170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályokról, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó előírásokról A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 55. §-ának (2) bekezdésében és a 134. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a magánnyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztárak) tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályok, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó előírások tárgyában a következőket rendeli el:
I. Rész A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya az Mpt. 2. §-ában megjelölt pénztárakra, szervezetekre, szervekre és természetes személyekre terjed ki.
Fogalmak 2. § E rendelet alkalmazásában: a) jelenérték: valamely jövőben esedékes kifizetés(sorozat) meghatározott feltételek melletti teljesíthetőségének a számítás időpontjára vonatkozó értéke, b) megállapítás: az az eljárás, amelynek során az Mpt. alapján pénztári szolgáltatásra jogosulttá váló tag vagy kedvezményezett javára fizetendő szolgáltatás mértékét és esedékességét a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg nagysága, a választott szolgáltatás sajátosságai, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a pénztár szolgáltatási szabályzatában foglaltak szerint meghatározzák, c) indexált járadék: olyan járadék, amelynek egymást követő tagjai előre meghatározott mérték és ütemezés, vagy előre meghatározott eljárás szerint változnak, d) bruttó járadék: a megállapítás és a folyósítás költségeinek figyelembevételével meghatározott járadék, e) halandósági tábla: valamely populáció halálozási okból történő kiválási adatait tartalmazó táblázat, f) technikai kamatláb: az a kamatláb, amit az aktuárius a szolgáltatás nagyságának vagy egy szolgáltatás jelenértékének meghatározása során alkalmaz, g) indexálási ráta: az a ráta, amelynek alapján az indexált járadék egymást követő tagjai változnak,
h) óvatos becslés: a szolgáltatás vagy a szolgáltatás jelenértéke nagyságának megállapításához alkalmazott paramétereknek elsősorban a jogosan elvárható szolgáltatás biztonságos teljesíthetőségét szem előtt tartó megválasztása.
II. Rész A pénztárak szolgáltatási szabályzata 3. § (1) A pénztár szolgáltatási szabályzatában meg kell határozni az Mpt. 27. § (2) bekezdésében meghatározott járadékok közül a pénztár által folyósítani vagy vásárolni kívánt típusokat, azok paramétereit, és ki kell térni az Mpt. 28. § b) pontja szerinti egyösszegű kifizetés eljárási szabályaira. (2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának tartalmaznia kell a) azt a legkésőbbi időpontot, amikor a pénztár a tag öregségi nyugdíjára vonatkozó, az Mpt. 4. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott korhatár előtt köteles a tagot tájékoztatni a pénztárban választható szolgáltatásoknak a tag részére várható összegéről, b) azt a legkorábbi időpontot, amikor a tag a pénztár szolgáltatása igénybevételének várható, a jogszabályok előírásaival összhangban álló időpontja előtt írásos tájékoztatást kérhet a választható szolgáltatások részére várható összegéről, c) azt a legkésőbbi időpontot, amikor a pénztár a tag b) pontban meghatározott írásos megkeresésének kézhezvételét követően köteles a kért tájékoztatást írásban megadni. (3) Az Mpt. 32. § (3) bekezdésében meghatározott pénztár (a továbbiakban: járadékszolgáltató pénztár) esetében a pénztár szolgáltatási szabályzata tartalmazza az egyes szolgáltatások megállapításához szükséges adatok és eljárások leírását, ideértve a) a pénztár által szolgáltatandó járadékok nagyságának és jelenértékének meghatározására szolgáló eljárásokat, képleteket, b) az alkalmazandó halandósági tábla meghatározását, c) az alkalmazandó technikai kamatláb nagysága meghatározását, d) a képletekben használt költségtényezők nagysága meghatározásának módszerét. (4) Az egyéni számla nagysága alapján megállapított szolgáltatás nagyságának meghatározásakor költségtényezőként a) a szolgáltatás megkezdéséhez kapcsolódó egyszeri eljárás, b) a szolgáltatási tartalékok befektetésének, c) a járadék folyósításának költségét lehet figyelembe venni és a szolgáltatási számlával szemben elszámolni. (5) A járadékszolgáltató pénztárban alkalmazott technikai kamatláb a tárgyévre meghatározott társadalombiztosítási nyugdíj indexálásából adódó kamatlábnál legfeljebb 1,5%-kal lehet nagyobb. (6) Járadékszolgáltató pénztár szolgáltatási szabályzatában rendelkezni kell arról, hogy az aktuáriusi értékelésben meghatározott többletből miképpen kerül sor a szolgáltatások növelésére. (7) Járadékszolgáltató pénztár esetében a szolgáltatás megkezdése előtt legalább egy évvel meg kell határozni a (3) bekezdésben felsoroltak pontos értékét.
