1991-es tanév Eseménykrónika: március május 23

1990/1991-es tanév Eseménykrónika: 1990. március 8 – 1991. május 23. 1990. márc. 8.

FDSZ Intézõbizottság ülése

Az Intézõbizottság állásfoglalása alapján az FDSZ nem csatlakozott az MSZOSZ szövetséghez

1990. márc. 12.

Levél Forgács Pál LIGA elnöknek

(1. sz. melléklet) Csatlakozás a Szakszervezeti Kerekasztal munkájához

1990. márc. 21.

ÉSZT Tanács ülése

Állásfoglalás az ÉSZT szakszervezeti szövetséggé történõ átalakulására

1990. márc. 29.

FDSZ Országos Választmány ülése

(2. sz. melléklet) Állásfoglalás a felsõoktatás mûködési, pénzügyi és döntési mechanizmusának felülvizsgálatára

1990. ápr. 12.

SZOT vagyonmegosztási tárgyalás

(3. sz. melléklet) Konzultáció a SZOT vagyon megosztásának elveirõl

1990. máj. 3.


Tájékoztató a felsõoktatás átalakítására szervezett Miskolci Fórum állásfoglalásáról

1990. máj. 8.

Meghívó Dr. Kulin Ferencnek, az Országgyûlés Oktatási Bizottsága elnökének

(4. sz. melléklet) Meghívó Dr. Kulin Ferencnek

1990. máj. 17.


Az OV elsõ olvasatban - Dr. Kulin Ferenc elõterjesztésében – megvitatta a „Felsõoktatás átalakítása” c. MKM által készített elõterjesztést és tagsági vitára bocsátotta az anyagot

58

1990. jún. 9.

ÉSZT Küldöttgyûlés

Állásfoglalás: az ÉSZT 1990. július 10-tõl a negyedik szakszervezeti szövetségként kéri bírósági bejegyzését. Elnök: Dr. Baka András, alelnökök: Dr. Vígh László, Dr. Kis Papp László

1990. jún. 14.

FDSZ Intézõbizottság kihelyezett ülése Gyõrben

A „Felsõoktatás átalakítása” c. elõterjesztésrõl elõzetes állásfoglalás kialakítása

1990. jún. 27.

FDSZ Intézõbizottsági ülés

A beérkezett tagsági vélemények alapján állásfoglalás kialakítása a „Felsõoktatás átalakítása” c. anyagról

1990.júl. 9.

FDSZ IB Állásfoglalás a SZOT vagyon felosztásáról

(5. sz. melléklet) Az FDSZ Állásfoglalása a SZOT vagyon felosztásáról

1990. júl. 12.


Az elnök ismertette a felsõoktatási intézmények Szervezeti és Mûködési Szabályzatára készített MKM javaslatot

1990. aug. 27.

Andrásfalvy Bertalan MKM miniszter levele

(6. sz. melléklet) Andrásfalvy Bertalan levele

1990. szept. 6.


Dr. Bakos István fõosztályvezetõ (MKM) tájékoztatója a felsõoktatás helyzetérõl

1990. szept. 20.


Az elnök tájékoztatója a Szakszervezeti Kerekasztal 1990. szeptember 11-i alakuló ülésérõl

59

1990. okt. 4.


Dr. Bakos István fõosztályvezetõ (MKM) tájékoztatója a felsõoktatás elõtt álló feladatokról. (7. sz. melléklet) Az FDSZ OV Dr. Botos József államtitkárnak írt tiltakozó levele a nyugdíjkorhatár felemelése ellen (8. sz. melléklet) Az FDSZ OV Dr. Szabad Györgynek, az Országgyûlés elnökének írt tiltakozó levele a szakszervezeti tagdíjak adómentessége megszüntetése ellen

1990. okt. 17.

Érdekvédelmi szervezetek vezetõinek tanácskozása az MKM miniszterrel

Andrásfalvy Bertalan tájékoztatója a felsõoktatás 1991. évi költségvetési irányelveirõl

1990. okt. 17.

