1929. számú. törvényjavasla t. egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáró l

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ORSLAGGY üL S H IVATALA Érkezett:

2014NOV07.

T/1929. számú törvényjavasla t

egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáró l

El őadó:

Dr . Trócsányi Lászl ó igazságügyi miniszter

Budapest, 2014 . november

2014 . évi . . . törvény egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáró l

1 . Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII törvény módosítás a § (1) Az illetékekről szóló 1990 . évi XCIII . törvény (a továbbiakban : Itv.) 57. §-a a következő z) ponttal egészül ki : (Illetékmentes a polgári ügyekben :) „z) a hozzátartozók közötti er őszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009 . évi LXXII. törvény 6. (5) bekezdése, 12 . § (7) bekezdése, 16. (2b) bekezdése és 16 . (10 ) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítása, valamint 17/A-17B .§-a szerinti bírósági eljárás .” (2) Az Itv . 103 . §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : „(3) Az 57 . § (1) bekezdés u) pontja a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról , valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012 . december 12- i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezés t állapít meg.” (3) Az Itv . 103 . §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki : „(4) Az 57 . § (1) bekezdés z) pontja a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerésér ő l szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanács i rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

2. A cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX törvény módosítása 2. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX . törvény (a továbbiakban : Cstv.) 6 . §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki : „(5a) Az (5) bekezdés szerint elektronikus kapcsolattartásra köteles fél az eljárási illetéket, a kifogás tételes illetékét és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton fizeti meg, a kérele m benyújtását megel őzően. Az illeték- és közzétételi költségtérítés-fizetési kötelezettség teljesítésének módját és az azzal összefüggő tájékoztatást az Országos Bírósági Hivatal a honlapján 2014 . december 17-éig közzéteszi . A változtatásokra vonatkozó tájékoztatást azo k bevezetése előtt legalább 8 nappal közzé kell tenni .”

1

(2) A Cstv. 8. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell)

„g) az illeték, továbbá a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététe l költségtérítésének megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást,” . (3) A Cstv. 10. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell)

„d) utalást arra, hogy a cs ődeljárás kezdő időpontja a végzés Cégközlöny honlapján történ ő közzétételének napja,” (4)

A Cstv. 25 . § (1) bekezdése a következ ő i) ponttal egészül ki :

(A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja, ha)

„i) a 6 . § (5) bekezdése értelmében elektronikus kapcsolattartásra köteles kérelmez ő az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolás t nem csatolta.” (5) A Cstv. 27/C . § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás . A névjegyzékben fel kell tüntetni :)

„a) a felszámoló : aa) nevét, postai és elektronikus levelezési címét , ab) székhelyét, telephelyét, fióktelepét (működési terület) , ac) világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszerben használt pénzforgalm i számlaszámát és az azt vezet ő pénzforgalmi szolgáltató nevét, székhelyét, ” (6) A Cstv. 27/C . § (4) bekezdése a következ ő g) ponttal egészül ki : (A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás . A névjegyzékben fel kell tüntetni :)

„g) a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott felszámolási és vagyonfelügyelet i szakirányú szakképzettséggel rendelkez ő személyek — kizárólag az adott felszámolóná l használt — elektronikus levelezési címét.” (7) A Cstv. 28 . § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A közzétételnek tartalmaznia kell .)

„e) utalást arra, hogy a felszámolás kezd ő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja,” (8) A Cstv. 45/A . § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép :

2

(Az adós az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a 46 . § (5) bekezdés c) pontja szerint i jogvesztő hitelezői igénybejelentés határidő leteltét követően, de legkés őbb a felszámolás i zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig adhatja be. A kérelemhez csatolni kell) „d) a felszámolási eljárás megszüntetésérő l szóló végzés közzétételéért fizetend ő költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást .” (9) A Cstv . 49/E . § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) Az elektronikus pályázaton közjegyzőt nem kell igénybe venni . A pályázat értékelésér ől készített jegyzőkönyvet a felszámoló feltölti a számítógépes rendszerbe, és a kinyomtatot t jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a bíróságnak, a hitelezői választmánynak, és a hitelezők képviselőjének . A jegyz őkönyv megtekintését bármely hitelez ő számára – kérelmére – 8 napon belül biztosítani kell . ” (10) A Cstv . a következ ő 49/H. §-sal egészül ki : „49/H. § A felszámoló az adós vagyontárgyainak értékesítésével, továbbá bármely má s módon történő hasznosításával összefüggésben keletkezett dokumentumról a hitelez ői választmány, a hitelezők képvisel ője vagy bármely hitelező kérelmére 8 napon belül kötele s írásban tájékoztatást adni, illetve azokba betekintést engedni .” (11) A Cstv . a következő 83/L. §-sal egészül ki : „83/L. § Az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014 . évi . . . törvénnyel (a továbbiakban : 2014. évi . . . törvény) megállapított 27/C. § (4) bekezdés a) és g) pontja szerinti adatokat a felszámoló gazdasági társaság els ő alkalommal a 2014. évi . . . törvény 2 . § (5) és (6) bekezdésének hatályba lépését követ ő 8 napon belül köteles bejelenten i a felszámolói névjegyzéket vezető szervezetnek.” (12) A Cstv . 49/G. § (1) bekezdésében a „49 . § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „49. § (3) és (3b) bekezdése” szöveg lép .

3.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LILI. törvény módosítása 3. §

(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LIII . törvény (a továbbiakban : Vht.) „ A végrehajtás általános feltételei” alcíme a következ ő 14/A. §-sal egészül ki : „14/A. § (1) Ha a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozato k elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012 : december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1215/2012/EU rendelet) 53 . cikke alapján kiállítot t tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat olyan intézkedést vagy rendelkezést tartalmaz, amel y nem ismert a magyar jogban, a végrehajtás elrendelésére a 16 . § n) pontja alapján illetékességgel rendelkez ő bíróság végzésével az intézkedést vagy rendelkezést a z 1215/2012/EU rendelet 54 . cikkében foglaltaknak megfelelően hozzáigazítja az azonos joghatást kiváltó, valamint hasonló célokat és érdekeket követ ő intézkedéshez vag y rendelkezéshez . 3

(2) Az (1) bekezdés szerint meghozott végzés ellen a végrehajtást kérő és az adó s fellebbezéssel élhet. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása szükséges, a bíróság a végzés joger ő re emelkedését követően állítja ki a végrehajtási lapot ." (2) A Vht. 16. §-a a következő n) ponttal egészül ki : (Végrehajtási lapot állít ki) „n) az 1215/2012/EU rendelet 53 . cikke alapján kiállított tanúsítvánnyal ellátott külföld i határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás al á vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhely ű vállalkozás magyarországi fióktelepe, közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetve a képviselet belföld i cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye, az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelye – szerinti törvényszék székhelyén m űködő járásbíróság, Pest megyében a Budakörnyék i Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság .” (3) A Vht. 23/B . § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki : (Az okiratot végrehajtási záradékkal látja el a következő bíróság.) „d) az 1215/2012/EU rendelet 58 . szerinti közokiratot és 59 . cikke szerinti perbeli egyezsége t az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyána k helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, közvetlen kereskedelm i képviselete esetén a fióktelep, illetve a képviselet belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye, az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelye – szerinti törvényszék székhelyén m űködő járásbíróság, Pest megyében a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság .” (4) A Vht. 31/C . § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki : (Az els őfokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja) „g) az 1215/2012/EU rendelet 53 . cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet I. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával .” (5) A Vht. 31/C . § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki : (A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság, ha pedig a közokirato t közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja) „e) az 1215/2012/EU rendelet 60. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet II . mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával .” (6) A Vht. 31/C . (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(5) Az (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti tanúsítvány, igazolás és kivonat több alkalommal is kiállítható .” (7) A Vht. 34/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) A kamarát az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, továbbá a kamar a hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében ; az Igazságügyi Hivatalt pedig a z önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolato s feladatai ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtás i ügyek után általános költségátalány illeti meg . (2) Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtás i költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, vagy átutalja a kamarának. Az általános költségátalány 50%-a az Igazságügyi Hivatal bevétele, amit a kamara utal át az Igazságügyi Hivatalnak . A költségátalány összegének elszámolása é s kielégítése a 164 . § szerint történik .” (8) A Vht. 35/D. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, elektronikus iratba foglalt kérelmet és anna k jogszabályban meghatározott mellékleteit a kézbesítési rendszer felhasználói szabályzatának elfogadása mellett bárki előterjeszthet a végrehajtónál . A végrehajtó a kérelem teljesítésekén t rögzíti a kézbesítési rendszerben az elektronikus kapcsolattartásra jogosult fél:)

„a) természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, személyazonosító okmányának típusá t és számát, valamint törvényes képvisel őjének nevét, lakóhelyét és személyazonosít ó okmányának típusát, számát; szervezet esetében elnevezését, székhelyét, a nyilvántartásá t vezető hatóság elnevezését, nyilvántartási számát, valamint a képvisel őjének nevét, lakóhelyét és személyazonosító okmányának típusát, számát;” (9) A Vht. 35/D. § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) A végrehajtó a kérelem teljesítése el őtt a 47/A . § szerint ellenőrzi a személyazonosság é s a lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmány száma alapján annak érvényességé t és adatainak valódiságát . Ha a fél nem szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározot t adatokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a kérele m teljesítését megtagadja .” (10) A Vht. 37/B . § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(4) Nem kell kézbesítési megbízottat megjelölni a 861/2007/EK rendelet, a 4/2009/E K tanácsi rendelet, és az 1215/2012/EU rendelet szerinti határozat végrehajtására indult eljárásban .” (11) A Vht. 48. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(8) A végrehajtást foganatosító bíróság dönt az adósnak a 805/2004/EK rendelet 23 . cikke , az 1896/2006/EK rendelet 23 . cikke, a 861/2007/EK rendelet 23 . cikke, a 4/2009/EK tanács i 5'

rendelet 21 . cikk (3) bekezdése, valamint az 1215/2012/EU rendelet 44 . cikke szerinti kérelméről. A bíróság a 805/2004/EK rendelet 23 . cikk a) pontja, az 1896/2006/EK rendelet 23 . cikk a) pontja, a 861/2007/EK rendelet 23 . cikk a) pontja, valamint az 1215/2012/EU rendelet 44 . cikke szerinti kérelemnek a végrehajtás felfüggesztésével ad helyt ." (12) A Vht . 186 . § (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(3) Biztosítási intézkedés rendelhet ő el e § alapján akkor is, ha a követelés olyan bíróság i határozaton alapul, amelyet a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet vagy az 1215/2012/EU rendelet alapján Magyarországon el kell ismerni. A biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el .” (13) A Vht . 187 . § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) Biztosítási intézkedés rendelhet ő el e § alapján akkor is, ha a 44/2001/EK tanács i rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet vagy az 1215/2012/EU rendelet szerinti ügyben a kereseti kérelmet az Európai Unió másik tagállamának bíróságához nyújtották be . A biztosítási intézkedést a 16 . § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el .” (14) A Vht . 211 . § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha a z