A szolgáltatás megállapításának biztosításmatematikai szabályai
4. § (1) A szolgáltatás megállapítása során a pénztár aktuáriusának óvatos becsléseinél figyelembe kell vennie a bér és fogyasztói árindexekre, a befektetési hozamokra vonatkozó, a hivatalos nemzetgazdasági statisztikákon alapuló hosszú távú feltételezéseket, valamint a pénztár és a pénztárak befektetési gyakorlatát és politikáját. (2) A szolgáltatás megállapítása előtt a tag egyéni számláján jóvá kell írni a fedezeti tartalék portfóliója értékelési különbözeti tartalékának a tag egyéni számlájára eső hányadát. (3) Ha a tag igényli, akkor a szolgáltatás megállapítása előtt a tag egyéni számlájának egyenlegét csökkenteni kell az Mpt. 28. § b) pontja alapján teljesíthető egyösszegű kifizetéssel. A normafedezet kétszeresének meghatározásánál a 22. §-ban meghatározott módon kell eljárni. (4) A szolgáltatás megállapítása előtt az egyéni számla 0,3%-ának megfelelő összeget a pénztár demográfiai tartalékába kell átvezetni. (5) A szolgáltatás nagyságát a tag egyéni számlája egyenlegének, mint a jövőbeli szolgáltatások bruttó jelenértékének alapján kell megállapítani. A szolgáltatás értékének megállapítása egyebekben a pénztár szolgáltatási szabályzatában foglaltak szerint történik. (6) A szolgáltatás megállapítása során az egyéni számla egyenlegét össze kell vetni az Mpt. és a 22. § rendelkezései alapján adódó normafedezettel. Amennyiben az egyéni számla egyenlege kisebb, mint a normafedezet, akkor a Pénztárak Garanciaalapja (a továbbiakban: Alap) az Mpt. 89. § (3) bekezdésének b) pontja szerint a tag egyéni számláját a normafedezet mértékéig kiegészíti. (7) A szolgáltatást úgy kell megállapítani, hogy a pénztár által folyósított járadék legalább a társadalombiztosítási nyugdíjjal azonos mértékben kerüljön indexálásra. 5. § A pénztár szolgáltatási szabályzatának rendelkeznie kell arról, hogy amennyiben a szolgáltatás megkezdése esedékességének időpontjára a szolgáltatás nem állapítható meg, akkor a pénztár a tag részére mekkora nagyságú előzetes járadék folyósítását kezdi meg, valamint azt, hogy miképpen és milyen határidőn belül rendezik a szolgáltatás megállapítása után a megállapított és az előzetes járadékból adódó különbözetet. 6. § (1) A járadékszolgáltató pénztárnak az Mpt. 32. § (1) bekezdésében meghatározott halandósági tábláját, valamint a 16. § (2) bekezdésében használandó halandósági tábláit a pénztár aktuáriusának a szolgáltatásban részesülő pénztári tagság demográfiai viszonyait figyelembe véve kell a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett halandósági táblákból kiválasztania vagy azokból elkészítenie. (2) A járadékszolgáltató pénztár halandósági tábláinak a megváltoztatására a pénztár a tagság demográfiai viszonyainak, a pénztár tényleges és várható szolgáltatási kötelezettségeinek megváltozása és más pénztárak tapasztalatai alapján az aktuáriusi értékelésben tehet javaslatot. 7. § Járadékszolgáltató pénztár az aktuáriusi értékelésben a szolgáltatásokban részesülő pénztári tagság halandósága alapján javaslatot tehet a 4. § (4) bekezdésében meghatározott és ezzel összhangban a 10. § (3)-(4) bekezdésében alkalmazott mérték megváltoztatására. A szabályozás megváltoztatásához a Pénztárfelügyelet jóváhagyása szükséges.
