1928. SZÁMÚ ENGEDÉLYÉVEL. Felelős szerkesztő: KOZMA JÁNOS

Á l l o n l á n y s&Ueiww^

GÖRÖGKATOLIKUS

L E LICS A

P Á S Z T O R

FT. HAJDÚ DOROG*EGYHÁZMEGYEI F Ő H A T Ó S Á G 701/1928. S Z Á M Ú E N G E D É L Y É V E L

Szerk. és kiadóhivatal: Nyírcsászári, Szaimár m.

Felelős szerkesztő:

KOZMA JÁNOS

Megjelenik m i n d e n hó 15«én

Előfizetési ára a C h r y s o s t o m o s hitszónoklati melléklettel együtt egy egész évre 20 pengő. — Csonkamagyarország határain kivül az egész évre 24 pengő

Tartalomjegyzék A hajdudorogi egyházmegye hódol ata az aranymisés pápa előtt. Intézményeket! — ifj. Damjanovich Ágoston. Magyar papok nélkül marad a gör. kat. egyház, ha nem váltja be Rómának tett igéretelt. Vértanúink emléke. - K. Az első szent gyónáshoz és áldozáshoz való előkészítés ujabb elvei

3

é s módozatai. — Kiss Gyula.

A jubileumi oltárkiváltság. Kappa. A keleti egyház adatai a pápai évkönyvben. Előszenteltek liturgiája. — Rohály Ferenc

dr.

Mi a szivgarda. — P . Sebestyén, OSBM.

Törvényismeret. Egyházi hírek. Különfélék. A szerkesztő postája.

III. évfolyam

3. szára

1929. március n ö

Templomi fehérneműit, 2 oltárterítőit, ilitonjait,

miseruháit a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig készíttesse és javíttassa papözvegyek

által.

Mintákat küld s megrendeléseket elfogad a máriapóesi

kegytemplom gondnoksága Nem üzlet!

Kedves

Főtisztelendő

Ur!

4 miseruhákkal várakozáson felül nagyon meg vagyunk elégedve. Az uj miseruha kitűnő szabású, gyönyörű szegélyzetü, szinte lehetetlennek tartottuk azt, hogy ennyi pénzért ily mindenben elsőrangú miseruhát lehessen kapni A kijavított miseruha is a leggondosabb munkáról és nagy müértésről tanúskodik. g Fogadja Főtisztelendő Atyánk hálás köszönetűn- >5 ket szives fáradságáért. A jóságos Isién áldja meg egész- « séggel, hogy néhány esztendő múlva minden templomunkban hirdessék a máriapóesi szép miseruhák a jó Páter Zsatkovics emlékét. Az összeget mielőbb elküldjük, csak a harang szentelés miatt, amely Pünkösd másodnapján lett meg' tartva, késik a pénz összegyűjtése. A harangszentelésen megjelent papságnak megmutattam a két ruhát és velem együtt hasonló vélemcnyen voltak. A kerületi papi gyűlésünkön junius 7*én ugyancsak a papság figyelmébe fogom ajánlani a kitűnő miseruhákat. Ájtatos imáiba ajánlva magamat, maradtam Homrogdon, 1928 junius 2-án szerető oltártestvére

Biííner János aranykoszorus e g y h á z i műötvösmester

ízlésesen

és jutányosán

Budapest, IX. f Kinizsy-u. 14. sz. (Cégtulajdonos: Biiíner Lajos ötvösművész)

K É S Z Í T : Szentségtartókat, kelyheket, ke* reszteket, gyertyatartókat stb. kegyszere* ket aranyból, ezüstből és bronzból. — Tűzi aranyozást és ezüsfözési legmegbízhatóbban végez. — Nem kereskedő ! V a l ó d i k é s z í t ő j e a fémből készült kegyszereknek!

a T i s z a vidék-nyomdában Bocskay-utca 3. szám

M l s k o l c o a a Magyar Jövő ri, nyomdában Hunyadi-utca. 13, szám

A hajdudoregi püspök ur Őméltósága 1926. évi III. sz. körlevelében Ufó—1926. sz. rendeletével a főtisztelendő papságnak cé* gemet melegen ajánlotta.

Pártoljuk a megbízható kat. műiparost!

k é s z ü l i t e k

GÖRÖGKATOLIKUS

LELKIPÁSZTOR A ft. hajdudorog^egyházmegyei főhatóság TO1/928. sz. engedélyével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyírcsászári, Szatmár m.

III. évfolyam

felelős szerkesztő : KOZMA J Á N O S

3. szám

Megjelenik minden hónap 1 5 » é n

1929. március

A hajdudorogi egyházmegye hódolata az aranymisés pápa előtt A pápa aranymiséjének közelgése alkalmából világszerte megnyilatkozott hódolat kereteibe méltó módon kapcsolódott bele az az ünnepélyesség, mellyel a hajdúdorogi egyházmegye székhelye hódolt Krisztus földi helytartójának, az egyházellenes olasz politika fölött mérhetetlen erkölcsi felsőbbséggel győzedelmeskedő XI. Pius római pápánk. Az ünnepség ugyancsak február 10-én folyt le, ugyanakkor, mikor trónfoglalásának évfordulója alkalmából is világszerte ünnepelték a minden fejedelmek fölött álló lelki főt. A nyíregyházi püspöki aulába szintén megérkezett a bíboros hercegprímásnak mult .számunkból már ismeretes irata s a megyéspüspök úr azonnal meg is tette az intézkedéseket, hogy a hódoló ünnepély illő fénnyel tartassák meg. Sa jnos, a zordon tél, mely talán éppen ezen a napon érte el a zordonságnak legmagasabb, nálunk eddigelé nem is ismert fokát, sok szép tervet keresz^ túlhúzott s az ünneplést a nyíregyházi Sz. Miklós székesegyház és az egyházmegye többi templomainak falai közé szorította. A húszfokot meghaladó hideg dacára is teljesen megtelt a templom ünnepi:'; közönséggel, kiknek soraiban a város előkelőségei közül is számosan voltak, de akadtak vidékiek is. Az ünnepélyes hálaadó sz. liturgiát Ruttkay Gyula kanonok, szabolcsi főesperes végezte ©szentségéért szóló külön ekténiákkal és nagy doxologiával. Evangélium után Bányatj Jenő pápai prelátus, nagyprépost lépett a szószékre, hogy az ünnep jelentőségét méltassa. „ K r i s z t u s békéje K r i s z t u s k i r á l y s á g á b a n " — a p á p a Őszentségének jelmond a t a volt beszédének kiindulása, melynek bevezetésében azt az örömet vázolta, mellyel e napon az egész k a t . E g y h á z ünnepli az aranymisés p á p á t , ki egyúttal ugyané napon t r ó n f o g l a l á s á n a k é v f o r d u l ó j á t is üli. E z u t á n a pápaság' intézményének eredetét f e j t e g e t t e . A p á p a s á g — mond-

58

G irogkatolikus Lelkipásztor

dotta — egyidős az egyházzal, magával a kereszténységgel. K r i s z t u s 12 apostola közül kiválasztotta P é t e r t : „ E kőszálon fogom felépíteni Anyaszentegyházamat és a pokol kapui sem vesznek r a j t a erőt. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amiket megkötendesz e földön, meg lesznek kötve a mennyekben is, amiket feloldasz e földön, föl lesznek oldva a mennyekben i s . " Az ostromlott v á r kulcsainak á t a d á s a a teljhatalom á t a d á s á t jelenti. í g y a mennyország kulcsainak á t a d á s a jelenti a lelki h a t a l m a t az Egyházban. K r i s z t u s azonban nemcsak az apostolok idejére alapította Anyaszentegyházát, hanem örök időkre, a főnökségnek is f e n n kellett m a r a d n i a t e h á t . F e n n is m a r a d t megszakítás nélküli sorban és így lett dicsőségesen uralkodó X I . P i u s p á p a Őszentsége Sz. P é t e r n e k 261-ik utóda, ki most ünnepli aranymiséjét, vagyis ötvenéves p a p i jubileumát. Kevés p a p n a k j u t ez a szerencse. Az emberi élet rövid. Sokan még a z ötvenedik életévet sem érik el. N a g y isteni kegyelem, ha valaki, m i n t áldozópap éri el az 50-ik esztendőt. Mennyi jótéteménynek lehet a p a p részese ennyi esztendő alatt. H á n y á r t a t l a n gyermeket vett föl az E g y h á z kebelébe a keresztség szentségének kiszolgáltatása által s t e t t I s t e n f i á v á s a mennyország boldog örökösévé1? K i m o n d h a t j a m e g : h á n y jegyespárt egyesített a házasság szentségében az 50 év alatt, hogy boldogan a sírig együtt éljenek? K i t u d n á megmondani, hogy egy félszázad alatt hányszor m u t a t t a be az újszövetség vérontás nélküli áldozat á t és h á n y lelket szabadított meg a g y ó n t a t ó székben nehéz terheitől, a bűnök bilincseitől s adta vissza nekik az elveszített isteni kegyelmet? És ha bármely p a p n a k 50 éves működése ennyi áldást áraszt szét, mennyivel inkább egy oly jeles egyházi f é r f i é , ki az egyházi rendben a legmagasabb fokot, a pápaságot érte el! E z u t á n a p á p a é l e t r a j z i a d a t a i t ismertette az illusztris szónok, m a j d egyházkormányzói működésének m é l t a t á s á r a t é r t át. Mint a béke apostolát jellemezte, kinek jelszava „ K r i s z t u s békessége K r i s z t u s k i r á l y s á g á b a n " élő.valósággá lett általa. Nemcsak hirdette a békét, hanem azon volt, hogy meg is teremtse és megszilárdítsa. Mint a béke apostola, m a g a is kibékült az olasz állammal. I t t r á t é r t a szónok a római kérdés keletkezésének történetére és a kérdés megoldásának két nappal az ünnepély előtt nyilvánosságra j u t o t t tényére. I s m e r t e t t e a béke k é t főp o n t j á t : a p á p a föltétlen szuverenitását és a p á p a i állam területének részben való helyreállítását. Végül magasztos szavakkal f e j e z t e ki, hogy amikor az egész k a t . világ hódolattal f o r d u l Őszentsége t r ó n u s a felé, mi, görögkatolikusok sem a k a r u n k h á t r a m a r a d n i . H á l á t adunk Istennek, hogy Őszentsége e szép és kegvelemteljes k o r t elérte s k é r j ü k a m i n d e n h a t ó isteni Gondviselést, őrizze meg szám u n k r a békességben, hogy az Anyaszentegyházat I s t e n dicsőségére s a hívek j a v á r a kormányozza.

A szentmisét háremszoros éltetés és a pápai himnusz fejezte be. Mint az aulához közelálló forrásból értesülünk, a püspök ú r Őméltósága az egyes egyházközségekben is külön ünnepségeket rendel a hódolat kifejezésére s a p í p a i jubileumot iskolai ünnepségek keretében is ünnepelni fogja az egyházmegye.