adós kérelmére megállapítja, hogy) „c) a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21 . cikk (2) bekezdésének második albekezdése, vagy az 1215/2012/EU rendelet 46 . cikke alapján a végrehajtás megtagadásának” (feltételei fennállnak.) (15) A Vht. XVIII. fejezete a következ ő 231 . §-sal egészül ki : „231 . § (1) A miniszter a kamara felügyeletének ellátására, továbbá a kamara hatékon y működésének elősegítésére miniszteri biztost nevezhet ki . A miniszteri biztos az e törvénybe n meghatározottak szerint gyakorolja a (2)—(4) bekezdésben foglalt azon kamara i jogosítványokat, melyeket a kinevezésérő l szóló utasítás a feladatkörébe utal . A miniszteri biztos a kamara jogosítványait akként gyakorolhatja, ahogyan azt a jogszabály a kamara részére el őírja. Miniszteri biztos kinevezése esetén a kamara bármely pénzügyi kötelezettségvállalásához, a szerz ődések teljesítésének elfogadásához és a kifizetésekhez a miniszteri biztos jóváhagyására van szükség, és kizárólag ő gyakorolja a kamara i alkalmazottak feletti munkáltatói jogokat . (2) A miniszteri bizto s a) részt vehet a kamara közgyűlésén és a kamara más szerveinek ülésén , b) tájékoztatást kérhet a kamarai szervekt ől és azok tisztségviselőitől, c) megismerheti a kamara és szervei által kezelt valamennyi adatot , d) megtekintheti a kamara és szervei bármely iratát , e) beléphet a kamara és szervei által használt bármely helyiségbe , fi elrendelheti a kamara gazdálkodásának és informatikai rendszereinek vizsgálatát .

6

(3) A miniszteri biztos a kinevezésében foglaltaktól függően a) tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről, b) elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését, és a kamara által lefolytatott ellenőrzés eredményétől függő en az összeférhetetlenség fennállását bejelenti a miniszter felé , c) elrendelheti a 226/A . §-ban foglaltak betartásának ellenőrzését, d) elrendelheti a végrehajtók vizsgálatát, és a vizsgálat elrendelése esetén kijelölheti a vizsgálatot végző személyeket (230/A. §), e) a vizsgálati jegyz őkönyv alapján javaslatot tehet a miniszternek a végrehajtói szolgála t megszűnésének megállapítására vagy fegyelmi feljelentés tételére, vagy a kamara elnökéne k fegyelemi feljelentés tételére , J) dönt a tartós helyettes kirendeléséről, valamint a tartós helyettesi kirendelé s megszüntetésér ől, g) engedélyezi a végrehajtók közös irodájának létesítését és a végrehajtói iroda alapítását , h) iránymutatás kiadását kezdeményezheti , i) jóváhagyja az ugyanazon járásbíróság mellett m űködő végrehajtók esetében a végrehajtás i ügyek elosztásának rendjét, és jóváhagyja az ügyek elosztásának rendje év közben i megváltoztatását , j) a végrehajtói állásra az állás létesítését ő l (megüresedésétől) számított 3 hónapon belül pályázatot ír ki , k) a kamarai felterjesztés el őtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot. (4) A miniszteri biztos által gyakorolt jogkörök vonatkozásában a kamarai jogosítványo k szünetelnek. (5) A miniszteri biztos felügyeli a) a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek szakmai felügyeletének ellátását [250. (2) bekezdés h) pont] , b) a panaszügyek kezelését [250 . § (2) bekezdés i) pont] , c) a kamara ügyintézési és ügyviteli tevékenységét [253/B . § (3) bekezdés] . (6) A miniszteri biztos a tevékenységéről havonta beszámol a miniszternek. (16) A Vht. 251 . (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(3) Az elnökség a tagjai közül megválasztja a kamara elnökét és ügyvezet ő alelnökét, valamint az elnökségi titkárt. A számvizsgáló bizottság a tagjai közül választja meg az elnökét . A kamara elnökének megválasztását a miniszternek jóvá kell hagynia.” (17) A Vht. XIX. fejezete a következ ő alcímmel és 254/I . §-sal egészül ki : „Az Igazságügyi Hivata l

254/I. Az Igazságügyi Hivata l a) ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakma i felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó m űködését, ügyvitelét és pénzkezelését ellenőrizni, a végrehajtó iratait és nyilvántartásait megvizsgálni, magatartását ellen ő rizni, a tényállás megállapítása céljából a végrehajtás során történt adatigénylésr ől vezetett 7

adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból adatot igényelni, továbbá a végrehajt ó által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni , b) felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolato s panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével , c) fegyelmi eljárást kezdeményez ." (18) A Vht. XXIII . fejezete a következő 306/E. §-sal egészül ki : „306/E. E törvénynek az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáró l szóló . . . .törvénnyel (a továbbiakban : Módtv.2) megállapított 34/A. (1) és (2) bekezdését e rendelkezések hatálybalépését követ ően indult végrehajtási eljárásban kell alkalmazni , ideértve azt a végrehajtási eljárást is, amelyben a díjjegyzék megküldése a Módtv .2 hatálybalépésének napjáig a végrehajtást kér ő részére még nem történt meg.” (19) A Vht. 307 . (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki : (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg ) „c) az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali m űködésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat .” (20) A Vht. 307 . § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki : (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg ) „p) a panaszügyek intézésére irányuló eljárások lefolytatására, és a fegyelmi eljáráso k nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat .” (21) A Vht. 317 . § (2) bekezdése a következ ő h) ponttal egészül ki : (E törvény) „h) 14/A. §-a, 16 . § n) pontja, 23/B . § (1) bekezdés d) pontja, 31/C . § (1) bekezdés g) pontja, 31/C . (2) bekezdés e) pontja, 31/C . § (5) bekezdése, 37/B . § (4) bekezdése, 48 . § (8 ) bekezdése, 186 . § (3) bekezdése, 187 . § (3) bekezdése, és 211 . § (3) bekezdés c) pontja a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésér ől és végrehajtásáról szóló, 2012 . december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanács i rendelet ” (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.) (22) A Vht. a) 230 . (3) bekezdésében az „a kamara” szövegrész helyébe az „az Igazságügy i Hivatal” szöveg , b) 230. § (4) bekezdésében az „A kamara” szövegrész helyébe az „Az Igazság űgyi Hivatal”, az „az igazságügyért felel ős miniszter” szövegrészek helyébe az „a Kormány” szöveg, c) 230/A. § (2) bekezdésében a „vizsgálatot” szövegrész helyébe a „végrehajtó vizsgálatát” szöveg, 8

d) 239. § (4a) bekezdésében a „230/A . § alapján lefolytatott átfogó” szövegrés z helyébe a „végrehajtói” szöveg, e) 278. § (1) bekezdésében a „miniszter,” szövegrész helyébe a „miniszter, a z Igazságügyi Hivatal főigazgatója” szöve g lép. (23) Hatályát veszti a Vht . a) 230. § (2) bekezdésében a „kamarai”, b) 230. § (4) bekezdésében az „átfogó” és az „A kamara elnöke indokolt esetben írásbeli, az elrendelésének okát is tartalmazó határozattal hivatalból elrendelheti a végrehajt ó tevékenységének vizsgálatát ; a miniszter megkeresésére a vizsgálatot el kell rendelni .”, c) 250. § (4) bekezdés d) pontjában a „működésének vizsgálatról és a ” szövegrész. (24) Hatályát veszti a Vht . a) 230/A. (1) és (5) bekezdése , b) 231 . § (3) bekezdés d) és e) pontja, c) 231 . § (5) bekezdés a) és b) pontja, d) 250. § (2) bekezdés h) pontja, e) 307. § (2) bekezdésp) pontja . 4. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004 . évi XXXIV. törvény módosítása 4. (1) A kis- és középvállalkozásokról, fejl ődésük támogatásáról szóló 2004 . évi XXXIV. törvény (a továbbiakban : Kkv. tv) 19 . 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában) „2. egyéni vállalkozó : az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr ől szóló 2009 . évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozó ;” (2) A Kkv . tv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(1) A 3 . §-ban megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, enne k hiányában éves beszámoló vagy egyszer űsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatott i létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni . Az egyéni vállalkozó minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik . Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002 . évi XLIII . törvény (a továbbiakban : Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozás min ősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva tv . hatálya alá tartozó vállalkozás KKV-nak történ ő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kel l

9

rendelkeznie . Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éve s szintre kell vetíteni ." (3) A Kkv. tv. 19. § 5 . pontjában az „az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, ” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvéd i iroda,” szöveg lép .

5. Az államháztartásról szóló 1992 . évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvénye k módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása 5. § (1) Az államháztartásról szóló 1992 . évi XXXVIII . törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006 . évi LXV. törvény (a továbbiakban : Áhtmód. tv.) 1 . §-a a következő (3) és (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3) Az e törvény hatálya alá tartozó közalapítvány közhasznú jogállást szerezhet, ha teljesít i a közhasznú jogállás megszerzésének az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011 . évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil törvény) foglalt feltételeit . (3a) A közalapítvány esetén a Civil törvény civil szervezetekre vonatkozó rendelkezései t alkalmazni kell .” (2) Az Áhtmód. tv. a következő 9. §-sal egészül ki : „9. § (1) Azt az e törvény szerinti közalapítványt, amely 2014 . május 31 . napján közhasznú jogállással rendelkezett, és a Civil törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránt i kérelmét erre is hivatkozással nyújtotta be 2015 . május 15 . napjáig, közhasznú szervezetnek kell tekinteni, ha utóbb e kérelem alapján a bíróság a közhasznú jogállást megállapítja és azt a nyilvántartásba bejegyzi . (2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmek esetén a már folyamatban lév ő — közhasznúsági jogállás elbírálásával kapcsolatos — eljárásokat az (1) bekezdésben foglal t kérelmek elbírálásáig fel kell függeszteni . A közhasznú jogállás megállapítása esetén egyidejűleg rendelkezni kell a korábbi közhasznúsági kérelmet elutasító határozatok hatályo n kívül helyezéséről és a korábban törölt közhasznúsági jogállásra vonatkozó bejegyzése k módosításáról . (3) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására nyitva álló határid ő elmulasztás a esetén igazolási kérelem el őterjesztésének nincs helye . (4) Az (1) bekezdés szerinti közalapítvány 2014 . június 1 . és a közhasznúsági nyilvántartásb a vétel napja között megkötött szerz ődéseit, nyújtott, valamint kapott adományait, támogatásait , megszerzett kedvezményeit közhasznú jogállással rendelkez ő szervezet által kötött szerződésnek, adománynak, támogatásnak, közhasznú jogállással rendelkez ő szervezet által megszerzett kedvezménynek kell tekinteni .” (3) Hatályát veszti az Áhtmód . tv. 10

a) 2. § (3) bekezdésében az „– a gazdasági társaságokról szóló törvénynek megfelel ő vagyoni hozzájárulással történő –”, b) 2 . (6) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltak alapjá n és” szövegrész.

6. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009 . évi LXXII. törvény módosítása 6. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009 . évi LXXII . törvény (a továbbiakban : Hettv.) 1 . §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3a) Az Európai Unió valamely tagállamában elrendelt védelmi intézkedésnek a polgár i ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerésér ől szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban : 606/2013/EU rendelet ) alapján Magyarországon történ ő elismerése és végrehajtása iránti eljárásban a (2 ) bekezdésben foglalt bántalmazotton a 606/2013/EU rendelet szerinti védett személyt, a (3 ) bekezdés szerinti bántalmazón a 606/2013/EU rendelet szerinti veszélyeztető személyt is érteni kell .” (2) A Hettv . 6 . §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : „(5) A rendőrség a bántalmazott kérelmére a 606/2013/EU rendelet 5 . cikke szerint i tanúsítványt (a továbbiakban : védelmi tanúsítvány) állít ki . ” (3) A Hettv . 7 . §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki : „(la) A rendőrség a védelmi tanúsítványt helyszíni intézkedés esetén a helyszínen, vagy h a annak feltételei nem adottak, a helyszíni eljárás időpontjától számított legkés őbb 12 órán belü l állítja ki. Ha a rendőrség az eljárása során a bántalmazóval szemben az előállítás rendőri intézkedést alkalmazza, a rendőrség a védelmi tanúsítványt az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat meghozatalával egyidej űleg állítja ki.” (4) A Hettv . 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki : „(2a) A rendőrség a bántalmazottal a védelmi tanúsítványt, a bántalmazóval a védelm i tanúsítványról szóló, a 606/2013/EU rendelet 8 . cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést a z (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint közli .” (5) A Hettv . 12 . §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha a bántalmazott részére a rend ő rség az ideiglenes megel őző távoltartásról szóló határozata alapján védelmi tanúsítványt állított ki, a bántalmazott, illetve a bántalmazó err e irányuló kérelmére

11

a) a védelmi tanúsítvány saját hatáskörben való kijavítása, kiegészítése vag y visszavonása esetén ennek tényér ől, b) a (3) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtás felfüggesztésének tényér ől, c) az (5) bekezdésben foglalt esetben az ideiglenes megelőző távoltartás megváltozásáról , d) a 16. (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetben az ideiglenes megel őző távoltartás hatályának megszűnéséről a 606/2013/EU rendelet 14. cikke szerinti tanúsítványt állít ki . (8) A (7) bekezdés szerinti tanúsítványt szóban el őterjesztett kérelem esetén azonnal, írásbel i kérelem esetén a kérelem beérkezését ől számított 12 órán belül kell kiállítani ." (6) A Hettv . 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3a) Ha a bántalmazott védelmi tanúsítvány kiállítását is kéri, a (3) bekezdés szerint i kérelemben erről nyilatkozni kell.” (7) A Hettv . 16. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki : „(2b) A megel ő ző távoltartás elrendelésével egyidej űleg — a bántalmazott erre irányuló kérelmére — a bíróság védelmi tanúsítványt állít ki .” (8) A Hettv. 16. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : „(3a) A bíróság a bántalmazottal a védelmi tanúsítványt, a bántalmazóval a védelm i tanúsítványról szóló, a 606/2013/EU rendelet 8 . cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést a (3) bekezdésben foglaltak szerint közli .” (9) A Hettv . 16. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki : „(10) Ha a bántalmazott részére az els őfokú bíróság a megel őző távoltartás elrendelése mellet t védelmi tanúsítványt állított ki, a bántalmazott, illetve a bántalmazó erre irányuló kérelmér e a) a védelmi tanúsítvány saját hatáskörben való kijavítása, kiegészítése vag y visszavonása esetén ennek tényér ől, b) ha a fellebbezés folytán a másodfokú bíróság a megelőz ő távoltartást elrendelő határozatot megváltoztatta vagy hatályon kívül helyezte, ennek tényér ől a védelmi tanúsítványt kiállító els őfokú bíróság a 606/2013/EU rendelet 14 . cikke szerinti tanúsítványt állít ki .” (10) A Hettv . a 17 . §-t követően a következő alcímmel, valamint 17/A . és 178. §-sal egészül ki: „A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedés alapján el őterjesztett megkeresésekke l kapcsolatos eljárás 17/A. § (1) A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedésnek a 606/2013/EU rendelet 4 . cikke alapján Magyarországon kezdeményezett elismerésére és végrehajtására a megelőző 12

távoltartás szabályait kell megfelel ően alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel azzal, hog y kérelemnek a 606/2013/EU rendelet 4 . cikke szerinti megkeresést (a továbbiakban e § alkalmazásában: megkeresés) kell tekinteni. (2) A megkeresést a bíróság megvizsgálja és 3 munkanapon belül a) hiánypótlásra hívja fel a bántalmazottat, ha a megkeresés nem felel meg a 606/2013/EU rendeletben előírtaknak, b) a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedésnek a 606/2013/EU rendelet 11 . cikke szerinti megváltoztatásával megelőz ő távoltartást rendel el, c) a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedés tartalmával egyez ően megel őz ő távoltartást rendel el, vagy d) a megkeresést a bántalmazó erre irányuló kérelmére a 606/2013/EU rendelet 13 . cikkének (1) bekezdése alapján elutasítja . (3) Ha a bántalmazott a (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhívásnak nem tesz eleget a bíróság a megkeresést elutasítja. Az elutasított megkeresés ismételten el őterjeszthető. (4) A bíróság a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben nem, a (2) bekezdés b) és d) pontjában foglalt esetben csak szükség szerint kísérli meg a felek személyes meghallgatását . (5) A bíróság a megel őző távoltartást a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedésbe n meghatározott időre, de legfeljebb 12 hónapra rendeli el . (6) A bíróság (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése szerinti döntésével, valamint a (2 ) bekezdés b) pontja szerinti határozatának a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedés t megváltoztató részével szemben van helye fellebbezésnek . 17/B . § (1) A 606/2013/EU rendelet 14 . cikkének (2) bekezdése szerinti tanúsítványt ( a továbbiakban e § alkalmazásában : tanúsítvány) a tanúsítvány alapjául szolgáló védelm i intézkedés alapján a 17/A . § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti megel őző távoltartást elrendelő bírósághoz kell benyújtani . (2) A bíróság a tanúsítvány benyújtását követ ő 3 munkanapon belül a megelőző távoltartást a) elrendelő határozatát megváltoztatja, ha a tanúsítvány értelmében a megelőző távoltartás alapjául szolgáló védelmi intézkedést vagy annak végrehajtását az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban módosították , b) felfüggeszti, ha a tanúsítvány értelmében a megelőző távoltartás alapjául szolgáló védelmi intézkedést vagy annak végrehajtását az eredeti eljárás helye szerinti tagállamba n felfüggesztették, vag y c) elrendel ő határozatát hatályon kívül helyezi, ha a tanúsítvány értelmében a megelőző távoltartás alapjául szolgáló védelmi intézkedést vagy az annak alapján a 606/2013/EU rendelet 5 . cikke szerint kiállított tanúsítványt az eredeti eljárás helye szerint i tagállamban visszavonták. (3) A bíróság (2) bekezdés szerinti döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye ." (11) A Hettv.

13

a) 5 . (6) bekezdésében a „feltételeiről” szövegrész helyébe a „feltételeir ől, valamin t a bántalmazottat a 606/2013/EU rendelet szerinti tanúsítvány kiállításának lehet őségéről és feltételeiről” szöveg, b) 7 . (2) bekezdésében a „távoltartó határozat” szövegrész helyébe a „távoltart ó határozat, illetve a védelmi tanúsítvány” szöveg , c) 9. §-t megelőz ő alcímében a „határozat” szövegrész helyébe a „határozat és a védelmi tanúsítvány” szöveg , d) 11 . §-ában a „valamint a civil segít ő szervezetekről, továbbá a rendelkezésre áll ó pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről” szövegrész helyébe az „a civil segítő szervezetekről, valamint a rendelkezésre álló pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről, továbbá a bántalmazott kérelmére segítséget nyújtani a védelmi tanúsítvány más tagállamban történő felhasználásával összefüggésben” szöve g

lép. (12) Hatályát veszti a Hettv . 14. § (3) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész . (13) A Hettv. „Felhatalmazás” alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki :

„18/A. § E törvény 1 . § (3a) bekezdése, 6 . (5) bekezdése, 7. (la) bekezdése, 9 . § (2a) bekezdése, 12 . § (7) és (8) bekezdése, 14 . § (3a) bekezdése, 16 . (2b), (3a) és (10) bekezdése , valamint 17/A . és 17/B . §-a a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönö s elismeréséről szóló, 2013 . június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg .”

7. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása 7. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010 . évi XXXVIII . törvény (a továbbiakban : Hetv .) a) 29. (1) bekezdés a) pontjában, 90 . (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 116 . (2) bekezdés e) pontjában a „méhmagzat, cselekvőképességet” szövegrész helyébe a „méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet” szöveg , b) 30. § (3) bekezdésében a „méhmagzat vagy cselekvő képességet” szövegrés z helyébe a „méhmagzat, kiskorú vagy cselekv őképességet” szöveg , c) 33. a) pontjában, 49. § (1) bekezdés a) pontjában, 106 . a) pontjában és 111 . § (2) bekezdés a) pontjában a „méhmagzat, cselekv őképességet” szövegrész helyébe a „méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet” szöveg, d) 49. § (2) bekezdésében a „cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság” szövegrész helyébe a „cselekvőképességét érintő gondnokság” szöveg

(2) Hatályát veszti a Hetv . 20. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 24. § (1) bekezdés b) pontjában a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló” szövegrész .

14

8. A bíróságok elnevezésér ől, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szól ó 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása 8. § (1) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területéne k meghatározásáról szóló 2010 . évi CLXXXIV . törvény (a továbbiakban : Illetékességi tv .) a következő 6. §-sal egészül ki : „6. § E törvénynek az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szól ó 2014. évi . . . törvénnyel megállapított rendelkezéseit e rendelkezés hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni .” (2) Az Illetékességi tv . 1 . melléklete e törvény 1 . melléklete szerint módosul .

9.