Szolgáltatás vásárlása biztosítótól 8. § (1) Pénztár kizárólag az Mpt. 33. §-ban leírtaknak megfelelő, a biztosító által kizárólag pénztári tagság részére kidolgozott és forgalmazott terméket vásárolhat. (2) A pénztár és a biztosító között létrejött szerződésben rendelkezni kell a biztosító adatszolgáltatásáról, ami a pénztár tagjairól történő nyilvántartás elkészítéséhez szükséges.
(3) Az egyéni számla egyenlegének a 4. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott módosításait a pénztárnak a szolgáltatás biztosítótól történő vásárlása esetén is el kell végeznie. (4) A biztosítótól vásárolt járadékra vonatkozóan a pénztárban semmilyen tartalékot nem lehet képezni.
III. Rész Egyes pénztári tartalékok képzésének és felhasználásának szabályai 9. § A hozamkiegyenlítési tartalék feltöltésének és felhasználásának szabályozását a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet tartalmazza. 10. § (1) Ha egy naptári év során a pénztár valamelyik szolgáltatási számláján szereplő tagok tényleges halandósága nagyobb, mint ami a pénztár által használt halandósági tábla alapján várható, akkor a pénztár demográfiai tartalékát az erre az évre vonatkozó aktuáriusi értékelésben meghatározott mértékben a szóban forgó szolgáltatási számláról fel kell tölteni. (2) Ha egy naptári év során a pénztár valamelyik szolgáltatási számláján a tényleges halandóság kisebb, mint ami a pénztár által használt halandósági tábla alapján várható, akkor a pénztár demográfiai tartalékából az erre az évre vonatkozó aktuáriusi értékelésben meghatározott mértékben a szóban forgó szolgáltatási számlát fel kell tölteni. (3) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti átcsoportosítások eredményeképpen a demográfiai tartalék nagyobb, mint a szolgáltatási számlák összegének 0,3%-a, akkor a pénztár a demográfiai tartalékból a szolgáltatási számlákra mindaddig átcsoportosíthat, amíg a demográfiai tartalék nagyobb, mint a szolgáltatási számlák összegének 0,3%-a. A visszatöltés a szolgáltatási számlák nagyságának arányában azokra a számlákra történik, amelyekről a demográfiai tartalék az (1) bekezdés szerint feltöltésre került. (4) Ha a szolgáltatási számlák feltöltésének eredményeképpen a demográfiai tartalék a szolgáltatási számlák összegének 0,3%-a alatt van, akkor a demográfiai tartalékot a saját tevékenységi tartalékból kell feltölteni erre a szintre, vagy a saját tevékenységi tartalék nagyságából adódó szintre, ha ez utóbbi a kisebb. 11. § (1) Igénybe vett értékelési különbözetre képzett tartalék nem haladhatja meg a fedezeti számlák portfóliója értékelési különbözetének 2%-át. (2) A pénztár a pénztárban tapasztalt és várható, illetve tervezhető kilépések következményeként az aktuáriusi értékelésben tartalmazott elemzésben tehet javaslatot az (1) bekezdésben meghatározott mérték megváltoztatására. A mérték megváltoztatásához a Pénztárfelügyelet jóváhagyása szükséges. 12. § A pénztár a szolgáltatások növekedésére tekintettel az aktuáriusi értékelésben javaslatot tehet a saját tevékenységi tartaléknak az Mpt. 58. § (2) bekezdésében meghatározott mértékének a növelésére. A javaslat megvalósulásához a Pénztárfelügyelet jóváhagyása szükséges.