Görögkatolikus Lelkipásztor

í0

Intézményeket \ Nem a k a r j u k újból elmondani, amit már százszor hangoztattunk kerületi gyűléseinkben, magánbeszélgetéseinkben s lapjaink hasábjain, nem akarjuk ismételni, amit a hajdudorogi püspök úr Őméltósága máriapócsi beszédeiben, a Magosz. díszgyűlésein, a minisztériumokhoz és felsőbb egyházi forumokhoz intézett irataiban megdönthetetlen érvekkel alátámasztottan oly sokszor elmondott, hogy a magyar görögkatolikusságnak életföltételei azok az intézmények, melyek a papság és a gör. kat. intelligencia nevelését hivatvák eszközölni és irányítani s amelyek részeseivé teszik a görögkatolikusságot az egyetemes magyar kútárának s módot adnak arra, hogy ennek széles kereteiben a mi speciális céljaink is megközelíttessenek. Csak leszögezni kivánom, hogy ezek az intézmények még ma sincsenek meg. A Magyarság egy nemrégen megjelent cikke felfedte azt az egyébként nyilt titkot, hogy főpásztoraink terveit ezek létesítésében anyagi erők hiánya akadályozza; és hogy azokat az anyagi erőforrásokat, melyekből merítenünk époly jogos volna, mint ahogy jogosnak t a r t j a a latin egyház s mint ahogy jogosnak t a r t j á k a belőlük bőven merítő, mégis elégedetlen protestáns felekezetek, velünk rokonszenvezni nem tudó vagy nem akaró intéző tényezők «írva t a r t j á k előttünk. Ezeknek az anyagi erőforrásoknak megnyitásához meg kell találnunk az utat. A görögkatolikus egyháznak a magyar vallás- és tanulmányi alapokhoz, a felekezetek állami segélyezésében való részesedéshez joga van s a mi feladatunk, hogy erről az illetékeseket meggyőzzük s ezáltal az életfeltételszerüen szükséges görögkatolikus intézmények létesítéséhez vezető utat megtaláljuk. Az első lépés, hogy precizirozzuk, melyek azok az intézmények, melyeknek létesítése m á r is halaszthatatlan szükséglet. Ki kell itt kapcsolnunk a szemináriumot, egyrészt, mert ezt fölállítani az államnak szerződésszerűen vállalt kötelessége; másrészt, mert megyés főpásztorunk sok évi fáradozásának eredményeképen, főleg miután a bíboros hercegprímás ú r Főmagasságának jogtisztelete is mellénk állott, komoly és elhatározó lépések történtek Rebben az irányban s úgyszólván már csak a részletkérdések megoldása van hátra. Ebben a pontban is szükséges azonban, hogy áttörhetetlen phalanxként sorakozzunk a püspök ú r mögé, mert amennyi jóindulatot eddig láttunk, föltehetjük, hogy a szeminárium felállítását a főpásztor minden fáraTdozása ellenére is eladminisztrálják, elbizottságozzák egy-két évig. Precizirozni kell továbbá, hogy meddig terjednek a mi saját erőink, s ezzel szemben mennyi a valóban fennálló szükséglet, hogy a létesítendő intézmények arányai m á r a kezdő megbeszélések folyamán helyesen alakúijanak ki. Végül kikutatni azokat a forrásokat, melyekből a mienkből hiányzó anyagiakat meríthetjük, s megtalálni az u t a t és módot, hogy e források miként s mennyire vehetők igénybe. E r r e a sok előkészítő teendőre nézve merült föl egy igen jelentős megmozdulásnak a-z eszméje. A protestánsokat érdeklő minden hasonlócélú megmozdulásnak lelke az ORLE. Nálunk lelkészegyesületre nincs szükség. Meg :kell azonban testületileg mozdulni az egész Csonkamagyarország gör. kat.

60


papságának. Az egyházkerületek leghivatottabb képviselői a kerületi esperesek és a kerületek választottai kell, hogy összeüljenek a teendők megbeszélésére. Ezeknek kell az említett preeizirozó munkát elvégezni. Be kell azonban vonni az akcióba politikai tényezőket is. Gondolok itt elsősorban a járások és vármegyék vezetőire. Ezek előtt nem lehet közömbös, hogy mint él és fejlődik területükön a gör. kat. egyház. Minden görögkatolikusok-lakta vármegye csonka. Minden csonka megye túlsó felében hittestvéreink laknak, kik velünk vérségi kötelékben élnek. Az mit sem tesz, hogy templomainkban ma talán szláv vagy román ének hangzik, mert püspöki hatalomszóval és csendőrszúi'onnyal kényszerítették legtöbbjükre. Ezek az ottlakó hittestvérek a mi egyházaink fejlődését tekintik, figyelik s a mi előhaladásunkból igyekeznek kiolvasni az idők jeleit. Minden megcsonkított vármegyének elsőrendű érdeke tehát, hogy a túlról figyelők valóban vonzóerőt találjanak itthoni hittestvéreik egyházainak felvirágzásában, társadalmi és kulturális fejlődésében. Másodsorban képviselőinkre gondolunk. Alkalmat kell nyújtani minden képviselőnek, kinek görögkatolikus választói vannak, tekintetnélkül a képviselő pártállására, hogy szükségeinket, igényeinket, jogainkat megismerje s magáévá tehesse. Nem hiszem, hogy egy is akadna, ki nem szívesen foglalkoznék ügyeinkkel s többé-kevésbbé bele ne óhajtana kapcsolódni függő kérdéseink megoldásába a maga tevékenységével is. Ha mégis akadna, a konzekvenciákat utóbb levonhatnók s híveinkkel is levonathatnók! De ha csak részben is belekapcsolódnak dolgainkba, már is nyert ügyünk van, mert az országgyűlésen valóban a mi képviselőinkként tevékenykedhetnek s az országgyűlésen kívül is sokat tehetnek arra nézve, hogy az illetékesekkel megértessék, hogy a magyar görögkatolikusság fölemelése több. mint egyszerű vallási kérdés, sőt természeténél fogva a magyar görögkatolikusság ügye túlnő a csonkaország országos kérdésein is. Ügy vagyunk értesülve, hogy főpásztoraink, elsősorban pedig az akut kérdések megoldásán fáradhatatlanul tevékenykedő hajdudorogi püspök úr Őméltósága is magasra értékelik egy ilyen megmozdulás jelentőségét, mely ha nem is hoz elő újabb érveket azokon kívül, amelyeket már számtalanszor figyelmébe ajánlottak az illetékes államkormányzati tényezőknek, mindenesetre lendületet adnak magának az ügynek, mert a zárt phalanxban felvonuló gör. kat. papság elől, melyet a vármegyék és a nép képviselői egyetértőleg támogatnak, kitérni többé nem lehet. Az államnak protestáns célokra sok pénze van. Nem sok talán azokhoz a szükségletekhez képest, amelyeket a protestáns magyarság kultúrális emelése érdekében kielégítenie kell, de sok a mi mértékünk szerint: nem amellyel mi mérünk, hanem amivel nekünk mérnek. Ott folyton hangoztatják az 1848. évi X X . törvénycikken alapuló jogokat. Ugyanez a törvénycikk nekünk is jogokat ad. Kérjük, s ha kell, követeljük. I f j . Damjanovich Ágoston_ *

#

E cikkel való foglalkozás közben küldte be hozzánk lapunk egyik olvasója a Magyarság február 16-i számát, melyben előttünk ismeretlen, de ügyeinkben teljesen otthonosnak látszó egyén tollából a következő cikk olvasható:


í0

Magyar papok nélkül marad a görögkatolikus egyház, ha az állam nem váltja be Rómának tett ígéreteit Előkelő görög-katolikus személyiségtől kaptuk az alábl>i sorokat: A kormányhoz közelálló egyik reggeli lap nemrégiben, válaszul Forster Gyula báró nagyszabású röpiratára, nyilván hivatalos helyről kapott adatok alapján beszámolót közölt arról, hogy mire fordították a katolikus alapítványi birtokokra felvett kölcsönöket. Utalás történt ebben a cikkben a költségvetés egyik indokolására, amely szerint az összegekből a katolikus és görögkatolikus egyház részesedik. Önmagától vetődik fel a kérdés, vájjon mennyit fordítottak hát e kölcsötíből az igényjogosultként megnevezett görögszertartású egyház céljaira? Alaposan utánanéztünk a kérdésnek s sajnos, egyetlen egy olyian tételt sem találtunk, amelyik a görögszertartású katolikus egyház javára volna előirányozva, avagy elkönyvelve, jóllehet a görögszertartású egyház több olyan f á j ó sebtől éktelenkedik, amelyek, ha sürgős orvoslást nem nyernek, igen könnyen ennek a nagy nemzeti célt szolgáló intézménynek az elvérzéséhez és összeomlásához fognak vezetni. Trianon 83 anyaegyházat s legalább kétannyi filiálist szakított le a hajdudorogi egyházmegye testéről, de még így is 176.000 olyan, görögszertartású katolikus maradt a hajdudorogi püspök jogara alatt, akik nem tekintik végleg elszakítottnak azokat a gyökérszálakat, amelyek ezt az egyházmegyét a székelyföldi hit- és vértestvéreinkhez fűzik s akik alig várják azt a pillanatot, amikor ismét egyesülhetnek a királyhágóntúli testvéreikkel s annak nyoimán újból megindulhat az a nemzeti vérkeringés, amit sem a debreceni bomba, sem pedig Trianon nem tudott gyökerestől megsemmisíteni. Sajnos, hovatovább még mindig csak fokozódik az a magyar nemzeti szempontból eléggé nem kárhoztatható veszedelmes helyzet, hogy a hajdudorogi egyházmegye nem tud magyar görögkatolikus papokat nevelni. Ha Erdély visszakerülne hozzánk, a székelyföldi egyházmegyéket nem lehetne magyar papokkal ellátni, abból az egyszerű okból, mert a/, esztergomi primáeia ez évben már megtagadta az elsőéves görögszertartású papnövcndékek fölvételét s csak nagynehezen voltak, azok időlegesen az Emerieana kebelében elhelyezhetők, a magyar állam pedig mindezideig nem állította fel azt a szemináriumot, amelynek létesítésére a római Curiával (kötött egyezményben kötelezettséget vállalt. Pedig, hogy mit tesz a nemzeti és a magyar állameszme szellemében nevelt papság, elegendő, ha esakis arra a nagy nemzetnevelő munkára utalunk, amit a „gens fidellissima" földjén fejtett ki és f e j t ima is az a lelkószkedő papság, melynek ivadékai — s közülök sok igen magas polcon, itt élnek ¡közöttünk — ökölbe szorított kezekkel várják azt a pillanatot, amikor övéikkel ismét egyesülhetnek. Tárgyilagosak igyekszünk maradui és elismerjük, hogy a háborús összeomlás első évei, még ha meg is lett volna az illetékesekben az akarat, nem voltak alkalmasak a göröigkatolikus magyarság eme f á j ó sebének a gyógyítására. Ma azonban már semmi akadálya, hogy mindazon intézményekkel kapcsolatban, amelyeket a hajdudorogi egyházmegye fölállításakor megigértek, legalább a kezdeményező lépések megtörténjenek. Nemzeti és kulturális szempontból egyaránt érthetetlen az az intézkedés, hogy amikor a hollandi kölcsönből 1927-ben a hajdudorogi egyházmegye céljaira 100.000 pengőt irányoztak elő. ezt a/, összeget egy jótékony kéz diwkrecionális jogánál fogva egyszerűen törölte.

62


Hogy minő játék folyik a görög-katolikus egyház bőrére, elegendőnek tartjuk, ha csak arra mutatunk reá, hogy Nyíregyháza város m á r évekkel ezelőtt n agyért ékü telektömböt ajánlott fel a püspöki székhely oda vitelével kapcsolatbau görökatolikus célokra. Sőt hajlandó a város bizonyos pénzsegéllyel is hozzájárulni a célhoz, csak már egyszer az utazgatások, leiratok, meg feliratok tömkelegéből a komoly megvalósítás stádiumába kerüljön a szeminárium és azzal kapcsolatban a fiú- és leányinternátus fölálltásának az ügye. Ez utóbbi sürgősségét legjobban m u t a t j a a z a tény, hogy ma 300 görögkatolikus növendéke van a nyiregyházi különféle középiskoláknak, akiknek javarésze a hajnali vonatokkal j á r az iskolába és a délutáni vonatokkal megy haza. De nemcsak a város, a nyiregyházi egyházközség is minden áldozatot meghozott, csakhogy a hajdudorogi egyházmegye fölállításához fűződő nagy nemzeti és kulturális célokat a, maga. részéről is előmozdítsa. Közel négymilliárd értékű bérpalotát ajánlott fel a püspökség céljaira, hajlékot adva ezzel a hontalan püspökségnek és egyházmegyei kormányzatnak. Olyan hajlékot, amely, ha az egyházmegye fölállításakor meg nem lett volna, súlyos milliókat jelentene az államháztartás részére, miután az állam és a római Curia között létrejött egyezmény szerint ennek a költsége is az államot terheli. És a nemzeti és kulturális célok érdekében eszközölt eme erőfeszítés mindhiába. Az ügy megfeneklett. Az egyházmegye főpásztora évek hosszú sora óta annyit kért, zörgetett, okadatolt már mindhiába, hogy a saját bevallása szerint belefáradt már ebbe a hiábavaló munkába. A magyar görögkatolikusság egyeteme azonban most már nem kér, hanem követel. Követeli, Jiogy mindazok az Ígéretek és kötelezettségek, amelyek a hajdudorogi egyházmegye fölállításához fűződnek, végre-valahára be legyenek váltva, mert nem akar tovább is üres alcím maradni a költségvetési milliárdos elszámolások számrengetegében,, hanem élni is akar.

