1928. SZÁMÚ ENGEDÉLYÉVEL. Felelős szerkesztő: KOZMA JÁNOS

Állomány ellenőrizve 2013. •yTrrrYvvyrvrrryT^

GÖRÖGKATOLIKUS

LELKIPÁSZTOR A FT.

HAJDUDOKOGaEGYl ÍÁZMEGYEI 701/1928. S Z Á M Ú

Szerk. és kiadóhivatal: Nyírcsászári, Szaímár m.

FŐHATÓSÁG

ENGEDÉLYÉVEL

Felelős szerkesztő: KOZMA J Á N O S

Megjelenik minden hó 15»én

Előfizetési ára a C h r y s o s i o m o s hitszónoklati melléklettel együtt egy egész évre 20 pengő. — Csonkamagyarország határain kivül ?•/. egész évre 24 pengő

Tartalomjegyzék Szabaddá lett az Anyaszentegyház szabadságának foglya. Miskolc katolikus társadalma díszközgyűlés keretében hódolt az aranymisés pápának. A pápaság és a pápa. — D r . S z é m á n I s t v á n . őszentsége aranymiséjére. Az első szent gyónáshoz és áldozáshoz való előkészítés ujabb elvei ... ,,• és módozatai.- K i s s G y u l a . '•'•^L keleti egyházak adatai a pápai évkönyvben. A Kánonjog u j Codexe. Egyházi hírek. Különfélék. Könyv- és lapszemle. A szerkesztő postája.

Ili. évfolyam

2. szám

1929. február

^wAJUUUUUUUUULAJVA/UAJUü^ jLAJUUUUL*-. CEGIAIÍjÖJUUÍJÍ . Á Á J j S 3 t i ü L O Ű Ö O

Templomi

fehérneműit,

oltárterítőit,

O

miseruháit a

legegyszerűbbtől a

legdíszesebb készíttesse

kivitelig

é s javíttassa

papözvegyek

Mintákat

küld

rendeléseket

által.

s meg*

elfogad

a

máriapócsi kegytemplom gondnoksága Nem

üzlet! Charitativ

aktio.

Kedves Főtisztelendő Ur! A miseruhákkal várakozáson felüt nagyon meg vagyunk elégedve. Az uj miseruha kitűnő szabású, gyönyörű szegélyzetii, szinte tehetetlennek tartottuk azt, hogy ennyi pénzért uy mindenben elsőrangú miseruhái lehes* sen kapni /¿L kijavított miseruha is a leggondosabb munkáról és nagy műértésről tanúskodik. Fogadja Főtisztelendő Atyánk hálás köszönetünket szives fáradságáért. A jóságos Isten áldja meg egészséggel, hogy néhány esztendő múlva minden templomunkban hirdessék a máriapócsi szép miseruhák a jó Páter Zsatkovics emlékét. Az összeget mielőbb elküldjük, csak a harangszentelés miatt, amely Pünkösd másodnapján lett megtartva, késik a pénz összegyűjtése. A harangszentelésen megjeleni papságnak megmutattam a két ruhát és velem együtt hasonló véleményen voltak, kerületi papi gyűlésünkön junius 7-én ugyancsak a papság figyelmébe fogom ajánlani a kitűnő miseruhákat Ájtatos imáiba ajánlva magamat, maradtam Homrogdon, 1928 junius 2=án szerető oltártestvére

iiitonjait,

Dr. Krenyitzky József s. k. sz. sz. tan. lelkész

O

Bitíner János arany koszorús e g y h á z i műöívösmester

Nyomtatványok ízlésesen

é s jutányosán

Budapest, IX., Kinizsy=u. 14. sz. (Cégtulajdonos: Bitíner Lajos ötvösművész)

K É S Z Í T : Szentségtartókai, kelyheket, ke= reszteket, gyertyatartókat sfb. kegyszere« ket aranyból, ezüstből és bronzból, '£¡¡2 Tűzi aranyozást és ezüsiözést legmeg* bizhatóbban végez. — Nem kereskedő ! V a l ó d i k é s z í t ő j e a fémből készült kegyszereknek!

Nlyiregyházán a Tisza vidék-nyomdában Boeskay-utca 3. szám

M

i

s

k

o

l

c

o

n

a M a g y a r J ö v ő rí. n y o m d á b a n H u n y a d i - u t c a 13. szám

A hajdudorogi püspök ur Őméltósága 1926. évi III. sz. körlevelében 11T6—1926. sz. rendeletével a főtisztelendő papságnak cégemet melegen ajánlotta. Pártoljuk a megbízható kaf. m ű i p a r o s t !

készülnek

GÖRÖGKATOLIKUS

LELKIPÁSZTOR

A fi. hajdudorog-egyházmegyei főhatóság 701/928. sz. engedélyével Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1 Nyírcsászári, Szafmár m.

III. évfolyam

Felelős szerkesztő : KOZMA JÁNOS

2. szám

Megjelenik minden hónap 15-én

1929. február

Szabaddá lett az Anyaszentegyház szabadságának foglya „Dicsőség a magasságban Istennek!" Ünnepi hairangzúgás, napsugaras öröm, tömjénillat és égbeszálló hálahimnuszok fönséges dallamai hirdetik világszerte, ahol katolikus keresztény él, a szentatya jubileumi évének legnagyobb örömét: szabaddá lett az Anyaszentegyház szabadságának foglya. Tizenkét lusztrum előtt egy hatalmi őrület szántott végig Európán, mely szabadelvűség cégére alatt az emberi életet és erkölcsöket szilárd alapokon tartó tekintélyt kivánta összerombolni, hogy úrrá tegyen bizonyos álszabadságot., szabadság álarcába öltöztetett lelki rabságot. Ennek útjában elsősorban a legfőbb lelki hatalom, a legfőbb emberi tekintély, a pápaság állott. Ezt kellett megtörni, ezt kellett megalázni, erre kellett egy Venti Settembrének jönnie, hogy egyidőire diadalt ülhessen. A támadás éle látszólag a pápaság világi hatalma, Sz. Péter örökségének külön államisága ellen irányult. Valóságban a lelki hatalmat, Krisztus földi helytartójának lelkiekben való szuverenitását akarta, megtépni, megsemmisíteni. Krisztus földi helytartója nem állott ellene fegyverrel. Az Üdvözítő megintette az első pápát, midőn fegyverrel szállott szembe a világi hatalommal: „Tedd vissza helyébe, kardodat, mert mindnyájan, akik fegyvert fognak, fegyver által vesznek el!" (Máté: 26., 52.) Az igazság vértjét vette tehát magára a pápa s maradt a Vatikán visszavonult foglya., ki csupán a nyugodt lelkiismeret és Istenben való hit fegyvereit szegezte a világi hatalmasság támadásainak ellenébe, mert Szikla volt; érezte, hogy Isten ereje és akarata tette azzá- s érezte, hogy a pokol kapui sem vehetnek erőt azon az Egyházon, mely az igazság oszlopa és erőssége. IX. Pius, XIII. Leó, X. Pius, XV. Benedek és XI. Pius ki nem léptek ebből az erősségből, meg nem gyengítették a bástyákat. Lett volna rá alkalmuk. Sütkérezhettek volna a. szabadelvűség portálta, népszerűség villanycsillárainak fényében, de ők az invictus soZ-nak, az igazság győzhetetlen napjának világát ismerték egyedüli vezérfénynek. És győ'ztek. Győzött a törhetetlen

26

Görögkatolikus Lelkipásztor37

hit, a Fides Intrépida, Pápasága hetedik évének leteltével, áldozópapi jubileumának évében a, nagy idők nagy pápája XI. Pius előtt meghajolnak a büszkén lengő olasz lobogók s üdvözlik, mint lelkiekben és anyagiakban legfőbb szuverént. És amikor e lobogók meghajolnak előtte, mikor a büszke Olaszország uralkodója a p'pai trón elé járul, hogy elismerje az ötvennyolc és előtt történtek igazságtalanságát, amikor Krisztus földi ¡helytartója a megbocsátásra mindenkor kész evangéliumi szeretet kézfogásával üdvözli s lelki gyermekeként magához öleli, a keresztény katolikus hivek százmillióinak lelkén kimondhatatlan öröm és hála érzése reszket át. Hálát adunk az Anyaszentegyház láthatatlan Fejének és, alapítójának az isteni Mesternek, ki ily erős kezekbe helyezte üdvösségünk sorsát, hálát az Anyaszentegyházat kormányzó Szentléleknek, ki ihletésével csalhatatlan biztonsággal vezérelte Péter hajója kormányosainak kezét e tizenkét lustrumon át, s nem engedte elmerülni az európai eszmeáramlatok vad hullámverései fölött krisztusi hittel, rendíthetetlen hittel járó ú j Pétert. „Hálát adunk neked, a te nagy dicsőségedért, Urunk, mennyei Királyunk !"

Miskolc katolikus társadalma diszgyülés keretében hódolt az aranymisés Pápának Az apostoli admmisztratura diszgyülése a vármegyeház nagytermében

Őszentsége aranymiséje alkalmából az ország fővárosában Serédi Jusztinián dr. bibornok-hercegprimás vezetése alatt február 10-én ünnepi diszgyülésen ünnepelt a főváros katolikus társadalma. Ehhez hasonló ünneplések más városokban is voltak, igy Miskolcon is, ahol a katolikus társadalom az apostoli admmisztratura. által rendezett diszgyülés keretében hódolt az Anyaszentegyház aranymisés fejének. Reggel 9 órakor Papp Antal c. érsek, apostoli adminisztrátor a buzatéri templomban pontifikált hálaadó szentmisét s ezt követőleg, 10 órakor a vármegyeház dísztermében Miskolc egész katolikus társadalmának részvételével folyt le az ünnepi diszgyülés, melyen megjelentek Kronberger József apátkanonok, Schirilla Szóion kanonok, Rétay Kálmán apát-esperes, dr. Péchy Alán minorita házfőnök, Lencz Albin altábornagy, vegyesdandár, parancsnok, Mikszáth Kálmán dr. főispán, Hodobay Sándor dr. polgármester, Ruszinkó Zsigmond dr. törvényszéki tanácselnök, Andrássy Kálmán dr., Kronberger Béla róm. kath. egyházi főgondnokok, Bieber József és Hollós István ny. miniszteri tanácsosok, vitéz Szabó József pénzügyigazgató, Szabadffy Gyula h. pénzügyigazgató és a hivők nagy számban. A diszgyülést Papp Antal c. érsek nyitotta meg s felolvasta a biboros-

Görögkatolikus Lelkipásztor

37

hercegprímás hozzá intézett levelét, mely kiinduló pontul szolgált az ünnepséghez s mely a következő: Kívánatosnak Iáit,szik, hogy Őszentsége aranymisés jubileumának évét a magyar katolikusok is alkalmas módon megnyissák. Ilyen rendeltetéssel fogunk tartani folyó évi február t ó 10-én, vasárnap Budapesten egy rövid díszgyülést, amelyen hódolni fogunk az aranymisére készülő Szentséges Atyánknak. Az a szép terv merült fel, hogy s jelzett napon az összes hazai érseki és püspöki székhelyeken is tartassák ugyanilyen rövid hódoló ünnepély. Ha a gondolatot helyeselni mélltóztatik, tiszteletteljesen kérem, hogy hódoló ünnepély megtartása tekintetében intézkedni kegyeskedjék. A budapesti hódoló ünnepélyről üdvözletet küldenénk őszentségének, amelyben , kellő formában jelezte'tnénk, hoigy az ország fővárosában, valamint az összes hazai főpásztorok székhelyein egybegyűlt magyar katolikusok, élükön főpásztoraikkal, az aranymiséB juíbileumi évet megnyitván, hódoló tisztelettel és gyermeki szeretettei köszöntik Szentséges Atyjukat. Hálás volnék, ha a tervet magáévá tenni méltóztatnék.

Majd elmondotta elnöki megnyitó beszédét. — A katholikus világ nagy ünnepet ül, — kezdte beszédét az érsek —• Szentséges Atyánk, dicsőségesen uralkodó XI. Pius pápa 50 éves áldozópapi jubileumának, aranymiséjének ünnepét. A véges emberi életben, az egyszerű áldozópap életében 'is Isten nagy kegyelmét látjuk megnyilvánulni, ha áldozójiappá történt felszentelésének félszázados évfordulóját megünnepli. Mennyivel inkább örvendetes reánk nézve, a világ összes katolikusaira ez a jubileumi év, Szentséges Atyánk aranymiséjének ez évi december 29-én megtartandó magasztos ünnepe. Majd XI. Pius pápa életének fontosabb mozzanatait ismertette s végül így fejezte be beszédét : — Szentséges Atyánk kiváló erényei, nagy tudománya, gazdag élettapasztalatai magukban is mély tiszteletet, hódolatot keltenek bennünk. Annál inkább áldanunk kell az isteni gondviselést, hogy őt a legmagasabb méltóságra emelte, melyről az agg Vanutelli, a bíboros kollégium dékánja így nyilatkozott egyik beszédében: „A sötétség éjjele és a romok halmaza közepett, amikor annyi trón összedőlt, a világ megdöbbenve tekint Péter katedrája felé, erre a megingathatatlan és ledönthetetlen trónra, a világosságnak és egyetértésnek, a jótékonyságnak és bölcsességnek, a nemzetek és egyének békéjének központjára. — B trónra tekint a katolikus világ, hogy megláthassa az egyház pásztorát, akinek az a hivatása, hogy a világ népeit boldoggá, megbékültté tegye". Ezzel a díszközgyűlést megnyitom. A főpásztor nagyhatású szavai után a görög katolikus egyházi énnekkar énekelte el Hornyák Olga. karnagy vezénylete mellett Méhul: „Ünnepi köszöntő" című művét. Ezután következett Szémán István dr. pápai prelátus, az adminisztratura vikáriusának nagyhatású előadása „A pápaság és a pápa" címmel, melyet lapunk más helyén teljes terjedelmében közlünk. A gyönyörűen felépített, mély tudásai megszerkesztett s lelkes hatást kiváltó előadás után ismét az énnekkar szerepelt, ezúttal a „Bűvös vadász" című opera imáját adta elő, majd az elnöklő Papp Antal c. érsek köszönte meg a megjelenést s a pápa éltetésével bezárta a díszgyűlést, mely a himnusz eléneklésével ért véget.

28


A pápaság és a pápa A Miskolci Apostoli Administratura 1929. február hó 10-én tartott hódoló ünnepén. elmondotta: D r . S z é m á n I s t v á n pápai prelátus.