IV. Rész A pénztár pénzügyi terve 13. § (1) A pénzügyi terv kiindulási adatait a terv készítését megelőző évre vonatkozó beszámoló, a terv készítése évének tapasztalatai, negyedéves jelentései és a megelőző évek aktuáriusi értékelései alapján kell megállapítani.
(2) Az éves pénzügyi tervet a tervet elfogadó közgyűlést követő év végéig terjedő időszakra kell elkészíteni. (3) A pénzügyi tervnek tartalmaznia kell, hogy egy adott időszakban a tagdíjbefizetések legalább mekkora hányada kerül a tagok egyéni számláira, illetve legfeljebb mekkora hányad kerül egyéb, a jogszabályok előírásaival összhangban álló felhasználásra. (4) A (3) bekezdésben meghatározott mértéktől csak a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében lehet eltérni. A tagdíjbefizetésből az eltérés következtében nem kerülhet az egyéni számlára a tagdíjbefizetés kisebb hányada, mint a (3) bekezdésben meghatározott mértékből adódó hányadok különbsége. (5) A hosszú távú pénzügyi terv első éve megegyezik az éves tervet elfogadó közgyűlést követő naptári évvel, további időszaka az azt követő kilenc naptári év. (6) A pénzügyi tervben foglalt számítások és az alkalmazott feltételezések megalapozottságát, a pénzügyi terv jogszabályoknak megfelelő tartalmát a pénztár aktuáriusa záradékkal igazolja. (7) Ha a közgyűlés nem fogadja el az éves pénzügyi tervet a terv tárgyévét megelőző év december 31. napjáig, akkor a pénztárnak erről a Pénztárfelügyeletet 15 napon belül írásban tájékoztatnia kell. Ebben az esetben az éves pénzügyi terv elfogadásáig az érvényes hosszú távú pénzügyi terv vonatkozó adatait kell alkalmazni. (8) A pénzügyi terv elkészítéséhez ajánlott formanyomtatványra, annak kitöltésére vonatkozóan a Pénztárfelügyelet irányelvet tesz közzé.
Az aktuáriusi értékelés 14. § (1) Az aktuáriusi értékelésnek tartalmaznia kell a) a jövőre vonatkozóan a pénztár kötelezettségeinek megállapítását és összehasonlítását a pénztár e célra rendelkezésére álló eszközeivel, a pénztári szolgáltatások teljesítésének, illetve a pénztár működőképességének biztosítása céljából, b) a múltra vonatkozóan a tervezett és tényleges eredmények összehasonlítását, az eltérések elemzését, c) az aktuárius a) és b) pontokban meghatározott elemzésein alapuló megállapításait és a pénztár ezekből adódó javaslatait. (2) Az aktuáriusi értékelés elkészítésekor a pénztár aktuáriusának óvatos becsléseinél figyelembe kell vennie a bér és fogyasztói árindexekre, a befektetési hozamokra vonatkozó, a hivatalos nemzetgazdasági statisztikákon alapuló hosszú távú feltételezéseket, valamint a pénztár és a pénztárak befektetési gyakorlatát és politikáját. 15. § (1) A pénztár aktuáriusának az aktuáriusi értékelést egy naptári évről december 31-i fordulónappal kell elkészítenie. (2) Az aktuáriusi értékelés melléklete a biztosításmatematikai statisztikai jelentés. (3) A pénztárnak az aktuáriusi értékelést és a biztosításmatematikai statisztikai jelentést két példányban, az éves beszámolóval együtt kell a Pénztárfelügyeletnek eljuttatnia. (4) Az aktuáriusi értékelés egyes részeinek ajánlott formátumára, annak kitöltésére vonatkozóan a Pénztárfelügyelet irányelvet tesz közzé. 16. § (1) A járadékszolgáltató pénztár aktuáriusi értékelésében a pénztár aktuáriusának a jövőre vonatkozóan szolgáltatási számlánként, a számláról szolgáltatásban részesülő tagok, illetve kedvezményezettek adatai alapján meg kell határoznia a pénztár korábban vállalt szolgáltatásainak jelenértékét, és elemeznie kell a szolgáltatási számlák és a saját tevékenységi tartalék befektetéseinek megfelelőségét abból a szempontból, hogy a pénztár szolgáltatási
