően alkalmazni; e) önellátást szolgáló állattartás megengedett, de azt meghaladó mértékő állattartás és víziszárnyas telep csak a „B” zónában lehetséges -, a hulladék (trágya) kezelése és tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyezıdhessen (így például a trágyalét vízzáró tartályban vagy medencében kell győjteni, és ellenırzött módon, a hidrogeológiai védıövezeten kívül vagy legfeljebb annak „B” zónájában lehet felhasználni); f) meglévı tárolóhelyen bármely, a vizet károsító folyékony anyagot csak úgy szabad tárolni, hogy fa) a tárolótartály állapota kívülrıl is bármikor ellenırizhetı legyen, vagy fb) az üzemeltetı a felügyelıség által engedélyezett módon tervezett és üzemeltetett rendszer segítségével rendszeresen ellenırizze, hogy nem kerül-e károsító anyag a felszín alatti vízbe;
g) a vizet károsító folyékony anyagok tárolására szolgáló új tárolóhelyet úgy kell kialakítani, hogy ga) a tárolótartály állapota kívülrıl bármikor ellenırizhetı legyen, gb) a tárolótartály olyan vízzárófalú teknıben vagy tartályban legyen, amely - meghibásodás esetén - a teljes tárolt folyadékmennyiséget befogadja; h) a vízre veszélyes anyagot (így például ásványolajtermék) szállító csıvezetéket a területen akkor lehet átvezetni, ha a vezeték biztonságát (így például külön burkolattal) megteremtik, gondoskodnak a vezeték rendszeres (így például havi ultrahangos) ellenırzésérıl és azt csıtörés esetére leállító automatikával látják el. 14. § (1) A védıidomok, védıterületek és védıövezetek igénybevételénél az 5. számú mellékletben foglaltakat kell figyelembe venni. (2) A „C” védızóna kijelölése esetén az arra vonatkozó korlátozások nem lehetnek szigorúbbak a „B” zónára elıírtaknál. 15. § (1) Ha a védıterület, védıidom kialakítása érdekében a tulajdoni és használati korlátozások mellett vagy azokon túlmenıen a védıterületen már meglévı épületek, illetıleg más építmények eltávolítása, áthelyezése, átalakítása szükséges, ezt a védıidomot, védıterületet kijelölı hatóság külön megkeresése alapján a hatáskörrel rendelkezı közigazgatási szerv rendeli el. (2) A védıterületen belül új, az 5. számú mellékletben foglaltak alapján megengedhetı és e rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az külön jogszabály elıírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor a felügyelıség egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet elıírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetıleg a korlátozásokat. Az egyedi vizsgálathoz szükséges dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértıi tevékenységrıl szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértıi jogosultsággal rendelkezı szakértık is elkészíthetik. (3) Ha a védıterület kialakításakor vagy ellenırzésekor megállapítható, hogy a már meglévı létesítmények nem felelnek meg a vonatkozó rendelkezéseknek, abban az esetben a) meg kell állapítani, hogy a vízbázis mennyiben károsodott, b) károsodás esetén a károsodást, illetve annak kiváltó okát meg kell szüntetni, az esetleges késıbbi károsodás elkerülése érdekében ellenırzı rendszert kell kialakítani. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a létesítmény tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója, a létesítmény üzemeltetésének átalakításával köteles a további károsítást megakadályozni. (5) A (2) és (4) bekezdések alapján indult eljárásoknál és a költségek viselésénél alkalmazni kell a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó elıírásokat. (6) Olyan vízilétesítmény, illetıleg vízhasználat esetén, ahol a védıidom, védıterület, védısáv kijelölésével összefüggésben a 10-14. §-ok szerinti - a megfelelı védelmet szolgáló - tevékenység elvégzése szükséges, a vízjogi üzemeltetési engedély csak ezek figyelembevételével adható ki. (7) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén a vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell a kijelölt és kialakított védıidomról, védıterületrıl, védısávról, valamint az annak megállapításával kapcsolatos, a vízilétesítmény tulajdonosát, illetve az üzemeltetési engedély jogosítottját, továbbá a kijelöléssel érintett ingatlanok tulajdonosait, illetıleg egyéb jogcímen használóit érintı jogokról és kötelezettségekrıl. (8) A vízilétesítmény tulajdonosa a védıidom, a védıterület kijelölésével, fenntartásával kapcsolatos tulajdoni, használati és egyéb korlátozásokból eredı károkért külön jogszabály elıírásai szerint köteles helytállni. (9) Nem jár kártalanítás: a) a jogszabály alapján hatósági engedélyhez kötött, de annak hiányában vagy attól eltérıen folytatott tevékenység korlátozásáért, illetıleg megszüntetéséért, ha e tevékenységgel okozati összefüggésben a vízkészlet károsodik; b) az olyan vízminıségvédelmi intézkedésekért, amelyeknél - jogszabály alapján - kártalanításra egyébként sem kerülhet sor. (10) A védett közcélú vízilétesítmény belsı védıövezetére esı ingatlanrészt az állam vagy az önkormányzat - figyelemmel a 11. § (2) bekezdés d) pontjára - adásvétel vagy kisajátítás útján köteles megszerezni. 15/A. § (1) A közcélú vízilétesítmény belsı védıövezetére esı ingatlan esetén a vételi ajánlatot a védett közcélú vízilétesítmény üzemeltetıje (a továbbiakban: üzemeltetı) teszi meg, illetve az adásvétel meghiúsulása esetén kezdeményezi a kisajátítási eljárás megindítását. (2) Az adásvétellel vagy kisajátítással megszerzett ingatlan - a közcélú vízilétesítmény tulajdonosától függıen - állami vagy önkormányzati tulajdonba kerül. 15/B. § (1) Az adásvételre, illetve a kisajátításra fordított összeget az üzemeltetı az általa befizetett vízkészletjárulékból igényelheti vissza.
(2) A visszaigénylésre - az addig a tárgyévben befizetett, vissza nem igényelt vízkészletjárulék összegét meg nem haladó mértékben - a vízkészletjárulék bevallási kötelezettséghez igazodóan negyedévente, illetve az éves összesített bevallás benyújtását követıen van lehetıség. Az üzemeltetı a bevallás benyújtását követı 15 napon belül nyújthatja be a vízkészletjárulék visszaigénylésére irányuló kérelmet. (3) A kérelemben meg kell jelölni a védıterületet kijelölı jogerıs határozat számát és - a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel - mellékelni kell: a) a belsı védıövezet, mint földrészlet feletti rendelkezési jog megszerzését igazoló okiratokat (adásvételi szerzıdés vagy jogerıs kisajátítási határozat) b) a belsı védıövezetre esı ingatlanra vonatkozó tulajdoni lapot, melyen bejegyzés vagy széljegyzet igazolja a tulajdonszerzést. (4) A felügyelıség a visszaigénylés megalapozottságának elbírálása kapcsán a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott adóhatósági jogkörben az adózás rendjérıl szóló törvény a bevallások utólagos vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseinek megfelelıen folytatja le az eljárást. (5) A visszaigénylésre irányuló kérelemrıl a felügyelıség dönt. (6) Amennyiben a felügyelıség pénzforgalmi számláján a kifizetéshez szükséges fedezet rendelkezésre áll, gondoskodik annak kifizetésrıl. (7) Amennyiben a felügyelıség pénzforgalmi számláján a fedezet nem áll rendelkezésre, úgy a felügyelıség a jogerıs határozatának egy példányát megküldi a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: kincstár). A kincstár a jogerıs határozatban meghatározott összeget visszautalja a felügyelıség pénzforgalmi számlájára. (8) A felügyelıség a határozat jogerıre emelkedésétıl számított harminc napon belül gondoskodik a visszaigényelt összeg kifizetésérıl. (9) Ha a kérelmezı a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott rendelkezési jog megszerzését vagy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott tulajdonszerzést nem igazolja, a felügyelıség az adatok szolgáltatása érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. 