1995. (VI.1.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról (egységes szerkezetben)*

Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő-testületének 17/1995. (VI.1.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról (egységes szerkezetben)*

A Tolnai Dombvidékhez tartozó Völgységben feltárt régészeti leletek („bonyhádi balta”, kelta anyagedények, bronzkori fegyverek, római pénzek, avar sírok) bizonyítják, hogy e térség évezredeken át vonzotta a különböző ókori népeket. A letelepedés folyamatossága a magyar államalapítás óta töretlen. A Bonya („Bucna”) nemzetség nevét őrző település és közvetlen környékének jelentősége a középkorban már számottevő (XIV. század Szent Iván apátsági monostor az Óhegyen, XV. Század „Zerdahel” és „Seplak” mezőváros). Átmeneti megtorpanást – az elnéptelenedéssel fenyegető – másfél évszázados török uralom (15431687) jelentett. Bonyhád fejlődése a XVIII. Században lendült fel. A gyér magyar és rác (szerb) családok mellé több hullámban érkeztek a németországi (főleg Fulda környéki), később egységesen „sváb”-nak nevezett rajok, majd a Morvaországból és Galiciából beszivárgó zsidók. Az új földesurak közül a Perczel család szívesen befogadta az új munkaerőt, s egyben példát mutatott az árutermelő gazdálkodás fellendítésére. Két-három emberöltő során szinte csoda történt: Bonyhád lélekszáma 3000 fölé emelkedett, a falu 1782-ben mezővárosi rangot kapott, a négy vallásfelekezet (katolikus, evangélikus, izraelita, református) elemi iskolát tartott fenn és templomot épített, az iparosok céhekbe tömörültek, a kereskedelmet a heti piacok és 1802től a vásárok pezsdítették, nemesi kúriák épültek, Bonyhád a Völgységi járás központjává nőtte ki magát. A feudalizmus korlátait a reformeszmék gyengítették. Az új iránt fogékony kis számú helybeli értelmiség (Winkler Mihály, Boskowicz Wolf, Egyed Antal, Borbély József lelkészek; Perczel Sándor, a Vörösmarty Mihály nevelte Perczel Mór és Miklós) a haladás gondolatát terjesztette. Az 1848-as forradalom törvényei (jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, szabadságjogok) a szabadságharc bukása ellenére – felgyorsították a polgári (kapitalista) fejlődést. Az 1867. évi Kiegyezést követő évtizedekben az önellátó mezőgazdaságot felváltotta a vetésforgóra épülő belterjes művelés, amely országos hírűvé emelte a szavasmarhatenyésztést. A sokoldalú kézműipar versenyképes minőséggel jelent meg a piacon. Néhány zsidó nagykereskedő fővárosi méretű üzletet nyitott. A Dombóvár-Bátaszéki vasútvonal megépítésével (1873) a bonyhádi vásárok vonzásköre kiterjedt, a bajai Duna-híd és vasútvonal felavatásával (1909) a kereskedelmi kapcsolatok Észak-Bácskáig nyúltak. A mecseki szénbányászat következményeként Bonyhádon megjelent a villanyáram (1902), az új energiaforrás a gyáripar kezdetét jelentette (1909: dominó és zománctáblagyár, 1917: cipőgyár). A gazdasági konjuktúra hatására gyarapodott a népesség (6000 főre), növekedett a közművelődés iránti igény. Bonyhád a XX. Század elejére iskolavárossá fejlődött (1870: evangélikus gimnázium, 1884: községi tanonciskola, 1905: katolikus leány-polgári iskola, 1910: internátus).

2 Bár a közigazgatás országos átszervezése megszüntette a mezővárosi rangot (1872), s Bonyhád újra község lett, majd 1903-tól nagyközség, de a járási székhely megőrizte a kisvárosi jellegét, sőt azt középületekkel fejlesztette (járási hivatalok, bankok stb.). A dinamikus fejlődést megállította az első világháború, a rendszerváltozásokat követő infláció, majd a gazdasági válság. Sikerként megemlítendő a vasúti teherrakodó megépítése és összekötése a fővonallal 1922, a járásbíróság, a ”mozgófénykép üzem” és a strand megnyitása. Az 1930-as évek közepétől – a hadigazdálkodás nyomán – felgyorsult a cipő- és a zománcgyár termelékenysége. Bonyhád lakossága 1941-re 8300-ra gyarapodott. Az elhúzódó gazdasági nehézségek a társadalmi feszültségeket növelték. A szociáldemokrácia iránti fogékonyságot 1930 táján felváltotta a pángermán-hitleri ideológia terjedése. A Bonyhádról elinduló antifasiszta szellemi ellenállás, a Hűséggel a Hazához mozgalom (1942) hatása korlátozott volt. A második világháború következményeként tragikus események zajlottak le (1944-46); a zsidóság deportálása, a málenkij robot, a németajkúak internálása és a vagyonelkobzás, végül a kitelepítés (a népességvesztés kb. 3500 fő). E tragikus „népvándorlás” adott lehetőséget 1945-48. között a bukovinai, az erdélyi és a felvidéki magyarok (kb. 300 család) betelepítésére. Bonyhád lakosságának a száma 1949-ben 7500-ra esett vissza. Az 1945-ben meginduló demokratikus fejlődés 1948-ban a proletárdiktatúrába torkollott. Az üzemek államosítása (1948), a szocialista alkotmány (1949), a tanácsrendszer (1950), a mezőgazdaság kollektivizálása (1948-60), a kisipari termelőszövetkezetek létrehozása a szovjet típusú gazdasági-társadalmi-politikai rendszert teremtették meg. A tervgazdálkodással járó erőltetett fejlesztés következményei: az üzemek, a közúti (6-os műút), az üzlethálózat és a kommunális hálózat fejlesztése. A művelődés terén az iskolák államosítását (1948) követően az általános iskola bővítése (I. számú 1948, II. számú 1961, III. számú 1984) követően közgazdasági középiskola alapítása (1945) és új épületbe költözése (1968), a leánykollégium megnyitása (1951) és bővítése (1975), az ipari szakmunkásképző intézet kifejlesztése, továbbá a járási művelődési központ (1952) és a járási könyvtár (1953) megnyitása érzékelteti az eredményeket. A kulturális intézmények új célépületei gazdagították a városképet. Bonyhád több nyelvű, vallású és szokású lakosságának feszültségeit és ellentételeit e „népek kohója” fokozatosan eggyé olvasztotta. A lokálpatriotizmust növelte a nagyközség várossá nyilvánítása (1977). A lakosság közérzetét javították az utóbbi két évtized sikerei (vízmű, új lakótelepek, VOLÁN-pályaudvar, új szakrendelő, új művelődési központ, gázvezeték, köztéri szobrok, múzeum, telefonhálózat stb.) Majos község Bonyhádhoz csatolásával a lakosság lélekszáma ma meghaladja a 15000 főt. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpárt rendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát. A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Az önkormányzat révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, melyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