Scherer Jakabnak van egy megkapóan szép apologetikus könyve: „Warum liebe ich meine K i r c h e f Ebben a> kat. egyház gyönyörű himnuszát írta meg a szerző s ha elolvassuk, Anyaszentegyházunkat a hit, a szentségek világán kívül a szociális kérdés s a művészetek szemüvegén át nézve is meg kell szeretnünk, — és ha. lehet, még nagyobbra becsülnünk. Egyházunk isteni volta mellett az említetteken kívül, mint elvitathatatlan történeti s egyszersmind élő argumentum áll még szemeink előtt az egyház egysége — s ennek a hitbeli és kegyelmi egységnek hatalmas ormán, mint templomaink tornyán a kereszt, úgy ragyog a pápaság intézménye: Krisztus földi helytartójának megingathatatlan trónja, szent P é ter kősziklája. Dicsőségesen uralkodó XI. Pius Pápánk aranymiséje alkalmából, amikor az egész katolikus világ gyermeki hódolattal gyülekezik ezen szikla köré — alkalomszerű lesz, — hogy Érsek főpásztorunk emelkedett ünnepi szavai után néhány vonással lelkünk elé állítsuk Anyaszentegyházunk egységének gyönyörű perspektíváját s megvilágítsuk a pápaság isteni hivatását, hogy — ha lehet — még nagyobb odaadással ragaszkodjunk Anyaszentegyházunk látható fejéhez, akiben a Krisztus Urunk által alapított egyház egysége Krisztus óta állandóan megtestesül. Pétertől kezdve XI. Piusig közel kétezer esztendős a pápai t r ó n ! Nincs a világnak egy t r ó n j a sem, amelynek születését s a legnagyobb részének összeomlását is ne látta volna a pápaság, pedig a történelem folyamán a- hatalmi őrület s az emberi gyűlölet a pokollal versenyezve próbálta s próbálja megdönteni ezt a trónt, amely azonban még csak meg sem ingott soha, mert alapja az isteni Mester Simon-Péternek adott rendelkezése : „Te Péter vagy, s ezen a kőszálon építem Anyaszentegyházamat és a pokol kapui sem vesznek erőt r a j t a . " Kedves Testvéreim! A pápaság intézménye egyedül is elég világos és meggyőző tanúság a katolikus egyház isteni volta mellett, mert a történelem tanúsága szerint minden pokoli ármányon és nyilt erőszakon diadalmaskodva Krisztus óta megszakítás nélkül kormányozza a lelkeket,, akik Krisztus nyomdokait az Ő igaz egyházában követik, — s örök boldogságukat abban keresik. Valóban isteni alapítású intézmény-e a pápaság? Igen. Valamikor régen, majdnem kétezer esztendővel ezelőtt, az Űr Jézus, föltámadása után a pogány keverék lakosságit Tibteriás környékén járt — ott, ahol a Genezáreth tavának örökké mosolygó tükre s a távol bíborködébe öltöző pereai hegyek ma is tanúskodhatnának arról a boldog pillanatról, — amikor Krisztus Urunk az apostoloknak adott hármas hatalmat Péterre külön is reá ruházta, amidőn szeretetének háromszoros nyilt megvallása után neki adta a legfőbb kormányzói hatalmat, ezen sza-


37

vakkal; „Legeltesd az én juhaimat!" A legeltetés fogalma a kormányzás minden jegyét, a vezetést, a jutalmazást, sőt a fenyítést is magában foglalja, Simont Péternek, s z i k l á n a k nevezte el az Úr, aki ezentúl ezen a néven szerepel az apostolok között, A névváltoztatás ténye is jelzi Simon megbízatásának fontosságát. Péternek külön is mondotta az Űr: „Neked adom a mennyország kulcsait, amit megkötesz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, s amit feloldasz a földön, fel lészen oldva a mennyekben is." Tehát Simon, akinek nevét az Űr Jézus a jellegzetes P é t e r r e , sziklára változtatta, az alap, az összetartó egység, amelyen az anyaszentegyház pompás épülete emelkedik. S a Szentlélek leszállása után sz. Péter apostol és az egyházi hierarchia rögtön megkezdte a kormányzást s a többi apostol is elismerte Péter főségét, mert tudták, hogy ezzel a Mester parancsát teljesítik. Péter nevét már az evangélium és a szent könyvek is mindig előre helyezik, sokszor csak az Ő nevét említik s hozzá teszik, hogy a többi tizenegy. És Péter, az egyszerű halász elfogadta és gyakorolta is az isteni megbízatást, €> vezeti, .Tudás helyére, az apostoli választást, összehívja a jeruzsálemi zsinatot, vitákat dönt el s a tüzes lelkű sz. Pál is, akiben bámulatos nagy szellem lobog, hozzásimul s aggályaiban tőle nyer megnyugtatást... Tiberiásból Jeruzsálembe, Jeruzsálemből Antióchiába, s Antióchiából Rómába teszi át székét, ahol vértami halált hal. így lesz Róma Anyaszentegyházunk szíve s a római apostol-utód püspök a pápa, az összes keresztény hívek atyja. Pétertől kezdve a hívő világ mindig alattvalói szeretettel nézett és néz ma is arra a püspöki székre, amelyen Ő ült s utódai ülnek — s ha akadtak is a történelemben kísérletek, amelyek a római püspök vagy későbbi s az ő atyai méltóságát illető néven a római pápa elsőségét támadták, vagy pedig csak tiszteletbelinek mondották azt — minden ilyen kísérlet kudarcot vallott, mert- ha egész országok és népek szakadtak is el a római pápától, — az egyház másutt újra erőteljesen felvirágzott s ú j népek igyekeztek megpihenni a katolikus egyház terebélyessé nőtt mustárfájának ágai alatt. Az egyháznak ez az isteni szervezete nemcsak erőt és szinte félelmetes lelki tekintélyt adott a pápáknak, hanem a világtörténelem olyan mozgató energiájává avatta őket, amelyet csak a hódolat, vagy a gyűlölet vett körül, de amely mellett közönyösen elmenni egyetlen földi hatalom sem tudott a. történelem folyamán. Az ókorban a keresztényüldözés és a római birodalom összeomlása inkább a csendes, a befelé irányuló munka ideje az egyházban, de a hívek Péter kősziklájához, a római pápa főségéhez ragaszkodnak. A korinthu'si hívek pl. még sz. János evangelista életében nem őhozzá, de sz. Kelemen pápához fordúlnak egy hitvitában, holott ő. sz. Péternek már második utódja. A középkorban azonban, amikor a római birodalom helyén ú j államok keletkeznek — s azok a keresztény egyház nagy közösségébe lépnek a pápákat az Evangéliumban ,gyökerező lelki főségükön és világi hatalmukon kívül az •egész világon a tiszteleti elsőség, a primátus hdnoris is környezte. Ennek a mélységes hódolatnak legjellegzetesebb külső jele volt a lábcsókon kívül pl. az úgynevezett officium strepae, vagyis az a. tiszteletadás, amikor ünnepélyes alkalmakkor a. lóra ülő pápának fejedelmek tartották a kengyej-

30


vasat. A középkorban a pápák adták a. királyi és császári címeket, ajándékoztak koronákat, ők vették fel a népeket a keresztény közösségbe, ők koronázták császárokká a német királyokat. Az egés keresztény világ úgy tekintett reájuk, mint közös Atyjukra s az erkölcs legfőbb őrére. A keleti egyházi zsinatok is tanúsítják azt. Épen a. IV. egyet, vagy chalcedoni zsinaton hangzott el a ma is élő megnyilatkozás: Péter szólott Leó szája, által. — Majd általánossá lett a római pápa legfőbb tekintélyének ilyetén deflnitiója: Roma locuta, causa finita. Sokszor fejedelmek és egész népek is érezték a pápa irányító, sőt fenyítő hatalmát. Gondoljunk csak VII. Gergely s főképen III. Ince uralkodására, aki úgyszólván minden állam égető kérdéseit orvosolta. A magyar történelemben Salamon, II. Endre s Kún László királyokat szorították a törvény tiszteletére a pápák. Az említett III. Ince pápa pedig békésen intézte el az Imre és Endre királyok között felmerült viszályt. A pápa védte meg a német hűbérigénvekkel szemben a magyar függetlenséget is. IX. vagy szent Lajos ftfancia király halálos ágyán, amidőn fiától búcsúzott atyai szeretettel tanácsolta, neki, hogy mindig legyen odaadó és készséges a katolikus egyház iránt s úgy engedelmeskedjék a pápának, mint lelki atyjának. Az újkor elején II. Fülöp spanyol király halálos ágyán fiához, III. Fülöphöz intézett intelmei között első helyen ajanlotta neki az Apostoli Szentszék iránt való engedelmességet. Ha az idők néha meg is nehezültek a pápaság felett és sz. Péternek Néró elé kellett állania, vagy más pápáknak egyes uralkodók hatalmi túlkapásaitól kellett szenvedniök, a pápaságot sem megingatni, sem a krisztusi hit egyetlen igazságának feláldozására bírni semmiféle földi hatalomnak neon sikerült soha. — Fényesen igazolja ezt példáúl VIII. Henrik angol király minden erőszakoskodásának meghiúsulása. Egyes középkori fejedelmek valósággal gyermeki alázattal tekintettek a pápai trónra. Természetes, hogy a pápáknak a történelmi fejlődésben gyökerező világi hatalma és tiszteleti elsősége arra ösztökélte később a nyugat-római császárokat, hogy a pápák tekintélyét politikájuk támogatásának szolgálatába állítsák. Arra törekedtek, hogy a pápaválasztásra gyakoroljanak befolyást, de az egyház ezeket a politikai támadásokat is diadallal élte túl s VII. Gergely, II. Orbán, III. Sándor, III. Ince pápák alatt politikai tekintetben is jóformán a legnagyobb hatalmat képviselte a pápaság az egész világon. — Sőt példáúl még az állítólag lazább magánélete miatt sokat emlegetett VI. Sándor pápa is döntőbíróként szerepel a spanyol és portugál birtokperben. Később XIV. Benedek 1746-ban közvetített M. Terézia és Génua között, XIII. Leó Németország és Spanyolország között, vagy ki ne emlékeznék XV. Benedek eredményes közvetítésére a világháborúban, amelynek eredményeképen a hadi szolgálatra alkalmatlan hadifoglyok és polgári foglyok kicserélése megtörtént. Számtalan más esetben is közvetített a pápa. Az ú j korban a pápák politikai hatalma átalakult, sőt a XIX. sz. forradalmi lázia a középkorban kialakult pápai állam területének legnagyobb részét elrabolta, de a pápák lelki hatalma és tekintélye ezután mondhatni, hogy még nagyobbra nőitt. Ez a lelki hatalom s Olaszország jól felfogott érdeke, vitte most arra az útra a nagy Mussolinit, hogy Olaszország és a pápaság hivata-


37

losan is kibéküljön s ezzel a pápa is* kilép az 1870. óta tartó önkéntes vatikáni fogságából. A tekintélyrombolás korszakában oly jelentős ez a történelmi tény, hogy egyelőire hatását fel sem tudjuk mérni, de érezzük, hogy Olaszország és Mussolini megértő politikája hangos „mementó" az egész világ számára! Később jöttek idők, amidőn alattomos politikai fondorlatokkal akarták a pápaság tekintélyét aláásni. Ezek között szinte kirívóan jellemző Pitt angol államminiszter furfangos próbálkozása, aki a hatalmának tetőpontján álló Napoleont akarta felhasználni céljának elérésére. Bizalmas emberét, Marseriát küldötte hozzá, hogy vegye rá arra a dicsőség mámorában egyre merészebb császárt, hegy Franciaországban nyomja el a katolicizmust s ezzel a pápa hatalmát megtörje. Napoleont meglepte az alattomos terv és élesen felelte: „Jegyezze meg, hogy én is katolikus vagyok és fönntartom a katolicizmust Franciaországban, mert ez az igaz religió, az egyház religiója, Franciaország vallása, az én atyám vallása és végül az én vtallásom — s távol állok attól, hogy ellene küzdenek." Marséria azonban nem könnyen engedett s így folytatta: „Ha Fölséged így gondolkodik és Rómát elismeri, akkor Róma parancsol Önnek és hatalma sohasem lesz korlátlanná," „Marséria! — felelte Napoleon, — Két hatalom van: egyik az ideigtartó, a földi viszonyokra. Van kardom s ez elég az én hatalmamra, a mennyei ügyekre itt van Róma és Róma anélkül, hogy engem megkérdezne dönteni fog, mert ez jogában áll!" Marséria ekkor nyíltan előállott gonosz tervével és így ostromolta Napoleont : „Felséged így még a földiekben sem lesz soha tökéletes uralkodó, amíg az egyház élére nem áll és nem hoz be Franciaországba egy új, saját Ízlése szerint való religiót." A császár mosolyogva vágta el a vitát: „Új vallást alkossak? — Nem! Annak az embernek, aki ú j vallást akar alapítani föl kell mennie a Kálváriahegyére, ez pedig terveimen kívül esik." Amit Napoleon akkor nem mert megtenni, sokszor törpe emberek s titkos egyesületek próbálják meg: sárral dobálni az egyházat s oktalan rágalmakkal illetni a pápát, de azoknak is Napoleon életével felelhetünk. Később a nagy császár mégis megpróbálta, hogy az egyházat és a pápát hatalmi érdekeinek szolgálatába hajtsa — s amikor a pápa őt és tanácsadóit az egyházból kiközösítette, gúnyosan jegyezte meg, hogy ezért egyetlen egy katonájának a kezéből sem fog a fegyver kihullani . . . S az egyház megint csak győzött s 1812-ik év telén a nagy orosz síkságon a nagy Napoleon katonáinak megdermedt kezéből szószerint kihullott a fegyver. — Mihelyt tehát Napoleon ellenségeskedést kezdett az egyházzal, trónja is megingott és nemsokára olyan recsegéssel dült össze, hogy felfigyelt rá az egész világ. A nagy Napoleon szent Ilona szigetére került s amikor keserű fogságában az emberi dolgok múlandóságáról elmélkedve börtönének magas szikla fala fölé emelkedve egy templom keresztjét pillantotta meg, — megalázódott Telkében elégtételt adott megsértett egyházának, amidőn így szólt környezetéhez: ..Népek eltűnnek, trónok összeomlanak .. . de az egyház fönnmarad!. .."

32


Ez az egyház áll és ma nagy ünnepet ül . . . Az a Kőszikla, amely a történelem háborgó tengeréből magasan kiemelkedve kétezer éve mutatja az emberiségnek a földi és örök boldogság ú t j á t : XI. Pius pápában ma a Krisztus oltárának szolgálatában félszázadot eltöltött apostol utódot ünnepli hódolattal, mert érzi, hogy látható fej nélkül nem állhat fenn emberi társaság sem, annál kevésbbé egy tökéletes társaság, vagyis röviden: egység nélkül nincs igaz egyház, pápa nélkül pedig- nincs egység. Ez legyen ma és halálunkig mindnyájunknak szent meggyőződése s ehhez szabjuk cselekedeteinket, ha egyházunkat vagy annak fejét rágalmazzák . . . Lebegjen szemünk előtt a híres ír államférfiúnak O'Conellnek példája. Valaki egyszer őt gúnyosan pápistának nevezte, amire a nagv államférfiú nyilt bátorsággal felelte neki: „Nyomorult, azt hiszed, hogy megbántasz, ha pápistának nevezesz engem? Nem! — hanem megtisztelsz. Igen pápista vagyok, ami azt jelenti, hogy az én vallásom a pápák szakadatlan során át felmegy Krisztusig . . . Ha egy kicsit gondolkodnál belátnád, hogy vallási dolgokban jobb függni a pápáktól, mint az uralkodóktól, jobb a püspöki bottól, mint a kardtól, jobb függni a zsinatoktól, mint a parlamentektől. — Ez a helyes katolikus gondolkodás — s ez nemzeti szempontból is a legbiztosabb vezérfonal, mert ahol él a hűség Isten és Egyháza iránt, ott a hazaszeretet is egy magasztosabb erkölcsi világba bocsátja gyökereit — s magasabb rendű kötelességnek tekinti a hazafias kötelmeket. „Arany kalásztenger ring a napsütésben A harang szava zengve száll felém, Légy üdvözölve szép Hazám, Legszebb föld az egész földtekén." így énekel egy katolikus költő, így zeng az igaz katolikus magyar szív, mert a legnemesebb vonzalom mellett Isten is parancsolja, hogy hazámat szeressem s Ő akarta, hogy ez a rög ápoljon s egykor eltakarjon engem. — Én a Jeruzsálemet megkönnyező Űr Jézus szívével szeretem Hazámat, mint földi vándorutam édes-bús emlékektől rajzó paradicsomát. Máskép hogy is tudnám megérteni, hogy örülni, sírni, dalolni csak acélosan zengő anyanyelvünkön tudok... Őrzöm a hűséget iránta, mert jó katolikus akarok lenni s mert történelmünk tanítja, hogy nemzeti nagy szentjeink útján mindenütt magyar dicsőség fakadt . . . De egyházamat azért is forrón szeretem, mert az is szereti Hazámat. Védi benne a tekintélyt, az erkölcsöt, a törvényes rendet, a boldogulásomat, hogy annál tökéletesebben simuljak Megváltóm lelkéhez, aki a megváltás isteni műve közepette is könnyeket hullatott, amidőn a nemzetének minden reményét őrző és jelentő szent város pusztulásának képe villant meg lelkében. így fonódik össze az igazi katolikus lélekben az Anyaszentegyház és a Haza szeretete. — A pápa a mi szemünkben nem egy idegen hatalom és uralkodó, hanem az egyetemes és minden nép számára alapított egyház feje, aki lelki gyermekeinek üdvét munkálva, nem szakít el bennünket földi viszonylatainktól, hanem amint láttuk, a nemzeti és társadalmi életnek, a szebb, a jobb, a boldogabb jövő felé haladását az egyház kétezredéves isteni bölcses-


37

ségével támogatja: örül gyermekei örömén s megsiratja, lia a gyász keselyűje esap reá, mert az örökkévalóság tükörében nézi életünket s abban nincs pártoskodás, ellenségeskedés, csak megértő, és megboesájtó szeretet. Mi magyarok az újabb időkben különösen is tapsztalhattuk azt, hogy nagy nemzeti küzdelmeink s katasztrófáink idején, a törökdúlásra és a forradalomra gondolok, mindig mellénk állt az egyház és támogattak a pápák, amikor igazunkat az örök igazság fényében is annak találták. Hüségeseu ragaszkodjunk tehát egyházunkhoz, mert ezzel lelkünk üdvén kívül hazánk javát is szolgáljuk. Az egyházhoz való ragaszkodásunknak legvilágosabb jele a pápához való ragaszkodás, amelyet oly könnyűvé tesz az a gondolat, hogy anyaszentegyházunk kétezeréves és sokszor vérzivataros történelmében a pápaság a soha meg nem ingó erkölcsi hatalom és tekintély, mint a betlehemi csillag állandóan ott ragyog az egyház egén, amelyben ott van Krisztus, benne van a földi és örök boldogság forrása és minden eszköze, Becsüljük meg a pápaságban azt a hatalmas erőt, amely a középkori társadalmat a teljes szétzülléstől és a török rabszolgaságtól mentette meg, vagy amint Guzot mondja: „Erős egyház nélkül elesett volna a világ a barbár erőszak zűrzavarában." Mac^ulaynak, a kiváló protestáns író (Lord Macaulay: Essays.) egyik tanúlmányában hódolattal adózott az egyház és a pápaság örök ifjúságának s egy arab mondával aposztrofálja azt. A monda szerint a gizehi piramist még a vízözön előtti fáraók építették s hogy az emberi müvek között ez volt az egyetlen, amely a vizek árjának ellenállt. Ez szerinte a pápaság képe, amely minden történelmi változásnak és viharnak ellenáll. Igen, — mondjuk mi rá boldogan, mert isteni mű, mert Róma Urbs Aeterna . . . Krisztus király városa. Köszöntsük tehát mi is ma Krisztus földi helytartóját, akiben az Isteni Mester örök tervei, főképen az egyház egységét illetőleg szemmel láthatólag tovább folytatódnak, akinek trónja a világháború vérzivataraiból is ragyogóan és sértetlenül emelkedett ki s akinek uralkodása épen e napokban ú j világtörténelmi fordulóhoz ért s akiben látjuk mi is egyházunk isteni voltána\ örök zálogát. Ma ne csak a Vatikán és a hét hatalom környéke zengje-zúgja, hanem ai egész katolikus, sőt az egész művelt világ harsogja a himnusz szavát: „Tartsd meg Isten szent Atyánkat, Krisztus helytartóját!" És kívánjuk neki tiszta gyermeki szívből, hogy benne teljesedjenek he azok a jósigék, amelyeket, negyvenöt, esztendővel ezelőtt Gaetano Alimonda bíboros írt a pápaságról: „Nincs messze a szabadulás órája! A pápa él, mert éltet és közvetíti a társadalmi békét, mely kiegyenlíti majd az ellentéteket." XI. Pius pápa Őszentségének a Malachiás-féle jóslatokban a „fides intrépida" jelző jutott. Minden nyilatkozatában és cselekedetében látjuk ezt a tántorítbékéjének megteremtésében még nagy szerepet szánt neki, — hiszünk, mert hatatlan hitet — s ezért hiszünk abban, hogy az isteni Gondviselés a nemzetek az ő megingathatatlan hite nélkül nem is jöhet el az igazi béke. Éljen a pápa!


34 rr

Őszentsége arany miséjére A legteljesebb gyermeki hódolat, Krisztus helytartója személyében az isteni Üdvözítő bölcseségének, hatalmának, világmegváltó szeretetének tisztelete és csodálata késztet bennünket az Ur szent oltára elé: imádkozó ajkainkra venni a himnusz -szavait: „Tartsd meg, Isten, szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját!" Ötvenedik esztendeje, hogy az Ur oltárához lépett, mint Isten és a lelkek szeretetétől lángoló szívű ifjú. Ötvenedik esztendeje már, hogy naponként megújította, visszaidézte, sok és sokezer léleknek ki nem számítható, emberi értelemmel meg sem közelíthető javára megújította a legszentebb, az üdvösségteremtő szent áldozatot. És a szív lángját ötven esztendő szélfúvása, vihara, esője ki nem olthatta, sőt felfokozta, átizzította vele az egész embert, hogy midőn az Anyaszentegyházat láthatatlan módon kormányzó Szentlélek őt kormányzásának látható cselekvőjévé teszi, e láng tűzoszlopként ragyogjon föl az egész kereszténység előtt, mely az üdvösség megígért országa felé kalauzoljon; — a csipkebokor lángjává legyen, melyből Isten szól az emberhez. Amily hatványozódva fokozódik e szent láng az áldozópapságának ötvenéves jubileumához közeledő Ratti Achilles áldozópap lelkében, oly hatványozódva szítódik erősebb s erősebbre a . hódolat érzése bennünk, földi távolságban, lelki értékekben tőle messzeálló, gyarló oltárszolgákban a szentséges atya, a keresztény világ egyetemes főpapja s főpásztora iránt. Övé minden gondolatunk, lelkünk az övével forr egybe. Vele vagyunk, vele vágyunk, vele munkálkodunk, hogy mindannyian, akik megkereszteltettünk Krisztusban, fel is öltsük magunkra Krisztust, Vele imádkozunk a kereszténységért, „ut omnes unum sint" ; vele t á r j u k ki karunkat a modern és az őspogányság rengetegeiben, útvesztőiben tévelygők felé, hogy szeretettel vissza-, illetve ideédesgessük őket Krisztus kebelére, szentséges Szívének fedeléke alá. Vele vagyunk, vele vágyunk, vele küzdünk s vele imádkozunk elsősorban mi, görögkatholikus papok, későkori ivadékai a keleti egyház fénykorát díszítő nagy szentatyáknak, az egész katholikus Világegyház e tündöklő csillagainak. Vele remélünk is! Reméljük az tij tavaszt: a keleti egyháznak az Apostoli Szentszékkel való újraegyesülését, ezzel egy hatalmas arányú fejlődés megindulását, melynek gyümölcse egy ú j fénykor eíkövetkezése lesz ú j Bazilokkal, Gergelyekkel, Aranyszájú Sz. Jánosokkal, Athanázokkal, kik által az antikrisztus mind közelebbről fenyegető hatalmával szemben, még szebben, még erősebben, még ingathatatlanabbul fog állni az Egyház:. „columna et firniamentum veritatis". És reméljük, hogy buzgó imáink, fáradhatatlan munkásságunk, egyesülve a pápai oltárnál is a prrmitiás i f j ú pap lángoló .szeretetével áldozó egyetemes főpap tiszta és fönséges áldozataival, az agg egyházfő ifjúi

37 Görögkatolikus Lelkipásztor

erővel s lelkesedéssel teljesített lélekmentő s Krisztusihoz vonzó ' termékenységével meghozzák „Istennek hatalommal jövő országát", — meghozzák mielőbb, hogy Sz.. Péter trónjának birtokosa az égi kincsek remélt elnyerése előtt, már itt e földön lássa s élvezze Krisztus nagy nyájának egységét, örömét, üdvösség felé haladását. Mi pedig imádkozzuk „egy szájjal, egy szívvel'' nap-nap mellett szentmiséinkben mély áhítattal az egyház imáját: „Az elsők között emlékezzél meg, Urunk, szentséges egyetemes fő pásztorunkról, XI. Pius pápáról, és tartsd meg őt egyházaid számára békességben, épségben, tiszteletben, egészségben és hosszú életben a te igazságod igéinek helyes hirdetésére." „Tartsd meg, Isten, szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját!''

Az első szent gyónáshoz és áldozáshoz való előkészítés ujabb elvei és módozatai Irta : Kiss Gyula hittanár. Az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz való előkészületnek az ideje

Az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz való előkészületnek ezek a premisszái. Ezek előre bocsájtása után az első részben az első sz. gyónáshoz való előkészületnek az anyagára; a niásodik részben pedig az első sz. áldozáshoz való előkészületnek az anyagára térek át. Tapasztalom, hogy a hitoktatót a rendelkezésére álló kevés óraszám egy ily irányú munka teljes, minden részletre kiterjedő megoldásában nagyon is gátolja és korlátozza; azért mindezt figyelembe véve igyekeztem, hogy az elvégzendő anyagot úgy csoportosítsam és. állítsam össze, hogy a legszükségesebb tárgy kifejtése és részletezése által a növendék mindazt elsajátíthassa!, amit neki a sz. gyónásról és áldozásról tudnia kell. ' A sz. gyónáshoz és áldozáshoz való előkészületnek a minimális időtartamát 30 órában állapítom meg. A protestánsok a konfirmációhoz a növendékeiket 2 hónapon át naponként 2

órában készítik elő; pedig ez mily messze mögötte áll a mi sz. gyónásunknak és áldozásunknak! Az első sz. áldozás ideje: Áldozócsütörtök; emellett szól >az ősrégi és a mostani idők szokása, de különösen az iskolai év beosztása. Ha az első sz. gyónást és- áldozást későbbi időre tesszük, nincs időnk, hogy a tanterv szerint kitűzött és elvégzett tananyagot a növendékekkel kellőképpen elismételtessük. Május elejéig a tanterv szerinti anyagot föltétlen be kell végezni. és az. ismétlés ezután azonnal kezdődik; ezt pedig az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz való előkészületnek a munkájával zavarni, vagy akadályozni nem is szabad és nem is lehet. Az előkészület a .húshagyó vasárnap utáni héten kezdődnék és. áldozócsütörtökig tartana.: hetenként 3 órában. Aki hitoktatással foglalkozik, ettől a. szálától nem ijed meg,"mert tudja, hogy még ez az idő is nagyon ki van számítja. Aki pedig nemcsak hitoktatással fog-

36


lalkozik, hanem emellett nagy súlyt Az első sz. gyónáshoz való előkészületnek anyaga fektet az első sz. gyónók és áldozók kiképzésére is, az tudni fogja azt is, (Tankönyvül Szémán István: Gör_ hagy az első sz. gyónáshoz és áldozás- kat. katekizmusát választottam. A szához való előkészítés a gyermek vallá- mok a tankönyvben a kérdések szásos élete kiépítésének az egyedüli és mát jelzik, nem pedig oldalszámot.) lehetséges módja. 1. óra. Az ember célja: Istent megEz pedig munkát és pedig na- ismerni, szeretni, neki szolgálni és a gyon sok és lelkes munkát, türelmet halál után üdvözülni. Hogy érheti el és odaadó szeretetet igényel. Ezen az ember az Isten által megállapított dolgot tehát a régi szokások, a kénye- 'eme célját? Azáltal, ha az Istennek lem vagy pedig ezen a téren a dilet- szolgál, vagyis a parancsait megtarttantizmus szemszögéből nézni nem ja. Mily parancsai vannak az Istenszabad, annál kevesbbé lehet ily szem- nek? A két főparancsolat és a tíz papontoknak érvényesülni az egész ügy rancsolat. Miért adta Isten a parankomplexumának a megoldásánál. csokat? Azért, hogy az ember felisIgaz, hogy terhes és felelősségteljes merje, mi az Isten akarata; azt teljemunkát veszünk magunkra, de annál sítse, érdemeket szerezzen és az örök nagyobb a lelkek üdvének biztosít- életet elnyerje, szóval az ember Istenható sikere és annál nagyobb a lelkész szeretetére gyulladjon. hitoktatónak az érdeme. Lecke: 1, 2, 133, 134, 135, 136, 137r Az egyes órák anyagának beosztá145. sát és szaporítását az alábbiakban is2. óra. Isten első parancsolata. Kümertetem. Az anyag csoportosításánál és tárgyalásánál az eddigi tapasz- lönösen kell tárgyalni: mi veszedeltalatok alapján nagy figyelmet kell mes a hitünkre? hitellenes beszédek, fordítani azon kérdések helyes meg- társaság, könyvek, újságok. A babona, világítására és ismertetésére, ame- tárgyalásakor fölemlítendő a spiritizlyek ma, de nemcsak ma, hanem a mus is. Szűz Mária és a szentek tiszkorszellem érezhető hatása szerint is teletének észszerüsége; a Mária-kulállandó és veszedelmes aktuálitásukat tuszt meg kell védeni a, protestánsok nem fogják elveszíteni. Természetes rágalmai ellen. Hitközömbösség; a a hitoktatónak ügyelni kell, hogy az külső istentisztelet helye, módja. Lecke: 146—164. összes órák anyaga egy állandó tengely körül csoportosuljon, nehogy ge3. óra. Isten 2. és 4. parancsa. A rinc hiányában az egyes órák anyagá- második parancsnál alaposan meg nak tárgyalásánál a nagyon is érdek- kell magyarázni a káromkodás és átlődő növendék döccenéssel, kapkodás- kozódás közötti különbséget, A kásal, tervnélküliséggel találkozzék. romkodás értelmetlensége és gonoszAzért a hitoktató ezen munkáját na- sága, A gyermeket figyelmeztetni kelt gyon is lelküsmeretesen vegye; a rög- egy nagy bűnre: könnyelmű és szüktönzéstől, elhamarkodástól óvakodjék; ségnélküli esküdözésre. módszere biztos, kiforrott legyen; előA 4. parancsnál fontos, hogy a szüadási készségét pedig ama sz. cél fűtse lők iránti tisztelet és engedelmesség, és hevítse, amelynek megvalósítása hasonlóképpen az elöljáróság iránti végett az első sz. gyónás és áldozás tisztelet és engedelmesség tudata eletörténik. ven erővel rögződjék a gyermek lel-


kébe. A 'tekintélytisztelet helyreállítása íq gondunkat alkossa. Lecke: 165—171 és 176—182. 4. óra. Isten 5., 6. és 9. parancsa. 5, parancsolatnál kiemelendő: a mértéktelenség káros 'hatása; a rossz példa; a botránkoztatás; de különösen a halhatatlan lélek üdvösségére való tekintettel ;az emberi élet becse. A 6. és 9. parancsolatnál: a szemérmetlen, parázna képek, olvasmányok, dalok, beszédek, tréfák romboló hatása; azután a rossz társaságok és az ferkölestelen mozi káros hatása. Bűntetéskép idézendő Szodoma és Gomorra esete. ! Lecke: 183—191. 5. óra. Isten 7. és 10. parancsa. Kiemelendő: a kártétel, a kártérítés kötelezettsége, orgazdaság. 1 Lecke: 192, 194, 201. ' 6. óra. Isten 8. parancsa. Kiemelendő: a hazugság, megszólás és rágalmazás. Nagyon fontos: a megsértett becsület helyreállítása. Képmutatás. Lecke: 195—200. 7. óra. Az anyaszentegyház öt parancsa. (kívülről is!). Ide jön: Isten 3 parancsa; az anyaszentegyház 1. és 2. parancsa azonos tárgyuknál fogva. Kiemelendő: a vasár- és ünnepnapi szt mise és szt beszéd hallgatásának a kötelezettsége. Föltétlen szóba kell hozni a szombat éjjel megtartatni szokott mulatságokat is, melyek a sz. mise hallgatását lehetetlenné teszik. Harc ellene ! A szolgai munka szünetelese. Lecke: 172—175, 202—207. 8. óra-. Az anyaszentegyház 3., 4. és 5. parancsa, A böjtökről a keleti egyház fegyelme szerint kell beszélni, kiemelve a bojt eredetét (paradicsomban!), célját, hasznát és fontosságát, nem. különben a tiltott időket is. Lecke: 208—213, 215., 216.