számláinak és a saját tevékenységi tartaléknak a befektetéseit elégségesnek tartja-e a pénztár korábban vállalt szolgáltatásai teljesítéséhez. (2) A szolgáltatások jelenértékének meghatározásakor a járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának figyelembe kell vennie a szolgáltatásban részesülő tagok, illetve kedvezményezettek nemét, és az ennek megfelelő saját pénztári halandósági táblákat kell alkalmaznia. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott összehasonlításból adódó többlet vagy hiány meghatározása előtt a járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának figyelembe kell vennie a hozamkiegyenlítési tartalék és az egyéni és szolgáltatási számlák közötti, a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben, a demográfiai tartalék és a szolgáltatási számlák között a 18. § (2) bekezdésében meghatározott átcsoportosítások eredményeit, beleértve ebbe a demográfiai tartalék 10. § (4) bekezdésében elrendelt feltöltését is, valamint a pénztárnak az Alappal szemben fennálló, az Mpt. 90. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségét. (4) Az (1) bekezdés összehasonlításának eredményei alapján a járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának meg kell határoznia, hogy az aktuáriusi értékelés tárgyévét követő naptári évben a pénztár szolgáltatási és saját tevékenységi, ezek következtében esetleg a pénztár demográfiai és hozamkiegyenlítési tartalékai között milyen átcsoportosításokat, ezen tartalékok milyen feltöltését látja szükségesnek, beleértve a szolgáltatások esetleges növelését, illetve az Alapnak az Mpt. 89. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti esetleges igénybevételét is. Az elemzés során az aktuáriusnak ki kell térnie az indexálás kezelésének, az indexálásra vonatkozó korábbi feltételezéseinek teljesülésére is. (5) A járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának az aktuáriusi értékelésben számításokat kell végeznie arra vonatkozóan, hogy az aktuáriusi értékelés tárgyévét követő öt naptári évben a Garanciaalapnak az Mpt. 89. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti igénybevételét milyen mértékben látja szükségesnek, illetve valószínűnek. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott előrejelzés módszerének levezetése az első alkalommal, illetve a módszer minden megváltoztatása esetén része az aktuáriusi értékelésnek. 17. § (1) A pénztár aktuáriusának értékelésében az egyéni számlák alapján számításokat kell végeznie annak megállapítására, hogy a következő tíz évben a normafedezet biztosításához sor kerülhet-e az Alapnak az Mpt. 89. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti igénybevételére, és ha igen, akkor milyen mértékben. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés módszerének levezetése az első alkalommal, illetve a módszer minden megváltoztatása esetén része az aktuáriusi értékelésnek. 18. § (1) A járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának értékelésében elemeznie kell a szolgáltatási számlák tervezett és tényleges alakulásának a különbségét. Szolgáltatási típusonként meg kell határoznia, hogy a különbség mekkora része tekinthető a pénztártagi halandóság nem várt alakulása következményének, mekkora része tekinthető a szolgáltatási számlák befektetéseivel kapcsolatban tervezett és ténylegesen elért hozamok különbsége következményének, és mekkora része tekinthető a szolgáltatási költségek tervezett és tényleges nagysága különbsége következményének. (2) A járadékszolgáltató pénztár aktuáriusának az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményei alapján kell javaslatot tennie a demográfiai tartalék és a szolgáltatási számlák közötti, a 10. § (1)-(2) bekezdésekben elrendelt átcsoportosításra. (3) Az aktuáriusi értékelésben a pénztár aktuáriusának elemeznie kell az egyéni számláknak a pénztár pénzügyi terve alapján tervezhető és tényleges alakulásának a különbségét. Meg kell határoznia, hogy a különbség mekkora része tekinthető a pénztár taglétszámának a várttól eltérő