16. § (1) A védıidom, védıterület, védısáv kijelölésével érintett ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a felügyelıségnek a védıterület kijelölésérıl és fenntartásáról rendelkezı határozata alapján köteles tőrni, hogy a vízilétesítmény üzemeltetıje vagy a hatósági ellenırzésre jogosult személyek az ingatlanra belépjenek és azt a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben használják, de ez az ingatlan rendeltetésszerő használatát nem zárhatja ki, és aránytalan mértékben nem akadályozhatja. (2) Az (1) bekezdésben szereplı használat jogának gyakorlásával összefüggı kártalanításra - az általános jogszabályi elıírások figyelembevételével - e rendelet elıírásait kell alkalmazni. (3) A védıterületen - a telekalakítási és építési tilalom elrendelésérıl szóló miniszteri rendeletben elıírtak szerint, összhangban a területfejlesztési és a területrendezési tervekkel - építési és telekalakítási tilalom rendelhetı el. 17. § (1) A vízbázis, vízilétesítmény engedélyese köteles: a) a külön jogszabály, valamint a védıterületet megállapító határozat és az üzemeltetési szabályzat szerint gondoskodni a védıterület fenntartásához szükséges létesítményekrıl, ezek fenntartásáról, üzemeltetésérıl; b) a 10-15. §-okban meghatározott feladatokkal járó kötelezettségek teljesítése érdekében a védıterületen ellenırzést végezni és szükség esetén az arra hatáskörrel rendelkezı közigazgatási szerveknél intézkedést kezdeményezni; c) a vízjogi üzemeltetési engedéllyel jóváhagyott vagy a külön jogszabályban meghatározott szervekkel egyetértésben kiadott üzemeltetési szabályzat szerint megállapított gyakorisággal - de évente legalább egy alkalommal - ellenırizni és vizsgálni a védett vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát, beleértve a védıterületen folytatott tevékenységeket is; d) a védıidom, védıterület, védısáv veszélyeztetésének, szennyezésének, károsításának esetén az érintett hatóságokat értesíteni. (2) A védıterület kijelölésérıl szóló határozattal érintett ingatlant a tulajdonos vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist, valamint a kitermelt vizet ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyezıdés ne érje. 18. § A belsı és külsı védıterületet, védısávot érintı korlátozásoknak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése mellett a hidrogeológiai, hidrológiai védıövezetekre vonatkozó jogokat, kötelezettségeket és tilalmakat a vízikönyvi nyilvántartás tartalmazza. 19. § (1) A védıterület, védıidom, védısáv meghatározásával, kialakításával, fenntartásával járó költségeket a) távlati ivóvízbázis esetén az állam, b) elvi vízjogi engedéllyel lekötött vízbázis esetén az elvi engedély jogosítottja, c) a vízkészlet hasznosítása, vízilétesítmény létesítése esetén a vízjogi engedéllyel erre jogot szerzett engedélyes (építtetı),
d) üzemelı vízkivétel, vízilétesítmény esetén a vízjogi üzemeltetési engedéllyel erre jogot szerzett engedélyes viseli. (2) A védıidomon, védıterületen, védısávon szükséges, valamint a hatósági határozattal elıírt feladatok ellátásához - külön jogszabályok alapján - pénzügyi támogatás igényelhetı. 20. §
Hatósági ellenırzés 21. § (1) A kijelölt és kialakított védıidomra, védıterületre, védısávra az e rendeletben és a hatósági határozatban elıírt rendelkezések, kötelezettségek, valamint a használati korlátozások érvényesülését a felügyelıség, az eljárásba bevont szakhatóságok, továbbá a vízmő üzemeltetıi (engedélyes) rendszeresen ellenırzik. (2) A felügyelıségnek az engedélyes 17. § (1) bekezdésében elıírt kötelezettsége mellett a 9. §-ban foglaltak szerint kell vizsgálnia, hogy a biztonságba helyezés (kijelölés) során elrendelt intézkedések biztosítják-e a védelmet. (3) A hatósági ellenırzés során vizsgálni kell különösen: a) a tulajdonosnak (használónak), üzemeltetınek a védıterület, védıidom, védısáv fenntartásával járó kötelezettségei teljesítését, illetve ezzel összefüggésben; b) az egyes védıövezeteket érintı tilalmak, tulajdonosi (használati) korlátozások érvényesülését; c) a védıidom, védıterület, védısáv által behatárolt vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát. (4)
