NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 15/1996. (IV. 2.) számú rendelete a lakáshoz jutók helyi támogatásáról
A Közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv.16.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján és a lakáscélú támogatásokról szóló, többször módosított 106/1988. (XII.26.) számú MT. rendelet 10. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: A rendelet célja 1.§ (1) A rendelet célja, hogy az arra rászoruló családok, (személyek) részére e jogszabályban meghatározott típusú lakásszerzésükhöz anyagi támogatást nyújtson.
I. fejezet A támogatásban részesíthetők köre 2.§ (1) Helyi önkormányzati támogatásban azok az arra rászoruló magyar állampolgárok illetve letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok részesíthetők, akik a) házastársak, illetve b) a 25 életévüket betöltötték és egyedülállók, illetve c) a 18. életévüket betöltötték és korábban állami nevelt személyek voltak, d) akik az önkormányzati lakásukról térítési díj ellenében mondtak le, e) akik szervezett formában épülő új lakásokból vásárolnak és a használt saját tulajdonú lakásukat az építkezést illetve forgalmazást lebonyolító szervezetnek adják el, azzal, hogy azt önkormányzati bérlakást leadók részére értékesítik és a 2.§ (1) bek. a,b,c, pontjaiban foglalt feltételek valamelyikének megfelelnek, és legalább 3 éves állandó bejelentett nyíregyházi lakóhellyel rendelkeznek, házastársak esetén legalább az egyikük.
2) Házastársak kizárólag együtt részesíthetők helyi támogatásban, és csak akkor, ha a támogatással érintett ingatlanon mindketten egymás között egyenlő arányú tulajdoni illetőséget szereznek. 3) Külföldi állampolgárok kizárólag akkor részesíthetők támogatásban, ha a) ingatlanszerzésükben állampolgárságukra tekintettel nincsenek korlátozva és b) a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmük elbírálása folyamatban van. Nem szükséges a b) pontban előírt feltétel megléte, ha a házastársak egyike magyar állampolgár. (4) Ha a kérelmező nem rendelkezik 3 éves állandó bejelentett nyíregyházi lakóhellyel (házastársak esetén egyikük sem), de a rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelel, különös méltánylást érdemlő esetben a 4.§ (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott támogatásban részesíthető az éves költségvetési előirányzat 3 %-ának terhére.
A helyi támogatás felhasználása 3.§ Helyi támogatás nyújtható a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő a) magántulajdonú lakóház építéséhez, b) magántulajdonban álló új, használt, vagy értékesítés céljára épített lakás vásárlásához, c) nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításához, d) magántulajdonban álló lakás legalább l lakószobával történő bővítéséhez, komfort nélküli vagy félkomfortos lakás esetén komfortfokozat növeléséhez.
A támogatás formája és mértéke 4.§ (1) A támogatás formája: kamatmentes kölcsön. (2) A kamatmentes kölcsön mértéke: a) magántulajdonú lakóház építéséhez legfeljebb 400.000.- Ft b) magántulajdonban álló új, vagy értékesítés céljára épített olyan lakás vásárlásához, amelyhez a lakásépítési kedvezmény is igénybe vehető, a lakás
(telek+vállalkozási)szerződés szerinti vételárának, az igénybe kedvezményekkel csökkentett összege 20%-a, legfeljebb 200.000.- Ft
vehető
c) szervezett formában történő lakásvásárlás esetén az igénybe kedvezményekkel csökkentett vételár 20 %-a, legfeljebb 200.000.- Ft
vehető
d) lakossági szabadforgalomban történő lakásvásárlás esetén, ha a vételár - 800.000.- Ft-ot nem haladja meg,annak 25 %-a, legfeljebb 200.000.- Ft - 800.000.- Ft felett van, annak 20 %-a, legfeljebb 250.000.- Ft e) önkormányzati bérlakásról térítési díj ellenében való lemondás esetén az a) - e) pontok alapján az ott megjelölt kamatmentes kölcsön mértékének legfeljebb 50 %-áig f) a 2.§ (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott igénylők a 2.§ (1) bekezdésének e) pontjában írt építkezést lebonyolító cégtől történő használt lakás vásárlás esetén legfeljebb 200.000.- Ft g) a 2.§ (4) bekezdésében szabályozott esetben legfeljebb 200.000.- Ft h) a 3.§ d) pontjában szabályozott esetekben legfeljebb 100.000.- Ft i) azok a 2.§ (1) e) pontbeli igénylők, akik korábban önkormányzati lakás célú támogatásban részesültek legfeljebb a 4.§ (2) bek. d) pont szerint adható maximum és a már igénybe vett támogatás különbözetében részesülhetnek.
