123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmér l A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény - 14. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a 45. §-a (7) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következ ket rendeli el:
I. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya az ivóvízmin ség vízigények kielégítését, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló, igénybe vett, lekötött vagy távlati hasznosítás érdekében kijelölt vízbázisokra, továbbá az ilyen felhasználású víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízilétesítményekre terjed ki, amelyek napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosítják. (2) Az (1) bekezdés szerinti vízbázisokat, vízilétesítményeket e rendelet szerinti fokozott védelemben (a továbbiakban: védelem) kell tartani. (3) Közcélú vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy ilyen célt szolgáló vízhasználathoz, továbbá a jöv beni ivóvízellátás célját szolgáló vízbázisok (a továbbiakban: távlati ivóvízbázis) védelme érdekében e rendelet szerinti véd idomot, véd területet, véd sávot kell kijelölni. (4) Saját célú vízilétesítmény esetén a véd idom, a véd terület, a véd sáv kijelölhet . (5) A külön meghatározást igényl fogalmak jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. § (1) A védelem, felszín alatti vízbázisnál véd idom, véd terület; felszíni vízkivétel esetén véd terület; a kivett víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízilétesítmény esetén véd terület, illetve véd sáv meghatározását, kijelölését, kialakítását és fenntartását jelenti. (2) A védelem a biztonsági intézkedések részleges vagy teljes kör végrehajtásával valósítható meg. (3) A védelem érdekében a) felszín alatti vízbázis esetében a véd idomot és véd területet bels , küls , valamint hidrogeológiai, b) felszíni vízkivételnél a véd területet, bels , küls és hidrológiai véd övezetekre osztva kell meghatározni, kijelölni, kialakítani, és fenntartani. (4) A véd övezetek, a védelem céljával összefügg és a terület használatával kapcsolatos korlátozások szempontjából egységes és kapcsolódó rendszert alkotnak. (5) A véd övezetek határait a hidrológiai, hidrogeológiai adottságok, továbbá a) az igénybe vett vagy lekötött vízbázisoknál a vízbázis engedélyezett víztermelése, b) a távlati vízbázisoknál a vízbázis teljes kapacitása és e rendelet 2., illet leg 3. számú mellékletében foglaltak alapján kell meghatározni. 3. § (1) A felszín alatti vízbázisok esetén a 2. számú melléklet szerinti a) bels véd idom, véd övezet rendeltetése: a vízkivételi m , valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyez dést l és a megrongálódástól; b) küls véd idom, véd övezet rendeltetése: a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyez anyagok elleni védelem; c) hidrogeológiai véd idom, véd övezet rendeltetése: a le nem bomló szennyez anyagok elleni védelem, amelyet vagy a vízkivétel teljes utánpótlódási területére (vízgy jt jére) vagy meghatározott részére kell kijelölni. (2) A hidrogeológiai véd idom, illetve véd övezet a 2. számú melléklet szerinti „A”, „B” és „C” véd zónákból áll. (3) A bels véd övezet kialakítása minden esetben kötelez . (4) A küls véd övezetet és a hidrogeológiai véd övezet „A” és „B” véd zónáit akkor kell kijelölni, ha az adott véd idomnak van metszete a felszínen. (5) Ha a teljes felszín alatti utánpótlódási terület nagyobb a „B” véd zónánál, a „C” véd zóna kérelemre vagy hivatalból kijelölhet , ha azt a vízbázis védelme indokolttá teszi. (6) A távlati és a lekötött felszín alatti vízbázisoknál a) bels és küls véd idomot, illet leg véd övezetet nem kell meghatározni,
b) a hidrogeológiai véd idom, illet leg véd övezet „A” bels zónáját csak akkor kell meghatározni, ha a tervezett vízkivételek konkrét helye, mélységköze, a kutankénti víztermelés már megközelít leg ismert; c) a hidrogeológiai véd idom, illet leg véd övezet „B” küls zónáját minden esetben meg kell határozni.
II. A véd idomok, véd területek és véd sávok meghatározása 4. § (1) A felszín alatti vízbázis véd idomát, véd területét az elérési id alapján, állandó (permanens) vízmozgást feltételezve, a vízkivételi m t l kiindulva kell méretezni. A számítások során a felszín és a telített zóna felszíne közti szivárgási id t figyelmen kívül kell hagyni. (2) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyel ség (a továbbiakban: felügyel ség) engedélyezheti a felszín alatti vízbázis véd idoma és véd területe meghatározását becsült adatokra alapozott hidraulikai számításokkal a) bels és küls véd idomra vagy véd övezetre vonatkozóan, ha a tervezett, illet leg engedélyezett vízkivétel legnagyobb havi termelése a 3000 m3-t, b) a hidrogeológiai véd idomra vagy véd övezetre vonatkozóan, ha a tervezett, illet leg engedélyezett vízkivétel legnagyobb havi termelése a 30 000 m3-t (forrásoknál a 3000 m3) nem haladja meg. (3) A felszín alatti vízbázisok véd idomait, véd területeit, övezeteit és zónáit a 2. számú melléklet szerint, annak biztonsági tényez it alkalmazva kell méretezni. 5. § A felszíni vízre telepített vízkivétel védelme érdekében bels és küls , valamint hidrológiai véd övezetet kell kijelölni, amelyet a 3. számú melléklet alapján úgy kell méretezni, hogy a) ha a tavak, tározók esetében a víz tartózkodási ideje a 120 napot nem haladja meg, akkor minden tápláló vízfolyásra, ha meghaladja, akkor a vízkivételt l számított 1 km-en belül betorkolló vízfolyásokra is ki kell jelölni a küls véd övezetet; b) a folyók és egyéb vízfolyások esetében az árvízvédelmi gátrendszer mentett oldalán csak akkor kell küls véd övezetet kialakítani, ha e terület lefolyása a küls véd övezettel érintett partszakaszon jut a vízfolyásba, továbbá, ha a vízkivétel közelében partisz rés kutak is találhatók, és ezek védelme azt szükségessé teszi; c) ha a vizsgálatok szerint a vízfolyáson adott (a 3. számú melléklet szerinti) távolságon belül a túlparti szennyezés semmilyen vízállásnál nem juthat a vízkivétel helyéhez, a parti véd övezetet elégséges csak a vízkivételnek megfelel parton kialakítani; d) ha a küls véd övezettel érintett szakaszon belül mellékfolyók vagy patakok torkollnak a vízfolyásba, a véd övezetet azokra, valamint azok partjaira is ki kell terjeszteni, kivéve a túlparton betorkolló vízfolyásokat, amennyiben vizsgálatok igazolják, hogy azok szennyez hatása semmiképp sem érheti el a vízkivétel helyét. 