1985, XXVIII. évfolyam 1 :, szám

1985, XXVIII. évfolyam 1—: , szám

FÖLDTANI KUTATÁS A

KÖZPONTI

FÖLDTANI

A szerkesztő bizottság elnöke: DR. DANK VIKTOR

A szerkesztő bizottság tagjai: DR. ALFÖLDI LÄSZLÖ DR. BOHN PÉTER DR. CSEH-NÉMETH JÓZSEF DR. HÁMOR GÉZA DR. KARÁCSONYI SÁNDOR DR. KÖKAI JANOS DR. MÜLLER PAL SZÉLES LAJOS DR. VÉGH SANDORNÉ VttZY BÉLA Szerkesztő: DR. HORN JANOS

* Szerkesztőség: Budapest I., Iskola u. 19— 27. VII. 710. Telefon: 351-953

* Felelős kiadó: Központi Földtani Hivatal

*

A Földtani Kutatás megjelenik évente négy alkalommal Egy-egy lap ára 30,— Ft Előfizetési és terjesztési ügyben felvilágosítást a Magyarhoni Földtani Társulat (Bp. VI., Anker köz 1.) ad Telefon: 229-870

HU ISSN 0133—2422 ISBN 963 02 2597 2

Felelős vezető: Gyenti Pál

FMNYV DT 255425

XXVIII. évfolyam, 1—2. szám HIVATAL

SZAKMAI

KIADVÁNYA

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 7 Dr. Hám or Géza: E lnöki m egnyitó — — — — — — — — — — — — 9 Dr. Solti Gábor: Az alginit (olajpala) kutatása és felhasználási lehetősége _____Magyarországon — — — — — — — — — — — — — — — ц ISzabó Vid.| Alginitekkel végzett növénytermesztési abszorpciós kísérletek 21 Dr. Hargitai László: Az alginitek agrokémiai értékelése és felhasználási lehetőségük — — — — — — — — — — — — — — — — — 29 Dr. Pats István: A mikroelem-kutatás és a hazai nyersanyagok felhasználása 33 Dr. Papp Klára: Alginit és perlitkeverék hatása a termőközegben — — — 39 Dr. Á gh Pál: Savanyú homoktalajok javításának lehetőségei alginittel — 49 Dr. Solti Gábor—dr. Szolnoky Győző—Földi István—Juhász Tibor: Meszes homoktalajok javításának lehetősége alginittel Izsákon — — — — 53 Dr. Solti G ábor-I Szabó Vid:| A várpalotai széntelepfedő olajpala mezőgazdasági hasznosítási lehetősége — — — — — — — — — — 59 Dr Solti Gábor— ISzabó V id | —Papp Klára: Marokkói, Jugoszláv és svéd olajpalák mezőgazdasági hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata Ma­ g y a ro rszá g o n ^ — — — — — — —— — — — — — — 73 Dr. Solti Gábor— |Szabó Vtd:| Az egyházaskeszői alginites-bentonit talaj­ tani vizsgálata — — — — — — — — — — — — — — — — Cikkíróinkhoz — — — — — — — — — — — — — — — — — — CONTENTS FOREWORD Dr. G. H ám or: Presidential address — — — — — — — — — — — — Dr. G. Solti: Alginite (oil-shale) exploration and utilization possibilitis in ____ Hungary — — — — — — — — — — — — — — — — — — u |V. Szabó I Crop production: absorption tests with alginltes — — — — 2l Dr.L. Hargitai: Agrochemical evaluation and utilization possibilities of alginltes — —— — — — — — — — —— — — — — — — 29 Dr. I. Pais: The study of microelements and the use of Hungarian mineral raw materials — — — — — — — — —— — — — — — — 35 Dr. K. Papp: The effect of the alginite-perlite mixture in the productive soil layer —— — — — — — — — —— — — — — — — 39 Dr. P. A gh: Possibilities for the melioration of acidic sand soils with alginite — —— — — — — — — — —— — — — — — — 49 Dr. G. Solti—dr. Gy. Szolnoky—I. Földi—T. Juhász: Possibilities for the melioration of calcareous sand soils with alginite at Izsák — — — 53 Dr. G. Solti— IV. Szabó: I Possibilities for the agricultural use of the oilshales overlying the coal seam at Várpalota — — — — — — — 59 Dr. G. Solti— IV. S za b ó ' —dr. к . P app: Examination of possibilities for the agricultural use of Maroccan, Yugoslav and Swedish oil-shales in Hungary — —— — — — — — — — —— — — — — — — 73 Dr. G. Solti— |V. Szabó: | A pedologicalstudyof alginitic bentonite from Egyházaskesző — — — — — — — — — — — — — — — — To our authors — — — — — — — — — — — — — — — — — — INHALT VORWORT Dr. G. Hámor: Eröffnungsrede des Präsidenten — — — — — — — — Dr. G. Solti: Alginit-(Ölschiefer-)forschung und Anwendungsmöglichkeiten in Ungarn — — — — — — — — — — — — — — — — — u I V. S za b ó :\ Absorptionsversuche in der Pflanzenzucht mit Alginiten — 21 Dr. L. Hargitai: Agrochemische Bewertung und Anwendungsmöglichkeiten der Alginite — — — — — — — — — — — — — — — — — 29 Dr. I. Pais: Mikroelementenforschung und Anwendung von heimischen Rohstoffen — — — — — — — — — — — — — — — — — 33 Dr. K. Papp: Wirkung der Alginit- und Perlit-mischung im Ackerboden зэ Dr. P. A gh: Verbesserungsmöglichkeiten von sauren Sandböden durch Alginit — — — — — — — — — — — — — — — — — — 49 Dr. G. Solti—dr. Gy. Szolnoky—I. Földi—T. Juhász: Verbesserungsmöglich­ keiten von kalkigen Sandböden durch Alginit in der Ortschaft Izsák 53 Dr. G. Solti— /у . Szabó ;l Landwirtschaftliche Benutzungsmöglichkeiten des Ölschiefers des K ohlenflözhangenden bei Várpalota — — — — — 59 Dr. G. Solti— |V, Szabói —dr. K. P app: Untersuchung der landwirtschaft­ lichen Benutzungsmöglichkeiten von marokkanischen, jugoslawischen und schwedischen Ölschiefern in Ungarn — — — — — — — — 73 Dr. G. Solti— IV. Szabó :| Bodenkundliche Untersuchung des alginitischen Bentonits von Egyházaskesző — — — — — — — — — — — — 95 An unsere Autoren _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 113 СОДЕРЖАНИЕ Вступительное слово 7 д-р Геза Хамор Открытие председателем — ------ ----------------------------------- - — 9 д-р Габор Шолти Исследование альгинитов (горючих сланцев) и возможности их ис­ пользования в Венгрии----- — ------------------------------------------ - — — 11 IВид СабоI Абсорбционные опыты по выращиванию растений, проводимые с альгинитами-------------------------------------- -------------------------------- -—. —. — 21 д-р Ласло Харгитаи Агрохимическая оценка альгинитов и возможности их использо­ вания — -------------------- .----------------------------------------------------29 д-р Иштван Пайш Исследование микроэлементов и использование отечественного минерального сырья--------------------------------- — — -----------------------33 д-р Клара Папп Влияние альгинито-перлитовой смеси в растительно-производитель­ ной с р е д е -------------------------------------------------------------------------39 д-р Пал Агх Возможности улучшения кислых песчаных почв альгинитом------------49 д-р Габор Шолти, д-р Дьёзё Солноки, Иштван Фёлди, Тибор Юхас Возможности улуч­ шения качества известковисто-песчаных почв альгинитами в районе Ижака — 53 д-р Габор Шолти, \Вид Сабо\ Возможности применения в сельском хозяйстве горючих сланцев, перекрывающих угольныепласты в Варпалоте-----------------------59 д-р Габор Шолти, \Вид Саби ,д-р Клара Папп Исследование в Венгрии возможностей применения в сельском хозяйстве горючих сланцев Марокко, Югославии и Ш в е ц и и ---- - ■— — ---------------- --------------------------------- — ------73 д-р Габор Шолти, Вид Саби Исследование с почвоведческой точки зрения эдьхазашкесёйских альгинитовых бентонитов------------------------------------95 К авторам статей ИЗ

ALGINIT (olajpala) A

MEZŐGAZDASÁGBAN (Alginit-ankét előadásai)

Rendező szervek: M agyar Á llam i F ö ldtani In tézet M agyarhoni F ö ld tan i T ársu lat M agyar A g rártu d o m án y i Egyesület A lginit G azdasági T ársulás . Id ő p o n t:

1984. szeptem ber 13.

H e ly e :

M agyar Á llam i F öldtani In tézet

ALGINIT (Ölschiefer) IN D E R L A N D W I R T S C H A F T (Vorträge der Alginit-Tagung)

Veranstaltende Organisationen: U ngarische Geologische A nstalt Ungarische Geologische Gesellschaft U ngarischer A grarw issenschaftlicher V erein W irtschaftsverein fü r Alginite Z eitpunkt:

13. Septem ber 1984.

Stelle:

Ungarische Geologische A nstalt

ALGINITE (oil-shale) IN A G R I C U L T U R E (Proceedings of the Alginite Meeting)

Organizing bodies:

H ungarian Geological Survey H ungarian Geological Society H ungarian Association for A gricultural Sciences Alginite Corporation

Tim e:

13 Septem ber 1984

Place:

H ungarian Geological Survey

АЛЬГИНИТЫ (горючие сланцы)

В СЕЛЬСКОМ

ХОЗЯЙСТВЕ

(доклады анкеты по альгинитам)

Организующие органы:

Венгерский геологичецкий институт Венгерское геологическое общество Венгерское оыиество сельскохозяйственных Хозяйственное объединение по альгинитам наук

Время:

13 сентября 1984. г.

Место:

Венгерский геологлческий институт

Az ankéton elhangzott előadások anyagának szerzői

DR. ÁGH PÁL oki. agrárm érnök, oki. talajvédelm i szakmérnök, mezőgazdaság-tudományi doktor, m eliorációs igazgató (Mezőgazdasági Kom binát, Nagyatád) FÖLDI ISTVÁN oki. agrárm érnök, szaktanácsadó (Sárfehér Mgtsz szaktanácsadó szolgálat, Izsák) DR. HÁMOR GÉZA oki. geológus, a földtudom ányok kandidátusa, egyetem i tanár, igazgató (Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest) DR. HARGITAI LÁSZLÓ oki. vegyész, a mezőgazdasági tudom ányok doktora, tanszékvezető egye­ tem i tan ár (Kertészeti Egyetem T alajtani tanszék, Budapest) JUHÁSZ TIBOR oki. kertészm érnök, szaktanácsadó (Sárfehér Mgtsz szaktanácsadó szolgálat, Izsák) DR. PAIS ISTVÁN oki. vegyész, kém ia—fizika szakos tanár, a mezőgazdasági tudom ányok doktora, tanszékvezető egyetem i ta n á r (K ertészeti Egyetem Kémiai tanszék, Budapest) DR. PA PP KLÁRA oki. mezőgazdasági m érnök, a mezőgazdasági tudom ányok kandidátusa, tudom ányos főm unkatárs (Kertészeti Egyetem Kémiai tanszék, Budapest) DR. SOLTI GÁBOR oki. geológus, tudom ányos főm unkatárs (M agyar Állami Földtani Intézet, Budapest) \ SZABÓ V IP S oki. mezőgazdasági m érnök, igazgató (N yugatdunántúli Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomása, Keszthely) DR. SZOLNOKY GYŐZŐ oki. agrárm érnök, mezőgazdasági tudom ányi doktor, szolgálatvezető (Sárfehér Mgtsz szaktanácsadó szolgálat, Izsák) Az összefoglalásokat KECSKÉS BÉLA fordította.

Előszó

A magyarországi aiginit- (olajpala-) kutatás olyan fordulóponthoz érkezett, melyet joggal ne­ vezhetünk mérföldkőnek. Az 1974-ben felfedezett gércei alginitet tíz év folyamatos, sok munkával járó, de legalább annyi szépséget rejtő, a felfe­ dezés örömét semmiféle kutatási eredménnyel nem pótolható izgalmas kutatás eredményekép­ pen 1984 októberében talajjavító nyersanyaggá minősítette a Központi Földtani Hivatal. A föld­ tani kutatásokkal párhuzamosan folyó alkalma­ zástechnológiai vizsgálatok, kísérletek közül itt a mezőgazdasági hasznosítás terén végzett mun­ káról kívánunk áttekintést adni. Az összefoglalás aktualitását az adja, hogy 1985-től az aiginit hi­ vatalosan is, és a felhasználók részéről is elfo­ gadottan bevonult a talajjavító anyagok, árucik­ kek körébe. Az idáig folyó alapkutatások egy jelentős minőségi változással kutató-fejlesztő fá­ zisba mennek át. Eddig végzett munkánk áttekin­ tése, mintegy számvetése indított arra, hogy 1984. szept. 13-án, a Magyar Állami Földtani Intézet, Magyarhoni Földtani Társulat, a MAE Talajtani Társaság és az Aiginit Gazdasági Társaság közös rendezvényeként a Magyar Állami Földtani Inté­ zet dísztermében megrendezzük az első alginitankétot. Az aiginit mezőgazdasági hasznosítási lehető­ sége egy szerencsés felismerésből ered. A veszp­ rémi Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Inté­ zetben — ahol a petrolkémiai és szilikátipari kí­ sérletek folytak — az udvaron felhalmozott gércei alginiten az eldobált tökmagból meglepően nagy, egészséges tökök termettek, nagyobbak, mint a szomszédos kertészetben. Erre felfigyelve a MÁFKl kutatói javasolták az aiginit mezőgazdasági célú kutatásának megindítását. A Magyar Állami Földtani Intézet felismerve ennek jelentőségét, 1977-től kezdődően megbízást adott ilyen termé­ szetű kísérletek végzésére. Kezdetben a szakemberek az aiginit kémiai ke­ zelésében, növényregulációs anyagok kinyerésé­ ben látták a hasznosítás lehetőségét. Viszonylag gyorsan kiderült, hogy ez az út nem járható, az alginitet természetes állapotban kell felhasználni. Ezért az elmúlt években ebben az irányban foly­ tattuk kutatásainkat. 1982-től egy átszervezést kö­ vetően új, az aiginit mielőbbi népgazdasági hasz­ nosítását célul tűző szemlélettel folytattuk az alginitkutatást. A Földtani Kutatás jelen kiadványában az alginitankét előadásait adjuk közre. A téma teljes áttekintése megkívánta, hogy az ankéton idő

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

hiánya miatt kimaradt előadásokat, cikk formá­ jában közöljük. A minősítésről és bányászatról az előadók vá­ ratlan akadályoztatása miatt nem a tervezett for­ mában kaptak áttekintést a jelenlévők. Ezeket a mezőgazdasági kutatásokat a Központi Földtani Hivatal finanszírozta, azok menetét a Magyar Ál­ lami Földtani Intézet koordinálta. Az alginit-ankét munkáját, melyen Dr. Szabolcs István akadémikus, Dr. Debreczeni Béla rektor, és Dr. Hámor Géza, a Magyarhoni Földtani Társulat alelnöke, a Magyar Állami Földtani Intézet igaz­ gatójaként egyúttal mint házigazda is elnököltek, szinte példa nélküli érdeklődés kísérte. Az or­ szág minden részéről több mint 200 geológus és agrárszakember volt kíváncsi hazánk legújabb nyersanyagára, az alginitre. Véletlen időbeli egybeesés volt, de jelképnek is tekinthető, hogy amikor a kutatók megkezdték előadásaikat, ugyanakkor indultak meg a föld­ gyaluk és markolók Gércén, hogy megnyissák az ország első alginitbányáját. Az előadásokat követő hozzászólások, javasla­ tok, vita alapján eredményesnek ítélhetjük meg azt a szándékunkat, hogy bemutassuk kutatási eredményeinket. Ahhoz azonban, hogy tényleg a magyar föld kincsévé váljon az aiginit, aminek mi kutatók szánjuk, és amire az anyag valójában való szorosabb együttműködésére van szükség az elmélet és a gyakorlat szakemberei között. Ahogy a Magyarhoni Földtani Társulat főtitkári beszédé­ ben is elhangzott a Társulat 1985. évi közgyűlésén, az alginit-ankéttal is kapcsolatot teremtettünk a földtan és a népgazdaság sikerágazata, a me­ zőgazdaság között. Ez a kapcsolat azonban csak akkor lesz élő és egyre erősödő, ha létrejön a földtan és mezőgazdaság vezetőinek közös tá­ mogatása, és ha megvalósul egy olyan távlati koncepció, amely mind a további kutatásokat, mind a felhasználást magába foglalja és ennek biztosítékait egy határozott állásfoglalás formá­ jában rögzíti. A jövőben az eddigi sikeresnek bizonyult úton kívánunk továbbhaladni, munkánkat a kialakult jó együttműködés keretében szeretnénk folytatni, az­ zal a szilárd hittel, hogy a népgazdaságunkban egyre elfogadottabbá váló versenyszellem és a piacorientált szemlélet érvényesítése érdekében újabb aiginit- és olajpalatelepeket kutassunk fel és azok további mezőgazdasági hasznosítási lehetőségeit tárjuk fel. Ehhez kérjük és várjuk a földtan és mezőgazdaság segítő támogatását.

7

Pályázati felhívás! AZ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ÉS A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA a KISZ KB, az MTESZ, valam int a m inisztériu­ m ok (országos hatáskörű szervek) egyetértésé­ vel és tám ogatásával hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszu­ sa tiszteletére

országos pályázatot hirdet Ú JÍTÓ K é s f e l t a l á l ó k O R SZÁG O S V E R S E N Y P Á L Y Á Z A T A címmel. A pályázaton a m űszaki szellemi alko­ tások hazai szerzője, illetve szerzői, azaz csak term észetes szem élyek indulhatnak. H a a szel­ lemi alkotással nem a szerző rendelkezik, a pá­ lyam ű benyújtásához a rendelkezési jogot gya­ korló szervezet hozzájárulása szükséges (pél­ dául, szolgálati találm ány, vállalati tevékenység körében kidolgozott újítás esetén). A pályázatban nem vehetnek részt azok, akik a pályázat kiírásában és lebonyolításában, vala­ m int a Bíráló Bizottság m unkájában közvetle­ nül is közrem űködnek. A pályázat célja: a m űszaki szellem i alkotó m unka kibontakoztatásának elősegítése, az alko­ tó erőfeszítéseknek a legfontosabb feladatokra való összpontosítása, az alkotókedv fellendítése, az újítások, találm ányok m egvalósításának, hasz­ nosításának ösztönzése, m indezekkel a gazdasági hatékonyság növelése, a kiem elkedő jelentőségű megoldások széles körű m egism ertetése, az ú jí­ tók és feltalálók n é p g a z d a s á g ig is jelentős te ­ vékenysége, társadalm i elism erésének növelése.

A pályázat tartalmi feltételei A pályázatra benyújtható a népgazdaság va­ lam ennyi (termelő és szolgáltató) ágazatát é rin ­ tően m indazon újítás, illetve találm ány, am e­ lyet — elősegítve valam ely műszaki, szervezési feladat m agasabb szintű, eredm ényesebb m eg­

oldását — az 1985. jan u á r 2-től 1985. decem ber 31-ig terjedő időszakban jelentettek be, valósí­ to ttak meg. A beküldött pályam űvek rangsorolásánál el­ sőbbséget élveznek azok, am elyek — a m ikroelektronikával, — a biotechnológiával, —■az anyag- (hulladékanyag-) m egtakarí­ tással, — az energiam egtakarítással, — a m unka- és környezetvédelem m el kapcsolatosak, gazdaságos exportnövelő, vagy im portcsökkentő, illetve devizam egtakarító h a tá ­ súak, továbbá széles körben, több gazdálkodó szervezetnél alkalm azhatók. A pályam űvek széles körű m egism ertetése fontos népgazdasági érdek. Ezért, ha ezt a pá­ lyázó nem ellenzi, a nyilvánosságra hozatalt elősegítendően csatolnia kell az elterjesztést elő­ mozdító előnyleírást. A m ennyiben a pályázó el­ zárkózik a nyilvánosságra hozatal elől, úgy azt a pályázatban külön jeleznie kell. A beérkezett pályam űveket a m eghirdetők által kijelölt szem élyekből alakult Bíráló Bizott­ ság vizsgálja meg. A d íjak at a Bíráló Bizottság javaslata alapján az Országos Találm ányi H iva­ tal Elnöke ítéli oda, a Szakszervezetek Orszá­ gos Tanácsa egyetértésével. A pályázatot m eghirdetők — az Országos Ta­ lálm ányi Hivatal, az Egészségügyi M iniszté­ rium , az Ipari M inisztérium , a Közlekedési Mi­ nisztérium , a M agyar Posta, valam int az Orszá­ gos Vízügyi H ivatal anyagi hozzájárulása alap­ ján — szakterületenként az első három helye­ zetteket díjazzák a következők szerint: I. díj 30 000,— F t II. díj 15 000,— F t III. díj 10 000,— F t a fenti díjakon túl:

— a Szakszervezetek Országos Tanácsa (a m unka- és környezetvédelem tém akörben) —• a KISZ Központi Bizottsága, (kiemelkedő alkotást benyújtó ifjúsági kollektíva részére) — a Belkereskedelm i M inisztérium (a szakággal kapcsolatos m unkaszervezés tém akörben) — az Építésügyi és V árosfejlesztési M inisztérium (a szakággal kapcsolatos anyag (hulladék anyag) és energiam egtakarítás, m unka- és környezetvédelem tém akörben)

(max. 3 db), (max. 5 db), (max. 10 db),

50 000,— Ft 10 000,— F t 30 000,— F t

30 000,— F t (Folytatás a 28. oldalon)

8

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m . (198S. é v ) , 1— 2. s z á m

DR. HÁMOR GÉZA

Elnöki megnyitó

A Magyar Á llam i Földtani Intézet nevében tisztelettel köszöntőm m egjelent vendégeinket, akik ma egy magyar nyersanyaggal — a m ezőgazdaság számára rem élhetőleg fontos nyers­ anyaggal — az alginittel kívánnak m egism er­ kedni. Kérem , engedjék el n ekem a m egjelent főhatóságok, szervek, szervezetek, mezőgazdasági üzem ek, kutatóhelyek külön-külön történő felsorolását és üdvözlését, hiszen itt nem v e n ­ dégek és rendezők találkoznak, hanem olyan szakem berek, akik m indannyiunk által közös­ n e k és fontosnak tartott ügy sikerének előmoz­ dítására szövetkeztek és ez ügyben nem passzív m egfigyelői, hanem aktív együttm űködői sze­ repet vállaltak.

A z a n két elnöksége (Dr. D ebreczeni Béla, dr. H ám or Géza, Dr. Szabolcs István)

Úgy gondolom, nem túlzás megállapítanom — anélkül, hogy az ankét eredm ényeit ez k i­ sebbítené —, hogy az alginitttel kapcsolatos kö­ zös m unkánk legfőbb eredm énye, hogy példás, naprakész és kitartó, 10 évet meghaladó eg yü tt­ m űködés alakult ki (rem élhetőleg további hoszszú távra) a tém ában érdekelt négy-öt tudo­ m ányág és a m integy tíz szakterület szakem be­ rei között. A z elm életben előszeretettel hangoz­ tatott interdiszciplináris kom plexitás — úgy v é ljü k — itt kézzelfogható valósággá vált. En­ nek tudom ánypolitikai eredm ényei, hatásai ko­ rántsem lebecsülhetek, különösen ha az ered­ m é n y t sajátos hazai viszonyaink koordinátarendszerében vizsgáljuk. A m ásik nagy eredm énynek tartom a m unka töretlen ívét. A z alginit az elm életi felism erés­ től az alapanyag ipari m ódszerű felkutatásán át, kom plex technológiai m inősítő vizsgálatokkal, félüzem i, üzem i kísérletekkel kiegészítve ju to tt el a tényleges használatba vétel szintjéig. Ezzel F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

K ép ek az a n két résztvevőiről

a kutatási-hasznosítási vertiku m a tudom ány és gyakorlat együttm űködésének és kölcsönhatá­ sának olyan tiszta példáját produkálta, amely szintén kívánatos, bár korántsem elterjedt gya­ korlata hazai m űszaki-tudom ányos életünknek. Itt engedjenek meg egy kis kitérőt, az egyik legfontosabb tanulság levonására is. A z a lg in it, felism erése és használatba vétele között, 1973 óta máig eltelt 12 esztendő. Többékevésbé m indannyiunk előtt ism ert, de mégis utalok azokra a nehézségekre, am elyek m iatt az ilyen hosszú átfutási idő, sajnos, megszokott. Ez annál is ellentmondásosabb, m ivel ez eset­ ben elm életileg tulajdonképpen m inden rendel­ kezésre állott: felkészü lt szakem berek nagy szellem i kapacitása, a nehézségek ellenére je ­ lentős, koncentrált anyagi erőforrások, korszerű kutatási m ódszerek, jól körvonalazott igények és végső soron közös akarat, vállalkozókedv. Úgy gondolom, m indez elégségesen húzza alá: csak következetes m unkával felépített, teljes

9

rendszerkapcsolatban végrehajtott kutatások ér­ hetik el a kívánt célt: a tudom ányos eredm é­ n y e kn e k az ország gazdasági életében történő felhasználását és sokodalú hasznosítását.

nélkül em lítve közös elődeink — T reitz Péter, Tim kó Im re, K reybig Lajos, In ke y Béla m u n ­ kásságát, m ár ez is kötelez bennünket m éltó folytatásra.

Mai m egbeszélésünk fő célja: h elyzetkép be­ mutatása, ism ereteink azonos szintre való fe j­ lesztése, tapasztalataink kölcsönös átadása, és e tém ában jövő feladataink meghatározása.

Végül, de n em utolsósorban döntő, hogy tu ­ dom ányterületeink fejlődése, az analitikus idő­ szak, a specializálódó fejlődés után, elérkezett a szintézisek időszakába. E feladatok csak a leg­ teljesebb együttm űködésben hajthatók végre. E nnek időszerűségét a jelenlévők és mai ülé­ sünk előadói nálam hivatottabb módon fogják bem utatni.

E ngedjék meg, hogy a hazai földtan m űvelői nevében ezen túlm enően m egfogalm azzam : úgy gondoljuk, hogy ez n em vége, lezárása, hanem biztató kezdete lesz egy olyan folyam atnak, am elynek során a geológiai erőforrások egyre jelentősebb részét tá rju k fel a m agyar m ezőgazdaság érdekében. Ezen elhatározásunk már ennek az ötéves tervn ek a feladataiban is m eg­ jelent, de szándékunk ilyen irányú tevéken ysé­ günket a VII. ötéves terv programjaiban még erőteljesebben fejleszteni. Erre, az eredm ényeken túlm enően, erkölcsi alapot részben m últbeli közös gyökereink szol­ gáltatnak. A z ország első talajtani felvételeit a Földtani Intézet hajtotta végre. A világ első agrogeológiai kongresszusát 1909-ben m ár eb­ ben az épületben rendezték. A teljesség igénye

10

Szeretném biztosítani Önöket, hogy a föld­ tan sokoldalú, néhol részletekbe m enő adatokat tud és fog szolgáltatni e közös m unkához. B í­ zu n k benne, hogy különösen a talajerő-utánpót­ lás, a talaj védelm e terén, továbbá a mezőgaz­ dasági m unkához szükséges ásványi nyersanya­ gok biztosításával, távlati tervezési adatok ren­ delkezésre bocsátásával, a földtan hatékonyan járul hozzá a problém ák megoldásához. E gon­ dolatok jegyében, a házigazda jogán m ai ankétu n ka t m egnyitom , kívánok m indannyluknak, eredm ényes, jó m unkát, és a délelőtti ülésszak elnöki teendőinek levezetésére felkérem Debreczeni Béla rektor elv társat.

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

DR. SOLTI GÁBOR

Az algínít (olajpala) kutatása és felhasználási lehetősége Magyarországon

M agyarországon az 1973. óta folyó alg in it- (olaj­ pala-) k u ta táso k és ream bulációs m u n k ák eredm ényei a la p já n 4 o lajp ala-telep és 15 indikáció v á lt ism ertté. A telep ek neogén korúak. H árom telep egykori m a a rtíp u sú v u lk án i b azalt tu fak ráterb en , egy pedig egykori in tra m o n tán la g ú n áb a n keletkezett. A m a a r-típ u sú o la jp alák szerves an y a g a dom inánsan Botryococcus b ra u n ii K Ü TZIN G algák m a ra d v án y a i­ ból szárm azik, ezek v aló jáb a n alginitek. Az alg in ittelepek viszonylag kis m é re tű ek kb. 8—100 m illió to n ­ n a készlettel, kedvező bányászati k ö rülm ényekkel r e n ­ delkeznek. B ár egyes telepszakaszai 'kiváló m inőségűek (20—30% F isch er-p ró b áv al m e g h atáro zo tt k átrán y tartalo m m al) összességükben átlag csak 4—8% p alao la j-tarta lm ú a k . M agyarországon az alg in ite k jelenleg nem tekinthetők potenciális en e rg iatartalék o k n ak . A technológiai k í­ sé rletek igazolták sz ilik á tip a ri (cement, hő és hangszi­ getelő anyag stb.) felhasználási lehetőségüket. Legcél­ szerűbb felhasználásuk a m ezőgazdaság. M agyarországon az alg in ite t ta la jja v ító nyersanyag­ k én t m inősítették. A G érce község közelében lévő 105 m illió to n n a n y ilv á n ta rto tt készlettel rendelkező algíriit telep en 1984. végén n y ílt m eg a k ü lfejtési bánya. Az alg in ite t ta la jja v ítá si célra bányásszák.

A lginit felfedezése M agyarországon az első alginittelepet 1973ban fedezték fel. Meg kell azonban em líteni, hogy a történelm i M agyarország terü letén a Szörényi-érchegységben Tem esvártól (rom án nevén Timesoara) D D K -re 85 km -re a Néva és a K aras folyók között S teirlak-A ninán a kőszén fedőjében lévő bitum enes palát (olajpalát) 1860ban 40, 1867-ben 120 reto rtá b a n párolták le vi­ lágítóolaj előállítására. A jelenlegi határainkon belül korábban Vitális F tó l (1946) szárm azik az, első alginit-indikáció ism ertetése. A M átrahegység D N y-i tövében P ernye-pusztán — a mai Petőfibányán — a m iocén andezit vulkáni­ tokon keresztül a felsőpannóniai lig n itre k ih aj­ tott táróban, finom szem ű tufában települve a fekü felől 40 cm vastag feketésbarna, szabad szem m el egynem űnek látszó és felette egy 10 cm-es finom an réteg zett világosabb barnás kő­ zetet, „kátránydús barnaszén” közbetelepülést talált, m ely gyufával könnyen m eggyújtható volt. A Vitális I. által beg y ű jtö tt kőzetről Szádeczky-K ardoss E. (1952) m egállapította, hogy ez „alga-kőzet” . A kőzetben lévő algam aradványok nagyobb része Botryococcus eredetű. Bár Szádeczky-K ardoss E. a pernye-pusztai algakőzetet a nagy bitum enes tartalm ánál, olaj­ pala jellege m ia tt to vábbkutatásra érdem esnek ítélte meg, a k u tatás nem folytatódott. A táró beomlott, az első hazai alginit-előfordulás a tel­ jes feledés hom ályába került. F ö b D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

M integy negyed századig, 1973 végéig a m a­ gyarországi földtanban nincs nyom a olajpalára, alginitre való utalásnak. A M agyar Állam i Földtani Intézet középhegy­ ségi osztálya — Jám bor Á . vezetésével — a Du­ nántúli-középhegység földtani k utatási prog­ ram ja keretében 1973-ban végezte a Pula—Vigántpeted környékének részletes földtani térké­ pezését. (Solti G.) A réteg tan i és bauxitföldtani körülm ények tisztázása céljából Jám bor Á . és Solti G. által P ula község határáb an közösen tele p íte tt té r­ képező fúrás m eglepő eredm énnyel járt. A fel­ sőpannóniai bazalt és a pleisztocén löszös, ka­ vicsos üledékek között, zöldes színű, laza, lem ezesen-levelesen rétegzett jellegzetes szagú, fel­ tűnően könnyű, gyufával m eggyújtható üledé­ kes kőzetet h arántolt a fúró. A palynológiai (Góczán F.), ásvány-kőzettani (Ravasz Cs.), és derivatográfiai vizsgálatok (Földvári M.) adatait felhasználva definiáltuk a képződm ényt. Góczán F. palynológiai vizsgálata kim utatta, hogy a kőzet uralkodóan a Botryococcus braunii K ütz. m ikroszkopikus m éretű plankton életmódot folytató zöldalga m aradványaiból áll. Ezután kezdtük használni pulai kőzetekre SzádeczkyKardoss E. (1952) nyom án az alginit nevet. A fúrás környezetében a földtani térképezés során rögzített feltárásoknak, az azokban észlelt dőlésadatok kiértékelése (Solti G.) a rra a m eg­ lepő felism erésre vezetett, hogy a fúrás egy egykori, üledékkel feltöltött bazalttufa k rá te r közepén m élyült. A további, tervszerű alginitkutatás során végzett kom plex földtani és geo­ fizikai felvételek és m érések, valam int az újabb fúrások alátám asztották ezt az elm életet. A lginit kutatása Világossá vált, hogy a további alginit-előfordulások felkutatása érdekében a pulaihoz ha­ sonló tu fag y ű rű k et kell keresnünk, azokat kö­ rü lhatárolni és a belsejüket fúrásokkal feltár­ nunk. Az irodalom ból m ár ism ertek voltak a Balaton-felvidéki és kem enesháti bazalt-, bazalt­ tufa-előfordulások. Ezeken belül a sitkei és kem enesm agosi (szergényi) tufagyűrűk. Meglepő m ódon ezek a m orfológiájukat még többé-kevésbé m egőrzött tufag y ű rű k belseje m eddőnek bizonyult. A K em enesháton, S árvár közelében lévő G árce községtől É -ra 1974-ben tele p íte tt (Jámbor A .— Solti G.) gércei G ét— 1. sz. fúrás eredm ény­ nyel járt. A pulaihoz hasonló „tufagyűrűben” m integy 90 m vastag alginit-üledékösszletet ha-

11

rántolt a fúró. K ora szintén felsőpannóniai. Az első felderítő fú rást követő részletes földtani ás geofizikai kutatásokkal és a terü leten lem élyült 13 db fúrással tisztáztuk a tu fa k ráte r alakját, m éretét, a kitöltő alginitösszlet települési viszo­ nyait. Ezek alapján G ércén egy K elet—Nyugat irányban m egnyúlt, kb. 2 km hosszú, 1,4 km széles, közel ellipszis alakú tufagyűrűben max. kb. 90 m vastag, m integy 100 millió tonna alginit települ. A pulai, m ajd a gércei alginit. felfedezése rá­ irán y íto tta a figyelm et az Egyházaskesző—V árkesző környéki bazalttufa-előfordulásokra. Jám ­ bor Á. és Solti G. 1974. évi terep b ejárását kö­ vetően 1975-ben részletes földtani felvételezés indult Várkesző és Egyházaskesző környékén légifénykép-kiértékeléssel egybekötve. Ennek során Bence G. 1975-ben felfedezte az Egyhá­ zaskesző—Várkesző közötti, kb. 7— 800 m átm é­ rőjű, közel kör alakú tufagyűrűt. A gyűrűnek közel centrum ába telep ített várkeszői V kt— 1. sz. fúrás a bazalt vulkáni összlet felett 71 m vastag üledékes képződm ényeket harántolt. A fúrás egy eddig egyedülállóan kettős telepet tá rt fel. Vékony, alig 1,5 m vastag fedő agya­ gos talaj alatt 41,5 m vastag, sötétszürke, hum inites alginites-bentonit összletet harántolt, vékony bazalttufit betelepülésekkel. A latta 71 m mélységig a pulai és gércei alginithez hason­ ló alginit települ. A tervszerű, tudom ányos alginitkutatások alig két év alatt három , vulkáni k ráterb en települő alginit és egy bentonittelep felfedezését ered­ m ényezték. Az alginit-telepeknek vulkáni tufagyűrűben való települése nem csak M agyarországon, de a világon m indeddig egyedülálló. A tudom ányos eredm ények m ellett gazdasági jelentőségű, hogy a három telepben hozzávetőlegesen 120 millió tonna alginit és 15 millió tonna betonitvagyon helyezkedik el. Az 1976-os évektől az elvi lehetőségek beszű­ külése m iatt m ár kisebb intenzitással folytak a k ráter típusú alginitkutatások. 1976-ban Partén yi Z. já rta be a Balaton-felvidék bazaltelőfor­ dulásait, sajnos újabb alginittelep felfedezése nélkül. A ritk a szépségű Tihanyi-félsziget ba­ zalttufákkal körülvett külső és belső tav á ra m ár az alginitkutatás kezdetén felfigyeltünk. Mivel ez szigorúan védett term észetvédelm i terület, ezenkívül a tufagyűrűkben víz van, a részletes k u tatásra nem n y ílt lehetőség. P artényi Z. 1976-ban a tó p a rtján m élyíttetett sekélyfúrásokat, 1979-ben egy kivételesen hideg tél januárjában pedig Solti G. a tó befagyott jegéről kísérelte meg a tó m ederüledékeit fel­ tárni. B ár a 4—6 m m ély víz alatti üledékekbe 8— 10 m -t belefúrtunk, csak finom homokot ha­ rántolt a fúrás. A geofizikai m ódszerrel 17—20 m m élyen k im utatott bazaltvulkáni feküt nem értük el. A lginit keletkezési körülm ényei A neogén végén, a felsőpannóniai alem elet közepén, m integy 3—4 millió évvel ezelőtt a

12

K árpát-m edence terü letét sekély, gyakran kisebb-nagyobb részekre szakadozó, elmocsarasodó, kiédesedő tórendszer borította. A nyugodt üledékképződést az egész K árpát-m edencére jellemző alkáli jellegű finá'lis bazaltvulkanizm us meg-megújuló. kitörései zavarták meg. Ezek a hagyom ányos sztratovulkáni felépítések m ellett számos, jellegzetes tu fagyűrűket is lét­ rehoztak. Az egy, vagy több erupció idején először a beltó vízébe hullott tu fa üledékkel keveredve, áram lások által összemosódva víz alatti gátat, m ajd a víz színe fölé kissé kiem elkedő, közel kör vagy izom etrikus alakú tu fag y ű rű t hozott létre. A felsőpannóniai tó vize a tu fagyűrű litoklázisain, pórusain keresztül, vagy a tufasáncon át­ csapva beju to tt a kráterb e és feltöltve kis krá­ tertav a t hozott létre. A k ráterperem en gyorsan m egtelepedő lombos fák (Ulmus, Carpinus, Fagus, Querpus stb.) közötti sűrű aljnövényzet a k rá te r perem éről bemosódó törm eléket igen erő­ sen m egszűrte. Az alginitösszletben ezért nem találjuk meg a litorális öv pszefites-pszam m itos durvatörm elékeit. A vulkáni perem ről a tó max. 3%o~es oligohalin sótartalm ú, 7,6 pH -jú sekélyvizű vízébe hullott, vagy bem osódott pelites bazalttufit anyaga a levegőben, ill. a vízben lé­ vő baktérium ok hatására erőteljes m állásnak in­ dult, devitrifikálódott. Így a k ráte rtó vize m ik­ ro- és m akroelem ekben dús tápanyagban rend­ kívül gazdaggá vált. (Hasonló jelenség játszó­ dott le A m erikában a St. Helen vulkán körüli tavakban, ahol a vulkáni ham u és az elpusztult erdők szerves anyagainak bemosódása követ­ keztében egyes elem ek, m int pl. a foszfát, m an­ gán, kén 160— 800-szorosára nőtt, de m ég a ká­ lium, kalcium, réz, vas, alum ínium töm énysége is 17— 190-szer nagyobb volt, m int a kitörés előtt.) A m ikro- és m akroelem eket tartalm azó táp ­ anyag elősegítette a növények hihetetlen mé­ re tű elszaporodását. Különösen a plankton élet­ módot folytató algák, ezek közül is egy B otryococcus braunii Kütz. jelenleg a zöldmoszatok (Chollrophyta) törzsébe tartozó algák szaporod­ tak el olyan töm egben, hogy a tó vizét vízi­ virágzás idején biom asszaszerűen beborította. A szénhidrogénterm elő algáknak is nevezett Botryococcus braunii olajterm elésénél fogva le­ hetetlenné te tte más élő szervezetek elterjedé­ sét. (Szádeczky-K ardos E. 1952.) Az elhalt algák az üledékgyűjtő anaerob fe­ nekére lesüllyedve nem bom lottak el, szapropél iszapot alkotva, és diagenizálódva alginitté vál­ tak. Ily módon az alginitet fosszilis biomassza­ ként is felfoghatjuk. A hideg évszakban, amikor a szerves anyag kisebb m ennyiségű, dom inánsé válik a szervetlen anyag. A vizsgálatok alapján az alginit-összletet el­ sősorban algákból álló szerves anyag, valam int bazalttufa finom pelites törm elékéből álló szer­ vetlen anyag építi fel, m elyhez já ru l még a bak­ teriális m űködés hatására kivált kalcipelit dolopelit, ill. diatom it. A három fő alkotó aránya az évszakok váltakozásától, a nap sugárzásától, a csapadékeloszlás és ■a bekerülő tápanyagok F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. S z á m

m ennyiségétől függően változott és 0,1—5,0 mm vastag lemezes kifejlődést hozott létre. A szerves, ill. szervetlen anyagú lem ezek vál­ takozása egyértelm űen az évszakos váltakozást jelzik, azonban jelenleg m ég nincs adatunk ar­ ra, hogy m elyik lemez m ilyen évszakot jelez. A mészgazdagság a n y á ri meleg évszakra utal. Az üledéksorozat, Jámbor A — Solti G. szám ítása szerint 0,5 m m átlagos vastagsággal számolva Pulán kb. 75 000, G ércén m integy 150 000 év keletkezési időt jelöl. A krátertó viszonylagos mélysége, a széltől való elzártság, a hullámzások, áram lások hiá­ nya, a víztükör algatenyészettel való fedettsége következtében m aradhatott m eg az üledék e re­ deti lemezes felépítése. A hullám zás így nem volt képes felkavaró, újraülepítő hatását érvé­ nyesíteni. Ez kedvezően h a to tt az algaszerveze­ tek elbomlás nélküli m egm aradására is. Ennek ellenére a krátértő nem volt teljesen nyugodt. Ism ételten iszaprogyási, csúszási, ré ­ tegtorlódási jelenségek következtek be, elsősor­ ban a m eredek 40—60°-os krátersánc belső pe­ rem e m entén, a vulkanizm ussal együtt járó és azt követő földrengések m iatt. (1. sz. ábra.)

n y ílt v íz t ü k ö r

parti n ö v é n y z e t

A m aar típusú vulkáni bazalttufa k ráterb en keletkezett alginit korát az összehasonlító rétegtani, őslénytani, és K /A r abszolút kor vizsgála­ tokkal tisztázták. A miocén végétől a pleiszto­ cén elejéig tartó finális bazaltvulkanizm us záró szakasza idején keletkeztek, de még a pannóniai s. 1. korban, a biosztratigráfiailag a Congéria balatonicás és az Unió w etzleris szintekben m integy 3— 5 millió évvel ezelőtt. A M agyar R étegtani Bizottság által összeállí­ to tt „M agyarország litosztratigráfiai form ációi” (1983) alapján a javasolt Balatoni korszakban (dáciai és rom ániai) ezen belül a D unántúli Fő­ F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

formáció csoporthoz tartoznak. A litosztratigrá­ fiai form ációk közül a tufakráterekben keletke­ zett alginit a pulai sztratotípusról a „Pulai Al­ ginit Form áció”-k én t szerepel. Az algakőzet az óriási jelentőségű olajpalának nevezett csoport tagja. Á ltalában lem ezes-leveles szerkezetűek, gyak­ ran m ikrorétegzettek. A kőzet színére a reduk­ tív színek a jellemzőek. Jellegzetességük az ala­ csony, az átlagos pelites kőzeteknél jóval kisebb térfogatsúly. Az algában gazdag olajpalák gyu­ fával m eggyújthatók. A finomszemcsés üledékes algakőzet alapvető tulajdonsága, hogy speciális, bitum enszerű, kö­ zönséges oldószerekben oldhatatlan szerves anya­ ga a kerogén, oxigénm entes atm oszférában fűtő­ anyaggá alakítható. A legáltalánosabb olajpala­ hasznosítási eljárás az alacsony hőm érsékleten való kezelése, és ezáltal az olajpala szerves anya­ gainak a lepárlása. További kráter-alginit kutatási lehetőségek M int u taltunk rá, a m agyarországi alginittelepek a finális bazaltvulkanizm us során lét­ rejö tt m aar jellegű tufagyűrűkben helyezked­ nek el. Mi, a m aarok, m aar jellegű szerkezetek alatt nagy általánosságban azokat a főleg piroklasztikum ból álló gyűrűs, vagy izom etrikus, eredeti­ leg a környező térszínből perem m el kiemelkedő tufagyűrűket értjük, m elyek egyszeri, vagy többszöri freatikus kitörés során jöttek létre belsejüket tó, vagy üledék tölti ki. M agyarországon a korábbi és az alginit-kutatások során 7 db tu fagyűrű vált ism ertté. Mind M agyarország nyugati részén, a B alaton-felvidéken és a K em enesháton található. Pula, Tihany (Külső-tó, Belső-tó), Gérce, Sitke, Kem enesm agosi, Várkesző (Egyházaskesző). Ebből 3 gyűrű (Pula, Gérce, Várkesző) alginit-telepet ta rta l­ maz, a sitkeiben bizonyítottan megvolt. Meggyőződésünk, hogy M agyarországon még van rem ény további tufagyűrűs szerkezetek és bennük alginit és bentonit felkutatására, első­ sorban a K em enesháton. A légifelvételek alap­ ján m egalapozott rem énnyel k u tath atu n k utána. Az alginitkutatások nyom án a gyűrűs szerke­ zetek, m aarok elfogadottá váltak a m agyar földtani irodalomban. Korpás L. (1983) a Kabhegy és környezetében a földtani adatok, légi­ fénykép és légimágneses m érések kom plex ki­ értékelése, vulkanológiai rekonstrukciója során 13 gyűrűs szerkezetet m u tato tt ki. A Bakony 50 000-es fedetlen földtani térképén (Gyalog L. —Császár G. 1982) is több bazaltvulkáni előfor­ dulást értelm eztek gyűrűs szerkezetként. A m agyarországi m aar-okat nem lehet a K ár­ pát-m edencéből kiszakított an vizsgálni. A finá­ lis bazaltvulkanizm usnak az egész K árpát-m e­ dencében vannak nyom ai (3. sz. ábra). A Felvidéken a nógrád-göm öri terü leten V árgedén (Hodejov) m ár régről ism ert (Jugovics L. 1944) m aar jellegű bazaltvulkáni tufagyűrű.

13

Erdélyben a H argitában a ritk a szépségű Szent A nna-tavat a m aar-ok (vulkánem briók) gyönyörű példájának tartják. K elet-Stájerországban W inkler H. A. (1957) nyolc (!) m aar-t em lít (W ir bergei m aar, Sulzberge, Gleichenberg, Gnas, fehringi tufaterület, perlsteini k rátertó vidék stb.), ben n ü k k rá te r­ tavakban képződött „finom szerkezetű agyag” m aar lerakódásokkal. A kelet-stájeri m aarok a Rába-vonal m entén húzódó K em eneshát auszt­ riai folytatása m entén helyezkednek el. A gene­ tikai rokonság alapján az alginittelepek k u tatá ­ sának A usztriában földtanilag m egalapozott le­ hetősége van. (Solti G. 1984). A K árpát-m edencében — a teljesség igénye nélkül —■ több m int 30, gyűrűs bazaltvulkáni

sz. fúrásban m iocén diatom ás rétegekkel társu lt olajpala-rétegekre, m elyeket a tengelici T —2. sz. szerkezetkutató fúrásban szintén észleltünk. Vékonysága, gyenge minősége, különösen pedig nagy m élységben való előfordulás m ia tt nincs jelentősége. 1975-ben a kapolcsi m edencében folyó térk é ­ pezési és bau x itk u tatási m unkák során a fú rá ­ sok felsőpannóniai korú, vékonylem ezes aleuritos agyagm árgákat hoztak felszínre. Ezek, b ár igen gyenge m inőségűek, mégis kielégítik az olajpalával szem ben tám asztott elvárásokat és m int ilyen előfordulásról neveztük el kapolcsi típusúnak a nem bazalt vulkáni tufakráterhez kötődő olajpala-előfordulásokat (2. sz. ábra). Az olajpala m ind jobb m egism erése szükségessé

A KÁRPÁT-MEDENCE OLAJPALA ELŐFORDULÁSAI __

3 i » r k t s z t e t t * ; Or,Solti GÓbor

1984.

*'

. У 4' 4 "^

1

'

W q í tipusú a lgin it ( m a a r ) kutatására perspektivikus terület Laguna típusú olajpala indikáció •

szerkezet ism ert, ezek közül 17 biztosan m aar, m elyből eddig 3-ban nyersanyagot (alginitet és bentonitot) m u ta ttu n k ki. Joggal jelen th etjü k ki, hogy ezek a m orfológiai form ák a finális bazaltvulkanizm us egy eddig kevésbé vizsgált form ái, m elyek jelentős gazdasági jelentőséggel is bírnák. Olajpala-kutatások A pulai alginittelep felfedezése után, a ha­ sonló telepek k u tatása m ellett m egvizsgáltuk az olajpalák „hagyom ányos” keletkezésének lehe­ tőségét Először a korábbi földtani irodalm at, fúrások adatait, m intáit vizsgáltuk át. így figyeltünk fel Honig Gy. (1970) á lta l feldolgozott Tengelic 1.

14

Olajpala talap (A n in a ,

á r p a lo t a )

O lajpala indikáció fúrásban

te tte az egész D unántúli-középhegység terü le­ tére és képződm ényeire kiterjedő prospekciós kutatás elvégzését. A m unka során 773 db k ü ­ lönböző terü letrő l és korból származó m inta olajpala célú vizsgálatát végezte e l Ravasz Cs. 1977-ben. Észak-M agyarországon H alm ai J. (1978) vizs­ gálta meg az olajpala-előfordulások lehetőségét. A Börzsönyben a szokolyai m edence m iocén ré­ tegsorából em lít olajpala-rétegeket. A Börzsöny —Dunazug-hegység részletes k u tatá sa során Csillagné T eplánszky E.— Korpás L. (1982) is közli az előfordulást. A D unazug-hegység alsóoligocén (Kiscelli) T ardi Agyag Form ációba ill. a szokolyai m edencében a bádeni Szilágyi A gyagm árga Form ációba tartozó rétegsorokból leírt olajpalákat z á rt m edencében való keletkezésűeknek tartjá k , azzal a m egjegyzéssel, hogy F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

a szokolyai indikációk esetében ezt a zárt m e­ dencét a Börzsönyligeti rétegvulkáni beszakadásos kalderával azonosítják. Az olajpala keletke­ zésében itt is közrejátszott vulkánit. Ez a vulkanológiai form a azonban nem azonos a dunán­ túli m aa r tufagyűrűkkel. Az olajpalaöisszlet vastagsága 30— 100 m kö­ zött változik, átlagos szervesszén-tartalm uk 7— 12%, szám ított átlagos F ischer-kátránytartalm uk 3,3— 5,3% (Halmai J .). A m ányi m edence olajpala-előfordulás szem­ pontjából kedvezőtlen képet adott (Jámbor Á . 1977). Jóval kedvezőbb eredm ényt adott a szomszé­ dos zsám béki—budajenői m edence. Az 1975ben szerkezetkutató céllal m ély ített budajenői Bö—2. sz. fúrásban Jám bor A . M agyarországon eddig elsőként, üledékes eredetű kénrétegeket írt le. A miocén korú kénrétegek alginit-rétegekkel váltakozva települnek. A kutatás tette lehetővé, hogy a zsám béki—budajenői m edence alginites képződm ényeinek m ár korábban java­ solt ku tatását is elvégezzük. A kén—alg in it-k u tatások eredm ényeit Ravasz Cs.— Solti G. (1978, 1979, 1982) foglalta össze. A 200 m -nél m élyeb­ ben fekvő vékony olajpala-rétegek vékonyak, gyenge m inőségűek —- m ax. 8% Fischer-módszerrel lepárolható olajat tartalm aznak — hasz­ nosításuk nem jöhet szóba. A prospekciós vizsgálatok (Ravasz Cs. 1977) során került sor M untyán Cs.-nak Várpalota környékéről felszínről begyűjtött kőzetm intájá­ nak m egvizsgálására. Ez a diatom ás agyagm árga 48% derivatográfiai m ódszerrel m eghatáro­ zott szerves anyagot tartalm azott, gyufával m eg­ gyújtható volt, égés során jellegzetes sztearin szagot árasztott. A m inta, m ely a vizsgált kőze­ tek közül a legjobb m inőségű volt, a várpalotai m edence olajpala-perspektivikusságát az első helyre tette. Joggal írta Ravasz Cs., hogy „in­ tenzív, céltudatos vizsgálatot a várpalotai ,dia­ tomás pala’ érdem el” . 1978-ban kezdtük meg (Solti G.) a m edence olajpala-prognózisának elkészítését, m ajd a földtani és technológiai kutatások 1982-ig foly­ tatódtak. A m unkák eredm ényeit Solti G. irá­ nyíto tta és foglalta össze. A vizsgálatok során nyilvánvalóvá vált, hogy a várpalotai m edencé­ ben m integy 50 km 2 terü leten ism ert, átlag 42 m vastag, K ókay J. által felső bádenibe sorolt barnakőszéntelepfedő diatom ás agyagm árgaösszlet potenciálisan szám ításba vehető olajpala. A diatom ás agyagm árga zöldesszürke, zöld, ritkán barna, papírvékony m ész és agyagm árga lemezek váltakozásából álló halm aradványos, leveles elválásé, kiszáradva könnyű, jellegzetes olajpalaszagú. A várpalotai m edencében is igazolódott, hogy a k rátertavakban képződött alginithez hasonlóan a zárt m edencében, lagúnákban, ten g erp arti öb­ lökben keletkezett olajpalák képződéséhez is előnyös — esetleg szükséges — a devitrifikálódásra hajlam os vulkáni tufaanyag jelenléte. Az olajpalaösszlet derivatográfiai m ódszerrel kim utatott (Földvári M.) szervesanyag-tartalm a a m egvizsgált 22 db szelvény 200 db m intája F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m . (1985. é v ) , 1—2. s z á m

alapján 8—49 súly % közötti, átlag 15 súly % . A Eíscher-m ódszerrel kinyerhető palaolaj jól korrelál a szervesanyag-tartalom m al. A 71 db vizsgált m in ta átlagos k átrá n y ta rta lm a 3,4 súly % (37 1/tonna), de 17 db 0,5— 1,0 m vastag réteget jellem zett m intának 5,0 súly % vagy en­ nél több, és eléri a 14,5 súly % -o t is. Az olajpala ham utartalm a 38— 67% közötti, 5,0— 10,3 súly % Fischer palaolaj-tartalom m el­ le tt 3344— 10 275 K J/kg fűtőértékű. M egjegyez­ zük, a terü lete n bányászott lignit átlagos fűtő­ értéke 7942—8778 K J/kg. Ennek ellenére a vár­ palotai olajpala energetikai hasznosítására (sem olajkinyerés, sem elégetés) nem gondolhatunk. Azonban szilikátipari és mezőgazdasági felhasz­ nálásának reális lehetőségét tá rtu k fel. Figyelem re m éltó volt a vizsgálat során, hogy fordított arányú korreláció volt a kőzet szerves­ anyag-tartalm a és a m inták Botryococcus m enynyisége között. Ez azt jelenti, hogy a várpalotai diatom ás agyagm árga nem tekinthető alginitnek. A várpalotai olajpala-vizsgálatok felhívták a figyelm et a m agyarországi széntelephez kapcso­ lódó képződm ények olajpala-célú vizsgálatára. Ennek a program nak keretében k erült sor a m agyarországi neogén korú széntelepek fekü és fedő kőzeteinek, így a herendi, szarvaskői, nóg­ rádi, borsodi, brennbergbányai miocén korú kő­ széntelepek kísérő kőzeteinek vizsgálatára. A várpalotaival szomszédos, hasonló helyzetű herendi m edencében a széntelepet kísérő olaj­ pala-indikációk gyenge m inőségűek, gazdasági jelentőségük nincs (Solti G. 1978). Radócz Gy. (1981) a szarvaskői miocén barna­ kőszéntelepes rétegsor között vékony, kb. 50 cm-es alginit-indikációt említ, m ajd 1984-ben pedig a borsodi szénm edence olajpalagyanús kőzeteinek vizsgálatát végezte el. A vizsgálatok nem eredm ényeztek iparilag értékelhető olaj­ pala-előfordulásokat, de bizonyították a meg­ létüket. A nógrádi széndem ence vizsgálatát Szem erey H. kezdem ényezte. Az elvégzett olajpala-prog­ nózis (Solti G. 1981) csak gyenge minőségű olajpala-indikációk m eglétét tu d ta kim utatni. Az ország nyugati h a tá ra m entén elhelyezke­ dő, brennbergbányai széntelepes összlet kísérő kőzeteinek vizsgálatára az előfordulás kedvezőt­ len helyzete m ia tt sokáig nem k erü lh etett sor. A bányászatot politikai okok m iatt 1952 óta szüneteltetik. A bányák bezárása m iatt a koráb­ bi földtani és bányászati feljegyzésekben utalt fedőpalák, égőpalák csak igen rossz, elm álott, kibúvásokban, ill. m eddőhányók kőzeteinek á t­ vizsgálása során voltak tanulm ányozhatók. A m unkát nehezítette, hogy jelenleg Brennbergbánya terü letére csak rendőrhatóság által kiállí­ to tt engedéllyel lehet belépni. A fenti okok m iatt a brennbergbányai széntelepkísérő kőzetek olajpala-célú vizsgálatára csak 1984ben kerü lh etett sor, és inkább csak tudom ányos célúak voltak, valam int, hogy teljessé tegyük a neogén széntelepekhez kapcsolódó olajpala-jellegű kőzetek vizsgálatát. Bizonytalan ideig ugyanis nem szám íthatunk arra, hogy a várpalo-

15

tai, ill. nógrádi fedőpalákhoz hasonlóan a brenn­ bergbányai fedőkőzetek ipari-m ezőgazdasági hasznosítási lehetőségeire gondoljunk. A vizsgálatok alátám asztották az elképzelé­ sünk helyességét, a brennbergbányai szénme­ dencében ism ert olajpala-indikáció. Egyes m in­ ták (Fischer-m ódszerrel) 4— 5% palaolajtartalm úak és 70—05 m 3/t gázhozam úak. A brennbergbányai vizsgálattal befejezettnek tek in th etjü k a m agyarországi neogén korú széntelepekhez kapcsolódó m agas szervesanyag-tartalm ú képződm ények olajpala-célú felülvizsgá­ latát. Az eddig tárgyalt előfordulások ősföldrajzi helyzetétől eltérő a nagykereki indikáció, m ely a pannon-m edencéből k erü lt elő. A nagy m a­ gyar Alföldön N agykereki—-1. sz. fúrás réteg­ sorának vizsgálata során (Solti G.— Vető I. 1981) az 1632— 1637 m közötti szakaszból k ikerült kö­ zépsőmiocén (kárpáti—bádeni?) k orú sötétszür­ ke aleuritos agyagkő a vizsgálatok alapján olaj­ palának m inősült. A szerves anyag m ennyisége és minősége alapján eg yaránt kiváló olajanyakőzetnek m inősült, m ely azonban a csekély á t­ alakulás m iatt m ég nem generált jelentős m enynyiségű szénhidrogént. A fúrás rétegsorának vizsgálata során ennél az olajpala-előfordulásnál is m egállapítást nyert, hogy az olajpala kialakulásában m eghatározó szerepet játszott a vulkáni hatás. A m inta vizsgálati eredm ényei felhívják a figyelmet, hogy a hasonló típusú, olajpala-jellegű szerves anyagban gazdag kőzeteknek a m a­ gyarországi és erdélyi miocén m edencék nagy szénhidrogén-generáló képessége kialakulásában jelentős szerepe lehet. Hasonló településű a Balatontól délre telepí­ te tt Gálosfa—1. sz. szerkezetkutató fúrás m i­ océn rétegsorában észlelt m ikrorétegzett, lem e­ zes elválású, diatomás, feltűnően könnyű, po­ tenciálisan olajpala-indikációnak tekinthető képződm ényösszlet is. További olajpala-vizsgálatok lehetősége Azokat a földtani képződm ényeket, m elyekre M agyarországon az olajpala-kutatás szem pont­ jából figyelm et kell fordítani, m ár az olajpalakutatás kezdetén kijelöltük (Jámbor Á .— Solti G. 1976). Az azóta elvégzett kutatások során pontosítottunk az olajpala szem pontjából potenciálisan szám ításba vehető képződm ényeket. A jövőben el kell végezni az oligocén szénte­ lepekhez kapcsolódó kísérő kőzetek olajpala­ célú vizsgálatát. A korabeli földtani m unkák ki­ em elik ezeknek a kőzeteknek m agas lepárolható k átrán y tartalm át. Figyelem re m éltó lehet még a tardi agyag is, m elyet a K árpát-m edencében kőolaj-anyakőzetnek is tartanak. A Budakalász 3. sz. fúrásból a Tardi Agyag­ form ációba tartozó tu fit, agyagm árga homokkő rétegek között olajpala-indikációt em lít Csillag né Teplánszky E.— Korpás L. (1982).

16

K orban tovább haladva meg kell vizsgálni a tatabányai— oroszlányi alsó- és középső eocén szénm edence fekü kőzeteit, m elyek alginit-tartalm ára m ár Szádeczky-K ardoss E. (1952) is felhívta a figyelm et. A kréta-képződm ények közül perspektiviku­ sak az albai turriliteszes m árgák és a szenon széntelepkísérő sorozat. A ju ráb ó l nem ism erünk M agyarországon olyan képződm ényeket, m elyek szám ításba jö­ hetnének. A triász idején azonban olyan ősföldrajzi kö­ rülm ények voltak, m elyek kedveztek a magas szervesanyag-tartalm ú képződm ények keletke­ zésének. így perspektivikusak lehetnek a m e­ cseki és villányi-hegységi alsótriász anhidrit kí­ sérő rétegek, a m ecseki ladini feketepala-sorozat, a dunántúli-középhegységi k arni m árgasorozat és a kösszeni rétegek. A triász perspektiv itását tám asztják alá az 1983-ban m élyített Zalaszentlászló—I. és a Rezi—I. sz. fúrások ál­ tal h arántolt alginit-rétegek. Az alginit Botryococcus-tartalm át — az első pulai lelethez ha­ sonlóan —- Góczán F. határozta meg. A m intá­ kat a m akroszkópos kőzettani jellegek alapján egyértelm űen alginitnek m inősíthettük. Részle­ tes m inősítő vizsgálatuk még nem tö rté n t meg. Magyarországi olajpalák felhasználási lehetőségei Energia Az eddig felk u tato tt magyarországi olajpalák gyenge m inőségűek, olajkinyerésre, elégetésre általában nem alkalmasak. A z egyes vékony rétegek, vagy telepek (pl. a pulai telep kb. 20%-a) energiatartalm uknál fogva alkalm asak olajkinyerésre, vagy elégetés­ re, e kis m ennyiségük m iatt kiterm elésük jelen­ leg nem gazdaságos, m ivel M agyarországon olaj kinyerésre nincs lepárló berendezés, elége­ tésre pedig megfelelő kazántípus. Az olajpalákban lévő energia m ás irányú, el­ sősorban szilikátipari-felhasználás során azon­ ban hasznosulhat, így az olajpala azokban tö r­ ténő alkalm azása energia-m egtakarítást ered­ m ényezhet. Szilikátipar 1. Elsősorban hő- és hangszigetelőgyapot­ gyártásban kedvező az olajpala alkalmazása. A hazai olajpalák, így különösen a várpalotai, de hasonlóan a mecseki, nógrádi, pulai, várkeszői is alkalm as akár önm agában (kádkemencében), akár adalékként alkalm azva (kúpkem encében) hő- és hangszigetelő gyapot előállítására úgy, hogy energia-, illetve kokszm egtakarítást ered ­ ményez. Széntelepfedő m eddők esetén (Várpa­ lota, Nógrád), ez környezetvédelm i előnyökkel is jár. 2. A dunántúli olajpalákból jó m inőségű 350es cem entet (régi szabvány szerint 500-as) lehet F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

előállítani kb. 40% m észkőőrlem ény bekeveré­ sével. 3. A pulai, gércei és várkeszői olajpalákból jó m inőségű üvegkerám ia állítható elő, m ely a kém iai iparban széles körben alkalm azható. Az olajpalából előállított vitrokerám ia kis hőtágu­ lási együtthatójú, nagy vegyi ellenállóképességű. 4. O lajpalának a téglaiparban való .felhasznál­ hatóságára (plasztikus anyagok soványítása, égetési energiaigény csökkentése) 1982-ben a bakonyszentlászlói téglagyárban elvégzett nagyüzem i kísérlet alapján nem kaptunk egy­ értelm űen kedvező eredm ényt. 5. Előállítható k ö n n y ített palakerámia, olaj­ pala, agyag és habosítóanyag alkalm azásával. A minőségileg megfelelő term ék 1000 °C-ig alkal­ m as hőkezelésre. 6. A laboratórium i körülm ények között elő­ állított töm ör palakerámia a többi sam ott-term ékhez hasonló m inőségű. 7. Az olajpalából előállított csomagolóüveg barna színű és megfelelő m űszaki tulajdonságú. 8. Habüveg előállításához olajpalát, feh érv ár­ csurgói homokot, króm oxidot és nátrium szulfá­ tot használva, a keveréket összeolvasztották. Az így n y e rt üveget őrölve és habosítva, több cél­ ra alkalm as habüveget állítottak elő. 9. Az olajpalából k észített csiszolószerszám kötőanyag jól fogta a korundszem cséket, nem alakultak ki helyi feszültségek a csiszolószer­ számon. 10. Palaüveggyöngy-előailítás során az olaj­ palából, fehérvárcsurgói homokból, szódából a szükség szerint nátrium szulfátból készített ke­ veréket hom ogenizálták, m ajd m egolvasztották. Ebből az olvadékból palaüveggyöngyöt állítot­ tak elő. Ugyancsak kidolgozásra k erü lt a bazalt + olajpala keverékéből készített palagyapot gyártása során selejtként jelentkező üvegolva­ dékból történő palaüveggyöngy (üvegfritt) elő­ állítása és egy palaüveggyöngy-előállító beren­ dezés m űszaki param étereinek tervezése is. A mezőgazdasági célra és az öntödeiparban m ikrokovácsolás céljára alkalm as üveggyöngyök (üvegfrittek) m érete, fizikai és kém iai tu lajdon­ ságai jók voltak. 11. Az előző kutatási irán y t továbbfejlesztve kikísérletezték a nedvesség hatására oldódó üveggyöngyöt (üvegfrittet). A gércei alginit igen sok nyom elem et tartalm az (B, Mn, Cu, Pb, Ca, Mo, V, Ti, Zn, Ni, Co, Br, Ba, Li). Az alginit és ham uzsír olvasztásával olyan üvegfritt állítható elő, m elynek vízben oldó­ dási sebessége változtatható. A term ék oldható kálium - és nyom elem tartalm ánál fogva hatáso­ san alkalm azható a m ezőgazdaságban lassan ol­ dódó m űtrágyaként. Ezzel átm enet jelentkezik a szilikátipari és m ezőgazdasági kísérletek kö­ zött. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

Mezőgazdaság A széles körű, m ezőgazdasági kutatóintézetek­ ben, gazdaságokban végzett kísérletek alapján a pulai, gércei és várkeszői alginitek őrlem énye, illetve vegyileg előkészített őrlem énye, bizo­ nyos növényeknél jól használható növényi táp ­ anyagként és ilyenkor kedvezően érvényesül a kőzetben lévő növekedésserkentő hatása. Eddig elsősorban a gércei alginitet használtuk fel a kísérletünkben. A gércei alginit agroké­ m iai vizsgálatai azt m utatták, hogy nagy és ér­ tékes szervesanyag-tartalm ú anyagról van szó, amely a pillanatnyi és folyam atos nitrogénutánpótlásban rendkívül nagy szerepet játszhat. Az alginit tartalm azza a növények tápanyag­ utánpótlásában fontos szerepet játszó m ikromezó és m akroelem eket. A laboratórium i kísér­ leteket igen eredm ényes üvegházi és nagyüzem i szabadföldi kísérletek követték. A pulai alginittel, egyházaskeszői alginites bentonittal és a várpalotai olajpalával végzett mezőgazdasági tesztelési kísérletek szintén biztatóak voltak. Az alginitek, olajpalák általunk alkalm azott hasznosítása ism eretünk szerint egyedülálló, azonban nem egyedül lehetséges, am it bizonyí­ tanak a külföldi marokkói, svéd, jugoszláv olaj­ palákkal végzett mezőgazdasági előkísérletek eredm ényei is. Petrolkém ia 1. A gércei alginit a várkeszői bentonittal együtt jó m inőségű derítőföldként alkalm azható a kőolajok feldolgozási, utófinom ítási technoló­ giájában, valam int az élelm iszeriparban. Ez nyugati im portból származó derítőanyag kivál­ tását tenné lehetővé. 2. A pulai telep középső, kiváló m inőségű ré ­ széből a kerogén egyszerű és olcsó m ódszerrel tisztán előállítható. Hozzávetőlegesen 250 000 tonna 96% tisztaságú, 8400 kcal/kg (35 000 K J/kg) fűtőértékű algakoncentrátum nyerhető ki a pulai telepből. Az algakoncentrátum ból savas oxidációval ér­ tékes dikarbonsavak állíthatók elő. A lginit- (olajpala-) kutatások összefoglalása M agyarországon az 1973. év óta folyó alginit(olajpala-) kutatások és ream bulációs m unkák eredm ényei alapján 4 olajpala-telep és 15 in­ dikáció vált ism ertté. A telepek m ind neogén korúak, de k ét különböző típust képviselnek, míg az indikációk két kivétellel szintén neogén korúak, de egy típusba tartoznak. M agyarországon előforduló olajpalák geneti­ kai típusai: 1. Egykori m aar-típusú vulkáni kráterb en ke­ letkezett alginit-előfordulások.

17

2. Egykori intram ontán lagúnákban keletkezett „lagúna-típusú” olajpala-, alginit-előfordulások. 1. M aar-típusú alginit-telepek (Pulai Alginit Formáció) Pula, Gérce, Várkesző Ez a teleptípus a világviszonylatban egyedül­ álló, eddig csak M agyarországon ism ert, de elő­ fordulhat a K árpát-m edencén belül, és azokon a vulkanogén területeken, ahol m aarok ism er­ tek. A telepek keletkezésében a külső körülm é­ nyektől való elzártság, a vulkáni anyag inten­ zív mállása, és ezáltal a k rátertó vízének táp ­ anyag-gazdagsága játssza a fő szerepet. A ke­ letkezett alginit szerves aanyagát elsősorban a Botryococcus, szénhidrogénterm elő algák m a­ radványai adják, m elyek kedvező esetben kőzet­ alkotó módon felhalmozódva képezik a kiváló minőségű teleprészeket. A m aar-típusú alginittelepek kis m éretűek, egyes részei azonban ki­ váló minőségűek. Felkutatásuk, lehatárolásuk speciális kutatási m ódszerrel lehetséges, m ely m agába foglalja a légifelvételek interpretálását, földtani térképezést, vulkanológiai ism ereteket,

kom plex geofizikai m ódszereket és fúrásos ku­ tatást. Bányászati körülm ényeik általában ked­ vezőek. A m agyarországi alginit-telepek, annak ellenére, hogy egyes telepszakaszai elérik 20—• 40 súly % lepárolható palaolaj-tartalm at is, gaz­ daságos szénhidrogén-kinyerésre, vagy erőm ű­ elégetésre kis m ennyiségük, átlagban gyenge minőségük (4—0 súly % Fischer-palaolaj-tartalom) m iatt nem jöhetnek szóba. Ugyanakkor speciális keletkezésüknél fogva alkalmasak m e­ zőgazdasági, szilikátipari, petrolkém iai felhasz­ nálásra. 2. Egykori intram ontán lagúnákban keletkezett „lagúna-típusú” olajpalatelep. Az ősföldrajzi rekonstrukciók alapján megis­ m ert, egykori neogén lagúnákat kitöltő nagy szervesanyag-tartalm ú képződm ények olajpala­ célú vizsgálata során tisztázódott, hogy a Ma­ gyarországon ezek közül csak a várpalotai m e­ dencében keletkezett gazdaságilag hasznosítható olajpalatelep. A telep közepes m éretű, minősége gyenge, energetikai célú hasznosításának lehetősége még távlatilag sem jöhet szóba. Kedvezőbb felhasz­ nálásnak tű nik a szilikátipari és mezőgazdasági hasznosítása.

Magyarország olajpala (alginit) előfordulásai M =1:2400000

Szokolya, Nógrád, Petőfi bánya, Szarvaskő, Bor­ sod, Gálosfa-1, Tengelic-1,2, Nagykereki-1, RezH, zaiasz*nti&sztA-1, 3, Zalakövesküt-1.

18

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

Indikációk: Neogén: P em yepuszta (Petőfibánya) Tengelic— 1., 2. sz. fú­ rások K apolcsi-m edence M ányi-m edence Zsámbéki (budajenői)m edence m ecseki hegységpere­ mi szarvaskői szénm eden­ ce herendi szénm edence nógrádi szénm edence borsodi szénm edence brennbergbányai szénm edence szokolyai m edence A lföld-N agykereki— 1. sz. fúrás Gálosfa— 1. sz. fúrás

O ligocén: D unazug-hg (Budaka­ lász— 3.) Triász: Rezi— 1. sz. fúrás Zalaszentlászló 1— 3. sz. f. Zalaköveskút— 1. sz. fúrás

A m agyarországi alginit- és olajpala-telepek és indikációk elhelyezkedését a 4. sz. ábrán m u tatju k be.

IRODALOM (K éziratok *-gal jelölve) Bence G.—Jám bor Á .— P artényi Z. 1979: A V árkesző és Malomsofc környéki alginit- (olajpala) és benton itk u ta tá so k eredm ényei. (E xploration of alg in ite »O il-shale« a n d b en to n ite deposits betw een V ár­ kesző a n d M alomsok. — in H u n g arian w ith Eng­ lish resum e). — Földt. Int. Évi Jel. 1977-ről pp. 257—267. *Csillagné T eplánszky E.— Korpás L. 1982: M agyarázó a Börzsöny—D unazug-hegység földtani térképeihez. I., II. — Földt. Int. A d a ttá r K ézirat. *Gyalog L .— Császár G. 1982: Bakony fedetlen földtani té rk é p e 1 :50 000. — K ézirat. *Halmai J. 1977: O lajpala-előfordulások lehetősége Észak-M agyarországon. — Földt. In t.-A d a ttá r K éz­ irat. *Hőnig Gy. 1970: Tengelic 1. sz. perspektivikus vízku­ tató fú rás eredm ényeinek összefoglaló ism ertetése. — Föld. Int. A d attár K ézirat. Jám bor A. 1975: O lajpala M agyarországon. — É let és T udom ány (36) 1688—1693. * ■ — 1977: Jelentés a m á n y i m edencerész neogénképződm ényei sz erv esa n y ag -tarta lm á n ak o lajpalaés k énelőfordulás lehetőségeinek vizsgálatáról. — Földt. Int. A d attár. K ézirat. Jám bor Á .—Solti G. 1975: G eological conditions of th e U pper P an n o n ian o il-shale deposit recovered in th e B alaton H ighland a n d a t K em eneshát. — A cta M ineralogica — P etro g ra p h ic a Szeged X X II. (1.) pp. 9—28. — 1976: A B alaton-felvidéken és a K am enesháton felk u tato tt felsőpannóniaá olajpala-előfordulás fö ld tan i körülm ényei. — G eological conditions of th e U pper P an n o n ia n 'oil-sh ale deposit recorved in th e B alaton H ighland a n d a t K em eneshát. — Földt. Int. Évi Jel. 1974-ről. pp. 193—219. — 1980: A m agyarországi o lajp ala-k u tatáso k e re d ­ m ényei (1980). F öldtani K u tatás X X III. (4) 5—8. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

Jám bor Á .— R avasz Cs.— Solti G. 1982: G eological an d lithological ch aracteristic of oil sh ale deposits in H ungary. — T allin 218—220. Jugovics A. 1944: V árgede és K orláti környékének b azalt- és bazalttu faelő fo rd u lásai Göm ör és Nógrád várm egyékben. —• Földt. Int. Évi Jel. 1939—40-ről. *Korpás L. 1983: A K ab-hegy és környezetének vulkanológiai v ázlata (m ódszertani tanulm ány). — Földt. In t. A d attár. Nagy E. 1978: Palynological investigations of alginites in H ungary. — Jo u rn a l of Palymology, 1978. 14. (1) 94—100. *P artényi Z. 1977: Beszámoló jelentés a B alaton k ö r­ nyéki b az altterü letek en végzett o lajp alak u tató te ­ rep b ejáráso k eredm ényeiről. — Földt. Int. A dat­ tár. K ézirat. Radócz Gy. 1981: A lginitindikáció a szarvaskői m io­ cén barnakőszén-telepes rétegsorban. — Földt. Int. Évi Jel. 1979-ről. 115—119. * — 1984: A lginit-vizsgálatok a B orsodi-m edence barnak ő szén -telep es rétegcsoportjában. — Földt. Int. A d attár. R avasz Cs. 1976: A pulai és gércei o lajp ala kőzet­ ta n i vizsgálata. — (Petrographic exam inations of oil sh ale a t P u la a t G érce — in H u n g arian w ith Englis resum e). — Föld. Int. Évi Jel. 1974-ről. 221—229. * — 1977: Proispekciós o la jp ala-k u tatás a D u nántúli­ középhegységben. — Földt. Int. A d attár. K ézirat. R avasz Cs.— So lti G. 1982: S ulphur, gypsum a n d alg in ite bearin g s tr a ta in th e Z sám bék Basin. — A cta M ineralogica P etrographica. Szeged XXIV (2). 191—207. (1980). *S o lti G. 1975: P u la — V igántpetend k ö rnyékének fö ld tan i leírása. — Szakdolgozat. Eötvös L oránd T udom ányegyetem B udapest. K ézirat. * — 1979: O lajpala-előfordulás felfedezését célzó vizsgálatok 1977-ben. — Földt. In t. A d attár. K éz­ irat. * — 1980 a: A v árp a lo tai bád en ien k o rú diatom ás agyagm árga-összlet o lajp ala-fö ld tan i vizsgálata. — Egyetem i d oktori értekezés. Eötvös L oránd T u­ dom ányegyetem B udapest. K ézirat. * — 1980 to: A Mecsek nagy szerv esan y ag -tartalm ú m iocén képződm ényeinek olajpala-prognózisa. — Földt. In t. A d attár. K ézirat. — 1981 a : O lajpalából palagyapot. — É let és T u­ dom ány (25) 771—773. * — 1981 b: A nógrádi m edence barnakőszén-telep — fed ő p aláin ak olajpala-prognózisa. — Földt. Int. A d attár. K ézirat. — 1982 a: O lajp ala a növényterm esztésben. Több m illió éves m űtrágya. — É let és T udom ány (1) 13— 14. — 1982 b: T he oil sh ale deposit of V árpalota. — A cta M ineralogica. P etro g rap h ica Szeged XXIV. (2) 289—300 (1980) * — 1983 a: Az olajp ala agrogeológiai jelentősége. — Földt. In t. A d attár. K ézirat. * — 1983 b: A lginittelepek k u ta tásán ak lehetősége A usztriában. — Földt. Int. A d attár. K ézirat. — 1983 c:. Űj szerves trág y a az olajpala. K er­ tészet és Szőlészet 32. 6. * — 1984 a : B rennbergbányai ottnangi korú b a rn a ­ kőszén-telepes összlet palás kőzeteinek olajpalaprognózisa. — Földt. Int. A d attár. K ézirat. * — 1984 b: összefoglaló fö ld tan i és készletczám ítási jelentés a gércei alg in it részletes fázisú k u ta tá sá ­ ról. I—II. BIOMETOD — Földt. Int. A d attár. K ézirat. * — V étő í. 1981: A n ag y k erek i 1. sz. fú rás Földt. In t. A d attár. K ézirat. S zá d eczky— Kardoss E. 1952: Szónkőzettan. — A ka­ dém iai K iadó — B udapest. *Szádeczky-K ardoss E.— Takács P 1949: H arm ad­ k o n boghead-ikőzet P ernyepusztáról. — B ányászati K utató In tézet A d attára. K ézirat.

19

*Szüts S. 1983: Jelentés a m arokkói bitum enes palák M agyarországon végzett vizsgálatáról. — Földt. Int. A d attár. K ézirat. *Takács P.—A rató J.'-né 1974: Pulai olajpala m inősítő vizsgálata. — F öldtani Intézet A dattára. K ézirat. *Tóth Cs. 1978: A d unántúli olajpala-előfordulások geofizikai kutatása. — G eofizikai Intézet A dat­ tá ra . K ézirat. *Vitális 1. 1946: K átránydús b arnaszén a M átra-hegy sógben. — B ányászati és K ohászati L apok 1/79. 2. 53—54. W in kler H. A . 1957: Geologisches K räftesp iel und L andform ung. — W ien, S pringer Verlag. 172 173 174 174 175 175 175 179

044 141 345 789 501 555 635 651

sz. sz. sz. sz. sz. sz. sz. sz.

m ag y ar m agyar m agyar m agyar m agyar m agyar m agyar m agyar

szabadalom szabadalom szabadalom szabadalom szabadalom szabadalom szabadalom szabadalom

■

DR. G. SOLTI: A lginite (oil-shale) exploration and utilization possibilities in H ungary As a resu lt of alg in ite exploration and ream bulation efforts m ade since 1973 in H ungary, 4 oil-shale depo­ sits an d 15 indications have been discovered. The deposits a re of Neogene age. T hree deposits w ere form ed in contem poraneous m aar-ty p e volcanic basalt craters, and one deposit originated in a contem pora­ neous intram ontaine lagoon. The organic m a tte r in th e m a a r-ty p e oil-shales de­ rives from th e rem ains of Botryococcus brau n ii K iitzing algae, being, in fact, alginites. T he alginite deposits a re of relativ ely sm all size w ith ab o u t 8 to 100 m illion tons of reserves th a t can be m ined under favourable conditions. A lthough som e in terv als of th e deposits a re of topm ost qu ality (20—30% ta r content as determ ined by th e Fischer probe), b u t th e ir bu lk is of a n average shale-oil content of only 4 to 8%. In H ungary, th e alginites cannot be regarded as po ten tial energy resources. Technological experim ents have verified th e po ssibilities for th eir use in the silicate in d u stry (concrete, th e rm al an d sound insulators, etc.) The m ost prom ising uses, how ever, a r e to be expected in agriculture. In H ungary, alginites have been declared to rep re­ sen t a raw m aterial fo r m elioration. B ased on a deposit near B érce village w ith registered reserves of 105 m illion tons alginite, a n openw ork p it w as p u t in operation in la te 1984. The m ined p ro d u ct is used for m elioration purposes. DR. G. SO LTI: A lg in it- (Ö lschiefer-) forschung u nd A n w en d u n g sm ö g lich keiten in U ngarn In U ngarn sin d au f G rund d er Ergebnisse der seit dem J a h r 1973 d au ern d en A lginit (Ölschiefer) Forschungen u nd R eam bulationsarbeiten 4 Ö lschiefer­

20

flöze u n d 15 In d ik atio n en b ek a n n t gew orden. Die Flöze sind v o n neogenem A lter. D rei Flöze sind in einem ehem aligen v u lk an isch en B asalt-T u ffk rater vom Typ M aar und ein in einer ehem aligen in tra m o n tan en L agune entstanden. D er organische Stoff d er Ö lschiefern des Typs M aar stam m t zum überw iegenden Teil aus den R esten der A lgen Botryococcus b rau n i K Ü TZIN G ; diese sind eigentlich A lginite. D ie A lg in itlag erstätten sind v erhältnism ässig klein, m it einem V o rrat von unge­ fä h r 8 — 100 M illionen Tonnen, u n te r günstigen B auverhältnissen. Obw ohl einige F lözstrecken von ausgezeichneter Q u alität sin d (m it einem durch F isch er-P ro b e bes­ tim m ten G eh alt a n T eer von 20 bis 30%) i:n ih rer G esam theit w eisen sie n u r ein en Schieferölgeihalt von 4 bis 8% auf. In U ngarn k önnen die A lginite derzeit fü r kein e po ten tiellen E nergiereserven gehalten w er­ den. Ih re V erw en d b ark eit in der S ilik atin d u strie (als Zem ent, W ärm e- und Schallisolierstoff) ist durch die technologischen V ersuche bew iesen w orden. Am zweckm ässigsten k önnen sie a b e r in der L an d w irtsc h aft b e­ n u tz t w erden. In U ngarn w u rd e der A lginit fü r M eliorationsrohstoff qualifiziert. In der N ähe von d er O rtschaft Gérce, ü b er der A lg in itlag erstätte m it einem nach g e­ w iesenen V o rrat von 105 M illionen Tonnen, ist das Tageberg w erk am E nde 1984 eröffnet w orden. Der A lginit w ird h ie r zu M elioratoinszw ecken gebraucht.

д-р Габор Шолти Исследование альгинитов (горючих сланцев) и возможности их использования в Венгрии Н а основании геолого-разведочных, реамбуляционных работ по аяьгияитам (горючим сланцам), проводящихся в Венгрии с 1973 г., стали известны 4 залежи и 15 проявлений горючих сланцев. Залежи неогенового возраста. Три залежи образовались в прежнем кратере вулканических базальто­ вых туфов типа маар, а одна — в прежней интрамонтанной лагуне. Органическое вещество горючих сланцев типа маар про­ исходит преимущественно из остатков водорослей вида Botryococcus braunii KÜTZING, это действительно альгиниты. Залежи альгинитов имеют относительно неболь­ шие размеры и запасы около 8—100 млн. т и располагают благоприятными условиями для горно-промышленной раз­ работки. Хотя отдельные части залежей отличного качества (20— 30%-ное содержание битуминозного вещества, определен­ ное пробами Фишера), в совокупности содержат в среднем только 4— 5% нефти. В Венгрии альгиниты в настоящее время не рассматриваются потенциальной энергетической базой. Технологические опыты подтвердили возможность их применения в силикатной промышленности (цемент, противотепловая и противозвуковая изоляция и т. п.). Однако наиболее целесообразно их применение в сельском хозяйстве. В Венгрии альгиниты качественно оценены как сырье для улучшения почв. На залежи альгинитов, находящейся вблизи пос. Герце и располагающей запасами в 105 млн. т, в конце 1984 г. был открыт карьер. Здесь альгиниты разрабатывают­ ся для целей улучшения почв.

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

SZABÖ VID

Algínitekkel végzett növénytermesztési adszorpcíós kísérletek

Az algíriitek, b á r összetétele keletkezési helytől és kor­ tól függően eltérő lehet, alk alm asak m ezőgazdasági hasznosíthatóságra. A növényterm esztési és adszorbciós k ísérletek et gércei alg ín ite k k el végeztük: A grécei alginit ta la jta n i vizsgálati adatai: A ran y -féle k ö tö tt­ ségi szám 73—90 x = 77 Összes só 0,0—0,2% x = 0,08% CaCÖ3 8,22—28,0% x 14,0% H um usz (Tyurin) 6,6—9,8% pH vízben 7,16—7,78 pH K C l-ben 6,92—7,5 A l-oldh. P 2Ö5 18— 50 mg/100 g x 25,7 mg/100 g KoO 20— 55,2 mg/100 g x 50,2 mg/100 g összes N 138—400 mg/100 g x 236 mg/100 g A term szetes összetételű alginiten kív ü l kém iailag feltárt, á ta la k íto tt term ékekkel kísérleteztü n k A GLS te rm ék az eredetiinéi mésziben szegényebb, felve­ hető k á lib a n kb. 20-szor gazdagabb. A G L -term ék m észtartalm a változatlan, felvehető foszfor- és káliu m tarta lm a az ere d etin e k 5-szöröse. A GLS alginitkészítm ény 450 g/csem ete ad ag b an ül­ tetéskor az ültetőgödörbe szórva sovány hom oktalajon olasz n y árn á l m agassági növekedésben 6—13%, m ellm agassági k ö rm éretb en 16—20% tö b bletet ad o tt a k e­ zeletlen kontrolihoz képest. Négy év a la tt az alginites kezelésnél a kipusztulás 8,2% volt, a k o n rollnál v i­ szont 36,7%. A kontrolihoz viszonyított többletnövekedés h a jtá s­ hosszakon m érv e egyéb fajo k n ál: H ajtáshossz-növekedés L ucfenyő 5—6% Tölgy, b ü k k 0 A lm a, S tark in g 11,6 K örte, C onference6,l—28,8 K o n y h ak erti növényeknél: P a p rik á n á l a GLS készítm ény 10—30% több term ést adott P arad icsom 10—15% C sem egekukorica B rokkoli nem volt több term és K arfiol 35—40% R etek (hónapos) 4—5 n ap p a l k o rábban é re tt S zántóföldi n ö v én y ek n él: B úza 5 t alg/h 7,80 kg/h tö b b let szem term és N apraforgó 40 t/h 389 kg/h tö bblet szem term és C sillag fü rt 2 t / 200 kg/h L u cern a 6 t/h 15—66% szárazanyagtöbblet Gyep 6 t/h 5—40% A gércei alg in it az am m ónium -iont és a kálium -iont nagym értékben, a foszfort kisebb m é rték b en adszorbeálja. Az adszorbeált ionok vízzel nagyrészt leoldhatók. Az alginit nagyfokú am m óniam egkötő képességét m élyalm os b irkahodály levegőjének m eg jav ítására alkalm aztuk. 100 g/m 2 alg in itet h eten k é n t egyszer az alo m ra szór­ va, tű rh ető m é rték ű re csökkentettük a levegő am m ó­ n ia tarta lm á t.

A M agyar Állam i Földtani Intézet javasla­ tá ra a Központi Földtani H ivatal 1975-ben kérte fel a veszprém i M agyar Á sványolaj- és Föld­ gáz K ísérleti Intézetet (MÁFKI) a D unántúlon feltárt olajpalák kom plex hasznosítási lehetősé­ F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

geinek m egvizsgálására. A sokféle ipari haszno­ sítási lehetőség m ellett szóba jö tt a mezőgazdasági felhasználás kipróbálása is. E rre indítékot adott az is, hogy a M ÁFKI udvarán a kísérleti feldolgozásra tárolt olajpala-halm azokat rövid idő alatt feltűnően dús vegetáció borította el. Az Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állo­ m ása K eszthelyen 1977 őszén kapcsolódott be az olajpalák mezőgazdasági hasznosításának k u ­ tatásába. A szakszolgálati állom ás laboratórium ában az előzetesen elvégzett kém iai és talajtan i vizsgála­ tok adatai azt m utatták, hogy a mezőgazdasági felhasználásra irányuló kísérleteket célszerűen a gércei alginittel kell kezdeni, m ert olajtartalm a ennek a legkisebb, növényterm esztési szem pont­ ból értékes tápelem ekben viszont ez a leggaz­ dagabb. A gércei alginit a term őtalajhoz hasonló ki­ nézetű, szürke színű, könnyen szétmorzsolódó anyag. Az általunk vizsgált m intákban az A ra n y­ féle kötöttségi szám 73— 90 közötti volt. Átlag 77. Ennek alapján a gércei alginit nagyon erő­ sen kötött agyagnak m inősíthető. Ezt tám asztot­ ták alá a higroszkóposság és kapilláris vízemelés vizsgálatok is. A kém hatás (pH) enyhén lúgos, ami az algi­ nit m észtartalm ának következm énye. A pH desztilláltvizes talaj pépben üvegelektródával m érve 7,16— 7,78 közötti, n K C l-ben m ért pH 6,92— 7,5 között. Az összes m ész- (CaCCh)-tartalom 8—28 tö­ meg % között váltakozik. Á tlagban 14%. A mész a kőzetben finom eloszlásban van, így a növények szám ára könnyen felvehető. A hum usztartalom T yurin-m ódszerrel m érve 6,8— 12,8% között váltakozott. Á tlagosnak 10% vehető, talajtan i szem pontból nagyon magas érték. Az összes nitrogéntartalom a legjobb hazai talajok értékével vetekszik, m ert 138—400 mg N -t m értü n k 100 g talajban. Átlag 236 mg/100 gA felvehető tápanyagok m ennyiségét a hiva­ talos am m onium laktátos m ódszerrel határoztuk meg. A felvehető foszfortartalom 18—50 mg között volt 100 g talajban. Az átlag 25,7 mg. Ez a szo­ kásos talajtan i értékelés szerint „igen sok”-nak tekinthető. A felvehető kálium tartalom 41,5— 70 mg kö­ zötti volt 100 g tala jra vonatkoztatva. Az átla­ gos érték 50,6 mg, am ely tala jta n i szempontból „igen sok.” . Az am m onlaktátban oldható M g-tartalom 77 — 121 mg közötti volt. Á tlagban 102 mg vehető,

21

amely figyelem rem éltóan m agas érték és szere­ pet kaphat a m agnézium ban szegény savanyú hom oktalajok javításánál. A m inták m ikroelem -tartalm át részletesen megvizsgáltuk. Erről most csak annyit em lítek meg, hogy az alginit a káros nehézfém ekből nem tartalmaz, kifogásolható m ennyiséget. A hasznos m ikroelem ek közül különösen vasban és m angánban gazdag. A talajtan i vizsgálatokból látható, hogy az al­ ginit a legfontosabb tápelem ekből a norm ál te r­ m őtalajoknál sokkal többet tartalm az. M ár az első időben felvetődött az a gondolat, hogy ké­ miai beavatkozással tovább növeljük az alginit hasznos tartalm át. Az alginit kém iai m ódosítására a M ÁFKI k u ­ tatói dolgoztak ki eljárásokat. Az előállított sok­ féle term ék közül kísérleteinkben a GLS- és GL-jelű term éket alkalm aztuk. A G LS kálilúgos-salétrom savas feltárással k é ­ szült. Ebben a term ékben a felvehető foszfor felvehető kálium összes nitrogén

34 mg/100 g 100 mg/100 g 800 mg/100 g

lett. A CaCO.i-tartalom lecsökkent 7% -ra. A GL-jelű készítm énynél karbam id-form aldehid kondenzációjával az eredeti 200—400 mg össznitrogén-tartalm at kb. 3000 m g-ra növeltük. Ebből a nitrogén-tartalom ból 2/3 rész vízzel lassan kioldható volt. A készítm ény eredeti m észtartalm a változatlan m aradt. Egyéb tu la j­ donságaiban a G LS-készítm ényhez hasonlított. Mivel előzetes m egfigyeléseink szerint a nö­ vények m agjaival vagy a gyökerekkel közvet­ lenül érintkezve sem volt az alginitnél káros hatás észlelhető, első kísérleteinkben sta rte r tápanyagként alkalm aztuk. Első alginit starteres kísérletünket cellulóznyár-telepítésnél állítottuk be a Devecseri ÁG podárpusztai területén. A m ezőgazdasági n y árfatelepítéseket általában a tápanyagokban leg­ soványabb term őhelyeken végzik. Az itten i ka­ vicsos, homokos terü let hum usza 1% alatt van, felvehető foszfor- és kálium tartalm a néhány mg. A kísérletben 3 kezelés volt. K ezelésenként 2 sor, 120 db fa volt. A rendszeres m éréseket előzetesen m egjelölt 60—60 fán végeztük. 1. 450 g GLS alginit ültetőgödörbe 2. 3 db F ertilinz-tabletta az ültetőgödörbe N—P —K -tápanyagtartalom azonos az előző kezeléssel. 3. Trágyázatlan kontroll. A m éréseket 5 éven keresztül végeztük. Az ültetéskor az ültetőgödörbe szórt alginit h a tá ­ sára m agassági növekedésben 6— 13% -kal, m ell­ magassági körm éretnél 16— 20% többletet m ér­ tü nk a trágyázatlanhoz képest. A Linzi tablettás kezelés fáinak növekedése csak a m ásodik év­ ben m últa felül a kontroliét, 5% -kal. Nagyon lényeges eredm ény, hogy az alginites kezelésnél nagyon csekély volt a kipusztulás.

22

Öt év alatt az alginites kezelésnél 8,2% volt a kipusztulás 36,7% a kontrolinál és 36,8% a tablettásnál. 1980 tavaszán új nagyparcellás nyártelepítési kísérletet in d ítottunk Podárpusztán. Ebben a kísérletben bányanyers alginitet (G) használ­ tunk fel, ültetőgödrönként 1 kg adagban. A kí­ sérletben 2 x 4 hektáros G alginites és 2 x 4 hektáros trágyázatlan kontrollkezelés volt. Itt a m agassági növekedésben 27% -os különb­ ség volt a kontrolihoz képest. kipusztulás alginitnél: kipusztulás kontrolinál:

6,9% 24,5%

Új lehetőség a D una—Tisza közi m élyfúrá­ sos nyárfatelepítési technológiához kapcsolódó alginitszuszpenziós sta rte r adagolás. Ez a technológia m indenütt alkalm azható, ahol m élyrétegű homokon telepítenek. Az eredés kiem elkedően jó. K ísérletünkben, ahol fán­ k é n t 10 lite r 10%-os alginitszuszpenziót hasz­ náltunk fel m agasságban m ellm agas, körm éretben

4—5% -kal 9— 11% -kal

volt jobb, m int a kontroll. A lginit starteres kísérleteket végeztünk erdei fafajoknál is. A kísérletek helye a M agyar Nép­ hadsereg herendi erdészete volt. Itt csem etén­ ként 150 g G alginitet használtunk fel. Viszonyítás a kezeletlenhez képest, 100— 100 csem ete vezérág növekedését m értük és az ered­ m ényt ebből szám ítottuk. Erdei fenyőnél a vezérágnövekedés 6% -kal volt jobb a kontrolinál. A kipusztulás az algini­ tes kezelésnél 3%, kontrolinál 7%. Tölgynél és bü kkn él a kontrolihoz képest nem volt különbség m egállapítható. A gyüm ölcsfák közül alm a- és körte-telepítés­ nél próbáltuk ki az alginitet. A kísérleteket 1978 és 79-ben állítottuk be a Baki. Nagykanizsai és a Zalaegerszegi Állami Gazdaságok gyüm ölcsöseiben. A kísérletek so­ rán a csem eték törzs- és oldalvezérhajtás-növekedését m értük. K ezelésként 64— 120 fa szerepelt. A kísérletekben sta rte rk én t GL- és G -alginite t használtunk fánként 300 g— 1200 g-ig te r­ jedő adagban. A kísérleti m egfigyeléseket 4 évig végeztük. A kísérletek eredm énye röviden a következő volt: A lm ánál m indegyik kísérleti helyen a S tarking fajtán á l volt hatás. Csak a G L-alginit ha­ tott, a n a tú r G -alginit nem. Jo n ath án alm ánál sem m iféle h atást nem ta ­ pasztaltunk. H ajtáshosszban 3 év összesített eredm énye 20% többlet. Törzskörm éretben: 13% többlet. A következő évben a különbségek m ár elm osódtak a kezelt és a kezeletlen fák között. K örténél a Zalaegerszegi és a Nagykanizsai Állam i Gazdaságoknál Conference fajtánál vé­ geztük a kísérletet G L-alginittel. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

F ánként 300 és 600 g alginitet használtunk fel. 2 év összesített eredm énye szerint hajtáshosszban törzskörm éretben

15—40% 7— 10%

többletet m értünk. A különbség a kezelt és a kezeletlen fák kö­ zött harm adik évre erősen csökkent és negyedik évre m ajdnem teljesen m egszűnt. M álnatelepítésnél is kipróbáltuk az alginitet. A kísérlet helye a Zalaháshágyi Petőfi T er­ m előszövetkezet volt. I tt starterk én t GL-algini­ te t használtunk tövenként 200—600 g-ig terjedő adagban. Egy kezelésben 720 db dugvány volt. A kísérlet kapcsán az volt a m egfigyelésünk, hogy kezdetben — függetlenül a dózistól — a GL-készítm ény gátolja a tövek kihajtását, sőt, a kih ajto tt tövek fejlődésben elm aradtak a kontrolitól. Ez a fejlődésbeli különbség júliusra csökkent és szeptem berre teljesen eltű n t. Az év végi értékelés szerin t a készítm énynek a h a jtá ­ sok hosszára m érhető hatása nem volt. A GLkezelésnek legnagyobb pozitívum a az volt, hogy az eredés a kezelt parcellákon 30% -kal jobb volt, m int a kezeletlenen. Szőlőtelepítésnél is próbálkoztunk az alginit starterk én t való felhasználásával. Ilyen irányú kísérletet állítottunk be a Pölöskei F ajtakísérleti Állomáson, a Badacsonyi ÄG K utató Részlegé­ nél, a D él-D unántúli Szőlőtermelő Rendszernél. A kísérletek kezdeti időszakában az alginit gá­ tolta a növekedést. A tenyészidő későbbi szaka­ szában a gátlás m egszűnt. V élem ényünk szerint a szőlővel kapcsolatban további kísérleteket kell végezni. A G L-alginitet burgonyánál és konyhakerti növényeknél is kipróbáltuk. A kísérleteket rész­ ben a Zirci M gtsz-nél, részben a Pölöskei F ajta­ kísérleti Állomáson végeztük. A talaj tápanya­ gokkal jól ellátott, vályog kötöttségű, enyhén savanyú b arn a erdei talaj volt. A G L -alginitet ültetés vagy vetés előtt kapával húzott baráz­ dába helyeztük el szalagszerűen, a talajfelszín alatt 10— 15 cm m élységben. M éterenként 300 g G L-alginitet használtunk fel. Burgonyánál az alginitet 18 fajtán próbáltuk ki. M egfigyelésünk szerint a különböző fajták m eglehetősen eltérően reagáltak. .Á ltalában a holland fajtákra volt pozitív hatással. Az O stara fajta a GL-kezelés hatására jó kötéssel, erőtel­ jes gum ónövekedés m ellett 20% többletterm ést adott. A lengyel és ném et fajták n ál a term éskötés jó volt, de a gum ók kicsik voltak és az összter­ m és nem m últa felül a kontrollt. A káposztafélék, retek, saláta, és különösen a karfiol pozitívan reagált. Nagy, töm ör, egészsé­ ges fejeket hozott és a term és is több lett. A brokkoli nem reagált pozitívan. R eteknél a „Fehér jégcsap”-fa jta 4— 5 nappal korábban term ett és nagyobbra nőtt. A sör­ retek, hónaposretek hasonlóan reagált. A fekete retek és a cékla túlságosan nagyra m egnőtt, és korán m egkezdte a íelm agzást. A fokhagym a kedvezően reagált, nagyobbra nőtt, m int a kezeletlen. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

Csemegekukoricával több kísérletünk is volt. K ét esetben kedvező volt az eredm ény, egy esetben nem volt hatás. Paradicsomnál tenyészedény-kísérletekben alginites talaj kezelés hatására 10— 15% -kal több term ést kaptunk. Kisparcellás kísérletben a GLS-, GL- és a norm ál G -alginitkészítm ényekre egyaránt pozitívan reagált. Feltűnő volt, hogy a kezelt parcellákon a zöld töm eg 25—30% -kal több volt. K orábban kezdett virágozni. Az érés folyam atosan következett be és a term és men.ynyisége 10— 15% -kal felülm últa a kontrollt. Paprikánál a G L-készítm énynél kezdeti nö­ vekedésgátlás volt m egfigyelhető. A normál, vegyileg nem kezelt alginitnél ilyen gátló hatás nem volt. A G LS-készítm ény is jó eredm ényt adott. Ezzel 10— 30% -kal több term ést értünk el. Egy ízben m inim ális m ennyiségű talajon vé­ geztünk tenyészedény-kísérletet. Egy-egy té­ ny észedény ben 80 m l vizsgálatra szánt term esz­ tő közeget helyeztünk el. Egyik kísérleti sorozatunkban paprika volt a tesztnövény. Itt a G L-alginit a paprika kezdeti sínylődése után n y á r közepén roham os fejlődés­ nek indult és 2 db term ést teljesen beérlelt. Ez a kezelés szárazanyag-hozam ban a legjobb kertészeti földkeveréket 8-szorosan felülm últa. P aprikánál jó eredm énnyel zárultak azok a kí­ sérletek is, am elyeket szerves trágyával kezeit alginittel végeztünk. Itt h ek tárra számolva 10 q kezelt alginit hatására 43% term éstöbbletet si­ k e rü lt elérni. Az eddigiekből látható, hogy az alginit, illetve a vegyileg p reparált alginit-készítm ények hatá­ sára sokféle növénynél jelentős m értékű szá­ razanyag-, illetve term ésnövekedés következett be. Egyes esetekben néhány növénynél viszont átm enetileg csírázást, növekedést gátló hatást tapasztaltunk. A term ésnövekedés sok esetben olyan nagy­ m értékű volt, ami pusztán tápanyag-hatással nem m agyarázható. Az aktív élettani h atást ki­ váltó anyagot a veszprém i Nehézvegyipari Ku­ tató Intézetben az alginit szerves anyagában ke­ resték. Vizsgálataik során 3 frakcióra bontották szét az alginit szerves vegyületeit. 1. frakció: bitum enszerű anyagok: azok, ame­ lyek szerves oldószerekkel kiextrahálhatók. 2. frakció: hum insavak: a lúgos hidrolízissel oldatba vihető rész. 3. frakció: kerogén anyagok: am elyek szerves és szervetlen oldószerekben nem oldódnak, ezenkívül lúgosan-savasan sem hidrolizálódnak. Röviden azt az eredm ényt kapták, hogy a 3 frakció bárm elyikének hiányában is m egm aradt az alginit különleges élettani akcióképessége. Ezt a kérdést a jövőben alaposabban meg kel­ lene vizsgálni. Tény az, hogy gátló hatást az esetek túlnyom ó részében a vegyileg p reparált GLS- és különö­ sen a G L-alginit alkalm azása során tapasztal­ tuk. A bányanyers alginitnek nincs csírázást gátló hatása. H a növekedés közben egyes növé­

23

nyékén halvány színt, esetleg a levélszélek sárgulását látjuk, ezek a tü n etek m inden valószí­ nűség szerint az alginit nagyfokú tápanyagadszorbeáló képessége következtében lépnek fel, és csekély m ennyiségű m űtrágya adagolá­ sával a tünetek m egszüntethetők. Mi az elm últ évek kísérletei, m egfigyeléseink és m éréseink alapján úgy látjuk, hogy nagy adagú alginit alkalm azásakor a talajjal kölcsön­ hatásba lépve az alginitnek nagyfokú adszorpció­ képessége érvényesül. Ez elsősorban az ammo­ nium - és a kálium ionok m egkötésére vonatko­ zik. Az időnként fellépő gátló hatásnak ez a fi­ zikai hatás is lehet az oka, és akkor könnyen indokolható, hogy a szerves frakciók között m i­ ért nem sikerült m egtalálni a gátló ágenst. Az adszorpciót bizonyítják a legutóbbi évek szántóföldi kísérleteiben elvégzett tala jta n i vizs­ gálatok is. Napraforgó-kísérlet A Sárvári ÁG terü letén sekély term őrétegű kavicsos agyagbemosódásos barna erdőtalaján lett beállítva. 1982 őszén az egész kísérleti tábla hektáronként 87 kg nitrogén, 112 kg foszfor, 142 kg káli hatóanyagot kapott. Alginitből, am elyet következő tavasszal szór­ tu nk ki 10, 20, 40 tonna/ha adagokat alkalm aztunk. Az alginitet tárcsával és fogassal dolgoztuk be. A term és betakarításakor a legjobb eredm ényt a 40 tonnás kezelés adta. Itt a kontrolihoz képest 389 kg napraforgó­ szem term és volt a többlet. A talaj pH -ja 6-ról 6,5-re em elkedett. A fel­ vehető foszforszint nem változott. A felvehető káli viszont 12 m illigram m ról 7-re csökkent. Ez a csökkenés az alginit adszorpciójával m agya­ rázható. Zöld-pántlikafű zab felülvetéssel Ez a napraforgó-kísérlettel szomszédos táblán lett beállítva ugyanolyan m űtrágyázással és az alginit adagjai is hasonlók voltak. Az aszály m iatt a term és nem volt értékel­ hető, de a kísérleti parcellák tala já t itt is m eg­ vizsgáltuk. A pH itt a 40 tonnás alginitadagnál 0,7-tel em elkedett. A felvehető foszfor a kontrollparcellán 15 m illigram m volt a kezelt p ar­ cellák 21—25 m g-jával szemben. A felvehető káli a kontrolinál 17 mg volt. Az alginittel kezelt parcellákon 11— 14 mg kálit m értünk. Ő szíbúza-kísérlet Ezt a kísérletet a gércei Béke Termelőszö­ vetkezet á llíto tta be. Egy kezelés 10 hektár

24

nagyságú volt. Az alkalm azott alginit m ennyi­ sége 5 tonna hektáronként. Ez az adag a kont­ rolihoz viszonyítva 780 kg term éstöbbletet ho­ zott. A talaj pH -ja 5,64-ről 6,14-re em elkedett. A pH -változás teh át 0,8, ami nagyon jelentős. A felvehető foszforszint a kezelés h atására nem változott. A felvehető káli viszont 9,8 m gról 7,0-ra csökkent. A felvehető kálium szint átm eneti csökkenése m inden valószínűség szerint az alginit agyag­ ásványainak nagyfokú kationcserélő képessége m iatt következik be. Ez lehet a néhány esetben tapasztalt gátlóhatásnak a kiváltója. Édes csillagfürt-kísérlet A Sárvári ÁG terü letén az előzőekhez ha­ sonló sekély term őrétegű savanyú hom oktalajon volt a kísérlet. Az alginitadagok nagysága 20 és 50 q volt hektáronként. Vetés előtt kom binátorral dolgoz­ ták be. A nnak ellenére, hogy a tenyészidő alatt k e ­ vés volt a csapadék (40 m m hiány) a kísérlet pozitív eredm énnyel zárult. Az alginittel kezelt parcellákon 2 m ázsával nagyobb volt a szem term és, m int a kontrolion. A kétféle alginitadag között hozam ban nem volt lényeges különbség. Lucernán az Ikrényi, Csepregi és a Sárvári Állami Gazdaságokban végeztünk kísérleteket. A kísérleti terü letek m ásodéves lucernáira ősszel a talaj felületre szórtuk ki az alginitet. 30 q/ha és 60 q/ha adagban. A kezelt parcellákról 15—60% szárazanyag­ többletet tak a ríto ttu n k be. G yepen a Zalaegerszegi, Veszprém i és Városlődi Állam i Gazdaságokban végeztünk kísérle­ teket 30 és 60 q hektáronkénti alginit-adago'kkal. Itt 5—40% -kal több szárazanyag-többlet m utatkozott a kezelt parcellák javára. Részletes beltartalm i vizsgálatokat végeztünk, de sem a lucernánál, sem a gyepnél nem talál­ tunk különbséget a kezelt és kontrollparcellák növekedése között. Alm a-lom btrágyázási zióval

kísérlet

alginitszuszpen-

Ebben a tém ában 3 éven keresztül végeztünk sikeres kísérleteket Jo n ath án alm ásokban. Az alm a tárolhatóságának fokozása országosan fon­ tos problém a. Az alm a tartósságának fokozására sokféle külföldi és hazai perm etezőszer van for­ galom ban vagy fejlesztés alatt. K ísérleteinkben a rendelkezésre álló szereket együttesen vizs­ gáltuk. A szerekkel az alm a húsában a kalcium és m agnézium tartalm á t próbáljuk m egnövelni. Az alm ahús kalcium -tartalm ának m értéke h atá­ rozza m eg a gyüm ölcshús kem énységét és azon keresztül eltarthatóságát. A gércei alginit könynyen oldható kalcium, m agnézium és m ikroelem tartalm án ál fogva alkalm asnak látszott perm e­ tezhető szuszpenzió form ájában való alkalm a­ zásra is. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

A kísérletek m indhárom évben nagyon pozi­ tív eredm énnyel zárultak az alginitszuszpenzió javára. 18 liter alginitszuszpenziót perm etez­ tü n k ki hektáronként a tenyészidő alatt kétszer. Az alginitszuszpenzió h atására m éréseink szerint m egnőtt az alm ahús C a-tartalm a és hús­ szilárdságban is kiugróan jó eredm ényt adott a legjobb hazai és külföldi szerek m ezőnyében. Tápelem ek adszorpciójának vizsgálata. Az alginit adszorpciós tulajdonságait többféle m egközelítésben kíséreltük m eg felderíteni. a) Vizsgáltuk az adszorpció és deszorpció dina­ m ikáját folyam atos oldat betáplálással és a lecsepegő oldatfrakciók vizsgálatával. b) Következő vizsgálati sorozatunkban a ka t­ ionok adszorpcióját teljes telítésig végeztük. c) A fő tápelem ek oldódási és m egkötési tu la j­ donságainak tanulm ányozására Elektro-U ltra-Filtrációs vizsgálatokat is végeztünk. Az elvégzett vizsgálatok alapján a következő­ ket állapítottuk meg. A nitrogén, pontosabban az am m ónium ion adszorpciója kezdetben roham osan, később egyensúlyi állapot felé közelítve lassabban kö­ vetkezik be. A teljes telítés 46— 50 m g NH/,/10 g alginitértéknél fejeződik be. Az am m onium m egkötése erős, m ert vízzel a m egkötött ammo­ nium 3/4 része nem oldható le. A foszfor adszorpciója is nagyon m eredeken indul, m ajd fokozatosan ellaposodik. A m axim á­ lis telítés 6— 7 m g P 2O 5/IO g alginitértéknél kö­ vetkezett be. A lekötött foszfor legnagyobb ré ­ sze vízzel leoldódott. A kálium adszorpciója egyenletesen, lineári­ san növekedve haladt. V izsgálatunkban az ad­ szorpciót 27 mg K/10 g értéknél fejeztük be.

A m axim ális telítés 50 mg/10 g érték körül van. A vizsgálat azt m utatja, hogy kálium ra az alginit adszorpciós kapacitása nagy. A vízzel való leoldás egyenletes ütem ben következett be. A m egkötött К 2/3 része vízzel nem volt le­ oldható. Az alginit adszorpciós tulajdonságainak ism e­ retében m egkíséreltük azok gyakorlati felhasz­ nálását. Egyik ilyen próbálkozásunk volt az al­ ginit rendkívül nagyfokú am m ónium -adszorpciójának felhasználása állattartó helyek szagta­ lanítására. A Soproni Állam i Gazdaság egyik mélyalm os juhhodályában alginit-felülszórással próbáltuk az istállólevegő túlzottan m agas am m óniatartal­ m át csökkenteni. A hodályban lévő alom ra he­ ten te szórta ki a n a tú r száraz alginitet az állatgondozó juhász. A felhasznált alginit m ennyisé­ ge kezdetben 60 g volt az alom felület négyzetm éterére vonatkoztatva. Ez nem volt elegendő, ezért felem eltük 100 g-ra. Ezt az adagot hetente kiszórva a kezdeti 450— 700 mg NH.t/1000 liter levegőben am m ónia-koncentrációt egy hónap a la tt sikerült lecsökkenteni a tizedére, vagyis 50 mg körüli értékre. A k ritikus h a tá r 150 m g-nál van. 100 g/m a hetenkénti adaggal hosszabb időn keresztül ta r­ tani tu d tu k az alom felszínén az 50 mg NH 3/IOOO liter levegőben elviselhetően alacsony szintet (1. sz. ábra). Végeztünk még több száz hízósertésen algin itte l etetési kísérleteket is, am elyek az alginitben lévő vas jó felszívódását igazolták. Különféle külföldi olajpalákat, m agyarországi bányam eddőket is m egvizsgáltuk az elm últ évek folyam án. E rről itt m ost bővebben nem kívá­ nok szólni. A külföli olajpalák összetétele kü­ lönbözik a gérceitől, de a legtöbb alkalm as nö­ vényterm elésre.

Légtér NH3koncentróció

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m . (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

25

V. SZABÓ: Crop production: absorption tests w ith alginites A lthough of varying com position dependent on th e site of origin an d age, the alginites a re su itab le foir agricu ltu ral uses. Crop production and absorption tests w ere carried out w ith alginites from Gérce. Pedological analyses of th e alg in ite from G érce: A rany’s coefficient73—90 x = 77 Total salt content 0.0—0.2% x = 0.08% C aC 03 8.22—28.0% x 14.0% H um us (Tyurin) 6.6—9.8% pH in w ater 7.16—7.78 pH in KC1 6.92—7.5 A1 insoluble P 20 5 18— 50 mg/100 g x 25.7 mg/100 g K20 20— 55.2 mg/100 g x 50.2 mg/100 g Total N 138—400 mg/100 g x 236 mg/100 g In ad d itio n to alginites of n a tu ra l com position, experim ents w ere ru n w ith chem ically treated, tra n s­ form ed a n d altered products. The GLS product is m oorer in lim e com pared to th e o riginal m atter, being by ab o u t 20 tim es rich e r in absorbable potassium . The lim e content of th e GL product is unchanged, its ab sorbable phosphorus an d potassium content being by a factor of 5 m ore th a n th a t of th e original m ate­ rial. W hen dosed a t a ra te of 450 g/sapling and th ro w n into th e planting pits, the alg in ite product GLS gave a n increase of 6 to 13% in th e height grow th of Ita lia n poplar and, one of 16 to 20% in the p erim etric size of th e sam e tree species a t breastheight as com pared to th e u n trea ted control sam ples. D uring four years th e ratio of th e perished tree s to the to ta l stand was 8.2% in case of trea tm e n t w ith alginite, w hile in th e case of th e control sam ples th a t figure w as as high as 36.7%. Surplus grow th as m easured in spro u t length w ith reference to the control sam ples in other tree species: Spruce Oak, beech A pple S tarking Pear, C onference V egetable crops: P ap rik a treated w ith GLS Tom ato Sw eet corn Brokkoli C auliflow er Field crops: W heet 5 to alg/h S unflow er 40 t/h L upine 2 t/h A lfalfa 6 t/h G rass 6 t/h

G row th in sprouth length 5 -6 % 0 11.6 6.1—28.8

10—30% m ore crop yield 10—15% m ore crop yield no increase in yield 35—40% 7.80 kg/h increase in grain yield 389 kg/h 200 kg/h 15—66% increase in d ry product 5 -4 0 %

T he alg in ite of G érce adsorbs the am m onium ions an d potassium ions in g reat m easure, th e adsorption of phosphorus being lim ited. T he adsorbed ions can be for the m ost p a rt rem oved w hen dissolved in waiter. The high am m on ia-trap p in g capacity of th e algini­ te has been exploited in im proving th e atm osphere in sheepfolds of deep bedding. Strew ing 100 g/im2 of alginite every w eek once upon the bedding, w e could reduce th e am m onia content of th e a ir to a tolerable extent. VID SZABÓ: A bsorptionsversuche in der P flanzenzucht m it A lg in iten Die A lginite sind, trotz ih re r abw eichenden Zu­ sam m ensetzung in Z usam m enhang m it ih rem E nt­ stehungsort und A lter, z u r landw irtschaftlichen B enutzung geeignet. U nsere P flanzenzuchtund A dsorptionsversuche w u rden m it A lginiten von G érce durchgeführt. B odenkundliche U ntersuchungsdaten des A lginits von G érce:

26

B indungszahl von A rany: G esam tsalz CaCO:! H um us (Tyurin) pH in W asser pH in KCl AL lösl. P 2Or, K20 G esam t-N

73—90 x = 77 0,0—0,2% x = 0,08% 8,22—28,0% x 14,0% 6,6—9,8% 7,16—7,78 6,92—7,5 18— 50 mg/100 g x 25,7 mg/100 g 20— 55,2 mg/100 g x 50,2 mg/100 g 138—400 mg/100 g x 236 mg/100 g A usser dem A lginit v o n n atü rlich e r Z usam m enset­ zung ex p erim en tierten w ir m it chem isch aufgeschlo­ ssenen, um gew andelten P rodukten. Das P ro d u k t GLS ist an K alk ärm er, a n au fn eh m b arem K ali dagegen etw a 20-fach reicher, als das A usgangsm aterial. Der K alk g eh alt des P roduktes GL ist u n v erän d ert, sein au fn eh m b arer G ehalt a n P hosphor und K ali ist dagegen 5-fach höher als im Ausgaingsstoff. Das A lginitprodukt GLS ergab, in einer Dosierung von 450 g/Pflänzling, b ei der P flanzung in die P flanz­ g rube gestreut, a u f einem arm e n Sandboden, bei der italienischen Pappel, hinsichtlich des H öhenzuw achses einen Zuschlag von 6 bis 13%, im U m fang in der B rusthöhe einen Zuw achs von 16—20%, im V erhältnis zur unb eh an d elten K ontrollpflanze. W ährend vier Ja h re b etrug die A usrottung im F all ein er A lginitbehandlurig 8,2%, bei den K ontrollpflanzan dagegen 36,7%. M ehrzuw achs im V erhältnis zu r K ontrolle, a n den Schösslingslängen gemessen, bei den einzelnen A rten : Zuw achs der Schösslingslänge: F ichte 5—6% Eiche: 0 Apfel, S tark in g : 11,6 Birne, C onference: 6,1—28,8 ^ e i K üchengew ächsen: Beim P ap rik a ergab eine M eh rfru ch t von das P ro d u k t GLS 10—30% P arad eis: 10—15% T afelk u k u ru z (Brokkoli) keine M eh rfru ch t K arfio l: 35—40% E rgebnisse bei den A ckerpflanzen: W eizen 5 T onnen M ehr—K o rn fru ch t von A lginit/h 7,80 kg/h Sonnenblum e 40 t Alg,/h389 kg/h M eh r-K o rn fru ch t L upine (Wolfsbohne) 2 t/h 200 kg/h M eh r-K o rn fru ch t M ehr-T rockenm asse 15—66% R asen 6 t/h M eh rp ro d u k t von 5—40% L uzerne 6 t/h Der A lginit von G érce ad so rb iert die A m m onium ione u n d K alium ione in grossem Masse, den P hosphor in kleinerem Masse. D ie ad so rb ie rten lone können grösstenteils m it W asser abgelöst w erden. Die hohe A m m onia-A bbindefähigkeit des Alginits w u rd e von uns z u r V erbesserung d e r L u ftq u alität eines S chafstalls m it T iefgestreu verw endet. Beim S treu en einer Alginitmeinge von 100 g/m 2 auf das G astreu des Stalls, w öchentlich einm al, konnte der G eh alt a n A m m onia in der L u ft auf ein erträg b ares Mass red u ziert w erden. IВид Сабо\ Абсорбционные опыты по выращиванию растений, проводимые с альгинитами Альгиниты, которые по своему составу могут быть раз­ личными в зависимости от места их образования и возраста, пригодны для использования в сельском хозяйстве. Абсорб­ ционные опыты по выращиванию растений мы проводили с альгинитами месторождения Герце. Данные почвенных анализов, проводимых с альгинитами месторождения Герце: Число связанности по Арань 73—90 л =77 0,0—0,2 %х= 0,08% Сумма солей 8,22—28,0 %х 14,0% СаС03 6,6—9,8% Гумус (Тиурин) 7,16—7,78 Фактор pH в воде 6,92—7,5 Фактор pH в К Растворяемость AL в F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (ISS5. é v ) , 1— 2. s z á m

P j Oj 18—50 мг 100 г х 25,7 мг/100 г Растворяемость AL в К20 20—55,2 мг/100 х 50,2 мг/100 г Сумма N 138—400 мг/100 г х 236 мг/100 г Кроме альгинитов естественного состава мы проводили опыты с вскрытыми химическим путем, преобразованными продуктами. Продукт GLS более беден известью, чем пер­ воначальный, а относительно абсорбированного калия в 20 раз богаче. Содержание извести в продукте GL не меня­ лось, его абсорбированное содержание фосфора и калия в 5 раз выше первоначального. Добавляя в яму для посадки в бедных песчаных почвах альгинитовый препарат типа GLS в проциях по 450 г/саженец, мы получили для итальянс­ кого тополя увеличение роста в высоту на 6—13%, а по переметру дерева на уровне груди на 16—20% по сравнению с контрольными деревьями, не подвергавшимся обработке альгинитом. За четыре года у деревьев, подвергавшихся обработке альгинитом, процент вымирания составил 8,2%, в от время как в контрольной группе 36,7%.

Прирост других сортов деревьев, обработанных альгини­ том (измеряя длину побегов), относительно контрольной группы деревьев: Рост побегов 5—6% Ель Дуб, бук Ф Яблоня (Старкниг) 11,6 6,1—28,8 Г руша (Конференс) Огородные растения: на 10—30% больше урожай Перец (препарат GLS) 10—15% Помидоры урожай не возрос Кукуруза, брокколи 35—40% Цветная капуста Растения пахотных земель: на 7,8 кг/га больше урожай Пшеница 5т алгинита/га 389 кг/га Подсолнух 40 т/га 200 кг/га Лупин 2 т/га на 15—66% больше сухого Люцерна 6 т/га сена 5—40% Трава 6 т/га

Hírek Törökországi olajmezők feltárása Kőolaj szakértők vélem énye sz erin t „óriási o la jta rta ­ lékokkal rendelkezik Törökország, am elyeket még nem h aszn áltak ki, vagy még m eg sem ta lá lta k ”. ö za l török m iniszterelnök U SA -ban te tt legutóbbi láto g atását követően h a t am erik ai v á lla la t folyam o­ dott feltárási engedélyért, köztük a Standard Oil of Indiana, am ely m ár m egállapodást k ö tö tt a H ak k ariban levő olaj feltárására. A török olaj ir á n t érdeklő­ dők közt van az Esso, a Texaco, a Tesoro P eroleum Inc, a G ulf és a Lochiel E xplorations is. N em régen írtá k a lá a Törökország és Ira k közt lé­ tesítendő m ásodik olajvezetékre vonatkozó m egállapo­ dást, am elynek keretében április 22-én a vezeték ép í­ tésére te n d ert bocsátottak ki. A kibocsátás u tá n k ét hónappal zár a tender, am ely tizennyolc hónapos ép í­ tési időt irányoz elő. Az olajvezeték létesítésére vonat­ kozó m egállapodást török részről a pénzügym iniszter, irak i részről a kőolajip ari m iniszter ír ta a lá ü n n ep é­ lyes k eretek közt. A léttesítm én y üzem be helyezésével Törökország jelenlegi 46,5 m illió tonnás éves olajveze­ ték k ap acitása 70,9 m illió to n n á ra nő. A török—irak i vegyesbizottsági ülés k eretében kö­ tö tt szerződés a lá írá sa k o r a török pénzügym iniszter hangsúlyozta, hogy „m inden kedvezőtlen körülm ény ellenére a török—ira k i kapcsolatok m inden vonatko­

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

zásban jó irán y b an halad n ak , és a k ét ország közös érd ek n ek te k in ti a szorosabb kereskedelm i, bankközi, fuvarozási és olajszállítási együttm űködés bővítését.” (Világgazdaság, 1985. IV. 27.)

Jelentős szovjet olajlelőhely a Kaszpi-tenger mélyén A szovjet m élytengeri o lajk u tatás első sik erek én t jelentős lelőhelyet fedeztek fel. B akutól 100 kilom é­ te rre a K aszpi-tengeren. A S zovjetunióban fokozott h an g sú ly t helyeznek a K aszpi-tengeren, a S zahalin sziget vizein és a B alti-ten g eren az o lajk u tatásra. Is­ m eretes, hogy tavaly, a m ásodik v ilágháború óta elő­ ször, kissé visszaesett — 613 m illió to n n ára — az olajterm elés. Ma m ég csak a K aszp i-ten g er sekély vizein folyik ten g eri olajbályászat, de az év végéig itt 12 m ozgatható fú ró to rn y o t helyeznek el. A B akuban és A sztrahányban, v alam in t a b alti-ten g eri V iborgban elkészült új h ajó g y árak alk alm asak ten g eri o lajp lat­ form ok és k u ta k g y ártására, de várható, hogy a Szov­ jetunió a b erendezéseket és a szak értelm et részben k ü lföldről szerzi m ajd be. (Financial Tim es, 1985. jú ­ lius 17.) (Világgazdaság, 1985. VII. 24.)

27

(Folytatás a 8. oldalról)

az Ipari M inisztérium (a szakággal kapcsolatos energiatakarékosság tém akörben) 50 000,- F t a M agyar Iparjogvédelm i Egyesület 10 000,- Ft a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi M inisztérium (a szakággal kapcsolatos biotechnológia, növényvédőszer-gyártás, anyag- és energiam egtakarítás, m unka- és környezetvédelem , m ikroelektronika Ft tém akörben) 50 000, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa (a szakággal kapcsolatos anyag- és energiam egtakarítás, m unka- és környezetvédelem tém akörben) 10 000,— Ft a Term előszövetkezetek Országos Tanácsa 20 000,— Ft szerzői különdíjaira. Az egyes szervek által fel­ ajánlott díjak általában több pályam ű között összeget tűzött ki az a rra érdem es pályam űvek kerülnek m egosztásra. A helyezést elért pályam űvek alkotói elism erő oklevelet kapnak. A nyertesek nevét, valam int a pályam űvek cím ét a m eghirdetők m indazon fórum on ism ertetik, ahol a pályázat m eghirde­ tése történt. A Bíráló Bizottság külön javaslatára az Or­ szágos Találm ányi H ivatal Elnöke a Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO) által alapított érm et a legjobb pályam ű szerzőjének adom á­ nyozza.

A pályázatok beérkezési határideje: 1986. feb ru ár 28. A határidő u tán beérkezett pályam űveket a Bíráló Bizottság a díjak odaítélésénél nem veszi figyelembe. A pályázatokat a következő cím re kell pos­ tázni:

Országos Találmányi Hivatal Budapest, Garibaldi u. 2. 1379, Pf. 552 A pályázat eredm ényhirdetésére előrelátha­ tóan

1986. május 15. napjáig

csak egy pályázat (2 példánya) helyezhető el. A megfelelő (szállításbiztos) csom agolásért a pá­ lyázó felel. A pályázók ad atait a pályázati anyag m ellék­ leteként • lezárt borítékban kell csatolni, több szerző esetén a szerzői részarány % -os feltü n te­ tése m ellett. Az adatokat tartalm azó lezárt borítékot a pá­ lyázat csom agjában kell elhelyezni, de címzéssel vagy egyéb — a pályam ű jeligéjén kívül — nem szabad ellátni. A m ennyiben a pályázati anyag vagy annak réSze, m int szellem i alkotás jogi oltalom alatt áll, vagy ilyen oltalom megszerzése folyam atban van, a pályázat fedőlapján „Jogi oltalom a la tt áll” vagy „Jogi oltalom m egszerzése folyam atban van” m egjelölést kel feltüntetni. A pályam ű szerzőiről az alábbi adatokat kell közölni: Név: ...............................................................................

Lakcím: ............... (irányító szám is) M unkahely: .........

Személyi száma:

kerül sor. Szerzői részarány:

A pályázatok benyújtásának alaki és egyéb feltételei A pályázatokat, ide értve azok valam ennyi m ellékletét is, jeligésen kell benyújtani, a pá­ lyam ű jeligéjén kívül azt bárm ely jellel, alá­ írással ellátni nem szabad. Nem tartalm azhatja a m unkahely m egnevezését és olyan utalást sem, m elyből a szerző(k) szem élyére lehet kö­ vetkeztetni. Ugyanez vonatkozik a beküldéshez szükséges, vagy felhasznált író- és rajzpapírok­ ra, borítékokra, az esetleges m ellékelt ábrákra stb., is. A pályázatokat k ét egyező példányban kell ki zárólag postán beküldeni. Egy küldem ényben

28

A szellemi alkotás jogosultja, címe, a jogosult engedélye a pályázaton való részvételhez: .......

A jogi oltalom típusa, száma:

N yilatkozat a nyilvánosságra hozatal m egtiltásá­ ról ...................................................................................

(Folytatás a 34. oldalon) F Ö L D T A N I k u t a t á s X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

DR. H ARGITAI LÁSZLÓ

Az alginitek agrokémiai értékelése és felhasználási lehetőségük

A m agyarországi alginit-előfordulások részét képe­ zik a n n a k a közép-európai előfordulásnak, am ely v i­ szonylag jó m inőségű, de ip a ri felhasználása (pl. o lajkinyerés) még ak k o r is gazdaságtalan, h a az energiagazdálkodás nehézségeit figyelem be vesszük. Éppen ez ért különösen érdekes a m ezőgazdasági-kertészeti term esztésben történő felhasználási lehetőségük k u ta ­ tása. E célkitűzés m egvalósításában alapvető szerepet játszik .agrokémiai értékelésük. Az alg initek am ellett, hogy mészköves, csillám os any ag o k at és kvarco t is ta rtalm azn ak , gazdagok agyag­ ásványokban. Az alg in itek ezen ásványi összetétele m eghatározza fizikai tulajdonságaikat. A gyakorlati al­ kalm azás szem pontjából n éh án y általános agrokém iai jellem zőkön kívül m eghatároztuk speciális, a gyakor­ la tb a n nagy jelentőségű agrokém iai param étereik et, m in t pl. az összes és m obilis nitrogénkészlet, az összes és oldható kéntartalom , v alam in t hum uszkészletük részletes jellem zését. Az eredm ények legfőbb m egálla­ p ításai a következők: 1. Az alg in itek nagy kolloidtartalm ú és szélsőséges vízm egkötő tulajdonságokkal jellem ezhető kolloidkészletű anyagok, m elyeknek ren d k ív ü l kicsi a víz­ vezető képességük. 2. Nagy szervesanyag-készletük (8—12%) m e lle tt k ed ­ vező az oldható k á liu m ta rta lm u k is. 3. Az általu n k kidolgozott m ódszerek szerin ti speciális n itrogén- és hum uszvizsgálati eredm ények a z t m u ­ ta ttá k , hogy ren d k ív ü l nagy összes N -tartalo m (230—300 mg/100 g) m e lle tt igen kedvező, könnyen oldható nitrogénkészletük (10—12 mg/100 g). A vi­ szonylag kedvező C/N a rá n y jellegzetes összefüggés­ ben v an a hum uszm inőség kedvező v o ltá t jelző sta b ilitási koefficiensekkel, aimi egyben összefügg a kedvezően nagy adszorpciós készséggel .is. 4. A vizsgált gércei alg in ite k nagym ennyiségű S -t ta r ­ talm aznak, m elynek 89—92,5%-a ta rtalék , szerves­ kötésű S.

igen eltérő lehet. Agrokém iai szem pontból pe­ dig lényeges tényező, hogy az alginitek fontos ásványi tápanyagokat, m égpedig a m akroelem eken kívül m ikroelem eket is tartalm aznak. U gyanakkor a különböző vizsgálatokból m un­ k ánkat megelőzően az is kiderült, hogy a k á t­ rányszerű vagy esetleg a növényi növekedés szem pontjából inhibitorként szereplő speciábs arom ás szerves anyagok vagy nincsenek jelen, vagy nincsenek olyan összetételben, ami komoly gondot jelenthetne. Hiszen az előzetes, a köz­ vetlen növénynevelésre vagy a talajba történő felhasználási lehetőségükre vonatkozó kísérletek ezt igazolták. A hazai alginitek egyik érdekes és érdeklő­ désre szám ot tartó lelőhelye Gérce. A gércei aiginitek vizsgálatát és értékelését felhasználtuk arra, hogy az alginitek általános talajtan i és ag­ rokém iai jellem zőit m egadjuk és ilyen irányú tulajdonságaikat részletesebben elemezzük. Ki­ indulásként azt az elvet alkalm aztuk, hogy az alginiteket felhasználási lehetőségük szem pont­ jából akkor tu d ju k m egfelelően értékelni, ha a rendelkezésre álló alginit-m intaanyagot talaj­ tan i és agrokém iai vizsgálati m ódszerekkel jel­ lemezzük. A vizsgálatokat a gércei I. kutatóárok 8— 12 m közötti alginitrétegének m éterenként kigyűj­ tö tt m intával végeztük. (Gs = 8 m, G/, = 9 m, G.3 = 10 m, Ga = 11 m, Gi = 12 m).

Az alginitek felhasználási lehetőségeinek k u ­ tatásában alapvető szerepet játszik agrokém iai értékelésük. Különösen érdekes ez azért, m ert a hazai m ezőgazdasági-kertészeti term esztésben történő alkalm azásuk hazai n y ersanyag-kutatá­ sunknak fontos célkitűzése. Az alginitek am ellett, hogy mészköves, csil­ lámos anyagokat, valam int kvarcot tartalm az­ nak, gazdagok agyagásványokban is. M ontm orillonitot, illitet és kaolinitet egyaránt tartalm az­ nak. Az alginitek ezen ásványtani összetétele m eg­ határozza fizikai tulajdonságaikat. Összhatá­ sukban az alginitek éppen ezért tala jta n i szem­ pontból vizsgálva rendkívül finom szemcséjű, kötött anyagok, m elyeknek víz hozzáadásával rendkívül nagy a képlékenységük. M ásik fontos szempont, am it fizikai tulajdonságaikkal k ap ­ csolatban m érlegelnünk kell, az alginitek v i­ szonylag gyenge vízvezetőképessége, ami az előbbiekkel szintén összefügg. Kém iai összetételükben a rendelkezésre álló vizsgálatok alapján az ásványi összetételből adódó kém iai összetevők m ellett külön figyel­ m et érdem el szervesanyag-tartalm uk, am elyik

A z alginitek fizikai tulajdonságainak jellem zése és m ódszertani kérdések

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

A z alginitek általános fizikai vizsgálatainak sorában elvégeztük kapilláris vízem elő-képességük m eghatározását, ö tfé le gércei m in ta kapil­ láris vízem elésének (5 órás vízemelőképesség) összehasonlításából kétféle fontos következte­ tést vonhatunk le. Az egyik az, hogy a m inták m indegyikének kapilláris vízem elése igen kicsi, ami nagy kötöttségre utal. Az 5 órás kapilláris vízemelés értéke 80 m m k örül m ozgott a m eg­ vizsgált m intáknál. A m ásik fontos következte­ tés az, hogy az egyes alginitrétegek között fi­ zikai állapotuk tekintetében nagyobb különb­ ségek lehetnek. M ár ez a vizsgálati eredm ény is felhívja a fi­ gyelm et arra, hogy a felhasználás lehetőségei­ nek m érlegelésénél a kiterm elésben célszerű lesz a rétegek anyagának vagy szeparált keze­ lése, vagy egységesítése. A gércei alginitek A rany-féle kötöttségi szá­ m ának vizsgálata rendkívül érdekes eredm énye­ ket adott. Közönséges körülm ények között tala­ joknál olyan nagy A rany-féle kötöttségi számot,

29

m int az alginiteknél, nem m érhetünk. Az alginitek A rany-féle kötöttségi száma ugyanis el­ érheti a 90-et, de még e feletti érték is lehet. Érdekes tapasztalatokat szereztünk az alginitek képlékenységi viszonyaira és kolloid-tartal­ m ára vonatkozóan az A rany-féle kötöttségi szám m eghatározásánál tapasztalt jelenségek részletes elemzése alapján. Feltűnő ugyanis, hogy az az intervallum , am iben az indikációnak m egfelelő fonalat lehet húzni, az alginiteknél rendkívül hosszú, ren d ­ kívül nagy. Ez azt jelenti, hogy szinte egyen­ értékű tulajdonságú fonalat hosszú ideig lehet húzni, amiből a rra következtetünk, hogy egy­ részt kolloidokban gazdag, m ásrészt kolloidok­ ban változatos összetételű ez az anyag. E rre utal m érés közbeni azon m egfigyelésünk is, hogy az alginitek képlékenységének m egha­ tározásánál m enet közben enyhébb form á­ ban fellép a tixotrópia jelensége is. E fizikai m eghatározások és értékelésük az alginitek felhasználásának kidolgozása szem pontjából véle­ m ényünk szerint alapvetőek. Az alginitek kol­ loidtulajdonságai, elsősorban szélsőségesen nagy A rany-féle kötöttségi számuk, a további értéke­ léseknél is nagy figyelm et érdem elnek. A z általános agrokémiai tulajdonságokra vonat­ kozó eredm ények Az alginitek agrokém iai param étereire vo­ natkozóan a gércei m intanyagból állítottunk össze adatokat az első szám ú táblázatban. A 1. sz. táblázat

A gércei alginitek általános vizsgálati adatai Meg­ nevezés (minta) Gt G2 G3 g4 g5

pH

7,59 7,67 7,51 7,51 7,51

C aC 03 H um usz % m ennyiség

A l-oldható P,O rj k 2o mg/100 g

10,50 11,34 9,66 10,08 10,50

13,0 8,5 13,0 20,0 8,0

1 2 ,7 4

12,80 8,64 9,43 11,35

51,0 51,5 64,0 74,5 64,0

táblázat adataiból jól látható, hogy az alginitek viszonylag nagy kalcium karbonát-tartalm úak, a m észtartalom 9.66 és 10.50 között váltakozik. Jó l látható a táblázatból az is, hogy a pH -értékek ennek m egfelelően alakulnak 7.5 és 7.7 kö­ zött. Érdekes, hogy a legalacsonyabb pH értéke a középső kiterm elt rétegnek (G3 m inta) volt. U gyanakkor érdekes m egjegyezni, hogy az alginitkiterm elő hely középső rétegében a leg­ szélsőségesebben nagy valószínűleg a kolloid­ tartalom , m ert ezt igazolja a kapilláris vízem e­ lés rendkívül szélsőséges kicsi értéke is. Ügy tűnik, hogy e rétegben inkább a szervetlen kol­ loidfrakció lép előtérbe, ezt igazolja a kisebb hum usztartalom és a nagyobb oldható kálium ­ tartalom is. Az alginitek hum usztartalm a igen tekintélyes nagyságú, am i külön figyelm et érdem el a gya­ korlati felhasználásnál és m egjegyzendő, illetve

30

m egjegyezhető az is, hogy, am int arra később visszatérünk, az alginitek hum uszkészletét rész­ letesebben is vizsgáltuk. Az alginitek oldható tápanyag-tartalm ával kapcsolatban m egjegyezhető, hogy a kálium ér­ ték igen kedvező, foszfortartalm uk azonban alárendeltebb szerepű. V árható, hogy egy átla­ gos kterm elésénél 10— 12 mg/100 g AL oldható foszfáttal kell szám olnunk, a kálium tartalom azonban feltétlenül 60— 70 mg/100 g-ra tehető. T ekintettel arra, hogy az alginitek különlege­ sen nagy szervesanyag-tartalm úak, nitrogéntar­ talm ukat és a nitrogén m obilitását részleteseb­ ben is vizsgáltuk. A speciális agrokémiai vizsgálatok eredm ényei Az e rre vonatkozó vizsgálatok eredm ényeit a 2. sz. táblázatban találjuk. Az eredm ények rendkívül érdekesek olyan szempontból, hogy az alginiteknek ren d k ív ü l nagy a nitrogéntar2. sz. táblázat

A gércei alginitek speciális vizsgálati eredményei Meg­ összes N K önnyen nevezés m g / 1 0 0 g oldható N mg/100 g (minta) Gt G, G3 G; G5

301,57 273,51 265,10 260,89 232,83

11,36 10,18 12,71 11,75 11,31

C/N 24,51 27,12 18,93 20,94 28,26

H um usz stab ilitási k o efficien s: К 0,0176 0,0180 0,0680 0,0390 0 ,0 2 2 0

talm uk. A nitrogén a legtöbb kőolajban jelen van, ezért term észetesen az olajpalákban, az alginitekben lényegében a diszpergált állapotban m egtalálható kőolaj alkotórészek nitrogént is tartalm aznak. A nitrogén az alginitekben sok­ szor kom plex szervesbázisok alakjában fordul­ nak elő. Clarke szerint M abery (1910) californiai olajokban és olajt hordozó palákban olyan vegyületeket is izolált, m elyek C13H17N, illetve C 17H 21N típusúak voltak. A gércei alginitekre vonatkozó eredm ények azt m utatják, hogy az 1., 2. és 3. rétegben lefelé haladva, fokozatosan csökken az összes nitrogéntartalom , és a legala­ csonyabb szintet, a legalsó, 5. rétegben éri el. Clarke szerint (1910) kedvező körülm ények­ nek kell kialakulni ahhoz, hogy a tengervízi üledékből olaj képződjön. Szerinte szükséges a víz jelenléte kellő m ennyiségű sóval, valam int olyan réteg, pl. agyagréteg, m ely a körülm énye­ k e t anaerobbá teszi. Feltételezhető tehát, az alginitek keletkezésé­ vel kapcsolatban az üledéklerakódás m egindu­ lásakor ahogy azt dolomitos, vagy meszes üle­ dékek lerakódásánál is geokémiailag tapasztal­ juk, először a durvább üledékek lerakódása in­ dul meg, m ajd ezt követi időben a kém iai üle­ dékek és u toljára a szapropelszerű bitum enes, alginites, szerves anyagban gazdagabb rétegek lerakódása is. Ez jól látható a gércei alginitek­ nél is. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

Szám unkra rendkívül érdekes, volt az is, hogy m egvizsgáljuk a könnyen hidrolizálható n itro ­ gén m ennyiségét. Ez ugyanis felvilágosítást ad­ h at arra vonatkozóan, hogy az olajpala szerves anyagaiban az am m onium -, valam int n itrá t­ ionokon kívül m ilyen szerves am inokészlet jö­ h et szám ításba. Az eredm ények azt bizonyítják, hogy rendkívül nagy m obilis nitrogénkészlet van az alginitekben, m elynek szám szerű értéke

kedvező nitrogénállapot, a kedvező alacsonyabb C /N -arány rendszerint együtt já r a stabilitási koefficiens emelkedésével. A táblázatból jól lát­ ható és ez geokém iai szem pontból is érdekes eredm ény, hogy a legkedvezőbb C/N -arányú rétegek a G.i és G 4 jelentősen nagyobb stabili­ tási koefficienst m utattak, m int a tág C/N -ará­ nyú rétegek. Ez különösen jól látható az 1. áb­ rában.

1.

ábra

A gércel alginitek humuszatabilitáai koefficiensei és C/N arányai közötti összefüggés (A G, , G„, G , , G., és G_ az algíriitek egymás alatt elhelyezkedő rétegeiből vett mintákat 'L c 3 * 5 jelenti, G^ a fedő, G^ a legalsó réteg)

m egfelel legterm ékenyebb talajaink mobilis n it­ rogénkészletének. U gyanakkor m ég m egjegyez­ hető, hogy a viszonylag nagy m észtartalom za­ v a rh a tja a mobilis nitrogénkészlet m eghatározá­ sát, ami azt jelenti, hogy a táblázati értékeknél még jóval nagyobb értékekkel is szám olhatunk, kisebbekkel semmi esetre sem. A C/N -arányok értéke is azt m utatja, hogy ezek az értékek in­ kább a talajok C /N -arány értékeire hasonlíta­ nak, m int a fosszilis anyagokéra. Ez a kedvező C /N -arány összefüggésben van a nitrogénviszo­ nyok kedvező voltával, de a hum uszm inőséget jellem ző stabilitási koefficiens adatokkal is. (Hargitai, 1960.) Az általunk kidolgozott (Hargitai, 1955) h u ­ m uszstabilitási koefficiens-m eghatározás alkal­ m as arra, hogy a hum ifikált kondenzálódottabb hum uszanyagok arányát egy jellem ző param é­ terben, a К -értékben kifejezzük. Ez az érték annál nagyobb, m inél kedvezőbb a fentiek ér­ telm ében körvonalazott hum uszm inőség. Az utóbbi években igazolást n y e rt az is, hogy a F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

Igen érdekes, hogy az az alapvető m ásik öszszefüggés, am elyik a geológiailag idősebb ré te ­ gek nagyobb hum ifikáltsági fokára utalhat, szintén kiolvasható a táblázatból, hiszen a réte­ gek időrendi elhelyezkedése alapján az alsóbb rétegekben viszonylag nagyobbak a K -értékek, és ez jól látható eredm ényeinkből. Eddigi vizsgálataink szerint hazai legfiatalabb barnaszeneink, vagy a lignitek hum uszstabilitási koefficiensei is nagyon távol állnak a legkisebb stabilitási koefficiensű talajoktól, viszont az al­ gíriiteknél kedvezőbb a kép. A bennük található szerves anyag hum ifikáltsági foka hasonlatossá teszi őket a tőzegszerű, vagy talaj szerű n y er­ sebb hum uszanyagok hum uszm inőségéhez. Ez, és kedvező nitrogéntartalm uk és nitrogénálla­ potuk is rendkívül jelentős gyakorlati értékelé­ sük szem pontjából. Ezek a param éterek a ked­ vező adszorpciós készséggel, a kedvező tá p ­ anyagm egkötéssel és tárolással, valam int lassú tápanyag-szolgáltató képességgel függnek össze. (Hargitai, 1983.)

31

Speciális kénvizsgálatok eredm ényei

4. sz. táblázat

Gércei alginitek oldható S-tartalma

Az Egyesült Állam okban a tengeri üledékek­ ben a szervesanyag-tartalm ú rétegek kísérete­ ként sokszor előfordulnak a kénrétegek is. Így pl. a texasi olajmezőkön a k én tartalm ú rétegek az olajrétegek kísérői. Geokémiai m egállapítá­ sok szerint (Clarke, 1910) a szerves anyag red u ­ kálja a szulfátokat, m elyek gyakran gipsz for­ m ájában kísérőásványként jelentkeznek a fen­ het elem i kén, am ely m egjelenhet ásványi geri üledékekben. Így a redukció eredm énye leanyagként. H a azonban ez nem következik be ilyen m élyreható redukcióval, akkor egyszerűen m int pl. az algíriiteknél kísérő, anyagként talál­ hatók meg a kénvegyületek. T ekintettel arra, hogy az alginitképződés geokémiailag az olaj kép­ ződéssel kapcsolódik össze, olyan olaj, m elyben ne lenne kén, rendkívül ritka. Clarke szerint M abery és Sm ith egyes olajokban a paraffinsorbeli szénhidrogének szulfidjait találta meg, mégpedig a dim etil-szulfidtól dihexil-szulfidig. Tehát a következő típusú v eg y ü letek et: CH3-S-CH3.. . homológ sor a GH13-S-C6H13 tag­ jáig. M abery és Quay le (Clarke 1910) kanadai ola­ jokban С„Н 2 S 2ntípusú vegyületeket találtak, m elyeket tiofánoknak neveztek el. A tiofánokból 8 -féle vegyületet izoláltak és írtak le. Ezek a C7HnS-től egy sorozatba foglalva С^НззЗ tí­ pusú vegyületig terjednek. A tiofánok szerkeze­ tére vonatkozóan valószínűleg a cikloparaffin a m érvadó, részletesebb kutatások azonban nem nagy szám ban állnak rendelkezésre. A fenti elm életi m egfontolásokból kiindulva kíséreltük m eg a gércei alginitek kéntartalm á­ nak speciális jellem zését. Ez a jellem zés a 3. táblázatban található. A táblázat adataiból a kö­ vetkező következtetések vonhatók le: 3. sz. táblázat

A gércei alginitek kénviszonyaira vonatkozó vizsgálati eredmények összes S Szerves kötésű S Meg­ (tarta lék S) % az algi- _ nevezés mg / 1 0 0 g n itre v o n at­ mg / 1 0 0 g az összes S (minta) koztatva % -á b an Gi Cb G3 Ö4 g5

600 500 456 523 450

0 ,6

0,5 0,45 0,52 0,45

552,5 462,5 406,0 466,7 402,5

92,08 92,50 89,03 89,24 89.44

A vizsgált alginitekben a kéntartalom m egle­ pően nagy: 450-—600 mg/100 g. Ez az érték a term észeti képződm ények és így a talajok szo­ kásos kéntartalm ánál jóval nagyobb. Az oldható kén az egész kéntartalom nak a táblázat tanúságai szerint m integy 1 0 % -a és a kén javarésze szerveskötésben van. Vizsgálata­ ink teh át alátám asztják egyrészt a nem zetközi geokémiai szakirodalom ide vonatkozó adatait, m ásrészt rendkívül érdekesek az alginitek agro­ kém iai jellem zése szem pontjából.

32

M egnevezés (minta) Gi G2 G3 g4 g5

O ldható kén: S -ta rtalo m % az összes S % -áb an

mg / 1 0 0 g 47,5 37,5 50,0 56,3 47,5

7,92 7,50 10,97 10,76 10,56

Az alginitek k én tartalm a ugyanis lassú oxi­ dációval lehasad, és esetleg nagyobb tömegében válik oldhatóvá. Ezt felhasználásánál egyrészt a kénutánpótlás szem pontjából értékelni lehet, m ásrészt az esetleges pH-csökkentő hatásnál figyelem be lehet venni. Igaz, hogy az utóbbinál m egjegyezhető, hogy a legtöbb alginitnek vi­ szonylag nagy a m észtartalm a, ami ezeket a hatásokat kom penzálja. Mégsem hagyható fi­ gyelm en kívül ez a potenciális kéntartalom , m i­ vel pontos összetételét, a lehasadás dinam ikáját és folyam atait nem ism erjük. Összefoglalóan m egállapítható, hogy az algi­ nitek a m agyar nyersanyagkutatásban jelentős felfedezésnek szám ítanak, hiszen vizsgálataink alapján m ezőgazdasági-kertészeti felhasználásu­ k a t tekintve agrokém iai szem pontból rendkívül értékes anyagok. Az alginitek agrokém iai szem pontból történő értékelése a következő főbb eredm ényeket adta: a) Az alginitek rendkívül nagy kolloidtartalm ú és szélsőséges vízm egkötő tulajdonságú kolloid-készletű anyagok. Igen kicsi a vízvezető képességük. b) Tekintélyes a szervesanyag-készletük (8 — 1 2 %) a m egvizsgált esetekben, ezen kívül oldható tápanyagok közül kedvező a kálium ­ tartalm uk. c) Speciális nitrogén- és hum uszvizsgálati ered­ m ények azt m u tatták, hogy olyan nyers­ anyagról van szó, m elynek rendkívül nagy összes nitrogéntartalom m ellett (230—300 m g / 1 0 0 g) igen kedvező a könnyen oldható nitrogénkészletük, 10— 12,5 mg/100 g, és en­ nek m egfelelően kedvező a C /N -arányuk is. H um uszstabilitási koefficiensük az egyéb fosszilis anyagoknál kedvezőbb hum uszm inő­ ségre és adszorpcióskészségre utal. d) Az alginitek nagy m ennyiségű ként tartal­ m aznak, m elynek a vizsgált esetekben 89— 92,5% -a szerveskötésű tartalék kén alakjá­ ban van. IRODALOM Clarke, F. W. (1910): T he D ata of Geochem istry. U. S. G. S. B ulletin, No. 491. W ashington. Hargitai, L. (1955): ö sszehasonlító szervesanyag-vizsgálatok különböző talajtípusokon, optikai m ódsze­ rekkel. A g rártudom ányi Egyetem K iadványai, Me­ zőgazdasági K iadó, Budapest. Hargitai, L. (1960). Főbb h azai ta lajtíp u sa in k hum uszan y ag ain ak vizsgálata. K an d id átu si értekezés, M agyar Tudom ányos A kadém iai, Budapest. Hargitai, L. (1983): T erm észetes állapotú, m ű v elt és m esterséges talajo k szervesanyag-gazdálkodása. Tud. D oktori értekezés, M agyar Tudom ányos A ka­ dém ia, Budapest. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

*МаЪегу, С. F. (1900): Jo u rn a l Soc, Chem. Ind. Wol. 10. p. 505. **Mabery, C. F.— S m ith , A . W. (1891): A m er. Chem. Jo u rn a l Wol. 13. p. 233. ***Mabery, C. F.—Q U A Y LE , W. O. (1905): Proc. Am. Acad. Wol. 45. * ** *** cit. Clarke, F. W. (1910): T he D ata of Geo­ chem istry.

DR. L. H A R G ITA I: A grogeochem ical evaluation and u tiliza tio n possibilities of alginites The H ungarian alg in ite deposits belong am ong th e C en tral E uropean occurrences of this m ineral These are characterized by a com paratively good q u ality of th e ra w m a terial, b u t w hich a re unecono­ m ical from th e p o in t of view of shale-oil recovery even if th e p rese n t-d ay difficulties of energy economy are ta k en into consideration. It is for th is reason p a rtic u la rly in terestin g to search for applications in a g ric u ltu ra l-h o rtic u ltu ra l production. T he agrochem ical evaluation is crucial fo r th e achievem ent of th e abovem entioned goal. In ad d itio n to containing calcareous an d m icaceous m aterials a n d even quartz, alginites a re rich in clay m inerals. This m ineralogical com position of th e algi­ nites is crucial for th e ir physical properties. Beside som e g eneral agrochem ical characteristics of im p o r­ tance for practical utilization, th e ir special, p ara m e­ ters such as th e to ta l a n d m obile n itrogen reserves, th e to ta l an d soluble su lp h u r content have been de­ term in ed and th e ir hum us content has been ch arac­ terized in detail, too. H ere a re th e m ain conclusions in ferred from th e resu lts: 1. A lginites a re m etaria ls of high colloid content, characterizable by ex trem ely high w ater-b o n d in g p ro p erties and by an extrem ely low perm eability. 2. In ad d itio n to having a high organic content (8— 12%), they have an advantageous potassium con­ te n t as well. 3. As sh ow n by th e resu lts of special analyses for n itrogen an d hum us, th e ir extrem ely high to ta l N content (230—300 mg/100 g) is coupled w ith an easy solubility of th e nitrogen they contain (10— 12 mg/'100 g). The relativ ely favourable C/N ratio is ch aracteristically in te rre la te d w ith th e sta b ility coefficients indicative of a fav o u rab le hum us q u ality w hich, in tu rn , is affecting on th e favourably high ad so rp tio n capacity of th e m aterial. 4. T he alginites from G érce ju st stu d ied contain high am ounts of S of w hich 89 to 92.5% is re p re ­ sen ted by a n S of organic bond.

DR. L. H A RG ITA I: A grochem ische B ew ertung und A nw endungsm öglichkeiten der A lginite Die A lginitvorkom m en U ngarns bilden ein en Teil des m itteleuropäischen V orkom m ens, dessen Q u alität v erhältnism ässig gut ist, dessen in d u strie lle V erw endung a b e r (z. B. Ö lgew innung) auch im Fall u n w irtsch aflich ist, w en n m an die derzeitigen S chw ie­ rig k eiten der E nerg iew irtsch aft in R ücksicht nim m t. G erade d aru m is t die U ntersuchung ih re r V erw en­ dungsm öglichkeiten in d er la n d w irtsch a ftlich e n P ro­ duk tio n und im G arte n b au von besonderem Interesse. In d e r V erw irklichung dieser Z ielsetzung spielt die agrochem ische B ew ertun g d er A lginite eine g ru n d le­ gende Rolle. Die A lginite, ausser ih re m G ehalt a n K alkstein, G lim m er und Q uarz, sind auch an T onm ineralien reich. D iese chem ische Z usam m ensetzung der A lginite b estim m t ih re physikalischen Eigenschaften. H inscihtlich d er p rak tisch en A nw endung h ab en w ir, au s­

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

ser einigen allgem einen agrochem ischen K ennw erten, auch ih re speziellen, fü r die P ra x is se h r bedeutenden agrochem ischen P a ra m e n te r — w ie z. B. G esam t- und m obiler S tick sto ffv o rrat, G esam t und löslicher S chw e­ felgehalt, fern er eine eingehende B eschreibung ihres G ehaltes a n H um us arnge geben. Die aus d en E rgebnissen gezogenen H auptfolgerun­ gen sin d folgende: 1. Die A lginite sind Stoffe, w elche durch ein en hohen G eh alt a n K olloid und ex trem e W asserbindefähig­ k eit g ek ennzeichnet w erd en können, m it einem au ssero rd en tlich k lein en W asserleitungsverm ögen. 2. A usser ihrem grossen V o rrat an organischen Stof­ fen (8 bis 12%) ist au ch ih r löslicher K alium gehalt günstig. 3. Die la u t den von uns ausg earb eiteten M ethoden d u rch g efü h rten speziellen Stickstoff-und H um us­ p rü fu n g en hab en gezeigt, dass neben einem sehr grossen G esam tgehalt an N (230—300 mg/100 g), auch ein seh r günstiger, leich t löslicher V orrat an Stickstoff (10— 12 mg/100 g) vorliegt. Das relativ g ünstigeV erhältnis C/N ist in einem ch a rak teristisch ­ en Z usam m enhang m it d en die G ünstigkeit der H u m u sq u alität kennzeichnenden S tabilitätskoeffi­ zienten, w as gleichzeitig m it d er günstigen, hohen A dsorptionsneigung in Z usam m enhang steht. 4. Die u n te rsu c h te n A lginite von G érce en th alten eine grosse M enge von S, d eren 89—92,5% den or­ ganisch geb u n d en en V o rrat-S darstellt. д-р Ласло Харгитаи Агрохимическая оценка альгинитов и возможности их использования Венгерские месторождения альгинитов представляют со­ бою часть тех месторождений Центральной Европы, кото­ рые имеют относительно хорошее качество, но промыш­ ленное' использование (например, для переработки на нефть) и тогда является экономически невыгодным, когда примем во внимание трудности энергетического хозяйствования. Именно поэтому представляет особый интерес исследование возможности их применения в области сельского хозяйства и садоводства. При постановке этих целей основоположное значение имеет агохимическая их оценка. Аяьгиниты, наряду с тем, что известняковые и содержат слюдяные материалы и кварц, в то же время богаты глинис­ тыми минералами. Минеральный состав альгинитов и опре­ деляет их физические свойства. С точки зрения практичес­ кого их применения помимо нескольких обычных агрохими­ ческих данных мы определили специальные, имеющие боль­ шое значение в практике агрохимические параметры, как, например, общие и мобильные запасы азота, общее содер­ жание растворимой серы, а также дали детальную харак­ теристику запасам гумуса. Наиважнейшие результаты сле­ дующие: 1. Альгиниты представляют собою коллоидный материал, который характеризуется свойствами коллоидов, край­ ними значениями гидросвязанности и водопроводимость которого чрезвычайно мала. 2. Наравне с большим содержанием органических веществ (8—12%) альгиниты обладают благоприятным содержа­ нием растворимого калия. 3. Результаты специальных анализов на азот и гумус, про­ веденных на основании нами разработанных методов, показали, что наравне с необычайно большим общим запасом N (230—300 мг/100 г) очень благоприятное зна­ чение имеют запасы легко растворимого азота (10—12 мг/100 г). Сравнительно благоприятное соотношение C/N находится в характерной взаимосвязи с коэффициентом стабильности, указывающим на благоприятное прощлое качества гумуса, что одновременно взаимосвязано с благорпиятной большой способностью к адсорбации. 4. Исследованные герцейские альгиниты содержат большое количество N, 89—92,5% которой представляют собою резервы органически связанной S.

33

(Folytatás a 28. oldalról)

A nyilvánosságra hozatal céljából be kell csatol­ ni a pályázatok m indkét példányához legfeljebb 2 szabványos kis oldal (25 sor, soronként 50 le­ ütés) terjedelem ben a pályázat publikálásra a l­ kalm as töm öritvényét is. Ez olyan adatot, am ely közlési tilalom a la tt áll, nem tartalm azhat. A töm örítvény lényeges része a tá rg y ism er­ tetése, az előny leírása, v alam in t a potenciális san szóba jöhető hasznosítási szak terü letre való hivatkozás. A pályázatokat gépírással, folyam a­ tos oldalszámozással ellátva kell beküldeni. _A pályázat m axim ális terjedelm e 40 szabványos kis oldal. A részszám ításokat, táblázatokat, rajzokat st'b. szám ozott m ellékletként kell csatolni. A szövegben nem hivatkozott m ellékleteket a Bí­ ráló Bizottság nem veszi figyelem be.

34

A részvételi és egyéb feltételeknek meg nem felelő pályázatokat a Bíráló Bizottság kizárja. A pályázaton szereplő, a rra érdem es pálya­ m űvek hasznosítását a Bíráló Bizottság azok m egfelelő publikálásával kívánja előm ozdítani. A Bíráló Bizottság, a pályázat kapcsán be­ nyújtott, illetve lé tre jö tt szellem i term ékekre vonatkozóan rendelkezési jogot sem m ilyen eset­ ben sem igényel. Budapest, 1984. decem ber Dr. Pusztai G yula s. k. az Országos T alálm ányi H ivatal elnöke

Gál László s. k. a Szakszervezetek Országos T anácsa főtitk árh ely ettese

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

DR. PAIS ISTVÁN

A mikroelem-kutatás és a hazai nyersanyagok felhasználása

A mikroelemek:, m in t az élőlények enzim -rendsze­ rein ek kom ponensei, vagy ak tiv áto ra i igen jelentős szerepet játszan ak a növények, az állatok és az em ­ ber életében. A korszerű m ezőgazdaság és általáb an az élet fokozódó kem izálása következtében a k oráb­ b an k ia lak u lt tápelem -egyensúlyok m egváltoztak: a létfontosságú m ikroelem ek á lta lá b a n a szükségesnél kisebb k oncentrációban szerepelnek a táplálékláncban, m ás elem ek viszont (például a higany, a ka dm i um, az ólom, az arzén) — elsősorban a környezetszennye­ ződés következtében — a kíván ato sn ál nagyobb koncentriáció ban kom oly károsodást okozhatnak. M iután a m ikroelem ek az egész táplálékláncban fontos szerepet já tsz an ak és a geokém iai forrásoktól a ta lajo n keresztül az em beri szervezetbe is eljutnak, az in terd iszciplináris m ikroelem -kutatás jelentősége — m elyben geokém ikusok, ta la jta n i szakem berek, mezőgazdasági kutatók, állatorvosok és orvosok, biokém iá­ val, an a litik ai kém iával és koordinációs kém iával fog­ lalkozó vegyészek vesznek részt — világszerte m egnőtt. H azánk általáb a n elég kevés term észetes nyers­ anyaggal rendelkezik. A hazai szükséglet ellátására, sőt exportcélok elérésére is alkalm as m ikro elem -tar­ talm ú nyersanyagokkal azonban rendelkezünk. E nyersanyag-bázis perspektivikus részei a hazai algírii­ tek is.

M integy 50 éve tudjuk, hogy a növények, az állatok és az em ber életében a szervezet töm e­ gének elenyésző részét alkotó m ennyiségben vas, réz, m angán, cink és m olibdén szüksége­ sek, ezért is nevezik ezeket az elem eket m ikro­ elemeknek. Az is elég régóta köztudott, hogy ezek az elem ek az anyacserében kulcsszerepet játszó enzim ek alkotórészei, illetőleg azok m ű­ ködését elősegítő elemek, az enzim ek aktiváto­ rai. A tápelem ek és ezzel együtt a m ikroelem ek tudom ányos m egítélésében az utóbbi három év­ tizedben jelentős változások játszódtak le. A mezőgazdasági term elésben felhasznált nagy m ennyiségű m űtrágya és növényvédő szer, az em ber m indennapi életének fokozódó kem izá­ lása, az ip ar roham os fejlődése nyom án a te r­ m észeti környezet hallatlanul felgyorsult szenynyeződése az élőlények táplálék-bázisában ko­ rábban kialakult tápelem -arányokat drasztiku­ san m egváltoztatta. Ennek következtében sok m ikroelem relatív m inim um ba került, más, ká­ ros vagy korábban ism eretlen biológiai hatású elemek pedig aránylag nagy, gyakran toxikus koncentrációban bekerültek a táplálékláncba. A m ikroelem -kutatásban és ezzel együtt az élőlények táplálkozás-élettanában teljesen új szem léletet hozott az a fejlődés, am ely az egyes tápelem ek kim utatási érzékenységében, illetőleg általában a k utatási technikában létrejött. A ru ­ tinvizsgálatokra még m a is széles körben hasz­ nált atomabszorpciós analitikai technika ered­ m ényeként 8 — 1 0 m ikroelem, a korábbinál ér­ zékenyebb — általában 1 — 1 0 m ikrogram m gram m onként — analitikai m eghatározása vált lehetségessé, m ajd az em lített módszer grafit­ F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

kályhás változata, a neutron-aktivációs analízis, a szikragerjesztésű töm egspektroszkópia m el­ lett m egjelent az induktív csatolású plazmaspektroszkópia, m elyet az irodalomból ICPm etodika néven ism erünk. Ez utóbbi módszerek sok elem esetében a nanogram m /gram m érzé­ kenységű m eghatározást teszik lehetővé és a szám ítógéppel vezérelt technikai megoldással a m érések időtartam át is jelentősen csökkentet­ ték. A korszerű IC P-m űszerek például a folyé­ kony m intákban mindössze 2—3 perc alatt 40—• 50 elem egyidejű m eghatározását teszik lehe­ tővé. Ilyen fejlődés hozta fokozatosan létre azt a tudom ányos vélem ényt, hogy nemcsak a koráb­ ban ism ert 5— 6 m ikroelem lehet létfontosságú az élet számára, hanem a létfontosságú, illetőleg az élet szám ára kedvező hatású elemek köre törvényszerűen bővül. A nnak eldöntése ugyanis, hogy egy elem kedvező hatású-e, illetőleg eset­ leg mérgező az élőlények számára, általános kategóriákban gondolkodva nem vezet ered­ m ényre: itt elsősorban a koncentráció-tarto­ mány, illetőleg az egyes tápelem ek egymáshoz viszonyított aránya a döntő tényező. Jellemző példaként idézzük az egyik legnevesebb m ikro­ elem kutató, K. Schw arz professzor vélem ényét: „Azt eldönteni, hogy egy elem esszenciális, igen nehéz, de azt még nehezebb m egállapítani, hogy nem esszenciális!” . A fentieknek megfelelően az utóbbi 2 évtized­ ben 6 — 8 újabb elem k erü lt be az esszenciális­ nak te k in te tt m ikroelem ek körébe. Példaként most két elem et választunk. A króm és vegyületei — különösen a + 6 oxidációs állapot eseté­ ben — közism erten m érgezőek: a króm a m ér­ gező nehézfém ek csoportjának egyik jellegzetes tagja. U gyanakkor az is kiderült, hogy a szén­ hidrát-anyagcseréhez króm tartalm ú, illetőleg króm által aktivált enzim ekre van szükség, sőt, a cukoranyagcserében oly alapvető inzulin bio­ szintézisét a krómionok elősegítik. Ezek alapján m a a króm ot — megfelelő koncentrációban — létfontosságúnak tartju k . Hasonlóan alakult a k utatás m enete a szelén­ nel: ennek vegyületeit is hosszú évekig, m int az egészségre káros, toxikus anyagokat tarto t­ ták számon. A hetvenes évek elején azonban felfedezték, hogy a glutation-peroxidáz nevű enzim, am ely a szervezetben keletkező hidrogén-peroxid és a szerves peroxidok feles­ leges m ennyiségét bontja el, szelént tartalm az. Ha a szervezetben az enzim képződé­ séhez szükséges m ennyiségű szelén nincsen je­ len, a peroxidok elroncsolják a sejtm em bráno­ kat és például az em bernél szívizomkárosodást és m ás betegségeket hoznak létre. K ína igen je-

35

lentős területein fellépő, elsősorban a csecsemő­ ket és a fiatal anyákat károsító K eshan-betegségről is kiderült, hogy azt szelénhiány okozza. Európában a Skandináv-félsziget talaja szegény szelénben, így az ottani állam ok az USA-ból és K anadából olyan búzát im portálnak, amely m a­ gas (de nem toxikus!) szelén-tartalom m al re n ­ delkezik, és így biztosítják azt, hogy az em be­ rek napi tápláléka a nem zetközi táplálkozási tudom ány á lta l elfogadott 50—200 m ikrogram m szelént tartalm azza. A szerző régi meggyőződésé, hogy az élet fejlődése során nem csak néhány elem ny erte el a létfontosságú elem „m egtisztelő ra n g já t”, hanem a tudom ány fejlődésével egyre több elem ről fog kiderülni, hogy ha nem is esszen­ ciális, teh á t egyértelm űen létfontosságú, de — megfelelő körülm ények és arányok m ellett — az élőlények szám ára kedvező. Ennek igen szem léltető bizonyítékai a szerző és m u n k atár­ sai által az utóbbi 1 0 évben a korábban ballasztelem nek ta rto tt titán élettani szerepével kapcso­ latban végzett eredm ényes kutatások. A cikk eddigi részében em lítettek szem léltetésére az 1 . áb rá t m u tatju k be. lá b r a :

La Ce

LétfontOMágú •temek

A mikroelemek élettani jslentoeége

Nd

É tetten! fontoM Aguk jórészt bizonyított

□

£ tetten! fontoM Aguk

elképzelhető

E tém akör befejezéseként azt is m egem lítjük, hogy az utóbbi néhány év k u tatásai szerint a korábban legveszélyesebben toxikus elem ként „elkönyvelt” arzénről, ólomról, sőt, a kadm ium ról is kezdik bebizonyítani, hogy bizonyos kö­ rülm ények és koncentráció-határok között ezek az elemek is létfontosságúak lehetnek. Ezért hangsúlyozzuk nyom atékosan, hogy a túlzottan kategorikus tudom ányos vélem énynyilvánítás­ tól („toxikus nehézfém ek”) a jövőben célszerű eltekinteni. M agyarországról azt szoktuk m ondani, hogy ásványi nyersanyagokban szegény ország. Ez a fő vonalaiban igaz m egállapítás azonban az élettanilag fontos m ikroelem ek szem pontjából távolról sem állja meg a helyét. Az is igaz, hogy a hazánkban jelenleg használt, m ikroelem et ta r­ talmazó készítm ényeket szinte kiv étel nélkül külföldről vásároljuk, de ez azért van, m e rt a megfelelő nyersanyag-kinyerést és -feldolgozást nem valósítottuk meg.

36

A fentiekkel összefüggésben rövid tájékozta­ tást kívánunk adni arról, hogy az MTA és a MÉM közös M ikroelem M unkabizottsága kereté­ ben — a szerző kezdem ényezésével — m egin­ dult egy igen széles körű, interdiszciplináris m ikroelem kutatás szervezése, am elyben a geo­ kém iai forrásoktól kezdve a talajon, a növénye­ ken és az állatokon á t az em ber egészségéig be­ zárólag kívánjuk a m ikroem elek ú tjá t és szere­ pét végigkísérni. Ezért is szerveztük a m unkát úgy, hogy abban talajtani, a növényterm esztés­ sel és a takarm ányozással foglalkozó mezőgaz­ dasági szakem berek m ellett állatorvosok és or­ vosok, az analitikai kém iával és a kom plex­ kém iával foglalkozó vegyészek m ellett biokém i­ kusok és m ás olyan szakem berek vegyenek részt, akiknek tudom ányos felkészültsége az em líte tt interdiszciplináris kutatóm unkában eredm ényesen alkalm azható. Ez a kutatóm unka — az illetékes főhatóságok tám ogatásával — a tervek szerint rövidesen m egindul. E tervhez azonban az is hozzátarto­ zik, hogy a k utatás eredm ényeire tám aszkodó felhasználás érdekében m egkezdjük a hazai szükségletet biztosító m ikroelem -készítm ények gyártását. Inform ációim szerint a fenti célt szol­ gáló ipari bázist m egterem tő szervező m unka m egfelelően halad és rem élhető, hogy a közel­ jövőben a gyártás is m egindul. E kom plex nyersanyag-hasznosítás egyik lehetőségét az „alginit-ankét” keretében illetékes szakem be­ rek által sokoldalúan bem utatott alginit jelent­ heti. Ennek m egfelelően a term őföldek m eliorá­ ciós javításán túlm enően az alginit szerepet játszhat a m ezőgazdasági és élelm iszeripari te r­ m elés fejlesztésében, kedvező m ikroelem -össze­ tételén keresztül pedig a bioszféra optim ális tápelem -egyensúlyának biztosításában. DR. I. PA IS: The stu d y of m icroelem ents and the use of H ungarian m in era l raw m aterials As com ponents of th e enzym e system s of living organism s or th e ir activators, m icroelem ents play a very sig n ifican t role in th e life of plants, anim als an d m an. In consequence of th e increasing chem izatio n of m o d ern ag ric u ltu re in p articu la r and of mo­ d ern life in general, th e ea rlier-estab lish ed eq u ilib ria of n u trie n t elem ents h av e changed. In fact, th e m ic­ roelem ents of v ita l im p o rtan ce fo r th e organism s are usually p resen t in th e food-chain in concentrations falling sh o rt of th e v irtu a l need for them , w hile oth er elem ents (e. g. m ercury, cadm ium , lead an d arsenic), en co u n terab le — p rim a rily as a re su lt of environm ental pollution — in h igher concentrations m ay cause serious dam ages an d injuries. Since th e m icroelem ents play a n im p o rta n t role in th e w hole food chain an d since th ey reach from th e geochem ical sources, th ro u g h th e soil, up to th e h u m a n organism , th e significance of in terd iscip lin ary research into m icroelem ents involving contributions by geochem ists, soil scientists, ag ric u ltu ral scientists, v eterin arian s, physicans a n d chem ists dealing w ith biochem istry, an aly tical chem istry and coordination ch em istry has in creased all over th e w orld. H ungary is ra th e r poor in alm o st a ll m in eral raw m aterials. H ow ever, she has got m icroelem ent reso­ urces su fficien t to m e et dom estic dem and a n d ev en to achieve ex p o rt goals. T he H u n g arian alginates a r e to become, in th e long ru n , p arts of th e co u n try ’s m in e­ ra l resource base, too. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

DR. I. PA IS: M ikroelem entenforschung un d A n w e n ­ dung vo n heim ischen R ohsto ffen Die M ikroelem ente spielen im L eben d er Tiere, des M enschen u nd d er P flanzen, als K om ponenten, oder Aktivatorein der Enzym -System e deir Lebew esen, eine seh r bedeutende Rolle. Infolge ein e r zunehm enden C hem isierung der m odernen L an d w irtsc h aft und im allgem einen des Lebens, w u rd e n die frü h e r au sgestal­ teten N ährelem enten-G leichgew ichtszustände geändert: die lebensw ichtigen M ikroelem ente fig u rieren i:n der N äh ru n g skette im allgem einen in einer den nötigen W ert u n tersch reiten d en K onzentration, andere Ele­ m ente k ö n n en dagegen (wie z. B. das Q uecksilber, das K adm ium , das Blei, das Arsen) — in erster R eihe in ­ folge der U m w eltverschm utzung — bei ein er die gew ünschte H öhe üb ersch reiten d en K onzentration eine e rn sth a fte B eschädigung verursachen. Da die M ikroelem ente in der ganzen N ährungskette ein e w ichtige Rolle spielen un d von den geochem i­ schen Q uellen ausgehend, durch den Boden auch in den m enschlichen O rganism us gelangen, so ist die Be­ deutung der interdiiszciplinarein M iikroelam entenforschung — a n der G eochem iker, B odenkundenfachleute, lan d w irtschaftliche Forscher, T ierärzte, Ä rzte und sich m it Biochem ie, A nalytischer Chem ie und K oordi­ nationschem ie beschäftigende C hem iker teilnehm en — in der ganzen W elt grösser gew orden. U ngarn verfügt im allgem einen üb er w enige n atü rlich e Rohstoffe. W ir sind dagegen :im Besitz von m itoroelem entenhaltigen Rohstoffen, w elche n ich t nu r zur B efriedigung des heim ischen B edarfs, sondern auch fü r E xportzw ecke geeignet sind. E inen p erspektivisch­ en Teil dieser R ohstoffbasis bilden auch die heim isch­ en A lginite.

д-р Иштван fia im Исследование микроэлементов и использование отечественного минерального сырья Микроэлементы, как компоненты или активаторы энзим­ ных систем живых организмов, играют значительную роль в жизни растений, животных и человека. Вследствие совре­ менного сельского хозяйства и вообще увеличивающейся химизации жизни, изменились образовавшиеся ранее равно­ весия питательных элементов: имеющие жизненно важное значение микроэлементы вообще фигурируют в цепи пита­ ния в меньшей чем необходимо концентрации, а другие эле­ менты (например ртуть, кадмий, свинец, арсен) — в пер­ вую очередь из-за загрязнения окружающей среды — в боль­ ших концентрациях могут обусловить серьезный ущерб. Так как микроэлементы играют важную роль во всей цепи питания и начиная с геохимических источников через почву проникают в человеческий организм, значение интер­ дисциплинарного исследования микроэлементов — в кото­ ром принимают участие геохимики, специалисты по сель­ скому хозяйству, ветеренары и врачи, химики, занимаю­ щиеся биохимией, аналитической химией и координацион­ ной химией — возросло во всем мире. Наша страна располагает сравнительно небольшим ко­ личеством естественного минерального сырья. Однако мы располагаем содержащим микроэлементы минеральным сырьем, пригодным для удовлетворения потребностей стра­ ны, более того, для достижения целей в области экспорта. Перспективной частью этой базы минерального сырья яв­ ляются также отечественные альгиниты.

H i ек Szovjet—kínai szénbányászati vegyesvállalat alakult

többi szénterm elő országában csak csekély változáso­ k a t jeleznek az adatok. B elgium ban kis m értékben em elkedett, F ranciaországban és az N SZK -ban ném i­ képp csökkent a szénterm elés.

A S zovjetunió vegyes v állalato t lé tesít a h a tá ra m en­ tén lévő k ínai H ejlungcsiang ta rto m án y hekangi szénbányászati hatóságával, É szakkelet-K ína legnagyobb szén b án y áján ak felú jítására. Az eredetileg az 50-es évek b en szovjet segítséggel ép ü lt bánya tav aly 3,15 m illió to n n a szenet term elt, a felú jítás rév én k apaci­ tá sa évi 5 m illió to n n á ra növekszik. A Szovjetunió széinkterm elő berendezéseket is szállít. A k ét ország •— m int ism eretes —■ a m últ h éten ír t alá ötéves ke­ reskedelm i egyezm ényt, am elynek révén a forgalom 1990-ig m egkétszereződik, eléri a 3,5 m illiárd dollárt. A S zovjetunió vállalta, hogy segít k o rszerűsíteni 17 k í­ n ai üzem et és bányát, és 7 új ip a ri létesítm ényt épít. K ína en ergiaszükségletét 70 százalékban szénnel fe­ dezi, ta v aly i szénterm elése 772 m illió to n n a volt. (AP — DJ) (Világgazdaság, 1985. VII. 19.)

A közösség legnagyobb szénterm elője N agy-B ritannia, ah o l 1983ban — ez az utlosó teljes érté k ű éves ad at — 116,4 m illió to n n át bányásztak, m íg a m ásodik helyezett N SZK ban 89,6 m illió to n n a volt az akkori adat.

Eurostat-jelentés az EGK széntermeléséről és -importjáról A m árciusban végződött b rit szénbányászsztrájk m ia tt még az idei első negyedévben is 14 százalékos visszaesés következett be az EGK szénterm elésében — olvasható a közösség sta tisztik ai h iv a talán a k jelen ­ tésében. Az Eurostat szerin t a közös piaci szénterm e­ lés az idei első negyedben 43 m illió tona volt a ta ­ valyi azonos időszakban m é rt 50,1 m illió to n n a után. A b rit szénbányákban 14 m illió to n n á t hoztak a felsszínre ja n u á r és m árcius között, m íg tav aly 21 m illió to n n a volt az első negyedévi term elésük. A Közös Piac F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

A term elés visszaesésének következtében az idei első háro m h ó nap a la tt 15 százalékkal n ő tt az E G K /szén­ im p o rtja, a tav aly i első negyedévi 16,5 m illió tonnáról 18,9 m illióra. A tö b b letim p o rt jelentős része í NagyB rita n n iá b a k erü lt, am ely a m ú lt év első negyedében jelzett 991 ezer to n n áró l 2 m illió to n n á ra em elte szén­ bevitelét. (A P —DJ) (Világgazdaság, 1985. VII. 20.)

Venezuela első bauxitbányája A venezuelai k o rm án y 3,46 m illiárd bo liv ar (1 dol­ lá r = 13,18 bolivar) költségvetési k e re te t hag y o tt jóvá az orszá első b au x itb án y á já n ak létesítésére ■ — je len ­ te tte be az állam i nehézipari holding elnöke. A h á­ rom éves beru h ázási program k eretéb en — am elyet a kongresszusnak egyébként m ég jóvá k e lle tt hagynia — az O rinoco m entén C aracastól m integy 450 kilom é­ te rre d élre fekvő Los P ijiguasosi lelőhelyen építik ki a b ányát. A kiterm elés 1987-ben kezdődhetne meg, a te rv e k szerin t évi 3 m illió to n n a ércet hoznának fel­ színre. V enezuela ezáltal évi 150 m illió d o llárt farag h atn a le im portszám lájáról. (Reuter)

37

Hírek Működő és épülő atomerőművi egységek száma, teljesítménye, termelése 1983 végén a világon Ország

db

A rgentína Belgium B razília B ulgária Csehszlovákia D él-A frikai K öztársaság USA Finnország Franciaország Fülöp-szigetek H ollandia India Ja p án Jugoszlávia K anada K ína ebből T ajvan K oreai K öztársaság K uba Lengyelország M agyarország M exikó N agy-B ritannia NDK NSZK O laszország P ak isztán R om ánia Spanyolország Svájc Svédország Szovjetunió Világ összesen

M űködő MW

2 6 1 4 2

935 3 473 626 1 632 762

80 4 36

63 315 2 206 26 903

2 5 28 1 15

501 1 030 19 023 632 8 303

4 3

3 110 1 789

1

408

35 5 16 1

8 304 1 694 11 110 1 232 125

6 4 10 43 317

3

É pülő MW

1 2 1 2 9 2 50

692 2 012 1 245 1 906 4 354 1 842 55 738

25 1

29 200 621

5 10

1 100 10 022

3 1 2 6 1 2 3 2 7

5 925 300 1 814 5 474 408 880 1 224 1 308 4 252

11 3

11 908 1 999

3 760 1 940 7 355 20 671

2 9 1 2 41

1 320 8 369 942 2 100 38 001

. 180 839

209

194 142

M egjegyzés: * becslés (Atom, Í984. 336. sz. akt. p. 25.)

Moszkva a második gázvezeték építésére készül Űj, 4600 k m hosszú gázvezeték köti össze 1990-ig a k elet-eu rópai országokat a nyu g at-szib ériai (Jam burg) földgázlelőhellyel. M egépítése m eglehetősen nehéz fel­ ad a tn a k ígérkezik, elsősorban a kedvezőtlen környezeti feltételek m iatt. K om olyabb pro b lém át je le n t m ajd, m in t az urengoji gázvezeték m egépítése, am ely N yugat-E u ró p ába sz á llítja a szovjet földgázt. V iszont az új vezeték rév én lehetővé válik, hogy a Szovjetunió n yu­ gati piacokon értékesítse a jelenleg K G S T -partnereinek sz állíto tt kőolaj tetem es részét. A nyersolaj nyugati érték esítése biztosítja M oszkva szám ára k em ényvaluta-bevételeinek m integy 50 száza­ lékát, csakhogy a Szovjetunió jelenleg kettős p roblé­ m a előtt áll. Egyfelől fokoznia k ell az ex p o rto t rész­ b en azért, hogy k om penzálja a nyersolaj (dollárban szám ított) á rá n a k csökkenését, részben és főként azért, m ivel finanszíroznia k ell növekvő nyugati gabonaés tech n o ló g iaim p o rtját M ásfelől a hazai olajk iterm e­ lés nem csupán késedelm es a term előirányzatokhoz v i­ szonyítva, de visszaesést is m u ta t az 1983 szeptem beré­ ben elért szinthez képest. Ilyen körülm ények között és szem elő tt ta rtv a , hogy az olajterm elés a következő év ekben m inden valószí­ nűség sz erin t visszaesik, M oszkva széles k ö rű energiad iverzifikálási p rogram ot in d íto tt be, és egyre inkább a szénre, az ato m en erg iára és a földgázra tám aszkodik. A jam b urgi gázvezeték évi k ap acitása 20—22 m il­

38

db

T erm elés 1983-ban részarány, TWh % 3,4 22,8 0,2 12,3 5,7

8,8 45,7 0,1 32,3 8,0

292,0 16,7 136,9

12,7 41,5 48,3

3,4 2,9 106,5 3,7 46,3

5,9 2,2* 20 * 6 * 12,9

9,0

13,4

2,3

10,0

43,9 11 * 62,4 5,6 0,2

17,0 12 * 17,8 3,2 1,0

10,2 14,8 39,1 113 *

9,1 29,3 36,9 8 *

1000 *

12 *

Energiagazdálkodás 1985. évi 2. sz.

liá rd m 3 lesz, am i leh ető v é teszi, hogy tetem es m é rték ­ b en csökkentsék a K G ST -tagországoknak szállított olaj m ennyiségét. Ez utóbbi 1981-ben érte el m a x i­ m ális sz in tjé t 79,5 m illió tonnával, s az ó ta állandóan csökken. A g ázt a p artn ero rszág o k ip a ri term ékekkel, fogyasztási cikkekkel és élelm iszeripari term ék ek k el fizetik m a jd meg. A tervezetet, am ely et n éh á n y h éttel ezelő tt je len tett be T yihonov m iniszterelnök, a 12. ötéves te rv (1986— 1990) k eretéb en k ell v ég reh ajtan i. Az első szakaszban a jam b u rg i lelőhelyet öszekötik a tran szszib ériai u ren ­ goji gázvezetékkel, am elynek k a p a citása nincs teljes m é rték b en kihasználva. D e az egész te rv e ze t m egvaló­ sítása vélhetőleg m eglehetősen n ehéz lesz. Jam b u rg U rengojtól 400 k ilo m éte rre l észak ab b ra fekszik, egy elszigetelt övezetben, ah o l a h őm érséklet könnyen süllyedhet 60 fo k k al fag y p o n t alá, am i sokkal kom o­ lyabb m űszaki problém áikat v eth et fel, m in t am ellyel U rengoj vagy A laszka esetében k e lle tt m egbirkózni. M indenesetre ezeknek az óriási lelőhelyeknek a k iak ­ n áz ása elsődleges fontosságú a szovjet gazdaság szem ­ pontjából. N y ugat-E urópa sz ám á ra a kolosszális prog­ ra m jelentős technológiai és acélcső-m egrendeléseket hozhat. (F o rd .: D rakovits Emma) (M o sc a p r e p á r a i l g a s d o tto is — M o n d o d e c e m b e r 6 ., 49. o ld a l) (T e lje s s z ö v e g )

E c o n o m ic o ,

1984.

Szocialista Gazdasági Integráció 1985. m árcius F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

DR. P A P P KLARA

Alginit és perlitkeverék hatása a termőközegben

A m agyarországi ag ro p erlit-növényterm elési techno­ lógia k eretéb en elsőként vizsgáltuk a K ertészeti Egye­ tem K ém iai T anszékén az a lg in it és duzzasztott perlit k everékének kom plex h atását. A fejlesztési m u n k a so­ rá n sik e rü lt elérni, hogy a nagy térfogatsűrűségű, beltartalm ilag viszont érték es szerves és ásványi anyago­ k a t ta rtalm a zó alg in it szántóföldi k u ltú rá k b a n is si­ k errel alkalm azható. A k ev erék et a term őközeg m eg­ felelő m élységébe bedolgozva elérhető volt, hogy a növényeiket, száraz id ő já rási viszonyok között folya­ m atosan el lehessen lá tn i tápanyaggal. A duzzasztott, z á rt és n y ílt pórusú perlitszem csék nem csak a talaj szerkezetére h ato tta k kedvezően, hanem a növények gyökérzete szám ára folyam atosan tu d ta k nedvességet biztosítani. A kom plex k everék hatásaira szignifikánsan n őtt több tesztnövény zöld- és szárazanyag-töm ege. A te­ rületegységről b etak a ríto tt term és és a n n a k b é lta rta l­ m áb an m é rt m akro- és m ikroelem ek összetétele javult. Az alg in it szerves- és ásványiainyag-tartalm a hatéko­ n y ab b an érvényesült a kom plex keverékben.

Az elkövetkezendő évtizedekben egyre n a ­ gyobb szükség lesz arra, hogy nem zeti kin­ csünk, a term őtalaj teljesítőképességét növeljük. M agyarországon az elm últ évtizedek folyam án több, tudom ányosan is m egalapozott növényter­ melési rendszer k e rü lt bevezetésre. Ezek fő tö­ rekvése annak elérése volt, hogy egységnyi te ­ rü letrő l növeljék a betakarítható term és töm e­ gét. Ez a fejlődési folyam at m aga u tán vonta több ipari, vegyipari, sőt, a bányaiparból szár­ mazó anyag felhasználását is. N apjainkban m á r ism ertek azok a negatív je ­ lenségek is, am elyek a nagyarányú ipari, főleg vegyipari term ékek (pl. a túlzott m űtrágya-fel­ használás) felhasználásából szárm aztak. É rthető tehát, h a a környezetvédelem világszerte a tala­ jok káros szennyeződésének megelőzése érdeké­ ben a term észetes alapanyagok felé~fordult, il­ letve ezek irá n t a m ezőgazdasági term elők ér­ deklődése is m egnőtt. Voisin A. (1964) szerint „az állati vagy em­ beri organizm us biokém iai fényképe annak a környezetnek, ahol él, különösen a talajnak, amely m eg ten n i a táplálékot a szervezet szá­ m ára” . A talajjavítás, talajm elioráció teh á t szorosan összefügg az adott ország term észeti erőforrá­ sainak szám bavételével és gazdaságos felhasz­ nálásával. A talajjavításhoz felhasználandó bá­ nyaipari term ékek feltárása világszerte folya­ m atban van, minősége pedig a földrajzi, talaj­ genetikai viszonyok szerint változik. A m eliorá­ ciós tevékenység főleg azon országokban jöhet számításba, ahol a szántóterület m értéke arány­ lag nagy. így M agyarországon is, ahol az ország egész területének m integy 60% -át a szántóföld alkotja. K étségtelen, hogy a talajjavítás nem tartozik a gyors, látványos és népszerű gazda­ sági tevékenységek sorába. A m eliorációs m un­ k á ra fordított anyagi beruházások m egtérülése F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

jó néhány évet vesz igénybe. A term ésbizton­ ság, valam int a jó m inőségű élelm iszeripari alapanyagok biztosítása céljából a jövőben mégis számolni kell vele. A term észeti erőforrások feltárásával, vala­ m int azok felhasználásával egyidejűleg a te r­ melés növelésére m ég a társadalm i-gazdasági viszonyok is hatnak. A gazdasági ágazatok egy­ más közötti kapcsolata is term ékenyítő hatással já rh a t a term elés feljesztésére. M agyarországon például a — bányaipari anyagok felhasználásával néhány új, korszerű növényterm elési technológia elsősorban azért vált elérhetővé — m ert a geológusok és a m e­ zőgazdasági szakem berek kapcsolatában kedvező együttm űködés alakult ki (Szabó J., 1861, 1868). A hazai tapasztalatok keretében az elm últ év során feltárt bányaterm ékek alkalm azása közül most csak a perlitnek, továbbá a hazai olajpala vagy alginitnek a növénynevelésbe való beil­ lesztéséről szám olunk be. A perlitanyag, főleg a duzzasztott perlit felhasználását fizikai, ké­ miai és m ineralógiai kedvező tulajdonságai kö­ vetkeztében lehet az építő- és egyéb ipari alkal­ m azásán kívül a növénynevelési rendszerekbe még jól beiktatni. A mezőgazdasági kultú rák n ál világszerte fel­ használt tápanyagok kihasználását, a perlit által gazdaságosabbá lehet tenni, m ert általa javul a gyökérzet tápanyagfelvevő és -hasznosító ké­ pessége. A növények gyökérrendszerének növekedése perlites közegekben m eggyorsul. A gyökérrend­ szer szám ára a szilárd, zárt és n yílt pórusokat tartalm azó perlitszem csék alkalm asak a folya­ dék, valam int az azzal eg y ü tt oldatba kerülő tápnyagok felvételére. Az eltérő talajtípusokhoz m egfelelően illesztett, alkalm azott szemcsemé­ retű (0,15—2,5 m m közötti szemcseméretű) per­ lit szilárdságát több évig képes m egtartani. Így, ha az anyag világpiaci á ra — a hőkezelés kö­ vetkeztében — m agas is, hosszabb távon, főleg a több évig term elt növényfajoknál azonban visszatérül. Ezt részben a term ésbiztonság, rész­ ben a term és m ennyisége garantálja. A perlitnek, m int hordozóanyagnak a szerepe ennél lényegesen szélesebb körű. Ezt m ind az iparban, m ind a m ezőgazdaságban a helyi kö­ rülm ények fogják eldönteni. A kereskedelem ­ ben kapható, illetve az ipar által előállított duzzasztott perlithalmaz, param étereit az előfor­ dulás helye m egváltoztatja, ezért a földrajzi té r­ ségen belül kell a megfelelő gazdaságos és ha­ tékony felhasználás körét kialakítani. Az 1983. évben kezdett kísérletek célja volt tehát olyan új, term észetes földtani képződmé­ nyekből összeállított keverék készítése, amely

39

a növények fejlődését nemcsak hosszú távon, hanem m ár a felhasználás első évében is segíti. A K ertészeti Egyetem Kém iai Tanszéke által szervezett kísérlethez a soroksári költségvetési üzem egyik gyenge term őképességű talaját vá­ lasztottuk. Ez a terü let a MÉM—NAK agroké­ miai besorolása alapján a hazai IV. term őhelyi (laza talajok) kategóriájába tartozik. A talaj könnyű m echanikai összetételű, kedvezőtlen vízgazdálkodású, hum usztartalm a alacsony. K ém hatása 7,1—7,4 pH között váltakozik. A hom oktalaj elemzésének adatait az alábbi táblázat szem lélteti: H u­ m usz

pH

N itr o g é n N 0 3 NH/,

7,1

1 7 ,0

. % 1 ,78

32

P

К

210

315

M g Mn m g /k g 60

17

Zn

Cu

4 ,8

3 ,5

Az A rany-féle kötöttségi szám: 35. A talaj átlag k alcium karbonát-tartakna: 3,2—4,5% volt. A M agyar Állami Földtani Intézet által ren ­ delkezésünkre bocsátott gércei olajpala-őrle­ m ény (továbbiakban: alginit) fizikai tulajdon­ ságait, elsősorban térfogattöm egére és kapilláris vízem elésére vonatkozóan vizsgáltuk. Duzzasz­ tott perlitből a kereskedelm i forgalom ban kap­ ható, ún. kertészeti perlitet használtuk az 1983. évi kísérletekben. A k é t ásványi eredetű, talaj­ javító anyag eltérő tulajdonságú. Feltehető volt azonban, hogy a hőkezelt p erlit kis térfogat­ tömege (160 g/liter) és az alginit 800—900 g/liter sűrűsége együttes hatásukban nem csak a ta ­ lajok béltartalm ának param étereit javítják, ha­ nem felhasználásuk gazdaságosságát is előnyö­ sebbé tehetik. Az alginit 6,5—-9,8%-os hum usztartalm a m eg­ közelíti a láptalajok kedvező param éterét, kö­ töttsége (A a: 82— 98) viszont és nagy m észtartalm a agronómiái szempontból negatív is lehet. M inden új, talajjavításhoz alkalm azásra java­ solt anyag bevezetését, behatárolja annak gaz­ daságossága. Ez a tulajdonság term észetesen az alábbiaktól függ: — a talajjavításra javasolt anyag beszerzési, szállítási költségeitől; — az anyag beltartalm i, illetve fiziko-kém iai tulajdonságaitól; — a felhasználás módjától, így többek között attól is, hogy m ilyen m élységbe, rétegesen, vagy teljes felszíni terítéssel, illetve lokáli­ san adagoljuk-e a szántóföldre; — végül, de nem utolsósorban a választott nö­ vényektől és a vizsgált növény term elési értékétől. K ísérleteink folyam án az alginitet és perlitet, m inden előzetes kezelés nélkül, jól homogeni­ zálható keveréssel hoztuk össze. Az első évben m ind az alginitet, m ind a kevert anyagot ki­ sebb m ennyiségben, lokálisan (ún. fészkes eljá­ rással) helyeztük el a vetőm ag alatti talajréteg ­ ben. Az egyes növényfajok eltérő tápanyagfel­ táró képességére figyelem m el tesztnövényként az első évben m eghatározott életszakaszig kuko­ ricát és borsót vizsgáltunk. A kísérletek m áso­ dik évében pedig kukorica és paradicsom volt a tesztnövényünk a term és elérésig.

40

Az olajpalák a hazai irodalm i információk szerint nagy m észtartalm ú, elsősorban savanyú kém hatású hom oktalajokon érvényesültek jól. Alkotórészük részben vulkáni tu fa- és tu fittörm elék, amely a krátertavakban gyűlt össze (Solti G. 1981). A vízben, illetve levegőben élő baktérium ok hatására e szervetlen anyag bom ­ lásnak indult, m ajd a feldúsult m ikroelem ek jelenlétében töm egesen elszaporodtak az ala­ csonyabb rendű szervezetek, főként az algák. Ezek szervezetükben az átm eneti fém ek közül a vasat, rezet, kobaltot, m angánt, m olibdént, kró­ mot és a vanádium ot halm ozták fel. A vas ki­ vételével ezek koncentrációja igen kicsi, mégis a hazai alginit növényterm elésre gyakorolt ha­ tásában jelentőséggel bírhatnak. Pais I. (1980) szerint geológiailag különböző genetikai össze­ tételű talajokon -—■még adott földrajzi környe­ zetben is — a lakosság élelm iszerbázisa eltérő lehet. Ez abban az esetben, h a a lakosság nagy része önellátó, m ódosíthatja az egészséges szer­ vezet m ikroelem -tartalm át is. K ísérleteink tala ja a D una—Tisza közi ho­ m oktalaj, am elyhez az eredeti, geológiai feltá­ rásból eredő hazai alginitot kevertünk, alapve­ tően gyenge term őképességű, laza, váztalaj volt. M észtartalm a amúgyis magas (3,5—5% CaCCh), így a kezelés nélküli alginit hatása kez­ detben túlzott rem ényekre nem jogosította fel a kutatókat. Az 5 ism étléssel 4 kezelésben be­ állított kísérletek tapasztalatait m inden esetben varianciaanalízissel értékeltük. 1. sz. táblázat A kísérleti anyagok kémiai összetétele

S i0 2

Ai 2o 3

A LG IN IT %

PER LIT %

42,70 5,39 0,26 3,67 1,49 8,50 0,67 0,09 7,71 1,60 0,10 5,57 1,60 24,50 2,82 5,25 10,86 0,34

72,54 13,27 0,12 1,81

TiOa Fe20 3 FeO CaO 1,32 N a20 3,01 MnO MgO 0,21 K 2o 3,91 0,80 p 2o 5 H 2o + 3,63 H ,o 0,27 Izzítás + ,3,5—5,0 B itum en C-szerves СО, Összes S 0 3 A v izsgálatokat 105 °C-on száríto tt m intákból végez­ ték, a szám ok átlag érték ek et jelölnek.

A két anyag beltartalm i param étereit az 1. táblázatban, míg a kapilláris víztartalom alaku­ lását az 1 . ábrában tü n te tjü k fel. A szántóföldi kísérletek beállítása előtt azon­ ban tenyészedényekbe JX —92. hibridkukoricát v e te ttü n k az alábbi kezelésekkel: 1. Kontroll, alaptalaj (gyenge term őképességű Duna—Tisza közi homok). 2. A lginit és perlit 50:50% térfogatarányban. 3. A lginit (önmagában). A fészkenkénti, illetve tenyészedényenkénti ásványi anyag töm ege alginitból hektáronkénti F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

K A P I U Á R I S Y IZ E M E L É S A L A K U li S A /mm/ H A Z A I A L S m i T УАЬАМ ДТ Ш И И - Ш И 1

K B Y ER ÉK gK B EH

2—3 tonna lenne, míg a keverékből ennek m integy 50% -ára lenne csak szükség. A te ­ nyészedényes kukorica-tesztnövénnyel végzett kísérlet során az alginittal és az alginit és perlit kom binációjával kezelt növények korábban csí­ ráztak és fejlődésük ütem e is gyorsabb volt, m int a kontroliközegben. A 2. sz. táblázatból láth|ató, hogy a 41 napig nevelt kukoricanövények magassága, zöld-, valam int száraztömege szignifikáns differenciát jelzett a kontrolihoz viszonyítva. A 3. sz. táblázat a kukorica szárazanyagában m ért ásványi anyagok alakulását tü n teti fel a kezdeti fejlődés szakaszában, m ind a kezelések hatására, m ind pedig növényi részenként.

A tenyészedényes kísérlet tapasztalatai alap­ ján az alginitot, előkezelés nélkül, szántóföldi kisparcellás kísérletekhez is felhasználtuk. 1983. augusztus 1-én m ásodterm ényként ku­ koricát vetettünk szántóföldön kisparcellás, vé­ letlenblokk elrendezésű, 5 ismétléses kísérlet keretében: parcellánként 2 0 — 2 0 tővel (hektá­ ronként 50 000 növénnyel). A növényeket 6 8 napos életkorban, október 6 -án takarítottuk be. Ez az életszakasz a te r­ mesztés szem pontjából a silókukorica fejlődésé­ nek igen korai szakaszának tekinthető. Ezért értékeltük külön a levél-, szár- és csőkezde­ m ény arányait. A betakarított biomassza zöld, m ajd a szokvány módon szárított szárazanyag­ töm egének alakulását a 4. sz. táblázat adatai tüntetik fel. A szárazanyag alakulása jól tükrözi az algi­ nit, valam int az alginit—perlit keverék hatását a növényi anyagcsere-folyam atok m eggyorsulá­ sára és ezzel egyidejűleg a csőkezdemény kiala­ kulására is. A kukorica fejlődése, zöld- és száraztömegé­ nek egységnyi terü letre való növekedésének tendenciája szignifikáns differenciát m utatott a kezelések hatására. Figyelem m el a korai életszakaszban betakarí­ to tt kukorica többoldalú értékelésére, ebben a kísérletben kiem eltük a növények gyökérzetét is. Ennek célja az volt, hogy m egvizsgáljuk a gyökérzet száraztömegét, valam int az abban ta ­ lálható m akro- és m ikroelem ek mennyiségét, m ert a növények a term ésképzés m egindulását követő szakaszban elvesztik, illetve csökkentik a gyökéren való táplálkozó-képességüket. A gyökérm osást az egyetem kém iai tanszékén ki2. sz. táblázat

Tenyészedényes kukoricateszt növénnyel végzett kísérlet paramétereinek alakulása a kezelések hatására K ertészeti Egyetem, JX —92. 1983. Növénym agasság (10—10 növény átlaga) cm (x)

Kezelés K ontroll A lginit + p erlit A lginit

%)

86,6 113,6 123,6

+ 31,1 + 42,7

Zöldtöm eg tenyészedény+ (g)

Száraztöm eg tenyészedény+ (g)

770 1480 1910

12,31 21,57 25,71

S zD5o/o = 24,50 ■ S zD5„/o = 198,63 F -é rté k = 6,49* F -é rté k = 89,62*** C V % = 14,54 CV % == 9,80 *Jelzés: a kísérlet 3 kezelésben 5 ism étléssel véletlen-blokk elrendezésben v o lt értékelve.

SzDg0/o = 2,86 F -érték = 61,13*** CV % = 9,86

3. sz. táblázat

Silókukorica tesztnövény tenyészedényes kísérlet JX—92 hibrid béltartalmának alakulása Á sványi anyagok alak u lása a szárazanyagban m érve KezeleseK és növényi rész

Kontroll Alginit + perlit Alginit

levél szár gyökér levél szár gyökér levél szár gyökér

N 2,59 2,51 1,41 2,50 2,32 1,42 2,30 2,05 1,05

P 0,290 0,410 0,195 0,290 0,390 0,205 0,295 0,370 0,220

К %

Ca

4,71 6,00 3,09 4,50 6,39 3,30 4,25 6,38 3,19

3,30 0,65 0,65 0,64 0.48 0,52 0,59 0,60 0,60

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

Mg

Fe

Mn

Zn

Cu

76 200 69 83 200 100 70 200 65

13 9 12 12 8 51 12 13 9

m g/kg 0,20 0,32 0,19 0,17 0,32 0,22 0,19 0,32 0,13

185 75 480 170 145 750 250 560 620

85 60 22 80 70 30 80 75 25

41

4. sz. táblázat

Másodvetésű silókukoricaként betakarított 68 napos tesztnövény zöld- és száraztömegének alakulása a kezelések hatására D una—Tisza közi hom oktalaj, JX —92 Kezelés K ontroll A lginit A lginit és perlit (50 : 50 tf%) A lginit és p erlit (75 : 25 tf% )

S zárazan y ag ­ töm eg kg/p arcella

Többlet %

16,6 24,5

0,427 0,605

+ 41,8

25,6

0,593

+ 39,0

27,9

0,596

+ 39,7

A növény részeinek a rá n y a % , __,, . csőkezdelevel : szar : m eny

Zöldtöm eg kg/parcella

T öbblet­ term és %

3,60 4,40

+ 22,2

19,5 27,3

63,9 48,2

4,70

+ 30,6

29,4

45,1

4,30

+ 19,4

27,9

44,2

S zD 5„, = 0,054 F -é rté k = 22,91*** CV % = 7,20

SzDgo/0 = 0,39 F -é rté k = 13,20*** C V % = 6,50

Jelölés: SzDn«/,, érté k k el vizsgáljuk a kezelések között szignifikánsan m érh ető átlag é rték e k különbségét. Az F-érték a kezelések átlag ai között v aria n cia analízissel szám íto tt szignifikáns d ifferen ciát jelöli. * = P 5%, ** = P = 1%, m íg *** — P = 0,1% szin ten jelzi a tá b láz ati érté k k el szám íth ató kezelések közti különbséget. A CV, vagy s% (coefficient of v ariation) a k ísérleti m u n k a pontosságát jelöli.

5.

sz. táblázat

Alginit és perlit hatásának vizsgálata kukoricanövény béltartalmában K ezelés és növényi rész

P

N

К

Ca

Mg

Fe

%

Mn m g/kg

Zn

Cu

Kontroll

levél szár csőkezdem ény gyökérzet

2,46 1,12 1,88 1,07

0,290 0,225 0,428 0,130

2,21 1,47 2,25 1,50

1,54 0,35 0,21 0,70

1,08 0,66 0,58 0,61

760 180 300 3530

200 35 60 228

62 61 89 68

14 6 9 17

Alginit

levél szár csőkezdem ény gyökérzet

1,90 0,87 2,00 0,96

0,225 0,154 0,445 0,110

2,00 1,38 2,21 2,00

1,51 0,40 0,20 0,50

1,08 0,77 0,60 0,57

810 150 180 3150

178 34 55 105

47 44 82 50

10 2 10 14

Alginit + perlit

levél szár csőkezdem ény gyökérzet

2,47 0,87 1,83 1,00

0,225 0,178 0,420 0,140

2,18 1,50 2,32 2,15

1,60 0,45 0,25 0,45

1,00 0,65 0,56 0,50

745 150 330 3300

180 40 62 120

51 46 85 52

8 2,5 10 16

levél szár csőkezdem ény gyökérzet

2,40 1,15 2,30 0,62

0,280 0,200 0,460 0,104

2,05 1,70 2,25 1,70

1,45 0,40 0,25 0,35

1,00 0,76 0,52 0,35

330 92 194 3090

62 30 50 108

85 55 76 37

10 5 3 9

(50 : 50 tf%)

Alginit + perlit (75 : 25 tf%)

6.

sz. táblázat

Fe : Zn és P : Zn arányainak módosulása (mg) az alginit, valamint az alginit és perlit hatására silókukorica-növényben

7. sz. táblázat

Grüne Perle zöldborsó-tesztnövény 42. napján mért adatok alakulása a kezelések hatására (szántóföldi, k isparcellás kísérletekben, 1983.)

Soroksár, 1983 Kezelés és növényi rész

Kontroll

Alginit

50% alginit 50% perlit

75% alginit 25% perlit

42

Fe/Z n

P /Z n

levél szár csőkezdem ény gyökérzet levél szár csőkezdem ény gyökérzet

12,25 2,95 3,37 51,91 17,87 3,40 2,19 63,00

4,67 3,68 4,80 1,91 0,27 3,50 5,42 2,20

levél szár csőkezdem ény gyökérzet

14,60 3,26 3,88 63,46

4,41 3,86 4,94 2,69

levél szár csőkezdem ény gyökérzet

3,88 1,67 2,55 83,51

3,29 3,63 6,05 2,81

Kezelés

K ontroll A lginit A lginit és p erlit (50 : 50 tf% ) A lginit és p erlit (75 : 25 tf% )

H a jtá s ­ G y ö k é rH a jtá s G y ö k é rré sz ré sz ré s z rész z ö ld ­ n y e r s - a r á n y á n a k a l a k u lá s a tö m e g (g) tö m e g (g) %

77,7 86,0

21,5 28,7

78,32 74,90

21,68 25,10

145,0

39,0

78,80

21,20

80,0

31,0

71,70

28,30

S zD5% = 15,23 F -é rté k = 45,17*** C V % = 9,81

S z D 5% = = 6,50 F -é rté k == 12,54** C V % == 13,52

dolgozott m ódszerrel végeztük és elem eztük: választ keresve arra, hogy m ennyi lesz a nö­ vény rendelkezésére álló tápanyag a gyökérzet­ ben a 6 8 napos életkorú kuikorica-tesztnövénynél. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

A talajjavító anyagokkal kezelt talajb an a növények gyökérzete erősebb, nagyobb felületű és m ennyiségileg is több volt m int a kontroll parcellákon. A kontrollnövények gyökérzeté­ ben relatíve nagyobb értékeket m értünk n itro ­ génből, m agnézium ból és kalciumból, viszont ezeknél a csőkezdemény a rá n y a kisebb volt, m int az alginit, valam int alginit és perlittel ve­ te tt növényeknél. A m akro- és m ikroelem ek növényrészenkénti m egoszlása is figyelm et érdem el (5. sz. táblá­ zat). A kezelések hatására jav u lt a kukoricatesztnövénynél an n y ira fontos foszfor, cink és vas aránya is (6 . sz. táblázat). A silónak, vagy csalam ádénak term elt kuko­ ricáknál a takarm ányozás szem pontjából a le­ vél és a csőrész szárazanyaga és béltartalm a m indig jelentős. Így a gyökerekhez adagolt al­ ginit és alginit-perlit anyagainak feltáródása m ár az első évben kedvező hatást fe jte tt ki. Egyéb­ ként is a viszonylag rövid tenyészidejű hibridkukoricánál a gyökérzet szám ára nem kellett

hosszú u tat m egtenni a tápanyagok elérése cél­ jából. Ez biotechnikailag távlatilag m ég jelentős tény lehet a korszerű, bányaipari anyagok felhasználásával végzett term elési folyam atoknál. Hasonló tapasztalatokat szereztünk a másik, az 1983. évben v etett tesztnövényünknél: a G rüne-P erle étkezési borsónál is. Ezt szintén m ásodvetésként, 4 ism étlésben, véletlen-blokk elrendezésű szántóföldi kisparcellás kísérletben figyeltük. A növényt 42 nap után vegetatív nö­ vekedés közben vizsgáltuk. A 7. sz. táblázatban m egadott m ennyiségi adatok szerint a kezelések hatására a hajtásrész zöldtömege P = 0,1% szinten, a gyökértöm ege P = 1% szinten, jel­ zett szignifikáns differenciát. A hajtás és gyö­ kérrészben m ért m akro-, valam int m ikroelem ek és azok közötti a rán y t a 8 . és 9. sz. táblázat adja meg. A h a jtá s és gyök érzet arán y a a na­ gyobb adagú p e rlit hatására volt a legnagyobb. A gyökérzet fejlődése egyébként szélsőséges időjárási viszonyok között is kom penzálni ké­ pes a kedvezőtlen klím ahatásokat. 8. sz. táblázat

Alginit, továbbá alginit és perlit hatása a borsónövény (42 napos) beltartalmi adatainak alakulására N

K ezelés és növényi rész

Kontroll Alginit

Ca

Mg

Fe

%

Mn m g/kg

Zn

Cu

112

109 116

17 34

hajtásrész gyökérrész

4,64 3,76

0,458 0,390

3,20 2,56

3,50 2,20

0,90 2,17

660 3450

340

h ajtásré sz gyökérrész

5,50 3,00

0,530 0,350

3,40 2,62

3,25 1,55

0,96 2,25

450 3400

100 150

101

116

3 32

h ajtásrész gyökérrész

4,80 3,20

0,480 0,380

3,30

3,20 2,50

1 ,0 2

600 3450

110

2,68

390

114 130

16 33

h ajtásré sz gyökérrész

6,02

0,570 0,420

3,60 2,44

3,05 1,60

1,00

106

116 89

20

Alginit + perlit (50 : 50 tf% )

Alginit + perlit (75 : 25 tf% )

3,42

9. sz. táblázat

A kezelések hatása a 42 napos zöldborsó hajtás- és gyökérrészében mért ásványi anyagok alakulására Kezelés és növényi rész

N /P

N/K

Ca/M g

Hajtás

10,13 10,37

1,45 1,61

3,88 3,39

10,00

1,45

3,13

10,56

1,67

3,05

9,64 8,57

1,46 1,14

1,01 0,68

8,42

1,19

0,94

8,14

1,40

0,74

K ontroll A lginit A lginit + (50 : 50 A lginit + (75 : 25

p erlit tf%) p erlit tf%)

Gyökér K ontroll A lginit A lginit + (50 : 50 A lginit + (75 : 25

p erlit tf%) p erlit tf% )

2,65

2Д6

480 3180

200

16

adagja 5 to n n a/h ek tár volt, illetve a többi ke­ zelés ennek m egfelelő arányban k e rü lt bedol­ gozásra most m ár a szántott réteg mélységéig. A 10— 10 m 2 alapterületű parcellákról (a növé­ nyek tenyészterülete 0,28 m 2) a csöveskukorica­ term és az alábbi értékeket adta:

Kezelés K ontroll A lginit A lginit és p erlit (50 : 50 tf%) A lginit és p erlit (25 : 75 tf% )

Csöves term és kg/parcela

E ltérés %

6,36 7,42

+ 16,6

7,70

+ 21,2

8,30

+ 30,5

SZD5% = 0,91 F -é rté k = 8,06** CV% = 7,66

Az előzetes kísérletek alapján ugyancsak JX — 92 hibridkukoricát term eltü n k 4 kezelésben, 4 ism étléssel az 1984. évben. A szántóföld tala ja azonos volt az előző évihez. Itt azonban a ta r ­ tós, talajjavító hatás érdekében az alapalginit A növényi m inták vizsgálatát a K jeldahl-féle roncsolás u tán Contiflo-folyam atos vegyelemzőF Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

vei, M ahr, M.—Pungor, E. (1977) m ódszere sze­ rin t végeztük a nitrogén és foszfor m eghatáro­ zása érdekében. A kálium m eghatározása ron­ csolás után lángfotom etriásan, m íg a kalciumé és m agnézium é a ham u sósavas oldatából atom abszorpciós m ódszerrel történt.

43

10. sz. táblázat

Kukorica szemtermésében mért makro- és mikroelemek alakulása a kezelések hatására (1984) K ertészeti Egyetem , K ém iai T anszék N

Kezelés

P

К

Ca

Mg

Fe

Zn

Си

%

K ontroll A lginit A lginit és p erlit (50 : 50 tf% ) A lginit és p erlit (25 : 75 tf% )

Mn m g/kg

В

Ti

1,24 1,20

0,34 0,36

0,49 0,48

0,066 0,054

0,22 0,22

19,87 23,33

22,71 23,65

2,02 4,13

5,60 5,44

2,83 2,37

> 0,5 > 0,5

1,40

035

0,50

0,063

0,22

20,82

21,80

3,10

5,82

2,58

> 0,5

1,30

0,36

0,49

0,063

0,21

22,70

22,70

2,40

5,39

3,31

> 0,5

11. sz. táblázat

Kukorica szemtermésében mért ásványi elemek egymásközti arányainak alakulása a kezelések hatására Kezelés

N /P

N/K

Ca/Mg

K ontroll A lginit A lginit és p erlit (50 : 50 tí% ) A lginit és p erlit (25 : 75 tf%)

3,64 3,33

2,53 2,50

4,00 3,61

, K + C a+ M g Zn/M n N+p

P /F e

P /Z n

Zn/Fe

M n/Fe

0,30 0,24

171.1 154,3

149,71 152,21

1,14 0,01

0,28 0,23

4,05 4,34

0,49 0,48

2,80

0,28

168.1

160,55

1,04

0,27

3,74

0,42

2,60

0,30

158,5

158,59

1,00

0,23

4,31

0,45 12. sz. táblázat

Tenyészedényes paradicsom alginit és perlites közegek hatása a zöld növényi részek alakulására I d ő p o n t o k V III. 22.

VII. 26.

IX. 2.

Levélzet 34,89 g 64,69 g

58,62 g 120,28 g

3,18 SzDoio, = F -é rté k = í115,6***

SzDnio; = 24,71 F -é rté k = 1037,4***

K ontroll A lginit és p erlit

62,72 g 76,55 g S zD qi% = 11,38 F -é rté k = 50,09**

Szárrész 38,31 82,75

21,45 40,08

K ontroll A lginit és p erlit S zD5% = F -é rté k =

13,89 18,09**

SzD10/o = F -é rté k =

48,65 66,37

20,38 161,26**

SzDio°/( = 14,89 F -é rté k = 7,82+

Gyökérzet 22,62 39,85

K ontroll A lginit és p erlit ^ Z®5% = F -é rté k =

11,7 21,84*

A növényi anyag, illetve a 10. sz. táblázatban összefoglalt m ikroelem ek m eghatározása az egyetem kém iai tanszékén kidolgozott előkészí­ tés után az ICAP—'9000 jelzésű, plazm agerjesz­ tésű m ikroelem -analizátorral több paralellel ke­ rü lt m érésre. A 138 napos tenyészidejű kukorica szem ter­ m ésében m ért m akro- és m ikroelem ek szintje a kezelések hatására m ár az első évben is kielé­ gítő volt. Az egyes elem ek egymás közötti ará ­ ny át a 1 1 . sz. táblázat adatai tü n te tik fel. Az 1984. évben a kukorica tesztnövénnyei végzett kísérleten kívül azonos alginit és perlit arányokkal, paradicsom m al is szántóföldi kísparcellás kísérletet állítottunk be. Ezzel p árhu­ zamosan tenyészedényekben folyam atosan vizs­ gáltuk a két anyag hatását paradicsom-teszt* növényre. A VF— 145. jelzésű paradicsom palán­ ták a t 4 literes konténerekbe helyeztük. K ont­ rollként hom okkal k e v e rt tőzeget m űtrágyával kiegészítve alkalm aztunk.

44

23,02 37,57

24,30 51,51 SzD010/|) = F -é rté k =

25,88 183,52***

SzD10/o = 12,55 F -é rté k = 45,47***

A tény észedények alaptalaja, az alábbi öszszetételű volt: H u­ m usz

pH

N itr o g é n N 03 NH4

7,4

23,9

% 3,6

15,0

P

К

Mn

Zn

Cu

5,5

5,6

m g/kg 328

344

25

A konténereket a kezelésekben 50% -ban alaptalajjal, míg az alginit- és perlit-kezeléseknél 50% -ban a k é t anyag 1:3 térfogatarányos (25:75 tf% ) keverékével töltöttük meg. A tenyészidő folyam án három időpontban, kezelé­ senként 4-4 ism étlésben bontottuk szét a növé­ nyeket, am ikor növényi részenként a zöld- és száraztöm eget m értük. A 12. és 13. sz. táblá­ zatban foglaltuk össze a variancia-analízis é rté­ kelését, a 2. és 3. áb rák is ezek tendenciáit tü n te tik fel. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (19S5. é v ) , 1— 2. s z á m

13. sz. táblázat

Tenyészedényes paradicsom szárazanyag alakulása növényi részenként az alginit- és perlitkezelés hatására Kezelés

I d ő p o n t o k V III. 22.

VII. 26.

IX. 2.

Levélzet K ontroll A lginit és perlit SzD10/o = F -é rté k =

4,62 g 8,73 g

7,68 g 15,17 g

3,73 40,07**

F -é rté k = 31,69**

S z D 5«/o

=

4,22

8,99 g 11,64 g SzD5% = F -é rté k =

4,54 3 ,4 1 N.s.

Szárrész K ontroll P erlit és alginit

5,62 11,03

1,45 3,28 S zD j^ = 0,93 F -é rté k = 118,92***

SzDgo/^ = 4,13 F -é rté k = 17,16*

7,98 7,47 SzD-0/o == 0,73 F -é rté k = 4 , 1 8 N.s.

Gyökérzet K ontroll A lginitos p erlit

1,11 2,49

2,50 4,81 SzD5% = 2,13 F -é rté k = 11,26*

SzD1% = 1,05 F -é rté k = 160,41*** M egjegyzés: *** = a kezelések ** = a kezelések * = a kezelések + = a kezelések

között P között P között P között P

= = = =

0,1% 1 % 5 % 10 %

szinten szinten szinten szinten

v an v an v an v an

SzD g
szignifikáns d ifferencia szignifikáns d ifferencia szignifikáns differen cia szignifikáns differencia

ki

гш

5,74 11,07

ftiBlml*»» as aiglnit - parHI kaaaMa haltaira (Iаир««««**">aa ktofelat) ‘

A m intavétel m ásodik időszakában m ár te r­ m ést hozott az alginit-perlites kezelés növényállom ánya. így ennek tudható be a 14. táblázat néhány m ikroelem ének m ódosulása is a kont­ rolihoz viszonyítva főleg a cink, bőr, molibdén esetében. Az alginit biogén eredetére utal viszont a kis koncentrációkban m ért bőr-, vanádium -, titán-, szeléntartalom is. A bőrt az eru p tív kőzetek (perlit), kisebb m ennyiségben tartalm azzák, m int az üledékes kőzetek. M ennyisége a tengervízben viszont 5— 25 mg/1 értéket is elérhet, Paradicsom -tesztnöF Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m . (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

vényünk az alginit-perlit keverékes közegbe tö rtén t á tü ltetést követő 40. napon m ár érzé­ kelte ezt: a levélzetben 50%-os többletet m ér­ tünk. A vanádium a tengervízben 0,002 ppm m enynyiségben található, de a tengeri növények 2 ppm koncentrációban is tartalm azhatják. Az iro­ dalom szerint (Welch—Huffm an) a paradicsom és saláta szám ára nem esszenciális jellegű. A VF—145, trópusi paradicsom unk m indkét m é­ rési időpontban, főleg az alginites tenyészedényekben m érhető vanádium -értékeket adott. Pais I. (1980) szerint elősegíti a különböző kékés zöldalgák nitrogénkötését, ezek szám ára a vanádium esszenciális jellegű. Dingley és m un­ katársai (1981) szerint a vanadátok és foszfátok között a szállításban versengés van, a szulfátés krom átionok azonban nem akadályozzák a transzportot. A króm (Cr), amely gyakori elem a talajok­ ban és vizekben, kim utatható volt a növényi részekben is. A konténeres paradicsom érett ter­ m ésében is jelen volt m ind a kontroll, m ind a kezelt term őközegben nevelt növényeknél (14. táblázat). A titá n növényi részenkénti vizsgálata során jól érzékelhető, hogy m ind a 40., m ind a 67. napos paradicsom növényben m érhető volt. Első­ sorban a növények gyökérzetében (3,1— 4 mg), de a levél és szárrészek is tartalm aztak, kis m ennyiségben titán t. A kontrolihoz viszonyítva itt is az alginit-perlites kezelések növényeinél m értünk m agasabb értékeket. A szelén szárm azási helye szerint lehet vul­ kánikus, vagy tavi ered etű m ikroelem. Az alginit-perlit-kezelésekben éppen úgy m egtalálható volt a paradicsom -tesztnövény egyes részeiben, m int a kontrolinál. A m ért értékek nem toxiku­ suk, hiszen a talajokban, illetve a kísérletben összeállított ásványi keverékekben az irodalom szerint m egjelölt határok között mozognak.

45

14. sz. táblázat

Paradicsom tenyészedényes kísérlet szárazanyagában mért elemek alakulása a tenyészidő folyamán V F—145. p arad icso m h ib rid Időpont, kezelés növényirész

В

Mn

Mo

163,9 101,8 392,5

21,2 5,6 11,5

27,3 14,5 23,4

5,2 3,0 4,1

141,8 117,3 260,1

33,2 16,5 6,3

29,4 18,4 12,8

5,9 1,9 2Д

118,4 68,0 223,8

36,8 12,6 10,2

40,4 43,3 40,4

3,7 0,5 1,8

107,2 51,8 190,8

26,8 10,5 15,6

27,9 20,7 25,2

3,6 0,5 1,6

Fe

Cr Ti m g/kg

Cu

Zn

Se

Ga

A1

1,4

0,4 0,6 0,5

0,5 0,1 4,0

60,8 20,1 20,7

38,3 35,3 39,1

2,1 3,5 3,3

1,6 1,0 1,1

409,5 98,8 401,0

0,6 2,0

0,4 0,3 0,7

0,9 1Д 4,1

60,5 17,1 40,7

34,2 44,1 37,3

3,1 1,2 1,4

1,0

0,02 0,01 0,01

0,4 0,2 0,2

0,1 0,1 0,1

24,4 20,9 31,9

78,7 30,7 37,0

0,5 0,1 0,08

0,02 0,8

0,2 0,1 0,1

0,2 0,4 3,1

12,5 9,3 15,3

36,8 25,5 39,0

1,3 1,6 1,0

V

VII. 26.

Kontroll levél szár gyökérzet Alginit és perlit levél szár gyökérzet V III. 22.

— —

—

79,0 56,7 144,0

—

—

Kontroll levél szár gyökérzet Alginit és perlit levél szár gyökérzet

—

123,3 64,2 199,6

— —

0,04 0,07 0,04

97,5 31,4 28,5

15. sz. táblázat

Tenyészedényes paradicsomkísérlet termésében mért elemek alakulása 1984 Időpont, kezelés

N

P

B éltartalo m alak u lá sa a term és szárazan y ag ára v o n atk o ztatv a Mg Fe Mn Zn В Ca Mo Со Cu A1 m g/kg

К %

V III. 22. K ontroll A lginit és p erlit

1,87 3,94

0,51 0,54

4,55 3,88

0,36 0,22

0,25 0,27

64 76

10 11

92 28

10 11

0,92 1,10

X. 15. K ontroll A lginit és p erlit

1,20 2,00

0,53 0,53

4,12 4,15

0,14 0,14

0,29 0,29

25 29,5

10 10,8

19 20,6

11,8 15,6

1,4 1,6

< 0,01 < 0,02 0,2 0,2

5,5 5,5

< 30 < 30

4,6 5,8

> 14 > 14

Cr

> 0,5 > 0,5

16. :sz. táblázat

Szántóföldi kisparcellás kísérlet termésében mért elemek alakulása V F—145 p arad icso m Duna-—Tisza közi hom oktalaj

P

К

Ca

Mg

Fe

Mn

Zn В m g/kg

Со

Cu

Cr

Li

Mo

0,5

—

0,03 —

0,66 0,6

—

0,32

0,85

—

0,08

0,69

K ezelés

N

Kontroll

1,81 2,49

0,37 0,45

4,8 5,1

0,15 0,16

0,31 0,37

22,1 25,9

9,4 11,0

14,1 18,0

15,4 19,6

0,24 0,30

7,3 9,3

2,40

0,35

5,1

0,16

0,35

26,1

12,4

18,0

17,4

0,32

9Д

2,96

0,37

5,2

0,11

0,34

31,5

13,0

21,9

16,7

—

A lginit A lginit + (50 : 50 A lginit + (25 : 75

% p erlit tf% ) p erlit tf% )

A növényi részekben m ért réz értékei kissé m agasabbak az irodalom által előírtaknál (Mengel, 1976) A m angántartalom változása az egyes növényi részekben az alginitos kezelések hatá­ sára a finom abb agyagjellegű szemcsefrakciók h atására utal. A szántóföldi kisparcellás paradicsom -kísérle­ tet 10— 10 m !-es véletlenblokk elrendezésű te­ rü lettel állítottuk be. A talaj szántott rétegének m élységéig bem unkált alginit 5 tonna volt hek­ táronként. A további kezelések ennek m egfele­ lően — térfogatarány szerint — 50:50 alginit és perlit, továbbá 25:75 tf % k e v e rt adagokban kerültek kiju ttatásra. A paradicsom palántákat (VF— 145.) 1984. június 12-én ü ltették ki az elő­ kezelt parcellákra. A b etakarítást két alkalom m al végeztük, ahol az alginit, valam int az alginit-perlitkezelések ja­ vára a term ések P = 1% szinten jeleztek szigni­

46

10,2

fikáns differenciát a kezeletlen parcellák te r­ m ésével szem ben. A paradicsom bogyóterm ésé­ nek szárazanyag-tartalm a 0,6— 1,1% -kal volt m agasabb a kezelt parcellákon, továbbá a refrakció % -a is kedvezőbb volt. A term és béltartalm ának értékelését a 16. táblázat adatai foglalják össze. Itt az alginitet talajjavító jelleggel m unkáltuk a parcellák tala­ jába. A m ennyiségi és a m inőségi változások je ­ lentkezése m ár az első évben értékelhető volt, ami — rem élhetőleg — a további m egfigyelések során is tartós m arad. A béltartalom szem pontjából fontos elem ek­ nél több paralellel tö rté n t m érés során az alábbi összefüggéseket ta lá ltu k : Szántóföldi paradicsom bogyóterm ésben m ért elem ek, mg/kg A friss paradicsom élelm iszer-konzervipari értékm érő adatait a 17. sz. táblázatban foglaltuk össze. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

В

Zn

Cu

Fe

15,4 19,6

14,1 18,0

7,3 9,3

22,1 25,9

17,4

18,0

9,1

26,1

16,7

21,9

10,2

31,5

Kezelés K ontroll A lginit A lginit és p erlit (50 : 50 tf%) A lginit és perlit (25 : 75 tf% )

0,80 .. . SzD5% = F -é rté k = 15,1 ** .. . A CV % -a 2,9—4,8 között váltakozott.

1,54 50,68*** . . .

4,87 5,92*

0,88 . . . 21,3 * * ...

17. sz. táblázat

Szántóföldi kisparcellás kísérlet érett paradicsom-termésben mért adatok, 1984 K ertészeti Egyetem , K ém iai Tanszék Kezelés

Term és szárazanyag %

pH

R efrakció %

C u k o rtartalo m glükózban %

Sav borkősavban m érve °/oo

5,10 5,3

4,3 4,4

4,5 5,1

2,1 2,5

3,8 3,2

5,35

4,4

5,0

2,8

3,8

4,95

4,3

5,0

2,8

3,5

K ontroll A lginit A lginit és p erlit (50 : 50 tf%) A lginit és p erlit (25 : 75 tf%)

Ö SSZEFO G LALÁ S Tenyészedényes és szántóföldi kisparcellás kí­ sérletekkel sikerült m atem atikai statisztikailag megbízható kapcsolatot találni a hazai alginitnek, továbbá az alginit és p erlit keverékeknek a növénynevelésre gyakorolt hatására nézve. A különböző tesztnövényekkel végzett kísérletek folyam án beigazolódott, hogy a kezelések hatá­ sára tápanyag-dinam ikailag reagáltak a zöldés szárazanyagtöm eg tekintetében vizsgált nö­ vényfajaink. Ezeket a vizsgálatokat nem csak a term és, hanem az egyes növényi részek össze­ függésében is elvégeztük és túlnyom órészt szig­ nifikáns különbséget találtunk. A tenyészedé­ nyes kísérleteknél 40—75% -kal m értünk több hajtásrészt a kontrolihoz viszonyítva. Szántó­ földi kisparcellás kísérleteknél pedig egységnyi területről silókukoricánál 22—30% -kal n ő tt a zöld-, valam int 39—41% -kal a szárazanyagtö­ meg az alginit, valam int az alginit- és perlitkezelések hatására. Csöveskukorica term éstöm e­ gét 16—30% -kal növelte az alginit és perlit keveréke. T ekintettel arra, hogy a mezőgazdaság egyre nagyobb érdeklődést tanúsít az olyan term észe­ tes anyagok iránt, am elyek a növények szám ára nem toxikusok és a táplálékláncba kerülve nem okoznak károsodást, ezért a növények b éltartal­ m át is m egvizsgáltuk az egyetem kém iai tan ­ székének ICAP—9000 jelzésű plazm agerjesztésű m ikroelem -analizátorával. A vizsgálatok folyam án kiderül,t hogy a fel­ használt ásványi anyagok term észetes m ikro­ elem -forrásként is felhasználhatók a növények anyagcsere-folyam atainak gyorsításához, a ter­ més töm egének növeléséhez és a term és béltar­ talm ának javításához. Gazdaságos felhasználás azonban csak akkor érhető el, ha a vizsgált alginit talajjavítás szem pontból kiváló beltartalm i param étereit (hum usztartalom , ásványi anyagok F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

összetétele stb.) kiegészítjük olyan könnyebb térfogattöm egű, a javítandó talaj fizikai tu laj­ donságainak m egfelelő szem csem éretű és hal­ m azsűrűségű duzzasztott perlittel, amely a ta­ lajok víz-, levegőd és tápanyag-gazdálkodását tovább tu d ja javítani. Ebben az esetben a ter­ m észetes alapanyagú hazai bányaipari anyagok köre bővül és a népgazdaság által igényelt, nagy term elési értéket képviselő növényfajok korsze­ rű, gazdaságosabb term elését folyam atos talaj­ javítási program keretében el lehet érni. I R O D A L O M [1] Dingley. A. F. A . L .-et al.: Biochim . Biophys A. 649. (1981.) [2] Frenyó V.: N övényélettan I. (Mg. Kiadó, Budapest, 1959.) [3] G yőri D.: A talaj term elékenysége (Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1984.) [4] K örös E.: B ioszervetlen k ém ia (Gondolat, B uda­ pest, 1980.) [5] M engel K .: A növények táplálkozása és anyagcse­ ré je (Mezőgazdaságii Kiadó, Budapest, 1976.) [6] Pais I.: A m ikrotáp an y ag o k szerepe a m ezőgazda­ ságban. (Mezőgazdasági Kiadó, B udapest, 1980.) [7] Pa pp K.: A dohány táp láló an y ag -ellátása a fejlő­ dés k o rai szakaszaiban (K ertészeti Egyetem, Köz­ lem ényei Vol. XL. 1976.) [8] Kádárné, Papp K .: H azai p erlitf elhasználás lehe­ tőségei a k o rszerű növényterm elésben (K andidá­ tu si disszertáció, B udapest, 1979). [9] Pa pp K .: A p erlit és az erőm űvek pern y éin ek m e­ zőgazdasági és kertészeti felhasználása (Tudom ány és M ezőgazdaság VII. 4. sz. B udapest, 1970.) [10] Solti G.: O lajp ala a növényterm elésben (Élet és T udom ány 1982. 1. sz. 13:14 p. [11] Szabó J .: Békés és C sanád m egye geológiai viszo­ nyok és ta lajn em e ism erete (Budapest, 1861). [12] Szabó J.: Heves m egye földtani leírása (Eger, 1868.) [13] Tóth K.: K u tatáso k a n y ers- és duzzasztott perlit m inőségének ja v ítá sára (Szilikátipari K özponti K u­ tató és Tervező Intézet, Ju b ileu m i Tudom ányos Ülésszak, Budapest, 1978.) [14] V oisin A .: B oden und P flanzen Schicksal fü r Tier u n d M ensch (M ünchen, 1958.) [15] W elch. R. M.—H u ffm a n , E. W. D.: P la n t Physiol. 52/1973.

47

DR. К. P A P P : The ef fect of th e alginlte-perlite m ix ­ ture in the productive soil layer In th e context oi H ungarian agroperlite crop pro­ duction technologies, th e staff on th e D epartm ent of C hem istry of th e U niversity fo r H orticulture have been th e first to study th e com plex effect of th e m ix tu re of alginite and sw ollen perlite. As a resu lt of developm ent efforts, good results h av e been achieved in using alginite, a m ineral of high bulk density and containing v aluable organic and m in eral com ponents, even for th e production of field crops. By introducing the m ix tu re to proper depth into th e fe rtile soil layer, it has become possible to supply th e crops w ith n u t­ rien ts even during droughts. T he sw ollen p erlite grains, w ith pores closed or open, ex erted a favourable influence not only on th e soil stru ctu re , b u t they w ere able to continuously provide th e p la n t roots w ith m oisture. U pon th e effect of th e com plex m ix tu re the bulk of th e g reen an d dry stuff of several test-crops has grow n significantly. The h arv est yields per u nit are a an d the com position of m acro- and m icroelem ents as m easured in th e crops concerned, have been im proved. The organic an d m in e ral contents of alginite w ere beneficiated m ore efficiently in th e com plex m ixture. DR. K. P A P P : W irku n g m ischung im A ckerboden

der A lg in it-

u nd P erlit-

Im R ahm en d er A groperlit-Pflanzenzuchttechnologie in U ngarn haben w ir als erste die kom plexe W irkung einer aus A lginit und ex p a n d ie rte n P erlit bestehenden M ischung am C hem ischen L eh rstu h l der U n iv ersität fü r G arten b au u n tersucht. Im L aufe d er E ntw icklungs­ arb eit gelang uns zu erreichen, dass der A lginit m it h oher R aum dichte, w elcher dagegen w ertvolle orga­ nische und m ineralische Stoffe enthält, auch in den A ck erk u lturen m it Erfolg verw en d et w erden kann. Bei der E inarbeitung dieser M ischung in eine geeignete Tiefe des A ckerbodens k o nnte erreich t w erden, dass

-

H i

Dél-Amerika nagyobb részt hasít ki az alumínium világpiacából D él-A m erika 13 országának gazdasága erős szóró­ dást m u tat, a m it az egy főre jutó alum ínium fogyasz­ tás is tü kröz; V enezuelában több m in t 6 kilogram m , B olíviában viszont a fél kilogram m ot sem éri el. A kétkilogram m os átlag kevsebb, m in t egyhatoda az észak-am erikainak. B auxitot és tim fö ld et négy dél­ am erikai országban — B razilia, G uyana. S urin an és V enezuela — term elnek, alum ínium kohók pedig A r­ gentínában, B razíliában, S u rinam ban és V enezuelában m űködnek. D é-lA m erika bauxitterm elése 1983-ban valam ivel több m in t 9 m illió tonna volt, 25 százalékkal kevesebb az 1980-ban elért 12 m illió tonnás csúcsnál. Ebből helyben csak 4,2 m illió to n n á t dolgoztak fel tim földdé, am elyből term elése (és nagyjából a felhasználása is) 1,8 m illió to n n á ra rúgott. Az elsődleges alum ínium kohók term elése 1983-ban m integy 900 ezer tonna volt. A 13 ország alum ínium ­ felhasználása viszont csak 521 ezer to n n á t é rt el, m á­ sodlagos alum ínium ból pedig 65 ezer to n n á t állíto ttak elő. Összességében te h á t a kontinens jelentős nettó alu ­ m ínium exportőr: töm balum ínium ból, sa jto lt term ékkeből, huzaltuskóból és kábelből a kivitel tú lszárn y alja az im portot, hengerelt alum ínium term ékekből, fóliából, alum ínium csőből szerelvényáruból és építőipari a lu ­ m ínium profilokból viszont az exportnál több az im ­ port.

48

die P flanzen u n te r trockenen W itterungsverhältnissen fo rtd au ern d m it N ährstoffen v ersehen w erden können. Die ex p an d ierten P e rlitk ö rn e r von geschlossenen und offenen P o ren w irk ten günstig n ich t n u r auf das Bodengefüge aus, sondern kon n te au ch fü r das W ur­ zelw erk der P lan zen eine k o n tin u ierlich e F euchtigkeit gesichert w erden. U nter der W irkung d er kom plexen M ischung ist die Masse der G rün- und T rockensubstanz von m ehreren F läch en ein h eit eing eb rach te E rn te u n d die Z usam ­ m ensetzung d er in ih rem G ehalt gem essenen M akro­ und M ikroelem ente ist besser gew orden. D er G ehalt an organischen und m ineralischen Stoffen des Alginits kam in der kom plexen M ischung besser, w irksam er zur Geltung. д-р Клира Папп Влияние алъгинито-перлитовой смеси в растительно-производственной среде В рамках развития технологии агроперлитового выращи­ вания растений в Венгрии первым на кафедре химии Универ­ ситета садоводства было исследовано комплексное влияние смеси альгинита и вспученного перлита. В течение работ удалось достигнуть, что альгинит, имеющий большую объ­ емную плотность, но содержащий ценные органические и минеральные вещества, может успешно применяться и для культур вспаханных земель. Смесью, внесенной на соответ­ ствующую глубину вспаханной земли, было достигнуто; что растения непрерывно получали питательные вещества и во время засушливого периода времени. Вспученные, с от­ крытыми и закрытыми порами зерна перлита благоприятно воздействовали не только на структуру почв, но и могли непрерывно обеспечивать влагой корневую систему растений Под комллескным влиянием смеси явно возросла зеленая и сухая растительная масса большинства опытных растений. Улучшился урожай, собранный с опытных участков, и изме­ ренный состав содержания в них макро- и микроэлементов. Содержание органических и минеральных веществ в альгините более эффективно проявило себя в этой комплексной смеси.

rek D él-A m erika m in d bau x itb an , m ind v ízenergiában igen gazdag. B ecsült 520 ezer m egaw attos vízenergia­ p o ten ciálján ak azonban kevesebb m in t 10 százalékát aknázzák ki. A bizonyított b auxitkészletek nagyságát 6 m illiá rd to n n á ra becsüli, ez az ism ert világkészle­ tek n ek körülbelül egynegyede. Jelenleg m in d A uszt­ rálián ak , m ind N y u g at-A frik án ak nagyobb bau x itkészletei vannak, ezek kiaknázása is intenzívebben folyik. D él-A m erika első beuxitlelőhelyeit — G uyanában — m ég a m ú lt század végén fedezték fel. Igen ala­ csony v astarta lm a a guyanai b au x ito t különösképpen alkalm assá te tte m in d a tim földgyártásra, m in d egyéb vegyipari célokra. A guyanai b au x itb án y ák m a az á l­ lam i Biaco tu la jd o n á b an vannak. T erm elésük az á lla­ m osítás ó ta csökkent, és a korm ánym ost ism ét külm osítás óta csökkent, és a korm ány m ost ism ét k ü l­ földi tá rsa k a t keres az ú jo n n an fe ltá rt lelőhelyek k i­ aknázására. Míg G uyana b au x itk észleteit 1 m illiárd to n n á ra te­ szik, a szomszédos S u rin am b an ennek d u p lá ját fe lté ­ telezik (a k étm illiárd tonnából legalább 450 m illió to n n a a bizonyított). Az itten i b au x it alum ínium oxidta rta lm a általáb a n 45—50 százalék között mozog. A surinam i b au x itb án y á k at az Alcoa és a B illito n ellen­ őrzi. T erm elésük az 1970-es évek kzepétől h an y atló ­ ban van, am ió ta a korm ány új ad ó t v e te tt ki te rm e ­ lésükre. Az 500 m illió to n n á ra becsült venezuelai b au x itkészletből 200 m illió to n n a m egléte bizonyítva van, '

(Folytatás a 72. oldalon!)

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

DR. ÁGH PÁL

Savanyú homoktalaj javításának lehetőségei alginittel

A sav anyú hom oktalajok ja v ítá sa a 70-es évek egy­ oldalú tápanyaggazdálkodása m ia tt M agyarországon népgazdasági szinten is egyre nagyobb feladatot jelent. A problém akör vizsg álatára a Délsomogyi Mezőgaz­ dasági K om binát te rü le té n 1981-től különböző ta la j­ jav ító anyagok h atásm echanizm us-vizsgálatát végez­ tük, am i 'kiterjed t a jav ításo k költségére, ökonóm iai vonatkozásaira, alkalm azástechnikai kérdésekre. A v izsg álatb an olyan új anyagok is szerepeltek, m int az alginit, ugyanis nem csupán kém hatásgondokkal, hanem szervesanyagkészlet-hiánnyal, szerkezetjavítási igény­ nyel vízgazdálkodás és tá panyag-gazdálkodást előnyö­ sen v álto ztatn i tudó igénnyel is szám oltunk. A v izsgálataink m egállapítása, hogy ezekre az össze­ te tt ig én y ekre az alginit 'alkalm as. A költség és öko­ nóm iai értékelés alap já n ez.t az alkalm asságot viszont kizárólag egy m elo riativ szinten m ár ren d ezett te rü le ­ te n fen n ta rtó ta la jja v ítá sk é n t tu d ju k javasolni. M egállapításaink b izonyítására a k ísérletek et tovább folytatjuk, am i a m agyarországi közel 600 ezer h e k tá ­ ros h o m okterületek kom plex fen n ta rtó ja v ítá sá n a k a m egoldásához feltétlenül szükséges.

A m agyarországi mezőgazdasági szántóterüle­ tek több m int 35% -a savanyú-kém iai talajjav í­ tásra szoruló terület. Ezeknek a területeknek a gazdálkodási alapkritérium a egyrészt a kém ha­ tás egyensúlybiztosítása valam ilyen m agas СаСОз hatóanyagtartalm ú anyaggal, m ásrészt a kalcium ot m int tápanyagot is rendszeresen a tápanyaggazdálkodási rendszerbe be kell építeni. A savanyú talajokon belül jelentős az a te rü ­ letnagyság, elsősorban a N yírségben és Somogy m egyében, am i kim ondottan homok, vagy ho­ mokos vályog, alacsony hum usztartalom m al, szerkezetnélküliséggel, vízgazdálkodási problé­ mákkal. Ezeken a területeken а СаСОз biztosítása csu­ pán egyik tényezője a javításnak. A körülm é­ nyek m iatt olyan anyagfelhasználási módot kell keresni, ami lehetőség szerint kom plex javítást, illetve szinten ta rtá st jelent, teh á t egyidejűleg a pH -egyensúly biztosításán, valam int a Ca, m int tápanyagellátás javításán tú l növeli a szervesanyag-készletet, jav ítja a szerkezetet, kiegyenlí­ tettebb vízkészlet-gazdálkodást biztosít. A sa­ vanyú talajok —• beleértve a savanyú homokot is — a hetvenes évtizedben olyan tápanyag­ gazdálkodási hatás alá kerültek, ami az alacsony term észetes potenciál további csökkenését je ­ lentette, ami egyértelm űen és jól m érhető pHcsökkenésben m utatkozott. Bizonyítékul a Dél-somogyi MG Kom binát terü letein 1976 és 1980 közötti talaj tápanyagvizsgálati eredm ényeket hasonlítottunk össze, ami 0,8 pH -csökkenést jelzett, összességében. Ez a csökkenés egy 5,6 pH-s környezetben 4,8 pH-га olyan figyelm eztető, am i m ellett további F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (19S5. é v ) , 1— 2. s z á m

vizsgálatokat nem leh etett nélkülözni, illetve a kém hatásváltozás ilyen jellegét alapos elemzés alá kellett venni. A vizsgálat összegezése a kö­ vetkező : A közel 10 ezer hektár szántóterületet érintő területeken 1972-ig befejezett m elioratív szintű talajjav ítást követően nem tö rté n t 1980-ig sem m iféle Ca-felhasználás. Az időszak alatt a rendszergazdálíkcdás kiteljesedésének köszönhe­ tően is ugrásszerűen fokozódott a szántóterüle­ tek m űtrágya-felhasználása, ami területeinken a 400 kg/hatóanyag/év átlagot is elérte. Ez időben az állattenyésztés korszerűsítési-átalakításának eredm ényeként jelentősen visszaesett a szervestrágya m ennyisége és így párhuzam osan az is­ tállótrágyázás. Az eredm ény nem csak a pH -érték csökkené­ sében m utatkozott, hanem egyértelm űen javult jó, illetve igen jó szintre a talajok felvehető F jO s és K 2O készlete, ugyanakkor egy átm eneti stagnálás után a növényterm esztési átlagok visszaestek, ami például az 1980-as gazdasági kukoricaátlagnál 2,8 tonna/ha rendkívül ala­ csony eredm énnyel is m utatkozott. Ez az átlag az 1975-ös 5,0 t/h a-tó l ju to tt idáig. M érlegelve a lehetőségeket, egyértelm űvé vált, hogy a terü letek alapvető term esztéstech­ nikai igényét, a kém iai talajjav ítást a Ca bizto­ sítását kell a lehető leggyorsabban megoldani. A m unkát állam i tám ogatás nélkül term elési költségre a mezei leltárban 4 éves leírással biz­ tosítottuk, közel 30 millió forint értékben. En­ nek a m unkának ma m ár több éves eredm ényeit is felsorakoztathatjuk. A növényterm esztés á t­ lagai egyértelm űen javultak. A gazdaságunkban m eghatározó négy növény: búza, kukorica, burgonya, lucerna ezt egyaránt így jelezte. A korábban em lített k ritikus év eredm énye után 1982-ben 6,8 t/h a volt a kuko­ ricaátlag, a burgonyaterm és fokozatosan 30 t/h a fölé em elkedett és a környezetünkben csúcsnak számító 4 t/h a búzaeredm ényt is m eg­ közelítettük. Á tlagértékre- szám ítva a kém iai talajjavítás 11 gabonaegység-értéknövekedést jelen tett 1980 —82 között és ez a szint további 3—4 gabonaegységértékkel n őtt 1984 évvel bezárólag. A ja ­ vítással párhuzam osan term észetesen a gazdaság nagyobb erő t fordított a szerves anyag utánpót­ lására, bár korántsem azon a szinten elsősorban anyagiak m iatt, am it az elm élet és gyakorlat egyaránt elvár egy intenzív meszezést követő tápanyaggazdálkodástól.

49

Az anyagok között szereplők irán t az igény rendkívül összetett, hisz ahogy korábban em lí­ tettü k ■ — alapvető szempont volt olyan javító­ anyag biztosítása, amely egyidejűleg savanyú kém hatást lúgos irányban m ozdít cl, javítja a szervesanyag-készletét, szerkezetjavító, vízgaz­ dálkodást javító, kom plex tápanyag-utánpótló és a Ca- és M g-tápanyaghiányát is enyhíti. A vizsgálatban a hagyom ányos kém iai talajjavító anyagok m ellett teljesen újak is előfordultak, közöttük az olajpala, illetve alginit. Em lítésre méltó term észetesen emögött a kipróbált anya­ gok sora: cukorgyári mésziszap, sárszentm ihályi lápi mész, péti mész, gyenesdiási, csókakői, pátyi, cserszegtom aji dolomit, dunaújvárosi mész­ iszap, rostos tőzeg, meszes lápföld, kálium hu­ m át, faapríték és különböző tőzeges, meszes ke­ verékek. A nagyparcellás kezeléseket 1981 őszén vé­ geztük, am it követően a területen búza, kuko­ rica, m ajd cukorborsó volt. A kisparcellás keze­ lést Hom okszentgyörgyön 1983-ban végeztük, és m indkét évben kukorica volt a területeken. A nagyparcellás kísérlet m éretei megközelítően 4 különböző dózisssal egy-egy hektárosak vol­ tak, míg a kisparcellán a négyszeres ism étlés 4 különböző dózissal 25—25 n r-e s területeket je ­ lentett. A kisparcellás anyagfelhasználást részletesen az 1. sz. táblázat tartalm azza. Az eddigi eredm é­ nyek alapján az általános értékelés a következő:

Az adatokat bevezetőként azért hangsúlyoz­ zuk, hogy a kém iai talajjavítás vonalán indított kutatóm unka környezeti adatai megközelítően ism ertek legyenek, és így talán érthető, hogy nemcsak a tényleges kivitelezésre, hanem a szakterület kutatására is m iért fordítottunk na­ gyobb energiát, m int azt általában az üzemek még környezetünkben is teszik. A meliorációs főmérnökség m int kivitelezési egység, 1980 óta tartozik a kom bináthoz-gazdasághoz. Így m in­ den m egoldásnak a kivitelezési lehetősége biz­ tosított volt szakm ai és eszközoldalról egyaránt. A m elioratív talajjavítás m ellett így indítottunk egy meliorációs m odellterület kialakítását is, am inek az egyik m eghatározó -célja volt, hogy a hagyományos kém iai talajjavító anyagok m el­ lett m egkeressük azokat az anyagokat, am elyek a kémiai talajjavítás szem pontjából figyelem be vehetők, illetve am elyeket kizárólag ebből a megközelítésből még nem alkalm azták. Ennek megfelelően Belső-Somogy közel 100 ezer ha savanyú hom okterületének összetett javítására kémiai talaj javítási összehasonlító kis- és nagyparcellás kísérletet állítottunk be, ahol 11 kü­ lönböző ökonómiai szempontból is elfogadható javítóanyag kipróbálását végeztük. A kísérletek helye a gazdaság Nagybaráti, illetve M ariettapusztai területei, valam int a m elioráció révén érdekeltségi területünkön Zala m egyében a Pacsai Term előszövetkezetnél.

1. sz. táblázat

Komplex kisparcellás talajjavítás anyagfelhasználási mutatói Mariettapusztán K ezelés h a -ra v o n atk o ztatv a I.

II.

III.

IV.

240 200 140 140 140 600 1000 200 10 400

300 250 175 174 175 750 1200 250 12,5 500

q 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Cukorgyári m észiszap Sárszentm ihályi lápim ész Péti mész Dolomit, Csókakő Dolomit, Gyenesdiás Rostos tőzeg Tőzeg fedőréteg F aap ríték K áliu m hum át O lajpala (alginit)

120 100 70 70 70 300 300 100 5 200

180 150 105 105 105 450 750 150 7,5 300

Kezelés p arc ellá ra v o n atkoztatva (25 m 2/parcella) I. II. III. IV. kilogram m 30,0 25,0 17,5 17,5 17,5 75,0 125,0 25,0 0,02 50,0

45,0 37,5 26,5 26,2 26,2 112,5 187,0 37,5 0,03 75,0

60,0 50,0 35,0 35,0 35,0 150,0 250,0 50,0 0,04 100,0

75,0 62,5 43,8 43,8 43,8 187,5 312,5 62,5 0,05 125,0

2. sz. táblázat

Kisparcellás kezelések 1984. évi eredményei S or­ szám

í. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Ja v ító anyag m egnevezése

1-

Javító an y ag m ennyisége 1,52szeres

2,5-

átlag

K o n tro li­ hoz viszonyítva %

C ukorgyári m észiszap S árszentm ihályi lápi mész P éti mész D olom it m észkőpor (csókakői) D unaújvárosi m észiszap Rostos tőzeg Tőzeg fedőréteg F aap ríték K álium hum át

30,93 31,53 29,60 30,10 31,10 30,93 30,97 30,70 30,47

30,97 32,03 30,07 30,26 31,33 30,97 31,00 31,00 31,07

31,17 32,73 30,73 30,37 31,33 31,00 31,43 31,23 32,23

32,16 32,83 30,77 31,27 31,63 31,17 32,80 31,53 33,80

31,31 32,28 30,29 30,50 31,35 31,02 31,55 31,12 31,89

126,7 130,6 122,6 123,4 126,9 125,5 127,7 125,9 129,1

Rostos tőzeg + m észkőpor O lajpala K ontroll (kezeletlen)

30,83 32,85

+ 33,70

+ 34,36

+ 35,10

+ 34,30 24,73

124,8 137,7 100,0

+ V ad k ár m ia tt nem reális Az 1983. évi száraz időszakban is az alginit átlag a volt az abszolút legjobb, a kontrolihoz viszonyítva 123,5%.

50

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

talajjav ító anyag a kont­ eredm énynövekedést jel­ eredm ényjavulások nem felhasznált anyagm eny(2. sz. táblázat).

anyagok voltak a legeredm ényesebbek, ame­ lyek a Ca m ellett szerves anyagot vagy szerves anyagos keveréket tartalm aztak, így az alginit a meszes lápföld, a faaprítékos ke­ verék.

2. A kontrolihoz viszonyított 20% fölötti te r­ m ésnövekedések közül az egyszeres alapdó­ zisok voltak a leghatékonyabbak, annak el­ lenére, hogy a m egem elt adagok' a legtöbb esetben term ésnövekedést m utattak. 3. Az 1984. évi értékelés előtt a ’83. évi ren d ­ kívül szélsőséges száraz időszakban azok az

4. Az ökonóm iai vizsgálatok vonatkozásában a költség és term éstöbblet összevetésénél a sárszentm ihályi lápi mész volt a leghatéko­ nyabb. Egy h e k tá rra vonatkoztatott költsé­ gek vonatkozásában a péti mész m u ta tta a legjobb képet, és ezeknél az értékeléseknél az alginit volt a legdrágább.

1. M inden felhasznált rolihoz viszonyítva zett, de ezek az voltak arányban a nyiség növelésével

3. sz. táblázat

Magyarország mezőgazdasági területeinek eloszlása és javítási igénye Megye B aran y a B ács-K iskun Békés B orsod-A baúj-Z , Csongrád F ejér G yőr-Sopron H ajd ú -B ih ar Heves K om árom Nógrád P est Somogy S zabolcs-Szatm ár Szolnok T olna Vas V eszprém Zala Ö sszesen:

Összes m ezőgazdasági te rü let ha

A m ezőgazdasági terü letb ő l ta la jja v ítá s ra szorul savanyú szikes hom ok ha ha ha

312 708 657 739 492 153 483 250 360 627 342 137 297 529 510 053 253 253 140 949 154 165 462 815 396 084 482 517 471 668 284 072 222 292 301 807 212 246

100 982 4 345 167 904 343 703 52 544 12 328 119 233 204 895 172 209 21 911 102 317 20 141 138 379 147 230 201 024 21 046 202 824 122 181 150 662

6 838 064

2 305 858

M egállapításaink kizárólag az alginitre vonat­ koztatva a következők: 1. B árm ilyen abszolút term éstöbbletet vizsgál­ tunk, a legkedvezőbb param étereket az alginites kezelések m utatták. 2. Ja v u lt a növények szárazságtűrő képessége, ez az 1983-as k ritikus évben különösen fel­ tűnő volt. 3. Az eredetileg elképzelt differenciált javító­ szerepet az alginit az elvárásnak m egfelelően jól betöltötte. 4. A felhasznált anyagm ennyiség 20— 50 tonna közötti h ek tárra v e títe tt költségvonatkozása 7— 15 ezer forint között mozog, ami nem versenyképes a 3— 5 ezer forin t/h a közötti egyéb talajjavításokkal. 5. A fenti anyagfelhasználás m ellett СаСОз hatóanyag 3—7,5 tonna közötti, teh á t melioratív talajjavító anyagként így nem jöhet szám ításba. 6. Kizárólag kém iai tala jja v ítás szem pontjából rendezett szántóterületeken vehető figyelem ­ be, de csak úgy, ha a jelenlegi anyagárakat F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

237 49 716 178 603 20 323 41 088 10 223

S avanyú és homok az összes te rü let % -áb an

243 348 —

86 6 509

33,3 27,8 34,3 71,8 21,7 7,7 41,0 52,9 72,3 30,4 67,5 24,0 51,0 47,9 43,5 8,0 91,4 40,3 74,0

560 567

596 000

41,9

—

69 375 26 427 4 143 —

25 278 —

9 441 124 929 —

2 877 179 603 934 4 776 26 037 11 509 2 164 85 607 11 300 22 566 3 755 91 991 64 378 84 508 4 342 11 509 —

és szállítási térítési költségeket figyelembe véve 4— 8 tonna anyagfelhasználásnál töb­ bet nem alkalm azunk. M egállapításaink a szántóföldi felhasználás hatékonyságát illetően rendkívül kritikusak, de a közvélem ény esetleges félretájékoztatása m iatt ezt meg kell tenni. Alacsony hum usztartalm ú hom okterületeken, szántóföldi hom okterülete­ ken csupán fen n tartási célra, alkalm azható, de ebben az esetben egy ren d kívü l összetett hatás­ m echanizm usú anyagról van szó. Alapozó talajjavításhoz, ahol pH és Ca elsődleges a m agasabb hatóanyagtartalm ú anyagokkal kizárólag a költ­ ségek m iatt nem versenyképes. K ötöttebb és m agasabb szervesanyag-tartalm ú talajokon szükséges lenne további vizsgálatokat végezni. M egállapításaink bizonyítására gazdaságunk folytatja a kísérleteket 1985-ben 3 kerületben, N agybarátiban, Nagykorpádon és Som ogytarnócán 50-50 hektáros területeken végzünk keze­ léseket, ahol különböző feltételek m ellett újabb bizonyításokat kap h atu n k az alginit szántóföldi felhasználásának a gazdaságos alkalm azási lehe­ tőségeire. Ezeknél az újabb kísérleteknél m ár egy alapozó m elioratív kém iai talajjavítás utáni szinten tartás vizsgálata lesz a m eghatározó szem pontunk.

51

DR. P. ÁGH: Possibilities for the m elioration of acidic sand soils w ith alginite To im prove acidic san d soils is a goal of staggering im portance even on th e national economy level owing to the one-sided n u trie n t m anagem ent policies of th e 1970’s. In this context, th e South Somogy A gricultural C om bination has launched in its territo ry , in 1981, a project for studying th e ac tio n m echanism of various m elioration stuffs. T he pro ject has included studies of th e cost of repair, econom y considerations an d technological schemes. E ven such new ly discovered m aterials w ere studied as alginite, fo r the problem s to be reckoned w ith have included not only the chem ical effects involved, b u t also th e deficiency of organic m a tte r reserves, the need fo r im proving the soil s tru c tu re a n d efforts a t achieving advantageous changes in th e w ater- an d n u trie n t regim es. The results have show n th a t alg in ite is capable of m eeting th e afore-listed com plex requirem ents. On the basis of cost- an d econom y calculations, how ever, a l­ g inite is recom m ended for being used as a m a in te n an ­ ce m elio ration m eans in areas fo r w hich th e respec­ tive m elioration schem es a r e already im plem ented. To v erify our own statem ents, w e continue th e tests w hich cannot be dispensed w ith for developing com plex m ain ten an ce m elio ratio n schem es fo r the m elioration of H ungary’s ap p ro x im ately 600,000 hectares of san d area. P. ÁGH: V erbesserungsm öglichkeiten Sandböden durch A lginit

von

sauren

Infolge der einseitigen N ährstoff W irtschaft der 70er Ja h re ste llt die M elioration der sa u re n S andböden in U ngarn auch au f V olksw irtschaftsebene eine im m er zunehm ende A ufgabe dar. Zwedks e in e r U ntersuchung des P roblem enkreises haben w ir, auf dem G ebiet des L andw irtschaftlichen K om binats Délsomogy, vom J a h re 1981 an die P rü ­ fung des W irkungsm echanism us von verschiedenen B o d enm eliorationsm aterialien d u rch g e fü h rt; die P rü ­ fung erstreck te sich au f die M eliorationsikosten, ökono­ m ische B eziehungen, verw endungstechnische Fragen. Im U ntersuchungsprogram m fig u rierten auch solche neuen M ateriale, w ie der A lginit, es w urde näm lich nicht n u r m it chem ischen R eaktionsproblem en, son-

52

d em au ch m it M angel an organischem S toffvorrat, G efügeverbesserungsanspruch, fern er m it einem Be­ d arf an eine g ü nstige Ä nderung der W asserw irtschaft und N ährstoff W irtschaft gerechnet. U nsere U nter­ suchungen h ab en festgestellt, dass der A lginit diese kom plexen A nsprüche befriedigen kann. A uf G rund der K osten u n d d er ökonom ischen B ew ertung können w ir dagegen diese G eeignetheit ausschliesslich fü r eine auf m elio rativ er E bene schon geordnete Fläche, als eine au frec h terh alten d e B odenm elioration Vor­ schlägen. Zum Beweis u n serer F esteilungen fü h re n w ir u n ­ sere V ersuche fo rt; zur Lösung der P roblem e einer kom plexen au frec h terh alten d e n Bodenmelioratioin der Sandgebiete von n ah ezu 600 T ausend H ek taren U ngarns ist das u n b ed in g t nötig. В-p Пал Агх дозможности улучшения кислых песчаных почв алъгинитомУлучшение качества кислых песчаных почв, вследствие одностороннего применения удобрений, имевшего место в Венгрии в 70-ых годах, означает задачу, получающую все более возрастающее значение на народнохозяйственном уровне. Для исследования круга проблем с 1981 г. на территории Южно-шомодьского сельскохозяйственного комбината про лились опыты по исследованию механизма воздействия различных материалов для улучшения почв, которые рас­ пространились на расходы по этим работам, экономичес­ кие отношения и вопросы по технике применения. В опы­ тах приняли участие такие новые материалы, как альгини1 . Конечно, мы считались не только с его химическим воз­ действием, но и с отсутствием запасов органического ве­ щества, требованиями по исправлению структуры почв, а также с требованиями преимущественного изменения гид­ рологического состояния, а также в отношении питатель­ ных веществ. Нашими исследованиями установлено, что для этих всех требований альгинит применим. На основании экономичес­ кой оценки эту применимость, однако, можем рекомендо­ вать исключительно для исправления качества почв, про­ водящегося на территориях, где мелиоративные работы уже упорядочены на одном уровне. Для доказательства наших выводов исследовательские работы продолжим и дальше, что безусловно необходимо для разрешения вопроса о комплексном улучшении насастываемых на территории Венгрии почти 600 тыс. га печчи» ных почв.

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

DR. SOLTI GÁBOR, DR. SZOLNOKY GYŐZŐ, FÖLDI ISTVÁN, JU H ÁSZ TIBOR

Meszes homoktalajok javításának lehetősége alginittel Izsákon

Az algíriit összetételéből eredően nyilvánvalóvá vált, hogy a laza hom oktalajok ja v ítá sá ra kiválóan a lk a l­ m as. M agas m ós/.tarlalm a a felhasználás te rü le té t a savanyú hom oktalajok felé terelte. A m eszes hom ok­ ta lajo n b eállított dóziskísérlet igazolta, hogy ezeken a talajo k on is eredm ényesen alkalm azható. A jav ítandó h o m oktalajokra jellem ző az alacsony szerves és szervetlen kolloidtartaloim , a vízgazdálko­ dásuk rossz, könnyen kiszáradnak, és m a is defláció­ n ak kitettek. Az alg in it összetételéből adódóan, — m a­ gas szerv esanyag-tartalm a, m agas kötöttségi szám a, jelentős m akro- és m ik ro e lem -ta rtalm a — m egállapít­ ható, hogy a hom oktalajok k é tirá n y ú jav ítása egy m en etb en alg in ittel m egoldható! A k ísé rlet eredm énye­ k ép p en napraforgó jelzőnövény esetén jelentős ho­ zam többletet értü n k el. A javítóanyag dózisfelhasználása 10, 20, 40 és 80 t/h a volt. A hozam — napraforgó jelzőnövénnyel — pedig (ahol k o n tro ll 100%) 103 — 111 — 134 — 163% a kontrolihoz viszonyítva. A hozam ok növekedése a dó­ zis növelésével párhuzam os volt. Az alg in it egyéb felhasználási lehetősége a term ék jelentőségét még tovább növeli.

Az alginit összetételéből nyilvánvalóvá vált, hogy elsősorban laza hom oktalajok javítására alkalmas. A 15— 30% körüli m észtartalm ából adódóan logikus volt, hogy M agyarország ho­ m oktalajai közül először a dél-som ogyi sava­ nyú hom oktalajokon próbáljuk ki az alginit ha­ tását. Az alginit előfordulásának nagy távolsága a meszes hom oktalajoktól, volt a m ásik indok, hogy csak 1984-ben került sor ilyen terü leten az első kísérletre. Az- alginitkutatások eredm ényeiről hallva, dr. Szolnoky Győző az izsáki Sárfehér Mgtsz szaktanácsadó szolgálatának vezetője 1984 tav a­ szán m egkereste a M agyar Állami Földtani In­ tézetet, együttm űködést ajánlva fel. Az alginitkutatás irányítói öröm m el v ették a lehetőséget, hogy a D una—Tisza közén is mód nyílik kipró­ bálni az alginitet. A Központi Földtani H ivatal jóváhagyása és a k u tatásra rendelkezésre bocsátott összeg tette lehetővé a kísérleteket. A hom oktalajok a talajok genetikai osztályo­ zásában a váztalajok, ezen belül pedig a futó­ homok és jellegtelen Ш. hum uszos hom oktala­ jok típusába tartoznak. K arbonátos és nem k a r­ bonátos altípust különít el az irodalom. (Stefa­ no vits P. 1981.) A kevés kolloidot tartalm azó hom oktalajok nagyon rossz vízháztartásúak, könnyen kiszáradnak, deflációra hajlam osak. Hum usz- és tápanyag-tartalm uk szegényes, ál­ landó növénytakaró nem, vagy csak nagyon n e­ hezen tud m egtelepedni rajtuk, növényterm esz­ tés során csak igen alacsony term éshozam ok é r­ hetők el. A kísérlet elsődleges célja a gyenge term őhelyi adottságú hom oktalajok term őképes­ ségének növelése volt, hasznosítva azokat a ko­ F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

rábban m ár bevált tapasztalatokat, m elyeket savanyú hom oktalajokon szereztünk. Az izsáki S árfehér Mgtsz G—4. jelű táblájára 1984. m ájus 7-én v itttü k a gércei I. sz. kutató­ árokból származó alginitet. A kísérletre kijelölt tábla szerves trágyázásban nem részesült. A foszfor és káli m űtrágyákat ősszel RCW— 3/A röpítőtárcsás m űtrágyaszóróval ju tta ttu k ki és m élyszántással együtt k erü lt bedolgozásra. A nitrogén m űtrágyát tavasszal, m árcius folyam án ju tta ttu k k i és kom binátorral dolgoztuk a ta ­ lajba. A napraforgó igényét szem előtt tartva és a talaj vizsgálati eredm ényeket figyelembe véve, az alábbi m ennyiségű hatóanyagot ju tta t­ tuk ki a kísérleti területre. N itrogén Foszfor Kálium

N

120 kg/ha 160 kg/ha 170 kg/ha

P2O5

KaO

A talajjavító anyagot a terü leten egyenlete­ sen szétszórtuk, és talaj m aróval 12— 15 cm m élységben a talajba dolgoztuk. 'Napraforgó terméshozam növekedése alginites talajjaví­ tás hatására Izsákon

pH (KCI) A lginit Homok­ ta la j

Kötöttség CcCOjHjmusz Кд

7,68

> 90

7,33

2A

___ 1______ V. V. K ,3 17

0,97

N Mg Mn Na Zn Cu P20 5 1 К f i ÄL-oldható ossz ______________ ЕЁЕ!_________________________ 7 ЗА 270 412 295 187

16é

55

75,3

51

2,2 10,9

53

A talaj m aróval való bedolgozást az tette szük­ ségessé, hogy az alginitet adm inisztratív prob­ lém ák m iatt csak viszonylag későn tu d tu k k i­ ju tta tn i a földre. A rendelkezésre álló alginit m ennyisége csak kisparcellás, 100 m ’-es kísérleteket te tt lehe­ tővé. A parcellákon 10, 20, 40, 80 tonna/ha-nak megfelelő dózisokat alkalm aztunk. A kísérleti helyek egymás m ellett helyezkedtek el, oly mó­ don, hogy a kontroll parcella m ellett volt a 10 t/ha, az m ellett a 20, m ajd sorban 40, 80 t/h a alginitdózist kapott parcella. Anyag hiányában ismétléses kísérletre nem volt mód. A kísérlet előtt a szaktanácsadó szolgálat la ­ boratórium ában elvégeztük a talaj és az alginit talajjavító nyersanyag talajtan i vizsgálatát. A defláció által erősen veszélyeztetett 362 ezer ha hom oktalaj közül 340 ezer ha az Alföl­ dön van. Ezen belül is a D una—Tisza közén, Pest és Bács-K iskun m egyében 201 ezer ha (Stefanovits P. 1981. p. 298). A szél pusztító hatása elleni védekezési eljá­ rások közül az egyik legfontosabb feladat a kol­ loidokkal, szerves anyagokkal való javítás. Ez egym enetben az alginittel, alginites bentonittal oldható meg. A talaj felső 20 cm -es rétegéből v ett 4 átlag­ m intát elem eztük. A m inták átlageredm ényeit, valam int az alginit talajtan i vizsgálat eredm é­ nyeit az 1. sz. táblázatban m ellékeljük. 1. sz. táblázat

Izsáki homoktalaj és gércei alginit talajvizsgálati eredményei pH (KC1) K ötöttség M észtartalom CaCQ3 % H um usz % A m m onium la k tátb an (AL) oldható ppm A L -oldható P,Or, ppm A L -oldható KiO összes nitrogén (N) ppm Mg ppm Na ppm Zn ppm Cu ppm Mn ppm 5 órás k apilláris vízem elés m m

T alaj

A lginit

7,33 24 l,7 0,97

7,68 90 9,6 14,3

187 164 55 51 2,2 10,9 75,3

270 734 412 292

84

A vizsgálati eredm ények is azt bizonyítják, hogy a terület talajtíp u sa gyengén humuszos hom oktalaj. A nevezett terü letre jellem ző a rossz víz- és tápanyaggazdálkodás, az alacsony szerves és szervetlen kolloidtartalom . A kedve­ zőtlen talajtulajdonságok indokolják az alginit alkalm azását talajjavítás céljából. Az alginit 14,3% -nyi hum usztartalm a közel 15-szöröse az izsáki hom oktalajnak. Jelentős kolloidtartalm át bizonyítja a 90 feletti kötöttségi szám. A növények szám ára felvehető foszfor- és kálium -tápanyagtartalom jelentős. Kálium ból közel ötször annyit tartalm az, m int a hom ok­ talaj. A bedolgozást követően m ájus 9-én v etettü k el a napraforgót 70 cm-es sortávolságra, kézi vetőgéppel. K ísérleti fajtának az NS—H— 26 RM jelű jugoszláv hibridvetőm agot alkalm az­ tuk.

54

A terü leten vegyszeres gyom irtást nem alkal­ m aztunk. A gyom irtást m echanikai úton végez­ tü k . A term őszám ot az első gyom irtókapálás al­ kalm ával állítottuk be 70 x 30 cm-es sor- és tő­ távolságra. A kísérlet eredm ényét befolyásoló tényezők közül az éghajlati adottságok tekintetében 1984ben a körzetünkre, a D una—Tisza közére jel­ lemző kontinentális vonás kevésbé érvényesült, m int a korábbi években. A havi átlaghőm érsék­ let az év első hónapjaiban jelentősen m agasabb volt, m int a sokévi átlag. További hónapokban viszont kisebb-nagyobb eltérésekkel a sokévi átlag alatt m aradt. Ennek egyenes következm é­ nyeként a hőösszeg is kevesebb volt a sokévi átlagnál. Az egész országra jellem ző aszályos időjárás volt jellem ző Izsák környékén is. Az átlagok havi értékei nem m u tatták a na­ ponkénti, ill. dekádonkénti radikális ingadozá­ sokat. A napi észlelések szerint nagy hőingadozások is előfordultak a nyár folyam án. Július első dé­ kánjában 6 °C -ra is lehűlt éjjel a hőm érséklet, de néhány nap m úlva hőségnapok következtek 34 °C-os napi m axim um okkal. Az április 1.— szeptem ber 30. közötti vegetációs időszakban az átlaghőm érséklet 16,36 °C volt, közel 1 °C-kal elm aradva a sokévi átlagtól. A terü letre lehullott csapadék m ennyisége a vegetációs időszakban 274,9 mm volt, 20 m m rel kevesebb a sokévi átlagnál. M ájus hónap­ ban közel 90% -kal több csapadék hullott, m int a sokévi átlag. Term ésm ennyiség szem pontjá­ ból k ritikus július, augusztus hónapokban vi­ szont jelentősen elm aradt a lehullott csapadék m ennyisége a sokévi átlagtól. K ísérlet eredm ényei és értékelésük: A csapadékban gazdag m ájus (94 mm) hónap­ ban a kezelések között különbség nem volt. Az állom ány 4—6 leveles fejlettségi fokán a k ont­ roll és a 80 t/h a dózissal kezelt parcellák gyom osodásában tapasztaltunk fellelhető különbsé­ get. A talaj diszponibilis vízkészletének fokoza­ tos csökkenésére (július, augusztus) a kezelések különbségei egyre jobban kirajzolódnak. A virágzás kezdete a 80 t/h a -v al kezelt p a r­ cellában következett be először. A növények robbanásszerűen szirmot bontottak (4 napon be­ lül). A szirom hullatás is ennek m egfelelően tö r­ tént. A kontroll és a 10 t/h a dózissal kezelt parcel­ lán még augusztusban is találtu n k virágzó egyedeket. Az egyöntetű virágzás és érés agronó­ m iái szem pontból is döntő fontosságú a betaka­ rítás m iatt is. Fajták, hibridek teljesítm ényvizs­ gálatánál is egyik értékm érő tulajdonság a vi­ rágzás kezdete és a később viruló egyedek % -a. A szárm agasság tekintetében a 80 t/ha-val ke­ zelt parcellában érték el a növények a fajtára jellemző magasságot. Figyelem m el k ísértük a növényeken jele n t­ kező vízforgalm i deficit jeleit. M egállapítottuk, hogy a kontrollparcella legtöbb hőségnapon je­ lezte hervadási tüneteivel a vízhiányt, ezzel szemben a 40 és 80 t/h a dózissal kezelt csak F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

esetenként. Ez a jelenség igazoltnak látszik a kontrollparcella szárm agassági és virágzási m eg­ figyelések adataival is. Feltételezhető, hogy a virágzás azért húzódott sokáig. M egfigyeltük, hogy a szirom bontás (kontroll) az időközben hullott csapadék után azonnal jelentkezett. A hervadási tünetek (kontroll) még hűvösebb

éjjel után is láthatók voltak, m elyek az evaporáció és transzspiráció fokozódásával tovább nö­ vekedtek. A 80 t/h a dózissal kezelt parcellán m inden reggel felüdült növényekkel találkoztunk. Az aszály fokozódásával párhuzam osan je ­ lentkeztek — főleg a kontroll és a 10 t/ha dó-

Homoktalcij mikrobiológiai jellemzőinek változása alginites talajjav ítás h a tá s á r a

Összcsiraszóm alakulás

Osszcsira (se jt/g ) 4500004GOOOO-

300000-

200000-

100000 -

kontroll

zissal kezelt parcellákban — az alsó levelek elszáradása, m íg a többi kezelésben ezek a tü n e ­ tek elhanyagolhatók voltak. A tányérátm érő vizsgálatánál a 40 t/ha-os és a 80 t/ha-os dózissal kezelt parcellák esetén ta ­ pasztaltunk lényeges különbséget (23, ill. 41%) a kontrollparcellához viszonyítva. M adárkártétel ellen hálóval fedtük le a p ar­ cellákat, s így a parcellák tényleges term ését pontosan tu dtuk m érni. A hozamok alakulását a 2. táblázatban fog­ laltuk össze. A betakarítás alkalm ával a hozamok nyers súlyban kerültek m eghatározásra. 2. sz. táblázat

A napraforgóhozamok alakulása kezelésenként Kezelés 10 t/ha 20 t/h a 40 t/h a 80 t/h a K ontroll

Hozam kg/100 m 2 kg/ha 18,5 19,9 24,1 29,3 17,9

1850 1990 2410 2930 1790

H ozam alakulása kontroll = 100% 103 111 134 163 100

A hozamok a k iju tta to tt alginit-javítóanyag m ennyiségével együtt növekedtek. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

10

20

о

VI

Kezelés előtti minta

+

X .l.

Tenyészidószak

40

0 0 t/h a kezelés

végén vett rr»nta

A javítóanyag hatásának egyik fontos ténye­ zője a talaj m ikroflórájára gyakorolt hatása. A kezelés előtt és a tenyészidószak végén m intát vettünk a talaj felső 20 cm-es rétegéből. A m intákból m eghatároztuk az összcsíraszámot és a penészszámot. Vizsgálatunk eredm ényeit a 3. táblázatbon foglaltuk össze. M inden kísérlet értékelésénél szem előtt kell tartani a közgazdasági m utatók alakulását, hi­ szen legtöbb esetben döntő jelentőségű az elter­ jedés szem pontjából. Az értékelés szem pontjából egyik legfonto­ sabb a többletköltségek alakulása kezelésenként, m elyet a 4. táblázat tartalm az. A meliorációs költségekhez viszonyítottan az alginites kezelés a melioráció egyik olcsóbb le­ hetőségét igazolta (4. táblázat). A talajba ju tta to tt szerves anyagok, javító anyagok általában több éven keresztül fejtik ki hatásukat. Joggal feltételezhető, hogy az alginitre is igaz az állítás. Hom oktalajokon a szer­ ves trágya hasznosulására 3, ill. 4 év távlatában lehet számolni, ezért az 5. táblázatban a költsé­ gek megoszlását foglaltuk össze 3, ill. 4 éves utóhatás figyelem bevételével, ahol 50, 30, 20%

55

3. sz. táblázat

A talaj mikrobiológiai vizsgálatának eredménye a kezelés előtt és a tenyészidőszak végén Megnevezés Penészszám (spóra/g) összcsíraszám (sejt/g)

K ontroll V. 3. X. 1.

40 t/h a V. 3. X. 1.

20 t/h a V. 3. X. 1.

10 t/h a X. 1. V. 3.

80 t/h a V. 3. X. 1.

3 000

3 000

2 000

2 100

5 000

6 000

2 500

3 000

8 000

10 000

300 000

350 000

400 000

450 000

300 000

400 000

200 000

300 000

100 000

400 000

4. sz. táblázat

Többletköltségek alakulása kezelésenként, 1984. Dózis

A nyagköltség Ft./ha

F elrakás 0,3nha/ha

K iszórás T—88-as 0,056nha/ha

Bedolgozás 0,76nha/ha

Összes költség Ft

3 800,— 7 600,— 15 200,— 30 400,— —

5 2 ,105,— 210,— 420,— —

196,— 392,— 784,— 1568,— —

265,— 265,— 265,— 265,— —

4 313,— 8 362,— 16 459,— 32 653,— —

10 t 'ha 20 t/h a 40 t/h a 80 t/h a K ontroll A hol: alg in it: 380 F t/t erőgép: 350 F t/n h a

5. sz. táblázat

Költségek megoszlása évi bontásban 3, ill. 4 éves utóhatás alapján Kezelés 10 20 40 80

t/h a t/h a t/h a t/h a

K öltségfelosztás F t (3 év) 20% 30%

50%

1294,— 2509,— 4 938,— 9796,—

2 156,— 4 181,— 8 230 16 327,—

K öltségfelosztás F t (4 év) 20% 30%

40%

863,— 1672,— 3291,— 6530,—

1294,— 2509,— 4938,— 9796,—

1 725,— 3 345,— 6 584,— 13 061,—

863,— 1672,— 3291,— 6531,—

10% 431,— 836,— 1646,— 3265,—

6. sz. táblázat

A kezelés költségét fedező többlethozam napraforgónál kezelésenként Kezelés

1. év 50%

10 20 40 80

231 449 884 1403

t/h a t/h a t/h a t/h a

Szükséges többlethozam (kg) 1. év 2. év 20% 30% 139 269 530 1052

2. év 40%

Szükséges többlethozam (kg) 4. év 3. év 3. év 30% 20% 10%

185 359 707 1153

93 180 353 702

93 180 353 702

139 269 530 1052

46 90 177 351

A hol: egységnyi főterm ék á ra : 9310 F t/t o la jm a g -a lap ­ áro n v e ttü k a hasznosulást a szerves trágyához hasonlóan.

(3 éves) ill. 40, 30, 20, 10%-os (4 éves) h atást vettü n k figyelem be. A hasznosulás feltételezésünk szerint lénye­ gesen hosszabb, ezért látszott indokoltnak, hogy m eghatározzuk az 5 éves utóhatás % -os m eg­ oszlását, valam int a többletköltséget fedező többlethozam n aturális m u tatóját. A kezelés költségét fedező többlethozam alakulását 3, 4, ill. 5 éves utóhatás figyelem bevételével a 6. és 7. táblázat tartalm azza.

7. sz. táblázat A kezelés költségét fedező többlethozam alakulása

(5 éves utóhatás) Kezelés

Szükséges többlethozam (kg) 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 32% 25% 19% 14% 10%

összes költség Ft

10 20 40 80

148 287 565 1122

88 171 336 666

4 313,— 8 632,— 16 459,— 32 653,—

t/h a t/h a t/h a t/h a

116 225 442 876

65 126 247 491

46 90 177 350

8. sz. táblázat A megtérülési idő alakulása kezelésenként

Kezelés

H ozam kg/ha

T öbblethozam kg/ha

10 t/h a 20 t/h a 40 t/h a 80 t/h a K ontroll

1850 1990 2410 2930 1790

60 200 620 1140 —

H ozam alak u lása T ö b b letárb ev étel Ft 0 = 100% 103 111 134 163 100

558,— 1 860,— 5 766,— 10 602,— —

M egtérülés év 10 8 4 3

év fele tt év év év —

Ahol: főterm ég 9310 F t/t o la jm ag -alap áro n

56

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

Döntő fontosságú a kezelés költségének m eg­ térülési ideje, ezért a „megtérülési időt külön­ böző dózisszintekre is m eghatároztuk, m elyet a 8. táblázatban foglaltuk össze. Ism ert dolog, hogy a melioráció keretéből ki­ esett a tőzeg, állam i dotáció alá sajnos a jö­ vőben nem esik. Javasoljuk megvizsgálni, hogy esetleg az alginit a jövőben m int m eliorációs javítóanyag szám ításba jöhet-e, hiszen e fontos talajjavító anyagnak a széles körű felhasználá­ sához, jövedelmező és gazdaságos term eléshez szüksége van a m ezőgazdaságunknak. A kísérlet elsődleges célja a gyenge term őké­ pességű hom oktalajok term őképességének növe­ lése volt, m ellyel igyekeztünk azokat a korábbi években m ár bevált tapasztalatokat hasznosí­ tani, m elyek rendelkezésünkre álltak, igaz azok savanyú talajokra vonatkoztak, ellenben a m i meszes talajunkkal szemben. A m agas m észtartalom ellenére az elért ho­ zamok kimagaslóak, m elyek a dózis em elésével ugrásszerűen növekedtek. Az alginit egyéves kí­ sérlet alapján biztosította, hogy nem csak a sa­ vanyú hom oktalajokon, hanem a meszes talajo ­ kon is eredm ényesen alkalm azható a talajok term őképességének fokozására és vízháztartásá­ nak javítására. DR. G. SOLTI, DR. GY. SZOLNOKY, I. FÖLDI AND T. JU H Á SZ: P ossibilities for the m elioration of calcareous sand soils w ith alginite at Izsák G iven th e p articu la r com position of alginite, i t has becom e obvious th a t alginites a r e excellent fo r the m elioration of unconsolidated sa n d soils. T h eir high lim e content called atte n tio n to th e acidic sand soils as potential fields of use. As proven by th e dosage ex p erim ent carried out on calcareous sand soils, these can also serv e as a base for th e efficient use of algi­ nites. The sand soils to be m eliorated are characterized by a low organic an d ano rganic colloid content, by a poor w a te r regim e, i. e. th e ir being liable to ru n dry an d become, as they a r e even today, exposed to defla­ tion. As evident fro m th e com position of th e alginites, i. e. from th e ir high organic m a tte r content, th e ir high bonding coefficient, th e ir considerable m acro- and m icroelem ent content, etc., th e m elio ratio n of sand soils of double o rien tatio n can be achieved in one ru n by using alg in ite to th a t end! As a re su lt of th e experim ents, in case of sunflow er as indicator-crop, a considerable excess of h arv e st yield h as been achieved. The dosage of th e m elio ratio n stu ff w as 10, 20, 40 an d 80 tons/hectare. T he h a rv e st yield, w ith sunflow er as indicator, w as 103 — 111 — 143 — 163%, respectively, as com pared to the check-sam ples tak en to be 100%. T he increase in yield w as p arallel to th e grow th of th e dose. O ther uses fo r alginite w ill add to th e signi­ ficance of th e product.

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

DR. G. SOLTI, DR. GY. SZOLNOKY, I. FÖLDI, T. JU H Á SZ: V erbesserungsm öglichkeiten vo n k a lk i­ gen Sandböden durch A lg in it in der O rtschaft Izsák Aus der Zusam m ensetzung des A lginits resu ltieren d ist offenbar gew orden, dassdieser Stoff zur M elioration von lo ck eren Sandböden ausgezeichnet geeignet ist, Sein h oher G eh alt an K alk h a t sein e A nw endung in die R ichtung der sa u re n S andböden gelenkt. Der an kalkigen Sandböden d u rch g efü h rte D osisgrössenver­ such h a t bew iesen, dass der A lginit auch bei diesen Böden m it Erfolg v erw en d e t w erd en kann. F ür die zu m elio rieren d en S andböden sind ein n ied rig er G ehalt a n organischen und anorganischen Kolloiden, ein schlechtes W asserregim e, eine A ustrocknungsneigung u n d ein e au ch h eu te bestehende Deflatioinsaussetzung kennzeichnend. Aus der Zusam ­ m ensetzung des A lginits resu ltieren d — ein hoher G ehalt a n organischen Stoffen, hoher Bindungsfaiktor, b ed eu ten d er G ehalt an M akro-und M ikroelem enten — k a n n festgestellt w erden, dass ein e doppelte Melio­ ratio n d er S andböden m it H ilfe des A lginits in einem G ang gelöst w erd en k ann! Als V ersuchsergebnis w urde im Fall d er Sonnenblum e — als T estpflanze — ein bedeu ten d er E rtragszuw achs erreicht. D ie D osisgrösse des S leliarationsstoffes betrug 10, 20, 40 u n d 80 T onnen/H ektar. D er E rtragszuw achs ist — m it der S onnenblum e als T estpflanze — (bei einem K on tro llw ert von 100%) 103, 111, 134, 163%, im V er­ h ältn is z u r Kontroillpflanze. D er E rtragszuw achs lief p arallel zu r Dosiserhöhung. D urch die an d eren V erw endungsm öglichkeiten des A lginits w ird die B edeutung dieses P roduktes noch w eiter erhöht. д-р Габор Шолти—д-р Дъёзё Солноки—Иштван Фёлди—Тибор Юхас Возможность улучшения качества известковистопесчаных почв альгинитами в районе Ижака Исходя из состава альгинитов стало очевидным, что они могут отлично применяться для изменения рыхлых песча­ ных почв. Высокое содержание извести относило используе­ мые площади к кислым песчаным почвам. Опыт дозирова­ ния, проведенный на известковисто-песчаных почвах, подт­ вердил, что альгиниты и на этих почвах могут применяться результативно. Для изменяемых песчаных почв характерно низкое содер­ жание органических и неорганических коллоидных веществ, с гидрологической точки зрения почвы плохие, легко высы­ хают и на сегодня предоставлены эродированию. Исходя из состава альгинитов — высокое содержание органического вещества, высокое значение связанности, значительное со­ держание макро- и микроэлементов —- можно установить, что одновременно альгинитами можно улучшить почвы в двух направлениях! В качестве результата опыта над под­ солнечником, использовавшимся в качестве индикатора, мы достигли значительное превышение урожайности. Вне­ сенные дозы равнялись 10, 20, 40 и 80 т. Урожайность же — для подсолнечника-индикатора — (там, где контроль равнял­ ся 100%) относительно к контролю составила 103—111— 134—163%. Рост урожайности проходил параллельно уве­ личению дозировки. Другие возможности использования альгинитов еще больше повышают значение этого сырья.

57

KITÜNTETÉS A Központi Földtani Hivatal elnöke hazánk felszabadulása 40. évfordulója alkalmá­ ból az alábbiaknak adományozott KIVÁLÓ MUNKÁÉRT

kitüntetést: Boda Sándornénak, a Veszprém i Szénbányák Balinkai B ánya­ üzeme üzemi vezető geológusának Géber Zsuzsannának, a M agyarhoni Földtani T ársulat ügyvezető titk árán ak Harsányi Lajosnénak, a Mecseki Ércbányászati V állalat geofizikus m érnökének Dr. H etényi Magdolna kandidátusnak, a József A ttila Tudom ányegyetem Geo­ kém iai és K őzettani Tanszéke tudom ányos főm unkatársának Izsó K álm ánnénak a Vízgazdálkodási kének

Intézet

bányam érnö­

K enyeres E m ilnének az Országos Földtani K utató és Fúró V álla­ lat tervezőjének Harsányi A lfrédnak, a M agyar Á llam i Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudom ányos m unkatársának Máté A ntalnénak az Oroszlányi Szénbányák m űszaki ügyin­ tézőjének Dr. Móra Lászlóné kandidátusnak, a M agyar Állam i Földtani Intézet tudom á­ nyos főm uhkatársának Paulisinecz Ernőnének, a B auxitkutató V állalat térképészeti csoportvezetőj ének Soha Istvánnénak, a M agyar Á llam i Földtani Intézet tudom á­ nyos m unkatársának Aíbit Istvánnak, a M agyar Állam i Eötvös L oránd Geofizi­ kai Intézet tudom ányos főm unkatársának Dr. Bőd Em ilnek, a Földm érési Intézet tudom ányos katársának

58

Békési Ferencnek, a B auxitkutató V állalat gazdasági igazgatóhelyettesének Di Giovanni Jánosnak, az Országos Földtani K utató és Fúró Vál­ lalat. Szakszervezeti Bizottsága titk árán ak H erm ész M iklósnak, a Nógrádi Szénbányák Igazgatósága Geoló­ giai és Bányam érési Osztálya vezetőjének H odonszky K ázm érnak, az Országos Érc- és Á sványbányák D unán­ tú li M űvei geológus technikusának Inkeller Józsefnek, az Országos F öldtani K utató és F úró Vál­ lalat szem élyzeti és szociálpolitikai osztálya vezetőjének Dr. Juhász Andrásnak, a Borsodi Szénbányák Földtani Osztálya vezetőjének Dr. Lorberer Árpádnak, a Vízgazdálkodási Tudom ányos K utatóköz­ pont tudom ányos főm unkatársának Dunai K ároly tűzoltó alezredesnek, a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága m unkatársának Farkas Istvánnak, a Központi Földtani H ivatal geológusának

szakági

fő­

Forgó Lászlónak, a M agyar Állam i Földtani Intézet geológus technikusának G yarm ati G yörgynek, a Dorogi Szénbányák geológus csoportve­ zetőjének Harsányi A lfrédnek, a T atabányai Szénbányák főelőadójának Mészáros Andrásnak, a Földm érő és Talajvizsgáló V állalat fúróm esterének Mészáros Dezsőnek, a B auxitkutató V állalat fúróm esterének

főm un­ (jolytatás a 94. oldalon) F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (19S5. é v ) , 1—2. s z á m

DR. SOLTI GÁBOR, I SZABÓ VID

I

A várpalotai széntelepfedő olajpala mezőgazdasági hasznosítási lehetősége

Az elvégzett vizsgálatok a la p já n m eggyőzően bizo­ n y ítást nyert, hogy a v árp a lo tai szénm edencében a széntelep fele tt települő, a b ányászat so rá n m eddőként jelentkező diatóm ás agyagim árga (olajpala) ta la jta n ila g érték es anyag, a 'mezőgazdaság szám ára tö b b irányú felh aszn álásra is p ersp ek tiv ik u sn ak tekinthető. A 7—8°/o-nyi h u m u sz ta rta k n a a legjobb hazai ta la ­ jo k h u m u sz ta rta lm á t m essze m eghaladja. A m agas m észtartalm a a sav an y ú ta lajo k m e lio rálá sa so rán jö ­ h et szám ításba. Az oldható táp,anyagkészlete összességében jelentős. Az ö sszn itrogéntartalm a a legjobb hazai ta la jo k öszszes n itrogéntartalim át m eghaladó értékű. O ldható, növények szám ára felvehető n itro g é n tarta lo m a köze­ pesen — jól e llá to tt ta lajo k én a k felel meg. A foszforszolgáltató képessége igen jó, ta la jta n i m inősítés sze­ rin t sok, ill. igen sok. A fcáliuimtartaloim ugyan kisebb, átlagosan m érsékeltein közepes, ta la jta n ila g azonban m égis értékelhető sz in te t jelent. A kistenyészedényes k ísé rle t eredm énye a r r a utal, hogy különösen angol p erjé n él (fű) v o lt hatásos. Ez a m eddőhányók füvesítésénél le h et előnyös. A b án tapusztai m in ták b a n nevelt p ap rik a és m u s tá r term éseredm ényei m eg h alad ták a gércei a lg in ite t is. A k á ­ lium m al feltö ltö tt v árp a lo tai olajpala szintéin a fű esetében a d o tt jó term ést. A zöldsúlyok m essze m eg­ h alad tá k a v irágföldben n ev elt fű zöldsúly-értékeit. A m eddőből elő állíth ató m ik ro e lem -ta rtalm ú oldható ü v eg fritt m űtrágya a széntelepkísérő p ala speciális, de igen fontos felhasználási lehetőségét jelenti. A v árp alo tai m eddőnek m ezőgazdasági célra történő alk alm azhatóságának kikísérletezése k áro s környezetszennyező jellegével ellentétben jelentős népgazdasági érték ét tá rta fel. Az eddigi, tá jék o ztató vizsgálatok eredm ényei is a r ­ r a h ív já k fel a figyelm et, hogy az ország széntelep­ kísérő kőzeteivel, m in t a m ezőgazdaság sz ám á ra p ers­ pektivikus nyersanyaggal k ell szám olni.

B E V EZETÉS A vulkáni tu fag y ű rű b en keletkezett alginitek (olajpalák) m ezőgazdasági hasznosítási kísérletei során elért eredm ények alapján az érdeklődé­ sünk a lagúna típ u sú olajpalák felé fordult. A lagúna típusú olajpalák a világviszonylatban széles körben ism ertek. A feltételezésünk az volt, ha az alginittel kedvező eredm ényeket ér­ tü n k el, akkor indokolt megvizsgálni, hogy a lagúna típusú olajpalák m ennyiben alkalm asak mezőgazdasági célra. Az olajpalák m ezőgazdasági felhasználása gyakorlatilag ism eretlen az olajpalákkal re n ­ delkező országokban. Az irodalom ban csak az elégetés u tán visszam aradt olajpala-ham unak savanyú talajok jav ítására történő felhsználására van adat. A Szovjetunióban évente 3 millió to n n a ilyen olajpalaham ut használnak fel a sa­ vanyú talajok neutralizálására. Mivel M agyarországon az olajpalák lepárlá­ sára, elégetésére, energetikai hasznosítására be­ látható időn belül nem k e rü l sor, így nálu n k az F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

olajpalák term észetes állapotban történő hasz­ nosítási lehetőségeit kell feltárnunk. A várpalotai olajpala A Bakony déli előterében Csór és Őskü kö­ zötti m edence aljzatát paleozoós és mezozoós képződm ények alkotják (1. sz. ábra). Az, üledékgyűjtőt harm adidőszaki képződm é­ nyek töltik ki. Ezek közül az eocén üledékek alárendeltek, míg a m iocénnek közel teljes ki­ fejlődése ism ert. A miocén em eletek közül csak az olajpalaképződési ciklust m agában foglaló bádeni em elettel foglalkozunk részletesebben, Kókay J. (1978) m unkássága alapján. A várpalotai m edencében az általában kárpáti képződm ényekre települt bádeni üledékek há­ rom réteg tan i egységre, alem eletre tagolhatok. Az alsó-bádeni (Moravien) tengeri üledékekre jellemző, hogy a m edence N y-i felében durvább szem cséjű mészkő, K -en viszont az agyag, fi­ nom homokos üledékek dom inálnak. Az alsó-bádeni végén jelentkező kiem elkedés után újabb transzgresszió (vagy helyesebben expanzió Kókay J. 1978) indult m eg az üledék­ gyűjtő területén, m ely az alsó-bádeni tengernél nagyobb te rü le te t foglalt el. Az új üledékciklus elmocsarasodással, szén­ képződéssel indult meg. A m edence Ny-i felé­ ben ezt megelőzően egyenlőtlen vastagságú, vi­ lágosszürke rio littu fit szállítódott be, m ely ké­ sőbb bentonitosodott. Az elláposodás eredm ényeképpen 60 krrb-nyi terü leten keletkezett a földes-fás barnakőszén­ telep (lignit), m elyet több m in t 100 év óta bá­ nyásznak. A kőszéntelep legnagyobb vastagsága 9,4 m. Á ltalában azonban csak 5 m körüli vastagságú. F űtőértéke N y-ról К felé 1900— 2700 kcal/kg-ra (7942— 11 285 kJ/kg) növekszik. A bányaned­ vessége szintén a m edence N y-i részén a legna­ gyobb, 49—50%, m íg a m edence közepén csak 42—45%. A barnakőszéntelepre pár cm -től néhány dm es vastagságban alul neritinás-congeriás-theodoxusos és Bulim us tartalm ú rétegek, gyakran lum asella padot alkotva következnek. A lagúna további m élyülésével a m olluszkák eltűntek, m ivel 10— 20 m -nél nagyobb m élység ezeknek a faunaelem eknek m ár kedvezőtlen életfeltételt jelent. Ezek a rétegek jelentik a várpalotai olajpalaösszlet közvetlen feküjét.

59

A VÁRPALOTAI

OLAJPALA ELŐFORDULÁSA

lá b ra

M=1:100000 Szerkesztette; Bakk L. és a Középhegységi 0. felvételei alapján Solti G.

Diatomas agyagmárga feküképződményei felszínen i t felszinközelben Diatomas agyagmárga felszín alatti el­ terjedése (mélyfúrással megállapított )

m

Nagy valószínűséggel diatomas agyagmárga mentes területek

Mezozóos

képződm ények

V V V

rio littu fa

E

Eocén képződmények

C,

A lsó ka rb o n

Felsófriász képződmények

D

Devon

Középsotriász képződmények

S

S z ilu r k é p z ő d m é n y e k

Ti

60

Diatomas agyagmárga felszínen

képződm ények

képződm ények

Alsótriász képződmények

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

Széntelepfedö diatomás agyagmárgaösszlet (olajpala) A várpalotai öböl, vagy lagúna a felsőbádeni idején legalább 20 m -re kim élyült. A m olluszkás kőszénfedő felett 8— 10 m vastagságú, zöl­ desszürke, zöld, ritk án barna, m ikrorétegzett, papírvékony mész és agyagm árga lem ezek vál­ takozásából álló halm aradványos, leveles elválású, kiszáradva könnyű, jellegzetes olajpalaszagú diatom ás (palás) agyagm árga települ. A m ikrorétegzettség évszakváltozással m agyaráz­ ható (Kókay J. 1966). E rre az „alsó” diatomás agyagm árga-sorozatra átlagosan 1 m vastag vízbeszórt riolittufit települ, az egész m edence te ­ rületén. A perem eken vastagabb, gyakran tu fitolajpala változó vastagságú rétegeiből felépített összletként jelentkezik. A tu fit laza homokkő jellegű, többnyire osztályozott, alul durva sze­ mű, felfelé finomodó szemcsenagyságú. Benne olykor 1 cm nagyságú lapilliket is lehet találni, ami nem túlságosan távoli kitörési központra utal. A tufitösszlet egyes szintjei, ill. egyes tu fitrétegecskék változó m értékben később bentonitosodtak. A riolittufáknak Balogh Kadosa K -A r m ód­ szerrel m egm érte a radiom etrikus korukat. A várpalotai felső-bádenien korú diatom ás agyagm árga-összletből g y űjtött riolittufitokból elvá­ lasztott biotitok K /A r kora. 13,1— 15,0 + 0,7 millió év. A m inták K/Ar korm eghatározásra való al­ kalm assága dr. Ravaszné—dr. B aranyai L. vizs­ gálatai szerint általában jó volt. A legteljesebb vizsgálatot a B ántapusztáról származó m intán végezték, itt a riolittufa kora 14,2— 15,0 + 0,8 millió év. A bántapusztai egykori külfejtés területén kutatóárokban tá rtu k fel a riolittufitot és az olajpalát. Itt meg lehetett figyelni, hogy a leg­ jobb minőségű olajpala a tufitrétegek alatti pár m-es szakasz. Ez a kifejlődés a tulajdonképpeni „papírpala”, amely az egykori bántapusztai kül­ fejtés függőleges, K-i felében jól láthatóan fel van tárva. A diatom ás agyagmárgaösszlet diatom ás agyagmárga, agyagm árga-képződm ényei derivatográfiás szervesanyag-tartalm a az átlagos agyagm árgák szervesanyag-tartalm át jelentősen m eghaladják. így olajpala szem pontjából pers­ pektivikusnak tekinthető az egész összlet. A diatom ás agyagm árgaösszlet felett ism étel­ ten m egjelennek a molluszkás, bulim uszos-theodoxus-os értegek. Ez fokozatos regresszióra, ill. feltöltődésre utal. A sótartalom csökkenését je ­ lenti a congeriák kim aradása. Az üledékciklus zárótagja 1—2 m vastag agyagos kőszénréteg, m ely feküjéből éles határ nélkül fejlődik ki (Kókay J. 1978). A bádeni üledékekre a m edence Ny-i részén szárazföldi kavicsos tarkaagyagos kifej lődésű, a K -i felén átlagos agyagm árgás-finom hom okos csökkentsósvízi szarm ata-képződm ények, m ajd erre homogén agyagm árgából álló alsópannóniai üledékek települnek. A felsőpannont a Somlói, T ihanyi és a Nagyvázsonyi Tagozat üledékei F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

képviselik. A rétegsort pleisztocén- és holocénképződm ények zárják be. A diatom ás agyagmárgaösszlet feküjének fel­ színe, egy-két kisebb helyi eltéréstől eltekintve nyugatról kelet felé közel egyenletesen, 2—4°os dőléssel, a tsz feletti 197 m -ről a tsz alatti 244 m -ig süllyed. A fedő vastagsága 0—313,6 m szélsőértékek között változik, általában ugyancsak nyugatról kelet felé nő. A diatom ás agyagm árga átlagos vastagsága 42 m -re tehető. V árpalotától nyugatra, Bántapusztán, az egykori külfejtés területén több száz m éter hosszú falban 5—6 m vastagságban a bentonitosodott tufitrétegekkel fel van tárva. Itt a jó minőségű, tulajdonképpeni „papírpala” is előbukkan. A diatomás agyagm árga derivatográfiai mód­ szerrel kim utatható szervesanyag-tartalm a Földvári M. (MÁFI) m érései szerint 8—49 súly % között változott. Az átlagos statisztikus szervesanyag-tartalom m eghaladta a 15 súly % -ot. Az átlagos — a M agyar Ásványolaj és Föld­ gáz K ísérleti Intézetben (MÁFKI) Fischer-m ódszerrel m eghatározott kátrány-palaolaj tartalm a 3,4 súly % . A prognózis alapján a várpalotai diatomás agyagmárgaösszlet olajpala — 4% feletti palaolajtartalm ú — rétegeiben potenciálisan 14— 15 millió tonna palaolajtartalom becsülhető. A m e­ dence Ny-i perem én B ántapuszta térségében, ahol az átlagnál jóval gyakoribbak az olajpala­ rétegek az összletben és m agasabb a palaolaj­ tartalm uk — Kókay József vélem énye szerint — m integy 400 millió tonnányi készlet külfej­ téssel kiterm elhető. A V árpalotai Szénbányák Minőségellenőrző Laboratórium ában 4 db, B ántapuszta térségé­ ből származó, 3,2—10,3% k átrán y tartalm ú m in­ ta fűtőértéke 1548— 10 275 kJ/kg, ham utartal­ m a 38—67% közötti. A telep keleti részén lévő S— II. bányaüzem ből m élyebb szintről származó m intának a röntgenvizsgálata (Cornides I.-né— Szem ethy A., MÁFI) során 67% m ontm orillonitot, 20% illitet, 4% kaolinitet, 9% kvarcot és nyom okban plagioklászt m u tattak ki. Ism erve az olajpala képződési körülm ényeit, megvizsgálva az összetételét, nyilvánvalóvá vált, hogy az olajpala (alginit) szervesen kötött form ában és bizonyos m értékben koncentrálva, a növények szám ára könnyen felvehető form á­ ban tartalm azza azok növekedéséhez szükséges ásványi eredetű tápanyagokat, m ikro- és m akroelem eket. Ha az olajpalát tápanyagként al­ kalmazzuk, akkor ezek az elem ek újra könnyen fetláródnak és k ifejthetik serkentő hatásukat a növényi szervezetekre. A fenti gondolat alapján végeztettük el a várpolatai olajpala talajtani vizsgálatát is. V IZ SG Á L A T O K Talajtani vizsgálatok A várpalotai olajpala tájékoztató jellegű ta ­ lajtani elem zéseit két helyen végezték. A Nyu-

61

*aZS0 A

rO

1 JZZI

о

m

1>О О со"

D^OCMCMCMt-HD-D-TttCO^

со о со"

см" 05

СМ

тР

СО

СМ

СМ

Ю

1

о с м

о ю

о о о о о о о

со 7см1ю

см

СО СО СО 0 5 1 Х О С 0 1П

ю о со со со см ю см см см

О О 0 5 О Г-н ю СО СМ СМ СО CM тЬ [>

со о

05

см

C M C M C M C O C O C M rf[^I> -T t<

сот-нсосо1>-т-нсмг-(сосо С М С М гН С М С М тН гН С М С О

(Szabó Vid, 1980)

A várpalotai olajpalák talajtani vizsgálati eredményei

Ю 05 О £■* СО О С О Н С О С О Ю Н 0 5

о

0 _СМ^ СМ^ со" С—" Г-н ю ю со

о

со"со"

LO ^ см^ ю о со^ rtf г н " rtf со" со" ю" со" со со ю im ю со -ф и

ю осм ю со^сосою см со

см^ю ^о^о о со^ см^ см^ о г-н" О-" Т-Г со" Th" о " о " 05" СО rtf" т-н" CM rH C O C M C M r tf C O r H C O r t fC O

оО ъ£

СО^

СО_ СМ^ 1- ^ rtf^ |Г5л ^Чч ь л,

~с

гН rtf" £> г -Г rtf" с о ' ю ' 2

со СОSС- SСО’(

со СМГ> ^ СО

*О S О

СОО СОCMrtf

со со о

§2

о

со

íj íO <Л о с-

1> СО^05^

со" О)"

Th" см" 05"

см

К и w

t> [>"

оcs

05 <©

К

r > I > C 0 t> I> I > t > C - I> l> C 0

СО Ю

62

О

СО t — СМ 0 5

fi

■Сб 'С б 'С б 'Сб 'Сб

м fi и

м и

Х2 JDЯ XI XI & a-Q а а а

Я о

&

СМ

> >3 >> >> >1-Р та +J HJ -м >>> С С fi с с N >> N N N 'Сб

а-; о

О

сб

сб

£со fi а

£3 '0а> CUÜ

ю

°t>"С ^-"сNо„C 0."rl "г> со" О сол1 "t>> с-"со"со"

1>1>

ЯI

f i 'С б

fi

fi

fi

•1Г—Н• НЧ• |“Ч• ^ Н• сб сб сб сб сб К— I > I Ч Iч I ч I1 7 7 7 7 ^ с й й с с I

'С б 'Сб 'Сб 'Сб 'Сб

aw Я ч wwwwwf f l Wf f l wm 'Сб

>

ГН СМ СО* ^ ' ю 0 1 >

СО* 05* О * 1-н*

gatdunántúli Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásán (Keszthely) Szabó Vid igazgató, míg a budapesti K ertészeti Egyetem talajtan i ta n ­ székén dr. H argitai László professzor irányítá­ sával folytak a kísérletek. Az olajpala tala jta n i értékelését a Keszthe­ lyen 11 és a K ertészeti Egyetem en 5 elemzés alapján adjuk meg. A 16 elemzésből 10 a vár­ palotai olajpala-előfordulás bántapusztai részé­ ről, míg 6 db az S— II. bányaüzem területéről k erült ki. A bántapusztai m inták a bánya há­ nyójárói, Ш. az egykori külfejtés falából szár­ maznak, míg az S—П.-beliek a bánya hányójáról. T alajtani szem pontból az adatokból nem szabad messzemenő következtetést levonni a diatóm ás agyagm árga-összletnek sem horizontá­ lis, sem vertikális irán y ú változásaira. Azok csak szigorúan tájékoztató jellegűek. Annyi anzonban m egállapítható; a m inták a széntelep feletti m ax. 10 m -es távolságon belülről szár­ m aznak. Tehát elsősorban a szénbányászat so­ rán környezetszennyező m eddőként kikerült anyagot jellem zik az adatok. Az elem zéseket a MÉM-NAK szolgálatnál al-' kalm azott T alajtani M ódszerkönyv előírásai alapján végezték, néhány elem m eghaátrozása esetében H argitai L. saját m ódszerét használta. Az elem zéseket az 1. és 2. sz. táblázatban m ellékeljük. Összehasonlítás céljából m egadjuk a pulai és gércei olajpalák talajtani elemzé­ seit is.' Kém hatás: a kőzet kém hatásának m egítélése az adatok alapján nem egyértelm ű. Szabó Vid szerint a kőzet pH -ja (Н-Ю) 7,03—8,25 átlagban 7,8 ill. (KCl) 7,00— 8,09 átlagban 7,74. H argitai L. en n él kisebb, 5,75— 6,90 értéke­ ket, kissé savas k ém hatást észlelt. Az értékek eltérése további, pontosítást szolgáló vizsgálatok elvégzésének szükségességére m utat rá. H um usztartalom : talajtan i szem pontból egyik legfontosabb adat a képződm ény hum usztartal­ ma. H argitai L. saját, a szerves anyag kom plex m inősítését és értékelését is lehetővé tevő mód­ szerével m eghatározott bántapusztai olajpala hum usztartalm a jelentős, 3,26—11,71%, átlag­ ban 7%. Szabó Vid által m ért 4,7— 12,3% közötti, á t­ lag 8,57%-os hum usztartalm ak is igen tek in té­ lyesek. A két különböző m ódszerrel kapott á t­ lag 7— 9% hum usztartalom a hum uszban leg­ gazdagabb ásványi talajok hum uszértékeit messze felülm úlják. Ilyen szervesanyag-tartalom csak kertészeti talajokban, vagy földkeveré­ kekben szokott lenni. Az olajpala hum usztartal­ m a egyértelm űen igazolja a képződm ény mezőgazdasági célú további kísérleteinek szükséges­ ségét. , „A hum uszm inőség (K) értékekből viszonylag jól lem érhetők az extinkciós értékek. Bár a hu­ musz minőségi értékeiből kevés következtetést lehet levonni, de h a az olajpalát m odellkeverékekben kívánjuk felhasználni, akkor sem kell olyan funkciójával számolni, m ely a hum usz m inőségével függne össze” írja H argitai L. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

M észtartalom СаССЪ: a várpalotai olajpala kalcium karbonát-tartalm a igen széles határok között változott a vizsgált 15 db m intában. A 8,46 —94,3% határértékek közötti átl. 50—60%-os CaCO.i-tartalomból nem szabad messzemenő következtetést levonni, azonban m indenképpen jelentős érték, ha a diatom ás agyagm árgát a kom plex m elioráció során a savanyú talajok ja ­ vításában m int meszező anyagot alkalmazzuk. K ötöttség: a talajok kötöttségét az A rany-féle kötöttségi szám fejezi ki. Ez lényegében az anyag képlékenységének h a tá rát jelzi. A v ár­ palotai olajpala A rany-féle kötöttségi száma Szabó Vid vizsgálata szerint 56,8—92,0 átlagban kb. 75. Az olajpalának ezt a szélsőségesen nagy kötöttségét a nagy agyagásvány-, m ontm orillonit (67%) és illit (20%) tartalm a okozza. Ez a kötöttség alapvetően befolyásolhatja a laza, kü­ lönösen a homokos talajok vízgazdálkodását. A nagy kötöttség, az agyagásvány-tartalom , ill. kolloid jelenlét alapvetően m egszabja az olaj­ palának várható adszorpciós, és nem csak víz-, hanem tápanyagm egkötő képességét. A várpalo­ tai olajpalának ez a tulajdonsága várhatóan a talajjavításban értékesíthető m ajd legkedvezőb­ ben. Tápanyagkészlet: talajtan i szem pontból igen jelentős inform ációt ad a m inták am m ónium laktátban oldható (A1 oldható), a növények szá­ m ára könnyen felvehető P2O5, K2 O, Mg és N tápanyag m ennyisége. M akrotápanyagok Foszfor P 2O5 : a várpalotai olajpala oldható foszfát- (P2O5) tartalm a 5,0—44,0 mg/100 g, 15 db m inta átlagában 27,5 mg/100 g (275 ppm). A gércei alginit foszfátszolgáltató képességé­ nél kisebb, hozzávetőlegesen a pulaiéval azonos. A két szélső érték közötti jelentős különbség az anyagnak a foszfortápanyagot illetően nagy vál­ tozékonyságra utal. Az olajpala foszfortartalm a a talajtani értékelés szerint (Stefanovits P. Ta2. sz. táblázat

Bántapusztai olajpalaminták talajtani elemzési adatai (H argitai L., 1982)

pH C aC 0 3

1.

2.

3.

4.

6,65 38,22

6,50 10,92

5,75 —

6,90 25,20

Könnyen oldható N 1 Р20-, > mg/100 g k 2o J H um usz H % К (humuszm inőség) összes N mg/100 g összes S mg/100 g O ldható S NH/.C-.HsOo-ben mg/100 g Szerves S mg/100 g összes S % -ában

10,934 11,819 18,350 12,316 5,0 27,0 42,5 19,0 25,5 18,5 48,0 24,0 3,26 6,34 11,71 6,62 0,092 0,024 0,065 0,207 256,1 371,8 581,0 202,7 160 185 235 220 55,0 180,0 76,5

45,0 115,0 71,8

30,0 155,0 83,7

44,0 176,0 80,0

M egjegyzés: 1—3 bány am in ták 4 m eddőbányáról F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

lajtan p. 178) „soknak” (13—35) ill. „igen sok­ nak” (19— 36) tekinthető. Ez azt jelenti, hogy az olajpala a növények szám ára igen jó foszfátszolgáltató képességgel rendelkezik. K álium K 2O: A várpalotai széntelepfedő olaj­ palából várható 9,6—67,5 mg/100 g átlag 24,6 mg/100 g oldható, növények szám ára könnyen felvehető kálium tartalom közepes értéket jelent. A pulal és gércei alginitek igen kitűnő kálium ­ szolgáltató képességénél rosszabb, agrokém iai­ i g azonban értékelhető. A tápanyag-tartalom átlagértéke Sarkadi szerint (Stefanovits P. 1981) az agyagtalajok „m érsékelten közepes” (17— 23) kálium szolgáltató képességének felel meg. A m inták 30% -ának oldható K20 -ta rta lm a „jó közepes”, 24—29 mg/100 g, ill. két esetben az „igen sok”-kal jellem zett 36 mg/100 g értéket is m eghaladja. N itrogén N: a várpalotai olajpala össznitrogén­ tartalm a a 14 db elem zésben 64—581 mg/100 g között változik. H argitai László általában m aga­ sabb értékeket (202,7—581) m ért, m int Szabó Vid (64—337). V árhatóan m integy 243 mg/100 g össznitrogénnel szám olhatunk. Az össznitrogéntartalom m integy 95% -a szerves kötésben van a talajokban, nagyrészt biológiai folyamatok term éke. Az össznitrogén-tartalom m egítélésére az üze­ mi talaj térképezésben használt határértékek szerint 0,1—0,25% N -tartalom esetében közepe­ sen ellátott talajokról, míg 0,25% össznitrogéntartalom felett jól ellátott talajokról beszélünk. A várpalotai olajpala a fentiek szerint köze­ pesen—jól ellátott talajok nitrogénelátottságával egyező. A bántapusztai 4 db olajpala-m intában lévő 202,7— 581 mg/100 g átlag 352,9 mg/100 g össznitrogéntartalom több m int a legjobb hazai ta ­ lajokban m ért összes nitrogéntartalom . A hozzá tartozó 10,934— 18,350, átlag 13,35 mg/100 g könnyen oldható nitrogéntartalom m ég a talaj­ tani szem pontból igen kitűnő gércei alginit n it­ rogénszolgáltató képességénél is nagyobb! M agnézium Mg: a várpalotai diatomás agyagm árga (olajpala) A l-oldható-m agnézium -tartalm a Szabó Vid vizsgálata szerint átlagban 40,8 mg/100 g, jelentősen kevesebb, m int a pulai ill. a gércei olajpaláé. Az anyag az elemzési adatok szerint m agnézium ban egyenletesen ellátott. K én S: kénből a növények ugyanolyan m enynyiséget igényelnek, m int foszforból, ezért a kén szintén á m akroelem ek közé sorolható. A bántapusztai olajpala kéntartalm áról H ar­ gitai L.-nak a K ertészeti Egyetem en 4 db spe­ ciális kénfrakcionálási elemzése alapján kapunk képet. A kéntartalom 160—235 mg/100 g hatá­ rok között változik a vizsgált m intákban, átlag­ ban 200 mg/100 g értékkel szám olhatunk. En­ nek 70—80% -a, 115— 180 mg/100 g szerves kö­ tésben van. „Várható, hogy az olajpala szerves kén -tartalm a laza közegbe kerülve, pl. homok­ ba, nagyobb m értékben oxidálódik és lehasad, azaz nagyobb töm egében válik oldhatóvá” — írja H argitai L.

63

Az oldható, teh át növények szám ára könnyen felvehető form ában 30— 55 mg/100 g k é n ta rta l­ ma van a bántapusztai olajpalának. Ez az összm ennyiségnek 16—28% , abszolút értékben anynyi, m int a mezőgazdasági célra kitűnő gércei alginité. A kéntartalom m eglepően nagy a vizsgált m intákban, nagyságrendileg nagyobb, m int a norm ál ásványi talajokban, vagy egyáltalán ta ­ lajokban találunk. Egybehangzóan m agas kéntartalm at igazoltak a kémiai, a szénvizsgálati (MEO) elem zések (át­ lag 1,7, max. 4,5% is. Ez a nagy kéntartalom jól m agyarázható a várpalotai olajpala keletkezési körülm ényeivel. Az egykori lagúna m élyén oxi­ génhiányos anaerob reduktív viszonyok alakul­ tak ki. Az anaerob baktérium ok a fenékre sülylyedt szerves anyagból, valam int a tengervíz SCb2~ ionjaiból kénhidrogént redukálnak. M ikrotápanyagok A m ikrotápanyagok közé sorolják azokat az elem eket, m elyekből a növények csak igen ke­ veset igényelnek, de ha az a kevés sincs meg, különböző hiánybetegségek lépnek fel, m elyek károsan befolyásolják a növények életképessé­ gét és term éseredm ényét. A m ikroelem ek nagy része azonban, ha a m egkívánt m ennyiségnél nagyobb m ennyiség található a talajban, szintén káros, mérgező, to ­ xikus hatású a növények számára, azok pusztu­ lását okozza. A növényeken keresztül a táplá3. sz. táblázat

Л várpalotai olajpala nyomelemtartalma mg/kg (ppm) (MÄFI Színkép Csop., V igh A ntalné) V árpalota B ántap uszta

Ezüst A rzén Bór B árium B erillium Bizm ut K obalt K róm Réz G allium M olibdén N ikkel Ölöm A ntim on Ón Stroncium V anádium W olfram Y trium Cink Cirkon

Ba Be Bi Со Cr Cu Ga Mo Ni Pb Sb Sn Sr V

F luor Vas M angán T itán

F Fe Mn Ti

Ag As

в

w

Y Zn Zr

1

2

3

4

0,1 250 100 600 10 10 4 4 25 6 4 4 4 60 6 600 16 60 60 160 160

0,1 250 60 1600 10 10 6 16 25 16 4 2,5 16 60 6 1600 40 60 60 160 160

0,1 250 160 2500 16 10 6 10 60 16 4 4 16 60 6 1000 40 60 60 160 160

0,1 250 60 1000 10 10 6 10 40 16 4 6 6 60 6 1000 40 60 60 160 160

Megjegyzés: 1—5 m intaszám ok

64

bán y a T alaS—II. jók 5 0,1 250 160 1600 16 10 10 60 60 40 4 16 60 60 6 600 60 60 60 160 160

10

8 20

2 40

100 50 200 30 000 850 5 000

lékláncon keresztüljutva veszélyesek lehetnek az állatokra és az em berekre is. A növények szárre&ra fontos, aktív biokém iai h atást kifejtő m ikroelem ek felvehető, oldható form ában lévő m ennyiséget a talajtan i vizsgálat során m egállapítottuk (1. sz. táblázat). A többi elem m ennyiségét a M ÁFI színképlaboratóriu­ m ában vizsgálták (3. sz. táblázat). Az adatokból kitűnik, hogy a várpalotai széntelepfedő olaj­ pala nem tartalm az a növények szám ára káros m ennyiségben toxikus hatást okozó m ikroele­ m eket. Elektro-U ltra-Filtrációs (EUF) vizsgálatok A világszerte eddig használt talajtápanyagvizsgálati m ódszerek különböző vegyszeres extrakciókkal dolgoznak és az oldható elem eknek csak a m ennyiségét tükrözik (mg/100 g ta la j­ ban) az adott oldószerrel vonatkoztatva. A tá p ­ elem ek -tényleges felvehetősége így nem hatá­ rozható meg. A felvehetőséget sokféle tala jtu ­ lajdonság kölcsönhatása határozza meg, m int pl. az agyagtartalom , az agyagásványok össze­ tétele, a talajoldat Ca-, AI- és Fe-koncentrációja stb. Éppen ez okozza azt, hogy gyakran nagy eltérések tapasztalhatók az extrakciós módsze­ rekkel kivont tápelem ek és a talaj tényleges tápanyagszolgáltatása között. Term észetes talajok vagy m esterséges ta la j­ ként keverékben, vagy önállóan felhasználandó term esztő közegek értékelésénél nagyon lénye­ ges m egism erni: •—■ m ekkora a növények szám ára közvetlenül felvehető tápelem -tartalom —- m ilyen változás történik a talajba ju ttato tt kem ikáliák hatóanyagában adszorpció vagy egyéb jelenségek következtében — a tenyészidő folyam án időben m ilyen irányú változás várható. Ezekre a kérdésekre az EU F-vizsgálattal fele­ letet lehet adni. Az EU F-m ódszer a talajb an lévő tápanyagok ionjait egyenáram ú feszültséggel gyorsítva vi­ zes extrakcióval vonja ki. Az elektrom os fe­ szültség az extrakció folyam án 50, 200 és 400 volt. A feszültség változásával külön-külön g y ű j­ tö tt oldatfrakciókban m egkapjuk a különböző energiával kötött tápelem eket. A feszültség nö­ velésével m ind nagyobb energiával kötött ionok szabadulnak fel. Az ionok deszorpciós sebessége egyenesen arányos a feszültséggel és fordítva arányos az ionok kötési energiájával. A gyakor­ latban a m érést úgy végzik, hogy 5 percenként szedik le a frakciókat 35 percig. Az eddig vég­ zett nagyszám ú tenyészedény- és szabadföldi kísérlet azt m utatja, hogy a 30 perc alatt, 20 °Con leadott tápanyagok ténylegesen felvehetők. A 30 perc alatt kivont tápanyagok m ennyiségé­ nek felvehetősége annál jobb, m inél nagyobb hányad ju t oldatba az első 10 perc alatt. A 10 perces érték teh á t a könnyen kicserélhető, vagyis felvehető tápanyag koncentrációját jel­ lemzi a vizsgált talaj oldatban. M inél nagyobb ez az érték, annál nagyobb a talajoldat koncentF Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m -

4. sz. táblázat

Várpalotai olajpalák EUF-vizsgálati eredményei (Szabó Vid, 1983) k

2o

p

PPm

cd N СЯ

p a cd C

я

1.

2. 3.

4. 5. 6. 7. 2 1 .

1.

cd

2.

C

3. 4. 5.

rP

cd Ö

-r->

CQ

cd >> c Jp

6.

7. 2 7. 1. 2. 3.

4. 5. 6.

U1

7. 2 1 .

2o 5

PPm

12,05 20,48 10,84 4,82 2,41 1,20

32,53

19,27

—

51,80 4,81 8,43 10,84 6,02 4,81 2,41 2,41 39,73

13,24

26,49

7,23 28,91 13,25 7,23 3,61 2,40 1,20 63,83

36,14

4,4 3,1 6,4 1,2 1,2 1,4 1,2 18,9

11,4

15,6

0

27,69

0,4 1,2 7,8 9,8

9,5

160

— — —

2007

30

—

190 10 377

20

10

50 — — —

2062

50

—

70

63 454 374 698 764 752 1220 4325

0,3

80 80 30

647

65 312 442 538 398 424 260 2439

0,8

0,3 0 0,1

Na

PPm

322 325 311 290 312 884 210 2654

7,5

0,8 0 0,3 0,7 0,4 13,8 0,4 16,4

Ca

ppm

60 130 40

517

190

— — —

3808

40

—

230

Várpalotai EUF-vizsgálattal is elemzett olajpalák hagyományos talajvizsgálati adatai

5. sz. táblázat

(Szabó Vid, 1983)

B ántapuszta B án tab ánya S—II. bánya

pH KC1

Кл

7,82 7,68 7,46

62 71.6 92

C aC 03 H um usz N itrogén % ossz. % % 85,5 39,2 8,46

12,30 9,90 4,7

rációja és annál gyorsabban vándorolhatnak az ionok a növény gyökereihez. A 30—35 perces frakcióban kapott ionm enynyiség a talaj tápanyagutánpótlására jellemző. M inél nagyobb ennek a frakciónak az értéke, annál jobban tu d ja a talaj pótolni a tápionokat a tenyészidő folyam án a talajoldatban. Az EUF és hagyományos vizsgálati adatokat a 4. és 5. sz. táblázatokban foglaltuk össze. Az EUF-vizsgálatok m érési adataiból szerkesztett deszorpciós görbéket pedig a 2. sz. ábrán ábrázoltuk. Várpalotai olajpalák EUF-vizsgálatának érté­ kelése — Foszfor a deszorpciós görbe szerint a talaj oldatban bántabányai és várpalotai meddő­ nél csak elenyésző kis m ennyiségben van. A bántapusztai m intánál viszont m érhető egy kis m ennyiség ebből a frakcióból. A nagy erővel m egkötött, növények szám ára közvet­ F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

0,112 0,124 0,276

PPm

PPm

Mg ppm

Zn ppm

Cu ppm

Mn ppm

303 192 400

336 143 304

282 585 544

7 26 21

1 6 8

900 760 180

p

2o 5

k

2o

lenül felvehetetlen foszforform ák dom inál­ nak m indegyik m intában. K álium tekintetében m indhárom m intában teljesen hasonló tendenciák érvényesülnek. Jellemző a könnyen felvehető kálium form ák túlsúlya a kristályrácsban kötött kálium ro­ vására. Legtöbb felvehető kálium a várpalo­ tai m eddőben van, azután következik a bán­ tapusztai és végül a bántabányai. —■ N átrium ot csak könnyen oldható alakban tartalm az' m indhárom m inta. Legtöbb van a várpalotai meddőben, legkevesebb a bánta­ bányai m intában. Kalciumot, a gércei alginithez viszonyítva nagyobb m ennyiségben tartalm aznak a m ed­ dők. Különösen vonatkozik ez a 15—30 perc között lejövő kolloidokon m egkötött Cam ennyiségekre. A kalcium nagy része a v ár­ palotai és a bántapusztai m intában erősen kötött form ákban van jelen. Agrokém iai al­ kalmazás, talajm eszezés céljára a várpalotai meddő igen kedvező tulajdonságokkal re n ­ delkezik.

65

ÜKjU ppm/Ьрегс

TT

A z alginit kationadszorpciójának vizsgálata A talajnak az a képessége, hogy vizes fázis­ ból ionokat képes m egkötni, nagyon lényeges tulajdonság. A talaj term ékenysége m ai ism e­ reteink szerint nagym értékben függ a talaj kol­ loid-frakciójában lévő agyagásványok és szerves kolloidok adszorpciós tulajdonságaitól. A h u ­ muszban, agyagásványokban szegény hom okta­ lajok nem term ékenyek. Az adszorpcióval össze­ függő kém iai folyam atok akadályozzák meg a talajban lévő növényi tápanyagok kim osódását és biztosítják a növények folyam atos táplálását. M indezek előrebocsátása u tán érthető, hogy a talajjavításra, trágyázásra felhasználandó anya­ gok adszorpciós tulajdonságainak m egism erése fontos. A várpalotai olajpala-am m ónium , fosz­ for-, kálium -adszorpcióját, valam int deszorpciójá t folyam atos oldat betáplálással és a lecsepegő oldatfrakciók vizsgálatával állapítottuk meg. Az oldatokat 20 m l-es frakciókban g y ű jtö ttü k össze. Am m ónium -adszorpció vizsgálatánál a b etáp ­ lált oldat 1,0 mg/fnl N -tartalm ú volt. Foszfor-adszorpciónál 0,1 mg/'ml P2O5, káli­ um -adszorpciónál 0,1 m g/m l K 20-tartalm ú ol­ datot használtunk. A deszorpciót úgy m értük, hogy a fenti mó­ don telíte tt olajpalákon lassú áram ban desztil­ lált vizet engedtünk keresztül. A lecsepegő vi­ zet 20 m l-es frakciókra bontva vizsgáltuk. A be­ tápláláshoz és a leoldáshoz m indegyik esetben 300— 300 m l oldatot használtunk fel.

66

Az am m onium -, foszfor- és kálium -adszorp­ ció m éréséhez a tala jta n b an használatos m ód­ szerek szerint jártu n k el. A m ikroelem -adszorpciót 10 mg/100 ml kon­ centrációjú oldatokkal h ajto ttu k végre. Az elnyelető oldat töm énysége 10 mg/100 m l volt, ettől csak a kadm ium nál té rtü n k el, ahol 28,3 mg/100 m l-t alkalm aztunk, és még így is a legtöbb vizsgált anyagra teljes adszorpciót kaptunk. Az adszorpcióhoz használt oldatok tényleges koncentrációját a táblázat szélső so­ rában „b etáplált” címszó alatt tü n te ttü k fel. Az agyagásványokon vagy hum uszkolloidokon vég­ bem enő adszorpció nagysága a külső körülm é­ nyek, többek között a pH -függvénye, ezért az általunk m ért adszorpciós-értékek csak a leírt m ódszer szerint hasonlíthatók össze. M ódszerünk az volt, hogy 10 g vizsgálandó anyagot 1 órán á t 100 m l fém sóoldattal rázattunk, m ajd egy éjszakán állni hagytuk. M ásnap az oldat koncentrációját PYE UNICAM k étsu ­ garas rendszerű AAS m űszerünkön visszam ér­ tük. Az eredeti oldat- és a visszam ért oldat­ koncentráció különbsége alapján szám ítottuk ki az adszorpció % -ot. N éhány esetben, elsősorban a m agnézium nál és nikkelnél, a rázatás után lejött oldat több fém iont tartalm azott, m int am ennyit bevittünk. Ezekben az esetekben a táblázatban a m ért értékeket negatív előjellel jelöltük, a grafikonon (3. sz. ábra) pedig deszorpció % -o t ábrázoltunk. A grafikonon a ha­ sonló anyagokat külön-külön csoportosítottuk. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

VÁRPALOTA! OLAJPALÁK NH4,Pj 05,K 20

ADSZORPCIÓ SZÁZALÉKAI

Adszorpció

v a rp a lo ta i o la jp a la

Gérce a lg íriit

Az adszorpcióhoz használt fémsók anionjai a m agnézium és nikkel esetében klorid, az ólom­ nál acetát, míg a többinél szulfát volt. Az amm onium -, foszfor- és kálium -adszorp­

Fémionok adszorpciója hig

vizes oldatok

ció m érési adatait a 6. sz., a deszorpciós értéke­ ket a 7. sz. táblázatokon közöljük. M ódszerünk szerint vizsgálva a gércei alginitm intákra 35—40% közötti ammonium-, 55— 60% foszfát- és 65— 75% közötti kálium -ad­ szorpció volt jellemző. A várpalotai olajpalák adszorpciós képe ha­ sonló az itt adatszerűén nem ism ertetett m a­ rokkói olajpalákéhoz. M indegyiknél a foszforadszorpció a legnagyobb, 45—86% közötti volt. Az am m onium adszorpciója is széles határok között változott, a 3 db m intában 26— 60%. A kálium é viszont jelentősen elm aradt a gérceitől, az oldatból csak 17—47% közötti m ennyiségeket kötött meg (6. sz. táblázat). A 4. sz. ábrán a gércei alginitet és várpalotai olajpalákat hasonlíthatjuk össze. A gércei algin it a m agnézium ot és nikkelt nem adszorbeálja, sőt, leoldódást tapasztaltunk. A m angánt, ólmot, rezet, kadm ium ot, cinket és vasat a megadott töm énységű oldatból teljesen megköti. Az ábrán jól látható, hogy a várpalotai olaj­ palák adszorpciója a gércei alginitéhez nagyon hasonló.

vagy deszorpciója hatására

várpalotai olajpalákon

Mg

Mn,

Pb

Cu

Cd

Ni

Zn

Fe 6. sz. táblázat

Várpalotai olajpalák ammonium, foszfát és káli adszorpciója (Szabó Vid, 1983) A m m onium NH4 m g/g % 1. 2. 3. 4.

B ántapusztai olajpala B án tabányai olajpala S—II. bányai olajpala G ércei alginit

7,74 3,57 3,40 4,59

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

59,9 27,6 26,3 35,5

Foszfát P20 5 mg/g % 0,9037 0,6606 0,4771 0,5872

85,7 62,6 45,2 55,7

K álium K20 mg/g % 0,6505 0,3216 0,2409 0,9328

46,6 23,0 17,2 66,9

67

7.

sz. táblázat

Fémionok adszorpciója vagy deszorpeiója várpalotai olajpalák híg vizes oldatból V árpalotai olajpala

Mg mg/10 g 7o M n mg/10 g % P b mg/10 g % Cu mg/10 g % Cd mg/10 g % Ni mg/10 g % Zn mg/10 g % Fe mg/10 g %

B ántapuszta

B ántab án y a

S—II.

— 10,97 — 111,4 6,53 60 9,7 100 12,13 99,5 20,77 73,5 — 1,0 — 9,1 8,77 88,4 10,58 99,8

— 1,95 19,8 9,92 91 9,7 100 12,14 99,6 27,68 98,0 3,21 29,2 9,71 97,9 10,583 99,8

— 4,55 — 46,2 8,82 81 9,7 100 12,14 99,6 27,5 97,5 0,82 7,5 9.45 95,3 10,6 100

KÍSÉRLETEK A várpalotai olajpala mezőgazdasági szem pont­ ból előnyös tulajdonságainak összehasonlítása gércei alginittel K istenyészedény-kísérlet A kísérletet 12 cm átm érőjű, 1 liter ű rta rta l­ m ú m űanyag edényekben végeztük. A vizsgá­ lat alá v ett ásványi anyagokat 2 m m -nél kisebb szem csenagyságúra daráltuk és a tenyészedénybe helyezés előtt 1/3 rész m osott balatoni ho­ mokkal egyenletesen összekevertük. A kísérlet­ ben gércei kutatóárokból származó alginitet használtunk kontrollként. A várpalotai széntelepfedő diatom ás agyagm árga-összletből 3 hely­ ről vett m eddőm intákat vizsgáltunk: B ántapusztáról (m ikrorétegzett), B ántabányáról (kül­ fejtésből) V árpalotáról S—II. bányaüzem m edőhányójáról. A kísérlethez felhasznált növények: paprika, angolperje, fehér m ustár. A kísérleti növényeket 1983. m ájus 25-én ve­ tettü k el. A kiértékelést úgy végeztük, hogy jú ­ lius 13-án a cserepekben a növények teljes föld feletti részét levágtuk és abszolút szárazra, 105 °C-on kiszárítva lem értük. A vízellátás egyenletességének biztosítására a tenyészedényeket nagym éretű, m űanyag bevo­ n a tta l ellátott fém tálcába állítottuk és a tálcá­

4 5 6 7

Kezelések G ércei alginit B ántapuszta B án tab án y a V árpalota S—II.

0,678 0,768 0,478 0,559

10,85 9,7 12,19 28,3 11,0 9,92 10,6 99,8

ban állandóan pótoltuk az elhasznált vizet. Eh­ hez ionm entes vizet használtunk. Ki kell emelni, hogy nagyon jól szerepelt a bántapusztai m ikrorétegzett meddő és kiugróan jó eredm ényt, 147% -ot adott a várpalotai m ed­ dő angolperj énéi. A szám szerű eredm ényeket (8. sz. táblázat) a 4. sz. áb rá n ábrázoltuk, hogy vizuálisan könnyebben össze lehessen hasonlí­ tani a kezeléseket. A várpalotai olajpala és gércei alginit term ő­ képességének összehasonlítása azonos tápanyag­ szinten A z 1984-ben elvégzett kísérletünkben keres­ tük a tápanyaggal való feltöltés optim ális felső h a tá rát és m űtrágyával kiegyenlítve azonos tápanyagszinteken végeztünk term esztési kísér­ leteket. Olyan tápanyagszinteket állítottunk be, am ely előző kísérletünk során a gércei alginitnél m egfelelőnek bizonyult. A tápanyagkiegé­ szítés során a felvehető foszfortartalm at 100 mg/'lOO g-ra, a felvehető kálcium tartalm at 300 és 200 mg/'lOO g -ra egészítettük ki. A kísérlet során 18 különböző anyaggal (gér­ cei, pulai alginit, egyházaskeszői bentonit kü­ lönböző szintjei, várpalotai nógrádi (kazári) széntelepfedő olajpalák, jugoszláv, m arokkói olajpalák és virágföld) végeztük a kísérleteket. Itt csak a várpalotai olajpalával e lé rt eredm é­ nyeket ism ertetjük, összehasonlítjuk m egadva

P a p rik a száraz-

“ *■*

9,85

— 1,4 — 14,2 9,99 92 9,28 96 12,11 99,3 27,03 95,7 — 2,37 — 21,5 9,8 98,8 10,58

8. sz. táblázat 83. 05. 25. vetés ideje 83. 07. 13. m érés

Kistenyészedény-kísérlet Tenyészedény szám a

B eadagolt mg/100 m l

G ércei alginit

V,S T 100 113 70 82

A ngolperje száraz­ viszony­ anyag szám g 3,460 3,255 3,295 5,101

100 94 95 147

M u stár száraz­ viszony­ anyag szám g 2,592 3,227 1,418 1,922

100 124 55 74

M egjegyzés: a vizsgált o la jp alák a t 1/3 rész m osott b alato n i hom okkal keverve hely eztü k a tenyészedényekbe.

68

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

az ism ert géreei alginit, a genetikailag legkö­ zelebb álló nógrádi széntelepfedő olajpala és a kontrollként alkalm azott virágföld adatait. A feltöltést —■a virágföldkezelést kivéve -— m onom űtrágyákkal végeztük. A kísérletek so­ rán a tény észedényekbe helyezett anyagok jó víz- és levegőgazdálkodásának biztosítására a kísérleti anyagokat 1/3 rész p erlittel kevertük össze. Egyliteres m űanyag tenyészedényeket használtunk. Jelzőnövényként itt is angolperjét, hónapos retk e t és fehér m u stárt alkalm az­ tunk. Vetés ideje m indhárom növénynél: 1984. aug. 9. T erm ésbetakarítás, m éré s: 1984. szept. 19. A ngolperjénél a 2. vágás ideje: 1984. nov. 20. A tenyészedényeket fóliasátorban ta rto ttu k és az egyenletes vízellátást perm etező öntözéssel biztosítottuk.

9. sz. táblázat

Tápanyagkiegészítés mértéke (1984) Felvehető K20 - ta r t. feltöltve m g -ra

L előhely

G éreei alginit Géreei alg in it V árp. olajp ala K azári fedőpala K azári fedőpala V irágföld

300 200 200 300 200 —

pH h 2o

mg/100 g eredeti p 2o 5 k 2o

7,57 7,57 7,65 7,58 7,58 6,84

32 32 21 21 21 152

70 70 31 52 52 280

mg/100 g pótlás p 2o 5 k 2o 68 68 79 79 79 —

230 130 269 248 148 —

A kelési és term ésadatok táblázata szerint a m űtrágyával való dúsítás általában rontott a kelés minőségén. 10. sz. táblázat,

Kelési és termésadatok A ngolperje kelés I. II. vágás zöldsúly g V árp alo ta felv. K 90 300 mg K azár felv. KiO 300 mg K azár felv. K20 200 mg G érce felv. K20 300 mg G érce felv. K 20 200 mg V irágföld I. V irágföld II.

H ónapos retek kelés gumó súly g

F ehér m u stár kelés zöldsúly

+ 18,9

15,7

++

37,0

+ + 65,8

+ 27,6

20,0

+

62,0

+ 28,0

+ 28,2

13,5

+ 100,0

+ 65,6

+ 27,6

15,4

-|—b 83,0

+ + 66,0

+ 30,0 + + + 10,5 + 4,5

26,3 5,4 2,9

+ 128,0 -|—1—j- 63,5 + + 75,0

+ 71,6 H—1—b 42,1 4—1—ь 3 1 ,6

VÁRPALOTAI ,OLAJPALÁVAL yÉGZETT KISTENYÉSZEDÉNYES KÍSÉRLET TERMESEREDMÉNYEI

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

Az angolperjéből 2 term ést tak aríto ttu n k be. Az azonos tápanyagszintre feltöltés nem hozott azonos nagyságú növényi produkciót a kipróbált különböző term ékeknél. K isebb-nagyobb inga­ dozások m egfigyelhetők. A 300 mg-os káli feltöltésnél 4 csoportba so­ rolhatjuk term és alapján a kőzeteket. A most elemzés alá vett képződm ények közül a géreei és a kazári széntelepfedő olajpala a nagy te r­ m ést adó II. csoportba, amíg a várpalotai olaj­ pala a gyenge term ést adó IV. csoportba volt sorolható. A 200 mg-os kálium feltöltésnél is a géreei alginit és a kazári széntelepfedőben nagy term és (II. csoport) nőtt. A kálium feltöltés túlzott m értébe (200 mgról 300 mg-ra) nem em elte egyértelm űen a te r­ mést. Úgy látszik, hogy a 100 gram m onként 100 mg N-t, 100— 150 mg PaOs-ot és 200 mg R>0-t tartalm azó term ék talajjavítószerként vagy star­ terként, term esztő tőzegként alkalm azva opti­ mális hatású. A kísérletben tapasztalt jelenség a rra is fel­ hívja a figyelm et, hogy a talajjavító olaj palás, alginites, bentonitos kezeléseket legjobb nyár végén, ősszel elvégezni, tavaszi növények alá, hogy az őszi-téli csapadéknak legyen ideje a káros sókat kimosni. A tápanyagkiegészítés nem drágítja meg lé­ nyegesen az alapanyagokat, m ert 1 tonnához

69

KÁLIUMMAL FELTÖLTÖTT VÁRPALOTAI ÉS KAZÁRI SZÉNTELEPFEDÖ OLAJPALÁK K1STENYESZEDÉNYE5 KÍSÉRLETÉNEK TERMÉSEREDMÉNYEI (Összehasonlításul megadva a gércei alginit és virágföld terméseredményei)

m axim álisan 10 kg összm űtrágya szükséges. A hatást, am elyet a dúsított term ékkel el lehet érni, növénytől függően a kezeletlenhez viszo­ nyítva 5— 10-szeres. így kevesebb anyagot kell szállítani és ez na­ gyobb távolságra kiterjesztheti a szállítás gaz­ daságosságát. M ikroelem tartalm ú oldható üveg fritt m űtrágya meddőből Ism eretes, hogy gazdaságilag fejlett orszá­ gokban lassan oldódó, m ikroelem eket tartalm azó m űtrágyákat alkalmaznak, m elyeket elsősorban ipari m ellékterm ékekből és bizonyos ásványi nyersanyagokból állítanak elő. M ikroelem tartalm ú-üvegfrittgyártás hazai le­ hetőségét a M agyar Állami Földtani Intézet is vizsgáltatta. A kísérleteket a Veszprémi Vegy­ ipari Egyetem en végezték dr. Kocsis G. adjunk­ tus irányításával. Az eljárás alapját és lehető­ ségét a várpalotai (bántapusztai) olajpala ko­ rábbi, szilikátipari (olvaszthatósági) kísérletek során kidolgozott eljárása adta. A KOSZIG Tapolcai G yáregységében a gyár, a VVE, a MÄFKI és a MÁFI kutatói által ki­ dolgozott és szabadalm aztatott eljárással 60% IRODALOM B ényei K .-né 1981: O lajpala felhasználása a cem ent­ ipariban. — M ÁFI A dattár. Fehérvári A .—Szabó V .—Kocsis G.— Barlai J. 1981: D unántúli olajpalák m ezőgazdasági hasznosítása. Szilárd őrlem ények m ezőgazdasági hasznosítása V III. — M ÁFI A dattár. H argitai L. 1981: D unántúli olajp alák m ezőgazdasági hasznosítása. O lajpalák kertészeti — agrokém iai vizsgálata és értékelése. — MÁFI A dattár.

70

zalahápi bazalt és 40% várpalotai, S—II. bánya­ üzemből k ikerült széntelepfedő diatómás agyagm árga (olajpala) felhasználásával gyártott hőszi­ getelő szálasanyag készítésekor olvadékgyön­ gyök és m egszilárdult olvadéktöm bök keletkez­ tek. A szálasanyaggyártásnál ilyen hulladék nagy m ennyiségben képződik, elhelyezése környezetvédelm i szem pontból korlátozott lehetőségű. A m érési eredm ények alapján m egállapítot­ ták, hogy a palaüvegek oldhatóságukat tekintve alkalm asak m űtrágyaként történő felhaszná­ lásra. A kísérletek során m egállapítható volt, hogy várpalotai olajpala és bazalt keverékéből elő­ állított hő- és hangszigetelő bazalt ül. pala­ gyapot gyártásánál keletkező hulladék újraolvasztásával m egfelelő m ennyiségű kálium és vas m ikroelem leadására képes mikrogolyók állítha­ tók elő. Ezek a szükséges m ikroelem ekkel dú­ sítva célirányosan felhasználhatók a mezőgazda­ ságban, m int lassan feltáródó m ikroelem tartal­ m ú m űtrágya, A 60% bazalt és 40% várpalotai olajpala ala­ pú rendszer olvadékából fritte lt term ék esetén időben jól elnyújtható az az időtartam , amed­ dig az üvegfázis oldódása révén a talaj szám ára fontos tápelem ek oldatba m ennek. H argitai L. 1982: O lajp ala-alap an y ag ú keverékek a d a ­ lékanyag és ta lajjav ítási célokra. — M ÁFI A dat­ tá r. Kocsis G. 1980: O lajpalák m inősítő vizsgálatai. — MÁ­ F I A dattár. Kocsis G. 1981: O lajpalák és olajpalam eddők haszno­ sítása szilik átterm ék ek előállítására. — MÁFI A dattár. Kocsis G.—Szabó I.—Barlai J, 1982: O lajpalák szilik át­ ip a ri és m ezőgazdasági hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata. — M ÁFI A dattár. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (198S. é v ) , 1— 2. s z á m

Kocsis G.—Zalán G y.— F ehérvári A. 1980: L aborató­ riu m i és üzemi olvasztási k ísé rlete k várp alo tai olajpaláikkal. — M ÁFI A dattár. K ókai J. 1978: M agyarázó a v árp alo tai 10 000-es té r ­ k ép lap m iocén rétegtanához. ■ —• M ÁFI A dattár. S kvo recz T. 1981: H azai o la jp alák téglaipari hasznosí­ tási lehetőségeinek k u tatása. — M ÁFI A dattár. Skvorecz T. 1982: T églagyártási k ísé rlete k bántabányad olajpalával. — M ÁFI A dattár. Skvorecz T.— K utassy L. 1982: T églagyártási kísérlet bánta'bányai olajpalával. — M Á FI A dattár. Solti G. 1982: The o il S hale deposit of V árpalota. — A cta M iner. P etr. Szeged. XXIV/2. pp. 279—300. (1980) Solti G. 1980: A v árp alo tai széntelepfedő m eddő diatóm ás agyagm árga fűtőértéke. — M ÁFI A dattár. Solti G. 1978: A v árp a lo tai m edence olajpala-prognó­ zisa. — M ÁFI A dattár. Solti G. 1979: A várp alo tai olajpala. — M ÁFI A d at­ tár. Solti G. 1979: A bán tap u sztai (V árpalota) o lajpalaelőfordulás k u ta tó á rk á n a k földtani leírása. — M ÁFI A dattár. Solti G. 1980: A v árp alo tai bádeinien korú diatóm ás agyagm árgaösszlet olajpala — földtani vizsgálata. — D oktori értekezés. — ELTE. Solti G. 1981: A várp alo tai olajpala. — F öldtani Int. Évi Jel. 1979-ről. pp. 249—265. Solti G. 1982: összefoglaló jelentés a várp alo tai olaj­ p ala energetikai vizsgálatairól. — M ÁFI A dattár. Solti G. 1983: Új szerves trág y a : az olajpala. — K er­ tészet és Szőlészet 1983. febr. 10. 32. évf. 6. sz. p. 5. Solti G.—Jám bor Á .—F ehérvári A .—Barlai J.—S za­ bó V. 1983: A ta la jo k védelm e és term ékenységé­ n ek növelése gércei olajpala alkalm azásával, — A kadém iai Pályázat, S tefa n o vits P. 1981: T alajtan . — M ezőgazdasági Kiadó. B udapest. Szabó V. 1984: H azai alginitak, alginites-bentom itok és bentomitok m ezőgazdasági hasznosítása lehetősé­ geinek vizsgálata.— M ÁFI A dattár.

DE. G. SOLTI AN d ] v . SZABÓ :| Possibilities for the agricultural use of the oil-shales overlying th e coal seam at V árpalota As show n convicingly by th e tests perform ed, the diatom aceous claym arl (oil-shale) overlying the coal seam in th e V árpalota Coal B asin and rep resen ­ ting a w aste-rock of coal m ining is a pedologically v alu ab le m a teria l w hich m ay be regarded as being q u ite prom ising for m ultipurpose uses in agriculture. Its 7 to 8% hum us content exceeds considerably th e hum us content of th e best H u n g aria n soils. Its high lim e co n tent m ay be reckoned w ith as a m eans for m eliorating acidic soils. T he soluble n u trie n t reserves, w hen tak en all com ­ bined, are considerable. T he to tal nitrogen content is su p erio r to th a t of th e best H ungarian soils. T he soluble n itrogen content av a ila b le to the plants corres­ ponds to th a t of soils of fa ir to good n itro g en reserve. T he phosphorus-supplying capacity of alg in ite is very good. In term s of pedological valuation, the phosphorus-yield is high to very high. A lthough th e potassium content is low er, m o derately m ean, it repressents, anyw ay, a pedologically evaluable level. As show n by th e results of plant-grow ing tests w ith sm aller sam ples, th e use of a lg in ite w as p a rtic u ­ larly efficient in th e case of rye-grass. This m ay prove advantageous in grassing m ine spoil-banks. H arvest yields of p a p rik a a n d m u sta rd g row n on sam ples from B ántapuszta outscored tho se obtained on th e b ase of alginite from Gérce. The oil-shales of V árpalota filled up w ith potassium also led to good h arv est yields for th e case of grass. The green w eights outscored b y fa r th e corresponding figures obraiined for grass grow n on blackm ould. R ecoverable from spoil-banks an d containing a lot of m icroelem ents, w ater-so lu b le f rit fertilizers p ro ­ vide v ery im p o rta n t possibilities fo r th e special use of shales concom itant of coal-seam s. .F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (198S. é v ) , 1—2. s z á m

E xp erim en tal effo rts to w ard s finding ag ricu ltu ral uses for th e spoil-banks of th e V árpalota m ine pits have resulted, in co n trast w ith th e harm ful, environm entpolluting n a tu re of th e m aterials involved, in recognizing th e ir rem a rk a b le v alu e for th e n atio n al economy. T he results of th e in fo rm ativ e experim ents carried th u s fa r have called atte n tio n to th e fact th a t the rocks associated w ith colas seam s should be reckoned w ith as a m in eral raw m a teria l th a t is q u ite pro m i­ sing for ag ricu ltu ral uses.

DR. G. SOLTI, jjV S lZ A B C ^ ^landw irtschaftliche B e­ nutzu n g sm öglichkeiten des 'Ölschiefers des K o h len flö z­ hangenden bei V árpalota A uf G ru n d der d u rch g efü h rten U ntersuchungen kon n te überzeugend n achgew iesen w erden, dass der im K ohlenbecken von V árp alo ta ü ber dem Kohlenflöz befindliche, im L aufe des A bbaus als B erge au ftreten ­ de Diatomeentoinimergel (Ölschiefer) fü r ein bodenkundlich w ertvolles M aterial gehalten w erd en k ann und fü r die L an d w irtsch aft zu ein er m e h rfach en V er­ w endung perspektivisch ist. Sein G ehalt an H um us v cn 7—8% ü b ersch reitet den der besten h eim ischen Böden bei w eitem . Sein hoher G ehalt a n K alk k a n n bei der M elioration von sauren Böden in R echnung kom m en. Sein G esam tgehalt an S tickstoff ist von einem den G esam t-Stickstoffgehalt d er besten heim ischen B öden ü b ersch reiten d en W ert. Sein G ehalt an löslichem , fü r die P flanzen aufnehm harem Stickstoff en tsp rich t dem der m lttelm ässig-gut versehenen Böden. Seine P h o sp h o r-L ieferfäh ig k eit ist seh r gut, la u t der b odenkundlichen Q ualifikation ist sie hoch, bzw. zu hoch. Der G ehalt an K alium ist zw ar niedriger, du rch sch n ittlich m assig m ittelgross, bodenkundliich b ed eu tet a b e r dies ein bew ertbares N iveau. Die E rgebnisse des V ersuches m it kleinen K u ltu rsch alen w eisen d arau f hin, dass der Stoff be­ sonders beim F ru ch tb lü m ch en (Gras) w irk sam w ar. Der E rn teertrag des in den P ro b en von B ántapuszta gezüchteten P ap rik as und Senfs ü b ersch ritt sogar den des A lginits von Gérce. D er m it K alium angereicherte Ö lschiefer von V árp alo ta ergab ebenso im Fall des G rases einen reich en E rtrag. Die G rüngew ichte haben die G rü n g ew ich tsw erte des in B lum enerde gezüchteten G rases bei w eitem ü b erschritten. D er aus den B ergen h erstellb are lösliche K u n st­ dünger m it M ikroelem entengehalt b ed eu tet eine spe­ zielle, a b e r se h r w ichtige V erw endungsm öglichkeit des das K ohlenflöz beg leiten d en Schiefers. Die in Z usam m enhang m it deir lan d w irtsch aftlich en V erw en d b ark eit der B ergen von V árp alo ta durchge fü h rte n V ersuche haben, im G egensatz zu ih rem um w eltverschm utzenden C h arak ter, ih ren bedeutenden v o lk sw irtsch aftlich en W ert nachgew iesen. A uch die E rgebnisse der bisherigen U ntersuchungen von orien tieren d em C h a rak ter lenken die A ufm erk­ sam k eit darauf, dass m an m it dein K ohlenflözbegleitge­ stein en U ngarns als m it fü r die L an d w irtsch aft perspektivischen R ohstoffen rech n en kann.

д-р Габор Шолти—|Вид Сабо | Возможности применения в сельском хозяйстве горючих сланцев, перекрывающих угольные пласты в Варпалоте На основании проведенных анализов решительно подтвер­ дилось, что диатомовые глинистые мергели (горючие слан­ цы), считающиеся пустой породой при шахтной отработке и залегающие над угольными пластами в Варпалотском угольном бассейне, представляют собою ценный материал для улучшения качества почв, и можно считать перспектив­ ным использование их в сельском хозяйстве во многих об­ ластях. 7—8%-ное содержание в них гумуса далеко превышает гумусное содержание самых лучших почв страны. Высокое содержание извести может пригодится при мелиорации кислых почв.

71

Запасы растворимых питательных веществ в своей массе значительны. Общее содержание азота превышает значение всего содержания азота Лучших отечественных почв. Содер­ жание растворимого, для растений легко усвояемого азота соответствует средне и хорошо удобренным почвам. Свой­ ства обслуживания фосфором — очень хорошие, согласно почвоведческой оценке — его много, очень много. Содержа­ ние калия, правда, меньше, но в смысле почвоведения все же означает оцениваемый уровень. Результат киштеньеседеньского опыта указал на то, что эти породы особенно эффективны для так называемых анг­ лийских газонов (трава). Это представляет собою преиму­ щество при озеленяй травами шахтных терриконов. Перец и горчица, выращенные на баньапустайских образцах, по своей урожайности превысили результаты этих культур, выращенных на герцейских альгинитах. Варпалотские горю­

(folytatás а 48. oldalról) átlagos alu m ín iu m o x id -tartalm u k 49,5 százalék. Az ál­ lam i B a u xiden szeretné m eggyorsítani a Los P ijiguaosnál fe ltá rt bauxitlelőhelyek kiaknázását és m ég 1990 előtt m űködésbe ak ar helyezni egy évi 3 m illió tonna kapacitású bányát. Az előrehaladást azonban a pénz­ szűke akadályozza. (Világgazdaság, 1985, m ájus 29,, 8. oldal.) B razíliában az 50-es évek végén lá tta k hozzá ko­ m olyabban a bauxitkutatáshoz, és 1963-ban a Rio Trom betas és az A m azonas öszsefolyásánál rá b u k k a n ­ ta k az eddigi legnagyobb bauxitlelőhelyre. Az oxixim inái bauxit kiaknázását azonban csak 1976-ban kezd­ ték meg, m iu tán az energiaválság elkerülhetetlenné te tte a h atalm as vízenergia-potenciál jobb kiak n ázá­ sát. Ez közvetve ösztönzést a d o tt az energiaigényes alu m ín iu m ip ar fejleszésének is. D él-A m erika 1983. évi 9,13 m illió tonnás b au x itte rm elése a világterm elés 32 százalékát ad ta. A terv ek szerint 1990-re a kontinens b auxitterm elése m egköze­ líth eti a 17 m illió tonnát. Ezzel ism ét az 1980-as 7 m illió to n n á ra em elkedhetne az exportálható b auxitfelesleg, m iután 1985-re 3 m illió to n n a a lá süllyedt. D él-A m erika jó id eje önellátó tim földből is, sőt, a világterm elés 9 százalékát adó term eléséből szám ot­ tevő m ennyiség m a ra d ex p o rtra is. Az 1979-ben 2 m illió to n n a fölé ju to tt tim földterm elés a 80-as évek elején e szint alá esett vissza, de 1990-re a 4,7 m illió

72

чие сланцы, насыщенные калием, и в случае трав также даил хорошие результаты. Вес травяной массы далеко опередил вес трав, выращенных на цветочной почве. Получаемое из пустых пород содержащее микроэлемен­ ты, растворимое стеклофриттовое удобрение представляет собою специальную, но очень важную возможность исполь­ зования сланцев, сопровождающих угольные пласты. Опыт применения в сельскохозяйственных целях варпалотских пустых пород, в противовес загрязняющему окрест­ ности и вредному характеру, вскрывает значительную на­ роднохозяйственную их ценность. Результаты прежних исследований, носивших информа­ тивный характер, также обращают внимание на то, что с пустыми породами страны, сопровождающими угольные пласты, следует считаться как с сырьем, перспективным для сельского хозяйства.

to n n á t is elérheti. Az id én 2 m illió to n n a fölé em el­ k ed ett tim földfelhasználása is 1990-ig a d u p lájára em elkedhet. A legjelentősebb — 1,2 m illió tonnás — tim földgyártó k apacitás B razíliában m űködik. V enezuela va- donatúj Interalum ina tim földgyára ebben az évben v árh a tó an eléri terv ezett évi 1 m illió to n n a k ap acitá­ sát. A su rin am i Suraico v árh a tó an m eg m arad jelenlegi évi 1,3 m illió torm ás term elésénél, és G uyana sem tervezi a G u ym in e 315 ezer to n n ás éves term elésének növelését. D él-A m erika 1974-ben a tőkés világ elsődleges a lu ­ m ínium term elésének 2,8 százalékát ad ta, 1983-ra ré ­ szesedése csaknem három szorosára, 8 százalék fölé nőtt, s 1990-re a tőkés term elés 10 százalékát is túl fo g ja szárnyalni. A jelenleg m űködő 11 alu m ín iu m ­ kohó m ellé az évtized végére még egy csatlakozik: 1989-re tervezik a b arcaren ai (P ará állam ) alu m ín iu m ­ kom binát üzem be helyezését, am ely et az állam Com panhia V ale do Rio Doce (CVRD) közösen ép ít a jap án N ippon A m a zo n A lu m ín iu m m a l. Az A lbrás A lu n o rte te rv ezett éves k ap acitása — 1,3 m illió tonna tim föld, 640 ezer to n n a alum ínium — a kom binátot az első helyre em elik az egész világon. A 90-es évek­ ben további alum ínium kohók építését tervezi. A n a­ gyobb m ennyiséget a jelenlegi fő piacok, a Ja p án , az Usa, T ajv an és S zaűd-A rábia feltehetőleg nem lesznek képesek egyedül felszívni, ezért m ih am aráb b N yugatE u rópában is m eg a k a rjá k kezdeni a nagyobb arán y ú alum ínium kivitelt. (M etal B u lletin M o n th ly m elléklet, 1985. július, N eue Z ürcher Z eitung, 1985. július 23.)

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

DR. SOLTI GÁBOR ] SZABÓ V I d | DR. P A P P KLÁRA

Marokkói, jugoszláv és svéd olajpalák mezőgazdasági hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata Magyarországon

Az elm últ években M agyarországon m arokkói, ju ­ goszláv és svéd olajp alák k al tájékozódó jellegű vizs­ gálato k at végeztünk a mezőigazdasági felhasználhatóság p erspektíváinak tisztázására. K u tatásain k eddigi eredm ényei sz erin t a m arokkói és jugoszláv olajpalák m agas h u m usztartalm a, je len ­ tős m ak ro- és m ikro tápelem ei, m észtartalm a követ­ keztében a m ezőgazdaság szám ára felhasználható, ér­ tékes anyag. A svéd o lajp ala a vizsgálatok alap já n nem alkalm as ta lajjav ításra, legfeljebb keverékrendszerekben jöhet szóba adalékanyagként, ahol szélsősé­ gesen savanyú közegre v an szükség. Az eddigi vizsgálatokkal tisztáztuk ezen olajpalák ta la jta n i tulajdonságait, könnyen felvehető és ta rta lé k tápanyagkészletét, m ik ro elem -tartalm u k at, különös te ­ k in tettel a táplálkozási láncban káros, toxikus elem ek­ re. A vizsgálatok alátám asztották, hogy a szám ításba jöhető m arokkói és jugoszláv olajpalák nem ta rta l­ m aznak az élő szervezetre káros m ennyiségben to x i­ kus elem eket. A m arokkói és jugoszláv olajpalák alk alm azh ató k a kedvezőtlen, laza szerkezetű, rossz vízgazdálkodású, tápanyagszegény talajo k javítására. Az olajpala-őrlem ények n a tú r állap o tb an vagy még jobban tápanyagokkal feltöltött form áb an eredm énye­ sen alkalm azható startertáp an y ag k én t, fatelepítéseknél. O lajp ala-p erlit földkeverék k o n ce n trátu m előnyösen felhasználható (kertészetekben, kis m agángazdaságok­ ban paradicsom , paprika, káposztafélék, retek, saláta, karfiol, és csem egekukorica term esztésénél, de nagy­ üzem i m éretekben is. A m arokkói olajp aláv al végzett k ísérletek során az anyag önm agában, szántóföldi kisparcellás k ísé rlet­ ben a kukorica (siló) zöld- és szárazanyagtöm egét szignifikánson növelte gyenge termőiképességű, laza hom oktalajon. Az olajpala-őrlem ényhez k ev e rt duz­ zasztott perlit pedig kedvezően m ódosította az eredeti anyag n egatív fizikai, főleg víz- és tápanyaggazdálikodási p árám étereit.. M ind a silókukorica, m ind a p a­ radicsom tesztnövények szárazanyagában m é rt m akroés mikroelemeik egym áshoz viszonyított arán y ain ak ten d en ciája ja v u lt a kontroll parcellák term éseihez vi­ szonyítva. Az üledékes kőzetből eredő szerves anyag, am ely a m arokkói p aláb a n van, jól é rté k esü lt az eru p tív - szili'káttartalm ú p erlittel történő kiegészítés hatására.

BEVEZETÉS A Föld növekvő lakossága egyre több élelmi­ szert igényel. Földrészenként ez az igény eltérő. Európában viszonylag lassúbb ütem ű a népes­ ség szaporodása és m agas színvonalú az ipari és mezőgazdasági term elés. A frikában és Ázsiában viszont robbanásszerűen nő a lakosság létszáma. A földrajzi térség term elési-ökológiai adottsá­ gai kedvezőtlenek. A társadalm i-m űszaki alapok sem kedveznek az élelm iszerterm elést közvetle­ nül szolgáló energiaigényeknek. Az északi kontinensek fejlett ip arral és m e­ zőgazdasággal rendelkező országaiban az en er­ giaválság éveiben sor k e rü lt a term észeti erő­ források szám bavételére, elem zésére és a kor­ szerű, növényterm elésbe történő beillesztésére F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

is. így m erült fel az a kérdés, vajon van-e olyan ásványi eredetű, környezetet nem szenynyező bányaipari term ék, amely tovább segíti a növényterm elés hozam ainak növekedését? M agyarországon, ahol a geológusok és a nö­ vényterm elők kapcsolata néhány területen igen közvetlen, a hazai term őföld minősége rendkí­ vül heterogén. így a racionális földhasználat, a term őföld „teljesítőképességének” szinten ta r ­ tása m egköveteli a korszerű, kom plex m eliorá­ ciót. M inden ország rendelkezik olyan term észeti erőforrásokkal, am elyek hozzájárulhatnak a mezőgazdasági term elés színvonalának növelésé­ hez, a term és m ennyiségének és minőségének optim alizálásához, néhány energiaigényes, ip ar­ ból beszerezhető alapanyag kiváltásához. A m agyarországi olajpalákkal, algíriitekkel több éve folyó, jó eredm ényeket adó mezőgaz­ dasági kísérletek vetették fel azt a gondolatot, hogy külföldi, más genetikájú olajpaláknak is m egvizsgáljuk mezőgazdasági hasznosítási lehe­ tőségét, Az elm últ években marokkói, svéd és jugoszláv olajpalákkal volt lehetőségünk ilyen irányú kísérletekre. Olajpalák term észetes állapotban — lepárlás vagy elégetés előtt —■ történő alkalmazása a m ezőgazdaságban szinte ism eretlen. A m agyarországi olajpala-kutatások eredm é­ nyeire felfigyelt a M arokkóban dolgozó Szüts Sándor. A GEOMINCO-n keresztül pár száz, Tihm aditból származó olajpalát küldetett. A m inták a csomagolás alapján CM és CY jelölést kaptak. A svédországi olajpalát szintén a GEOMINCO hozatta be, míg a jugoszláviait kérésünkre Pav­ lov Branko, a skopj ei Földtani Intézet geoló­ gusa küldte. Ezeknek az olajpaláknak eddig csak elsősorban energetikai hasznosítása ism ert, a mezőgazdaságban nem alkalm azták. A külföldi olajpalákkal végzett kísérleteket, a m agyarországihoz hasonlóan a Központi Föld­ tani H ivatal (KFH) által biztosított kutatási ke­ retből a M agyar Állami Földtani Intézet (MÄFI) végezte, ill. irán y íto tta (Solti G.). Az ipari jellegű vizsgálatok a veszprém i Ma­ gyar Ásványolaj és Földgáz K ísérleti Intézetben (MÁFKI), a Veszprém i V egyipari Egyetem en (VVE), a budapesti Szilikátipari Központi Ku­ tató Intézetben (SZIKKTI), míg a mezőgazdasági kísérleteket a m agyarországi mezőgazdasági célú olajpalakutatások bázisintézetében, a keszt­ helyi N yugatdunántúli Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásán (NYAGSZA), valam int a Budapesti K ertészeti Egyetem en (BKE) foly­ tak. A mezőgazdasági kísérletekben kontrollként

73

a talajjavító m inősítést n y e rt gércei alginitet, valam int a külföldi olajpalákhoz genetikailag legközelebb álló várpalotai olajpalát és a k e rté ­ szeti kutatásoknál jól bevált, nagy hum usz- és tápanyagértékre beállított virágföld-készítm ényt alkalm aztunk. K ísérleti anyagok jellem zése A jugoszláviai olajpala Alexinac város köze­ lében, a M orava és a M oravica folyók közötti alsómiocén korú széntelepekhez kapcsolódik. M int ilyen, a m agyarországi várpalotai szénte­ lep fedőjében települő olajpalához hasonló. Az alexinaci olajpala átlagos palaolaj- (kerogén) tartalm a 20% körüli, ham utartalm a 75— 80%, égéshője 7400 k J/k g körüli. K őzettanilag szürke, barnásszürke, lem ezesen-padosan rétegzett, agyagm árga, aleuritos agyagm árga. Közepesen kem ény, egynem ű. A m arokkói olajpala a Középső-Atlaszból, R abattól 80 km -re D K -re a tihm aditi lelőhely­ ről szárm azik. Itt a felsőkréta (szenonm aastrichti) üledékek tartalm azzák a bitum en­ ben gazdag olajpalarétegeket. A kb. 75 m vas­ tag, több m int 10 m illiárd tonnára becsült kész­ let átlagos palaolajtartalm a 7,2%. 1981-től kí­ sérleti céllal term elik. K őzettanilag barnásszür­ ke, szürke, kem ény m árga, agyagm árga. A svéd olajpala a N erke körüli olajpalaelőfor­ dulásból való. A kam brium i-szilur korú, tengeri eredetű olajpala a 450— 500 millió évével a vi­ lág legidősebb olajpalái közé tartozik. A kőzet fekete, barnásfekete színű, kem ény, palás elválású, lem ezesen-levelesen rétegzett, kom pakt, egynem ű. M akrofaunát nem tartalm az. Svédor­ szág egyik legjelentősebb, N erke környéki olajpalaelőfordulás-készletét 1,7 m illiárd tonnára becsülik. A 4—-7% palaolajtartalm ú olajpala kinyerhető palaolajkészlete 85 millió tonna. Az itteni kát, egyenként 7— 8 m vastag, 5— 7% palaolajtartalm ú, felszínre is kibukkanó olajpalaréteget 1921-től kezdték m űvelni. 1942 — 62 között 10 millió hordó (kb. 1,6 m illió ton­ na). 1960— 62 között Svédországban az olajpala­ term elés 3,2 millió tonna körüli volt. M ellékter­ m ékként kén, ammónia, mész, kalcium , u rán és vanadium nyerhető ki, és tégla gyártható be­ lőle. A svédországi olajpalák ham u tartalm a 70 —73%, égéshője 9000 kJ/kg körüli. Az urántartalom egyes svédországi olajpalákban elérheti a 300 g /t m ennyiséget is. Az általunk is vizsgált, nerkei lelőhelyről származó, kvantorpi olajpala urán tartalm a 140 g/t. A m agyarországi olajpalák, a gércei alginit és várpalotai olajpala jellem zésétől itt eltekintünk, m ivel azok m egtalálhatók a kötet m ás helyén (Solti G. és Solti G.—Szabó V.). A kísérletek során vizsgáltuk és összehasonlí­ to ttu k az ordovicium i-kam brium i felsőkréta, miocén és pannóniai, 500—4 millió év közötti korú olajpalák mezőgazdasági hasznosítási lehe­ tőségét. M indegyikre jellemző volt a lemezesleveles rétegzettség, a svédországira m ár a palás elválás, reduktív, barna, zöld, szürke, fekete szí­ nek, a pelites kifejlődés, m akrofaunam entesség.

74

A m iben eltérőek voltak, az a diagenetizáltságban (kom paktizáltság) m utatkozott meg. A leg­ fiatalabb gércei alginit lazán széteső, agyagos, földszerű, a várpalotai és jugoszláv olajpalák kötöttek, kem ények, de a lemezesség m entén viszonylag könnyen m egbonthatok. A m arokkói olajpala ezeknél is kem ényebb, csak kalapács­ ütésre törők, míg a legidősebb svéd olajpala m ár kem ény, palás. VIZSGÁLATOK A külföldi olajpalák tala jta n i m inősítését ha­ gyom ányos talajtani, elektrom os-ultraszűréses (EUF) és adszorpciós vizsgálatok eredm ényeinek kiértékelésével végeztük el. M iután a talajvizs­ gálatok eredm ényei alapján nyilvánvaló volt, hogy a svédországi olajpalák talajjavító nyers­ anyagként nem jöhetnek szám ításba, az EUFvizsgálatokat m ár csak m arokkói és jugoszláviai olajpalákkal végeztük el. A vizsgálati m ódszerek részletes leírásával itt m ost nem foglalkozunk. A talajvizsgálatokat a Talaj vizsgálati M ódszerkönyv előírásai alap­ já n végeztük. A K ertészeti Egyetem en H argitai László professzor néhány elem esetében saját m ódszerét használta (1., 2. sz. táblázat). A hagyom ányos talaj tápanyag-vizsgálati m ód­ szerekkel szemben, ahol extrakciós m ódon von­ ják ki ’ a tápelem eket, az EU F-m ódszer a talaj tényleges tápanyagszolgáltató képességét is m egadja. Az EU F-m ódszer a talajb an lévő ionokat egyenáram ú feszültséggel gyorsítva ex írakcióval vonja ki. Az 50, 200, 400 volt feszült­ séggel történő extrakció folyam án 20 °C-on 5 percenként szedik le a frakciókat 35 percig. A 0— 10 perc között könnyen kicserélhető, míg a 30— 35 perces frakcióban kapott ionm ennyiség a talaj táp anyag-utánpótlására jellemző. A ju ­ goszláv olajpala vizsgálata során az 1— 6 frak ­ ciók összege jelenti a 20 °C-on a 400 V -nál m ért tápanyagértékeket. (Ez utóbbi frakciók összege helyettesíti a 80 °C-nál a 30— 35 percben kap­ ható frakciót.) A m arokkói olajpalával tö rtént vizsgálatok m érési eredm ényeit a 3. sz. táblá­ zatban, míg a jugoszláviait a 4. sz. táblázatban m ellékeljük. Az E U F-görbéket az 1— 3. sz. áb­ rákon m u ta tju k be. A talaj term ékenységét nagyban befolyásolja agyagásványainak és szerves kolloidjainak ad­ szorpciós tulajdonságai. A szorpciós kapacitástól függ a talajban, vagy a talajjav ításra használt anyagokban lévő tápanyagok felvehetősége, kimosódása, m űtrágyák hasznosítása. Az am m o­ nium , foszfor, kálium adszorpcióját folyam atos oldatbetáplálással, deszorpcióját lecsepegő ol­ datfrakciók vizsgálatával végeztük a tala jta n ­ ban használatos m ódszerek szerint. Az am m ónium adszórpciós vizsgálatnál a betáplált oldat 1,0 m g/m l N, míg a foszfor és kálium esetében 0,1 m g/m l P 2 O, ill. K 2O tartalm ú oldatot hasz­ náltunk. A deszorpciót úgy m értük, hogy a fenti mó­ don te líte tt olajpalákon lassú áram ban desztil­ lált vizet engedtünk keresztül. A lecsurgó olda­ tot ill. vizet 20 m l-es frakciókra bontva vizsF Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

1. sz. táblázat

Külföldi és hazai olajpalák adatai (Szabó V. elemzései) M agyarország

Elemzés szám a: A rany-féle kötöttség H2Ö pH KC1 hy hidr. ас. У) 5h k ap illáris vízem elés összes k alciu m k arb o n át % összes szervesanyag (égetéssel) % H um usz (T yurin-m ódszerrel) % összes N % p 2o 5 % K 20 o/o Ca % Mg % A m m ó n ium laktátban oldható, felvehető P 2Ö3 ppm KoO ppm Ca ppm Mg ppm 1 n sósavban oldható, felvehető Fe Mn Cu Zn

ppm ppm ppm ppm

Fe Mn Cu Zn

ppm ppm ppm ppm

(mg/kg) (mg/kg) (mg/'kg) (mg/kg)

G érce

V árpalota

alginit 11

olajpala 10

77 6,89 3,68 25 14 15,64 8 0,40 0,09 2,89 6,36 4,95

Svédország

A lexinac

CY

K v arn th o rp

71 7,8

38 5,53

40 4,65

29,6 7,48

28,9 7,09

7,7

4,88 5,18 14,0

3,97 5,38 23,2

7,38

7,06

33,3 29,0 7,84 0,40 0,18 1,0 0,89 0,42

256 224

1 032 240 4 300 910

394 23—31 2430—2950 192—900 3,0 13,0

86 50 3,0 3,2

M arokkó

o lajp ala (1) o lajp ala (2) o lajp ala olajp ala 1 1 1 1

53 15,3 8 0,24

257 753 40 700 1 020

Jugoszlávia

o lajp ala 1

2,72

17,4 38,8

7,82

1,88 0,323

880 220 2000 460

663 428 4Д 9,4

0,331

100 150

500 140

635

470

1570 74 11 138

2150 79 22,4 252

340 40 2600 480

összes 32 850 650 21 83

33 100 916 11 62

Marokkói és magyarországi olajpalák agrokémiai vizsgálata

2. sz. táblázat

(H argitai L., 1982) M arokkó CM—2 CM—3 olajpala pH (H20) A rany-féle kötöttség C aC 0 3 %

6,85

6,75

31,08

10,50

K önnyen oldható N mg/100 g

8,943

P20 5 mg/100 g

2,0

52,5

K2Ö mg/100 g

18,0

22,0

5,439

H um uszm ennyiség %

5,15

6,25

H um uszm inőség K.

0,182

0,124

Összes N mg/100 g

342,0

710,0

összes kén (S) mg/100 g

220

180

O ldható kén (S) Szerves kén (S) mg/100 g összes kén (S) % -ában

55,0

55,0

165,0

25,0

75,6

69,4

N átriu m (Na) mg/100 g

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

G érce alg in it

M agyarország B ántapuszta olajp ala

7,51—7,67 7,56 90 9,66—11,3 10,4 10,177—12,714 11,46 8,0—20,0 12,5 51,0—74,5 61 8,6—12,8 - 11,0 0,0176—0,0680 0,0329 261—302 267 450—600 506 37,5—56,3 47,8 402,5—552,5 458

5,75—6,65 10,92—38,22 10,934—18,350 5,0—42,5 18,5—48,0 3,26—11,71 0,024—0,207 202,7—256,1 160—235 200 30,0—55,0 43,5 115,0—180,0 156,5 76,5—83,7 78,0

4,8—5,5 5,12

75

gáltuk. A betápláláshoz és leoldáshoz m indegyik esetben 300—300 m l oldatot használtunk fel. A jugoszláv olajpala adszorpciós vizsgálata során a kálium és foszfor adszorpcióját a fenti m ódszer­ nél 10X töm ényebb oldattal is elvégeztük (8. sz. táblázat). A m ikroelem ek adszorpciós vizsgálata során a hasznos elem ek (magnézium, m angán, réz, cink, vas) m ellett elvégeztük a vizsgálato­ kat néhány környezetvédelm i szem pontból ká­ ros fém re (ólom, kadm ium , nikkel) is. A m ikroelem -adszorpciót 10 mg/100 m l kon­ centrációjú oldattal hajto ttu k végre. Ettől csak a kadm ium nál tértü n k el, ahol 28,3 mg/100 m l-t

alkalm aztunk. Az adszorpcióhoz használt olda­ tok tényleges koncentrációját a táblázat alsó so­ rában „betáplált” címszó alatt tü n te ttü k fel. N éhány esetben, elsősorban a m agnézium nál és nikkelnél a m érés során létrejö tt oldat több fém iont tartalm azott, m int am ennyit becsül­ tünk. Ezekben az esetekben a 9. sz. táblázatban a m ért értékeket negatív előjellel jelöltük, a grafikonon pedig adszorpció % -ot ábrázoltunk. Az adszorpcióhoz használt fém sók anionjai a m agnézium és nikkel esetében klorid, az ólom­ nál acetát, míg a többinél szulfát volt. 3. sz. táblázat

Marokkói olajpala Élektro-Ultra-Filtrációs (EUF) vizsgálatok eredményei (ppm) (Szabó Vid, 1983) k 2o

F rakciók 1 2 3 4 5 6 7 2 7

Na

CM

CY

57,82 101,18 159,00 96,30 92,75 71,07 55,41 74,68 390,27 549,27

27,95 99,74 75,16 48,18 33,72 22,16 36,62 343,53

127,69

Ca

CM

CY

220 180 400 70 120

176 325 501 236 168 120 16 96 636 1137

— —

215,84

—

190

590

p 2o 5

CM 264 884 1144 1276 888 848 512 5816

CY

1148

4668

236 1168 828 1400 1256 1432 746 7066

CM

CY

0,9 0,8 2,9 3,8 4,2 5,0 2,1 7,3 4,2 3,7 3,3 5,2 6,2 8,9 5662 40,9 56,7 24,0 49,1 60,5 54,1

1404

4. sz. táblázat

Jugoszláviai olajpala Elektro-Ultra-Filtrációs (EUF) vizsgálatok eredményei (Elem ző: Szabó Vid, 1984) P

1—6 frak ció 7—10 frakció Összes 400 V 200 V

К

Ca

1

2

1

2

1

5,184 3,111 8,295

0,711 1,15 1,861

19,86 9,71 29,57

12,75 3,96 16,71

34,04 19,23 53,27

0,6

1,6

0,48

0,31

Na 2 1 mg/100 g 32,05 18,76 50,81

25,67 3,68 29,35

Fe

Mn

2

1

2

1

2

39,04 6,02 45,06

8,44 21,37 29,81

14,57 34,76 49,33

32,89 63,32 96,21

40,74 46,3 87,04

5. sz. táblázat

Olajpalák ICP mikroelemvizsgálati eredményei Elemző: MÉM—NAÄ D ebrecen. F eltá rás: savas roncsolás M agyarország

Ca Mg Fe Mn Cu В Mo P К Na S Ba Be Cd Со Cr Hg Li Ni Pb Sr Ti

76

M arokkó

Gérce 7—13 m elemz. sz. 3

V árpalota B ántap u szta ppm g/t

T ih m ad it CY 1

—52 913 41119 28 620 —30 984 —22 601 19 802 639,7 •— 742,6 < 0,0007 87,09 — 103,1 < 0,019 695,2 — 1 014 7 419 — 8 363 605,7 — 711,2 136,9 — 926,9 409,1 — 562,1 0,216— 0,318 1,63 — 2,91 < 0,0059 84,02 57,53 — 3,28 — 3,73 34,11 28,32 — 77,35 — 134,6 < 0,079— 1,15 775,7 — 892,1 3 220 — 3 492

2 751 7 805 16 275 364,2 < 0,0007 83,35 < 0,019 916,9 6 425 447,9 38 074 114,0 1,47 2,63 < 0,0059 39,91 2,23 37,27 23,45 < 0,079 25,34 564,5

75 710 22 704 16 018 95,04 103,2 100,8 47,41 6 267 5 165 678,6 50,481 43,18 1,55 15,99 < 0,0059 185,9 0,754 19,64 280,0 < 0,079 237,0 113,3

Svédország

1 4 573 4 914 23 132 168,4 116,8 184,4 128,6 637,4 8 492 1 535 > 50 000 106,5 3,01 4,21 < 0,0059 87,85 2,99 27,18 162,4 18,24 51,05 365,1

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

л 'Ö

o'

co^ стГ 05

CO Oi 05

£4Л 05^ CO га co_ СОл о со" t-" 05" 05" гЧ оГ 05 отЧ 14 in 05 05 1ЧCO

1 1

1 4) bß О T— 1 *bß E

OS

CO Ю o1— 1'

C O IO 0 r4

0 ©'

о со 05

TP CO CO

P N во О 'bi) E

га оГ

14 CO

Ni g О чЧ 'bß s ^o ©' 43 О bß о bß E .© o' 3 О bß 01 1 'bß в

Pb og

^о о~

in i— ( см 1 с— со см"

o'

^

тЧ

0

i-Ч CM Г4 <М л со СОл O b' о о"

0

ov in" со 1 in 05л со" 1

гЧ <м" тр 1 со со Тр"

00л ю" i4 1 со СОл чЧ

1 1

гЧ

н

1 1

O in С5л N 0 ^ in in C CO 14 о" tp" 05" га" тЧ 05 05 тР CO in ю

11

14 14 03*

со со 14" <м

in ю tP гЧ со in ю_ тРл Ob со га со со" о" 14 г* 05" со" тЧ тЧ см

га со ся

in oT 05

СОл со (М л тРл 00 тРл 14л Oi Oi тр" со" 05" 05" о" 05 05 со £4 05 05

1 1

тЧ

CO cm " i— H

in Т Р Т Р 14 Ю тЧ 1<4м со гЧ тЧ (М л in см " csT о" 05" < м" сз" о" тЧ тЧ i-Ч 1Ч тЧ

05 гЧ см " гЧ

О О r4

0 0

о CO о 05 ТР оi 4 05 отЧ 05 05

1 1

00 1CM 4* ob 05" 05 чЧ

T— 1 < м" чЧ CO 05 CO CM

05 05 Oi

0

тЧ

ob tn^ CO

Oi

CO

1

1 P— С5Л О гЧ 1

Cd Й §

t

•0

CO

N CO

—« P

Cd CL

1. A lginit

тЧ

0

TPÄ r4 rH -4

1

0 0

1Ч [4 со £4 14 14 in^ 14 ю Oi 05" 05" Oi 05" Oi Oi

<М л тр" t— 1

r4

гЧ

r> oT

pi s0

S o r­ szám

in_ тРл ся 14 со Oi

in Ob r>

05

bß ^ BO очЧ "bß E

тН in СМ 14 тЧ со O b <м 14 тР^ © Ob 0Ьл 1Ч 05 Oi со" in" со" га" <м" 05" 1

Oi

I 0

1 1

in 05

^o о"'

.©

Oi

Г4 CM ^ w о in °v со_ со" со" тр" т Ч С-*4 in' о" 05 05 со 1П со га <м 1

1

05"

T— i ~bß В

тЧ

in C O CO со (M 1Ч ю. 05^ га со" о" гЧ о" тЧ со" гЧ о" тЧ 1

1

1-1 "bß S

Mn 0g

Szabó V id 1984

Fémionok adszorpciója vagy deszorpciója híg, vizes oldatból

°/

I©

CO со CO со in^ со^ гЧ о o ' чЧ тЧ со

СО C L'CO 'Cd w > cm’

тЧ со CM (М Т р 05 СО со tP со га

гЧ тЧ

СМ см тЧ со in 05^ о тЧ СОл 1со 4^ 05^ тЧ со тр" T p " со" 'га" тЧ ОЬ «М л со" ТР 1 1 1 1 in ю 05^ тЧ тр"

Oi 1Ч

1 1 Pi

тР со 1 in 00 со"

1 юОл С о чЧ

CO трл 05_ " <м (м" со in in 1 1 1 1 1 1 1 CO гЧ ю тЧ ю га <0 тЧ со 0 " со" in' ю" 05"

0

1 1

CM *cd CÍ cd cd 0 'cd i cd cd •P1— г P— i 5 Pi cd cd •Г >> ’о cd cd Й 0 0 •0 'cd cd n -ч ’cd» > > ‘c d 2 0 “ о N N in 78 Sd Гсь т Q , 'C 0 0 UrP Pчi bß bß 'cd w 'cd p p > > •“5 *~i со ТР in cd тЧ

14 05"

1

1

S о cd 'cd

!* о cd 'cd

s'о

cd

Pi

• rH

'О м м ои cd S 14

Pi

0 •rH

'О rbá

X

0 ч

cd s cd

1

'cd i3 •Q 1— cd1 г— о ’bß 'cd N in ч о тз 'О)

сс очЧ 'bß сс Г-Н

т

о bß cd тз cd

OÍ

и

>

Ч)

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

Az olajpalák m ikroelem -tartalm ának vizsgá­ la tá t a M ÁFI-ban Jobin—Y vone-rendszerű spektrográffal, míg a debreceni Növényvédelm i és Agrokémiai Állomáson plazm agerjesztéses ICP-elem zővel végezték. A z olajpalák talajtani jellem zése A kontrollként használt gércei alginit és v á r­ palotai olajpala talajtani jellem zésétől itt elte­ kintünk, azok m egtalálhatók a jelen kötetben Szabó V. ill. Solti G.—Szabó V. cikkeiben. A m intákat fiatalabbtól idősebb kor felé haladva tárgyaljuk. A jugoszláv olajpala talajként jellem ezve vá­ lyog kötöttségű. Erősen savanyú (4,5— 5,5 pH H'O -ban) kém hatású. Hidrolitos aciditása is m a­ gas értékű. H um usztartalm a — Tyurin-m ódszerrel m érve — 7,8% körüli, nagyon kedvező m értékű. Felvehető foszfortartalm a rendkívül magas (880— 1032 ppm), az összes vizsgált olaj­ pala közül a legnagyobb. A jó átlagtalajokat legalább ötszörösen meghaladó értékű. Felve­ hető kálium ban is jól ellátott. K alcium ban és m agnézium ban m eglehetősen szegény a jó term őtalajokhoz viszonyítva. Mind felvehető, m ind összes vastartalm a igen tekinté­ lyes. K ötöttsége 38— 40-es, közepesen kötött ta ­ lajok értékének felel meg. Talajtani jellem zőit összehasonlítva, hum usz, felvehető kálium - és m agnézium -tartalm ában a korban is közelálló m agyarországi várpalotai olajpalához hasonlít. Egyes param étereiben pl. Al-oldható foszfortartalom ban a felvehető vas- és m angántartal­ m ában a jó m inőségű gércei alginitnél is jobb. Kiemelkedő a jugoszláv olajpala igen nagy, bentonitokkal egyező am m ónia (NH/-.+) m egkötő­ képessége. Foszfor-adszorpciója hígabb oldatnál csekély eltéréssel hasonló a gércei alginithez, bentonitokkal közel azonos értékű. A kálium ­ adszorpciója is jobb a gércei alginiténél. A ju ­ goszláviai olajpalát kiváló am m onium -, foszforés kálium -adszorbeáló képessége alkalmassá te ­ szi a laza szerkezetű hom oktalajok tápanyag­ készletének m egőrzésére, sőt, nagyarányú m ű­ trágyázások következtében helyenként előfor­ duló környezetszennyezések m eggátlására. (Köz­ ism ert, hogy a gércei alginit egyik legfontosabb értékét a kiváló adszorbciós képessége jelenti, m elynek gyakorlati alkalm azására épül néhány szabadalm i eljárás is). A fém ionok tekintetében a jugoszláv olajpalák erősen eltérő adszorbciós tulajdonságokat m utatnak, a többi olajpalához viszonyítva. A talajtan i vizsgálatok alapján a jugoszláviai alexinaci olajpalák potenciálisan igen jó hatásfokú talajjavító anyagnak bizo­ nyultak. A m arokkói olajpalák őrlem énye nehezen ve­ szi fel a vizet, hidrofób jellegűek. M indkét m inta közel semleges kém hatású (6,75— 7,48). A CY-jelű kissé lúgos, a CM gyengén savas jel­ legű. Összes m észtartalm a 10—33% közötti, m eglehetősen magas. Az égetéssel m egállapít­ ható összes szervesanyag 29—39%, hum usztar­ talm a (5,15 és 6,25%), a hum uszban leggazda­ gabb ásványi talajok hum uszértékeit is m egha­ ladják. (H argitai L. 1982.) Az összes nitrogén-

77

Na

I

EUF

tartalm a durván kétszeresen m eghaladja a leg­ jobb term őtalajokét. A felvehető m akrotápanyagok mennyisége közepesnek mondható, a várpalotai olajpalához hasonló. A növények ál­ tal felvehető foszfortartalm a közepes, kálium és m agnézium -tartalm a jó. A marokkói olajpa­ lában m ért foszfor- és káliumm ennyiségek jó, közepes m agyarországi talajok foszfor- és káli­ um -szintjeinek felelnek meg.

78

4 /b ib ra

GÖRBÉI

A m ikroelem ek közül a növények által felve­ hető Vastartalma magas, m angántartalm a még megfelelő, réztartalm a a norm ál talajokéhoz ha­ sonló. Értékes a szokásosnál jóval magasabb cinktartalm a, m ely cinkigényes növények esetén jelent nagy előnyt. Ilyenek a M arokkóban is jól ism ert és term elt citrusfélék, füge-, szilva-, ba­ rack- és cseresznyefa, a kukorica és a len, a zöldségfélék közül a hagyma, paradicsom, zelF Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o ly a m . (1985. é v ) , 1—2. s z á m

JUGOSZLÁV К

ca

mg/100g

OLAJPALA

EUF GÖRBÉI

(kálium ,calcium)

5-i-W

ler, spenót és saláta. Az összes kéntartalom m integy 25— 30% az oldható kéntartalom m ennyisége, m ely nagyrészt szerves kötésben van. Várható, hogy az olajpala szerves k é n ta r­ talm a laza közegbe, pl. hom okba kerülve n a ­ gyobb m értékben oxidálódik és lehasad, ezért nagyobb töm egben válik oldhatóvá (Hargitai L. 1982). Ez a tulajdonsága esetleg melioráció szem pontjából lehet fontos. Az EU F-m ódszerrel a tartalék tápanyagok közül a CM -jelű olajpalában hatalm as foszfortartalékot m u tattu n k ki. A CY -jelűnek alig felényi m érhető. A felvehető foszfor tekintetében is kedvezőbb a CY-jelű, m int a CM. (Felvehető foszfor 30 percig 20 °C-on leolvasott feszültség­ nél, tartalék foszfor 30 perc felett 400 V feszült­ ségnél 80 °C-on lejövő mennyiség.) A könnyen oldatba jutó kalcium tartaléka alapján talajm eszezésre, m űtrágyázás okozta sa­ vanyúság csökkentésére, m eliorációs célra, m indkét m arokkói olajpala kitűnőnek ígérkezik. A színkép ill. ЮР m ikroelem vizsgálatok alap­ ján a káros fém ek egyike sem fordul elő olyan m ennyiségben, am ely kifogásra ad h atn a okot. A káros fém ek koncentrációja a m agyarországi, svéd, ill. a jugoszláv m intákétól eltérő. Bárium ból tízszer kevesebbet tartalm az, m int a gércei. K adm ium -tartalm a cca. 5-ször ngyobb, m int a m agyarországi alginitének. H iganytartal­ m a viszont egy, ólom tartalm a pedig két nagy­ ságrenddel kisebb a gércei alginitekének. Ezek az adatok nagyon m egnyugtatóak a kör­ nyezetszennyezési előírások tekintetében. A tihm aditi alacsony kerogén-tartalm ú, CMjelű olajpala finom ra őrölt állapotban tisztán, vagy más term észetes term őtalajba keverve al­ kalm asnak látszik növényterm esztési célokra. M eglehetősen nagy m észtartalm a m iatt elsősor­ ban savanyú talajok javítására jöhet szám ítás­ ba. Könnyű szövetű, laza hom oktalajokon ki­ váló kation-m egkötőképessége és nagy szervesanyag-tartalm a m iatt felhasználása előnyös le­ het. M egakadályozza m űtrágyázás esetén a tá p ­ F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

anyagok gyors kimosódását, pufféról és harm o­ nikussá teszi a növények táplálását. R ekultivá­ cióknál, védő erdősítéseknél is elképzelhető kedvező felhasználása. Szám ításba jöhet m ester­ séges talajkeverékekben való felhasználása is eredeti vagy tápanyagokkal m esterségesen dú­ sított form ában. A kálium nagyobb része könnyen oldatba vi­ hető, m ennyisége közepes. A kicserélő fázis Ktartalm a a CM -m intákon jelentékeny, a CYm intákon lényegesen kevesebb. A tartalék Km ennyisége a CM-nél a felvehetőhöz viszonyít­ va m egfelelő arányú. A CY-ban kisebb a káli­ u m tartalék m ennyisége. A görbék lefutása illites agyagásványok jelenlétére utal. A nátrium ­ tartalom ban a könnyen oldható form ák vannak túlsúlyban. A CY se ad le több nátrium ot. A kalcium -tartalom könnyen oldatba jutó része nagyon jelentékeny. A közepes erővel, vagy kolloidokon kötött kalcium m ennyisége a felve­ hetőt m eghaladja. Az oldhatatlan Ca m ennyi­ sége aránylag kevés. Talaj meszezési, m eliorá­ ciós célra, m űtrágyázás okozta savanyúság csökkentésére a kalcium form ák EUF-vizsgálata szerint nagyon alkalm asnak látszik m indkét m inta. Az adszorbciós vizsgálatok alapján a m arok­ kói olajpalákra 20—-25% am m onium -, 50—65% foszfát- és 32— 37% kálium adszorbció jellemző. A fém ionok adszorbciós görbéi a gércei alginithez hasonló tendenciákat m utatnak, de a m ag­ nézium és nikkel leoldódása sokkal nagyobb. Kisebb a m angán, kadm ium és cink elnyelő­ dése. A svéd olajpala kedvezőtlen talajtan i adott­ ságokkal rendelkezik. K ém hatása annyira sa­ vanyú (2,7 pH KC1), hogy azon növény nem él meg. H um usztartalm a csekély, nem éri el a 2%)-ot sem. Növények szám ára felvehető fosz­ fortartalom sok, kálium é viszont igen kevés. Magas u rán ta rta lm a szintén kedvezőtlen, m ely m egkérdőjelezi a táplálékláncba való b eju tta­ tását. Ó lom tartalm a három nagyságrenddel na-

79

Marokkói

olaj palák

, EUF görbéi

lábra %

e

»--------- «

CY

CY

Marokkói olajpalák EUF görbéi У

aj

80

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m , (19S5. é v ) , 1— 2. s z á m ■

gyobb, m int a m arokkói és várpalotai olajpalá­ ké. Az elemzés 50 ezer ppm -nél nagyobb kén­ m ennyiséget m u ta to tt ki. A fentiek alapján ta ­ laj tanilag kedvezőtlennek m inősítjük. Legfel­ jebb speciális keverékekben jöhet szóba, ahol

szélsőségesen savanyú kém hatás nagy ammónium kötőképesség (63%) szükséges. Kőzettani jellege, keménysége, erős palássága is kedvezőt­ lenné tetté k a legidősebb vizsgált olajpalának felhasználási lehetőségét. A s z . ábra

MAROKKÓI, SVÉD, MAGYAR OLAJPALÁK AMMONIUM,FOSZFOR ÉS KÁLIUM ADSZORPCIÓJA

Fémionok adszorpciója vagy deszorpciója híg vizes oldatokból olajpalákon

Mg

Mn

Pb

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

Cu

Cd

Ni

Zn

Fe

81

6. sz. táblázat

Marokkói olajpalák nyomelemtartalma színképelemzés alapján (ppm-ben) Elem ző: M ÁFI Színkép L abor

CM CM

CY CY

Ag

As

В

Ba

Be

Bi

Со

Cr

Cu

Ga

Mo

< 0,1 2,5

< 250 < 250

160 100

160 600

< 10 16

< 10 < 10

<4 <4

60 100

100 100

10 16

16 10

Ni

Pb

Sb

Sn

Sr

V

W

Y

Zn

Zr

60 16

4 4

< 60 < 60

< 6 < 6

600 1600

40 16

< 60 < 60

< 60 < 60

400 400

< 160 < 160

7. sz. táblázat

Olajpalák ammonium, foszfát és káli adszorpciója Szabó Vid, 1984 Sor­ L előhely szám

í. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A m m onium NH4 m g/g %

M egnevezés

M agyarország G érce G érce Gérce V árpalota V árpalota V árpalota M arokkó M arokkó Svédország

4,59 4,85 4,59 7,74 3,57 3,40 2,38 3,23 8,16

alginit I. alginit II. alg in it III. B ántapusztai m eddő B ántabányai m eddő V árpalotai m eddő CM olajpala CY olajpala olajpala

35,5 37,5 35,5 59,9 27,6 26,3 18,4 25,0 63,2

Foszfát K 20 mg/g % 0,6170 0,6307 0,5872 0,9037 0,6606 0,4771 0,6789 0,5459 0,4667

K áli P 2Os mg/g 0,9215 1,0540 0,9328 0,6505 0,3216 0,2409 0,4481 0,5156 0,1048

58,5 59,8 55,7 85,7 62,6 45,2 64.3 51,7 44,2

% 65,9 75,4 66,9 46,6 23,0 17,2 32,1 36,9 7,5

8. sz. táblázat

Az NH4, P,0„K ,0 adszorpció eredménytáblázata “ Szabó Vid, 1984

K 20 adszorpció P 20 3 adszorpció NH4+ adszorpció Ca 100 m g/g Ca 10 mg/g Ca 100 mg/g' Ca 10 mg/g Ca 10 mg/g oldatból elnyelt oldatból elnyelt oldatból elnyelt % P ,0 3m g/g % K 20 mg/g % % K 20 mg/g NH/, m g/g o/0 PjO r,m g/g G ércei alginit Jugoszláv olajpala 1 Jugoszláv olajpala 2

6,21 7,65 8,37

53,1 65,4 71,5

— 1,69 11,22 5,61

— 1,8 11,8 5,9

KÍSÉRLETEK Kistenyészedényes kísérletekkel vizsgáltuk, hogy a m ért talajtan i értékek hogyan fejtik ki hatásukat, ha növényt term esztünk benne. A kísérletet 12 cm átm érőjű, 1 lite r ű rta rta lm ú m űanyag edényekben végeztük. Az olajpa­ lákat 1 m m -nél kisebb szem csenagyságúra da­ ráltuk és tenyészedénybe helyezés előtt 1/3 rész m osott balatoni hom okkal (gyakorlatilag kvarc­ homokkal), ill. perlittel egyenletesen összekever­ tük a túlzott tömörödés m eggátlására, jobb le­ vegő- és vízháztartás biztosítása céljából. A kí­ sérlethez; paprika, angolperje, fehér m ustár és hónapos retek tesztnö vény eket használtunk. Az angolperje (fű), fehér m ustár és hónapos retek m ikroelem igénye eltérő. Bórigény esetében az angolperje gyengén, a fehér m ustár közepesen, a hónapos retek erősen bórigényes. A hónapos retek nagyon m angánigényes, ugyanakkor kö­ zepesen igényes a rézre és m olibdénre. A fehér m ustár klórra, a talaj sótartalm ára nagyon érzé­ keny növény. A fehér m u stár nagy érzékenysé­ ge ebben és a következő kísérletben is m egm u­ tatkozott néhány anyag-, földkeverék esetében,

82

9,63 7,42 10,66

46,0 35,4 50,9

42,1 29,9 27,3

44.6 31.7 29,0

12,36 14,09 13,03

54,4 62,0 57,4

am ikor is a kelés nagyon rossz volt. A vízellá­ tás egyenletességének biztosítására a tenyészedényeket nagym éretű, m űanyag bevonattal el­ látott fém tálcába állítottuk és a tálcában állan­ dóan pótoltuk az elhasznált vizet. Ehhez ion­ m entes vizet használtunk. Összesen három kis­ tenyészedényes kísérletet végeztünk. A vetések és m érések idejét a keléseket értékelő tábláza­ tokon tü n te ttü k fel. A kiértékelést úgy végez­ tük, hogy a tenyészedényekben a növények tel­ jes föld feletti részét levágtuk és abszolút szá­ razra 105 °C-on kiszárítva lem értük. A z I. sz. kísérletben a gércei alginitet és a várpalotai olajpalát v ettü k kontrollként és öszszehasonlításul. A CY-jelű m arokkói olajpalában az angol­ perje nem kelt ki. A fehér m ustárból kikelt n é­ hány mag, de a kísérlet befejezéséig egyáltalán nem növekedett. Kedvezőbb volt a CM -jelű m arokkói olajpalában elv etett magok kelése. Ha a gércei alginit szárazanyag-term elését vesszük száznak, akkor paprikánál 95%, fehér m us­ tárn á l 77%, angolperjénél 34% volt a viszony­ szám. (10. sz. táblázat.) F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

10. sz. táblázat

I. számú kistenyészedény-kísérlet, termésadatok P ap rik a T eny.ed én y szám a

1. 2. 3. 4. 5. 6.

K ezelések

2/3 tf. CM + 1/3 hom ok GY + — ” — ------ ” — G Btap. o la jp ala — ” — Btap. o lajp ala — „ — V .-palotai olajp. — ” —

M ustár

A ngolperje

száraz­ anyag g

viszony­ szám

0,645 0,382 0,678 0,768 0,478 0,559

95 56 100 113 70 82

száraz­ anyag g

viszony­ szám

1,186 34 nem k elt ki 3,460 100 3,255 94 95 3,295 5,101 147

száraz­ anyag g

viszony­ szám

1,984 77 nem k elt ki 2,592 100 3,227 124 1,418 55 1,922 74

Megjegyzés: a v izsgálatba vett ásványi anyagokat 1/3 rész m osott balatoni hom okkal keverve helyeztük a tenyészedényekbe. V etés ideje: 1983. m ájus 25. M érés id eje: 1983. júliu s 13.

A II. szám ú kísérletben m ár csak a jól szere­ pelt CM -jelű m intát szerepeltettük. A m arokkói olajpala m ellett kísérletbe állítottuk a jugoszlá­ viai olajpala k ét m in tájá t is. Hónapos reteknél 3 term ést, angolperj énéi 5 term ést és fehér m u stárnál 2 term ést sikerült b etakarítani. A term esztés folyam án figyeltük a kelést, am elynek m inőségét keresztekkel je ­ löltük táblázatunkban. H árom kereszt jelöli a

gyors, teljes kelést, két kereszt a kissé hiányos, egy kereszt a nagyon hiányos kelést. A term ést zöldsúlyuk alapján értékeltük. K ontrollként ke­ reskedelm i virágföldet, kertiföldet és term észe­ tesen gércei alginitet használtunk. A kísérletekben szereplő olajpalák talajtani vizsgálati adatai az 1. sz. táblázatban találhatók, a virágföld és az alginit talajtani vizsgálati ada­ tait az alábbiakban adjuk meg.

11. sz. táblázat A kezelés m egnevezése V irágföld G alginit

K ö tö tt­ ségi szám A .-féle

Össz. szerves anyag %

össz. N %

62 86

25,2 9,2

0,890 0,345

A zalai virágföld tőzegből, komposztból, érett istállótrágyából m űtrágya hozzáadásával készí­ te tt m esterséges talaj keverék. Felvehető fosz­ for- és k álium -tartalm a nagyon m agas szintre lett a gyártás során beállítva. A kísérletben a legoptim álisabb táp anyagtartalm ú kontroll sze­ re p é t tölti be. A term esztési k ísérlet szerint az elv etett m a­ gok kelése a gércei alginitben, a m arokkói CM és a jugoszláv (1) olajpalában volt a legjobb az angolperje esetében. A hónapos reteknél a kelés az alginitnél és a m arokkói olajpalánál volt a legjobb, míg a fehér m u stár az alginitből kelt ki legjobban, m ajd hiányos volt a m arokkói olajpalánál, meg rossz a jugoszláv olajpalákból. A virágföldben volt a legrosszabb a kelés m ind­ három növény esetében. Hasonlóan nagyon rossz volt a kelés a jugoszláv olajpalából a fe­ hér m ustárnál is. A tenyészidő későbbi szaka­ szában a kelésben m utatkozó kezdeti eltérések fokozatosan eltűntek. így a term és m ennyisé­ gére a kelés m inőségének nem tapasztalható nagy befolyása. M indegyik növénynél igyekez­ tünk m inél többszöri term ést betakarítani. így az angolperj énéi 5-szöri vágást sikerült elérni. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

Amm. la k tá t oldh. mg/100 g p 2o 5 K2Ö Mg 152 39

280 48,5

76,5 81,5

CaCOg % 2,46 21,6

A rövid tenyészidejű hónapos reteknél egymás után három szor végeztünk term esztést. A fehér m ustárnál ez csak kétszer sikerült. Term ésnek a fűnél és a fehér m u stárn ál a föld színe fölött levágott növényi részek szárítás nélkül m ért sú­ lyát tekintjük. Hónapos retek n él az é re tt gu­ mók szárítás nélkül m ért súlyát m értük le. Eb­ ben a kísérletben a CM m arokkói olajpala fel­ vehető tápanyagkészletének megfelelő szinten szerepelt. M indegyik tesztnövény sikeresen te r­ m elhető rajta. A gércei alginit és a marokkói (CM) olajpala három szori angolper je-term esztés után kim erült. Tápanyagkészlete csak ennyit bírt ki. Ebben a kísérletben ■a jugoszláv olaj­ palák a gércei alginitet jelentősen felülm últák, a marokkói, de még a jó minőségű kertiföldnél is jobb eredm ényeket hoztak! Az 1984. évi tenyészedény-kísérletek bizonyí­ tották, hogy egyes külföldi olajpalák, így külö­ nösen a jugoszláviai, kedvező talajjavító- és tápanyagutánpótló képességekkel rendelkezik. Még ugyanabban az évben elvégeztünk még egy kísérletet (III.), m elyben a külföldi olajpalák közül m ár csak a jugoszláviai szerepelt. Ebben a kísérletsorozatban szerepeltek az egyházaske-

83

in.sz. k is t e n y é s z e d é n y e s

k ís é r l e t

term éseredményei

san értékelhető több ism étléses különböző dó­ zisú kísérletek folytatása. A m agyarországi alginitkísérletek tapasztalata és eljárásai alapján elvégeztük a m arokkói olaj­ palák kém iai kezelését. A kísérletek eredm é­ nyeiből m egállapíthattuk, hogy a 175 635 sz. m agyar szabadalom ban ism ertetett GL-módszerrel végzett kém iai feltárás nem megfelelő m ódszer jelenlegi form ájában a m arokkói olaj­ palák felvehető tápanyagtartalm ának növelé­ sére.

olajpala

algíriit

olajpala

alginit

olajpala

alginít

szői alginites-bentonitok is. Itt azonban csak a jugoszláviai 1-gyel jelölt m intának és a gércei alginitnek, m int kontrollnak az eredm ényeit em eljük ki, A III. szám ú kísérletben szereplő egyéb anya­ gok (bentonitok, hom oktalajok, gércei alginit) közül k itű n t a jugoszláviai 1-gyel jelölt olajpala rendkívül jó eredm ényeivel. Jelentékeny tá p ­ anyagtartaléka következtében m ásodterm ésben is a legkiválóbb eredm ényt adta. A kiugróan jól szerepelt jugoszláviai 1. sz. olajpalában nevelt angolperje és hónapos retek messze m eghaladta a gércei alginitban elért te r­ m éseredm ényeket. A fehér m u stár m ire vágásra került volna, teljesen elpusztult. Valószínűleg a nagy meleg is hozzájárult. A kistenyészedény-kísérletek alátám asztot­ ták, hogy indokolt nagyobb m ennyiséggel, szé­ lesebb körben több tesztnövénnyel, statisztiku-

84

K orábbi kísérleteink során beigazolódott, hogy az alginitek, olajpalák agresszív kem ikáli­ ákkal való feltárása kényes m űvelet, gyakran erősen gátolták a csírázást, sőt, elpusztultak a beléjük ü lte te tt palánták is. Eredm ényesebbek és környezetvédelm i szem pontból is kedvezőb­ bek voltak a m űtrágyával és m űtrágya-oldatok­ kal végzett tápanyagdúsítások. Tápanyagfeltöltés optim ális szintre Ebben a kísérletben a vizsgált anyagokat hozzákevert m űtrágyával úgy tö ltöttük fel fel­ vehető foszforral és kálium m al, hogy a virágföldekben m érhető szinteket elérjük. Első esetben felvehető foszforból „ kálium ból egészítettük ki. M ásodik esetben felv. foszforból „ kálium ból egészítettük ki.

100 m g-ra 200 m g-ra 100 m g-ra 300 m g-ra

A dúsított alginitek, olajpalák a bányanyers­ term ékeknél sokkal hatékonyabbak, ezáltal ér­ tékesebbek is. Becslések szerint a legjobb ké­ szítm ények hatása az eredetinek tízszeresére F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

Káliummal feltöltött olajpalákkal végzett kistenyészedenyes kísérlet terméseredményei g/tényé.

Kezelési és termésadatok A ngolper je kelés zöldsúly g/teny. e. I. II. III. IV. V ágás (növendék)

A kezelés m egnevezése

V irágföld G ércei alginit M arokkói olajpala CM Jugoszláv olajp. 1 Jugoszláv olajp. 2 K ertiföld

19,0 + H—1—b 7,7

24,9 2,0

6,09 1,50

4,4 +++ H—1—h 18,3 13,4 + 10,2

1,0 16,5 14,9 4,6

1,25 7,2 9,2 2,7

V.

77,0 + 13,2 + + +

36,4 3,8

23,1 15,7

И“ + ++

44,5 9,6

12,0 2,2

— H—1—b 4,5 + + + 3,15 + 21,6 27,6 3,78 + 20,5

2,8 17,5 12,9 10,4

4,2 26,6 26,6

++ + +

6,7 12,8 16,0 15,4

1,2 23,0 14,0

2,0 —

3,7 4,5 2,3

F ehér m u stár kelés zöldsúly g/teny. e. term és I. II. term és

H ónapos retek kelés gum ósúly g/teny.e. I. kelés II. III. term és term és

3,32 + + + +

Vetés ideje: 1984: II. 13. 13. sz. táblázat

III. számú kistenyészedényes kísérlet, kezelési és termmésadatok

Jugoszláv (1) G ércei alginit

Angol p er je I. vágás II. vágás zöld száraz kelés zöld száraz keles súly g .sú ly g

F eh ér m u stár Hónapos retek II. vetés II. vetés I. vetés I. vetés zöld gumó gumó kelés zöld száraz kelés súly g súly g

+ ++

H—b + ++

14,9 2,7

3,7 0,9

Első vetés ideje m in d h áro m növénynél: I. term és vágása, m érése: II. term és vágása, m érése:

18,31 0

5,927

53,7 30,6 4,8 • 2,2

+++ 4 — 1— ь

0 2,7

0 0,4

8,6 to rz 0,2

1984. m ájus 31. 1984. júliu s 11. 1984. augusztus 30.

em elkedik, sokkal nagyobb távolságra lehet gaz­ daságosan szállítani, m ásrészt kisebb egységcso­ m agokban a kisterm elők, hobbikertészetek ré ­ szére is hozzáférhetővé lehet tenni. A gércei alginittel végzett eddigi kísérletek igen kevező eredm ényt adtak olyan eljárás és a keverék kidolgozására, m ely széles körben ér­ tékesíthető know -how -ként tekinthetők. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

Előző vizsgálataink és az irodalom adatai sze­ rin t felvehető foszfornál 100 mg, felvehető ká­ lium nál 200—300 mg/100 g az optim ális érték. Ezért választottuk kísérletünkben ezen táp ­ anyagértékek kipróbálását. A foszfor- és káli­ um -kiegészítésen kívül m inden kezelés egysé­ gesen 100 mg/100 g nitrogénpótlást kapott amm ónium nitrát form ájában.

85

14. sz. táblázat

Kezelések és tápanyagpótlás mértéke A l-oldható mg/100 g p,o.-. K..O

A kezelés m egnevezése

G algíriit felv. G alginit felv. CM o lajp ala felv. CM o lajp ala felv. CY o lajp ala felv. CY o lajp ala felv. V árpalotai op. Jugoszláv op. V irágföld

K20 = K>0 = K ,0 = K20 = K20 = K ,0 = K ,0 = K ,0 =

200 200 200 300 300 300 300 300

mg mg mg mg mg mg mg mg

32 32 10 10 50 50 21 27 152

70 70 14 14 49 49 31 22 280

A z e l v e t e t t m a g o k k e l é s é r e és a t e r m é s m e n n y is é g é r e v o n a tk o z ó a d a to k a t az a lá b b i t á b l á z a t b a ö s s z e á llítv a k ö z ö ljü k . A t e r m é s a d a -

P ótlás mg/100 g

лт

р.,ос к,о 68 68 90 90 50 50 79 73 —

130 230 186 286 151 251 269 278 —

H ozzáadott m ű trág y a m ennyisége 18 % -os szu p er­ foszfát

100 100 100 100 100 100 100 100 ---

2/kg K énsavas A m m ónium káli n itrá t

3,77 3,77 4,99 4,99 2,77 2,77 4,38 4,05 —

A ngolperje zöldsúly g kelés II. I. vágás

mg G alginit felv. G alg in it felv. CM olap. felv. CM olajp. felv. CY olajp. felv. CY olajp. felv. V árpalotai op. Jugoszláv op. felv. V irágföld V irágföld

K ,0 = K ,0 = K ,0 = K ,0 = K-,0 = K.O = K ,0 = K20 = K ,0 = K ,,0 =

200 300 200 300 200 300 300 300 300 200

+ + + + +

_|-[+ + +++ +

26,3 15,4 36,1 30,5 18,0 24,0 5,4 2,9

2,94 2,94 2,94 2,94 2,94 2,94 2,94 2,94 —

—

t o k á t a jo b b s z e m lé lte té s k e d v é é r t a m e llé k e lt g r a f ik o n o n is á b r á z o ltu k .

Kelési és termésadatok káliummal feltöltött olajpaláknál A kezelés m egnevezése

2,60 4,60 3,72 5,72 3,02 5,02 5,38 5,56

30,0 27,6 8,7 25,2 19,5 29,7 18,9 24,0 10,5 4,5

H .-retek kelés gum ósúly

+ -)— + + + ++ ++ ++ 4—1—h ++

128,0 88, 0 126,0 90,0 109,0 65,5 37,0 34,5 63,5 75,0

15. sz. táblázat F. m u stár zöldsúly ke]és g

+ ++

0 +

+ + ++ + +++ +++

71,6 66,0

— —

64,9 76,8 65,8

—

42,1 31,6

Vetés ideje: 1984. aug. 9. Term és b etak a rítása : 1984. szept. 19. A ngolperjénél 2. vágás ideje: 1984. nov. 20.

A kelés minősége a m űtrágyával való dúsítás hatására általában a külföldi olajpaláknál kissé rom lott. K ivétel a CY m arokkói olajpala, am ely­ ben az elm últ év kísérleteiben rosszul keltek a magok, m ost pedig a legm agasabb tápanyag­ szintre feltöltve, elég jó kelési eredm ényt adott az angolperjénél és a hónapos reteknél. A fehér m u stár a CM-olaj palában nagyon roszszul kelt ki és a későbbiek folyam án ki is pusz­ tult. De elpusztult kelés u tán a fehér m ustár az egyébként nagyon jó eredm énnyel szereplő jugoszláv olajpalában is. A term éseredm ények szerint angolperjénél a m arokkói olajpalák esetében a 300 mg kálium os feltöltés sokkal jobb eredm ényt adott, m int a 200 mg-os. A CM volt a jobb, a gércei alginittel egyező vagy annál jobb eredm ényt adtak a m a­ rokkói olajpalák. A hónapos reteknél kálium esetében a 300 mg-os szint tú l sok, ezért a 200 mg-os kezelések m indegyik olajpalánál több gum óterm ést hoztak. A m arokkói olajpalák a gércei alginithez hasonló eredm ényt adtak eb­ ben az esetben is. Fehér m ustárnál kelési, csírázási anom áliák m iatt nem egyöntetű az eredm ény. A CY-jelű m arokkói olajpala itt is a gércei alginithez ha­ sonló eredm ényt adott. A jugoszláv 300 mg kálium ra feltöltött olaj­ palában nevelt angolperjéből egy term ést érté­

86

keltünk. A kelés gyenge volt, a term és m ennyi­ sége a gérceihez, m arokkóihoz közeli, a várpalo­ tainál jobb volt. Hónapos reteknél, b á r jól kel­ tek ki a magok, a term és a várpalotaihoz ha­ sonlóan kicsi volt. A különben tápanyagban igen jól ellátott virágföld m indhárom növény esetében igen rossz eredm ényeket adott. A ká­ lium em elés növényi produkcióra k ife jte tt h atá­ sát külön grafikonon is kiem eltük. A kísérlet eredm ényeiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a marokkói, jugoszláv vagy akár a magyarországi olajpalák, alginitek, táp­ anyagokkal optim ális szintre feltö ltve egym ás­ hoz hasonló, nagyon jó term éseredm ényt tu d ­ nak produkálni. A grafikonon jól látni, hogy a kereskedelm i virágföld term őképességét a leg­ több olajpala-készítm ény jelentősen túlhaladta. Ez a kísérlet a rra is rám utat, hogy a kezelet­ len m arokkói olajpalák azért adtak az előző, tenyészedényes kísérletekben ném ileg kisebb term esztési eredm ényt a többi olajpalához vi­ szonyítva, m ert felvehető P-, K -tápanyagtartalm uk eredendően kevesebb. Ha viszont tápanya­ gait megfelelő szintre kiegyenlítjük, nagy ha­ tásfokú term esztőközeghez jutunk. A kísérlet nagyon biztató eredm ényei alapján lehetőség van arra, hogy a term észetes (tihm aditi) m arokkói és alexinaci jugoszláv olajpalából tápanyag-feltöltéssel kiváló term őképességű fölF Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

det, term esztő közeget állítsunk elő. A módszer teljes kidolgozásához m ég további tenyészedényes és kisparcellás kísérletekre van szükség, de az m ár előrebocsátható, hogy a feltöltött m a­ rokkói és jugoszláv olajpala, m int startertáp­ anyag szerves anyagban, kolloidokban szegény talajokon intenzív növénykultúrához eredm é­ nyesen felhasználható. Főzelékfélékhez, zöld­ ségnövényekhez, kapásnövényekhez,, de a m a­ gyarországi alginithez hasonlóan fásításoknál, erdőtelepítéseknél is jó hatásfokkal alkalm az­ ható. A szükséges és gazdaságos adagok m értékét kísérletekkel kell m eghatározni. Talajjavításhoz is felhasználható, de ehhez egységnyi te rü le tre nagyobb m ennyiség kell. H a a gércei alginithez hasonlítjuk, akkor a ke­ zeletlen jugoszláv és CM-olaj palából 40— 80 t/h a adagokkal kell először próbálkozni. A kísérletben bem utatott feltöltött olajpalák­ ból ennél kevesebbet, kb. 10—15 tonnát kell hektáronként kísérletben kipróbálni. M ivel a m arokkói olajpalák: tekintélyes m enynyiségű m eszet is tartalm aznak, savanyú, ho­ mokos szövetű talajokon alkalm azhatók a leg­ nagyobb hatásfokkal. M észtartalm a és kissé lú ­ gos kém hatása m iatt m egvédi a talajokat az elsavanyodástól. A talajok elsavanyodása a nagyadagú m űtrágyafelhasználás, valam int a savas esőnek k ite tt európai országokban m ár nagyon égető problém a. A talaj savanyodás jelensége M agyarországon is tapasztalható. A m arokkói és jugoszláv olajpaláktól is el­ várható, ami a m agyarországi alginitekre, olaj­ palákra jellemző, hogy a tápanyagokat, a m ű­ trágyák hatóanyagát m egköti, és így a kimosódástól m egm enti. Ez a tápanyagm egkötés m ind­ am ellett nem olyan erős, hogy a növény ne tudná felvenni. így a talajb a v itt olajpala-őrle­ m ény kiváló pufferoló hatásánál fogva jelentő­ sen hozzájárul a növények harm onikus táplál­ kozásához. A szervesanyag-pótlás terén is értékes anyag az olajpala. A talajb a kerülve a talaj m ikro­ biológiai tevékenysége során átalakulva vég­ eredm ényben szaporítja az értékes hum uszkész­ letet is. K ísérletek m arokkói olajpalaőrlem ény- és perlitkeverékkel A m agyarországi olajpalával (alginit) végzett m egfigyelésekkel párhuzam osan a budapesti K ertészeti Egyetem kém iai tanszékén 1983. év­ ben m egkezdtük a GEOMINCO által behozott és a M agyar Állami Földtani Intézettől kapott m arokkói olajpala-őrlem ény hatásának vizsgá­ latát is. A tém ával, főleg a hazai perlit növényneve­ lésben való felhasználásával m integy k é t évti­ zede foglalkozva korszerű agrobiotechnológiát alapoztak m eg M agyarországon (Papp, 1963, 1971, 1974, 1979). A duzzasztott perlit term őközeg-javító hatásának sokoldalú felhasználása m ind a víz-, hő-, tápanyaggazdálkodásban lehe­ tővé tette az energiatakarékos, hosszú távon F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

gazdaságos növénynevelést. Ebbe az agroperlitnövénynevelési technológiába beiktatva vettük vizsgálat alá a m arokkói olajpala-őrlem ényt, m ajd később az im portperlitet is. Az olajpala és perlit kém iai összetételét a 16. sz. táblázatban foglaltuk össze. Az olajpala-őrlem ény szemcseösszetétele rendkívül finom, vízvezetőképessége gyenge. A 17. sz. táblázatban összehasonlítottuk a hazai alginittal és a 160 g/1 térfogatsűrűségű duzzasz­ to tt perlittel összeállított keverékekkel. Am int a 9. sz. áb ra adataiból látható, a különböző térfogatarányban kevert term észetes ásványi anyagok kapilláris vízem elése javult. A fizikai tulajdonságok vizsgálatával egyide­ jűleg tek in te tte l kellett lenni a rra is, hogy a kő­ olajok, az olajpalák biogén eredetűek (Körös E. 1980) és a valam ikor tengerben élő egyes, ala­ csonyabb rendű állatok szervezetében több, ér­ tékes m ikroelem m aradványaira is számítani lehet. így a kísérletekben választott tesztnövé­ nyekben célszerű volt a m ikroelem eket is vizs­ gálni. Világszerte ism ert a perlit fizikai, kémiai, mineralogiai tulajdonsága. Ezek param éterei ha­ tározzák meg az anyag felhasználásának terüle­ tét is. A perlit az építőipar területén elsősorban hő- és hangszigetelő tulajdonságai révén ism ert. A perlitkőzet kím életes és tervszerű duzzasztása a term ék pórusszerkezetére nagy m értékben ki­ hatással van. A 900—1300 °C-on duzzasztott, expandált perlit pórusos szerkezetű. Szilárd anyagot képez a benne levő SiO, tetraéderláncok segítségével. Az expandált perlit zárt és nyílt pórusai kedvezően befolyásolják a növé­ nyek term őközegének víz-, levegő-, hő- és táp­ anyag-gazdálkodását. A perlit szem cseátmérő­ jétől függően —■saját térfogattöm egének 8—9szeresét is képes felvenni vízből, m ajd azt egyenletes ütem ben átadni a növények gyö­ kérzetének. Hővezetési tényezője 20 °C hőm ér­ sékleten 0,040. (Papp, 1979.) A duzzasztott perlit fizikai param éterei kü­ lönbözőképpen alakulhatnak az eltérő földrajzi környezetben feltárt anyagokban. A pórusszer­ kezet minősége és az azzal kapcsolatos nedves­ ségtechnikai jellem zők (kapilláris vízfelvevőké­ pesség, nedvességvezető-képesség, szorpciós víz­ felvétel stb.) azonban meg fogják határozni a perlit alkalm azási körét. M agyarországon, az 1983. évben beállított k í­ sérletek során olyan gyenge term őképességű hom okterületet választottunk, am ely a külföldi földrajzi térség sivatagi hom oktalajaihoz közel áll. Az előkísérleteket a kém iai tanszék fényszo­ bájában kezdtük. A csíráztatási próbák során azt tapasztaltuk, hogy csak az egyik olajpala volt alkalm as a további vizsgálatra. Így a kísér­ letekhez választott k ét tesztnövényhez a m a­ rokkói CM—2. jelzésű anyagot kevertük a ta­ lajba, illetve hoztuk össze a duzzasztott per­ littel. A kísérletek a rra a kérdésre kívántak választ kapni, hogy felhasználható-e a m arokkói olaj­ pala-őrlem ény a gyenge term őképességű talajok javítására, illetve javítható-e annak hatása ab-

87

ban az esetben, ha duzzasztott p e rlittel kever­ jük össze? K ukorica-tesztnövényünk (JX — 92. hibrid, FAO-száma 300.) hagyom ányos m ódon került elvetésre 70 cm sor- és 28 cm tőtávolságban. A kisparcellás kísérletet véletlenblokk elrende­ zéssel, 5 ism étlésben állítottuk be és variancia­ analízissel értékeltük. Az anyagokat fészken­ ként, lokálisan helyeztük el a vetéskor. így 2— 2,5 tonna hektáronkénti anyagm ennyiséggel vé­ geztük a megfigyelést. Az olajpalát önm agában, míg a hozzáadagolt duzzasztott perlitet egyszerű, szárazkeveréssel (bulk blending) homogenizáltuk. A m agyarországi a lg in itta l' párhuzam osan végzett m egfigyelések eredm ényeit a 18. sz. táblázatban foglaltuk össze. A növényeket 68 napos életkorban, m int takarm ánynövényt taka­ ríto ttu k be. A kezelések között a kontroll parcellák te r­ m éséhez viszonyítva m ind a zöld-, m ind a szá­ razanyag töm egében szignifikáns differencia volt tapasztalható. A kisparcellás kísérletben három kezelést fi­ gyeltünk meg: 1. Kontroll, ellenőrző parcellák; 2. M arokkói olajpala-őrlem ény; 3. 50 tf % m arokkói olajpala és 50 tf % perlitkeverék. A kukoricakísérlet m ennyiségi adatainak ér­ tékelése során a következő volt a növényi ré­ szek alakulása a kezelések hatására:

Kezelés m egnevezése KONTROLL O LA JPA LA O LA JPA LA és PERLIT

levélrész szárrész csőkezdem ény levélrész szárrész csőkezdem ény levélrész szárrész csőkezdem ény

Zöld term éstöm eg növényi­ részenkénti megoszl. %

S záraz­ anyag %

19,50 63,90 16,60 25,00 52,50 22,50 25,00 47,72 27,28

20,10 12,41 8,00 17,34 17,10 7,60 21,25 17,10 8,30

A silókukorica-takarm ányértékét a levél- és csőkezdemény aránya javítja. M indkét olajpalakezelés esetében ez jobb arányokat adott, m int a kontroll. Hasonlóképpen javult a szárazanyag­ százalék is a kezelések hatására, am ely a tá p ­ anyag-felhalm ozás dinam ikájára utal. A növények béltartalm át 5 m akro- és néhány m ikroelem vonatkozásában is m egvizsgáltuk. A m akroelem eket a gyakorlatban szokásos AL-kivonatból (Egrnér, H.—Richm. H.—Domingo W. R.) Contiflo folyam atos vegyelemzővel. A m ik­ roelem eket az ICAP— 9000 jelzésű plazm a-ger­ jesztésű m ikroelem -analizátorral m értük. Am int a 19. sz. táblázat adatai tanúsítják, a kukorica az olajpala-őrlem ényben levő ásványi anyagokat jól értékesítette. A perlittel kevert kezelésben pedig nemcsak a m akro-, hanem a m ikroelem ek változása is kedvező volt. Ez utóbbinál gyorsabban csírázott a növény, m ert a perlitszem csék víztartó, illetve a gyökérzet

88

fejlődésével és vízszívó-képességével jobban ér­ tékesült az olajpala ásványianyag-készlete is. Az agyagásvány jellegű olajpala és a gyökér­ rendszer fejlődését elősegítő perlit megfelelő m élységbe helyezve lehetővé teszi a növények gyökérrendszerének irányítását. Továbbá a m eg­ maradó, területegységre jutó tőszám ok növelé­ sét és ezáltal a nagyobb term éseredm ények biz­ tosítását is. Paradicsom -tesztnövényünk élelm iszergazda­ sági jelentősége közism ert. A Solanaceae csa­ ládba tartozó növényfajok gyökérzetének táp ­ anyag irán ti igénye és érzékenysége az iroda­ lomban is jelentős tere t kap. A környezet vízés tápanyagkészletének alakulása nagym érték­ ben befolyásolja a gyökerek fejlődését, táplál­ kozását. VF— 145 trópusi paradicsom fajtával először fényszobában végeztünk m egfigyeléseket: m a­ rokkói olajpalával, illetve két szemcse frakció]ú m arokkói perlittel. A 46 napos palántákat kon­ ténerekbe ültettük, m ajd 30 nap u tán a növé­ nyeket szétszedtük és vizsgáltuk. E kísérletben választ kerestünk a rra a kér­ désre, hogy a felhasznált ásványi anyagokból a növény a kezdeti fejlődési szakaszban m ilyen elem eket vesz fel. Elsősorban a felhasznált bá­ nyaipari anyagok m ikroelem einek feltárására, esetleg károsító hatására történt vizsgálat. Így két szem csefrakcióval kevertük a m arokkói olajpalát és hasonlítottuk össze az ellenőrző konténerekben nevelt növények szárazanyagá­ ban m ért elem ekkel. A fényszobai kísérletek növényeiben m ért elem eket a 20. sz. táblázatban foglaltuk össze, a levél-, szár- és gyökérrész szárazanyagaira vonatkoztatva. Látható, hogy az olajpala és az olaj pala-per lit hatására a foszfor, cink és réz, bór felvétele a növény 76. napos korában erő­ teljesebb volt a kontrolihoz viszonyítva. A fény­ szobai paradicsom korai, intenzívebb életszaka­ szában kiem elkedően jó volt a levelekben m ért klorofilltartalom alakulása is. A VF— 145 trópusi hibridparadicsom ot kiül­ tetés u tán az. érett, piros term ésig neveltük. A 21. és 22. sz. táblázatok adatai szerint a külön­ böző, duzzasztott p erlit szemcsefrakciók és az azonos m arokkói perlitőrlem ény hatására a pa­ radicsom term és beltartalm i értékei részben mó­ dosultak. A felhasznált perlit durva szemcse­ frakciói 0,5— 3 mm, míg a finom perlitnél 0,25 — 1 m m -es átm érőjűek voltak. Ezzel elsősorban a term őközeg víz-, hő- és tápanyaggazdálkodá­ sának hatását kívántuk bem utatni az eltérő talajszerkezeti elemek, talaj morzsák vonatkozá­ sában. A két, term észetes bányaiparból eredő anyag­ ban nevelt növények gyökérzete — paradicsom tesztnövénynél is — elősegítette az azokban levő В, V, Ti, Pb és egyéb m ikroelem ek felvé­ telét. Ezek param éterei azonban nem haladták meg a környezetvédelem á lta l előírt káros ha­ tárérték ek dimenzióit. Vizsgálva a növények á l­ tal értékesített m akroelem eket (N, P, K, Ca, Mg), úgy véljük, azok értékesülését is elősegí­ tették az egyes kezelésekben. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

S .s z .á b ra M arokkói o l a j p a l a - ő r l e m é n y és-* o l a j p a l a - p a r i i t k e v e ré k b e n m ért k a p i l l á r i s v lz e m e lé g a l a k u l á s a /mm/

A két növény szárazanyagában m ért ásványi anyagok egymás közötti arányainak alakulását a 23. sz. táblázat foglalja össze. Figyelem be véve a kukorica betakarításának korai, vegetációs életszakaszát, továbbá a paradicsom érett bo­ gyóterm ésében m ért elem ek faj specifikus voltát az olajpala és az azzal kom binált per lit hatásá­ nak tendenciáját m égis érdem es m egtekinteni. Vonatkozik ez ugyanis a növények által felvett foszfor, cink és vas arányaira és paradicsom nál főként az olajpala-őrlem ény kém iai elemeinek a perlit segítségével még feltárható tartalékaira. Az üledékes kőzetekből álló külföldi olajpala­ őrlem ény és az eru p tív kőzetből, a perlitből ke­ v ert talajjavító anyag távlati felhasználására to­ vábbi kísérleteket végzünk. A term észetes ás­ ványi anyagoik növényterm elésbe történő beil­ lesztése nemcsak a korszerű, term észetvédel­ m et: így a term őföld szennyezésének elkerülé-

3.00 fí. Shrfm ОвтшЯпит п ч г M I T K Oei N

nm

Méréstartomány:

Jtlstfai 4Ä74.kontroll 4*75»ftmr» »r»n»4i P*rU t+oleJpal*

Arány: Reg. idő:

4 ^ 7 6 « fltiű O M en o iéi

p e rtlt+ o la jp a i*

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

89

16. sz. táblázat

17. sz. táblázat

A hazai alginit és a külföldi olajpala-őrlemény összehasonlító vizsgálati adatai

A kísérletben felhasznált anyagok kémiai elemzése M arokkói olajpala CM—1 CM—2 TIM AHDIT TIM AHDIT SÍ 0 2 t ío

2

22,60 0,09 1,46 1,85

................. .......................

A 1 2 0 3 ................ Ossz. Fe 20 3 .... Fe 2 0 3 ................ FeO ................. CaO ................. MgO ................ MnO ................ Na20 ................ k 3o .................. Izzitás ............. h

2o +

0 ,8 8 0 ,8 8

25,90 3,46 0,03 0,19 0,50 38,75 8,58 1,50 3,21 0,40 21,90 6,80 1,47

.....................

2o - ................ összes S ö 3 ..... P 2 O 5 ................. ...... c o 2 .................. C szerves ....... B itum en ........ h

P erlit

5h Térfogat, kap. sűrűség víz­ g/1 em elés

A m in ta jele

72,54

22,47 0,06 1,25 1,69 1,36 0,29 25,40 3,60 0,05 0,18 0,47 38,50 9,25 1,60 4,09 0,30 21,72 6,30 1,23

H azai őrlem ény A lginit A lginit: p erlit 50 tf % : 50 tf % P erlit A lginit: p erlit 75 tf % : 25 tf %

0 ,1 2

13,27 —

1,81 —

1,32

pH H2Ö

811

55

7,80

470 160

160 210

7,90 6,60

704

125

7,85

949

80

7,30

518

130

7,80

805 761

150 100

7,95 7,50

454

125

7,80

0 ,2 1

K ülföldi o lajpala-őrlem ények CM—1 o lajp ala-ő rlem én y CM—1 50 tf % őrlem ény 50 tf % p erlit CM—1 25 tf % olajp.-őrlem ény 75 tf % p erlit CM—2 o lajp.-őrlem ény M—2 50 tf % őrlem ény 50 tf % p erlit

—

3,01 3,91 + 3,5—5,0 3,63 0,27 —

0,80 — — —

18. sz. táblázat

Alginitos és marokkói palával kezelt termőközegbennevelt kukoricanövények termésének alakulása (1983) Szántóföldi kisparcellás kísérlet, B udapest S záraz­ töm eg kg/p arcella

Zöldtöm eg kg/parcella

Kezelés

3,60 4,40 4,70

K ontroll A lginit A lginit és p erlit (50:50 tf %) S zD5% = F -é rté k = cv % =

0,54 11,57** 8,84

K ontroll O lajp ala TIM AHDIT O lajp ala és perlit (50:50 tf %)

0,427 0,605 0,593

+ 22,2% + 30,5% S zD5% = F -é rté k = CV % =

3,60 4,00 + 11,1% 4,40 + 22,2%

S zD5% = F -é rté k = CV %

+ 41,6% + 38,8%

0,041 591,01*** 5,34 0,427 0,610+42,8% 0,652+52,6%

S zD5% = F -é rté k = CV %

0,27 20,00** 5,0

0,034 118,54*** 4,26

Kukorica teszt-növényben mért elemek alakulása a kezelések hatására ivezeies es növényi rész

N

A L -m ódszerrel m érv e К P Mg Ca % -ban

19. sz. táblázat

Fe

Mm

ICA P—9000 m űszerrel m érve Zn Cu В Ti Cr A1 m g/kg

KONTROLL levélrész szárrész csőrész

2,46 0,290 2,21 1,12 0,225 1,47 1,88 0,428 2,25

1,54 0,35 0,21

1,08 0,66 0,58

301 110 117

89,7 14,2 23,6

30,4 20,3 42,0

14,9 3,15 10,0

6,07 4,99 4,12

3,98 0,85 1,10

271 75 67

0,61 0,01 0,38

1,75 0,320 2,45 1,05 0,178 1,50 2,65 0,550 2,58

1,25 0,80 0,21

0,97 0,62 0,53

288 52 115

96,0 14,5 25,3

28,8 19,3 57,1

8,8 4,5 9,9

8,11 1,38 6,29

8,12 0,89 1,40

186 26 528

0,54 0,25 0,64

2,85 0,310 1,08 0,192 2,40 0,460

1,75 0,42 0,20

1,13 0,75 0,57

299 97 91

82,9 16,5 23,6

26,1 13,1 32,8 9,4 39,2 , 9,1

7,69 2,17 4,36

2,98 0,90 0,54

259 45 64

0,56 0.34 0,44

O LAJPA LA-Ő RLEM ÉN Y levélrész szárrész csőrész O LA JPA LA ÉS PER LIT levélrész szárrész csőrész

90

2,10 1,80 2,26

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

20. sz. táblázat

Fényszobai kísérlet 76. napos paradicsom növényeiben mért ásványi elemek, 1984. „

VF—145. paradicsom , (Papp) S záraz­ töm eg g

P

levélben szárr észben gyökérben

0,875 0,725 0,550

2852 2599 2946

levélben szárrészben gyökérben

0,905 0,850 0,795

levélben szárrészben gyökérben

0,845 0,550 0,515

Kezelés növényi rész

Fe mg/kg

Mn

Mo

48,7 11,63 15,0 8,30 8,9 16,50

152,4 51,9 372,2

42,7 11,6 20,1

2,6 1,3 2,4

—

4661 3180 2847

59,3 72,9 15,8 5,1 14,5 20,6

108,6 66,4 512,1

42,0 11,3 27,0

6,3 2,0 5,0

—

3872 3339 2682

49,3 69,0 17,5 78,6 9,8 15,9

91,1 58,4 371,4

40,2 10,7 18,4

5,1 2,0 3,0

—

В

Cu

Pb

Ti

Zn

V

Cr

0,5

1,8 0,3 5,6

53,4 74,0 43,5

0,4 1,2

0,29 0,04 0,88

0,03 0,85 7,30

51/9 59,5 60,7

0,4 0,1

0,47 0,15 0,87

0,2 3,0

64,4 66,2 42,5

0,1 2Д

0,52 0,29 0,71

KONTROLL

0,4

—

DURVA PERLIT és O LAJPALA 28,0 0,5

FINOM PER LIT és O LAJPA LA

Él. sz. táblázat Érett paradicsomtermés béltartalmának alakulása a kezelések hatására, 1984. V F—145. paradicsom hibrid K ezelések a term őközegben

Bogyó átlag ­ töm eg (g)

R efrak- S záraz­ ció anyag % %

K ontroll D u rv a perlit frakció és olajp ala F inom perlit frakció és olajp ala

E ltérés %

3,0

3,05

5,60

4,0

4,55

6,50

+ 16,0

3,8

3,62

5,90

+

5,3

sét tűzi ki célul, hanem az egészséges, beltartalmilag, biológiai tápanyagokkal jól ellátott élel­ m iszeralapanyagok, term ékek előállítását is se­ gítheti a jövőben. Összefoglalás Jószolgálati m unka keretében vizsgálatokat végeztünk az elm últ években M agyarországon Marokkó legjobban m egkutatott olajpala-előfor­ dulása (Tihmadit) anyagának mezőgazdasági és szilikátipari felhasználására, valam int tájéko­ zódó jellegű vizsgálatokat a jugoszláviai és svéd

1,4 0,4

olajpalákból mezőgazdasági felhasználhatóság perspektíváinak tisztázására. Ez a tanulm ány az eddigi vizsgálatok erem ényét foglalja össze. K utatásaink eddigi eredm ényei szerint a m a­ rokkói és jugoszláv olajpalák m agas hum usztar­ talma, jelentős m akro és m ikro tápelem ei, mésztartalm a következtében a mezőgazdaság számára felhasználható, értékes anyag. A svéd olajpala a vizsgálatok alapján nem alkalmas talajjavítás­ ra, legfeljebb keverékrendszerekben jöhet szóba adalékanyagként, ahol szélsőségesen savanyú közegre van szükség. Az eddigi vizsgálatokkal tisztáztuk ezen olaj­ palák talajtani tulajdonságait, könnyen felve­ hető és tartalék tápanyagkészletét, m ikroelem ­ tartalm ukat, különös tek in tettel a táplálkozási láncban káros, toxikus elemekre. A vizsgálatok alátám asztották, hogy a szám ításba jöhető m a­ rokkói és jugoszláv olajpalák nem tartalm aznak az élő szervezetre káros m ennyiségben toxikus elemeket. Az eddigi kutatások eredm ényei, am elyek a marokkói és jugoszláv olajpalákra alkalmazha­ tók, a következők: 1. Felhasználás a meliorációban A z eredetileg is kedvezőtlen laza szerkezetű, rossz vízgazdálkodású, tápanyagszegény talajok 22. sz. táblázat

Paradicsom termésének vizsgálata a szárazanyagban mért makro- és mikroelemeknél olajpala és perlit hatására VF—145. hibrid N

P

К

Ca

Mg

В

Cu

Fe

Zn

1,20

0,55

4,12

0,14

0,29

15,5

5,33

28,6

19,6

1,48

0,56

4,18

0,14

0,29

17,4

5,85

34,0

22,9

Kezelés

1,65

0,51

4,60

Mo

Cr

Ga

8,5

0,9

0,7

0,66

10,1

1,2

0,9

0,80

1,0

0,7 _

mg/kg

% K ontroll D urvaszem csés perlit és olajp ala Finom szem csés perlit és o lajp ala

Mn

0,08

0,33

15,6

5,12

26,2

20,2

10,1

M egjegyzés: 14,5—20,1 A1 m g/kg m inden kezelésben, Se 1,7—2,2 csak az olajpalás közegekben nevelt növé­ n yek term ésében volt m érhető. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m . (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

91

23. sz. táblázat

Ásványi anyagok arányainak módosulása a kezelések hatására silókukoricánál JX —92. h ib rid , az egész növényben, 1983. K ezelések

N /P

N/K

Ca/Mg

K /Ca

Ca + Mg К

K ontroll O lajpala O lajp ala és p erlit (50 tf% )

3,61 5,41

0,80 0,79

0,76 1,09

3,14 2,65

0,72 0,72

6,52

0,94

0,86

2,91

0,65

K + C a+ M g N+P

P /F e

P /Z n

Zn/Fe

M n/Fe

1,82 1,81

6,77 10,09

32,22 44,88

0,21 0,22

0,24 0,26

1,60

7,47

40,33

0,18

0,26

Paradicsom-tesztnövény termésében mért ásványi anyagok arányai V F--145. h ib rid , 1984. N /P

N/K

Ca/Mg

K /Ca

Ca + Mg К

K ontroll 2,18 D urvaszem csés p erlit 2,64 és o lajp ala Finom szem csés perlit és olajp ala 3,23

0,29

0,48

29,42

0,10

0,35

0,48

29,85

0,35

0,24

57,50

K ezelések

javítására felhasználható az olajpala-őrlem ény. Különösen savanyú homokos talajokon várható jó eredm ény. Előnyösen alkalm azható homokos területeken dinnye és homoki szőlők term elé­ sénél is. 2. Starteranyag Az olajpalaőrlem ény n a tú r állapotban vagy még jobban tápanyagokkal feltöltött form ában eredm ényesen alkalm azható startertáp an y ag ­ ként, fatelepítéseknél. 3. K ertészeti földkeverék (olajpala- és perlitalapú) A földkeverék-koncentrátum előnyösen fel­ használható kertészetekben, kis m agángazdasá­ gokban paradicsom , paprika, káposztafélék, re ­ tek, saláta, karfiol és csem egekukorica term esz­ tésénél, de nagyüzem i tala jja v ításra is. A m arokkói CM -jelzésű olajpala a kukoricaés paradicsom növények nevelésében vizsgálva m egfelelt az előzetes várakozásoknak. Az anyag önm agában, szántóföldi kisparcellás kísérletben a kukorica (siló) zöld- és szárazanyagtöm egét szignifikánsan növelte gyenge term őképességű, laza hom oktalajon. A m arokkói olajpala-őrle­ m ényhez kevert duzzasztott perlit pedig kedve­ zően m ódosította az eredeti anyag negatív fizi­ kai — főleg víz- és tápanyaggazdálkodási p ara­ m étereit. M ind a silókukorica, m ind a paradi­ csom tesztnövények szárazanyagában m ért m akro- és m ikroelem ek egym áshoz viszonyított arányainak tendenciája jav u lt a kontroll parcel­ lák term éseihez viszonyítva. Az üledékes kőzet­ ből eredő szerves anyag, am ely a m arokkói pa­ lában van, jól értékesült az eruptív-, szilikáttartalm ú perlittel történő kiegészítés hatására. 4. Olajpala-alapú üveg fritt A bitum enes palából adalékkal vagy anélkül készített olvadék, amely finom őrlem ény vagy apró golyók form ájában hozható forgalomba. Az üvegfritt lassan felvehető form ában ta rta l­

92

K + C a+ M g N+P

P/Fe

P /Z n

Zn/Fe

M n/Fe

2,60

0,019

0,028

0,68

0,297

0,10

2,25

0,016

0,024

0,67

0,297

0,08

2,31

0,019

0,025

0,77

0,385

m azza az olajpalák m akro- és m ikroelem eit. Lassú oldódása következtében kedvező növény­ tápláló hatása több term esztési cikluson keresz­ tül tart. Az eddigi viszonylag kis m ennyiségekkel vég­ zett kísérletek is bizonyították azt a feltételezé­ sünket, hogy a m agyarországi olajpalákkal, alginitekkel végzett mezőgazdasági kísérletek nem egyedülálló, csak ezekre a képződm ényekre kor­ látozó felhasználási lehetőség. A látám asztottuk, hegy más, korban és genetikában egym ástól el­ térő olajpalák is alkalm asak term észetes álla­ potban, vagy tápanyaggal feltöltve növényter­ m esztésre, talaj j avításra. Ezekkel a kísérletekkel a világ olajpaláinak az elsősorban energetikai felhasználása ill. k i­ sebb részben szilikát vagy más ipari felhaszná­ lása m ellett újabb, a mezőgazdaságban történő felhasználási lehetőségeit fedeztük fel és dol­ goztuk ki alkalm azási m ódját. Ezek az im m ár 8. éve olajpalákkal végzett mezőgazdasági kísérletek jól értékesíthető eljá­ rásokká, know -how -ká dolgozhatók ki. A mezőgazdasági kísérletek jellegéből adó­ dóan az eltérő talajviszonyok, éghajlati körül­ m ények között a különböző növényekkel, leg­ alább 5—6 dózissal és a szükséges, statisztikai­ lag értékelhető 4 ism étléses kísérletekhez n a ­ gyobb m intam ennyiségre van szükség. Ennek behozatalához, a kísérletek lefolytatásához a Központi Földtani H ivatal eddig is biztosított anyagi tám ogatása m ellett, szükséges a mezőgazdasági és külkereskedelm i szervek részvétele, anyagi, erkölcsi tám ogatása. A M agyar Földtani Intézet, a keszthelyi N yu­ gatdunántúli Állam i Gazdaságok Szakszolgálati Állomása és a budapesti K ertészeti Egyetem , az alginitek, olajpalák mezőgazdasági hasznosítását célul tűző és ebben a kutatóm unkában m ár nagy tapasztalatot szerzett kollektívája a lehe­ tőségek biztosítása esetén kész folytatni a m un­ kát. A tém ában eddig végzett m unka olyan előny, m elynek m egtartásával a m agyar földtani és mezőgazdasági k utatás lehet a nem zetközi olaj­ pala mezőgazdasági alkalm azásának bázisa. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

I R O D A L O M B ényei K .-né 1981: O lajpala felhasználása a cem entip arb an . — B udapest, S zilikátipari K utató és T er­ vező Intézet. K ézirat. 1983: E ljárás m ezőgazdaságban felhasználható szer p erlit és olajpala, v a la m in t egyéb bányaipari, ip a ri anyagok társításából. — Szabadalm i b eje­ lentés. Hargitai L. 1982: O lajpala alap ú keverékek ad a lé k ­ anyag- és ja v ítá si célokra. — B udapesti K ertészeti Egyetem. K ézirat. Kocsis G. 1981: M arokkói olajp alák m inősítése szili­ k á tip a ri term ékek előállítása céljából. — Veszp­ rém i V egyipari Egyetem. K ézirat. Papp K. 1983: A term észetes földtani képződm ények­ ből k észített k ev erék és ennek term esztés-tech­ nológiai kipró b álása; hazai alg in ite k (hazai és külföldi) olaj pala vizsgálata. — B udapesti K erté­ szeti Egyetem. K ézirat. Papp K. 1963: Egyéves k u ltúrnövények intenzív k ez­ deti fejlődését elősegítő n éh án y tényező vizsgálata (K ertészeti és Szőlészeti Főisk. K iadv. Tom. 1. X X V III. B udapest, 1963.) Papp K .— K lim es S zm ik, A. 1962: E rfah ru n g en m it der A nw ebdung von P e rlit im G ärtnereiw eisen (Polytechnica P eriodica, 1962.) Papp К. 1974: H azai b án y aip ari anyagok felh aszn álá­ sa a m ezőgazdasági növényterm esztés te rü leté n (NEVIKI. A nkét, K iadv. K eszthely, 1971—1974.) Papp K. 1979: H azai p erlit felhasználásának lehetősé­ gei a korszerű növényterm esztésben. (MTA. K an d i­ dátu si disszertáció, 1979.) Pa pp K. 1976: A dohány táplálóanyag-ellátása fejlő­ dés k orai szakaszában (K ertészeti Egyetem K özle­ m ényei Vol. XL. 1976.) Solti G. 1983: A lginittelepek k u ta tásán ak lehetősége A usztriában. —■ F öldtani Int. A dattára. K ézirat. Solti G.— Jám bor Á . — F ehérvári A . — Barlai J. 1983: A talajo k védelm e és term ékenységének növelése gércei olajpala alkalm azásával. — A kadém iai P á ­ lyázat. K ézirat. Solti G.—Szabó V .—Szüts S. 1984: A tih m a d iti (Ma­ rokkó) k ré ta k o rú o la jp ala ipari-m ezőgazdasági hasznosítási lehetőségének v izsgálata M agyarorszá­ gon. — F öldtani Int, A dattára. K ézirat. Szabó V. 1983: H azai alg in itek m ezőgazdasági haszno­ sítási lehetőségeinek vizsgálata. — F öldt. Int. A d attára. K ézirat. Szabó V. 1984: H azai alginitek, alginites bentonitok és bentonitok m ezőgazdasági hasznosítási lehetősé­ geinek vizsgálata. — F öldtani Int. A dattára. K ézirat. Szabó V. 1984: M arokkói (Tihm aditi) o la jp ala-m in ták részletes ta la jta n i vizsgálata és m ezőgazdasági hasznosítási lehetőségeinek értékelése tenyészedény-kísérletefckel. GEOMINCO A d attár. K ézirat. Szüts S. 1983: Jelentés a m arokkói bitum enes palák M agyarországon végzett vizsgálatáról. —■ Földt. Int. A dattára. K ézirat. T ervdokum entum az o la jp ala m ezőgazdasági hasznosí­ tá sá ra M agyarországon végzett k ísérletek eredm é­ nyeinek alkalm azása az É szak-A frika sivatag i és félsivatagi hom oktalajok ja v ítá sára, term elékeny­ ségének növelésére, m arokkói o lajp ala felhaszná­ lásával, az ENSZ F ejlesztési P ro g ram ja és a FAO tám ogatásával. — P ályázat. K ézirat. 175 501 sz. m ag y ar szabadalom : O lajpala alapú, növénynövekedést elősegítő, lassan oldódó tá p an y a­ gokat tartalm azó szer. 175 635 sz. m agyar szabadalom : O lajpala a la p ú k e rté ­ szeti földkeverék. DR.

j

G. SOLTI,— I V. SZABÓ —DR. K. P A P P : Exim in a tio n of possibilities for the agricultural use of Maroccan, Y ugoslav and Sw ed ish oil-shales in H ungary In recen t years te n ta tiv e tests h av e been ru n in H ungary w ith oil-shales fro m MaroccO'. Y ugoslavia an d Sw eden to clarify th e possibilities fo r th e a g ri­ cu ltural use of th e raw m a te ria l in th e long run. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

A ccording to th e results of th e a u th o rs’ studies, th e M a­ roccan an d Y ugoslav oil-shales, w ith th e ir high hum us content, th e ir sig n ifican t m acro- an d m icroelem ents and th e ir lim e content, rep rese n t a v aluable raw m ateria l th a t can be utilized in agriculture. As show n by th e re ­ sults, th e S w edish oil-shales are n o t su itab le fo r m elio­ ration. T he only possible use th a t m ay come in question w ould be to use th em as ad d itiv es in m ix ­ tu res in case of a n ee d [for having a n ex trem ely aci­ dic m edium . T he studies so fa r p erform ed h av e led to our clari­ ficatio n of th e pedological ch aracteristics of th e oilshales, th e ir n u trie n t resources easy to ta k e up an d av ailab le as a rese rv e an d th e ir m icroelem ent content, w ith special reg ard for h arm fu l, toxic elem ents in th e food chain. As confirm ed by th e results, th e M a­ roccan a n d Y ugoslav oil-shales th a t m ay com e into account co n tain no toxic elem ents doing h arm to living organism s. T he M aroccan an d Y ugoslav oil-shales can b e used q u ite rea d ily fo r th e m elio ratio n of soils of u n fa ­ vourable, unconsolidated stru ctu re , of poor w ate r re ­ gim e an d poor in n u trien ts. In n a tu ra l sta te or, w h a t is b etter, w h en filled up w ith n u trie n ts, ground oil-shale products can b e used w ith good success as s ta rte r-n u trie n ts in planting trees. A n oil-shale + p erlit m ix tu re con cen trate can be used ad vantageously in g ard en s a n d orchards an d even in m in o r p riv ate farm s in grow ing tomatoes, p ap rik a, cabbage, rad ish , cauliflow er an d sw eet corn, larg e-scale production being possible, too. D uring exp erim en ts w ith oil-shales from, Maroeco, using th e m a te ria l (—) alo n e in sm all-p lo t tests w ith m aize (silo), a significant in crease in th e green- and dry m ass of m aize w as achieved on unconsolidated san d soils of low fertility . H ow ever, w h en sw ollen p erlite w as ad m ix ed to ground oil-shale, a favourable change in th e negative physical p ara m ete rs of th e o ri­ g in al m a te ria l an d m ain ly in its w a te r- an d n u trie n t regim e p aram eters w as observed. T he tren d of the ratio of m acro- to m icroelem ents m easu red in th e dry stuffs of both m aize fo r silage a n d tom atoes w as im proved as com pared to th e h arv est-y ield s obtained on control-plots. O rganic m a tte r from sedim entary rocks, as observed in th e M aroccan oil-shale, was w ell beneficiated w hen eru p tiv e p erlite of high sili­ cate co n ten t w as added to it.

DR. G. SOLTI, V. SZABÓ DR. K. P A P P : U nter­ suchung der land w irtsch a ftlich en B enutzungsm ög­ lich keiten vo n m arokkanischen, jugoslaw ischen und schw edischen Ö lschiefern in Ungarn. In den v ergangenen J a h re n h ab e n w ir E rku n d u n g ­ su n tersu ch u n g en m it m arokkaischen, jugoslaw ischen und schw edischen Ö lschiefern in U ngarn, zur K lä­ ru n g der P ersp ek tiv en ein er lan d w irtsch aftlich en A n w en d b ark eit durchgeführt. L au t d er b isherigen E rgebnisse u n serer U n tersu ­ chungen ste lle n der h o h e G ehalt a n H um us, die bedeu ten d en M akro- u n d M ikronährelem ente, der ho­ he G eh alt an K alk d er m arokkanischen und jugosla­ w ischen Ö lschiefer fü r die L an d w irtsc h aft einen v e r­ w endbaren, w ertvollen Stoff dar. L a u t den U n ter­ suchungen ist d er schw edische Ö lschiefer z u r B oden­ m elioration ungeeignet, e r k a n n höchstens als Z usatzs­ toff in G em ischsystem en in R echnung kom m en, wo ein äu sserst sau res M edium nötig ist. D urch die b isherigen U n tersu ch u n g en h ab en w ir die b o d enkundlichen E igenschaften dieser Ö lschiefer, ih r V o rrat a n leich au fn e h m b aren und Z usatznährstoffen, ih r G eh alt a n M ikroelem ente, m it besonderer R ück­ sich t au f die in der E rnäh,rungskette schädlich a u s­ w irkenden, toxischen E lem ente gek lärt. D ie U n ter­ suchungen h ab e n bestätigt, dass die in Rechnung kom m enden m aro k k an isch en ud jugoslaw ischen Ö lschiefer k ein e fü r den O rganism us schädliche Menge von toxischen E lem enten enthalten. D ie m aro k k an isch en u n d jugoslaw ischen Ö lschiefer k ö nnen zur V erbesserung der n ä h rsto ffarm en Böden von ungünstigem , lockerem Gefüge, von schlechtem W asserhaushalt v erw en d et w erden.

93

Die Ö lschiefer-M ahlgüter können in N aturzustand, oder noch besser in einer m it N ährstoffen angereicher­ ten Form , als S tartenährstoff, bei B aum pflanzungen m it Erfolg verw endet w erden. Ein aus Ö lschiefer und F e riit bestehendes Erdrnischungskonzentrat k a n n in K leingärtnereien, kleinen P riv atw irtschaften, zur Z ucht von Tom ate, P aprika, K ohlarten, R ettich, Salaten, K arfiol un d T afelkukuruz, aber auch in G rossw irtschaftsform m it V orteil zur V erw endung kom m en. Im L aufe der m it denn Ö lschiefer von M arokko du rch g efü hrten V ursuche h a t der Stoff a n sich, in einem K leinparzellen-A ckerfeldversuch die G rün- und Trockenm assenm enge (Silo) des K ükuruzs, im F all von einem lokkeren Sandboden von schw acher P ro d u k ti­ v itä t sig n ifik an t erhöht. D er dem Ö lschiefer- M ahlgut beigem ischte expandierte P e rlit h a t dagegen die nega­ tiven physikalischen P aram e ter des ursprünglichen M aterials, hauptsächlich die W asser- und N ährstoff­ w irtsch aftsp aram eter v o rteilh aft geändert. Das gegen­ seitige V erhältnis d er sow ohl in der Trockenm asse des Silom aisses als auch in der der P aradeis-T estpf Lanzen gem essenen M akro- und M ik ro elem e n te istim V erhältnis zur F ru c h t der K ontrollparzellen besser gew orden. Das im Schiefer von M arokko en th alten e organische M aterial, das aus dem Sedim entgestein stam m t, w urde u n te r W irkung d er m it P e rlit von eruptivem S ilikatgehalt erfolgten E rgänzung g u t ver­ w ertet. д-р Габор Шолти— |Вид Сабо\—д-р Клара Папп Исследование в Венгрии возможностей применения в сельском хозяйстве горючих сланцев Марокко, Югославии и Швеции В прошедшие годы в Венгрии были проведены исследова­ ния информативного характера сланцев Марокко, Югос­ лавии и Швеции с точки зрения выяснения их перспектив для использования в сельском хозяйстве. Согласно результатам наших анализов мароканские и югославкие горючие сланцы, вследствие высокого содер­ жания гумуса, значительного количества макро- и микроэле­

ментов питательных веществ, а также содержания извести, представляют собою ценный материал. Шведские горючие сланцы, согласно анализам, не пригодны для улучшения почв, в лучшем случае могут служить только фракцией в системах смесей, где есть необходимость в крайне кислой среде. Проведенными исследованиями были выяснены почво­ ведческие особенности этих сланцев, запасы легко извлекае­ мых и резервных питательных веществ при особом внима­ нии на вредные, токсические элементы в цепи питания рас­ тений. Анализы подтвердили, что мароканские и югослав­ ские сланцы не содержат токсические элементы в количест­ вах, вредных для живого организма. Мароканские и югославские горючие сланцы Могут при­ меняться в целаях улучшения неблагоприятной рыхлой структуры почв плохого водоснабжения и бедных питатель­ ными веществами. Помольный продукт горючих сланцев в натуральном виде или лучше всего в обогащенной форме питательными ве­ ществами результативно может быть примен как началь­ ное удобрение или при посадках лесов и деревьев. Концентрат смеси горючих сланцев и перлита выгодно может применяться в садоводстве, в небольших хозяйствах при выращивании помидор, перца, различных видов капус­ ты, редиса, салата, цветной капусты и столовой кукурузы, так же как и в крупных хозяйствах. Во время опытов, проведенных с мароканскими горючими сланцами, материал сам по себе решительно увеличил (кор­ мовую) зеленую и сухую массу кукурузы на небольших опытных полях с рыхлой песчаной почвой, дающей слабые урожаи. Вспученный перлит, смешанный с перемененными сланцами, благоприятно повлиял на отрицательные физичес­ кие свойства первоначального материала, главным обра­ зом, на параметры содержания воды и питательных веществ. Тенденция соотношения друг к другу макро- и микроэлемен­ тов, замеренных в сухом материале опытных растений как в свлучае кормовой кукурузы, так и у помидор, улучшилась относительно контрольных участков. Органические вещест­ ва, происходящие из осадочных пород, которые находятся в макроканских сланцах, хорошо могут быть оценены в смеси с эруптивным силикатосодержащим перлитом.

KITÜNTETÉS (folytatás az 58. oldalról)

Mészáros Lászlónak, a K őolaj- és Földgázbányászati V állalat geo­ lógiai osztálya vezetőjének Mód Gábornak, a Geofizikai K utató V állalat szeizmikus m ódszertani csoportja vezetőjének Novoszáth Lászlónak, a József A ttila Tudom ányegyetem Őslény­ tani Tanszéke geológus technikusának Pál Istvánnak, a Mecseki Szénbányák Kom lói Bányaüzem e főgeológusának Pethő Bélának, a M átraaljai Szénbányák fúróm esterének Pocsai Józsefnek, a Mecseki Ércbányászati V állalat főfúró­ m esterének Radovits Lászlónak, az Országos Érc- és Á sványbányák K utató Term elő Művei vezető geológusának

94

Regős Pálnak, az Országos Földtani K utató- és F úró Vál­ la t geofizikai osztálya vezetőjének R enner Jánosnak, a M agyar Állam i Eötvöis Loránd Geofizikai Intézet osztály vezető j ének Serédi Bélának, az Építésügyi és Városfejlesztési M iniszté­ rium csoportvezető főm érnökének Sim on Pálnak, a M agyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudom ányos m unkatársának, Dr. Szalay Árpádnak, a K őolajkutató V állalat tudom ányos főm un­ k atársának Tóth M ihálynak, a M agyar Állam i Eötvös Loránd Geofizikai Intézet kiem elt szakm unkásának Török Józsefnek, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság csoportvezetőjének Varga Gyulának, az Országos Földtani K utató és Fúró Válla­ lat vezető fúróm esterének F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

DR. SOLTI GÁBOR, |SZABÓ V lP j

Az egyházaskeszőí alginites-bentonít talajtani vizsgálata

Az egyházasikeszői alginites bentonit a vizsgálatok sz erin t te lje sen e lté r az eddigi hazánkban fe ltá rt és ip a ri célra hasznosított bentonitoktól. Az eltérés első­ sorb an az egész szelvényben m érhető ren d k ív ü l m agas felvehető foszfor-, kálium - és m agnézium értékekből adódik. A hum usztartalom is magas, egyes szintekben az 5% -ot is eléri. A m ikroelem -ellátottság is m egfe­ lelő. M indezek m ellett a vizsgált b en to n it ugyanolyan jó fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, m int az ip a ri bentonitok. A növényterm esztési kísérleteink alátám asztották, hogy az egyházaskeszőí, m ax. 40 m vastag alginites bentonitösszlet felső, m integy 10 im-re elsősorban ip a ri (m élyfúrási, öntödei, vízépítési stb.) célra alkalm as, m íg az a la tta lévő értékes ta lajjav ító nyersanyagként kezelendő. A foszfor-, kálium -, kalcium -, m agnézium -, n á t­ rium -, vas és m angánelem ekre elvégzett EU F-vizsgálatok is igazolták a képződm ényben található rendkívül nagy m ennyiségű könnyen m obilizálható foszfor- és k áliu m tartalm at. K alcium ellátottság alacsonyabb szin­ tű, de növényterm esztési szem pontból megfelelő. N agym értékű a könnyen oldható m agnézium m ennyi­ sége is. Egy elem v an káros feleslegben, és ez a n á t­ rium . A grotechnikai-agrokém iai fogásokkal azonban a g y ak o rlatban a n átriu m káros h atása kiküszöbölhető. Az EU F-vizsgálatok sz erin t a könnyem oldható vas és m an g án elegendő m ennyiségben fordul elő a vizsgált bentoni tokban. K ísérleteinkkel tisztáztuk, hogy a tápanyaggal való feltöltés az alginites bentonit esetében is alkalm az­ ható, term esztési eredm ényt fokozó módszer. A táp anyaggal dúsított képződm ény h atása az ere­ d etinek közel tízszeresére em elkedhet. így egységnyi te rü lete n kevesebbet kell felhasználni, sokkal nagyobb távolságra szállítható gazdaságosan. M ásrészt kisebb egységcsom agokban kisterm elők, hobbykertészek részé­ re is hozzáférhetővé .lehet. A tápanyagfeltöltés felső h a tá rá t a term éseredm é­ nyeket legjobban befolyásoló kálium esetére m egálla­ pítottuk. Az egyházaskeszőí alginites bentonitok am m ónium adszorpciója ren d k ív ü l nagy, a gércei alginitét m eg­ haladja. A foszforadszorpció közepes és a kálium adszorpció ism ét nagyfokú. Ezek az adszorpciós tu la j­ donságok a könnyű hom oktalajok jav ítása esetén na­ gyon értékesek. M ár 2,5% alginites ben to n it jól m ér­ hető kedvező változást okoz futóhom oktalajokon. Meg­ felelő technológiával sáv o k ra koncen trálv a az alginites bentonitot a fentinél lényegesen kevesebb anyag felhasználásától is jó eredm ény várható.

A pulai alginittelep felfedezését követő terv ­ szerű, kom plex földtani-geofizikai kutatások 1974— 1976 között Egyházaskesző—VáTkesző között egy m axim um 700 m átm érőjű, közel kör alakú, egykori vulkáni szerkezet felfedezését eredm ényezték (Bence G. et al. 1976). A m aar jellegű tufagyűrűben a pulaihoz és gérceihez ha­ sonlóan alginit települ. Fedőjében, ahogy a gérceiben is m egfigyelhető, bentonit található, azonban vastagsága és kifejlődése kissé eltér attól. A max. 40 m vastag bentonit földtani szempontból tiszta kőzet. A nyagának 60— 100% -át agyagásványok — m ontm orillonit, illit, ill. a telep felső negyedében beydellit — al­ kotják. A bentonit kiinduló anyagát bazalt piF Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

roklasztikum szolgáltatta, így a képződött nyers­ anyag is bazaltbentonitnak tekinthető. Az előkutatási szinten m egkutatott telep, légszáraz (3,1%) bentonitvagyona m eghaladja a 10 millió tonnát. A technológiai vizsgálatok alapján — különösen a telep felső szakasza — alkalmas öntödei, m élyfúrási és vízépítési célra, előállítható belőle derítőföld, kielégíti a bentonitokkal szemben tám asztott ipari követelmé­ nyeket. Az eredm ények ellenére földtani és technológiai kutatások 1976-ban abbam aradtak anélkül, hogy a további k u tatásra irányuló ha­ tározat született volna. 1982-ben újravizsgáltuk a bentonit hasznosíthatóságának lehetőségeit. Felfigyelve sötétszürke, helyenként grafitszür­ ke színére, magas algatartalm ára, az alginittel azonos ősföldrajzi és genetikai keletkezési kö­ rülm ényeire, 1983-ban m egkezdtük a mezőgaz­ dasági hasznosítási lehetőségének vizsgálatát. A vizsgálatokhoz szükséges anyag biztosítá­ sára 1982 októberében a M ÁFI SF— 1 jelű fúró­ berendezésével 3 db, 7—21 m mélységű, teljes szelvényű fúrást m élyítettünk (Solti G.). A gér­ cei alginittel a mezőgazdasági kísérletek során elért jó eredm ények, a bentonitnak az alginithez hasonló képződése, jelentős szervesanyag­ tartalm a, alginites jellege adta a gondolatot, hogy m egvizsgáljuk a bentonit mezőgazdaság­ ban történő felhasználás lehetőségét. A tém afel­ vetésünk alapján kezdtük meg 1983-ban az egyházaskeszői alginites bentonit agrárcélú ku ta­ tását. Az alginites jelzőt a kőzet alginittartalm a, a hagyom ányos bentonitoktól való eltérés jel­ zésére használjuk. Az alginittel való szoros ro­ konságot bizonyították a mezőgazdasági kísér­ letek során észlelt azonos, vagy hasonló hatá­ sok is. U talnunk kell az egyházaskeszőí m egje­ lölés használatára is. A korábbi irodalm i hivat­ kozásokban várkeszői néven szerepelt ez az elő­ fordulás. A telepet szinte pontosan kettéosztja a Várkeszőt és Egyházaskeszőí elválasztó köz­ séghatár. 1984-ben a területen gazdálkodó kem enesszentpéteri Petőfi Mgtsz a NOVOTRADE RT-vel közösen az egyházaskeszőí területrészen kutatási tervet n y ú jto ttak be a földtani ható­ sághoz. Mivel a bentonitbánya az egyházaskeszői határban fog megvalósulni, helyesebb a jö­ vőben az egyházaskeszőí alginites bentonit ki­ fejezés használata. Az alginites bentonit felső kb. 10 m -es összlete sárgás, zöldes árnyalatú, alsó szakasza szür­ ke, sötétszürke színű, hum inites festődésű. A szürke szín az összes oxidálható szervesanyag­ tartalom m al m utat szoros összefüggést. A kőzet rétegzetten, szemcsés elválású, helyenként le­ mezes, leveles elválású. A feküből az alginittartalom fokozatos csökkenésével fejlődik ki, a

95

Ez a n átriu m és a m agnézium nagyarányú fedő felé szintén fokozatos az átm enet. Az összletben helyenként bazalttufa m állóit szemcséi jelenlétével m agyarázható. A m agnézium tarta­ figyelhetők meg. A bentonit általában m észm en- lom nagyon m agas értékeit jelen vizsgálati ada­ tes, helyenként azonban 2—5 cm -es nagyságú tain k is m utatják, míg a nátriu m nagyarányú konkréciók is m egfigyelhetők benne. Nedvesen előfordulásáról az EUF-vizsgálatok derítettek szappanszerűen kenődik, kiszáradva szegletesen fényt. Mész csak a legfelső szintben van n a ­ gyobb m ennyiségben, az alsóbb szintek néhány törő, kem ény. 1983ban tájékozódó jelleggel 5 db alginitesszázalékos, vagy ez alatti értékeket m utatnak. bentonitm intának végeztük el a talajtan i és A m agas pH-, n átriu m - és m agnézium -tartalom adszorpciós vizsgálatát, növényterm esztési vizs­ szikesedésre hajlam os területeken alkalm azását gálatra kistenyészedényes kísérletet állítottunk eleve kizárja. be. K iugróan m agas felvehető foszfor-, káli- és A hum usztartalom : 12 m éterig 0,5% körüli. m agnézium -értékeket m értünk és egyes szintek Ez alatt kezd h irtelen em elkedni 4,4%-ig, m ajd nagyon jó term esztési eredm ényt is adtak. lassan csökken 2,44%-ig és ezután ism ét h irte­ 1984ben az Ekb.— 1., 2., 3. sz. fúrások szint­len felm egy 4,88% -ra. M indez legjobban a gra­ jeit m éterenként egyesítve, 21 m -ig terjedő fikonon látható. A m élyebb szintek hum usztar­ szelvényt kaptunk. (A 6— 7 m közötti szakasz­ talm a legjobb term észetes term őtalajokéval ból nem volt m intánk.) A m intákat alacsony egyező. A hum uszos rétegek színe sötétszürke hőfokon (max. 40 °C) végzett szárítás után őröl­ vagy fekete. tü k m eg 1 mm alatti szem csem éretre. A m in­ Felvehető foszfor: a legfelső 1— 2 m éter kö­ táknak az alginitvizsgálatokhoz hasonlóan, azok­ zötti szint felvehető foszfora is (22 mg/100 g) kal való összevetés céljából elvégeztük a hagyo­ m agas érték, de ilyen intenzíven m űtrágyázott m ányos talajtani, összes m ikroelem , h a t elem re talajokon m áshol is előfordulnak. A m élyebb kiterjedően az EUF és nitrogén, foszfor, kálium szintekben azonban olyan nagy felvehető fosz­ és nehézfém ek vizsgálatát is. összehasonlítás céljából a tala jta n i és nö­ forértékek találhatók, am elyek legfeljebb csak vényterm esztési vizsgálati sorozathoz hozzávet­ m űtrágyával dúsíto tt m esterséges talajkeveré­ tük m ég az istenm ezejei bentonitot, K eszthely kekben m érhetők. A grafikonon láthatjuk, hogy környéki barna erdőtalajt, Izsák környéki m e­ a fúrásszelvényben a foszfornak 5 kiugró csú­ szes, és nagyatádi savanyú hom okot és term é­ csa, m axim um a van. Foszform axim um van a szetesen gércei és pulai alginitet. Az adatokat 3—4, 7—8, 11— 12, 15— 16 és a 19—20 m kö­ zötti szintekben. Legmagasabb a felvehető fosz­ 1—4. sz. táblázatokban foglaltuk össze. Az alginites bentonit 21 m -ig terjedő szelvé­ for 6 és 11 m éternél. M indkét helyen 275 nyének T yurin hum usz, am m ónium laktátos fel­ mg/100 g-ot m értünk. M ár ennek tizedrésze is vehető foszfor- és kálium adatainak grafikonját nagyon jó ellátottságnak számít. Az egyházasis m egrajzoltuk az összefüggések könnyebb á t­ keszői alginites bentonitban található tek in té­ lyes m ennyiségű értékes foszforvagyont m es­ tekintése céljából (1. sz. ábra). terséges talaj keverékekben is, és talajjavításnál, startertrágyázásnál nagyon gazdaságosan fel le­ het m ajd használni. Gondolni leh et itt a fosz­ Talajtani vizsgálatok forban sokkal szegényebb gércei vagy pulai alA rany-féle kötöttségi szám: m indegyik érték ginitekkel kialakított talaj keverékekre is. A a term észetes term őtalajokét messze m eghalad­ foszfornak ilyen nagy feldúsítását többek kö­ ja. Különösen extrém m agas a felső 6 m éteres zött az egykori üledékgyűjtőben élt halak és rétegben. Az 1—2 m közötti talajréteg kötött­ más m agasabb rendű, gerinces állatok csontjai­ ségi száma a kísérletben szereplő gércei alginit- ból szárm aztatjuk. A Petőfi M gtsz által 1984nek pontosan a duplája. A kötöttségi szám a ben a fúrások közelében m ély ített kutatóárok­ mélység felé csökken. A m inim um 80-as érték­ ból m astodon, teknős, pocokfélék, ásólúd, rókakel a 18— 19 m -es szintnél van. Ezután kissé nagyságú ragadozó és egyéb em lősfélék nagym egint em elkedik. Az A rany-féle kötöttségi m ennyiségű csonttöredéke k e rü lt elő. Feldolgo­ szám tulajdonképpen a talajok vízfelvevő ké­ zásukat dr. Kordos László végzi. Felvehető kálium : az 1— 2 m éter közötti ré ­ pességét jelzi. A sivár hom oktalajok vízgazdál­ kodási tulajdonságainak javítására az egyházas- teg felvehető k álium tartalm a még olyan m ér­ keszői alginites bentonit rendkívül nagy víz­ tékű (53 mg/100 g), amely m űvelt term észetes felvevő képessége igen értékes tulajdonság. A talajokon is előfordul, de ezen szint alatt ennek felső szintek kötöttségi száma az istenm ezejei dupláját, három szorosát kitevő értékek is elő­ bentonitét 20— 30% -kal m eghaladja. Emulziók, fordulnak. A grafikonon ábrázolt felvehető ká­ m űtrágya-szuszpenziók készítésénél m inden lium görbe sokkal kiegyenlítettebb, m int a fosz­ valószínűség szerint sokkal értékesebb, jobban foré, nincsenek ra jta olyan kiugró m axim um ok. használható, m int a jelenleg használatos ipari Lefutása a foszforéhoz hasonló, pl. 9— 10 m éte r­ bentonitok. Ezt külön kísérlettel kell m ajd iga­ nél foszform axim um van és ez egybeesik a ká­ zolni. lium m axim um m al. Ugyanez látható 17— 18 m é­ A h y-értékek a bentonitoknál egyes esetek­ te r közötti szelvényben is. Legnagyobb értékét 15—16 m -nél éri el, 172 mg/100 g felvehető ká­ ben nagyon magasak, de nem haladnak teljesen lium tartalom m al. párhuzam osan a kötöttségi számmal. Az egyházaskeszői bentonit nagy felvehető K ém hatás (pH): az első 6 m éter pH -ja m eg­ kálium tartalm a a foszforhoz hasonlóan, kiválólehetősen lúgos, 8,4 feletti.

96

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

an értékesíthető talajjavításnál, m esterséges kertészeti talajkeverékkenél és startereknél. Felvehető kalcium m al m inden szint nagyon jól ellátott. Leggazdagabb az 1— 2 m közötti réteg. M ennyisége összefüggésben van az összes m észtartalom m al. Felvehető m agnézium : a term észetes talajo­ kat 5— 10-szer m eghaladó m ennyiségek fordul­ nak elő. Legtöbb van 2—4 m között. Lefelé m ennyisége kissé csökken. M agnézium -gazdag­ sága m agnézium hiányos hom oktalajokon (Belső Somogy) talajjav ításra való felhasználását in­ dokolja. Összes nitrogén: m ennyisége a m élység felé kissé növekszik. A legjobb term őtalajokban ta ­ lálható m ennyiségek jellem zik az egyházaskeszői bentonitot. Összes foszfor: nagyon jó foszfortartalékkal rendelkezik. M ennyiségét tekintve a term őtala­ joknak négyszerese, az alginitnek duplája. A 7—8 m közötti rétegben foszforfeldúsulás fi­ gyelhető meg. Viszont 5— 6 m között összes foszfor- (és eg y ü tt kálium -, kalcium -, m agné­ zium -) m inim um van. Összes kálium : e tek in tetb en a gércei, pulai alginittel, a kazári fedőpalával hasonló ta rta lé ­ kokkal rendelkezik. Összes kalcium : a legfelső réteget kivéve eléggé kiegyenlített m ennyiségeket tartalm az 0,5— 1,5% között. Összes m agnézium : ugyanaz m ondható e l ró­ la, m int a kalcium ról, 0,23—0,79% közötti m ennyiségben található. A gércei alginit 8— 10szer annyi összes m agnézium ot tartalm az.

Összes vas: m ennyisége a mélység felé nö­ vekszik, kb. m egduplázódik. Nagyon magas az összes vastartalom . A gércei alginitét is kétsze­ resen m eghaladja. Összes mangán: m angánban a term észetes ta­ lajokra jellemző készlettel rendelkezik. Az egyes szintek ellátottsága szeszélyesen változik. M axim um van a 12— 13, 14—15 és 16— 17 m é­ te r közötti rétegekben. Összes réz: tartalm a az egyes szintekben na­ gyon kiegyenlített. Á ltalában a 20 ppm -et kissé m eghaladó érték a m ennyisége. Ez a norm ál talajokra jellemző. 5— 6 m között m inim um van összes cink: ugyanaz m ondható el róla, m int a rézről. Előfordulása kiegyenlített. M ennyisége a norm ál talajoknak k ét—három szorosa. 5—6 m között m inim um van. Felvehető m ikroelem -tartalm ak: az egyházaskeszői bentonit a legfontosabb négy m ikroelem felvehető form áiban gazdag. Egyes rétegeinek tartalm a változó, de azért m egfigyelhető 12 m é­ tertő l lefelé bizonyos m értékű feldúsulás. A fel­ vehető vas, m agán, réz m ennyisége kb. kétsze­ resére; a felvehető cinké három szorosára em el­ kedik. Különösen feltűnő, hogy ha az istenm ezejei bentonittal hasonlítjuk össze. De felve­ hető vas, m agán, réz tekintetében a gércei és pulai alginitét is jelentősen m eghaladja. E lektro-ultra filtrációs vizsgálatok Az EUF-vizsgálatok a foszfor-, kálium -, kal­ cium-, nátrium -, vas- és m angánelem ekie ter-

1. sz. táblázat

Az egyházaskeszői' alginites bentonit talajtani vizsgálati adatai (Alapvizsgálatok) 5h

A vizsgált anyag szám a, m egnevezése Egyházaskeszői b en to n it „ 1— 2 m „ 2— 3 m „ 3— 4 m „ 4— 5 m „ 5— 6 m „ 7— 8 m „ 8— 9 m „ 9—10 m „ 10—11 m „ 11—12 m „ 12—13 m „ 13—14 m „ 14—15 m „ 15—16 m „ 16—17 m „ 17—18 m „ 18—19 m „ 19—20 m „ 20—21 m Istenm ezejei bent. B a rn a erdőtalaj Izsáki hom ok N agyatádi hom ok G ércei alg in it P u lai alginit P u lai alg init

К kap. víz

130 124 125 122 124 112 111 110 96 104 105 101 100 99 109 84 80 84 88 98 37 28 26 65 114 128

— — — — — — — — — — — — — — — — — — — —

285 300 280 25 190 180

hyi

3,71 4,36 5,87 5,72 6,95 6,95 6,80 6,34 5,83 6,72 6,02 5,10 6,07 5,86 5,25 5,14 5,32 4,61 6,07 7,61 1,59 0,25' 0,45 3,68 6,85 3,70

pH H20

KC1

8,63 8,55 8,46 8,55 8,40 8,21 8,26 8,30 8,27 8,37 8,22 7,94 7,98 7,80 7,92 7,98 7,84 8,02 7,58 7,25 7,15 7,74 6,71 7,57 7,16 7,18

7,22 7,04 6,91 6,88 6,80 6,80 6,78 6,90 7,00 7,16 7,08 6,88 6,96 6,89 7,09 7,04 6,94 7,01 6,80 6,40 6,38 7,35 6,45 7,03 6,85 6,91

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

У

C aC 03

%

20,9 4,0 2,1 0,47 0,30 0,59 0,51 1,35 0,34 0,59 1,35 0,55 3,55 1,14 2,20 0,42 0,42 0,79 0,38

— — — — — — — — — — — — — — — — — — —

1,5 2,5

—

3,5

—

—

2,37

—

— — —

21,6 28,7 26,2

T yurin hum usz

% 0,40 0,48 0,40 0,56 0,64 0,48 0,52 0,60 0,40 0,64 1,84 4,24 4,40 3,60 2,88 2,60 2,44 3,04 4,88 0,16 2,80 0,68 1,28 9,20 28,40 31,60

A L -oldható mg/100 g P 20 5 K20 Ca Mg

22 71 160 94 55 275 220 114 220 275 240 200 220 240 188 100 123 148 110 23 13 37 18 32 30 23

53 85 101 101 96 97 109 94 112 114 121 157 150 172 130 100 124 123 120 10 8 4 16 70 147 150

4180 1680 1120 460 410 880 710 740 550 850 880 760 1700 1120 1070 600 660 710 630 900 330 960 220 4070 8650 8050

253 504 503 453 476 427 372 454 402 412 340 357 360 362 362 364 406 356 368 220 30 15 18 288 111 105

97

1. sz. táblázat folytatása

Az egyházaskeszői alginites bentonit vizsgálati adataiösszes makro, mikro és felvehető mikro tápanyagok szám a, m egnevezése A vizsgált anyag

N

Egyházaskeszői bentonit 1— 2 m »» 2— 3 m 3— 4 m 4— 5 m >> 5— 6 m »» 7— 8 m )> 8— 9 m 9—10 m )> 10—11 m 11—12 m >> 12—13 m >> 13—14 m 14—15 m »» 15—16 m >> 16—17 m 17—18 m >> 18—19 m >> 19—20 m 20—21 m Istenm ezejei bentonit B arn a erd őtalaj Izsáki homok N agyatádi hom ok G ércei alginit P u lai alginit P ulai alginit

0,15 0,15 0,15 0,15 0,25 0,20 0,10 0,20 0,35 0,15 0,15 0,25 0,25 0,55 0,30 0,15 0,15 0,40 0,35 0,05 0,20 0,10 0,10 0,40 0,50

Összes % P 2Ö5 K-2Ö Ca 0,09 0,14 0,21 0,11 0,06 0,76 0,32 0,25 0,24 0,39 0,23 0,21 0,23 0,26 0,25 0,18 0,34 0,17 0,13 0,03 0,07 0,14 0,05 0,09 0,16

1,02 6,07 1,54 1,87 1,57 1,54 1,44 0,76 0,85 0,44 1,81 1,54 2,35 1,02 2,34 1,12 1,73 0,93 2,58 1,45 2,22 1,36 2,70 1,13 2,78 1,98 2,78 1,36 2,55 1,45 1,88 0,91 2,11 0,97 2,31 0,95 2,17 0,90 0,31 0,96 1,51 0,56 0,46 1,49 0,61 0,64 2,89 6,36 1,28 12,6

Az egyházaskeszői alginites bentonit humusz, AL foszfor és kálium tartalmának változása a mélység függvényében

0

1

2

3

4

5

6 humusz"/.

jedtek ki. Abszolút értékét tek in tv e az egész szelvény olyan nagy m ennyiségű felvehető fosz­ fort és kálium ot tartalm az, hogy term őtalajként értékelve, sehol sem kellene előírni m űtrágya­ pótlást. A grafikonon jól látható, hogy a fosz­ for felhalm ozódása 4 szintben jelentkezik:

98

Mg 2,71 0,78 0,71 0,49 0,23 0,60 0,66 0,55 0,69 0,66 0,66 0,69 0,79 0,73 0,71 0,72 0,57 0,65 0,58 0,54 0,24 0,25 0,36 4,95 1,57

Fe

Összes ppm Mn Cu

35 280 163 37 520 76 39 200 110 38 200 108 72 26 800 227 50 000 84 800 178 67 400 133 151 67 000 67 000 Л 226 524 62 400 70 400 213 67 400 612 87 200 483 550 70 160 194 66 480 60 800 214 241 64 800 55 750 178 5 060 19 494 24 450 4 600 72 8 670 176 650 32 850 304 19 900

16 25 45 23 13 23 25 23 18 24 21 25 23 23 25 21 25 23 24 1 11 23 5 21 18

Zn

Fe

67 86 116 110 66 154 144 126 105 125 107 114 124 119 131 100 124 117 120 11 59 38 22 83 55

26 22 26 123 107 82 170 88 194 158 104 356 149 232 170 291 361 218 420 111 171 39 86 86 112 142

F elvehető ppm Mn Cu Zn 10,5 13,5 22,6 83,7 120,5 95,4 91,3 67,0 67,4 60,4 85,5 103,0 184,0 156,0 165,0 94,0 102,0 96,8 109,0 2,6 384 30 45 50 45,6 54,5

1,6 2,8 4,4 6,4 5,5 5,1 8,0 4,7 8,3 12,4 8,0 10,4 7,6 9,4 9,6 9,4 12,4 11,2 12,6 0,4 3,1 18,4 0,6 3,0 3,1 3,1

1,2 4,2 1,9 3,8 2,2 3,8 3,8 14,0 4Д 6,0 14,6 18,8 13,0 16,9 11,6 9,3 16,9 14,6 18,7 1,3 2,5 10,5 1,1 4,3 9,8 12,6

3— 4 m között 7— 8 m éternél 11— 12 m éternél és 15— 16 m éternél, egy egészen kis m axi­ m um észlelhető 19—20 m éter között is. Ha m egnézzük a hagyom ányos talajtan i vizs­ gálatokat (1. sz. táblázat), láthatjuk, hogy a szabványos am m ónium -laktátos vizsgálati mód­ szerrel a foszforról ugyanezt állapítottuk meg. Az A l-m ódszerrel m ért foszforértékek grafi­ konja az EUF-foszforhoz nagyon hasonló. A két, kivitelében nagyon eltérő m ódszerrel egyező eredm ényre juto ttu n k . A felvehető kálium nál sem kellene egyik szintben sem m űtrágyapótlást előírni, ha talaj­ ként értékelnénk a bentonitot. Az EUF és az A1 kálium görbéjének lefutása is nagyon hasonló. A felvehető kálium nak m ind­ két m ódszer szerint egy hatalm as m axim um a van 15 m éte r körül. A könnyen oldódó n átrium tartalom úgyszól­ ván az egész szelvényben nagyon magas. A legnagyobb értéket az 1—4 m éterig terjedő zó­ nában lehet m érni. Legkisebb az EUF—Na a 10— 11 m éter közötti szintben. Érdekes, hogy ezen a tájon foszfor- és kálium m inim um is van. 11 m éter u tán az EUF—Na ism ét tartósan nagy értéket vesz fel. A term esztési kísérletek eredm ényeit figye­ lem be véve a következő konklúziót lehet le­ vonni: ahol az alginites bentonitban a magas EUF—N a-szint csekély EUF— К —AI párosul, csekélyek a növényterm esztési eredm ények. Rossz a csírázás, nagyon elhúzódó a kelés. A ki­ kelt növénykék sápadtak, sárgás színűek és sokszor teljesen el is pusztulnak. Ahol a magas EUF—Na, m agas EUF—K -val találkozik, sokkal jobb a kelés, csírázás és kb. a kálium szint a ra­ nyában növekvő term és jön létre. A term és­ F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m , (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

eredm ények görbéjét lényegében a kálium görbe határozza meg. Ez olvasható ki a különböző gra­ fikonokból. Itt fontos* tanulsághoz ju to ttu n k és ezt a következőkben gyakorlati téren ki kell használni. Az EUF—P, К és a első 6 frakciójának ada­ taiból m inden egyes alginites bentonitm inta grafikonját m egrajzoltuk. Ezek a grafikonok szem léletesen m u tatják az egyes szintek közötti lassú vagy h irtelen átm eneteket és az istenm e­ zeje! bentonittól való óriási különbséget. A k tív m észtartalom Az aktív m észtartalm at speciális m ódszerrel határoztuk meg. Azt a C a-tartalm at m értük meg, am ely az NtUCl-ből NH:;-at szabadít fel,

2. sz. táblázat

Egyházaskeszői alginites bentonit aktív mésztartalma Mélység m Egyházaskesző 1— 2 2— 3 3— 4 4— 5 5— 6 7— 8 8— 9 9— 10 10—11 11—12 12— 13 13—14 14—15

СаСО'з Mélység m % '

23,18 4,77 3,25 1,27 0,41 1,91 1,51 1,67 1,19 2,12 1,77 4,03 1,77

CaCO'i %

15—16 16—17 17—18 18— 19 19—20 20—21 Istenm ezejei b entonit Izsáki hom ok A lm ádi hom ok P u lai alginit P u lai alginit

3. sz. táblázat

Az NH„ P20 5 és K20 adszorpció eredménytáblázata

A m in ta

1— 2 m 2— 3 m 3— 4 m 4— 5 m 5— 6 m 7— 8 m 8— 9 m 9—10 m 10—11 m 11—12 m 12—13 m 13—14 m 14—15 m 15—16 m 16—17 m 17—18 m В 18— 19 m В 19—20 m В 20—21 m Istenm ezejei bent. G ércei alginit P u lai 1. alginit Pulai 2. alginit

4^ NH4+ adszorpció P 20 5 adszorpció Ca 10 m g/g Ca 100 mg/g oldatból elnyelt oldatból elnyelt N H , m g/g % P20 5 m g/g % 7,56 7,65 7,74 7,74 7,74 7,65 7,74 7,29 7,20 8,28 7,20 7,38 7,83 7,56 7,74 7,38 7,92 7,83 7,83 7,74 6,21 6,57 6,84

64,6 65,4 66,2 66,2 66,2 65,4 66,2 62,3 61,5 70,8 61,5 63,1 66,9 64,6 66,2 63,1 67,7 66,9 66,9 66,2 53,1 56,2 58,5

16,27 20,76 19,64 14,03 16,83 21,32 20,76 16,64 13,46 17,95 22,44 24,12 26,92 28,02 ' 22,44 19,08 28,05 26,93 23,57 3,36 — 1,69 22,44 22,44

17,1 21,8 20,6 14,7 17,7 22,4 21,8 20,6 14,1 18,9 23,6 25,3 28,3 29,4 23,6 20,0 29,5 28,3 24,8 3,5 — 1,8 23,6 23,6

vagyis aktív. Az alginites bentonitm inták m el­ lett m egadjuk az összehasonlításul használt anyagok aktív m észtartalm át is. A z alginites bentonit N-, P-, K-adszorpciója A talajok és tala jja v ításra alkalm as anyagok adszorpciós képességének fontosságát az előző cikkeinkben írtu k le. U gyanott ism ertettü k a vizsgálati m ódszereket is. Ism étléseket elkerü­ lendő, itt nem közöljük újra. Az alginites bentonitok adszorpciós kapacitásának vizsgálata során a kálium - és foszforadszorpció a m ódszerben közöltnél 10-szer töm ényebb oldattal is elvé­ geztük. A 3. sz. táblázatban összefoglalt vizsgálatok adatait grafikonon is ábrázoltuk. Az adatokból és a grafikonból látható, hogy az alginites bentonitokon azonos koncentrációjú F Ö L D T A N l K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m . (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

Ca 10 mg/g oldatból elnyelt P 2Or, m g/g o/0 8,33 7,88 7,14 5,16 2,66 8,56 6,06 7,20 6,95 10,32 9,75 10,54 12,02 11,68 8,9 9,24 10,49 9,18 12,02 5,33 9,63 11,17 10,60

39,8 37,6 34,1 24,6 12,7 40,9 28,9 34,4 33,2 49,3 46,5 50,3 57,4 55,8 42,5 44,1 50,1 43,8 57,4 25,4 46,0 53,3 50,6

K 20 adszorpció Ca 100 mg/g oldatból elnyelt K 20 mg/g o/n 46,3 56,3 55,6 55,5 55,7 54,3 54,0 53,6 47,1 48,3 46,9 44,9 44,9 45,6 46,8 45,2 47,3 47,6 45,8 55,7 42,1 34,3 32,8

2,67 2,49 1,24 1,11 1,91 1,45 0,32 1,93 0,11 17,43 15,79

49,1 59,7 59,0 58,9 59,1 57,6 57,3 56,8 49,9 51,2 49,7 47.6 47,6 48,4 49,6 47,9 50,2 50,5 48,6 59,1 44,6 36,4 34,8

Ca 10 mg/g oldatból elnyelt K 20 mg/g o/0 16,81 18,14 18,02 18,14 17,95 17,71 17,30 16,94 14,89 13,83 12,60 10,79 10,79 10,79 11,95 12,94 13,32 12,84 10,31 17,42 12,36 12,36 12,99

74,0 79,9 79,3 79,9 79,0 77,9 76,1 74,5 65,5 60,9 55,5 47,5 47,5 47,5 52,6 56,9 58,6 56,5 45,5 76,7 54,4 54,4 57,2

oldatokból a kálium adszorpciója a legnagyobb, ennél valam ivel kisebb az NH/.+ adszorpció és jelentősen kisebb a foszfát megkötése. Az algi­ nites bentonit fúrásszelvénynél az átlag NEUL adszorpció 65% k örül van. 11 m éter közelében van a legalacsonyabb 61% és a legmagasabb 71% -os érték. Az istenm ezejei bentonit NIU+ adszorpciója az egyházaskeszői bentonitokkal egyező. A gércei alginit adszorpciója 53,1% -kal alacsonyabb szinten van. A pulai m inták vala­ m ivel felülm úlják a gérceit NH>,+ adszorpcióban. A foszforadszorpció terén az alginites bento­ n it fúrásszelvény változatos képet m utat. Fel­ színtől 5 m éterig fokozatosan csökken, m ajd em elkedik. Az adszorpció m axim um a 14 m é­ tern él van. Az istenm ezejei bentonit foszfor­ adszorpciója az előbbiek átlagának kb. a fele. A gércei m inta a töm ényebb oldatból nem kö­ tö tt meg foszfátionokat. A hígabb oldatnál ad-

99

2. ábra

Az egyházaskeszöi alginites bentonit EUF nátrium, fosz­ for és kálium tartalmának változása a mélység függ­ vényében 0______ } _______2______ 3______ £_____ 5

&

P 1-6mg/"IQ0

szorpciója a bentonitokéhoz hasonló. Csekély eltéréssel ezt m u ta tjá k foszfátadszorpció tekin­ tetében a pulai m inták is. A kálium adszorpció % -a az alginites bentonit sorozatban szabályos hullám vonalszerűen vál­ tozó képet m utat. A felső 9 m éter K+ adszorp­ ciója a legnagyobb. Ezután fokozatosan csök­ ken, a m inim um 13— 16 m éterig van, ettől ism ét em elkedik. Az istenm ezejei bentonit K+ ad­ szorpciója a felső 9 m éterhez hasonlóan nagyon magas. A legnagyobb K -adszorpció-% m ajdnem 80 a bentonitoknál. Az alginitm intáké alacso­ nyabb ennél, 54— 57% között váltakozik. Az geyházaskeszői alginites bentonitot kiváló NH/i+, P2O5 és K 2O adszorbeáló képessége alkal­ m assá teszi a laza szerkezetű hom oktalajok tá p ­ anyagkészletének m egőrzésére, sőt, a nagyadag'ú m űtrágyázások következtében helyenként elő­ forduló környezetszennyezések m eggátlására. M egvizsgáltuk a szelvény 5 db m intájának adszorpcióját egyéb fém ionokra is. A hasznos elem ek (magnézium, m angán, réz, cink, vas) m ellett elvégeztük a vizsgálatot néhány környe­ zetvédelm i szem pontból három fém re is (ólom,; kadm ium , nikkel). A gércei alginit a m agnéziu­ m ot és nikkelt nem adszorbeálja, sőt, leoldódást tapasztaltunk. A m angánt, ólmot, rezet, kadm ium ot, cinket és vasat a m egadott töm énységű oldatból teljesen m egköti. Az egyházaskeszöi alginites bentonitm intáknál nikkelre nincs adszorpció, m agnézium ra közepes m értékű, a többi vizsgált fém re teljes az adszorpció (4. sz. táblázat, 4. sz, ábra). ,

100

3. szobra.

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

101

4. sz. tá b lá za t

Fémionok adszorpciója, vagy deszorpciója egyházaskeszői alginites bentonit híg vizes oldatából Mg mg/10 g

Mn Pb Cu Cd Ni Zn Fe % mg/10 g % mg/10 g % mg/10 g % mg/'lO g % mg/10 g % mg/10 g % mg/10 g %

A l g i n i t ( G é r c e ) — 1 ,4 — 1 4 ,2

A lginites bentonit „ 10—11 m ., 4— 5 m „ 2— 3 m „ 15—16 m „ 19—20 m B eadagolt mg/100 ml

5,23 7,18 7,48 4,41 4,52

53,1 72,9 75,9 44,8 45,9

9,85 —

9 ,9 9

92

9 ,2 8

96

10,55 10,77 10,79 10,79 10,79

97 99 99 99 99

9,7 9,7 9,67 9,64 9,51

100 100 100 99 98

10,85

—

9,7

—

1 2 ,1 1

9 9 ,3

2 7 ,3

12,1 99,0 99,7 12,2 12,19 100 12,17 99,9 12,19 100

27,36 27,87 28,13 28,13 28,14

12,19 —

Az egyházaskeszői alginites bentonit N.PK. adszorpciója %-ban

28,3

9 5 ,7 — 2 , 3 7 — 2 1 ,5

9 ,8

9 8 ,8

1 0 ,5 8

96,8 98,7 99,6 99,6 99,6

1,09 1,36 0,82 0,1 1,0

9,9 12,4 7,5 0,9 9Д

9,76 98,4 9,87 99,5 9,97 100 9,905 99,8 9,92 100

10,583 10,6 10,6 10,6 10,6

100 100 100 100 100

—

11,0

—

9,92

10,6

—

—

9 9 ,8

Tesztnövényeknek angolperjét, hónapos r e t­ ket és fehér m ustárt használtunk. A három nö­ vény tápanyag- és m ikroelem -igénye eltérő. Pl. a bór esetében az angolperje gyengén, a fehér m ustár közepesen, a hónapos retek erősen bórigényes. A hónapos retek nagyon m angánigé­ nyes, közepesen igényes a rézre és a m olibdénre. A fehér m u stá r klórra, a talaj sótartalm ára és toxinokra nagyon érzékeny növény. A fehér m ustár nagyon érzékeny a kelésre. Az angoiperje kedvelt jelzőnövény a tenyészedényes kí­ sérletekben. A többi pázsitfűféle közül kitűnik tápanyagellátottság iránti nagy érzékenységé­ vel. A tápanyagok fogyását, vagy kim erülését hirtelen hozamcsökkenéssel jelzi, a bő e lláto tt­ ságra. viszont nagyobb hozam többletekkel rea ­ gál. A tenyészidő folyam án az egyenletes vízellá­ tást fóliasátor alatt perm etező öntözéssel bizto­ sítottuk. A term esztés alatt figyeltük a kelést, m elynek m inőségét három kereszttel jelöltük. Három kereszt gyors, hiánytalan kelést, k ét ke­ reszt lassú, hiányos, egy kereszt nagyon hiányos kelést jelent. Az egym ás u tán b etak aríto tt te r­ m éseket zöldsúlyuk alapján értékeltük. Az eredm ényeket grafikonon is ábrázoltuk. K ontrollként gércei és pulai alginitet, istenm ezejei bentonitot, virágföldet és barna erdő­ ül. meszes és savanyú hom oktalajokat használ­ tunk. A tenyészidőket, a vetés és betakarítások idejét az eredm énytáblázatok alján adjuk meg.

KÍSÉRLETEK K istenyészedényes kísérletek term észetes álla­ potú és tápanyaggal dúsított alginites bentonittal H árom kisenyészedényes kísérletet folytat­ tunk le 1984-ben. Ezek közül kettő t term észe­ tes, fúrás során n y e rt alginites bentonittal, egyet kálium m al feltöltött m intákkal végeztük. A m intákat 1/3 rész m osott balatoni homokkal, ill. a II. sz. kísérlet során ugyanolyan arányban p erlittel kevertünk a jobb víz- és levegőellátás biztosítására és a túlzott töm örödés m egakadá­ lyozására. A kísérletek során egységesen 1 lite­ res m űanyag tenyészedényes kísérleteket hasz­ náltunk.

102

I. sz. kísérlet A kísérlet során 3 különböző, 4—5, 15— 16, 19—20 m m élységből származó alginites ben­ to nit term esztő közegként való alkalm asságát vizsgáltuk. Az első tájékozódó jellegű kísérletben jól sze­ repeltek az egyházaskeszői alginites bentonitm inták. Az angolperje a m élyebb szintekből származó m intákból az első k ét vágás során jobb eredm ényt adott, m int a gércei alginitből nevelt. A fehér m ustár zöldsúlyai is m eghalad­ ták a gércei alginitben nevelt növényekét. A hónapos reteggum ó súlyai is vagy hasonlóak, vagy jobbak voltak az alginites bentonitban nevelt növényeknél. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

Fémionok adszorpciója

Mg

Mn

vagy deszorpciója hig vizes oldatokból

alginites

bentonitokon

Pb

Cu

Cd

Ni

Zn

Fe 5. sz. táblázat

Az I. sz. kistenyészedényes kísérletben szereplő anyagok talajtani vizsgálati adatai A kezelés száma, m egnevezése 1. Ek. b en to n it 4— 5 2. „ 15—16 3. „ 19—20 4. G ércei alginit 5. V irágföld 6. B a rn a erdei talaj

Ka

121 98 84 85 62 37

pH

5h kap. víz

hyi

5,78 5,86 4,61 3,68

— —

25 —

285

—

1,59

HaO

KCL

8,55 7,80 8,02 7,57 6,84 7,15

6,88 6,89 7,01 7,03 6,76 6,38

T J

CaCO-, 0//0

— — — — — 2,5

T yurin hum usz %

p 2o

k 2o

Mg

0,56 3,6 3,0 9,20 25,2 2,80

94 240 148 32 152 13

100 172 123 70 280 8

453 362 355 288 76 30

0,47 1,14 0,79 21,6 2,46 —

A l-oldható

6. sz. táblázat

I. sz. kistenyészedényes kísérlet fenológiai és termésadatai K ezelés szám a, m egnevezése 1 .

2. 3. 4. 5. 6.

Ek. b en to n it 4— 5 m + + + 4,7 Ek. b en to n it 15—16 m + + + 10,7 Ek. b en to n it 19—20 m + + + 10,4 G ércei alginit 7,7 ' +++ V irágföld 19,0 + B a rn a erdei talaj "1—1—b 5,3

1,2 2,5 3,1 2,0 24,0 2,5

0,88 1,00 0,88 1,50 6,09 1,40

— — — —

2,0 0,5

F eh érm u stár zöldsúlyok g/t e.

H ónaposretek gum ósűly g/t e.

A ngolper je Zöld súlyok g/t. e

— +++ — + ++ — — 4 —1 —h 3,32 + 1,08 + +

6,0 22,0 i6,8 13,2 77,0 6,7

3,2 1,4 + + + 4,5 3,6 +++ 36,4 И” + + + 7,5 ++

—

2,5 6,1 7,0 15,7 23,1 25,3

+ H—h 5,1 _|-- 1-- j_ 14,0 13,6 ++ 9,6 + ++ 44,5 + 7,5 +++

0,4 1,3 2,6 2,2 12,0 8,6

V etés ideje: 1984. fe b ru á r 13.

II. sz. kísérlet Az első eredm ények alapján az újabb kis­ tenyészedényes kísérletben m ár a 21 m -ig te r ­ jedő szelvény m éterenkénti m intáit vizsgáltuk. Az egyházaskeszői alginites bentonitösszlet felső 10 m rétegeiben a m agvak kelése gátolt. Különösen rossz a kelés a legfelső 3 m éteres rétegben. A hónapos retek még csak m egbirkó­ zik valahogy a kelést gátló anyagokkal, de a F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

sóra, n á triu m ra érzékeny fehér m ustár és az angoiperje is nagyon gyengén kelt a 10 m éte­ rig terjedő szintek anyagában. 11 m étertől szem m el láthatóan javult a kelés képe. A kelés, csírázás gátlása m inden valószínűség szerint a bentonit m agas nátrium -, ossz. sótartalm ával függ össze. A rossz, vo n tato tt kelés után a m eg­ m aradt növények a továbbiakban általában há­ borítatlanul fejlődnek. De az is előfordult, m int az az istenm ezejei bentonitnál látható, hogy ki­

103

fogástalan gyors kelés után elpusztultak a nö­ vények. A bentonitokon angolperjéből nem lehetett második növedéket levenni. Ez azzal is indokol­ ható, hogy a m ásodik növedék tenyészideje a legnagyobb meleg idejére esett és a szellőztetés ellenére ez a növényzet m egsínylette a fólia alatt. A term éseredm ényeket értékelve a felső 10 m-es réteg m intái m eglehetősen gyenge term ést produkáltak a m élyebb szintek m intáihoz ké­ pest. Tizenegy m étertől fokozatosan em elkedik a term ékenység, m ely a 14—15 m éteres réteg­

nél éri el a m axim um át, m ajd ism ét fokozatosan csökken. Az istenm ezejei bentonit term ései messze el­ törpülnek az egyházaskeszői mögött. A legjob­ ban term ő bentonit a gércei alginitnél angolper­ jéből kétszer, hónapos retekből és fehér m us­ tárból három szor akkora term ést hozott. Fel­ tűnő a 9— 10 m éter közötti szintet képviselő kezelés. Ez m indegyik növénynél kiem elkedő jó term ést hozott. Ezt a kiugró jó eredm ényt a ta ­ lajvizsgálati adatokkal nem lehet egyértelm űen m egm agyarázni. Ebben az irányban további vizsgálatokat szükséges végezni a jelenség tisz­ tázására. 7. sz. táblázat

II. sz. kistenyészedényes kísérlet fenológiai és termésadatai

Teny.edény Kezelés szám a

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

A ngolper je I. vágás II. vágás szá­ zöld­ szá­ zöld­ kelés súly raz- súly raz súly súly g g g g

Egyházaskeszői bentonit 1— 2 m + 0 2— 3 m 3— 4 m + — 4— 5 m — 5— 6 m 7— 8 m ++ — 8— 9 m 9—10 m + — 10—11 m _ |-1_ 11—12 m 12—13 m ++ 13—14 m + — 14—15 m — 15—16 m 19—20 m + 20—21 m + Istenm ezejei bentonit 4" B arn a erdőtalaj ++ Izsáki hom ok + N agyatádi homok 4" Gércei alginit ++ P ulai alginit ++

1,7 1,2 1,3 0,7 1,2 2,1 1,6 5,2 2,6 3,6 5,0 4,7 4,7 4,6 2,8 5,0 0,9 3,3 0,9 4,7 2,7 1,7

0,7 0,5 0,6 0,25 0,5 0,9 0,6 1,7 1,0 1,4 1,8 1,9 1,5 1,6 0,9 1,6 0,4 1,1 0,25 1,3 0,9 0,6

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2,36 0,906 1,36 0,473 3,57 1,176 0 0 0 0

H ónaposretek

kelés

++ 4" ++ + + ++

4—b ++ + ++ _j—[_ +++ +++ 4" ++ 4" +++ +++ +++ +++ +++ ++

F eh érm u stár I. vetés II. zöld­ szár- vetés kelés súly raz- zöld­ súly súly g g g

i. II. v etés vetés gum ó-gum ósúly súly g g 3,2 1,3 4,2 3,1 4,0 4,3 5,1 17,1 9,7 13,5 15,6 17,2 19,7 19,4 16,7 11,6 0 12,3 2,5 34,5 4,8 0

0,9 1,3 1,5 2,0 1,3 2,8 2,0 3,4 1,7 2,5 2,0 1,9 1,5 3,3 2,0 3,3 0,7 10,9 8,0 8,7 2,2 2,5

0

— — — — — — — ++ ++ + + + + ++ +++ -b++ +++ 4— _j—b1__|_ H-++

0 0 0,7 1,8 1,5 3,0 2,8 6,5 3,3 4,6 4,6 7,6 9,2 7,4 6,0 8,4 0 1,7 0 5,9 2,7 2,2

0 0 0,1 0,3 0,3 0,6 0,6 1,3 0,6 0,9 0,9 1,5 1,8 1,3 1,2 1,6 0 0,3 0 1,0 0,4 0,4

0,2 ' 0,4 0,7 0,4 0,4 0,8 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,8 0,8 1,1 0,9

1Д

1,0 4,5 3,0 3,9 0,2 1,2

Első vetés ideje m indhárom növénynél 1984. m á ju s 31. I. term és vágása, m érése: jú liu s 11. II. term és vágása, m érése: augusztus 30.

III. szám ú kísérlet K ísérletünkben k erestük a tápanyaggal való feltöltés optim ális felső h a tá rá t és m űtrágyával kiegyenlítve azonos tápanyagszinteken végez­ tü nk term észeti kísérleteket. Olyan tápanyag­ szintet áh íto ttu n k be, am ely előző vizsgálódá­ saink során a gércei alginitnél m egfelelőnek bi­ zonyult. Előző kísérleteink, de legjobban a EUF-vizsgálatok világították rá arra, hogy az egyházaskeszői alginites bentonit fúrásszelvénym intáinál a potenciális term őképesség a kálium könnyen mozgó form áinak összm ennyiségével van a legszorosabb korrelációban. E zért ebben a kísérletben elsősorban a hatékony felvehető kálium m ennyiségét próbáltuk behatárolni. A tápanyag-kiegészítés során a felvehető foszfortartalm at 100 mg/100 g-ra, a felvehető kálium tartalm a t 300 és 200 mg/100 g -ra egészítettük ki. N éhány m intának eleve olyan m agas volt a felvehető foszfortartalm a, hogy a 100 m g-ot 100

104

g-ként m eghaladta. Ezek a m inták term észete­ sen nem kaptak foszforkiegészítést. E xtrém felvehető foszfortartalm úak voltak a 3— 4 és 7—8 m közötti m inták 160, ill 275 mg P 2O 5/ I O O g foszfortartalom m al. N éhány egyházaskeszői alginites bentonit -jpulai alginit + sávolyi tőzegkeveréket is sze­ rep eltettü n k a kísérletben. I tt a m agas foszfor­ tartalm ú alginites bentonitot a káliban gazdag pulai alginittel k e v ertü k össze és a jó fizikai szerkezet kialakítására m orzsalékos sávolyi tő­ zeget ad tu n k hozzá. Ezekhez a keverékekhez volt szükség a legkevesebb foszfor- és kálium ­ pótlásra. A tápanyag-kiegészítést a volldüngeres és a virágföld-kezeléseket kivéve m onom űtrágyákkal végeztük. Az előbb felsorolt kezeléseken kívül a többi összes egységesen am m onium nitrát for­ m ájában 100 mg/100 g nitrogénkiegészítést is kapott. A volldüngeres kezeléseknél a pótlást F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

Volldüngen Linz összetett m űtrágyával végeztük (összetétele: N— 14%, PaOe—7%, КЮ—21%, + 1% MgO, 1% m ikroelem). A fix összetétel m iatt a volldüngeres kiegészítésnél csak kálinál tu d ­

tuk beállítani az összetételt 300 mg/100 g-ra. Így a felvehető foszfornál, különösen a nitro­ génnél a többi kezeléshez viszonyítva többet adtunk. 8. sz. táblázat

Ш. sz. kísérletben szereplő anyagok tápanyagkiegészítésének mértéke Szám a

A kezelés m egnevezése

1. G ércei alg in it 2. A lginites bentonit 2—3 m 3. 3—4 m 4. 7—8 m 5. P u lai alginit 6. B7 + P u + St 7. B12 + P u + St 8. V irágföld I. 9. G + volldünger 10. B2 + volldünger 11. B3 + volldünger 12. B7 + volldünger 13. G ércei alg in it 14. A lginites ben to n it 2—3 m 15. 7—8 m 16. P u lai alg in it 17. V irágföld II.

F elvehető k 2o feltöltve 1 m g -ra

pH H 2o

mg/100 g eredeti k 2o P 20 5

300

7,57

32

300 300 300 300 300 300

8,55 8,46 8,21 7,16 6,84 7.57 8,55 8,46 8,21 7,57

71 160 275 30 150 91 152 32 71 160 275 32

85 100 97 147 95 112 280 70 85 100 97 70

8,55 8,21 7,16 6,84

71 275 30 152

85 97 147 280

300 300 300 300 200 200 200 200

— —

7^% '

mg/100 g pótlás P_»Of, k 2o 68

230

29

215 200 203 153 205 188

—

— — — —

— 70 9 76 72 67

—

68 68 29 70

115 103 53 —

230 215 200 203 130

M agyarázat: B2, B3, B7, B12 = alginites bentonitösszlet 2—3, 3—4, 7—8, 12—13 m -es szintjei. P u = p u lai alg in it k u ta tó ak n a S t = sávolyi tőzeg v olldünger = V olldünger L inz m űtrágya

A kelési és term ésadatok táblázata szerint a m űtrágyával való dúsítás általában ro n to tt a kelés m inőségén. A volldüngeres kezeléseknél is észlelhető volt a sóhatás gátlására. Az egyházaskeszői alginites ben to n it 2— 3, 3— 4 m -es szintjeiből m inden valószínűség sze­ rin t az EU F-vizsgálatokkal k im utatott nagyon m agas n átriu m tartalm a m ia tt a hónapos retek és a fehér m u stár egyik kezelésben sem k elt ki, vagy csak néhány sínylődő torz növényt ered­ m ényezett. Az angolperjéből 2 term ést tak a ríto ttu n k be. Az azonos tápanyagszintre feltöltés nem hozott azonos nagyságú növényi produkciót a kipró­ bált különböző term ékeknél. K isebb-nagyobb ingadozások m egfigyelhetők. A 300 m g-os káli feltöltésnél legnagyobb te r­ m ést (I.) az alginites bentonit 2— 3 m közötti rétegéből értük el. Nagy term ést (II.) adott a gércei alginit és az, alginites bentonit 3—4, és 7— 8 m közötti rétege. Közepes term ést (III.) tak aríto ttu n k be a pulai alginitből, valam int a hárm as keverékrendszerből álló term őközegből és az egyházaskeszői összlet 7—8 m közötti voll­ düngeres m űtrágyával dúsított szintjéből. Gyenge term ést (IV.) adott a volldüngeres m űtrágyával dúsított 3—4 m -ből szárm azó a l­ ginites bentonit. A 200 m g-os kálifeltöltésnél nagy term ést (II.) é rtü n k el a pulai, gércei alginittel és a 2— 3 és 7— 8 m m élységből n y ert alginites bentonitokkal. A kálium feltöltés növelése csak az alginites bentonitóknál em elte angolperjénél a hozamot. Gércei és pulai alginitnél a kálium növelése hozam csökkenést eredm ényezett. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

A grafikonokon m egfigyelhető, hogy a hó­ napos reteknél és a fehér m ustárnál a m a­ gasabb kálium kiegészítés m inden esetben ho­ zam csökkenést eredm ényezett. A kálium em elés növényi produkcióra k ife jte tt hatását külön grafikonon is kiem eltük. Visszatérve az angol­ per je m ásodik vágásának eredm ényeire, ném e­ lyik kezelésnél m eglepően jó term éseket láth a­ tunk. A 9, 10, 11 volldüngeres kezelés az első esetben jóform án semmi, vagy jelentéktelen nö­ vényi zöldtöm eget produkált. M ásodik növedéknél ugyanezek két-három szor a n n y it1terem tek, m int első esetben a legjobbak. Ez a jelenség sem m i m ással nem hozható összefüggésbe, m int a bentonitok nagy, könnyen oldható nátrium só­ tartalm ával.

105

III. sz. TÁPANYAGDÚSÍTÁSOS KISTENYÉSZEDÉNYES KÍSÉRLET TERMÉSEREDMÉNYE

g/teny.e. 150'

UO 130120 -

|

| Hónapos retek gumó sólyái

}% iPj Fehér mustár zöld súlyai

2

110 100 90-

1

80-

$

70

я

1 -1

6 0 -i

f

50 40 H

%

30

я

í

20 10 -

I

i

I 1

1

4 A

\2±

2

I

4

5 ( 6 7 8 12 13 15 mintaszámok a 9. sz. táblázat mintaszámainak felelnek meg

I

. ..

16

17

9. sz. táblázat

III. sz. kistenyészedényes kísérlet fenológiai és termésadatai

Szám a

A kezelés m egnevezése

1. G ércei alginit 2. A lginites bentonit 2—3 m 3. 3—4 m 4. 7—8 m 5. P ulai alginit 6. B7 - f P u + St 7. B12 + P u + St 8. V irágföld I. 9. G + volldünger 10. B2 + volldünger 11. B3 + volldünger 12. B7 + volldünger 13. G ércei alginit 14. A lginites ben to n it 2—3 m 15. 7—8 m 16. P ulai alg in it 17. V irágföld II.

F elve­ hető K 20 feltöltve m g -ra 300

A ngolperje keles +

zökfsúly g 27,6

15,4 14,8 21,3 13,3 8,5 38,1 22,4 5,4 46,6 84,2 52,8 36,5 26,3 21,5 35,0 10,2 2,9

300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 300 200

+ + + + + + + 4" + + + +

— + + +

36,0 28,5 30,9 24,0 21,6 24,9 10,5 — torz 8,7 23,7 30,0

200 200 200

+ 4" ++ +

25,5 26,1 27,6 4,5

H ónapos retek gumó kelés súly g + +

+ + + + + +

+ + + + + + + —

88,0 torz torz 93,5 58,0 61,5 89,5 63,5 — —

F eh ér m u stár kelés + +

66,0

+

—

—

—

+ + + + + _|-- j_

— + + +

152,0 128,0

+H —h — — — ++ +

— + ++ ++

torz 101,0 108,5 75,0

— + H—H + ++

—

zöld­ súly g

94,7 76,0 81,1 82,1 42,1 — — —

118,9 71,6 — 114,3 76,6 31,6

V etés ideje m in d h áro m növénynél: 1984. aug. 9. T erm ésb etakarítás, -m érés: 1984. szept. 19. A ngolperjénél a 2. vágás id eje: 1984. nov. 20. M agyarázat: B2, B3, B7, B12 = alginltes bentonitösszlet 2—3, 3—4, 7—8, 12—13 m -es szintjei. P u = p u lai alginit k u ta tó ak n a S t = sávolyi tőzeg volldünger = V olldünger L inz m űtrágya

106

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V 1 1 I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

Az öntözővizet a term észethez hasonlóan perm etezve, felülről kapták a tenyészedények. Ez az öntözővíz lassan kim osta a könnyen oldó­ dó káros sókat a cserepekből és am ikor ez m eg­ történt, a fű a gátló ionoktól m egszabadulva ha­ talm as term ést hozott. Ebből és az elm últ kísér­ leteknél tapasztalt egyéb jelekből a rra követ­ keztetünk, hogy az olajpaláknál, algíriiteknél, bentonitoknál, kém ialiag kezelt GL- és GLS-készítm ényeknél időnként tapasztalt csírázást, nö­ vény fejlődést gátló hatás nem a kerogénektől, algák toxinjaiból, vagy m ás szerves anyag­

az is következik, hogy szikes, vagy szikesedésre hajlam os területeken nem szabad alginites, ben­ tonitos talajjav ítást alkalm azni. A tápanyagkiegészítés nem drágítja meg lé­ nyegesen az alapanyagokat, m ert 1 tonnához m axim álisan 10 kg összm űtrágya szükséges. A hatást, am elyet a dúsított term ékkel el lehet é r­ ni, növénytől függően a kezeletlenhez viszonyít­ va 5— 10-szeres. Így kevesebb anyagot kell szál­ lítani és ez nagyobb távolságra kiterjesztheti a szállítás gazdaságosságát.

A Z EGYHAZÁSKESHÖt ALGINITES BENTONIT, GERCEI ÉS PULAI ALGINIT KALIUMTARTAIMÁNAK 20 0n jg -ró l 3 0 0 m g -ra VALÓ EMELÉSÉNEK HATÁSA A TERMESRE

A z egyházaskeszői alginites bentonit felhaszná­ lásának lehetősége hom oktalajok javítására

J e lm a g y a rá z a t. HR = hónapos retek FM = fehér mustár A P = angol perje

ból ered, hanem ezekben a term ékekben levő könnyen oldható sóktól. Valószínűnek látszik, hogy ezek az illit, m ontm orillonit agyagásványokban gazdag föl­ dek a talajb a kerülve nagy kationm egkötő ké­ pességük m iatt időlegesen tápanyagelvonást eredm ényezhetnek. A m ikor erre rájöttünk, ak ­ kor kezdtünk az alginit szabad kapacitásának feltöltésével foglalkozni. M ostani kísérletünkből viszont az d erült ki, hogy óvatosan kell a feltöl­ tést végezni, m ert könnyen elsokallhatunk és akkor egy m ásik károsító jelenség, a sóhatás lép fel. Ügy látszik, hogy a 100 gram m onként 100 mg N -t, 100— 150 m g PaO.-ot és 200 mg KaO-t tartalm azó term ék talajjavító-szerként, vagy starterként, term esztő tőzegként alkalm azva kevéssé gátolja a csírázást és optim ális hatású. A kísérletben tapasztalt jelenség a rra is fel­ hívja a figyelm et, hogy a talajjavító alginites, bentonitos kezeléseket legjobb n y á r végén, ősz­ szel elvégezni, tavaszi növények alá, hogy az őszi—téli csapadéknak legyen ideje a káros só­ kat kimosni. H a a káros sók kim osódására van elég idő és csapadék a legm agasabb N a-tartalmú, felszínhez közeli (2—3 m) egyházaskeszői alginites bentonittal is kiváló term észtési ered­ m ényt leh et elérni. M indezekből term észetesen F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

A hom oktalajok fizikai szerkezete túlságosan laza és em iatt értékes növények term esztésére alkalm atlanok. H átrányos tulajdonságuk szerkekeztüfcből adódóan, hogy szervesanyag-tartalm uk nagyon csekély, hum uszban szegények. A hom oktalajokban, különösen a futóhom okban az agyagfrakció egészen m inim ális m értékű. Futóhom okban az agyag-% 1— 3 között van. A csekély szerves és ásványi kolloidtartalom következté­ ben a hom oktalaj dk víz- és tápanyagm egkötő képessége is nagyon kicsi. A hom oktalajok javításánál az a teendő, hogy a felsorolt káros tulajdonságokat kedvező irány­ be m egváltoztassuk. A javítás során legfonto­ sabb feladat a kötöttség növelése, a kolloidtar­ talom szaporítása. A javítást kedvezőbbé teszi, ha a beavatkozás a hum usz és a növényi táp ­ anyagok növekedésével is eg y ü tt jár. H azánkban a hom oktalajok 1 611 400 h a -t tesznek ki. Legnagyobb hom okterületeink a Duna—Tisza közén, a Nyírségben, Somogybán és a Kisalföldön vannak. A D una—Tisza közi és a kisalföldi hom ok meszes, a többi savanyú. A hom oktalajok javítására k iterjed ten hasz­ náljuk a tőzeget, istállótrágyát, komposztokat, szalma trágyát, zöldtrágyát stb. Egerszegi Sándor m ódszert dolgozott ki a ho­ m oktalajok tartós m egjavítására. Módszere a lj­ trágyázás néven ism eretes és leegyszerűsítve abból áll, hogy a talaj felszíne a la tt 60—70 cm m élyen kb. 1 cm vastag szerves trágya, tőzegv. kom posztréteget te rít szét összefüggő réteg­ ben. Az 1962—63-as években sok kísérletet végez­ tek bentonit felhasználására hom oktalajok ja ­ vításánál. Az akkori — nagyon helyes — el­ képzelés az volt, hogy a bentonitot vizes szuszpenzió form ájában ju tta tjá k a talaj m élyebb ré ­ tegeibe. Az akkori kísérletek kudarcát az okoz­ ta, hogy szerves anyagban — növényi tá p ­ anyagokban nagyon szegény ipari bentonitot használtunk és az injéktáláshoz nem voltak meg a speciális gépészeti berendezések. Ma a szuszpenziós m űtrágyázás módszerei, gépészeti eszközei bő választékban rendelkezés­ re állnak és az új egyházaskeszői lelőhelyen fel­ tá rt bentonit m erőben más, sokkal értékesebb nyersanyag hom okjavítási céldkra, m in t am iket régebben használtak.

107

Az egyházaskeszői alginites bentonit egyes rétegei kitűnnek rendkívül nagy kötöttségük­ kel (K = 1 3 0 , jelentős hum usztartalm ukkal (2—4,9%) és kiváló növényi táp an y ag tartal­ m ukkal (felv. Р>Ог. = 275 mg/100 g felv. K 2O = 172 mg/100 g) Egy ilyen értékes anyag felhasználása, egy­ m agában vagy tápanyagokkal még dúsítva, m ár kifizetődő lehet. A megfelelő gépészeti berende­ zéseket pedig a rendelkezésre álló kínálatból m a m ár könnyen össze leh et válogatni. A nnak tanulm ányozására, hogy m ilyen válto­ zás következik be hom oktalajokon különböző arányú bentonit bekeverésére, laboratórium i m odellkísérleteket végeztünk. Hom oknak az izsáki futóhom okot választot­ tuk. Az egyházaskeszői alginites bentonitok közül, különböző m élységekből 3 jellegzetes m intát választottunk:

AZ

EG YH ÁZASKESZŐI

HOMOK RENDSZEREK mm 5 h kap.v.

ALGINITES BENTONIT,PULAI A LG IN IT * 5 ó ra s KAPILLÁRIS ViZEMELES ÉS h y ,

ÉRTEKEINEK

VÁLTOZÁSA

1— 2 m legkevésbé k ö tö tt 18— 19 m közepesen kötött 7— 8 m legkötöttebb Ezeken kívül a pulai kutatóaknából szárm azó alginittel is elvégeztük a kísérletet. A vizsgált alginites bentonit— homok keve­ rési arányok a következők voltak: Sorszám 1 2 3 4 5

108

Alginites bentonit % 0 2,5 5,0 10 20

Hom ok % : 100 : 97,5 : 95 : 90 : 80

homok% 100 olginil bentonit'0 u

97 5

95

90

80

25

5

10

20

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . É v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

A kötöttséget a hazai ta la jta n i gyakorlatban 3-féle vizsgálattal szoktuk m eghatározni. Ezek az A rany-féle kötöttségi szám, 5 órás kapilláris vízemelés és a hyi. M ind a három m ódszerrel elvégeztük a m éréseket. Az A rany-féle kötöttsé­ gi szám és az 5 órás kapilláris vízem elés m ód­ szere szubjektív hibáktól erősen terh elt, ezért a hyi, vagyis a kristályos CaCb • 6 H 2O lég ritk íto tt gőzterében m ért hidroszkópos víz % -é rté k é t fogadtuk el m érvadónak. A m érési adato k at a 10. sz. táblázatban közöljük. Az ad ato k at grafi­ konon is ábrázoltuk. (8 . sz. ábra). A vizsgálatok­ ból m egállapítható, hogy m á r 2,5% alginites bentonit bekeverésének is m á r jól visszam érhe­ tő hatása v an a hidroszkóposságra, közvetve a kötöttségre. A legkötöttebb 7— 8 m -ből szárm a­ zó alginites bentonitból bekevert 2,5% az izsáki futóhom okot a laza hom ok kategóriába em elte. E lérte a nagyatádi hom ok kötöttségét. N agyban a feltalaj 2 0 cm -re szám olva 1 h ek táro n 1 % 30 ezer kg-ot, vagyis 30 to n n át jelent. A k ísér­ letben vizsgált legalacsonyabb, 2,5% -os adag így a gyakorlatban 75 to n n á t jelentene, am i m eglehetősen nagy m ennyiség és valószínűleg az óriási szállítási költség m ia tt nem gazdasá­ gos. E zért azt javasoljuk, hogy h e k táro n k én t 10— 20—30 tonnás adagokkal lenne célszerű szabad­ földi kísérletet végezni. M inden valószínűség szerint ezeknek a kisebb adagoknak is lenne po­ zitív hatása a vízgazdálkodásra. A tala jb a ju t­ tatás és a talajb a való bekeverést legcélszerűb­ ben m élylazító késekhez kapcsolt szuszpenzió injektorokkal lehetne m egoldani. Ha ezt a ta ­ laj javítási m űveletet az optim ális feltöltéshez szükséges m ű trág y a adagolásával összekapcsol­ va végezzük, biztos eredm ényre szám íthatunk. A bentonitnak kötöttséget emelő hatása csak akkor van, ha a javítandó hom okkal homogén keveréket sik erü lt létrehozni. Az őrlés, kiszórás, betárcsázás gyakorlatilag nem járh ató út. E gyetlen jó beviteli m ód kínál­ kozik, és ez a szuszpenzió. ÖSSZEFOGLALÁS 1984. évben az Egyházaskesző—Várkesző kö­ zött ism ert, alg in ittel és b entonittal kitöltött tufag y ű rű n ek az Egyházaskesző térségébe eső részén m ély ített Ekb— 1., 2., 3. sz. fúrások azo­ nos szintjeiből egyesített m intákon a mezőgaz­ dasági felhasználás lehetőségének m egállapítá­ sa céljából részletes tala jta n i és növényterm esz­ tési vizsgálatokat végeztünk. A m in ták a bentonitösszlet felső 2 1 m -ig terjedő részét reprezen­ tálják. A képződm ény sötétszürke színe, m agas szervesanyag-tartalm a, alg in ittel rokon jellege alapján indokolt az alginites bentonit m egneve­ zés. Az egyházaskeszői alginites ben to n it a vizsgá­ latok szerint teljesen eltér az eddigi hazánkban fe ltá rt és ipari célra hasznosított bentonitoktól. Az eltérés elsősorban az, egész szelvényben m érhető rendkívül m agas felvehető foszfor-, kálium - és m agnézium értékekből adódik. A huF Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

Még egy fontos szem pontot kell figyelem be venni az eredm ényesség m iatt. Ez az, hogy le­ hetőleg ko n cen tráltan egy rétegben kell az alginites b entonitot a m élyebb szintekben elhe­ lyezni. A m ásik figyelem be veendő szem pont, hogy az alginites bentonitot, m ely nascens for­ m ájában nagyon erős kationm egkötő-képességgel rendelkezik, m indig N PK -tápanyagokkal kellő m érték b en feltöltött állapotban kell alkal­ mazni. H a nem ad u n k hozzá plusz tápanyagot, az alginites b entonit blokkolni fogja egy ideig a talaj oldat hasznos, növényt tápláló kationjait. Tenyészedónyekben m egpróbáltunk alginites bentom t-hom ok keverékekkel kísérletet beállí­ tani, de ezek eredm énye a n n y ira szórt, hogy ab­ ból nem leh et a gyakorlat szám ára következte­ tést levonni. Ilyen esetekben a tenyészedénykísérletek eredm énye nem alkalm azható a tényleges viszonyokra. 10. sz. táblázat

Egyházaskeszői alginites bentonit, pulai alginit és homokkeverékek kötöttségi vizsgálati adatai Sorszám 1 2 3 4 5 7— 8 m 1 2 3 4 5 18—19 m 1 2 3 4 5 P u lai alg in it 2 3 4 5 1— 2 m

hyt 0.27 0,34 0,45 0,70 1,08 0,26 0,43 0,61 0,88 1,08 0,24 0,37 0,52 0,75 1,35 0,26 0,28 0,29 0,34 0,43

K ap illáris vízem elés mm 1 ó ra 2 ó ra 3 óra 4 óra 5 óra 380 370 370 165 210 370 355 320 295 50 390 370 350 310 255 370 360 295 290 240

420 415 410 225 270 415 405 375 365 70 440 410 395 370 320 400 395 330 340 280

445 435 435 325 310 430 420 410 410 80 460 440 440 415 365 440 430 355 355 300

460 465 455 390 350 445 445 435 435 95 475 455 465 450 400 455 450 390 390 320

470 475 465 415 370 455 455 445 445 100 490 465 480 465 420 460 455 395 400 325

m usztartalom is magas, egyes szintekben az 5% -ot is eléri. A m ikroelem -ellátottság is m eg­ felelő. M indezek m ellett a vizsgált bentonit ugyanolyan jó fizikai tulajdonságokkal rendel­ kezik, m int az ipari bentonitok. Nagyon kötött, duzzadóképes, kiváló adszorpciós erőkkel re n ­ delkezik ez az anyag. A n a tú r bentonitban végzett növényterm esz­ tési kísérletek azt m utatták, hogy b á r a fúrási rétegsor felső szintjeiben a m agvak kelése gá­ tolt, tizenegy m étertől fokozatosan em elkedik a term elékenység, m ely a 14— 15 m éternél éri el m axim um át. Az istenm ezejei ipari bentonit te r ­ m éseredm ényei messze eltörpülnek az egyhá­ zaskeszői mögött. A kísérleteink alátám asztották, hogy az egy­ házaskeszői, m ax. 40 m vastag alginites bentonitösszlet felső, m integy 1 0 m -e elsősorban ipari (m élyfúrási, öntödei, vízépítési stb) célra alkalm as, m íg az a la tta lévő értékes talajjavító nyersanyagként kezelendő.

109

A foszfor-, kálium -, kalcium -, m agnézium -, vas- és m angánelem ekre elvégzett EUF-vizsgálatok is igazolták a képződm ényben található rendkívül nagy m ennyiségű könnyen mobilizál­ ható foszfor- és kálium tartalm at. Kalcium ellá­ tottság alacsony szintű, de növényterm esztési szem pontból megfelelő. N agym értékű a könnyen oldható m agnézium m ennyisége is. Egy elem van káros feleslegben, és ez a nátrium . Normál term őtalajokhoz viszonyítva 10-szeres a ben tó­ nkban lévő oldható nátrium . A csírázást, kelést hátrányosan befolyásoló tulajdonságok a nát­ rium tartalom ból erednek. A n átriu m eloszlása nem egyenletes a szelvényben. Legtöbb n á t­ rium a felszínhez közeli rétegekben van. Agro­ technikai-agrokém iai fogásokkal a gyakorlatban a nátrium káros hatás kiküszöbölhető. Az EUFvizsgáltok szerint a könnyen oldható vas és m angán elegendő m ennyiségben fordul elő a vizsgált bentonitokban. A kidolgozott eljárásunk szerint a gércei alginitből csekély tápanyag-dúsítással rendkívül nagy term őképességű talajjavító vagy sta rte ranyagot lehet készíteni. K ísérleteinkkel tisztáztuk, hogy a tápanyag­ gal való feltöltés az alginites bentonit esetében is alkalm azható, term esztési eredm ényt fokozó módszer. A tápanyaggal dúsított képződm ény hatása az eredetinek közel tízszeresére em elked­ het. így egységnyi terü leten kevesebbet kell fel­ használni, sokkal nagyobb távolságra szállítható gazdaságosan. M ásrészt kisebb egységcscmagokI R O D A L O M Bence G.—Jám bor Á .—P artényi Z. 1979: A V árkesző— M alomsok környéki alg in it (olajpala) és betonitk u tatások eredm ényei. — F öldtani Int. Évi Jel 1977-ről. p. 257—267. E ljárás bomló szerves anyagok á lta l te rm e lt kellem etlen hatású gázok m egkötésére és nagyhatásfokú szer­ ves trágya előállítására. — Szabadalm i bejelentés. 1983. E ljárás virágföld előállítására. — Szabadalm i bejelen­ tés. E ljárás talajo k fizikai tulajdonságainak, táp an y ag ­ m egkötő képességének, elsavanyodásának és hum u sztartalm án ak egy m enetben tö rtén ő jav ítására. — Szabadalm i bejelentés. 1984. Juhász Z. 1977: A várkeszői bentonit technológiai vizs­ g álatán ak eredm ényei. — M ÁFI A dattár. Solti G. 1983: A kem enesháti b entonitpragnózis-ja­ vaslat. — MÁFI A dattár. Solti G. 1984: Az egyházaskeszői bentonit hasznosítási p ro g ram ja (tervtanulm ány). — NOVOTRADE Solti G. 1984: K utatási te rv az egyházaskeszői benton itb ánya részletes fázisú kutatásához. — MÁFI A dattár. Solti G. 1985: Bentonitok m ezőgazdasági hasznosítási lehetősége. — MÁFI A dattár. Szabó V. 1983: Hazai alginitek m ezőgazdasági hasz­ nosítási lehetőségeinek vizsgálata. — M ÁFI A dat­ tár. Szabó V. 1984: H azai alginitek, alginites-bentonitok és bentonitok m ezőgazdasági hasznosítási lehetőségei­ nek vizsgálata. — MÁFI A dattár. Szabó V. 1983: A várkeszői b entonittal végzett ta la j­ tan i vizsgálatok és term esztési kísérletek eredm é­ nyeiről. — MÁFI A dattár. DR. G. SOLTI— I V. SZABÓ: / A pedoligical study of alginitic bentonite from E gyházaskesző The alginitic bentonite of Egyházaskesző is com ple­ tely d ifferent from the other bentonites so fa r disco-

110

ban kisterm elők, hobbykertészek részére is hoz­ záférhetővé lehet tenni. A tápanyagfeltöltés felső h a tá rá t a term éseredm ényeket legjobban befolyásoló kálium esetére m egállapítottuk. A kísérletből azt is m egállapítottuk, hogy az alginites bentonit kez­ detben káros nátrium sói öntözéssel, a term é­ szetben esővel kim osódnak a talajból és utána a gátlások m egszűntével hatalm as term ések ér­ hetők el. Ebből és az elm últ kísérleteknél ta ­ pasztalt egyéb jelekből a rra következtetünk, hogy az olajpaláknál, algíriiteknél, bentonitoknál, GL- és G L S-készítm ényeknél időnként ta­ pasztalt csírázást, növényi fejlődést gátló hatás nem a kerogenektől, algák toxinjaitól vagy más szerves vegyületekből ered, hanem az ezekben a term ékekben fölösleges m ennyiségben levő könnyen oldható sóktól. Az egyházaskeszői alginites bentonitok am m ónium adszorpciója rendkívül nagy, a gércei alginitet m eghaladja. A foszforadszorpció köze­ pes #és a kálium adszorpció ism ét nagyfokú. Ezek az adszorpciós tulajdonságok a könnyű hom oktalajok javítása esetén nagyon értékesek. M ár 2,5% alginites bentonit jól m érhető ked­ vező változást okoz futóhom ok-talajokon. Meg­ felelő technológiával sávokra koncentrálva az alginites bentonitot a fentinél lényegesen ke­ vesebb anyag felhasználásától is eredm ény v ár­ ható. Ezirányú feltételezést tenyészedény-kísérlettel nem leh e tett reprodukálni. Ez csak szabadföldi kísérlettel tisztázható. vered an d m in ed in H ungary. T he difference is due p rim a rily to th e ex trem ely high absorbable phospho­ rus, potassium an d m agnesium values m easurable th ro u g h o u t th e section. T he hum us co ntent is high too, attain in g ev en 5% in som e horizons. T he av a ila­ bility of m icroelem ents is acceptable, too. In addition to these circunm stances, th e studied bentonite posses­ ses a n d good physical properties as th e com m ercial bentonites do. As confirm ed by th e a u th o rs’ crop production tests, the upper 10 m etres or so of th e alg n itic bentonite sequence of a m axim um of about 40 m thickness a t Egyházaskesző are su ita b le firs t of all fo r in d u strial purposes (deep drilling, sm elting, w ate r engineering, etc.), w h ile th e beds u n d ern eath rep resen t sources for v aluable m elioration stuffs. The presence of extrem ely high q uantities of easily m ohilizahle phosphorus an d potassium in th e fo rm a­ tion has been verified by EUF analyses fo r phospho­ rus, potassium , calcium , m agnesium , sodium , iron an d m anganese. T he calcium co n ten t is ra th e r low, b u t is su itab le from th e v iew point of crop production. The q u an tity of easily soluble m agnesium is high, too. The only elem en t p resen t as a noxious com ponent is so­ dium. A grotechnical-agirochem ical m easures, how ever, w ill enable th e users to elim in ate the h arm fu l effects in th e practice. A ccording to th e EUF results, easily coluble iron an d m anganese occur in sufficient q u an ­ tities in th e stu d ied bentonites. It has been cleared by the a u th o rs’ experim ents th a t th e ad m ix in g of n u trien ts as a m eans for en h an c­ ing h arv est yields can be used in case of alginitic b en to n ite as well. W hen en rich ed w ith n u trien ts, alg in ite m ay have a positive effect attain in g th e tenfold of the original figure. Thus sm aller am o u n ts of alginite p er u n it area w ill toe needed and th e p roduct w ill be su itab le for an econom ical tran sp o rta tio n for m uch g reater dis­ tances. On th e other hand, w rap p ed up in sm aller unit-parcels, it can be m ad e available to m in o r p ri­ v ate producers including 'hobby -g ard en ers as well. F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

The u pper lim it of filling up w ith n u trie n ts for the case of potassium having th e g reatest influence on p roductivity has been established. The alginitic bentonites of Egyházaskesző a re cha­ racterized by an extrem ely high am m onium adsorption exceeding th a t of the alginite fro m Gérce. P hosphorus ad so rp tio n is fair, potassium adsorption being again v ery high. These adsorption properties a re valuable in case of m elioration of lig h t san d soils. Even a t 2.5% alginite content, th e bentonite has a readily m easurable advantageous effect on w in d ­ blow n sand soils. By concentrating alginitic bentonite on surface stripes using p roper technologies, good r e ­ sults can be achieved even in case of using th e m e­ lio ratio n stu ff in a q u an tity th a t is considerably low er com pared to th e above case. DR. G. SOLTI, I V. SZABÖ: f B odenkundliche U nter­ suchung des alginitischen B entonits von E gyházaskesző D er alginitsche B entonit von Egyházaskesző w eicht, la u t den U ntersuchungsdaten, von den in unserem L an d b ish er aufgeschlossenen u nd zu Industriezw ec­ ken b enutzten B entoniten ab. Diese A bw eichung ergibt sich vor allem aus den im ganzen P rofil m essbaren au ssero rd entlich h ohen W erten von aufnehm barem Phosphor, K alium und M agnesium . Auch der G ehalt a n H um us ist hoch, in einigen H orizonten erreich t e r sogar 5%. Auch die M ikroelem entversorgung ist en tsprechend A user den obigen v erfügt der u n te r­ suchte B entonit über gleiche physikalische Eigen­ schaften, w ie die in der In d u strie verw endeten Ben­ tonite. U nsere P flanzenzuchtversuche h aben begründet, dass der obere, e tw a 10 m m ächtige Teil des höchstens 40 m m ächtigen alginitischen B entonitkom plexes -vor a l­ lem zu in d u strie lle n Zw ecken (Tiefbohrung, G iesserei, W asserbau, usw.) geeignet ist, w äh ren d der d aru n te r liegende Teil als ein w ertvolles B odenm eliorationsro h m aterial zu b etra ch te n ist. Auch die auf die E lem ente Phosphor, K alium , K al­ zium , M agnesium , N atrium , E isen u nd M angan d u rch g efü h rten E U F-U ntersuchungen haben der in der F o rm atio n en th alten e ausserordentlich hohe, leicht m o b ilisierbare G ehalt an P hosphor und K alium nachgew iesen. D ie K alzium versorgung ist niedriger, ab er fü r P flanzenzuchtzw ecke entsprechend. A uch die M enge des leicht lösbaren M agnesium s ist gross. Ein einziges E lem ent zeigt einen schädlichen Ü berschuss u n d zw ar das N atrium . M it agirotechm sehen-agrochem ischen M assnahm en k an n a b e r die schädliche W irkug N atrium beseitigt w erden. L au t den U ntersuchun­ gen EUF liegen das le ich t lösliche E isen und M angan in den u n tersu ch ten B entoniten in einer genügenden M enge vor. D urch unsere V ersuche hab en w ir geklärt, dass die m it N ährstoff erfolgte A ufüllung auch im F all des alg initischen B entonits eine anw endbare, die P ro d u k ­ tio n erhöhende M ethode ist. Die W irkung des m it N ährstoff an g ereich erten Ben­ to n its k a n n auf einen nahezu zehnfachen W ert des A usgangsw ertes steigen. So ist a u f der E inheitsfläche w eniger Stoff zu verw enden, er k a n n a u f grössere E n tfern u ngen w irtschaftlich tra n sp o rtie rt w erden. A n­ d ererseits k a n n das M aterial in klein eren E inheitspac­ k ungen fü r K leinproduzente, H obby-G ärtner zugäng­ lich gem acht w erden. Die O bergrenze d er N ährstoffauffüllung w u rd e von uns fü r den Fall des die P roduktionsergebnisse am stä rk sten beeinflussenden K alium s festgestellt. Die A m m onium -A dsorption d er alginitischen B ento­ n ite von Egyházaskesző ist au sserordentlich hoch, sie ü b ersteig t die der A lginite von Gérce. Die PhosphorA dsorption is t m ittelgross, die K alium -A dsorption ist dagegen w ieder gross. Dise A dsorptionseigenschaften

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

sind bei der M elioration von leich ten Sandböden sehr w ertvoll. Schon ein e M enge von 2,5% alginitischem B entonit b rin g t eine g ut m essbare, vo rteilh afte Ä n­ derung in den Fliesssandböden m it sich. U n ter V er­ w endung ein er entsp rech en d en Technologie, bei einer K on zen tratio n des alg in itsch en Bentonits in Zonen k an auch bei V erw endung von ein er w esetlich kleine­ ren M enge als oben, ein gutes Ergebnis erw artet w erden. д-р Габор Шолти—Вид Сабо Исследование с почвоведческой точки зрения эдьхазашкесёйских алъгинитовых бентонитов Эдьхазашкесёйские альгинитовые бентониты, согласно анализам, совершенно отличаются от отечественных бен­ тонитов, вскрытых до сих пор и используемых в промыш­ ленных целях. Разница, в первую очередь, состоит в необы­ чайно высоких значениях содержания фосфора, калия и маг­ незия, которые могут быть измерены по всему разрезу. Содержание гумуса также высокое, на отдельных горизон­ тах достигает и 5%, снабженность микроэлементами также удовлетворительная. Наравне с этим исследованные бен­ тониты располагают такими же хорошими физическими свойствами, как и промышленные бентониты. Опыты по выращиванию растений подтвердили, что верх­ ние почти Юмэдьхазашкесёйскойтолщиальгинитовых бен­ тонитов с максимальной мощностью в 40 м, в первую оче­ редь, пригодны для промышленных целей (глубокое бу­ рение скважин, литенйное производство, гидростроитель­ ство и т. д.), в то время как находящиеся под упомянутыми бентониты можно использовать в качестве ценного сырья для улучшения качества почв. Исследования EUF, выполненные на элементы: фосфор, калий, кальций, магнезий, натрий, железо и марганец, также подтвердили необычайно большое содержание легко моби­ лизуемых фосфора и калия. Снабженность кальцием имеет несколько более низкий уровень, но с точки зрения выращи­ вания растений вполне удовлетворительная. В большом ко­ личестве находится также и легко растворимый магнезий. Один элемент находится во вредном избытке, и это — трий. Однако, агротехническими и агрохимическими пр намами на практике можно справиться с этим вредным влииения натрия. Согласно анализам EUF в исследованных бенятонитах легко растворимые железо и марганец находятсяв удовлетворительных количествах. Нашими опытами выяснено, что и в случае альгинитовых бентонитов применимо обогащение питательными ве­ ществами, что является методом, повышающим резуль­ таты урожайности. Действие пород, обогащенных питательными вещест­ вами, может почти в 10 раз превысить влияние первичных пород. Так, на однородной территории требуется меньшее количество этого материала, который экономично можно транспортировать на значительно большие расстояния. С другой стороны, в небольших пакетах этот ценный мате­ риал может быть доступен для небольших хозяйств и людей, занимающихся выращиванием различных культур и садо­ водством в качестве хобби. Верхнюю границу обогащения питательными вещества­ ми мы определили для калия, личше всего влияющего на урожайность. Аммониевая адсорбция эдьхазашкесёйских альгинитовых бентонитов чрезвычайно большая и превышает адсорбцию герцейских альгинитов. Адсорбция фосфора средняя и калия опять высокая. Эти адсорбционные особенности очень цен­ ны для улучшения легких песчаных почв. Уже 2,5% альбинитовых бентонитов в случае дюновых почв приносят хорошо измеряемые благоприятные изменения. Если при помощи соответствующей технологии альгинитовые бен­ тониты концентрировать по полосам, то можно ожидать намного меньшего, чем выше, расхода материала и хороших результатов.

111

Hírek Környezetvédelmi beruházások Ausztriában A ham burgi vízerőm ű m egépítése körüli összecsa­ pások kiéleződése nyom án A usztriában á ltaláb a n is felélén k ü lt a környezet védelm ével kapcsolatos vita. A környezetvédelm et tek in tv e A usztria nem zetközi összehasonlításban eg y általán nem á ll rosszul, évente 17 m illiárd schillinget fo rd ítan ak az. országban k ö r­ nyezetvédelm i beruházásokra, am i a hazai összterm ék (GDP) 1,3 százalékának felel meg, s nagyjából ez az átlag a G azdasági Együttm űködési és F ejlesztési S zer­ vezethez (OECD) tartozó 24 országban is. Ezt az öszszeget a szakértők azonban nem ta rtjá k elegendő­ nek, erre utal az E urópai P arlam en t állásfoglalása is, am ely szerint a környezeti károsodás okozta vesz­ teségek a GDP 3—5 százalékára rúgnak. A bécsi egészségügyi és környezetvédelm i m inisztérium ille­ tékese szerin t A usztriában a G D P-nek legalább 3 százalékára, azaz évi 26 m illiárd do llárra kellene em elni a környezetvédelem m el kapcsolatos kiadáso­ kat. A legégetőbb felad ato k elvégzése u tá n azonban elegendő lenne a GDP 1 százaléka is arra, hogy ne rom olják tovább a helyzet. Az osztrák szakem ber szerin t a levegő tisztán ta r ­ tá sa terén érté k el a legjobb eredm ényeket: az oszt­ rá k hatóságok szigorú előírások b e ta rtá s á ra kötele­ zik a levegőt szennyező gyárakat, üzem eket és e rő ­ m űveket, csökkentették a dízel- és a h áz ta rtá si fű tő ­ olaj k én tartalm át, az ólom m entes benzin és a k a ta ­ lizáto rral felszerelt au tó k fokozatos bevezetése nyo­ m án tovább csökken a levegő szennyezettsége. A víz m inőségével sincs egyelőre tú l nagy baj, az osztrák ta v a k vize iható, a folyóvizek tisztasága körül van még ném itennivaló — m o n d ta a m inisztérium i szakebm er. A folyóvizek m e g tisztítására 1994-ig 53 m illi­ á rd schillinget szán az o sztrák korm ány, in tézk ed é­ sek et foganatosít a talajv íz m inőségének jav ítá sára, s talajv édelm i program kidolgozását is tervezi. A usztriában év en te 1,6 m illió to n n a h áz tartási sze­ m é t és 300 ezer to n n a egyéb h ulladék anyag halm o­ zódik fel, enn ek egyharm adát csak különleges enge­ déllyel le h e t lerakni. M ivel egyre kevesebb a le ra k ó ­ hely, u gyanakkor a szem ét teljes elégetése nem le h e t­ séges, a telítődött lerakóhelyeket a föld a la tt szige­ telik, illetve igyekeznek a hullad ék an yagokat ész­ szerűen visszafogratni a term előfolyam atokba. Még a m ostani törvényhozási időszakban a p arlam en t elé kerü l egy törvényjavaslat, am ely a nagyberendezések — az erőm űvektől kezdve a repülőterekig, au tó p ály á­ kig, nagy ip a ri berendezésekig — m űködésével k ap ­ csolatos vizsgálati eljáráso k at ta rtalm a zz a avégett, hogy az egyes berendezések összeegyeztethetők-e a

112

környezetvédelm i előírásokkal. Az egyes ip a ri lé tesít­ m ények terv ező in ek n y ilatk o zato t kell te n n iü k a r r a vonatkozóan, hogy az üzem m egfelel-e a környezetvédelm i előírásoknak, ezt az a rra k ije lö lt illetékes hatóság ellenőrzi, s csak ezután k a p já k m eg az en ­ g edélyt kivitelezésre. A környezetvédelem m el kapcsolatos k iad áso k at a la p ­ vetően a fogyasztóknak kell m egfizetniük, vagy a te r ­ m ék áráb an , vagy pedig adófizetőkként. Az üzem ek általáb a n b eleép ítik ára ik b a környezetvédelm i k ia d á­ saikat, h a erre a verseny m ó d o t ad, egyébként a köz­ kasszából finanszírozzák a környezet m egóvása so rán felm erülő költségeket. Á ltaláb an véve elm ondható, hogy az üzem ek és g y árak pozitívan á lln a k hozzá a környezetvédelem kérdéseihez, e rre év en te 5 m illiárd schillinget szán n ak — m o n d o tta az o sztrák szövetségi k a m a ra egyik szakértője. 1970 és 1990 k ö zö tt az ezzel kapcsolatos b eruházások v á rh a tó a n 86 m illiá rd schillin g re rúgnak. P ro b lém át csak az okoz nekik, hogy sok esetben a környezetvédelem m el kapcsolatos k i­ ad áso k at nem le h e t beépíteni az árak b a, és így ezek teljes egészében az üzem eket terh elik , am i viszont hosszú távon fékezheti a gazdasági növekedés ütem ét. A gazdasági növekedés ü tem én ek lelassu lása m ellett azo n b an elképzelhetetlen, hogy az o sztrákok jobban is éljenek, s tö b b et is fo rd ítsan a k a környezetvéde­ lem re. A gazdasági növekedés ü tem én ek felg y o rsítá­ sához viszont több en erg iára v an szükség, ezért k ív á­ natos az ésszerű egyensúly m egterem tése a közgaz­ dászok és az ökológusok között — h an g o ztatják a szakértők. Ez persze nem je len ti azt, hogy p azarló an kell bán n i az energiával, s az eddigi eredm ények azt bizonyítják, hogy az o sztrák nagyüzem ek igyeksze­ n ek is tak arék o sk o d n i az energiával. K orábban, h a a gazdásag 1 százalékkal gyarapodott, nagyjából u g y an ­ ilyen ü tem ben n ö vekedett az energiafelhasználás, je ­ lenleg viszont 1 százalékos gazdasági növekedés ese­ té n az en ergiafelhasználás 0,5—0,6 százalékkal bővül. E lképzelhető, hogy ezt az a rá n y t 0,4—0,3 százalékra is le leh et szorítani, ezen túlm enően azo n b an a ta k a ­ rékoskodás m á r népgazdaságilag k áro s következm é­ nyekkel já rh a t. A teljes energiafogyasztásnál jóval gyorsabb ü tem ­ b en fog növekedni a következő években az áram fo ­ gyasztás — jósolja szinte egyöntetűen valam ennyi előrejelzés. A bécsi gazdaságkutató in tézet (WIFO) becslése szerin t 1995-ig évente átlagosan 2,8—3 szá­ zalékkal növekszik a villam os energia irá n ti igény, ezért folytatni kell az erőm űépítési program ot, és e b ­ ben kiem elt helyen szerepelnek a vízerőm űvek csak­ úgy, m in t az atom erőm ű, s ta rta lé k k é n t a hagyom á­ nyos hőerőm űvek is — m o n d ta Frem uth, az osztrák villam osm űvek elnöke. (Die Presse, 1985. jú n iu s 30.) V ilággazdaság, 1985. V III. 1.

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

L ap u n k színvonalának em elése, a felesleges többletm u n k a elkerülése és a szerkesztés m egkönnyítése érd ek éb en az a láb b ia k b an adunk tá jé k o z ta tá st a szer­ kesztés irán y elv eirő l és a k éz irato k elkészítési m ód­ járól. A cikkek k ívánatos terjedelm e (ábrákkal együtt) 3—6 n y o m tato tt (15—30 gépelt) oldal. N agyobb te rje ­ delem csak kivételes esőtekben fogadható el, de ilyen­ kor a szerkesztőbizottság fe n n ta rtja m ag án ak a jo­ got, hogy a cikket több részben közölje. A szerző m in­ den esetben a teljes cik k et köteles beíküldeni ak k o r is, h a az esetleg tö b b részletben fog m egjelenni. A beérkező cikkek m egjelenési sorrendjére általáb a n azok beérkezési id ő p o n tja m érvadó, m égis — azok fontossága, a k tu a litá sa figyelem bevételével — a szer­ kesztőbizottság egyes cikkeket elő re sorolhat. Ide ta rto zn ak elsősorban a vándorgyűlésekről, kongresszu­ sokról szóló beszámolók. L apunk általáb a n csak első közlésnek ad helyet. A cikk 'beküldésével egyidejűleg a szerző nyilatkozni tarto zik , hogy a cikk m áshol m ég nem je le n t meg. M áshol m á r m eg jelen t cikkek közlését csak egész különleges esetekben tesszük lehetővé. V állalati vagy népgazdasági vonatkozásban bizalm as adatok közléséért a szerzőt te rh e li a felelősség. K ér­ déses esetekben a szerzőnek feletteseitől a cikkhez írásbeli engedélyt 'kell m ellékelnie. Más szerzők m eg­ állap ításait, ábrjáit stb. csak a fo rrásm u n k a m egjelölé­ sével szabad közölni. A cikk m egjelenése nem feltétlen ü l jelen ti azt, hogy a szerkesztőbizottság an n a k m in d en m egállapításával egyetért, ez ért lap u n k b an helyt a d u n k szakm ai hozzá­ szólásoknak, v itá k n ak is. A szakirodalom roham os m ennyiségi növekedése következtében alapvető követelm ény a töm ör, szaba­ tos fogalm azás. Célszerű a cikkeket alcím ekkel tagolni, a legfontosabb gondolatokat ku rzív szedéssel (a kéz­ ira tb a n aláhúzással) kiem elni. L evezetéseket nem köz­ lünk te lje s terjedelem ben. Szám ítási m ódszereket cél­ szerű — m ik én t a levezetéseknél is — csak a k iin ­ du lást és a végeredm ényt m egadva, szám példával is szem léltetni. P rospektusokból v ett adatok, elnevezések h aszn álatát lehetőleg k erü ln i kell, vagy hivatkozni kell a fo rrásm unkára. Törekedni kell a m agyar m űsza ki nyelv helyes haszn álatára. A helyesírásra vonatkozóan a H elyes­ írási tanácsadó szótár, A m agyar kém ia i elnevezés és helyesírás szabályai és A m agyar helyesírás szabályai­ nak m indenkor érv én y b en levő elő írásai az irányadók.

Egy-egy szakterületről^ teljes á tte k in té st csak kivé­ teles esetben közlünk. Á ltaláb an a tudom ányág m ár ism ert tételeihez csatlakozóan k ell a részletkérdéseket ism ertetni. A szerző (szerzők) n evén kív ü l közölni k ell a leg­ m agasabb végzettséget, az esetleges tudom ányos foko­ zatot, h iv atali beosztást, a m u nkahelyet, an n a k cím ét és az állandó lak cím et és a szem élyi szám át (a jöve­ delem adó-bejelentéshez) . M inden cikkhez — kü lö n oldalra gépelve — legfel­ jebb 10—15 soros összefoglalót k ell m ellékelni. M ivel ezt idegen nyelvre fo rd íttatju k , i t t különösen ügyelni kell a világos, rö v id m ondatokban való fogalm azásra, v alam in t a rra , hogy az összefoglalás jó l fed je a ta rta l­ m at. (A tartalm i összefoglaló ne legyen a cím kib ő ví­ te tt m egism étlése.) K ülönös gondot kell fo rd ítan i a kép letek írására. B onyolult k ép letek et jó l olvasható k ézírással célszerű beírni. A k ép letekben szereplő jelek értelm ezése a k ép let u tá n is m egadható, de több je l esetén cél­ szerűbb a jelek értelm ezését (a m értékegységeket is feltüntetve) a cikk végén JELÖLÉSEK cím m el fe l­ sorolni. K épleteknél a tö rtv o n a l záró jelk én t nem alk al­ m azható; ezeket k é rjü k kézzel beírni. U gyancsak k ü ­ lönbséget kell ten n i az „1” betű és az „I” szám között! K ülönös gondot k e ll fo rd ítan i az idegen (görög, gót stb.) b etű k írására. M in d en ü tt az In tern atio n al System of U nits (Si)rendszer m érőegységei használandók. [L. a M iniszter­ tanács 8/1967. (IV. 27.) sz. rendeletét.] Részletes ism er­ tetése m eg jelen t a F öldtani K u tatás 1979. évi 1—2. szám ában. A terjedelm es táblázatok közlését k erü ljü k . M inden egyes táb lázato t k é rjü k kü lö n oldalra gépeim és so r­ szám m al ellátni. A szövegben m in d en tá b láz atra h iv at­ kozni kell. Az ábrákat a la p b an k ív á n t m é re tre készítsük. Szá­ m uk lehetőleg n e legyen több, m in t nyom dai oldalan­ k én t 1—2. Az á b rá k a t is k é t p éld án y b an k ell bekül­ deni, tu srajz és fénym ásolat eg y arán t m egfelel, de fontos az éles, jól lá th ató kivitel. G rafikonokra cél­ szerű k o o rd in átah áló t rajzolni. Az á b rá k a t a ra b szájegyű sorszám m al kell ellátni. Az ábraaláírásokat külön lapra k é rjü k gépelni. H a áb ra alá írás nincs, a rajz o k at — azok szám ára ta x atív e való felsorolásá­ v al — k ü lö n lap o n fel kell tü n te tn i. A szerkesztőség az á b rá k a t nem ra jz o lta tja át, így csak m egjelentetésre alk alm as á b rá k a t tu d u n k elfogadni. A szövegben m in d en á b rá ra hivatkozni kell.

A szerkesztőség fe n n ta rtja m ag án ak a jogot, hogy a nyelv helyessége érdekében a kézirato k b an ja v ítá ­ sokat végezzen.

F ényképekből jól exponált, éles, tiszta m ásolatokat kérünk, ugyancsak k ét példányban, m ax im álisan 9X12 cm m éretb en . F elsorolásnál a fénykép is áb rán ak szám ít; a szám ozás folyam atosan történjen.

Á cikkeket k é t példányban kell beküldeni. Csak géppel, 25 sorosan (2-es sorköz, egy-egy so rb an 60 leütés, 3—4 cm -es m argó) írt, tisztá n olvasható kéz­ ira to k a t fogadunk el. A gépelt anyag első p éld án y át és egy m ásolatot kérünk.

Az ábrákat és fé n yk ép e ket nem szabad a szöveg közé beragasztani, han em k ü lö n k ell m ellékelni.

A c ik k cím e röviden, töm ören jellem ezze a ta rta l­ m at. A szerkesztőbizottság — szükség esetén — fe n n ta rtja m agának a jogot a cím m ódosítására.

A cikk végén kü lö n kéziratoldalon IRODALOM cím alatt, szögletes záró jelb e te tt szám ozással k ell felsorol­ ni a m űvet, m indenkor a m ű eredeti m egjelenési nyelvén.

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

Az iro d alm i h iv atk o zásra vonatkozóan az alábbi részletes és feltétlen ü l m egszívlelendő előírások b etar­ tá sá t k érjü k .

113

P é ld á k : a) K ö n yvek esetében [1] S cheffer V .: G eofizikai kutatóm ódszerek. Nehéz­ ipari Könyv- és F olyóiratkiadó V állalat, 1951. K ét vagy több szerző esetén a nevek között hosszú kötőjelet alkalm azunk. [2] D em eter J.— Szabady J.— Szandtner F.: V illam osgép gyártástechnológiája. I. kötet. Tankönyvkiadó, 1952. Idegen szerzők esetén a szerzők családneve után vesszőt teszünk.

H a azonos nevű, de m ás-m ás országban megjelenő folyóiratról van szó, a folyóirat m egnevezése után zárójelben m eg kell ad n i a m egjelenés helyét is, pl. N afta (Zagreb). H a egy éven belül a folyóirat k ö tet­ szám a változik, pl. W orld O il-ból egy évben k ét kötet jelen ik meg 1-től 7-ig terjed ő szám m al, akkor leg­ célszerűbb a hónapot k iírv a megadni. Pl. W orld Oil, Decem ber 39—46 (1972). Egyes folyóiratokra a szakm ailag ism ert rövidítés is alk alm azh ató (IECh, JPT, Izv., AN SZSZSZR), úgy­ szin tén a szabványos rö v id ítések a Belletin, Journal, Z eitschrift, Z surnal, Revue, Lapok m egjelölésére (B., J., Z., Zs., R., L.). c) Egyéb kiadványok

[3] Baeckm ann, W.—Schw enk, W.: Theorie und P raxis der elektrochem ischen S chutzverfahren. Verlag Chem ie GmbH B erlin, 1971. [4] Bonnar, R. V .—D im bat, M .—Stross, F. H.: N um ber average m olecular w eights. Intersci, N. Y., 1958. [5] Éjgelesz, R. M.: R azrusenie gornüh porod pri bruneii. N edra Moszkva, 1971. b) Folyóiratok esetében a szerzők nevét illetően a fen tiek szerin t kell eljárn i. A cikk cím ét ez esetben is ered eti nyelven kell m egadni, de az évszám ot a leírás végén zárójelbe tesszük. [6] R ile y, H. G.: A sh o rt cut to stabilized gas w ell productivity. J. Pet. Tech., 5 537—42 (1970). [7] G uszm an, M. T.—K uznecova, I. I.—G el’m an, A. B.: T urboburü d ija b u re n ija alm aznüm i dolotam i. N eftjanoe Hozjajsztvo, 11 9—12 (1972).

[8] MSZ 13 802. [9] Strádi G.: Jelentés a p ropán-butángáz tűzoltói kísérletekről. BM—TOP 2219/70. szám ú tém a, Bp. 1970. IX. 17. [10]

O perating an d service m an u al of v apor pressure asm om eter. H ew lett—Packard.

A szerzők egy hasáb- és egy tö rd elt k o rre k tú rá t k apnak szakcikkeikről. Több szerző esetén e k o rrek tú ­ rá k a t a cím ben első szerzőként m egjelölt szerző kapja. A szerzői honorárium , v alam in t a külön lenyom atok is (10 pld.) általáb a n a cikk első szerzőjéhez érkeznek. K érjü k t. C ikkíróinkat, hogy k é z ira ta ik a t a jövőben az előbbiekben vázoltak sz erin t elkészíteni szíves­ kedjenek!

Az orosz szövegeket betű szerin t (nem kiejtés sze­ rint) kell átírn i. A kötetszám ot kettős aláhúzással, a folyóirat szám át egyes aláhúzással ad ju k meg. Az oldalakat lehetőleg -tói -ig aján la to s feltü n tetn i hosszú kötőjellel.

FÖLDTANI KUTATÁS szerkesztőbizottsága

Hírek A tengerek kőolaj-szennyezettsége

Gazdag uránkészleíek Peruban

A Nemzetközi H ajózási S zervezet (International M a­ ritim e O rganization) felm érése szerin t 1983-ban a k ő ­ olaj veszteségek ugrásszerűen m egnőttek, a n n a k elle­ nére, hogy a ta n k h ajó k a t é r t balesetek szám a csaknem a legkisebb volt az elm últ tizen h at évben. A legsúlyo­ sabb baleset a C astillo de Belver spanyol ta n k h ajó el­ süllyedése volt .a dél-afrik ai p arto k közelében 1983 augusztusában, am elynek következtében 275 M 1 kő­ olaj égett el, illetve k e rü lt a tengerbe. A legnagyobb m éretű kőolajszennyezés a Perzsa-öbölben követke­ zett be, ahol az Ira k —Irá n -i háború következtében szá­ mos katonai tám adás érte a kőolajm ezőket és -fin o ­ m ítókat, valam in t a vezetékeket.

P eru délkeleti részén, M acusani város közelében m integy 3400 to n n a u rán o x id o t tartalm azó lelőhelyet fedeztek fel. A lim ai országos atom energiaügyi in tézet (iIPEN) rövidesen nem zetközi v ersen y tárg y alást h ird et m eg a lelőhely k iak n ázásáb an részt v állaln i kívánó — és ezt finanszírozni is h ajlan d ó — cégek szám ára. Az 1983 óta folyó k u tatáso k és a bán y a kiépítésének k ö lt­ ségeit az IPEN 150—1200 m illió d o llárra becsüli, a bi­ zonyított urán k észletek kereskedelm i érték e viszont m eg h alad ja a 4 m illiárd dollárt. M int az intézet rá ­ m utat, a M acusaninál fe ltá rt u rán k észlet „hosszú tá ­ von biztonságos és gazdaságos en erg iaterm elésre ad alap o t”. A rg en tin m űszaki és pénzügyi tám ogatással egyébként L im ától 10 k ilo m éterre északra k ísérleti ato m reak to r épül. (B lick durch die W irtshaft, 1985.

(W o rld E n v ir o n m e n t R e p o r t, 10. к . 21. s z . 1984. o k t. 17. p . 159.)

M űszaki Inform áció 1985/1.

114

мШия

17 )

(Világgazdaság, 1985. VIII. 2.)

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V 1 I 1 . é v f o l y a m . (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

Könyvismertetés Csath Béla: Zsigm ondy V ilm os B ányásztörténet. Miskolc, 1981. 2. kiadás. M egjelent a Borsodi S zénbányák „Péch A n tal” M iniatűrkönyv-gyűjtők K lu b ja gondozásában. A hazai bányászat történ etén ek egyik kiem elkedő a lak ja és egyénisége Z sigm ondy V ilm os bányam érnök volt. Sokoldalú m unkássága a kőszénbányászat, de k ü ­ lönösen a vízkutatás és v ízkútfúrás te ré n úttörő volt és a m arad andó m űszaki alkotások egész so rát ered m é­ nyezte. Élete és m unkássága példakép az utókor bá­ nyászati és m űszaki értelm isége szám ára. E nnek a ren d k ív ü l term ékeny, alkotó é letú tn ak az egészét s egyes m ozzanatait m u ta tja be a szerző sz ak a v ato tt tol­ lal, nagy szakértelem m el, a tárgyi és tö rté n eti adatok

és viszonyok alapos, elm élyült ism eretének birtokában. K itűnő aráinyérzékkel és kellő k örültekintéssel tárg y al­ ja Zsigm ondy Vilmos m unkásságát, szem előtt ta rtv a a hazai és külföldi m űszaki és term észettudom ányi vívm ányokat és azok k o rab eli fejlettségi állapotát. E zenfelül m ég a k o r gazdasági és társad alm i-p o litik ai életébe is b ep illan tást nyerhetünk. Ez a Z sigm ondy V ilm os életm űvét töm ören, lényegre tö rő en ábrázoló k itű n ő .munka k ifejezésre ju tta tja k i­ váló elődeink alkotásai és em beri nagysága irá n ti h a­ gyom ánytiszteletünket. Az ő ragyogó p éldájuk bízvást követésre ösztönzi a m ai bányásznem zedéket, különö­ sen a fia ta l generációt. Dr. K orim Kálm án

Hírek Magyarország hévízkút-állományában 645, 35 °C-nál nagyobb hőfokú vizet adó k ú t van. A hévízhasznosítás helyzete, illetv e a hévízkutak állap o ta 1984. ja n u á r 1-én. B alneológia—balneoterápia 238 k ú t Ivóvíz 149 k ú t M ezőgazdaság 114 k ú t Ip ar 17 kút M ásodlagos kőolajterm elés , 12 kút É pületfűtés 15 kút Tudom ányos megfigyelés 22 kút Ideiglenesen lezárva 57 kút Felszám olva 21 k ú t ö sszesen

645 kút Dr. K orim K álm án

Mélyfúrási tevékenység az USA-ban 1982— 1983-ban A 4570 m -nél m élyebb fúrások m élységhatáronkénti m egoszlása 1982-ben és 1983-ba,n a következő: 4572—4876 4877—5181 5182—5485 5486—5790 5791—6095 6096—6400 6401—6705 6706—7010 7011—7314 7315—7619 7925—8229 8839—9143

m m m m m m m m m m m m

összesen M e g je g y z é s : 1981-ben 989 k u t a t ta lp m é ly s é g ig . W o rld O il, 1984. fe b r. 15.

fú rta k

1982. 384 318 260 141 71 46 33 23 5 6 1

1983. 335 250 187 129 57 43 24 17 7 3 1

1

1

1289

1054

4570 m - n é l

nagyobb

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1—2. s z á m

Adatok a világ 1983. évi kőolajexportjáról és -importjáról K ő o la jim p o r t

T e rm é k im p o r t

K ő o la je x p o rt

T e rm é k e x p o rt

USA K anada L atin-A m erika N yugat-E urópa K özép-K elet É szak-A frika N yugat-A frika K elet- és D él-A frika Dél-Ázsia D élkelet-Á zsia Ja p án A usztrál-A zsia Szovjetunió, K elet-E urópa és K ína Ism eretlen relációk

164,3 12,9 82,3 342,2 4,1 2,4

81,4 3,2 15,1 87,8 5,7 4,6 3,6

8.1 13,5 131.5 22.7 473,3 92,1 68,1

31,6 13,3 68,8 18,9 39,6 16,1 2,5

20,6 19,1 79,8 177,7 6,5

2,8 5,6 19,3 28,0 5,0

1,4 54,1 0,1

0,1 1,3 16,2 0,3 2,0

14,3

6,2

71,0

59,5

9,7

1,9

—

—

Összesen

935,9

270,2

935,9

270,2

—

—

P e tr o l e u m E c o n o m is t 1984. 7. sz.

Ausztria fúrási tevékenysége 1983-ban Négy vállalati, ill. cég (ÖMV, RAG, V an Sickle és a V oralberger Erdöl- und Ferngas G esellschaft mbH) 65 fú rá st m ély ített 119 352 m hosszban. 56 fú rá st fejeztek be a tárgyév végéig, m elyek m egoszlása a következő: 20 feltáró fú rás — 33 966 m ; 22 m ezőbővítő fú rás — 36 341 m ; 8 term előfúrás — 12 855 m ; 6 m entőfúrás — 10 979 m. Az ÖMV k u ta tó fú ráso k at m ély ített Tunéziában, Lí­ biában, Egyiptom ban, K anadában, N orvégiában és Gabonban. E r d o e l-E r d g a s , 1984. 7—8. sz.

115

Adatok a brit szénhidrogén-bányászatról 1983-ban a k ő o la jte rm e lé s a z 1982. év i 100,1 m illió to n n á ró l 110,5 m illió to n n á ra e m e lk e d e tt, és m e g h a ­ la d ta a fo g yasztást, a m i 1983-ban 72 m illió to n n á t te tt ki. N a g y -B rita n n ia k o n tin e n tá lis ta la p z a tá n 1983-ban 39,5 'm illiárd m 3 fö ld g á z t h o z ta k fe lsz ín re az 1982. évi 38,3 m illiá rd m 3- re l szem ben. A k u ta tá s i és f e ltá rá s i te v ék e n y ség le gnagyobb le n ­ d ü le té t in d u lá s ó ta 1983-ban é r te el, s a te n g e ri fú rá s i tev ék en y ség az a lá b b i a d a to k k a l jellem ezh ető .

1980 1981 1982 1983

A le m é ly íte tt fú rá s o k sz á m a T erm elő K u ta tó -fe l tá ró É rték elő 32 22 122 48 137 26 68 43 118 77 . 95 51

1983-ban 21 m ű re v a ló s z é n h id ro g é n -e lő fo rd u lá st fe ­ d eztek fel (9 o la j-, 10 fö ld g áz- és 2 k o n d e n z á tu m -) az 1982. év i 9-cel szem b en . B ecslések s z e rin t 1983 v ég én a k ite rm e lh e tő o la jk é sz le t 1410—5280 m illió to n n a (1982-bein: 1220—4220 m illió to n n a ), a fö ld g ázk észlet ped ig 900— 2260 m illiá rd m 3 (1982-ben: 700—2100 m il­ liá r d m 3) volt. Az É sz a k i-te n g e r b r it s z e k to rá b a n a z e lfá k ly á z o tt földgáz m e n n y isé g e 1983-ban a n a p i 18 m illió m 3-rő l 10 m illió m 3 a lá csökkent.

Az IE A -ta g á lla m o k b a n , am ely e k h ez a n y u g a t-e u ró ­ p a i o rszág o k o n k ív ü l a z U SA , K a n a d a és J a p á n is h o zz átarto zik , a z o la jtü z e lé sű erő m ű v e k é p ítését e n e r­ g ia p o litik a i elk ép zelések m ia tt le fé k ez ték . Az N SZ K b a n pl. a v illam o s e n e rg iá n a k m in d ö ssze 2 % -á t te rm e ­ lik o la jtü z e lé sű e rő m ű v e k . A fö ld g áz e se té b e n m eg fi­ g y elh ető az a tö rek v é s, hogy a le g m a g a sa b b h a s z n á la ti é rté k e t je le n tő te rü le te k re , a h á z ta rtá s o k ra és a k is ­ ip a r r a k o n c e n tr á ljá k a fo g y asztást. A S h e U -ta n u lm á n y s z e rin t m in d e n e k e lő tt az a to m ­ e n e rg iá tó l függ, h o g y a sz é n a jelen leg i, v ilág v iszo n y ­ la tb a n 35% -os ré sz e se d é sé t to v á b b ra is ta rta n i tu d ja -e a v illam o isen erg ia-term elésb en . A h e ly z e t első so rb an p o litik a i-s tra té g ia i e lk ép z elé sek fü ggvénye, to v á b b á h a tá s s a l lesz m é g a z is, hogy m e n n y ire h a jla n d ó k az ille té k e se k m a g u k ra v á lla ln i az ato m erő m ű v e k é p íté ­ sé v el e g y ü tt já ró n a g y b eru h á z á sig é n y t. A k ö rn y e z e t­ v éd e lm i ren d sz a b á ly o k m e g sz ig o rítá sá n a k n e m k ell szü k ség sz erű en c s ö k k e n te n ie a sz én p ia c i p o te n ciá ljá t, ső t m ég ú ja b b fe lh a sz n á lá si le h ető ség ek is je le n tk e z ­ h etn ek . Az u tó b b i év ek b en , p o n to sa b b a n az e lm ú lt év tize d ­ ben, a n em ze tk ö zi sz é n k e re sk e d e le m in te n z ív e n fe jlő ­ dött, és 173 M t- r ó l 255 M t - r a n ő tt. M egjegyzendő, hogy a k ő o la jja l sz e m b e n v ilá g v isz o n y la tb a n a te r ­ m e lt s z é n n e k tö b b , m in t 9 0 % -á t m in d ig a te rm e lő o r ­ sz á g b a n h a s z n á ljá k fel. (D e r B e d a r f s ig n a lis ie rt fo rg e s e tz te s d e l s b l a t t , 1984. 214. s z . n o v . 10. p . 19.)

B. In o s z tr. K o m m e rc s . In f. 1984. 121. s z .

со d S cc

1983. j a n —jú n .

3 660 43 666 8 791 34 875 20 583 9 225 13 858 4 819

2 095 38 907 7 544 31 363 18 431 8 070 12 406 4 291

d 43

.T

P e tro le u m

H an­

A nyersolajár és -piac alakulására vonatkozó előrejelzés d

.T

со d

2 349 40 466 7 347 33 119 20 238 7 535 12 693 4 313

E c o n o m is t, 1984. 10. s z .

A széntermelés kilátásai B á r a sz é n te rm e lé s sz e m p o n tjá b ó l a k e re s le tre v o ­ n atk o zó p ro g n ó ziso k n e m a n n y ira o p tim istá k , m in t n é ­ h á n y é v v e l ezelőtt, a sz én jö v ő b e li k ilá tá s a i m ég m in d ig ked vezők. Az N S Z K -b a n m ű k ö d ő Shell. AG k ire n d e ltsé g v iz sg á la ta ju to tt e r r e a z e re d m é n y re a b b a n a .tan u lm án y á b an , am ely a k ü lö n b ö z ő en e rg iah o rd o zó k fejlesz tési k ilá tá s a iv a l foglalkozik. A S h ell v élem é n y e s z e r in t a z 1983-ba,n k e re k e n 3 M rd t ETA szén fo g y asztás a sz áz ad végéig v ilá g v i­ sz o n y la tb a n 4—5 M rd t E T A -ra. fog növek ed n i. M ég 1980-ban a sz é n ir á n ti k e re s le t v á rh a tó a la ­ k u lá s á t a sz a k e m b e re k s z e rin t a z je lle m ez te, h o g y az ez red fo rd u ló ig e lé ri a 6—7 M rd t ET A é rté k e t, a z o n ­ b a n id ő k ö zb en a gazdaságii v álság , a z e n e rg ia ta k a ré ­ k o sság és az ip a ri s tr u k tú r a v á ltá s a z t ere d m én y e zte , hogy a z en e rg ia h o rd o z ó k ir á n ti k e re s le t á llan d ó e m e l­ k ed ése m e g tö rt, és így a sz é n te rm e lé si e lő re jelzé sek is h e ly te le n n e k b izo n y u ltak . A to v á b b i k e re s le t a la k u lá s á t a S h ell elk ép zelései s z e rin t m in d e n e k e lő tt a k a z á n tü z e lé sre fe lh a sz n á lh a tó szén m in ő ség fo g ja m egszabni, am ely az összfogyasztás m in te g y 8 0 % -á t te szi ki. E bből több, m in t 60% -ot h a s z n á ln a k fe l v illa m o s e n e rg ia -te rm e lé sre . E zen a te ­ rü le te n a n eh é z fű tő o la j v ag y a földgáz je le n t k o n ­ k u r e n c i á t a szénnek.

116

=

T re n d e k —p ro g n ó ziso k 1985/1.

Az USA fúrási tevékenységét jellemző számok 1982— 1984 első felében

Az üzem elő fú ró b e re n d e z é se k átlag o s sz á m a A le f ú r t k u ta k te lje s sz á m a E zen b e lü l k u ta tó fe ltá ró Az o la jk u ta k sz á m a A g á z k u ta k sz á m a A m e d d ő k u ta k sz á m a A k u ta k átlag o s m élysége, lá b

W a s c h tu m .

A z IEA e lő re je lz é se i s z e r in t 1984 m á so d ik fe lé b e n is csö k k en n i fog a k ő o la jk ín á la t, és u g y a n a k k o r 2 % -k al n ö v ek e d n i fog a k ő o laj fogyasztás. A k ő o la jte rm e lé s csö k k en ését az fo g ja elő id ézn i, h o g y k ise b b az é r d e k ­ lődés az O P E C -k ő o laj iránit. E n n ek k ö v etk ez téb e n el­ ső so rb a n S z a u d -A rá b ia és I r á n csö k k en ti m a jd t e r ­ m elését. Az O E C D -országok k ő o la jte rm e lé se 1984 h á tra le v ő h ó n a p ja ib a n n a p o n ta 16,3 M h o rd ó s z in te n állan d ó su l. T o v áb b e m e lk e d ik a S zo v je tu n ió k ő o la je x p o rtja az O E C D -országokba. A k ő o la jk é sz le te k sz ín v o n ala a f e jle tt ip a ri o rszá­ g o k b an a k ő o laj te rm e lé si sz ín v o n a l csö k k en ése e lle n é ­ r e n e m fog v álto zn i. Az U S A -b a n a k o rm á n y b irto k á b a n lev ő k ő o la jk észle tek e lő re lá th a tó la g 0,2 % -k a l fo g n ak em elk ed n i, u g y a n a k k o r a v á lla la to k b irto k á b a n lev ő k észle tek 0,2 % -k a l fo g n ak csökkenni. V a la m e n n y i O E C D -ország k ő o la jk é s z le te 1984. o k tó ­ b e r 1 -én 434 M t lesz összesen, a m i a v á rh a tó fogyasz­ tá si sz ín v o n al fig y e le m b e v é te le e se té n 95 n ap o s k ész­ le tn e k fele l m eg. Az IE A b ecslései s z e r in t 1984 to v á b b i n a p ja ib a n a n em ze tk ö zi k ő o la jp ia c o n a k ín á la t n a p i 1 M h o rd ó v al k ise b b lesz, m in t 1984 első feléb en , és n a g y sá g re n d i­ leg n a p i 44,9 M h o rd ó m e n n y isé g n e k fog m eg feleln i. (H a n d e ls b la tt,

1984. 171. s z . s z e p t . 10. p . 7.)

T re n d e k —prog n ó ziso k 1984/10.

A kőolajszennyezés méretei világviszonylatban A k ő o laj te rm é k -v e sz te sé g e k n ég y év es tr e n d jé t v izs­ gáló ta n u lm á n y s z e rin t 1983-ban az előző, évhez v i­ sz o n y ítv a tíz sz e re sé re n ő tt a h ajó tö rése k b ő l, elfo ly áso k b ó l és tű z ese tek b ő l sz á rm a z ó k ő o lajszén n y ezés. A baleseteik k ö v e tk e z té b e n első so rb a n az ó ce án o k b a és a ta la jb a ju tó k ő o la jm e n n y isé g a z 1982-es 82 M 1-ről 1983-ban 847 M 1-re n ö v ek ed ett. (W o rld E n v i r o n m e n t R e p o r t, 10. к . 21. s z . 1984. o k t. 17. p . 159.)

„

M ű sza k i In fo rm á ció 1985/1.

F Ö L D T A N I K U T A T Á S X X V I I I . é v f o l y a m (1985. é v ) , 1— 2. s z á m

v