FDSZ-PSZ tárgyalások a PSZ vagyon megosztásáról

Az FDSZ az 1991. évi üdülési szezonra a PSZ üdülési férõhelyi beutalóinak 10%-ára igényt tart.

1990. nov. 15.


Dr. Cseresznyés László MKM helyettes államtitkár tájékoztatója a felsõoktatás 1991. évi költségvetési elõirányzatairól

1990. nov. 26.

Szabad György – az Országgyûlés elnökének válaszlevele

(9. sz. melléklet) Szabad György – az Országgyûlés elnökének válaszlevele

1990. dec. 6.


Dr. Biszterszky Elemér MKM államtitkár elõadása a Felsõoktatási törvény elõkészítõ munkálatairól

1990. dec. 20.

FDSZ Országos Intézõbizottság ülése

Az elnök tájékoztatója az 1990. december 6-i Szakszervezeti Kerekasztal ülésérõl

1990. dec. 22.

Javaslat az FDSZ 1991. évi idõszerû feladataira

(10. sz. melléklet) Javaslat az FDSZ 1991. évi idõszerû feladataira

60

1991. jan. 5.

Sajtó: Érdek, érdekképviseletek

(11. sz. melléklet) Szakszervezeti Hírek 1991. január

1991. jan. 9.

ÉSZT Állásfoglalás a szakszervezeti vagyon kezelésérõl

(12. sz. melléklet) Állásfoglalás a szakszervezeti vagyon kezelésérõl

1991. jan. 15.


Az IB állást foglalt, hogy 1991-ben megalakítja az FDSZ Nyugdíjas Tagozatot és felkéri Dr. Balogh Tibornét a tagozat vezetésére

1991. febr. 1.

FDSZ 1. sz. Kiadványa

A tagságunk informálódása céljából hoztuk létre a kiadványt (13. sz. melléklet) FDSZ Szakszervezeti Hírek

1991. febr. 18.

Gábor József helyettes államtitkár levele

(14. sz. melléklet) Gábor József levele

1991. febr. 19.

Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter levele

(15. sz. melléklet) Dr. Kupa Mihály levele

1991. febr. 22.

Göncz Árpád találkozója az ÉSZT Elnökség tagjaival

(16. sz. melléklet) Nyilatkozat az ÉSZT Elnöksége és Göncz Árpád köztársasági elnök találkozójáról

1991. febr. 28.


Dr. Háry Miklós, a Felsõoktatási Törvényelõkészítõ Bizottság titkárának elõadása a törvényelõkészítés jelenlegi helyzetérõl

1991. márc. 4.

Együttmûködési Megállapodás az FDSZ és a TDDSZ között

(17. sz. melléklet) Együttmûködési Megállapodás

1991. márc. 5.

Az FDSZ és a TDDSZ közös levele a miniszternek

(18. sz. melléklet) levél

1991. márc. 21.


Az IB javaslata az OV-nak, hogy a szakszervezeti tagdíj 1991. július 1-tõl a tag bruttó illetményének 1% helyett 0,7% legyen

61

1991. ápr. 8.

Dr. Andrásfalvy Bertalan levele

(19. sz. melléklet) levél

1991. ápr. 18.


Dr. Király Tibor professzor a Felsõoktatási Törvényelõkészítõ Bizottság elnöke elõadása a törvény-elõkészítés jelenlegi helyzetérõl

1991. máj. 23.

Az FDSZ IV. Küldöttgyûlése

(20. sz. melléklet) ÉSZT alakuló Küldöttgyûlése (21. sz. melléklet) Hatalom az ÉSZ!