6. § A vízkezel és -tároló, valamint az ásvány- és gyógyvíztároló m tárgyak védelmére a véd területet, a vízszállító és -elosztó vezeték védelmére a véd sávot a 4. számú melléklet alapján úgy kell kijelölni, hogy a) a szabadban, nyílt vízfelszínnel történ vízkezelés vagy tárolás esetén a felügyel ség az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) kezdeményezésére; b) párhuzamosan haladó víz- és szennyvízvezetékek esetében - ha a csatornacs mélyebben fekszik mint a vízcs , továbbá a vízcs száraz talajban van, és a véd sáv kialakítása rendkívüli nehézséggel jár - az el írt távolságoktól el lehet térni, de ekkor az érintett csatornaszakaszt vízzáró kivitelben (így például poliészterrel burkolt acélcs , poliészterrel vagy legalább 10 cm vastag betonnal burkolt azbesztcementcs ) kell megépíteni; c) a véd sávon belül szennyezést okozó tárgyat, anyagot, valamint olyan m tárgyat elhelyezni, mely a vezetéket rongálhatná, tilos. A véd sávból az üzemen kívül helyezett régi vezetékeket el kell távolítani. A véd sáv felszínén szennyezett vizet (így például szennyvizet), nyílt árokban vezetni tilos. Ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor a nyílt ároknak a véd sáv feletti és ehhez csatlakozó, a talajviszonyoktól függ en legalább 2-2 méteres szakaszát vízzáróan kell burkolni. 7. § A számítások vagy m szaki becslés alapján meghatározott, méretezett véd idomot, véd területet az alábbiak szerint kell lehatárolni: a) a véd idom esetében meg kell adni a térbeli idom vízszintes vetületét, a földfelszínhez viszonyított legközelebbi és legtávolabbi pontját (méterben); b) a véd terület határait a felszíni tereptárgyakhoz, terepvonalakhoz, terepalakulatokhoz, egyéb természetes vagy mesterséges tájékozódási pontokhoz, illet leg az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán - szükség esetén annak
nagyításán - feltüntetett adatokhoz (vonalakhoz) igazítva oly módon, hogy azok magukba foglalják a számítások alapján meghatározott idomot, területet; c) a több vízilétesítmény (vízkivételi m ) véd területét magába foglaló területet - mint a vízilétesítmények közös véd területét - úgy, hogy az lehet leg egyszer felületi idom legyen.
A véd idomok, véd területek, véd sávok kijelölése 8. § (1) A véd idomot, véd területet és véd sávot a védett vagy védeni tervezett vízbázis, vízilétesítmény megvalósítására, a vízhasználat gyakorlásának engedélyezésére hatáskörrel rendelkez felügyel ség e rendelet el írásai alapján - az államigazgatási eljárás általános szabályai, valamint külön jogszabályban meghatározott eljárás során - jelöli ki. (2) A kiemelt vízmin ségvédelmi vagy természetvédelmi oltalom alatti területen lév vagy azt érint vízbázis véd idoma, illet leg véd területe kijelölése, kialakítása és fenntartása során a külön jogszabály szerinti környezetvédelmi és a természetvédelmi el írásokat is alkalmazni kell. (3) A már igénybe vett és az igénybe venni tervezett vízbázis véd idomának, véd területének kijelölése iránt, külön jogszabály el írásai szerinti adatokat és mellékleteket tartalmazó kérelmet kell benyújtani a felügyel séghez. (4) A kijelöléssel, kialakítással és fenntartással kapcsolatos vízügyi hatósági eljárás során - üzemel vízkivétel (igénybe vett vízbázis) esetében - a külön jogszabály szerint benyújtott dokumentáció alapján rendelkezni kell a) a védelem alá helyezett vízbázis, vízilétesítmény, vízkivétel megjelölésér l, továbbá a véd idomok, véd területek megállapításáról; b) a védelem alá helyezett vízkivételi m vek megjelölésér l, rögzítve azok vízgazdálkodási rendeltetését, helyét, létesítési és üzemeltetési engedélyének számát, a megcsapolt mélységközt, az engedélyezett vízmennyisége(ke)t; c) a védelem alá helyezett vízkészletr l és az azt magába foglaló földtani képz dmények megjelölésér l, megadva és tömören jellemezve a védelem szempontjából fontos tényez ket; d) véd idomok, véd területek lehatárolásáról, feltüntetve a véd idomok felszínt el nem ér , a véd területnél nagyobb kiterjedésének felszíni vetületei vonalát is; a véd területekkel érintett ingatlanoknak ingatlan-nyilvántartási térképi bemutatásával, feltüntetve, illetve megadva az egyes ingatlanok m velési ág szerinti besorolását és tényleges használati módját; a szennyez forrásokat és minden, a vízkészletet érint beavatkozást; e) a véd területekre vonatkozó területhasználati korlátozásokról, az el írt intézkedések felsorolásáról, megadva a megvalósítás id beli ütemezésére vonatkozó el írásokat, hivatkozva az illetékes szakhatósági állásfoglalásokra; az egyes véd idomokat, véd területeket illet en meg kell határozni azokat a tevékenységeket, melyeket ea) tilos végezni, vagy eb) feltételekkel, korlátozásokkal, ellen rzéssel, hatósági engedély alapján lehet végezni, megadva a korlátozásra, ellen rzésre vonatkozó konkrét el írásokat, ec) feltételekkel (korlátozásokkal, ellen rzéssel) hatósági engedély nélkül is lehet végezni; f) a véd területek kialakításával vagy fenntartásával kapcsolatos egyéb hatósági eljárás kezdeményezésér l (így például építési, telekalakítási, tilalom elrendelésér l) hivatkozással az eljárás megindítását megalapozó körülményekre; g) az engedélyes által a véd területen, valamint a környezethasználó által a szennyez források körül létesítend (üzemeltetend ) megfigyel hálózat kialakításáról és üzemeltetésére vonatkozó el írások megadásáról, a feladatok ellátásához szükséges szolgalmak alapításáról kötelezettségének elrendelésér l; h) a véd területeken lév vízilétesítményekre vonatkozóan szükséges mérési, adatgy jtési, adatszolgáltatási, állapotértékelési kötelezettségek felsorolásáról; i) a véd területek bekerítésére, táblákkal való megjelölésére, rzésére vonatkozó el írások megadásáról; j) a véd területek gondozására, karbantartására vonatkozó, az engedélyes kötelezettségébe tartozó feladatok megadásáról; k) a véd területek védelmét szolgáló lakossági tájékoztató anyagok elkészítésér l és terjesztésér l, a területhasználókkal való kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettségek felsorolásáról; l) a véd idomok, véd területek következ felülvizsgálatának idejér l, meghatározva azokat az eseteket, melyek bekövetkezése esetén a határozat felülvizsgálatát kezdeményezni kell. (5) A (4) bekezdés d) pontjához kapcsolódóan véd területenként elkülönített tételes felsorolást kell készíteni a bels , küls és az „A” hidrogeológiai véd övezetekre és zónákra vonatkozóan, tartalmazva az ingatlan m velési ág szerint besorolását, a tényleges területhasználatot, a védelmi intézkedések szempontjából figyelembe veend minden létesítményt és tevékenységet, ami hatással lehet a vízkészlet állapotára, a vízbázis védettségére, továbbá az ingatlantulajdonosok vagy az egyéb jogcímen használók nevét, postacímét.
