XX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM
BELSŐ HASZNÁLATRA!
1979. SZEPTEM BER 26.
BELÜGYI K Ö Z L Ö N Y A BELÜGYMINISZTÉRIUM
H I V A T A L O S
L A P J A
TA R T A L OM Szám
Oldal
Tárgy
Miniszteri rendelet 13/1979. (VIII. 10.) IM
Az elkobzás végrehajtásáról, valam int a büntető eljárás során lefoglalt dolgok kezeléséről
16/1979. (VIII. 12.) KPM—BM
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM- BM számú együttes rendelet módosításáról 112
18/1979. (VIII. 23.) KPM—BM
A közúti járm űvek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával kapcsolatos egyes díjakról szóló 4/1978. (VII. 6.) KPM- BM számú együttes rendelet módosításáról, illetőleg kiegészítéséről 112 Miniszteri parancs
15/1979. (BK 9.) BM
109
H atályonkívülhelyezve:25/1986.m in.par.
A Magyar- Jugoszláv Fővegyesbizottság és a HelyiV egysbizoták magyar tagozata tagjainak kinevezéséről Iránymutatás- állásfoglalás
19. (ÜK 1979. évi 5. sz.)
Büntetőjogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések Közlem ények
115
Az elkobzás végrehajtása
Miniszteri rendelet Az igazságügyminiszter 13/1979. (VIII. 10.) IM számú rendelete az elkobzás végrehajtásáról, valamint a büntető eljárás során lefoglalt dolgok kezeléséről A büntetések és az intézkedések végrehajtá sáról szóló 1979. évi 11. szám ú tvr. 127. §-ának (1) bekezdésében, valam int a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény 404. §-a (1) bekezdé sének d) pontjában kapott felhatalm azás alapján a legfőbb ügyésszel, az érdekelt m iniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, továb bá a Fogyasztási Szövetkezetek Országos T aná csával egyetértésben a következőket rendelem :
ÁBTL - 4.2 - 10 - 22/15/1979 / 1
1- § (1) Az elkobzott dolog értékesítése a) állam i vállalatnak, szövetkezetnek vagy más szervnek (a továbbiakban együtt: vállalat) eladás vagy bizom ányi értékesítés, b) árverés útján történik. (2) Az elkobzott dolog értékesítéséből befolyt ellenértéket az illetékes bírósági gazdasági hiva tal bevételi szám lájára kell befizetni. (3) A katonai bíróság által kim ondott elkobzás végrehajtásáról a katonai bíróság gondoskodik; az elkobzott dolog értékesítéséből befolyt ellen érték et a katonai bíróság bevételi szám lájára kell befizetni.
(1) A bírósági gazdasági hivatal az elkobzott dolgot az annak forgalom ba hozatalával, feldol
110
—
1979. szeptem ber 26.
BELÜGYI KÖZLÖNY
gozásával, illetőleg felvásárlásával foglalkozó vállalatnak ajánlja fel m egvételre. A vállalat köteles a dolgot m egvenni, ha az forgalom ba hozatalra, feldolgozásra, illetve felvásárlásra al kalmas. (2) A dolog átadása az átvevő vállalat telepén történik; a szállítás költségét a bírósági gazda sági hivatal viseli. 3. § (1) Azt az elkobzott dolgot, am ely a 2. § sze rin t nem értékesíthető, és használt cikkek érté kesítésével foglalkozó vállalat üzletkörébe ta r tozik, a bírósági gazdasági hivatal e vállalatnak adja át bizom ányi értékesítésre. A forgalom ba hozatalra alkalm as dolgot a vállalat köteles á t venni. (2) Ha a vállalat a bizom ányi értékesítésre át adott dolgot az átvételtől szám ított 30 napon be lül nem értékesítette, a dolog érték ét újból m eg becsüli. A m ennyiben a dolog így sem értékesít hető, azt a vállalat a bírósági gazdasági hivatal nak visszaadja. (3) Az átadástól szám ított 90 nap elteltével a bírósági gazdasági hivatal a bizom ányi értékesí tésre átadott dolgot nem veszi vissza.
9. szám
(2) Ha a dolog ellenértéke az (1) bekezdés alapján nem határozható meg, a dolog forgalm i árának a kiskereskedelm i haszonnal csökkentett összegét kell ellenértékként m egállapítani. » (3) Ha a dolog ellenértéke vagy m inőségi m eg határozása vitás, a gyors rom lásnak k ite tt dolog áraként az átvevő által m egjelölt árat, egyéb esetben az igazságügyi szakértő által m egállapí to tt á ra t és minőségi m eghatározást kell alapul venni. 6. § (1) Azt az elkobzott dolgot, am elynek m űvé szeti, történeti, oktatási vagy tudom ányos értéke van — a bíróság intézkedése szerint — a m eg felelő gyűjtem ényben való elhelyezés végett térítésm entesen át kell adni a kijelölt kezelő szervnek. Ezt a szervet az elkobzott dolog jelle ge szerint illetékes m iniszter jelöli ki. (2) Az olyan elkobzott lőfegyvert, illetőleg lő szert, am ely engedéllyel sem tarth ató birtokban, a rendőrségnek kell átadni. (3) Az elkobzott kábítószert a Belügym iniszté rium Országos R endőrfőkapitányság Rendészeti O sztályának kqll átadni. A büntető eljárás során lefoglalt dolgok kezelése
4- §
7. §
Az elkobzott dolgot a bírósági végrehajtó ú t ján, árverésen kell értékesíteni, ha
(1) Ha a büntető eljárás során lefoglalt dolog
a) nincs olyan vállalat, am ely a dolog m egvé telére, illetőleg bizom ányi értékesítésére köteles lenne, b) a vállalat ú tján történő értékesítés m eghiú sult, c) a dolognak a vállalat telepére való szállí tása a dolog értékével arányban nem álló költ séggel járn a vagy akadályba ütközik. 5- §
a) gyors rom lásnak van kitéve, b) huzam osabb tárolásra alkalm atlan, c) kezelése, tartása, tárolása, illetve őrzése az értékével arányban nem álló költséggel járna, , a büntető ügyben eljáró hatóság a dolog előzetes értékesítése irán t intézkedik. (2) Az előzetes értékesítés során az 1—6. § ér telem szerű alkalm azásával kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy az értékesítésből befolyt ellen érték et az értékesítést elrendelő hatóság szám lá jára kell befizetni.
(1) Az elkobzott dolog ellenértékeként a követ kező ára t kell m egállapítani: a) a vállalatnak eladott élő állatnál és mezőgazdasági term éknél az állam i felvásárlási árat, b) a vállalatnak eladott egyéb dolognál a kis kereskedelm i haszonnal csökkentett fogyasztói árat, c) a bizom ányi értékesítésre átadott dolognál a bizom ányi díjjal csökkentett eladási árat, d) az árverésen értékesített dolognál az eladá si árnak a költségek levonása után fennm aradó részét.
ÁBTL - 4.2 - 10 - 22/15/1979 /2
8. §
-
A Be 102. §-ának (3) bekezdése alapján az ál lam tulajdonába kerü lt dolog értékesítésére az 1—6. § irányadó. 9- § (1) Ha a lefoglalást a büntető ügyben eljáró hatóság m egszünteti, de a dolog term észetben m ár nem adható ki, az értékesítésből befolyt el lenértéket kell a jogosultnak kifizetni.
9. szám
BELÜGYI KÖZLÖNY
1979. szeptem ber 26.
—
111
(2) Ha az értékesítésből származó ellenérték és az értékesített dolog kiskereskedelm i, illetőleg forgalmi ára között olyan eltérés van, hogy az ellenérték — figyelem m el a jogosult személyi és vagyoni körülm ényeire — súlyosan m éltányta lan lenne, a jogosult az értékesítésből származó ellenérték és a kiskereskedelm i (forgalmi) ár kö zötti különbözet erejéig terjedő pénzbeli ju tta tásban részesíthető.
és az ezüstöt a lefoglalástól szám ított nyolc na pon belül á t kell adni a M agyar Nem zeti B ank nak.
(3) A pénzbeli ju ttatá s iránti kérelm et az el lenérték kifizetését elrendelő jogerős határozat nak a jogosult részére való kézbesítésétől számí to tt h at hónapon belül lehet az első fokú bíró ságnál, ha pedig a határozatot a nyomozó ható ság hozta, annál a bíróságnál benyújtani, amely a büntető ügyben az első fokú eljárásra illeté kes.
Az 1—9. § rendelkezéseit jövedékkel vissza élés (Btk 311. §), csem pészet és vám orgazdaság (Btk. 312. §) esetén a következő eltérésekkel kell alkalm azni:
(4)A bíróság egyesbíróként já r el; megvizsgál ja, hogy a pénzbeli ju tta tá s előfeltételei fennállnak-e, m ajd az iratokat jelentéssel felterjeszti az igazságügym iniszterhez. Ha az igazságügym i niszter az igényt alaposnak találja, a jogosultat az állam terh ére pénzbeli ju ttatásb an részesíti. (5) A (2)— (4) bekezdés a Be 102. §-ának (3) bekezdése szerint az igénylőnek járó ellenérték, illetőleg az elkobzott dolognak a Be 386. §-ának (2) bekezdése szerint visszatérítendő ellenértéke esetére is irányadó. Egyes lefoglalt dolgokra vonatkozó külön rendelkezések
A jövedékkel visszaélés, csempészet és vámorgazdaság esetén irányadó szabályok 12 . §
a) az elkobzott jövedéki tárg y a t és v ám árut a vám - és pénzügyőrség szervei értékesítik; . b) a jövedéki tárg y at és v ám árut lefoglalás után a vám - és pénzügyőrség szerveinek kell á t adni, illetve ennek őrizetében kell hagyni, felté ve, hogy a lefoglalt dolgokra a büntető eljárás ban nics szükség; c) az elkobzott jövedéki tárgy és vám áru ér tékesítéséből befolyt ellenértéket a Pénzügym i nisztérium bevételeként kell elszámolni; d) ha a bíróság a lefoglalt dolgot vagy annak ellenértékét a jogosultnak visszaadni rendeli, azt a vám - és pénzügyőrség szervei — a vám áru ese tén a vám jogszabály rendelkezéseinek m egfele lően — közvetlenül a jogosultnak adják ki; e) jövedéki tárg y és vám áru esetén a pénzbeli ju ttatá s (9. §) kérdésében a pénzügym iniszter ha tároz.
10 . §
(1) Ha a lefoglalt dolog a fegyveres erők, fegy veres testület vagy rendészeti szerv (a további akban együtt: testület) tulajdona, a dolgot a lefoglalás után a testületnek nyom ban át kell adni. A m ennyiben nem állapítható meg, hogy a dolog m elyik testület tulajdona, azt a rendőrségnek kell átadni. (2) Ha a lefoglalt dologra a büntető eljárás so rán szükség lehet, azt az eljárás befejezése után kell az (1) bekezdés szerint átadni. (3) R obbanóanyag és robbantószer lefoglalása esetén — a biztonságos elszállítás érdekében —• a járási (városi, kerületi) rendőrkapitányságot, sugárzó anyag esetén a B elügym inisztérium O r szágos R endőrfőkapitányság Rendészeti Osztá lyát kell haladéktalanul értesíteni.
11- §
A lefoglalt devizaértéket [1974. évi 1. sz. tvr. 4. §, 1 1974. (I. 17.) PM sz. rend. 1. §], így a kül földi fizetőeszközt, a külföldi pénzértékre szóló, külföldi kötelezettségét m egállapító pénzhelyet tesítő eszközt és értékpapírt, valam int az ara nyat (ideértve az arany pénzérm ét is), a platinát
ÁBTL - 4.2 - 10 - 22/15/1979 13
Záró rendelkezések 13. § A büntető eljárás során lefoglalt dolgok keze lésének és nyilvántartásának részletes szabályait — ideértve az e rendelet végrehajtására vonat kozó rendelkezéseket is — külön jogszabály álla pítja meg. 14. § Ez a rendelet a kihirdetése n apján lép h atály ba; rendelkezéseit a folyam atban levő ügyek ben is alkalm azni kell. Ezzel egyidejűleg a bün tető ügyekben a lefoglalásra és a zár alá vételre vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 90 910/ 1951. (XII. 29.) IM szám ú rendelet, valam int a büntető eljárás során lefoglalt, illetőleg elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről szóló 14/ 1957. (XII. 5.) IM szám ú rendelet hatály át vesz ti. Dr. Szilbereky Jenő s. k., igazságügyi minisztériumi állam titkár
112
—
1979. szeptem ber 26.
BELÜGYI KÖZLÖNY
A közlekedés- és postaügyi miniszter és a belügyminiszter 16/1979. (VIII. 12.) KPM- BM számú együttes rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1 1975. (II. 5.) KPM- BM számú együttes rendelet módosításáról
9. szám
ban: M elléklet) 9. pontjában a díjtételeket fel soroló rendelkezések helyébe a következő ren delkezések lépnek: (Forgalomba helyezés előtti vizsgálat díja, ha a jármű olyan járműtípushoz tartozik, amelyre az Autófelügyelet típusbizonyítványt adott ki) „— m otorkerékpár, valam int m otorkerékpár pótkocsija
70 F t
— m agánszem ély által üzem ben ta r to tt szem élygépkocsi 110 F t
1. § A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM —BM szám ú együttes rendelet 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a követ kező rendelkezés lép: (Az egyes járművekkel legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:)
— közületi személygépkocsi, vala m int autóbusz, tehergépkocsi, vontató, m ezőgazdasági vontató, továbbá gépko csi vagy mezőgazdasági vontató pótko csija 300 F t — lassú járm ű, valam int lassú járm ű pótkocsija 250 F t segédm otoros kerékpár
..a szem élygépkocsival 100 km /óra,
— autópályán — lakott területen kívül egyéb úton
80 km /óra, 60 km óra.”
— lakott területen 2- §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatály ba. Pullai Árpád s. k.,
Dr. Kamara János s. k.,
közlekedés- és postaügyi m iniszter
belügyminisztériumi állam titkár
A közlekedés- és postaügyi miniszter és a belügyminiszter 18/1979. (VIII. 23.) KPM- BM számú együttes rendelete a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával kapcsolatos egyes díjakról szóló 4/1978. (VII. 6.) KPM- BM számú együttes rendelet módosításáról, illetőleg kiegészítéséről
40 F t”
2. § A M elléklet 10. pontjában a díjtételeket fel soroló rendelkezések első és negyedik bekezdé se helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Forgalomba helyezés előtti vizsgálat díja, ha a jármű olyan járműtípushoz tartozik, amelyre az Autófelügyelet típusbizonyítványt nem adott ki) „— m otorkerékpár, valam int m otorkerékpár pótkocsija 140 F t” ,,— gépkocsi vagy vontató pótkocsija
mezőgazdasági 450 F t” 3- §
A m elléklet 11. pontjában a díjtételeket felso roló rendelkezések első és negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Időszakos vizsgálat díja) ,,— m otorkerékpár, valam int m otorkerékpár pótkocsija „— gépkocsi vagy vontató pótkocsija
70 F t”
mezőgazdasági 260 F t”
A pénzügym iniszterrel egyetértésben a követ kezőket rendeljük:
1- §
A közúti járm űvek forgalom ba helyezésével és forgalom ban tartásával kapcsolatos egyes díjakról szóló 4/1978. (VII. 6.) KPM - BM számú együttes rendelet M ellékletének (a továbbiak
ÁBTL - 4.2 - 10 - 22/15/1979 14
Ez a rendelet a kihirdetése n apján lép hatály ba. Urbán Lajos s. k..
Dr. Kamara János s. k.,
közlekedés- és postaügyi minisztériumi állam titkár
belügyminisztériumi állam titkár
9. szám
BELÜGYI KÖZLÖNY
Miniszteri parancs A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 15/1979. (BK 9.) számú parancsa
—
113
BERTA A ndor h atárő r alezredest, (4. h atárő r kerület) a bizottság tagjának, ZSOLDOS József h atárő r alezredest, (4. ha tárő r kerület) a bizottság tagjának. A 3. sz. Helyi Vegyesbizottságba: GERENCSÉR József h atárő r ezredest, (5. ha tárő r kerület) a tagozat elnökének,
a Magyar- Jugoszláv Fővegyesbizottság és a Helyi Vegyesbizottságok magyar tagozata tagjainak kinevezéséről A M agyar N épköztársaság K orm ánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság K orm ánya között a határrendsértések megelő zéséről és rendezéséről B udapesten, 1978. évi október hó 4-én aláírt egyezm ény értelm ében - az 1053/1977. (XII. 31.) MT szám ú határozat 36. pontja alapján k i n e v e z e m
1979. szeptem ber 26.
:
MEZŐ Sándor h atárő r alezredest, (5. h atárőr kerület) a bizottság tagjának, KISS A ndrás h atárő r alezredest, (5. h atárő r kerület) a bizottság tagjának. A 4. sz. Helyi Vegyesbizottságba: PRÓKAI Béla h atárő r őrnagyot, (6. h atárő r ke rület) a tagozat elnökének, SZENDREI Sándor h atárő r alezredest, (6. ha tárő r kerület) a bizottság tagjának,
a Fő vegyesbizottságba: HAJÓS Sándor h atárő r vezérőrnagyot, a BM H atárőrség törzsfőnökét, a tagozat elnökének,
SZABÓ Kocsis János h atárő r századost, (6. ha tárő r kerület) a bizottság tagjának. Az 5. sz. Helyi Vegyesbizottságba:
Dr. TA JTI Sándor h atárő r alezredest, (BM Ha tárőrség Országos Parancsnokság) a bizottság tagjának,
VASMANSZKI K ároly h atárő r alezredest, (6. h atárő r kerület) a tagozat elnökének,
CSÓTI Tibort (K ülügym inisztérium ) a bizott ság tagjának,
KENÉZ Sándor h atárő r őrnagyot, (6. h atárő r kerület) a bizottság tagjának,
OTT László ezredest, (Honvédelmi M iniszté rium ) a bizottság állandó szakértőjének,
PINTÉR A ndrás h atárő r alezredest, (6. h a tá r őr kerület) a bizottság tagjának.
MÁTYÁS Sándor rendőr alezredest, (Belügy m inisztérium Titkársága) a bizottság állandó szakértőjének,
Egyidejűleg a korábbi Fővegyesbizottságból és Helyi Vegyesbizottságokból
SZELEZSÁN János h atárő r alezredest, (BM H atárőrség Országos Parancsnokság) a bizottság állandó szakértőjének. Az 1. sz. Helyi V egyesbizottságba: SUPLICZ József h atárő r ezredest, (3. határőr kerület) a tagozat elnökének, KOVÁCS Ernő h atárő r alezredest, (4. h a tá r őr kerület) a bizottság tagjának, GAJDOS János h atárő r őrnagyot, (3. határőr kerület) a bizottság tagjának. A 2. sz. Helyi Vegyesbizottságba: NÉMETH László h atárő r alezredest, (4. h a tá r őr kerület) a tagozat elnökének,
ÁBTL - 4.2 - 10 - 22/15/1979 /5
f e l m e n t e m
:
a Fővegyesbizottságból: HAJÓS Sándor h atárő r vezérőrnagyot, a BM H atárőrség törzsfőnökét, a m agyar tagozat el nökét, Dr. TA JTI Sándor h atárő r alezredest, (BM Ha tárőrség Országos Parancsnokság) a bizottság tagját, CSÓTI Tibort (K ülügym inisztérium ) a bizott ság tagját, OTT László ezredest, (Honvédelmi M iniszté rium ) a bizottság állandó szakértőjét. az 1. sz. Helyi Vegyesbizottságból: SUPLICZ Jószef h atárő r ezredest, (3. h atárő r kerület) a tagozat elnökét,
114 —
1979. szeptem ber 26.
KOVÁCS ERNŐ h atárő r alezredest, (4. h a tá r őr kerület) a bizottság tagját, VERES Miklós h atárő r alezredest, (3. h atárőr kerület) a bizottság tagját. a 2. sz. Helyi Vegyesbizottságból: NÉMETH László h atárő r alezredest, (4. h a tá r őr kerület) a tagozat elnökét, BERTA A ndor h atárő r alezredest, (4. határőr kerület) a bizottság tagját, WARVASOVSZKY Zoltán h atárő r őrnagyot, (4. h atárő r kerület) a bizottság tagját. a 3. sz. Helyi Vegyesbizottságból: GERENCSÉR József h atárő r ezredest, (5. ha tárő r kerület) a tagozat elnökét, MEZŐ Sándor h atárő r alezredest, (5. h atárőr kerület) a bizottság tagját, BERNÁTH Pál h atárő r őrnagyot, (5. határőr kerület) a bizottság tagját. a 4. sz. Helyi Vegyesbizottságból: DUDÁS István h atárő r ezredest, (6. határőr kerület) a tagozat elnökét, Dr. KISS Antal h atárő r alezredest, (6. határőr kerület) a tagozat tagját, PRÓKAI Béla h atárő r őrnagyot, (6. h atárőr kerület) a bizottság tagját, SZABÓ János h atárő r századost, (6. határőr kerület) a bizottság tagját. az 5. sz. Helyi Vegyesbizottságból: VASMANSZKI K ároly h atárő r alezredest, (6. határő r kerület) a tagozat elnökét, SZENDREI Sándor h atárő r alezredest, (6. ha tárő r kerület) a bizottság tagját, KENÉZ Sándor h atárő r őrnagyot, (6. határőr kerület) a bizottság tagját. Ez a parancs kiadása napján lép hatályba. Egyidejűleg a 0029 1966, a 27/1967, a 19/1968, a 141971, és a 16/1972. sz. m iniszteri parancsot hatályon kívül helyezem. Dr. Kamara János s. k., r. vezérőrnagy belügyminisztériumi állam titkár
ÁBTL - 4.2 - 10 - 22/15/1979 16
9. szám
BELÜGYI KÖZLÖNY
Iránymutatás — állásfoglalás Büntetőjogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 19. A kényszerítő eszközök alkalmazása jog szerűségének vizsgálatáról készült jelentések felhasználása a rendőr sérelmére elkövetett hiva talos személy elleni erőszak bűntette miatt in dított bűnügyekben. A rendőr sérelm ére elkövetett hivatalos sze m ély elleni erőszak b ű n tette m iatt te tt feljelen tések elbírálása kapcsán helyenként tapasztal ható, hogy a főügyészségek kifejezetten igénylik a rendőri intézkedés során igénybe v ett kénysze rítő eszközök alkalm azása jogszerűségének pa rancsnoki hatáskörben való kivizsgálását és eredm ényének a feljelentéssel együtt történő közlését. Ezek az igények nincsenek összhangban sem az 1/1973. Legf. Ü.—BM sz. közös utasítás, sem a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló BM 7/1977. sz. parancs rendelkezéseivel. A rendőri intézkedéssel kapcsolatos és a rend őr közvetlen elöljáróját terhelő vizsgálatra a Rendőrség Szolgálati Szabályzata szerint akkor kerül sor, ha a rendőr kényszerítő eszközt alkal maz. A vizsgálatot így le kell folytatni akkor is, ha a rendőr sérelm ére nem követtek el bűncse lekm ényt, illetve nem kell elvégezni azokban az esetekben, ha elkövették ugyan a hivatalos sze m ély elleni erőszak bű n tettét, de a rendőr kény szerítő eszközt nem alkalm azott. E vizsgálat ugyanis csak annak m egállapítására hivatott, hogy a rendőr a kényszerítő eszközt a szolgálati szabályzatban foglaltaknak m egfelelően alkal m azta-e. A rendőri intézkedés jogszerűségének vizsgá lata — m inthogy ez a hivatalos szem ély elleni erőszak b ű n tettének tényállási eleme — e bűncselekm ényt elbíráló hatóság, így a nyomozási szakban az ügyész feladata. A kényszerítő eszközök alkalm azása ugyanis a rendőri intézkedéseknek csupán egy része. Eb ből következik, hogy a parancsnoki vizsgálatnak a kényszerítő eszközök alkalm azásával kapcso latos m egállapításai nem dönthetik el, hogy a büntetőjogi szem pontból releváns rendőri intéz kedés jogos vagy jogszerűtlen volt-e. Ez azt is jelenti, hogy a kényszerítő eszközöknek a szol gálati szabályzat előírásaival ellentétes haszná lata önm agában nem jelenti az egész intézkedés j ogszerűtlenségét. Az ügyész teh át a rendőri intézkedést a m aga teljességében kell hogy vizsgálja és az intézke dés jogszerűségének értékelése körében őt a pa rancsnoki vizsgálat m egállapításai nem köthetik.
9. szám
BELÜGYI KÖZLÖNY
Ez okból tehát nem tám asztható olyan igény, hogy a rendőrnek a kényszerítő eszköz alkalm a zásáról szóló és annak parancsnoki elbírálását tartalm azó jelentéssel küldjék meg a hivatalos személy elleni erőszak bű n tette m iatt te tt fel jelentést. A m ennyiben a rendőri szervek a je lentést mégis csatolnák a feljelentéshez, úgy azt vissza kell küldeni, ha pedig bűncselekm ényre utaló adatok m erülnek fel, a jelentést az illeté kes katonai ügyészségnek kell m egküldeni.
Közlemények ASZÓT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának 500— 1/1979. (Tb. K. 5— 6.) Tb. Főig. számú utasítása a családi pótlék ügyviteli eljárási utasítás kiegészítéséről
1979. szeptem ber 26.
H a a gyerm ek szakm unkástanuló-otthonban van elhelyezve, be kell kérni a szakm unkástanuló iskola (otthon) erről szóló igazolását is. A nyilatkozatot a gyerm ek 16. életévének be töltéséig m inden év szeptem ber hónapjában is m ételten be kell kérni.” Az 1963. szeptem ber 1. és az 1964. augusztus 31-e között született gyerm ekekről a nyilatkoza tot az utasítás m egjelenését követően azonnal be kell kérni. Az utasítás rendelkezéseiről a kifizetőhelyeket soron kívül tájékoztatni kell.
Kedves Szülő!
.
Tájékoztatjuk, hogy nem já r családi pótlék — az árvaellátásban részesülő, — a harm adéves szakm unkástanuló, valam int — a szakm unkástanuló-otthonban, továbbá a térítés nélkül intézetben, nevelőotthonban, egészségügyi gyerm ekotthonban, gyógype dagógiai intézetben, szociális intézetben el helyezett gyerm ek után. Mivel a ..................................... nevű, 19....... év ........................ hó ........... napján született gyer m ek 14. életévét betöltötte, a családi pótlék jog alap nélküli kifizetésének megelőzése érdekében kérjü k szíveskedjék az I., illetve a II. szám ú nyi latkozat megfelelő pontjait kitölteni, és 19....... év ........................ hó ....... nap-ig visszaküldeni. Ha a gyerm ek a háztartásában van, az I. számú, ha pedig a háztartásán kívül van elhelyezve, a II. szám ú nyilatkozatot szíveskedjék kitölteni. .............................................., 19............................. n. előadó I. N y i l a t k o z a t
a h áztartásban élő gyerm ekről B ejelentem , hogy a ................................... nevű, 19....... é v ........... hó ....... napján született gyer m ek saját háztartásom ban van. a) A gyerm ek árvaellátásban nem részesül. b) A ............................................. nevű gyerm ek 19....... év ............ hó ....... naptól árvaellátásban részesül, illetve részére árvaellátás m egállapí tása folyam atban van. (A nem kívánt részt áthúzással törölni kell. Az egyedülállóként családi pótlékra jogosultak nak az a)—b) pontokban foglaltakra válaszolni nem kell.) Tudom ásul veszem, hogy ha a gyerm ek elkerül a háztartásom ból, vagy szakm unkástanuló-otthoni elhelyezésben részesül, vagy pedig egyedül állóságom m egszűnik, erről a családi pótlékot folyósító szervet a változást követő 8 napon belül értesítenem kell. Kelt, .................... 19....... év ............ hó ....... nap.
Az utasítás 15/A. pontjának rendelkezését a 61. pontnál fel kell jegyezni. igénylő neve Dr. Kurucz Béla s. k., főigazgatóhelyettes
ÁBTL - 4.2 - 10 - 22/15/1979 /7
115
Tájékoztató
Az 500— 1/1976. Tb. Főig. szám alatt kiadott „Családi pótlék ügyviteli eljárási utasítás” a kö vetkező 15/A. ponttal egészül ki. .,A gyerm ek 14. életévének a betöltését kö vető szeptem ber hónapban — a m ellékelt m inta szerinti nyom tatvány felhasználásával — fel kell hívni a családi pótlékban részesülőt, nyilatkoz zék arra vonatkozólag, hogy a gyerm ek továbbra is háztartásában van-e, vagy pedig a háztartásán kívül van elhelyezve. Utóbbi esetben arról is nyilatkozni kell, hogy a gyerm ek hol (kinél), m ióta, m ilyen feltételek m ellett van elhelyezve. (Szakm unkástanuló-otthonban van, intézeti el helyezésben részesül, m agánszem élynél van, in tézeti elhelyezés esetén fizet-e térítést a gyer m ek u tán stb.)
—
pontos címe
116 —
BELÜGYI KÖZLÖNY
1979. szeptem ber 26.
II. N y i l a t k o z a t a háztartáson kívül elhelyezett gyerm ekről Bejelentem , hogy a ................................... nevű, 19....... év ........... hó ....... napján született gyer m eket ........... é v ........... hó ....... naptól m agánszem ély nél, (nagyszülőnél stb.) helyeztem el (pontos név, lakcím : ........................................................................... átm enetileg véglegesen (a nem kívánt rész törlendő). A ..................................... nevű, 19....... év ......... h ó ....... napján született gyerm eket ........... év ........... hó ....... naptól középiskolai kollégium ban, intézetben, nevelőotthonban, egészségügyi gyerm ekotthonban, gyógypedagó giai intézetben, szociális intézetben helyeztem el. Fizet-e térítést? igen nem (A nem kívánt rész törlendő.) A ..................................... nevű, 19....... év .......... hó ....... napján született gyerm eket ........... év ........... hó ....... naptól állam i gondo zásba vették (csatolni kell az állam i gondozásbavételről szóló határozatot is). A ..................................... nevű, 19....... év ......... h ó ....... napján született gyerm ek ........... év ........... hó ....... naptól szakm unkás tanuló-otthoni elhelyezésben részesül (csatolni kell a szakm unkástanuló iskola (otthon) erre vo natkozó igazolását is). Tudom ásul veszem, hogy ha a nyilatkozatban közölt adatokban változás következik be, erről a családi pótlékot folyósító szervet a változást követő 8 napon belül értesítenem kell. Kelt, .................... 19....... év ........... hó ....... nap. igénylő neve pontos címe
A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának 2— 95/1979. számú közleménye a megbízási jogviszonyban állók társadalombiztosításával kapcsolatos egyes kérdésekről A társadalom biztosításról szóló 1975. évi II. törvény 10. §-ában foglaltak alapján a társada lom biztosítás a megbízás alapján rendszeresen
ÁBTL - 4.2 - 10 - 22/15/1979 /8
9. szám
és szem élyesen m unkát végzőkre is kiterjed. Azt, hogy a m unkavégzést m ikor kell rendszeresnek tekinteni, a 17,1975. (VI. 14.) MT szám ú rendelet (R.) 7. §-a határozza meg. E rendelkezések al kalm azásával kapcsolatban felm erült kérdésekre tekintettel az egységes jogalkalm azás elősegítése érdekében a következőket közöljük. 1. Az R. 7. §-ának (1) bekezdése értelm ében megbízás alapján rendszeresen m unkát végző nek azt kell tekinteni, akinek ugyanannál a m unkáltatónál a m egállapodás szerinti vagy tényleges m unkaideje az azonos vagy hasonló m unkakörre m egállapított törvényes havi m un kaidőnek a felét eléri; ha a m unkaidő nem álla pítható meg, keresete eléri az azonos vagy ha sonló m unkakörre jogszabályban m egállapított havi m unkabér alsó határán ak a felét. A tö rv é nyes havi m unkaidő felében, illetőleg a m unka körre jogszabályban m egállapított m unkabér alsó h a tá ra felében m eghatározott feltételeket nem egyidejűleg fennállóként kell figyelem be venni, hanem elsődlegesen a m unkaidőt kell vizsgálni. Ha ez nem állapítható meg, akkor ke rül sor a m unkabér figyelem bevételére. Az R. 7. §-ának (2) bekezdése értelm ében nem terjed ki a biztosítás arra, akinek ugyanannál a m unkáltatónál a havi keresete az azonos vagy hasonló m unkakörre jogszabályban m egállapí tott havi m unkabér felső h a tá rá t m eghaladja. A biztosítás feltételeinek havonta kell fennáll nia. i Példa: A m unkakörre m egállapított m unkaidő ha vi 200 óra, a m unkakörre jogszabályban m egállapított havi bér alsó h atára 1600 fo rint, a felső h atára pedig 3600 forint. A m eg bízási jogviszony tartam á ra a biztosítást m indazokban a hónapokban meg kell álla pítani, am elyekben a m egbízott m unkaide je a 100 órát eléri. Ha a m egbízott m unka ideje nem állapítható meg, de a m unkadíja a havi 800 forintot eléri, ennek alapján te r jed ki rá a biztosítás. Ha a m egbízott havi keresete 3800,— F t lenne, biztosítását ak kor sem lehetne m egállapítani, ha a m un kaideje a havi 100 órát elérné. 2. A nnak a m egbízottnak a biztosítása, akinek a megbízási jogviszonya ugyanabban a hónap ban kezdődik és szűnik meg — feltéve, hogy nem eseti m egbízásról van szó —, a jogviszony tartam a a la tt abban az esetben áll fenn, ha a m egbízott m unkaideje ez alatt a havi törvényes m unkaidő felét, illetőleg ha ez nem állapítható meg, a keresete a havi m unkabér alsó h a tá rá nak a felét elérte. Az 1. pontban em lített példa szerinti m egbízottnál teh á t az 1978. szeptem ber 8-tól 24-ig fennállott m egbízási jogviszony ta r tam ára a biztosítást meg kell állapítani, ha m un kaideje a 100 órát, illetőleg keresete a 800 forin tot elérte. Nem lehet azonban a biztosítást m eg
9. szám
BELÜGYI KÖZLÖNY
állapítani, ha e hónapban a kereset a 3600 fo rintot m eghaladta. Az előbbiek irányadók akkor is, ha a m egbí zási jogviszony az egyik hónapban kezdődik, és a következő hónapban szűnik meg, de egy nap tári hónap teljes tartam a alatt nem állott fenn. A biztosítás feltételeinek a fennállását ebben az esetben is hónaponként külön-külön kell vizs gálni, és a biztosítást is ennek megfelelően kell m egállapítani. 3. Az egy n ap tári hónapnál hosszabb ideig tartó, de hónap közben kezdődő vagy befejeződő megbízási jogviszonynak a tö rt hónapra eső ré szében a biztosítás abban az esetben áll fenn, ha a m egbízott m unkaideje elérte a havi törvé nyes m unkaidő felének a tö rt hónapra eső ará nyos részét, illetőleg keresete elérte a havi m un kabér alsó határa felének a tö rt hónapra eső ará nyos részét. Az 1. pontban em lített példát alapul véve, az 1979. m ájus 16-tól augusztus 5-ig napi 4 órai m unkaidővel megbízási jogviszonyban foglalkoztatott szem ély a jogviszony teljes ta r tam a alatt biztosított, ha m ájusban legalább 56, júniusban és júliusban 100— 100, augusztusban pedig legalább 16 órát dolgozott. Ha a m unka idő nem m érhető, a szóban levő esetben a biz tosítást akkor kell m egállapítani, ha a m egbí zott — az azonos vagy hasonló m unkakörre jog szabályban m egállapított havi bér (1600 forint) felét alapul véve — m ájus hónapban legalább 415 forintot, júniusban és júliusban 800—800, augusztusban pedig legalább 119 forintot kere sett. Ha a biztosítás az R. 7. §-ának a (2) bekezdé se alapján azért nem állapítható meg, m ert a m egbízott havi keresete az azonos vagy hasonló m unkakörre jogszabályban m egállapított m un kabér felső h a tá rát m eghaladja, a hó közben kezdődött vagy m egszűnt jogviszony tartam a alatt sem áll fenn a biztosítás olyan esetben, am ikor a kereset összege az em lített havi bérnél ugyan alacsonyabb, de annak a jogviszony ta r tam a szerinti arányos részét m eghaladja. Péida: Ha a m egbízott havi keresete 3000 forint és a jogszabályban m egállapított bér felső ha tára havi 2800 forint, a biztosítást az 1979. V. 16-tól VIII. 5-ig ta rto tt jogviszony alap ján m ájus és augusztus hónapra sem lehet m egállapítani, m ivel e hónapokban 1555,—, illetőleg 444,— forintot keresett. Abban az esetben, ha a biztosítás m egálla pítása végett a hó közben kezdődött vagy m egszűnt jogviszony tartam á ra eső bér öszszegét, illetőleg a m unkaidőt ki kell számí tani, a szám ítás során szükséges kerekítést a dolgozóra kedvezően kell elvégezni. 4. Az R. 7. §-ában em lített, az azonos vagy ha sonló m unkakörre jogszabályban m egállapított
ÁBTL - 4.2 - 10 - 22/15/1979 19
1979. szeptem ber 26.
—
117
havi bérként a m unkáltató dolgozóinak alapbé réről szóló — a jogviszony fennállásának idő pontjában érvényes — jogszabály alapján, az adott m unkakörben foglalkoztatott dolgozó ké pesítésének és tényleges beosztásának megfelelő b értételt kell alapul venni. A biztosítás m egállapításánál a m egbízási jog viszony keretében m unkát végző szem ély tén y leges keresetét ahhoz a bértételhez kell viszo nyítani, am elyet besorolás alapján a képesíté sének és tényleges beosztásának megfelelő kate góriában az első bércsoport alsó bértétele szerint abban az esetben kapna, ha feladatait m unkaviszony alapján látná el. Példa: Az ügyintézői feladatokat ellátó, technikusi oklevéllel vagy képesítést nyújtó érettségi bizonyítvánnyal rendelkező m egbízott biz tosításának a m egállapításánál a 16/1976. (XII. 11.) MüM szám ú rendelet 5. számú m elléklete II. kategória 1. bércsoport sze rinti havi 1600 forintot kell alapul venni. Az R. 7. §-a (2) bekezdésének az alkalm azásá nál az em lített m egbízott esetében az 5. szá m ú m elléklet II. kategória 5. bércsoport sze rin ti felső bértételt, vagyis 4800 forintot kell a tényleges kereset összegéhez viszonyítani és, ha a kereset a bértételt m eghaladja, a biztosítás nem állapítható meg. A m egbízott tényleges kereseteként azokat a ju ttatáso k at kell szám ításba venni, am e lyeket a m unkáltató a jogviszony alapján ad a m egbízottnak.
5. A biztosítás m egállapításánál nem jöhet szó ba az eseti megbízás (R. 2. § c) pont). Eseti m eg bízás az, am elynek alapján a m egbízott nem valam ely tevékenység folytatólagos ellátására, hanem egy m eghatározott ügy eseti ellátására kötelezi m agát, előre egy összegben m eghatáro zott díjazásért. Pl. a m egbízott egy tervezet vagy szakvélem ény elkészítéséért 3000 forint díjazást kap. Ilyen esetben a m unka elvégzésére adott hosszabb, m ondjuk 3 havi határidő a m eg bízás eseti jellegén nem változtat. Eseti megbízás az is, ha ugyanaz a foglalkoz tató (megbízó) ugyanazt a m egbízottat egymás u tán rövid időn belül (pl. egy n aptári hónapon belül) több esetben ism étlődően foglalkoztatja ugyanolyan vagy m ás fajta egy-egy ügy ellátá sával. Az ilyen ism étlődő eseti megbízások alap ján a biztosítást akkor sem lehet m egállapítani, ha a m unkavégzésre fordított idő havi viszony latban összességében a m unkakörre m egállapí to tt m unkaidő felét, illetőleg az egy n ap tári hó napra adott m unkadíj együttes összege a m un kakörre jogszabályban m egállapított havi m un kabér alsó h atárának a felét eléri.
118 —
9. szám
BELÜGYI KÖZLÖNY
1979. szeptem ber 26.
6. A közlem ényben foglaltak szerint kell el járn i a jogerősen még le nem zárt ügyekben is. A m egbízott kérelm ére a közlem ény szerint kell eljárni akkor is, ha a m egbízott a biztosításának a m egállapítását a közlem ény m egjelenése előtti időben nem bírósági ítélettel lezárult — öt év nél nem régebbi — jogviszonya alapján kéri.
Visszamenőlegesen m egállapított biztosítás ese tén, ha a m egbízott jövedelem adót fizetett, ugyanazon díjazása u tán a nyugdíjjárulékot m egfizetnie nem kell. Dr. Horkay László s. k.,
Kiadja: Belügyminisztérium Titkársága BM 79. 9. — 9448
ÁBTL - 4.2 - 10 - 22/15/1979 /10
főosztályvezető