3 Mindezeket alapul véve, Bonyhád Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. 1

A képviselő-testület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban az 1990. évi LXV. tv. 18. § (1) bek-ben kapott felhatalmazás alapján a következők szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ):

I. fejezet 1. § Az önkormányzat elnevezése: Bonyhád Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat). Az önkormányzat hivatala: Polgármesteri Hivatal Bonyhád (továbbiakban: hivatal). 2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a város címere, zászlaja és pecsétje. (2) Az önkormányzat hivatali jelvénye: polgármesteri vállszalag. (3) Az önkormányzat jelképeiről és hivatali jelvényéről, azok használatáról külön rendeletet alkot a képviselő-testület. (4) A közszolgálati intézmények felsorolását az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. (5) A 2. sz. melléklet tartalmazza azon intézményeket, melyek elnevezését német nyelven is fel kell tüntetni. (6) A képviselőtestület a városi kitüntetések alapításáról, az adományozásra vonatkozó szabályokról és a kitüntetésekre vonatkozó egyéb rendelkezésekről külön önkormányzati rendeletet alkot. 3. § (1) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Németországban Baden-Würtenberg tartományához tartozó Wernau, a Hessen tartományhoz tartozó Hochheim városokkal, valamint a szlovákiai Tardoskedd nagyközséggel és a lengyelországi Jastorwie várossal. (2) Külföldi önkormányzattal történő további megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. 4. § A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvényt (továbbiakban: ötv.) a jelen rendeletben foglalt kiegészítéssel kell alkalmazni.

1

Módosította: a 13/2007. (VIII. 31.) sz. rendelet, hatályos 23007. szeptember 1-től.

4

II. fejezet A helyi önkormányzás általános szabályai 5. § (1) Bonyhád Város Önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. (2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak (ötv. 1. § (2) bek.). (3) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabály sértés esetén bírálhatja felül. (4) A helyi önkormányzat- a saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat: a.) közvetlenül részt vesz vállalkozásokban, b.) a helyi önkormányzati politika eszközeivel és konkrét formáival (helyi adópolitika, telek és ingatlan értékesítés stb.) segíti a vállalkozásokat. (5) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. (6) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együtt működik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester illetve a jegyző feladata. (7) Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. (8) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat: a.) képviselő-testülete, annak felhatalmazására b.) bizottsága c.) helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete d.) a polgármester e.) helyi népszavazás hozhat (ötv. 2. § (2) bek.).

III. fejezet Az önkormányzat feladat- és hatásköre, szervezete 6.§ (1) Az önkormányzat feladatainak közszolgáltatása körében:  a településrendezés és településfejlesztés  az épített és természeti környezet védelme  a lakásgazdálkodás  a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás  a köztemető fenntartása

5  a helyi közutak és közterületek fenntartása  a helyi tömegközlekedés és köztisztaság és a településtisztaság biztosítása (ötv. 8. § (1) bek.)  gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól  közreműködés az energiaszolgáltatásban  közreműködés a foglalkoztatás megoldásában  gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról (ötv. 8. § (4) bek.)  a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása  a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása  az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése. (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni:  az egészséges ivóvíz ellátásról  az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről  az egészségügyi és szociális alapellátásról  a közvilágításról  a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról  a nemzeti és etnikai kisebbségi jogainak érvényesüléséről  közművelődési feladatok ellátásáról,  a helyi sportfeladatok ellátásáról,  a hulladék gazdálkodásról. (3) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni. (4) Az önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik közösségekkel. 7. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg.  A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:  az önkormányzati rendeletalkotás  az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása  a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás  a helyi népszavazás kiírása  önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása  gazdasági program megállapítása és a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadása  a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadásáról  településrendezési terv jóváhagyása  helyi adók megállapítása  önkormányzati vállalkozás alapítása céljából gazdasági társaság létrehozása

6  kötvény kibocsátás, továbbá közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása  önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás  intézmény alapítása  közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szoborállítás  eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál  bírósági ülnökök megválasztása  állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási-szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti  amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) 2Az (1) bekezdésben fel nem sorolt hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületére, a polgármesterre, valamint a társulásra ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (3) Amennyiben képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a (2) bekezdésében meghatározott szervek járnak el, úgy a hatáskör gyakorlása a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

IV. fejezet A képviselő-testület működése 1.) A képviselő-testület összehívása 8. § (1)

3

A képviselő-testület tagjainak száma 18 fő. (A képviselő-testület névjegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.)

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli testületi ülést tart. (3)

4

A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a főfoglalkozású alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.