Kizáró okok 5.§ (1) Nem adható támogatás annak, akinek vagy a vele együttlakó illetve együtt költöző személyek valamelyikének a) önkormányzati lakáson fennállt bérleti joga az 1993. évi LXXXVIII. tv. 24. § (1) bekezdésének a-d) pontján alapuló felmondás miatt szünt meg, d) a lakásra tulajdonjoga önkormányzati lakásra vonatkozó vételi, elővásárlási jog gyakorlásával, vagy a bentlakó bérlőt megillető jog illetve kedvezmény alapján keletkezik, c) megvásárolni, építeni kívánt lakásának szobaszáma meghaladja a többször módosított 106/1988. (XII.26.) Mt. sz. rendelet 1. § (5) bekezdésében meghatározott méltányolható lakásigény felső határát, d) lakhatása az ország területén bármilyen módon - tulajdonjog, tulajdoni illetősége, holtig tartó haszonélvezeti joga, állandó használati joga révén - megoldott volt, kivéve a 2.§ (1) e) pontjában megjelölt kérelmezőket,
e) az ország területén összesen legalább 1 millió forintot érő ingó, vagy ingatlan vagyona van, vagy 3 éven belül volt, f) a Ptk. 685.§ b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozójától szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. (2) Nem adható támogatás, ha a) a kérelmező vagy a vele együtt lakó, együtt költöző személy valamelyikét korábban bármely önkormányzat lakáscélú támogatásban részesítette, kivéve a 2.§ (1) bekezdésének e) pontjában megjelölt kérelmezőket, b) a kérelem benyújtásakor, lakásépítés esetén, a kérelmező lakás-használatbavételi engedéllyel rendelkezik, vagy azt a kérelem elbírálásáig megszerzi, c) a kérelmező a lakás vételárát teljes egészében kiegyenlítette, d) a közgyűlés által lakástámogatás céljára biztosított éves keretösszeg elfogyott, e) a támogatás visszafizetése a kérelmező vagyoni és jövedelmi viszonyaira tekintettel nem biztosított, f) a kérelmező és a vele együtt lakó, együtt költöző személyek számát figyelembe véve - az 1 főre jutó havi nettó átlagos jövedelme családok esetén a mindenkori nettó minimálbér másfélszeresét, egyedülálló személyek esetén pedig a kétszeresét meghaladja, g) a lakás vételára lakossági szabadforgalomban történő lakásvásárlás esetén meghaladja a 2 millió forintot.
II. fejezet A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 6.§ A támogatás összege és járulékai erejéig érintett ingatlanra az ingatlannyilvántartásba jelzálogjogot, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
III. fejezet A kölcsönszerződés módosítása A teljesítési idő
7.§ (1) A támogatás összegét 15 év alatt kell visszafizetni, ez alól felmentés nem adható. 2) A kölcsöntörlesztés megkezdését követő 1 év elteltével kérelemre engedélyezhető a törlesztés felfüggesztése. (3) A törlesztés felfüggesztése legfeljebb 2 évre csak akkor engedélyezhető, ha a támogatást igénybe vevő 1 főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 2/3-át. (4) A visszafizetés időtartama azonban ezekben az esetekben sem haladhatja meg a 15 évet.