Vértanúink emléke A hajdudorogi görögkatolikus magyar egyházmegye egén 191-1. óta minden év február havának 23. n a p j á n gyászfelhő jelentkezik. Az egyházmegye égboltozata magyar hazánk egének egy jelentékeny részével azonos, ezért a mi gyászunk, a. mi f á j d a l m u n k édes hazánk gyásza is: magyar fájdalom! E gyászfelhő nem a bosszú kielégítésének vágyát kívánja ápolni lelkünkben, hanem a kegyelet érzését. Hiszen tudjuk, hogy az isteni igazság minden jót megjutalmaz, de a legkisebb rosszat sem hagyja büntetés nélkül. Mennyivel inkább nem hagyhat büntetés nélkül ily égbekiáltó bűnt, igazságtalanságot. A magyar égen jelentkező gyászfelhő csak a mi lelkünk mélységes fájdalmának jelképe, mely igazi keresztény testvériséggel áthatott lelkünket buzgó imára készteti, mellyel a mi vértanúink lelki üdvösségét, örök boldogságát kérve, alázatosan jelentkezünk az Űr zsámolyánál. De a gyászfelhő mögött ott ragyog a nap. S ez a napsütés kifejezője mélységes hálánknak az isteni gondviselés iránt, mert bár e gyászos nap nagy áldozatokat követelt tőlünk, a gonoszság, mely ezt ránkhozta, elsőrendű célját el

63

nem érhette: egyházmegyénk első püspökének életét az isteni gondviselés megtartotta. 1914. február 23-án a debreceni püspöki székházban bombamerénylet történt, melynek következtében azonnal meghaltak Jaczkovics Mihály püspöki vikárius, Slepkóvszky János titkár és dr. Csatth Sándor e. m. ügyész. Többen megsebesültek. Püspök atyánk, ahelyett, hogy gyengélkedő közérzületének engedve, pihenésre szánta volna, magát, Íróasztalához ült, hogy ellássa napi korImányzati teendőit, s ime! — Isten akaratából épen és sértetlenül megmarad, hogy egyházmegyénket egy sokkal nagyobb, talán végzetes katasztrófától megóvja. A görögkatolikus magyarság már Mária Terézia kora óta, fáradságot nem ismerve, hajótöréstől vissza nem rettenve dolgozott azon, hogy keleti szertartásunk természetének megfelelően, édes anyanyelvén dícaííithesse Istent. A kisemberek évszázados fáradozását siker koronázza s a római Szentszék és az apostoli király kegye 1912. június 8-án megalapítja egyházmegyénket: a hajdudorogi gör. kat. egyházmegyét, — elnevezvén arról a községről, hol legtöbb görögkatolikus él együtt. Őseink kitartásáról, meg nem alkuvásáról sokat hallunk fehérhajú, tiszteletreméltó papjainktól, kik késői unokái annak a nemzedéknek, mely a küzdelem terére elsőnek lépett ki. És amit hallunk, tiszteletet, nagyrabecsülést ébreszt bennünk irántuk. Hallhatjuk, mint próbálták nem egyszer megkörnyékezni őket protestáns vagy görögkeleti részről: hátha lehetne a nemzeti eszmének a katholicizmus megkerülésével is kedvezni! Ők azonban a két karakterisztikon mellől nem tágítottak: katolikusok és magyarok akartak maradni. Mily lelki és nemzeti szükséglet ez az egyházmegye, bizonyítja a bezárt görögkeleti templomok egész sora. Ungvár, Miskolc, Karcag, Eger, Vác, Esztergom görögkeleti templomai üresen tátonganak. Híveik nem tudtak s nem akartak magyarok és katolikusok lenni, ezért a társadalom felszippantotta őket. A magyar egyházmegye létesítését sokan nem vették jó néven. Túlzott, fölényes magyar sovinizmus eszközének és eredményének tekintették, megfeledkezve az osztó igazságról. A debreceni bomba, igazolta, hogy a sovinizmus nem a mi részünkről volt túlzott. Román részről fokozódott a túlzott sovinizmus gyűlöletté s e gyűlöletnek a legaljasabb formában adtak kifejezést. Mint egyik napilap megjegyezte: a debreceni bombával jelent meg Magyarországon első ízben a Balkán. A világháború szomorú következményei megmutatták, hogy a pánszlávizmus és pánrománizmus mellett mennyire n y ú j t o g a t j a csápjait a sehizma. Felvidéki papjainknak óriási erőfeszítést kell kifejteni, hogy népüket megmenthessék. A román megszállott területeken egy évvel ezelőtt az erőszakoskodás odáig ment. hogy a gör. kat. főpapok már állásukat akarták elhagyni miatta. Mikor az isteni Gondviselés a háború előtt, szinte a legutolsó pillanatban létrehozta egyházmegyénket, mintegy nagy hívatottságát akarta annálinkább kimutatni, kidomborítani. A római Szentszék helyet biztosít liturgiánkban a görög nyelvnek, az Anyaszentegyház első liturgikus nyelvének, mely nyelven irták meg az újszövetség könyveit, — mely nyelven miséztek az apostolfeje-

10 G irogkatolikus Lelkipásztor

delmek: Sz. Péter és Pál, — mely nyelven tették naggyá a teologiai irodalmat a III. és IV. század egyházatyái. Mikor tehát a pap, Krisztus helyettese, a mise kánonját, a transsubstantiatiót görög nyelven énekli, akkor Sz. Péterhez, s az ő törvényes utódjához, a római pápához való hűségének ad kifejezést. Legyen tehát a gör. kat. magyarság mindig a legnagyobb hálával Krisztus Urunk földi helytartója iránt, s a legfőbb magyar kegyúr, az apostoli király emlékéhez, kik a magyarság és a katolikus érzés ápolására a hajdudorogi egyházmegyét létesítették. Magyarország vallásminiszterével együtt minden tárgyilagosan gondolkozó magyar embernek el kell ismernie, hogy a világháborúba belebetegedett európai népek közül ma az olasz nemzet a legegészségesebb. A vallásos és hazafias eszmék náluk párhúzamosan f u t ó érzésekként fejlődnek egymás mellett s többé már nem fordulnak egymás ellen. Mi is édes hazánk erősítésére fogunk ú j a b b és újabb téglákat összehordani, ha őseink hitéhez, meg nem alkuvó jelleméhez és hagyományaikhoz ragaszkodni fogunk. Dicső vértanúink az Űr közvetlen barátságában, szószólói lesznek a mi szent ügyeinknek, szent törekvéseink Isten előtt is kedvesek lesznek, mert nem méltatlanokért áldozták vérüket és életüket. MiJialovich Sándor dr. *

*

#

B. e. Jaczkovics Mihály. Slepkóvszky János és dr. Cmtth Sándor a debreceni bombamerénylet áldozatairól az egyházmegye minden templomában megemlékeztek február hó 23-án. Nyíregyházán, Debrecenben, Hajdúd-orogon és Budapesten ünnepélyes gyászliturgiát mutattak be vértanúink lelkéért. A budapesti gyászistentiszteleten, megjelent a MAGrOSz központi tisztikara,, A budapesti görögkatolikusok legközelebbi esti összejövetelén kegyeletes szavakkal áldozott azok emlékének, kik vérükkel pecsételték meg azt az igazságot, hogy a hajdúdorogi egyházmegye a magyar nemzeti gondolat egv.ik megtesw tesítője. ' ' " 7K.)

Az első szent gyónáshoz és áldozáshoz való előkészítés ujabb elvei és módozatai Irta : K i s s G y u l a hittanár. Előkészítés a sz. áldozásra

17. óra. Az oltáriszentség vétele iránti vágyódás felkeltése. Hivatkozni kell az Úr Jézus lángoló szeretetére különösen a gyermekek iránt. P l . : Jézus és a kisdedek. Jézus a jó gyermeket ma is szereti. De legjobban mégis azt szereti, aki bűntől tiszta "lélekkel óha jt táplálkozni az ő sz. testével és vérével, mert az ilyennek a

*

szívében az Úr Jézus állandó lakást, fog venni. Buzdítás az oltáriszentség vételére. Itt természetesen a gyermekek értelmi felfogásához alkalmazkodunk és érzelmi világukra kell hatni. 18. óra. Az oltáriszentség. Mi az oltáriszentség? Jézus mikor igérte meg! Mikor és hogy alapította? Az alapítás után még mily parancsot adott? (Ezt cselekedjétek az Én em-


1 ékezetemre.) .Mit jelent e parancs? Lecke: 268—272. 19. óra. Kiknek adta Jézus ezen parancsot : „Ezt cselekedjétek az Én emlékezetemre" ? Mikor teljesítik ezen parancsot? Mi a sz. mise? A kenyér és a bor a sz. mise melyik részén változik át ? Az oltári szentség anyaga. Ezen óra anyagának a tárgyalásánál minden erősen apologetikus legyen! Lecke: 273, 275. .20. óra. Mikor vesszük magunkhoz az Űr sz. testét és vérét? Ki rendelte, mely szavakkal az áldozást? A sz. áldozás hatása. Előkészület a> sz. áldozáshoz. Lecke: 278—285. 21. óra. A sz. áldozás módja. Mikor a pap azt m o n d j a : „Isteni félelemmel és hittel közeledjetek", akkor az áldozó a padból, vagy az elfoglalt helyéről az ikonosztázion előtt levő vasrácshoz járul. Kézösszetétel-. Az áldozó letérdel és a pappal együtt a legnagyobb buzgósággal mondja az áldozás előtti imát: „Hiszem 1 ram és vallom stb." Ezután a kezek a mellen kereszt alakban helyezendők el. Elmélkedő ima közt (melyre az áldozó megtanítandó) kell várni az Űr sz. testének és vérének a vételét. Helyes fej tart ás és szájnyitás! Jézus sz. teste és vére vétele után semmit sem szabad csókolni; magába mélyedés, hálaadás! A növendékeket ki kell tanítani, hogy előbbi helyükre csak akkor menjenek, amikor a pap a szentséggel kétszer adott áldást és konszumálás végett a nagy oltártól az előkészületi oltárhoz megyén. Visszataszító látvány. amikor az áldozó hívő a szentségnek éppen akkor fordít hátat, amikor a pap azzal áldást ad és fájdalom, ez a csúnya, tiszteletlen szokás nagyon sok helyen ma is meg van. Tisztelet, imádás az oltáriszentségnek! Figyelmeztetni kel] az áldozót, hogy az áldo-

í0

zás után a templomból való azonnali eltávozás a legnagyobb, legdurvább tiszteletlenség az Űr Jézus ellen. A sz. mise végét mindenkinek meg kell várni! A sz. miséről az Isten házából mindenki áldással távozzék. Az egyöntetűség szempontjából helyesnek látnám, ha a hívők az Űr Jézus sz. testét és vérét a lehetőség szerint térdelve vennék magukhoz. Lecke: 286—288. 22. óra. A sz. áldozáskor kit veszünk magunkhoz? Hogy köszönjük meg az Űr Jézus jóságát? Mit tegyünk, hogy az Űr Jézus állandóan a szívben lakjék? A lelki áldozás, önnek haszna. Gyakori sz. áldozás. Különösen a lelki áldozás gyakori ismétlése és haszna emelendő ki. A lelki áldozás formája : „Uram Jézusom hiszem.. hogy itt vagy az oltáron a. kenyér és bor külső színe alatt. Nagyon szeretnélek Téged magamhoz venni. De lásd Jézusom, bűnös vagyok, Téged bűneimmel — itt gondolj a szokásos bűnökre — ismét megbántottalak. Szívemből bánom bűneimet. Szentül megígérem, hogy bűneimet, főleg főbűneimet -— itt a szokásos bűnök megemlítendők — - többet nem köve« tem el. J ö j j tehát édes Jézusom sz. kegyelmeddel az én szívembe és á l d j meg engem: gyermekedet. Én ezentúl a szívemből semmiféle bűnnel nem akarlak kikergetni. Segíts, a ű j kegyelmet, hogy a sz. tested és véred vételéhez mihamarabb bűntől tiszta lélekkel járulhassak." 23. óra. A 17-től 22. órának az átismétlése. 24. óra. Az első sz. gyónás és áldozás anyagának rövid, áttekintő elismétlése. 25. óra. Mi által lettünk mi legelőször a katolikus egyház tagjaivá? A keresztség által. Mit nyertünk a keresztség szentségében ? Megszentelő

66

malasztot. Mit nyertünk a bérmálás szentségében? Szintén malasztot, hogy a hitünket mindenkor bátran és szégyen nélkül megvalljuk. Ezen malasztot mi magunk érdemeltük ki? Nem, hanem az Űr Jézus irántimk való nagy szeretete érdemelte ki. Milyen katolikusok vagyunk mi ? Görögkatolikusok. És ez szégyen? Nem, sőt dicsőség. Hol ringott vallásunk bölcsője ? Keleten. — A szükséges történelmi részek világos, érthető és meggyőző kidoimborítása. 26. óra. Mi a görögkatolikus gyermek legfőbb öröme és boldogsága;? Az, hogy görögkatolikus vallása által Jézus egyedül igaz anyaszentegyházának a tagja lesz és mint tagja, ha tiszta a halálos bűnöktől, a szentségek által kegyelmekben részesül; továbbá — és ez a, legfontosabb — mennyei eledellel : Jézusnak sz. testével és vérével táplálkozhatik. Mi tehát a sz. áldozáskor Jézusnak a valódi sz. testét és vérét vesszük magunkhoz? Vannak-e olyanok, akik tagadják, hogy az oltáriszentség külső színe alatt Jézus sz. teste és vére jelen van? Miért tagadjak? Mert nincs meg bennük a szeretet- által táplált Jézus utáni valódi vágyódás, nincs meg bennük az az alázatos bűnbánó szív, amely meg volt a bűnéit megbánó Dávid királyban; bűnbánó Mária Magdolnában ; a tagadását sirató Péterben; a jobboldali latorban és így állandóan a bűn sötétségében ülnek. — A d j u n k hálát a jó Istennek, hogy mi görögkatolikusok lehetünk; szent hitünk tanai szerint bűneinket megbánhatjuk, meggyónhatjuk, azoktól feloldozást nyerhetünk és bűntől megtisztult lélekkel az. Űr Jézus sz. teste és vére vételében részesülhetünk: álljatok fel és mondjuk együttesen ezen hálaadó imát — rövid'hálaadás, amit a hitoktató előimádkozik.


27. óra, Csak akkor kell tudnunk, hogy áldozunk, amikor az Űr sz. testét és vérét magunkhoz vesszük? Nem, mert a buzgó gör. kat. gyermek mindig gondol az Űr Jézus csodás szeretetére, amelyet az oltáriszentség vételekor tapasztal. Hogy fog erre gondolni? Mindig az Isten jelenlétére gondol és így a bűntől tartózkodni fog és a jót, vagyis az Isten parancsait sokkal szívesebben teljesíti. Oda törekszik, hogy példája és viselkedése által másokat is az Űr Jézus szeretetére buzdítson és vezessen; szóval igazi kis apostol lesz, a szentségi Jézus apostola. 28. óra. A sz. gyónáshoz és áldozáshoz szükséges imák kikérdezése. 29. óra. A hitoktató által a szükséghez képest tetszés szerint használandó ki. 30. óra. Szintén tetszés szerint használandó fel. *

A 29. és 30. órát teljesen kitöltetlen hagytam, mert tudom, hogy a legjobb akarat és igyekezet mellett is megtörténik, hogy előre nem is sejtett akadály az órák valamelyikére kitűzött anyag részletes tárgyalását és betanulását erősen veszélyezteti. Ennél fogva, hogy a pótlás lehetővé válljék, szükségesnek tartom, hogy a hitoktató szabad és tetszés szerinti rendelkezésére, legalább is 2 üres óra álljon. Számítottam arra is, hogy sok esetben még a helyi viszonyok is és a gyermekek lelkiszükségletének helyes kielégít hetése indokolttá teszik, hogy a hitoktató helyes belátása szerint, de mégis a sz. cél figyelembe vételével ú j dolgokat is tárgyaljon és ismertessen, amelyek az egyes órák anyagának a keretébe felvéve nem lettek. A 25— 27. órák anyagát azért vettem fel. mert a lelki élet mesterei az első sz. gyónáshoz áldozáshoz való előkészítés-

67 iiél elkerülhetlenül szükségesnek tartják a gyermek vallásos öntudatának ilyen irányban való kimélyít ését is. Helyes magatartás a sz. áldozás után Közös reggeli, agapé

Helyes vélemény az, hogy a sz. áldozás után az Úr Jézus sz. teste és vére a kenyér és bor külső színe alatt az áldozónál az áldozás tényétől számítva, legalább egy negyed óráig van jelen. Ebből kiindulva álláspontom igazságát még az is erősíti, hogy a kenyérnek és bornak az emberi szervezetben történt áthasonulása után maga Jézus a lélekből nem távozott el. Hogy tehát az áldozó, de különösen az első áldozó az oltáriszentség vétele által nyert kegyelmi élet gyümölcseit ne veszélyeztesse, elsősorban olyan környezetre van szüksége, amely környezetben a lelki kár bekövetkezésének a lehetősége erősen van akadályozva. Ezért szükségesnek tartom, hogy az első áldozók a, hálaadó imák befejezése után egy helyre mindnyájan összejöjjenek és ott a reggelijüket oly hangulatban, oly érzés közt költsék el. ami előttük az első sz. áldozás értékét még inkább emeli. A régi agapékre, szeretet-lakomákra gondolok. Részemről nagyon kedves és hatásában annál is fontosabb dolognak tartom, hogy a hitoktató fáradtságot nem ismerve, a szeretet-lakoma megvalósíthatása végett minden lehetőt kövessen el. I l i legyen a reggeli? Egy csésze tej, esetleg kávé. és hozzá egy vagy két zsemlye. Egy kis jóakarattal, de annál nagyobb megértéssel és ügybuzgósáiggal ez nagyon is könnyen valósítható meg és pedig úgy falun, mint városon. Hiszen nálunk görög katolikusoknál egy helyen nem száz vagy ezer elsőá.ldozóról van szó. Illő és szükséges, hogy- az első áldozók felé a hívők figyelme is irányuljon és pe-

dig ilyen módon. A gyermek életének ezt a felemelő és ünnepélyes napját sohasem fogja elfeledni. Természetesen, az áldozási sz. képek kiosztását is itt kell foganatosítani. Mennyi és mily kedves emlékekkel távozik m a j d haza a gyermek. Az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz előkészítő hitoktató egyéni kellékei

A változott idők változott viszonyainak megfelelően az első sz. gyónás és áldozás nagy jelentőségének az elveit röviden vázoltam. A hitoktatót a gyermek és lelke üdvösségének a nagy szeretete vezesse. Ezen munkában természetesen az egyéniség nagy és mindent átfogó alkotásának kell érvényesülni. Ez m u t a t j a a hitoktató buzgóságát, lelkiismeretességét és apostoli lelkületét. Mert a hitoktatónak a növendékei előtt angyalnak és apostolnak kell lenni; amint tapasztalom, a növendékek ilyennek képzelik. Amily fölemelő ez a hitoktatóra, éppen olyan lesújtó, amikor a növendék az ő hitoktatójáról alkotott véleményében erősen csalatkozik. Az első sz, gyónás és áldozás hatásai

Ha a növendéket az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz a fent vázolt módon készítjük elő, két jelentős eredményt érünk el: 1. A növendék szívében az Űr Jézus sz. testének és vérének vétele iránt olthatatlan és nagyon is gyakori vágyódás keletkezik. 2. A növendék kat. öntudatát erősíti és duzzasztja az Űr Jézus sz. testének és vérének vételéből kiáradó kegyelem. H a öntudatos, hithű híveket akarunk nevelni, mindkét hatás előidézésén teljes erőnkből kell munkálkodni. A hitoktatónak bizonyos kényelemről le kell mondania és az egyéniségét oly munka szolgálatába állítania, ahol az Űr Jézus szerető szívének az áldása


68

lesz a legszebb és legértékesebb jutalom. A hitoktató ügyeljen, hogy az előkészítésnél unottságot. vagy közönyt ne mutasson. Előadása ne legyen mesterkélt. pózoló, hanem előadásán érezhető legyen, hogy meggyőződését az Isten iránti szeretet hevíti; végtelen sokra becsüli a halhatatlan lelket, a melynek válságáért Jézus sz. vérét ontotta. Már a gyermeki szív megérezze, hog\ más választás és pedig üdvösséges választás nincs mint szeretni az Űr Jézust, Ezen tudatnak a gyermeki

szívbe való berögzítése a hitoktatás művészete. Nagyfokú szeretet és türelem kell, hogy a gyermek szíve az üdvös oktatásokat szíves készséggel fogadja, felismerje, megszeresse és az életében gyakorlatilag is megvalósítsa. És ha a hitoktató örömet, még pedig lelki örömet akar élvezni és tartósan érezni, akkor ezt önmagának az első sz. gyónáshoz és áldozáshoz való előkészítés által a jó Isten kegyelme mellett fáradtságos munkával ugyan, de mégis megszerezheti. Per ardua ad astra! és ebben a munkában az Isten kegyelme nem fog elmaradni.

A jubileumi oltárkiváltság A rendkívüli jubileumi évet hirdető „Auspicantibus Nobis" k. apostoli constitutiónak tagadhatatlanul legértékesebb intézkedései közé tartozik az itt következő: „Praeterea, ad fovendam toto hoc anno cleri in sacro litando pietatem. singulis saeerdotibus tribuimus usque ad diem X X X I . mensis Decembris huius anni. privilégium personale, cuius vi indulgentiam plenariam quotidie possint, Missae sácrificium celebrando, uni animae in purgatorio detentae applieare." Ez annyit jelent, hogy az 1929. év folyamán bárki és bárhol is misézik, oltárkiváltsággal bír s minden miséjével egy-egy léleknek szabadulást szerezhet a tisztítóhelyről. Méltán érhetne vád bennünket, ha „ily nagy üdvösséget elmulasztanánk" s azért nem hiszem, hogy akadna, pap, ki mindenképen oda ne igyekeznék, hogy ezt a ritka s rendkívüli kegyet mennél több elhunyt javára kinyerje. Az oltárkiváltság nem egyéb, mint teljes búcsú, melyet a pap az ex opere operato működő s ható szentmise által elhunytak javára nyerhet. Általában az anyaszentegyház újabb keletű intézkedései közé tartozónak t a r t j á k s forma szerint az is. Lényegében azonban a görög egyházban is imerünk hozzá hasonlót. Román vidékeken példáúl a nép között elterjedt általános hit, melyet még a most élő papi nemzedék közvetlen elődje is fenntartani igyekezett, hogy a halottas szombatokon és a halálozás vagy a temetés napján, harmadnapján, nyolcad- és negyvenednapján valamint az évfordulón bemutatott sz. liturgia az egyébként kegyelem állapotában elhunyt ember lelkének teljes szabadúlást szerez, ha pannyehissel és a panliagiosz felajánlásával (népszerűen: páhosz emeléssel) van összekötve.