62

1. sz. melléklet Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Forgács Pál úrnak Budapest Tisztelt Forgács Úr! Mint az Ön elõtt is ismeretes, a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezetének Küldöttgyûlése úgy foglalt állást, hogy nem kíván csatlakozni a SZOT jogutódjához, mert a SZOT vezetõinek közelmúltbeli fellépéseit, az általuk alkalmazott szociális demagógiát veszélyesnek, a demokráciába való átmenet egyik fõ akadályának tartjuk. Küldöttgyûlésünk elhatárolta magát ettõl a szakszervezeti politikától. Hasonlóan foglalt állást ebben a kérdésben a Tudományos Dolgozók Szakszervezete is. A két szakszervezet az együttmûködést elsõsorban más, értelmiségi rétegeket képviselõ szakszervezetekkel tartja fontosnak. Ezt a körülményt már 1989 szeptemberében felismertük és megalakítottuk az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülést. A Tömörülés csatlakozásra és együttmûködésre hívja fel mindazon érdekvédelmi szervezeteket, amelyek követelik a szakszervezeti vagyon mai értékben történõ felmérését és részletes vagyonleltár készítését. Ezt követõen pontosan megállapítható az egyes szakszervezetek – beleértve valamennyi szakszervezetet – vagyonból való részesedésének mértéke. A Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete támogatja a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának javaslatát egy szakszervezeti kerekasztal létrehozására.

Budapest, 1990. március 12. Dr. Kis Papp László kandidátus az FDSZ társadalmi elnöke

63

2. sz. melléklet ÁLLÁSFOGLALÁS Az FDSZ Országos Választmánya 1990. március 29-i állásfoglalása alapján javasolja az új mûvelõdési kormányzatnak, hogy vizsgálják felül a felsõoktatás mûködési, pénzügyi és döntési mechanizmusát. Az új szabályozást – a törvényi keretek között – a meglévõ mûködõ, illetõleg mûködni kívánó oktatói, kutatói, hallgatói szakmai érdekvédelmi szervezetek véleményének figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az intézményi autonómiát,a teljes körû demokratizmust, a minõségi oktatás és kutatás preferenciáját, a vezetés megújulását, a Szervezeti és Mûködési Szabályzat korszerûsítésének lehetõségeit. Igen fontosnak tartjuk, hogy az új mechanizmus kidolgozására a lehetõ legrövidebb idõn belül kerüljön sor.

Budapest, 1990. március 29. Az FDSZ Országos Választmánya nevében Dr. Kis Papp László elnök

64

3. sz. melléklet Tájékoztató a vagyon-tárgyalások elsõ fordulójáról Az MSZOSZ április 11-én konzultációt tartott a szövetséghez nem csatlakozott szakszervezetek képviselõivel a SZOT vagyonának felosztási lehetõségeirõl. Az FDSZ részérõl az Elnök és az Alelnök vett részt a tanácskozáson. A konzultáció elején Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke ismertette a SZOT Kongresszus állásfoglalását a SZOT vagyonáról (lásd: melléklet). Az Elnök készségét fejezte ki arra, hogy az újonnan alakult szakszervezetek mûködési feltételeinek megteremtéséhez a volt SZOT vagyonból segítséget kapjanak. Minden szervezetnek alapvetõ érdeke a szakszervezeti vagyon tisztázott keretek közötti mûködtetése és az, hogy a szakszervezetek eszközeibõl, hozzájárulásával létrejött, de állami tulajdonként bejegyzett ingatlanok visszakerüljenek a szakszervezetek tulajdonába. A konzultáció kapcsán az FDSZ Elnöke ismertette a Küldöttértekezlet állásfoglalását a vagyonnal kapcsolatban. Hosszas, néha viharos vita után a találkozó résztvevõi megállapodtak abban, hogy szakértõk bevonásával rövid idõn belül folytatják a konzultációt. Erre a konzultációra kötelezi az MSZOSZ-t a kongresszus határozata is, mivel április 20-ig vagyonmérleget kell készítenie. Budapest, 1990. április 12. Dr. Kis Papp László

65

4. sz. melléklet Dr. Kulin Ferenc úr, az Országgyûlés kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió- és sajtó bizottság elnöke részére Budapest Tisztelt Elnök Úr!

Az 1988 októberében alakult független Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete 30 ezres tagsága és Intézõbizottsága nevében tisztelettel meghívom Önt 1991. május 17-én 10.00 órakor az FDSZ Országos Választmányának ülésére. Az ülés helye: „Kandó Kálmán” Villamosipari Mûszaki Fõiskola II. emeleti díszterme (Budapest VIII. Tavaszmezõ u. 15-17.) Az ülésen az elõterjesztõk részvételével elsõ olvasatban tárgyaljuk „A felsõoktatás átalakulása” címû vitaanyagot, melyet mellékelten megküldök Önnek. Az ülésre az elõterjesztõkön kívül meghívtuk még az országgyûlési bizottság tagját, Sasvári Szilárd urat is, aki részt vett a 2. Egyetem Fórum vitájában. Kérem, amennyiben igen nagy elfoglaltsága mellett lehetõséget lát az ülésen való részvételre, örömmel látjuk Önt.

Budapest, 1990. május 8. Tisztelettel: Dr. Kis Papp László elnök

66

5. sz. melléklet TERVEZET Az FDSZ Intézõbizottságának állásfoglalása a SZOT-vagyon felosztásáról 1./ A vagyonfelosztás nem alapulhat a szakszervezeti szövetségek közötti külön megállapodáson. 2./ Minden szakszervezet felé egységes elvet kell alkalmazni. 3./ A felosztás alapjára a kombinált létszám és tagdíjbefizetés (2. számú táblázat) elfogadható, igazolt és dokumentált adatok alapján. 4./ Elfogadható, hogy a központi vagyonból elõször az eredeti ágazati szakszervezetek közötti osztás jöjjön létre. Ez továbbvihetõ és tovább-viendõ. 5./ A kiszámított arányszámok alapján a tényleges forgalmi-érték szerint felmért vagyon valóságos felosztását javasoljuk és ellenezzük a Vagyonkezelõ Rt. létrehozását és a hozadék felosztását.

Budapest, 1990. július 9. Dr. Kis Papp László elnök

67

6. sz. melléklet Andrásfalvy Bertalan levele

68

7. sz. melléklet Társadalombiztosítási Fõigazgatóság Dr. Botos József államtitkár részére Tisztelt Államtitkár Úr! A Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete megdöbbenéssel értesült arról, hogy esetleg ismételten napirendre kerülhet a nyugdíjkorhatár felemelésének kérdése. Ezért az FDSZ Országos Választmánya ezúton is tiltakozik egy megemelt nyugdíjkorhatár tervezett bevezetése ellen, mivel véleménye szerint ez tovább növelné a foglalkoztatási problémákat, nem csökkentve a munkanélkülivé váló és újra lehelyezkedni képtelenek gondjait. Kérjük Államtitkár Urat, hogy minden, a nyugdíjkorhatár emeléssel összefüggõ döntés-elõkészítésnél szakszervezetünk véleményét figyelembe venni szíveskedjenek. Budapest, 1990. október 11. Üdvözlettel: Dr. Kis Papp László az FDSZ Országos Választmánya nevében

8. sz. melléklet Dr. Szabad György az Országgyûlés elnökének Igen Tisztelt Elnök Úr! A Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete Országos Választmánya ezúton is leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy az Országgyûlés elé kerüljön az a javaslat, amely 1991-tõl megszüntetné a szakszervezeti tagdíjak adómentességét. Álláspontunk szerint a szakszervezeti tagdíjak adómentességét fent kell tartani, mert ellenkezõ esetben a szakszervezeteket és tagságukat jelentõs anyagi és erkölcsi veszteség érné. Bízva az Országgyûlés reális értékítéletében Budapest, 1990. október 11. Tisztelettel: Dr. Kis Papp László elnök az FDSZ Országos Választmánya nevében 69

9. sz. melléklet Szabad György – az Országgyûlés elnökének válaszlevele

70

10. sz. melléklet JAVASLAT AZ FDSZ 1991. ÉVI IDÕSZERÛ FELADATAIRA A magyar felsõoktatás szükséges megújítása éppen hogy csak elkezdõdött. Amíg országos szinten legitimálódott a makroszintû érdekegyeztetés mechanizmusa, addig az intézményekben indokolatlanul és aggasztóan szaporodnak az érdekvédelem semmibevételére irányuló vezetõi megnyilvánulások. Ennek a tendenciának az FDSZ a leghatározottabban ellenáll, és követeli szakszervezeti jogainak teljes elismerését minden szinten. E jogokat a különbözõ szintû érdekegyeztetõ tanácsokban a munkavállalók érdekeit képviselõ oldalon kívánja gyakorolni. 1. A legfontosabb szervezeti feltételek: a) Országos szint Az FDSZ továbbra is szükségesnek tartja a felsõoktatás, kutatás országos szintû irányításának tartalmi és szervezeti átalakítását. Mivel a jelenlegi Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium struktúrájában nem érvényesülhet kellõ súllyal a tudományos kutatás és felsõoktatás érdeke, indokoltnak tartjuk egy olyan Felsõoktatási és Tudományos Minisztérium létrehozását, mely valóban képviselné a felsõoktatás és a tudományos fejlõdés érdekeit, szükség esetén más szakminisztériumokkal szemben is. b)

Minisztériumi szint A költségvetési fedezet tegye lehetõvé a felsõoktatási intézmények gazdasági autonómiáját és biztosítsa a színvonalas mûködés feltételeit. Ez utóbbihoz hozzátartozik a felsõoktatási beruházások nagyságának és hatékonyságának növelése, a megfelelõ bérrendszer kialakítása, a munkakörülmények javítása, a gép- és mûszerparkra, könyvtárra (folyóiratok), informatikai eszközökre és egyéb dologi beruházásokra fordítható összegek jelentõs emelése, a nemzetközi kapcsolatok bõvítése.

c)

Egyetemi, fõiskolai szint Az új felsõoktatási és kutatási törvény kidolgozásában biztosítani kell az oktatási és kutatási célok, feladatok kijelölésében és végrehajtásában résztvevõ szakembereknek a teljes önállóságot mind a minisztérium részérõ, mind pedig azáltal, hogy az intézményeken belül e tevékenységeket elválasztjuk a gazdasági, szolgáltató, diákjóléti, szociális, stb. feladatoktól.

2. Az FDSZ és az állami vezetés kapcsolata a) Az állami vezetés, az FDSZ és a társszakszervezetek viszonyát szerzõdésben kell rögzíteni. Szükségesnek tartjuk, hogy felsõoktatási ágazati kollektív keretszerzõdés jöjjön létre az állami vezetés, a munkáltató, illetve a szakszervezet, mint munkavállalói képviselet között. 71

A szerzõdésnek ki kell terjednie: a dolgozók bérkérdéseire, a munkavállalói képviseletre a vezetõtestületekben, a dolgozók szakmai és szociális érdekérvényesítésének lehetõségeire. A közszolgálati törvény és a kollektív keretszerzõdés elõkészítése érdekében szükségesnek tartja az FDSZ, hogy a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium készítsen átfogó és részletes elemzést a felsõoktatásban dolgozók bérhelyzetérõl, állapítsa meg az indokolatlan lemaradás mértékét, és tegyen meg mindent a méltánytalanságok megszüntetése érdekében. Az ágazati kollektív keretszerzõdésben ki kell térni a szerzõdõ felek kapcsolatrendszerének kialakítására vonatkozó minden olyan kérdésre, amelynek rögzítésére a szerzõdésben lehetõség nyílik (pl. munkafeltételek, költségtérítések, lakásépítési támogatások, szociális juttatások, stb.). b)

Az FDSZ intézményi képviseletei részt kívánnak venni az intézmények új szervezeti és mûködési szabályzatának kialakításában.

3. A munka- és életfeltételek javítása a) Bérpolitika Az FDSZ szorgalmazza az egységes bérrendszer és szakmai követelményrendszer összhangját. Ennek érdekében az FDSZ szükségesnek tartja a várható közszolgálati törvény mielõbbi kiterjesztését a felsõoktatásra is. E törvény biztosítaná a különbözõ szakterületeken és intézményekben dolgozók országosan egységes, beosztástól és szolgálati idõtõl függõ és a felsõoktatás kiemelt jelentõségéhez méltó szintû bérezését intézménytípusonként.

72

b)

Az FDSZ foglalkozni kíván a közvetlenül nem oktatási feladatokat ellátó dolgozók munkafeltételeinek, munkabérének elemzésével, javításával és speciális helyzetüknek megfelelõ bérrendszerük kidolgozásával. Mindezek érdekében javasolja szakmai tagozatok létrehozását. Az FDSZ támogatja az oktatásban aktívan részt vevõ nem oktató dolgozók pótszabadságának kollektív szerzõdésben történõ rögzítését.

c)

A pedagógusképzésben fontos szerepet betöltõ gyakorló intézmények mûködésének dologi feltételeit és dolgozóinak bérszínvonalát az intézmények funkciójának és rangjának megfelelõ színvonalra kell emelni. Ebben ki kell fejezõdnie annak is, hogy a gyakorlóintézmények egyszerre látnak el közoktatási és felsõoktatási feladatokat.

d)

Az FDSZ szükségesnek tartja a nemzetközi kapcsolatok, együttmûködési programok nyilvánossá tételét, feltételeinek javítását, új továbbképzési ösztöndíjrendszer kidolgozását, a kutatóév bevezetését, a felsõoktatásban létrejövõ szellemi termékek értékének elismertetését.

Ez mutatkozzon meg pl. a tudományos vagy felsõoktatási célokat szolgáló kiadványok gyors és a szükséges példányszámban történõ kiadásában és megfelelõ honorárium biztosításában. e) -

-

Az FDSZ szorgalmazza az állami elvonások csökkentését a személyi jövedelemadó rendszerben: • az adósávokat a mindenkori inflációs rátához kell igazítani; • a családneveléssel kapcsolatos terheket nagyobb mértékben kell átvállalnia a költségvetésnek, és be kell számítani a taníttatási költségeket. az intézmények adózásában: • az általános forgalmi adót igényelhessék vissza a felsõoktatási intézmények, azaz 0 kulccsal adózhassanak; • érvényesíteni kell legalább a szektorsemlegességet az egyetemek és fõiskolák számára; • radikálisan csökkenjen a társadalombiztosítási járulék.

f)

Az életkörülményeknek a közelmúltban bekövetkezett és prognosztizálható romlása miatt az FDSZ különös figyelmet fordít munkanélkülivé váló tagjainak érdekvédelmére, kezelésének módjaira.

g)

Az FDSZ figyelemmel kíséri az inflációs folyamatok alakulását és ennek érdekében határozatokat hoz.

h)

Az FDSZ kezdeményezi új szociálpolitikai koncepció kialakítását. Ennek fõbb részei: az új társadalombiztosítási rendszer – ezen belül egy új nyugdíjrendszer – kialakítása; új táppénzszámítási módszer kidolgozása; a decentralizált lakásépítési alapok növeléséhez helyi és költségvetési fedezet biztosítása; az üdülési rendszer átformálása úgy, hogy annak igénybevételi lehetõsége minden munkavállalónak alanyi jogává váljon, s azt a kormányzat ill. a munkáltatók köteles hozzájárulással finanszírozzák.

4. Az FDSZ belsõ, rövidtávú feladatai: a) Az FDSZ véglegesen rendezi vagyoni helyzetét az MSZOSZ-szal és a Pedagógusok Szakszervezetével. b)

Tanulmányozza a felsõoktatási szakszervezetek illetve a felsõoktatási érdekegyeztetés nyugat-európai mûködését.

Budapest, 1990. december 22. FDSZ INTÉZÕBIZOTTSÁGA

73

11. sz. melléklet Szakszervezeti Hírek 1991. január

74

12. sz. melléklet AZ ÉRTELMISÉGI SZAKSZERVEZETI TÖMÖRÜLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSA A SZAKSZERVEZETI VAGYON KEZELÉSÉRÕL

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Elnöksége 1991. január 9-i ülésén a vagyonkezeléssel kapcsolatban – a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és az ÉSZT szakértõi vélemények alapján – az alábbi állásfoglalást alakította ki: 1.

Az ÉSZT Elnöksége a szakszervezeti vagyonkérdés megoldását kizárólag szakszervezeti ügynek tekinti, ezért a vagyonfelosztás nem lehet politikai indíttatású.

2.

Az ÉSZT Elnöksége – egyetértésen az FSZDL szakértõinek megállapításával – a vagyonkezelõ szervezettel és annak mûködésével kapcsolatban az alábbi követelményeket támasztja: 2.1 A létrehozandó szervezetnek biztosítani kell, hogy a vagyonkezelés a vagyon gazdaságos mûködtetésére irányuljon, az érdekképviseleti szervezetek esélyegyenlõségének figyelembevételével. 2.2 A létrehozandó szervezetnek alkalmasnak kell lenni a vagyon egybentartására. 2.3 A létrehozandó szervezet rugalmasan mûködjön abban az esetben is, hogy ha vagyonkiadásra van igény, azt teljesíteni tudja.

3.

Az ÉSZT Elnöksége fontosnak tartja, hogy vagyonkezelést és a szociális támogatást a jövõben el kell választani egymástól.

4.

Az ÉSZT Elnöksége a Szakértõi Bizottságban felvetõdött három forma közül a szakszervezeti sajátosságoknak megfelelõ Részvénytársaság létrehozását javasolja.

5.

Az ÉSZT Elnöksége javasol a részletkérdések kidolgozására egy profi Vagyonkezelõi Szakértõi Bizottság létrehozását.

Budapest, 1991. január 9. Dr. Kis Papp László az ÉSZT soros elnöke

75

13. sz. melléklet FDSZ Szakszervezeti Hírek

76

14. sz. melléklet Gábor József levele

77

15. sz. melléklet Dr. Kupa Mihály levele

78

16. sz. melléklet AZ ÉSZT ELNÖKSÉGÉNEK NYILATKOZATA

Göncz Árpád köztársasági elnök 1991. február 22-én találkozott az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetõivel, akik tájékoztatták az ÉSZT céljairól, a szövetségbe tömörült, az oktatásban és a kutatásban dolgozók munkájáról. Felhívták a köztársasági elnök figyelmét azokra a nehézségekre, amelyek az értelmiségi területeken dolgozó munkavállalókat sújtják. A kormányzat 1991. évre vonatkozó, az intézmények számára pénzügyi fedezethiányt elõidézõ döntései elviselhetetlen helyzetet hoztak létre már most is az agrárkutatás területén. Fennáll annak a reális veszélye, hogy más kutatási területeken és a felsõoktatásban is az alacsony szintû dologi kiadások miatt az intézetek mûködõképessége rohamosan romlik, és jelentõs, de szakmailag kellõen nem indokolható létszámcsökkentésre, sõt történelmi múltú és igen fontos szerepet betöltõ intézmények megszûnésére kell számítani. Többek között ezek a gondok is veszélyeztetik a megcélzott gazdasági elõrehaladást, a fejlett Európához történõ csatlakozást. Az ÉSZT Elnökségének véleménye szerint ezen célok eléréséhez a „kimûvelt emberfõk sokaságára” van szükség.

Budapest, 1991. február 22. Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Elnöksége

79

17. sz. melléklet Együttmûködési megállapodás a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete között az ágazati Kollektív keretszerzõdés elõkészítésére A felsõoktatásban meglévõ gondok és problémák alapján sürgetõen vetõdik fel egy ágazati kollektív keretszerzõdés mielõbbi elkészítésének és megkötésének szükségessége, hogy a munkáltatói és munkavállalói jogok minimális és egységes szintje minden intézményben biztosítva legyen. Ennek elérése érdekében a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete között a mai napon együttmûködési megállapodás jött létre az alábbiak szerint: A két szakszervezet vállalja, hogy: 1.)

testületi és szakértõi szinten együttmûködik a felsõoktatási kollektív keretszerzõdés elõkészítésében, kidolgozásában és közös elõterjesztésében a minisztérium (kormány), illetve a munkáltatói képviseletek felé.

2.)

a K. K. Sz. szakmai megalapozására és elkészítésére közös szakértõi bizottságot hoz létre. Ennek alapján: a)

b)

c)

3.)

80

Jogi Bizottság alakul a K. K. Sz. jogi kereteinek és tervezetének elkészítésére. Határidõ: 1991. március 15. Felelõs: Jogászok Szakmai Bizottság alakul a K. K. Sz. fejezetének tartalmi kidolgozására Határidõ: 1991. március 20. Felelõs: Mayer György, Szécsényi Tibor a felsõoktatás bérkérdéseinek, illetve bérszabályainak szakmai kidolgozását a két szervezet Bérbizottságai együttesen végzik. Határidõ: 1991. március 30. Felelõs: Bérbizottságok vezetõi

A K. K. Sz. elsõ változatának elkészítése Határidõ: 1991. április 10. Felelõs: Szécsényi Tibor, Mayer György Tagsági vita és testületek elõtti elfogadása Határidõ: 1991. április 30. Felelõs: FDSZ és TDDSZ Választmánya

4.)

Egyeztetés és a végleges változat elkészítése és közös tárgyalódelegáció kijelölése Határidõ: 1991. május 15. Felelõs: FDSZ elnök – TDDSZ ügyvivõ

5.)

Tisztségviselõi elõkészítõ tárgyalásokat kezdenek a mûvelõdési kormányzattal, a Kollektív Keretszerzõdés megkötésének kezdeményezésére, a tervezet folyamatos egyeztetése. Felelõs: Dr. Kis Papp László Mayer György Szécsényi Tibor

6.)

A felsõoktatási K. K. Sz. elkészítésében nyitott, készítõi együttesen felhívják a felsõoktatásban érdekelt többi munkavállalói szervezeteket, hogy kidolgozásához csatlakozási szándékukat jelezzék.

Budapest, 1991. március 4. Dr. Kis Papp László FDSZ elnök Dr. Szécsényi Tibor TDDSZ OV ügyvivõ Mayer György FDSZ titkár Dr. Várnai András Felsõoktatási Választmány ügyvivõje

81

18. sz. melléklet Andrásfalvy Bertalan miniszter úrnak Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium Tisztelt Miniszter Úr! Tájékoztatjuk Önt, hogy a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) Országos Intézõbizottsága és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) Felsõoktatási Választmánya 1991. március 4-én Együttmûködési Megállapodást kötött az Ágazati Kollektív Keretszerzõdés elkészítésére. Véleményünk szerint ugyanis a felsõoktatásban meglévõ gondok és problémák miatt sürgetõen vetõdik fel egy Ágazati Kollektív Keretszerzõdés mielõbbi elkészítésének és megkötésének szükségessége, hogy a munkáltató és munkavállalói jogok egységes szintje minden intézményben biztosítva legyen. A keretszerzõdés nyújtotta lehetõségekkel élve szeretnénk az érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetek a Minisztérium segítségére lenni a tárca elõtt álló igen fontos feladatok megoldásában. Véleményünk szerint a keretszerzõdés megkötése nem csak a felsõoktatás ügye, hanem az egész kulturális tárcát érinti, sõt más minisztériumokra is kiterjedhet. Az Együttmûködési Megállapodás egy példányát mellékeljük Miniszter Úrnak azzal a kéréssel, hogy szíveskedjék kijelölni azt a minisztériumi vezetõt, aki megfelelõ felhatalmazással rendelkezik ebben a témában, és a tárgyalásokat Vele március 18. és 22. között megkezdhetjük. Köszönjük Miniszter Úr segítõ támogatását. Budapest, 1991. március 5. Dr. Kis Papp László az FDSZ elnöke Dr. Várnai András a TDDSZ Felsõoktatási Választmány ügyvivõje

82

19. sz. melléklet levél

83

20. sz. melléklet ÉSZT alakuló Küldöttgyûlése

21. sz. melléklet Hatalom az ÉSZ!

84

1991-es tanév Eseménykrónika: március május 23

Recommend Documents