37

9. óra. Meggyőző szavakkal elő kell adni, hogy az Isten a parancsokat irántunk való szeretetből azért adta, hogy azok megtartása által üdvözülhessünk. Mit célzott az ősszüleinknek adott isteni parancs? A parancs megszegésének mi letlt a következménye? Mi fog velünk történni, ha az Isten parancsait meg nem tartjuk? Bűnt követünk el, megsértjük az Úr Jézus szeretettől lángoló szívét. A bűn gonoszságát mi sem mutatja annyira, mint az áruló Júdás eseite! Isszonyodjunk a bűntől! Egyébként ezen órának az anyaga átmenet legyen a parancsokról a bűnre. Fődolog: a helyes módszer, amelyre nagyon is kell ügyelni. 10. óra. A bűnről; a bűn fajai. Főbűnök. Szentlélek elleni bűnök. Égbe kiáltó bűnök. Kilenc idegen bűn; ez utóbbiak különösen megmagyarázandók. Lecke: 217—228. 11. óra. A bűnbánat szentségéről. Lényege, alapítása, hatása. Hány részből áll? Lecke: 297—301. 12. óra. Mi a lelkiismeret? Miről ismerjük fel a lelkiismeretet? Megvizsgálása és annak a módja. ' Lecke: 302—304. 13. óra. A bánat. Felosztása, szükségessége. A bánat felindításának a módja jól betanítandó. (Lásd 102. oldal.) Erős fogadás. Lényege, az erős fogadás kötelező ereje; felindításának a módja, jól betanítandó. (Lásd 102. oldal.) Lecke: 305—311. és 313., 314. li. óra. A gyónás: mibenléte; módja; magatartás; kéztartás; az értelmes őszinte gyónás. Meg kell mutatni, hogy a gyónás alatt miként viselkedjünk és ezt a gyermekekkel anynyiszor kell ismételtetni, ahányszor a

38


.szükség kivánja. — Feloldozás. Tapasztalat szerint ezen nagyon is fontos részt sok gyónó már bevárni sem akarja. Lecke: 315—325. ; Í5. óra. Elégtétel. Mi az elégtétel? Pontossága, A gyónó kötelessége: 1. az elégtétel elvégzése; 2. a hálaadás. Az őszinte, bűnbánó lélek hálaszavai, ismételt javulási Ígérete és fogadása és ami nagyon is lényeges; kérni az édes Jézus kegyelmét, hogy sz. testének és vérének a vételéhez segíteni kegyeskedjék. Ezen kérés a

gyermeki lélek egyszerűségéhez illő barátságos, sőt bizalmas beszéd alakjában történjék, mert az Űr Jézus után vágyódó gyermeki lélek valódi érzelmei csakis ily módon fejezhetők ki. Fődolog: hogy a sz. gyónás utáni hálaadás és az oltáriszentség után való vágyódás egyéni és gyermeki érzelmet, nem pedig mástól kölcsönzött érzelmet fejezzen ki. — Invitatio Ghristi! Lecke: 326. 16. óra. Az eddig tanultak átismétlése.

A keleti egyházak adatai a pápai évkönyvben Sedi titolari

Egyik rendkívül érdekes és tanulságos fejezete az évkönyvnek az „Arcivescovati e vescovati titolari" című, azoknak a volt érsekségeknek és püspökségeknek felsorolása, melyek ma. már csak címben élnek az Egyház keretében. Már a laikus is kis egyháztörténelmi tudással is a több mint száz oldalra terjedői felsorolást áttekintve érezheti, hogy ez a fejezet az egykor nagyszerű, hatalmas, fejlett és szervezett görög egyház messzi századokból előködlő emléke. Hosszú sorban következnek a megszentelt föld helység nevei, a katolizált görög kultúra városai, jóformán az egész száz oldalon mind-mind azok a nevek, melyek valamikor nagy szent Bazil s aranyszájú szent János, sőt szent Jakab apostol liturgiájának, az ősi keleti szertartásnak, a keleti egyházfegyelemnek voltak erős várai. Ma e helységnevek után ott következnek majdnem kivétel nélkül a keleti testvéren messze túlszárnyaló latin egyház főpapjainak nevei, akik a dezertált keletiek helyett viselik az elmúlást még a főpapi székeknél sem ismerő Egyház akaratából az ősrégi, nagyrészben apostoli időkből származó érsekségek és püspökségek címeit. Szinte rekonstruálni lehet ezekből az adatokból a nagy görög egyházat nagyrészében. Nagyrészében, mondom, mert teljesen nem. Ugyanis hiába keresnők a. „Sedi titolari"-k között példáúl az egykor hozzánk tartozó és sajnos, még vissza nem tért görög nemzetiségűek régi érsekségeit, püspökségeit. Azokat az előző fejezetben, a „Sedi residenziali"-ban találjuk meg, mert az Egyház a Görögországban lévő csekélyszámú latin testvéreink számára hierarchiát létesített s nem kreált ú j püspökségeket, hanem feltámasztotta a régi görögszert art ású egyházmegyéket a latinok számára, s így ezek már nem „sedi titolari", hanem „sedi residenziali" latin testvéreink számára, kis számunkra való tekintettel azonban három, négy, sőt öt címet is egyesítve.


39

Természetszerű, hogy különösen érdekel e részben eg.yházunk védőjének, szent Miklósnak széke, a myra-i metropolitai eím. Meg is találjuk s megtudjuk a könyvből, hogy a legpatinásabb, a legismertebb keleti metropolia címét ma szintén latin főpap, egy jezsuita, Antonio Zecchini, Lettország internunciusá s apostoli adminisztrátora viseli. Hiányzik a „sedi titolari"-ból a hatalmas szláv területek skizmára átment egyházmegyéinek neve. Talán ebből is láthatják Egyházunknak a, skizma sötétjében bolyongó fiai, hogy az Egyház tárt kapuval fogadja és v á r j a tékozló fiait. Megtaláljuk ellenben a sedi titolariban azokat a címeket, melyeket példáúl Kisázsiában skizmatikus főpap is visel. Szerepel így Angora (Ancyra) metropolia címe, amely címet mint tényleges hatalom birtokosa ép azaz angorai skizmatikus metropolita viseli, aki — a francia latin szerzetesek által kiadott L'eglise Orientale című folyóirat szerint is — szent miséinket török nyelvre fordíttatta s töröknyelvű végzését el is rendelte. Nem találjuk azonban a Sedi titolari között példáúl Smyrna, régi érseki székhelyünk nevét, de ott van a Sedi residenziali között. Ugyanis Róma ezt a metropolitai széket 1818-ban latin testvéreink számára visszaállította. Sokkal inkább tarthat ezeknél is érdeklődésünkre számot a régi Lengyelországban fennállott püspökségeink —Chelm-Belz, Supraslia, Minsk — amelyeket az orosz kormány jogtalanúl, erőszakosan megszüntetett 1875-ben. Oroszországba bekebelezett eme hittestvéreinkről valóságos legendák szárnyalnak az egész katolikus világban s jellemző — talán mireánk a legjellemzőbb —, hogy szinte az apostoli időkre emlékeztető hithűségükről, szertartásunkhoz való ragaszkodásukról a nyugati — francia, belga — egyház sokkal többet tud és ír, mint mi. Ezeknek az egyházmegyéknek a. hívei voltak azok, akik képesek voltak újszülötteiket, halottaikat letagadni az orosz hatóságok előtt, nehogy a szentséget kiszolgáltathassa a pravoszláv pap, vagy halottaikat az kísérje utolsó útjára. Ez egyházmegyékben voltak azok az egyházközségek, melyeket katonasággal kellett megszállni, hogy a pravoszláviára kényszerítsék. Ezeket keresték fel néha-néha görögkatolikus papok, hogy titokban a szentségekkel ellássák őket. E területekről szállítottak át néha 8—10 napos úton újszülötteket, halottakat Galíciába, hogy unitus pap elé vihessék. Valóban, Kunczevicz szent Jozafát lelke élt ezekben! Sajnos .azonban, hogy ez egyházmegyék nyomait hiába keressük az évkönyvben. A „Sedi residenziali"-ban nincs, talán azért mert az orosz kormány betöltésüket lehetetlenné tette. De hiányzanak a „Sedi titolari"-ból is ezek a nevek, melyek pedig egyházunk hithűségének, vértanú lelkületének a mai időkben a mexicoihoz hasonló, legékesebb biznyítékai. Egyetlen momentum mutat arra, hogy itt valamikor valami volt. A minsk-i latin püspökség neve mellett fel van tüntetve a. „Latinorum" jelzés, amiből a nagyon járatosak következtethetik, hogy egy fél századdal ezelőtt még volt Minsk „Graeeorum" vagy „Ruthenorum" is. Pedig ez a fél évszázad sem oly hosszú, sem oly rövid, hogy az orosz kormány illegitim intézkedésének ilyen maradandó nyomai legyenek. Annál inkább sajnálatos ez a feledés, mert

40


hiszen ez egyházmegyék területe legnagyobbrészt ma már a katolikus egyház számára is felszabadult területen fekszik. Külön megemlítendőnek tartjuk azt a tényt, hogy a felsorolt címeknél nincs felsorolva az a szertartás, mely a cím egykori jellegét adta. Az évkönyv egyszerűen csak címeket ismer s nem részletez szertartás szerint, mint a Sedi residenziali-nál tette. Minden egykori • püspökség vagy érsekség egyszerűen csak püspökség vagy érsekség, helyesebben metropolia. Ennek dacára mégis találunk a címeknél ilyen megjegyzéseket: „per gli armeni", „per i Maroniti", „dei Melchiti", stb. Amint ugyanis az adatokból kitűnik, Róma egy-egy címet több szertartáson belül is adományoz s amennyiben a címet a görög szertartáshoz tartozó szíreknek, az úgynevezett melchitáknak adja vagy pedig más keleti rítushoz tartozónak, akkor oda teszi a fentebb idézett meghatározást. Könnyen felismerhető ebben egyébként bizonyos magasabb egyházkormányzati szempont. A dolgok magyarázatáúl egyébként néhány adatot iktatunk ide. A Balkánon a sok háborús vihart látott s ma Szerbiához tartozó Ochrida és környéke. ma is az ottani viszonyokhoz mérten egyik legsűrűbb görögkatolikus része a Balkánnak. Valamikor Ochrida a mi szertartásunk szerinti érseki székhely volt s így címét Róma máig is fenntartotta s szerepel is az évkönyvben a már említettek szerint természetesen anélkül, hogy az érsekség görög szertartású egykori jellege ki lenne tüntetve. Az oehridai érseki címet, ma egy örmény szertartású főpap viseli s így az évkönyv a hely (Ochrida) megjelölése után a „per gli Armeni" magyarázattal hívja fel a figyelmet, hogy a címet ma örmény szertartású viseli. Az apamea-i és jabrud-i érsekségről, illetőleg püspökségről a tényleges egyházmegyéink felsorolásánál tettünk említést, E két név ima a címeknél szerepel (1849-től) az eg3rházmegye szertartásbeli jellegének említése nélkül. Ugyanez áll Myrára, mint már arról említést tettünk. Arra természetesen nincs helyünk, hogy a. sok címet, melyek pedig jóformán kivétel nélkül a mi egyházunk hajdani nagyságát és dicsőségét hirdetik, mind felsoroljuk. Ez inkább a mi egyházunk ezután feltűnő őstörténészeit fogja érdekelni, míg a mi célunk a jelent, a szomorú, kevés örömet nyújtó jelent elővetíteni az évkönyvből. Ép azért mi itt csak felsoroljuk a tényleges egyházmegyék után azokat a főpapjainkat címeik szerint, akiknek csak egy része kormányoz egyházmegyét, a többi keleti egyházaknál pedig azokat a címeket, melyeket az illető egyházhoz tartozó főpap visel. Még azt kell megjegyeznünk, hogy azoknál a címeknél, ahol a címet a. görögszertartású egyháznak nem úgynevezett melchita. ritusú fölpapja viseli, nincs kitüntetve a címnél a szertartás, hanem a főpap neve ép úgy következik a cím után, mint a latinoké. Mosoly a halálos ágyon. Egy ősz remete halálos ágyán háromszor egymásután elmosolyodott. Mikor mosolygásának oka felöl kérdezték, igy felelt: ..Először azon mosolyogtam, hogy ti annyira féltek a haláltól. Másodszor azon, hogy bár ugy féltek tőle. még sem készültök rá. Végül azon, hogy annyi fáradalom után végre megnyughatom." (N. A. II. 784.)

37 Görögkatolikus Lelkipásztor

A Kánonjog uj Codexe (Folytatás.)

116. Az egyházmegye kebeléből való elbocsátás nem történhetik fontos ok nélkül s nem lép érvénybe, míg az elbocsátottat valamely más ordinárius föl nem vette. A fölvételről az elbocsátó püspököt haladéktalanul értesíteni kell. 117. Idegen klerikusnak az egyházmegyébe való fölvételéhez az ordinárius csak abban az esetben járulhat hozzá, ha az egyházmegye java kívánja s a felveendőnek származását, életét, erkölcsi viseletét és tanulmáiiyvégzettségét az elbocsátó egyházmegye ordinariusától bizalmas módon megtudakolta .s a felveendő klerikus az egyházmegyére fölesküszik. II. cim.

A klerikusok jogai és kiváltságai 118. Rendi vagy joghatósági hatalmat gyakorolni, javadalmakat s ellátást élvezni az egyházban csak klerikus jogosult. 119. A Mnek a klerikust ntfligjálioz illő tiszteletben kötelesek részesítem s minden tényleges bántalmazás által szentségtörés bűnébe esnek, 120. A klerikus minden keresetével vagy bűnfenyítő ügyével az egyházi bírósághoz tartozik fordulni, hacsak részleges törvények másként nem rendelik. Hivatali ügyekből kifolyólag klerikust világi fórum elé idézni nem lehet felső'bhsége engedélye nélkül. Ha a felperes világi, a felettes meg nem tagadhatja az engedélyi: fontos ok nélkül. 121. A klerikusok mentesek a katonai szolgálattól s minden állásukkal össze nem férő polgári hivataltól. 122. Az eladósodott klerikusnak létminimumát a főhatóság állapítja meg s ez mentesítve van, egyébként pedig hitelezőjét mielőbb kielégíteni tartozik. 123. E kiváltságokról a klerikus le nem mondhat; elveszti azonban kiváltságait, ha a klérusból kizárják vagy a papi öltöny viselésétől eltiltják, ha azonban a rámért büntetéstől fölmentetik, kiváltságait is visszanyeri. III. cim.

A klerikusok kötelességei 124. A világiaknál szentebb és erényekben gazdagabb élet úgy külsőleg, mint belsőleg. 125. A püspöknek gondoskodnia kell róla, hogy papjai gyakran gyónjanak, naponként elmélkedjenek, az Oltáriszentséget meglátogassák, rózsafüzért imádkozzanak, lelkiismeretvizsgálatot tartsanak. 126. A világi papok három évenkint lelkigyakorlatot kötelesek tartani valamely szerzetesházban. A lelkigyakorlatok tartamát a püspök határozza meg. Kivételt csak a püspök engedélyével s rendkívüli esetben lehet tenni. 127. Az összes klerikusok, de legkivált az áldozópapok különösképen tartoznak a püspököt tisztelni és neki engedelmeskedni. 128. A püspöktől kapott parancsot, ha törvényes akadály nem merül fel, mindannyiszor teljesíteni kell, ahányszor az egyház java kívánja, 129. A sz. rendek felvétele után a szent tudományokat tovább is tanulmányozni kötelesek. 130. A tanulmányok

42


befejezése után — még ha lelkészi vagy kanonoki javadalmat is nyert valaki — három éven át vizsgázniok kell á teológiai tárgyakból, a püspök által előírt módozatok mellett, Kellő okból a püspök felmentést adhat, A javadalom adományozásnál egyébként egyenlő körülmények mellett e vizsgák sikere jön figyelembe. 131. A pülspöki székhelyeken és a külhelynökségekben (kerületekben) évenként többször konferenciát kell összehívni erkölcstani és liturgikus kérdések megbeszélésére, melyek mellett a püspök más tárgyakat is tűzhet ki. Ha ily összejöveteleket nehéz rendezni, a kérdéseket írásban kell megoldani. E gyűléseken jelen kell lenni minden papnak, még az exempt szerzetesrendek tagjainak is, kik hívek gondozásával foglalkoznak s mindazon szerzeteseknek, kik gyóntatókként működnek. 132. A nagyobb rendekbe előléptetett klerikus házasságban nem élhet s a tisztaság erényének megsértése által szentségtörés bűnébe is esik. Kivéve, ha kényszerítve "vette föl a szent rendeket s a kényszerhatás elmultával többé nem gyakorolta s magát az egyházi bíróság ítéletével a világi állapotba visszahelyeztette. (214. § 1.) A kisebb rendekben élők megházasodhatnak, de a klérusból ipso iure kiválnak iaz érvényes házasságkötés által. Az a nős férfi, ki az apostoli Szentszék engedélye nélkül veszi föl a szent rendeket, még ha jóhiszeműleg is, a rendek gyakorlásától el van tiltva. * Ez a kánon ellentétben áll a görög egyház privilégiumaival, melyek házasságban élő egyéneknek is megengedik a szent rendek gyakorlatát s így ránk nem vonatkozik. (4. e.)

