1

URSZAGGYÜLÉS HIVATAL ., OKTATÁSI

És

KULTURÁLIS MIN ISZTÉRI U

. _ ÉrkeZE*tt

MINISZTER

20 10AFR 0 z

K/11996/1. Ügyiratszám : 7885-1/2010. Kékkői Zoltán képviselő úr részére Fidesz Magyar Polgári Szövetség képvisel őcsoportja

Tisztelt Képvisel ő Úr !

„Az Oktatási és Kulturális Minisztérium elmúlt négy évéróT' című kérdésre az alábbiakró l tájékoztatom: FELS ŐOKTATÁS (Kormányprogram 26-28 .o .)

Az oktatáspolitika a versenyképes és min őségi felsőoktatás megteremtésének feladatait tűzte célul. Kormányzati feladatnak tekintettük, a fels őoktatás feladatainak ellátásához szükséges stabilitást biztosító költségvetési támogatás törvényi szabályozását ; a nagyobb önállóságot biztosító és nagyobb felel ősséget jelentő intézményi gazdálkodá s kereteinek törvényi meghatározását; az állami felsőoktatási intézmények és a minisztériu m között 2008 . január 1-jét ől hároméves időszakra szóló fenntartói megállapodás megkötését ; az egyetem, főiskolák vagyongazdálkodását módosító törvényi szabályozást ; valamint a felsőoktatás működőképességének biztosítását, továbbá az infrastruktúra b ővítését, felújítását . A kormány 2007-ben módosította a hallgatói juttatási rendszert . (A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007 . (III. 26 .) kormányrendelet.) A hallgatói juttatás szociális alapú támogatási része kételem űvé vált. A hallgató a tanulmányok kezdő szakaszába iskolakezdő alaptámogatásban részesülhet . A szociálisan rászoruló hallgató rendszeres szociális ösztöndíjat kaphat . 2009-ben a juttatási jogcím bővült, a szakmai gyakorlat támogatásának lehetőségével . A felsőoktatási törvény elfogadását követ ően került sor a fels őoktatási intézménye k képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történ ő finanszírozásról szól ó jogszabály kidolgozására és kiadására (50/2008 . (III. 14.) kormányrendelet), amely a háromelemű normatív támogatást szabályozza. A nagyobb önállóságot biztosító és nagyobb felelősséget jelentő intézmény i gazdálkodást segíti az állami felsőoktatási intézmények és a minisztérium hároméve s időszakra, 2007 . december 13-án megkötött fenntartói megállapodása . A felsőoktatás i intézmények központi költségvetési támogatása, a hároméves fenntartói megállapodá s keretében, két részből tevődik össze. Egyik részt az alaptámogatás képezi, a másik részét a változó támogatás adja, amely normatívákhoz kötött . A fenntartói megállapodás tartalmazza a felsőoktatási intézmény által meghatározott, hároméves id őszakra vállalt teljesítménykövetelményeket is . A teljesítménykövetelményeket az intézményfejlesztési terv alapján az oktatás, a kutatás, a gazdálkodás (pénzügyi egyensúly fenntartása, illetv e

1055 BUDAPEST SZALAY U. 10-1' _TEL: 795-4542 FAX 795-0206

megteremtése, kapacitások kihasználtsága, az államilag támogatott hallgatói létszámon belül i részesedés megtartása) az irányítási, szervezeti hatékonyság, más hazai és külföld i felsőoktatási intézményekkel, továbbá társadalmi és gazdasági szerepl őkkel folytatott nemzetközi, regionális együttm űködés keretében, az adott területre jellemz ő mutatókkal kel l meghatározni . Az ehhez szükséges útmutatókat, ajánlásokat 2007-ben elkészítettük. 2008. márciusától a Felsőoktatási és Tudományos Tanács folyamatosan végzi a z intézményfejlesztési tervek megfelel őségi vizsgálatát, azok 3 éves megállapodásokkal val ó összhangját, a 3 éves (2007-2010 .) fenntartói megállapodások részét képező intézmény i teljesítménykövetelmények indikátorrendszerének elemzését, értékelését. A konvergencia programmal összefügg ő kormányzati feladatok részeként 2008-ba n elkészítettük a képzési feladatok önköltség számításának modelljét . Az intézményi gazdasági tanácsok a küls ő delegált és az intézmény által választott tagokkal beilleszkedtek az intézményekbe, és az autonómia részeként, bels ő kontrol l biztosításával segítik az egyetemek és főiskolák gazdálkodást . Az intézmények, mint az állami vagyon kezel ői nagyobb önállóságot kaptak a vagyongazdálkodásban és a vállalkozások alapításában, illetőleg vállalkozói tevékenységük b ővítésében. Törvényi szabályozással biztosítjuk a kincstári vagyon védelmét az intézményi szintű és a több intézmény közreműködésével létrehozható kockázatfedezeti alappal. Míg az intézmény i szintű garanciális elemek működnek, addig az intézményközi formáknak egyel őre csak a jog i keretei léteznek. Ugyancsak kormányzati feladatnak tekintettük a Bolognai Nyilatkozat aláírásából, a képzési szerkezet átalakításából következ ő feladatok végig vitelét és az európai közö s tagságból következő jogharmonizációs feladatok végrehajtását . A Bologna folyamat korább i lépéseit – a diplomák egyenértékűsége (2000 .), a kreditrendszer bevezetése (2003 .), diplomamelléklet kiadása (2004 .) – követő en a többciklusú képzésre történő átállás, az Európai Fels őoktatási Térségben végbement oktatási és képzésfejlesztési folyamatokka l összhangban, Magyarországon is megtörtént. Az alapképzési rendszer 2006 . szeptemberi teljessé válását követő en, megindult a mesterképzések kidolgozása is. A Magyar Felső oktatási Akkreditációs Bizottság támogat ó véleménye alapján, 2007 . tavaszáig mintegy 130 mesterszak képzési és kimenet i követelményei jelentek meg, 2009-re 237 mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeit adtuk ki, és ezek alapján a Magyar Fels ő oktatási Akkreditációs Bizottság 49 4 mesterképzési szakindítást támogatott. A képzési rendszerben egységes, osztatlan képzés 1 7 szakon folyik, amely csoport a 2009 . évi döntéssel az erdőmérnöki képzéssel b ővült. 2010 . januárjában 285 a létesített mesterszakok és 98 a létesített tanári szakképzettségek száma . Az alapképzés felfutása lehetőséget adott az új képzési rendszer els ő átfogó értékelésére. A Nemzeti Bologna Bizottság által, 2008 . februárjában elfogadott felülvizsgálati terv szerint, a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságaitól beérkezett értékeléseket é s véleményeket összegezve, a fels őoktatás 2009 . tavaszán az országos testületek részvételével , országos konferencia keretében értékelte az új képzési rendszer els ő tapasztalatait . A résztvevők egyetértettek abban, hogy a többciklusú képzésre történ ő átállás – összhangban a bolognai folyamatban résztvevő országokban végbement oktatási és képzésfejlesztés i folyamatokkal – Magyarországon is megtörtént . Jelenleg Európa szerte a figyelem középpontjában, a képzés tartalmi és min őségi megvalósításával kapcsolatos kérdése k kerültek. Az Európai Képesítési Keretrendszer elfogadásával el ő ttünk álló feladat a Nemzet i Képesítési Keret megalkotása . Az elmúlt időszak fontos eseménye volt a Budapest–Bécs találkozó megszervezése, é s aktív szerep hárul ránk 2011 . első félévében az Európai Unió soros elnökségi feladatainak ellátásával . A többciklusú képzés bevezetésével egyidej űleg történt meg az OKJ

megújításával a 72 felsőfokú szakképzés dokumentumainak átdolgozása és kiadása . A munkaerő-piaci gyors változásaihoz igazodó szakirányú továbbképzések indítása intézményi hatáskörbe került . A felső oktatási törvény értelmében, az új képzési szerkezethez igazodott a 2007 . év i felvételi eljárás is . Az intézmények között az államilag támogatott keretszámokat nem a tárc a osztotta el. Az azonos szakra, képzési területre jelentkezők egységes rangsorolás alapján , középiskolai teljesítményük, az általuk meghatározott elbírálási sorrendben kerültek be a felsőoktatási intézményekbe . A kormány döntése alapján 2007-től az államilag támogatott létszámon belül n őtt a műszaki, természettudományos és informatikai területre felvehet ő létszám aránya, míg a munka-erőpiaci és társadalmi elvárásokkal összhangban csökkent a jogász, közgazdász , pedagógus, bölcsész, társadalomtudományi (kommunikációs) és agrár területre felvehet ők aránya. Egyidej űleg 12.500 főre nőtt a felsőfokú szakképzés beiskolázási keretszáma, amelyet a jelentkezések számának folyamatos növekedése ellenére sem sikerült betölteni . 2007-ben még a megszokott, 120+24-es pontozási rendszer szerint folyt a felvétel . A felvételi ponthatárok kiegyenlítődtek, ugyanazon szakon, az egyes intézmények között, a 2030 pontos különbségek megszűntek. Az új versenyhelyzetben, az államilag támogatot t helyekben az egyes intézmények térvesztése a jobban teljesítő tanulók intézményválasztása nyomán alakult ki. 2008-ban került bevezetésre a 400+80-as pontozási rendszer, ami nagyob b differenciálásra adott lehetőséget, csökkentette az azonos pontszámmal pályázók arányát, illetve növelte az érettségi, ezzel az általános műveltség súlyát . A felvételi eljárás során a jogszabályi el őírásoknak megfelelően többletpontot kaptak a hátrányos és halmozotta n hátrányos helyzetűek, a fogyatékossággal él ők és a gyermeküket nevelők. 2008-ban, a jelentkez ők közül a felvételi eljárásban 1 .340 fogyatékossággal él ő (1 .176-an felvett, 325-en a többletpontoknak köszönhet ően) ; 1 .133 gyermekét gondozó (1 .029 felvett, 223-an többletpontoknak köszönhet ően); 3 .949 hátrányos helyzetű (3 .420 felvett, 667 en a többletpontoknak köszönhetően) és 953 halmozottan hátrányos helyzet ű jelentkező (820 felvett, 279—es a többletpontoknak köszönhet ően) igényelte a többletpont lehet őségét . 2009-óta kerül sor a mesterképzés teljes kör ű indítására . Az oktatási és kulturáli s miniszter pályázat útján határozta meg a mesterképzésre felvehet ő hallgatói létszám intézmények közti elosztását. A 2008. decemberében megjelent felvételi tájékoztató közel 30 0 mesterszakra, a kormány által jóváhagyott 21 .700 fős államilag támogatott keretre hirdetett felvételt 2009-re. A két évvel korábbi tájékoztatási kötelezettség megtartásával, a felvételi jogszabál y szerint, az alábbi változásokkal számolunk : •

•

•

•

A 2010 . évi felvételi eljárást fogja érinteni az a minőséget növel ő intézkedés, amely értelmében a felsőoktatási intézmények a 160 pontos bejutási minimum 200 pontr a emelését kezdeményezték; 2011-től a közoktatás területén csökken azoknak a tárgyaknak a köre, amelyb ől emeltszintű érettségit szerveznek. Az érettségi vizsgatárgyak meghatározott körét lehe t csak figyelembe venni a felvételi eljárás során; 2011-ben az emelt szint ű érettségi preferálása érdekében a többletpontok változnak. Az emelt szintű érettségi 40 többletpontja megmarad, a többi jogcímen kevesebb többletpontot lehet majd kapni ; 2012-től a felső oktatásba való bejutás új követelménye lesz egy természettudományo s tantárgy kötelező beszámítása a tanulmányi (hozott) pontokba ;

• A felsőfokú szakképzésre jelentkez ők esetében a bekerülés minimális értéke változatlanul 140 pont . A hallgatók és oktatók Európán belüli és nemzetközi mobilitása az európa i felsőoktatási kultúra lényeges részévé vált . Jogszabályok rendezik a vízumok, tartózkodási é s munkavállalási engedély kérdéseit. Nem magyar állampolgárok tanulmányi célú tartózkodás i engedélyt kaphatnak fels őoktatási intézmény nappali tagozatán történ ő tanulmányok során, illetve a fels őoktatási intézmény által szervezett el őkészítő (nyelvi) képzésben. A fels őoktatási törvény meghatározza az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból, illetve a szabad mozgás é s tartózkodás jogával rendelkez ő személyek fels őoktatásba való bejutásának és tanulmányai k támogatásának kérdéseit . A nemzetközi vonatkozású rendelkezések szabályozzák a külföld i felsőoktatási intézmények magyarországi, a magyar fels ő oktatási intézmények külföld i működését és a nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányait . A nemzetközi vonatkozású rendelkezések szabályozzák a közös képzés kereteit . A feltételek együttes fennállása esetén folytathat a magyar és külföldi intézmény közös oklevelet eredményez ő képzést. A mobilitást, a képesítések elismerését segítő eszközök a tanulmányo k Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) szerinti szervezése és az oklevél–melléklet kiadása . A magyar hallgatók külföldi tanulmányai választásáról fontos szempont a megélhetés i lehetőségek biztosítása . A rendelkezések közül segítséget nyújt a hallgatói hitel, amelyet valamely EGT államban, államilag elismert fels ő oktatási intézményben, oklevél megszerzésére irányuló képzésben vehet igénybe a magyar állampolgár . Ugyancsak igényb e veheti a hallgatói hitelt a három hónapot meghaladó, magyarországi tartózkodásra jogosult é s a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez ő külföldi hallgató is . Ha az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató valamely EGT-államban olyan részképzésben vesz részt, amely tanulmányai a hazai fels őoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére attól az intézményt ől, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjat kaphat . A hallgató akkor jogosult az ösztöndíjra, ha tanulmányait a felsőoktatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg . Alapképzésben akko r kaphat ösztöndíjat a hallgató, ha az összegyűjtendő kreditek 60 %–át már teljesítette , megszerezte . A felsőoktatás rendszerváltás utáni mennyiségi növekedése társadalmilag fontos é s szükséges változás volt . Ez az expanzív szakasz lezárult, egyre határozottabban a min ő ségi fejlesztésre kell összpontosítani. Ez nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy fels őoktatási intézmények a nemzetközi versenyben helyt álljanak, az általuk kiadott diplomák munkaerőpiaci értéke, kutatási teljesítményük javuljon, és így eredményesen járuljanak hozzá a magya r társadalom fejl ődéséhez . A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Fels őoktatási és Tudományos Tanács és a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke közös állásfoglalásban, a testületek nevében vállalták a kutatóegyetemi min ősítés feltételeinek kidolgozását . A jogosultsági kritériumokat, illetve a z elvégzendő tevékenységek tételes felsorolását a pályázati kiírás tartalmazta . A pályázat meghirdetésére 2009 . negyedik negyedévében került sor . A Kormány, minősítés alapján, „kutatóegyetem” min ősítést adományoz 3 évr e azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek az egyetemmé válás jogszabályba n rögzített feltételein túlmen ően további min őségi kritériumoknak is megfelelnek . A „kutatóegyetem” minősítés folyamatosan vagy megszakításokkal, több alkalommal i s elnyerhető. A „kutatóegyetem” minősítést pályázat útján azok az egyetemek nyerhetik el , amelyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek :

• • • •

a folyamatos, stratégiai jelleg ű (alap)kutatás a fels őoktatási intézmény és szervezet i egységei mű ködésének meghatározó részét képezi ; jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végeznek , amelynek eredményeit az oktatásba közvetítik ; a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, ezen belül i s kiemelked ő teljesítményt nyújtanak a doktori képzés területén ; mind a kutatás, mind a képzés területén széleskör ű nemzetközi együttműködésekkel rendelkeznek .

„A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságo s Magyarországért 2006-2010 .” című dokumentum „Új Magyarország Program — Fejlesztő Állam” című fejezetében foglaltak, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Ter v elfogadásáról szóló 1103/2006. (X. 30.) kormányhatározat alapján, kidolgozott Társadalm i Megújulás Operatív program (TÁMOP) és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) felső oktatási prioritásai és intézkedései, illetve az intézkedések keretébe n megvalósuló konstrukciók akciótervei alapján kiírásra kerültek a 2007-2008-as id őszak pályázatai, továbbá megkezdő dött a 2009—2010 . évi akciótervek tervezése . Az ÚMFT felsőoktatási projektjei : • TÁMOP 4.1 .1 . Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a fels őoktatásban • (pályakövetés, vezetői információs rendszerek, minőségfejlesztés stb .); • TÁMOP 4.1 .2 . A tartalomképzés, képzők képzése; • TÁMOP 4.1 .2 . B pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózato k kialakítása ; • TÁMOP 4.1 .2. C képz ők képzése, különös tekintettel a matematikai , természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) képzésekre és azo k fejlesztésére ; • TÁMOP 4 .1 .3 . (kiemelt projekt) a felsőoktatási szolgáltatások rendszer szint ű fejlesztése; • TÁMOP 4.1 .4. (kiemelt projekt) minőségfejlesztés a felsőoktatásban; • TÁMOP 4.2.1 . a tudáshasznosulást, tudástranszfert segít ő eszköz-, é s feltételrendszer kialakítása ; • TÁMOP 4.2 .2. innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatási g terjedő projektjeinek támogatása; • TÁMOP 4 .2.3 . a tudományos eredmények elismerése és disszeminációja ; • TÁMOP 4 .2.4 . (kiemelt projekt) Nemzeti Kiválóság Program ; • TÁMOP 4.2.5 . (kiemelt projekt) elektronikus tartalomfejlesztés és szolgáltatás ; • TIOP 1 .3 .1 . a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szüksége s infrastruktúra fejlesztése ; • TIOP 1 .3.2.—KMOP 4 .2.1/A 2 : információ-menedzsment a fels őoktatásban ; • KMOP 4 .2.1/B a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szüksége s infrastruktúra fejlesztése .

KÖZOKTATÁS (Kormányprogram 22-25 .o . )

Ami a közoktatást illeti, az általános iskola legfontosabb feladata az alapkészsége k elsajátítása . Ezért az 1—6 . évfolyamon alapvető szerepet kap a képességfejlesztés, a differenciált, az életkori sajátosságokra is figyelemmel lév ő oktatási módszerek elterjesztése .

Tovább csökkentjük a gyerekek felesleges lexikális ismeretekkel való terhelését . Megnöveljük a nem szakrendszerű oktatás idejét az 5-6 . évfolyamon . A Kormány 2006. szeptemberében a Nemzeti alaptanterv 2003 . évi módosításá t követ ő felmenő rendszerű bevezetés tapasztalataira és a szakmai szervezetek (OKNT) véleményére is támaszkodva úgy döntött, hogy a Nemzeti alaptantervet egyrészt számo s ponton kiegészíti (gazdasági ismeretek, fogyasztóvédelmi ismeretek, fenntarthatóságra nevelés, stb.) továbbá az Európai Unió ajánlásának megfelelőn beépíti az élethosszig tart ó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák rendszerét a jogszabályba . A felülvizsgálattal összhangban az egyes műveltségterületeken is történtek tovább i korszerűsítési lépések, így épp az 1-6 . évfolyamok vonatkozásában a Matematika, az Ember a természetben, a Művészetek műveltségterület fejlesztési feladatai is részben változtak , igazítottuk őket az életkori sajátosságokhoz . A nem szakrendszerű oktatás a 2008/2009. tanévben került bevezetése az 5 . évfolyamokon, majd azt követően a hatodik évfolyamokra is kiterjesztésre került . Az iskolák felkészülésére a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján 5 év állt rendelkezésre . A tárca módszertani segédlettel, szakmai leírással, kerettantervvel, projektgy űjteménnyel segítette az iskolák felkészülését, de az OFI bevonásával országos konferenciákkal és a j ó gyakorlatok begy űjtésével is segítettük a felkészülési feladatokat . A közoktatásról szól ó törvény 2009 . évi módosítása során pontosításra került a szakrendszer ű és a nem szakrendszerű oktatás fogalma. Folytatjuk a Nemzeti alaptanterv felmen ő rendszerben történő bevezetését. Korszerűsíteni kívánjuk a természettudományos tárgyak oktatását . Megkezdjük a tankönyvjóváhagyás új rendjének bevezetését, annak megkönnyítése érdekében, hogy a diákok használható tudást szerezzenek . A Kormány által meghirdetett „Új tudás m űveltség mindenkinek” cselekvési progra m alapján a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 . (XII. 17.) kormányrendelet 2007 . évi módosításakor már külön fejezetben kerültek kiemelésr e a tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei . A kormányrendelet 2008 . évi módosítása ennek gyakorlati megvalósítását segítette : kiegészült egy olyan el őírással (3 . § (6) bekezdés), amely az első évfolyamra való felvétel szabályozásával a tanulók korai szelekcióját akadályozza . Az intézkedés a szegregáció ellen hat és ezzel csökkenti a hátrányos megkülönbözteté s lehetőségét. A kormányrendelet 2009 . évi módosítása során definiáltuk a Nemzeti alaptantervben a „kompetencia alapú tananyag” fogalmát is . Ezzel ösztönözzük a tanuló- é s tevékenységközpontú, differenciált módszerek alkalmazására épül ő , egyéni fejlesztésre i s alkalmas eszközrendszerek kifejlesztését . A Nemzeti alaptanterv 2003 . évi felülvizsgálatát és kiadását követően jelentős fejlesztéseket indítottunk a tartalmi szabályozás területén : • • • • • • •

Kerettanterv a szakiskolák számára ; Közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv ; Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás bevezet ő és kezdő szakaszára (1-4 . évfolyam) ; Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejleszt ő szakaszára (5-8 . évfolyam) ; Kerettanterv a gimnáziumok számára; Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12 . évfolyama számára ; Kerettanterv a szakiskolák 9-10 . évfolyama számára ;

• • • • •

Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszán (5–6 . évfolyam) foly ó nem szakrendszerű oktatás számára; Kerettanterv az egységes, iskolaotthonos, szakaszos (epochális) oktatáshoz ; Emelt szint ű magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia tantárgyi tehetséggondozás kerettanterve ; Kerettanterv a tanórán kívüli foglalkoztatást - napközit, iskolaotthont – is működtető általános iskolák – osztott és összevont osztályai – számára ; A kompetencia alapú oktatási program (pedagógiai rendszer) részét képező kerettantervek .

A fenti kerettanterveket 2009-ben CD-én megküldtük valamennyi az alap é s középfokú nevelési-oktatási intézmény, pedagógusképzést folytató fels őoktatási intézmény, valamint pedagógiai intézetek számára, annak érdekében, hogy a dokumentumokat és tovább i fejlesztéseikhez, a helyi pedagógiai program eredményes iskolai alkalmazásághoz szabado n felhasználhassák. A kerettantervek fejlesztését folytattuk a Hátrányos Helyzet ű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Kollégiumi Programja kerettantervének elkészítésével, valamint az egységes természettudományo s kerettantervvel a 7-12 . évfolyamokra. 2010-ben kiadásra kerül az el őrehozott szakiskola i képzésre vonatkozó kerettanterv is. A természettudományos közoktatás fejlesztésére nyilvánosan meghirdetett támogat ó programot dolgoztunk ki . Ennek alapján természettudományos eszközpályázat, laboratóriumfejlesztés történt, továbbá oktatási programcsomag készül a közoktatá s évfolyamaira . Az „Új tudás, műveltség mindenkinek” cselekvési program – az oktatás tartalm i fejlesztése vonatkozásában – az egységes tantárgyi rendszerbe integrált természettudományo s oktatás elterjesztését hangsúlyozta, amellyel a gyakorlati életben használhatóbbá kívánja tenn i az iskolai oktatást . A közoktatási szakterület koordinálásában 2008 októberében elkészült az egységes természettudomány típusú kerettanterv az Országos Köznevelési Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia delegált szakembereinek közrem űködésével . 2012-től a felsőoktatási felvételi eljárás során a tanulmányi (hozott) pontokba beszámít egy, a középfokú oktatásban legalább két évig tanult természettudományos tantárgy legutolsó két év végi eredménye, ezzel is ösztönözve a középiskolások érettségire, illetve felvételir e való természettudományos felkészülését . Megőrizzük, és a tapasztalatok birtokában továbbfejlesztjük és egyszerűsítjük a kétszintű érettségi rendszerét . A kétszintű érettségi vizsgarendszer 2005 óta m űködik Magyarországon. Az új rendszer bevezetésével először kerültek jogszabályba az érettség i vizsgák tartalmi követelményei . Ezáltal tanár, diák és szül ő számára egyaránt nyilvánossá é s ellenőrizhetővé vált, hogy mit és hogyan kérdeznek az érettségi vizsgán . A vizsgaszervezé s oldalán ennek következtében nem csak a szervezésben, hanem a vizsgatételek tartalmát tekintve is erősödött a standardizáció. Szakmailag jobb min őségű, a korábbinál lényegese n állandóbb követelményszintet támasztó feladatlapok születnek, amelyek a vizsgarendszert stabillá, a szereplők számára a korábbinál lényegesen kiszámíthatóbbá teszik . Az újszerű kompetencia-központú vizsgakövetelmények, azonnal hatással voltak a tanítás osztálytermi gyakorlatára. Szinte minden tantárgyban megjelentek az újszerű témák, módszerek, a készségfejlesztés napi gyakorlata (pl . forráselemzés, szövegértési gyakorlatok , problémamegoldás élet-közeli helyzetekben) . Bebizonyosodott, hogy a kimenet i vizsgakövetelmények minden más eszköznél hatásosabb szabályozó er őt képviselnek a közoktatás gyakorlatában .

A középiskolás tanulók és tanáraik egyre inkább megismerve az érettség i vizsgarendszer elemeit, mind jobban kihasználják az abban rejl ő, számukra kedvező lehetőségeket. A statisztikai adatok jól mutatják, hogyan n ő a rendszer kínálta új vizsgafajták kihasználtsága, hogyan élnek egyre inkább a középiskolai tanulók az el őrehozott vizsgák, a korábban érettségizettek az ismétl ő, a kiegészítő vagy a szintemel ő vizsgák lehetőségével . Az érettségi szinte kizárólagosan kiváltotta a felvételi vizsga szerepét . Az egyes vizsgatárgyakból elért eredmények a korábbi rendszerbeli teljesítményekhez képest statisztikailag bizonyíthatóan reálisabb képet nyújtanak a diákok felkészültségér ől, képességeiről, ugyanakkor a teljesítmények a fels őoktatási felvételin megfelelően differenciálnak is a felvételre jelentkez ők között . A standardizált rendszer stabi l követelményei egymással összemérhetőbb eredményeket és igazságosabb versenyt eredményeznek . 2010-től újabb szakok esetében lesz felvételi követelmény az emelt szint ű érettségi letétele : az általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvosi egységes, osztatlan képzé s esetén az érettségi pontot adó két tárgy közül legalább egy tárgyat emelt szint ű érettségi vizsgával kell teljesítenie a felvételiző diáknak. • Folytatjuk az idegennyelv-oktatás modernizációját, meg őrizzük és fejlesztjük az idegen nyelvi előkészítő évfolyamok rendszerét . 2010-re megteremtjük annak lehetőségét, hogy minden tanuló minden középiskolában alanyi jogon tanulhasson angolul, amely a világérintkezés alapvet ő nyelvi eszközévé vált . A nyelvi el őkészítő évfolyamok állami támogatását fenntartottuk, ennek is köszönhet ően a nyelvi előkészítő évfolyamok számána k bővítése és ezen képzési formában résztvev ő tanulók száma, ezáltal a tanulók idege n nyelvismerete is megn őtt. 2008 . és 2009 . során, az OKM az idegen nyelv oktatása területén több hiánypótl ó tanulmány, felmérés elkészítését támogatta. Ezek egyrészt adatokat biztosítanak a nemzetköz i adatszolgáltatásokhoz, másrészt segítséget nyújtanak az oktatáspolitikai döntése k előkészítéséhez . Az általános iskola 1-3 . évfolyamán folyó, nem kötelező, de a Nat szerint indítható idegen nyelvoktatásról 2009 nyarára elkészült tanulmány hiánypótló munka . A tanulók túlnyomó többsége angol vagy német nyelvet tanul, a más nyelvet tanulók arány a ehhez a két nyelvhez képest elenyésző. A nyelvválasztás és a nyelvtanulás korai kezdéséne k fő indoka a szülői/tanulói igény. A középfokú szakképző intézményekben (szakközépiskola és szakiskola) folyó idege n nyelvoktatás átfogó elemzése is hiánypótló munka. Nyilvánvalóvá teszi a szaknyelvi képzés , ami nagyban javítaná a végzett fiatalok munkaerő-piaci esélyeit és vonzóbbá tenne bizonyo s szakképesítéseket, csekély mérték ű jelenlétét a képzésben (9 . és 10. évfolyamon ninc s szaknyelv, a fels őbb évfolyamokon 28%-os arányban). A 2004/2005 tanévben a nyelvi előkészítő évfolyamot (NYEK) először választó diákok a 2008/2009-es tanév végén fejezték be tanulmányaikat, így most lehetett els ő ízben a képzést a kimenet oldaláról is mérni . A negyedik tanulmány a 2008 májusában érettségiz ő teljes populáció viszonylatában méri az idegen nyelvi érettségi eredményeket . A vizsgálatból megállapítható, hogy a közoktatásban folyó nyelvoktatásnak köszönhet ően a 18 éves korosztály közel fele „önálló nyelvhasználó"-nak min ősül (KER B 1 és B2 szint), ami az t jelenti, hogy az életében adódó, hétköznapi idegen-nyelvi helyzeteket képes megoldani , rendelkezik a megfelel ő kommunikatív kompetenciával. A tanulók 1%-át kivéve, a többi tanuló pedig elérte az alapszint ű nyelvhasználói szintet (A2) . Kiteljesítjük a közoktatás átfogó mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerét. A 2001-ben elindított országos kompetenciamérés rendszerének f őbb elemeit megtartva , jelentő s fejlesztéseket hajtottunk végre . Ezek alapját a közoktatásról szóló törvény 2006. évi módosítása alapozta meg. A törvénymódosítással törvénybe emeltük a közoktatási mérési

feladatokba a negyedik, hatodik, nyolcadik, tizedik évfolyamos mérést, rendelkeztünk a mérési eredmények nyilvánosságának biztosításáról, az Oktatási Hivatal, az iskolafenntartó é s az iskola pedagógusainak az adatok elemzéséhez kapcsolódó együttm űködéséről, tovább arról, hogy azon iskoláknak, amelyek jelent ősen alulteljesítenek a mérésben, fejlesztési terve t kell készítenie a hátrányok csökkentése érdekében . Megerősítettük az Oktatási Hivatal hatósági jogosítványait annak érdekében, hogy a mérésben alulteljesítők ellenőrzése is megvalósulhasson . A 2007 . évi, 2008 . évi, és a 2009 . évi költségvetésről szóló törvényben megteremtettük annak a fedezetét, hogy az iskolák fenntartói hozzájuthassanak olyan a kompetenciamérések adati alapján megítélhet ő állami támogatáshoz, amely révén a felzárkóztatáshoz igénybe vehető szakmai segítséget az álla m finanszírozhatta, az iskolák és a mérési szakért ők kölcsönösen segíthették egymás munkáját . Létrehoztuk a mérési azonosító rendszerét a közoktatási törvény módosításával , amelyet követően 2007-t ő l a mérésben résztvev ő tanulók mérési azonosítószámot kaptak , lehetővé válik az eredményeik longitudinális követése, s őt minden mérésben részt vett tanul ó és szüleik részére a számára saját mérési eredményei nyilvánosak és megtekinthetőek. Szoftverfejlesztést hatottunk létre annak érdekében, hogy az iskolák a mérésre jobban fel tudjanak készülni, továbbá korszer űsítettük az iskolai és fenntartói jelentés felületét é s tartalmát, így több adat értelmezésére van lehet őség. Mivel a mérések minőségbiztosítását is kiépítettük a mérési adatok hitelesebb képet adhatnak a közoktatásban zajló kompetenciafejlesztési folyamatok eredményér ől. Ösztönözzük a többcélú intézmények (gimnázium, szakközépiskola, szakiskol a feladatait ellátó iskolák) működését . A közoktatásról szólótörvény 33 . §-a rendelkezik a többcélú intézmények létesítésének lehet őségéről. A törvény e szabályozása könnyíten i kívánta az önkormányzati intézményfenntartást, mivel megváltoztatta az értelmező rendelkezések körében a közoktatási tevékenységekhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket , kibővítve azokat a szolgáltatásokat, amelyek közös szervezeti formában valósíthatók meg . A többcélú intézmények körének b ővítésével vált lehet ővé, az egységes óvodai és bölcs ődei nevelési feladatokat ellátó (a továbbiakban : egységes óvoda-bölcs őde) új típusú közoktatás i intézmény létesítésének szabályozása . A módosítás célja az önkormányzat mozgásterének növelése, és a gyermekek minél hamarabb történő óvodába lépésének elősegítése. Az intézmény a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben elláthat ó gyermekek közös neveléséhez hozható létre, els ő ízben a 2009 . évi nevelési évben indulhatott . Lehetővé vált, hogy amennyiben a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelés t és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követ ően az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint – tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történ ő felkészülés céljából. Átalakítjuk az állam, az iskolafenntartók teherviselésének arányát, a normatíváka t fokozatosan a képzés elismert költségeihez igazítjuk, egyszerűsítjük a normatív finanszírozás rendszerét. Az alapfokú művészeti oktatásra a min őségtől függő differenciált támogatás t biztosítunk . A közoktatás finanszírozása 2007. szeptember Hét megelőzően gyermekenkénti , fajlagos támogatás alapján került meghatározásra, s amennyiben az adott fenntartó a jogcímekben lévő feltételeket teljesíteni tudta, úgy igénybe vehette a támogatást . 2007 . szeptember 1-jétől az óvodai neveléshez, az iskolai oktatáshoz, illetve a szakképzés elméleti képzéséhez az ágazati törvényben meghatározott oktatásszervezési paraméterek szerint számított teljesítménymutató után jár normatív támogatás. A teljesítménymutató meghatározásánál az óvodai csoportokra, az iskolai évfolyamcsoportokr a meghatározott átlaglétszámok, az óvodai nevelési, iskolai tanítási és egyéb foglalkoztatás i időkeretek, a pedagógusok heti kötelező óraszáma vehet ő figyelembe .

2008 . szeptember 1-jétől e teljesítménymutató-alapú finanszírozás kiterjed az alapfokú művészetoktatásra, a kollégiumi, externátusi nevelésre, ellátásra, a napközis vag y tanulószobai foglalkozásra, illetve az iskolaotthonos nevelésre, oktatásra is . Az alapfokú művészetoktatás finanszírozásában 2007-ig nem volt különbség a min ősített és a ne m minősített intézmények között. 2007-t ől az intézmények megfelel ő színvonalának biztosítása érdekében minősítési eljárást folytattak le . Az intézmény min ősítése a kiegészít ő normatív hozzájárulásra való jogosultság feltételévé vált . A közoktatási törvény alapján az állam i kötelezettség-vállalás mértékét közvetít ő teljesítménymutató a fenntartóknak közvetle n mérlegelési lehet ő séget ad, irányt jelöl ki a helyi közoktatás-szervezési intézkedései k meghozatalához. E finanszírozási rendszer jobban illeszkedik az ágazat működési sajátosságaihoz abban az értelemben, hogy kiindulópontja a tanulócsoportra vonatkoz ó szabályozás. A közoktatásban települési szinten els ősorban a tanulócsoport szám határozza meg a költségeket, nem pedig a tanulólétszám. A tanulólétszám csökkenésének ninc s közvetlen finanszírozási következménye akkor, ha az intézményrendszert tudatosan formálj a a fenntartó . Felülvizsgáljuk a pedagógusok és a nem pedagógiai munkát végz ők foglalkoztatásának (kötelez ő óraszám, tanórán kívüli tevékenység, közalkalmazotti jogviszony) rendjét és szabályait, és azt a tanulókkal való egyéni és szabadid ős foglalkozás, a fejlesztő felkészítés érdekében módosítjuk . Erősítjük a pedagógusok jövedelmének a tényleges teljesítmény szerinti differenciálását. Fokozatosan növeljük az osztályfőnöki é s intézményvezetői pótlékot. Már a közoktatási törvény 2006 . évi módosítása újrafogalmazta és áttekinthet őbbé tette a pedagógusok sajátos munkaidejét, a heti teljes munkaid ő felosztását kötelez ő óraszámban ellátott feladatokra és kötelez ő óraszámon felül ellátott feladatokra. A kötelez ő óraszámban történő foglalkoztatás szabályait egységesítette, rendszerezte . A munkaidő hatékony kihasználása érdekében a korábban hatályos törvényi rendelkezésekhez képes t pontosabban fogalmazta meg a heti teljes munkaidő egy-egy részében ellátható tevékenységeket . Ezzel a törvénymódosítással került be a tanítási id őkeretre vonatkozó szabályozás a törvénybe, amely biztosította, hogy a pedagógus csak a ténylegesen teljesített többlettanítá s után részesüljön pluszdíjazásban (óradíjban) . Nagyobb teret kaptak a fenntartók é s intézményvezetők a kötelező óraszámba beszámítható, és a teljes munkaid ő további részébe n ellátandó feladatok újragondolásával az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodásra . A tanítási időkeretre vonatkozó szabályok módosításával ugyanis a fenntartó egyetértésével, az iskol a működésével kapcsolatos feladatokkal is lehet teljesíteni a heti kötelez ő óraszámot. A Magyar Köztársaság 2007 . évi költségvetésében elő irányzat került biztosításra teljesítménymotivációs alap címén, és ez a támogatás az ezt követ ő években is rendelkezésre állt. A teljesítménymotivációs alapból a szakmai elvárásoknak megfelel ő teljesítményértékelési rendszert m űködtet ő intézmények fenntartói igényelhettek támogatást . A támogatást pedig kizárólag a pedagógusok, és a közoktatási intézmény más alkalmazotta i egyszeri kereset-kiegészítésére lehetett fordítatni a teljesítményértékelési eredményei k alapján . A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény közoktatásra vonatkozó végrehajtás i rendelete pedig előírja, hogy a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészíté s megállapításakor előnyben kell részesíteni azt a pedagógust, aki kötelez ő órán túli munkaköri feladatok ellátásában (pl .: a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadid ő hasznos eltöltésének megszervezésében stb .) az átlagosnál nagyobb mértékben, heti rendszerességge l közreműködik .

Az osztályfő nöki feladatokat ellátók pótlékának megemelésére 2009-ben került sor , ekkortól biztosít a költségvetési törvény támogatást a pótlékemelés fedezetéhez . Az osztályfőnöki pótlék alsó határát a pótlékalap 30 %-áról 38 %-ára, fels ő határát pedig 60-áró l 100 %-ára növeltük. Ugyanez igaz egyébként a sajátos nevelési igény ű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozók gyógypedagógiai pótlékára is . Az intézményvezetői pótlék megemelésére a közalkalmazottak jogállásról szól ó törvény módosításával 2009-t ől nyílt lehetőség, amikor is a magasabb vezet ők pótlékának felső határát a törvény a pótlékalap 300 %-áról 500 %-ára emelte . A kistelepüléseken — ahol ez lehetséges — megőrizzük az általános iskolák als ó tagozatait . Az oktatási színvonal garanciájaként a kisiskolák a térség másik, telje s évfolyammal működő általános iskolájának tagintézményeiként m űködhetnek . A közlekedé s megkönnyítésére iskolabuszokkal segítjük, hogy a kisebb településeken él ő gyermekek i s korszerű tudást biztosító, modern intézményekben tanulhassanak. A rendszerváltást követően létrejött önkormányzatok szinte mindegyike működtetett óvodát és általános iskolát . Az önkormányzatok több mint 90%-a azonban község i önkormányzat, nagy részének a lakosságszáma nem éri el az ezer f őt. Az alacsony gyermeklétszámú kisiskolák fenntartása óriási terhet ró a kistelepülési önkormányzatokra . A Kormányzat az önkormányzati terhek csökkentése érdekében ösztönzi a társulások (többcél ú kistérségi társulás, intézményi társulás) létrehozását, mely a feladatok hatékonyabb é s célszerűbb ellátását biztosíthatja . Az ösztönző intézkedésekkel nem az intézmény telje s felszámolását sugallja a kormányzat, hanem a racionális közoktatás-szervezés lehetőségét, amely a kis gyermeklétszámú óvodák, iskolák tagintézménnyé válásával is megvalósítható. A tagintézménnyé válás nem jelenti az intézmény megszüntetését az adott településen, hisze n támogatásukkal éppen az óvodák, illetve az általános iskolai alsóbb évfolyamok települése n tartását szorgalmazzuk . A központi költségvetésben már közel 4 éve találhatók pénzügyi kedvezmények , amelyek ösztönzik a társulás létesítését és működését. Ezek az ösztönző kedvezmények a jelenlegi költségvetési törvényünkben és az egyes szaktörvényekben, így a közoktatásró l szóló törvényben is megtalálhatók. Az intézményfenntartó települési önkormányzatok a költségvetési törvény 3. számú mellékletében rendelkezésre álló közoktatási alap- é s kiegészítő normatív támogatásokat a törvényben meghatározottak szerint tudják igényb e venni az intézményben tanuló gyermekek, tanulók után . A költségvetési törvény 3 . számú melléklete alapján 1999-óta kiegészít ő támogatás jár az intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó községi gyermekek, tanulók után. A többcélú kistérségi társulások megjelenésével egyre több közoktatási intézmény i társulás alakul, több önkormányzat dönt intézmények átszervezésér ől, bezárásáról . A lakosság ugyanakkor elvárja az önkormányzatoktól, hogy gyermekeik biztonságos utaztatásána k feltételeiről gondoskodjanak . Erre jelenthet megoldást a Kormány közösségi busz programja , ennek keretében olyan buszokat szerezhetnek be a Társulások, amelyeken minden ülé s biztonsági övvel ellátott, a gyermekekkel kísér ő utazik az otthonuk és a közoktatás i intézmény között . A központi költségvetés 2005-ben 41 többcélú kistérségi társulásnál 53 db, 2006-ba n 23 többcélú kistérségi társulásnál 27 db, 2008-ban 37 többcélú kistérségi társulásnál 38 db , 2009-ben pedig 31 kistérségi társulásnál közösségi busz beszerzését támogatta . A 2005-2006 . évi közösségi busz pályázatok az ÖTM maradvány előirányzataiból valósultak meg, így a pályázati keret arra adott lehetőséget, hogy a hátrányos helyzet ű, illetve a leghátrányosabb helyzetű kistérségek jussanak e célra forráshoz . A 2008. évi költségvetési törvény 5 . sz. mellékletében külön előirányzatként szerepelt a leghátrányosabb, illetve hátrányos helyzet ű

kistérségben a közösségi busz beszerzésének támogatása . A többcélú kistérségi társuláso k ösztönz ő támogatása keretében a költségvetési törvény 8 . számú melléklete 2006-óta biztosí t normatív hozzáj árulást a gyermekek utaztatásához . Erősítjük a tizenkét évfolyamos, egységes pedagógiai programot megvalósító iskolá k elterjedését a kistérségi, illetve a települési iskolák közti együttm űködés, társulás, valamint az egységes iskolák támogatásával . Kiemelt figyelmet fordítunk a kistérségi közoktatás i együttműködésre, az intézményfenntartói társulás kistérségi formában történ ő megvalósulására . Ennek érdekében támogatjuk, hogy a kistérségi társulások vegyék át a fenntartói jogok gyakorlását. A Kormányzat az önkormányzati terhek csökkentése érdekében 2004 . óta ösztönzi az intézményi társulások létrehozását, mely a feladatok hatékonyabb és célszer űbb ellátását biztosíthatja. Mindezen intézkedések eredményeként láthatóan csökken az önkormányzat i intézményfenntartók száma, egyre több intézmény került nem csak intézményi társulás, hanem többcélú kistérségi társulás fenntartásába . Az országban jelenleg 174 db többcél ú kistérségi társulás van, ezek közül 52 tart fenn közoktatási feladatot ellátó intézményt, illetv e 33 tart fenn nevelési-oktatási intézményt . Az ösztönző támogatások racionális feladatellátásra sarkallják a társulásokat az átlaglétszám feltételek kikötésével, így az intézményi struktúrát és a pedagógusállományt is a gyermeklétszámhoz igazítják a társulás tagjai . Az alapfokú nevelés-oktatás megfelelő színvonalon történő biztosítása érdekében a jogszabályok lehet őséget adnak az önkormányzatoknak mikrotérségi társulások létrehozására, amelyben csak két vagy töb b önkormányzat köt megállapodást például közoktatási intézmény fenntartására . E mikrotérségi társulások által fenntartott intézmények struktúrája, nagysága területenként más és más, a z országban több formáció is kialakult, melyet els ősorban a településszerkezet, a lakosságszám , a gyermeklétszám befolyásol . Biztosítjuk, hogy a fogyatékkal él ő gyermekek, amennyiben állapotuk lehetővé teszi, kortársaikkal közösen tanulhassanak . Az integrált nevelés, oktatás jogszabályi feltételei már adottak voltak, így a hangsúly a befogadó intézmények felkészítésére, körének bővítésére, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók az egyéni tanulási igényekhez jobba n alkalmazkodó módszerek, eszközök biztosítására helyeződött . Ennek keretében többek között : • A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó intézmények fenntartó i részére a testi, érzékszervi fogyatékos tanulók részére szükséges speciális eszközö k beszerzéséhez pályázati úton biztosított támogatás (2007 : 613 millió forint) ; • A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai inklúziója helyzetének feltárására ; • A sajátos nevelési igényű tanulók középiskolai pályafutását segítő tanári munkát segítő, valamint az egyéni fejlesztés tervezését, megvalósítását segít ő, programok keretében a napi pedagógiai munkát segít őkiadványok kerültek kidolgozásra , közzétételre; • Az utazótanári szolgáltatás biztosításához személygépkocsik vásárlására két ízbe n (2007 . 2009) pályázhattak támogatásra az intézmények fenntartói ; • Az ÚMFT-ben két pályázati konstrukció kapcsolódott szorosan az együttneveléshez : Az „Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI) hálózata” és a „Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja” konstrukció . Regionális szinten létrehozzuk a kórház-iskolahálózatot, amely az állapotuknál fogv a súlyos betegségben szenved ők iskoláztatásának színtere lesz . Kistérségi programokka l segítjük a családokat az érintett tanulók felkészítésében. A kórház-iskolahálózat létesítéséne k megvalósultak a feltételei, hiszen lehető vé vált az ilyen típusú intézmény alapítása azáltal , hogy annak mind jogszabályi mind pénzügyi feltételei megteremt ődtek.

Megőrizzük az évfolyam-ismétlést korlátozó intézkedéseinket, preventí v programokkal törekszünk a lemorzsolódás megel őzésére . A Nemzeti alaptanterv 2007 . évi módosítása során megerősítettük azokat a tartalmi, pedagógiai elemeket az egye s fejezetekben, és a műveltségterületi vonatkozásokban is, amelyek a tanuló személye s fejlesztésére és egyéni adottságaihoz igazodó értékelésére helyezik a hangsúlyt . Meghatározásra került a Nemzeti alaptantervben a képesség-kibontakoztató felkészíté s fogalma és célrendszere, amely alapján a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból ered ő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének , tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez . A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzet ű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalm i kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lév ők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával . Folyamatosan fejlesztettük a szöveges értékelés támogató szoftvert annak érdekében , hogy az azt alkalmazó iskolák számára a legkorszer űbb támogató eszköz álljon rendelkezésre . A tárca által fejlesztett kerettantervek és oktatási programok esetében meger ősödött a fejleszt ő értékelés, és a szöveges értékelés jelent ősége. Az ÚMFT TÁMOP kereti között jelentős számban folynak azok a továbbképzések , amelyek a kompetenciaalapú oktatáshoz igazodva, a korszer ű tanulóértékelési módszere k elsajátítására helyezik a hangsúlyt. ESÉLYEGYENL ŐSÉG, ROMA INTEGRÁCIÓ (Kormányprogram 22-24. ; 67-68 . ; 70-71 .o . )

A magyar kormányzat az elmúlt években számos jogszabályi intézkedést hozott é s programot indított a halmozottan hátrányos helyzet ű és a roma gyermekek iskola i sikerességének a javítására, és a szegregáció megakadályozása érdekében . Az oktatási integrációs program bevezetése kapcsán nagyszabású pedagógia i megújulás kezdődött, melynek során 11 pedagógiai módszertani területen kerülte k kifejlesztésre a pedagógus alap- és továbbképzés számára programok . A modern pedagógiai módszertanok alkalmazását az integráló intézményekben dolgozó pedagógusok közül eddi g közel tízezren sajátították el a továbbképzéseken . 2013-ig további 15 .000 pedagógus szakmai módszertani továbbképzése valósul meg . Mára az általános iskolák egynegyede, és óvodák , középiskolák is bekapcsolódtak a módszertani alapú programba ; összesen 1600 közoktatás i intézmény vesz részt az integrációban . A módszertani alapú integrált oktatás javítja a tanulók iskolai eredményeit, ráadásul a z alkalmazott modern pedagógiai módszerek javítják a tanulók önértékelését, függetlenü l etnikai hovatartozásuktól . További hozadéka az integrációnak, hogy növeli a romá k társadalmi elfogadottságát a nem roma tanulók körében . A halmozottan hátrányos helyzet ű kisgyermekes családok terhein könnyít és az óvoda i nevelésbe való mihamarabbi bekapcsolódást segíti az óvodáztatási támogatás, amelyet évent e kétszer kap a család rászorultsági alapon a három, illetve négyéves óvodába beíratott gyerme k után. A támogatás feltétele, hogy a gyermek rendszeresen járjon óvodába . Az óvodáztatás i támogatás alapvető célja, hogy a jelenleg intézménybe nem járó leginkább rászorul ó gyermekek is bekerüljenek az óvodai nevelésbe, ezáltal kés őbb sikeresebb iskolai pályafutásban legyen részük, mint ami jelenleg számukra – óvodai nevelésben val ó rendszeres, folyamatos és lehetőleg minél hosszabb idej ű részvétel nélkül – prognosztizálható .

Az oktatási tárca 2005 szeptemberében indította el az Útravaló Ösztöndíjprogramot , melynek keretében folyamatosan mintegy 20 .000 tanuló fejlesztése és egyéni gondozás a valósul meg mentortanárok segítségével . Az Ösztöndíjprogram átfogó célja a hátrányo s helyzetű tanulók esélyegyenlőségének el ősegítése, a fiatalok továbbtanulásának, szakma, érettségi és diploma szerzési esélyeinek javítása, valamint a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása. Az Ösztöndíjprogram keretében m űködő 3 esélyegyenlőségi alprogramban való részvételre a diákok és mentoraik közösen pályázhatnak, s mindketten ösztöndíjban részesülnek. A szükséges jogszabály-változtatások, az iskolai integrációs támogatás bevezetése, valamint az ösztöndíjprogramok elindítása mellett kétségkívül a Nemzeti Fejlesztési Ter v jelentette a legnagyobb lehetőséget a célok elérésére . Ennek megfelel ően a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program keretein belül mintegy 7,7 milliárd forint állt rendelkezésre a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítására az oktatási rendszerben . A második NFT (Új Magyarország Fejlesztési Terv – UMFT (2007-2013 .)) keretébe n az oktatási esélyegyenlőség megteremtése érdekében jelent ős forrásigényű (közel 4OMrd Ft) célprogramok indulnak: • • • • • •

a szegregáció csökkentésére ; az óvodáztatás kiterjesztésére ; a magas fogyatékossá minősítési arány csökkentésére ; a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítására ; az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, valamint az SNI tanulók oktatási helyzetének javítására . Ennek keretében ismét sor kerül független szakért ők bevonásával végzett felülvizsgálatokra, a tervek szerint 200 0 tanulót érint a program.

A források nagyságrendjénél fontosabb azonban a multiplikáló hatásuk, amit a közoktatásban els őként bevezetett ún . esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika bevezetése tesz lehetővé, mindez további több száz Mrd Ft pályázati összeg elosztását az esélyegyenl őségre érzékeny szempontokhoz rendeli . Az ún . esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitikájával a központi és uniós közoktatás-fejlesztési forrásokhoz való hozzáférést kötelez őe n megalkotandó közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzéshez és kötelez ően végrehajtand ó intézkedési tervhez rendeli . Az esélyegyenl őség és a szegregációmentes oktatás számo n kérhető, monitorozható szempontként jelenik meg minden közoktatást érint ő pályázatban, a pályázatok kötelező mellékleteként pedig becsatolandó az esélyegyenl őségi szakértők által jóváhagyott közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv . A helyzetelemzés és intézkedési terv elkészítése során kiemelten fontos annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen, társulásban a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, é s a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása . A pályázatok értékelése során mind a helyzetelemzések szakszer űsége, mind a pályázato k esélyegyenlőségi relevanciája vizsgálatra kerül . Intézkedésünk implementációs hatásaként módosult az egyenl ő bánásmódról és a z esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003 . évi CXXV . törvény . A módosítás értelmében 2010. július 1-jétől minden településnek kötelező lesz esélyegyenl őségi programot írni . A helyi esélyegyenl ő ségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzet ű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetér ől, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelés e érdekében szükséges intézkedéseket . Esélyegyenlőségi szakértők véleményezik az esélyegyenlőségi programokat, az így megszülető vélemény a hazai, EU-s és nemzetközi

forrásokhoz való hozzáférés feltétele . A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérség i társulás az államháztartás alrendszereib ől, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetköz i megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelel ő, hatályos helyi esélyegyenl ő ségi programmal rendelkezik. Az egész életen át tartó tanulásról szóló stratégia az Oktatási Minisztérium és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közös előterjesztéseként az érintett tárcákkal, szakmai és társadalmi partnerekkel való széleskör ű egyeztetés eredményeként készült. A Kormány a stratégiát elfogadó határozatának (2212/2005 . (X.13.)) 4 . pontjában meghatározta, hogy kétévente a „Kormány számára el őrehaladási jelentésben kell számot adn i az egész életen át tartó tanulás stratégiájában megfogalmazott célok és feladato k megvalósításának helyzetéről”. Két évvel a stratégia elfogadása után, 2007-ben már készül t egy ilyen jelentés . A 2009-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), valamint a Szociális é s Munkaügyi Minisztérium (SzMM) együttműködésében – valamint az egész életen át tart ó tanulás megvalósításában érintett tárcák bevonásával – elkészült tájékoztató megírásakor töb b szempontot kellett figyelembe venni . Mivel a stratégia megvalósításáról rendelkez ő Kormányhatározat 1 . pontja kimondja, hogy 2013-ig a humánerőforrás átfogó fejlesztésének cselekvési vezérfonalát adja a stratégia; valamint a fejlesztéspolitika forrása els ődlegesen az EU strukturális alapjai, ezért a beszámoló külön alpontban nyújt betekintést a Nemzet i Fejlesztési Terv (NFT I . 2004-2006 .), valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMF T 2007-2013) vonatkozó célrendszereire, intézkedéseire . A beszámoló szintén külön alpontban , statisztikai adatok alátámasztásával fejti ki az egész életen át tartó tanulásban való részvéte l különböző aspektusait Magyarországon . A dokumentum legterjedelmesebb részében a beszámolási id őszakra vonatkozó intézkedéseket ismerteti az egész életen át tartó tanulás stratégiájának prioritásai mentén : 1 . Esélyteremtés, 2 . Oktatás, képzés és a munkaer őpiac kapcsolatának erősítése, 3. Új kormányzási módszerek, közpolitikai technikák, 4 . Az oktatás, képzés hatékonyságána k javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése, 5 . Az oktatás, képzés min őségének fejlesztése . Az intézkedések közül meghatározó fejlesztést jelentettek például az európai unió s források felhasználásával megvalósuló ún . közoktatási programcsomag-fejlesztés, melynek célja a magyar közoktatásban a kulcskompetenciák fejlesztésének biztosítása, a program egyszerre célozta az oktatás tartalmának és módszertanának átalakítását . KULTÚRA (Kormányprogram 58-60 .o. )

A kultúra területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal átalakítása, a Hivatal területi államigazgatási szerveinek (területi szervek) regionális koncentrációja megtörtént . (9. o.) A kulturális javak kivitelére vonatkozóan megvalósult az egyablakos (vám)ügyintézés . A Nemzeti Audiovizuális Archívum állománya a nyilvános könyvtárakban található úgynevezet t NAVA pontokon szabadon hozzáférhet ő minden könyvtárhasználó számára. A nemzeti könyvtárat fenntartottuk, működtettük, az Európai Uniós források segítségével szolgáltatásai t fejlesztjük . Külön hangsúlyt kapott a könyvtárban az elektronikus szolgáltatások fejlesztése , mind az információszolgáltatás terén : LIBINFO, mind a tartalomszolgáltatás terén : Magyar Elektronikus Könyvtár . A Nemzeti Könyvtári fejlesztések közül mind tartalmilag, min d országos jelentőségét illetően kiemelkedik a TAMOP 3 .2.4 . Tudásdepó Express nyerte s pályázat révén megvalósuló új könyvtári ellátási rendszer . A kultúra támogatási lehet őségei elsősorban az EU források és a magánt őke bevonásával bővíthetők. A kulturális infrastruktúra beruházásait, a közösségi terek felújításá t elsősorban az uniós források felhasználásával valósítjuk meg :

•

•

•

•

•

•

•

Közművelődési infrastruktúra fejlesztésre Uniós (TIOP) forrásokból minteg y 22 .000 .000 .000 Ft kerül felhasználásra az alábbi bontásban : o Agóra építésre : 13.600.000.000 Ft o Agóra Pólus építésre : 9.108.000.000 Ft A közművelődés tartalmi fejlesztésére a 2009 . évi TÁMOP 3 .2.3 . „Építő közösségek” címmel megjelent pályázatokon elnyert pénzek együttes összege : 4.611,9 M Ft; Hazánk – egyedülálló módon – az EU-s támogatások körében igen jelent ős ágazati kulturális fejlesztést valósít meg, a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében ; TÁMOP 3 .2.8 „Múzeumok mindenkinek program” – Múzeumok oktatási-képzés i szerepének erősítésére meghirdetett pályázaton 647 millió Ft szétosztására kerül t sor, melyb ől a Szabadtéri Néprajzi Múzeum által megvalósított központ i módszertani képzés mellett 37 muzeális intézmény részesült, a megvalósítá s folyamatban van . A projektek átfogó célja a kompetenciafejlesztő közoktatás, az egész életen át tartó tanulás, valamint a családi művelődés érdekében, újszerű múzeumpedagógiai megoldások és a múzeumok, közoktatási intézmények közötti együttműködések kialakítása . A pályázat 2010-ben is kiírásra került, 551 millió Ft os kerettel ; TÁMOP 3 .2.11 Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadid ős tevékenységeinek támogatására meghirdetett pályázat is komoly fejlesztés i lehetőségeket rejt a múzeumok számára, 4 milliárd Ft áll rendelkezésre a közgyűjtemények, művészeti és közművelődési intézmények, valamint az alapfokú művészetoktatási intézmények számára ; TIOP 1 .2.2 Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepéne k infrastrukturális erősítésére szolgáló pályázat átfogó célja a múzeumok oktatási képzési szerepének erősítéséhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtés e volt. Ennek során csoportfoglalkozásokra alkalmas, IKT infrastruktúrával felszerelt , korszerű oktatótermek, foglalkoztatók kialakítására, a m űkincsvagyon kiállítások formájában nem, vagy ritkán látható műtárgyállományhoz való hozzáféré s kiszélesítése érdekében tanulmányi- és látványraktárak létrehozására, valamint az élményszerű tanulást elősegítő, korszerű IKT infrastruktúrával felszerelt virtuáli s pontok kiépítésére nyílt lehetőség. 2008 ő szén 590 millió Ft-os keretből 19 nyerte s pályázat született, majd 2010-ben 890 millió Ft-os kerettel nyílt meg a pályázat, a beérkezett projektek értékelése folyamatban van; Az országos TÁMOP projektek koordinációja - A TÁMOP 3 .2.4./08/2 országo s fejlesztési tematikára épülő projektjeinek összehangolása két területen : o Országos olvasásfejleszt ő kampány : OPKM, OSZK-KI, IKSZ, megyei, városi és felsőoktatási kőnyvtárakkal közös feladatok megfogalmazása , valamint az Országos Széchenyi Könyvtár, a Pannon Egyetem Központ i Könyvtár és Levéltár, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár és a Miskolci Egyetem Könyvtárának : MOKKA –ODR összekapcsolásához kapcsolódó feladatok, EPA, HUMANUS, MATARKA cikkadatbázi s kialakítása és a szerz ő i jog által védett dokumentumok közös felületen keresztül történő szolgáltatásának létrehozása; o Digitalizáció TÁMOP 3.1 .1 . és TÁMOP 3 .1 .2. közoktatási konstrukciókban, a taneszköz digitalizációhoz kapcsolódó feladatok ellátása;

o Az Országos Széchenyi Könyvtár közgyűjtemények digitalizálására kifejlesztett egységes módszertanának beépítése a közoktatási terüle t fejlesztési mechanizmusába ; o DC-NET Európai Uniós Projekt, 8 tagország részvételével, 2 éves id őtartam . Cél : e-infrastruktúra szolgáltatók és a közgyűjtemények közötti kapcsola t kiépítése, a módszertan kidolgozása és elterjesztése, a tartós meg őrzés elősegítése a megfelelő infrastruktúra biztosításával . • TÁMOP 3 .2.4./09/1 „Tudásdepó-Expressz” A könyvtári hálózat nem formális é s informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében . A pályázati támogatással elérni kívánt részcélok : o a helyi képzési és tanulási szükségletekre alapuló könyvtári szolgáltatáso k fejlesztése; o a térségi és helyi szinteken őrzött dokumentumok bekerülése az egysége országos lel őhely-nyilvántartásba ; o a könyvtári online szolgáltatások távoli, 24 órás elérhetősége lehetővé váljon ; o a kulturális, közhasznú és helyi digitális tartalmak hozzáférhetővé váljanak ; o az elektronikus könyvtári felületek kielégítsék a felhasználói igényeket – támogassák az egyes felhasználói csoportok tanulási és egyéb információszerzési szükségleteit ; o a könyvtárak teljesítménymutatókkal alátámasztott minőségi szolgáltatásoka t nyújtsanak a felhasználóknak ; o a könyvtári dolgozók felkészültek legyenek a korszer ű bb szolgáltatások ellátására, a megújult szolgáltatói rendszer kezelésére . Forrás : 3,25 Mrd Ft. • TÁMOP 3.2.11 ./10 Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli é s szabadidős tevékenységeinek támogatása pályázati konstrukció pályázatta l kapcsolatos teend ők. A konstrukció célja a közoktatásban résztvevő gyerekek é s tanulók óvodai nevelésének és a tanórai és tanórán kívüli és szabadid ős nem formális és informális nevelésének és oktatásának támogatása, kulturáli s érzékenységet, kreativitást és egészségtudatosságot, egészséges életmó d kialakítását fejlesztő szabadidős tevékenységek megvalósításával, a nevelési oktatási és kulturális intézmények hosszú távú együttműködésében, helyi é s országos szinten . Forrás : 4 Mrd Ft . • TIOP 1 .3 .4./10 Regionális Tudástárak célja a regionális információellátás a helyi felsőoktatási, tudományos szak- és megyei nagykönyvtárakra épül, amelye k azonban eddig kevéssé tudtak összehangolni szakmai tevékenységeiket é s szolgáltatásaikat . Forrás : 1 Mrd Ft. • Elektronikus iratok archiválása — az elektronikus-levéltár létrehozása : Az NFT2 Elektronikus Kormányzat Operatív Programjának (EKOP) projekt megvalósítás a folyamatban van. Az Országgyűlés 2008 . december 8-án fogadta el az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008 . évi XCIX. törvényt . A törvény megalkotásának céljai között szerepelt, hogy pótolja az ágazati szabályozás hiányát az előadó-művészeti területen, átlátható és kiszámítható finanszírozást biztosítson a színházak, táncegyüttesek és zenekarok, énekkarok számára, valamint javítson a művészek munkajogi helyzetén. 2010-től e törvény alapján történik az el őadó-művészeti szervezetek központi költségvetési támogatásának elosztása . A törvény alapján megkezdte működését a z Előadó-mű vészeti Iroda, mely az el őadó-művészeti szervezetek regisztrációját végzi . 2009 .

július 23-án felállt az Előadó-művészeti Tanács, mely a kulturális miniszter 22 tagú döntés előkészítő, javaslattev ő szakmai testülete, jelent ős jogosítványokkal, így többek között a pályázat útján biztosítható támogatásokra történő javaslattétellel. Fontos elem, hogy társaság i adókedvezményben részesülnek azok a társaságok, melyek a regisztrált el őadó-művészet i szervezeteket támogatják. A színházak, zenekarok, tánc-és balett együttesek, énekkarok éve s jegybevételük 80%-áig fogadhatnak ilyen jellegű támogatást, amelyet az Európai Bizottság a z N/464/2009 . számú határozatával 2015-ig hagyott jóvá . A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008 . évi CV. törvény rendelkezései nyomán, módosítottuk a muzeális intézményekr ő l, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997 . évi CXL . törvényt . Igy került a törvénybe új szabályozásként a 95/B §, amelyben meghatároztuk a közintézetként besorolt intézményeket . Ennek következtében meghatároztuk a szakfeladat rendet, ezek pedig az intézmények új alapító okirataiban is megjelennek. Jelenleg folyik a közintézet közgy űjtemény megvalósítás i és teljesítménytervéhez szükséges kiemelt szakmai mutatókról szóló OKM rendele t tervezetének megalkotása, amely szintén e folyamat szerves részét képezi . Folytatjuk a közkultúrát támogató programokat, az Alfa, a PANKKK, a Tengertánc, a Közkincs programot . A kulturális turizmus fejlesztésével b ő vítjük a régiók, kistérségek , települések kultúrára fordítható forrásait : •

•

A közkultúra fejlesztésére meghirdetett programokat — PANKKK, Tengertánc , Közkincs — folyamatosan pályázati támogatásokkal segítettük. Az elmúlt négy évben meghirdetett fejlesztési programok eredményei: o a PANKKK program keretében 2006—2010 . között összesen 4 .79.422 ezer F t került szétosztásra 672 pályázó között . o a Tengertánc program keretében 2006-2010 . között összesen 5 .25.400 ezer F t került szétosztásra 837 pályázó között . o a Közkincs program keretében 2006-2010 . között összesen 6 .49.550 ezer F t került szétosztásra 531 pályázó között . o a Közkincs HITEL program keretében 2006-2010 . között 3 .89.870 ezer F t támogatás került folyósításra 186 pályázó részére . A támogatások hatására összesen 3 .414 millió Ft értékben valósultak meg beruházások 2006-tó l kezdődően . o a helyi önkormányzatok érdekeltségnövelő támogatása keretében 2006-2010 . között összesen 974 .200 ezer Ft került szétosztásra összesen 1 687 önkormányzat részére . Az Alfa program keretében a vidéki múzeumok a 2004-óta működő pályázat keretében több mint 1,6 Md Ft támogatási összeget használhattak fel, enne k köszönhetően 2009 őszére 60 megújult, a látogatói igények szerint kialakított tárla t fogadja az érdeklődőket országszerte, 13 intézményben bővültek a látogatóbarát funkciók, illetve részben megújulhatott 4 szabadtéri gy űjtemény. A 2009-be n támogatást nyert pályázatok eredményeként 8 múzeumban újulhat meg az állandó kiállítás (vagy folytatódhat a már megkezdett fejlesztés), 3 intézménybe n megkezdődhetnek az előkészítő munkák, 2 múzeum pedig megújult foglalkoztatóva l teheti élvezetesebbé a múzeumi időtöltést .

Az állományvédelmi program a Néprajzi Múzeum koordinálásával 2004 . áprilisától az Alfa program részévé vált. A minisztérium a program költségeit más keretekb ől kiegészítette , illetve a preventív műtárgyvédelmet beillesztette az Alfa program részeként készül ő kiállítások megvalósulásának feltételei közé . A tárca a 2003 . és 2009. között biztosított 440 millió Ft-ta l és az NKA ilyen célú pályázataival összességében több mint 500 millió Ft-ot fordított a

magyarországi múzeumok állományvédelmi feladataira . 2009-ben kiemelten a fényképgyűjtemények támogatása volt a cél, melyre 40 millió Ft állt rendelkezésre . A támogatásból 10 millió Ft-ot a megyei múzeumok között osztottak szét, 24 millió Ft-ot a z országos múzeumokra fordítottak, míg a fennmaradó 6 millió Ft a bizottság m űködésének kiadásait fedezte, amelyb ől többek között továbbképzéseket, kiadványokat finanszíroztak , valamint a program honlapját működtették . Az Alfa program részét képező, a gyűjtemények mobilitását és a nagy kiállításo k támogatását megcélzó fejlesztési irány is sikeresnek mondható . Ennek keretében az elmúlt években olyan, komoly nemzetközi és hazai sikert jelent ő , több százezres látogatószámot produkáló kiállításokra került sor, mint a Szépm űvészeti Múzeumban megrendezett „Va n Gogh Budapesten”, vagy „Monet és barátai” cím ű kiállítások, a Magyar Nemzeti Múzeu m Dzsingisz kán és öröksége című tárlata, vagy a Magyar Nemzeti Galéria Zichy Mihály életér ől szóló kiállítása . A kulturális turizmus fejlesztésével összhangban a tájházak infrastrukturális é s szakmai helyzetének javítására is sor került . 2006-ban, 2008-ban és 2009-ben három pályáza t is célzottan a tájházak körének fejlesztését célozta meg, amelyek összesen 202 millió Ft-o t szántak a tájházak látogatóbaráttá tételére . A konkrét támogatási célok úgy kerültek kialakításra, hogy komplex fejlesztések indulhassanak el, vagyis az épületek revitalizációja, a z enteriőrök, kiállítások szakmai fejlesztése és az egész életen át tartó informális tanulás t szolgáló programok kidolgozása egyaránt biztosított legyen . Az irodalmi emlékháza k felújítására 180 millió Ft-ot fordítottunk, illetve a m űszaki örökséget ő rző muzeális intézmények támogatására eddig 140 millió Ft-ot osztottunk szét, a pályázat kiírására idén i s sor kerül a közeljöv őben. Az országhatárokon belüli kulturális turizmus fejlesztése érdekében meghirdettük a Nagy Kultúra programot, amely diákoknak és kísérőiknek nyújt lehet őséget arra, hogy közgyűjtemények által biztosított programokon ismerjék meg Magyarország múzeumait , könyvtárait és levéltárait . A programra 2008-ban és 2009-ben összesen 400 millió Ft-o t fordítottunk, amiből közel 100 .000 diák látogathatta meg a programban részt vevő közgyűjteményeket . 2005-óta ítéljük oda a Kultúra Magyar Városa címet, eddig 14 település nyerte el, a forrásfelhasználás racionalizálásának érdekében pedig támogattuk a fesztiválregisztrációs- é s minősítési rendszer kialakítását és fenntartását . A megfelelő állami intézményekkel é s társadalmi szervezetekkel, gazdasági szerepl őkkel együttműködve vesz rész a terület a 2009. évi kulturális turizmus és az idei fesztiválturizmus évének megszervezésében é s lebonyolításában. A Márai Program elindításával a Nemzeti Kulturális Alap évi mintegy egy milliár d forintot fordít arra, hogy megközelítőleg 500 könyvtár gyűjteményét a klasszikus és kortár s szépirodalom, a gyermek- és ifjúsági m űvek, a tudományos és szakkönyvek, valamint a z ismeretterjesztő kiadványok és kézikönyvek beszerzésével fejleszthessék . A közkönyvtárak fejlesztése egyaránt magában foglalta a nyilvános könyvtárak és a kistelepülések könyvtári ellátásának korszer űsítését. Az információközvetít ő szolgáltatáso k révén a könyvtárak ma már infokommunikációs központokká váltak . A szolgáltatások minőségét az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) garantálja . Az OD R közvetítésével a legkisebb településeken is elérhet ők a könyvtári rendszer által nyújtot t információs szolgáltatások és a könyvtári dokumentumok . A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári feladatainak ellátásával, a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működésével a könyvtári stratégiának megfelel ően már több mint 1 .700 kistelepülésen elérhető k ezek a korszerű nyilvános könyvtári szolgáltatások .

A szellemi kulturális örökségmeg őrzés területén megkezdtük az UNESCO Egyezmén y a szellemi kulturális örökség védelmér ől szóló 2006 . évi XXXVIII . törvény végrehajtását . Létrejött a speciális örökségvédelmi terület feladatmegosztása (Nemzeti Bizottság , partnerintézményekkel megkötött megállapodások) ; létrejött és folyamatosan b ővül a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Jegyzéke, a mohácsi busójárás pedig Az emberisé g szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára is felkerült . Az épített környezettel kapcsolatos vállaláshoz : elkészült a világörökségről szóló törvény, melyet a Kormány 2009 . évben benyújtott a Magyar Országgy űlés elé. Folytatjuk a kultúra digitalizálásának megkezdett programjait, bővítjük a kulturáli s örökséghez és kortárs kultúrához való digitális hozzáférés esélyei . Az OKM támogatásából az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett és koordinált Digitális Képkönyvtá r fejlesztésével ma már 50 könyvtár 40 ezer képanyaga került közzétételre a világhálón, a gyűjtemény folyamatosan bővül. Az e-Archivum program továbbfejlesztése : Az e-Archivum az ezredforduló legjelentősebb levéltári beruházása volt, mely lehet ővé teszi, hogy a magya r közlevéltárak egységes szempontok szerint kialakított szoftver használatával elektronikusa n tartsák nyilván a levéltári anyagot . A Magyar Országos Levéltár a modernizáció keretébe n jelentősen növelte a levéltári anyaghoz történő hozzáférés lehet őségét. Digitalizált állomány a 2006 . évben 702 .266 felvétel volt, 2009. év végén pedig ez 2 .979.644 felvételre növekedett (2 4 %-os növekedés). A digitalizált állomány részben interneten, részben levéltári bels ő hálózaton, részben pedig elektronikus kiadványokon keresztül hozzáférhető. A levéltári anyagban történ ő kutatást 15 adatbázis segíti. A kulturális örökség digitális hozzáférését biztosító levéltári felületek: www.mol .gov.hu www.e-archivum.hu www.digitarchiv .hu www.archivnet .hu www.mol.gov.hu/digitalia 2008 . évben a Budapest F őváros Levéltára közreműködésével elkészült, és folyamatosan b ővül a magyarországi önkormányzati közlevéltárak digitális tartalmainak közös portálj a (www . archivportal .hu) . A kulturális örökség bemutatása, hírviv ő szerepe: kezdeményező szerepet vállalva valósult meg az Európai Örökség Cím kormányközi – majd kés őbb EU-s – együttműködés, melyne k keretében Magyarország négy címbirtokossal rendelkezik. A Reneszánsz Év 2008 . január 22-én, a Kultúra Napján kezd ődött és 2009 . január 22 én zárult . Az évad els ő felében Hunyadi Mátyás, a másodikban pedig a kortárs kultúra kerül t a középpontba. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium els ő körben 1,2 milliárd, másodi k körben több mint 900 milliós pályázataiból majdnem ezer közgyűjteményi, közművelődési fejlesztés valósul meg. Minden várakozást felülmúlt a vidék kulturális „reneszánszát ” elősegíteni hivatott Közkincs és Tengertánc programok sikere. Segítségükkel kulturáli s fejlesztések sorozatát indítottuk el az egész országban . A Közkincsben 320 mFt, a Tengertáncban pedig 210 mFt várt és talált gazdára. A Reneszánsz túrák pályázat 200 millió s keretéből 45 ezer iskolás diák kelt útra, hogy osztálykirándulással egybekötött múzeum i látogatásokon ismerkedjen meg a reneszánsz emlékhelyeinkkel . Százharmincnégy előadóművész és együttes kapott lehetőséget a lemezkiadásra – köztük els őlemezesek is . Nyolcvanöt település közterei lesznek gazdagabbak képz ő- és iparművészeti alkotásokkal, é s a 2008/2009-es esztendőben huszonkét színházi el őadás kerül színpadra a reneszánsz tematika jegyében. A hagyományos művészeti programok mellett, az informatikával, tudományo s technikai kultúrával, környezeti kultúrával, formatervezéssel, gasztronómiával foglalkozó,

eddig hazánkban nem tapasztalt komplexitású eseménysorozatra is sor került, amely a legnagyobb magyarországi fesztiválokon is megjelent, ezzel is támogatva a kulturáli s turizmust. Olyan rétegeket vont be a kulturális értékek világába, amelyek eddig nehezen vagy egyáltalán nem voltak elérhetőek. A Reneszánsz Év – 2008 . folyamán a különböz ő eseményeknek, programoknak és pályázatoknak köszönhetően közel 3 millió embert sikerül t megszólítani és megmozgatni . Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében megfelel ő költségvetési források hozzárendelésével segítjük az akadálymentesítést, amely a szűken vett épített környeze t mellett a szolgáltatásokhoz és információkhoz való egyenl ő hozzáférés lehetőségét is jelenti . Az uniós forrásokból fejlesztett könyvtári szolgáltatások esetén a támogatás feltétele volt minden esetben az egyenl ő esélyű hozzáférés fejlesztése a könyvtárhoz, a könyvtár i szolgáltatások igénybevételéhez . Emellett mind OKM, mind NKA pályázati támogatáso k révén segítettük a vakok és gyengén látók, a siketek és hallássérültek, stb . könyvtári ellátásá t és integrálását . A kultúrdiplomáciai célkit űzések körében a Kormány kiemelt kulturáli s rendezvényként tekint a németországi és a New York-i magyar kulturális évadra . 2006-2007ben került sor az „Ungarischer Akzent” címet visel ő németországi, illetve 2009-ben az „Extremely Hungary” névre hallgató New York-i és washingtoni magyar kulturális évadokra , amelyek a magyar kulturális diplomácia eddigi legambiciózusabb vállalkozásai voltak . A kulturális évadok számos közvetlen kooperációt generáltak, kulturális területeken is túlnyúl ó együttműködési lehetőségeket teremtettek . A programsorozatok új lökést, impulzust adtak a kétoldalú kulturális kapcsolataink fejlesztésének, elmélyítésének és szélesítésének . E rendezvénysorozatok révén a célországokban Magyarországról kialakult képet, benyomásoka t sikerült oly módon javítani, hogy ez a kapcsolatok más, gazdasági, turisztikai dimenzióinak i s új lendületet adhat . A „Sikeres európai nemzet – aktív külpolitika” cím alatt rögzíti a kormányprogram , hogy együttes kormányülések rendezésén és megtartásán keresztül is igyekszik a kormány a z alapvető külpolitikai prioritások érvényesítésére, illetve, hogy külpolitikánk egyik alapvető célja a magyar kultúra nemzetközi népszer űsítése, megismertetése . Az elmúlt évekbe n visszatérően került sor együttes kormányülésekre Románia, Szlovénia, Horvátország é s Ausztria kormányaival, az azokon született megállapodások és szándéknyilatkozatok számo s közös program megvalósítását tették lehet ő vé. 2004. április 1-jén lépett hatályba a mozgóképr ől szóló 2004. évi II . törvény ( a továbbiakban : Mktv.), amelynek els ődleges célja annak lehetővé tétele volt, hogy a megfelel ő jogi háttér és a szükséges erőforrások egyidejű biztosításával a magyar filmgyártás az egyr e fokozódó gazdasági és kulturális versenyben sikeresen helyt tudjon állni . Az újabb kormányzati szakaszban a támogatási program megújítása volt a fő feladat, mivel a törvény szabályozásával bevezetett támogatási rendszert az Európai Bizottság 2007 . december 31-i g hagyta jóvá, így szükség volt egy új, a korábbi program vívmányainak megtartására alkalmas, ugyanakkor a Bizottság elvárásainak megfelelő támogatási rendszer kidolgozására, illetve uniós engedélyeztetésére . A hosszú tárgyalássorozatot követően az Európai Bizottság 2008. június 16-á n N/202/2008 . számú döntésével hagyta jóvá a 2013 . decemberéig terjed ő 5 és fél évben hozzávetőlegesen (231 millió euró plusz 20%) 277 millió euró (kb . 65 Mrd Ft) összértékű, a közvetlen és a közvetett állami támogatások keretösszegét magába foglaló filmszakma i programot . Ennek köszönhet ő en nem állt le a hazai filmgyártási szektor b ővülése, a magánszektor sikeres bevonásának köszönhetően 2009-ben az adókedvezmény mértéke 6,9 Mrd Ft volt, amely meghaladta a 2007 . évi csúcsot (5,6 Mrd Ft) . A filmtörvény életben lépése óta tehát ennek a kedvezménynek köszönhet ő visszatérítés összege meghaladta a 20 Mrd Ft-

ot. Az Mktv . 8 . §-ában foglaltak szerint a szakmai önkormányzatisággal felruházott Magya r Mozgókép Közalapítvány végzi az állami költségvetésben meghatározott forrás elosztását . Az MMK garantált támogatást kap, hiszen először négy évre szóló szerz ődés rögzítette támogatását a 2007-2010 időszakra, amely meghosszabbításra került 2013-ig, növekv ő támogatási összegekkel, amely reményeink szerint biztosítani tudja a filmszakma számára a kiszámíthatóságot . Ennek köszönhetően 2013-ra a támogatása a 8 Mrd Ft-ot fogja elérni . 2008. februárjában sor került a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németország i Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti audiovizuális kapcsolatokról szóló Egyezmény aláírására, valamint 2009 decemberében kihirdetésre került a magyar-kanada i filmkoprodukciós egyezmény (294/2009 . (XII. 21 .) kormányrendelet), amelyek lehetővé teszik, hogy a partner országokkal élénkebbé váljanak a filmes kapcsolataink, jelentős mértékben megnövelhetik a két ország film el őállítóinak közreműködésével létrejövő filmalkotások számát, illetve az e filmalkotásokra szánt hazai források volumenét . HATÁRON TÚLI KAPCSOLATOK (Kormányprogram 81-82 .o . )

A határon túli kapcsolatok területén Magyarország és Szlovákia közötti konfliktu s felerő södése egészen a 2006 . júliusi szlovákiai választásokig vezethet ő vissza. A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma 2006-óta kiemelt figyelemmel kíséri, az un . nyelvtörvény szigorításával életbelépett új szabályozást és annak hatásait a magya r kisebbségre. A tárca érintett szakterületei folyamatosan monitorozzák az eseménye k alakulását. Fontos kiemelni, hogy a tárca munkatársai rendszeresen egyeztetnek a szlovákia i magyarság szakmai és politikai szervezeteivel, így a Szlovákiai Magyar Pedagógu s Szövetséggel is, mely együttműködésnek köszönhetően a szlovákiai magyar kisebbsé g álláspontját a tárca hiánytalanul és naprakészen képviseli a nemzetközi tárgyalásokon , egyeztetéseken . 2009 . elején, az egyre gyakoribb konfliktusok eredményeként, a magyar fé l kezdeményezte a Magyar- Szlovák Oktatási, Tudományos, Sport és Ifjúsági Vegyes Bizottsá g összehívását, melynek előkészítő ülésére 2009. február közepén került sor Pozsonyban . Az előkészítő ülésen a felek megállapodtak, hogy a VB összehívására tárgyév májusába n kerítenek sort, azonban erre novemberig, a szlovák fél id őhúzásának következében, ne m került sor. Az ülést követően, 2009 . februárjában levélben fordultunk szlovák kollegákhoz a magyar nyelv ű történelemtankönyvek ügyében, válasz azonban mindmáig nem érkezett . A Magyar- Szlovák Oktatási, Tudományos, Sport és Ifjúsági Vegyes Bizottság el őkészítő ülésén már felvetésre került ugyan, de meger ő sítésként ismét jelezte, hogy a magyar fél számára elfogadhatatlan a legújabb miniszteri rendelkezés a magyar nyelv ű történelemkönyvek visszavonásáról . Emlékeztetőül: a Szlovák Oktatási Minisztérium levette a rendelési listájáról a korábban már jóváhagyott magyar középiskolások számára íródott történelem tankönyveke t és helyettük új tankönyv nem készült, így a magyar középiskolások modern történelemköny v nélkül maradhattak volna . A Magyar- Szlovák Oktatási, Tudományos, Sport és Ifjúsági Vegyes Bizottság előkészítő ülése mellett 2009 júliusában sor került a Magyar – Szlovák Kisebbségi Vegye s Bizottság ülésére Budapesten, az OKM tisztségviselőinek részvételével, amelyen ismételte n szó esett a felvidéki magyar oktatás helyzetér ől, valamint az Oktatási, Tudományos, Sport és Ifjúsági Vegyes Bizottság összehívásáról, amelynek időpontjára a magyar fél javaslatot is tett. Erre reagálva a szlovák fél mind a plenáris ülésen, mind pedig az ülést követ ő négyszemközt i OM(Sk)-OKM közti egyeztetésen ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy intézkedik az ülé s összehívásáról. A szlovák minisztérium által megjelentetett pedagógiai és szervezési útmutat ó tartalmazta ugyan a magyar tannyelvű iskolák hivatalosan elismert versenyeit, azonban a z anyagilag is értékelt tantárgyversenyek listájában már egyetlen egy magyar nyelven

lebonyolított verseny sem szerepelt . 2009 . november 19-én Pozsonyban sor került a Szlová k Köztársaság és a Magyar Köztársaság Oktatási, Tudományos, Sport és Ifjúsági Vegye s Bizottság ülésére. A tárgyalások el őkészítése során a magyar fél ragaszkodott a két ország kisebbségi képviselőinek meghívásához, így a plenáris ülésen részt vett többek közt az SZMPSZ képviselője is. A tárgyalás során áttekintésre kerültek az elmúlt ülés ajánlásainak teljesülései illetve új ajánlásokat fogalmaztak meg . Megegyezés született az együttműködés folytatásáról a tanárképzésben é s továbbképzésben, a felsőoktatásban, valamint a magyarországi szlovák és szlovákiai magya r kisebbség anyanyelvi oktatásának további támogatásáról . A magyar fél kezdeményezésére a felek írásba foglalták az EU-s támogatásokhoz való egyenl ő hozzáférés garantálását a nemzetiségi, kisebbségi intézmények számára . Kiemelend ő, hogy minden erőfeszítésünk ellenére a szlovák fél rendszeresen elodázz a a közös egyeztetések megtartását, a megtartott bizottsági üléseken kizárólag általánosságban kíván foglalkozni a magyar kisebbséget hátrányosan érintő rendelkezésekkel, valamint rendszeresen elzárkózik a fent említett ügyek megnyugtató rendezése el ő l. A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma a 2004-es ukrajna i fordulat óta kiemelt figyelmet szentel az Ukrajnában végbemenő, oktatáspolitikát érintő eseményeknek . Sztaniszláv Nyikolájenkó 607 . számú rendelete illetve utódja, Ivan Vakarcsuk 33. sz. és 461 sz. rendeleteinek megjelenését követően az Oktatási és Kulturális Minisztérium levélben fordult az ukrán félhez a magyar nemzetiség ű diákokat hátrányosan érint ő rendelkezések ügyében . 2008 . június 25-i levelében felhívtuk az ukrán oktatási miniszter figyelmét a felmerül t problémákra s egyúttal szakmai egyeztetést kezdeményeztünk, melyre 2008 . július 16-án, Kijevben került sor . A tárgyalásokon a magyar fél kiemelte, hogy alapvetően fontosna k tartjuk, hogy hosszú távon biztosítsák a magyar tannyelv ű iskolák végz őseinek számára az esélyegyenl őséget az érettségi és Kárpátalja fels őoktatási intézményeibe történő felvételi vizsgák kapcsán. 2008 . július 31-én levelében a kijevi megbeszélésen elhangzottakat megerősítve kértük, hogy Ivan Vakarcsuk augusztus végéig adjon tájékoztatást a kárpátaljai magya r kisebbséget érint ő konkrét lépésekről. Ivan Vakarcsuk 2008 . szeptember 5-én kelt válaszlevelében kifejti, hogy az új rendszer illetve a tanterv semmiképp sem tör a magya r vagy más nemzetiségi kisebbség képviselőjének a teljes középiskolai képzettséget sajá t anyanyelvén történ ő elsajátításához való jogára és nem csökkenti a tantervek azon óraszámait melyek a magyar nyelv és irodalom oktatására vannak szánva . A Külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek és Emberi Jogok F őosztálya valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkársága közöse n fogalmazta meg az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsad ó Bizottságának Ukrajnáról szóló második jelentésében szerepl ő , Ukrajnát kisebbségi oktatáspolitikai ügyekben elmarasztaló bekezdéseit valamint megoldási javaslatait . Amelyne k alapján talán visszakozásra kényszerül Ukrajna egyes kérdésekben . Az eddigiekben tapasztalt elzárkózást követ ően pozitív fejleményként értékelend ő, hogy 2009 . decemberében az ukrán oktatási miniszter a nagykövetség útján jelezte tárgyalás i szándékát, valamint, hogy több enyhít ő intézkedés született az érettségi rendelet tekintetébe n is. EGYHÁZI KAPCSOLATOK (Kormányprogram 54.o. )

Az egyházi kapcsolattartás ügye a kormányprogram „Modern Köztársaság” cím ű fejezetének a harmadik bekezdésében szerepel : „A modern állam az egyének felelősségéne k erősítése mellett valódi szabadságot biztosít polgárainak . Hitüket, vallásukat, világnézetüket

„legszentebb” magánügyüknek tekinti, de az állam feladatának tartja, hogy minden polgár a háborítatlanul gyakorolhassa vallását, élhessen hitének, világnézeti meggy őződésének megfelelően, amennyiben más polgárok hasonló jogait és a törvényeket nem sérti . A Köztársaság kormánya tiszteletben tartja a lelkiismereti szabadságot, az emberek hitbél i meggyő ződését. Megkülönböztetés nélkül biztosítja a hitélet szabad gyakorlásának feltételei t és számít az egyházak erkölcsi, nevel ő, kulturális, oktatási és szociális tevékenységére . Az egyházi finanszírozás korszerűsítésével támogatja az egyházak részvételét az állam kötelez ő feladatainak ellátásában ." Bár a finanszírozás korszerűsítésének vállalt feladata a folyamatos tárgyalásokon nem jutott túl, a Kormányprogramban kit űzött többi célokat az egyház i kapcsolattartás területén maradéktalanul teljesítettük.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében megvalósuló, oktatást é s kultúrát érint ő fejlesztések : I. Az ÚMFT keretében a közoktatási fejlesztésekre 9 operatív programból (2 ágazati, 7 regionális) megközelítőleg 372 Mrd Ft áll rendelkezésre a 2007-2013-as id őszakban . •

•

•

általános iskola legfontosabb feladata az alapkészségek elsajátítása . Ezért az 1-6. évfolyamon alapvető szerepet kap a képességfejlesztés, a differenciált, az életkori sajátosságokra is figyelemmel lévő oktatási módszerek elterjesztése. Folytatjuk az információs és kommunikációs technológiák iskolai alkalmazását : Bővítjük a Sulinet Digitális Tudásbázis iskolai szerepét, erősíteni kívánjuk a digitális írástudás kultúráját, a multimédia kínálta lehet őségekkel támogatjuk az egyén i tanulási igényeket és lehetőségeket. Kiteljesítjük a közoktatás átfogó mérési, értékelési és min őségfejlesztési rendszerét. Az

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 3 . „Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek” c . prioritás 2007-2008 . évi akcióterve keretében az OKM közoktatási konstrukciói közül valamennyi előkészítése elindult, túlnyomó többségü k 2010. I. negyedév végéig meghirdetésre is került. A 2009-10-es akcióterv megvalósítása szintén folyamatban van. kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása célkit ű zésre a kétéves akcióterv 51 Mrd Ft támogatást allokál, amelyb ő l 2010. március közepéig 551 pályázónak közel 34,6 3 Mrd Ft értékű támogatás került megítélésre . A hatályba lépett szerződéssel rendelkez ő projektek száma 535 db, a leszerződött támogatási összeg 34,32 Mrd Ft . A forráso k nagyságrendjét és az érintett feladat-ellátási helyek számát tekintve a legjelent ősebb pályázat a TAMOP 3 .1.4 „Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben” . A pályázat segítségével a 2009-10-es tanévben 1300 feladat-ellátási helyen kezd ődött me g a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek elterjesztése, a pedagógusok módszertani kultúrájának a korszer űsítése, a tanulók képességeinek é s kulcskompetenciáinak fejlesztése . A pedagógiai kultúra korszerűsítését, az oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciáinak fejlesztését támogatja a pedagóguso k felsőfokú képzésére lehetőséget nyújtó TAMOP 3.1.5-09/A „Pedagógusképzések” c . kiírásra közel 800 pályázatot nyújtottak be, amelyek értékelése, illetve a támogatási szerz ődése k megkötése jelenleg is folyik . Az átfogó min őségmenedzsment kialakítására a közoktatásban 2

A

• Mrd Ft-os támogatási kerettel kiemelt projekt irányul, míg a diagnosztikai mérése k fejlesztése pályázatos formában valósul meg (kerete 0,56 Mrd Ft) . A 17,6 Mrd Ft-os támogatási összkerettel rendelkező Közoktatási rendszer hatékonyságána k javítása, újszerű megoldások és együttm űködések kialakítása című intézkedés keretében régiós szinten megkezd ődött a minőségi oktatás támogatását szolgáló regionális közoktatási koordinációs központok kialakítása, amelyre a TÁMOP 3 .2.2. „Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás” c . pályázat nyújtott lehet őséget, 3,3 Mrd Ft keretösszeggel . Az új tanulási formák és rendszerek fejlesztésére kiírt pályázatokra (TAMOP 3.2.1) 2,4 Mrd Ft került elkülönítésre . E pályázati konstrukciók egy része jelenleg is pályázható, illetve a támogatói hátteret biztosító kiemelt projekt megvalósítás alatt áll . • Biztosítjuk, hogy a fogyatékkal él ő gyermekek, amennyiben állapotuk lehet ővé teszi, kortársaikkal közösen tanulhassanak . A pályázati kiírások között különösen sikeresnek tekinthetőek Az eltérő oktatási igény ű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igény ű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás c . intézkedés alatt meghirdetett iskolai tehetséggondozást é s felzárkóztatást, valamint egy országos tehetségsegítő hálózat kialakítását célzó pályázato k (TAMOP 3 .4.3-08, TÁMOP 3 .4.4/B/08), amelyek támogatási kerete 2007-2008 . év i akciótervben 1,9 Mrd Ft . A közoktatás tartalmi megújulását kiegészíti a közoktatási intézményeknek az Európa i Regionális Fejlesztési Alapból történ ő infrastrukturális fejlesztése . A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 1 . „Az oktatási infrastruktúra fejlesztése” c. prioritása keretében kerül sor. A TIOP 1.1.2 „Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban” a megvalósítás szakaszában van (leszerz ődött támogatási összeg : 1,96 Mrd Ft). A 24 Mrd Ft-os támogatás i keretösszeggel meghirdetett TIOP 1 .1 .1/07 „A pedagógiai, módszertani reformot támogat ó informatikai infrastruktúra fejlesztése” c . pályázat révén az iskolák nagy része még ebben a tanévben hozzájuthat az igényelt IKT-eszközökhöz. A 2009-10 . évi akciótervi id őszakhoz tartozó újabb informatikai infrastruktúra fejlesztési pályázat (TIOP 1 .1 .1/09) a közoktatás i intézmények informatikai eszközellátottságának javítását célozza meg, els ősorban laptop beszerzés útján, a rendelkezésre álló 4,3 Mrd Ft erejéig (eddig 190 db pályázat érkezett be) . • Fellépünk az iskolai szegregációval szemben . 2007 szeptemberétől az iskolá k beiskolázási körzeteit úgy alakítjuk, hogy ne jöjjön létre szegregáció a halmozotta n hátrányos helyzetű gyermekek körében . Továbbfejlesztjük az antidiszkrimináció s jelzőrendszert, és az oktatási diszkrimináció felszámolása érdekében számítunk a civi l társadalom részvételére. A halmozottan hátrányos helyzet ű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése , esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban intézkedés alatti konstrukciók tekintetébe n 2010. március végéig 98 db pályázat számára 4,9 Mrd Ft támogatási összeg került megítélésre . Pl. a TAMOP 3.3.5/A „ Tanoda programok támogatása” című pályázat eredményeként 59 db támogatási szerződés aláírása történt meg, összesen 1,25 Mrd Ft támogatási összeggel . Közoktatási infrastruktúrafejlesztések az ÚMFT Regionális Operatív Programjai (ROP ) forrásaiból

•

Az elkövetkező években soha nem látott méretű iskolafelújítási programot valósítun k meg, melynek keretében 2013-ig 1000 iskolát korszer űsítünk és 300 iskola teljes rekonstrukciójára kerül sor. Korszerűsítjük az iskolák fűtési és világítási rendszerét, új tornatermeket, tanuszodákat építünk.

A hét régióban a 2007—2013-as id őszakban összesen 120,33 milliárd Ft áll rendelkezésre közoktatási intézmények fejlesztésére . A 2007/2008-as pályázatokon az alábbi tevékenysége k támogatására volt lehetőség: Közoktatási épületek akadálymentes felújítása, rekonstrukciója, b ővítése, modernizációja, többfunkcióssá és energiatakarékossá tétele . A versenyképes tudás megszerzése érdekében az intézmények eszközellátottságának javítása . Hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének é s oktatásának támogatása eszközellátottság és infrastrukturális fejleszté s megvalósításával . Egészséges és korszer ű tanulási feltételek megteremtése érdekében infrastrukturális é s eszközfejlesztés . A Váti Nonprofit Kft . 2010 . március 16-án megküldött legfrissebb státuszjelentése alapján a 353 támogatott projektből 347 db projekt támogatási szerz ő dése került megkötésre összesen 98,6 Mrd Ft támogatási összeggel . Így 2010 . február végéig összesen 71 db korszerű közoktatási intézmény kialakítására kerül t sor 14.622 .910.116 Ft uniós támogatással . A Közép-magyarországi régióban 34 db projektet fejeztek be 6.021.594.048 Ft támogatási összeggel, a konvergencia régiókban 3 7 db projekt valósult meg 8 .601 .316.068 Ft támogatással . A 347 db támogatási szerződéssel rendelkező projektből 290 db megvalósulása várható 2011 . június 15-ig. A megvalósításr a összesen 24 hónap áll rendelkezésre, így a teljes projektállomány zárása legkés ő bb 2012-ben várható . II. Az ÚMFT keretében a felsőoktatási fejlesztésekre 9 operatív programból (2 ágazati, 7 regionális) megközelítőleg 226,6 Mrd Ft áll rendelkezésre a 2007-2013-as id őszakban . A 2006-2010-es Kormányprogramban szerepl ő versenyképes, minőségi fels őoktatás megvalósulása érdekében számos fejlesztés történt az elmúlt években, figyelembe véve a kormányprogramban leírt egyes célok megvalósulását, úgy mint : • A kormány olyan rugalmas és koncentrált kutatóintézeti-felsőoktatási szerveződések létrejöttét ösztönzi, melyek az alapkutatások hivatásszer ű művelésén túl megfelelő keretet kínálnak hosszú távú programok, interdiszciplináris kutatások számára . • Támogatjuk a magyar kutató kapacitások — kutatók, csoportok, m űhelyek, iskolák, szervezeti egységek — bekapcsolódását a nemzetközi tudományos hálózatokba . Az E U források felhasználásával olyan kutató-képzési hálózatok kialakítására törekszünk, melyekben a kutatók száma eléri az eredményességhez szükséges ún . kritikus tömeget. Kiemelten támogatjuk az EU új alapkutatási programjában való részvételt. • A Kormány szükségesnek látja a tudományos, kutatás-fejlesztési és innováció s intézményi rendszer továbbfejlesztését annak érdekében, hogy növekedjen a z intézmények nemzetközi kiválósága és az üzleti hatékonysága . A 2007-2013-as időszakban a fels ő oktatás terén tervezett és már megvalósult tartalmi és infrastrukturális fejlesztésekre 226,6 Mrd Ft támogatás jut . A fejlesztések két ágazat i (TAMOP, TIOP) és hét regionális program (ROP-k) keretében valósulnak meg . A

támogatások szorosan kapcsolódnak a fels őoktatási reformhoz, a Bolognai Folyamatokhoz, é s elősegítik, valamint felgyorsítják a tudás alapú társadalom kialakulását. A terület tartalmi fejlesztését a Társadalmi Megújulás Operatív Program 4. „A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében” c. prioritása támogatja, amelyre a hét éves időszakban 135,1 Mrd Ft áll rendelkezésre . A prioritás fő célja a felsőoktatásban folyamatban lev ő reformok végrehajtásának támogatása , illetve felgyorsítása, különös tekintettel az EU Lisszaboni Stratégia átfogó célkit űzéseihez , mindenekel ő tt a tudásalapú gazdaság kiépítéséhez kapcsolódó tevékenységekre . A felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését a Társadalmi Infrastruktúr a Operatív Program 1 . „Oktatási infrastruktúra fejlesztése” c. prioritása támogatja, a felsőoktatás gazdasági és társadalmi igényekhez való alkalmazkodásához szükséges formális , nem-formális és informális oktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtésével és fejlesztésével, amelyre a 7 éves id őszakban 73,6 Mrd Ft támogatási összeg került betervezésre. Az infrastrukturális fejlesztések során megújulnak a fels őoktatási intézmények hallgatói-, oktatói-, kutató terei, eszközállománya és informatikai felszereltsége . Ennek keretében az operatív programok jelent ő s fejlesztéseket tesznek lehet ővé a pólusvárosok egyetemei, főiskolái, valamint a Közép-magyarországi régió jelentősebb fels őoktatási intézményei számára . A 2007-2008 -as akcióterv keretében valamennyi konstrukció (11) megjelent. Meghirdetett pályázatok kerete : TÁMOP 4: 26,19 Mrd Ft, TIOP 1 : 59,5 Mrd Ft . Megítélt támogatás kerete: TÁMOP 4: 23,1 Mrd Ft, TIOP 1 : 58,9 Mrd Ft . A 2009-2010 -es akciótervek keretében már 3 pályázat megjelent, további 4 pályázat a 2010. év második félévében fog megjelenni . Meghirdetett pályázatok kerete : TÁMOP 4: 32,2 Mrd Ft. Ugyancsak a felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését célozza meg a Regionáli s Operatív Programok közül a KMOP 4.2.1 Felsőoktatási kapacitások fejlesztése című konstrukció, mely a Közép-magyarországi régió fő iskoláinak és egyetemeine k infrastrukturális beruházásaira és eszközparkjainak megújítására irányul . A 2007-2010-es idő szakban összesen 15,20 Mrd Ft támogatás áll rendelkezésre kiemelt és pályázato s projektek megvalósítására . További kiemelt fels őoktatási fejlesztések a Közép Magyarország Operatív Programba n (KMOP) jelennek meg . A 2007-2013-as id őszakban a fels őoktatás tartalmi és infrastrukturális fejlesztéseire a KMOP-n belül 13,9 Mrd Ft támogatás áll rendelkezésre az alábbi kiemel t fejlesztések megvalósítására : • Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai fels őfokú zenei oktatás megújuló központj a Budapesten • Központi Fels őoktatási információs infrastruktúra fejlesztése (NIIFI ) • Regionális tudástranszfer Központ (Szent István Egyetem ) • A felső oktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra és IKT fejlesztése (TIOP 1 .3.1 ikerkonstrukciója) A 2007-2008-as ROP pályázat keretében 15 db intézmény nyert támogatást . Megítélt támogatás kerete : 11,68 Mrd Ft . III . Európai Uniós források felhasználásával megvalósuló kulturális fejlesztések

Az ÚMFT keretében a kulturális fejlesztésekre 10 operatív programból (2 ágazati, 7 regionális, és UMVP) megközelítőleg 292,9 Mrd Ft áll rendelkezésre a 2007-2013-a s időszakban . Kormányprogram 58 . oldal • Reálisan számot vetve az ország teherbírásával, a kultúra támogatási lehet őségei elsősorban az EUforrások és a magánt őke bevonásával b ővíthetők. A kulturális infrastruktúra beruházásait, a közösségi terek felújítását els ősorban az uniós forráso k felhasználásával valósíjuk meg.

Kulturális fejlesztések a TÁMOP-ban és a TIOP-ban 2007-2013 között a legszélesebb lakossági kört elér ő három intézményrendszer, a közművelődési intézmények, a könyvtárak és a múzeumok megújítására, átfog ó korszerűsítésére kerül sor. A 2007-2008 . évi akciótervben 123 nyertes projektre 7,811 Mr d Ft-nyi támogatást ítéltek meg . 2009-10-ben eddig 5 pályázat keretében 3,95 Mrd F t forrásra hirdettek pályázatot . A TIOP révén – szorosan a TÁMOP-ban megvalósuló szolgáltatásfejlesztésekhez igazodva – megújul az intézmények infrastruktúrája és felszereltsége, új, korszer ű közönségszolgálati terek jönnek létre, a lakosság széles köre számára elérhet ő informatikai hálózattal, a közönség számára is igénybe vehet ő számítógépekkel . 2007-2008-ban 52 projekt keretében 25,7 Mr d Ft támogatást nyertek el . 2009-10-ben 3 pályázatra 1,44 Mrd Ft került meghirdetésre . Kormányprogram 59 . oldal : • A kulturális turizmus fejlesztésével b ővítjük a régiók, kistérségek, települések kultúrára fordítható forrásait. • A történelmi, kulturális örökség bemutatása hírviv őnk világszerte, és a nemzeti egység megteremtésének is fontos eszköze . A Regionális Operatív Programok örökségturizmushoz kapcsolódó konstrukció i A TÁMOP és TIOP ágazati fejlesztéseihez hozzáadódnak a regionális operatív programokba n (ROP-ok) megvalósuló turisztikai és kulturális célú városrehabilitációs, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében támogatott kulturális vidékfejlesztést célz ó beruházások. Pályázatos konstrukciók A Regionális Operatív Programok prioritásai között a turisztikai és a településfejlesztési intézkedések nyújtanak lehet ő séget a kulturális intézmények, illetve az épített kulturáli s örökség fejlesztésére, mintegy 130 Mrd Ft összegben . Az egyes régiók kulturális értékeinek, építészeti és történelmi örökségének megőrzését, infrastrukturális fejlesztését, látogathatóvá tételét, tehát turisztikai vonzerejének növelését a turisztikai attrakciófejlesztést célzó pályázat i konstrukciók támogatják. Kiemelt projektek A Közép-magyarországi Régióban a Szépm űvészeti Múzeum, a Szentendrei Szabadtér i Néprajzi Múzeum, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Királyi kastély megújítása, Nyugat-Magyarországon a fert ődi Eszterházy kastély (Eszterháza Közép-Európai

Kulturális Központ, 1 . ütem). Észak-Magyarországon az edelényi L'Hullier-Cóburg kastél y (Kastélysziget kulturális-turisztikai központ, Edelény) fejlesztésére irányuló kiemelt projekte k révén, mintegy 30 milliárd Ft értékben . Kulturális fejlesztési lehetőségek az Úi Magyarország Vidékfejlesztési Programba n (ÚMVP) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III . prioritási tengelyének intézkedései („A turisztikai tevékenységek ösztönzése", „A vidéki örökség meg őrzése”, „Falufejlesztés és – megújítás”) keretében 2007-2013 között információink szerint 52,4 Mrd Ft áll rendelkezésre . Különleges fontossággal bír a tárca számára az Integrált Közösségi Szolgáltató Tere k megvalósítására irányuló intézkedés, kb. 27 Mrd Ft-os kerettel. Jelenleg a 810 beérkezett pályázat feldolgozása folyik (rangsorállítás) .

Budapest, 2010 . március 29 . Tisztelettel :