IV. Záró és átmeneti rendelkezések 22. § (1) E rendelet 1997. szeptember 1. napján lép hatályba. (2)-(3) (4) (5) 23. § (1) A védıidomot, védıterületet e rendelet hatálybalépésekor a) üzemelı vízbázis (vízkivétel), vízilétesítmény és távlati vízbázis esetén a határozatnak megfelelı ütemezésben, b) c) folyamatban lévı engedélyezési eljárás alatt álló, de üzemeltetési engedéllyel még nem rendelkezı vízkivétel, vízilétesítmény esetén a határozatnak megfelelı ütemezésben, de nem késıbb, mint a hatálybalépéstıl számított 5 éven belül kell kialakítani. (2) A rendelet hatálybalépését követıen kérelemre vagy hivatalból indult vízjogi engedélyezési eljárás esetében a védıidomot, védıterületet a határozatban elıírtak szerint kell kialakítani. (3) A (1) bekezdés szerinti határidık elmulasztása esetén a felügyelıség a kiadott üzemeltetési engedélyt kártalanítási kötelezettség nélkül hivatalból visszavonja. (4)
1. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában 1. elérési idı: az az idıtartam, ami alatt egy adott pontból a vízrészecske a vízkivételig eljut; 2. lebomló szennyezıanyag: olyan szennyezıanyag, amely meghatározott körülmények között beavatkozás nélkül - meghatározott idı alatt úgy változik meg, hogy egészséget nem károsító, nem szennyezı, környezeti kockázatot nem okozó anyaggá alakul;
3. védıidom: az üzemelı vagy tervezett vízkivételi mőveket (berendezéseket) körülvevı felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minıségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani; 4. védıterület: az üzemelı vagy tervezett vízkivételi mőveket (berendezéseket) körülvevı terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minıségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védıterület általában körülveszi a vízkivételi mőveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az elıbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható; 5. védısáv: a víz tározását, kezelését, szállítását szolgáló mővek védelméhez szükséges meghatározott szélességő terület, amelyet a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani, és az ennek érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható; 6. védıövezet(ek): a védıterület, védıidom részeit alkotó terület(ek), idom(ok), ahol a veszélyeztetés mértékétıl függı korlátozások, tilalmak, illetıleg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhetık el; 7. védıidom, védıterület a) elızetes lehatárolása: tervezıi típusú tevékenység, melynek során a meglévı ismeretek alapján lehatárolásra kerülnek a védıidomok, védıterületek övezetei, b) meghatározása: tervezıi típusú tevékenység, ami magában foglalja a védıidom, a védıterület méretezését (általában kiszámítását) és dokumentálását, beleértve a határoló vonalak megadását is, c) kijelölése: hatósági eljárás, melynek során elrendelésre kerül a védıidom, védıterület kialakítása a hozzá tartozó tiltásokkal és korlátozásokkal együtt, d) kialakítása: a kijelölés során elrendelt jogi és mőszaki intézkedések megtétele (szennyezıforrások felszámolása, átalakítása, ellenırzı megfigyelı rendszerek kiépítése, kerítések, jelzıtáblák elhelyezése, területhasználókkal való kapcsolatok rendezése, tájékoztató anyagok készítése stb.), e) fenntartása (üzemeltetıi feladat): a kialakított védıidomban, védıterületen az elıírt rendszeres ellenırzés, megfigyelés, értékelés és felülvizsgálat elvégzése; 8. vízbázis a) igénybe vett: olyan vízbázis, amelynek vízkészletét részben vagy teljes mértékben már igénybe veszik, b) lekötött: olyan igénybe még nem vett, elvi vízjogi engedéllyel már lekötött