(6) A hidrogeológiai „B” zónában a (5) bekezdésben foglaltak azokra az ingatlanokra vonatkozóan végzend k el, amelyeken tényleges m szaki beavatkozás vagy a területhasználat megváltoztatása szükséges. (7) A véd idom, véd terület kijelöléséig az el zetesen lehatárolt véd idomokra, véd területekre vonatkozóan a felügyel ségnek e rendelet 10-14. §-aiban foglaltakat kell figyelembe vennie. Az el zetesen lehatárolt véd idomokat, véd területeket a vízikönyvben kell nyilvántartani. 9. § A határozatot megalapozó dokumentációt a létesítés során szerzett információk, adatok, továbbá az üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján, de legkés bb az üzemeltetési engedély kiadását követ 5 éven belül az engedélyesnek felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat eredményét a határozatot kiadó felügyel ségnek meg kell küldeni. A felülvizsgálat eredményét l függ en hivatalból vagy kérelemre intézkedni kell a kijelölt véd terület, véd idom, véd sáv módosításáról.
III. A véd idommal, a véd területtel, a véd sávval érintett ingatlanok használata és a védelem érdekében szükséges használati korlátozások 10. § Az egyes véd idomokban, véd területeken olyan tevékenység végezhet , amely a kitermelés el tt álló vagy a már kitermelt víz min ségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. 11. § (1) A bels véd idomban és véd övezet területén csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhet k el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. A létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyez anyag ne kerülhessen a vízbe, a terepfelszínre vagy a felszín alá, a vizet gy jt , kitermel , szállító berendezésekbe. (2) A bels véd övezet területén: a) elhelyezett létesítményekben keletkez szenny- és használt vizet nyomáspróbával ellen rzött, kett sfalú szennyvízcsatornában kell kivezetni a véd területr l úgy, hogy a küls véd övezeten el írt feltételeket kielégítse. A kett sfalú csatorna vízzáróságát havonta kell ellen rizni a bels véd övezeten kívül elhelyezett szivárgásmentes figyel akna alkalmazásával, melyben a csatorna és a véd cs közötti gy r stérb l az esetlegesen elszivárgó vizek összegy jthet k, majd a küls véd övezeten kívülre továbbíthatók. Az ellen rzés elvégzését, valamint annak eredményét a vízkivételi üzemnaplóban rögzíteni kell; b) a terepfelszínt úgy kell kialakítani, hogy ott csapadékvízb l visszamaradó pangó vizek ne keletkezhessenek. A véd övezeten lehet leg összefügg füvesített felületet kell kialakítani, ahol trágyázás (szerves és m trágyázás), valamint növényvéd szerek használata tilos. A nem füvesíthet felületeket id tálló, szennyezést nem okozó anyaggal kell burkolni. Felszínközeli vízadók, valamint vezetékek és m tárgyak közelében csak olyan fák, bokrok telepíthet k, melyek gyökérzete ezeket nem éri el; c) a folyószakasz mederviszonyait csak úgy szabad megváltoztatni, hogy az ne legyen káros hatással a vízkivételre, és a víz min ségére; d) a vízilétesítményekkel azonos tulajdonjognak kell fennállnia. A véd övezetet be kell keríteni, vagy rzésér l egyéb módon kell gondoskodni. A partisz rés vízkivételek meder fel li oldalán, ahol bekerítésre nincs mód, legalább 200 méterenként kikötési és belépési tilalmat jelz táblákat kell elhelyezni; e) rendszeresen a vízilétesítmény üzemeltet jének azok a dolgozói tartózkodhatnak, akik ott munkát végeznek, és a külön jogszabályban meghatározott rendszeres egészségügyi ellen rzést igazoló egészségügyi könyvvel rendelkeznek. Belépésre jogosultak továbbá az itt dolgozók munkájának irányítói, valamint az ellen rzésre jogosult hatósági személyek, továbbá azok, akiket a véd terület tulajdonosa erre (így például átmeneti munkavégzésre) esetileg feljogosít. A belépésre engedélyt adó köteles gondoskodni arról, hogy az ideiglenesen ott tartózkodók szennyezést ne okozzanak. 12. § (1) A felszín alatti vízbázisok küls véd övezetén és véd idomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illet leg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyez anyag, illetve él lény kerülhet, tilos. (2) A küls véd övezet területén: a) szükség szerint tereprendezést kell végezni úgy, hogy ott pangó víz sem elöntésb l, sem csapadékból ne keletkezzen. A hullámtéri vízm vek felépítményét úgy kell kialakítani, hogy a kutakba és egyéb létesítményekbe felszíni víz árvíz esetén se kerülhessen. A területet elönt árvíz levonulása után gondoskodni kell a bomlékony és korhadó, a felszín alatti víz szennyezését el idéz anyagok eltávolításáról;
b) a meglév áthaladó közutat és az útárkot vízzáró burkolattal kell ellátni. Az útárkot úgy kell kialakítani, hogy a vizeket a küls véd terület határán kívülre vezesse. Új közút nem létesíthet . A küls véd övezeten áthaladó szakaszokon az útfenntartáshoz használatos anyagokat tárolni tilos; c) a közutakon a küls véd övezeten áthaladó útszakasz egészére vonatkozó „Megállni tilos” táblákat kell elhelyezni. Veszélyes vegyi anyagokat szállító teherjárm vek számára a küls véd övezetet megfelel táblákkal ellátott elkerül terel utat kell kijelölni; d) a létesítmények, így például lakóépületek, sport- és szabadid -létesítmények, üzemek szennyvizét zárt, nyomáspróbával ellen rzött szennyvízcsatornával kell elvezetni; e) a növénytermesztéssel összefüggésben meg kell állapítani, hogy az milyen hatással van a védelemben részesül vízre. Ehhez meg kell vizsgálni a term talajt, a víz fölötti képz dményeket és a vizet. A vizsgálati eredmények alapján meg kell állapítani, hogy ea) okozott-e a növénytermesztés kimutatható károsodást a vízben; eb) a term talaj és a víz fölött elhelyezked képz dmények állapotából lehet-e arra következtetni, hogy meghatározott id n belül a víz károsodni fog, vagy a víz az alkalmazott növénytermesztési technológia mellett el reláthatólag hosszú id alatt sem károsodik. (3) Amennyiben a vizsgálat eredményét l függ en megállapítható, hogy a) a növénytermesztés a víz károsodását okozta vagy meghatározott id n belül okozhatja, és a vízkivétel fenntartása érdekében a károsodás megszüntetése indokolt, az illetékes