(4) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:  munkaterv szerint  a képviselők egynegyedének indítványára  a bizottságok indítványára  a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének kezdeményezésére (5) A munkatervtől eltérő ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét és előadóját.

2

Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től. Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos: 2006. október 15-től. 4 Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos: 2006. október 15-től. 3

7 (6) A munkatervtől eltérő ülésre vonatkozó előterjesztés a polgármesternél kell benyújtani. (7)

5

(8)

6

(9)

7

A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket - kivéve, ha sürgős pályázat vagy városi érdek szóbeli előterjesztést indokol – a képviselő-testületi tagok részére a Képviselői Dokumentumtáron (http://www.bonyhad.hu/dokumentumtar) keresztül kell megküldeni. A rendszer működésének technikai problémája esetén a képviselő-testületi tagok részére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket papíralapú dokumentumként kell kézbesíteni. A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót, és valamennyi írásbeli előterjesztést, papíralapú dokumentumként kell kézbesíteni. Az ülésre részvételi joggal meghívottak részére a meghívót – előterjesztések nélkül – a papíralapú dokumentumként kell megküldeni. Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. a.) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:  a jegyzőt, az aljegyzőt  a bizottságok nem képviselő tagjait, akiket a napirend érint  a kisebbségi önkormányzatok elnökeit  a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét  az országgyűlési képviselőt  a területileg illetékes városi bírót és ügyészt  a napirendi pontok előadóit  a hivatal belső szervezeti egységének vezetőit, referenseit.  Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége elnökét,  Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület elnökét,  Felvidékiek Egyesülete elnökét.

b.) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:  a városi rendőrkapitányt  a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit  a megyei és helyi sajtó tudósítóit  a pártok képviselőit  az önkormányzat intézményeinek vezetőit  akiket a polgármester indokoltnak tart (10)

8

A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a lakosságot a meghívónak  a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel,  a város honlapján való közzététellel,  a helyi tévé útján kell értesíteni. 5

Módosította: 21/2007. (XI. 30.) sz. rendelet, hatályos 2007. november 30-tól. Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től. 7 Módosította: 13/2007. (VIII. 31.) sz. rendelet, hatályos 2007. szeptember 1-től. 8 Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től. 6

8 9.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 11 ülést tart. (2) 9A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt ülésszüneteket minden év július 1augusztus 20-ig állapítja meg. 10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik. (2) Az alakuló ülést a korelnök vezeti. (3) Az alakuló ülésen a választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőket a választás lebonyolításáról és eredményéről. (4) A képviselők a megbízólevelek átvétele után ünnepélyes esküt tesznek. 2.) Munkaterv 11. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. (2) A munkaterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit, az előterjesztések elkészítésének határidejét, az ülésre meghívandók körét. (3) A képviselő-testület következő évi munkatervét az év utolsó ülésén fogadja el. (4) A polgármester megválasztását követő 6 hónapon belül a képviselő-testület megválasztásának időtartamára munkaprogramot terjeszt a képviselő-testület elé. (5) A munkaprogram a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazó, a több éven át tartó fontosabb társadalmi, gazdasági feladatokat foglalja össze. (6) A munkaprogram összeállítása előtt a polgármester javaslatokat kérhet az országgyűlési képviselőtől, az önkormányzat bizottságaitól és a kisebbségi önkormányzatoktól.

3.) A képviselő-testület ülése, az ülés vezetés szabályai 12. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. (ötv. 12. § (3) bek.) 9

Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től.

9

(2)

(3)

10

A képviselő-testület b.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. c.) zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene (ötv. 12. § (4) bek. a., b. pont)

A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (ötv. 12. § (5) bek.) 13. §

(1)

11

A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályozatása esetén a főfoglalkozású alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során: a.) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze b.) megállapítja az ülés határozatképességét és javaslatot tesz a jegyzőkönyvhitelesítőkre c.) írásbeli tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző ülés óta végzett munkájáról, valamint az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről. d.) előterjeszti az ülés napirendjét e.) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát f.) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat g.) berekeszti az ülést (3) a képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. 4.) Az előterjesztés 14. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató rendelet- és határozat-tervezet. (2) Az előterjesztések:

10 11

Módosította: 13/2007. (VIII. 31.) sz. rendelet, hatályos 2007. szeptember 1-től. Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos 2007. október 15-től.

10 a.) tartalmi szempontból:  döntést, állásfoglalást igénylők  tájékoztató jellegűek b.) formai szempontból:  írásbeliek  szóbeliek (A szóbeli előterjesztésekre – tartalmi szempontból – az írásbeli előterjesztések szabályai vonatkoznak.) Az írásbeli előterjesztéseket a tanácskozáson résztvevők számára meg kell küldeni. (3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll: a.) az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni kell az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják b.) a második rész egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével c.) a tájékoztató jellegű előterjesztések nem tartalmaznak határozati javaslatot. 5.) A sürgősségi indítvány 15. § (1)

12

A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés napján de. 10.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a kisebbségi önkormányzatok testületei. (3) A sürgősségi indítvány elfogadásához a képviselő-testület minősített szótöbbsége szükséges. (4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi pontként kell kezelni és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni a téma tárgyalásáról. (5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy az első napirendi pontként tárgyalja. 6.) A vita, szavazás 16. § 12

Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től.

11 (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát melynek során: a.) 13az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet legfeljebb 5 percben b.) az előadó szóbeli kiegészítését követően a bizottságok terjesztik elő a napirendekkel kapcsolatos előterjesztésüket, módosító javaslataikat. c.) 14a bizottsági vélemények elhangzása után a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles választ adni. A válaszadást követően a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A bizottságok és a hozzászólók legfeljebb:  rendeletalkotásnál 5 percben  egyéb fő napirendi pontnál 3 percben  második hozzászólás esetén 3 percben  egyéb napirendi hozzászólások esetében 3 percben fejthetik ki véleményüket. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. d.) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a testület vita nélkül határoz. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. e.) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. f.) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslatról. (2) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. (ötv. 14. § (2) bek.) (3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (ötv. 14. § (2) bek.) (4) *Hatályon kívül helyezve. (5) *Hatályon kívül helyezve. (6) Minősített többség (a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata) szükséges a.) önkormányzati rendelet alkotáshoz b.) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához 13 14

Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től. Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től.