alakulásával, mekkora része tekinthető az egyéni számlák befektetéseivel kapcsolatban tervezett és ténylegesen elért hozamok különbsége következményének, és mekkora része tekinthető a működési költségek tervezett és tényleges nagysága közötti különbség következményének. (4) A (3) bekezdésben meghatározott elemzés eredményeit figyelembe kell venni a pénztár pénzügyi terveinek kialakításakor, illetve az aktuáriusnak a pénzügyi tervek záradékolásánál. (5) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározott elemzés módszerének levezetése az első alkalommal, illetve a módszer minden megváltoztatása esetén része az aktuáriusi értékelésnek. 19. § (1) Járadékszolgáltató pénztár esetén az aktuáriusi értékelésnek kell tartalmaznia a) a pénztárnak a használt halandósági táblák megváltoztatására vonatkozó javaslatát. Az értékelésnek tartalmaznia kell a javaslathoz kapcsolódó statisztikai vagy egyéb próbákról történő beszámolót, a jövőben használni javasolt halandósági táblákat és meghatározásuk módszerét, b) a pénztárnak a 4. § (4) bekezdésében meghatározott mérték megváltoztatására irányuló javaslatát, c) a pénztárnak a szolgáltatások változó volumene miatt a saját tevékenységi tartalékba vagy az abból történő átcsoportosításra vonatkozó javaslatát. (2) Járadékszolgáltató vagy járadékszolgáltatást tervező pénztár esetén az aktuáriusi értékelésnek kell tartalmaznia a pénztárnak a 3. § (3) bekezdésének c) és d) pontjában szereplő tényezők értékének meghatározására, illetve megváltoztatására irányuló javaslatát, utóbbiaknál figyelembe véve a 18. § (1) bekezdésében elrendelt elemzés eredményeit is. (3) Az aktuáriusi értékelésnek kell tartalmaznia a pénztárnak a 11. § (1) bekezdésében elrendelt szabályozás és a saját tevékenységi tartalék mértékének a 12. § alapján történő megváltoztatására vonatkozó javaslatát, előbbinél figyelembe véve a 18. § (3) bekezdésében elrendelt elemzés eredményeit is. (4) Járadékszolgáltató pénztár esetén az aktuárusi értékelésnek kell tartalmaznia a pénztárnak a pénztár által szolgáltatott járadékok indexáláson felüli növelésére vonatkozó javaslatát, amely annak a 16. §-ban meghatározott többletnek alapján történhet, amennyivel a pénztár szolgáltatási és saját tevékenységi tartalékai meghaladják a pénztár korábban vállalt szolgáltatásainak jelenértékét. A növelés meghatározásánál figyelembe kell venni és a javaslatnak tartalmaznia kell a szolgáltatási és saját tevékenységi, valamint a demográfiai és hozamkiegyenlítési tartalékok között a megnövelt szolgáltatások miatt esetleg szükségessé váló átcsoportosításokat. (5) A pénztárnak meg kell tennie a (4) bekezdésben megfogalmazott javaslatot, ha az aktuáriusi értékelésben a többlet nagysága meghaladja a többlet alapjául szolgáló szolgáltatási számlák összegének 5%-át. 20. § Ha az aktuárius az aktuáriusi értékelésben arra a következtetésre jut, hogy a pénztár szolgáltatásainak biztosításához az Alap pénzeszközeinek az Mpt. 89. § (1) bekezdés a) és c) pontjának bármelyikében meghatározott igénybevételére kerülhet sor, akkor haladéktalanul köteles ezt a Pénztárfelügyeletnek külön, írásban jelenteni. Ugyancsak köteles a pénztár aktuáriusa a Pénztárfelügyeletnek haladéktalanul írásban jelenteni, ha olyan tényről szerez tudomást, ami alapján a pénztár biztonságos működését veszélyeztetve látja.