felügyel ség, valamint a növényegészségügyi és talajvédelmi hatóság által alkalmasnak tartott technológiát kell alkalmazni, amely mellett a víz további károsodása, a károsodás lehet sége megsz nik; b) a növénytermesztés alkalmazott módja nem károsítja a vizet, az adott technológia csak az illetékes hatóságok olyan állásfoglalása alapján változtatható meg, amely szerint a megváltoztatott technológia sem lesz káros hatással a vízre. (4) A küls véd övezet területén: a) a mez gazdasági földterület használója a tevékenységér l a (3) bekezdés szerinti hatósági állásfoglalás alapján szolgáltat adatot a VIFE-nek. Amennyiben megállapítható, hogy a víz károsodik vagy károsodása várható, az alkalmazott technológiát a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint meg kell változtatni; b) tilos az állattenyésztés. Az ÁNTSZ illetékes városi intézetének szakhatósági állásfoglalása alapján háziállatok (kutya, macska és - korlátozott számban - baromfi) tartása megengedhet . Baromfitartás esetén az ólakat úgy kell kialakítani, hogy a talaj és talajvíz szennyez dése kizárt legyen (így például vízzáró kivitellel, zárt hulladékszállítással). Egyes esetekben (így például 2 m-nél mélyebb talajvízszint) ellen rzés mellett a legeltetés is megengedhet , de az állatok itatása és deleltetése a véd területen kívül történjen; c) tilos folyékony üzemanyagot vagy vegyi anyagot tárolni. A vízm m ködtetéséhez szükséges üzemanyag, illet leg vegyszer tárolását szolgáló fém, illetve m anyag tartályt olyan vízzáró betonmedencében kell elhelyezni, amely a tartály meghibásodása esetén a teljes üzemanyag-mennyiséget magában foglalja; d) a folyószakasz mederviszonyait partisz rés vízkivétel esetében csak úgy szabad megváltoztatni, hogy az ne legyen káros hatással a víz min ségére. (A véd övezetet legalább a partisz rés vízkivételi létesítmények és a partél közötti területen ki kell jelölni); e) kutató fúrás vagy új kút a - VIFE engedélye alapján - csak akkor létesíthet , ha a meglév vízkitermelés zavarása nélkül (így például más vízadóréteg felhasználásával) további vízkivételt, a vízm tönkrement kútjának pótlását vagy a vízkészlet mennyiségének, min ségének ellen rzését szolgálja. 13. § (1) A hidrogeológiai véd idomokban és a véd övezetek területén: a) tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz min ségének károsodását okozza; b) tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében ba) csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége, bb) 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerül a vízkészletbe, bc) olyan lebomló anyag jut a vízkészletbe, amelynek mennyisége, jellege vagy bomlásterméke a felszín alatti víz min ségének károsodását okozza; c) olyan vegyi anyaggal, amely a vizet károsíthatja, vagy amelyb l a víz min ségét károsító anyagok oldódhatnak ki, csak zárt építményben szabad dolgozni; d) a növénytermesztésre a 12. § (2) és (3) bekezdésben leírtakat kell értelemszer en alkalmazni; e) önellátást szolgáló állattartás megengedett, de azt meghaladó mérték állattartás és víziszárnyas telep csak a „B” zónában lehetséges -, a hulladék (trágya) kezelése és tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyez dhessen (így például a trágyalét vízzáró tartályban vagy medencében kell gy jteni, és ellen rzött módon, a hidrogeológiai véd övezeten kívül vagy legfeljebb annak „B” zónájában lehet felhasználni);
f) meglév tárolóhelyen bármely, a vizet károsító folyékony anyagot - a VIFE hozzájárulásával - csak úgy szabad tárolni, hogy fa) a tárolótartály állapota kívülr l is bármikor ellen rizhet legyen, vagy fb) az üzemeltet a VIFE által engedélyezett módon tervezett és üzemeltetett rendszer segítségével rendszeresen ellen rizze, hogy nem kerül-e károsító anyag a felszín alatti vízbe; g) a vizet károsító folyékony anyagok tárolására szolgáló új tárolóhelyet - a VIFE hozzájárulásával - úgy kell kialakítani, hogy ga) a tárolótartály állapota kívülr l bármikor ellen rizhet legyen, gb) a tárolótartály olyan vízzárófalú tekn ben vagy tartályban legyen, amely - meghibásodás esetén - a teljes tárolt folyadékmennyiséget befogadja; h) a vízre veszélyes anyagot (így például ásványolajtermék) szállító cs vezetéket a területen - a VIFE hozzájárulásával - akkor lehet átvezetni, ha a vezeték biztonságát (így például külön burkolattal) megteremtik, gondoskodnak a vezeték rendszeres (így például havi ultrahangos) ellen rzésér l és azt cs törés esetére leállító automatikával látják el. 14. § (1) A véd idomok, véd területek és véd övezetek igénybevételénél az 5. számú mellékletben foglaltakat kell figyelembe venni. (2) A „C” véd zóna kijelölése esetén az arra vonatkozó korlátozások nem lehetnek szigorúbbak a „B” zónára el írtaknál. 15. § (1) Ha a véd terület, véd idom kialakítása érdekében a tulajdoni és használati korlátozások mellett vagy azokon túlmen en a véd területen már meglév épületek, illet leg más építmények eltávolítása, áthelyezése, átalakítása szükséges, ezt a véd idomot, véd területet kijelöl hatóság külön megkeresése vagy a szakhatósági hatáskörben hozott döntése alapján a hatáskörrel rendelkez közigazgatási szerv rendeli el. (2) A véd területen belül új, az 5. számú mellékletben foglaltak alapján megengedhet és e rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az külön jogszabály el írásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor a felügyel ség egyedi vizsgálat eredményeképpen - közegészségügyi, valamint növényegészségügyi és talajvédelmi szakhatósági hozzájárulással - e rendelet el írásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illet leg a korlátozásokat. (3) Ha a véd terület kialakításakor vagy ellen rzésekor megállapítható, hogy a már meglév létesítmények nem felelnek meg a vonatkozó rendelkezéseknek, abban az esetben a) meg kell állapítani, hogy a vízbázis mennyiben károsodott, b) károsodás esetén a károsodást, illetve annak kiváltó okát meg kell szüntetni, az esetleges kés bbi károsodás elkerülése érdekében ellen rz rendszert kell kialakítani. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a létesítmény tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója, a létesítmény üzemeltetésének átalakításával köteles a további károsítást megakadályozni. (5) A (2) és (4) bekezdések alapján indult eljárásoknál és a költségek viselésénél alkalmazni kell a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó el írásokat. (6) Olyan vízilétesítmény, illet leg vízhasználat esetén, ahol a véd idom, véd terület, véd sáv kijelölésével összefüggésben a 10-14. §-ok szerinti - a megfelel védelmet szolgáló - tevékenység elvégzése szükséges, a vízjogi üzemeltetési engedély csak ezek figyelembevételével adható ki. (7) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén a vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell a kijelölt és kialakított véd idomról, véd területr l, véd sávról, valamint az annak megállapításával kapcsolatos, a vízilétesítmény tulajdonosát, illetve az üzemeltetési engedély jogosítottját, továbbá a kijelöléssel érintett ingatlanok tulajdonosait, illet leg egyéb jogcímen használóit érint jogokról és kötelezettségekr l. (8) Aki a védelem alá helyezett vízkészlet hasznosítására, vízilétesítmény megépítésére jogot szerzett, az a véd idom, a véd terület kijelölésével, fenntartásával kapcsolatos tulajdoni, használati és egyéb korlátozásokból vagy az ingatlan rendeltetésszer használata megszüntetéséb l, illet leg jelent s mértékben történ akadályozásából ered károkért külön jogszabály el írásai szerint köteles helytállni. (9) Nem jár kártalanítás: a) a jogszabály alapján hatósági engedélyhez kötött, de annak hiányában vagy attól eltér en folytatott tevékenység korlátozásáért, illet leg megszüntetéséért, ha e tevékenységgel okozati összefüggésben a vízkészlet károsodik; b) az olyan vízmin ségvédelmi intézkedésekért, amelyeknél - jogszabály alapján - kártalanításra egyébként sem kerülhet sor. (10) Amennyiben a védett vízilétesítmény tulajdonosa nem azonos a bels véd övezetre es ingatlanrész tulajdonosával, az ingatlanrészt a vízilétesítmény tulajdonosa adásvétel vagy kisajátítás útján köteles megszerezni. 16. § (1) A véd idom, véd terület, véd sáv kijelölésével érintett ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a felügyel ségnek a véd terület kijelölésér l és fenntartásáról rendelkez határozata alapján köteles t rni,
hogy a vízilétesítmény üzemeltet je vagy a hatósági ellen rzésre jogosult személyek az ingatlanra belépjenek és azt a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben használják, de ez az ingatlan rendeltetésszer használatát nem zárhatja ki vagy számottev en nem akadályozhatja. (2) Az (1) bekezdésben szerepl használat jogának gyakorlásával összefügg kártalanításra - az általános jogszabályi el írások figyelembevételével - e rendelet el írásait kell alkalmazni. (3) A véd területen - külön jogszabályokban el írtak szerint, összhangban a területfejlesztési és a területrendezési tervekkel - építési és telekalakítási tilalom rendelhet el. 17. § (1) A vízbázis, vízilétesítmény engedélyese köteles: a) a külön jogszabály, valamint a véd területet megállapító határozat és az üzemeltetési szabályzat szerint gondoskodni a véd terület fenntartásához szükséges létesítményekr l, ezek fenntartásáról, üzemeltetésér l; b) a 10-15. §-okban meghatározott feladatokkal járó kötelezettségek teljesítése érdekében a véd területen ellen rzést végezni és szükség esetén az arra hatáskörrel rendelkez közigazgatási szerveknél intézkedést kezdeményezni; c) a vízjogi üzemeltetési engedéllyel jóváhagyott vagy a külön jogszabályban meghatározott szervekkel egyetértésben kiadott üzemeltetési szabályzat szerint megállapított gyakorisággal - de évente legalább egy alkalommal - ellen rizni és vizsgálni a védett vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát, beleértve a véd területen folytatott tevékenységeket is; d) a véd idom, véd terület, véd sáv veszélyeztetésének, szennyezésének, károsításának esetén az érintett hatóságokat értesíteni. (2) A véd terület kijelölésér l szóló határozattal érintett ingatlant a tulajdonos vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist, valamint a kitermelt vizet ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyez dés ne érje. 18. § A bels és küls véd területet, véd sávot érint korlátozásoknak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése mellett a hidrogeológiai, hidrológiai véd övezetekre vonatkozó jogokat, kötelezettségeket és tilalmakat a vízikönyvi nyilvántartás tartalmazza. 19. § (1) A véd terület, véd idom, véd sáv meghatározásával, kialakításával, fenntartásával járó költségeket a) távlati ivóvízbázis esetén az állam, b) elvi vízjogi engedéllyel lekötött vízbázis esetén az elvi engedély jogosítottja, c) a vízkészlet hasznosítása, vízilétesítmény létesítése esetén a vízjogi engedéllyel erre jogot szerzett engedélyes (építtet ), d) üzemel vízkivétel, vízilétesítmény esetén a vízjogi üzemeltetési engedéllyel erre jogot szerzett engedélyes viseli. (2) A véd idomon, véd területen, véd sávon szükséges, valamint a hatósági határozattal el írt feladatok ellátásához - külön jogszabályok alapján - pénzügyi támogatás igényelhet .
Szakhatósági közrem ködés 20. § (1) A 8. § (1) bekezdésében meghatározott eljárást a vízjogi engedélyezési eljárásban közrem köd - külön jogszabályokban meghatározott - hatóságok bevonásával kell lefolytatni, és határozatot hozni. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a közegészségügyi hatóságot minden esetben, egyéb - els sorban a közlekedéssel, a bányászattal, a mez - és erd gazdasággal és az építésüggyel kapcsolatos - hatósági jogkört gyakorló közigazgatási szervet akkor kell az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint - az eljárásba bevonni, ha a véd idom, véd terület, véd sáv kijelölése a feladat- és hatáskörükbe tartozó szakkérdést érint, illetve ennek hiányában nem hozható megalapozott döntés. (3) A szakhatósági eljárásra vonatkozó szabályokat a véd idomok, véd területek, véd sávok fenntartásával kapcsolatos hatósági ellen rzés során is megfelel en alkalmazni kell.
