19. BZÁM ÉVFOLYAM. vr^ az elválasztás időszakától kezdve

384

VASAENAPIUJSAG.

IG eddig a régi bőr­ betegségek, a legkü­ lönbözőbb súlyos ideg­ bajok, a sápkór, a női arczot eléktelenítő pat­ tanások s a női nemi szervek folyással kom­ binált hurutos megbe­ tegedéseinek kezelésé­ nél csekély értékű ide­ gen vizekre voltunk utalva, addig ujabban a

M

19. BZÁM. 1 9 1 4 . 6 1 . ÉVFOLYAM.

Anyák figyelmébe!

aradi

A gyermekek elismert legkiválóbb tápszere

i C&
::

vr^

az elválasztás időszakától kezdve m á r könnyű e m é s z t h e t ő s é g é n é l f o g v a i s a

^ > i

::

Phosphatíne Falíéres

TÍlben v a s t a r t a l o r n m a l oly kincsünk van, mely minden eddigi arsensavas víznél (Roncegno Levico) hatásosabb, könnyebben emészthető s manapság már, minthogy leg­ előkelőbb orvosi tekintélyeink felkarolják s a fogyasztok egész serege dicséri hatásait, hazánkban csaknem kizá­ rólagos keresetnek örvend. — Egy postaláda (7 palaczk) parádi arsen vastartalmú gyógyvizet Magyarorsz. összes postaállomásaira 6 K 5 0 f.-ért bérm. szállít a főraktár

ttn

*~s

A f o g z á s t m e g k ö n n y í t i é s biztosítja a c s o n t r e n d s z e r fejlődését. ::

GYÓGYFÜRDŐ

^

Gyomor- és bélbetegeknek, idegeseknek, ü d ü l ő k n e k os légesőliufutosoknak. D i é t á s k ú r á k . H i z ó és s o v á n y í t ó kúrák.

H

SPORTKURÁK L e h m a n n - k u r á k . Villamos- és vizgyégykezelések. Nap- és légfiirdők. Ú j í t á s o k : Nagyszabású s p o r t t e l e p e k (goll-, teonis/.-, foothall-, teke-, croquet-pályák, nyitott lovarda, vadászterület, czéllövölde). Kétezer négyzetméteres rádiuinos viza 2 5 C - o s s z a b a d t h e m i á l f ü r d ő . Mérsékelt szaiiiJtórin.hi- és pen sió-árak. Magyar orvos, magyar levelezés és prospektus. Megnyílás május 1-én. tílőidényhen kolöú kedvezmény. Czim : T o b e í b a d b e i G r á e .

ÉDESKUTY L, Kapható minden gyógytárban és megbízható fűszerkoreskedóahen.

• In

•

«ar^

.

C5IZFURD0 A kontinens legerősebb jőd-bróm forrása nagy rádióactivit á s s a l . Meglepő gvógyeredmények a görvélyes, alkati és ideg­ bajoknál, Cneuraslhen!a) érelmeszesedés és mindazon beteg­ ségeknél, hol a jód-bróm adagolása mdiktilt. A fürdő a modern therápia kellékeivel felszerelve. Prospektust küld é s minden­ ben felvilágosítást nynjt a Fürdőigazgatóság Csizfürdőn. (Posta, távírda, telefon, vasútállomás.) Fürdőidény május hő 1-töl szeptember végéig.

Kapható minden gyógyszertárban. :: E g y na j y doboz ( e l e g e n d ő 3 h é t r e ) ára 3 K 80 flll.

Főraktár: ZOLTÁN BÉLA gyógyszertára, B u d a p e s t , V., Szabadság-tér. (XTagykorona-n. sarok.)

Balatonfüredi

Hall

-fürdő. Felső-Ansztria.

szanatórium és gyógyfürdő Természetes szénsavas iszapfürdők és balatoufürdök. Ivókúra Physikaiés diaetetikai gyógyin­ tézet az összes delbetegségek számára, különös te­ kintettel a sziv- és érrendszer, vese megbetegedé­ seinél és női bajoknál. Czukorbelegeknek ivo-, alkaUzáló-és diaetetikuskura. Idegbetegek számára az összes modern gyógyeszközpkkel felszerelve. Soványító-, hizó-kura. Röngten- és chemiai-laboratorium. Zander-iritézet. Inhalatóiium. — Egész éven át nyitva. — Prospektussal és-felvilágosí­ tással szolgál a- Fürdőigazgatóság.

Blsőraiierii jodbromfBrdő. Európa legrégibb és leggyógyhatásosabb jódforrása. Idény : május 1-től ok­ tóber l-ig. Fel'ilágosilást és pros­ pektust küld Direktion der Lan-

dcsknranstalten

Had Hall.

Dr. Q e r s t e l s z a n a t ó r i u m a egresi é r á n á t n y i t v a .

ÉláillÉli m+^**+**^0**+*>

Knuth Károly mérnök és gyáros

I Régi hírneves km gyógyfürdő kénes

* vény, csnz, i s c h i a s stb.-nél.

h i d e g , k é n e s , s ó s v i z . G y o m o r - é s máj­ b e t e g e k m a g y a r Karlsbadja. = Fürdőidény : május 15-től szeptember 15-ig. Előidény: május 15-től június l-ig. Utóidény : szeptember 1-től szeptember 15-ig. 30 % árengedménynyel a lakásoknál. Ez a maga nemében páratlan gyógyvíz, mint ivógyógymód biztos segélyt nyújt gyomor- és bélbajoknál s alhasi pangásoknál, makacs székrekedéseknél enyhén, oldólag hat, máibajoknál, epehomokes epe­ kövekre oldólag hat. Vértódulásoknál, szédülések, hiidések, gutaütési rohamoknál vérelvonólag, felszivólag hat, csúzos és köszvényes bántalmaknál e kór okozta erjedési termékekre, elrakódásokra az ízületek­ ben, azok oldására és kiküszöbölésére hat. Kövérség, szivelhájasodás ellen, czukorbetegségeknél, vesebajosoknál ugy a czukor-, mint a fehérjekiválást gyorsan és kedvezően befolyásolja. Mint fürdő különféle izzadmányokat, daganatokat, izületi és csontbántalmaikat, csontszút kedvezően oszlatja, tiörvélykóros daganatok, fekélyek ellen, méh és méh közötti izzadmányok, hashártya izzadmányok felszívódását elősegíti, a legkülönfélébb makacs idült bőr­ betegségek ellen bámulatos gyorsan hat^ Vasúti állomás : az Alföldről és Pest felől jövőknek Ungvár, a felvidék és illetve Kassa felől jövőknek Nagy-Mihály, honnan ké­ nyelmes bérkocsikon 1 és Vs éra alatt elérhető. A viz otthon is sikerrel használható. Ára : egy nagy láda 40 üveg­ gel 20 kor., kis láda 20 üveggel 11 kor. A víz a vasúton szállítási kedvezményben részesül. -Megrendelések és tudakozódások: «Szobráncz gyógyfürdő

SZERKESZTŐ

30. SZ. 1914. (61. ÉVFOLYAM.) Szerkesztőségi Kiadóhivatal:

iroda:

IV. Vármegye-utcza 11. IV. Egyetem-utcza 4.

HOITSY Egyes szám ára 40 fillér.

Előfizetési

í Wte£«

feltételek:

\ Negjedévre_

_

_

BUDAPEST, MÁJUS 17.

PÁL. 9 0 korona. 6 koronn.

4í;3*, '

A . Vftágkn>nfkd»-val több.

Eülfóldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

igazgatóságának Szobráncz gyógyfíirdö* czimzendők.PosUés távirda-állomás helyben. A fürdő igazgató-orvosa: Dr. Russay Gábor .Laj OS. A fürdő igazgatósága.

Előkelő családi otthon, legszebb fek­ vés, a föherczegi villák közelében, előkelő konyha. — Kert. — Villamos, W I E N M E L L E T T . vasúti megállóhely. — Helyközi telefon 240. — Egész éven ál nyitva. — Tulaj­ donos: M e l l y M a y e r v o n Maybach. PENSION MELANIE Prospektust küld lllochner J. hirdetője, 1912-beu megnagyobbítva Budapest, IV., Semmelweis-utcza 4. sz.

BADEN

sváb és molynak Központi viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és víz­ vezetékek, csatornázások, szellőztetések, szivattyúk, vizerőmüvi emelőgépek stb. — Tervek, költségveté­ sek, jöuedeni előirányzatok győrien készíttetnek.

m é g p e t é i t i s kiirtja a

Locherer MMOPLIZZ Cimexin

A j á n l v a : *$•£

GYÓGYFÜRDŐ Ungmegyében.

••*»*»i«*m>^1<— i^W

Cs. és kir. fensége Jőzsef főh. udv. száll. Gyár és iroda: Budapest, VII.,Garay u. 10.

(Horvátország). — Vasút-, p o s t a - , t e l e f o n - é s t á v i r d a - á l l o m á s . me es Dj gyégyszálloda villanyvilágítással. h=* ő f o r r* á s +radioaktív 5 8 ° C.

Prospektus ingyen!!

^MAPI um ft

ZOBRÁNCZ

l u ó k u p á k • m a k a c s torok-, g é g e - , €»•* . m , 1 i . ( míj. (fyomorés nélbantalmaknál.

Elekir. massajje, iszap-, szénsavas és napfürdők és forrólég kezelés.

E g é s x é v e n á t n y i t v a . Modern k é n y e l e m . Uj s z á l l o d á k . M e s é s k ö n y v e k . Katonazene.

Fürdöorvos: Dr. L O C H E R T J.

N e m piszkít, minden t i s z t i t h a t ó vele. Ö O f i l l é r é r t gyógyszer­ tárak és d r o g é r i á k b a n kapható. — Főraktár:

TÖRÖK gyógyszertára, Budapest, Király-u. 12.Készíti: Locherer g y ó g y s z e r é s z , Bártfa.

A M P U T Á L T ÖN? Ak«r ön e'egáns, a c/éinak tel­ jesen megtelelő műlábát vagy műkezet? Ez esetben szívesked­ jék tmalonimai a 34 cv éta lennálló. Keleti J. budapesti oriholádiai miiintézetéhe', fordulni. Keleti műlábai é s műkezei, járó és támgépei a legjobbak a világon I Elegáns, könnyű járás! Több évi jótállás! Ki­ fogástalan technikai kivitel 1 — Orthopaediai műfiizők ferdénnöttek részére. Legújabb képes ár­ jegyzéket ingyen és bérm. küld :

K E L E T I J.

betegápolási czikkek és testegyenesité gépek gyára. Bpest, IV., Koronaherczeg-u. 17. Külön női egészség­ ügyi szakosztály (női kiszolgálás) IV., Koronaherczegu. 14—16. Gr. Szapáry-udvkr. Alap. 1878. Tel. 13—76.

•!»• HII^»»IW

RTRHLOMNIGZ PALOTA-SZ7ALLÓ

Szezon május 31-től. Lóverseny, nemzetközi gálamblövészet, ten,' i Július hó 1-étöl nyitva. — T e l j e s p e n z i ó lOVs K-tól, nis és golf; — Posta, telefon, K l i m a t i k u s gyógyhely modern szanatóriummal. automobilok — Prospektust in­ J u n i u s é s s s e p t e m b e r h ó n a p o k b a n t e l j e s h e t i penzió l 3"7- IriVI*gyen küld . . fi ' • ••"»*• az igazgatóság. a PALOTA-SZÁLLÓBAN l a i a s s a l é s e l l á t á s s a l

L O M N I C Z - S Z A L L O . Bethlen-ház.

Az egyetlen m a g y a r gyógyvíz, me­ lyet k a r l s b a d i k ú r a t a r t á s á r a a legelőkelőbb orvostanárok ajánlanak. Sö hozzáadása felesleges. ; ~^x^á£^

PwnmiiT. gyomor-, bél-, máj-, I bVOOV I e p e b a j o k a t , a n y a g cserebánta Imákat, (köszwényt), c u k o r b e t e g s é g e t .

Kapható minden gyógyszertárban, drogériában é s jobb lüszerüzletben I v á n t l l g y ó g y f o r r á s - v á l l a l a t V I . k e r ü l e t . F e l s ő e r d ő s o r 3 3 . s z á m . Ktídes deskuty

Főelárusitás: L,. B u d a p e s t .

I

F r a n k l i n - T á r s u l a t n y o m d á j a , B u d a p e s t , I V „ E g y e t e m - u t c z a *. in.

LAJOS BAJOr KIrÁLY ÉS NEJE, MÁrIA TErÉZIA

királyné

FOGADTATÁSA SÁrVÁrON, MAGYArOESZÁGI BIrTOKUKOn. — Jelfy Gyula iolvétele.

5 0 . SZÁM. 1'»U. fii. ÉVFOLYAM.

(Folytatás.)

Hogy szeretne új dolgokat kapni mielőbb s a kiállítást is meg kellene beszélni; most legyen-é csakugyan vagy őszre hagynák, friss szezon ele­ jére, iiNem volna kedve megtekinteni a t e r m e t ; nem talalja-ó túlkicsinynek az «időszakos»-t — h a nagy, hímzett vásznakkal jön. Esetleg má­ sikban is lehetne, bár itt legjobb a világítás !» irja végre es hirtelen fejezi be iihódoló, kész­ séges híven és egyéb ilyes szólamokkal. Éva mindjárt leült, hogy válaszol; hogy meg kell írnia, mikor megy fel hozzá megbeszélni az említett dolgokat. Teregette a levélpapírt, — m e g g o n d o l t a : nem, mégsem i r ! Minek azt hi­ tetni, hogy nagyon fontos neki, hogy minden­ áron válaszolni akar, hogy ő is keresi az érint­ kezést ! Majd elmegy, ha lesz mit elvinnie; hivatalos óra m i n d e n n a p van, n e m kell beje­ lenteni magát . . . A helyett a másik levélre válaszolt; kicsit szórakozott volt, röviden irt, de kedves akart lenni. «En most költözés előtt vagyok, kedves Lenke, meg fogsz bocsátani, h a n e m hívlak ki magamhoz ilyen messzire m á r ; majd májustól közelebb lakom. De h a nincs ellenedre, valamelyik nap, — mondjuk hétfőn délután, felkereslek!)) — átolvasta és akkor t ű n t szemébe a tegezés, holott a levél ösmeretlen írója nagyságolta őt. «Ej, h á t szokják meg ők az én m o d o r o m a t ! Nem vagyok én konverzácziós lexikon, nem lehet a megszólítás-formát francziából fordítni szószerint; a magyarnak a «íe» az egyetlen, természetes szólító-névmása és — az ország többségénél, úrinép közt m a is ez a konvenczió! H a egy-nivójúak, ha n e m akarják megbántani, lenézni a másikat. Egyéb­ ként — ő leány, én asszony vagyok és bizo­ nyosan idősebb n á l a ; kezdhetem.» Maga is mulatott rajta, mennyire magyarázgatta gon­ dolatban ezt a kis formalitást. Aztán gyorsan arra gondolt, nem lehetne-é az új ruhája ha­ marabb, mondjuk é h é t végére, készen? Lieberm a n n é k h o z a barnában is mehet, de . . . Szó­ val sietni fog, — hogy aztán rajzolhasson! . . . Hétfőn egy Andrássy-útba nyiló, csen­ des, szép utczában kereste a házszámot, az első emeleten csöngetett. «A kisasszonyhoz tes­ sék !» mondta a szobalány s egy oldalajtót tárt ki előtte. Tágas és nyugodt szobába l é p e t t ; gyengéd és baraczkvörös iámpaernyő árnyalta á'kisasztal villany lángját; még télies illat, finom thea gőze szállt fel a kis hímzett-takaros asz­ talról, egy gótikus vertezüst-kánna karcsú orrá­ ból, és tinóm süteményekkel rakott tálcza t ű n t érzékien a figyelmébe. Két nő ült az enyhe vilá­ gosságban ; —: finom kép, csak egy pillanatig lát­ h a t t a így, — hátterük az óriási, s o k p o k z ú sarokköuyvállvány, mély bőrszínű, barna és tarka, töméntelen könyvhátaival diszkréten, telten, nyájas-komolyán magasodott mögöttük . . . Az . egyik gyorsan felállt, elébement; sötét posztó­ r u h á s , telt, erős, tisztahangú leány v o l t ; «Isten hozott!» mondta egyszerűn, örömmel és várat­ lanul rokonszenves volt kissé nagy fehér keze fogása, (i Szörény Tekla barátnőm!» m u t a t t a be a m á s i k a t ; ez karcsú n ő volt, finom és kispor­ tolt, átidegzett alakú, élénk, sötét szemű, — kicsit hosszú, de nagyon piros és különösen mozgékony s z á j ú ; szép teremtés. Keresztbe­ rakott térdein kissé felhúzódott szoknyája alól feltűnően formás, keskeny boka mutatkozott élő az áttört selyemharisnyában. Már h á r m a n ültek. Lenke kissé iparkodó udvarissságszólamokkal töltötte be a theát, kínálgatott, — Éva elmondta, miért késett, Tekla a süteményt di­ csérte. Az ujonjött megérezte, hogy e két m á ­ sikban, a kik itt várták, valami tartózkodó félsz, idegenség, bizonytalanság oldódott fel e perczekben. 0 máris kellemesnek találta mind a kettőt. Milyen nyugtató, biztos ú t ez, — a kész, könnyű társaskonvenezióké; — fajok és kasztok, világok, lelkek távolságain át, — gya­ nakváson, zavaron, méricskélő önérzeten ke­ resztül micsoda kipróbált mesterségű hidak vezetnek; — néhány közhely Ízléses formában, kérdés, felelet, bók, mentség, — h a kellemes a

beszédhang és jólesők a kézmozdulatok, egy fél csésze meleg thea k ö z b e n : és itthon va­ gyunk, megérkeztünk. «Csak asszonyok képe­ sek r á ! * — mondta az intimitásról valami férfiember, n o h a n e m hizelgésképen. — Mennyire megörvendtem a levelednek ! — fordult Évához Lenke és nagy, meleg, arany­ barna szemét bízón nyitotta rá. — Mond, m i é r t ? — Miért? — ismételte a leány gondolkozva, de kissé elpirult. — Végtelenül tetszettek a rajzaid, a művészeted meglepett, nagy érdeklő­ dést keltett bennem . . . a személyed iránt is. — Hisz ezért hálás vagyok, örülök; de kicsit meg is ijesztesz. Valami várakozással voltál i r á n t a m teljesen i s m e r e t l e n ü l ; — m e g f e l e l h e tek-ó ? Úgy é r t e m : a virágcsokraimtól, ara­ beszkjeimtől még igen utálatos is lehetnék . . . — De n e m vagy a z ! — mosolyogta őket Tekla, a harmadik. — Különben sem áll, hogy «lehetnél)); — h a az ember jól megnézi a te rózsáidat: a szerény biztosságot, a hogy egy kosárban megülnek, a hogy girlanddá húzód­ nak, h a m á r épen muszáj, laza levelekből ragyognak_ elő és azt kérdezik maguk felől: miért ? És a m i n t a kedvesen komoly hangsú­ lyozását a sarkoknál, a becsületes kontúro­ zást ; — egész a papír összehajtásáig, meg hogy h á n y a t csomagolsz be és hogyan, a mi­ kor eladásra küldöd. — Úristen, mi minden eszedbe n e m j u t ! Hogy gondolhatnék ennyifélére ? — Isten ments, hogy te g o n d o l j ; az a mi d o l g u n k ! De lásd, ebben a leányban megbíz­ hatsz magadat illetőleg; szerencsés keze van, — hisz ebből él. Embereket ás föl és szerez meg magának néha a legkalandosabb módokon, — hinnéd-e, ezzel az ájtato's, komoly szemével. Kiket elő n e m húzott m á r ö n m a g u k b ó l ! A leg­ nagyobb külföldi irók, mesterek, muzsikusok leveleznek, barátkoznak v e l e ; ő az, a kinek impurumot, vázlatot, motívumokat megmutat­ n a k ; ő a sziget, erősödés, melegedő szoba; ő a «közönség», a hogy legharmóniásabb óráink­ ban elképzelni szeretjük ezt a homályos és hibrid fogalmat; Liebermann Lenke a testté vált megértés, a százszor szent reczeptivitás. 0 miatta van értelme, hogy kép, szobor, vers, rajz kikeljen, megszülessék belőlünk; ő mind­ nyájunké. Még féltékenyek se vagyunk, — en­ gem n e m bánt például, hogy te fontos leszel neki, — ő végtelenül osztódik, m i n t egy ősseit; ő olyan, mint I n d r a Isten, a ki nyolczvan pásztorleánynyal tánczolt egyszerre egy szüret­ ü n n e p e n és mindegyik úgy érezte, hogy csak ő vele magával tánczol. — Oh, oh, — meddig hallgatod m é g ? — nevetett fel a leány élénken, sok örömmel. — Tudod, Tekla a költő, hogy róla is beszéljünk; ő beleérez, belemagyaráz mindenkibe, a mit akar. De neked azért épen úgy örül, m i n t én. — Ez csak természetes! — hagyta helyben szívélyesen a másik. — H á t örüljünk m i n d ! — nevetett vissza rájuk É v a ; — megérintette simogatón mind a két asszony kezét egyszerre és kellemesen érezte magát. A nyájasságuk n e m hagyta hide­ gen, de egyébként is jólestek neki. «Pedig mó­ káznak egy kicsit ezek, — tűnődött, — furcsán nagy dolgot csinálnak mindenből, játszódnak! És mégis . . . jók ezek, vagy mi ?» — Csak­ ugyan jók voltak ezek; kisgyerek-koruk óta mind a ketten nagyon gazdagok. — Hogy egészen fantasztának ne higyj, — magyarázta a leány, — én m á r n a g y o n sokat hallottam felőled a himzéstervek előtt is, — sok jót, szépet. Egy rokonomat kitüntetted az­ zal, hogy leczkéket adtál a kislányának. Mauthner, — azaz most m á r Mátéék. Az asszony ma­ gasztalt. — Hisz alig ö s m e r ; vagy kétszer beszéltem vele! — Sajnálta, hogy nem jutott hozzád köze­ lebb. O jelentékeny n ő : Valaki! És nagyon

érdekes emberek jönnek össze n é h a a házá­ ban : a legfiatalabb iró- és művészgárda tagjai, a még nem-arrivée tehetségesek, a kikben ő fényesen meg tudja látni, sőt bizonyos érte­ lemben fejleszteni, bátorítni . . . — A szmokkériát, vagy a csirkefogóságot; ne haragudj, Lenes ! — nevetett közbe Szö­ rény Tekla megint. — Margót nénénk m á r a szédelgésig űzi ezt a ((mifelénk)) különben nem ritka sportot. A kulturszalónosdit. Ez pedig abból áll, — fordult Éva felé, — hogy az es­ télyein az emberek állva, földön ülve, divánon hemperegve vagy divánháton lovagolva fogyaszt­ ják el a csésze theájukat, a mihez nagyon vé­ konyka szelet vajaskenyeret kapnak kömény­ maggal, de igen sok metafizikát. Egyebekben hangsúlyozott dolog, hogy ifjú festőtitánok ma­ szatos bársonyzekében jelenjenek meg, filozopterek oroszdiákos, fekete ingben, ifjú társadalmárok imitált munkás-zubbonyban, — de le­ gyen azért egy-két kereskedő frakkban, néhány orvos meg hivatalnok szmokingban. A szabály­ talan külsejűek az «alkotó zsenik» tábora, az európai öltözetüek a (ipénzes mecenások»-é; Margót egyik fajtát a másikkal maszlagolja, édesgeti. Nőket illetőleg — egyéb híján, — az is elég, h a valakinek sok szeretője van, — fel­ téve, ha kinyomtatott nevűek. — Ne úgy értsd, m i n t h a nekem külön kifogásom volna ez ellen, sőt, — rendén van, ki-ki privát dolga, bizonyos egyéni kiválóság, pláne alkotótehetség, idegekkel-dolgozó életmód még a túlzást is érthetővé teszi ebben; — de így önmagában, csak ez mégis . . . n e m kvalifikálhat, u g y - e ? •— Ugyan, n e mentegetődz nekem ! — mondat Éva kicsit belepirulva és nevetett, — kijelen­ tem, hogy ón egyet se' t a r t o k ! — Ne bizakodj el az erényben ! — mondják a dLudláb királynéi) boltjában és az iró fejedre czitálja Marié L'egypte legendáját. — Margotra visszatérve, — óvatoskodott Lenke, — mégis nagyszerű ember a z ! Hu­ szonöt éves korában h á r o m n a p alatt lett koldusszegény és özvegy, egy börzei krach ide­ jén, pedig n a g y m ó d b a n élt azelőtt. Akkor neki­ m e n t az életnek, antik műárú-üzletbe fogott, dolgozott," verekedett a két gyerekével; ma füg­ getlen és újra vagyonos. É s n e m lehet tagadni, hogy Ízlése van, igazán é r t . m ű t á r g y h o z , kép­ hez, hímzéshez, porczellánhoz . . . — Emberekhez ép olyan j ó l ; m i n d e n t érté­ kesíteni t u d ; ez csakugyan bámulatos benne. Éva következő télen úgysem kerülheti k i : Mar­ gót megfogja; n é h á n y hétig ő lesz a fő-attrakczió a többiek számára, a míg újság. — Tilda m a szokatlanul élesnyelvű! — csó­ válta Lenke a fejét aggóskodón. — Azért ne hogy ilyen fogalmad legyen egészen . . . mind­ erről ! A ((fiataloki) gárdája például . . . — Fiam, ezek a «fiatalok)), az igazán tehet­ ségesek jóembereim, barátaim, — félig-meddig közéjük is tartoznám. Oszszel újra megindul egy kis hetilapunk, — más czímmel, de ugyan­ azokkal az emberekkel, a hogy másfélévé meg­ bukott. Akkor lettem özvegy, mikor kezdték és csinos összegecskét fizettem a szerencséért, hogy az első verseimet nyomtatva láttam. A lap egyik alapítója voltam námlich, és ötven ' példányra fizettem elő. Most újra így lesz, de nem s a j n á l o m ; ezek n e m olyan zöldek, m i n t a Margot-anya mű-zsenijei; inkább liláznak egy kicsit. Van köztük egy poéta, a kinek h a a kötete megjelenik, forradalmat csinál a lírában. — Az, a kinek két versét elmondtad múlt­ kor, — izgult Lenke mindjárt. — Miért nem kéred el tőle, hogy leírjam. — Oszszel nyomtatva látod, m o n d o m . Éva idegenül hallgatta ez idegen dolgokat. — Schőnéket is ösmeritek a F a s o r b a n ? Hetvennyolcz, g o n d o l o m ; az a n a g y hollan­ dus villa. Ott is adtam ó r á t ! — m o n d t a ké­ sőbb, csakhogy jelen legyen a társalgásban. — Oh, azok n e m ereszkednek le h o z z á n k !

— U g y a n ! . . . De h á t . . . mi a külömbség? — szaladt ki Éva száján ámultában. — Persze, — kaczagta a másik, — te úgy gondoltad, kutya vagy e b ; messziről egy-kasztnak látszhatunk, mi ? Nagyon sok itt, fiam, a réteg és osztály s az emberek sehol se nézik le jobban egymást! — De . . . milyen alapon? Csak a több pénz ? . . . — Születés, fiam, születés! A bor­ sodi Schőnnének például már a nagy­ apja is milliomos volt, lőporgyáros, — ez nagy ritkaság minálunk, két generáczióval visszamehetni; — ez a leg­ magasabb arisztokráczia. A férj pe­ dig, — még egy képviselőválasztás és h a ez a kormány megbukik, — biz­ tosra veheti a báróságot. A leányukat, Naczát, egy kamaráshoz adták; mikor a nászúiról hazajött, ezt m o n d t a : ((Anyám ! Azért, hogy méltóságos aszszony lettem, nem fogom elfelejteni, hogy a te lányod vagyok!» És kezet csókolt neki, gondold csak; megtette ! — T e k l á m ! Ma dupla adag injekcziót kaptál, n e m ? — Csakugyan, ma ideges vagyok, ilyenkor, ha verset nem irhatok, a fajtámat szapulom ! Schőnéket azért vedd előjegyzésbe, É v a ; ők valóban ((fogyasztók)),—minden új embernél megrendelnek és fogvicsorgatva is azt mondják mindenre : nevetségesen ol­ csó ! — A mi pedig az «arisztokráeziát» illeti, van egy kis mélabú a csufolódásomban. Nem tehetek róla, — én magam is irigy hódolattal nézek fel azokra, a kik meg tudják mon­ dani vagy valahonnét ócska írásokból kikeresni, micsoda-leány volt a nagyanyjuk nagyanyja. — Az istenért, — csudálkozott rá Éva nagy szemekkel, — de hát van ennek értelme? A ti kultúrátokkal, m o d e r n s é g e t e k k e l ! . . . Fiam, ezek az ü k a n y á k a falusi kúriákon rongypokróczos, búboskemenczés, füstös szobákban babot sze­ meltek vagy vetőmag-buzát konkolyoztak, téli estéken meg fontak és koppantották a faggyú­ gyertyát, a mit maguk öntöttek. A férjük sok­ szor kapczát viselt — pardon, — a bagaria­ csizmában, csibukozott, köpött, káromkodott. Az asszony tudott iralni, ráimádkozni a ke­ lésre, jófűt-szedni köhögéstül, de olvasni csak öregbetűt, azt is csak az imádságos könyvbül. — És mégis, — úrnak tudták magukat az őseitek sokadiziglen, ha rongypokróczczal, h a bagariacsizmában; nem ismertek fölöttükvalót! És ez benne van az idegeitekben, a mozdula­ taitokban, a gondolkozástok, — nem, inkább az ösztöneitek utánozhatatlan tempó-érzésében. Nómelyiteknél látszólag vége m á r ennek, — el­ ette a züllés, szegénység; egyszer csak előbuk­ kan egy önkénytelen hangsúlyban, egy biztos helyzet-itéletben, egy ösztönös gőgű felülkerekedésben. Hiába ! — Csakugyan költő vagy! — bólintott Éva szinte röstelkedőn ós szeretettel. — Perezre Torday Zsófira gondolt: az tart folyton ilyen kínlódón «objektiv» értekezéseket a maga faj­ tájáról odaát, — a szellemessége, a keserű gúnyja is hasonló ezéhez. De próbálna csak valaki — kívülálló, — szemtől-szembe igazat adni nekik! Az ilyen ép a legérzékenyebb! Lenke újra töltött. «Nem kívánsz még süte­ ményt?)) kérdezte s néhány perez múlva azt mondta valami könyvről: «Ott fekszik az asz­ talon!* A könyv, a mi ott «feküdt», valami új, angol poéta v o l t ; ketten arról kezdtek beszélni, hogy Walt W i t m a n n hatása alatt van-é ? Aztán Jamesről, az új Popini-novellákról s hogy

387

VASÁRNAPI UJSAG.

Jclfy CyuZa VÁRADY L. ÁrPÁD, AZ ÚJ KALOCSAI ÉRSEK.

miért vált oly agresszívvé az új olasz irodalmi csoport. («Úristen, mennyi nyelvet, mindent összetanultak ezek! — ámult Éva. — Mi min­ dent olvastak és jaj, bizonyosan csömörig meg­ beszéltek már ezek! De egy kis litteratura ne­ kem se fog ártani, — olvasnom kell egyetmást!») Hátradőlt és átengedte magát a jó thea s a harapdálás örömének, a szoba langyos színeinek, a két nő kedves-zenéjü beszédhang­ jának. Néha megütötte egy szavuk a fülét. ((Szocziologiai Társaság . . . munkás - választójog . . . H a u p t m a n n Takácsai . . . a Pippa . . . a színjátszás új, német iskolája . . . Duse . . . » Valami olyast mondtak, hogy valamitől el ta­ lálná veszteni a kedvét a nagy művésznő. ((Mi­ lyen nagy kár volna az ! Borzasztó volna!» — hallotta Lenkét s a leány szája szinte reme gett, (Az Istenért, de h á t mi nagy bajuk lenne ép nekik abból ? — gondolta és csaknem neve­ tett.) De Lenkét mégis szeretnivalónak l á t t a ; olyan kedves nagy gyereknek e tagbaszakadt, barna leányt kerek, telt arczával, mely olyan, m i n t valami exotikus fajtának legelőkelőbb pél­ dánya. Egy zulu-herczegnő. Csengő szólt kinn. «Mama jött haza!» — figyelt ki Lenke kissé nyugtalanul. — Az öreg­ asszony galambősz volt, piros arczú, gyereke­ sen ingerült tekintetű. Mintha állandón duz­ zogna a nagyokra, a kiket nem ért s a kik be nem avatják; — úgy beszélt velük. — Nagyon örülök, — mondta Évának, — igen szép stikkeléseket rajzolt elő n e k ü n k ! Ve­ lünk jó üzletet csinál, mert nagy Geseres ; — öffentlich megnézés lesz a villa, ha kész. Ma állt az újságban róla, hogy ki épít és a többi. Most egyszerre renomé szerez, mindenki meg­ tud, hogy mit csinálja és lesz új Gescheft! Lenke ós Tekla egyszerre vetették közbe ma­ gukat ; Éva érezte, attól félnek: most mindjárt alkudni fog a néni a tervek árából vagy ócsá­ rolni, mint okos vevő. Gyorsan búcsúztak, Éva

kétoldalt megcsókolta a Lenke arezát. Kinn esett, kocsiba kellett ül­ niük. — Merre a lakásod? Előbb haza­ viszlek ! — ajánlkozott Tekla. — Oh, messze kinn a Villatelepen. A te házadig m e g y ü n k ; én aztán megtartom a kocsit! — Az Istenért, hogy pazarolhatsz így? A villamos odáig visz, nincs még k é s ő ; ez a kocsis G — 8 koronát elkér. Világért nem tennék ilyet! — Igazad v a n ! — felelte Éva erő­ södő rokonszenvvel. — Majd a villa­ mos-megállónál elbocsátom. Tekla már elutazás előtt volt. «Pár bét alatt minden elcsöndesül itt, — mindenki megy !»ígéreteket vett Évá­ tól, hogy jövő télen sokszor lesznek együtt s hogy — h a csak lehet, — még e nyáron vendégük lesz pár hétre a «pusztán». Végre egyedül ma­ radt a kocsiban Éva ós — nem szállt ki a villamos-megállónál. «Mindegy no, most az egyszer !» Hátradőlt, fáradt volt, a feje zson­ gott a sok új szótól; össze akarta gondolni magának szokása szerint, h o g y : milyen emberek is ezek? De abbahagyta, vállatvont, behunyta a szemét. És az jutott eszébe, milyen egyedül ül ebben a csukott kocsiban ! Erős volt a Lenke theája v á j j o n ? . . . Hisz tulaj donkóp oly régen, hisz valójában mindig is egyedül volt. Kell, hogy ez végig így legyen? — De miért jut épen mostanában ilyesmi sokszor az eszébe? Azért, mert Luccini Guido elköltözött az emeletről ? Igen, valami szép, nagy játékot, hazárdos, merész, egész játékot most lehetne játszódni ezzel a rongyos élettel m é g ! Új dolgok, új em­ berek, művészkedós . . . együttvéve se s o k ! — De oda tudna-ó adódni gondolkozás, fentartás, kontrol nélkül valami nagy bolondságnak egy­ szer? Mindenestül, nagyon belemenni! Milyen volna akkor . . . nagyon meg kellene-ó vál­ toznia? Az alázatosság milyen lehet? . . . Szerelmes szókat hallani, vágyó, nedves sze­ mekbe n é z n i ; utálkozás, ellenérzés nélkül: ez nyitná meg őt, az életét! Valami ilyen részeg­ séggel, mint m o s t . . . ezé a sok, rumos t h e á j ó . . . ((Szeretlek, szeretlek, szeretlek!» ezt mon­ dani igazán, legmélyről, teljes felejtkezéssel... Hogy emlegették ma ezek «Marié L'egypte»-et, a ki hétszer dobta oda magát a Krisztus sze­ relméért ! . . . Hogy jut ez most eszébe ? . . . Igen, csakugyan nem álszentes, előítéletes nép ez, — nyíltabb, szabadabb, külömb, mint azok odaát! Vallani is merik, a mit úgyis mű­ velnek! . . . ((Szeretlek, szeretlek, szeretlek!...» Egy hang suttogta mellette, beljebb, egyre beljebb hatolva lényébe e szomjas, száraz hang, — e fulladón szenvedélyes, tagolatlan, értelmetlen ritmusok útján. Elpirult, hévséget érzett hirtelen és verí­ ték ütött ki a homlokán. Látta maga mellett a férfit, világítón fehér, szép h o m l o k á t ; okos, sötét szemét most fátyolosnak, félig csukott a n . . . . és érezte sima. halvány keze szorí­ tását a csuklóján, a hol lüktet az ér . . . Egyedül volt a kocsiban és valahol belül tudta már öntudatlan, hogy elkövetkezendő perezeken, mintegy beígért, kezdődő zenejátó­ kon képzeleg, — a motívumokat m á r az ouverture jelezte s nincs egyéb, mint a biztosra vá­ rakozás. Elkerülhetotlenül, mindenáron, tör­ vényszerűn jönni kell annak, a mi most fog történni vele! fFolvtat/Ua

következik-'

GRAMOFON A CSÁRDÁBAN. Országúti nádfedelű csárda — Az ivóba' muzsikaszó járja. Kihallik a duhajkodó, vidám betyár nóta «Száz szál gyertyát égetek én, tegnap este óta f

S hogy betérek az ivóba, látom Hogy oda lett az én csárda-álmom ! Nyoma sincs ott se czigánynak, se dalos legénynek És se a kedv, se a gyertyák lángjai nem égnek.

S mig a pinczér Sört tesz én elém is S a rézszáját fordítja felém is. Hogy ordítsa én nekem is a régi nótákat, Egyszerre csak szivemben, fájó érzés támad.

Lelkem örült előre e képnek: Vén czigánynak, mulató legénynek. 8 találgattam, míg siettem be a csárdaházba, Szőke lesz-e, barna lesz-e a csapláros lánya?

Német vigécz az asztalnál csöndbe* Temetgeti szomját habzó sörbe — Sarokban meg vén gramofon őrli a sok szépet. Ujjaival dobol hozzá asztalán a német.

Mintha régi világ romján állnék — Mintha csöndes sírok között járnék — Mintha a múlt hangulatos, paszománfos képe E perezben tűnt volna itt az örök semmiségbe. Vértesy Gyula.

30. SZAM. 1Í»U. 61. íbroLYAM.

389

VASÁRNAPI UJSAG.

Nyári darabok a Magyar Színházban és a Vígszínházban. — A drámaírás és kritikája. Nem egészen világos, hogy miért alakult ki a nyári darabok intézménye. Májusban, mi­ kor a gyümölcsfák virágoznak, talán kevesebb igényűek az emberek, mint januárban, mikor jégvirág födi be az ablakokat? Avagy lazább figyelmüek, nem szeretik az eszüket megfeszí­ teni? Vagy mulatósabbak ós csak azt fogad­ ják el, a mi bohó módon mulattatja őket s idegenkedve néznek mindenre, a mi komoly színnel jön? Az igazság, melyet nyilván szin­ házi tapasztalások is támogatnak, az, hogy tavasz nyiltával általában nehezebben szánja el magát mindenki, hogy mikor a szabadban, vagy legalább a korzón sétálgathat, három órára bevegye magát egy nagy, meleg leve­ gőjű helyiségbe s csak egy mód van, hogy becsábítsák : ha annál a nagyon emberi haj­ lamánál fogják meg, hogy nevetni akar, bohó, könnyű, vidám dolgokon feledkezni, egy-két órára elbújni élete sötétségei elől a komédia nevető optimizmusába. A napfény után való vágy tavaszszal erősebben támad fel bennünk, mint bármikor máskor és erősebben vágyó­ dunk a lélek napfénye után is. Már t. i. ha igazi napfény, nem pedig mes­ terséges imitácziója. Mert sehol másutt nem derül ki biztosabban a valóság, mint a könynyelmű humor birodalmában és semmit sem lehet olyan biztosan megismerni, mint azt, hogy valaki igazi jókedvből mókázik-e vagy sem. Az erőltetés mindenütt megboszúlja ma­ gát, de itt leginkább, a nevetésnek, ha nem őszinte, nincs szuggesztív hatása, csak azzal lehet igazán együtt nevetni, a ki maga is igazán nevet. Heltai Jenő azoknak a keveseknek egyike, a kik igazán tudnak nevetni. A lélek könnyű harmóniája, a mely egy magától kialakított filozófia magasságából, keserűség és visszás érzés nélkül nézi a dolgokat, mindennek meg­ találja a mulatságos oldalát és mindent ki tud figurázni a nélkül, hogy sérelmet ejtene rajta, — ez az ő egyéniségének legfőbb vo­ nása s ez lényének vonzó könnyűvérűségével el tudja hitetni mindenkivel nevetése őszinte voltát, akár megértő melancholiával mosolyog a világ dolgain, akár kicsapongó jókedvvel kaczag rajtuk. Az iróniától a paródiás persiflageig az egész skála az ő regiszteréhez tartozik. Sok szinpadi munka révén nagyon jól meg is tanulta, hogy és hol kell a közönséget csik­ landozni, — ő talán az egyetlen a mi kritikus természetű és fanyar izű mai irodalmunkban, a kinek igazi ere van a könnyű komódiára. A Magyar Színház számára franczia szerzők — Kérőül és Barré — nyomán irt bohó nyári darabja, a Leni néni igazi nyári darab : könynyelmű, felelősségnélküli, kicsapongóan vidám és mindig mulatságos, bohókás és bohózatos a nélkül, hogy szégyelnünk kellene magun­ kat, hogy mulattunk rajta. Abban mindig disztingvált marad Heltai, hogy hangköréből teljesen hiányzik az alantas. A darab annyira könnyű, hogy nem birja ki, hogy komolyan foglalkozzunk vele. Ép ez a humor az, a mely csak a maga eredeti képében ér valamit; ha elmondanék a darab tartalmát, a képtelensé­ gek halmaza lenne belőle, — a színpadon azonban a sok egymást kergető jelenet: éneklő, tánczoló virágárus lányok, furcsa figurák, le­ hetetlen álruhák és alakoskodások, múzeumi szobrot álló emberek, megelevenedő szobrok, a tenorista, a ki helyett grammofon énekel, ő csak a pózokat csinálja hozzá, az ötletek­ nek játékos kergetőzése ellenállhatatlanul hat arra, a ki szeret jóizün, fentartás nélkül, min­ denről megfeledkezve kaczagni. A színészek is kitombolhatják magukat: mint a farsangi álarczosbálban, ledőlnek előlük mindenféle kánonok korlátai, odaadhatják magukat fel­ pattanó ötleteiknek, jókedvük kicsaphat a néző­ térre, komázhatnak a közönséggel, belevehetik játékukba a brettli, a czirknsz fogásait, me­ lyek a nagy színpadról — módjával hasz­

nálva, — még mulatságosabban hatnak. Csortos és Z. Molnár kettőse a darab közepe, ők ketten együtt mókázva emlékeztetnek a czirkusz hagyományos clown-kettesére, csakhogy a pofonokat és oldalbarúgásokat egy harmadik kapja: a buta és közönséges falusi gavallér, Huszár egyik legjobb figurája. Csortos első­ rendű burleszk-színésznek mutatkozik, a darab sikerét legalább felében ő csinálja meg; igazi jókedvvel, a gamin respektustalanságával mó­ kázik s szinte azt a benyomást teszi, mintha a régi comedia del arte módjára ott a hely­ színén találná ki mókáit. Partnere, Molnár a maga diszkrétebb, elmésebb és kissé szatirikus izű humorával pompásan egészíti ki. A színészek friss, vidám játékában nincs hiány Az ezüst pillé-ben sem, melyet a Víg­ színház számára csinált — változatosság okáért két német, Arnold és Bach-bohózatából Gábor Andor. Komédiát játszani — ez nem új do­ log — a Vígszínház művészei is jól tudnak: az öreg Vendrey jóízűen, szimpatikusán hu­ moros, öreguras tréfázása, Haraszthy Hermin asszonyi kedélyessége, a mely ritka sikerrel távolítja el az asszonyi komikus szerepeket állandóan fenyegető ízetlen vonást, Tanay elegáns táncza, igazi pesti tónusú beszéde, a fiatal lányok, Gyóngyösy Teréz és Gombaszögi Ella szerelmeskedése s ebben a keretben a groteszk véglet, melyet Sarkadi képvisel, a Vígszínház még ma is emlékezetes bohózati korszakát juttatják eszünkbe. jlP Az átdolgozó is megtette a magáét. Gábor Andor jó élczű, fürge tollú iró, egyike a buda­ pesti közönség legtermékenyebb mulattatóinak, ujság-croquisban, kabaréban és színpadon egy­ aránt. Nem az az igazán vidám természet, mint Heltai, — egy nálunk töméntelen szám­ ban előforduló típusnak, a zsörtölődő nagy­ városi embernek a megtestesülése; a ki min­ denben a kritizálni valót, a kigúnyolni valót keresi, a kinek egész napja azzal telik, hogy reggeltől estig szidja az egész világot, soha sincs megelégedve semmivel, de zsörtölődése mindig élez formájába kívánkozik. Ezt a zsör­ tölődő hangot itt-ott megüti bohó darabjában is, a mi nem volna baj, de hogy viczczelődése minduntalan erőszakolttá válik, ötletein, tréfáin nem az igazi jókedv mutatkozik, hanem legtöbbször a viezczelődő hajlam mindenáron való hajszolása, — az már nagyobb baj. Sem­ mit sem lehet oly kevéssé erőszakolni, mint a nevetést és igazi jókedv csak igazi jókedv­ ből származhatik. Az állami színházak épen az ellenkezőjét csinálják annak, a mit szerencsésebb társaik, a magánszínházak. Ok épen ilyenkor jönnek a komolyabb, nagyobb fajsúlyú irodalommal. Miután egész évben főgondjuk a pénztár ak­ tívában tartása volt, tavasz felé felébred lelki­ ismeretük, tudatára jönnek irodalmi és mű­ vészeti kötelezettségeiknek és rendeznek néhány úgynevezett klasszikus estét. Erre készülődik most a Nemzeti Színház is. Azért-e, mert azt gondolják, hogy nyár felé úgysem megy belé­ jük a közönség, akármit játszanak, vagy azért, mert legalább a közönségnek azt a komolyabb kisebbségét akarják magukhoz vonzani, a mely­ nek öröme telik az effélében s a mely egész télen meglehetős szűkös koszton maradt? Ki tudná a szinházi gondolkodás rejtelmeit föl­ fejteni és megtalálni azokat a kifürkészhetet­ len szempontokat, a melyek egy állami szín­ ház műsorának összeállítását eldöntik? Ezeket a titkokat hiába fejtegeti a napról-napra ka­ pott benyomásokkal dolgozó kritika, a szi­ gorú, a mindennap életétől idegenül elzár­ kózó akadémiai eszthetika, de még a képviselő­ ház is, a mely rendszerint csakis a kultuszbudget tárgyalásakor veszi észre a maga mű­ vészeti lelkiismeretét. Az ütlegekből, melyek ilyenkor a színház­ nak vannak szánva, csalhatatlanul kijut a megfelelő rész az irodalomnak is. Kijutott

most is többfelől. A ki Írásainkat olvasni szokta, tudhatja, hogy nem vagyunk föltét­ lenül elragadtatva mai irodalmi viszonyaink­ tól ós termelésünk gazdagságától, még kevésbbé vagyunk hivei annak, hogy a kritikát, a mely elvégre mégis számbaveendő fórumok­ ról jön, lehurrogással terrorizálják, sőt a be­ csületes szándékú kritikát még akkor is örven­ detesnek találjuk, ha nézeteinkkel nem egye­ zik. Annak az ingerültségnek, a melylyel a drámaírók és sajtóbeli kíséretük az ilyen kri­ tikát fogadni szokták, bizonyára része van benne, ha ez a kritika néha szintén ingerül­ tebb hangot üt meg. Mindazáltal nehezen tudjuk megérteni azt az ellenséges, jóakaratban szűkölködő állás­ pontot, a .mely a mai irodalom és különösen a drámairodalom ellen minduntalan nyilvánul. Miért bírálják épen a drámai termést foko­ zott szigorral, olyan standardok szerint, me­ lyeket más irodalmi területekre egyáltalán nem, vagy csak enyhítve szoktak alkalmazni és olyan szempontok mellőzésével, melyeket drámairásunk helyzete és eddigi eredményei egyenesen megkívánnának. Abból a magában véve örvendetes tényből, hogy a magyar szin­ házi műsoron végre — majd egy század hasz­ talan törekvései nyomán — a magyar darab az uralkodó és hogy a külföldön is szép si­ kereket aratott az eddig — egyes kivételes eseteket leszámítva, — a magyar határok közé beszorított magyar dráma, — talán mégsem kellene fegyvert kovácsolni a tömegtermelés és az export-darabok igazságtalan és méltá­ nyosság nélküli jelszavaival. Hogy hatásra törekszenek? Szigligeti, sőt maga Vörösmarty is hatásra törekedett s nem is mindig válogatottabb eszközökkel, holott épen velük akar­ ják agyonütni a mai magyar írót, a hogy Toldi Miklós a holt farkassal ütötte agyon az élő farkast. Talán nem csalódunk, ha ezt a túlnyomatékos hangsulyú kritikát világnézetbeli okokra vezetjük vissza. A mai magyar élet olyan mér­ tékben mutatja az ellentétes világnézetek súr­ lódását, mint még soha, a hagyományoshoz szigorúan ragaszkodó világnézettől a minden hagyományt szélsőségesen kritika alá vevőig megvan minden árnyalat és minden törekvés. Ez tükröződik az irodalomban is, melyben ép úgy megvan a két szélső irány, minden közbe­ eső fokozatával együtt, mint az élet minden egyéb ágában és az irodalmi élet természeténél fogva az érvényesülni vágyó, szélsőséges új törekvések lépnek fel a legnagyobb zajjal és feltűnéssel, ők képviselik az offenzívát a hig­ gadtabbak és konzervatívabbak defenzívájával szemben. Ebből persze harcz és vita keletke­ zik és sebek esnek jobbra is, balra is. A dráma, mely legélénkebben szokta tükrözni az élet mindenféle mozgató erőit, a maga módján szintén részt vesz ebben a harezban s mai drámairodalmunkban szembetűnően a legna­ gyobb és leghangosabb szerepet épen azok játszszák, a kik nyílt ellentétes állásponton vannak társadalmunk vezető köreinek világ­ felfogásával, éles kritikai világításba helyezik társadalmi erkölcseinket, megragadnak sok min­ denféle olyan dolgot, a mit azelőtt féltek volna érinteni, bizonyos szabadossággal szólnak min­ denről, olyan dolgokról is, a melyeket külföldi irodalmak ugyan réges-régen felszabadítottak, de a mienk a legújabb időkig tartózkodott tőlük. Érthető tehát, ha a régihez ragaszkodók ezt a nagy szabadságot rósz szemmel nézik. Meg­ ijedni vagy kétségbeesni azonban e miatt fölös­ leges, sőt örülni kell neki. A szellemi dolgok­ ban, ép úgy, mint a természetben, a harcz, a különböző erők súrlódása az élet s ha harczi zajt hallunk, az csak annak a bizonyítéka, hogy a kultúra és benne az irodalom él és élni akar. Minden irány ennek az életnek teljessé­ géhez járul hozzá s baj volna, ha mindenki egy véleményen volna. Schőpflin Aladár.

SCHAFFER KárOLY.

BUDAY L á S Z L ó .

BEKÉ MANÓ.

SZINNYEI FERENCZ.

gIESSWEIN SÁNDOR.

ÉBER L á S Z L ó .

AZ AKADÉMIA ÚJ LEVELEZŐ TAGJAI.

1. A bejárat. — 2. A kapu. — 3. A kastély udvara. A SÁRVÁRI KASTÉLY, MELYET MOST LÁTOGATOTT MEG TULAJDONOSA, A BAJOr KIRÁLY. — Jelfy Gyiüa SlTételei.

•HM 3!)0

A MŰVÉSZNŐ ELBESZÉLÉS.

IRTA

39Í

20. SZÍM. 1914. 6 1 . ÍVFOLYAM.

VASAKNAPT U.TSAG.

%. SZÁM. 1914. 61. ívrotTAM.

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

TESTVÉRE.

ZÖLDI

MÁRTON.

— Nem, nem ! Mert a hangod szebb v o l t . . . Linszky Ottilia nagyhírű konczert-énekesnő volt, kit Szentpétervártól Madridig hódolattal Ezt a múltkor az öreg Schiffer karmester is ünnepeltek és pazarul fizettek. Az ő idejében, mondotta, mikor nála duettet énekeltünk a múlt század hatvanas éveiben, Donizetti, Bor- Kopenhágában. Igen, nyíltan a szemembe sini, Bellini és Arditi áriái és áriette-jei voltak mondotta. divatosak a konczert-termekben. Ezeknél a sikert Hedvig szokása ellenére kissé idegesen sza­ az énekteehnika döntötte el. Egy-egy koloratur- kította félbe húgát: remekléssel, egy-egy trilla-bravúrral lélek és — Eb, mit bizonyít ez ? Semmi mást, mint­ szív nélkül is tudtak az énekesnők nagy nevet hogy az öreg Schiffemek az én hangom tet­ ós nagy vagyont szerezni. szik jobban. Te énekeltél uralkodó fejedelmek Linszky Ottilia a hangbeli képességekhez el­ előtt s kivétel nélkül mindegyiknek tetszettél. Ottilia makacskodott. ragadóan szép külsőt is hozott a dobogóra. Klasszikus olasz szépség volt. A finom junói — Schiffer karmester többet ért hozzá, mint orrt, a ragyogó fekete szempárt anyjától örö­ valamennyi uralkodó — mondotta nem min­ költe, ki mint olasz zongora-művésznő ment den keserűség nélkül. férjhez Linszkyhez, a lengyel karmesterhez. Hosszabb csend következett, melyet Hedvig A művészpárnak két leánygyermeke született, szakított meg: Hedvig és Ottilia, A leányok, mint azt testvé­ — Minek erről beszélni Ottilám? — mon­ reknél gyakran tapasztalhatjuk, ha együtt vol­ dotta. — Azon nincs csodálni való, hogy én tak, csöppet sem hasonlítottak egymásra, de veled tartok és zongorán kisérlek. Hát ugyan ha külön-külön látták őket, mindenkinek fel­ mit tegyek ? Nincs senkim rajtad kívül ezen a tűnt a hasonlatosságuk, noha Hedvig lenszőke nagy világon . . . Még hazánk sincsen . . . ám­ hajával, ibolyakék, ábrándos szemével a lengyel bár Magyarországot annak tekintjük, noha nem női szépség előkelő típusát képviselte. is ott születtünk. Én Moszkvában, te Milánó­ A Linszky-művészpár sok bolyongás után ban. Még ha cselédi szolgálatot kellene telje­ Magyarországon telepedett le, minthogy Linsz- sítenem, akkor is szívesen maradnék melletted kyné mint zongoratanárnő fényes alkalmazást és boldog lennék, hogy kiszolgálhatlak. Csak kapott egy mágnás-családnál az Alföldön, a két évvel vagyok nálad idősebb és mégis úgy három Kőrös vidékén. érzem, hogy veled szemben némi anyai köte­ Mikor a szülők elhaltak, a két Linszky-leány lességeim is vannak, hogy helyettesítem el­ már hajadon sorban állott. Ottilia tizenkilencz, hunyt drága anyánkat, ki életének java részét Hedvig huszonegy éves volt. A vagyon, a me­ szintén bolyongásban töltötte, mint mi . . . lyet az elhunyt szülők után örököltek, jelen­ Nem, édes Ottilám, nekünk nem szabad egy­ téktelen volt. A legtöbbet az a ház ért a mást elhagynunk soha! Még akkor sem, ha Fekete-Kőrös partján, melynek kertje a Linsz- ok volna reá! ky-lányok gyermekboldogságát látta. Magától — Milyen nagy és igaz vagy te ! — mon­ értetődik, hogy a karmester-apa és a művésznő­ dotta Ottilia könnyes szemekkel. — Igazad anya mindent elkövetett, hogy a leányok bríl- van, mi nem hagyhatjuk el egymást. liáns zenei nevelésben részesüljenek. Mind a És három hónappal később mégis elvál­ kettő már tizenkét éves korban első látásra lejátszotta és leénekelte a legbonyolultabb hang­ tak. Ottilia hagyta el nővérét. Egy impreszárió miatt történt a szakítás. Az az impreszájegyeket. rió megkérte Ottilia kezét. A mindig enge­ Az apának mindig Hedvig volt a kedvencze, dékeny, passzív, simuló természetű Hedvig egymint tanítvány. Sokkal tisztább, megbízhatóbb szerre kérlelhetetlenül a sarkára állott. Mi­ zeneérzékkel megáldottnak látta, mint Ottiliát, után tudta, hogy a kérő hitvány ember, egy­ ki viszont merészebb, vállalkozóbb, agilisabb szerűen kiutasította ; Ottilia e miatt éles szem­ volt. rehányást tett nővérének. Mikor egy zenetudós katona-karmester köz­ — Kérlek, épen olyan férfiú, mint a többi, benjárásával Ottilia egy bécsi konczertben elő­ csak valamivel okosabb. Az pedig nem hiba. ször énekelt, Hedvig kisérte zongorán. Már — Kavaszabb édesem — mondotta Hedvig akkor feltűnt a sajtó képviselőinek a kiséret erős hangsúlylyal — közönséges csalásokat íinomsága és zenei biztossága. követett el. És azonfelül házasságszédelgő. Ettől kezdve együtt járták a világot, s Hed­ Nekem az az anya panaszolta el, kinek leányát vig teljesen megelégedett azokkal a reflex-su­ boldogtalanná tette. garakkal, melyek húga dicsőségéből reá hul­ — Eh, — szólott Ottilia idegesen közbe — lottak a művészi mámor estéin. Szerették vigyázzanak a nők jobban magukra. Ennyi az egymást úgyis mint testvérek, úgyis mint egész. vérbeli művészek. De Hedvig nemcsak kísérője, Hedvig életében először, toppantott lábával: hanem oktatója is volt húgának. Csakis ő — Megtiltom, hogy így beszélj! — kiál­ korrepetált vele s ő tanította be az újabb szá­ totta kigyúlt arczczal. Es megtiltom, hogy mokra. És Hedvig nem volt elfogult, bármeny­ annak az embernek a nevét még egyszer em­ nyire szerette is húgát. Észrevette a hibákat lítsd előttem! és energikusan igyekezett azokat kiküszöbölni. — Milyen jogon tiltod meg? — kiáltotta Ottilia érezte nővérének zenei fölényét és va­ az énekesnő a dühtől rekedten. kon hallgatott reá, noha alapjában véve makacs, — A tisztesség jogán, — hangzott a komoly indulatos és kissé önző természet volt. válasz. Egy alkalommal, mikor a Keleti tenger Az este Ottilia bucsútlanul távozott és két partján néhány napig egyedül voltak, Ottiliát hét múlva már Amerikában volt, hol azonnal különös elérzékenyülés kerítette hatalmába. felesége lett a rosszhírű impreszáriónak. Úgyszólván minden apropos nélkül így szólt Szegény Hedvig, napokig nem tudott magá­ a csöndes hotelszobában: hoz térni. A rút testvéri hálátlanság feldúlta — Milyen megható nemes tulajdonságok lelkét. Próbált mentségeket találni Ottilia ré­ laknak benned, Hedvig. Mellettem töltöd az szére, de nem volt képes. Végre megnyugo­ életedet jóformán mint stáffázs, s lelkedet tel­ dott abban, hogy bármilyen rosszul cseleke­ jesen kielégíti az, hogy húgodnak hasznára dett is, neki nem szabad őt szivéből kidobni. lehetsz. Én nem hiszem, hogy erre az önfel­ — Olyan a milyen, de a testvérem, — ismé­ áldozásra képes lennék . . . telte százszor és százszor — úgy kell csele­ — Ugyan kérlek, miket beszélsz! — szólt kednem, hogy szüleim fent meg legyenek elé­ rá Hedvig. gedve azzal, a mit teszek. —• Az igazat mondom, Heddim, csakis az A világjáró emberekben erősebben fejlő­ igazat, — folytatta Ottilia, nővére térdeit átka­ dik ki a gyakorlati érzék, mint az otthon rolva — te többet tudsz, mint én, az kétségtelen. ülőkben. Hedvig is tisztában volt azzal, hogy Emlékezem, hogy boldogult apám mindig szive­ húgát ez a frigy anyagilag és művészileg sebben hallgatott tégedet énekelni, mint engem. tönkre fogja tenni. Világosan látta, hogy az az — Mert idősebb, fejlettebb voltam. impreszárió semmi mást nem akar, mint ki­

zsákmányolni hngának tehetségét. A maga va­ gyonát már elpazarolta, most az Ottiliáét fogja magához kaparítani és bűnös könnyelműség­ gel elkölteni. Minden, szórói-szóra végzetes gyorsasággal bekövetkezett. Két esztendei házasság után a nemrég még ünnepelt konczert-művésznő másodrangú orfeumokban volt kénytelen ke­ nyérért zenei durvaságokat énekelni. Azután nyugatra mentek, Szanfrancziskóba, hol Ottiliának fiúgyermeke született. Néhány hónap­ pal később a könnyelmű impreszárió a déli égöv rettenetes betegségébe, a sárgalázba esett. A szerencsétlen ember, bármily önfeláldozás­ sal ápolta is felesége, belepusztult. . . s a sze­ gény Ottilia csaknem koldusszegényen maradt kis fiával Amerikában. Az egymást követő csa­ pások beteggé tették és noha hamar magához jött, de hangja nagyon megcsappant. Egyelőre gondolni sem mert arra, hogy mint énekesnő fellépjen. Annak a szép karriernek ez a teljes lezüllóse alig négy év alatt következett be. És mind­ erről pontosan értesült Hedvig azoktól a világ­ járó művészektől, kikkel a barátságot állandóan fentartotta. Azon a napon, mikor megtudta, hogy húgának gyermeke született, valami különös energia viharzott lelkében. Bécsben volt és fel­ kereste az egyik ismerős színházi ügynököt. Konczert-énekesnőnek ajánlkozott. Alig tiz nap múlva «Lanzivi» név alatt lépett az osztrák császárvárosba és szédületes sikert aratott. Hasonlíthatatlanul igazabbat, őszintébbet, mint nővére, Ottilia. A lapok szokatlan extázissal beszéltek hangjának tüneményes hajlékonyságá­ ról, koloratnrájának csillogó gyöngyeiről és egyéb csodálatos képességeiről. A Lanzíni név anyjának családi neve volt s ez a név alig egy év alatt művészi világban a legjobb hangzásuak közé tartozott. És ez a nagy énekművésznő, bár imádta a zenét, min­ dennap elmondotta karmesterének, hogy soha nyilvános babérokra nem vágyott s hogy csu­ pán azért énekel, mert húga kis fiának va­ gyont akar szerezni. A görög női szobrokra emlékeztető nyuga­ lom ült szép arczán, mikor a közönség elé lépett s a szép arcz csak akkor melegedett át, mikor ezüstös szopránja megrázó emberi indu­ latoknak adott művészi kifejezést. Csak kevesen tudták, hogy testvére az oly hirtelen letűnt Linszky Ottiliának. Még a közönség sem vette észre, noha annak idején ismételten látta a zongorához ülni, hogy nő­ vérét kisérje. Csak egyeseknek, vagyis csak ko­ moly műértőknek a íigyelme terjed ki a kísé­ rőkre. És ki veszi észre a nagy művésznő test­ vérét? Jóformán senki . . . A legközelebbi tavaszszal egy spanyol fürdőn tartózkodott a hires Lanzini. Ép akkor foglal­ kozott komolyan azzal a gondolattal, hogy át­ megy Amerikába húgát felkeresni... Az utolsó konczertet énekelte a hires fürdőn. Mikor ki­ lépett a pódiumra, az öreg karmester helyett egy fiatal nőt lát a zongoránál, ki szabatosan, tisz­ tán játszotta Arditi egyik nagy áriájának be­ vezető r é s z é t . . . A belépő művésznő megtán­ torodott és szivéhez kapott... Felismerte a zongorázó nőben testvérét, Ottiliát... szemük tekintete találkozott s egy pillanat alatt min­ dent megmagyarázott... A közönség nem vett észre semmit. . . Csak másnap értesült az új­ ságokból, hogy milyen regényes meglepetés­ ben részesült a nagy énekművésznő, hogy mi­ ként találkozott két testvér öt évi távollét után. Az egészet az öreg karmester inszczenálta, ki elégedetten dörzsölte kezeit, miközben csak­ nem hallhatóan így beszélt magában: — A viharban is van harmónia, csak mi nem ismerjük a ritmusát... íme a vihar, mely Ottiliát úgy elsöpörte, lelki és zenei harmó­ niát teremtett a két testvér között.. . Mert művészileg úgy van helyesen, hogy Hedvig énekeljen és Ottilia kisérje . . .

A MARGITSZIGET PARTJÁNAK FELTÖLTÉSE. — Balogh Rudolf Kivételei.

1, és 4. A leomlott hegyoldal. - 2. A megrongált pálya (az előtérből már eltávolították a fekzakadt síneket).

3. A Balatonba zuhant mozdony és kocsik.

H E G Y C S U S Z A M L Á S A B A L A T O N I VASÚTON, K E N É S E É S A L M Á D I KÖZÖTT. - JeUy Gyük főételei.

392

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

20. SZÁM. 1914. 6 1 . ÉVFOLYAM.

20

SZÁM. 1914. 6 1 . ÍVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

ÚTON ÖTÖDSZÖR A VILÁG KÖRÜL.

Hué azonban még így megkisebbítve is Ázsia egyik legnagyszabásúbb székvárosa* Nagysza­ bású a tervrajz és még nagyszabásúbb annak eszméje. Négyszög alakban épült és egyenes utak osztják szabályos négyzetekre. Köröskörül széles vizes-sánczot ástak. A sánczokon túl magas kőfal emelkedik. Minden oldalon három nagy kaput építettek pagodaszerű tornyokkal díszítve. A város egyik sarkát az egyházak, yamenek ós egyéb ünnepélyes csarnokok foglalják el. Itt áll a könyvtár is. Mint a többi csakolyan oszlopsoros, sátortetejű yamen. A kötetek pedig szép vereslakkszekrényekben vannak felhal­ mozva. A minisztériumok mindjárt a szomszéd négyszögleteket foglalják el. Mindannyi ugyan­ azon széles fasorra néz. Valamennyit árnyas kertek környeznek. Kétszáz mandarin vezeti Annám ügyeit. I latalmok, befolyások, foglalkozások természe­ tesen eltérő. Minisztertől a szolgabiróig a hi­ vatalos tevékenységük eltérő. Reájok bízza a franczia kormányzó is a tartományok vezeté­ sét. Ok érintkeznek közvetlen a néppel ós mi fő, hordják a felelősséget.

ANNaM. Annám szivében. — A főváros. — Udvar.

A mesebeli operencziás tengereken túl — a legmeseszerűbb országok egyike Annám. Khina hűbérese volt egykoron — mint Kelet Ázsia legtöbb földje és népe. A mint a nagy-császár­ ság hatalma hanyatlani kezdett, lettek mind önállóbbakká a mellékállamok. Ezek közé tar­ tozott Tonking is, az annamok eredeti ott­ hona. A mai Annám fővárosa, Hué, csak újabb eredetű, mint a hogy fiatal maga a dinasztia. Mert Annámnak van mai napig uralkodója, ki fényes palotában székel, hadsereget tart, man­ darinok környezik. Háremjei tele vannak. Egy­ szóval a kelet összes hagyományait megőrizte. *Annam valóban ósdi maradt, sőt mint em­ lítem, sok tekintetben meseszerű. A tengerről érkezve azt hinnénk, sohase fogunk hegysorain túlhatolni. Mint megannyi czukorsüveg tor­ nyosulnak egymás fölé a legcsodálatosabb szik­ lák. A hires márvány-csúcsok valóban azt a benyomást keltik, mintha titánok dobálták volna puszta kedvtelésből a szédületes ma­ gasba. Az út az ország belseje felé tájképi szem­ pontból szebb nem lehetne. A hegységet min­ den irányban sűrű tropikus növényzet fedi. Örökzöld óriások, virágzó cserjék, mindenféle folyondárok, csipkéslevelű páfrányok lepik el az egész napsugaras tájat. Mert a nap süt teljes hevével az egész éven át. E sorokat 35 fok melegben irom, daczára hogy árnyék­ ban vagyok, — a napon pedig a higanyoszlop, felszökik ötven ós hatvan fokig is. Érthető tehát, ha az erdők tömve vannak vadállatokkal. Az elefántok persze a legérté­ kesebbek, a legtöbb kárt pedig a tigrisek okoz­ zák. Minduntalan betörnek a falvakba és sok áldozatot szednek. A nép így folytonos rette­ gésben él, mi annál jobban érthető, hogy házai a mi fogalmaink szerint nem léteznek és ott­ honaik legfeljebb gunyhóknak tekinthetők. Pár czölöpöt a földbe verve, bambuszvesszőkből és pálmalevelekből fonnak egy-egy kalibát. A főváros fénye éles ellentétben van a rurális nyomorral. De hiszen ez is jellemzően keleti állapot. Annámban mai napig minden a császár tulajdona. Az ország mindenestől a fejedelemé, ki csak a vagyonélvezetet adja né­ pének. A falu, mint olyan, kap egy-egy terü­ letet, a mit a nép művel és a melyért az adót az elöljáróság fizeti. Daczára a franczia protektorátusnak és da­ czára, hogy mindenütt a francziák az urak, e patriarkális rendszert életben hagyták. A já­ rásokat a mandarinok kormányozzák, mint egykoron. És szerencsére meghagyták Ázsia egyik legfestőibb udvarát teljes sértetlenségé­ ben, összes hagyományaival, sajátszerű szoká­ saival. Ma, hogy Peking palotájából a császör örökre elhurczolkodott és az egykor káprázatos udvar feloszlott, a mióta Koreát a japánok foglalták el és a császár elvesztette hatalmát, — nem maradt csak két valóban eredeti udvar, Cambodgiáé, melyről a múlt alkalommal irtam és az annami, a hova most érkeztem. De bár mindkettő régies és tulajdonképen szomszédos — két teljesen eltérő szellemet fejez ki. Minden más Pnom-Penh-ben, mint más Hui várfalain belül. Amaz maláji, job­ ban mondva birmán mintát árul el, a míg emez teljesen khinai. Az épületek az előbbeni székhelyen megannyi csúcsos-hegyes pagoda6zerű csarnok, míg itten a szigorú, évezredes szabályok által előirt és úgynevezett Tingstilus a kötelező. Peking volt minden tekintetben a példa. A vazallusok hűséges követőknek bizonyul­ tak. Még csak nem is igyekeztek saját lábaikra helyezkedni. Elfogadtak mindent, a mi felül­ ről jött. Vakon követték Khina intézményeit, így volt az Koreában avagy a mongoloknál. Mandsuria khinaibb lett még Khinánál is. Ezen eset állott fenn Tonkingban és a mai Annámban is. Megérkezve Hűébe, csaknem azt véltem, Peking falai előtt állok. Peking előtt, de megfordított látcsövön át nézve. Mert minden hasonló, de minden erősen megkiseb­ bítve.

393

A VIZES SÁNCZ HUÉbAN. ANNAMI UDVARI VISELET.

ANNAMI MUNKÁSOK.

HUÉ ÚJ VÁROSRÉSZE.

MEGÉRKEZÉS ANNaM PARTJAIRA.

AZ őSöK TEMELOMA HUEBAN.

Hué közepét teljesen a királyi palota fog­ lalja el. Tulajdonkép város ez a városban. Csak úgy, mint a metropolist, a palotát is vizes sáncz környezi, magaB falak védik. A kapukat hidak előzik meg és pagodák ko­ ronázzák. Minden részlet teljesen szimmet­ rikus, sőt azt mondhatnám, szimbolikus. Mert minden legkisebb részletnek meg van a maga átvitt értelme. Üjiíue hűen utánozta, habár kisebb arányok­ ban a pekingi mintát. A sáncz víztükrén át ives híd vezet a tornyos főkapuhoz, mely három nagy iv valóságos diadalívre emlékez­ tet. Áthaladva, egy óriási díszudvaron talál­ juk magunkat. Kétoldalt az előirt mandarin­ szobrok képeznek sorfalat, aztán még három díszudvar következik, mindenikhez pár lépcsőn át jutva, mig végre az első csarnok elé érünk. Csak úgy, mint Pekingben, itten is az oszlopok alapszíne veres, gazdagon kifaragva és fényesen megaranyozva. Hasonló a gerendázat is, mely­ ről rojtos-bojtos díszlámpások függenek alá. Hasonló díszudvarok és csarnokok következ­ nek aztán fokozott pompával kiállítva, míg a trónteremhez érünk, — mely persze a legkáprázatosabb. Itten vannak fölállítva a leg­ értékesebb dísztárgyak, a legritkább porczellánok. A hatás valóban mesteri. Ilyen tökéletes összhangot csak a khinai díszítő művészet ké­ pes előidézni. Két mellék Yament, fájdalom, az európai társaság kedvéért nyugati ízlésben rendezték be. A mi legszomorúbb, hogy a franczia gyarmathivatalnokok ízlése felette ké­ tes. A legtarkább és feltűnőbb bútorokat vá­ lasztották. Szinte el vagyunk csodálkozva, hogy Francziaország, mely egykoron vezetett a jóizlés mezején, ennyire hanyatlott. Szerencsére a mellékudvarok teljesen érin­ tetlenek maradtak. A legtöbb csak kivételesen nyilik meg az idegen előtt. Ott, hol a király­ nék élnek, teljesen el van szigetelve a kül­ világtól. Az ősök tiszteletére épült csarnokban töltik napjaikat a valósággal múmiákká szá­ radt egykori feleségek. Napjaik kizárólag az elhaltak emlékének vannak szentelve és mai napig annyi év után sohase mulasztanák el elkészíteni a theát, dohányt és mindazt, mi az elköltözöttnek kedves volt, csak úgy, mintha még itten élne. Hui palotája valóban az élőholtak otthona nevét érdemelné. Az élők el vannak benne zárva, mint a sírboltokban, — de a halottak fényes csarnokaiban a látogatások kötelezők. Ott találunk mindent, csak úgy, mint volt az illetők életében. A legapróbb használati tár­ gyak helyeiken vannak, mintha az egykori tulajdonos bármely pillanatban visszatérhetne. f. Annám sajátos udvara maradt meg utolsó viszfényeként a nagy khan-oi. hagyományai­ nak. Visszatérve Pekingbe, az egykori ragyogó császárvárosnak csak árnyékát fogom találni. Mindaz, a mit ottan csodáltam, nagyjára el­ enyészett. A világ legpompásabb udvartartása, melyet még ottlétem alatt olyan sokszor volt alkalmam láthatni, azóta megszűnt örökre. A nagy regenscsászárné halálával sirba ha­ nyatlottak az egykori hagyományok is. Hué, 1914 márczius. Gróf Vay Péter.

2 0 . SZÁM. 1914. 6 1 . ÉVFOLYAM.

VASÁENAPI ÚJSÁG,

394

20

SZÁM. 1914. 6 1 . ÉVFOLYAM.

395

VASÁENAPI ÚJSÁG.

AZ A MONTENEGRÓI ÁGYÚ, MELYLYEL AZ ELSŐ A DUBAZZÓI KIRÁLYI KASTÉLY A RESTAURÁLÁS UTÁN.

LÖVÉST TETTÉK A BALKÁNI HÁBORÚBAN.

A KORFUI áSATáSOK A

NIKITA KIRÁLY GROf ANDRASSY GYULÁVAL.

NÉMET CSÁSZÁR JELENLÉTÉBEN. — A sötétruhás álló alak Dörpfeld, híres német archeológus, az ásatások vezetője, a kép jobb szélén áll gróf andrássy

NIKITA KOCSIBA SZÁLL ANDRASSYVAL.

GRÓF ANDRASSY GYULA ES FELESÉGE.

. . ^ ,„„D;ctwr GRÓF ANDRÁSSY, A NÉMET CSÁSZÁR. GRÓF A N D r á s s y n é . I . VILMOS ALBÁN KIRÁLY NEJÉVEL KILOVAGOL DURAZZOBAN. GBÓF ANDRASSY

GYULA

UTAZÁSA A BALKÁN-FÉLSZIGETEN.

— Gróf Andrássy Gyuláné és gróf Andrássy Klára fölvételei.

GRÓF

ANDRÁSSY

GYULA

UTAZÁSA

A

A GÖRÖG KIRÁLYNÉ AZ ÁSATÁSOKNÁL. BALKÁN-FÉLSZIGETEN.

- gróf Andrássy gyuláné és gróf Andrássy Klára fölvételei.

396

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

20.

NÉGYSZÁZ ÉvES PARASZTFORRADALOM. Az idő kerekén indul egy fordulás s annak tartama alatt a vélemények és az igazságok is fordulnak egyet s majdnem az ellenkező­ jükre változnak. Ilyesmit lehet tapasztalni a Dózsa György parasztforradalmának megítélé­ sében. Ennek a véres emlékű és kegyetlenségek­ ben bőven bővelkedő forradalomnak most van négyszázados évfordulója. 1514 május 14-én rendelte el II. Ulászló király és Bakócz Tamás bíboros a keresztes hadak további toborzását s e napon rendelte el az uralkodó azt is, hogy a meglevő sereg Dózsa György vezérlete alatt a török ellen, Knin vára védelmére megindul­ jon. Másnap pedig elemi erővel kitört a for­ radalom. A négyszázéves esemény- történelmi jelentőségének értékelése csupa olyan doku­ mentumokat állít szembe egymással, melyek azt a nagy eltérést és végletet mutatják, melylyel a kortársak és az utókor ezt a kérdést megítélték. A kortársak álláspontját ridegen kifejezik azok a tények, melyekben a vissza­ torlás külömböző részletei foglaltatnak. A ve­ zért tüzes trónon megégették, seregét szétver­ ték, pártosaiból pedig egyik verzió szerint 70 ezret, másik szerint 40,000-et pusztított el 'a nemesség boszúja. E tények betetőzéséül jött aztán az 1514 november 19-iki országgyűlés, mely a meghozott 71 törvényczikk közül hat­ vankettőben kizárólag a jobbágykérdéssel foglal­ kozik s azoknak a módoknak a szigorításáról in­ tézkedik, melyek a magyar parasztság hasonló szándékú törekvéseit a jövőre lehetetlenné te­ gyék. Az egyik résztvevő és érdekelt félnek, a nemességnek ebben a kérdésben ime ez volt és ez lett minden kendőzés nélkül az állás­ pontja. A másik, vagyis a parasztság, a maga közvéleményét szintén kifejezésre juttatta azok­ ban a kegyetlen és kímélet nélkül való öldök­ lésekben, melyeket az alig két hónapos moz­ galom folyamán a nemesség terhére elkövetett Ezután már a történelem vette át a szót s közel három és félszázadig ez az ítélőszék majdnem kizárólag annak a pártszellemnek volt a képviselője, mely az 1514-iki törvények­ ben megnyilvánult. Mozdulnia kellett egyetkettőt az időnek, hogy valamivel közelebb fér­ jünk e véres események emberi motívumaihoz s az egyetemes értékűségét felismerjük annak az elkeseredésnek, mely a magyar parasztsá­ got végül nyilt forradalomba kergette. A tizenkilenczedik században Petőfi és báró Eötvös József a legöntudatosabb kifejezői annak a fel­ fogásnak, mely országos szerencsétlenséget lá­ tott az 1514-iki forradalomban és enyhítő kö­ rülményeket keresett arra a szereplésre, mely a magyar parasztság fellépését évszázadokon át hírhedtté tette. A négyszázados forduló emléknapján pedig a történetírás is megjelent e nagyjelentőségű szellemi esemény színhelyén s Márki Sándor hatalmas könyvet szentel az egykori forradalom és vezére emlékének. Ez már az utókor szava s ez az ítélet egészen

DÓZSA GYÖRGYNEK MADARÁSZ VIKTOR ÁLTAL FESTETT IDEALIZÁLT ARCZKÉPE.

máskép hangzik, mint azok a régiek, melyek­ ben érdekelt felek nyilatkoztak szóval és tettek­ kel olyan törekvésekről, melyek az ő hatalmi érdekeik korlátozásával az emberi jog jelszavá­ val vonultak ellenük. S hogy az ellentét töké­ letes legyen, pár évvel ezelőtt olyan mozgalom indult meg, hogy Dózsa György emléke szobor­ ban megörökíttessék. A négyszázév előtti és utáni kor ítéletei így állanak szemben egy­ mással annak bizonyságául, hogy nincsenek örökérvényű és halhatatlan igazságok. A Dózsa György forradalmának csupán a szocziális indokolása volt korrekt és igaz. Az elnyomott nép a terhek egész tömegét hor­ dozta, sorsa évről-évre elviselhetetlenebb lett, minden emberi igazolás tehát mellette volt, hogy a sorsán enyhíthessen. Elméleti meg­ alapozásban a kérdés ilyen értelmezéséhez szó sem férhet. Politikai és történeti szempontból is igazolva volt az 1514-iki ellenállás, mert a nép gyöngítése és nyomorítása egyet jelentett az egész magyarság erejének gyöngítésével, a mit az 1526-iki mohácsi események kataszt­ rofális pusztulásai igazoltak. A mi azonban az elméleti alapvetésen túl, a gyakorlati meg­ oldás terén elkövetkezett, olyan dolog, hogy csak a legnagyobb sajnálattal tölthet el iránta mindenkit. A forradalom ugyanis gyakorlati alkalmazásában sohasem szép és sohasem igazságos dolog, mert nincs emberi lehetőség arra, hogy egy korszakos eszmét valamely mozgalom úgy képviseljen, hogy az ártatla­ nok egész tömegével a legvérlázítóbb sérel­ meket el ne kövesse. Ezért a Dózsa forra­ dalma épen úgy, mint a nemesség ellenforra­

SZÁM 1914. 6 1 . ÉVFOLYAM.

dalma, ezt a szépséghibát a mozgalom egész folyamán nem tudta kiküszöbölni. Ártatlanok­ nak ezrei pusztultak el a legszörnyűbb kegyet­ lenségek között mind a két oldalon s ebben a forradalomban is megnyilvánult a forrada­ lom bölcseletének az a főszabálya, hogy fegy­ verháborgás idején a morál törvényei eltűnnek. Pedig van a forradalmaknak is morálja, csak­ hogy ezt nem a szentimentalizmus kormá­ nyozta, hanem a végső czél és a tömegérdek, úgy hogy a magyar parasztforradalom végén a nemesség meg lehetett teljesen elégedve az eredménynyel: leteperte az ellenfélt s az ap­ róbb sérelmeken épen ezért gyorsan túltette magát. Márki Sándor könyve az erudiczió nagy gazdagságával világítja meg minden oldalról ennek az országosan nagy eseménynek társa­ dalmi, politikai és művelődéstörténeti mozza­ natait. Dózsa György személye a fenmaradt hagyományokból meglehetős legendaszerűség­ gel lép elő, kiválósága mellett, minden akta ós irásbizonyíték mellett jobban beszól azon­ ban az a tény, hogy a szendrői fegyverténye után az uralkodó és Bakócz Tamás őt tar­ tották a legméltóbbnak a kereszteshadjárat ve­ zetésére. Hadvezéri kvalitások nélkül kombináczióba sem jöhetett volna egy ily fontos hivatásra, de az már a véletlen dolga volt, hogy épen neki kellett hadseregvezérből for­ radalmi vezérré válnia. A nemesség nem mu­ tatott kedvet a keresztes hadjárathoz, a tábo­ rokba nem gyülekezett s a hol csak tehette, megakadályozta a jobbágyok hadbavonulftsát. Az első motívuma itt kezdődik a parasztság forrongásának. A második pedig X. Leo bul­ lájának egyrészt félre nem érthető, de félre­ magyarázható szövegezésében, melylyel a moz­ galom későbbi folyamán törvényesíteni látszott a kereszteshadak zavargásait. A pápai bulla ugyanis úgy szólt, hogy a ki a keresztes had­ járatban részt vesz, felmentést nyer minden bűn és büntetés alól. Ellenben pártütő az. a ki bárkit e szándék véghezvitelében megaka­ dályoz s az ilyenekre végnélkül kiterjed az átok és pedig apáról fiúra és viszont s min­ den ivadékára olykép, hogy kiközösítés bün­ tetése terhe alatt senki ne merjen ellene mon­ dani.

20.

SZÁM. 1914. 6 1 . ÉVFOLYAM.

897

VASÁRNAPI UJSAG.

A GYERMEKNAP BUDAPESTEN MÁJUS 8—9-ÉN. — Balogh Rudolf Kivételei.

LILJECRONA OTTHONA. Regény.

(Folytatás.)

Irta Láger lőf Selma. — Svéd eredetiből fordította L. B.

I

Ott volt végül az egybegyűlt tábor, mely a nemesség távolmaradásának láttára mindjob­ ban forrongott és a pápai bulla védelme alatt igazolva látta a maga eljárása jogosultságát. A forradalom miaden mérges anyaga együtt volt tehát, mikor Ulászló és Bakócz rendelete a toborzásokat május 14-ón megszüntette és a nemesség távollétével szerveződött paraszt­ tábort a törökök ellen utasította. «Előbb a nemesek ellen!» mondták ekkor a keresztesek s így tört ki az a véres forradalom, mely nemcsak a parasztság sorsát, hanem évszáza­ dokra kihatóan a magyarság politikai hatal­ mát is megdöntötte. Zuboly.

— Elmehetsz — mondta a lelkész. —• Elő­ ször nem értettem, hogy miért nem Maja Liza kézírása a levél. De most már világos. Most elmehetsz hozzá és megmondhatod neki. Csöppség nem mozdult. — Mégis a tiszteletesné az, a ki a levelet megíratta velem — mondotta. — És a tisztele­ tesné az, a ki bezárt a szekrénybe. — Ugy-e összebeszéltetek, hogy ezt mondjá­ tok, te meg Maja Liza? A lelkész nagyon haragosnak látszott. Be­ látta, hogy hamarosan kiutasítja, ha valami­ képen meg nem győzi. Tanácstalanul tekintett össze-vissza. Ekkor szemébe ötlött a szegény­ asszony, a ki épen ott ment el az ablak előtt. — Lám, ott megy, a kivel a levelet Svanskogba küldte! — mondta. — Tessék megkér­ dezni, hogy a papkisasszony volt, vagy pedig a tiszteletes asszony, a ki megkérte, hogy vigye el. A lelkész épen azt akarta mondani, hogy már nem akar többet hallani az egész dolog­ ról, de Csöppség makacsságában volt valami, a mi másra bírta. Fölállott és az ajtóhoz ment. Midőn hirtelen fölrántotta az ajtót, valakibe

beleütközött, a ki szorosan ott állott. A tiszte­ letesné volt. Bánézett, megállt és azután még egyszer meg­ nézte, mintha biztos akarna lenni, hogy ő az, azután kiment a lépcsőre és néhány kérdést intézett az öreghez. Midőn visszatért, a tiszte­ letesné már eltűnt. Leült az íróasztal mellé és magához hivta Csöppséget. — No most már beszéld el, hogy hogyan is irtad a levelet! — mondta. Csöppség azután részletesen elmondta az egészet, hogy most már a legcsekélyebb kétsége sem maradt a dolog felől. — Látom, hogy igazságtalanul bántam veled kis Viharka — mondta a lelkész — de most megkapod a jutalmadat, hogy lemehetsz Maja Lizához és mindent elmondhatsz neki. Ezt már nem kellett kétszer mondani Csöppségnek. A következő pillanatban már ott volt a kis szobában, a hol csak könny és bánat uralkodott és elbeszélt mindent. Eleinte alig hallgatott rá a papkisasszoDy, de midőn végül megértette, hogy édes apa megtudta az igazat, akkor fölugrott. — Nagymama, nagymama! Fölmegyek édes apához és megnézem, hogy van ! De ugyanakkor kinyílott az ajtó és belépett édes apa.

És nem a tegnapi meg a mai édes apa volt, hanem a régi jó édes apa, egy kedves, szerető édes apa állt ott és tárta ki karjait feléje. A pihenő-kőnél. Néhány nap múlva a nagy eset után Maja Liza a szokott időben kiment az országútra Csöppséggel. De ma este már nem ballagott olyan fáradt, erőtlen léptekkel, hanem most mind a ketten kiáltoztak az echónak, ketten kereslek csillá­ mot a homokbányában, ketten hánytak gátat a pataknál és ketten téptek kökörcsint a ligetben. De már a fülesbagolylyal nem volt kedve ingerkedni, hanem ott hagyta Csöppséget a nagy nyirfánál és egyedül ment a Pihenő-kő felé. Úgy látszik, a bagoly ma különösen ba­ rátságos kedvében volt, mert Csöppség nem szaladt utána a kisértő kőfalnál, sem pedig az­ után. Midőn Maja Liza odáig jutott, hogy láthatta a Pihenő-követ, hirtelen megállott. Egy férfi ült ottan, de nem a kivájt padon, hanem a sziklatömb tetején. Előrehajolva ült, állát te­ nyerébe lámasztva. De nem a földre nézett, hanem egy fatörzsre. Egy rigónak fütyölt, a melyik ott ült a nagy fenyőn az út másik olda­ lán, utánozta és versenyre ingerelte, hogy an­ nak már majd megszabadt a torka. Annyira benne voltak a játékban, ő meg a

Halmos Miklós fölvételei. DÓZSA GYÖRGY ELVÉGEZTETÉSE. — Egykori rajz után.

A TISZAFÖLDVÁRI KOSSUTH- SZoboR LELEPLEZÉSE. — A szobrot Poroszlay Sándor ké«ftett«.

MAGYAR KERESZTES VITÉZ.—Egykori újságlap nyomán.

t

398

VASÁRNAPI UJ8ÁÖ._

A LEÉGETT Z B o r ó I RÁKóCZI-KASTELY.

rigó, hogy észre sem vették, a mint oda köze­ ledett. Egy darabig csöndben állott és hallgatta, és szinte csodálkozva figyelte meg őt. Valahány­ szor eddig találkozott vele, mindig tele volt gonddal. Csak m a este vette észre, hogy alig lehet több huszonöt évesnél. Valósággal gyer­ meknek látszott. Ez annyira meglepte, hogy hangosan fölkaczagott. Fölemelte erre a fej'ét és hallgatózott, de egy másik fa csúcsára nézett, mert azt hitte, hogy o n n a n jött a h a n g . E r r e újból kitört Maja Lizából a nevetés. Most m á r tudta, hogy m i volt. Leugrott a kő­ ről és feléje ment. Épen őt várta, mondotta. Meglátogatta Britta barátnőjét Lobyban, hogy megtudja, mint lehetne Maja Liza kisasszony­ nyal egyedül találkozni. És Britta árulta el, hogy minden este ki szokott sétálni ide, a Pi­ henő-kőhöz. Szive olyan gyorsan dobogott, m i n t h a valami nagy örömet várna. Ah, ah, de hogy lehet olyan bohó. Mintha n e m tudná, hogy ismét valami kellemetlen üzenettel jött. Bizonyára a bátyjáról akar beszélni. Egy kicsit nyugodtabb viszonyok között akarja bizonnyal sógornője ajánlatát előterjeszteni. Tényleg úgy volt, ' a mint gondolta. Nagy előzékenységgel kisérte el a Pihenő-kőig, az­ u t á n fölsegítette a sziklára, a hol ő ült az előbb, m í g maga megállott az utón. Azután egész barátságosan megkérdezte, hogy igazán n e m érez valami vonzalmat a bátyja i r á n t ? Úgy volt, m i n t S v a n s k o g b a n ! Nem tudja miért haragudott meg egyszeriben, miért lepte el egész lelkét a bosszúság, úgy hogy harago­ san azt felelte, n e m érti, miért fárasztja magát ezzel a kérdéssel. Csak n e m gondolja, m i u t á n n é h á n y óráig együtt volt a bátyjával, hogy a z o n n a l belészeretett. ,.„ Észrevehette, hogy megsértette ezzel a boszszus felelettel. Szinte hihetetlen volt, hogy ő volt az, a ki az előbb itt ült és fütyülgetett a rigónak. Annyira kimért lett, m i n t h a üzletet a k a r n a kötni és minden szót m á r j ó előre meg­ fontolt. Bizonyára ilyen szokott lenni, midőn vasat vásárol, vagy midőn szerződést köt a szenes kocsisokkal. Kérte, hogy ne gondolja őt tolakodónak, de meg kellett kérdeznie, hogy megtudja, szabad-e a szive, mielőtt tovább m e n n e . E l l e n á l l h a t a t l a n kedve támadt, hogy egy ki­ csit ingerelje és megingassa n a g y biztosságában. — Az m é g n e m olyan biztos —-" jegyezte meg — hogy szabad a szivem azért, m e r t n e m vonzódik Liljecrona lelkészhez. Hiszen van még m á s is . . . E r r e egy kicsit gúnyosan m e g h a j o l t _ — E z m i n d igaz — mondotta. — £ s h a a legkisebb kilátás is van arra nézve, hogy kihez Maja Liza kisasszony vonzódik, el fog jönni, hogy megkérje Maja Liza kisasszony kezét, akkor n e m is beszélek tovább. Minden vér az arezába szökött, de midőn b á n a t t e r h e s szemébe nézett, mégis így felelt: — Nem, a r r a nincs semmi kilátás. — ü g y , akkor tanácsot szeretnék Maja Liza

kisasszonytól kérni — szólt és a pénztárczájából kivett egy jól lepecsételt levelet, melyet a kezében tartott, a nélkül, hogy a czímet meg­ láthatta volna. — Mondja meg Maja Liza kis­ asszony, föltegyem ezt a levelet a postára, vagy pedig összetépjem? Maja Liza n e m válaszolt semmit. Arra a reggelre gondolt, midőn leugrott a farkasve­ rembe. Egy ütés ide, egy ütés oda, mind egy pillanat műve volt. «Miért n e m tesz most is egy hirtelen ugrást — gondolta m a g á b a n — és miért n e m üt egyenesen oda, hogy megtudja, mit a k a r ? Minek ez a nagy körülményesség? — E z t a levelet, Maja Liza kisasszony, — folytatta még sokkal hidegebb és üzletszerűbb hangon, mint az előbb — egy fiatal ember irta n é h á n y évvel azután, hogy a menyasszonya sírjánál állott, a hol megfogadta, hogy egyedül küzdi át az életet, nehogy valaha őt elfelejtse. Azóta a fiatal embernek egy pillanatig sem j u ­ tott eszébe, hogy megszegje fogadalmát, sőt még kísértésbe sem jött. A kedvese sírjába te­ mette el szivét és o n n a n n e m t á m a d h a t föl többé. De, Maja Liza kisasszony, a fiatal em­ ber néhány hónappal ezelőtt egy szegény és elhagyott gyermekkel találkozott. Annak sze­ méből a gyöngédség ós alázatosság legbájosabb keverékét olvasta ki, és a m i a legjobban meg­ lepte, az a menyasszonyával való csodálatos hasonlósága volt. Egyszerre a legnagyobb von­ zódás fogta el. Úgy tetszett neki, m i n t h a a ha­ lott azt suttogta volna a fülebe, hogy segítse meg ezt az ifjú elhagyottat, a ki az ő hason­ mása. A fiatal ember megkisérlette, hogy össze­ hozza őt a legnemesebbel, a kit ismert, a saját bátyjával. L á t t a a találkozást, látta együtt ülni őket a tűz előtt és m á r a legnagyobb boldogsá­ got álmodla számára, mikor gonosz körülmé­ nyek jöttek közbe. A fiatal ember szándéka, a mivel boldogságot akart m i n d a kettőjöknek, szerencsétlenségbe döntötte őket. A drága test­ vér a legszörnyüségesebb nyomorba dobta m a ­ gát és midőn m e g akarta menteni, a fiatal leányt is ártatlanul a legsúlyosabb helyzetbe sodorta. A fiatal embernek úgy tetszett, m i n t h a m i n d e n n a p h a l l a n á jegyese hangját, mely a sírból azt suttogja felé, kérje meg legalább a fiatal leánykát, hogy ossza meg otthonát vele, hol gyöngéd gondoskodással készítse elő bol• dogságát, hol védve legyen attól a durva kéztől, mely most h a t a l m á b a n tartja. Ezen gondolatok közben irta meg, drága Maja Liza kisasszony, a fiatalember ezt a levelet. Ma reggel akarta á postára tenni, de ingadozni kezdett. Ugy gon­ dolta, hogy előbb feltétlenül öntől kell kérni tanácsot, Maja Liza kisasszony. Elhallgatott, de ugyanakkor az ölébe tette a levelet. Elolvasta a czimzést. Tiszteletes és Te­ kintetes Liselyus Erik lelkészhez volt czímezve. Soha, soha egész életében n e m érezte m a g á t Maja Liza ennyire megsértve. Midőn olyasmit tett, a mit sohasem várt, midőn megkérte a kezét, de ilyen m ó d o n ! Csak azért, mert saj­ nálta ! F ö l akart ugrani, hogy apró darabokra szakítsa szét a levelet és az arezába dobja. Jobban haragudott rá, m i n t édes apára, mikor feleségül vette Baklitzát. Azt gondolta: oMár

SZÁM. 1914. 6 1 . ÉVTOVTAIt.