133. Gyanú alá eshető nőket a klerikusok maguknál nem tarthatnak és meg nem látogathatnak. Együtt lakniok csak anyjukkal, nővérükkel unokatestvérükkel stb. lehet, vagy olyanokkal, kiknek erkölcsi tisztesége előhaladőttabb korral kapcsolatos. A püspöknek joga megállapítani, hogy valamely — egyébként gyanún felülálló — nőt magánál tarthat vagy látogathat-e papi személy. Az engedetlenek concubinariusoknak tekintendők. 134. Dicséretreméltó és ajánlatos az egyháziak közös életrendben való együttélése. Ahol ez szokásos, meg is kell tartani. 135. A világi állapotba visszahelyezettek kivételével (213, 214) minden nagyobb rendekkel biró klerikus köteles saját helybenhagyott liturgikus könyvei szerint elvégezni az összes kánom órákat. * Vitás, hegy ez a pont vonatkozik-e a Codex kiterjesztése után a gör. k a t . papságra is. Az egyik vélemény szerint a Codexnek semmiféle liturgikus rendelkezése nem vonatkozik ránk és semmi oly intézkedése, mely a görög egyház speciális jogaival és privilégiumaival ellentétben áll. Tehát a breviáriumozás sem, mert a breviárium végzése liturgikus ténykedés. A másik vélemény viszont a breviáriumozás kötelezősége mellett tör pálcát. Van egy harmadik csoport, mely a breviáriumozást a misézéssel hozza kapcsolatba^ s azt a tételt állítja fel hogy a breviáriumozás sub gravi- ¡cjsak akkor kötelez, ha misézünk is. A jogi helyzet a következő: Régente a görög egyházban külön breviáriumozás épugy nem volt, m i n t a latin egyházban sem. A kánoni órákat itt is, ott is közösen végezte a papság, mint ma a szigorúbb napirenddel biró szerzetiházakban. Mikor a papságot részint a megélhetés nehézségei, részint a pasztorációs munka megszaporodása

37 Görögkatolikus Lelkipásztor jobban kezdték terhelni, s mind kevesebben vehettek részt a szent szolgálatokat recitáló karban, sok p a p pedig egyedül lévén községében, nem is tudott kivel karban végezni, a nyugati egyház elrendelte a szent officiumoknak egyénenként való kötelező végzését bizonyos rövidített formában, honnan a breviárium = rövidített szolgálat elnevezés is keletkezett. Keleten a fegyelem kevésbé szoros lévén, ilyen intézkedés nem történt s a papok közül sokan, ha egyéb teendőik miatt a karban részt nem vehettek, felmentve érezték magukat minden végzés alól annál is inkább, mert officiumaink előírásos végzéséhez a könyvek egész halmazára lett volna szükségük, könyv pedig igen kevés akadt. Az unió visszaállította a görög egyházban a sok helyütt meglazult lelkiséget és ezzel a szent szolgálatokhoz való ragaszkodást is. Az uniót követő időkben nemcsak a szerzetesek, hanem a világi papok is nap-nap mellett nyilvánosan, a templomban végezték a kánoni órákat is. Bizonyítékképen elegendő a máriapócsi kegykép 1715-iki könnyezéséről szóló vizsgálati jegyzőkönyv néhány szavát idézzük. P a p p Mihály pócsi lelkész vallomásában ugyanis ezt olvassuk: „Midőn a görög ritus szerint kántorommal együtt a reggeli zsolozsma elvégzése végett a templomba mennék, ott az ájtatosság alatt az egyik tanuló az úgynevezett hórákat o l v a s á . . . " A vallomásból kitűnik az is, hogy ez hétköznap, csütörtökön történt. XIV. Benedek pápa (1740—58) Eo quamvis kezdetű konstituciója szerint nulla lege expressa est a breviáriumozás kötelezősége, hanem fennáll e kötelezettség laudabili consuetudine. Papp-Szilágyi 1862-ben kiadott görög egyházjoga a Codex Orientális 66. kánonját idézi, mely szerint a pap, ki a kánoni órák elvégzése nélkül misézik, vétkezik, de ha az órákat pótolja, vétke meg van bocsátva. Ebből az a következtetés vonható a Codex előtti időre, hogy a breviráriumozás bűn terhe alatt csak a misézőt terheli, aki nem misézik, a kánoni órák elhanyagolása által nem vétkezik. 1883-ban az apostoli Szentszék elé került az a kérdés, hogy a görög katolikus p a p köteles-e a n a p r a előírt teljes és ennélfogva nagyon terhes officiumot egészen elvégezni, vagy csak rövidítve. Az Apostoli Szentszék válasza ez volt: Sequantur praxim aliorum piorum sacerdotum illius regionis. (Mikita: Cerk. Typ. 121.) A Codex előtti helyzet tehát ez volt: Breviáriumozni az egyházmegye jámborabb p a p j a i által gyakorolt terjedelemben igenis kötelesek voltunk, elmulasztása azonban nem volt súlyos bűn arra nézve, aki nem misézett. Aki misézett, de a napi officiumot legalább a vidék szokásos mértékéig nem végezte, halálos bűnnel terhelte magát. Az eperjesi és ungvári szemináriumok neveltjeire nézve a mennyiséget illetően a szentelési exercitiumok adtak direktívát, mert a szentelés előtti napon a püspök együtt „právilózott" a felszentelendőkkel s elvégezte velük mindazt, amit a gyakorlatba átvinni kívánt. Jogszokást alkotott. Mivel a Codex intézkedéseivel szemben álló jogszokások köziil azok, melyeket a Codex kifejezetten nem helytelenít, ha százévesek, vagy emberemlékezetet meghaladók, továbbra is megtűrhetők, ha megszűntetésüket az egyházmegyei főhatóság nem t a r t j a helyénvalónak, a többiek azonban hatályukat vesztik; egyházi főhatóságaink elve pedig ebben a kérdésben, mint egyebekben is az apostoli elv: „Nihil ultra imponere oneris," (Aet. 15. 28.) — a jelenlegi jogi állapot az, hogy kell ugyan a köztünk élő rövidített mértékben a breviáriumot naponként végeznünk, elmulasztása azonban csak a r r a nézve j á r súlyos bűnnel, aki breviáriumozás nélkül misézik.


44

136. Minden klérushoz tartozó egyénnek a helyi szokásoknak s a Főhatóség rendeleteinek megfelelő, illő papi öltönyt kell viselnie. Hordania kell a tonzurát és hajviseletének is egyszerűnek kell lennie. 136. § 2. Gyűrűt csak az hordhat, akinek apostoli privilégium vagy jogi intézkedés megengedi. * Viselhetjük-e a jegygyűrűt? Vannak, akik tagadják, vannak, akik mellette harcolnak s végül olyanok is, kik szerint csak papi functiókon kívül szabad viselni. Ennek a csoportnak egy liberálisabb alcsoportja szerint csupán a misézésnél, esetleg annak is csak a kánoni részénél kell a jegygyűrűt letenni. A gyűrű az egyházjogban magasabb egyházi méltóságot viselők díszjelvénye. Díszjelvényként mindenkor fejes vagy ékköves gyűrű használatos. Indokolt az egyházjog azon rendelkezése tehát, mely a gyűrüviselést eltiltja, nehogy egyszerű pap.N a külvilág előtt magát magasabb méltóságban álló egyházi férfiúként tűntesse föl, ami visszaélésekre adhatna alkalmat. Az ékszerviselésnek különben nincs semmi elfogadható magyarázata. A házasság szertartásánál megáldott s a pap által a házasultak u j j á r a húzott, f e j és ékkő nélküli jegygyűrű azonban a közfelfogás szerint sem esik az ékszer fogalma alá. A l a k j a is más mint az ékszer gyanánt használt gyűrűké de különböznek szembetűnő módon a prelátusi, apáti, püspöki gyűrűktől is. A jegygyűrű viselője t e h á t nem j á t s z h a t j a ki magát dignitariusként. Viszont, ha a pap nejével vagy gyermekeivel jelenik meg valahol: nagyobb társaságban, hol nem mindenki ismeri, utcán, vasútnál stb. a jegygyűrű viselése fölhívja a figyelmet a keleti szertartáshoz való tartozásra és elhárítja a tudatlanok megbotránkozását s vele sok rosszakar a t ú és csípős megjegyzéstől menti meg a papi talárt. A házasságban éles privilégiumával együtt j á r az a privilégium is, hogy a házasság megáldása alkalmával u j j a m r a húzott megáldott gyűrűt viselhessem is és semmi okom nem lehet, hogy azt misézés közben letegyem, hacsak a szent ténykedésekben fizikailag nem gátol.

E g y h á z i

hírek

Bányay Jenő — pápai prelátus Február első napja szokatlan örömnapja volt a nyíregyházi püspöki udvarnak. Ezen a napon érkezett meg Rómából az egyházmegye fönnállása óta az első pápai kitüntetés, még pedig a magyar kultúrának érdemekben megőszült régi munkása Bányay Jenő nagyprépost, e. m. főtanfelügyelő részére, kit dicsőségesen uralkodó pápánk XI. Pius Őszentsége január 24-én kelt elhatározásával pápai (házi főipapjává nevezett ki. A pápai kitüntetések igazán magas érdemek jutalmazására valók, olyanok számára, kik az egyházmegye keretében már érdemeik szerint ki nem tüntethetők. Ám az érdemek elbírálása első fokon a megyésfőpásztor joga s ő terjeszti elő időről-időre az Ap. Szentszéknek az arra érdemeseket. A kitüntetés értékét csak emeli, ha hasonlóval kevesek rendelkeznek. Főpásztorunk elve


37

trónfoglalásának első percétől kezdve következetesen az volt, hogy elsősorban ő, az érdemek közvetlen ismerője dekorálja a jutalomra s kitüntetésre méltókat és pedig akkor, mikor érdemszerző munkásságuk már kétségtelen s vissza nem fejlődhető eredményeket mutat fel. E szigorú elvhez ragaszkodva adta eddig a kitüntetéseket s ugyanezen okból tartózkodott eddig attól, hogy az Ap. Szentszéknek kitüntetésre terjesszen elő valakit papjai közül, ellenben minden elvei szerint minősülő alkalmat megragadott arra, hogy az érdemeket saját hatáskörében jutalmazza. Az ú j prelátust elsőnek, még a kitüntetés megérkeztének napján, a székeskáptalan üdvözölte Ruttkay Gyula kanonok, szabolcsi főesperes vezetésével, hangsúlyozva, hogy a káptalan minden tagja a legnagyobb örömmel vette tudomásul ezt. a legmagasabb helyről jövő kitüntetést, mert a hajdudorogi egyházmegyében ez az első prelátusi kinevezés. Az ú j prelátus hálás köszönettel fogadta az őszinte üdvözlő szavakat és megjegyezte, hogy ez a magas kitüntetés nemcsak az ő személyét illeti, hanem a székeskáptalaut is, mert az e. m. Főhatóság és a Szentszék elsősorban a nagypréposti állást óhajtották dekorálni. Bányay Jenőt február hó 2-án installálta Miklósy István megyéspüspök úr Őméltósága, saját püspöki házi kápolnájában, a székeskáptalan és a gremiális papság jelenlétében. Bihon István szsz. tanácsos, püspöki titkár felolvasta a pápai Brevét, majd a püspök őszinte örömének adott kifejezést abból az alkalomból, hogy a pápai kitüntetés egy oly egyházi férfiút ért, aki állandó és hasznos munkásságával, az egyház iránti hűségével és búzgóságával azt valóban megérdemelte, E kitüntetésnek annál nagyob jelentőséget tulajdonít, mert az nemcsak a nagyprépost személyét érinti, hanem mondhatni az egész egyházmegyének érdekében történt. Isten áldását kéri a kitüntetettnek további működésére. Bányay prelátus meghatva mondott köszönetet püspökének jókivánataiért azzal a kijelentéssel, hogy elsősorban iránta tartozik a legmélyebb hálával, mert egyedül az ő előterjesztésére vált lehetővé ez a kinevezés. Köztudomású, hogy Bányay Jenő kezdettől fogva hasznos tevékenységet fejt ki egyházmegyéjében. 15 év óta tölti be a főtanfelügyelői állást, szorgalmasan látogatja az iskolákat, alaposan revidiálja az ú j tanterv szerint az iskolák tanmenetét, tananyagbeosztását, óratervét és órarendjét s ilymódon a népoktatást az egész egyházmegye területén az ú j tantervnek megfelelő alapokra fektette. Mint az egyházmegyei cenzúra-bizottság elnöke, nemcsak megbírálja a különféle egyházi és egyházirodalmi műveket, valamint az iskolai tankönyveiket, hanem sokszor hónapokra terjedő fáradságos munkával ki is1 javítja azokat. Sokoldalú elfoglaltsága mellett időt szakít magának arra is, hogy folyóiratunkat értékes cikkeivel gazdagítsa. A tankönyvszerkesztő bizottságnak legtevékenyebb tagjai közé tartozik. Tevékeny részt vesz ia keresztény, nemzeti irányú intézményekben és az egyházmegyei egyesületekben. A nyíregyházi Turáni Kör választmányi tagja, a Nemzeti Hitelintézetnek és a Hangya-szövetkezetnek igazgatósági tagja,

46


a Magyar G-ör. Katolikusok Országos Szövetségének és a Vasvári Pál Körnek alapító tagja, a Budapesti Főiskolai Gör. Kat. 1 nternátus-Egyesületnek rendes tagja stb. Kitüntetése egyházmegye-szerte nagy örömét keltett. — Papp Antal érsek Magyarország erkölcsi állapotáról. E g y miskolci lap az ú j é v alkalmából körkérdést intézett Miskolc egyházi előkelőségeihez CsonkaM a g y a r o r s z á g erkölcsi állapotáról. A k ö r k é r d é s r e A n t a l érsek a következőkben v á l a s z o l t : — Kétségtelen, hogy ujabban már nagy lépést tett előre az erkölcsiség tekintetében a társadalom. A vezető férfiak ráeszméltek arra, hogy a nyomort kell megszüntetni és minden embernek megadni a tisztességes, becsületes élet lehetőségeit, örömmel látom, hogy a társadalom is magáévá tette sok tekintetben ezt a gondolatot. A nőegylet karácsonyi jótékonysági akciói is mind a nyomor enyhitését célozzák. Azonban én ugy látom, hogy ezek a jótékonysági akciók nem érik el tökéletesen azt a célt, amit meg kell a jobb jövő érdekében valósítani. Igen sokan vannak még olyanok, akiknek nyomorán senki sem siet könynyiteni. Éppen ezért nagyon bölcsnek találom Yass miniszter urnák azt a tervét, hogy törvényhozás utján rendezi a szegényügyet. Csak intézményes rendezés esetén érhető el, hogy a sok szegény, nyomorgó hozzájusson a rendes megélhetéshez, ami aztán magával vonja a tömegek jobb sorsával együtt az erkölcsi nivó emelkedését. S z é m á i I s t v á n dr. p á p a i praelátus, gör. kath. érseki v i k á r i u s a következőket m o n d o t t a : — Az erkölcsi élet terén a háború után bizonyos szelektálódás állt ölő, amely két táborra osztotta az embereket. Az egyik rész a lelkiség, az Isten-keresés útjára tért, a másik még ma is a háborús konjunktúrából fakadó léha, laza erkölcstelenségben tobzódik. A nagyobb tömeg a valláserkölcs felé szelektálódik. Sokan érzik az Istenkeresés szükségességét. Ma az a legfontosabb, szeressük a családot. Bár a mai nehéz gazdasági "berendezkedésünk nem segiti olyan mértékben a családot, mint aminőre szükség van. Megcáfolhatat-

lan bizonyitéka eninek, hogy minden tényező a család védelméről beszél, de az igazi családvédelemért nem sok történik, mert a sok humanitárius intézkedés legtöbbször csak pillanatnyi narkózist nyújt, de nem pótolja az igazi karitász munkáját és amint Szent Pál hirdette: a rendezett szeretetet. Visziont karitász krisztusi lelkület nélkül el sem képzelhető. Ezért a Krisztusi lelkület kialakitása társadalmi szempontból is fontos, mert ez a d j a meg azt a közöt plattformot, amelyen mindnyájan találkozhatunk és függő kérdéseinket megoldhatjuk. A társadalom ne önvédelmi céllal létesitsen erkölcsi vonatkozású és jóléti intézményeket, hanem a keresztény társadalmi szolidaritás gondolatával. — Patrimonium S. Petri címen a föld legfőbb lelki szuverénje világi szuverén i t á s t is gyakorolt m á r a középkor kezdete óta. Az 1869—70, az olasz egység kimondásával kapcsolatban a p á p á t is m e g f o s z t o t t a a világi hatalmától és szuverenitását csak a V a t i k á n r a szorította vissza. Olaszország azóta több közeledési kísérletet t e t t a pápasághoz. Meghozta az u. n. garanciális törvényt, melyet azonban a p á p a el nem fogadhatott m á r csak azért sem, m e r t a szabadkőmíves szellemű olasz kormányok egész sorozatát a d t á k ki a k a t . E g y h á z jogait sértő törvényeknek és rendeleteknek. A fascizmus u r a l o m r a j u t á s a n y o m á n a V a t i k á n és Quirinál között bizonyos közeledés állott be, mely egyes nagy lapok közlése szerint odáig fejlődött, miszerint szó lehetett a p á p a i állam helyreállításáról, ha nem is teljes területi integritással, de mégis olymódon, mely a p á p a s á g és az olasz állam közötti félszázados feszültségnek yéget vethet. . . . Az ú j p á p a i állam 260 négyzetkilomét e r területen magábban f o g l a l j a a S z e n t P é t e r templomot és a vatik á n i épületeket, á vatikáni: " k é r t t e l

Görögkatolikus Lelkipásztor együtt, és a régi pénzverő palotáját is. De ezeken túl is thatalmas területet nyer az ú j pápai állam. A Tiberis felé a Szent Péter-tér, mellette a Xusticucci-tér, továbbá a Via della P o r t a Angelica, azután a IV. Leó pápa-utca határolnák a Vatikánt. Észak felé a vatikáni kerteken túl egész a Sacchetti fenyveserdőig terjedne a szuverén páp a i állam. Nyugat felé a Viterbo felé vezető "vasútvonal volna a határ, majd pedig az a völgy, amely déli irányban a Villa Doria Pamphilii felé halad. Ez a régi palota gyönyörű kertjével együtt még X. Ince pápa alkotása, beleesnék a szuverén pápai állam területébe, melyet azután a Szent Péter-térrel a Via della Fornacci-t magában foglaló h a t á r köt össze. Ezen a nagy területen körülbelül tízezer ember lakik és ez kétségtelenül Róma egyik legszebb része. Igen szép épületek vannak rajta., többek között a Santa Maria delle Farnacci-templom, a Santo Ufficio palotája, a Villa Belvedere, a Villa Fiore, a Villa Lovatti, a Villa Borusso. Ezen a területen halad át a Viterbo felé vezető vasúti vonal, amelynek San Pietro állomása lesz az egyházi állam vasúti állomása. A Villa Lovatti környékén hatalmas mezőség terül el, amelyen repülőállomást is lehetne létesíteni és ugyancsak ez a környék alkalmas arra is, hogy ott a pápai állam számára megfelelő nagyfeszültségű rádióállomást szereljenek fel. — A megüresedett parókiák betöltése j a n u á r közepén történt meg. A Dobránszky Sándor nyugdíjazásával megüresedett nyírparasznyai lelkészetbe h. lelkészi minőségben R o h á 1 y Antal dr. nyiraesádi s. lelkészt küldte ki a főpásztor. A Lázár Béla nyugalomba vonulásával megüresedett tiszabűdi javadalmat kegyúri bemutató levél alapján T a m á s János" nveriegyházi s. lelkész nyerte el. — A miskolci egyházközség újabb fejlődése. F e b r u á r 23-án, vasárnap tart o t t a egyik legvirágzóbb egyházközségünk, a miskolci évi rendes közgyűlését S c h i r i 11 a Sz. Andor c. kanonok,

37

esperes-paroolius és H o d o b a y Sándor dr. polgármester elnöklete alatt. Az egyházi elnök évi jelentése beszámolt arról a tevékeny hitbuzgalmi és egyházközségi életről, mely Miskolcon egyre fokozódik, amit jellemez az is, hogy a vasár- és ünnepnapokon t a r t a t n i szokott mind a n é g y hivatalos misének meg van az állandó, nagy közönsége, ami élénken világít arra, hogy a hívők igyekeznek a távolságok dacára is misehallgatási kötelezettségüknek s z e r t a r t á s u k szerint eleget tenni. Másik örvendetes jelenség, ami a hitbuzgóság fókát is jellemzi, hogy úgy a hétköznapi miséken, mint a vasárnapi összes miséken a hívők közül állandóan van áldozó. S á r a d y István máv. osztályfőnök pénztárosi jelentésének legörvendete•sebb adata, hogy az egyházközség, amellett, hogy a hitoktatóknak évről-évre j u t t a t bizonyos anyagi támogatást, ezer pengőn felüli beruházások eszközlésére is képes. A közgyűlés tárgysorozata azonban nemcsak a beszámolókban merült ki, hanem a lelkes egyházközség ú j a b b fejlődésének megalapozására szolgáló határozatokat is hozott. Az egyik határozat arra vonatkozott, hogy a templomot ősztől kezdve fűteni f o g j á k s é célra bevezetik a gázt. í g y Miskolc első f ű t ö t t temploma a legkisebb és legszegényebb egyházközségé lesz, mely azonban nem luxus, hanem a htibuzgalmi élet s ennek keretében a templomlátogatás elősegítésének egyik hatékony eszköze s az elgondolás az Isten házának kellő megbecsülésére is mutat. A másik határozat ennél nagyobb jelentőségű s keresése annak a módnak, hogy városi egyházközségeink hogyan t u d j a n a k hithű, egyházuk parancsai szerint élő, szertartásukhoz ragaszkodó ú j generációt nevelni. Városi paróchiánk legnagyobb nehézsége ugyanis az, hogy a viszonylag kis számú hívők nagy területen, sokszor perifériálisan elhelyezkedve élnek. Ezeket az egyházközségeket legnagyobbrészt az apák t a r t j á k fenn, míg a gyermekek inkább már csak a hitoktatás révén tudnak nexust tar-

48 tani egyházukkal a szülők buzgósága mellett is, mert a templom városokban, legalább is nagyobb részben, nem valami könnyen megközelíthető idő és távolságok miatt. A miskolci egyházközség a Mesterhez hasonlóan ,,szánja a sereget" s nemcsak hívja őt a vigasztalás forrásához, honem oda a k a r j a v i n n i a forrást, k e r e s i a lelkeket. Miskolchoz tartozik ugyanis a diósgyőri vasgyár telepe és a Pereces-bányatelep ahol most már évek óta rendszeres hitoktatás folyik s ahol évenkint 1—2 mise is t a r t a tott. Az egyházközség határozatából a misék ezentúl mindkét helyen havonkint fognak tartatni. Havonta további két misét Miskolc város két, a templomtól messze levő p o n t j á n fognak tartani, még pedig havonta egyet a felsővárosban, ahol, ha az ottani latin plébánostól már egy évvel ezelőtt kért engedély nem érkezik meg, akkor az ottani állami iskola egy termét a k a r j á k igénybe venni, a másik misét pedig a részben Miskolchoz, részben Hejőesabához tartozó Martin-telepen, ahol e célra egy kisegítő kápolna rendelkezésre is áll. A sz. miséket Miskolcon a felsővárosban és Martin-telepen Kiss Gyula hittanár, a Vasgyárban és Perecesen Demkó Sándor h i t t a n á r f o g j á k rendszeresen végezni, akik az egyházközség felkérésének nagy lelki örömmel és készséggel tesznek eleget. Mind a négy helyen a lelkész negyedévenkint egy-egy miséjével t a r t j a fenn továbbra is híveivel az érintkezést. Mindkét intézkedés az egyházközségnek ú j a b b anyagi áldozatokat jelent, amit azonban a közgyűlés lelkesen vállalt magára s ezzel ú j , további fejlődés alapjait r a k t a le. Remélhetőleg az elnökség az a felhivása is eredményes lesz, hogy egyházközség t a g j a i minél nagyobb számban lépjenek be a Főiskolai Internátus Egyesület t a g j a i közé. (gk.) — Románia és a Gergely-naptár. Ro-

mánia területén két évvel -ezelőtt szintén életbeléptették a Gergely-naptárt ugy a világi, mint az egyházi életben is. Egyedül a húsvétot hagyták meg egyelőre a Julián-naptár szerint. Ezidén már az is a Gergely-naptár szerint,

Görögkatolikus Lelkipásztor37 március 31-én szándékoznak megülni, holott a Julián-húsvét csak öt héttel utána, május 5-én következnék. A dologazonban nem megy simán. „Ki mivel vétkezik, azzal bűnhődik." Szatmár vidékét s általában a magyar területek lakosságát még csak el lehetett hallgattatni zsandárszuronnyal és börtönnel, ha kérdezni merték, hogy miért jó most már az a naptáregyesités, melyet 1916ban papok és világiak a sárgaföldig lepocskondiáztak a nép előtt, elhíresztelve, hogy az ünnepek és a nép anyanyelvének „elvételét" nyomon fogja követni az oltárok és szentképek lerombolása, a kelyhek s egyéb szenteszközök eltávolítása, sőt még a tornyokon sem hagyják meg a keresztet. Besszai'ábiában azonban kevésbbé félénk a meghódított nép, melynek élén G u r i e érsek áll. A besszarábiaiak kimondták, hogy ők május 5-én t a r t j á k meg a húsvétot s ezt a metropolita körlevélben is tudatta híveivel. Van azonban p á r t j a a Gergelynaptárnak is. A két párt hívei között véres összeütközések voltak. Végre a bukaresti román szinodus is kénytelen volt foglalkozni az üggyel. A szinódus j a n u á r 24-én a Gergely-naptár szerinti ünneplés melett foglalt állást. A határozatot négynapi kemény vita előzte meg. Ez a határozat Besszarábiában és Bukovinában újabb elkeseredést szült s további zavargásokra van kilátás. A lapok szerint M a n i u miniszterelnök nem a k a r j a magáévá tenni a szinódus határozatát és a Gergely-naptár szerinti húsvét-ünnepléshez nem n y ú j t hatósági támogatást, lia a nép a másik dátumot követeli. — Pápai emlék a budapesti bazilikában. őszentsége XI. Pius pápa, mint R a 11 i Achilles milánói könyvtárigazgató többször megfordult Budapesten is, hol ilyen alkalmakkor a lipótvárosi Sz. István Bazilika Vilmos császár-út felőli nagy kápolnájában misézett. Ezt a kápolnát az egyházközség elöljárósága most mái -ánytábla fölé alkalmazott bronz-relieffel jelöli meg, melyet a j u bileumi nemzeti zarándoklat elindulása előtt fognak leleplezni és megáldani.

Görögkatolikus Lelkipásztor — Engesztelő kilenced a kereszténység egységéért. XI. P i u s p á p a aranymisés jubileuma alkalmából a budapesti örökimádás-templomban engesztelő kilenced volt a kereszténység egységéért. E z a kilenced 19084>ól ered, amikor egy anglikán folyóirat vezette be a kereszténység és a missziók egysége érdekében. K é t év múlva a folyóirat kiadója P . P á l és a tőle alapított „ E n gesztelő T á r s u l a t " katolikus lett. X. P i u s p á p a 1909-ben a p p r o b á l t t a és megáldotta ezt az imakilencedet. Néhány év óta E u r ó p á b a n is rendkívül elterj e d t ez az imakilenced a kereszténység egységéért és most a p á p a aranymiséje alkalmával ú j r a felelevenítették. — Urában görögkatolikus templom épül. Verdon J á n o s csengeruj falusi lelkész buzgóik ódás a folytán az u r a i fiókegyházbeli leányegyesület g y ű j t é s t rendez templomépítésre. A templom céljaira a belügyminiszter hat havi időre — j ú lius 15-ig — könyves g y ű j t é s t engedélyezett, Az u r a i fiókegyház a román hat á r o n eddigelé teljes elhagyatottságban élt. Mint színmagyar hitközség egykori oláh érzelmű p a p j a , Szabó J á n o s ny. belényesi gimn. t a n á r alatt h a l l g a t á s r a volt k á r h o z t a t v a . Az oláhok kivonulása u t á n a h a j d u d o r o g i püspök energikusan lépett f e l a még m i n d i g renitenskedő p a p p a l szemben, k i erre jobbnak l á t t a átmenni az oláh impérium területére. U t ó d a L e g e z a József lett, a cseh uralom alól menekülni kényszerült vereckei esperes, m a j d ennek u t ó d a V e rd o n J á n o s különösen figyelmükre mélt a t t á k az eddig csodamódon f e n n m a r a d t fiókegyházat, melynek hívei most hajlékot emelnek az Úr J é z u s n a k . — Nyírkárász fejlődése. Az utóbbi évek n a g y a r á n y ú egyházfejlődési mozgalmaiból N y í r k á r á s z is derekasan kivette részét. A község nem régen ú j k á n t o r t a n í t ó i lakást emelt, ezt szinte nyomon követte a második t a n t e r e m és t a n í t ó l a k á s építése. Szerzett a község 3 kholdas ú j temetőt s 600 négyszögöles ú j iskolatelket. A templomot kívülről s belülről r e n o v á l t a t t a az egyház, mely most ú j p a r ó k i a építésére

37

tesz előkészületeket. A községben 135 tagból álló r ó z s a f ü z é r t á r s u a t s oltáregyesiilet működik. — Earangszentelés Nyírparasznyán. A n y i r p a r a s z n y a i egyháznak a Legsz. I s t e n a n y a tiszteletére öntetett nagy har a n g j á t s a H o r v á t h László és neje adományából beszerzett iskolacsengőt f e b r u á r 3-án áldotta meg f ő p á s z t o r i meghagyásból i f j . Damjanovicli Ágoston nyiri ker. esperes. A s z e r t a r tásnál T a r t a l l y József és D o tar á n s z k y Sándor segédkeztek. A s z e r t a r t á s u t á n a szentelő esperes szép beszédben emlékezett meg a hívek áldozatkészségéről s a h a r a n g és I s t e n szavának lelkiismeretes követésére buzd í t o t t a őket. — A pápa és a szovjet. Az Ap. Szék hivatalos kőnyomatosa j e l e n t i : A szentszék különbséget tesz a szovjetkorm á n y és a kommunista p r o p a g a n d a között. A s z o v j e t k o r m á n y ellen a szentszék nem foglal állást, minthogy soha sem avatkozik más államok belügyeibe. Ami azonban a bolsevizmust illeti, a szentszék kötelességének t a r t j a , hogy elutasítsa annak erkölcsi, vallási és t á r s a d a l m i t a n a i t , amelyek a pestisvészhez hasonlóak nemcsak politikai vonatkozásokban, hanem m á r csak azért is, mert éles ellentétben állanak a katolikus egyház tanaival. A p á p a a bolsevizmust a b a r b á r s á g újjáéledésének és az egyház üldözésének m o n d j a . — Róma és az utódállamok. R o m á n i a még mindig nem r a t i f i k á l t a a Rómával kötött k o n k o r d á t u m o t , mely szilárd jogi helyzetet teremtene a katolikus egyházra nézve, melyet eddig is keserűen é r i n t e t t 106 iskolának bezárása és a szatmári, n a g y v á r a d i s erdélyi püspökség vagyonának, valamint az erdélyi kat. s t á t u s b i r t o k a i n a k elvétele. H a sonló a helyzet a megszállott Felvidéken is. Róma most látva, hogy sem egyik, sem másik állam n e m h a j l a n d ó őszintén rendezni a k a t . egyház helyzetét, valószínűleg m e g s z a k í t j a a két állammal a diplomáciai összeköttetést.


50

W

K ü l ö n f é l é k

M

„Vígadjanak a mennyeiek..." Az első rádió-közvetités a budapesti görögkatolíkus templomból

„Vígadjanak a mennyeiek és örvendezzenek a földiek, mert az Űr a maga jobbjával ú j birodalmat teremtett nekünk!" Minden énekünk szép, de mikor a zsoltár e szavaival kezdődő tropárunk hangzik fel a templomban, mintha napfény táncolna át lelkűnkön. Ügy érezzük, hogy az életnek a halál fölött aratott diadalát ez a himnusz zengi legszebben. Egy idő óta mégsem tudunk oly örömmel énekelni, mint régem Hiányos volt a kórus. Szatmár, Nagykároly, Ungvár, Beregszász, Kassa, Eperjes, Marosvásárhely, Székelyudvarhely már régóta nem énekelhetik velünk. Énekelik, de más nyelven, néhányan talán más szívvel is, sokan azonban inkább sehogysem éneklik, hogy ne vegyüljön énekük hangja a más szívvel éneklőkéhez. A többi egyházakat is megtépte az összeomlás, széttagolta testüket, nekünk a lelkünket tépte szét Triánon. Nagykároly és Szatmár magyar görögkatolikusait egyszerűen ruténeknek és oláhoknak minősítette a román kormányzat. Iskoláikból kitiltotta a magyar nyelvet, templomaikból a magyar éneket, Az ég vígadhatott ugyan, mert az igazak szenvedése kedves és érdemszerző az Űr előtt; a jogtalanság és elnyomás próbaköve volt mindenkor a hűségnek és állhatatosságnak. Idegenbe szakadt véreink, magyarságunk és katolikus hithűségünk tűzpróbáját állják ki, mikor szemeik előtt, szembetűnően részesítik előnyben a hittől szakadtakat, a hithűket pedig még Istennel sem engedik beszélni saját anyanyelvükön. De íme, az Űr a maga jobbjával ú j birodalmat teremtett nekünk. Átadta az étert, a világmindenséget betöltő ősközeg birodalmát s február 3-án, húshagyó vasárnapon könnyekbe lábadt szemekkel ültük körül rádiókészülékeinket, mely első ízben hozta otthonainkba a görögszertartású mise hangjait. Valami magasztos öröm töltött el arra a gondolatra, hogy éther hullámai legelsőbben is a mi nyelvünkön, a mi szívünkből s a mi oltárunkról vették szárnyaikra Aranysz. Sz. János) örökszép fohászait, a századok patinájával dicsekvő, de csak annál fönségesebb énekdallamokat; a mi papjaink és kántoraink ajkáról, a mi templomunk falai közül, a mi oltárunk mellől rezdült át az étheren első ízben: „Vígadjanak a mennyeiek és örvendezzenek a földiek!..." Bizonyára sokan meghallották a határokon túl is. Bizonyára nem egy szülő akadt odaát, ki odahívta gyermekét, ki már nem is hallhatott az oltárról vagy a kléroszból magyar szót: íme, gyermekem, így dícsőitettük Istent, míg szabadok voltunk . . . Most azonban csak szomorkodunk, sírunk, amint egykor a fogoly zsidók Babilon vizei mellett, a szomorú fűzekre függesztve hangszereinket, melyekből nem szabad szívünk szerint való hangokat előcsalni. A Magyar Rádiótársaság működésének kezdetén már beillesztette programmjába a római kat. egyház és a két protestáns felekezet istentiszteleteit, egyházi zenéjét és szentbeszédeit. Mihelyt annyira olcsóbbodott a rádió, hogy


37

szerényebb viszonyok között élők is megszerezhették s megjelent parókiáink és tanítói lakásaink felett, de intelligensebb híveink házain is az antenna, felgerjedt a kívánság, hogy a rádió görögkatolikus istentiszteleteket is közvetítsen. A modern pasztoráció gör. kat, emporiumának, a székesfővárosnak paróchusa, Melles Emil apát érintkezésbe is tette magát a magyar rádió igazgatásával, más oldalról vidéki papok ostromolták a Stúdiót ebben az irányban, hova esetenként szerkesztőségünk is ismételten továbbította a papság és híveink óhajait. Nehéz volt a dolgot nyélbeütni. A Stúdió vezetősége nemcsak a pénzügyi nehézségek miatt volt kénytelen igen erősen megfontolni a dolgot, hanem azért is, mert alig lehetett a dolgot megoldani már megszerzett jogok sérelme nélkül. Végre az elvi nehézségek mégis eltűntek s már a lakihegyi ú j adóállomás megnyitása idején, illetve csak kevéssel később, jelenthettük lapunkban, hogy a rádiótársaság a Budapest-szegényháztéri gör. kat. parochiális templomban is fölállíttatja mikrophonjait. De még ezután is sok tárgyalásra volt szükség, míg végre február hó 3-án, húshagyó vasárnapon fölcsendült hallgatóinkban és hangszóróinkban: „Békességben könyörögjünk az Űrhöz!" Az első rádióközvetítés alkalmával a szentmisét Ruttkay Miklós dr. hittanár végezte Nagy Béla és Kobulniczky Miklós papnövendékek diákonusi segédletével. A sz. liturgia állandó részeit, Boksay es-dur miséjét a gör. kat. egyház kara adta elő Popovics Andor karnagy vezetésével. Evangélium után Melles Emil apátparochus mondott szentbeszédet. Az első alkalmat — mondotta — mikor a rádió görög szert. kat. istentiszteletet közvetít, s amelyet bizonyára számosan hallgatnak görögkatolikusok, vagy olyanok, kik görögkatolikusok lakta vidéken élnek, a magyar görögkatolikusság történetének ismertetésére ó h a j t j a felhasználni s egyúttal vázolni f o g j a a görögkatolikus magyarság feladatait, hivatását és törekvéseit is. Szent koronánkról beszél ezután, mely két részből áll, a Szilveszter. pápa által küldött felső részből és az alsó részből, mely Dukász Mihály görög császártól származik. A szent korona nemcsak a nemzeti múlt és történelem emléke, hanem a magyar nemzet szimbóluma is. Misztikusan magt a nemzetet jelenti, melynek életében kezdettől fogva önálló tényezőként, s a j á t intézményeivel lép fel a görög egyház is. Elősorolja, ezután azokat a történelmi adatokat, melyek a görög egyháznak a magyarság életében való szerepét igazolják. Bulcsú és Gyula megkeresztelkedését, Hierót térítését, Szent István és utódainak görög egyházi célokat szolgáló alapításait: a veszprémi, marosujvári, szávaszentdemeteri, visegrádi kolostorok alapítását, majd a görög egyházi szokások általános érvényének bizonyítására megemlíti az 1092. évi szabolcsi zsinatot, Sz. Egyed, kolostorának ügyét, Imre király egyházmegye-alapító törekvését. Rátér ezután a szépen virágzott görög egyházi élet pusztulására is a t a t á r j á r á s következtében. Sorra vette a rutének betelepedését, a körtvélyesi apátság alapítását, a török időket, majd az uniókat s az ezután következő szervezkedő mozgalmakat, végül rátér a gör. kat. magyarság szervezkedő mozgalmaira a hajdudorogi végrehajtó bizottság,, az orsz. bizottság alakulására s végül a hajdudorogi püspökség létesülésére. Megvilágította, hogy elegyedtek idők folyamán a tatárjárás után elmaradt magyar görögkatolikusok a :«lá/v, majd román egyházak hívei közé'. Hogy indult meg a mozga'lom innen szabadulni, mihelyt annak lehetősége meg volt. Felemlíti a magyar liturgikus, nyelvre való törekvések kezdeteit: Kricsfalussy 1795-i misefordítását, az 1825. évi kassai

52


énekeskönyvet, Eötvös József báró törekvéseit az egyházi könyvek magyarra fordítását tekintve. Rávilágít néhány szóval a mai helyzetre, a trianoni békekötés nyomán szenvedett óriási veszteségeinkre. Csodálatos — folytatja — az isteni Gondviselés intézkedése, hogy törekvéseinket éppen a legutolsó időkben engedte érvényesülni. Ennek köszönhetjük, hogy most vannak intézményeink. Ezeknek keretében ma már, mint magyarok tudunk érvényesülni. Hálával tartozunk az isteni Gondviselésnek, mely ezáltal megmutatta, mikép az ő akarata, hogy a magyar görögkatolikusság éljen és betöltse feladatait. De hálával gondolunk őseinkre is, kik évszázados küzdelmek, sok félreértés, lekicsinylés között fentartották aimak lehetőségét, hogy önálló életet éljünk, saját egyházi intézményeink legyenek. Ezután a gör. kat, magyarság hármas eszmekörbe csoportosított feladatairól szólott. Először katolikusok vagyunk, kik alázatos hűséggel engedelmeskedünk a római Apostoli Szentszéknek. Hithüségünket mindenkor dokumentáljuk. A keleti egyházak mindenütt nemzeti egyház jellegével birnak. A szertartásokat saját nemzeti nyelvükön végzik. Hivatkozik Papp—Szilágyi egyházjogi művére, melyet az Apostoli Szentszék is helybenhagyott. A mi törekvésünk oltárra emeli a magyar nyelvet. Ennek még akadályai vannak. Az Apostoli Szentszék a liturgia egy részére előírta az ógörög nyelvet, mit mi el is fogadtunk, így j u t kifejezésre istentiszteleteinkben az, hogy katolikusok és magyarok vagyunk. Másodsorban: magyarok vagyunk. — Ezután nemzeti céljainkat fejtegeti. -— Imádkozunk, hogy egyl boldogabb Magyarország lakosai legyünk. Majd a görög szertartási hozzátartozásunkról szól. Kámutat a régi kor görög egyházatyáira. Nagy Szt. Vazult^ Szt. Atanázt, Ar. Szt. Jánost említi, az egyetemes kat. egyház e büszkeségeit, s hangsúlyozza, hogy mi velük vagyunk közösségben, az ő tanításaikból merítünk liitet, az ö imáikkal fohászkodunk. Végül a történelem tanulságait foglalja össze. Arra tanítanak ezek, hogy Magyarországon kezdettől intézményesen itt volt a görög kat, egyház, mely közösségben állott az Ap. Szentszékkel. Az idők Imostohasága ugyan idegenekhez s szakadásban élőkhöz kényszerítette a gör. kat. magyarságot, mihelyt azonban a vallási villongások megszűntek, mihelyt a közállapotok megfelelő javulást mutattak, a gör. kat, magyarság megmozdult, hogy magyarságát és katolikus érzését napvilágra hozza s érvényesítse. Egymás támogatására, áldozatkészségre buzdítja az összes magyar görögkatolikusokat, békés együttmunkálkodást hirdet a magyarság egyéb rétegeivel. Ez biztosítja a békés együttélés lehetőségét, ez a földi boldogulást, az ország naggyátételét s ez biztosítja földön túl az örök életet.

A magyar rádió úgy az oltári szolgálatot, mint a szent beszédet és a karénekeket is nagyszerűen továbbította. A szent ténykedések, melyek 11 órától fél 1 óráig tartottak, a nemzeti himnusz eléneklésével végződtek. A rádió mise egyébként arról is meggyőzött, hogy a harmónium, mint énekkisérő még a recitandóknál is kitűnően beválik templomainkban. (R.) — Szémán István dr. prelátus szentbeszéde a rádióban. Március 3-án, vas á r n a p délelőtt 11 órakor Melles Emil apátparóchus agilitása f o l y t á n ismét görögkatolikus misét közvetít a rá-

dió a budapesti görögkatolikus templomból. Ez alkalomból a szentbeszédet S z é m á n István dr. p. p r e l á t u s fogja t a r t a n i .

Görögkatolikus Lelkipásztor - f Nyilvános nyugtázás és köszönet. A Vasvári Pál K ö r f e b r u á r 3-án megtartott kultúrestélyének céljaira a következő adományok, felülfizetések és jegymegváltások érkeztek be: 100 pengőt kegyeskedett adományozn i : M i k l ó s y István püspök urunk Őméltósága és P a p p Antal c. érsek úr Őexcellenciája; 80 P-t a máriapócsi Szent Bazil Zárda főnöksége, Melles Emil és neje; 50 P-t: Sereghy Mihály dr., Újhelyi Andor dr., Hodobay Sándor dr., Medvigy Gábor dr. és neje; 45 P-t: P a p p Emil dr. és neje; 40 P-t: Csopey Dénes dr. és neje, P a p p János és neje; 35 P-t: Hodinka Antal d r . ; 30 P-t: Mankovich Antal dr és neje, Páskády János, Farkas Ákos és n e j e ; 28 P-t: özv. Janovieh Emiiné, Jaczkovics Iván és neje; 25 P - t : Szémán István dr. és neje, Schirilla Sólon és neje, Orosz József; 24 P-t: Moldován Béla és neje; 20 P-t: Fedák Miklós és neje, dr. K r a j nyák Gáborné, Spiry Elek és neje, Fejéregyházy Valér és neje, Édes Endréné, Répássy Miklós, Medvigy István és neje, Katrics Vilmos, Neviczky alezredes, Nehrebeczky György dr., Szabó Jenő dr., Rácz Mihály dr., Zapotoczky Konstantin, Orincsák Miklós, Bukovszky György dr., Szuchy Endre, Petrovich Jenő és neje, Laurisin Miklós és neje, Véghseő Dániel és neje, Sipőcz Jenő dr., Danilovich Pál dr.; 19 P-t: Popovich Andor és neje; 15 P-t: Janovieh Gyula dr. és neje, Illés József dr., Petách Endre dr., Vaszkó Endréné dr.-né, Tivadar Elek, Nóvák Bertalan; 14 P-t: Szaplonezav Ödön dr.; 13 P-t: Juhász G. J ó z s e f ; ' 12 P-t: Gláser J . Gyula, Lucz'a János, H u b á n Gyula; 10 P-t: Eckmann János dr., Medveczkv Jenő, Gönczy István dr., Fesztóry Sándor, Mikita Elemér dr., Juhász István dr., Neviczky Konstantin, Tóth János, Weszelovszky Vilmos, Simon László dr., Kiss Jenő, S z a f k a Dénes dr., Szász Sándor dr., Rotharidesz Endre, Illés Andor dr., Rojkovich Pál, Sztankay István dr., Nóvák Andor dr., Uriskó János, Prodán János, Borody Béla dr., Schirilla Achill és neje, Kiss Károly dr., Melles Géza, Zombory Emil, Melles Sándor dr., Dam-

37

janovich Ágoston, Tóth György, R u t t k a y Gyula, Kobulniczky Cyrill, Kiss Kornél; 9 P-t: Gorzó Dénes; 8 P - t : Mátyás József, Mosolygó József, Veress János dr., Lcgeza József, H u d á k y Gyula, Lipcsey Miklós dr., Csopey J e n ő ; 6 P 68 fill-t: Dzubay István, H a n u y Ferenc dr., Hela, Zapotoczky Jenő, K a r a p Cyrill, Ivancsó Jenő Ödön; 6 P-t: Székely Gyugedüs J ó z s e f ; 5 P-t: Gróh István, Kemény Gusztáv, Halmos Andor dr., Tótin Andor, Szemerszky János, Kiss Andor, Karosi Ferenc, Kiss Andor dr., Boross G. Viktor, Tóth István dr., Jeles Béla dr., Petrássovich Béla, Mosolygó Sándor, Kedves Miklós, Damjanovich Miklós dr., Szemerszky Myron; 4 P-t: Dankó János dr., Weszely Gézáné, Rusznák Imre, Moldován P é t e r ; 3 P-t: Petrasovszky Leo. A rendezők 3 P köteles diján felül 2 P felülfizetést a d t a k : Spiry Elek dr., Csocsán Viktor, Répássy György dr., Répássy László dr., Zékány Zoltán, Szémán Andor. Amidőn ezen adományokat nyilvánosan nyugtázzuk, hálás köszönetet mondunk az adományozóknak. Az évenkint megnyilvánuló hathatós támogatásuk lehetővé teszi, hogy a többi nagy társadalmak példájára mi is alkalmat adjunk a nagy nyilvánosságnak, hogy belső életünkbe megfelelő milljőben bepillantást nyerjen Kultúrestélyünk erkölcsi és anyagi sikere egyformán teljes. A tiszta jövedelem körünk segélyalapját növeli és sok nélkülöző főiskolai diákunkat segíti meg, hogy tanulmányait folytathassa. Hol vannak társadalmunk többi alvó t a g j a i ? Eszmetermelésből, kritizálásból zavarkeltésbó'l meg nem élünk, sem intézményt nem létesítünk. Ahhoz következetes, áldozatkész, lelkes társadalom kell. Hisszük, hogy ez a kisded tábor, legfőbb vezetőinkkel az élén végre öntudatra ébreszti a többi, eddig mozdulatlan tömegeinket s akkor lesz a Vasvári Pál Körnek saját otthona, Budapest ,1929 f e b r u á r 10.

Dr. Krajnyák Gábor, a Vasvári Pál K ö r elnöke.

54 -f- Egyéb adományak nyugtázása: P r o d á n J á n o s 2 P - t , Zapotoczky J e n ő 20 P-t k ü l d ö t t a V a s v á r i P á l Körnek. H á l á s a n köszönjük. A később beérkező adományokat a legközelebbi számban nyugtázzuk. Dr. Kr. G. + Két vasúti hír, ami bennünket közelebbről érdekel. A képviselőház hozzájárult, hogy a K e n é z 1 ő és B a 1 s a között épülő állami Tiszahídon át keskeny nyomtávú gőzvasúti vonalat vezessenek át, mely a Bodrogközi Gazdasági Vasút sárospatak-kenézlői ágát közvetlenül összekapcsolja a Nyiregyházavidéki K i s v a s ú t a k nyíregyháza— balsai ágával. E vasút kiépítésével a hegyaljai és bodrogközi esperesi kerületek Nyíregyházéval közvetlen vasúti összeköttetésbe j u t u n k . — A másik hír arról szól, hogy a nyíregyháza—mátészalkai vasútat fővonallá építik át. Ezáltal Máriapócs válik az eddiginél jobb a n megközelíthetővé s rendezést n y e r a máriapócsi állomás, ahol m á r is kényelmes t á g váróterem v á r j a a jövő évi búcsúszezont. Az ú j összekötő vonat és a pócsi vasút elsőrangúvá emelése főleg a Bodrogköz népének teszi lehetővé a P ó c s r a való zarándoklást. + A szekták „hittérítése". A Tiszavidék í r j a : K i s v á r d a környékén, mint általában Szabolcs sok helyén nagyon el v a n n a k t e r j e d v e a különféle szekták. Az úgynevezett h i v ő k , akiknek Kisv á r d á n p r ó f é t á j u k is v a n egész különös m ó d j á t eszelték ki most annak, hogy mikén* toborozhatnak ú j a b b híveket. A s z e g é i v lakosság körében megbízottjaik azzal házalták végig az embereket, hogy "ki hozzájuk csatlakozik, elhagyj a v a l t á t , 4000 pengő segélyt kap. Az ígéretnek többen felültek, így például egy kisvárdai iparosember is, aki a 4000 penqő reményében szintén belépett a szektába. Mint elmondotta, eleinte szorgalmasan j á r t az összejövetelekre, m a j d mikor telt az idő, elment a szekt a e?ryik vezetőjéhez és k é r t e a módi i é r t pénzt. E r r e természetesen kijelentették, hoey csak 600 pengőt kap, ám azt is csak akkor, ha meghal. I l y e n f o r m á n kiderült, hogy legjobb esetben is csupán valami életbiztosítás

Görögkatolikus Lelkipásztor37 féléről van szó és pedig vallási alapon. A biztosított hívő nem fizet ugyan semmit, de ha meghal, a családja, — állítólag — m e g k a p j a a 600 pengőt. H a így lenne, még talán volna valami értelme a dolognak. Nagyon valószínű, hogy az egész csak t r ü k k . H a pedig nem az, még gyanúsabb a dolog, m e r t mikor a történelmi egyházak a legnagyobb pénzügyi nehézséggel küzdenek, rejtélyes, hogy a túlnyomórészt szegény emberekből álló szektáknak honnan van pénzük ilyen vallási alapon rendezett életbiztosításra, Tudni kell ugyanis, hogy Moszkva m i n d e n ü t t t á m o g a t j a a szektariánus mozgalmat, m e r t a történelmi egyházak megbontása m i n d e n ü t t előfeltétele a bolseviki t a n o k terjesztésének. Az életbiztosításokkal működő szekt á k r a t e h á t jó lesz vigyázni. K i s v á r d á n és m á s u t t is. + Há sasság. L e s s k ó József tanulmányv. hajdudorogegyházm., papnövendék f e b r u á r 7-én t a r t o t t a esküvőjét a n y i r g y u l a j i gk. templomban Damjan o v i c l i József esperes és neje L a u r i s i n Olga E t e l k a leányával. A s z e r t a r t á s t M i h a l o v i c h Sándor dr. kanonok végezte. Násznagyok D a m j anovich Miklós ezredes-hadbíró és O s v á t h Dezső dr. főszolgabíró voltak. — Előadások. A gör. kat. sajtó és internátus céljaira a nviregyházi gör. kat. iskolában január 13-án jól sikerült műsoros előadás volt. A műsort a tanítóképző énekkara a Hiszekeggyel nyitotta meg. i í ihalovich Sándor kanonok beszéde után a tanítóképző énekkara szerepelt, majd T a m á s János lelkész fejtegette a gör. kat. sajtó és internátus célját. V a j d i c s János tanuló mély átérzéssel el5adott szavaikta után a műsor a Himnuszszal ért véget. Gyönyörű példát ad Felsővadász község intelligenciája a népművelés terén. A téli estéken a gör. kat. iskola terme minden előadása alkalmával zisufolásig megtelik hallgatókkal, kiknek a helybeli intelligencia t a g j a i szebbnél-aze'bb előadásokat tartanak. Az előadások vezetését és ren-

37

Görögkatolikus Lelkipásztor dezését K r u j József gör. kat. kántortanító l á t j a el, aki fáradságot nem ismerve, gondoskodik az előadások pontos megtartásáról. A miskolci vármegyeháza nagytermét zsúfolásig megtöltő előkelő hallgatóság előtt nagy érdeklődés mellett tartotta meg a szabadegyetemen január 18-án M á d a y Lajosné dr.-né, a Magyar Görögkatolikus Nők Országois Szövetségének elnöke „A nő, mint közéleti tényező" e. előadását. A magyar nő közjogi helyzetének kérdését fejtegette a széleskörű tájékozottság biztos gondolat vezetésével. A magyar szakirodalom ügyes áttekintésével a nyugati kultúrállamok mai rajzát adta e tekintetben, vonatkozással a legújabb tör-

III

Ko n y v- c s

* Zola és U l l a t h o r n e : A nagy világcsapás. K i a d t a J u r e s ó Antal, Kalocsa. Á r a 4 pengő. Jóindulatií következtetéseket levonó, de a l a p j á b a n véve a közönség számára veszedelmes munka. Gerincét Zola gróf leccei és Ullathorne angol püspöknek a la salettei jövendőléseket ismertető irat a i k képezik, azonban úgy látszik, sok szósszal eresztették föl az eredetit s nem minden csipkedő szándék nélkül a p a p s á g ellen. A mű első részében elbeszéli Melániának, a la salettei pásztorleánykának 1846. szeptember 19-iki látomását, s bő lére eresztve, erőltetett történelmi magyarázkodásokkal a d j a azokat a f e nyegető jövendőléseket, melyeket állítólag a B. Szűz közölt a leánykával, s amelyeket 1858-ban kellett volna nyilvánosságra hoznia, de nem lehetett m e r t Napoleon megakadályozta s igy csak 1879-ben t é t e t t e k közzé. Egész sereg más jóslást csoportosít e köré a könyv névtelen compilátora, csupa exaltált, bármely korra vagy eseményre ráerőltethető kijelentéseket, melyeket az Egyház figyelemre sem m é l t a t o t t . Közben g y a k r a n hivat-

vényekre. Két kérdésre építette föl feszült figyelemre késztető nagyszerű előadását. Megérett-e a magyar női társadalom arra, hogy közjogi szerepkört töltsön be? Másodszor, vain-e mód, lehetőség arra, hogy a magyar női társadalom képviseltetési jogokhoz jusson? Finom dialektikával fejteitto ki a kérdések lényegét s költői lendülettel mutatott rá a magyar női ¿élek szépségeire, e szépségek nemes erkölcsi összetevőire, amelyek minden 'túlzástól megóvják. A közönség tapsai után Balázs Győző, a szabadegyetem igazgatója a lelkesen fogadott előadás gondolataira reflektáló beszédben mondott hálás köszönetet a nagyhatású előadásért az illusztris előadónak.

p s z e ml

M

kőzik a r r a , hogy a d a t a i t az Egyház által felülvizsgált és jóváhagyott f o r r á sokból merítette, de egyetlen ilyen forr á s t sem nevez meg. Jellemző a könyvre, hogy amíg a közönségesen elterj e d t bűnökről csak érintőleg beszélt, az egyházellenes alakulatok működését csak általánosságban korholja, addig a 84—85 oldalon Áriustól kezdve Döllingerig részletesen sorolja fel, hogy mennyit vétettek az Egyház ellen a papok s szinte kéjelegve említi többször is, hogy Róma be f o g hódolni az Antikrisztusnak, kinek a n y j a 1898-ban m á r megszületett, s aki 1962-ben valószínűleg fellép. A la salettei jelenésekkel szemben az Egyház t a r t ó z k o d á s á t helyeslésnek t ü n t e t i föl, ellenben a 79. oldalon ugyan erősen kiélezi, hogy a la saletti érsek, a grenoblei püspök (ord. loci). a lyoni érsek, sok p a p és szerzetes, 700 f r a n c i a egyházi l a p e l l e n s é g e (?) a la salettei jövendőlések hiteltérdemlőségének. Megkockáztatja azt az abszurd állítást, hogy X I I I . Leo p á p a 1880-ban megbízza Nicolas marseillesi ügyvédet, hogy népszerűen dolgozza k i a la salettei jelentést és titkot, mi megtörténvén, 1880. j a n u á r hóban több


56 francia pap kiközösíti N ic o 1 a s t, kinek Zola leccesi püspök, a p r ó f é t a - l e á n y lelkivezetője védelmére kél. (78. lap.) Szemrehányást tesz az Egyháznak, amiért „szó sincs arról, hogy napvilágot lássanak az U t o ls ó I d ő k A p o s t o l a i-nak szabályai, melyeket Melánia X I I I . Leó p á p a u t a s í t á s á r a a Szűzanyától n y e r t kinyilatkoztatások a l a p j á n szerkesztett meg. (101. 1.) „És ezt nem pogányok, nem eretnekek, hanem keresztény katolikusok teszik...' ' A könyv utolsó fejezetei a világ végét t á r g y a l j á k . Az író khiliaszta, de az ezerévi u r a l m a t , m á r a múltba, a ref o r m á c i ó előtti időbe helyezi Az Antikrisztus u r a l m a alatt megszűnőnek jósolja az egyház h i e r a r c h i á j á t . Negyedfélévig csak Hénok és Illés ápolják a

A

hitet az emberekben, k i k e t az Antikrisztus megölet, de f ö l t á m a d n a k . Sok f a n t á z i á v a l , a szentírási helyek erőltet e t t magyarázatával, sőt meghamisításával (Kor. I. 14. 51.) r a j z o l j a meg az utolsó ítélet paradicsomi boldogságú ú j világ képét, melyben az emberiség tovább él, szaporodik eredeti bűn. nélkül, hallhatatlanul, ú j egyház létesül, melyben a szentségek ú j jelentőséget nyernek. A m ű befejezésében a kiadó kijelenti, hogyha valamiben tévedett, készségesen meghajol az egyház „ellenkező véleménye e l ő t t . " — Mindazonáltal jónak l á t t a művét be nem m u t a t n i approbáció végett. Tiltott könyv. Óvjuk tőle h í v e i n k e t !

s z e r k e s z t ő

(—a —s.)

postája

A nagy világcsapás. Nem a j á n l h a t j a , sőt püspöki engedély nélkül nem is olv a s h a t j a , illetve k ö n y v t á r á b a n sem t a r t h a t j a . 1399. k á n o n 5. p o n t j a k i f e j e z e t t e n t i l t j a mindazokat a könyveket, melyek ú j a b b megjelenéseket, jövendöléseket, látomásokat és k i n y i l a t k o z t a t á s o k a t tárgyalnak. Cenzúra alá azonban sem a kiadó, sem az olvasó nem esik, a 231.8. k á n o n szerinti büntetés ugyanis csak a herezist védelmező i r a t o k r a szól és a szentírási vagy szentírást magyarázó kiadványokra. — Eperjesi. A s z í v g á r d á k a t legközelebb alkalmas cikkben f o g j u k ismertetni. Néhány helyen igen szépen működik ez a kedves gyermeki szervezkedés. — Tudnivágyó. H a v i f o l y ó i r a t n á l a hírszolgálat m á r csak azért is másodrendű kérdés, m e r t egy h ó n a p alatt a legfontosabb hírek ily kis egyházmegyéken belül egyébként is ismeretesekké válnak. Amit mégis közlünk, inkább csak azért közöljük, hogy mint fontosahb dolgok regisztrálva legyenek a későbbi nemzedék számára. A világegyház eseményeiből is azért említjük meg a f o n t o s a b b a k a t , ellenben csupán csak a legfontosabbakat, m e r t a napilapokból mindezekről úgy is mindn y á j a n tudomást szerzünk. Szívesen adunk helyet azonban a z egyes egyházközségek életére rávilágító eseményeknek, még ha nem is nagyjelentőségűek, m e r t minden p a p r a s minden hitközségre is előnyös, h a ezek révén betekintést n y e r más egyházközségek életébe. Számtalan esetben köszönhette m á r valamely hitközség előhaladását más egyházak p é l d á j á n a k . Mikor a p a p t á r s a k közül b á r k i is hírt ad arról, amit p a r ó k i á j a területén lelkiekben vagy anyagiakban épített, beszámol ú j kezdeményezéseiről s a régiek eredményeiről a mi szűkebb értelemben vett nyilvánosságunk előtt, éppen nem vádolható szerénytelenséggel vagy dicsvággyal. Egyszerűen a do u t des a l a p j á n cselekszik. Lásd mit tettem és 1 ¡uralj belőle s mond el mit tettél, hogy viszont én is t a n u l j a k . Nyomatott a Magyar Jövő r.»t. könyvnyomdájában Miskolc. — Igazgató: ifj. Ludvig István.

TflZBIZTOSÍTÁSOKAT

3 nagy aranyérmet

a lelkész urak ingóságaira é s in» gaílanaira is az egyházi díj* tételek mellett fogad el a Hazai Általános B i z t o s í t ó r.«t. főügynöksége

1

bronzérmet és

elismerő 1 oklevelet Ítélt meg az 1928. évi kézművesipari kiállítás bírálóbizottsága az

ECCLESIA RT

B U D A P E S T , IV., V Á C I - U T C A 5 9

Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 5. szám.

által kiállított tárgyakra.

O B E R B A U E R A. U T Ó D A Magyarország legrégibb miseruhák, egyházi szerek, zászló, oltárépitő é s templom berendező v á l l a l a t a BUDAPEST, IV..VÁCL-U.41. Telefon Aut: 833»44. Alapítási é v : 1863.

... *2»Sk

Vállalja oltárok, ikonosztázok, f e lonok, kelyhek stb. elkészítését és restaurálását. — Költségvetéssel, tervekkel é s mintaküldemény* nyel díjtalanul szolgál.

j|jMllllllllllllillllllliálillllllM

¡Az özvegyi jj

nyugdíj|

§j

még mindig nem olyan, hogy aggódás nélkül hajthatná fejét siri álomra a pap, kit az Ur elszólít s nem tesz fölöslegessé egy előnyös

|

ÉLETBIZTOSÍTÁST

|

Ha családja javát biztosítani akarja, még ma kérjen prospektust a nyugdíj intézetünket is támogató

| HAZAI |

ÁLTALÁNOS

Részvénytársaság

BIZTOSÍTÓ

főügynökségétől Nyíregyháza,

|

Vay Adám-u. 5. jg

JyMIillílllllllllllllllltHIIIHIIIIIIIIIIiW

i Csak akkor vezessen be tt| olvasókönyvet, | ha már átlapozta dr. Szeműn István—Tóth István

Reskó János-Sélc

| Görög Kathoiikus Olvasókönyv | II. é s III. osztályú köteteit. =§ A görög kathoiikus olvasókönyv.=sorozat II. és III. osztályú köteteinek kinyomatását a = j j hajdudorogegyházmegyei főhatóság 482 — 1928. szám alatt, ,az apostoli adminisztraíura j§ g 459—1928. sz. alatt engedélyezte. — A diszes kiállításban, sok képpel megjelent s 3 emellett olcsó olvasókönyv mutatványpéldányát minden iskolának megküldjük.

A IV. osztályú kötet az 1929—30. tanévre kellő időben elkészül. g

1

Közkedvelt kiadványunk : ¡g Angyal János —Fekete József—Galla Endre : ÁBC és Olvasókönyv az elemi g . iskolák I. osztálya számára. (Módszeres uimutatás díjtalanul kapható.) g Részletes tankönyvjegyzékkel szolgál a

i

FRANKLIN TÁRSULAT Magyar Irodalmi Intézet Budapest, IV., Egyetem-u. 4.

%llllllllllllllllllllll!llfllllllllllllllllllllllH Nyomatott a Magyar Jövő könyvnyomdájában Miskolc, HunyadUutca 13. Igazgató: ifj. Ludvig István.

|

1928. SZÁMÚ ENGEDÉLYÉVEL. Felelős szerkesztő: KOZMA JÁNOS

Recommend Documents