Hatósági ellen rzés 21. § (1) A kijelölt és kialakított véd idomra, véd területre, véd sávra az e rendeletben és a hatósági határozatban el írt rendelkezések, kötelezettségek, valamint a használati korlátozások érvényesülését a felügyel ség, az eljárásba bevont szakhatóságok, továbbá a vízm üzemeltet i (engedélyes) rendszeresen ellen rzik. (2) A felügyel ségnek az engedélyes 17. § (1) bekezdésében el írt kötelezettsége mellett a 9. §-ban foglaltak szerint kell vizsgálnia, hogy a biztonságba helyezés (kijelölés) során elrendelt intézkedések biztosítják-e a védelmet. (3) A hatósági ellen rzés során vizsgálni kell különösen:
a) a tulajdonosnak (használónak), üzemeltet nek a véd terület, véd idom, véd sáv fenntartásával járó kötelezettségei teljesítését, illetve ezzel összefüggésben; b) az egyes véd övezeteket érint tilalmak, tulajdonosi (használati) korlátozások érvényesülését; c) a véd idom, véd terület, véd sáv által behatárolt vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát. (4) Az ellen rzésre, azzal összefügg intézkedésekre az e rendeletnek, valamint a külön jogszabályoknak, a hatósági ellen rzésre, valamint az eljárás gyakoriságára vonatkozó el írásai az irányadók.
IV. Záró és átmeneti rendelkezések 22. § (1) E rendelet 1997. szeptember 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidej leg a vízügyr l szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 35-37. §-ai, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 9. §-ának (5) bekezdése, az Országos Vízügyi F igazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatáskörér l szóló 234/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés b) pontja és c) pontjának els fordulata, továbbá a közcélú vízvezetéki ivóvízellátásra szolgáló víznyer helyek véd területér l és véd sávjáról szóló 11/1961. (V. É. 8.) EüM-OVF együttes utasítás, valamint az azt módosító 3/1963. (V. É. 2.) EüM-OVF együttes utasítás hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidej leg a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet az alábbiak szerint módosul: a) b) c) d) e) f) g) (4) (5) E rendelet hatálybalépésével egyidej leg a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemr l és mellékleteir l szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosul: a) b) az R. 2. számú melléklete I. részének 1. e) pontja e rendelet 7. számú melléklete szerint módosul. 23. § (1) A véd idomot, véd területet e rendelet hatálybalépésekor a) üzemel vízbázis (vízkivétel), vízilétesítmény esetén a határozatnak megfelel ütemezésben, de nem kés bb, mint a hatálybalépést l számított 10 éven belül, b) a távlati ivóvízbázis esetén a kijelölést l számított 8 éven belül, c) folyamatban lév engedélyezési eljárás alatt álló, de üzemeltetési engedéllyel még nem rendelkez vízkivétel, vízilétesítmény esetén a határozatnak megfelel ütemezésben, de nem kés bb, mint a hatálybalépést l számított 5 éven belül kell kialakítani. (2) A rendelet hatálybalépését követ en kérelemre vagy hivatalból indult vízjogi engedélyezési eljárás esetében a véd idomot, véd területet a határozatban el írtak szerint kell kialakítani. (3) A (1) bekezdés szerinti határid k elmulasztása esetén a felügyel ség a kiadott üzemeltetési engedélyt kártalanítási kötelezettség nélkül hivatalból visszavonja. (4) Az e rendelet hatálybalépésekor a véd idom, véd terület, véd sáv kijelölését érint folyamatban lév vízjogi engedélyezési ügyekben az e rendelet el írásait kell alkalmazni.
1. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában
1. elérési id : az az id tartam, ami alatt egy adott pontból a vízrészecske a vízkivételig eljut; 2. lebomló szennyez anyag: olyan szennyez anyag, amely meghatározott körülmények között - beavatkozás nélkül - meghatározott id alatt úgy változik meg, hogy egészséget nem károsító, nem szennyez , környezeti kockázatot nem okozó anyaggá alakul; 3. véd idom: az üzemel vagy tervezett vízkivételi m veket (berendezéseket) körülvev felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, min ségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani; 4. véd terület: az üzemel vagy tervezett vízkivételi m veket (berendezéseket) körülvev terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, min ségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A véd terület általában körülveszi a vízkivételi m veket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az el bbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható; 5. véd sáv: a víz tározását, kezelését, szállítását szolgáló m vek védelméhez szükséges meghatározott szélesség terület, amelyet a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani, és az ennek érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható; 6. véd övezet(ek): a véd terület, véd idom részeit alkotó terület(ek), idom(ok), ahol a veszélyeztetés mértékét l függ korlátozások, tilalmak, illet leg rendszeres mérési és megfigyelési kötelezettségek rendelhet k el; 7. véd idom, véd terület a) el zetes lehatárolása: tervez i típusú tevékenység, melynek során a meglév ismeretek alapján lehatárolásra kerülnek a véd idomok, véd területek övezetei, b) meghatározása: tervez i típusú tevékenység, ami magában foglalja a véd idom, a véd terület méretezését (általában kiszámítását) és dokumentálását, beleértve a határoló vonalak megadását is, c) kijelölése: hatósági eljárás, melynek során elrendelésre kerül a véd idom, véd terület kialakítása a hozzá tartozó tiltásokkal és korlátozásokkal együtt, d) kialakítása: a kijelölés során elrendelt jogi és m szaki intézkedések megtétele (szennyez források felszámolása, átalakítása, ellen rz megfigyel rendszerek kiépítése, kerítések, jelz táblák elhelyezése, területhasználókkal való kapcsolatok rendezése, tájékoztató anyagok készítése stb.), e) fenntartása (üzemeltet i feladat): a kialakított véd idomban, véd területen az el írt rendszeres ellen rzés, megfigyelés, értékelés és felülvizsgálat elvégzése; 8. vízbázis a) igénybe vett: olyan vízbázis, amelynek vízkészletét