12 c.) a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz d.) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz e.) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz f.) intézmény alapításához g.) a képviselő kizárásához h.) zárt ülés elrendeléséhez az ötv. 12. § (4) bekezdése d.) pontja szerint i.) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához j.) a polgármester elleni kereset benyújtásához k.) a sürgősségi indítvány elfogadásához l.) kitüntetés és díszpolgári cím adományozásához (7) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. (8) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: a.) törvény előírja b.) azt a képviselő-testület egynegyede indítványozza c.) a polgármester, a jegyző, valamint az ülésen jelenlévő képviselők egynegyede kezdeményezi és a kezdeményezést a képviselő-testület minősített szótöbbséggel elfogadta. (1) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. (2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. (3) A név szerinti szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (4) A képviselő-testület határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő-testülete…./20… ( ) számú határozata. (5) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet. 7.) Kérdés, interpelláció 17. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációkra kerül sor. (2) Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás a kérdés.

13 (3)

15

(4)

16

(5)

17

(6)

18

Kérdést a képviselő az ülés megkezdése előtt 24 órával nyújthatja be írásban a polgármesternek. Az írásban feltett kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Erről a testületet a soronkövetkező ülésen tájékoztatni kell. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A képviselő a polgármestertől az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat). Az interpellációt a polgármesterhez kell benyújtani legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 48 órával. Az interpellációt a képviselő az ülésen felolvassa. A választ az ülésen, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban kell megadni.

(7) Amennyiben az interpellációt benyújtó képviselő az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációt előterjeszteni nem lehet. (8) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

8.) A tanácskozás rendjének fenntartása 18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a.) figyelmezeti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ b.) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít c.) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést. (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. 19. § Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület 15 napon belül ismételten össze kell hívni.

15

Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től. Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től. 17 Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től. 18 Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től. 16

14

9.) A jegyzőkönyv 20. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell:  az ülése helyét és időpontját  az ülésen megjelent, illetve a távolmaradásuk okát előre bejelentő és a bejelentést elmulasztó testületi tagok nevét  az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét  az elfogadott napirendeket és az előadók nevét  napirendenként a felszólalók nevét, a kérdéseket és a hozzászólások lényegét  a határozathozatal módját  a szavazás eredményét, a határozat szövegét  az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket  a napirend tárgyalását követően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat  a polgármester, a jegyző és két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását  a képviselő kérésére szó szerint rögzíteni kell véleményét, nyilatkozatát (3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:  a jelenléti ívet  a meghívót  az írásos előterjesztéseket, határozati javaslatot, rendelet-tervezeteket  a képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját  a jegyző törvényességi észrevételét  a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet  a név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet (4) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének. (5) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe az ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (ötv. 17. § (3) bek). (6) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt meg kell őrizni, és azt a szerkesztett jegyzőkönyv elkészülte után a keletkezést követő év március 31-ig levéltári átadásra fel kell ajánlani.

V. fejezet Az önkormányzati rendeletalkotás 21. §

15

(1) A képviselő-testület – az ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot. (2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:  a települési képviselők  a bizottságok elnökei  a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző  a kisebbségi önkormányzatok testületei (3) A kezdeményezés a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést, majd a rendelet-tervezetet a képviselő-testületnek nyújtja be. (4) A rendelet-tervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a jogi és ügyrendi bizottság elé kell terjeszteni, amely azt a tárgy szerint érintett más bizottságokkal megvitatja. (5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 15 napra közszemlére kell bocsátani. (6) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a polgármester és a jegyző írja alá. (7) A kihirdetés módja: a polgármesteri hivatal földszintjén elhelyezett hirdetőtábla. (8) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről. Ennek módja: sajtóban, helyi televízióban való ismertetés, könyvtárban történő elhelyezés. (9) Az önkormányzati rendeleteket évente 1-től kezdődően folyamatos sorszámokkal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését és az önkormányzati rendelet elnevezését. (10)

A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét napra kész állapotban tartani.

VI. fejezet A települési képviselő, tanácsok 22. § (1) A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik. (2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az ötv. 32. §-a szerinti esküt tesz.

16 (3) 19 (4) A képviselő főbb jogai:  részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében  kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését  a polgármesteri hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést  sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését; a hivatal érintett dolgozója erre 3 napon belül köteles érdemi választ adni  bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet  a képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak, a tanácsoknak – a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg (ötv. 20. § (2) bek.) (5) A képviselő főbb kötelezettségei:  tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában,  köteles írásban vagy szóban bejelenteni a jegyzőnek, ha a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételében akadályoztatva van  felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban  a tudomására jutó állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése; titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll  kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel  személyes érintettség bejelentése  a polgármesternek köteles haladéktalanul bejelenteni a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot,  megbízólevelének átvételétől, majd minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozathoz csatolni kell a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is. (2000. évi XCVI. tv. 10./A. §. (1) bek.) 23. § (1) A képviselő-testületben a képviselettel rendelkező pártokhoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolása céljából képviselő-csoportot (frakciót) hozhatnak létre. (2) Egy bejegyzett párthoz tartozó települési képviselők csak egy képviselő-csoportot alakíthatnak. Egy képviselő csak csoportnak lehet tagja. Egy csoportot legalább 2 képviselő alkot. (3) A megalakulástól számított 15 napon belül be kell jelenteni a megalakulás tényét a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a képviselő-csoport elnevezését, vezetőjének, helyettesének és tagjainak nevét. 19

Módosította: 13/2007. (VIII. 31.) sz. rendelet, hatályos 2007. szeptember 1-től.

17 (4) A képviselő-csoport fogadhatja a párhoz nem tartozó (független) képviselőket, ha azok bejelentik csatlakozási szándékukat. (5) A képviselő-csoport alakításának joga – a feltételek megléte esetén – megilletik a független képviselőket is. (6) A képviselővel szemben nem gyakorolható frakciókényszer, nem köteles igazodni frakciója többségi határozatához sem. 24. § (1) „A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára, a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselőtestület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.” (Ötv. 21. §) (2) Tanácsnok választása esetén feladat- és hatáskörét az SZMSZ melléklete tartalmazza. (3) Tanácsnok által felügyelt feladatkörben csak az ellenjegyzésével lehet előterjesztést benyújtani a képviselő-testülethez.

VII. fejezet A képviselő-testület bizottságai 25. § (1) A képviselő-testület a döntések előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint egyes átruházott hatáskörökben történő döntések meghozatalára állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre. (2)

20

A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:  Jogi-, Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság,  Oktatási, Kulturális és Sportbizottság,  Egészségügyi és Szociális Bizottság,  Közrend- és Környezetvédelmi Bizottság.

(3) A bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 4. számú melléklete rögzíti. (4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátásra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatainak elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (5)

20 21

21

A (2) bekezdésben felsorolt bizottságokat az elnök vezeti, akadályoztatása esetén feladatait a képviselő-testület által választott alelnök látja el.

Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 15-től. Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 15-től.

18

A bizottsági működés főbb szabályai 26. § (1) A bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. (ötv. 24. § (1) bek.) (2) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (ötv. 23. § (3) bek.) (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. (4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. (5) A bizottság döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (ötv. 26. §) (6) A bizottság ülése nyilvános. (7) A zárt ülésre vonatkozóan az SZMSZ 12. § (2)-(3) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni. (8) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a megjelentek nevét, a napirendet, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. (9) A bizottság tevékenységéről 4 évenként beszámol a képviselő-testületnek.

VIII. fejezet A polgármester, az alpolgármester, a jegyző 1.) A polgármester 27. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. (ötv. 32. §) (3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: a.) segíti a képviselők munkáját

19 b.) összehívja és vezeti a testület ülését c.) a polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. (ötv. 35. § (3) bek.) d.) képviseli az önkormányzatot e.) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat f.) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülést (4) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai: a.) indítványozhatja a bizottság összehívását b.) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz (ötv. 25. § (2) bek.) c.) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti (5) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: a.) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt b.) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait, az önkormányzat munkájában a szervezésben, a döntések előkészítésében és végrehajtásában c.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja d.) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására e.) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét f.) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében (ötv. 35. § (2) bek.) (6) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. határozzák meg. 2.) Az alpolgármester 28. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. (ötv. 34. §) (2) 22

22

A képviselő-testület 1 főállású alpolgármestert választ.

Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 15-től.

20 (3)

23

(4)

24

(5)

25

Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

Az alpolgármester önálló hatáskörrel nem rendelkezik, feladatait a polgármester irányításával látja el.

3.) A jegyző 29. § (1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. (ötv. 36. § (1) bek. első mondat) (2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben a.) előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket b.) ellátja a testületek, a bizottságok szervezetési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat c.) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésén d.) törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában e.) köteles jelezni, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel f.) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá g.) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről (3) A jegyző egyéb főbb feladatai a.) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket b.) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket c.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben d.) 26A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges. e.) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját f.) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat. 30. §

23

Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 15-től. Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 15-től. 25 Hatályon kívül helyezte a 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatálytalan 2006. október 15-től. 26 Módosította: 13/2007. (VIII. 31.) sz. rendelet, hatályos2007. szeptember 1-től. 24

21 A képviselő-testület a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

IX. fejezet A polgármesteri hivatal 31. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (ötv. 38. § (1) bek.) (2) A polgármesteri hivatal helyi költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeit. (3) A polgármesteri hivatal részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, a munkarendet az SZMSZ 5. számú mellékletét képező ügyrend tartalmazza. 31/A. § (1)

27

Képviselő-testület  Cikó Község Önkormányzatának Képviselő-testületével,  Izmény Község Önkormányzatának Képviselő-testületével,  Kisvejke Község Önkormányzatának Képviselő-testületével és  Kismányok Község Önkormányzatának Képviselő-testületével határozatlan időre körjegyzőséget alakít. (2) A körjegyzői feladatokat a városi jegyző látja el a polgármesteri hivatal bevonásával. (3) A körjegyzőségi megállapodás az SZMSZ 6. sz. melléklete

X. fejezet A társulások 1.) A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok 32. § (1) Az önkormányzat a feladatinak hatékonyabb és célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat. 27

Módosította: 13/2007. (VIII. 31.) sz. rendelet, hatályos2007. szeptember 1-től, kivéve a 4. francia bekezdés, amely 2008. január 1-jén lép hatályba.

22 (2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak. (3) A társulások célja és rendeltetése:  tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése  lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása 2.) Hatósági igazgatási társulás 33. § (1) A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre. (ötv. 42. § (1) bek.) (2) A hatósági igazgatási társulást együttműködési megállapodás hozza létre. Tartalmi kellékeire az ötv. 42. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. (3) A megállapodást meg kell küldeni a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének, aki 15 napon belül tehet törvényességi észrevételt. (4) A társulásban végzett ügyintézés tapasztalatairól 2 évente tájékoztatni kell a képviselőtestületet.

XI. fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok 1.) Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 34. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza. 2.) Lakossági fórumok 35. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – az éves munkatervében meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart, amelyben az állampolgárok és helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

23 (2)

28

A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetése vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot tájékoztatni kell a városháza hirdetőtábláján, a helyi televízió útján és a város honlapján a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok. (5) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal a munkatervében meghatározott időpontban a majosi, a börzsönyi és a tabódi városrészben városrészi tanácskozást tart. (6) A városrészi tanácskozásra értelemszerűen kell alkalmazni a közmeghallgatás szabályait.

XII. fejezet Az önkormányzat gazdasági alapjai 1.) Az önkormányzat vagyona 36. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. 2.) Az önkormányzat költségvetése 37. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (2) A költségvetési rendelet elfogadás két fordulóban történik. a.) Az első forduló (koncepció) főbb elemei:  a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele  az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő alapos elemzése  bevételi források, azok bővítésének lehetőségei  kiadási szükségletek meghatározása  szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása  várható döntések hatásainak előzetes elemzése b.) A második forduló főbb elemei: 28

Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től.

24  a közmeghallgatást követően a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét  a költségvetési javaslat tartalmazza  a bevételi forrásokat  a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervként)  a felújítási előirányzatokat célonként  a fejlesztési feladatokat feladatonként  az általános és a céltartalékot (3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A költségvetési rendelet tervezethez módosító indítványt csak önkormányzati bizottsági javaslattal lehet előterjeszteni. (4) A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók. 3.) Az önkormányzat gazdálkodása 38. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen: a.) 29a PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére b.) beszedi az önkormányzat saját bevételeit c.) „leigényli” a címzett és céltámogatásokat d.) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról e.) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését f.) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását g.) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárját és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz h.) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről (2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan gazdálkodnak az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetve vonhatja el. 4.) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 39. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi (ötv. 92. § (1) bek.) (2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. 29

Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től.

25

(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik. (4)

30

(5)

31

A Jogi-, Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság feladatait a 4. számú melléklet tartalmazza. A Jogi-, Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel.

XIII. fejezet Záró rendelkezések 40. § (1) Az SZMSZ kihirdetése napján lép hatályba. (2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a 4/1991. (IV.11.) számú önkormányzat rendelet hatályát veszti. (3) Az SZMSZ hiteles példányát ügyfélfogadási idő alatt a jegyzőnél bárki megtekintheti.

Oroszki István polgármester

30 31

Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től. Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től.

Kovács Péter jegyző

26 1. számú melléklet32 Bonyhád Város Önkormányzata közszolgálati intézményei Oktatási intézmények: Varázskapu Óvoda Tagóvodák:  Malom Óvoda  Liget Óvoda  Pitypang Óvoda  Szélkakasos Óvoda  Vackor Óvoda  Ficánka Óvoda  Napsugár Óvoda  Városi Bölcsőde  Kisdorogi Óvoda

Bonyhád, Széchenyi tér 3. német nemzetiségi tagozat Bonyhád, Bolyai u. 7. Bonyhád, Rákóczi u. 31. Bonyhád, Perczel M. u. 27/A. német nemzetiségi tagozat Bonyhád, Perczel M. u. 27/B. Bonyhád, Fáy ltp. 21. Bonyhád-Majos, V. u. 88. Bonyhád, Fáy ltp. 21. Kisdorog, Kossuth L. u. 188. német nemzetiségi tagozat

Alapfokú oktatási és alapfokú művészet oktatás  Vörösmarty Mihály Általános Iskola  Arany János Általános Iskola  Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény Rövid neve: Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola  Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bonyhád Középfokú oktatás  Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium  Jókai Mór Szakképző Iskola Művelődési intézmények  Vörösmarty Mihály Általános Művelődési Központ Rövid neve: Vörösmarty Mihály ÁMK  Solymár Imre Városi Könyvtár  Völgységi Múzeum Egészségügyi és szociális intézmények:  Városi Bölcsőde (Fáy ltp. 21.)  Szociális Alapszolgáltatási Központként működő Gondozási Központ  Rövid neve: Gondozási Központ  Városi Kórház és Rendelőintézet Egyéb:  Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ)  Szabadtéri Sportlétesítmények és Ifjúsági Táborok 32

Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től.

27 2. számú melléklet33 Bonyhád Város Önkormányzata intézményeinek felsorolása, ahol a magyar nyelvű feliraton kívül német nyelven is fel kell tüntetni annak elnevezését Szélkakasos Óvoda

Bonyhád, Perczel M. u. 27/A.

Malom Óvoda

német nemzetiségi tagozat Bonyhád, Széchenyi tér 3.

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Arany János Általános Iskola Széchenyi István Általános és Alapfokú

német nemzetiségi tagozat Bonyhád, Szent Imre u. 7. Bonyhád, Jókai u. 3 Bonyhád, Fáy lpt 34.

Művészetoktatási Iskola Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola,

Bonyhád, Szabadság tér 18.

Gimnázium és Kollégium Jókai Móra Szakképző Iskola Vörösmarty Mihály ÁMK Solymár Imre Városi Könyvtár Völgységi Múzeum Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Városi Kórház és Rendelőintézet Polgármesteri Hivatal

Bonyhád, Perczel u. 51-53. Bonyhád, Széchenyi tér 3. Bonyhád, Perczel u. 50. Bonyhád, Szabadság tér 2. Bonyhád, Szabadság tér 1. Bonyhád, Bajcsy-Zs. u. 25. Bonyhád, Széchenyi tér 12.

3. számú melléklet34

Önkormányzati képviselők névjegyzéke

33 34

Módosította: 22/2006. (X. 27.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 27-től. Módosította: 21/2006. (X. 15.) sz. rendelet, hatályos 2006. október 15-től.

28 1.

Dr. Égi Csaba

Bonyhád, Mester u. 14.

29 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Dr. Sebestyén József Filóné Ferencz Ibolya Páll Gábor Szabó Tibor Istenes László Varga Szilárd Mihály Ónodi Szabolcs Kersák Tamás Fábián Béla Helfenbein Péter Bolbach János Dr. Koncz István Szabó Gábor Szekerczés Szilárd Vaszari Tibor Lovász Tibor Potápi Árpád

Bonyhád, Liget u. 21. Bonyhád, Széchenyi tér 14/A Bonyhád, Erzsébet u. 2/A Bonyhád, Pór apát u. 5. Bonyhád, Gagarin u. 26. Bonyhád, Ady u. 15. Bonyhád, Kossuth L. u. 2. Bonyhád, dr. Lotz u. 4. Bonyhád, Majos XIII. u. 2. Bonyhád, Zalka u. 12. Bonyhád, Majos VII. u. 33. Bonyhád, Pór apát u. 7. Bonyhád, Liget u. 9/A Bonyhád, Perczel kert 4/A II/1. Bonyhád, Petőfi u. 6. Bonyhád, Petőfi u. 11. Bonyhád, Bem u. 8.

30 4. számú melléklet35 Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő-testülete bizottságai által ellátandó feladatkörök 1.) Jogi-, Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság: véleményezi az önkormányzati jogi, pénzügyi ellenőrző és gazdasági tárgyú előterjesztéseit, így különösen  véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves és éves beszámolók tervezeteit,  ellenőrzi a költségvetési rendelet végrehajtását, a számviteli szabályok betartását,  figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés,- csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat,  ellenőrzi a helyi adók kivetését, az adóbehajtási feladatokat,  vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági meglapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését,  véleményezi az évközi előirányzat módosításokat,  figyelemmel kíséri az önkormányzat vagyongazdálkodását,  elemzi és véleményezi a gazdaságpolitikai döntéseket,  minden eseten véleményezi a vállalkozásba történő belépést, alapítványhoz való csatlakozást, közérdekű kötelezettségvállalást,  véleményezi az önkormányzat korlátozottan forgalomképes, valamint a vállalkozói vagyona körébe tartozó ingatlanok eladását, ingyenes használatba adását,  javaslatot tesz fejlesztési célú hitelek felvételére,  részt vesz az önkormányzati rendeletek szerkesztésében,  ellenőrzi a hatósági ügyintézést, a polgármesteri hivatal munkáját,  véleményezi az ügyintézésről, a hivatali munkáról készült előterjesztéseket,  javaslatot tesz a polgármester és az alpolgármesterek bérére, bérfejlesztésére, jutalmazására,  nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát,  amennyiben a képviselő-testület titkos szavazást rendel, azt lebonyolítja,  véleményezi a városfejlesztési koncepciókat,  véleményezi a városrendezési terveket,  részt vesz a gazdasági koncepció, versenyeztetési szabályzat, gazdálkodásáról szóló rendelet, az adórendeletek és a költségvetési rendeletek véleményezésében,  véleményt nyilvánít a településfejlesztési koncepció és településrendezési terv alapján az ingatlan elidegenítésekről,  véleményezi az építési szabályzatot és szabályozási tervet,  ingatlanértékesítés esetén javaslatot tesz a képviselő-testületnek a legalacsonyabb vételárra vonatkozóan,  véleményezi a települési önkormányzatokkal létrejövő együttműködési megállapodásokat, társulási szerződéseket,

35

Módosította: 25/2006. (XI.24.) sz. rendelet, hatályos 2006. november 24-től.

31  figyelemmel kíséri a Polgármesteri Hivatal feladatellátását, az önkormányzati intézmények gazdasági működését ellenőrzését illetően. 2.) Egészségügyi és Szociális Bizottság: véleményezi a képviselő-testület elé kerülő egészségügyi és szociálpolitika témájú előterjesztéseket, így különösen  részt vesz és véleményezi az éves szociálpolitikai keretek kialakítását,  ellenőrzi a polgármesteri hivatal szociálpolitikai tevékenységét,  figyelemmel kíséri a helyi szociális rendeletből eredő feladatok végrehajtását,  képviselője útján részt vesz a környezettanulmányok elkészítésében,  figyelemmel kíséri az egészségügyi alapellátás helyzetét, személyi, tárgyi feltételeit,  dönt a szociális alapon hasznosítható lakások bérlőinek kijelölésében,  dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,  figyelemmel kíséri a Városi Kórház és Rendelőintézet működését és gazdálkodását,  együttműködik az egészségügyi és szociális területen működő szervekkel, hatóságokkal, egyházzal, karitatív szervezetekkel,  tájékozódik a hátrányos helyzetű lakossági csoportok életkörülményeiről, javaslatot tesz a felmerülő problémák megoldására. 3.) Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság: véleményezi az önkormányzat oktatási, kulturális, sport és ifjúsági tárgyú előterjesztéseit, így különösen  részt vesz az oktatási és közművelődési intézmények költségvetési kereteinek kialakításában,  figyelemmel kíséri az oktatási és közművelődési intézmények tárgyi és személyi feltételeit,  javaslatot tesz oktatási és közművelődési létrehozására, összevonására, megszüntetésére,  ellenőrzi a képviselő-testület oktatási és közművelődési tárgyú határozatainak végrehajtását,  véleményezi az oktatási és közművelődési intézmények vezetői pályázatait,  javaslatot tehet a képviselő-testületnek, a polgármesternek kulturális egyesületek anyagi támogatására,  az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények iskolaszéki tagjaira javaslatot tesz a képviselő-testületnek,  közreműködik az önkormányzat oktatási és kulturális témájú pályázatainak helyi kiírásában,  részt vesz és véleményezi az ifjúsági és sportfeladatokra jutó költségvetési keret kialakításokat,  véleményezi a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,  javaslatot tesz a sportegyesületeknek nyújtandó költségvetési támogatások elosztására,  figyelemmel kíséri a városi sportlétesítmények üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységet,  részt vesz az önkormányzat által szervezendő tömegsport események előkészítésében és lebonyolításában,