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefügg ő eljárási szabályokról szóló 2011, évi CLXXXI. törvény módosítása 9. §

(1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefügg ő eljárási szabályokról szóló 2011 . évi CLXXXI . törvény (a továbbiakban : Cnytv .) 7 . § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(2) Elektronikus úton történ ő eljárás esetén a beadványt a Pp . 394/F . (2) bekezdés c) pontj a szerinti kézbesítési szolgáltatás útján kell benyújtani.” (2) A Cnytv . 15 . §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : „(3) Az elektronikus útra kötelezett kérelmez ő és az elektronikus utat választó kérelmez ő részére a másodfokú bíróság végzését az els őfokú bíróság kézbesíti az (1) és (2) bekezdé s szabályainak alkalmazásával .” (3) A Cnytv . 16. § (2) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba: „(2) A bíróság az állami adóhatósággal és a Központi Statisztikai Hivatallal a kapcsolatot a z informatikai rendszer alkalmazásával elektronikus úton tartja .” (4) A Cnytv . 16 . § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(2) A bíróság az állami adóhatósággal, a Központi Statisztikai Hivatallal, más hatósággal é s a cégbírósággal a kapcsolatot az informatikai rendszer alkalmazásával elektronikus úton tartja .” (5) A Cnytv . 21 . §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki : „(9) Ha több kérelmez ő a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a kérelemhez csatolni kel l valamennyi kérelmez ő nyilatkozatát arról, hogy :

15

a) hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmet a benyújtó személy ügyfélkapuján keresztül nyújtják be , b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy ügyfélkapujára történ ő kézbesítése ." (6) A Cnytv . 26 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép : „26. (1) A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kel l a) – az alapítvány kivételével – a szervezet legfőbb szervének a szervezet megsz űnését elhatározó ülése jegyzőkönyvét, b) a szervezet legfőbb szervének a szervezet megsz űnését elhatározó ülése jelenléti ívét a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), képviselet esetén a képviseleti min őség feltüntetésével és – ha ülés tartására nem elektronikus hírközl ő eszköz igénybevételével került sor – aláírásával , c) azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, amelynek alapján megállapítható, hogy a szerveze t nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek . (2) Ha ülés tartására nem került sor, a nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez a tagoknak a megszűnést elhatározó akaratnyilatkozatát tartalmazó okiratot kell csatolni .” (7) A Cnytv . 58 . § (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(4) Az alapítvány kiválásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására a kiválással érintet t alapítványt nyilvántartó bíróság illetékes . A kérelmet az új alapítvány alapító okiratána k elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidej űleg kérni kell a kiválással létrejövő alapítvány nyilvántartásba vételét is .” (8) A Cnytv. 58/B . (3) bekezdés e) és J) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek : (A kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:)

„e) kiválás esetén – a beolvadásos kiválás esetét kivéve – a kiválással létrejöv ő alapítvány adatait tartalmazó nyilvántartásba vételi űrlapot , fi beolvadásos kiválás esetén, annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzés i űrlapot, amelyhez a csatlakozás történik, ” (9) A Cnytv . 58/B . § (3) bekezdése a következ ő g) ponttal egészül ki : (A kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:) „g) annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot, amelyből a

kiválás történt.” (10) A Cnytv. 92. § (1) bekezdése a következ ő m) és n) pontja a következ ő szöveggel lép hatályba: (A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza :)

„m) a vezető tisztségviselői megbízás időtartamát, 16

n) a 18 . szerinti kérelem esetén a szervezet volt vezet ő tisztségviselőjének megbízatásáról való lemondásának hatályossá válását, a határozat számát, jogerőre emelkedésének napját, " (11) A Cnytv. 92. § (1) bekezdése a következ ő o) és p) ponttal kiegészülve lép hatályba : (A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza :)

„o) a szervezet törlésének tényét, a határozat számát és jogerő re emelkedésének napját, p) a szervezet külön törvényben meghatározott adatait.” (12) A Cnytv . 93 . § (1) bekezdése a következ ő i) ponttal kiegészülve lép hatályba : (A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kel l

tüntetni, a következ ő adatokat is) „i) ha a szervezetet a bíróság megszünteti, vagy megállapítja, hogy a szervezet megsz űnt, a határozat számát, jogerőre emelkedésének napját . ” (13) A Cnytv . 93 . §-a a következ ő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : „(3) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet nev e (rövidített neve) mellett a „megszűnt” vagy a „megszüntetve” toldatot, az eljárást lefolytat ó bíróság határozata alapján, hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban .” (14) A Cnytv . 94 . (1) bekezdése a következő g) ponttal kiegészülve lép hatályba : (A nyilvántartás alapítvány esetén a 91 . §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következ ő

adatokat is .) „g) határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megsz űnésének időpontját, valamint ha a jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett id őpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges id őpontját.” (15) A Cnytv . 98 . §-a a következ ő (5) bekezdéssel egészül ki : „(5) A 28 . (2) bekezdése, a 46 . § (3) és (4) bekezdése, a 79 .§, a 80 . § és a 124 . § (2) és (4 ) bekezdése 2016 . január 1-jén lép hatályba.” (16) A Cnytv . a) 19. § (1) bekezdésében az „is el őállíthatja” szövegrész helyébe az „állítj a elő” szöveg, b) 44/A. §-ában a „2014 . december 31-éig” szövegrész helyébe a „2015 . december 31-éig” szöveg, c) 98. § (1) bekezdésében a „(2)–(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) – (5) bekezdésben” szöveg, d) 98. § (4) bekezdésében da) a „7–16. §,” szövegrész helyébe a „7 . (1) és (4) bekezdése, a 8 – 16. §,” szöveg, 17

db) a „46. § (2)—(5) bekezdése” szövegrész helyébe a „46 . § (2) és (5) bekezdése" szöveg , dc) dd)

a „72—85 . §,” szövegrész helyébe az „71—78 . §, a 81—85 . §,” szöveg , a „97. b), d)j) pontja” szövegrész helyébe a „97 . § b), d),if

pontja" szöveg , de) a „124. §” szövegrész helyébe a „124 . § (1), (3) és (5)—(9) bekezdése" szöve g lép. (17) A Cnytv. a) 19. § (1) bekezdésében az „állítja elő” szövegrész az „is előállíthatja” szöveggel, b) 39. (2) bekezdésében az „a bíróságnak” szövegrész az „az OBH-nak” szöveggel, c) 39. (4) bekezdésében az „a bírósághoz” szövegrész az „az OBH-hoz ” szöveggel, d) 39. (6) bekezdésében és 40 . § (1) és (2) bekezdésében az „a bíróság” szövegész az „az OBH” szöveggel , e) 93 . (2) bekezdésében az „elektronikus úton kell törölni” szövegrész az „ a szervezetet törölni kell” szöveggel, ,i 94. § (1) bekezdés fi pontjában a „születési nevét” szövegrész az „anyj a születési nevét” szövegge l lép hatályba. (18) Hatályát veszti a Cnytv. a) 21 . § (2) bekezdésében a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaság” és a „vagy a jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaságként val ó működést igazoló okiratot”, b) 43/B. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy” c) 98 . § (4) bekezdésében az „a 28 . § (2) bekezdése, ” szövegrész. (19) Nem lép hatályba a Cnytv . 97. § e) pontja.

10. Az

országgy űlési képviselők választásáról szóló 2011 . évi CCIII. törvény módosítása 10. §

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011 . évi CCIII. törvény 2. számú melléklete e törvény 2. melléklete szerint módosul .

18

11. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012 . évi CXVII. törvény módosítása 11 . § Nem lép hatályba az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáró l szóló 2012. évi CXVII. törvény 116 . § b), d), h) és i) pontja.

12. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követ ő napon lép hatályba . (2) A 2. § (1)–(4), (7) és (8) bekezdése 2015 . január 2-án lép hatályba. (3) Az 1 . § (2) bekezdése, és a 3 . § (1)–(6), (8)–(14) és (21) bekezdése 2015 . január 10-én lép hatályba . (4) Az 1 . (1) és (3) bekezdése, valamint a 6 . § 2015 . január 11-én lép hatályba. (5) A 3 . § (17), (19) és (22)–(24) bekezdése 2015 . március 1-jén lép hatályba . (6) A 9. § (4) bekezdése és a 9 . § (16) bekezdés a) pontja 2016 . január 1-jén lép hatályba . 13. § A 10. és a 2. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 14. § (1) E törvény 1 .§ (2) bekezdése, és a 3 . (1)–(6), (10)–(14) és (21) bekezdése a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésér ől és végrehajtásáról szóló, 2012 . december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanács i rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg . (2) E törvény 1 . § (1) és (3) bekezdése, valamint 6 . §-a a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg .

19

1.

melléklet a 2014. évi . .. törvényhez

1 . Az Illetékességi tv. I . melléklet 18 . pont 18/3 és 18/4 . alpontja helyébe a következ ő alpontok lépnek :

„18/3 . Kő szegi Járásbírósá g

Bozsok Csepreg Iklanberény Kőszegdoroszló Lócs Ólmod Tormásliget

Bük Gyöngyösfalu Kiszsidány Kőszegpaty Lukácsháza Peresznye Tömörd

Cák Horvátzsidány Kőszeg Kőszegszerdahel y Nemescs ó Pusztacsó Velem

18/4 . Sárvári Járásbírósá g

Bejcgyertyános Bő Celldömölk Csénye Egyházashetye Hegyfalu Jákfa Káld Kemenesmagasi Kemenessömjén Kenyeri Meggyeskovácsi Mesterháza Nagysimonyi Nemesládony Ostffyasszonyfa Pecöl Rábapaty Sajtoskál Sitke Szergény Uraiújfalu Vámoscsalád Vönöck

Boba Bögöt Chernelházadamonya Csönge Gérce Hosszúpereszteg Jánosháza Keléd Kemenesmihályfa Kemenesszentmárton Kissomlyó Megyehid Mesteri Nemeskeresztúr Nick Ölbő Porpác Répcelak Sárvár Sótony Tokorcs Vasegerszeg Vásárosmiske Zsédeny”

20

Borgáta Bögöte Csánig Duka Gór Ikervár Karakó Kemeneskápolna Kemenespálfa Kenéz Köcs k Mersevát Nagygeres d Nemeskocs Nyőgér Pápoc Pósfa Répceszentgyörgy Simaság Szeleste Tompaládony Vashosszúfalu Viszák

2. Az Illetékességi tv. 1 . melléklet 19 . pont 19/1 . alpontja helyébe a következő alpont lép:

„19/1. Veszprémi Járásbíróság Alsóörs Bakonykoppány Balatonalmádi Balatonfiired Balatonszepezd Barnag Csajág Felsőörs Herend Küngös Márkó Nagyvázsony Óbudavár Öskü Pécsely Sóly Szentjakabfa Tés Várpalota Veszprémfaj sz Zánka”

Aszófő Balatonakali Balatoncsicsó Balatonfűzfő Balatonszőlős Bánd Csopak Hajmáskér Hidegkút Litér Mencshely Nemesvámos Örvényes Paloznak Pétfiirdő Szentantalfa Szentkirályszabadja Tihany Vászoly Vilonya

21

Bakonyjákó Balatonakarattya Balatonfőkajár Balatonkenes e Balatonudvari Berhida Dörgicse Hárskú t Királyszentistván Lovas Monoszló Németbánya Ősi Papkeszi Pula Szentgál Tagyo n Tótvázsony Veszprém Vöröstó

2. melléklet a 2014. évi . . . törvényhez Az országgy űlési képvisel ő k választásáról szóló 2011 . évi CCIII . törvény 2. számú mellékletében a Veszprém megye 02 . számú országgyűlési egyéni választókerületéne k területét meghatározó rendelkezések helyébe a következ ő rendelkezés lép : „02 . számú országgyűlési egyéni választókerület Rövidítése : Veszprém 02. OEVK Székhelye : Balatonfiired Területe: 1. Alsóörs 2. Aszófő 3. Balatonakali 4. Balatonakarattya 5. Balatonalmádi 6. Balatoncsics ó 7. Balatonfőkajár 8. Balatonfüre d 9. Balatonfűzfő 10. Balatonhenye 11. Balatonkenese 12. Balatonszepez d 13. Balatonsz ő lős 14. Balatonudvari 15. Barnag 16. Berhida 17. Csajág 18. Csopak 19. Dörgics e 20. Felsőörs 21. Hidegkút 22. Köveskál 23. Küngös 24. Litér 25. Lovas 26. Mencshely 27. Monoszló 28. Óbudavár 29. Örvényes 30. Ősi 31. Paloznak 32. Papkeszi 33. Pécsely 34. Pétfiirdő 35. Szentantalfa 36. Szentjakabfa 37. Szentkirályszabadj a 38. Tagyon 39. Tihany 40. Tótvázsony 22

41. Várpalota 42. Vászol y 43. Veszprémfajsz 44. Vöröstó 45. Zánka"

23

Általános indokolá s

Az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat ( a továbbiakban : Javaslat) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012 . december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban : új Brüsszel I . rendelet), valamint a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerésér ő l szóló, 2013 . június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban : 606/2013/EU rendelet) alkalmazásának biztosításához szükséges törvénymódosításokat, továbbá egye s egyéb igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények szükséges módosítását tartalmazza . Az új Brüsszel I . rendelet célja a határon átnyúló polgári, kereskedelmi igénye k érvényesítésének könnyítése, egyszerűsítése a korábbi szabályozáshoz képest, valamint a határon átnyúló polgári védelmi intézkedések kölcsönös elismerése, ennek érdekében pedi g legfontosabb vívmányaként megszünteti a végrehajthatóvá nyilvánítási (ún . exequatur) eljárást. Az új Brüsszel I . rendelet következtében a jövőben a polgári és kereskedelmi ügye k többségében hozott olyan határozatok, amelyek a meghozataluk helye szerinti EU tagállamban végrehajthatók, a többi tagállamban is gyakorlatilag automatikusan, a korábbi közbens ő eljárás szükségessége nélkül végrehajthatók lesznek. Az új Brüsszel I . rendelet alkalmazásához els ősorban a bírósági végrehajtásról szóló 1994 . évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.), valamint az illetékekr ől szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban : Itv.) egyes rendelkezéseinek módosítása szükséges . A 606/2013/EU rendelet ezzel szemben az uniós polgári és igazságügyi együttm űködés területén egy új jogforrás, amely a Stockholmi Program keretében fogant abból a felismerésb ől, hogy többet kell tenni az er ő szak áldozatainak védelme érdekében. A rendelet célja az erőszak áldozatainak védelme, akikre – amennyiben az Európai Unió má s tagállamába utaznak vagy költöznek –, továbbra is ki kell terjednie azoknak a védelmi intézkedéseknek a hatálya, amelyeket az elkövet ővel szemben hoztak. A 606/2013/EU rendelet a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerését teszi lehet ővé, azaz, az eredeti eljárás szerinti tagállam kiállító hatósága által elrendelt védelmi intézkedé s automatikusan azonos elismerést nyer a megkeresett másik tagállamban is . A 606/2013/EU rendelet rendelkezéseinek hazai jogszabályi környezetben történ ő alkalmazása érdekében a hozzátartozók közti erőszak miatt alkalmazandó távoltartásról szóló 2009 . évi LXXII. törvén y (a továbbiakban : Hettv .) módosítása szükséges . Miután a 606/2013/EU rendelet mind az eredeti eljárás helye szerinti tagállamra, mind pedig a megkeresett tagállamra telepít jogoka t és kötelezettségeket, a szabályoknak át kell fogniuk egyrészr ől azokat az esetköröket , amelyekben Magyarország a védelmi intézkedés – megelőző távoltartás – elrendelőj e és az erről szóló tanúsítvány kiállítója, másrészről azokat is, amelyekben a más tagállamba n elrendelt intézkedés elismerését és végrehajtását indítványozzák Magyarországon . A Javaslat módosító rendelkezéseket tartalmaz a bírósági végrehajtásban igénybe vehet ő elektronikus kézbesítési rendszerhez történő csatlakozás iránti kérelemmel kapcsolatos adatkezelés vonatkozásában is . A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 . évi XLIX . törvény (a továbbiakban : Cstv.) néhány rendelkezésének módosítására, pontosítására az elektronikus eljárásokka l összefiiggésben kerül sor . A módosítások az elektronikus úton kezdeményezett eljáráso k illetékének és közzétételének megfizetését, továbbá a felszámolási eljárásokban a z 24

elektronikus értékesítést érintik . Az elektronikus értékesítést érintő módosítások nem járnak költségvetési igénnyel, az érintett szervezetek fel tudnak készülni az alkalmazásukra . A módosítások hatálybalépésére a lehet ő legkorábbi id őpont javasolt, figyelemmel arra, hogy a folyamatban lévő rendszerfejlesztésekre azok kihatással vannak. A Javaslat a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004 . évi XXXIV . törvénynek (a továbbiakban : Kktv.) a vállalkozás fogalmát meghatározó értelmez ő rendelkezését akként módosítja, hogy az abban szereplő felsorolásba beilleszti az ügyvédi irodát . E módosítás következtében az ügyvédi irodák közül azok, amelyek a Kktv .-ben foglalt egyéb feltételeket teljesítik, olyan mikro-, kis- és középvállalkozásoknak min ősülhetnek, amelyekre irányadó lesz a Kktv . hatálya. A Javaslat kiegészíti az államháztartásról szóló 1992 . évi XXXVIII . törvény és egye s kapcsolódó törvények módosításáról rendelkező 2006 . évi LXV . törvény (a továbbiakban : Ahtmódtv.) szabályait . A hatályos jogszabályok alapján 2014 . június 1 . napjától a közalapítványok nem kezdeményezhetik a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, és ne m jogosultak a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére . A jogalkotó az erre a jogi személyre vonatkozó speciális szabályokat tartalmazó Ahtmódtv . módosításával a továbbiakban is biztosítani kívánja a közalapítványok részére, hogy megszerezhessék a közhasznú jogállást, és azt is, hogy a 2014 . június I . napjától a törvénymódosításig terjed ő átmeneti időszakban is közhasznú jogállásúnak min ősülhessenek. A hagyatéki eljárásról szóló 2010 . évi XXXVIII . törvény (a továbbiakban : Hetv .) módosítását egyrészrő l egy kiskorúakra vonatkozó – jelenleg a hagyatéki eljárás egyes cselekményeir ől szóló 29/2010 . (XII. 31 .) KIM rendeletben szabályozott – értelmez ő rendelkezés törvényi szintre emelése indokolja. Törvényi szinten indokolt rendelkezni ugyanis – a Hetv . 2014. március 15 . előtt hatályos szabályaihoz hasonlóan – azokról az esetekr ől, amikor a hagyatéki eljárás során kiskorú személy is érintett . A módosítások másrészről a gondnokság alá helyezé s típusai kapcsán a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 . évi V. törvény által bevezetett új terminológiával való összhang megteremtését célozzák . A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szól ó 2010. évi CLXXXIV . törvény módosítását egyrészről Lócs és Iklanberény községeknek a Sárvári Járásbíróság illetékességi területér ő l a Kő szegi Járásbíróság illetékességi területéhez történő átkerülése, másrészről Balatonkenese város Balatonakarattya településrészét önáll ó községgé nyilvánítása indokolja. Balatonakarattya önálló községgé nyilvánítása miatt szükséges továbbá az országgy űlési képvisel ők választásáról szóló 2011 . évi CCIII . törvén y módosítása . A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011 . évi CLXXXI . törvény módosítása szükséges a civil szervezetekkel kapcsolato s eljárásokban, az elektronikus ügyintézés egyes szabályai hatálybalépésének és egyé b rendelkezéseknek a módosítása érdekében . A Javaslat módosítja a Vht. végrehajtási szervezetet érint ő egyes rendelkezéseit . A Javaslat 2015 . március 1 . napjától az Igazságügyi Hivatalhoz telepíti az önálló bírósági végrehajtók ellen őrzésével kapcsolatos kamarai jogosítványokat ; és ezzel összefüggésben rögzíti, hogy a kamarát az átadott feladat ellátására is figyelemmel megillető általános költségátalány 50 %- a a törvény hatálybalépését ől kezdődően az Igazságügyi Hivatalt illeti meg . A Javaslat továbbá megteremti a miniszteri biztos kinevezésének lehetőségét. A végrehajtási szervezetrendsze r 25

felügyeletéért felelős miniszter a miniszteri biztos kinevezésével biztosíthatja, hogy a közbizalmat erősítő megváltozott felügyeleti szabályok bevezetéséig is a végrehajtás i eljárások a lehet ő legmagasabb szakmai színvonalon, a jogszabályok szigorú betartása mellet t folyjanak .

Részletes indokolá s Az 1 . §-hoz A Javaslat az új Brüsszel I . rendelet és a 606/2013/EU rendelet hazai alkalmazásáva l kapcsolatos jogszabály-módosítások átvezetésére tekintettel egészíti ki az új Brüsszel I . rendeletre és a 606/2013/EU rendeletre történ ő utalással az Itv. jogharmonizációs záradékát . A Javaslatnak az Itv .-t módosító része a 606/2013/EU rendeletben foglaltaknak megfelel ően kimondja, hogy a rendelet szerinti tanúsítványok kiállítása, illetve a más tagállamban kiállított tanúsítványok alapján Magyarországon indult eljárások költségmentesek . A 2. §-hoz A Cstv .-ben indokolt a polgári perrendtartásról szóló 1952 . évi III . törvény (a továbbiakban : Pp.) 394/H . § (5) bekezdésétő l eltérő szabályt kimondani az elektronikus úton kezdeményezett eljárások esetén az illetékek, továbbá a közzétételi díjak megfizetésére , figyelemmel arra, hogy az eljárások dinamizmusa nem teszi lehetővé, hogy a fizetés igazolásának bevárása akár 3 nappal meghosszabbítsa például egy cs ődkérelem elbírálását . A közzétételi költségtérítés, illetve az eljárási illetékek megfizetése elektronikus úton történik, a kérelem benyújtását megel őzően . Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a honlapján közzéteszi a fizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozó módot (a törvényszék kincstárná l vezetett számlájára történő átutalás mint fizetési mód esetén az ügyazonosítók, utalványminták igénylését, az utalványmintákat, az átutalással, továbbá az elektronikusan hitelesített befizetés igazolásra vonatkozó tudnivalókat) . Az illeték megfizetése igazolásának elmulasztása esetén a kérelem a Pp . 130 . § (1) bekezdés i) pontja alapján elutasításra kerül, a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolásáig pedig a bíróság nem intézkedik az adós t megillető ideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben történ ő közzétételér ől. Az OBH a honlapján tájékoztatást ad arról is, ha fizetési kötelezettségek teljesítésér e lehetőség lesz az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül . A cs ődeljárás és a felszámolási eljárás elrendelésér ől szóló végzés a Cégközlöny honlapján kerül közzétételre . Bár a törvény napi feltöltést ír el ő, szervezeti és informatikai okokból a végzést hozó bíró nem tudhatja biztosan a közzététel dátumát, tekintettel arra, hogy a végzé s közzétételét a Közlönykiadó végzi . Erre tekintettel a bírói végzésb ől a közzététel dátum a helyett az arra való utalás szerepel, hogy a cs ő deljárás, illetve a felszámolás elrendelésének napja a Cégközlönyben történő közzététel napja . A Cégközlöny – bárki számára az interneten elérhető – elektronikus felülete nap és perc pontossággal tünteti fel a közzététel id őpontját. A 2015. január 1-jétől bevezetésre kerülő elektronikus értékesítési rendszerrel (EÉR) kapcsolatos befizetések, illetve a felszámolót megillető egyes bevételek továbbutalás a érdekében az EÉR m űködtetőjének rendelkeznie kell a felszámoló által megnevezett azo n pénzforgalmi számla adataival, amelyeket a felszámoló az EÉR rendszerben használni kíván .

26

A módosítás ezen számlaszám adatainak bejelentési kötelezettségéhez és nyilvántartásáho z teremti meg a jogszabályi alapot. A 2015 . január 1-jétől bevezetésre kerül ő elektronikus értékesítési rendszerben (BÉR) a z értékesítők részéről a felszámolói névjegyzékbe bejegyzett felszámolóbiztosok leszne k jogosultak az EÉR felületére belépni, hirdetményeket feltölteni, egyéb eljárás i cselekményeket végezni . A belépéshez szükséges jelszó biztonságos kiosztása érdekében a működtetőnek rendelkeznie kell a felszámolóbiztosok — kizárólag az adott felszámol ó szervezetnél használt — elektronikus levelezési címével . A felszámolóbiztosokat a Cstv . 27/C. (1) bekezdése felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel ( a továbbiakban : szakirányú szakképzettség) rendelkező személyként definiálja, így ennek következetes használata indokolt itt is . Emellett a módosítás a könnyebb áttekinthető ség érdekében a funkcionálisan összetartozó — Cstv. 27/C . § (4) bekezdés a) pontja szerinti — névjegyzéki adatokat külön alpontokra tagolja . A felszámolási eljárás megszüntetéséről szóló végzés közzétételéért fizetend ő költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni, ennek megtörténtér ől az elektronikus igazolást kell csatoln i a felszámolás megszüntetése iránt beadott kérelemhez . A hagyományos — nem elektronikus felületen történő — pályázati eljárás során a közjegyző szerepe annak tanúsítása, hogy a pályázati anyagokat tartalmazó lezárt borítékok felbontásár a a közjegyző előtt került sor, vagyis a pályázat tartalmát a felszámoló ezt megelőzően ne m ismerhette meg . Az elektronikus értékesítési rendszer bevezetésével azonban az informatika i rendszer garantálja a hozzáférhetetlenséget a pályázatokhoz mindaddig, amíg a pályázato k benyújtására megállapított határid ő letelik . Az informatikai rendszer csak ezt követ ően teszi lehetővé a felszámolónak a pályázati anyagok megismerését . A Javaslat ezért a közjegyz ő közrem űködésére utaló szövegrészt módosítja. A módosítás erő síti továbbá a hitelezők ellenőrzési jogkörét az adós vagyontárgyaina k értékesítése felett azáltal, hogy a felszámoló egyértelm ű kötelezettségévé teszi a pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyv megküldését mind a bíróság, mind pedig a hitelez ői választmány, a hitelez ői képviselő részére . A hitelezői ellenőrzés lehetőségeit növel ő szabály beiktatása szükséges annak érdekében , hogy ha a hitelezők úgy látják, hogy az értékesítés nem felelt meg az értékesítés i hirdetménynek vagy a jogszabályban foglaltaknak, akkor élni tudjanak a Cstv . 51 . §-a szerint i kifogás benyújtásának lehet őségével a bírósághoz . Az ehhez szükséges adatokat tartalmaz ó iratok megismerhetőségét biztosítja a Javaslat . A Javaslattal beiktatásra kerül ő átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a bejelentés i kötelezettséget els ő alkalommal a törvény adott szakaszának — a névjegyzéki adatok köré t bővítő §-a — hatálybalépését követő 8 napon belül kell teljesítenie a felszámolónak. A Cstv. 49/G. § (1) bekezdésének hatályos szövege csak a 49 . (3) bekezdése szerinti kizáró okokra hivatkozik . A bizalmi vagyonkezel őkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014 . évi XV. törvény 73 . (19) bekezdése azonban beiktatta a Cstv . 49 . §-ába a (3b) bekezdést, amely újabb személyi kör esetében tiltja a tulajdonszerzést (az adós tulajdonosa stb .). A Javaslat szerinti módosítás ezért erre a személyi körre is kiterjeszti a felszámoló vizsgálat i kötelezettségét az árverez ő, a pályázó, illetve képviselőik körében .

27

A 3. §-hoz Az új Brüsszel I. rendelet 54 . cikke szerint, ha a határozat olyan intézkedést vagy rendelkezés t tartalmaz, amely nem ismert a címzett tagállam jogában, az említett intézkedést vag y rendelkezést hozzá kell igazítani az adott tagállam jogában létez ő, azonos joghatást kiváltó, valamint hasonló célokat és érdekeket követő intézkedéshez vagy rendelkezéshez . Ez a kiigazítás nem járhat az eredeti eljárás helye szerinti tagállam jogában előírtakon túlmutató joghatásokkal, továbbá a hozzáigazítás tekintetében hozott döntéssel szemben biztosítani kel l a felek jogorvoslati jogát . E rendelkezésre figyelemmel szükséges kiegészíteni a Vht. rendelkezéseit . A Javaslat erre figyelemmel egy új 14/A . §-sal egészíti ki a Vht .-t, amelyben rögzítésre kerül, hogy a végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság dönt a hozzáigazítá s kérdésében. Az új § rendelkezik a fellebbezési jog biztosításáról, valamint előírja, hogy a tárgykörben hozott végzés joger őre emelkedését követően lehet kiállítani a végrehajtási lapot . Az új Brüsszel I . rendelet szükségtelenné teszi az elismerést és végrehajtást megel őző köztes eljárásokat a végrehajtás szerinti tagállamban . Az egyik tagállamban polgári és kereskedelm i ügyben kibocsátott, végrehajtható határozatot a végrehajtás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha abban a tagállamban bocsátották volna ki vagy hozták volna meg, amelyben anna k végrehajtását kérik. Ennek a bírósági végrehajtás elrendelése szempontjából az a következménye, hogy az ilyen határozatokat nem lehet a külföldi bírósági határozato k körében kezelni, hanem külön pontban kell szerepeltetni abban a felsorolásban, amely a végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló okiratokat tartalmazza . A Javaslat ennek megfelelően n) ponttal egészíti ki a Vht. 16 . §-ában szerepl ő felsorolást, és a végrehajtást elrendelő bíróság illetékességét az egyéb külföldi határozatok végrehajtása során érvényesül ő illetékességi szabályokkal megegyez ően meghatározni (a székhelyi bíróság állítja ki a végrehajtási lapot) . Ezzel együtt kell a közokiratok és perbeli egyezségek alapján történ ő végrehajtás elrendelés szabályait (58-60 . cikk) is beiktatni a Vht. szerinti eljárásrendbe : ez a Vht. 23/13 . (1) bekezdésének megfelel ő kiegészítésével történik . A Javaslat kiegészíti a Vht . 31/C. §-át, a Vht. 31/C. §-ban kerül rögzítésre, hogy bíróság feladata a másik tagállamban történ ő végrehajtáshoz a szükséges kivonat kiállítása. A Vht. 35/D . § (3) bekezdése szerint az elektronikus kézbesítési rendszer használatána k alapvető feltétele, hogy a felhasználó rendelkezzen legalább az elektronikus aláírásról szól ó 2001 . évi XXXV . törvény (a továbbiakban: Eat .) szerinti fokozott biztonságú aláírá s létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegzővel, továbbá titkosító é s hitelesítési tanúsítvánnyal . A Vht. 35/D . (1) bekezdése a kérelem benyújtásához szintén feltételként szabja meg legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmazását . A fokozott biztonságú elektronikus aláírás igénylése során a hitelesítés-szolgáltató minde n esetben azonosítja az elektronikus aláírást igénylő személyét az Eat. rendelkezéseinek megfelelően. Az önálló bírósági végrehajtó eljárásában alkalmazandó elektronikus kézbesítés i rendszer működtetésének részletes szabályairól szóló 40/2012 . (VIII . 30.) KIM rendelet szerint minden esetben meg kell adni a személyazonosításhoz szükséges okmányok számát . Tekintettel arra, hogy a Vht . 47/A. §-a szerinti ellen ő rzéshez elegendő a személyazonosításra alkalmas okmányok számának megadása, ezért a módosítás arra irányul, hogy a másolato k csatolása helyett a Vht . a 35/D . §-ában kizárólag a személyazonosító okmány típusának é s számának megadása legyen el őírva.

28

A Javaslat a Vht . 37/B . § (4) bekezdését egészíti ki, rögzítve, hogy a Vht . 37/B. §-ban foglalt általános szabályhoz képest a külföldi végrehajtást kér őnek nem kell kézbesítési megbízottat megjelölnie . A származási tagállamban el őterjesztett egyes jogorvoslati kérelmekre tekintettel tesz i lehetővé az új Brüsszel I. rendelet 44 . cikk (1) bekezdésének c) pontja azt, hogy a végrehajtá s államában részben vagy egészben felfüggesszék a végrehajtási eljárást : a Javaslat a végrehajtást foganatosító bíróság hasonló feladatait tartalmazó Vht . 48 . § (8) bekezdés els ő mondatát egészíti ki az erre utaló szövegrésszel . Az új Brüsszel I. rendelet 44. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján a határoza t megtagadása iránti kérelem esetén az a személy, akivel szemben a végrehajtást kérték , kérheti, hogy a címzett tagállam bírósága a végrehajtási eljárást biztosítási intézkedésekr e korlátozza. Ez alapján kib ővül a Vht. erről szóló 186. § (3) és 187 . § (3) bekezdése az új Brüsszel I . rendeletre történő utalással . A végrehajtás kötelezett kérelmére történő megtagadásáról az új Brüsszel I . rendelet 45–51 . cikkei rendelkeznek . E szabályok végrehajtásához a Vht. 211 . § (3) bekezdését egészíti ki a Javaslat, ilyen esetben a végrehajtási lap visszavonására, illetve a záradék törlésére kerül sor . A Javaslat az új Brüsszel I . rendelet hazai alkalmazásával kapcsolatos jogszabály módosítások átvezetésére tekintettel egészíti ki az új Brüsszel I . rendeletre utalással a Vht. jogharmonizációs záradékát . A Javaslat módosítja a Vht. végrehajtási szervezetet érint ő egyes rendelkezéseit. A végrehajtási szervezetrendszer átalakítása els ő lépéseként a törvénymódosítás az Igazságügy i Hivatalhoz telepíti az önálló bírósági végrehajtók ellen őrzésével kapcsolatos kamara i jogosítványokat. Annak érdekében, hogy az Igazságügyi Hivatal képes legyen ellátni a z ellenőrzéssel kapcsolatos új feladatait, a kamarát az átadott feladat ellátására is figyelemme l megillető általános költségátalány 50–%-a a törvény hatálybalépését ől kezdődően az Igazságügyi Hivatalt illeti meg . A Javaslat továbbá megteremti a miniszteri biztos kinevezésének lehet őségét annak érdekében, hogy az igazságügyi kormányzat és a kamara közötti együttm űködés hatékonyabbá válhasson . A végrehajtási szervezetrendszer felügyeletéért felel ős miniszter a miniszteri biztos kinevezésével biztosíthatja, hogy a közbizalmat erősítő megváltozott felügyeleti szabályok bevezetéséig is a végrehajtási eljárások a lehető legmagasabb szakma i színvonalon, a jogszabályok szigorú betartása mellett folyjanak . A Javaslat biztosítja azokat az eszközöket, amelyek felhasználásával a miniszteri biztos reáli s képet kaphat a végrehajtási szervezetrendszer m űködéséről, és lehető séget biztosít arra is , hogy megakadályozza annak esetlegesen diszfunkcionális m űködését. E jogok egyrészt lehetővé teszik a végrehajtási szervezet m űködésének vizsgálatát, másrészt széleskörű felügyeleti jogot biztosítanak, harmadrészt konkrétan meghatározott kamarai jogosítványoka t adnak a miniszteri biztosnak azzal, hogy a megbízatása idején az átvett kamarai jogosítványo k szünetelnek. A Javaslat alapján a miniszteri biztost a kamarai jogosítványok jelent ő s része a miniszter döntésétől függően illetheti meg, ami biztosítja azt, hogy a miniszteri biztos jogköreit a

29

miniszter a törvény keretei között a miniszteri biztos visszajelzései alapján folyamatosa n módosíthassa. Annak érdekében, hogy a miniszter a miniszteri biztos m űködésének tapasztalatai alapján a végrehajtási rendszer reformjához esetlegesen szükséges lépéseket megtehesse, a Javaslat havonta beszámolásra kötelezi a miniszteri biztost. A Javaslat szerint továbbá a kamar a elnökének megválasztását a miniszternek jóvá kell hagynia . A Javaslat továbbá részletesen meghatározza, hogy a fentebb kifejtett jogpolitikai célo k elérése érdekében az Igazságügyi Hivatal mely kamarai ellenőrzési jogosítványokat veszi át. A Javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy a 2015 . március 1 . napjától az Igazságügyi hivatal hatáskörébe tartozó ellen őrzési feladat részletes szabályait a rendeletébe n határozza meg, továbbá a miniszternek arra, hogy a panaszügyek intézésére irányuló eljárások lefolytatására, és a fegyelmi eljárások nyilvántartására vonatkozó részletes szabályoka t rendeletben határozza meg . Jóllehet az ellenőrzési jogosítványok csak kés őbb kerülnek az Igazságügyi Hivatalhoz, biztosítani kell a forrásokat ahhoz, hogy a szervezet felkészülhesse n a feladat átvételére . Ennek érdekében az általános költségátalány 50–%-a már a felada t átvételét megelőző en is meg kell, hogy illesse a szervezetet . A Javaslat biztosítja azt, hogy a z Igazságügyi Hivatal illeszkedjen a Vht . által meghatározott szabályozási rendszerbe, és azt , hogy a miniszteri biztos által gyakorolható kamarai jogosítványok köréb ől 2015 . március 1 . napjától kikerüljenek azok, amelyek ellátását ett ől az időponttól kezdődően az Igazságügyi Hivatal veszi át . A 4. §-hoz A Kktv. tekintetében indokolt volt annak vizsgálata, hogy a hatályos törvényben használ t fogalmak, kategóriák aggálytalanul megfelelnek-e a törvény céljának (a mikro-, kis- é s középvállalkozások meghatározásának), illetve, hogy az uniós szabályozásból kiindulva a kkv . kategóriának megfeleltethetőek-e egyéb hazai vállalkozási formák, jogi személy típusok . Ennek alapján kellett módosítani az egyéni vállalkozókra és az egyéni cégre használt fogalmakat, így megszüntetni az egyéni vállalkozás mint idejétmúlt kategória használatát, é s helyette átvezetni a törvényen az egyéni vállalkozó és az egyéni cég megjelölését . Felmerült továbbá annak szükségessége, hogy mint sajátos jogi személy típus az ügyvédi iroda i s feltüntetésre kerülhessen a „vállalkozás” fogalmában . Mivel ezen jogi személy i s aggálytalanul megfeleltethet ő a Kktv. 3. §-ában foglalt kitételeknek, indokolt az ügyvédi irod a nevesítése is a kkv . vállalkozásként elismerhető formák között . Az S. §-hoz Az Országgy űlés 1997-ben megalkotta a közhasznú szervezetekr ől szóló 1997 . évi CLVI. törvényt, amelynek 2 . § (1) bekezdés c) pontja alapján közhasznú szervezetté volt min ősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közalapítvány. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt 2012 . január 1 . napjától hatályon kívül helyezte az egyesülés i jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011 . évi CLXXV . törvény (a továbbiakban : Civil törvény) 209 . § b) pontja. A Civil törvény 75. § (5) bekezdésében található átmeneti rendelkezés biztosította azt, hogy azok a közalapítványok, amelyek közhasznú jogállását a törvény hatálybalépése el őtt nyilvántartásba vették, 2014 . május 31 . napjáig közhasznú jogállásúak maradhassanak . 2014 . június 1 . napjától azonban csak a Civil törvénynek megfelel ő közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezetek jogosultak a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogállásho z 30

kapcsolódó kedvezmények igénybevételére, a közalapítványok pedig 2014 . május 31 . napjáig akkor kezdeményezhették a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, ha a Civil törvénybe n meghatározott feltételeknek megfeleltek . A Civil törvény 32 . § (1) bekezdése szerint közhasznú szervezetté min ősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végz ő civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhaszn ú jogállás megszerzését törvény lehet ővé teszi, amely a társadalom és az egyén közö s szükségleteinek kielégítéséhez megfelel ő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelyne k megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható . A közalapítvány a hatályos Civil törvény 2 . § 6. pontja alapján nem minősül civil szervezetnek és más törvény sem teszi lehetővé a közalapítványok számára a közhasznú jogállás megszerzését, ezért a jelenleg hatályos szabályozás alapján a közalapítványok nem kezdeményezhetik a közhasznúság i nyilvántartásba vételt, és emiatt a most hatályos jogszabályok alapján 2014 . június 1 . napjától nem jogosultak a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolód ó kedvezmények igénybevételére . A módosítás azt célozza, hogy a közalapítványok a továbbiakban is megszerezhessék a közhasznú jogállást, amit az Áhtmódtv .-ben célszerű kimondani, mivel a közalapítványokr a vonatkozó speciális szabályokat is ez a törvény tartalmazza . A visszamenőleges hatályú, az érintettek részére csak jogokat biztosító módosítással azt is biztosítani lehet, hogy a közalapítványok a 2014 . június 1 . napjától a törvénymódosításig terjedő átmeneti időszakban is közhasznú jogállásúnak min ősülhessenek. A módosítás nem érinti az állami alapító által alapított alapítványokat, mivel azok a Civi l törvény hatálya alá tartoznak, és emiatt a hatályos jogszabályok alapján kezdeményezhetik a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, és jogosultak a közhasznú megjelölés használatára , valamint a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére . A közalapítványokra a Civil törvény anyagi jogi szabályait indokolt alkalmazni, ezért a módosítás azt is célozza, hogy a Civil törvény anyagi jogi szabályai a közalapítványokra i s alkalmazandóak legyenek. A 6. §-hoz A Javaslat a 606/2013/EU rendelet hazai érvényesülése érdekében módosítja, kiegészíti a Hettv. rendelkezéseit a következők szerint . A Javaslat a 606/2013/EU rendelet ( a továbbiakban : rendelet) személyi hatályához igazodva szélesebb jogalanyi körre terjeszti ki a Hettv. személyi hatályát azokban az ügyekben amikor más tagállamban elrendelt védelm i intézkedés elismerése és végrehajtása érdekében kell eljárnia a magyar hatóságnak , bíróságnak tekintettel arra, hogy egyes tagállamokban nem kizárólag hozzátartozók esetében alkalmazható a magyar megel őző távoltartásnak (ideiglenes megel őző távoltartásnak) megfeleltethet ő intézkedés. A Javaslat annak érdekében, hogy a bántalmazottak határon átnyúló jogérvényesítését i s elősegítse a Hettv . általános rendelkezései körében kimondja, hogy az eljáró szerveknek a tanúsítvány kiállításának lehet őségér ől és feltételeiről is tájékoztatniuk kell az érintetteket . A Javaslat az ideiglenes megelőző távoltartás esetében az annak elrendelésére hatáskörrel bír ó rendőrhatóság részére előírja, hogy erre irányuló bántalmazotti kérelemre – az ideiglene s 31

megelőz ő távoltartásról szóló határozata meghozatalával lehetőség szerint egyidej űleg – a rendelet 5 . cikke szerinti tanúsítványt állítson ki (a továbbiakban: védelmi tanúsítvány) . Az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a rendelet céljának szem el őtt tartásával, nevezetesen, hogy sürgős ügyben is miel ő bb és minden tagállamban védelembe n részesülhessen az érintett bántalmazott, a Javaslat akként rendelkezik, hogy ha a helyszín i eljárás alkalmával nem lehetséges, úgy azt követ ően legkés őbb 12 órán belül kerüljön sor a tanúsítvány kiállítására . A rendelet 14. cikke mind a bántalmazó mind a bántalmazott részére biztosítja, hogy tanúsítvány kiállítását kérje abban az esetben is, ha az eredeti védelmi tanúsítványt az az t kiállító hatóság felfüggesztette, visszavonta, vagy magát a védelmi intézkedést, illetve anna k végrehajtását függesztette fel, korlátozta vagy vonta vissza . Erre, valamint arra figyelemmel , hogy a rendelet a tanúsítvány helyesbítését is lehet ővé teszi az azt kiállító hatóság számára, a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a rendőrséghez mely esetekben fordulhatnak a felek a 14 . cikk szerinti tanúsítvány kiállítása iránt és a kérelemnek mennyi id őn belül kell eleget tenni . A tanúsítványok közlése kapcsán a Javaslat jogalkalmazást segít ő rendelkezéseket tartalmaz . Az ideiglenes megel őző távoltartás elrendelésével kapcsolatban bevezetett módosításokho z hasonlóan kezeli a Javaslat a bíróság hatáskörébe tartozó megelőző távoltartás elrendelésével összefüggésben a rendelet szerinti tanúsítványok kiállítását . A Javaslat a fenti, a rendeletnek a magyar jogrendszerben történ ő alkalmazását segítő módosításokon túl új, speciális eljárási szabályokat iktat a Hettv .-be; e rendelkezések a más tagállamban elrendelt védelmi intézkedést Magyarországon érvényesíteni kívánó személyek által kezdeményezett ügyek elintézésének azon szabályait foglalják magukban, amelye k eltérnek a megel őző távoltartásra irányadó univerzális szabályoktól . A Javaslat a fentieken túl az új szabályok átvezetéséhez szükséges szövegcseré s módosításokat, valamint jogharmonizációs záradékot tartalmaz . A 7. §-hoz A Hetv. módosítását egyrészről egy kiskorúakra vonatkozó – jelenleg a hagyatéki eljárá s egyes cselekményeiről szóló 29/2010 . (XII. 31 .) KIM rendeletben szabályozott – értelmez ő rendelkezés törvényi szintre emelése indokolja . Törvényi szinten indokolt rendelkezni ugyanis – a Hetv . 2014. március 15 . előtt hatályos szabályaihoz hasonlóan – azokról az esetekről, amikor a hagyatéki eljárás során kiskorú személy is érintett. A módosításo k másrészről – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 . évi V. törvény által – a gondnokság al á helyezés típusai kapcsán bevezetett új terminológiával való összhang megteremtését célozzák . A Javaslat hatályon kívül helyezi a Hetv . 20. § (3) bekezdés ab) alpontjában és 24 . § (1 ) bekezdés b) pontjában a „cselekv őképességet érintő gondnokság alatt álló” szövegrészt . A 8. §-hoz A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szól ó 2010 . évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi tv .) 1 . melléklet 18 . pont 18/4 alpontja szerint Lócs és Iklanberény községek jelenleg a Sárvári Járásbíróság illetékesség i területéhez tartoznak . A községek tekintetében földrajzi, közlekedési és közigazgatási oko k 32

indokolják, hogy a Sárvári Járásbíróság illetékességi területérő l a Kőszegi Járásbíróság illetékességi területéhez kerüljenek át . A települések alacsony lélekszámára tekintettel, a községek átsorolása a bíróságok munkaterhét, ügyforgalmát, id őszerűségét nem befolyásolja , ugyanakkor a lakosság igényét kielégíti, ügyintézését megkönnyíti . Az illetékességi terület megváltoztatását az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Legfőbb Ügyészség nem ellenzi . Az illetékességi terület módosítása a folyamatban lév ő ügyeket nem érinti, az új illetékesség i szabályokat a módosító rendelkezés hatálybalépését követ ő en indult ügyekben kell alkalmazni . A Balatonakarattya községgé nyilvánításáról szóló 13/2013 . (I. 8 .) KE határozat 2014 . október 12. napjával Balatonkenese város Balatonakarattya településrészét önálló községg é nyilvánította . A Javaslat ennek megfelelően módosítja az Illetékességi tv. 1 . melléklet 19 . pont 19/1 . alpontját, amely a Veszprémi Járásbíróság illetékességi területét határozza meg . A módosítás a Veszprémi Járásbíróság ügyforgalmi adatait nem befolyásolja, tekintettel arra , hogy az illetékességi terület ténylegesen nem változik, mivel Balatonakarattya korábba n Balatonkenese településrészeként szintén a Veszprémi Járásbíróság illetékességi területéhe z tartozott . A 9. §-hoz A civil szervezetekkel kapcsolatos eljárásokban az elektronikus ügyintézés egyes szabálya i 2016 . január 1-jén lépnek hatályba . A módosítás el ő írja, hogy a beadványokat elektroniku s úton kézbesítési szolgáltatás útján kell benyújtani . Törvényi szinten indokolt szabályozni , hogy a másodfokú bíróság végzéseit az elektronikus utat választó vagy arra kötelezet t kérelmezők részére az els őfokú bíróság kézbesíti . A módosítás 2016 . január 1-től teszi kötelezővé, hogy a bíróság az állami adóhatóság és a KSH mellett, más hatóságokkal és a cégbírósággal is az informatikai rendszer alkalmazásával , elektronikus úton tartson kapcsolatot . Több kérelmez ő egyidej űleg benyújtott beadványával kapcsolatban indokolt törvényi szinten rendezni a kérelem benyújtásának és a kézbesítésnek az elektronikus ügyintézésse l kapcsolatban felmerülő, speciális szabályait ; így a Javaslat ezt beilleszti a Cnytv. szabálya i közé. A Cnytv . 2014 . március 15-én hatályba lépett módosítása — a Polgári Törvénykönyvr ől szóló 2013 . évi V. törvénnyel (a továbbiakban : Ptk.) összhangban — lehet ővé teszi egyesület alapítását alakuló ülés tartása nélkül . Indokolt megteremteni annak lehetőségét is, hogy a szervezet megszűnéséről a tagok elektronikus hírközlő eszközök útján tartott ülésen vagy ülé s tartása nélkül is dönthessenek . A módosítás ezért különbséget tesz az alapján, hogy a tagok a megszűnésrő l ülés tartásával, vagy ülés tartása nélkül döntöttek és ehhez képest eltér ően határozza meg a törlési kérelemhez csatolandó iratok körét . Kiválás esetén úgy jön létre egy vagy több új alapítvány, hogy az az alapítvány, melyb ől a kiválás történt fennmarad. A Javaslat ezért a Cnytv. módosításával el őírja, hogy a kiválással érintett alapítvány az új alapítvány alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napo n belül kérje a kiválás nyilvántartásba vételét, továbbá ezzel egyidej űleg kérje az új alapítvány nyilvántartásba-vételét is .

33

A Javaslat 9 . § (8) bekezdésében foglalt módosítások a Ptk . terminológiájával való összhan g megteremtését célozzák . A különválás és a beolvadásos különválás a Ptk . fogalomhasználata szerint mindenképpen több jogi személyt érint, azok mindegyike köteles a kérelemhez a megfelel ő űrlapokat csatolni. Az az alapítvány, melyb ő l a kiválás történik (jogelőd alapítvány) minden esetben fennmarad, ezért szükséges a jogel őd változásbejegyzési űrlapjának csatolása kiválás és beolvadásos kiválás esetében is . A nyilvántartás közhitelessége érdekében jelentőséggel bír, hogy a nyilvántartásbó l megállapítható legyen a szervezet vezető tisztségviselőjének személyében bekövetkezett változás. Amennyiben a szervezet, a vezet ő tisztségviselő lemondásának nyilvántartásb a vétele érdekében változásbejegyzési eljárást nem indít, a volt vezető tisztségviselő maga kérheti a bíróságtól, annak bejegyzését, hogy lemondása a Ptk . 3 :25. § (4) bekezdésében meghatározott hatvan nap elteltével hatályossá vált . Indokolt, hogy a nyilvántartás i s tartalmazza az erre vonatkozó adatot . A fenti okból egészül ki a nyilvántartás a szervezet törlésének tényére, az alapul szolgáló határozat számára és jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó adattal is . A szervezet hitelezőinek védelme érdekében indokolt, hogy a nyilvántartásból kitűnjenek a szervezet megszűnésére vagy megszüntetésére vonatkozó adatok. Szükséges egyes rendelkezések hatályba lépésnek módosítása 2015 . január 1 . napjáról 2016 . január 1-re . A Javaslat szerint az ügyek áttétele 2016 . január 1-t ől az informatikai rendszere n keresztül fog történni . Az I . és II. fokú bíróság, valamint a bíróság és az ügyészség között a z elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok 2016 . január 1-jén lépnek hatályba . A bíróság az informatikai rendszeren keresztül ugyancsak 2016 . január 1-től ellenőrzi, hogy az alapításban résztvevő, a nyilvántartásban vagy a cégnyilvántartásban szerepl ő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, a kérelemben megjelöl t adatokkal szerepel-e a nyilvántartásban vagy a cégnyilvántartásban . Az automatizált elektronikus feldolgozásra és az eljárási cselekmények informatikai rögzítésére vonatkoz ó szabályok szintén 2016 . január 1-jén lépnek majd hatályba. A bíróságoknak a módosítás szerint lehetőségük van arra, hogy határozataikat és más irataika t az informatikai rendszer alkalmazásával vagy papír alapon állítsák el ő, 2016. január 1 . után azonban erre már csak az informatikai rendszer alkalmazásával kerülhet sor . A beszámolók kezelését és közzétételét a bíróság helyett továbbra is az OBH végzi . A Cnytv. egyes szakaszai hatálybalépésének módosítása kapcsán nélkülözhetetlen rendelkezn i több hatályba léptető és módosító szabály módosításáról, hatályba lépésének elmaradásáról é s hatályon kívül helyezéséről. A 10 . §-hoz A Balatonakarattya községgé nyilvánításáról szóló 13/2013 . (I. 8.) KE határozat 2014 . október 12. napjával Balatonkenese város Balatonakarattya településrészét önálló községg é nyilvánította. A Javaslat ennek megfelelően módosítja az országgyűlési képvisel ők választásáról szóló 2011 . évi CCIII. törvényt.

34

A 11. §-hoz A Cnytv. egyes szakaszai hatálybalépésének módosítása kapcsán nélkülözhetetlen rendelkezn i arról, hogy nem lépnek hatályba az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvénye k módosításáról 2012 . évi CXVII . törvénynek a Cnytv .-t módosító egyes szakaszai . A 12. §-hoz A 12. hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz. A 13. §-hoz A 13. § sarkalatossági záradékot tartalmaz . A 14. §-hoz A Javaslat 14 . §-a az új Brüsszel I . rendelet és a 606/2013/EU rendelet hazai alkalmazásáva l kapcsolatos jogszabály-módosítások átvezetésére tekintettel jogharmonizációs záradéko t tartalmaz .

35