lehetséges vízbázis, amelyrıl már tudott, hogy a felszín alatti víz kitermelésére alkalmas víznyerı területet ki és milyen célra fogja igénybe venni, c) engedélyezett víztermelése: vízjogi engedély szerint kitermelt vagy lekötött vízmennyiség éves átlaga, havi maximuma, vízhozamban kifejezve, d) teljes, átlagos kapacitása: a vízbázisról folyamatosan kitermelhetı a mindenkori ismeretek és feltételek alapján meghatározható legnagyobb vízmennyiség melynek kitermelése következtében fellépı környezeti hatásokat az érintettek elfogadják, e) karsztvízbázis: olyan vízbázis, melyben az igénybe vett, vagy arra elıirányzott vízkészlet a karsztosodott kızetek (mészkı, dolomit) pórusaiban, hasadékaiban, üregeiben helyezkedik el; lehet nyílt tükrő, amely a meteorológiai viszonyok közvetlen hatása alatt áll, vagy fedett, f) partiszőréső vízbázis: felszíni víz közelében lévı felszín alatti vízbázis, melyben a vízkivételi mővek által termelt víz utánpótlódása 50%-ot meghaladó mértékben a felszíni vízbıl történı beszivárgásból származik, g) rétegvízbázis: olyan vízbázis, melynek megcsapolt képzıdményei az elsı vízzáró, vagy féligáteresztı réteg alatti, vagy 50 méternél mélyebben települt törmelékes vízadó kızetek, h) talajvízbázis: olyan vízbázis, melyben az igénybe vett vagy arra elıirányzott vízkészlet a törmelékes felszínközeli képzıdmények telített zónájában helyezkedik el, vagy az elsı vízzáró vagy féligáteresztı réteg mélységéig, vagy nem mélyebben, mint 50 m, i) biztonságban lévı vízbázis: amelynek felszíni és felszín alatti vízgyőjtıjén: ismertek a földtani és hidrogeológiai adottságok, a víz áramlási, lefolyási viszonyai, utánpótlódásának módja és mértéke, az utánpótlódás területe, a víz minısége, az ezeket befolyásoló természeti hatótényezık és emberi tevékenységek, illetve mindezek térben és idıben való változása a vízkitermelés elıtti és a víztermelés hatására kialakuló viszonyok között; a kijelölt és kialakított védıterületen a vízbázist veszélyeztetı tevékenységek nem folynak; az ellenırzés alatt álló potenciális szennyezıforrások esetleges veszélyeztetı hatása intézkedésekkel még a vízbázis károsodása elıtt megszüntethetı, j) részleges biztonságban lévı vízbázis: ahol a biztonsági intézkedéseket csak az utánpótlódási terület egy részére vagy csak részlegesen hajtották végre.
2. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez
Felszín alatti vízbázisok védıidomainak, védıövezeteinek méretezése elérési idık alapján Figyelembe veendı vízhozam távlati üzemelı vízbázisok vízbázisok
Védıidom, védıövezet
Belsı védıövezet
Hidrogeológiai védıövezet „A” zóna Hidrogeológiai védıövezet „B” zóna Hidrogeológiai védıövezet „C” zóna
Felszíni védıterület védıövezetei, zónái
Védıidom metszete a felszínen, de min. 10 m a vízkivételektıl Védıidom metszete a felszínen, de minimum 100 m a Max. havi 6 hónap vízkivételektıl. (Ha nincs felszíni metszet, akkor nincs védıterület) Védıidom metszete a Átlagos évi Átlagos évi 5 év felszínen Védıidom metszete a Átlagos évi Átlagos évi 50 év felszínen Teljes Felszín alatti vízgyőjtı Átlagos évi Átlagos évi vízgyőjtı idom metszete a felszínen Max. napi -
Külsı védıövezet
Elérési idı
20 nap
Megjegyzés: 1. A védıövezetek és zónák az adott elérési idıvel vagy minimális mérettel meghatározott határfelület, illetıleg vonal és a szőkebb védıidomhoz, illetıleg védıterülethez tartozó elérési idıvel vagy minimális mérettel meghatározott határfelület, illetve vonal közötti térrészt, illetve területet jelentik. 2. A biztonság érdekében a vízrészecskék tényleges szivárgási sebességének számításakor célszerő az effektív porozitása csökkentése az alábbi szorzók figyelembevételével: - 0,5, ha a számítási modell transzport szempontjából tényadatokkal ellenırzött, - 0,2, ha a számítási modell egyéb módon ellenırzött, - 0,1, ha a számítási modell becsült adatokon alapszik.
3. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez Felszíni vízbázisok védıterületének méretezése
Védıterület
Tározók és tavak 10 ha alatt
Folyók és egyéb vízfolyások
10 ha felett vagy 60 napnál vagy 60 napnál nagyobb kisebb tartózkodási tartózkodási idı idı esetén esetén
Q95 = 50 m3/s alatt
Q95 = 50 m3/s felett
Belsı védıövezet
- a vízfelületen
Teljes vízfelület
A vízkivételi pont felett folyásirányban 200 m, alatta 20 m (0,5 m/s-nél kisebb vagy zavart 100 m sugarú kör áramlású szakaszon, illetve a vízkivétel körül visszaáramlás esetén 50 m). Oldalirányban a vízkivételi ponttól 50-50 m
- a parton
Ha a vízkivétel az LKV-hez tartozó, a parttól 100 mA teljes LNV-hez nél távolabb van: tartozó - Ha közelebb partvonalon 50 m van: a kör által szélességő sáv (de kimetszett nem az övezetbe szakaszon 20 maz ellentétes es parti sáv (de irányban lejtı nem tartozik az mentett oldal övezetbe az mentén) ellentétes irányban lejtı mentett oldal területe)
Ha a vízkivétel 50 m-nél közelebb van a LKV-hez tartozó parthoz, akkor az LNV-hez tartozó partvonaltól számítva a védıterület parti sávja 20 m szélességő az alábbi szakaszon
Külsı védıövezet 120 napnál kisebb tartózkodás esetén a teljes vízfelület, egyébként a Vízkivétel feletti vízkivétel körüli - a vízfelületen szakaszon 5 km 200 m sugarú körnek a belsı védıövezeten kívüli része 120 napnál kisebb tartózkodás esetén, mint a 10 ha alattiaknál, egyébként az LNV-hez tartozó A vízkivétel part 200 m sugarú felett 1 km-ig körrel kimetszett 200 m, 2 km-ig A teljes szakaszán 50 m 100 m szélességő partvonalon 50 m szélességő sáv, ill. sáv az LNV-hez szélességő sáv, a 100 m szélességő tartozó - a parton belsı övezeten sáv a belsı partvonaltól kívül (összesen védıövezeten számítva A 100 m) kívül (nem tartozik vízkivétel alatt a az övezetbe a gát külsı és belsı túloldalán a tartozó védıterület vagy tó minimális határa azonos vízszintjénél alacsonyabban fekvı, ellentétes irányban lejtı terület) 120 napnál kisebb 120 napnál kisebb Nem e rendelet tartózkodási idı tartózkodási idı hatálya alá Hidrológiai esetén a teljes esetén a teljes tartozik
A vízkivétel feletti szakaszon 2 km
A vízkivétel felett 0,5 km-ig 200 m, 1 km-ig 100 m szélességő sáv az LNV-hez tartozó partvonaltól számítva A vízkivétel alatt a külsı és belsı védıterület határa azonos
Nem e rendelet hatálya alá tartozik
vízgyőjtı terület vízgyőjtı terület Nem e rendelet Nem e rendelet hatálya alá tartozik hatálya alá tartozik LKV = legkisebb vízállás, LNV = legnagyobb vízállás.
4. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez Az ivóvíz- és ásvány-gyógyvíz kezelı, tározó mőtárgyak és szállító vezetékek védıterületeinek és védısávjainak méretezésérıl Mőtárgyak Zárt vagy épületben lévı vízkezelı vagy tároló
Szabadban, nyílt vízfelszínnel történı vízkezelés vagy tárolás Víztechnológiai célra történı levegıbeszívás helye (légszőrés nélküli esetben) Víztornyok (magastéri tárolók) zártrendszerő átemelık és nyomásfokozók Földbe fektetett vízvezeték
Védıterületek méretezése A védıterület sugara a mőtárgy vagy építmény külsı szélétıl számított 10 m 5 m-nél magasabb földfeltöltés esetén a rézső talpától mért 5 m 50 m (különleges esetekben max. 100 m) A védıterület szélétıl legalább 20 m-re, a terepszint felett legalább 3 m-re Védıterületek nem, csak a vezetékek védısávjának kijelölése szükséges A védısáv határa a vezeték felett a föld felszínéig, alatta 1 m mélységig, kétoldalt 2-2 m távolságig terjed
Párhuzamosan haladó vízvezetékek és szennyvízcsatornák ha a szennyvízcsatorna magasabban fekszik, mint a vízcsı, vagy ha mélyebben fekszik, de a vízvezeték talajvízben, vagy annak közelében van
A védısáv szélessége a vízcsı mindkét oldalán vízszintes irányban mért 1-1 m; 2 m-nél kisebb tengelytávolságú két vezeték esetében megfelelı állékonyságú szennyvízcsatorna alkalmazásával