Változás a felek személyében 8.§ (1) Indokolt esetben bármelyik támogatásban részesített döntéshozó szerv jóváhagyásával elbocsátható a szerződésből. (2) Ezen hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a szerződésből kilépni kívánó fél a hátralevő tartozás arányos részét megfizette, a támogatással érintett lakáson fennálló tulajdoni illetőségét (használati jogát) teljesen elveszítette és a szerződésben maradó fél részéről a ráeső tartozás visszafizetése biztosított.
A támogatás eltérő felhasználása 9.§ (1) A döntéshozó szerv indokolt esetben hozzájárulhat ahhoz, hogy a támogatást kérő a biztosított kölcsön összegét a rendeletben szabályozott feltételeknek megfelelő - az önkormányzat illetékességi területén fekvő másik azonos vagy magasabb értékű - lakás vásárlásához, illetve építéséhez használhassa fel. (2) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha a kölcsönszerződés biztosítására szolgáló mellékkötelezettség vonatkozásában az önkormányzat hátrányosabb helyzetbe kerülne.
IV. fejezet Szerződésszegés
10.§ (1) A fennálló tartozás visszafizetése annak mindenkori törvényes kamataival egyösszegben esedékessé válik, ha a támogatásban részesített a) 1 havi törlesztőrészlettel késedelembe esik, vagy nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesít, és ezen tartozását írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, b) a támogatásban részesítését valótlan tények közlésével, adatok elhallgatásával vagy más módon befolyásolta, c) a támogatás összegét a szerződésben rögzített céltól eltérően használta fel, d) a támogatással érintett lakásra vonatkozó tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyeztetéséről, a támogatás felvételétől számított 30 napon belül nem gondoskodik, e) a lakás építését a jogerős építési engedélyben meghatározott határidőn belül nem kezdi meg, vagy attól engedély nélkül eltér.
Lehetetlenülés 11.§ (1) Ha a szerződés érvényes megkötését követően a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik és az eredeti állapotot kell visszaállítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a támogatást igénybevevő kérheti, hogy a már megítélt támogatás másik, e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő lakás vásárlásához/építéséhez felhasználhassa. (3) Ha a lakás vételára/bekerülési összege eltér a korábban vásárolni/építeni kívánt lakás vételárától/bekerülési összegétől, a támogatás összege ennek figyelembevételével módosítható. (4) Ha a szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül nem köt érvényesen tulajdonjog bejegyzésére alkalmas új adásvételi szerződést nem kap építési engedélyt, a döntést hozó szerv igényjogosultságot megállapító határozata hatályát veszti.
V. fejezet Eljárási szabályok
12.§ Lakáscélú támogatással kapcsolatos Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottság dönt.
ügyekben
az
Egészségügyi,
Az eljárás megindítása 13.§ A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni, melyhez csatolni kell az abban megjelölt mellékleteket is.
Helyszíni szemle 14.§ (1) Támogatás iránti kérelem elbírálását megelőzően az ügyfél vagyoni viszonyai, lakáskörülményei tisztázása érdekében környezettanulmányt kell készíteni. (2) A helyszíni szemlét a Társadalmi Albizottság 1 tagja az ügyfél előzetes értesítése nélkül tartja meg, s annak eredményéről az erre rendszeresített nyomtatványon véleményt nyilvánít. (3) Nem kell helyszíni szemlét tartani, ha a kérelemből és mellékleteiből megállapítható, hogy az igénylővel szemben az 5.§-ában felsorolt kizáró okok valamelyike áll fenn.
15.§ A döntést a Hatósági Ügyosztály hajtja végre, ennek során elkészíti a kölcsönszerződést, a szerződés módosítását, gondoskodik annak érvényes megkötéséről, valamint a 6.§-ban meghatározott szerződést biztosító mellékkötelezettség bejegyeztetéséről, és az esetleges egyéb feladatok ellátásáról.