részben vagy teljes mértékben már igénybe veszik, b) lekötött: olyan igénybe még nem vett, elvi vízjogi engedéllyel már lekötött lehetséges vízbázis, amelyr l már tudott, hogy a felszín alatti víz kitermelésére alkalmas víznyer területet ki és milyen célra fogja igénybe venni, c) engedélyezett víztermelése: vízjogi engedély szerint kitermelt vagy lekötött vízmennyiség éves átlaga, havi maximuma, vízhozamban kifejezve, d) teljes, átlagos kapacitása: a vízbázisról folyamatosan kitermelhet a mindenkori ismeretek és feltételek alapján meghatározható legnagyobb vízmennyiség melynek kitermelése következtében fellép környezeti hatásokat az érintettek elfogadják, e) karsztvízbázis: olyan vízbázis, melyben az igénybe vett, vagy arra el irányzott vízkészlet a karsztosodott k zetek (mészk , dolomit) pórusaiban, hasadékaiban, üregeiben helyezkedik el; lehet nyílt tükr , amely a meteorológiai viszonyok közvetlen hatása alatt áll, vagy fedett, f) partisz rés vízbázis: felszíni víz közelében lév felszín alatti vízbázis, melyben a vízkivételi m vek által termelt víz utánpótlódása 50%-ot meghaladó mértékben a felszíni vízb l történ beszivárgásból származik, g) rétegvízbázis: olyan vízbázis, melynek megcsapolt képz dményei az els vízzáró, vagy féligátereszt réteg alatti, vagy 50 méternél mélyebben települt törmelékes vízadó k zetek, h) talajvízbázis: olyan vízbázis, melyben az igénybe vett vagy arra el irányzott vízkészlet a törmelékes felszínközeli képz dmények telített zónájában helyezkedik el, vagy az els vízzáró vagy féligátereszt réteg mélységéig, vagy nem mélyebben, mint 50 m, i) biztonságban lév vízbázis: amelynek felszíni és felszín alatti vízgy jt jén: ismertek a földtani és hidrogeológiai adottságok, a víz áramlási, lefolyási viszonyai, utánpótlódásának módja és mértéke, az utánpótlódás területe, a víz min sége, az ezeket befolyásoló természeti hatótényez k és emberi tevékenységek, illetve mindezek térben és id ben való változása a vízkitermelés el tti és a víztermelés hatására kialakuló viszonyok között; a kijelölt és
kialakított véd területen a vízbázist veszélyeztet tevékenységek nem folynak; az ellen rzés alatt álló potenciális szennyez források esetleges veszélyeztet hatása intézkedésekkel még a vízbázis károsodása el tt megszüntethet , j) részleges biztonságban lév vízbázis: ahol a biztonsági intézkedéseket csak az utánpótlódási terület egy részére vagy csak részlegesen hajtották végre.
2. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez Felszín alatti vízbázisok véd idomainak, véd övezeteinek méretezése elérési id k alapján Véd idom, véd övezet
Figyelembe veend vízhozam üzemel távlati vízbázisok vízbázisok
Elérési id
Felszíni véd terület véd övezetei, zónái
Bels véd övezet
Max. napi
-
20 nap
Küls véd övezet
Max. havi
-
6 hónap
Átlagos évi
5 év
Véd idom metszete a felszínen, de min. 10 m a vízkivételekt l Véd idom metszete a felszínen, de minimum 100 m a vízkivételekt l. (Ha nincs felszíni metszet, akkor nincs véd terület) Véd idom metszete a felszínen
Átlagos évi
50 év
Véd idom metszete a felszínen
Átlagos évi
Teljes vízgy jt
Hidrogeológiai véd övezet Átlagos évi „A” zóna Hidrogeológiai véd övezet Átlagos évi „B” zóna Hidrogeológiai véd övezet Átlagos évi „C” zóna
Felszín alatti vízgy jt idom metszete a felszínen
Megjegyzés: 1. A véd övezetek és zónák az adott elérési id vel vagy minimális mérettel meghatározott határfelület, illet leg vonal és a sz kebb véd idomhoz, illet leg véd területhez tartozó elérési id vel vagy minimális mérettel meghatározott határfelület, illetve vonal közötti térrészt, illetve területet jelentik. 2. A biztonság érdekében a vízrészecskék tényleges szivárgási sebességének számításakor célszer az effektív porozitása csökkentése az alábbi szorzók figyelembevételével: - 0,5, ha a számítási modell transzport szempontjából tényadatokkal ellen rzött, - 0,2, ha a számítási modell egyéb módon ellen rzött, - 0,1, ha a számítási modell becsült adatokon alapszik.
3. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez Felszíni vízbázisok véd területének méretezése Véd terület
Bels véd övezet - a vízfelületen
Tározók és tavak 10 ha alatt 10 ha felett vagy 60 napnál vagy 60 napnál kisebb tartózkodási nagyobb id esetén tartózkodási id esetén Teljes vízfelület
Folyók és egyéb vízfolyások Q95 = 50 m3/s alatt
Q95 = 50 m3/s felett
100 m sugarú kör a A vízkivételi pont felett folyásirányban vízkivétel körül 200 m, alatta 20 m (0,5 m/s-nél kisebb vagy zavart áramlású szakaszon, illetve
- a parton
Küls véd övezet - a vízfelületen
- a parton
Hidrológiai
visszaáramlás esetén 50 m). Oldalirányban a vízkivételi ponttól 5050 m A teljes LNV-hez Ha a vízkivétel az Ha a vízkivétel 50 m-nél közelebb van tartozó partvonalon LKV-hez tartozó, a a LKV-hez tartozó parthoz, akkor az 50 m szélesség sáv parttól 100 m-nél LNV-hez tartozó partvonaltól számítva (de nem az távolabb van: - Ha a véd terület parti sávja 20 m övezetbe az közelebb van: a kör szélesség az alábbi szakaszon ellentétes irányban által kimetszett lejt mentett oldal szakaszon 20 m-es mentén) parti sáv (de nem tartozik az övezetbe az ellentétes irányban lejt mentett oldal területe) 120 napnál kisebb tartózkodás esetén a teljes vízfelület, egyébként a vízkivétel körüli 200 m sugarú körnek a bels véd övezeten kívüli része 120 napnál kisebb A teljes tartózkodás esetén, partvonalon 50 m mint a 10 ha szélesség sáv, a alattiaknál, bels övezeten kívül (összesen 100 egyébként az LNVm) hez tartozó part 200 m sugarú körrel kimetszett szakaszán 50 m szélesség sáv, ill. 100 m szélesség sáv a bels véd övezeten kívül (nem tartozik az övezetbe a gát túloldalán a tartozó vagy tó minimális vízszintjénél alacsonyabban fekv , ellentétes irányban lejt terület) 120 napnál kisebb 120 napnál kisebb tartózkodási id tartózkodási id esetén a teljes esetén a teljes vízgy jt terület vízgy jt terület Nem e rendelet Nem e rendelet hatálya alá tartozik hatálya alá tartozik -
LKV = legkisebb vízállás, LNV = legnagyobb vízállás.
Vízkivétel feletti szakaszon 5 km
A vízkivétel feletti szakaszon 2 km
A vízkivétel felett 1 km-ig 200 m, 2 km-ig 100 m szélesség sáv az LNV-hez tartozó partvonaltól számítva A vízkivétel alatt a küls és bels véd terület határa azonos
A vízkivétel felett 0,5 km-ig 200 m, 1 km-ig 100 m szélesség sáv az LNV-hez tartozó partvonaltól számítva A vízkivétel alatt a küls és bels véd terület határa azonos
Nem e rendelet Nem e rendelet hatálya alá tartozik hatálya alá tartozik
4. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez Az ivóvíz- és ásvány-gyógyvíz kezel , tározó m tárgyak és szállító vezetékek véd területeinek és véd sávjainak méretezésér l M tárgyak Zárt vagy épületben lév vízkezel vagy tároló
Szabadban, nyílt vízfelszínnel történ vízkezelés vagy tárolás Víztechnológiai célra történ leveg beszívás helye (légsz rés nélküli esetben) Víztornyok (magastéri tárolók) zártrendszer átemel k és nyomásfokozók Földbe fektetett vízvezeték Párhuzamosan haladó vízvezetékek és szennyvízcsatornák - ha a szennyvízcsatorna magasabban fekszik, mint a vízcs , vagy ha mélyebben fekszik, de a vízvezeték talajvízben, vagy annak közelében van - ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint a vízcs és a vízcs száraz talajban van - nyomás alatti szennyvízcsatornacs esetében Szennyvízcsatorna és vízvezetékcs keresztez dése - ha a szennyvízcsatorna magasabban fekszik, mint a vízcs -
ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint a vízcs és a két vezeték közötti szintkülönbség 0,5 m-nél kisebb
-
ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, mint a vízcs és a két vezeték közötti szintkülönbség 0,5-1 m között van
Véd területek méretezése A véd terület sugara a m tárgy vagy építmény küls szélét l számított 10 m 5 m-nél magasabb földfeltöltés esetén a rézs talpától mért 5 m 50 m (különleges esetekben max. 100 m) A véd terület szélét l legalább 20 m-re, a terepszint felett legalább 3 m-re Véd területek nem, csak a vezetékek véd sávjának kijelölése szükséges A véd sáv határa a vezeték felett a föld felszínéig, alatta 1 m mélységig, kétoldalt 2-2 m távolságig terjed A véd sáv szélessége a vízcs mindkét oldalán vízszintes irányban mért 1-1 m; 2 m-nél kisebb tengelytávolságú két vezeték esetében megfelel állékonyságú szennyvízcsatorna alkalmazásával A véd sáv szélessége a vízcs mindkét oldalán vízszintes irányban mért 0,5-0,5 m A véd sáv szélessége a vízcs mindkét oldalán vízszintes irányban 2-2 m A szennyvízcsatorna elhelyezése a keresztezési ponttól számított 2-2 m hosszúságú vízzáró véd cs ben vagy fedett vasbeton vályúban a közúti terhelés mértékének megfelel állékonysággal A vízcs megépítése a keresztez dési ponttól mindkét irányban mért 2-2 m, összesen tehát 4 m hosszúságon belül cs kötés nélkül, a szennyvízcsatorna építése a keresztezési ponttól mindkét irányban mért 1-1 m, összesen tehát 2 m hosszban, legalább 10 cm vastag betonburkolattal A vezetékek építésére az el z bekezdésben a szennyvízcsatornára vonatkozóan foglaltak irányadók
5. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez A véd területek és véd idomok övezeteire vonatkozó korlátozások Felszíni és felszín alatti vízbázisok bels küls véd övezetek
Felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai A B véd övezetek
Beépítés, üdülés Lakótelep; új percellázás üdül terület kialakítása Lakó- vagy irodaépület csatornázással Lakóépületek csatornázás nélkül Szennyvízcsatorna átvezetése Szennyvíztisztító telep Házi szennyvíz szikkasztása Települési folyékonyhulladék-lerakó létesítése és üzemeltetése Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladékok lerakása) Építési hulladék lerakása Temet Házikertek, kiskertm velés Sátorozás, fürdés Sportpálya
-
x x -
+ x o o o -
o + o o + o x o
-
x x
o x o + +
+ + o + +
-
-
-
o
-
x -
o x
+ o
-
-
x -
x o o
-
-
o
o
-
+ o o o o o -
+ o x x o o o o o -
+ o o o + + o o o + o o x o
-
-
x x x
o o o
Ipar Er sen mérgez vagy radioaktív anyagok el állítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása Mérgez anyagok el állítása, feldolgozása, tárolása Mérgez anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelel szennyvízelvezetéssel Ásványolaj és -termékek el állítása, vezetése, feldolgozása, tárolása Veszélyeshulladék-ártalmatlanító Veszélyeshulladék-lerakó Veszélyes hulladék üzemi gy jt Élelmiszer-ipari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása Egyéb ipari szennyvíz szikkasztás Salak, hamu lerakása Mez gazdaság Erd telepítés és m velés vegyszeres kezelés nélkül Növénytermesztés Komposztálótelep Önellátást meghaladó állattartás Legeltetés, háziállat tartás Szervestrágyázás M trágyázás Hígtrágya és trágyalé kijuttatása term földre Hígtrágya- és trágyalé leürítés Szennyvízöntözés Tisztított szennyízzel való öntözés Növényvéd szerek alkalmazása Növényvéd szer-kijuttatás légi úton Növényvéd szer-tárolás és -hulladék elhelyezés Növényvéd szeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése Szerves- és m trágya raktározása és tárolása Szennyvíziszap tárolása Szennyvíziszap term földön történ elhelyezése
Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és m ködtetése Haltenyésztés, haletetés
-
-
o
o o
-
x
o
+
-
x -
+ x o o x o
+ + + + o +
-
o -
x o o
o o o
Közlekedés Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárokrendszerrel Egyéb út, vízzáróan burkolat csapadékvízárok-rendszerrel Egyéb út Vasút Gépkocsiparkoló Üzemanyagtölt -állomás Gépkocsimosó, javítóm hely, sódepónia Egyéb tevékenység Bányászat Fúrás, új kút létesítése A fed - vagy vízvezet réteget érint egyéb tevékenység Jelmagyarázat: x o +
= tilos = új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglév nél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményét l függ en megengedhet = új vagy meglév létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illet leg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelel tartalmú egyedi vizsgálat eredményét l függ en megengedhet = nincs korlátozva
6. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez 7. számú melléklet a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez
