BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 36/1992. (XII.18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI CÍMER, ZÁSZLÓ, AZ EGYÉB VÁROSI JELKÉPEK ÉS A VÁROSNÉV HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL 1/, 2/ (A rendelet szövege a 20/2000./V.11./, 15/2001. /IV.26./, 16/2004. (IV.29.), 45/2007. (XII.17.), 4/2008. (I.28.), 41/2008. (IX.22.), 4/2012. (II. 27.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16 §. (1) bekezdése alapján a helyi címer és zászló, valamint az egyéb városi jelképek használatának rendjéről a következő önkormányzati rendeletet alkotja:13/ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a városi címer és zászló alkotását, használatának rendjével kapcsolatos kérdéseket a következőképpen szabályozza: A VÁROS CÍMERÉNEK LEÍRÁSA 1. § Világosbarna, domború, keretes ovál pajzsot a pajzsderékon fehér (ezüst) hullámos pólya osztja két szimmetrikus mezőre. A pajzsfő felé eső mező égszínkék, a hullámos pólyán ágaskodó kétfarkú sárgásbarna oroszlán, jobb mancsában három búzakalásszal látható. A pajzstalpban a pajzslap felé fokozatosan sötétedő tónusú zöldszínű, benne a pajzstalp felé fokozatosan sötétedő égszínkékben árnyékolt hal látható. A címerpajzs fölött pántos sisak (a sisak színe acélkék, a belseje mélybarna, a pántok világosbarnák). A nyakrészen kötélfonatú aranyláncon bíbor ékköves medál. A sisak felett ötlombú (levelű) sisakkorona fehér és égszínkék gyöngyökkel díszítve. A sisakdísz a sisakkoronából kiemelkedő barna szőlőkaróra felkötözött három szőlőfürttel terhelt leveles szőlővessző. Az akantuszlevelet ábrázoló sisaktakaró baloldalt égszínkékből világosszürkébe átmenő tónusú, jobboldalt bíborból világosbarnába. A pajzstartóként a pajzs mellett jobbról balra elhelyezett zöld pálmaág szerepel, amelyet bíborszínű, csokorra kötött széles szalag fog össze. A VÁROSI CÍMER HASZNÁLATÁNAK KÖRE 2. § /1/
A város címerét kizárólag díszítő és utaló jelképként lehet felhasználni. A város címere hatósági eljárás során nem alkalmazható.
/2/
A város címere használható: a)
a település történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványon;
- 2 b) c) d) e) f) g) h) i) j) /3/
a városra utaló emléktárgyakon és ajándéktárgyakon; közgyűlés ülésének meghívóin; a közgyűlés és bizottságai felhívásain, programjain, tervein; a közgyűlés által alapított, kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntetővagy emlékérmeken; a közgyűlés ünnepségein, rendezvényein; a közgyűlés bizottságai, továbbá a tisztségviselők által a közgyűlés megbízásából eredő tevékenységük során használt levélpapíron; önkormányzati vállalatoknak, intézményeknek emblémájaként; az előzőekben felsoroltak értelemszerű alkalmazásával – külön engedély alapján – más városi szervek által is; különböző városi szervekkel kötött megállapodásokon és szerződéseken.
Az állami és helyi címer együttes használata esetén az állami címernek – különösen elhelyezésével, a címer méretével stb. – elsőbbséget kell biztosítani. A VÁROSI CÍMER HASZNÁLATÁNAK MÓDJAI 3. §
/1/
A város címerét – mint díszítő és utaló jelképet – kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, a méretarányoknak megfelelően és a színek betartása mellett szabad alkalmazni.
/2/
Egyes esetekben megengedhető, hogy a városi címer kizárólag a tárgy anyagának színében (fém, bőr, fa, stb.) készüljön.
/3/
A városi címert csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
/4/
A címer elemei önállóan nem alkalmazhatók. A VÁROSI CÍMER HASZNÁLATÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE 4. §
/1/
A város címere díszítő és utaló jelképként a 2. § /2/ bekezdésében megállapított esetekben külön engedély nélkül alkalmazható: -
/2/
a város zászlaján; a közgyűlés dísztermeiben; a közgyűlés által kiadott helytörténeti kiadványokon; a közgyűlés által adományozott kitüntetéseken, plaketteken, díszokleveleken, emléklapokon; a város protokolláris rendezvényein, az állami címer jelentőségének kisebbítése nélkül. városra utaló ajándéktárgyakon, ha annak készíttetője a polgármesteri hivatal.
Az alkalmazás módját a polgármester határozza meg.
- 3 5. § /1/
A város címere díszítő és utaló jelképként huzamos időre adott engedéllyel alkalmazható a 2. § /2/ bekezdésében megállapított alábbi esetekben: -
plakátokon; a város intézményei által kiadott, a várossal és az intézménnyel kapcsolatos történeti, ismeretterjesztő kiadványokon; a város kulturális és sportintézményei által kiadott érmeken, okleveleken, emléklapokon; várossal kapcsolatos idegenforgalmi propaganda kiadványokon.
/2/19/
Az engedély kiadása a polgármester hatáskörébe tartozik. Az engedély érvényessége visszavonásig szól.
/3/
A városi címer huzamosabb időn át történő használatára vonatkozó engedély kiadásának feltétele, hogy az érdekelt szervek kiadványai kereskedelmi célt ne szolgáljanak. Amennyiben a kiadvány kereskedelmi célt szolgál, úgy erre vonatkozóan eseti engedélyt kell beszerezni. Az eseti engedély kiadása a polgármester hatáskörébe tartozik. 6. §
/1/
A város címere díszítő és utaló jelképként esetenként adott engedéllyel felhasználható a 2. § /2/ bekezdésében megállapított alábbi esetekben: -
/2/
a várossal összefüggő kiállításokon; cserezászlókon; a városra utaló emlék- és ajándéktárgyakon; jelvényként.
Az eseti engedélyben – amennyiben a címer alkalmazásával a felhasználó szerv pénzbevételre tesz szert – a polgármester engedélydíj befizetését is előírhatja. Ennek mértékét meghatározott összegben vagy százalékosan kell kialakítani. 7. §
/1/
A városi címer használatára vonatkozó engedélykérelmeket a polgármesterhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: -
a kérelmező szerv vagy személy megnevezését és címét; a címer felhasználásának illetve előállításának célját; előállítás esetén az előállítandó mennyiséget; a terjesztés illetőleg forgalomba hozatal módját; kereskedelmi forgalom esetén az egységárat; a címer használatának időtartamát; a kérelmező szervnél a címer felhasználásáért felelős személy nevét és beosztását.
- 4 A kérelemhez csatolni kell a címerrel díszített tárgy tervezett mintáját, vagy annak egy fényképmásolatát. /2/
A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell: -
az engedélyes szerv megnevezését és címét; az engedélyezett felhasználási cél megjelölését; a felhasználás idejét illetőleg az engedély érvényességének határidejét; a terjesztés illetőleg a forgalomba hozatal módjával kapcsolatos esetleges kikötéseket; a felhasználással kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat; a kereskedelmi forgalomba hozatal esetén az engedélydíj mértékét; a nyilvántartáshoz csatolandó mintatárgyak vagy fényképek benyújtásának határidejét. 8. §
/1/
A kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal titkársága nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: -
az engedély sorszámát és iktatószámát; az engedélyes szerv vagy személy nevét és címét; az engedélyes szerv részéről a felhasználásért felelős személy nevét; az engedély érvényességének határidejét; az előállítás esetén az engedélyezett darabszámot; a mintadarabok megjelölését és nyilvántartási számát; jegyzetrovatot.
/2/
Ha a polgármester a kiadott engedélyt visszavonta, a körülményt a jegyzetrovatban fel kell tüntetni, továbbá azt is, hogy az engedélyezett felhasználással kapcsolatban folyt-e szabálysértési eljárás.
/3/
Tilos az engedély kiadása a városi címer használatára vagy előállítására, ha a használat illetve forgalomba hozatal módja vagy körülményei a város jó hírnevét vagy a város lakosságának érzületeit sértik. A város logójának leírása3/ 9. §
/1/
Békéscsaba Megyei Jogú Város logója a város emblematikus megjelenése, a két evangélikus templom egymás melletti stilizált ábrázolása mint a város legjellemzőbb formai eleme. A logó elválaszthatatlan részét képezi a Békéscsaba felirat, amelynek betűtípusa kizárólag Trajan Bold lehet.
/2/
A logó kiegészítő eleme a város szlogenje: „fejlődés és hagyomány”, melyet a városban működő kisebbségi önkormányzatok saját nyelvükön és magyar nyelven együttesen tüntethetnek fel.
- 5 A városi logó használatának köre4/ 10. § A városi logó a rendelet 2. § (2) bekezdésében felsoroltakon túl használható névjegyen, levélpapíron, borítékon, kiadványokon, plakátokon, köszöntő táblákon, meghívókon, okleveleken, érmeken, jelvényeken, valamint emlék- és ajándéktárgyakon. A városi logó használatának módjai5/ 11. § /1/
A város logóját – mint díszítő és utaló jelképet – kizárólag a Békéscsaba Megyei Jogú Város arculati útmutató kézikönyvében leírtak szerint, az ábrázolás hűségének, a méretarányoknak megfelelően szabad alkalmazni.
/2/
A városi logót ajánlatos a szlogennel együtt megjeleníteni az arculati útmutató kézikönyvben leírt szabályok betartásával.
/3/
A városi logó elemei önállóan nem alkalmazhatók. A városi logó használatának engedélyezése6/ 12. §
/1/
A városi logó és szlogen díszítő és utaló jelképként előzetes bejelentési kötelezettség mellett, az arculati útmutató kézikönyvben leírtak betartásával szabadon felhasználható.
/2/
A bejelentést a polgármesteri hivatalhoz kell írásban benyújtani. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő ( természetes vagy jogi személy ) megnevezését, címét, a városi logó felhasználásának, illetve előállításának célját. A bejelentéshez csatolni kell a logóval díszített tárgy tervezett mintáját, illetve fényképmásolatát.
/3/
A bejelentésekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
/4/
A városi logó használata megtiltható, ha a felhasználás, illetve forgalomba hozatal módja súlyosan sértik a város jó hírnevét, a város lakosságának érzületeit. A városi pecsét leírása7/ 13. § A város pecsétje 40 mm átmérőjű, közepén a városi címer hiteles, kicsinyített rajzolata, körben a „Békéscsaba Megyei Jogú Város” felirattal.
- 6 A városi pecsét használatának köre, módja8/ 14. § A pecsét a felsorolt esetekben használható: a.) a közgyűlés vagy polgármesteri hivatal által használt bélyegzőkön, kiadott kiadványokon, felhívásokon, programokon, terveken, az állami, önkormányzati, társadalmi szervezetekkel kötött megállapodásokon, szerződéseken, b.) a közgyűlés, illetve bizottságai által adományozott díszokleveleken, emléklapokon, c.) az önkormányzat nemzetközi megállapodásain, szerződésein. A VÁROS ZÁSZLAJÁNAK LEÍRÁSA 15. §15/ A város zászlaja (lobogója) téglalap alakú, halványkék színű, középen a város címerével díszítve. A címer alatt vízszintesen aranyszínű betűkkel, ritkított szóközzel B É K É S C S A B A felírás helyezkedik el. A zászló (lobogó) rögzített részével szembeni oldal aranyozott színű háromszögekkel díszített. 16. §16/ (1) A zászló (lobogó) használható: a) a közgyűlés ülésein és a város életében más események alkalmával; b) az állami zászló – a jelen rendelet 2. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazása szerint – elsőbbsége mellett az önkormányzati szervek, vállalatok, intézmények ünnepségein, rendezvényein; c) megkülönböztetésül a több település részvételével tartott rendezvényeken; d) a város bel- és külföldi kapcsolataiban; e) cserezászlóként – a juttatás jellegének a zászlón való feltüntetésével – elismerésként. (2) A zászló (lobogó) a város életében kiemelkedő szerepet betöltő intézmények, szervezetek számára adományozható. Az adományozásról a közgyűlés dönt. A zászlót (lobogót) a polgármester ünnepélyes keretek között adja át. 16/A. §17/ (1)20/ A Békéscsabán székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és gazdasági társaságok (a továbbiakban: szervezet) székhelyükön, illetőleg telephelyükön a város zászlaját (lobogóját) a polgármester engedélyével használhatják. Az engedély érvényessége visszavonásig szól. (2)
A zászlót (lobogót) – tekintélyének megőrzése érdekében – rendszeresen, de legalább háromhavonta tisztítani és legalább évente cserélni kell.
(3)
Amennyiben az engedélyes a (2) bekezdésben foglalt követelményeket nem teljesíti
- 7 vagy a zászló (lobogó) használatának módjával egyébként a város jó hírnevét vagy a zászló (lobogó) tekintélyét sérti, a polgármester az engedélyt visszavonhatja. (4)
A zászló (lobogó) használatára vonatkozó engedélykérelmeket a polgármesterhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell: - a kérelmező szervezet megnevezését és címét; - a zászló (lobogó) használatának időtartamát; - a zászló (lobogó) használatának tervezett helyét; - a zászló (lobogó) és a zászlórúd (árbóc) tervezett méretét; - a kérelmező szervezetnél a zászló (lobogó) felhasználásáért felelős személy nevét és beosztását.
(5)
A zászló (lobogó) használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell: - az engedélyes szervezet megnevezését; - a felhasználás helyét, idejét, illetőleg az engedély érvényességének határidejét; - a zászló (lobogó) elhelyezésével kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat.
(6)
A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározott adatokat. A polgármesteri lánc leírása és használata10/ 17. §
/1/14/
/2/
A polgármesteri lánc anyaga ezüst, a láncon felfüggesztett ezüst medál kör alakú, amelynek közepén a városi címer hiteles, kicsinyített rajzolata található, körben a „Békéscsaba polgármestere” felirattal. A polgármesteri láncot a polgármester az ünnepi közgyűléseken, a nemzeti ünnepeken, kitüntetések átadásán és egyéb protokolláris alkalmakkor viselheti. A városkulcs leírása és adományozása11/ 18. §
/1/ /2/
A városkulcs a város elismerését és tiszteletét jelképező, bronzból készült, stilizált kulcs, rajta „Békéscsaba” felirat található. A városkulcs díszdobozban van elhelyezve. A városkulcsot ünnepélyes keretek között, kiemelkedő társadalmi események (pl. testvérvárosi látogatás ) alkalmával a polgármester adományozhatja. A város és városrészek elnevezéseinek használata18/ 18/A. §
(1)21/ Gazdasági, társadalmi, tudományos, egészségügyi, kulturális, oktatási szervezetek, intézmények, jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek elnevezésükhöz a „Békéscsaba”, „Erzsébethely”, „Jamina”, „Mezőmegyer”, „Gerla”, „Fényes”, „Lencsési-lakótelep” kifejezést Békéscsaba
- 8 Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az ügyrendi kérdésekkel foglalkozó bizottságának engedélyével vehetik fel. Ugyancsak e nevek felvételének számít a név látszólag eltérő alakjának, azonban hangzásában ezzel egyező név (pl. Békés Csaba), valamint a név toldalékos vagy idegen nyelvű alakjának felvétele. (2)22/ Fesztiválok, kulturális, szórakoztató-, sport- és egyéb rendezvények elnevezéséhez az (1) bekezdésben meghatározott megjelölés csak az az ügyrendi kérdésekkel foglalkozó bizottságának engedélyével használható fel. (3)
Az (1) bekezdésben meghatározott megjelölés felvétele és használata csak azok számára engedélyezhető, akiknek székhelye vagy telephelye Békéscsaba Megyei Jogú Város területén van.
(4)
Az (1)–(2) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a Békéscsabán székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdasági, társadalmi, tudományos, egészségügyi, kulturális, oktatási szervezetek, intézmények, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek, illetve természetes személyek a „Csaba” megjelölést, annak toldalékos vagy idegen nyelvű alakját kívánják felvenni vagy felhasználni. 18/B. § (1) A név felvétele vagy használata iránti kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell: -
a kérelmező nevét és címét; a kérelmező tevékenységi körét; a használat célját és módját; a használat időtartamát.
(2) A név felvételére illetőleg felhasználására vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell: -
az engedményes nevét és címét; az engedélyezett felhasználási cél megjelölését; a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének határidejét; a névhasználattal kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat. 18/C. §
(1) A kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal titkársága nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) b) c) d) e)
az engedély sorszámát és iktatószámát; az engedélyes szerv vagy személy címét; az engedélyes szerv részéről a felhasználásért felelős személy nevét; az engedély érvényességének határidejét; jegyzetrovatot.
- 9 (2)
22/
Ha az ügyrendi kérdésekkel foglalkozó bizottság az engedélyt visszavonta, azt a jegyzetrovatban fel kell tüntetni, továbbá azt is, hogy az engedélyezett felhasználással kapcsolatban folyt-e szabálysértési eljárás.
(3) Meg lehet tagadni az engedély kiadását, ha: a) a kérelem ugyan nem ütközik a névkizárólagosság elvébe, de ugyanazon tevékenység gyakorlásához korábban már névhasználati engedélyt adtak ki; b) a folytatni kívánt tevékenység a város gazdasági érdekeivel ütközik; c) ha az elnevezés felvétele vagy felhasználása a város lakossága nagy részének ellenérzéseit válthatja ki. (4) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha: a) a tevékenység gyakorlása, illetve a névhasználat jogszabályba ütközik; b) a használat célja vagy módja a város lakosságának jogát, illetve jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti; c) a természetes személy jogosultat büntető eljárás során jogerősen elítélik; d) a név felvételére vagy használatára feljogosított szervezetet megszüntették, felszámolták vagy más módon megszűnt. 18/D. § (1) Aki a 18/A. § (1)–(2) és (4) bekezdéseiben meghatározott megjelölést jelen rendelet hatályba lépése előtt vette fel és folyamatosan, jogszerűen használja, utólagos engedély iránti kérelem benyújtására nem köteles. (2) A jelen rendelet hatályba lépése előtt felvett és folyamatosan használt megjelölés vagy név használata a jövőre nézve a 18/C. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben megtiltható.” Közterületek fellobogózása23/ 19. § (1) Békéscsaba Megyei Jogú Város közterületei az 1. mellékletben meghatározott időszakokban kerülnek fellobogózásra. (2) A fellobogózás akként történik, hogy Magyarország zászlaja és Békéscsaba Megyei Jogú Város zászlaja kihelyezésre kerül az 1. mellékletben meghatározott közterületeken található kandeláberekre. (3) A polgármester határozhat arról, hogy az 1. mellékletben meghatározott időszakokon és közterületeken kívül is fellobogózásra kerüljön közterület. 20. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a helyi címer és zászló alkotásáról, használatának rendjéről szóló 3/1990.(V.30.) tanácsrendelet.
- 10 Békéscsaba, 1992. december 18. Pap János sk. dr. Simon Mihály sk. polgármester jegyző ------------------------------1/ Kihirdetve 1993. január 21-én 2/ Módosította a 4/2008.(I.28.) önk. rend. 1. § Hatályos: 2008. február 1. 3/-8/ Beiktatta a 15/2001.(IV.26.) önk. rend. 2.§ Hatályos 2001. április 26. 9/ Beiktatta a 15/2001.(IV.26.) önk. rend. 3.§ Hatályos 2001. április 26. 10/-11/ Beiktatta a 15/2001.(IV.26.) önk. rend. 4.§ Hatályos 2001. április 26. 12/ Módosította a 4/2008. (I.28.) önk.rendelet 3. §, Hatályos: 2008. február 1. 13/ Kiegészítette a 16/2004. (IV.29.) önk. rend. 1. §-a Hatályos: 2004. április 29. 14/ Módosította a 16/2004. (IV.29.) önk. rend. 2. §-a Hatályos: 2004. április 29. 15/ Módosította a 45/2007. (XII.17.) önk. rendelet 1. §-a, Hatályos: 2007. december 17. 16/ Módosította a 45/2007. (XII.17.) önk. rendelet 1. §-a, Hatályos: 2007. december 17. 17/ Beiktatta a 45/2007. (XII.17.) önk. rendelet 2. §-a, Hatályos: 2007. december 17. 18/ Módosította a 4/2008. (I.28.) önk.rendelet 2. §, Hatályos: 2008. február 1. 19/ Módosította a 41/2008. (IX.22.) önk. rend. 1. §-a Hatályos: 2008. október 1. 20/ Módosította a 41/2008. (IX.22.) önk. rend. 2. §-a Hatályos: 2008. október 1. 21/ Módosította a 4/2012. (II. 27.) önk. rend. 1. §-a Hatályos: 2012. április 15. 22/ Módosította a 4/2012. (II. 27.) önk. rend. 1. §-a Hatályos: 2012. április 15. 23/ Módosította a 4/2012. (II. 27.) önk. rend. 1. §-a Hatályos: 2012. április 15. 24/ Módosította a 4/2012. (II. 27.) önk. rend. 2. §-a Hatályos: 2012. április 15. 24/ Kiegészítette a 4/2012. (II. 27.) önk. rend. 3. §-a Hatályos: 2012. április 15.
- 11 1. melléklet24/ 1. Március 14-e 16 óra és március 16-a 8 óra között, április 30-a 16 óra és május 2-a 8 óra között, a Városházi Esték rendezvénysorozat kezdő napját megelőző nap 16 óra és zárónapját követő nap 8 óra között, augusztus 19-e 16 óra és augusztus 21-e 8 óra között, valamint október 22-e 16 óra és október 24-e 8 óra között az alábbi közterületek kerülnek fellobogózásra: Andrássy út, Szabadság tér, Szent István tér, Szeberényi tér, Kossuth tér, Gyulai út. 2. A Csaba Expo rendezvénysorozat kezdő napját megelőző nap 16 óra és zárónapját követő nap 8 óra között, valamint a Csabai Kolbászfesztivál rendezvénysorozat kezdő napját megelőző nap 16 óra és zárónapját követő nap 8 óra között az alábbi közterületek kerülnek fellobogózásra: Andrássy út, Szabadság tér, Szent István tér, Szeberényi tér, Kossuth tér, Gyulai út, Bajza utca, Bánszki utca.