ha a szennyvízcsatorna mélyebben A védısáv szélessége a vízcsı mindkét oldalán - fekszik, mint a vízcsı és a vízcsı száraz vízszintes irányban mért 0,5-0,5 m talajban van nyomás alatti szennyvízcsatornacsı A védısáv szélessége a vízcsı mindkét esetében oldalán vízszintes irányban 2-2 m Szennyvízcsatorna és vízvezetékcsı keresztezıdése A szennyvízcsatorna elhelyezése a keresztezési ponttól számított 2-2 m hosszúságú vízzáró ha a szennyvízcsatorna magasabban védıcsıben vagy fedett vasbeton vályúban a fekszik, mint a vízcsı közúti terhelés mértékének megfelelı állékonysággal A vízcsı megépítése a keresztezıdési ponttól ha a szennyvízcsatorna mélyebben mindkét irányban mért 2-2 m, összesen tehát 4 - fekszik, mint a vízcsı és a két vezeték m hosszúságon belül csıkötés nélkül, a közötti szintkülönbség 0,5 m-nél kisebb szennyvízcsatorna építése a keresztezési ponttól
mindkét irányban mért 1-1 m, összesen tehát 2 m hosszban, legalább 10 cm vastag betonburkolattal ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint a vízcsı és a két vezeték közötti szintkülönbség 0,5-1 m között van
A vezetékek építésére az elızı bekezdésben a szennyvízcsatornára vonatkozóan foglaltak irányadók
5. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez 1. A védıterületek és védıidomok övezeteire vonatkozó korlátozások A 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
B
D E Felszín alatti Felszíni és felszín vízbázisok alatti vízbázisok hidrogeológiai belsı külsı A B védıövezetek Védövezetek
BEÉPÍTÉS, ÜDÜLÉS Lakótelep; új percellázás üdülıterület kialakítása Lakó- vagy irodaépület csatornázással Lakóépületek csatornázás nélkül Szennyvízcsatorna átvezetése Szennyvíztisztító telep Házi szennyvíz szikkasztása Települési folyékonyhulladék-lerakó létesítése és üzemeltetése Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladékok lerakása) Építési hulladék lerakása Temetı Házikertek, kiskertmővelés Sátorozás, fürdés Sportpálya IPAR Erısen mérgezı vagy radioaktív anyagok elıállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása Mérgezı anyagok elıállítása, feldolgozása, tárolása Mérgezı anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelı szennyvízelvezetéssel Ásványolaj és -termékek elıállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása Veszélyeshulladék-ártalmatlanító Veszélyeshulladék-lerakó Veszélyes hulladék üzemi győjtı Élelmiszer-ipari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása
C
-
-
o
x x -
+ x o o o
+ o o + o
-
-
x
-
-
o
x x
o x o + +
+ + o + +
-
-
-
-
-
o
o
+
x
o
-
x
x o
-
-
o
x -
27 28 29
Egyéb ipari szennyvíz szikkasztás Salak, hamu lerakása MEZİGAZDASÁG Erdıtelepítés és mővelés vegyszeres kezelés nélkül Erdıfelújítás vegyszeres kezelés nélkül + Növénytermesztés Komposztálótelep Önellátást meghaladó állattartás Legeltetés, háziállat tartás Szervestrágyázás Mőtrágyázás Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termıföldre Hígtrágya- és trágyalé leürítés Szennyvízöntözés Tisztított szennyízzel való öntözés Növényvédı szerek alkalmazása Növényvédı szer-kijuttatás légi úton Növényvédıszer-tárolás és -hulladék elhelyezés Növényvédı szeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése Szerves- és mőtrágya raktározása és tárolása Szennyvíziszap tárolása Szennyvíziszap termıföldön történı elhelyezése Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és mőködtetése Haltenyésztés, haletetés KÖZLEKEDÉS Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárokrendszerrel Egyéb út, vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel Egyéb út Vasút Gépkocsiparkoló Üzemanyagtöltı-állomás Gépkocsimosó, javítómőhely, sódepónia Egyéb tevékenység Bányászat Fúrás, új kút létesítése A fedı- vagy vízvezetı réteget érintı egyéb tevékenység
30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62
-
o
o
+
+
+
+ o o o o o -
+ o x x o o o o o -
+ o o o + + o o o + o o x
-
-
o
-
x x x
o o o
-
-
o
-
o
o
o
o
+
o
+
+
-
o o o x o
+ + + o +
o
x o
o o
-
o
o
o x
2. Jelmagyarázat:
1
A -
B =
2
x
=
C Tilos Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévınél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétıl függıen
3
o
=
4
+
=
megengedhetı Új vagy meglévı létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelı tartalmú egyedi vizsgálat eredményétıl függıen megengedhetı Nincs korlátozva 6. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez 7. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez
