1929 XIV. ÉVFOLYAM. Mez~gazdasági Népoktatás. Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesületének Hivatalos Közlönye NETZ FERENC SZERKESZTÖ :

--Mez~gazdasági Népoktatás Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesületének Hivatalos Közlönye

1929 XIV. ÉVFOLYAM.

SZERKESZTÖ :

NETZ FERENC

KÖRÖSVIDÉK

RT

BÉKÉSCSABA

llezéigazdaságl :\' t'poklulás

TARTALOMJEOYZÉK: I. Általános közlemények.

Lapazám Olda l Lapszém Oldal

Új zászlóval régi céljaink felé. lrta: Netz Ferenc Az új népoktatási törvény. Netz {)gyosztályunk távozó főnöke. Netz Uj üeyosztalyfönökünk. Netz A jegyzök és a 8 osztályos elemi iskolai törvényjavalaL Neu. Szentívmyi Károly "nyolc osztályos" népiskolája. Neu FeJene A készülö népoktatási törvény indokolása Gr. Kicbelsber Kunó Az OMGE állásfoglalása a gazd. népoktatás kérdésében. -- Netz Szaktanítónöképzésröl --:- Gazdasági népoktatás. Szentiványi Károly Második es bcfejezö szavam a Szentíványi vitában, Netz Ferenc Az útépítők. Netz A gazdaUgi szaktanítónők képzéséről. Obingemé Czirmes J. Többtermelés-vcrsenytermelés. Radnóti J. A gRzd. népiskolák szerepe az alföldi homoki gazdálkodás átsz~rvezé~ében. Németh Béla A faluért. Netz -- -- Népünk gazdasági oktatása és a tanyák. Wintcr J. Aratáskor. Netz - Népünk ga7dasági oktatása és a tanyák. Gél.cr Lajos laisvármegye pusztuló g1zgasági értékei. Mlínarik Gy. Álmok valósága. Netz A gazdasági népiskolákróL Dr Temesváry Imre A gazdasági népiskola a virágknltusz szolgálatában. Patkó Olivér Egy kis tön·ényjavaslat. Netz A felsömezőgazd. iskolák és a tanitóképzés. Balázs B. Figyel;ünk és alkalmazkodjunk ! Krafcsik G.

l 2

l l

2 2

2 2

2

4

2

5

3

3 3 3

3 5 8

3 4

ll l

4 5

2 l

5

4

6

l

b

2

7

l

7 7

2 8

9

l

10

l

10

3

11

l

ll 12

4 l

U. Iskola, oktatás. A mezögazdasá&í szakoktatás alsó tagozata és jövöbeni kialakulása, Géber Lajos A n~olc oszt~yú elemi isk.ola és ll ~~luszövetség. Netz Mezogazdaság1 népoktatás es a polgár1tskola. TasFerenc Törvényjavaslat a taokötelezettség meghosszabbltásáról A~ önálló és a továbbképző iskolák tankönyvügye Idoszakos tanfolyamok az önálló és továbkképzö gazd. népiskoláknáL Neu Az iskolai _szertárak és gyűjtemények. Györfy G. -A gazd. oepoktatásnak a gazdasági élethez való alkal-- mazkodása A néptanítók gazdasági tanfolyamai Mit. ~rnak a. vidéki lapok az önálló gazd. népiskolákról A ftuk kéz1munka tanitása a l!azdlisági népiskolában. Timár István Gazdasági tanfolyamok tanítók és taaitónök részére Gazdasági és háztartási tanfolyam tanltónök részére. GaálMargit-----Takarékasságra nevelés. Dr Rádli Lajos Az énekta~l~s .é~ testgyakorlás szükségessége a l!aZ· dasag1 neptskolábao. Szembratovics János -A gazdasági irányú népoktatás keresztülvitele, tekintettel a 8 osztályos népiskolára (Alföldi Népmüvelés) A figyelem. Dr Rádli Lajos A munkaszeretetre való nevelés. Nacsády J. Dr Petri Pál államtitkár látogatása a debreceni II. ~z. gazdasági iskol&nál -

l l l

2 2 4

5

2 b 6

3 4

4 5

5 6 7

6

9 9

3 9

10

5

ll

2

ll

5

3 9

ll

6

12 12

4 6

12

7

lll. Gyakorlati leánynevelés. Meotsük leányainkat. Netzné Hor.-áth Erzsébet Leányok erakorlati c.ktatása a kisujszállási önálló &azd. népiskolában -- -

9

to

Leányiskolai gyakorló-konyhakert Ozemterve. Dr Verébné Szilágyi M. Háztartási tanfolyamok felszerelése és munkarendje. Netzné A leányok hl'lztartási oktatása. Barótiné Stegmüller M. Leánynövendékeink rossz szokásaí. Obingerné Czirmes l. A baromfitenyészté$i tanfolyamokról. Gyermekvélemények a gazdasági népiskoláróL [Né.) -Leánynevelési feladataink. Markóthné - Szövötanfolyam a derecskei gazdasági iskolánál Altaláoo&ítani kell a leányok háztartási oktatását. :- Barótiné Stegmüller Mária A kézimunka a leánynevelés szolgálatában. özv. Paulles Gézáné A ~erdülö leánylélek. Netzné Háztartási taofolyamok Biharmegyében Káros nép~zokások. Dr Komássy Míhály Gyakorlati leányne.-elés és hittantanítás, Dr Bartyík Mátyás A rádió a leánynevelés szolgálatában -

2

7

3

7

4 4 5

!j

5 6

7 7 !j

b

8 9

7

15

7 9 9

15

lU

8

11 12

10 11

7 7

IV. Továbbképzö iskolák. A közismereli tárgyak anyaga a továbbképző iskolában. H. Kertészeti oktatás a továbbképző népiskolában. Győrily Géza ·- -A továbbk!Opzö népiskolák anyagi eszközei. Mlinarik György A gazdasági továbbképzök felügyelete. H. -- Az osztatlan és részben osztott továbbképző gazdasági népiskolák munkarendje. Netz -

V.

E~&yesületi

8

2

6

5 9

2 2

10

3

2 3 4

10

élet.

A gazdasá&i szaktanítói illetmények a széníumos rendszerben. K. Moinár Jenü Meghívó válaszimányi ülésre A "Rádli-alap" alapítóleveléről. K. Molnár Jenő Kimutalás a Rádli-alapra befizetett ősszegekröl. K. Molnár Jenő Kimutatás a Rádli alapra belizetett ősszegekröl. K. Molnár Jenő- -· ---- Vagyonkimutatás a GSzOE 1928-29. év .-égén levő vagyonáról K. Molnár Jenő Meghívó rendes évi kőzgyülé>re A GSzOE 1928-29. é.-i pénztári zárszámadasa. K. Molnár Jenó -- - .&. GSzOE válaszimányi és közgyülé~e A Rádli-alap felhasználása. Molnár Sándor Kérelem az Igazgatókhoz ! V rannay K. A mi lapunk a mí erősségünk! Netz -

9 6

5

5

15

6 b

ll 13

6

15

7

4 4 2

9

12 12

3

VI. Rendeletek, személyváltozások. Mlinarik Gy beosztása a biOkéscsabai gazd. iskolához. VKM. 88.64711928. _ .A legelő gazda könyve" és a ,.Legelő eazda útmutatója" c. könyvek lellároznsa. VKM: 91.803/1928. VII. ü. o. - - - - - - _ Bernády Margit áthelyezése a székesfehérvári gazdasági iskolához. VKM. 745-11/29-1929. Gebe Ilona áthelyezése Csanádpalotára VKM. 745-11/49-1929. Simek Irén áthelyezése Tokaiba VKM. 745-11;85-1929 P4ly4zati hirdetmény a putnoki intézetnél rendezell tanítónüi tanfolyamra _ Pálybali hirdetmény ianitói tanfolyamokra .. okl. gazdáknak tanitóképziibe VKM 745-0-11/1929. -

15 15 2

14

4 4

15

4

15

4

15

6

5

!5

..

--~-~~-- ·~----

:llt'zigazdaságl

~

~ t'poklahí!i

LapazAm Oldal

Pályázali hirdetmény a kec~keméti szaktanítói képzőbe VKM. 724-5--3/1929. Pályázati hirdetmény a kecskeméti szaktanitónö képzőbe VKM. 724-5-3/1929.- "A tengeri gazd. jelentősége" c. munka ajánlása VKM. 780-02/420-1929.- Péterily Katalin, Juhász Dona, Bedross llona, Simó Anna, Uzor.y Mária és Nagy Aranka okl. gazd. szaktanftónök alkalmazása VKM. 745-11/1971929.- Helyes Erzsébet b~osztása Szeghalomra VKM. 745-11/ 157-1929. Czakó József köröstarcYi megbizása VKM. 745·-11," 220-1929. Biró Antal kiskundorozsmai megbízása. VKM. 745-0/ 16-1929. Sztepankó Ilona, Kohlenz Teréz, Péterffy Katalin, Fáth Imre, Bernekker Béla, Mezei Imre és Király Ferenc áthelyezése. VKM. 745-11/225-1929. Györfy Géza cealédi megblzália. VKM. 745-1.11-1929. Csongor Teréz, Kárpáti Piroska és Domján Etelka áthelyezése. VKM. 745-11/258- ·1929. Bátor Margit beosztása Kunszentmártonba V. K. M. 745-11/342-1929. Sztepánkó Ilona áthelyezése Ceglédre. VKM. 745-11-343/ 1929.- Bencsikné Csukás Margit beosztása 745-11-135/1929. Györfiné Bóné Vilma beosztása VKM. 745-11-341/1929. Illy Irma, Szalay Róza, Sz.-né Hamp6 Erzsébet és Szembratovics János áthelyezése. VKM. 945·11/1929.

6

6

7

16

7

17

7

17 17

7

17

7

17

9 9

8

9

8

10

14

10 10 11

H 14 14

9

14

ll

.

Gazdaköri előadásvázlat a trágyák jelentöségéröl. Helyes P. A békéscsabai öntözhető szikes rét terméseredményei -- -- A luccrnások öszi ápolása Az új ültetésü gyümölcsfák metszése -

Lapazám Oldal

12 12 12 12

13 15 IS 15

vm. Könyvismertetés. "Az istállótrágya nemes erjesztése." Kreybig Lajos Tiboldi József zeneköltő füzetei "A szölö és must feldolgozásának új iránya." Osztravszki-dr Németh "Élménreím és tapasztalataim a háborúról." Gróf Majláth J. "A takarékos fözés és a fözöláda hasznáhta." Barótiné Stegmüller M. .. A magyar helyesirás rendszeres tanításának módszere" Dezső Lipót .. A méhtenyésztés alapísmerete." Lakner V. .. A ten~eri "gaz~sági jelentősége és célirányos termelese. Ra1czy G. ·A legelőgazda útmutatója" Biró J. "Mallyar gyümölcs tömegtermelése." Czapáry B. "Adalék a magyar tanyakérdéshez." Dr Kiss István .. Gazdasági tanfolyam jegyzetek ll. r." Brózik Dezső .. Néptanltói gazdaságtani tanfolyam jegyzetek." Helyes P. .. Magyar gazda könyve·" Radnóti István .,Gyermeknaptár 1930. évre." - • Kisgazda számtartások," Dr Váczy-Varga

15 16 2

14

2

14

2

15

4 4

16 16

5 5 7 7 9

16 16 19 19 15 15 14 16 16

9

to 11

12

IX. Vejyes közlemények.

VII. Gazdálkodás elmélete és jyakorlata.

A fogyasztóképesség emeléséről. Szücs Ervin A közoktatásügyi tárca a pénzügyi bizottságban Közsélli faiskola kezelői tanfolyam A világgazdasági válság megszü•atetése. Glaser Géza Konvenciós gazdasági cseléd évi bére. H. -

3 5 ll

Istátlótrágya előállitása állat nélkül, min! a mezögadaság ll 13 reformtényezöje, Schill J. ... 12 Miként tesszük terméketlen gyümölcsfáinkat termőké13 2 pessé? Seb. J. 14 3 Egy jól beváll tavaszbúzáról. Farkas Gy. Képek jejyzéke. Néhány jó tanács a tavaszi ápolási és trágyáz~si mun· 12 4 kálalokhoz. Kovácsy B. -- Lányok a mel~gúgy kezeltisénél (Kisújszállás) 4 14 A tengeri nagy négyzetes mlvelése. Csaida'F. Szölökötözési gyakorlat (Kisújszállás) 12 Háztartási tanfolyam 12-15 éves növendékei. 5 A mütrágyák okszerü tavaszi használata. Kovácsy B. 5 13 (Kisujszállás) ·- A vadrepce irtása: - 5 13 A leánykák ,.magyar perzsát" szönek. (Kisújszállás) Termeljünk kendert 5 14 Felvételek a debreceni ll. számú gazda'iági népiskola V édekczés a tavaszi fagyok ellen 5 14 4 kézimunka tanfolyamáról Retek- és spenótmaii termelése 14 5 A vizsgálóbizottság a háztartá.~i tanfolyam záróvizsgáján. A mezei pocok irtása -15 5 4 Termeljünk kivitelre alkalmas babot -· -· (Debrecen) 15 Kelletötojások válogatása (Békéscsaba) -5 5 ~ájusi teendők a gyümölcsösben 9 6 5 Ulóhatás a mütrágyázásnál Keltetögépek ke7.elése (Békéscsaba) 6 10 Kappanozás Coliignon módszerrel (Békéscsaba) 5 Tejtermelésünk mérlege 10 Szövötanfolyam a derecskei gazd. népiskolánál 6 6 A korai bl!r&onyalolrmelés sikere 7 6 10 Hogyan állapitauk m~g a baromfiak életkorát ? A GSzOE díszebédjedr CzettlerJenötíszteletére(Bpest) 17 7 Az egri önálló gazdasági népiskola háziipari és kéziGondoskodjunk idején az alomszalma pótlásáról 18 7 -- munka kiállitása 7 A tenlleriszár értékesitésének Ili módja - 9 18 A berettyóújfalui tanf. vezetője, oktatói és résztvevői. 7 A talaj beérettsége és a cserepesedés 18 A berettyóújfalui gazdasági tanfolyam hallgatói gyakor7 A kifagyott szölök pótlása gyümölcsösök tel~ltésével 9 14 8 lati fo11lalkozás közben -· Védekezés a drótférell és a pajorkárok ellen. Takáts B. 14 8 A túrkevei gazdasági tanítói tanfolyam vezetöi és A \'etömag és a vetés 9 részh·evöi ··- - Takarmányozási rend és borjúnevelés a Döry-tehené· 9 10 Ebéd a debreceni ll. sz. gazdasági iskola háztal'lási szetben. Gombkötő Sándor 12 9 tanfolyamán 12 A szalmatrágya -· 12 9 A helyes trágyázás lJ A debreceni ll. sz. lliJzd. iskola főzőtanfolyama 9 Töböl váljuk a tengeriszárát- 13 Dr Petry Pál államtitkár lálogatása a debreceni ll. 12 sz gazdasági népiskolában ·- 10 A jó faiskola. Biró Antal - 12 Mellf••JZÚ: Augusztusban lapunk nem jelenik meg ; ezért nem szerepel a tartalomjegyzékben sem a 8. lapszám.

10 10 ll ll 10

ll 7 7 7 9 i

ll ll 14 13 i 7 8

/·r··: ··.

/.

15 3 7 15 16

,,· ·,_

l

•

.·

'

'-~.

·.~

. ·,.·.

.

'

-----------

·.of .

/~l_~·

(,

Mezltazdasdli ftépoktatds

XIV. évfolyam

(GAZDASAGI NÉPISKOLA)

Békéscsaba, 1929. január

A GAZDASÁGI SZAKTANITÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK. HIVATALOS KÖZLÖNYE Elölizetési díj : . egész évre 8 pengő. Az elö· fizetési és hirdeté;i díjak a Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesületének föpénztára Szekszárd 12,113. sz. csekkszlra küldendök.

FELELÖS SZERKESZTÖ

NETZ FERENC

Megjelenik augusztus kjy_ételém havon1a. Szerkesztöség és k:[;dÓhi~atal: Békéscsaba, póstafiók: 43. szám. - Az Egyesület tagjai a lapot tagdíjuk fejében kapják.

Uj zászlóval régi céljaink felé ... ,-_ ·'

Irt~

: NETZ FERENC

A »Gazdasági Néniskillr 1911 óta egyetlen országos SaJtÓorgánuma vo t a mezőgazdasági népoktatásnak. Ezzel a számmal uj címmel, programmjának a változott viszonyok fokozott követelményeihez mért kibővitésével, de mindenesetre a népies mezlSgazdasági szakoktatás kifejlesztéséért eddig vívott küzdelmének régi, hazafias szellemében kezdi XIV. évfolyamát. . Nem könnyű szívvel válunk meg lapunk régi, tisztes nevétlSl, mclyhez a sok esztendlSnek nehéz küzdelmeiben kifejtett, lelkes és áldozatos alkotó munka annyi szép emléke és talán nem szerénytelenség állítanunk, hogy annyi tiszteletreméltó eredménye fűzlSdik. Ugy hisszük azonban, hogy az önálló és továbbképzlS gazdasági népiskoláknak is akkor tesszük a legjobb szolgálatot, ha a mezlSgazdasági népoktatás egész szervezetének nagyvonalú kifejlesztéséért küzdve, a részletkérdéseknek az egyetemes nemzeti szempontok és érdekek alá rendelésével, minden iskolatipus részére, a fontossága szerint lSt megilletlS helyet igyekszünk kieszközölni. Nincs kétségünk abban, hogy amint az új zászló alatt nem kell megválnunk régi elveinktlSl, éppúgy velünk maradnak ügyünk régi barátai, slSt hisszük, hogy új barátokkal és munkatársakkal fog táborunk gyarapodni. Lapunk cfrnének megváltoztatása tehát nem egyéb, mint alkalmazkodás az új idlSk új feladataihoz. Hiszen ennek a lapnak az élete eddig is valóságos tükörképét adja mezlSgazdasági népoktatásügyünk fejilSdési hullámainak. Együtt keltek életre a milléniumi évet követlS, altalános nemzeti alkotásvágy légkörében; együtt szenvedték a háborús idlSk bénító visszahatását, amikor a nemzetnek élet-halál harcában el kellett halasztanla minden olyan tennivalój át,. amely nem kifejezetten a háborút szolgálta és együtt fognak emelkedni a békés alkotómunkának legközelebbi és reméljük, tartós idlSszakában.

Az összeomlással, az azt követlS válságokkal, t:temzeti és gaz~sági életünk görcsös vonaglásaival terhelt »tléke« elslS évei alatt, mint sok egyéb elgondolásunk, a gazdasági népoktatás sem bontakozhatott ki a tényleges szükségletek arányában. Amint azonban nemzetünk a szenvedett csapások utáni aléltságából eszmélni kezdett, magától értetlSdlSieg előtérbe nyomult a nemzet megélhetésével, ;obb megélhetésével kapcsolatos minden kérdés, ezek között a népies mezögazdasági szakoktatás kérdése is. A földreform, a vitézi telkek létesitése megnövelte a törpe- és kisbirtokok számát és ezen birtokkategóriák kezelésébe jutott szántóföld terjedelmét. Számolni kell a nagybirtokra nehezediS súlyos közgazdasági viszonyokkal. melyek minden valószínűség szerint a földbirtok további elaprózódásához fognak vezetni. A fejlődésnek ebben a vonalában tehát a termlSföld, mint a nemzet anyagi életének legfőbb forrása, növekvő arányokban jut oly kezekbe, melyek rendelkeznek ugyan az lSsi megmunkálás egyszerű fel tételeivel, de nélkülözik azt a szellemi készültséget, mely ahhoz kellene, hogy a magyar föld az ó kezükben is teljesíteni tudja a közellátáshoz és a nemzeti erőgyűjtéshez kapcsolódó feladatait. Amikor országunk kulturális és közgazdasági életének irányítói, a vallás és közoktatásügyi, földmívelésügyi, közgazdasági miniszterek éppúgy, mint iskolaalapító községek és magánosok, a mezögazdasági k~marák,_vármegyei népmívelési bizottságok s egyéb gazdatársadalmi és kulturális szervezeteink, hatóságaink fokozott figyelemmel fordulnak a mezögazdasági népoktatás ügye felé, akkor szernük ellStt nemcsak a mának idevonatkozó szükségletei lebegnek, hanem bölcs ellSrelátással számolnak a jövlSnek valószínű fejleményeivel is és arra törekszenek, hogy a kisgazdarétegek gazdasági s{tlyának növekedésével párhuzamosan ezek szakszerü ismeretei is gyarapodja-

Mellékletül: "Gyakorlali Leánynevelés",

l\lezögazdaságl

2

nak s a két tényez6 az országos érdekeknek megfelel6 egyensúlyi helyzetbe kerOljön. A nagy tömegekre kiterjed6 népies mezlSgaz· dasá:gi szakoktatás szervezetének kiépítését ör· vendetesen megkönnyíti az a körOlmény, hogy ma már általánossá vált az a meggylSzlSdés, hogy ennek gerincét a kötelezlS népoktatási rendszer keretei között kell elhelyezni. Az erre a célra jól bevált önálló gazdasági népiskolák számának gyorsütemű szaporításával és akcióra képesítlS felszerelésével az ügy rövid idlS alatt nagy lé· pésekkel vihetlS ellSre. De igen fontos szerep jut e téren a kisebb fokozatú továbbképző gaz· das4gi népiskoláknak, a polgári fiu· és leány· iskOlákban folytatott mezlSgazdasági és kertészeti oktatásnak, a kialakulóban lévlS nyolc osztályú népiskola felsiS tagozatának, a földmívelésOgyi miniszter fennhatósága alatt müködlS földmíves és t~li gazdasági iskoláknak, a különbözlS gazda· sági és háztartási leányiskoláknak, nemkülönben azon idlSszakos tanfolyamoknak és népies ellS· adá~sorozatoknak, melyeknek segítségével a fel· sorolt iskolák és szervezetek viszik a gazdasági szakismereteket a kisbirtokos és földmívellS néprétegek más és más csoportjaiba, mindegyik oda, ~hol a maga müködési terét természetszerűleg találja. Magától értett'Sdik, hogy a tanító· és ta· nítón6képz6kben, papneveM fakultásokon, jegyz6i tanfolyamokon, de mindenekfelett a gazda· sági szaktanító· és szaktanítónt'Sképzéssel foglal· kozó intézetekben folyó mezt'Sgazdasági szakokta· tásnak is igazodnia kell a mez6gazdasági népok· tatás szempontjaihoz oly mértékben, amint nö· vendékeik, illetve hallgatóik az életbe kilépve, ilyen elháríthatatlan kötelességekkel fogják ma·

~ époklalás

gukat szemben találni. A ma még összefüggéstelen mozaikdarabkák· nak egy összhangzó müködésre képes szerve· zetbe Ioglalása, az ebbt'Sl adódó kereteknek a szükségletekhez helyesen alkalmazkodó anyaggal való kitöltése, az oktató tevékenységnek mód· szeres eszközökkel való megkönnyítése, egyálta· lában a joggal várható legnagyobb teljesítmény el6segítése, végül az a körOlmény, hogy ezen ujszerü feladatok megoldásánál nem támaszkodhatunk sémákra: feltétlen szükségessé tesz egy sajtóorgánumot, mely teret és impulzusokat ad az eszmék kiforrására és a nyilvánosság hiányában könnyen öncélúvá váló törekvéseknek az egyetemes nemzeti érdekek szolgálatába való terelésére. Abban az idt'Sben, amikor a Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesülete ezt a lapot »Gazdasági Népiskola« dmmel megindította, a mezlSgazdasági népoktatás feladata csaknem kizárólag az önálló gazdasági népiskolákra háramlott. Amint tágult és gazdagodott ezen oktatásügyi szervezet, a lap figyelmének is ki kellett terjeszkednie ezen oktatási ágazat egész terjedelmére. Nyilt szívvel felajánlja tehát jót akaró szolgálatait mindazon intézményeknek és magánosoknak, akik hivatásosan, vagy önkéntesen, de mindig magyar lelkük nemzetépítlS vágyának sugalmazására, a magyar nép mezögazdasági kulturá· jának emeléséért, ezzel országunk javáért kivánnak dolgozni s velünk együtt a magyarságról, mint gazdag országban boldog és megelégedett, ert'Ss kultúrnemzetről álmodnak. Ezzel indul útjára az új esztendlSben a »MezlS· gazdasági Népoktatás.«

A mezögazdasági szakoktatás alsó tagozata és jövőbeni kialakulása. Irta és a III. Egyetemes Tauügyi Kongresszuson

előadta: Gj. .r

A7..on kitüntető megbizat:ís. amil a nw7.iígazdasági szakosztály elnükségétől kaptam. hogy foglal• jam össze azokat u fontos kérdéseket. mclyck uz alsófokú szakoktatással kapcsolatosuk, kfllclt•ssl-gemmé teszi, hogy hálás köszönetet mondjak mhul-. azoknak, akik értékes véleményükkel és tunácsukkal az előzetes tárgyalások vitaanyagát guzdugítollák l-s: c fontos kérdés mcgollhísát eliímozdítolták. Hogy a hazai gazdasági szakoktulás jilvü í•ljuil l-s fejlődési lehetőségél egyengessíik. mindt•m•sclrl' ismernünk kell a jelenlegi helyzetel l-s néhány pillanatra vissza is kell tekinteni a mull'ha. m~h· l'Zcn iskolarends7.crt kifejleszleltc. • Hazánkat f{Jidmívelíí, agrár államnuk, Em·úpa éléstárának szereljük nevezni. Ennek ducára érdekes jelenség, hogy a mczőgazdasági szakoktatás, nwly a füldmh·elés előbb•·e,·itelét és az ország lakosainak föfoglalkozását van hivalva szolgálni, más ok'lalási ágakkal szemben hálr1ínyban és mellüzéshcn \'olt és \'an is. Igaz, hogy luu~ai iskolában mí1r Hi.'i év\·el t•zl'lőlt kezdlék tanítani a gazdaságtani. állilottak ft•l szórványosan gazdasági iskobikat is, t•zzcl a míivclt.

La... gazdasáai népiskolai országos szakfelügyelö.

kíilfiildi :Ulumokat mcgdöztük, dt• ezek inkáhh a nugy- és ktizéphirtok l:éljail, Sl'l11mint az általános, népies gazeiusági (•rdekl'ket és oklal.ásl szolgálhík. Az volt az állulánus vélemény.· hogy sikeres tcrnwlésscl, országos, vugy \'ilágpiaci vonatkozásllllll csuk a nagyhirtok foglulkozhat. a kis- és törpebirtokok száz-. ezrei pedig e tekintethen sz1ímíhísha Sl~m jtihclnek. Alig néhány évtizcdt• Yáltozoll meg csak e vélcmény és lerclöd61t a figyell~m a kishit·tok•·a, nwrült fel a kívánalom, hogy ezl~k johh és jii\·cdelnU'zííhh kl~­ zl'lést• cél,i1ih6l l'flhlmíYclí) népünknek nagyohh :íltalános mín~ltség. küliin glazc(asági iskoliák és külfm mczíígazdasági szakoktatás kell. Ezzel l'g.vidl~jííll•g kiliinl. hogy az IXliX. éYi tüt·\'ény ,·égreha,itása m•m ldjes. A kiildl•zíí iskoláztatás clsíí fl'll', vagyis a mindcnnupi népiskolu helyt•s alapokon nyugszik ug~·an. dl• a \'ele kapcsolutos ismétl{) tanfolyam, a Yasámapi iskola kilííziilt céljM korántsem szolgál.ia és hiYalását be nem tfllti. A sok' gonddal és fárads1íggul fehW\'t•lt 1:.! éves gycrml~k állahinos míín•ltsl-gc nl'lll gyarapod{lsl, dc hallírozoli Yisszacsést mulalolt a \'asárnapi iskolítkban.

lfezögazdaslilll S époklalás A s1.ervezí.íkrt~ és államférl'iakra h•luíl kél nl'héz feladat megoldása várt. Egyik \'oll az elemi iskoh1 értékeinek, szellemi kincseinek johh megörzésl'. síH fokozása. a másik twdig a gazdasági oklal:'!snak helyes megalapozása és inll-zm(·n~·l~s nu.•gszen·ez(•st•. E kcllíís céll Tn•fm·t miniszlers(•gt• ide,jl-n. holdog l'mll-kíí liaJász F1•renc ohiolia meg. ki az ismétlönek gazdasági irányt aciott l-s a rhoslani iinálJ{J gazdasáRi nl-piskola elíícljével nwgalkolla ezl'l' l-ws filldmívelíí :íllamunklmn az alslil'okil. ,·ag~·is nl-pil's. nwzögazdasági szakoklalásl. A millenéum l-w. miko1· a hazai tanítósúg a moslanihoz hasonUl kongn•sszusál tartotta. Yolt kiindulll iclííponlja az alsúl'okÍI llll'ZÍÍgazdasági szakoklalásnal,;. Sze•·vezele leh:íl :i2 (•n•s mullra ll•kinl Yissza. A gazdasági nl-piskolák últ•s,·(·n a kl·zdt>l l-s a szl'J'\'ezl-s nl'h(•zsl-gl•in. l'gymásut:ín oldollúk na•g azokal a feladatokat. nwJ~·ekl'l az inll-zíí kfl1·iik mííkiidl-siikhöz fííztek. Sííl nl'mesak a kiszabolt kt>llíís. nl'héz célt értl-k t>l. dt• kiiliinl'éll' lanfolyamaik. gyakorlóleríHl'leik l-s sokoldatil kiizgazdasúgi ley(•kt·nysl-giikkl'l lcljesl•n helt•kapc~solúdtak a kisgazdalúrsadalom i1·:ínyíl:ísáha s a gazdasági kullu1·a l'onlos alappilll-rjeiYé \'Úllak. Ez iskolák szúm:í1·a sziikst;gl's lanl'ríík renclszert•s kl-pzl-st• is nwgoldúst nyt>r. nwrl 1!110-bt>n megnyill haz:ínkhan az t•lsíí. gazdas:ígi szakoktalókal képzíí intl-zel is. .\z iskollik szúma X2-n· szaporodott. a lanílnínyok li"mwge pl•dig kiizl•l j:írl az ~lll ezerhez. A kiHI'rlld is l'ig~·elnws Jell t•z eJ'l•deli. mag~·m· talajb1íl nöll inl(·zm(·nyn-. Sorra jiillt•k lanulm:ín~·ozni iskolánkal a nl-nwlek. holgúrok. sííl amt•J·ikaiak is. hogy a szép l'szml-1 haz:íjukha :íliillc•ssl-k. A \'ihíghúhm·í• l-s T1·ianon. sok mindl•n ki"1ziill mt•gakadúlyozl:• a loníhhi ft•jlíídl-sl l-s :1:1 gazdasúgi iskolimkal t•lszakílolla. Sokhan :ítalakílolla kiizgazdasúgi helyzl•lünkt•l is. nwlynek kii\'l'lkt•zményc• lt•ll :1 földn•fomt (~s kiizl•l l'gymillió kalasztrális hold !'öld jullal:ísa a lilrpt•- l-s kishil·tokossúgnak. E_zl'n küktirülmény a llllb'YhiJ·tok síJiy:íl csükkl•nldlt'. a l'iildmh·t•sek kezl-n lé\'ÍÍ fiilclt>k lt>rml-shozam:íl. :JZ azokon folyó gazd:ílkodús llll'n:el(~l JK'dig jobhan t•liill-rht• lwlyczte, vagyis a nwzíígnzdas:ígi oktahis l't•ndszt•n•s, szt•rves kiépíll-sél az l'ddigin(~l is l'rííst•hhl•n szorgalmazla. Ma m:ír az a hl'lyZl•l. hog~· az o1·szúg szúnlúfiildjének 5:-J sz:ízall-ka kishi1·tokosokl-. Az ií kt•ziikim van az ilss1.l•s h•rmíífiild kl-l harnuuh1. 117 sz:ízall-ka. a lakosoknak t•ríís tilhhsl-gl' fiildmín•U•shiíl él. Igy igazán l-J•tlwlíí. siíl jogos a kiivt•t:t>ll-s, hog~' ezek sz1ímára is júl nlk.•gszeJ·\·t•zt•ll nwzíígazdasúgi iskolák legyenek. 1~ kilriilmény szolgállwl magyarúzal:íul amwk. hogy t•gyt•sek az ulóhhi idíihc•n ujhól fl'lft•dl•zlék' a mezögazdasúgi sz:tkoklal:ísl (•s iparkodnak annak már évlizl•dek óta mííwll-s :1lall :íllú nwzl~jéröl nwnlííl li•bb viJ•:ígol szedni. Az ulsófokí1 nwzíignzdas:ígi szakoklalús SZl'l"\'l' ll•hál a Wrh;m•lmi ulapon m:ír kifejlíídiill imúlltí guzdas:ígi népiskola, nwly1wk Ie.gkil•nwlkedííbh t•liín~·c-. hogy :illahinos és külelezíí mindazon 12 l-n•l lwlillliill I.(,Yl'rmekt•krt• nrZ\'l'. akik lallUIIlHÍnyuikul \':JiaUH'J~· kiizépiskol:íhan nem l'olyluljúk. E kilh•lt•zc•llsl-gd az iskol:íz:ís szigm·íl:ísúm \'onulkozó liil'\'l-ny jl•lt•nlííst•n nwgeriísitl'llt•, a lunílnínyok sz:ím:íl minll•gy 2:1 sz:í4 zaJ(•kkal szaporílollu ..\z iin:ílló gazdus:'1gi nl-piskola

3 fl'lúllílúsával leh:íl az l'lcmil \'(•gzell gyermekeknek a lankiilcles kor halúriiig \'aló rt'JHlsze•·es beiskol:ízúsa felléllenül hizlosílva \'UJJ. Dt• adYa van az iskulúk lanuU>IPlszúma is. .\ lt>gklst>bb. így legszterl'nyebb gazdasági nl'plskola 187, a legna~&yobb pedig 821 laníh·ánnyal rt>ndelkezlk. .\ jelenlegi .tD Iskolának közel 19 l'Zer laníh·ánya \'HD. Tehál jellegzelt>S. (Ölllel(iskolák, 8 ní'poklalásnak \'Riódi. ronlos tt>nyezöl. :\agy előnyt• ez iskolának, hogy úgy a t'iuk, minl ll le:ínyok oklalúsúl szolgúlja, ami annál is ink:íbb l'onlos kiiz(•J'dl·k. mt>rl ismert ll-ny, hogy a l'üldmí\·es és kisgazda lt•:'myoknak nines hazánkban m:ís oly iskolájuk. ahol az állalános mííYcltség mclll'll a gazdasúgi. kerll-szeli. kl-zimunka. külimiiscn pedig a luízlarlúsi ismert•lekel a szüliíi házt(J( való elszakHús nl-Ikül oly alaposau elsajálílhalnák. minl az iinúlló gazdasági nrpiskolúkhan. ~liul:ín az iskola leljcsen ingyem•s. a tanuJók st•mmi fl-ll' landíjat m•m l'izl•t•wk. Szociúlis szempontból t' szt'r\'l'Zési c•líínye ll'lwlií\'é lt>szi. hogy még a lt>W· szt>g(·nyt•hh sziilíí gyermekl' is a megkí\'ánl alapmííYcllsl-gl•l (•s gazdas:ígi tudást kiiltsrgmenlt>sen nwgszen•zht•sst• ..\z iskola így a nl-pmÍÍ\"l'lés lx~lelözésN szolgúlja anélkül. hogy az úll:ísl \'agy foglalkozúsl kcl't•síík szúmál szaporílaná. Tanll'l'\'l' (•s SZl'J'\"l'ZClt• hozzúsímul a Yidéki l'üld111 Í\"l'S és kisgazda Liirsadalom igényl•ihez és \'Íszonyaihoz. ~liulún a 12 · 1:1 (•\'es gyermek az olthoni hilzlai·Lúshan (•s gazdúlkodúsban mú1· l'onlos és sokszor nt'·Iküliizlwtellt•n munkaeríi, az iskolába járús siJJ~·p<mljúl a l(•li hónapokra fekteti. mikor a szülíík gyc•·ml'kl'iket johhan n(•Jkiiliizhelik. A szorgos munkaidiíhm pt•dig a lmuírúkal a szt•mi(·Jcli (~s gyakoriali okl:~hís sén•lnw nl-Ikül lwli egy félnapra szorílja Ie. :'\öwndl-kl•i l'gl-sz (•n•n :íl :Jti hélt~n. :íllag 270 órai ok-· talúsl nycmek. ml'l~·hl'z jiin a kíililnl'rk, dt• nem kütl'lczíí lanl'olyamokon l'lltlllöll 80 --lOU órai szorgalmi Jtlii. (;yakodóll'J'iilt•ll'i. nwlnk kiizl'l 2()()() kal. holdas minlagazdúlkodúsl k(•pYis~·lnek. a kü)i)nfl-le kerlrszdi. :íllalll'ny(•szl(•si (•s mczíígazdasúgi úgak fontos· lwlyi kl-Jn·ist•liíi. nwrl a lalajmh·elrs, a lalajcrí.í fcnnlarl:ís. a neml•sílt•ll gazdasúgi l-s konyhakerti magntk Lt•rnwll-sl'. a faiskola, szíílíí, gyümfllcslermelés, rii,·idt•n az iiss1.l'S gazdasági üzt.•mágaknak nemcsak ht•muluhíi. dl' az l-Yil•'nkénl l'll-rl liszt:~ jöwdelt•m útjún az iskulafennlariiÍ anyagi gondjainak csökkentöi is. .\ g:~zdasúgi nl-pískolábun az állagos 121) Lanuló oktatása u t'l•nnlarló Y:Írosnak. \'ag~· kiizsl-gnek alig kt•J·iil kiillsl-géhl·. llll'l'l a .iól t'l'lszerell iskolai gazlhlsúg a dologi sziiksl-glelt•kel n•ndt•sen t'edezi. \'an 27 l-ves iskol:ínk. anwly megszl•rwzésl' óta a kiizséglííl, minl iskolal'l'nnlarllltúl, t•gy fillért sem igényelt. Tal:ín ll•gnug~·ohh l'liínye azonhun az a nagyl'onlosságil kiizguzd:~s:ígi munk:íss:íg. nwlyl'l nii,·cndékt•i luníhísún kí\'iil ol~· gazdug \':Íitozalossí•ggal \'l'gt•z. ~h·sszt.• wzl·lnt• ezen iskol:ínkÍ\'Üii lcvl-kenysl-gel t't•lsorolni. mni a l'l•htölh•k •·l-szl-J'l' Lm·Loll külimfí·Ie lanfoly:~mok, szii,·elkt.•zl'li, gnzdal:irs:~dnlmi ul~t kol:ísok stb. rl-\"l-11 l'Z iskolúk ja\·áru jrundti. Hog,v llll'ZÍÍ- l-s kerlguzdas:ígi ludom:ín~·•wk h•gujabh \"Í}~il m:ínyai u fflldmíwlíí n(•p küz(' kt•riillek l-s íg~· k\i;;1 1 kinesl•kkl- n!ll:•k. h.ogy .uz "t.•lt•mi. i~~oJ:í\':tl. knp~~~-1 latos gazdnsagi lo\·ahhkt•pzok a h•.tlodl'S luzlo~ ru t-. j:í1·a tí·rh•k. abban m·oszl:ím·í·sn• a7. lin;ílló gazd:ts;ígi

m

4 népiskoláknak és tanszemélyzetüknek van. Igy leszügezhelii az a megállapítás. amil az. iskolákra \'Onalkozólag országos ncvíí közgazdászmnk. politikusaink és közéleliink kimagasló egyl-niségei' már többízben tettek. hogy az önálló gazdasági nl·piskolák a hazai viszom·ok közült nemcsak Jwdllak. cte fejlcsztésük (•s szaJ>Orílásuk elsiirangú ki\zl-nkk. Erre vonatkozólag icil-zhelem gró!' Kil'belsherg Kunó knltuszminiszlerünk kijelentését: :'\ek ünk nagyon s•Jk önúlló gazdasúgi népiskolúra Yl(t'sz szent'Zt'l országos kiétJílÍ'st• 10 Í'\'rl' t•loszlHI, é\'i 751.8tMI P-bt' kl'rülne. l'gyancim~·ii't• lehdíi a személyi kiadás is. \'aliljúhan szei'Í'nynek mondhalú összegek, amelyekk(') szt•mhen viszont az :'tllal:'tnos !·s gazdasági m íí,..· e Ils!· g. a kis hi r tok ji'• n• d(') nwzíís!·gc a löhh l>s jobb lemwll-s. pzzel egyült pedig nagyon sok orsr..úgos jl'lenliiségíí kl-nll•s is a I'Pjli\dl·s hizlm. úljára Iépnc. · .\ mostani sze1·\·ezl'l az iskolúk fel ú Uilúsúl a ki"lzségekre hitrílja. Ezl-rl olyan lassú a haladús uj is-. koiák Jélesítés(•nl-1. A legliihh küzsl-g g~·akorlúleri'l­ lelcl készséggd adna. hog~· l .)()() lanki\lelesd. t•zzel lakosait gazdaságilag iskolúzlassa. d1• anv~t"ila« képtPlen az építkezl-s é~ a szüks(•ges · l'l'lszi'I'Pit·s"' !Pl~ jesíté.o;l'rc. Ill tehát. minl minden más iskobti sz
~ll'zögazdasági

:\' époklalás

lyeil mérlegdjük. úgy mcgúllapílhalú. hogy t•z oklalúsnak lov:íbbra is állahínosnak és ki\lckziínek kell maradnia. Igy azon p)enwkel is. kik niiwsenl'k szo·•·os kapcsolalhan a l'i'lldmível{•ssel. :ílml'ndileg lanítdn~·ai so1·áha kell fogadnia. BP kPII illeszkednie a liihhi iskolai szen·ezelhe. a lankölelezdlsl-g l-s a mindennapi iskolázlalús fejliidíi l'l'IHlszerl•he. ezPkkel Pg~·iill l'igyl'lemhe kl'll \'l'nnie az an,vagi l-s ki\'ileli leheliísl-gekel is. melyekkel e k{•rMsek. liinwge szorusan összefügg. · · A gazdasági. vagy hárminíi szakoktatás csak az úllalános l-s állampolgári alapmíí\'l'llsl-g mcgszerz{•se Hlán sajáliihaló el. Ehhíil következik. hogy a gazdus:ígi iskola ni\vend!•kl'inek eliíszÖI' az elemi népiskolát kell elv(·geznii"lk l-s csak azulún. ha PZPn alapismereleket nH'gSZI'I't•zll-k, juthatnak a küli\n nwgsze•·\'I'Zctl gazdasági iskolúha. A ji\víi n•;piPs mcziigazdasúgi szakiskolája is lehúl mindenkor az elemi nl-piskola l'ül{·. legyen az akúl'lwny l-vfolyanws. a n(•pmííwll·s befejezése cl·ljúhól l-s a nwgl-lhl'll-si pálya eliík!·szíll-se l-nlekéh(•n 11'1'\'eZ('IH!ií. ~h·nlől lt'ljt•st•bb. liikélelt>scbh az ahlfl. 11z t'lt•mi iskola, IHmíll sikl'rt•sebb í•s bizlosabh munkál. \'lllaminl mííkiid{•sl fejllu•l ki 11 uazdasiÍJli iskola (•s annúl !i'lkl·ll'lesehhen l'ejezhdi hP a nagy li'unegek iskolan'IHlszi'I'Í'I. .\z i'lnúllú gazdasúgi n{·piskola. ,·ag~· mezíígazdasúgi szakiskola a ji'lvííhen is !'sa kis a l o\ úhhkt;pzl·s szakii'ÚIIyú hdejezíije lehel. .\hhan a lekinldhl'll. hog~· nl·pünknek az eddigind nag_\·ohh. li\hh iskolúzlalúsra Í's míivellsl·gn· van sziiksl•ge. mindt·n r!•szriíl ldjt'sen egyezíík a vl-kml·n~·ek. Ez a nagyobb míívellsl·g kt;ll'l·le múdon l-rhelií d. \'agy a lanki'•ldes kor l'eknwll·s(·\'d. vag,\' JH'dig az eddigi iskolúzú~;i idií johh {•s li'lk(·lelt•sp)Jh kiIt aszn~í lúsú va l. .\z a li\rek\'l•s. hog~· a lanki\leles kol' egyt's nyugati úllamok minlújú1·a wílunk. (' nagy l'i\ldmíves l·s lan~·~"·ilúg hazújúhan l'eleml'lless(·k akko1·. miko1· a t.-1 l·n·s lanki\lell's koi'Ít iskolúzúsl is esak mosl legulúhh oldolluk meg. kissÍ' korainak hílszik . . \lml'nl'lileg szúmolnunk kdl a l'üldmíwlií lakossúg sze .. rl-n~· anyagi ki'u·fllml·nydn·l. küli'lnleges l'oglalk<mísi l·s JlH'gl-lhdl·si viszonyaival. mel~·ek nem eng1•dik meg. hogy a legl'onlosahh kl•zimunkm•ríikel. a ti IX l·ws nag~· l'iukal t;s le:'tn~·okal iskolúzús l't·l.iúhól lu;lki\znapi úrúkhan nl·lküli\zhl•sst;k .. \z a holdog sziilií. aki I'ZI IIH'glehl'li. úgyis iskolúztalja gyermeki·!, de a li\hhst'glll'k m(•g a 15 t'\'I'S lanki\ldes kot· is egyt>liít-e neh(·z feladat. a 21 (·vig tarlll lestnevdl-si kiile.ll•zl'll-, s{~g is nagy ll'lwr. Eiuwk nwgvalúsílúsúhoz lehúl li\hh (·vlizedt':'i úlnH'nl'li idií (·s ig1·n nwgeriísiidi\ll ki'lzgazdasúgi helyzl'l ~t.üksl-ges. .\ Hi IX (•n•s il'jusúg kiizmíívcliíd!·s(•l egy1•lííi'I' !'sak az iskolúnkivüli nl•pmíívl'l!·s kl'l'l'lt•hl'll lt•lu·l llll'goldani. .\ kiiliinl'l·le lanl'olyamok. il'jus.:ígi l'g,YI'sülelek. esti gazdasúgi oklalúsok (•s hasonlú iskolúnkívüli len;kl·n~·st;gl'k st'gl;l~·(·\'1'1. ml·gpl'dig a gazdas:ígi nl-piskolúntl kapcsol.alosan. Ez a lodhhmíÍ\'I'I~;s azonhan múr llPlll últalúnos. mindenkin· ki.•h·lezií ei'I'jíi lehi'!. de minl eddig is szúmlalan pl·ldúhan nH'g,·alúsulva lúlluk. t•sak az ünkl-nl jelenlkezl•s l'l'Jid· szerl-n úllhal meg. .\ kilíízi'•ll e!·I. a johh iskolúzús künnvehhl'll ei(•J'helíí lesz a .mindit•niwpi iskolúzúsnak · 12-riíl t l t'VI'I' val<'• l'l'il'llH'II·sl-vPI. \·agyis az eddigi li (~ves l'll'lllinek 2 l·vwl ,·alú ldsz{·lesíl(•sl·n·I, minl ahogy ez a

-~lezögazdasági

S ipoklahís

5

rendszer Ausztriában, :Xí·nwlorszúghan í·s mús :íllamokban már meg is valúsulhaloll. Erre\·onalkozblag n:ílunk is li'lrlí·nlt•l• í'l'dl'kl's kisí·rlell•k, valamini nyildnosságra jutolt a lülli'lltl'í·ll' lt•rveknek í•s javaslatoknak t•gí•sz sorozala is. nwlyt·k pg{>sz iskolan•tHiszt•riinkl'l. az t·g~·ps iskol:íl•al. azok tanítási anyagúl. ig~· mag:íl a nH•ziígazdas:ígi szal•oklalásl is kiizPIPhhriíl í•rinlPnl>k. . A renclelkt•zi'st•mrP úllú idií t'i'l\·idsl>gt• miall sajnos nem térhelek ki mí·g v:ízlalosan sem ez í•t'lil'kt•s tervek és Pigondol:ísok isnwt·ll'lí•st;l.!'. esup:ín az t•zt•khííl kijegccesedií ki'l ll>n~·egps IÍ'll'll. anwl~- kiit·iU a legl.ilhh vita l'ol~·ik. vil:ígílmn n(Pg,. Ez Jll'dig ai', volna, hogy a l'elenwll H Í'\'l'S mindPtmapi iskol:ízús, tov:íhbra is csak :íllal:'müs míívellsí•gpl n~·njlú lt•1 gyen-e, avagy lll'clig kl>lí•\'Cs uj lagozal:íhan a l'l'lsl'rclült gyermek jüviíhl'ii l'oglalkoz:ísa í·s Í'll'lhival:ísának megfelelííPn m:ít· szakit·ún~·ítd is v:íljí·k '! Tekinlw hazai kiiliin!Pgt•s viszonyainkaL a ld·rdi's nuít-is eldiinlülhwk \'l'IH'Iií .. \ júzan nwgl'onlol:ís azt kívánja, hoJ.,~· az l-lel í•s meg(•lhl'll;sJ'P kt;szílsiik elíí nz ifjuságot. Ezt igazolja mút· az Plsií hazai laniig~·i kongresszus is. nwly Jpszi',gt•zh· azon l'onlos d\'!'l, hogy a mindt•mtapi kiHPil'zií iskolúzús hPI'ejt•zí·sp gazdasági legyt•n. Az aiúla Pllt•ll 811 pszlenilii a gazdasági oktatást IÍ'n~·leg nw g is ntJ(,sílolla. ll azún k ki,zgazdasitgi lwl~·zpl<' pedig t•z ir:'tn~·l azúla mi'g juhhan megeríisílellt•. lg~· i'lnkí·nl ki'lvPikPzik. hog~· a minciPnn:tpi iskolúzásl hPI't•jt•zií kt;l 1;\'l'S uj lagozal t~sakis gazdasági ir~ín~·ít ll'ltl'l í•s az így mPgvalúsuJ(, 8 oszlál~·os elt•mi nl>piskola i. í·s R í·Yl'ol~·amúhan a laníl:ís súlypmlija a nwzíígazdas:ígi. Pg~·ps IH·I~·l'kt•n pedig az ipari lárgyakt·a t•slwl. KiJ\•elkezik lt•h:íl núlunk is t•liiszi'w Pg~· úlnH'tll'li idíí a H Í'VPS mindennapi iskol:ízús l'okozalos hl'hozalalára, mely a gazdas:ígi JH;poklalús mai t't•tulszt•t·í·l igPn kiizt•h·íJI i't·inlt•ni l'ogja. Ol~· hl'l~·phn. hol a7, :myagi és JH1pt•st•dí·si viszon~·ok tí·n~·h•gps nwgold:íshoz viszik a 8 oszl:ílyos Ph•mi tH'•piskoi:H. olt a 1:.! 1:\ éves g~·crnl{'kckm·k kl'zdl'l ht•n kisPhh. IH'·siíhh va lc"lszínííleg nagyohh sz:'1zalí•ka az t•lt•mi iskola \'l l. í·s \'III. oszl:íl~·áha l'og j:ínti s t•zzt•l a gazdas:'1gi lodhhképzíí Í's az i'm:íllú gazdas:ígi ní·piskola alsc'l í·vl'ol~·a­ maihan a tanul(,k IÍ'lsz:íma ll'l'mí·szl'll'st·n !'si',kl•t•nni l'og. Dc; annál jt•h•nlí·kt·n~·l'hht•n t•nwlkPdik majd a lélsz:ím a III. oszl:ílyhan. mt•r·l a N oszl:ílyl \'í•gzl'llt•k loníhhra is !'suk kiill'h'sl'k 1:-1 Í'\'t's konrkig islwJ:íha járni. A N Í'ves mindt•mtapi iskola h•h:íl nt•m \'l'Zl'lhl'l a moslani lankiill'h•s kot· h·sz:Hiílús:íra. vag~·is az eddigi iskolai munkaidíí visszal't•jlt•szlí·sét•t•. lia ilyen hl'lyekt•n idíh·pl mindPn tanküleles g~·et·­ mcktwk J.l í~n·s km·:íig val ú iskolúzlal:ísa biztosít va lesz, vagyis fokozalosan meg,·all·,sul a ll Í'\'Cs korig \'aló kiitcl<•zíí mitllll'mtapi iskolúz:'1s. a gazdas:ígi iskola t•gyt•lííre csak Pg~· évl'ol~·:mws h•sz. hog~· g~·a­ lwrlúll'riill'léwl. ft•lszt'I'PIÍ'si'wl í•s ki'rltmlt•gcs szt•rwzclévcl hcfc,jez(·shl•z jullassa azt a gazdasúgi ludúsl.

amil a N oszl:íl~·os l'IPmi ní•piskola fl'lsü lagozalai az t•tldigini'l valúszíníílt•g jobhan fognak n!l'galapozni. Ez Ps !'l ht•n a N osz! ú l,\· ul ú n s a hl'l'l'jt•zii gazdasúgj Í'\'l'olyam sikt•r·t•s t•h·í·gzí·sí·vel a lov:H1h tanuló ni'ln•rHI{·kl'knl'k nH•g kl'llt•m· :ulni a ll'ltl'liísí•gl'l. hogy a gazdasúgi kiizí·piskol:íha l'l'l,·í·l!•sst'nl'k. :íltalúnos í·s szakludúsukal gyarapíllrass:ík. Ig~- í·t·ní•nk t•l a kín'ml kap!'solalol az alsó- és kiizí•pl'okú gazdas:ígi szalwklalús ki'lzi'llt. E lt•rvl'kl'l í•s l'lgondol:ísokal lt•t·mÍ'szPIPst•n a gyakorlati (·ll'l l'ogja kidolgozni és töhhí·kt•\·(·shh(o nwgvalósílani. .\ kí•sííhhi l'l•jliídés pPdig lll l' l-( l'ogja hozni a lan ki'llt•h•s korhal:'u·nak a fl'lt•mt•lí·sí·l is. nwl~· m:ír liszhín a loY:íhhképzíí kor· s 1'11lll'k SZI'r'\'l' a nwzíígazdasúgi szakiskol:ínak 1 é\Tiíl 2 Í'\Tl' való fplt•nwlí•sí·ht•z \'l'Zt'l. A ji'l\·ii nwzíígazdasúgi szakiskol:íj:í l. a moslani i'm:íllú gazdas:ígi ní·piskolúnak li'lt'lénl'li alapon kil't•jlíídií jogutódjúl teh:íl Pg~· oly l'lgondol:ísú inli'zl'lnek vÍ'Il'm. nwly a N éws minlll'nnapi iskola d,·í·gzést• ul:'ut kt•zdl'lht•n 1. kí•siihh :.! l>\'l's lagozalúntl a kiill'll'zií lankiill'lt•s kornak lodhln·a is hl'l't•jezíi iskol:íja mat·ad. Ez iskola magas szakkí•pzPIIst~gíí lant•r·iíiH'I. júl fl'lszt•r·t•lt gyakoriali ll•rüll'lí·rwk st"gíls(•gt;\'l'l úgy a nwgkh·únl nagyohh :íltal:ínos míívl'llsí·gpl. minl a kiszí•lt•st•dií gazdasúgi szakoktatüst is az t•ddiginí·l is sikl'n'sl'hht•n l'ogja I l az:ínk fph·it·:ígozlal:'ls:íra hizlosílani. FPjlt'gl'lí·st"im alapjún kén·m a szakoszl:ílvl. mí·llózlassanak Pll'og:ulni az al:'1hhi hal:írozali ·.i:waslalokal: l. .\ gazdasúgi ní·poklalús szpn·t·s kiépítés!' alkalmas li·n·ví·ny í11j:ín hizlosillassí•k. :.! .. \ N oszl:ílyos l'll'mi ní•piskola 11ll'J.,f\'alúsíl:'tsúval annak l'!'lsíí lagozala a lítlnyom(,Jag gazdúlkodú lakoss:íggal hír·ú hl'lysí·gl'ldK•n gazdas:ígi irúnyú lt·g~·t•n. :t .\ lankiill'h•s kor· kili'lllésí·n• 2 Í'\'PS gazdasági lodhhkí·pzii. ilh-l\'1' nag_vohh fi',ldmín•lií lwlyl'kt•nmt•zíígazdasúgi szakiskola lí·lt•síll'JHiií. t'lllH'k alapjún ní•poldal:'•si szt•r'\'t•ink fokozalosan úlalakílandúk. l. .\ mt•ziígazdasúgi szakiskol:ík nagyohh :Hiami st•gí·l~·l'zí·sht•n J'Í•szPsíll'ndiik. í·píiÍ'si'lkhiiz orsz:ígos gazdas:'1gi nt'•poklalúsi alap :íllílatHUl. ;-,, .\ nwziíg:tzdas:ígi szakiskol:ík lani'I'ÍÍÍIH'k címí·s sl:ílusügyP ítg_,. oldassí·k meg. hog~- az m:ís oklal:ísi :ígak lan!•r·iíi\'t•l h·gal:íhh is Pg~·t•1.ii h·g~·t·n. fi .. \ magas gazdasúgi szakkí·pzés a niíi larH•t·iíkr·t• is kilpr·jt•szl!•sst;l, í·s az a l't1rl'iak{•val egn•nlií r·angú h·g~·t·n. . . .

Szahad lt•g,n•n l'zt•k ul:ín l'l'mí·n~·t•mtwk kift•jpz{·sl adni. hog~· ha a t•t•tu1Pikt•zt1st•mr·p :íllú ídíí kl'n•lí·hl'n m·m is ItuHam a gazdas:ígi szakoklal:ís alsú tagozal:ínak mindt•n rl-szklkl-r·dt;~él ll•ljt•st•n liszlúzni. lll' lal:ín sikl't'iill a szakoszl:íl~· jPknlt•vií igt•n liszll'll lagjain:íl l' l{u·g~- it·únl m 1mi í·t·dpkJiidi'sl fl'lkt•llt•ni í·s a megindult'! tartalmas vitúhoz l'lt•gptulö :m~·agol szolgállalni.

MAGYAR MAGTENYÉSZTÉSI R. T. r

SORGÖNYCIM: GRANARIUM Áfi'IDIW'I J/nJl MONORI MAGKERESKEDÉSE KÖZPONTJA:BUDAPEST,IV,SZÉP·U.l ~~BUDAPEST, IV, KOSSUTH LAJOS-U. 3 Fajtiszta, lajazonos, ma~as csiraképe~ségU, gazdasági, konyhakerti és virégmagvak. Holla11di vir~ghagyml\k. nl\vé11yv~dtlrni szer. k, mUtrégyák, kertt szersz!mok, stb. Árjegvztlkcket i nil' Pn ~~ b~rmrnh·t kUidUnk.

Mezögazdasáfl S époklal's

6

A nyolc osztályu elemi iskola és a Falu Szövetség. Azt olvassuk a decembe•· 2()}iki lapokban. hogy a Falu Szövetség állást fogiali a nyolc oszlúlyú elemi iskolával sz em b e n. Az igazgaló-választmány határozatot hozo ll ebben a kénl!>sbcn. me ly .. méllányolja a közoklal:í.sügyi kormánynak czh·ányú liirckvésél«, de a végrehajlással járó nch!>zs!>gckrc való tekintellel az uj népiskola ·kfltt>lczíi l"t>l:íllílásál nwgfelelö idíire clhalaszlandónak tartja. A halározal második része azt mondja, hogy l'líibb a megl!>vl.i hat osztályos elemi iskolában kl•ll ken•sztüh·inni a leljes beiskolázási Í's ezt kl•ll kil•gl-szíleni a !"alva!;: agrikulturális szükséglcll•im•k nu•gl"clclíi gaz•lasági oktatással. Erre a cl-Ira ajánlja mindenn!>l sürgíisl'hhcn·' járásonként téli gazdasági iskohík szcrwzést'•l. A 8 osztályú iskola lünl-nytcn·t•zt>lt•. nwl~·l•l lt•gkiizelcbbi számunkban n•mNhclííll•g hill'll"s sziiwgében alkalmunk lesz közíilni. ol~· gondos {·s a v!>gJ"l'hajlás nrhézsl-geivel számol \'l'líi lilrvl-nyalkoltísnak igérkezik, hogy mi mindcn l"l'llntarl:'ls n{•lküli ii•·iimmcl üdviizüljük annak a !"alu l-s ní.J"Os nl-pl-l l'gyar:ínt l"cll'mt'lni kívánó lendcnciájúl {•s csak azt t'lhajlhaljuk, ,·ajha minél riividcbb icll'ig m:mulna ÍJ"Oll malaszt. Xl•künk, az als61'okú mt•zíigazdas:"lgi szakoktatás első nmalbeli katonúinak az{·•·t is okunk nm {'ZL a törvényler\'t'Zetet nyíli szí\'\'cl i'uh·üziilni. mt•rt a l'aIusi 8 osztályú iskolával szcr\'l's kapcsolathan l{· n,,._ leges és últalános. nagyvonalí1 nwgoldáshm: juttatja a népies mczügazdasági szakoktatás szt•rn·zl'IN a 7. és 8. osztál~·ok mezögazdas:ígi jl'llt'gl-m•k (>lt•s kidomborítása úllal. valamini az l'Zl'k l'iill- hl'lyt•zkt•díi 2 é\·es mezlígazdasúgi továbhk{·pzl-sl szolgáló iinálló gazdasági nl-piskola szcrvezl'll-nck :Hlalános kil-pí-

ll-sc segílsl-g!>vt'l. Enn<•k az iskolatípusnak ma i"Jil mííkiidü l'f,tységl' igazolja napról-napra l' megold:ís abszolut helyességéL lg~· lesz m i n d c n k ii zs é g n ck mczligazdasúgi n{•piskol:íja. nwrt l'l"l"l' nm szükség. E Ll•kinll'tben ll'h:ít a jav·aslal. ha liin!>nnyé válik. löhlll't ad a m•mzclnl'k, minl a Falu Szii\·etség :íll:ü javasoH já•·:ísonkénli ll-li gazclas:ígi iskola adhat. a ml'lynt'k hcl~·t•s inll'ncit)il k{•szsl-ggel elismerjük ugyan. dl' azt l(•gnagyohh hívei sem álllíhatj:ík rilla, hogy a nép széles J"t~Ll'gl'il"l' kitt•J"jt•díi hatást tudna• gyakorolni. A n~·olc oszl:íl~·ú t>lt•mi n{·piskolai lör\·l>nyjantslal ll•hál a Falu Sziivl'lség szl·mponljaihól. aml'l~·l'k kiizt,tl. hisszük. l'lsíí lwl~·t·n :Hl a falu láJ·s:ulalmi és gazdas:ígi szinljé•wk t•ntelÍ'sl' \'alóhan liikélt•lt•s alkol:ís .. \ \'él{rl'hajl:ísn:íl mindcnl'Sl'Lrl' l-r\'C:On~'l'siilnit• kt•ll Csizmadia .\nd•·:ís. Kuna 1'. And1·ás. liuhicza Ft•J"l'n<·, Csonlos lmrt• {•s m:ís kisgazdakép\'isl'líík azon lwt~·l•s {·s g~·akm·lali lan:íl's:'ma'k, hogy a l'alusi iskol:'1khan :1 szorgalmi idií nwg:íllapíl:ís:ín:íl l'igyt•lt•mht• kl'll \'t•nni a lankiill•lt•sl'knl'k bizon~·os nwzíigazdas:ígi munk:íkb:m \'aló clkl'l"iillwtl'llen ll•kiiliills{•gél s az oklal:ísl Illinyomólag a lt'•li hónapokra kt>ll iisszpontosít:mi. ~(aga a tik\'l-nyll'l"\'l'Zl'l annyi hi'1lcs nwgl'ontol:íssal k!>szüll. hogy nines kt'•lségünk a ,·égJ·t•hajl:ísnak hasonló:m vá•·halcí kii•·ülll'kintíí alaposs:íg:íhan sem s ig_v az llj iskolázlalási n•ndszt•r a Falu Sziin•lség minden :agg:íly:H m•mesak hog~· l'l fogja oszlalni, hanem egyl'lll'Sl'll \'alúra vállja annak ll•gsarkalalosabb programmponlj:H: a falu ntípf>nt'k kulluráiL>i f>s .eazdaságl h-lt>nwlf-sf-1.

Mezögazdasági népoktatás és a polgári iskola. Ha mezíigazdasúgi népoktatásróL ,·ag~· más kil'ejt•zéssl'l él w: alsófok (J mezíigazdas:ígi oklal:ísrc'JI hl'szélünk, akkor l' fogalomkörbe a polgá•·i iskola gazdasági oktalúsa is tartozik, miut:ín a polgári iskola a mezögazdaságl Ismerelek elemt•lt nyujtja, bár l'ICyi'bkénl az Iskola középlskolal feladatol lt>ljl'síl. lt•hál középfokú, ,·agyf!s középlskola. A polg:íri iskola az egyclll'n kiizépiskola. nwl~· nwzőgazdasági, ipari és ken•skcdl•lmi isml'retl'kl•l, :Hlaláhan: gyakoriali irányú ismen•tckel nyujt és e lt•kintelhen külünbözik a többi középiskol:íktól. Ha tchúl a ml'zőgazdasági népoktatás lág fogalomkiirt• fl•l\'elíídik. abban hl'Jmfoglallalik a polg:íri iskola gazdasági oktatása is. ml'rl: 1. mint má1· cmlilclll'm. a polgári iskola is alsófokú gazdasági oktatást \'ége;r. és ezen oktatás a népoktatási lankiilell'Zl'ltség korhalár:ín belül mozog; 2. mert sok lwlyl'n a polg:íri iskola és \'alamely gazdasúgj n'~p~~kola gazdnsági gyakoJ"I{Jll'l<.•pe küzüs és :t a gazdasági szaklanárok

ügyl' a polg:'tri iskol:ínál l'gy:íllalán nincs rl'lllll'Z\'l'. azaz il,Yl'n tanári sl:Hus ninl~S a polgári iskol:ín:íl. \' t• gy ük c hú rom szt•m pontol cg~·l•nkénl. A polgári l~kola gazdasági lanlenl'•. \ polg:íri iskola oszl:íl~·onkénl lll'li t t tír:'llum nwzlígazdasági isml'rell'kel n~·ujt, mégpedig az l. oszlúlyhan konyhakt•rl!>szell•l ~~s mezíigazdasági nii,·én~·tl'rnll'lésl. a I l. osztáh·han fall'nvészlést. a III. oszlálvh:m :íllatll'nyésztésl és a 1\':ikht•n szlílíímívelésl (>s 'az apró h:ízi:íllatOk lcnyt'•sztésél tanítja. ~lég l'Z a nagyon szííkt•n kimért heti egy órai tanítás is nagy cllcnzésre talál a l'liv:írosban Í's :íllaláh:m a na~·obb ipari és ken•skcdclmi városokban, ahol l'nnl'k a lúrgykörnl'k fontosságát Í's szüks!>gél nl'm akarják bcl:ítni; viszont llll'Ziigazdasági góCJ)!onlokban :1 lwti egy ór:t 1Wm l•légségcs. Emellelt a l:mleJ"\' davult, slít tarthatatlan. ~f:ír k{·L Í'V\'cl czclíílt (•gyik kiiri gyíílésen hangozlattam a mezíígazdasági. ipari és 'kereskedelmi is· merdck kimélyítést'ml'k szükst'•gél és l'rrt• vonatkozó-

:\lt>zögazdasági ~ époklatás lag t:mi<'I"\'\':Ízlatol is dolgoztam ki. nw ly nek J(·n~·ege: Íll.~· a nU'zíigazdas:ígi. minl ipal'i ism<'l'eleknek k{·zimunk:ínak' ht•li 2- 2 úr(u·a vaJ(, l't·l<·nwl{•sp_ A polg:h·i iskolai nwzíígazdas:ígi í•s ker-l{•szl'l i oklat:ís SZ<'I'inh•m kl-l csopo1·t.-a oszthatú: egyik az. anwlyn' minden míívelt t•mht'l'lll'k szüks(•ge van. húr-milyen foglalkozúsú is l<'g~·en. nwr-1 az t•mhrr lm·gl-llwtl-sét l'lííst•gili. esztl-tikai {•1·zl-kl-l fejleszti. <-gt;szsl-gl-1 l'líínwzclilja l-s kt•dl-ly:íllapolúl javitja; ez a kt•r-tl-szt•l és a n•le kapcsolatos apl'tl húziúllalok ll'nyt'·sztl-st•. A m:ísik a tulajdonk!·p<'ni nwzíígazdúlkod:ís. vagyis a ml'zíígazclas:ígi ni',vl-n~·tt•l·nwl{•s {·s :íllatknyl-sztl-s l-s az l'ltlwz tar·tozú üz<•mtani. építl-szPti {·s <'gyl-h isme1·l'lek. Dúhhir-a igaz:ín csak falusi gyPr-nwknek van szüksl-ge. :\la IPhút úgy csinúlnúm a polg:íri iskola gazclasúgi lanh•l·v{•l. hogy az I II. oszt:ílvban lu•ti 2 2 ÚI'Úhan h<•:Hiilan:ím a kPr-l{·szPil'l az api·újószúg-h·n~·(·szh;sspl {·pp úg~-- minl a k!·zimunkút (ipar·i isnw1·ct '. ml-gpedig minl úllal:'uwsan ki.,ll'IPzií túrgyakat. a Ill l\'. osztúl~·han JWdig a dd!·k t'oglalkozúsa sze1·inl nye1·n(·1wk PllwlyezÍ'sl vag~· a tulajdonkl-pl'ni nu•zíígazdasúgi isnll'l'l'lt•k. vag~- l'ol~·tal(,. lagosan a k{•zimunka. mint ipari isnwr-el. A m:ís<xlik szPmponl a l(azdasáJei J!yakorlcíl(•r (·s az ezz<•l júrú lwti <'h'Y d{·lutúni gazdasúgi g~·akor-­ lat. Sajnos. a gyakol'I<Íil'l<'p sok hel~·ütt hi:ínyzik. már p<'dig anl-lkül az okta.l:ís hi:ínyos. Iskolai kt-r-l{·szcli oklatúshoz szl'rinlt•m ll'g:dúhh t kataszii'Úiis hol. :\la a gazdas:íglan a polg:ír-i iskolúban olyan utolsú t:ír-gy. minl a kl-zimunka. ,·:rg~­ l-nek. Arn~ a tan:ÍI'I'a k{·n~·sz<'l'ilik. aki l<·gk<·,·{·shh{· tud Pllcm• vl-dPkl'zni. Ennl'k kiin•lkt•zt<·h<·n a lanitúsi <•rcdml-ny is gyt•ng<•. 1'1•dig h:ín~· k!·pzPII gazda {·s kertt-sz szalad :íll:ís n{·lkül. h:'un· sZ<•II<·mi munkús tengődik k<·ny{·r nl-Ikül. kikl'l útk!·pzíi tanl'olyal11ok'án~·iskola gazdas:ígi. nzaz

7 k<·rt{·szeli oktatúsút akarom {·r-inlt•ni. Ez esak szórv:ínyosan mutalkozik rg~·ps lwly<·ken. múr pedig a lt>ún~·"kr-a n{·zvc ez sem hir kis jelentíís(·ggel. .\z orosbúzi úll. polgú1·i le:ínviskolúnak mind<•n osztúlvában {·pp úgy. 111int a l'iuiskolúban, IX~12 úta tanilj:ík ;. k<'l"l{•szell'l li {•s l'l•l holdas g~·akol·lúll'l<•p<•n. az ugynewzeit ke1·tgazdasúgi tan~z(•ken ':ílla111i kerthen. Ezt \'eress .J úz sd e\·ang!·likus lt•lkl-sz k<•zn külön-

bözlk a polflári i:•kola az önálló gazdasági néplskoliiMI. azaz: 111i az <'gyik {·s músik iskola hivat:ísa·) .\ polgú1·i iskola a gyakorlati íoletre. vagyis a mezíígazdas:ígi. ipari {·s kereskedelmi p:ílyúkra nen~l. ,·agy az il~·l·n idnyú szakiskolúkra kt'·szít elő. Szcr{·ny n(·zl'l<·m SZl'l'inl az :íltalúnos mííwltség adús:ít l'rt•dmhíil sokat kl'll nyujlania. 111it"•rt is langazdas:íga nagyobb és fejll'llehh .. minl a polg:í1·i iskolúío. B{>k{•scsaha. 1!12!1. januúr.

Tas Ferenc :ill. polgári fiuiskolai igazgató.

Balatoni halliszt cea 68°,o fehérje tartalommal, sertések. :baromtlak. fe/IJstet;enelc etetésére, 6alastavak takarmányozására kiválóan alkalmas, ugy utám·ételes póstacsomagokban,

mint 5-10 q-ás tételekben bármikor kapható. Jelenlegi egységár kgr.-onkint 20 kg.-ig 0"70 pengő, nagyobb és folytatólagos megrendelésnél 0'65 pengő. Használati utasításokat kívánatra készség~el küld a

BalatoD HaldszatJ RészvéDytdrsasdg" SJólok.

)lezögazdaságl Nt'poklalás

8

A közismereti tárgyak anyaga a gazdasági továbbképző iskolában Az Hl21. l-1·i XXX. tünl·n~Tikk megszünleli az ism(·tlöiskolúl (•s helyl-he a todhhkl•pzií nl-pislwl:1 lép. Legliihht•n azt hiszik, hogy PZ esup:ín címdllo· zús. Csak mi. akik hennP l·lünk. tudjuk Plhírúlni a dltozús )nl·lyrl'lwtú t:írg_1·i jl'IIPgd. .\z isml-tlííiskola puszlún az ell'mi iskolúban lanultak isml·ll(·sl-hen. illdw, ha szig01·ú krilik:íl ak:lnmk fl'lelle gyakorolni: az l'le.mi nl·piskolúhan lanultak fl'ledl-sl·hen merüll ki. Todhhkt'pzííl·l- az is· mélliíiskol:íl dsíísorhan is a gazdas:íglani ismerl'ld: lanítúsa telte. A karlúrsak legnagyobb rl-sz!' ma is azon :1 ,-{·leml-nyl'.ll Yan. hogy a ki.,zismel'l'li l:írg~·akal a gazdasági loYúhhkl·pzííiH'n a rl·gi ismdliíiskola inll'neit'li szeríni kell kPzelni. Yagyis PITP súlyt lwl~·pzni IH'III kell. llll'l'l a lanít:ísi en•dm(·ny t'lhir:íl:ísúnúl úg_,·is csak a gazdasúgi túrgyak jiiJIII'Pk l'igyPlt"mlll'. Ez l(•yps fl'll'og:ís. merl az iskola jdll'gl•npk gyi.lkl'l'l'" Y:íltoz:ísa szüksl·gpsst'• teszi. hog,\' a kiizisml•rl'li lúrg_,·ak kerdeil is uj anyaggal li.,llsük ki. Ennl'k a kihííl·ítt-snPk az akadúlyai fokozalosan nwgszünnPk. amint a tankiildezl'llsl•g meghosszahhíl:ís:'n·:tl mindig j o hb (·s j o hb :m~·ag kerül a lod hhkl·pziíht•. Hwl~·nt'·J az ism(·lelgelt's (·nlekll'IPnsl·gl'l Y:'tll ki. aminPk megini az lenne a ki'l\·l'lkPzml·nye. hogy az inl(·zml·n.l·l fi',JiisJpgesnek nliniísíiPnl·k. lia esak l'ulú úlpillanl:'lssal Yizsgúljuk is a ki.,zismL'I'eli l:írg~·ak anyag:íl. azonnal szemhPi'lllik a kiroslúl:ísra kidnlwzú a11_1·ag. ntúsfl'liíl az, lll!'llyd Ilii \'i th d jük a gazdas:'1gi lod hhkl·pziíl ll' ll a gyermek ismerdki'w(·l. l'gy a rl•gi. mint az njonnan engPdl·lyezPII lan1.-i'myl·ek dPjl·n szl·pirodalmi rl·szl lalúlunk. Sú·pirodalmi ol\'asmúnyokkal Yagy l'l'rsPkkl'l J'oglallwzni a lo1·úhhkl•pziíhPn lt•gi'Pijt•hh esak akkor indokolt. amikor Yalanwly ünm·pl·lyr!' kl·szi'ilünk Plií. Kt.di.lllill'n is tanulóinkhan lal:ílunk múr ann_1·i ,·ll!:'dlús:'lgol. lwg_,. azok odahaza oh·asmúnyokkal l'oglalkozz:nwk. s az id!'\'Ollalkozú igt'•nyt•k kielt'·gill·st'•Jll'k t•..,zki-,zt• az iskolai ifjusúgi ki'nt~·,·túr .. \zi a 111··g~· l't'·lúr:'ll. :lllll'i~·t·n :'tl lwlt•nkl·nl a kiizisnterl'li lúrg_,·akk:tl l'oglallwzh:llunk. nagyon ld kdl hasznúlnunk ol~·:nt a::y:tg l't·ldolgoz:'tsúra, ml'l~· m•m nl·lkitJi',ziH·Ii az oldalú " ' l ' ml·l~·l'S ir:ínyílúsúl. .\ gazdasúgj (O\':'thhkt•pzií i'lSSZl'S ki'lzisllll'l'l'(i f:'ll'gyai( a gazdasúgi Yonalkozús h:ts"a :'ti. .\ ki'lzisnH'I'l'ii túrg~·ak kt'l'l'll·ht·n lal:íljuk li'•hlll'k ki.,zl a fogalmaz:ísl. Tl·n•sJil'k miniísíll'm azt :1 l't·J, fog:ísl. amiko1· \'alaki a lol·úhhkl·pziílll'll a l'ogalm:lzúfW: -a hangzúk, ltag~·hPlíík, szúeldlaszl:'ts sth. l:tnífasáH kezd.i. Jla a lanulú a tm·:íhhkt'·pziíig a helyesír:ísl JH'III lanulla nwg. olt a hl'li J'l·lúrai 1'('11dt>s és fl·lúrai csendes foglalkozúson m:'t1· nem lanulhatja llll'g. :\ g,aztlasúgi loYúhbkí~pzíílwn a J'ogalmazús lanílúsúnak Ilelll lehel mús anyaga, mint azok a polg:'tri. ügyintiole amdyekl'l a lanulú az l'lemi Hl·pisl
l·s a ki'Jiiinhi'lzií li'n·ti·Hl'illli korszakokhalL Súly lwld'Jliiniisen jeles gazdúínk l•lell•nek. munk:íss:ígúnal\. en•dml·n~·pinek lanil:ísúra. .\ l'iiltlrajzi tanílúsh.t kapcsoljuk heil' ~la~-,•yaror­ sZ:íg. Európa (·s a Yilúgr(>szek gazdasúgi l'iildrajzúl. A l'olyúkal. hl'A,\'d\el. drosokal a gyermeknek múr isnwrnil' kt•ll. Fonlos r:'t nt'Z\'l'. hogy tudja. hol lt•rml'· lik. hol :íllíljúk elií, hol húny:íssz:ík a hozzúnk hehozoli lerml•nl'(•kl'l l·s cikkekPI. mihiíl hod \':tn nPkünk kil'ileli'lnk, 'hol {os mil-1'1 kl'n•sik l'gyik, \'ag~· m:ísik term {on\' ü n kl'l. Az· alkolm:'tn~·lan szinll•n fontos l:írgy. azonhan l'll nek hííYehh r(·szll'!Pzl·sí•n• kl'1·í·s idiín k j ul. ~leg­ l'll·gszünk az Plemi iskolai anyag ml·rsl·kell kihííl·íll-sl-Yel. l'íílcg az úll:nnpolgúri jogok (·s ki'li<'IPsségek rl•szll'lcsehh J'l'ldolgoz:'ts:Í\·:11 s a IH'IIIZl'li l'g~·ültl·lt'sl t'l'inlií yonalkoz:ísok kil·lezí·s{•yeJ. .\ IPrmészl'lludom:'tn~·ok kl'I'Pll·ht·n a lol·:'thhk{>pzííhl'n az :ÍS\':Ín~·-. ni'ln'ny- (·s úll:tll·ilúgnak s kl·miai isnH•rl'!PknPk csak az a rl·sze hir fontossúggaL nwly a mPziígazdas:ígi lerml'll·ssd kapcsolathan \':111 . . \sl':'tn~·l:m húl pl. azokal az ús1·ún.vokal kell r(•szll'lesl'h· ht•n isnwrll'lni. nwl~·l•k a talajl\l•pziídl•ssel. a lúpl:ílkoz:ísi l'ol.\':tlll:tlokk:tl {·s az l·pílkPzl·ssl'l kapcsolatosak .. \ ni·l\·l·nylani isnwn·lt·knt'·l az :íllal:'tnos niin'nv•'·ll'llan alapPieml'i ml'lll'll a g~·omniin'nyl'k szapor;,. d:'tsa {os írl:ísi múdja kíy:'tn nag~·ohh l'ig_n·lnwl. .\llal1an h lll ki.,z\'PIIPtli'Jl l·rdek l ik a gazdagyernwkel a húz ki'will t'·s a mt•zíín PliíJ'ordulú kúrll·kon~· l-s hasznos úllalok. azok szaporodúsa l·s az Íl'l:'tsi mt'ldja. ~lag:íh'•l t'·rldiídik. hog~· pl. fizikúht'll az l'A.I'SZl'I'ÍÍ gl·pek alapli'll'\'t•n~·eilll'k nwg,·il:'tgíl:'tsúha kPII hl'i~'l'Znünk a nwziígazdas:ígi gl•pek miiki'•dt'•sl·l. .\ ki'lzismt•rdi an.1·agnak Pgyik I:ÍJ·g~·a az Pgl·szsl·glan .. \ llltHil'l'n IH'dagúgi,t IPgl'iíhh l'il'l' a g~'l'I'IIH'kt•l 1.-i'wn.l't'zl'l{·\'l'l nwgisiiH'rll'lni. ~li :íll kiizl'IPhh az t'lll· hPrltt·z. minl ii11mag:t'1 .\ sok j:ín·úll,l' t'·s ferlííz(•s oka dsiísorhan a kiiznt'·p ludalla11s:íga. Búr az elPmi iskolai Pgl·szst'·glani all.l':tg l'!t'·g híísl·gl'S, entwk ri',gzílt'•st•. moJHIItaln:'tnt lwitll'gzl·st• a tm·úhhk{·pzíínek dsíírl'ndíi l'l'iadala. lhín·n talúlunk a gyt·rmek olihoni t'·ll'!l·i..,zon~·aihan a llt··pegt'•szst'·gn• úrlalmas mozzanatokal. rossz szoldsokal, 111!'1,\'l'kn· a l'ig~·l'lmiikd r:'t kt•ll lt·relni. Fonlos szerepe 1':111 ill lt•J'IIll'SZl'iL'~l'll l~·pzeiHiií

aminden tanitasi al kal ommal megismételtszámonkérésnek .. l'lolsúna·k hag~·om sz:índt~kosan a nwnnyisl·glanl. Fonlossúga miall l'!síí lll'lyen kl'lll'll \'olna t•mlill'111'111. .\z l•lt•mi is·kolai sz:ímlanoklal:ís a ki.lZPimull· han ml·g mindenft'le szúmtani szah:'tl~·ok. gí•pies múdszt•n•k erííszalwl:ísúhan llll'I'Üll ki. ,\z uj lanílúsi mínlszeJ· megsúmlt'li a et'·lszprülll•nsl•gekl'l t's a g~·akorla~ lias~:íg l'el(• liirekszik. A lol'úhhkl•pzíík feladala ezl a g~·akoriali jPlkgPI IIIÍIH'I liik(•]l'IPst•hhl'll kim(·]~·íll'IIÍ. llazúnkhan a birtokok daprúll'lllása fokozoll mÍ'J'll·kben halad. Xemzl'lgazdasúgi szemponlh(>l a kisgazdaságoknak számokon nyug1·ú i'lzemi {~J·edmí-nyci fokozolt jelenlíJsí•ggd hirnak. A kisgazdasúgokal csnk az üzemi szúmíl:ísokkal lelwlji'1k hasznolhajlúY:í s a nemzelgazclas:íg fontos IÍ'n~·t•zííivé. Azonhan ennek dsajútílás:íra a heli nmdcs l'él t1s a csendt>s l'oglal~· kozúsul l'dwll J'l·lúra m•m !Psz dl'gl'llllií. Azérl kí\'Únalos, hogy l' l:'u·gg~·al a nt'·pmííl·l'l(•si <'Híacl:ísokon is min{•l li'lhhszi'lr t'·s ldwl.iíh·g kinwríliíPn foglalkozzunk: -- 11. -

------·-

9

:Wez6gazdaságl Népoktatás

GYAKORLATI LEANYNEVELÉS ROVATVEZETÓ: NETZNÉ HORVATH ERZSÉBET

Mentsük leányainkati lrta : Netzné Horváth Erzsébet.

A mai zajos, robotos, sötét árnyékokkal, igaz és hamis ragyogásokkal teli korszaknak és emberéletnek legf<Sbb jellegzetességét talán a törtetés adja. Lent kényszerű törtetés a mindennapi kenyérét, fent eszeveszett hajsza az élvezetek után. Ez a szellem természetszerűleg magával sodorja a férfiakat és nőket egyaránt, sőt sajnos - a természettől minden hatásra különös érzékenységgel bíró, fiatal leánynemzedékünket ís. Régi igazság, hogy lent a példát mindig feIülről veszik. Ezért van az, hogy a test »mindennapi kenyere« napjainkban a szegényebb néposztályoknál sem az egészséges táplálkozás, ruházkodás és lakás igényeiből áll csupán, hanem ezeken kívül, vagy akár ezek rovására is, a gazdagok hivalkodó fényűzésének mohó megkívánásából s a jólét külsö jeleinek bármilyen talmi eszközökkel való utánzásábóL A lélek »mindennapi kenyerét« sem elsősorban az imádságban és a becsülettel végzett munka fölemelő derujében keresik. A hazug jólét költséges és ki az utcára kívánkozó deomája nélkülözhetetlennek tartott életszükségletté, sokszor az otthon nyomorának, sivárságának palástolására szolgáló eszközzé és önámító narkózissá vált, le egészen a legalsóbb néprétegekig. A test és lélek ~gészségének, az »otthon« derüs és nyugalmas melegének, mint legdrágább javaknak kívánása és megbecsülése, a legkevésbbé sem általános erén"y. · · · Ilyen és ezekhez hasonló okok és okozatok egymásba kapcsolódva, egymás romboló bacillusainak kölcsönösen fenyészfeltételeket adva : idézték elő végeredményben társadalmi és gazdasági életünk egyensúlyának szánalmas megrendülését. Szinte tehetetlenül vergödünk egy borzaimas társadalmi és gazdasági apokalipszis karjaiban, melynek legsiratnivalóbb áldozatai: az otthon és a család. Lelkét, az asszonyt elrabolta vagy a hivalkodás láza, vagy a kenyérkereset gondja, robotja. Az otthon nem az a »szelid rév« többé, amit Goethe szerint »az ég nyitott nekünk a házban, hol bölcs nő gondoskodik s ahol béke honol, melyet rajta kívül hiába keresünk a nagy világban«, Nem az a miliö, amelynek lelke, szelleme lánykáinkból az uj, történelmi hivatása betöltésére alkalmas nemzedék anyáit nevethetné. Távol áll tölem a szándék, hogy ostorozó. hírája legyek szerencsétlen viszonyainknak, vagy akár az egyeseknek, akik talán feleUSsségre sem vonhatók azért, mert egy rettenetes erejű közszellem rabjaivá, mondhatnám áldozataivá lettek. Nincs bennem semmi vád, hanem azt szeretném, ha soraimból egy asszonynak, leánynevelőnek a rytagyar jövőért aggódó segélykiáltását érezné és ertené meg minden anya, minden hivatásos_leánynevelő, minden nemes hivatásó társadalmi egye•

sülés, melynek alkalma van leányainkra befolyást gyakorolni. ·. De mindenekfelett szeretném, ha szavaim el-jutnának azokhoz a férfiakhoz, kik leánynevclésünk és iskoláztatásunk mai rendjét irányítják. Elsősorban ezeket a férfiakat kérem, gondoljanak vissza arra az egykori puritán szellemű családra, melynek melegét régi szabású anyáik lelke adta és amelyben olyan édes dolog \'olt gyermeknek lenni, tisztalelkű, puritán férfiuvá nevelkedni. Kétségbe kellene esnünk jelenünkért és jövönkért, ha nem tudnánk teljes bizonyossággal, hogy az elmult idők drága emlékű anyáitól ilyen férfiakat örököltünk. Ezektől a férfiaktól azt kérjük, gondoljanak arra a sok-sok mai családra, azok kebelében a mai -fiatal leánynemzedékre, mely nem tud ma azzá lenni, ami tiszta, nemes ösztönök vágyakozásábóllenni szeretne. Teremtsenek leányaink, a jövendő magyar anyái részére olyan iskolákat •. ahonnan száműzessenek azok a hivalkodó ambiciók, melyek a leánygyermeket fiaink reménytelen versenytársaivá akarják kicsiszolni. Fiainknak és nemzetünknek, a magyar jövőnek nem erre van szüksége. A leánynevelés minden mozzanatának a társadalmi kollektivizmus gondolatkörébe kell kapcsclódnia, a sokak által óhajtott megújulásnak innen kell kiindulnia. A lelkek birodalmában nincsenek elhanyagolható számok és értékek. A kis cselédlányka szívének minden tisztasága és minden foltja éppúgy ·tesz késő nemzedékek életörömének ,vagy gy.ötrödésének forrása, mint ahogyan jómódú szülök becézett leánykáinak lelkén keresztül átszúrőrlik a jövőbe üdv és pokol egyaránt. Ennek a hatásnak társadalmi rétegeken áthatoló, kölcsönös átütő ereje van és éppen ez adja a kérdés mérhetetlen fontosságát. Szeretném, ha ebben a szerény rovatban soksok melegszívú magyar tanító- és tanárnő kartársam és a leánynevelés problémáival szeretettel foglalkozó, minden nemes lelkű asszonytársam szelleme adna egymásnak rendszeres találkozókat, .a. melyek során apróra kicsiszolódnának a gyakorlati leánynevelés céljai, eszközei, módszerei minden iskolatipusnak, társadalmi egyesülésnek és magának a családnak keretében, melyre leánylelkek, főleg serdülő ·teányok vannak bízva. Az iskolára és leánynevelökre majdnem egészen és azzal a kötelezettséggel rábízva, hogy elvégezzék azt a nemes munkát is, amit egykor, boldogabb időkben a család maga végezhetett. Mentsük át a jövőbe a multnak tiszta erkölcseit, egyesítsük ezzel az új kornak sok szép és gyakorlatilag hasznosítható V'{vmányát, hogy leányaink szíve anyáink és na~yanyáink szívének tiszta derüjével, értelme az uj kor szellemének építő molekuláival teljék IP..~I!•. Ettől és csakis ettől várhatjuk a magyar nemzet régi nagyságának ujjászületését.

to

:\Jpziigazdaságl

~ époklalás

Leányok gyakorlati oktatása a kisujszállási önálló gazdasági népiskolában. A gazdasági népiskolák az élet iskolúi. :\' üwn· dékeinket nemcsak elméleti. hmwm elsíisorban gyakorlati úton Íg_\'ekszenek jüvíi élelhh·ahísukra l'lííkl-sziteni. :\Iegragadnak nlinden alkalmat, felhasznúlnak minden kinátkozó eszközl arra, hogy a cl-ll tanulóik érdekében minél lökételesebben megvallísíthas-

súk. Szép példúl Jútunk ern• a kisujsz:íllúsi iskolúnúl. ahol a IPúnyniiwncll-kek oklat:ísa s a gyakorlati l-Jelre ntlú m•wlése valóban l'lismet·{•st·e mélló móclon tiirll-nik. Bt•nuttatunk olvasóinknak néhúny fényképfel\'élPil. mel:\'t·k t'Z<'Il iskol:ínúl a gyakorlati oktatás t'g;\'-<'g;\· mozzanat:íl mutatjúk.

Leányok a melegágyak~kezelésénél.

Az alig 12 holdas. dc a kert(•szct mindt•n Ü7.{'111ágát felölelő iskolai gazdaság a lcímytanulúk ket·tl-SZt'ti irányú gyakorlati kiképzl-sére híí alkalmat szol-

gúltat. Olt H ziildsl·glt•rmel(·s. \'ir:ígtenyt;sztés. ogyümiilC'sl'ant•wll·s (•s a sokl'l•fp kt•rti maglt•t·nwsztí-s isnwrl'lt•it gyakol'lalilag saj:ítítj:ík pf.

Sziilökötözési gyakorlat.

11

-'1ez6gazdasáati S époklalás Emellett nagy gondol fordít a nííi hiYalús Pgyí·h tcrÍ'n is a I"tyakorlali kik{~pz(·sre. :\'t•m l'légszik meg az iskola a háztartúsi rs cgyrh teendiiknek esak elm{>leti tanitúsúYal. hanem minden lan(•yht•n küliin-

kiiliin húztarlúsi-. szahús-Yarr·úsi-, Yúszon- (~s szőnycg­ szi"lvíí-. rózsa- (•s gyfuniilcsfaoltó lanfolYamokal tart ahol az l'lm(·lelhetl tanultakal gyakorl;li ismeretek: kel riigzílik nwg (•s egészítik ki a növendékek.

Háztartási tanfolyam 12-15 éves növendckei.

ll ogy az ilyen irún.' ú gyako.-lati kikí·pzí·sht•n r(·szesüll leúnylanulók az l-ll'lhen minl gazdasszonyok. csalúdanyák {•s g.''l'rmekm•,·l'líí szi"llíík mindt•n tddnlrlhen nwgúllj:ík lwlyiikel. az nem szorul hííwhh

hizonyíl:ísra . . \zl awnlnm még fel kell rmlíleni, hog.'· az ilyen sokl"í·le g_\·akorlali ismrrt•l rgyhrn híí keresell"orrúsra is alkalmat nyujt.

A leánykák .. magyar per:z:sát" szünek.

Tudomásunk van arról. hogy l'Zl'll iskolúból kikerült szegény(•bb sorsú leún.'·niiwndl-kek n;szinl otthonukban, részint a :\1.\:\'Sz oltani sziiYíílelq>l-n (·s magánházakhan Yászon- Í's szíín.'·l'gszflv(·ssPI. szah:'tsvarr:íssal {os az iskol:íhan l'lsajúlíloll Pgyt'•h gyakot•lal i

k(•szs(•gükkel kora il"jus:íguktúl fogYa ellarljúk mauukal. Amíg Kis u jsz:íll:íson a Kunz-fl-lr fehérnemííg.'·út· I"Pnn:íllt. an~ak nííi alkalmazottai csaknem ki,·del ní·lki"ll az iskola vl-gzPil niiwnd(•keibííl krrüllek :ki.

llezögazdasátel N'époklalás

12

HIR EK Dr. Pelry Pál közoklalásl államtilkár Iskolalátogatása Nádudvaron. A hosszú <~vekig igen szííkiis viszonyok közl lengödölt nádudvari önálló gazdasági népiskola is megfelelő hajlékhoz jut végre a Yallás és Kiizokl:t-. tásü~·i Miniszler úr által engedélyezell f>()()(IO pengcis állami támogatás segítségévt>l. Az uj építkezések befejt>zése alkalmából. december hó H-én meglálogalla az iskolát dr. Petrv Pál államtitkár. Kisérelrben vollak a községi eliSljáróság tagjai és Patay Fc!X'ne igazgató. Az államtitkár úr hosszasan larlbzkodoll a mosl már korszerű épülelekkel és felszereléssel elláloll iskolánál s a legapróbb részlelekig lájéko· zódoll nemcsak az iskola belső életét illető mozzanatok felől, hanem különösen melegen érdeklőeliitt az iskola és a gazdaközönség közölti kapcsolatok iránt, az iskola ide\'OIJnységének eszközeiröl, módjairól és főként e r<' dm é n y e i r ííl.1 ~legelégedéssel vette tudomásul az államtilk:ír úr a miílrágya terjesztése, fásítás, szikesek és közlegeliík javítása terén eddig elért eredményekel és a népit•s gazdasági szakelőadások iránt mulalkozó érdekliídést. Hosszasan tarlózkodolt az :íllamlilkár úr az állatállománynál és annak az óhajának adott kift•jt'zést, hogy az iskola igyekezzék az állattenyésztés h·rén ---- jó példa adása célj:íhól az clt~rhelií IPgli,kéletesehhel felmutatni. Elismeréssel emlékezünk meg ez alkalommal Xádudvar község Elííljáróságárúl. mely az iskolának eddig kizárólag kerlészeli jellegíi. kisebb gyakorlóterülelét 21 kat. holch·a egészitelle s ezZl•l lt>hetiin~ Ielle a gyakorlógazdaság mt•ziígazdasági (•s állattenyésztési ágának- kiéjlílést\1. amire ebben a még ma is külterjes rendszet· szt•rinl gazdálkodíl kilzségbrn igen nag~· szükség \'Oli. :\ debreceni kör ült'.st'. A Gazdasági Szaklanílúk Országos Egyesiilt'lének dl'hreceni ki>t·t• 1!12R. é\·i decembe•· hú tá-én népes ülés kerel(•ht•n zárta le az elmult én~t. A kilr tagjai, három beteg kat·társ ki,·élelé\·el. leljes számhan megJelentek. (iyi\rl)· (iéza ki'll'i: elnilk megnyitúj:íban t'>s heszámolbjáhan állPkinlií képl'l adoll azokrcíl a kullurális mozgalmakt·bl <;s eseménvekrc'íl. melvl'k a lefolvl 1!12R. eszlenclííhc·n gazdas:i'gi népoktatásügyi prog;ammunkal kiJZl•lchhröl érinlették. Aggál~·át fejezi ki afelett. vajjon déggé felkészülten laláljúk-e stálnsunkat a ma felszírwn forgó reformeszmt'•k t-s elég ébren íírkiidünk-e azon, h04(,Y --- minl a multhan -- ne érilessenek utcilag keseríí csalbdások. Hészlet.esen foglalkozott a III-ik E~·elemes Tanügyi K!ongresszus kiállításán l'lt'~rt eredményt>kkel, majd ürömmel jrlentette bt•, ho~:.~· nagynr\'ÍÍ Kultuszminiszterünk néJ>Oklalási programmjának a tel"jéhe állítolla be az imálló gazdasági népiskolák leendií szer\'ezésél. .-\ kür mctegen ümwpelte lelkl's t•lniikét (•s a beszámol{) halása alalt a köwtkező lm(járo7..alol hozta: A legrövidebb idc'ín belül keresse mt•g a kör elnöke a Gazdas-ági Szaklanilók Országos I~gyes~letének Elnilkségét, hogy soronkívül tegyen eWterjesztésl a minisztériumhoz arra nézve, hogy mielött a nyolc osztályú népiskola liirvényjavaslata lárgyaltatnék, <'gyt>sülelünknek hozz:íszólásra kiadassék. Rácz Sándor igazgató a lentermelés prohlém:íirc'JI tartott igen tanulságos értekezletet. Kat. holdanként t'll-rl 1785 kg.;101s szát·az kút·út<'rml-s az alfiildi \'i-

szonyok közölt olyan nagyszabású eredmény, amiv<~l egyetlen egy gazdaság sem dicsekedlwlik ma az nT'szágban. A. lenternwlés kal. holdankénti tiszta jii\'edelmc -- előadó kimulaiása alapján tH mázsa hr'rza értékének ft•Jpl ml'g. (iyőrfy (iéza igazgató az iskolai gyüjleménytárakrólt'•rtekczcll. Hámutalolt azok hiányosságára cis kifejlellt• nélküliizhelrtl<'nségükcl, nemcsak a szorosan veU oktatással kapcsolatban. de a kiilönhüző gazdaeleml'ktwk az iskolához \'alc'J kapcsotását illelííen is. E~:.~·lwn ht•mulalla a ct•lloph:ín átlátszó lemeznek értékes kalúszaink és niivén;\·lwiPgségeink prepar:ílására val1í haszn:ílhatcís:íg:íl. Az ét·nwly szPrinl az orsz. Lekezií határozali javaslatát. l'~'l'Sítlel rlnüksúge azzal a kl-réss<'l foreluljon a miniszlériumhoz, hogy meglévií iskohíink mind<>nike szereltessék fel alkalmas gyüjlcml-n;\·t:írral {•s a jii\'Üben egyetlen iskolai ler\'l'zetrííl sp hiányozzon t•zen helyiség ---- a gyiíll~s egyhangúlag elfogadta. :\lag:lév:í ll'IIC a kilri gyiílés azt az indílnínyl. hog~· az iituíllú gazdasági népiskolákkal kapcsolalosan mindl'niill szen·eztcssenek népfúiskolák. Az iH{·s I:Í\'it·athan üclvilziiltc dr. gt·M KlPhelsherg Kunú vallás- Í's ki·,zoklalá!>ügyi miniszlet•l, dr. I'Plr;\· l':'rl úllamlilkát·t l-s dr. Iluszka .Jrnií min. tan:ícsosl. valamint cit·. Krl'ill (ié za miniszteri til kát·t. Az értekezlel szüm•lc küzht•n ( ;viíl'l'\' (;{·za Plniik húsz laghúl állc'J kiilcli)ltség l-lén ki;sziiriliilh• ch·. \':ísáry Jstv:ínl, Drht'l'C<'n v:írosának ujonn:rn nwg\·:ílaszloll fúpolg:ít·ml'slPrél. A polg:'rrnwslt•t· nwghaloltan kiisziinll' nw g <' m·m v:ít·l kil ünll'l{•sl {•s \'álaszh<'szt•déhrn hangolalta, hogy a gazdasági oklal:ísi'rg~· már születésént'·l fog\·a a szi,·{·hez niíll Í's annak mindig halhalús támogatúja ll'sz. Az Í't'l<'kezlPI hc•f<'jt•zl,Í'wl az t•lniik \'C'Zelése mellPII a kiir sz:ínws tagja nwghítogall:r a seht'·szeli klinik:ín lwl<'g<'n l't•k\'ií (il-lwt• Lajost, a gazdas:ígi népiskollik orszúgos szakh·lügyc·lc'íjél s a ki1r mindenkori ragaszkocl:ís:íl <;s l iszl<'ll'll-1 hcnsiíségcs mel<•gséggel. l'c•h{·t· \'idgcsokot·han 1'<'jezl<~ ki. !l:ljt'll_VZP..~. Ht,l'nn4.·t· .l<'lzsc•l' c·san:ídpalolai gazd. népiskolai igazgat{) (;<'lll' Ilona szaklaníllmií\'t'l Szilveszlt•t· napján. :\lisko!C'on lat·lolla <"ljc·g~·z{•sÍ'L (;t·atul:íhmk. A kmnádll J(azdusági iskola nilisoros t•sljt• clc·ceml~r 26-.án, a kiizségi nagywndéglií l<•t·nwih<'n. a legszehh sik<•rrl'l zajlott Ic. Egyt-h kl'
,,lezö"azdaságl

~ t'poklalás

13

;\ szlkjavílásl akc~ió lelylalására ujahh rendelelel adoll ki a Fiildmívcll'sügyi -'linisz\er. E1-rt• a célra államsegl'lyl igényelhelnek a :~00 kal. holdnál nagyohh terülden gazdálkodó hirlokosok l's hÍ'rlíík is. .\ segélyekel elííírásos nyomlal dnyon kell k(·rni. amil minden ki"Jzs(•g eliíljúrcísága kiszolgúl\al. Tújl-kozlalúsl. az egyes -'leziígazdasági Kamarák is adnak. :Utnla-lrágyah'lep épílt'si•re államst'"Hyl ad

a

Fiildmíwll-sügyi -'liniszlt'r egyes kisgazdúknak olyan kiizségekhc.·n. ahol ml-g ilyen minla-\rúg:nt\elep ninescn. l>iingi"ll\ agyaghúl lern·zcll lelepn· l.iO. \{·glábúl.

vag~·

helonhól {•pílmdii lt'lepn· l;iO pengií úllam-

scgl-ly igl'nyelhelíí az egyes

Yúnneg~·ei

(iazdasúgi

Egycsüh•leknl-1. Bihar megy!•ht•n a \1. Kir·. (jazdasúgi Felügyeliíségn(•J. januúr· hú l.i-ig. :\lt'h(•,;zeli lanfol~·um nz okím~·i lo,·íthhki•pzö f.!uznt'piskolámíl. l'alkll Olh·!·r·. a lelkes kiil\iílanÍlú. minl a lodhhk!·pzií gazdasúgi nl-piskola \"l'zcliíje. detTmht•r :~-túl Hi-ig kl-\hdes m{•h(•szdi lanfol~·amol l:u·tol\ Okún~·han. a Tiszúululi -'leziígazdasúgi Kamara lúmogal:ís:Í\·al. .\ lanl'ol~·amnak :n der(•k fiilrlmín•shallgalúja voll. üregek (~s il'jak n~g.n­ sen. de ,·alanwnn~·ien egyronna huzgósúggal. siil momlhaljuk szert'lt'l\el l:ílogallúk az esll'nk(·n\. í-liíl . & !l-ig- tm·loll eliíadúsokal. Dct'emher W-ún este l(·lekl'llle liít~n hensiís(·ges. komoly \"Í zs ga ü nneps{·g ken• l l'hen szímwllak he 1111111kújuk eredm,;n~·(·n·l a kiizst'gi eliíl.,iúr!Jsúg nn!·hen megjelen\ Sziksza.v Kúrol~· l'iíjeg~·zií t-s a kiizs!•gi gazdasúgi hizolls:ígol k1;p\"isl'lii Buda~· l'úl h. elniik jl'lenll'l!·ht•n. :'\t•mt'sak a l'iil\ell" sok szúz kl•nl!•sJ'I' adlak a hallgalúk nwglt•piít·n szl'p l'dt;ldt'kel. hanem a nH;hl-szeli t•szkiizi"Jk. l'l'lszerel!·st;k .g~·akorlali haszn:ílalúhan is leljes j:írlassúgol mulalluk . . \z ,;lií m(•ht•esk{·k az idiíszakra való lekinlt•llel lerml-szl'\t•st•n nem n·hdlek r·t;szl a vizsgún. de oll l-n•zli'rk ki'lzi'llli'mk a ml-lwk okos {·s dolgos lelk{>!. lilt'ly t·g-~·ehek kiizl a ki"lz1;rl. a hazúl-rl valú úldozalos együllmunkúlkodúsra is nwglanil. amin\ azt zúrúszavaihan olyan szl-pl'll kil'ejldle a. lanl'ol~·am dt•J'I;k n•zeliíjt• . .\ ,·izsga azzal a lelkes l'lhal:írozússal fl'jczíídiitl ht•. hnh'Y a moslani lanl'ol~·amol a jiivií n~·úron k1;'1 hell's, kimondoliali gyakorlati lanfolyam l'ogja ki<'gészíteni. .\kko1· m:ír ll'rml-szdt•sen m{•hecsk!•k ht·\·onúsáYal {•s mú1· mosl mc.•gi11díljúk a mozgalmal az okúnyi méhrszkiir nwgalakíl:isúra. l'alkú Olin;r km·híi'sunknak <'cldigi szl-p l'l't>dm!·nyeihez gratulúlunk. jöYiíheli munkússúgúlwz sok iiriimt'l {·s sikl'rl kÍYÚllllllk. dasát~i

.\ szolnoki lraklorkt'zelöi lunfolyumra ja11uúr hú 10-(·ig jdenlkczlwl minden IN. !•lel{·vl-l heliilliill egyl-n a szolnoki

111.

n:íl. A :J hetes

kir. f(•mipari szakiskola igazgatúsúgúlanfol~·am

ja11uúr IJ-(•n kezdíídik. lk-

iralási és landíj szt>m{·lyt•nkl-nl 1.-J pt•ngő.

TUDOMÁNY ÉS GYAKORLAT lstallól:rágyu t'lőállílása állal nt'lkül. minl a mezögazda;;ág rt"formlényt'zője .\ gépek nagy l{~rhódílúsa uj irúnyl szaholl gazdasúgi rendsz<'rünknek. sajnos, t>gyik fíí gazdasúgi. úgunk. az úllall<'nyl-szl!·s rovására. Ennt>k kövel kezményekénl a lalajerií l'ennlartásúl máskl-nl kdl hizlosílani, ami az úsvúnyi míílrágyákkal csak rl-szlwn sikcri'rll. .\ humuszl pólló istállótrágya \oyál.Jiu·a is nrlküliizhclellen marad\. Tehát a m<'gcsappanl istálldlrúgya mennyisl-gl-nek póllúsa. különüscn a minálunk sokszor lakarmún~·szíík \'ilúghan. hasonló hatúsú nüYl-nyi lrúg~·ú,·al: gazdasúgaink elsiír<'ndíí kérdÍ'sl;v(· dll. lll l(·p ell-nk gazdaságunk egyik ujabb •·cl'orml{·nycziíje. mellyel hehalóhhan foglalkozni l-rdcnws ll'sz. Yagyis megismcmi azon eljúrúsl, mik{•nl úllílhalunk elő az úllali islúllúlrúg~·úval azonos trt'tgyál s 1<'hel-e az ilyen. ugy:uH'.sak niiYl-nyi lráh~·ának gyakorIali {Til-ke. haszna l-s ei·c.·dml-nye·! -'lieliíll azonhan ezen ujahh lr:ígyakl-szíl(•si mód~ól s annak gyakor·la l i (-, rl!·kl-rííl hesz{·ln{•n k. ismerkedj ü nk meg <'Zen uj l'lj:ír:ís alapj:íval. elm{•lell-n·l is, amelyen annak gyakoriali r·(•szl' lulajdonk{·pen fell-pi'rll. .\z islúllMrúgya eg~·ik nwslcrsl-ges elű:íllílúsi módja az .\deo eljúrússal lürll-nik. mt'ly ug~·an nem nagyon r(•gi. de azl-rl m:ír· vilúgszerlt• ismert. Ezen eljúrús tudományos l'l'jlííd{•sp a szakirodalomban fellÜIH;s nl-Ikül jeleni meg. \'úllalkozú szellemíí gazd;ík a dl:íg nlinden rl-szl-hen deinie csak kisehh kisér1!'\ekd vl-gczlek wlt•. \1,1 az .\deo elj:írással múr kiii·I·jedl ml-rl{•khen kl-szílik a meslt•rsl-gt•s ni'IYl-nyi islúllótr:ígyúl Angli:íha11. Franciaoi·szúghan, Spanyolorszúghan. Kanadúhan. az Egyesült .\llamokhan. lnd i:í han. .\l'ri k:í hall. .\ uszlní li:í ha n. .J a pún han. szú,·a l \{·n~·lc.•g a vil:íg- minden rTl-szl-ht•n. :'\em lesz talán l-nlcklelen. ha ezen islúllótrúgya elíí:íllilúsi múdjúnak l'elt't•dt•z(•sl-ről is szólok néhúny szúl. nwly alapos •·eml-n~·l n~·ujt mür a jüYiíjt1re l-s hasznúlhalúsúgúra nézw is. .\ngliúhan Holhams\t'd kis(•rleli :íllomús:ín kiiliiniisen a gazdasúgi tudomán~· egyik últiiriíjt•, Sir .J. B. Lawes !•s I:ÍJ·sai .1 lr:ígyakl-pziíd{•s l'olyamat:ínak lanulm:'myoz;ísa kiizht•n IK·halóan foglalkozlak annak eddig kev!·shhl- isnwrl kl-miai l-s hakleriológiat rl-sz(oye[ is. \'izsgúlúd:ísaik ercdm{·nye az volt. hogy a jól elkorhadt. eli'Olhadl isl;íllótníh~·ában a szalma egyt•s rl-szei eltüntek. még pedig azok, melyek az el'jed{•sl eliíid(•zií hakt!·riumok táplúll-kául :.;zolgáltak. A szalma r{•szeil, •·osljail sd~lroncsoló hakt(·riumok mag:ín a szalm:ín lalúlhalók, még pedig t•zck egészen l'll{·rök azon fajta haklt'·riumoklól. mdyt•k az ür·i'rl{~­ ken szoklak döl'ordulni. .\z ig~· megismer\ külimhiizö bakl{•riunwk legmegl'clt•lííhh élell'elldell'il is sikerüll a kutat:ísok l-s kis{•rletek alall nwgállapitani. Ezen alapos vizsgúlal {•s lanulm:ín~· ulún a kis(•rlclt•ziíknck sikc.•riill a szalmÍII akként t•rjcszleni. s ez úton oly trúgy:íl eliíúllílani. mcl~· a mi jó istállúlrúgyúnkkal m·mcsak azonos kin(·zésíí. hanem lulajdonsúgaira n(·zve is ll'ljest•n egyezií azzal. Síít mi tiihh. kl-pesek voltak ezen li':Í!o(yakészill'si l'ljárúsl \t>lszl-sük szc.•rinl gyorsítani. meghoszszahhílani. vagy akúr meg is úllílani. SzóYal t'·s rii,·id1•n t•zt•n <'lj:írús fell'cdezéséYcl

14 megszünt a trágyaelőállítás a véletlen játékának lt~nni. mert most már elérte egy kémiai reakció pontosságú! és teljes ellenőrzés alá került. A kisérlelezök e~·ik célja az \'olt. hogy oly tdtgyát állítsanak elő. mely az eddigi l\iiziinséges lt·úgyánál értékesebb legyen. Kutat~saik al~tt. lé!tylegt•sen megállapították azt, hogy az osszes nm·cn~·· anyagokon a természettől fogva mát· feUalálhat~k az~m különleges baktériumok. mel~·ek alkalomadtan 111111~ den növényi anyagot, illt•lve marad,·ányt megbonlalll képesek. Ezért ezen eljárás alkalmazását kitt•rjesztették az összes trá~·akészílő nüvrnyi anyagokra. A trágyakészítési eljárlis e módjának lt•t·jeszll-sére alakult Angliában az . .\deo, (.\gricullural l>t'\'l'legments Company) túrsaság. mdy az Adco l'ljúrás szabadalmának rgyedüli tulajdonosa az egl-sz világon. Az »Adco" elnevezés bejegyzett s <'zen társaság gyártmányait jelzi. Standard-.\dco egy l'inom por, mely az ezirány(t összes felfedt•z(>sek javát tartalmazza. Hatása abban rejlik. hogy azon ft>ltélt>leket biztosítja. melyek m:cllett a hasznos hakt(>riumok fejlődnek. működnek s a Irágyáhan a nil\·(>n~·ek hipanyagát biztosítják. Az »Adco« eljárás külimüst•n oly gazdaságok r{>szére fontos, mclyek trágyaszüks{•glete nag~·. dt• azt kellő állatállomány hiányában eliíállílani k(>ptelt•nek. Igy pl. f{)leg csak gabonaniiv{~nyekt•l lernwlíí gazdaságok. növényncmt>sílíik, kcrtgazdas:ígok sth.-t>k részére. De nem kevésbbé fontos. söl élt>lkl-t·dl-s a trágyatermelés külCmösen oly vidl-ketJ. ahol nagy a gabonatermelés, kevés az állal, az igaeríít nagyhan a traktorok pótolják mát· s ÍJ.'Y ternwl(·siik t·{·v{·n nagymennyiségű szalmá,·al s egy(•h gazdasági rostos száraz an~·agokkal rendelkeznek. Aldás lenne tehát .\lfi1ldünkiin is. ahol eg~·es gazdák földterületei tanyájuktól t:h'ol l'Slll'k s így az ott termett nagymennyis(>gíí szalm:íl a nag~· lá\'olság miatt képtelenek állataikhoz hm~·újukra hordani s azt lráJ,,ryává ft>ldolgozlatni. Az "Adoo,,-,.al ntló triígyakl-szitl-sl a l\iin•tk<•zökben ismertethetem: Az »Adco·: tulajdonképt•n <'g~· sziu·kt~. a m{•switrogénhez hasonló kinl-z~síí por. nwl~· ludmnúsom szerinl mésznilrogént. nyers foszf:ílol l-s k:ílil is lat·talmaz. Az elméleli s eddigi g~·akorhtli kisét•lt•lek alapján Adooval kí"Szíth<'líink Irágyál ziild nii,·{·nyt•kböl, gyomnövényekbííl s ilytll'míí niivényhulladl-kokból, mely cselben 100 kg. ziiltlntiv~nyi un~·agra 2.:i kg. Adoo port haszn;ílunk. Készithellink már ft>jleltehh ni',vl-nyekhííl. illt>.l· n azok hulladékaiból is. pl. hah-. horsú-. hut·gon~·a-, )ll\radicsom-, paprikaszúrból s t>zekht•z lwsonl6khúl, JUely esetben 100 kg. ily ;m~·ag1·a 5 kg.. \deol haszn:ílul\\. Végül mindennemíí gabona szalmájáhól. 1<'11gerUzékböl, száraz lcvelekhöl, mákszárbúl. friss szíílö-\•epyigéből s e.gyéb teljcsen száraz. rostos anyagból J• ~észfthetimk Adcm·al trágyát. ha 1110 kg. ily<•n anya~ 7.5 kg. Adcot adunk. Hogyan 'készftimk most m:it· pl. a szalmáb61 .\deo por hozzAadásával az állati islállólt·:ígyántl uwnos kinézésü és érlékíl lH)v{•nyi trágyút'! :Alapanyaaul vegyünk t tonna. ntgyis lll ml·lei'mázsa búzaszalmát mt>lycl .\dcoval H lll nl-~·zel­ méter területre 1.6-1.8 métl'r magass:ígig kü\·t•lke-

:\lezögazdaságl l\' époklalás zökép<'n rétegezünk: _ .. .. Célszeríí az egl-sz telepl't 10 ·-•ill cm. leknoszeru mélndéslw készíteni Yízforrás küzeléhen. illeh·c oly hcl~-rt'. ahm·á kúlból kiinnyen vezt•lhctíi víz. mert a ,:íznek l'Zl'll LJ·ágvakl-szít(•si múdnál ig<'n nagy szel'l'(l<' ,·an. mi,·el a ~jó istállólráfO'll is 70· 80 százalék ,·izl'l szokoll larlalmazni. A ht>ly megválaszt:ísán:íl lt•gh~.~~·l'st>bbei~ ~kk1~1· júrunk cl. ha a lrágyalt'lepcl lehetoleg a sz~ltc~l. ~·t·­ dell s ha lt•hel. t':'tklól ht>árny(•kolt helyre kcsztljuk, :\losl mát· a szalma h<•t·akása. t·rtegezés<' akkl-nl lörlrnik. hogy a meghalát·ozolt ;-;za.lnulm~.nn~·iség. mo?d; juk W múzsúnak t·g~·halotl t•t•szet a kijelol! nagysagu helyr<' elll't'l'geljiik. azt jól lt•htpossuk, atm! nagyhan állaltal is vl-g<•zlelht~lünk s az így l<•taposoll szalmar{•lt•gel addig locsoljuk ,·ízzel. mig :1 szalma jól itt m•m h·ódoll. Ezt•n elját·ás ut:ín a mát• jt>lzell .\deoport esetleg kis lap:íllal t•gyt>nll'll'Sl'll rá~zórjuk s azt kt•vl-s ,·ízzl'l isml-l :íl pe•·melt•zzük. hogy tg~· a szalma ki'lzl- k<•riilji'ln. \'igyázwnk ar1·a. hogy túl eríís locsolással az egészt•! a szalnHl aljá•·a ki lll' mossuk. Egy mázsa szalmára ezen IJ·ágyakl-szítési m6dszct-rt•l elsüízhen átlag 11111 lill'r vizl'l használunk fel. nuvis lll mázsúm tiKlll liter víz kell. .\ megkezelelt "'· . ~ . mlldon kiirülht>lül fi rélt.•gben a jl'lzcll magassagtg fogjuk a szalmát herakni, nwly rtivid isüppt>d. E~'ik lt>gl(>nyegcscbh flolog a sikt•rt•s l't·ednu;ny l-t·dekéh<•n az. hogy telcPAink soha ki lll' száradjon s ezért a ml-g szükséges :1 rl-sz ,·izt>l :J-- t hl-l alatt t•gycnletest•n t·áadjuk jól t•loszl \'a tl'lq>íinkrc. nwrl a szahnabcrak:ísnál u z esak a vizmt>nny:iség nt>gyt>drl-szél képes fch·enni. Yagyi!'< lll mázsu szalmához i1sszt>scn u berak:ísnál tn hl.. majd azut:ín ml-g 30 hl. ,·izt>l adunk. lgt>n lcrm{·szl'les. hogy minrl csapad(>kdúsahh idííszakhun k{>szíljiik így a trágyát. annál kl'\'l'schb lt•sz a vízszíiksl-glt>l. ami úriási munkaml'glakarítást .il'lcnl. 'lia .\deo trágyalelt•pimk kl-szen nm. úgy lcgtiihhnyit'l' nrhány nap alatt. ritkán és kivételesen. lahin zanu·ó okuk ht>folvása alatt. 2-·3 heli fchn<'lt•gt'd(os nwll<•ll megindul az <'rjl'Msi folyamat. Ezt•n icifiszakhan t'ontos a még szüksl-ges vizet a mcgjc:>lölt lllÚdon a ll·ág_vatl'lcpre adn;:tlk. mcrt különht>n az, mint mús lr:igyatelep is. hirtelt·n túls:ibrosan fl'lnu•ll•gszik, s l'lllll'k kiiYelkezl(>hl'll a trágya rrésÍ'hl'Z, iJI<•In- k(oszílésl-JH'z szíikség<'s és hasznos haktérjumok l'lhalnak. a t·othadási folyamal megáll s keveset éríi. p<'n(oszt>s, sz:ít·az. szalmás Irágyál kapunk. Ha azonban n hukt{>riunwk {•letmííkiid{>sél valumi ismerellen más kin·itl· ml-ny zantrnú meg. úgy l<'ghelyc:>sebbl'n járunk t.~l. ha ll'lt>píinkl•l gondosan :ilrakjuk s ezt•n munka kilzhcn aítloesoljuk. .\ hizlt1s sikl'!' t'eltl-ll'lei l'Zl'n trágyakl-szill-si <~ljá­ t·úsnál t•ilviden ilsszefoglalva a ki1vetkczők: t. .\z an~·agol. szahn:it a berakásnál jól :ítilat.iuK vízzel. 2.. \ szahn:íl. a ll'lt>p<'l júl l<·lapostatjuk, hogy az a \Ül'l jól tartsa. illetn• mintlig nedn•scn maradjon l-s soha ki lll~ száradjon. :J. Az l'lsí) idíiszakhan :J l hl-t alall ll•galábh hc.lenkl-nt. vag~· ml-g rilvidt~bh itlíiszakhan u vizet jól szélosztva akk(>nt adjuk n ll·ágyall•lcpl'l', hogy az Adco-por ki m• sz6ródjon ht•lííle. mikl-nt már .ieA tr:íg~·akészít(os ezen múdjál lczlt.•m lt>gjohh csapad(•kos időszakban, tehát ná-

llezögazdaságl !\' épok lalás Junk ősszel és tavasszal végezni. amikor a legnehezebben biztosítható részével. a ,·ízzel, tímyleg kevés gondunk lesz. A leírt módon kezcll tclcpt•n .\deo-porml szalmából készített trágyúnk a kiirülm(·n~·l'khcz kl-pest 3--6 hónap alatt teljesen lll'l'rik. Tl'rm(•szclcscn a zöldanyagból kl-szitcll ily Lt·úgya l's komposzl-trúgya már 2- -3 hónap mulnt (•n•tl (•s hasznúlhat6. Sííl kerti mclcgágy alú a bentkolt szalnHl .\dco\'al mú•· 2 hét alat~ annyira felmelegszik. hogy a mclt•gúg~·i palántancvclíí céloknak leljcsen nwgft'll'l. Ha tehát tekintethe wsszük. hogy az .\dco-porntl készítcll növényi. humust tl'J'nwlíí, ist:íllútJ'Úgyál p6Lló trágyával is lt•rml'sfokoz6 l'J't•dml'nyt·kl'l l'l'i'lllk cl s hogy e1..cn trágya ni"l\'(•nyl'inkJ'l' nt•m kú1·os. síH a rendcs istállótrágyúhan is t•líít'oJ·dul6 l's m(•g esímt képe!> gyommag\·ak esíníil az .\deo t>ljár:ís XII sz:ízalékban l'lpusztítja. í1g~· a felll'tt'lek hizlosit:ís{mtl ezen trágyakészítési m6dnak ft•lt>lll' fontos szl'repl' lesz még a gazd:llkod:íshan. El nem mulaszlhatom fl'h·mlítt•ni. hog~· l'Zen itidásos gazdasági J"l'formtl-n~·t•zíí ft>ltalúlúsúhan az t>lííl megemlített tudós ml'lll'lt t{u·sainak. :\[r. Hic·Juu·ds 1;s llutchinson angol hioelwmikusoknak is igen nagy i'rdemcik vannak. A leírt uj t•·ágyakí·szít(•si l'ljúníst •·l-szht•n m:ÍJ' igazolta a mak6i m. ki1·. gazclas:'tgi iskohín:íl a folyú évben ,·égzcll kisérlt'l is. nwl~·m·k \'l-glt•gt•s l'J't•dml-nyciről csak akkor lt'IJct szl1. ha l'Zl'n lr:ígya hat:ísú1'61 is nwg fogunk gyíízíídni. Ez utúhhi nwgúllapil:ísára fenti gazdas:ígi iskola m{u· az íísszt•l k(•sz .\cl<'o növénylrágyántl párhuzamosan isl:'tllúll·:íg~·:'tntl tJ·úgyúzlatoll meg kisl'hh sz:íntúfi",hllt•t·iHl'tl'l. :\'cm szólan(•k azonhan ííszintl-n gazdalúrsaimhoz. ha l'Zl'n l'lj:írits g~·akot·lati kt•rt•sztül,·ill'll-t ml'g mosl akadálvozó )llt;tl'lt•zl-st• nwlll'lt. hogy a gazdaközönsl-g az .\cl<'o anyag haszn:Húsúval az :ír csökkenl-sl-t maga is l'lííst•gílt>ni fogja. 1\lcrt l'Zl'n lJ·:í~o,~·a jús:íg:'mak l-s haszn:ílhatúsúgúnak meg:ílhtpítása utún a gazdúra ní·zn· tct·mí•szt•tt•sen az a fé)kl-rdl-s. hog~· a tr:íg~·akí·szítl-s t' m6dja rcntabilis.-l' és itt déíl t•l g~·akot·lati hasznúlhatús:íga is. Ugy :'\Jl-ml'lországhan. mint t 2 uradalomhan haz:inkbun js ezen clj{u·:íssal p:'u·t111zamhan hasonlú módon esuk ml-sznitmgl'n hozz:hul:ís:hal ig~·ckszt•­ nck az ist:íl16tr:íJ.,ry:íhoz hasonl{, tr:'tg~·:ít l'lííúllílani. azonhan ezen l'l,i:irás l'l't•llmí·n~·t·i mí·g m·m ismt'l'l'lt•sek. Ugyancsak AdcH-t•lj:ít·ússal is tiihh lwlycn kisérlcteznck most mát· núlunk is. Igen üd\'üs dolog lt•nnt•. ha l'Zl'n n•fm·mkm·szak ujabb gazdasági \'Ínnún~·ai a gazll:ít twhl-z munk:íj:íban minél hathat6sabhan st•gítt•nl-k az t•mht•risl-g. a magyar gazd:ít Jn•clig t•zet·l-n•s haz:íja javúm. St'hlll János nutkói ün:íllú gazd. iskolai ilo(azgató.

15

HIVATALOS KÖIJ,EMÉNYEK \'. K. :\1. 88.647, 192R szám. \'ll. iL o.

A m. kir. vallús.- l-!> közoktatásügyi miniszler c;yürgy zalat•gcrszcgi állami gazdasági szaktanílót to\'ábhi szolgúluttételrc a békéscsabai önálló gazdas:ígi népiskolához osztolta he. Budapt•st. 1!128. é\'i december hó 21-én. .\ minisztct· helyett: Ur. Pelry Pál s. k. államtitkár. ~llinarik

\'. K. :\1. !ll.XO:i 1!121'1. szúm. \'[ [. fl. o.

kir. ntlhís- l-s közoktatásügyi ~linisztentck A lcge14gazda kön~·­ ,.,. l-s a I.cgelügazcla útmutalúja · cim(i szakköny\"l'k lt•lt:íroz:isa tárgy:íhan. Yalamennyi önálló J&azdaságl népiskola lgazllalóságának. ft•tt•sítt•m az lgazgatóságot. hogy a \'C~etésc alatt :'tllú iskol:1 szaktaníl6i és ifjusági köny,·h\ra részérc .\ lt•gt•líígazcla kimyw l-s .\ lcgclügazda útmutatúja t•ímíi szakkünywkt•t lllCb'I'l'Udeltem. Fl'lhí\'om az lgazgatúságot. hogy az emlitett mun'kúkal mint aj:índvknmal wgyt• lelt:írba. és pedig ·A lt•gt•líígazda kimy,·í~t 1:.! 1'. .\ lcgcliígazda úlmutatúj:ít t pt•ngíí {•rtl-kiK•n. Budapl•st. 1!128. ,;,.i december hó 27-én. .\ 111.

!IUIII:i 1!121'1. \'l L sz:ímú t•cnclelctl'

.\ minisztl'l'

rt•ndclctéből:

Ur. Bernáth GéA s. k. min. oszt. tanácsos.

IRODALOM ·.\z Isiállótrágya nt'mes erjeszti!se« címen Kreybig Lajos nl-nwt t•rcdctihííl fordított szakmunkája je· ll'nt meg lt•gujahban az AUi"lldi ~l·agveUh szak~ küny,·kiad,·úny soroznthnn. A legujabb tudományos kt•tut:ísokat l-s gyakorlati utasításokat tartalmazó és :íhrúkkal illusztr:íll fi'lzl't 2 pengőért kapható Csáthy Ft•n•nc kiiny\'kcrcskedünél. Debrecenben. )·.\ magyar nép könyvtára« címen a Szent Istvált Tíii'Sttlat kiadús:íhan eddig ·ll kis füzet jelent meg, amdyt·k a lcgkülönbilzííbh tárgyakról szólnak: el· ht•szl-ll-sck. szindarabok, egészségügyi tanácsok. gycrtudnh·alók nwknt'\'t•ll-si tHmutatók. mczíígazdasági sth. Ennek a sok füzetnek anyaga igazán szine-java mindazoknak az ismt'rl'teknck. amelyekel a fah·ak l-s puszták lakt'linak tudniok kell, illik l-s hasznos·., Eg~·-t·g~· fíizt•l tl'rjl•dl'lmt• :i2 kis oldal, tehát egy-egy t•stt• h:h·ki dol\'ashutju. Az apa családja körében, az l'lniik Yagy mlnml'lyik oh·asni szerctö gazda a »Gaz-

llezögazdasági X époklalás

16 dakör~-~ a tanító, ll'lkész, községi jegyzií a fel'nöttek esti összejövelell-n minl szórakozlaló llol~ol. fennhangon felolvashalja . .\hol a f<•htiitll'k szúmúra iskolánkh·üli oktatási tanfolyamok nines<'nl'li. azokban· a helységekben ez a kitüníi fiizl•lsorozal t>g,\' jú fl'ioh·asó személyéhen ezt a lanfolyamot pólolhalja. .Tlboldl .Józsefnek. az ízig-vérig magyal' zcnl'külLönck eddig megjelent gyiinyiiríí míh·ei kiiziill is l'ellimést kelt lebrujabban zongorára kiadoll három csodaszép magyar míídala. A . Kárpáti l'cn;víihííl. dmíí dal. tszövegél \:ályi :\'agy (;{>za. a Fut·ulyaszó vct·sél., Mór~t László írta. A Hazasóhajlús Amerikúból címíí hazafias dal Baja ~lihúly kiilll'ml>ny(·nck mcgzenésílésc. A mai model'll zagyntságok kiizl \"aJósággal üdítő, szép ;nag~·ar nólúkal nwlegen aj:ínljuk olvasóink t'igyclml>bc mát· azl>t·L is, llll't'l haz:d'ias ta.rlalmuknál fogva gycrnll'kkari :íldolgoz:ísra is kiválóan alkalmasak. A hát·om dal kl>l füzl·Lhl•n kaphaló HózsaviilgyinéL füzetenként 2 P-ért.

. Fizessünk el9 a Nemzeti Fígyelöre, mely ügyünknek_ míndíJZ lelkes szószólója.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Jllndt!n ke1h·es olnsónknak szh·emböl kh·ánok boldoa ujeszlendöl. Szerkeszlö. 'fm·ábbképzö gazdasági lanílónönl'k. l>ks!·rl'll's l'lhahírozásához szerenesl-I kíYánunk. lia l'lemi iskolájának ,·an lanl>\'lncgt·ii\"illítl>sl', junius húnap folyamán meg tudja tartani a házlartúsi lanl'ol~·amol: Lehelőleg kél_ váltoll csoporlt·a osztoll Ili niiwnlll'k a l<•galkalmasa·hh.. \ konyhafl'lszerl'll>sl eselll'g a l:ínyok is szíves<~n üsszchordják. Dc egt'·sz l'l'lszt•I'elt·sL is kaphat valamelyik önálló gazdasúgi n(·pisko!:ílúl kr.lc-sim hasznúlatra. Száúwlnia kell l't•j<·nkl>nt (·s naponta átlag.·8x80 filll>r, lcluí.l li Jll'ngü -10 l'illt't· t'ldmisz<•r kiathis_sal. E!-.'Y l lwtcs lanl'olyamnak t•z a r(·sze tehát szorru;ap 153 P li() filll>rhc kt•t·ülnc. dt• :.!IMI pt•ngüh?il az .előre nem láthalú kis népsu·ríísílíi nya:únkságok is kikerülhetnek, ami mindig jóll>konyan befolyásolja a kislányok hangulatú!. • 'Többeknek. Egy kis lürelnwl kl>rfmk. Ht•mt'·lhetiíleg már februúri szalllunkban hozhaljuk a X oszl:ílyú törvényjavaslat hiteles sziiwgél. mely!•l <•tltlig a nag~· lapok is csak kivonatosan és nem mindig polilikai tendenciáktól menlescn kiizüllek. »:BaromfllenyésziÖ« jellgért•. A t~·úkok luugyos ilafóvi7.c télidőben igen fontos kelléke az egt'·'izsl>g femHaMásímak. merl a hideg vízzel, <•set leg hú- t's jl>g<,larabok nyclésé\•el meghíítiilt lorokjúrat kiinn~·dJben inklinál a diftériás mcgbekgetll>st•kt·e. 'Kiiziin:-.l>gesen. »nátha . ) A .:\l<·zügazdák Szüwlkt'Zl'lt• ehtH·~s kis melqitő lámpál hoz forgalomba. nwl~· az ÍYIÍvizt>l úllandóan langyosan tartja.

Csak busz fillér

a Magyar Nép Köayvtira egy·•~ ~·~·· Most karácsonyra jelent meg a 19-41. sz. mmt UJdonsag.

.\z egyes számok t•ímt>l: 1. :\o\·ák ~1.: ~lagyarorszúg (;oJgolája. :.!. \'erseghy K.: Az t•gl>szsl>g a legdrúgáhh Jdnt·s . :t :\ylszlor Z.: Baplislúk 1. Orbán I.: :\l il szúlna hozzú a Csúkú ... l>s mús l'lbesd•lésck. .1. SUsmann J.: ~líílrúgyúzús. li. Tólh S.: .\ ki'lzsl>gi hít·ú tectHiííi t's a küzs!·gi kép,·isclíill•sl ü ll'!. i. Luzkó J.: .\ húzi:íllatok helt'gst'•gt•i. X. ,\rki J.: Elht•sz{•l(•st•k a mag;vm· nl-p szúm:íra. !l. l\'ylszlor Z. X azm·{·n n sok. to. Nyiszlor Z.: .\dwntisták. . . ti. Horfán F.: Kik kaphatnak oleso hilt'lt húzhl'lyhel>píll>sht·z·! 1:.!. Fit•za (iy.: Xl-g~·. t'll'lhíil \'l'll liirlt'nel. 1:1. Kenyt>r&; n. llr.: :\ \'l>gt'l'IHil'll'l. l l. Zavmus Gv.: ll nil a h ú. l:i. :\visztor Z.: .\z üth·hatlsl't't'K Ili. :\ylszlor Z.: ~lillt'nistúk. Yagy Bihliakulatúk. t i. 1'1111 bál·si: l'úszlot·júll>kok. IX. Kozma 1.: ·· Lindamhok . .\z u,lAm1an llll'J!.it'h•nl füult•k: t !l. Hozman J.: Szcr!'ssl>ll'k cg~·m.íst. t•mht•t't'k. Elheszl>l(·st•k. :lll. Hozman J.: h-:'111 lt·ag!·di:íja. Ell)('sz!·l!•s!'k. :.!1. (:st•hat•ky 1..: \'issza a l'ilhlhi'lz. Elht•szt'•l!•st•k. :.!:.!. liÍ'Zl"S J.: Túth .lúnos !'Sl'lt• és t•gyt'h liirll>nclck. :.!:l. :\IÍ'zt>~• J.: J>unúntíili liit·t(•nclek. :.! l. Uént>s J.: Bagh~· .lc'lzsl'l' kalandjai t's eg~·!· h l'lhl•szt'lt'sek. ~.i.: Kozma 1.: El hesz!·ll>s!'k. :.!H. Kozma 1.: Szindarahok miíkt•dwlíílotd;. :.!i. :\léZt>.; J.: Kiisziintííkiinn. :.!X. PoJ!onyi U.: Az illt•m-. t'·s tiszl!'ssl>gtud:ís szahúl nt i. :.!!1. l.at•zkÓ J.: l logyan lwjl li'lhh hasznot a hat·oml'itcnv!·szll>s '! 30. Illaskó (i,·.: .\ nwg~·ar III!'Zíígazda jl'l!'n sorsa (·s ji'lYííjt•. :11. liánáll .1.: .\ Yil:'tggazdas:·q.: \':Íltoz:ísa a h:'thot·ít u lilii. :~~- l.ul(osi 1'.: ~lilyt·n politikút l'o.lylatuak Etu·úpa n(•pl'i a húhot·ú ntún'! :1:1. :\látra 1.: .\ mi lt·gdt•:íg:íhh kinl'siiuk. :ll. Tanító bát~sl: Ki mínt wt. úgy :u·at, Yag~· hogyan m·wljftk gyt•t·nwkeinkl'l'! :l;i. llálra 1.: A mindennapi {•lel. !Falusi liit·L :!li. Kozmu 1.: .\z !·ll'lhíil. :li. Oreg laníló: .\ szól'ogadú gyt'rl'k. :18. llér.es J.: A g~·t•t·nwk hih:íinak l'otT:ísai. :m. llaj!yar J.: ~lit olvassunk'! ,. ,lll. lwrl(t•ndi Sz.: \l i t lt·gt't·dt•mt'sl'hh lt·rnwlt1 i·! ll. Kákosy 1.: Talajmín•ll>s. IJ·:ígyakl'z<·lí·s, wlt'•s alapel \'Ci. Az összeg előzetes beküldése esetén lbélvellekbeg is beküldhetö) a csomagot bérmentve küldjük. Kérjük a népneveléssel foglalkozók támogatását, hogy hagyományos lelkesültségükkel terjesszék a szórakoztalva tanító olcsó füzeteket, hogy ne legyen a faluban senki, aki nem ismeri a Magyar NépKönyvtdtdt. Hazafias üdvözlettel

a Szent IstvAn· TArsulat

Vezetősége,

Körösvidék Nyomda és Lapkiadó Részvénytársaság Békéscsaba

Bpest, Póstaflók 93.