A biztosításmatematikai statisztikai jelentés 21. § (1) A biztosításmatematikai statisztikai jelentést évente, az előző naptári évre vonatkozóan kell elkészíteni. A jelentést az aktuáriusi értékelés mellékleteként kell benyújtani. A biztosításmatematikai statisztikai jelentésben foglalt számítások és adatok helyességét, a jelentés kitöltése jogszabályoknak megfelelő voltát a pénztár aktuáriusa aláírásával igazolja.
(2) A biztosításmatematikai statisztikai jelentés a pénztári tagdíjfizetők és járadékszolgáltató pénztár esetén a szolgáltatást igénybe vevők számának és a számok változásokonkénti megoszlását mutatja be korévenként és nemenként. (3) A biztosításmatematikai statisztikai jelentés ajánlott formátumára, annak kitöltésére vonatkozóan a Pénztárfelügyelet irányelvet tesz közzé.
A normafedezet meghatározásához kapcsolódó biztosításmatematikai számítások 22. § (1) A normafedezet meghatározásakor a pénztár aktuáriusának óvatos becsléseinél figyelembe kell vennie a bér és fogyasztói árindexekre, a befektetési hozamokra vonatkozó, a hivatalos nemzetgazdasági statisztikákon alapuló hosszú távú feltételezéseket, valamint a pénztár és a pénztárak befektetési gyakorlatát és politikáját. (2) A normafedezet a pénztártag bruttó társadalombiztosítási nyugdíja jelenértékének 25%-a. (3) A pénztár a normafedezet megállapításához írásban megkéri az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság illetékes igazgatási szervétől a pénztártag társadalombiztosítási nyugellátásának várható, az Mpt. 30. § (2) bekezdésének figyelembevételével megállapított induló összegét. Ha a pénztártag már részesül társadalombiztosítási nyugellátásban, akkor az annak megállapításakor kiszámított, az Mpt. 30. § (2) bekezdésének figyelembevételével korrigált tényleges értéket kell az illetékes igazgatási szervnek közölnie. (4) A normajáradék a normafedezetből a pénztártag vagy a kedvezményezett által a pénztár szolgáltatási szabályzata alapján választott pénztári szolgáltatásnak megfelelő járadék. (5) A pénztár aktuáriusa a normajáradék meghatározásakor a továbbiakban a szolgáltatási szabályzatban egyéb járadékok meghatározására előírt eljárást követi. (6) A pénztártagra vonatkozó egyedi számításokon fel kell tüntetni a paraméter értékeket, azok forrását, valamint a pénztártag adatait.
A pénztártagok tájékoztatását szolgáló számítások 23. § (1) A felhalmozási időszakban lévő pénztártag részére a pénztár által legalább éves gyakorisággal adott tájékoztatásnak tartalmaznia kell az egyéni számlája alapján, a járulékalap esetleges emelkedését is figyelembe vevő, a törvény szerinti nyugdíjkorhatárnál előre láthatólag igénybe vehető járadék nagyságát. (2) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eredmény származtatásánál használt összes tényező magyarázatát és nagyságát.
V. Rész Záró rendelkezések 24. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A pénztár aktuáriusának első alkalommal az 1998. évről kell aktuáriusi értékelést készítenie.