32  figyelemmel kíséri a helyi ifjúsági- és sportegyesületek tevékenységét, munkájukhoz segítséget nyújt,  folyamatosan figyelemmel kíséri az érvényben lévő helyi sportkoncepció megvalósítását,  együttműködik a Bonyhádi Városi Diákönkormányzattal, a BONIFÖN-nel,  figyelemmel kíséri a gyermek és ifjúsági jogok érvényesítésének megvalósulását, a városi gyermekvédelem helyzetet,  közreműködik a városi ifjúsági táboroztatás feltételeinek vizsgálatában, megvalósításában,  együttműködik a térség, a régió települési önkormányzatainak hasonló bizottságaival, illetve testületeivel a szakági feladatok közös megoldásáért. 4.) Közrend- és Környezetvédelmi Bizottság: véleményezi a közrend- és közbiztonsággal, környezetvédelemmel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket, így különösen  figyelemmel kíséri a Polgárőrség munkáját,  javaslatot tesz a város közlekedési és úthálózat fejlesztési programjaira,  közreműködik a település jelentős részét érintő környezetvédelmi döntések előkészítésében,  véleményezi a jelentősebb közterület használati engedély kérelmeket,  javaslatot tesz közterületek elnevezésére, nevük megváltoztatására.

33 5.36 sz. melléklet

A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek

1.) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. Tv. 3. és 4. §-a alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek az alábbiak: - önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai, többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői és felügyelő bizottság tagjai, - önkormányzati intézmények magasabb vezetői (akik esetében az alapvető munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja), - önkormányzati alapítású közalapítványok kuratóriumainak elnökei és a kuratóriumok tagjai. 2.) Az 1.) pontban meghatározott vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és őrzését az alábbiak szerint kell végrehajtani: a.) bizottságok nem képviselői tagjai esetében - az önkormányzati képviselőkhöz hasonlóan – a Pénzügyi Ellenőrző, Jogi és Ügyrendi Bizottság, b.) a gazdasági társaságok ügyvezetői esetében a gazdasági társaság megbízottja, c.) az intézményvezetők tekintetében az intézmény megbízottja, d.) a közalapítványok tekintetében a kuratórium elnöke által megbízott személy.

36

Módosította a 20/2008. (VI.27.) sz. rendelet, hatályos 2008. június 27. napjával

34

6. számú melléklet37 MEGÁLLAPODÁS körjegyzőség alakítására és fenntartására Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (7150. Bonyhád, Széchenyi tér 12.), Cikó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (7160. Cikó, Iskola tér 1.), Izmény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (7353. Izmény, Fő u. 23.), valamint Kisvejke Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (7183. Kisvejke, Rákóczi u. 86.) Bonyhád székhellyel körjegyzőséget alakítanak határozatlan időre az alábbiak szerint: 1.) A körjegyzőség székhelye és címe: 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12. 2.) Az 1990. évi LXV. tv. 38. §. alapján a körjegyzői feladatokat Bonyhád város jegyzője látja el, a polgármesteri hivatal bevonásával. 3.) A körjegyzőség önálló, maradvány-édekeltségű költségvetési szerv. a.) Alaptevékenysége: 751 153 Önkormányzati igazgatási tevékenység b.) A körjegyzőségi jogi személy, melynek vezetője a városi jegyző. Távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén a városi aljegyző. c.) Cikó, Izmény és Kisvejke községekben az igazgatási feladatókat ellátó ügyintézők a városi jegyző megbízottai. Megbízotti eljárásuk körét, terjedelmét, jogosítványaikat munkaköri leírásuk tartalmazza. 4.) A körjegyzőség szervezeti felépítését, létszámát, a társult települések polgármestereinek egyetértésével a képviselő-testületek a körjegyzőség ügyrendjében állapítják meg. A körjegyzőség feladat és hatáskörét szintén az ügyrend tartalmazza. 5.) A körjegyzőség dolgozóit a jegyző nevezi ki a polgármesterek egyetértésével, az egyéb munkáltatói jogokat (bérfejlesztés, jutalom, stb.) szintén a jegyző gyakorolja a polgármesterek véleményének kikérésével. 6.) A körjegyzőség működésének költségeit az érintett önkormányzatok viselik az alábbiak szerint:  Cikó Község Önkormányzata 3 fő ügyintéző bérét és járulékait,  Izmény Község Önkormányzata 2 fő ügyintéző bérét és járulékait,  Kisvejke Község Önkormányzata 2 fő ügyintéző bérét és járulékait, valamint minden önkormányzat a hivatal épületének fenntartási és egyéb működési költségeket finanszírozza saját költségvetéséből. 7.) A polgármesterek egyeztető ülését bármely polgármester indítványára 8 napon belül össze kell hívni.

37

Módosította: 11/2007. (VI. 22.) sz. rendelet, hatályos 2007. július 1-től.

35 8.) Az ügyfélfogadás rendjére, a munkarendre, a körjegyzőség munkájáról szóló beszámoltatás rendjére és egyéb kérdésekben az 1990. évi LXV. tv., valamint az SZMSZ előírásai az irányadók. 9.) A körjegyzőségből való kiválásról, vagy csatlakozásról szóló döntésre, valamint annak bejelentésére az 1990. évi LXV. tv. 39. §. (3) bekezdését kell alkalmazni. 10.)

E megállapodás 2007. február 1. napján lép hatályba.

Bonyhád Város Önkormányzata képviseletében:

Potápi Árpád polgármester

Cikó Község Önkormányzata képviseletében:

Dr. Ferencz Márton polgármester

Izmény Község Önkormányzata képviseletében:

Fábián Ferenc polgármester

Kisvejke Község Önkormányzata képviseletében:

Höfler József polgármester