í0

Ez a tradíciószerű hit majdnem mindenütt megvan a sehizmatikusoknál, de megvan a Felvidék némely rutén községének lakosságánál is. A latin szertartású egyházban intézményesen a XIV. században találkozik oltárkiváltság. Ez eredetileg abban állott, hogy teljes búcsúban részesülhetett az az elhunyt, kiért bizonyos kiváltságolt oltáron mutatták be a szentmisét. Idők folyamán nemcsak Rómában, hanem máshol is fölruháztak ily kiváltsággal oltárokat. A legújabb jog szerint a püspök bizonyos feltételek mellett minden paroehialis templomban is létesíthet kiváltságos oltárt. Nekünk alig van olyan templomunk, melyben a föltételeknek megfelelő oltárunk volna (beépített oltárkő!) a személyi oltárkiváltsággal, felruházott papi egyesületeknek is csak kevés tagja van közöttünk, nagyon megbecsülni való érték tehát a rendkívüli jubileummal kapcsolatos oltárkiváltság. Ne felejtsük el alkalmazni. Alkalmazzuk valahányszor elhunytért kell misézni. Aki misére ad elhunytjaiért. kérdezzük meg tőle magától, kire kívánja alkalmazni. Ha ő maga meg nem jelöli, alkalmazzuk a misébe foglalandók közül arra, akire — halálának körülményei folytán — legtöbb reménnyel alkalmazhatjuk. Egyenlő körülmények között arra. aki nehezebb viszonyok között élt. (tehát emberi számítás szerint a vezekelni valójuk is több lehet!) vagy magasabb korban hunyt el, vagy akiért kevesebbet miséztek. De ha semmi körülményt ki nem tudakolhatunk, akkor se mulasszuk el a misébe foglalandók egyikére e kiváltságot- alkalmazni tetszésünk szerint. Híveinknek is hívjuk föl a figyelmét e rendkívüli kedvezményre. Néhányan talán m a j d azt mondják, hogy a stipendium izgat bennünket, de az a néhány lélek, akinek ekként szabadulást szerezhetünk, annál jobban fog szeretni bennünket, ha méltatlanságot is kell miattuk szenvednünk. Különben is a farizeusi botránytól való félelem sohasem irányíthat bennünket! Ha nincs slipendiumos misénk, ha binandi faeultas folytán akadnak szabad misézési alkalmaink, misézzünk mindig elhunytakért s alkalmazzuk az oltárkiváltságot. Sok pap hal meg úgy. hogy az exequialis misén kívül többé senkinek eszébe sem jut. Ha. már minden rokonunkra, jóismerősünkre alkalmaztuk ezt a páratlan értékű kedvezményt, kotorjuk elő a régi schematizmusokat, s az összes szenvedő lelkekért ajánlandó szentmisével a j á n l j u k föl a teljes búcsút valamely olyan paptársért, kinek neve ma már kevéssé ismert s így föltehető, hogy nincs, aki misézzék érte. Egy idő multán talán visszakapjuk ezt a figyelmet utódainktól! Az oltárkiváltságot lehetőleg gyászmise keretében kell alkalmazni, de ha bármi észszerű ok folytán lehetetlen gyászmisét végeznünk, a napi színben végzett misével is applikálhatjuk. Oltárkiváltságos misét nem lehet élőért applikálni. Az elhunytakra való applikálásnál pedig meg kell jegyezni, hogy magát a szentmisét bárhánt/ elhunytért is lehet fölajánlani, azonban a teljes búcsút ezek közül csak egy, személy szerint megjelölt elhunytra applikálhatjuk. Olyan misével, mely élőkért, vagy vegyesen; élőkért és holtakért ajánl-

70


tátik föl, oltárkiváltságot applikálni nem lehet. Olyanra sem lehet alkalmazni, akiért a sz. mise intenciószerüleg nincs applikálva. Jó kérelmeinket ajánlatos a tisztítóhelyen szenvedők imáiba ajánlani és érettük fölajánlott szentmisével érvényesíteni. A teljes búcsú alkalmazása ilyen misével bárki elhunytra történhetik. Esetleg Istenre bízhatjuk az applikációt, felajánlván azért, ki arra legérdemesebb, vagy akit legtöbb szenvedéstől menthetünk meg általa. Kappa

A keleti egyház adatai a pápai évkönyvben Címzetes érsekek, püspökök. 1. üörög szert art á^úak. Amimis. Boliaczewskyj Konstantin. „Ordinario dei cattolici ruteni della Piccola Polonia Oriéntale in America." Székhelye Fi la del fia. Arpasa (Harpasen). Gojdics Péter Pál. bazilita. Apostoli adminisztrátora az eperjesi egyházmegyének. Benda. Schiro Pál. ..Vescovo Ordinante per gl ! Italo-Albanesi di Sicilia" A szicíliai (úgynevezett) italo-albánok (görög szertartású olaszok) ordinárius püspöke. Székhelye Piana dei Greci-ben, a Monreale-i latin egyházmegyében. Brinla. Kurteff Cirill. „Administratore Apostólico dei Bulgari di r. bizantino in Bulgaria." Cesarea di Palestina metr. „dei Melchiti." Rizq Cirill. (E címet latin főpap is viseli.) Cyzicus metr. Papp Antal, apostoli adminisztrátor. Székhelye Miskolc. Damiata metr. ..per. i Melchiti." Abi-Murad Pál, a Bazil-rend legsz. Üdvözítőről nev. kongregációjából. Székhelye Zahle. (E címet latin főpap is viseli.) Da.nium. Lakota Gergely, a przemisli püspök segédpüspöke. Gratiano polis. Papadopulos Izaiás, a keleti egyházak kongregációjának as.se sora. Laodicea di Siria érs. „per i Melchiti". Farag Antal. Az alexandriai inek-.hita patriarcha vicariusa Egyiptomban. Székhelye Cairo. Liviade. Scianow Epifan di r. bizantino. Székhelye Kazan)ik (Bulgaria). Potara. Budka Nicétus. „Vescovo Ordinario pei Ruteni nel Cañada." Székhelye Winnipeg. Polybotus. Drohobeezky Gyula. Torsos, metr. „per i Melchiti". K f u r y Dénes. (E címet latin és maronita főpap is viseli.) Theodorium „per i Greei". Calavassy György. „Ordinario per i Cattolici di rito bizantino della Turchia d ' Europa e di Grecia." Az európai Törökország és Görögország bizánci ritusu katolikusainak ordináriuss. Székhelye Konstantinápoly és Athén.


í

0

Thespia. Boros János. Székhelye Lúgos. Zela. Takács Bazil. „Vescovo Ordinario dei Cattolici ruteni della Podocarpazia emigrati in Amerika." Székhelye Pirtsburir. 2. örmény szertartásiiak. Acrida. (Ochrida) érsekség „per gli Armeni". Ckalcedon metr. „per gli Armeni" ( E címet latin főpap is viseli.) Címzetes metropolita Kojnnian Péter, Rómában az örmények püspökordinariusa. Nisibis érs. „per gli Armeni". (E címet latin főpap is viseli.) Tminapolis „per gli Armeni". (E címet latin főpap is viseli.) 3. Maronita szertartásúak. Amata „per i Maroniti. (E címet latin főpap is viseli.) Arca érs. „per i Maroniti". (E címet latin főpap is viseli.í Cyrohus érs. „per i Maroniti". (E címet latin főpap is viseli.)) Laodicea di Siria érs. „per i Maroniti". (E c-ímet latin és melchita főpap is viseli.) Myndus di Siria érs. „per i Maroniti". Carame Nematallah, Rómában a maroniták püspök-ordináriusa. Nazareth „per is Maroniti". (E címet latin főpap is viseli.) Ptolemais „per is Maroniti". (E címet latin és melchita főpap is viseli.)

Előszenteltek liturgiája Eleven liturgikus időknek bensőséges emléke. Az élő liturgia idejéből való még, de annak alkonyáról. Abból a korból származik, amikor még nagyon szigorú a böjt s az utolsó vacsora emlékét is este ünnepelik. Mégis messze haladt már az idő, mert a szentáldozást kezdik elválasztani az áldozat fogalmától és cselekményétől. Vasárnap mutatják be az áldozatot s részesül belőle minden résztvevő hívő, de nemcsak egyszer — vasárnap, hanem a következő stációs napokon, szerdán és pénteken is. Szerkezete nem olyan bonyolult, mint gondolnók. A szentmise fennhan-;jával kezdődik, de folytatása mindjárt rendes nagyvecsernye nagyon kevés bővítéssel (természetesen kathizmákkal). Az ószövetségi olvasmányok titán érdekes részlettel találkozunk. A 140. zsoltár első négy versét énekli a pap és a nép oly módon, mint a latin liturgia gradualeját, illetve tractusát énekelték az ősi liturgiában az apostol és evangélium között. (Az összes dallamok megtalálhatók: Boksay—Malinics: Egyházi közénekek 118—20. 1,) Ezek után, mivel a szent titkokkal kapcsolatos cselekmények következnek, Chrysostomus liturgiája szerint elbocsájtják a katechumenokat. Az elbocsájtott jelöltek felett mondott imádságok változnak, mert nagyböjt van. a szigorított kaf chumenátusnak ideje. Azokkal foglalkoznak egész böjtben s azokért imádkoz-


nak különösen, kik a próbaidőt kiáltották, nagyböjt elején a keresztelendők közé felvételt nyertek s most készülnek a nagyszombati keresztségre. Nagyböjt közepétől különösen megkülönböztetik az egyszerű próbaidős jelöltektől, a katechumenoktól a fotizomenost. a felvilágosulandót, vagyis keresztelendő*:; ez utóbbin már exorcismusokat végeztek, az eprit io aurium megtörtént, azért mondanak felettük ettőlfogva külön elbocsájtót, külön imádságot. Az áldozási előkészületet sem a régi gondolatokkal végzik. Nem így imádkoznak: „hogy tiszta lelkiismerettel részesüljünk . . . titkaidban", — hanem a böjt eredményeit kérik: „Szabadíts meg minden lelki tisztátalanságtól, . . . szenteld meg testünket és lelkünket, hogy tiszta lelkiismerettel . . . és megvilágosított szívvel vegyük . . . az isteni Szentséget . . . s egyesüljünk magával K r i s z t u s s a l . . . a sátánnak kísértéseitől megszabadulhassunk . . . legszentebb Lelked templomává legyünk . . ." Nem kérünk áldást Isten örökségére, nem ujongunk az igazi világosság látásán, esak a megvilágosítást és megszentelést áldjuk a Szentség vétele után. Ma, mikor a böjt fizikuma, annyira gyengült, nagyon jó volna e liturgiával emelni a böjt lelkületét. Végzése ma nem kötelező tizenötször, mint régen, de nézzük esak, mennyire előnyös volna. Kárunk nincs belőle. Legtöbb lelkész nincs annyira megterhelve stipendiummal, hogy e lő napot szabadon hagyni ne tudná. Nagyobb időtöbbletet sem jelent e végzés, legfeljebb 20 percet naponta. Ezekkel szemben nagy-nagy lelki hasznunkra van magunknak is. híveinknek is. Először is felfrissíti a lelkeket, mert a liturgia végzéséből száműzi az egyhangúságot s változatosságot hoz be. Nem kell állandóan a Chrysostomus liturgia megszokott imádságait recitálnunk, hanem a Bazil-mise s ez adják a változatosságot. Nagyböjt köznapjain — lévén azok hajdan a liturgikus napok — az újszövetségi „lectio continua" szünetel; ha Chrysostomus liturgiáját végezzük minden köznapon, a votiv evangéliumokat vagyunk kénytelenek venni s a jó kérés, gyász, vértanú, főpap evangéliumok variálódnak napnap mellett. Ezzel szemben az előszenteltek liturgiájában az egyház liturgikus szelleme szerint a nagyböjt legfontosabb gondolatai, a Genezis örök problémái és igazságai, valamint a Példabeszédek könyvének a katechumenokhoz s egyáltalán a lelkiéletet kezdőkhöz intézett gyönyörű tanításai kerülnek sorra. A katechumciiokért való könyörgés ma sem anachronizmus, nem puszta formává száradt régi hagyomány. Ma is vannak felnőtt katechumenok. ha nem is a görögrituson — mégis Krisztus egyházában, a missziókban. Értük ma is. kell imádkozni a liturgiában. A liturgia ugyanis nem helyi jellegű, hanem Krisztus misztikus testének könyörgése Krisztus jegyesének, az egyetemes Egyháznak érdekeiért. Ez pedig az elsők közé tartozik. Az előszenteltek liturgiájának végzését nagyon kedvelik a hívek is. Valós'tgos ünnepnap. Sokan járnak még a köznapi misére is, de szerdán és pénteken majdnem többen vannak, mint egy hidegebb vasárnapon. Nem nehéz megértetni sem velük. Egy-két végzés után, mikor már látják s van mihez kapcsolnia gondolatukat, egyszer, egy veesernye után elmagyarázzuk nekik, esetleg kezükbe adjuk a kis pócsi füzeteket — nagyon szépen beletanulnak.


H a meg a kántort reá lehet venni arra, hogy lent énekeljen s ne a kóruson s maga mutassa, a tennivalókat, liturgikus érzékkel megáldott népünk legszebben fog viselkedni alatta. Érezzük, hogy lelkiéletünk szegény. Keresünk pótlékokat, ami kitöltené. Nyugat felé kacérkodunk, közben csakugyan szegényes magyar liturgikus kincseket tartunk kezünkben s értékeit nem ismerjük. Fedezzük fel, t á r j u k fel s értékesítsük ezeket az antik, de örök értékű és életű kincseket. Rohály Ferenc dr.

Mi a Szívgárda? Sokan fordultak már hozzám a fenti kérdéssel, papok, tanítók, tanítónők. Nékünk, görögkatolikusoknak kell is e kérdéssel foglalkoznunk, hogy részesei lehessünk azon kegyelmeknek, melyet Jézus megad az ő szentséges Szíve tisztelőinek. Amióta az Űr Jézus kinyilatkoztatta Szívét Alacoque Sz. Margitnak, azóta Jézus sz. Szívének tisztelete elterjedt az egész világon. Megszerveződtek a sz. Szívkultusznak egyesületei, (imaapostolság, Jézus Szíve-Társulat,) melyek inkább felnőttek között alakultak meg. A kommunizmus után azonban, mint egy tüzes ár, magával ragadta a 'Jézus Szíve tisztelet a gyermekvilágot és kicsiny gyermekek között alakult meg kilenc évvel ezelőtt a Jézus Szíve Gárda nevű gyermekegyesület. A Szívgárda sajátos ú j alakulat, egészen ú j egyesület, mely azonban egyesült a Jézus Szíve Szövetséggel, Célja hármas: 1. Jézus szentséges Szívének vigaszt és engesztelést nyújtani gyermekszívek által. 2. Jobb és szeretőbb szívű gyermekeket nevelni. 3. A gyermekek által és a gyermekeken át apostolkodni a felnőttek között. A megjelölt célokért dolgozva a ft. papság csakhamar fogja tapasztalni lelkipásztori munkájának gyümölcseit. A gyermekekben egy szoros kapcsolatra talál, mely őt összeköti a felnőttekkel, a szülőkkel. Az egyesület neve: Jézus Szíve Gárda, vagy röviden: Szívgárda, Tagjai lehetnek fiú- és lánygyermekek egyaránt, az elemi iskola és a középiskola négy alsó osztálya korhatárán belül, körülbelül 6—15 éves korig. Az egyesület egyházjogi alapja a Jézus Sz. Szíve Szövetség, s ennek révén nyeri el a búcsúkat is. Azért a Gárda egyszersmind a Jézus Szíve Szövetség gyermekcsoportja is, és minden egyes tagját oda beiratja. Amely községben több gárdista van, ott csapatot képeznek. Ha sok a gárdista, több csapat alakulhat. Egy-egy csapat a nevét valamely szentről veszi, például a Szívgárda. Sz. Miklós, Sz. Bazil, Sz. István vért. csapata. A leányoknál, ha külön csapatokat alkotnak: Sz. Erzsébet, Kis Sz. Teréz stb. csapat. A gárda vezetői papok, tanítók, tanítónők. Ha a vezető nem pap, akkor is a parochus gyakorolja fölöttük a felügyeletet. Gárdacsapat csak a paroehus engedélyével alakulhat.

74


, A gárdisták köteles szabályai: 1. Jézus Szíve tiszteletét valamely módon .gyakorolni. 2. A családban mennél jobb gyermeknek lenni s állapotbeli kötelességeit híven teljesíteni. 3. A vallási kötelesség gyakorlásában jó példával elöljárni. 4. Naponként elmondani a. Jézus Szíve Szövetség fölajánló imáját. 5. Csapatba osztott gárdisták alkalmazkodnak a helyi csapat szabályaihoz. A szentáldozások száma- nincs meghatározva. A gárda kötelezően nem ír .'elő többet, mint ami a helybeli parochián úgyis be van vezetve. A j á n l j a azonban, hogy a helybeli vezető tőle telhetőleg mozdítsa elő a gyakori szentáldozást és hozza be, ha lehet, a hónap első péntekén, vagy legalább első vasárnapján a közös szentáldozásokat. Igen megkönnyíti a Szívgárda megalakítását, ha előbb annak vezérkönyvét áttanulmányozzuk.*) Ha aztán a gárda megalakult, ha a próbaidő (2—3 hónap) letelt s következik az ünnepélyes fölvétel stb. minden egyes tényt be kell jelenteni a Szívgárdák Központi Vezetőségének. A megalakulás történjék 35—30 taggal, de történhetik kevesebbel is. a legbuzgóbb gyermekekből válogatva. A többi jelentkező marad a következő évre. Észre fogjuk venni, hogy 1—2 év múlva mily népessé válik majd ! . Mivel a. tág keretek mellett minden a vezető buzgóságátói függ r .ezért a gárda országos központja, mely egy Jézus-Társasági atya vezetése alatt áll. nagy súlyt helyez a gárdavezetőkre. A központ az egyes helyi csapatok fölött rendelkezési joggal nem bír, de igyekszik az összeköttetést az egyes csapatok között fenntartani és a vezetek szolgálatára állani. Eddig eredményesen végezte ezt a. feladatát és szinte az ország Jézus Szíve tiszteletének központjává vált, — Évenként SzívHétnek nevezett összejövetelre hívja föl a vezetőket, melyen három napon át megbeszélések folynak, (egy befejező kirándulással,) s ugyanakkor a vezetők számára 3 napos lelkigyakorlatot is tart. Tavaly közel száz pap és háromszáz tanító s tanítónő vett részt ezeken. A gárda vezérkönyvében részletezve van a gárda* szervezete. A Gárdavezető eímű lapban a folyó ügyeket tárgyalja, és minden egyes heti összejövetelre teljesen kész anyaggal látja el a vezetőket. Egyébiránt a gárda hivatalos lapja A Szív, melyben a felnőtteket érdeklő nagyon hasznos és valóságos hitvédelmi fegyvertárul szolgáló közlemények mellett külön gyermekrovat gyönyörködteti a kis gárdistákat s közli a heti parancsokat, haditudósításokat. Galambposta, sürgöny, versek, elbeszélések vannak benne, mind a gárda alapelvéinek megfelelő célzattal. A gárdisták jelvénye Jézus Szíve-érem szallagon vagy kis réz Jézus Szívejelvény. A fölvétel ünnepélyesen történik a templomban. Ennek megható része, mikor a gárdisták szülői is fölajánlják gyermekeiket Jézus Sz. Szívének. A Szívgárdán bőséges istenáldást tapasztalunk. 'A gyermekek által a felnőttek között is nagy sikereket érhetünk s érünk is el. Jézus Sz. Szíve tiszteletének gyújtópontja lett a gyermekek szívgárdája. Jelenleg országszerte körülbelül 700 csapat működik. Jézus Sz. Szíve gyermekszívek által dicsőíti meg önmagát most is úgy, mint tette Jeruzsálemben virágvasárnapján. Ismerteti: P. Sebestyén, OSBM. *) K a p h a t ó példányonként 30 fillérért a Sebffárdák Kö.ip. Vezetőségénél. Budapest, V I I I . Horánszky-utea 18. Minden Szívgárda ügyben oda kell fordulni.

í 0


1 II

|

(Codex-ismertetés

helyszűke

. § Egyházközségi adókivetés. A pénzügyminiszter 89.182. sz. rendelete értelmében a hitközségi adók az összes törzsadók u t á n vethetők ki, ideértve a kereseti adót is, melyet a rendelet külön is kiemel. A kereseti adó ezek szerint rendes egyházi adóalap. Az „Auspicantibus N o b i s " m a g y a r szövegébe j a n u á r i számunk 9. oldalán értelemzavaró hiba csúszott be. A g y ó n t a t o k rendkívüli f a e u l t á s a i r a vonatkozó sorok (al. 18—22) helyesen így h a n g z a n a k : : „a g y ó n t a t o k azonban a cenzúráktól és f e n n t a r t o t t esetektől való feloldozásra, a f o g a d a l m a k á t v á l t o z t a t á s á r a vagy az azoktól való fölmentésre vonat-

| j | |

jj

T ö r v é n y í s m e r e t

E g y h á z i

miatt

1

kimaradt.)

kozó felhatalmazással egy és ugyanazon bűnbánóval szemben i s m é t e l t e n is csupán akkor élhetnek, mikor az első ízben a k a r j a a jubileumot megnyerni s a z összes előírt föltételeket még nem teljesítette.' ' § A s z e r t a r t á s v á l t o s t a t á s i ügyeket a S. Congr: pro Ecela Orientali m. évi december 6-án kelt rendeletével újévtől kezdődőleg az apostoli követek h a t á s körébe u t a l t a . Ezentúl csakis a papok s z e r t a r t á s v á l t o z t a t á s a ügyében kell m a gához a kongregációhoz fordulni, vagy ha oly terület lakosa v á l t o z t a t n a szert a r t á s t , melynek apostoli legatusa, nuntiusa, i n t e r n u n t i u s a vagy delegátusa nincs.

„,-,-K

— Körlevelek szemléje. Az e s z t e r g o m i főegyházmegye idei I. számú körlevele vezető helyen a rendkívüli j u b i l e u m i szentévi búcsúk elnyerésének föltételeit közli. A templomlátogatások helyének kijelölését a plébánosokra bízza. Ugyanezen körlevélben t u d a t j a a bíboros herceg-prímás a papsággal, hogy a Congr. de P r o p . Eide őt a magyarországi U n i ó C 1 e r i P r o M i s s i o 11 i b u s általános elnökévé nevezte ki. K i h i r d e t i a körlevél a r ó z s a f ü z é r Oltáriszentség előtti végzéséhez kapesolt teljes búcsút, a s z e r t a r t á s v á l t o z t a t á s o k ú j szabályozására vonatkozó N e m i i i 1 i c e r e dekrétumot s több a d m i n i s z t r a t í v rendelkezést közöl, melyek közül f o n t o s az, hogy a plébánosok ezentúl negyedévi jelentéseikben arról is beszámolni t a r t o z n a k espereseik ú t j á n az e. m. f ő h a t ó s á g n a k , hogy a katolikus módon k ö t ö t t v a g y érvényesített, esetleg gyökerében orvosolt vegyesházasok közül a k a t . fél megmaradt-e a k a t . hitben, mily sikerrel m u n k á l k o d o t t a nem k a t o l i k u s f é l megtérítésén s hogy összes gyermekeiket valóban k a t . módon nevelik-e ? A p é c s i püspök ezidén m á r 3 körlevelet adott ki. Az I . körlevél a püspöknek h i t s z i l á r d s á g r a intő rövid ú j é v i szózata u t á n a p a p i gyűléseken m e g t a r t a n d ó értekezések t á r g y a i t í r j a elő. A tavaszi értekezésben a z a n a b a p t i s t á k tanainak népszerű cáfolatát, az ősziben a n ő i d i v a t erkölcsi

22


e l b í r á l á s á t kívánja a főpásztor. Ugyanez a körlevél hirdeti meg a folyó évben t a r t a n d ó egyházmegyei zsinatot is. A II. körlevél az A u s p i c a n t i b u s bullát közli latin eredetijében s néhány adminisztratív rendeletet. A I I I . körlevél t a r t a l m a a hívekhez intézett nagyböjti szózat. A szegénység okait vizsgálja ebben a főpásztor. Első okként a tunyaságra m u t a t rá. További okok gyanánt a pazarlást, a szenvedélyek elhatalmasodását jelöli meg. Külön foglalkozik azokkal, akik s z e g é n y ü l s z ü l e t t e k , vagy csapások, bajok által szegényedtek el. Keresi a szegénység orvosszereit. Arra int, hogy ne lázongjunk, ne zúgolódjunk, bármi okból is lettünk szegények : K e l j ü n k fel, s mint a tékozló fiú, mi is t é r j ü n k vissza az Atyához. A győri körlevél G r ó s z József segédpüspöki kinevezését közli. A II. sz. körlevél az A u s p i c a n t i b u s bulla magyar szövegét tartalmazza, I I I . sz. körlevelében pedig az ezzel kapcsolatos intézkedéseket teszi meg a főpásztor. Ugyanez a körlevél r á m u t a t arra, hogy egyes tanítók nem h a j t j á k végre a tanügyi rendeleteket s azzal mentik magukat, hogy velük közölve nem lettek e rendeletek. Ezért a püspök elrendeli, hogy a körlevelek, rendeletek, tanügyi lapok az iskolák tanítói között köröztessenek s továbbadás előtt minden tanító a l á í r á s á v a l

i s m e r j e el, h o g y

átolvasta.

A v e s z p r é m i püspök f e b r u á r 25-én m á r I V . számú körlevelét adta ki. A körlevél főtárgya, kisebb administrativ intézkedések mellett a szentévi búcsúk kihirdetése, melyet a főpásztor bő magyarázatokkal eszközölt. A k a l o c s a i főegyházmegyének m á r négy körlevele jelent meg. Az elsőben a főpásztor a római látogatásról számol be s közli papságával Őszentsége áldását. A 2. körlevél a f e b r u á r 10-iki pápa-ünnepélyt í r j a elő s közli a szertartásváltoztatások tárgyában kiadott „N e m i n i 1 i c e r e " eredeti szövegét, kitűzi a folyó évben kidolgozandó theologiai tételeket. A I I I . körlevél a szentév-hirdető bullát a d j a s a főpásztor böjti szózatát tartalmazza, mely a p á p a aranymiséjével foglalkozik. A március 2-án kiadott 4. sz. körlevél az egyházi ének rendezésére vonatkozó D i v i n i e u 11 u s k. constitutiót közli egész terjedelmében a papsággal. A n a g y v á r a d i egyházmegye debreceni helynökségének körlevele röviden Turyanzon intézkedéseket hozza, melyeket a többi e. megyék körlevelei. — Szémáji István dr. prédikációja rádión. Március 10-én ismét görögkatolikus misét közvetített a rádió a budapesti görögkatolikus templomból. Ez alkalomból a sz. misét M e l l e s Emil apát-parochus mondotta segédlettel, a szentbeszédet pedig evangélium után S z é m á n István dr. p. prelátus t a r t o t t a a szenvedés problémájáról. A beszédet következő számunkban f o g j u k ismertetni. A misét és szentbeszédet rádión végighallgatta úgy P a p p Antal c. érsek, ap. kormányzó, mint M i k1 ó s y István püspök is, úgyszintén meg-

szállott területen, Ungváron, Eperjesen is sokan hallgatták. — A magyar püspöki kar tavaszi konferenciája március 13-án lesz, melyre főpásztoraink is felutaznak a fővárosba. A következő napon a Sz. István Társulat t a r t j a évi rendes közgyűlését, melyen a megnyitó beszédet a bíboros hercegprímás t a r t j a . A konferenciával kapcsolatban a hajdudorogi püspök személyesen óhajt tárgyalásokat folytatni a kormány tagjaival az egyházmegyét érintő fontos kérdésekről s emiatt több napon át a fővárosban marad. —• Onnan hazatérve a szent rendeket f o g j a feladni az egyházmegye néhány tanul-

23 G irogkatolikus Lelkipásztor mányvégzet.t papnövendékének. A presbyterátust nagycsütörtökön fótija feladni a főpásztor. — A pécsi egyházmegye zsinatot t a r t . A zsinat időpontja még nincs megállapítva. A zsinaton a kerületi esperesek, minden kerületből egy-egy plébános, minden f é r f i szerzet 1—1 házfőnöke, a segédlelkészek, hittanárok és hitoktatók képviselői s az egyházmegye dignitariusai fognak részt venni. A püspök körlevélben hívta fel összes papjait, hogy a zsinattal kapcsolatos kívánságaikat, indítványaikat, gondolataikat írásban terjesszék elő. — A homesteaái sz. Illés templom mult év március 8-án leégett. A hívek áldozatkészsége azonban mihamar felemelte az u j templomot, melyet november 18-án áldott meg T a k á c s Bazil püspök. A szentelési szertartás előtt az egyesületek lobogók alatt vonultak a püspöki palota elé, hogy a szentelésro érkező püspök diszkíséretéül szolgáljanak. A szentelési ünnepségen jelen volt H u g h B o y l e pittsburgi r . k. püspök is, valamint A l e x y Lajos dr. clevelandi magyar konzul. Az egyház elöljárósága a nagy számmal megjelent amerikai előkelőségeknek Aranyszájú Sz. J á n o s miséjének angol nyelvű fordításával kedveskedett, kik annak segítségével mindvégig élénk érdeklődéssel kísérték szertartásunkat. Az ú j templomban az első szentmisét T a k á c s Bazil megyéspüspök pontifikálta magyar nyelven ki mellett az asszisztenciát H olozsnyay Elek, homesteadi rutén. Szabó János hazletoni, Zubriczky Dezső mckeesporti, Volkay Tivadar mckeesrocki, Suba Arnold rankini, Kozák I s t v á n pittsburghi és Mihalik Aladár duquesnei lelkészek alkották. A magyar nyelvű szentbeszédet Roskovieh Szilárd elmhursti lelkész mondta, angol nyelven Z s a t t k o v i e s Teofíl püspöki irodaigazgató és ált. helynök tartott szentbeszédet. A miseénekeket az egyház négyszólamú vegyeskara adta elő. A szentelési s z e r t a r t á s t díszebéd követte, melyen Alexy Lajos dr. konzul a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta

kiváló angol beszédben. A díszebéd alatt az egyházi kar magyar nép- és műdalokat adott elő. A templom, mely a mintaszerűen berendezett régi templomot is messze felülmúlja. 40.000 dollárba került (230000 pengő), hosszú időn át fogja hirdetni S z a b ó Miklós lelkész agilitását, ki a nehéz helyzetbe jutott egyházközséget oly gyorsan kivezette a bajokból, holott parókiája leégése következtében maga is hajléktalan volt. Emellett ráért az óhazába is kihatóan foglalkozni az egyház általánosabb érdekű dolgaival s mint az Egyetértés c. hitbuzgalmi lap szerkesztője, az Amerikába szakadt magyarságban a hithez és hazához való hűséget ápolni. — Szemináriumunk ügye. A Budapesten megjelenő „ U j V i l á g " értesülése szerint a szeminárium ügyében „Miklósy István püspök most a k o r m á n y hozzájárulását igyekszik megszerezni, hogy a magyarországi görögkatolikus társadalom régi óhaját mielőbb megvalósíthassa. Az ősz főpásztor mindenekelőtt a kultuszminisztériumban személyesen igyekszik a már régebben írásban beadott felterjesztés sorsáról felvilágosítást szerezni és ezután a legközelebbi püspöki konferencián Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás támogatását kéri a nagyjelentőségű ügyben." — Az „Acta Apostolicae S e d i s " jan u á r 15-iki füzetének főhelyén az A u s picantibus N o b i s bullát közli, melyet j a n u á r i számunkban magyar fordításban már közzétettünk. A f e b r u á r i szám vezető helyén a D i v i u i c u 1t u s kezdetű apostoli konstitúció számunkra is rejt egy tanulságot. Szemben kényelmeskedő törekvéseinkkel, melynek célja úgynevezett közszájon élő magyar verses énekeknek a szertartásokba való bevitele, Őszentsége a latin szertartásban a Gregorián-ének mindinkább való érvényesülését rendeli. Hogy a papok ezt jobban magukévá tegyék, a szemináriumokban lehetőleg naponta kell gyakorolni a gregorián-ének-

78

G i r o g k a t o l i k u s Lelkipásztor

lést. Ugyanez a f ü z e t teszi közzé Jézus Sz. Szíve ünnepének ú j o f f i e r a m á t is. Ez az o f f i c i u m valóságos repertóriuma a szent Szív tisztelete görög f o r r á s a i n a k . Az olvasmányok között a M i s e i r e nt i s s i m u s Redemptor, b u l l á j á n kívül ott t a l á l j u k Alexandriai Sz. Ciril, Aranys z á j ú sz. J á n o s homiliáit . — A kisvárdai g. kat. iskola I I . tanítói állásának szervezéséhez a miniszter hozzájárult és az államsegélyt elvileg engedélyezte.

AMERIKA — Csiszarik püspök P e r t - A m b o y b a n . A new-yorki róm. k a t . m a g y a r templom fölszentelésére a m a g y a r k o r m á n y és a bíboros hercegprímás képviseletében dr. Csiszarik J á n o s c. püspök, megli. miniszter utazott Amerikába, ki az alk a l m a t felhasználva m e g l á t o g a t t a a többi m a g y a r plébániákat is. December 5-én a pert-amboyi gör. k a t . m a g y a r egyházat látogatta meg, és K o v a1 i c z k y V i k t o r cm. konzultor vendége volt, kinek t á r s a s á g á b a n tett látogat á s t a r k . plébániákon. — Misszió New-Brunswickban. December 1—9 n a p j a i n a New-brunswicki gör. k a t . m a g y a r templomban kiválóan eredményes missziót t a r t o t t P. Raille jézustársasági atya. A missziót K u h c k Antal lelkész készítette elő. Naponként két szentmise és szentbeszéd volt. A hívek oly számban töltötték meg a templomot, mint csak n a g y ünnepek alkalmával szokták, úgy, hogy valamenynyien bc sem f é r t e k . A misszió utolsó n a p j á n m a j d n e m teljes számmal járult a k a sz. áldozáshoz. A misszió t a r t a m a alatt meglátogatta brunswicki egyházunkat Csiszarik J á n o s püspök is. — A detroiti egyház jubiluma. November 29-én f e n n á l l á s á n a k 10 évfor-

dulóját ünnepelte meg n a g y fénnyel a detroiti gk. m a g y a r egyházközség. Az egyházközséget B e r e e z Bazil toledói lelkész szervezte meg. Első rendes lelkésze V o 1 k a y Ödön volt, ki 1918-ban tette lc a templom alapkövét. Az ünnepi szentbeszédet a Miskolcról származó N a g y Dezső dr. rk. plébános, pápai kamarás mondotta. — A missziós Baziliták tevékenysége. P. Legeza Elek T i v a d a r és P . Szkiba J . Teofán a két jeles missziós hazilita november óta állandó tevékenységben van A m e r i k á b a n . Még be sem fejeződik egyik misszió, mikor m á r az a t y á k egyike más helyen másik missziót kezd. Csaknem m i n d e n ü t t teljes nyolcnapos missziókat adnak n a p o n k é n t 2—3 beszéddel. A . h í v e k m i n d e n ü t t tömegesen vesznek részt ezeken. H a z l e t o n b a n , hol december 8-án kezdődött s 16-án végződött a misszió, több mint 1200 ember j á r u l t a szentségekhez. A nyolcnapos misszió alatt a hivek különféle egyházi célokra 2500 dollárt a d t a k össze. December 15-től 22-ig hasonló szép eredménnyel teljesítették missziójukat Mont Clare-ben. I t t a gyónók száma 622 volt. Innen Passaicba mentek át. Az ú j esztendő New-Yorkban t a l á l t a őket. J a n u á r hónapban kissé megakadt a m u n k á j u k . A t ú l h a j t o t t Táradozás az egyik missziós a t y á t beteagé tette. P. Szkibát j a n u á r 16-án beszállították a homesteadi kórházba, ahol könnyebb operáción esett át szerencsésen. Lesceza a t y á t sem kerülte el a b a j : neki a kezét roncsolta össze esry automobilnak rácsapódott a j t a j a . H e t e k i g nem misézhet m i a t t a , egyebekben azonban teljesíti a missziós munkát. F e b r u á r hóban Minneapolisban, Chicagóban, W h i t i n g b e n , Torontóban, m á r cius hónapban a homesteadi m a g y a r templomban, a bridsreporti magyar templomban, a t r e n t o n i m a g y a r templomban, továbbá M a h a n o y Cityben t a r t a n a k missziókat. Ez utóbbi éppen a mi n a g y h e t ü n k r e esik. K i h a s z n á l j á k a Gerg e l y - n a p t á r szerinti húsvétot is, mikor a pennsylvaniai Mc Adoo-ban f o g n a k tevékenykedni.

25 G i r o g k a t o l i k u s Lelkipásztor

nr

Különfélék

- p Kedvezményes u t a z á s Máriapócs'ra hétvégi jeggyel. Április 1-től szeptember 30-ig Miskolc, Csenger, Debrecen, K a j dndorog, K i s v á r d a , Mátészalka, Nyíregyháza, S á t o r a l j a ú j h e l y , Szerencs és Záhony állomásról 50% kedvezménnyel lehet Máriapócsra utazni. A kedvezmény esak a v a s á r n a p o k r a és ünnepekre szól és a v a s á r n a p o t vagy ünnepet megelőző n a p delétől a v a s á r - és ünnepnapot követő n a p deléig érvényes, k e t t ő s ünnepeken pedig a második n a pot követő napon déli 12 óráig. A viszszautazás nem t ö r t é n h e t i k korábban, m i n t az (első) ü n n e p n a p d. u. 4 óra u t á n . — Az odautazásnál az u t a s az egész d í j a t megfizeti, de h é t v é g i j e g y e t kér, s ezt a jegyet használja fel a visszautazásra. Gyermekek részére a kedvezmény annyi, hogy két 10 éven aluli gyermek u t a z h a t i k egy jeggyel. A f t . papságot f e l k é r j ü k , hogy e kedvezményre híveiket figyelmeztetni szíveskedjenek.

+ Megindul a Görögkatolikns Szemle Örömmel vesszük a hírt, hogy húsvétra a MAGOS'/, k i a d á s á b a n megjelenik a görögkatolikus világiak l a p j a , a Görögk a t o l i k u s Szemle. A l a p G r o h I s t v á n f ő - és M i k u 1 i c h K á r o l y felelős szerkesztésében f o g megjelenni. + A breviáriumozás kérdését f e j t e gető megjegvzéseink a Gk. Lp. f e b r u á r i számában élénk eszmecserére adtak alkalmat. E g y közvetve hozzánk j u t t a t o t t megjegyzés szerint a mi kisjövedelmű, nagycsaládú, gondterhelte papjailikat nem lehet az egészen más életviszonvok között élő latin sz. papsággal egy k a l a p alá vonni. K á r annyira t ö r n ü n k m a g u n k a t , a latinokhoz való alkalmazkodásban, mikor a mi keleti egyházfegyelmünk egészen más. A szerkesztő m á r éppen tollat a k a r t fogni. hogy k i m u t a s s a : mennvire nem a l a t i n jog a l a p j á n foglalt állást a breviáriumozás kérdésében. Közben azonb a n m e g j ö t t az olvasóink előtt m á r ism e r t K o l o b a s k i n orosz esperes levele, melyet f e b r u á r 21-én keltezett. E z a levél, mely a keleti fegyelemhez tel-

ni

jes merevséggel ragaszkodó orosz görögkeleti egyház szokásaival, istentiszteleti rendjével is foglalkozik, a szerkesztőt a breviáriumozás kérdésében (gyarló az ember!) egyszerre latin p á r t i v á tette, pedig a levél idevágó passzusa a következőleg : „ V á r o s o k b a n p a p j a i n k minden n a p szolgálnak sz. liturgiát. A f a l u s i papság okvetlenül misézik minden v a s á r n a pon és ünnepen, s ezenkívül akkor, ha valamely hivő kéri különlegesen pl. elh u n y t j a halálozásának évfordulóján vagy valamely családi ü n n e p alkalmából. E g y h á z u n k törvényei szerint a pap, ki m á s n a p sz. liturgiát a k a r végezni, (ha sem ünnep, sem v a s á r n a p nincsen) előző este okvetlenül elvégezni t a r t o z i k t e m p l o m á b a n , e p i t r ac h e l i o n t ö l t v e az esti istentiszteletet (vecsernyét), a „ p o v e c s e r i á t " , reggel pedig a „ p o l u n o s c s n i c á f ' , u t r e n y é t és „ c s á s z " - o k a t s a liturgiát. V a s á r - és ü n n e p n a p előtti este a p a p az „ o k t o e c h " szerint végzi az u. n. kisveesernyét és a „ p o v e e s e r i é t " , reggel pedig az u. n. „vszenoscsnoje b d e n i é " - t , mely a vecsernye és a reggeli istentisztelet összekapcsolásából áll, továbbá a ,csász'-okat és a l i t u i g i á t . " íme, akinek terhes a „ l a t i n o s " breviáriumozás, ragaszkodhatik a „ k e l e t i " fegyelemhez. Kisjövedelmű, nagycsaládú, gondterhelte papok követik, akiknek gondolkozását ugyanezen levélnek egy másik részével világítom meg. í m e : „Mi orthodoxok nagyon f á j l a l j u k , hogy egyházunk m i n d m á i g el nem fogadta az ú j s t í l ü n a p t á r t , minthogy ennek köve+kez+ében nem ü n n e p e l h e t j ü k nagy egyházi ünnepeinket ugyanakkor, mikor más e g y h á z a k b a n élő ker. testvéreink. Ó, minő ünnepélyesség lenne az, ha az egész világ egv napon t a r t a n á ü n n e p e i t ! S én nem merem hinni, hogy ez hamarosan bekövetkeznék. Ugyanígy sóvárgunk az egvetemes zsinat u t á n is, mely a Szentlélektől vezéreltetve kibékítené és egyesítené az összes egyházakat Isten dicsőségére és az emberek üdvösségére."

Görögkatolikus Lelkipásztor + Kazaly Imre gyémántmiséje. H a t v a n éves lelkipásztori jubileumát ülte Y a s k ú t o n K a z á 1 y I m r e dr. kanonok március 5-én. Bensőséges, őszinte ünneplésben volt része. Emlékezzünk mi is hálával rá. Egyházjogi t a n k ö n y v e csaknem m i n d n y á j u n k kezében megfordult és sokat m e r í t e t t ü n k belőle. Világosság-

A

t e r j e s z t ő lelkének jól fog esni érte elmondott miatyánk.

egy-egy

-j- Eljegyzés. V é g h s e ő Dániel érd. esperes hajdúböszörményi lelkész A 11í! u s k a leányát eljegyezte S i tn á r s v.k y J á n o s dr. tanulniányvé»zett papnövendék.

s z e r k e s z t ő

p o s t á j a

Hosszúpályi. „Valahányszor olvasom a Mp. Vkcrt és a Lelkipásztor liavi füzeteket, mindaninyiszoT bánkódom: hogyan forgácsolódik ol a mi kevés1 szellemi munkásaink ereje . . . Nem találom helyesnek, hogy enaick a kevés görögkatolikus nyájnak két havifüzetet adjatok . . . elég nekünk egy is. Eaen egy füzetben tömörüljünk pap, tanító és h í v e k . . . " — írod kedve® ÍPaptestvér. Nagy tévedésben vagy! C'sonkiamagyarországon a latin szertartású katolikusok száma valamivel több, mint ötmillió, tehát körülbelül 25-ször atonyi, mint a mienk. Hány lapjuk vamí Körülbelül 7(1—Sí), sőt talán ennél is több. ha a Dunántúlon számításba vesszük a katolikus érdekekért harcoló kis politikai lapokat iis és a majd minden városban meglevő „Tudósítókat". Egy pillantás magam elé az asztalra, a íme egész sereg címet elsorolhatok: Nemzeti Újság, XTj Nemzedék, U j Lap, Kis Újság, Élet, Katii. Szemle, Religio, Magyar Kultúra, Mária Kongregáció, Prézeis, Gárdavezető, Egyházi Lapok, örökimádás, A Szív, Jézus Sx. Szíve HSinöke, U j Világ, A (Pásztor, Szűz, Mária Virágoskertje, Kath. Háziasszonyok Lapja. Magyar Kath. Nők Lapja, Rózsafüzér Királynéja, Szalézi Értesítő, Ferences Közlöny... Folytassam? öt millióra esik napi és heti lapokból, havi folyóiratokból vegyesen 80; kétszázezerre tehát hét-nyolc különféle lap. fis ezek mindegyike külön hivatást tölt be. Hiány volna, ha bármelyik is megszűnnék. A Mp. Vkcrt és a Lelkipásztor' kiegészíthetik egymást, de nem, pótolhatják egymást. Az a nép számára íródik, mépedig kifejezetten a faluisi nép számára, hogy iszívnemesítő .szórakoztatója legyen vasárnap délutánjainak, szent tanítást pótló eszköze a templomtól messze lakó tanyaiaknak, Ne legyeinek ráutalva a, különféle ügynökök által rájuk tukmált fércműveknek, romboló szellemű, hittévelyekot terjesztő iratoknak. Ezeknek nemigen írhatnánk a gyermekeknek első áldozáshoz való előkészítéséről, a gyóntató praxisában szerzett tapasztalatokról, vagy a hirdetési bizonyítvány hiányával kötött, házasságokról. Viszont a. papoknak fölösleges a katekizmus valamely tételét vagy az ikonosztáz egyes képeinek jelentőségét magyaráznunk. Az i,gazság az, hogy még legalább két lapra volna szükségünk: a tanítók szaklapjának visszaállítására és legalább egy heti lapra vagy havi füzetre az intelligencia, számára. A Mp. Vkert olcsó, mert nagyszámú előfizetőre alapítja létét. A Lp. drága, mert kevesen, vagyunk hozok s természeténél fogva nagyobb terjedelemben kell megjelennie. Van azonban paptárs, ki a Virágoskert, eleven propagálása révén, a szám,ónként való árusítások jutalékából behozza a drágább -lapnak árát, melynek szükségét mi isem bizonyítja jobbam, minthogy a csonka ország határain kívül is körülbelül hetvenen j á r a t j á k . A Vkertet persze még többen. Az erők igazi szétforgáesolása az volna, ha egy füzetbe próbálnék összehozni a különféle rendeltetésű "közleményeket. És épen ellenkező volina a hatása, mint amit várnál tőle, inert senki 'sem találna benne elegendőt abból amire szüksége van. Üdvözlet! • .

„J4U1„„ Mict„tr -

leazMló : ifi. Ludvig Islván.

TŰZBIZTOSÍTÁSOKAT

3 nagy aranyérmet 1

bronzérmet és

a lelkész urak ingóságaira és in* gaílanaira is az egyházi díj? tételek mellett fogad el a Hazai Á l t a l á n o s Biztosító r.*t. főügynöksége

elismerő 1 oklevelet

a

A

ifélf m e g az 1928. évi kézműves« ipari kiállítás bírálóbizottsága az

ECCLESIH RT B U D A P E S T , IV., V Á C I - U T C A 5 9 által kiállított tárgyakra.

Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 5. szám.

OBERBAUER í\. UTÓDA

m

Magyarország legrégibb miseruhák, egyházi szerek, zászló, oltárépitő és templom b e r e n d e z ő v á l l a l a t a BUDAPEST, IV.,VÁCMJ.41. Telefon Aut: 833*44. Alapiíási év : 1863.

• 1r-rííí

1 w

-

Vállalja oltárok, ikonosztázok, íelonok, kelyhek stb. elkészítését és restaurálását. — Költségvetés* sel, tervekkel és mintaküldemény« nyel díjtalanul szolgál.

jíiiinimniiiiiiiiiiiiiiiim

özvegyi

nyugdíj|

még mindig nem olyan, hogy aggódás nélkül hajthatná fejét síri álomra a pap, kit az Ur elszólít s nem tesz fölöslegessé egy előnyös

i

I

ÉLETBIZTOSÍTÁST Ha családja javát biztosítani akarja, még ma kérjen prospektust a nyugdíj intézetünket is támogató

¡§

n

I HAZAI

ÁLTALÁNOS

1 Részvénytársaság

főügynökségétől

BIZTOSÍTÓ

Nyíregyháza,

|

Vay Ádám-u. 5, jj

1 %iMMiiniiitiinniü*

2

| Csak akkor vezessen be uj olvasókönyvet, f ha már átlapozta dr. Szémán István—Tóth István—Reskó János-iéle

|

| Görög Katholikus Olvasókönyv | II. és III. osztályú köteteit.

= A görög katholikus olvasókönyv»sorozat II. és III. osztályú kötetcinek kinyomalásü a s Ü hajdudorogegyházmegyeí főhatóság 482—1928. szám alatt, az apostolt adminisztratura | j Ü 459—1928. sz. alatt engedélyezte. — A díszes kiállításban, sok képpé! megjelent s ¡g emellett olcsó olvasókönyv mutatványpéldányát minden iskolának megküldjük. s

A IV. osztályú kötet az 1929-30. tanévre kellő időben elkészül. —

I § »

Közkedvelt kiadványunk : H Ü Angyal János—Fekete József—Galla Endre: ÁBC é s Olvasókönyv az elemi f§ iskolák I. osztálya számára. (Módszeres utmutatás díjtalanul kapható.) — i R é s z l e t e s tankönyvjegyzékkel szolgál a

i

FRANKLIN TÁRSULAT Magyar Irodalmi Intézet Budapest, IV., Egyetem-u. 4.

Nyomatott a Magyar Jövő könyvnyomdájában Miskolc, Hunyadi»utca 13. Igazgató: ifj. Ludvig István.

(

1928. SZÁMÚ ENGEDÉLYÉVEL. Felelős szerkesztő: KOZMA JÁNOS

Recommend Documents