Vegyes és értelmező rendelkezések 16.§ A Polgármesteri Hivatal a szerződésben foglaltak teljesítését figyelemmel kíséri. Ennek során a Gazdasági Iroda havonta listát küld a Hatósági Ügyosztálynak azon
ügyfelekről, akik részletfizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, valamint tájékoztatja az Egészségügyi, Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságot a lakástámogatás céljára elkülönített keretösszeg egyenlegéről, valamint a támogatás teljes összegének visszafizetése esetén gondoskodik a szerződést biztosító mellékkötelezettség törléséről.
17.§ E rendelet alkalmazásában: 1. Jövedelem: a lakástámogatási hozzájárulást, a vakok személyi járadékát és a házastársi pótlékot kivéve minden személyi jövedelem alá eső rendszeres és nem rendszeres pénzbeli juttatás és a családi pótlék. 2. A jövedelemszámítás módja fiatal házasok esetén: a gyermekkel még nem rendelkező fiatal házasok esetén,ha az l főre jutó jövedelem meghaladná a mindenkori minimálbér 1,5 szeresét, akkor az 1 főre jutó jövedelmet úgy kell számítani, mintha már 2 gyermek megszületett volna. 3. Fiatal házasok: akik 35 életévüket külön külön nem töltötték be, és a házasságukat a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül kötötték meg. 4. Együtt költöző: A támogatást kérő és közeli hozzátartozója: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, a mostoha és nevelőszülő, valamint a testvér, továbbá az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, aki a támogatással érintett lakásba költözik. 5. Együtt lakó: mindaz a személy, aki együtt költöző és legalább egy éve a támogatást kérővel azonos címen lakik. 6. A 9.§ (1) bekezdésében indokolt eseteknek tekintendő különösen, ha gyermek, vagy újabb gyermek születik, avagy orvosilag is igazolt szempontból is szükséges a támogatással érintett lakás elidegenítése, cseréje. 7. Az 5.§ 1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában az 1 millió forintot érő ingó vagyon akkor tekinthető kizáró oknak, ha az igénylő által a kérelemben megjelölt saját erő összegén felül jelentkezik. 8. Nem tekinthető a visszafizetés biztosítottnak különösen, ha egyik kérelmező sem rendelkezik munkaviszonnyal vagy munkaviszonyból származó jövedelemmel. Nem tekinthető a visszafizetés biztosítottnak akkor sem, ha akár mindkét fél, akár egyik fél munkaviszonyban állása ellenére az egy főre jutó havi nettó átlagos jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 2/3-át.
9. A munkaviszonyból származó jövedelemmel egy tekintett alá esik a főállású anyasági segély, nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, valamint a gyes, gyed, és az árvaellátás.
18.§ A rendelet 1996. április 2. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/2995. (III.1.) sz. az első lakáshoz jutás helyi támogatásáról szóló rendelete hatályát veszti. A hatálybalépést megelőzően iktatott és még el nem bírált ügyekben e rendelet szabályait kell alkalmazni. Nyíregyháza, 1996. április 1.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Fazekas János jegyző
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/2995. (III.1.) számú az első lakáshoz jutás helyi támogatásáról szóló rendeletének hatályba lépése óta az Önkormányzat a lakásmobilizáció elősegítése érdekében 1995. tavaszán új koncepciót dolgozott ki, melynek megvalósítása jelenleg már folyamatban van. A lakáskoncepció realizálódása újrahasznosításának folyamata.
folytán
felgyorsulhatna
a
bérlakások
Ez indokolja, hogy szakítva az eddigi hagyományos szabályozási móddal, a rendeletben meghatározott esetekben nem csak az első lakáshoz jutók számára nyílna meg a támogatás lehetősége. A javaslat átvette a korábbi rendelet azon részeit, amelyek a tapasztalatok szerint időtállónak bizonyultak, ugyanakkor kibővítette, helyenként pontosította azokat és új szabályokat is beiktatott.