úgy vagyok, látom, hogy csak azokra tudok igazán megharagudni, a kik szeretnek.* De Maja Lizát annyi m i n d e n érte m á r azóta, mióta édes apa és Kaklitza ellen támadt, hogy most uralkodni tudott magán. Csak lecsúszott a kőről, a levelet az ú t r a ejtette és azután szó nélkül lefelé indult. J ó darabig mehetett, egészen a kőkerítésig, a nélkül, hogy valaki u t á n a m e n t volna. Csak mikor itt volt, vette észre, hogy micsoda szép este van. Madárdal a bokrok között, szunyogtáncz a levegőben, fényes friss lomb, vizcsobogás a patakban, zizegés-zirrenés a fű kö­ zött, úgy tetszett, m i n t h a az ember h a l l a n á a növésüket. De lám, ez m é g j o b b a n növelte ha­ ragját ! Megérthette volna, hogy épen egy ilyen estén kellett volna igazán egyenesen kezdeni, h a m á r meg akarta mondani. Ah, h a ilyen okos lett v o l n a ! Ilyen boldogtalan n e m volt, a míg csak álmodott felőle. Annyi belátása lehetett volna, hogy előbb utána néz a helyzetnek, m í g ezt a megalázta­ tást elébe terjeszti. H a tudta volna, hogy m á r kibékült édes apával és hogy édes anya még azon este megszökött, mikor ő meg Liljecrona tiszteletesnó Lövdalában voltak, megszökött szó nélkül és még n e m jött vissza, úgy hogy Maja Lizának nincs szüksége az ő könyörületességére. De h á t ez egyre megy. Még h a a legnagyobb szükségben volna is, akkor is haragudnék rá, mert csak szánalomból kérte meg. Másvalakire nem haragudott volna így meg, lám a bátyja n e m haragította volna föl, h a ugyanezt cse­ lekszi. Hirtelen megállt. De miért is haragudott meg r á ? Egyszerre, m i n t valami kinyilatkozás, eszébe jutott a felelet. Azért, m e r t szereli ő t ! Igen, i g e n ! Ez volt a szerelem. Olvasta a könyvekből, énekelte a dalokban, de eddig soha­ sem érezte magában. Pedig ott lappangott, m i n t gyönge parázs egész tavaszszal a lelkében, de n e m tudta minek elnevezni. Most föllobbant benne a szerelem, m i n t lobogó láng. Szinte cso­ dálkozott, hogy n e m fénylett és ragyogott. Megfordult. Minden megváltozott egyszerre. A szerelem égett benne. Mióta ez a nagy csoda megesett, n e m volt m á r ugyanaz. Nem tudott haragudni arra, a ki előidézte, hogy megtanul­ hassa, m i a szerelem. Liljecrona utána m e n t és m á r közel volt hozzá. Midőn hirtelen megfordult, szembe ke­ rültek egymással. Bizonyára gyújtónak kellett a n n a k a tűznek lennie, a m i benne égett! Az ő szemében is föl­ gyulladt a visszfénye, vagy talán n e m is volt csak visszfény? Nagyon is erősen lobogott. Még oly keveset tudott, de az a hevesség, a mivel magához ölelte, úgy tetszett, hogy ép olyan, m i n t az a vágyódás, a mely őt hozzá vonzotta. Nagy volt csodálkozása. Nem akart h i n n i ér­ zékeinek. De rövidre fogott szavai, kedves kér­ dése, hogy szereti-e őt, az a boldog vallomása, hogy az első percztől szerette, de szégyelte gyöngeségét, az a fölháborodó megbánás, hogy hízelegni akart magának és elrejtőzött szerelme elől, az a merész beszéd, hogy n e m törődik többé sem az élőkkel, sem a holtakkal, jöhe­ tett-e mindez m á s szivből, mint olyanból, a mely érte lobogott ugyanolyan lánggal, m i n t a m i ­ lyennel az övé érette perzselődött ?

20. SZÁM. 1914. 6 1 . ÍVFOLYAM.

35)9

VASÁRNAPI TJ.TSAG.

Mindjárt első novellájában, a mely az egész könyvre tipikus, #]gen jól rajzolja a szamosparti falut: a gazdag polgárok részét és á szegény zsellérekét, me­ lyek mint két külön világ feküsznek egymás mel­ lett, alig jutva egymással érintkezésbe, — de már maga a novella meséje kevésbbé érdekes, egy meglehetősen konvenczionális történet, laza kompoziczióval. Mintha legújabban fokozott érdeklő­ déssel vetnék magukat íróink a falusi életre <s új meg új érdekességeket igyekeznének belőle kihozni! Mint ennek a mozgalomnak egyik érdekes jelét, figyelemmel kell fogadni Somlay Károly könyvét is! A mi urunk. Grazia Doledda regénye, melyet múlt évben közölt lapunk, most jelent meg könyv­ alakban, Ballá Ignácz fordításában. A regény a legjelentékenyebb modern regények közé tartozik s az egész világ olvasó közönsége körében nagy figyelmet keltett. Hatalmas képben rajzolja a szar­ díniái szegény nép életét, a primitív, nehézkes ész­ járású, de magukban háborogva tépelődő favágó­ kat és szénégetőket, nyomorúságos vergődésüket a nyomorúság, a tudatlanság és a babona bilincsei­ ben, lelkiismeretük vívódásait a bűnnel, melybe a nyomorúság beleviszi őket, — egész nyomott és nyomasztó helyzetüket. Ebben a környezetben na­ gyon szövevényes lelki alkatú alakokat lát meg; a primitív falusi élet neki nem mosolygó idill, ha­ nem nehéz, keservesen kínlódó, lassú sorstragédia : az emberek fáradtan, meg-megbicsakló térddel von­ szolják nehéz igájukat és csak a vallás, melyet a maguk együgyüségében összekevernek ősi babonáik­ kal és a kapzsi pénzvágy tartja bennük a lelket. A szegény ember egyetemes lelki vonásai mellett nagy szerepet játszik a szardíniái speczifikum, — Európának ezt a különös, érdekes zugát Grazia Deledda fedezte fel az irodalom számára s intim ismerettel és nagy erővel is tudja rajzolni. A gróf Károlyi-család leszármazása. Éble Gá­ bor, kinek már több a gróf Károlyi-család törté­ netére vonatkozó munkáját ismerjük, most egy na­ gyobb geneologiai munkát adott ki e főúri család leszármazásáról, a leányági ivadékok feltüntetésé­ vel. Bevezetésében a Károlyiak történelmi szerepót méltatja, azután a család eredetéről szól, mely tudva­ levőleg a honfoglaló Kaplony-nemzetségből szár­ mazó Kund vezérig megy vissza, majd ismerteti a család különböző időkben használt czímereit és szól azokról a rangemelésekről, melyekben a Károlyiak­ nak részük volt, részletesen leírja az ősi székes­ házat, a nagykárolyi várkastélyt és történetét, a család temetkező helyeit Kaplonyban és Póthon s a szövegnek végén adja a családra vonatkozó leg­ fontosabb okleveleket. Dús képsorozat egészíti ki a munkát; az elhunyt Károlyiak arczképei a XVII. századtól fogva máig. Ezek a képek igen szép, rész­ ben szines reprodukeziókban sorakoznak egymás után s a sok szövegkép is kiváló gonddal készült. Az érdemes munka sok új adalékkal beviti geneo­ logiai irodalmunkat. A «Jó Pajtás», Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja legújabb, május 17-iki szá­ mába verset írtak Lampérth Géza és Islvánffy

Báró Harkányi János kereskedelmi miniszter Lers Vilmos államtitkárral a kiállításon. A BOSNYÁK IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS A BUDAPESTI TAVASZI VÁSÁRON.

Gyula, elbeszélést Holló Sári és Müuks Kornélia, Sebők Zsigmond folytatja legújabb maczkó-történetét Dörmögő Dömötör szerencséje czímmel, Elek nagyapó kedves kis mesét mond, Garay Ákos szép képet rajzolt, Gábor József érdekes történetet mond el, Gyula bácsi növénytani czikket irt, Zsiga bácsi elmondja mulatságos mókái egyikét a sváb szamaráról, Benedek Elek folytatja regényét. A kis krónika apróságai, a rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A *Jó Pajtást-t a Franklin-Társulat adja ki, előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona, egyes szám ára 20 fillér. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadó­ hivatal (IV. ker., Egyetem-utcza 4.). Új könyvek: Pusztai szellő. Elbeszélések, irta Somlay Károly. Budapest, Singer ós Wolfner. Ára *-50 K. .4 mi urunk. Regény, irta Gmzia Deledda, for­ dította Ballá Ignácz. Budapest, Franklin-Társulat; ára 4 K. A nagykárolyi gróf Károlyi-család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével. Levéltári és anyakönyvi eredeti és hiteles okiratok alapján irta Éble Gábor. Budapest, Franklin-Társulat; ára 50 K.

HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napúkban : DEMKÓ GYÖRGY, egri apátkanonok, volt budapesti egyetemi rektor Balatonfüreden. — SZALAY PÁL, nyűg. postafőtiszt, 71 éves korában Győrszentivánban. — GYAPAY GUSZ­ TÁV, földbirtokos, 72 éves korában Léván. — Liptószentiváni SZENTIVÁNY LÁSZLÓ, 71 éves korában. — IGNÁCZY JÁNOS, nyűg. tanító, 58 éves korában Ungdaróezon. — Kölesei KÖLCSEY MIKLÓS, 57 éves ko­ rában Ungváron. — ANDERS KÁROLY, zalaszentmi­ hályi körjegyző, 30 éves korában. — SZILBER DEZSŐ, főgimnáziumi tanuló Szegeden. Özv. erdődi PÁLFPY DAUN LIPÓTNÉ grófné teanói

herczegnő, szül. vásárosnaményi és nagylónyai Lónyay()lga,68éves korában Budapesten. — Nagyjeszeni JESZENSZKY SÁNDORNÉ báróné, szül. zichi és vásonkeői Zichy Ilma grófnő csillagkeresztes hölgy, 52 éves korában Budapesten. — KAGÁLYI-BALASSA MARIETTA

bárónő Abbáziában. — Irniczki és mendeni PROIT ILONA bárónő, 51 éves korában Budapesten. — Özv. SIRÁKY EDE, MENYHÉRTNÉ, szül. Szalacsy Terézia, 78 éves korában Budapesten. — Özv. LIGETI GUSZTÁVNÉ, szül. tormási Tormássy Terézia, 77 éves korában Budapesten. — Bessenyői és velikei özv. SKUBLICS JENÖNÉ. szül. Spelletich Paula, G6 éves korában

Zalaegerszegen. — PIRNITZER ALAJOSNÉ,

szül. Schulhof Johanna, 7G éves korában Budapes-

(Folytatása következik.)

IRODALOM É S MŰVÉSZET. Pusztai szellő. Somlay Károly novellás könyve új írót vezet elénk. Érdemes foglalkozni vele és jóindulattal fogadni, mert van egy tulajdonsága: nagyon ismeri a falusi magyar életet. Történetei mind falun játszódnak le, kis paraszt-házikókban, apró kúriákon és az alakok is, a kik mozognak bennük, magyar tőről vannak metszve. Ez a rész, az ethnografikumnak szépirodalmi felhasználása ér a novellákban legtöbbet. Bizonyos tekintetben em­ lékeztet Vas Gerebenre: alapjában véve primitív eszközökkel dolgozik történetei komponálásában s az alakok megrajzolásában egyaránt, szereti fölsallangozni őket tarka népies díszletekkel, parasz­ tos szólamokkal és gyakran keveri bele a mese­ mondás folyamába a maga megjegyzéseit, okosko­ dásait, néha tudálékosságát is. Novellái olyanformák, mint a régi tájképek, melyeken az előtérben levő emberi alakok és csoportok csak ürügyei a háttér­ ben szélesen elterülő tájnak: nála is rendszerint a falusi' háttér a fődolog, a történet a mellékes.

A berezeg és a föherczegnő üdvözlik Pasquiert.

Nézik a repülést.

LIPÓT BAJOr HErCZEG É S AUGUSZTA FŐHErCZEGNŐ PASQUIEr BÁrÓ REPÜLÉSEKOR BUDAPESTEN. — Vaaady Ottó föltételei.

400

20

VASAKNAPI U.TSAG.

ten. — HEKCZEGH ZSIGMONDNÉ, szül. Kovács Malvin, 46 éves k o r á b a n Budapesten. — OITOHAL ANTALNB, szül. S c h u s t e r Emilia, 40 éves k o r á b a n Losonczon. — CSUKA ILONA, volt fővárosi tanítónő, Csuka Lajosnak, a Pesti Magyar Kereskedelmi B a n k igaz­ gatójának nővére, Budapesten. — WIEMAKN ELZA, á l éves k o r á b a n Újpesten. — Zábori ZÁBOESZKY JOLÁN B u d a p e s t e n . — Hlye falvi

BIÁLIS

ÁGNES,

88

éves k o r á b a Székelyudvarhelyen. — NÉMETH I M BKNÉ, szül. Waisbecker Anna, 44 éves k o r á b a n Kőszegen.

EGYVELEG * A v i l á g l e g ö r e g e b b e m b e r e egy indián, a neve W a h - H a h - G u n - T a . Tavaly, 1913 ban töltötte be 133-ik esztendejét. Az Egyesült-Államok n y u ­ gati részében, Kaliforniában él, de n e m r é g Chica­ góba utazott, hogy az ottani mezőgazdasági kiál­ lítást megtekintse. Az öreg indián 80 év óta főnöke törzsének. Nagy tisztelet környezi, m e r t eddig több m i n t h á r o m e z e r bölényt ölt m e g és m é g m o s t is biztosan kezeli a lőfegyvert. * A z e l s ő n a g y o b b g ő z f ü r é s z t Magyarországon 181 iá-ben Nagy-Bittsén báró Popper állíttatta fel. Mikor ennek a lapokban hire ment, a politikai és t á r s a d a l m i előkelőségek siettek a gépet m e g n é z n i ós azt m o n d t á k róla, hogy az a nyolczadik világ­ csoda. A l v á s k ö z b e u a szájüregben visszamaradt étel­ maradványok akadálytalanul szétbomlanak s ezáltal számtalan baktérium képződését idézik elő. Rend­ szeres és gondos száj- és fogápolással sok bajnak (diphteritis, typhus, tuberkulózis, clioleia stb.) vehet­ j ü k elejét. A száj tisztántartására és a fogak ápolására legjobban ajánlható a 27 óv óta ismert Sarg-féle Kalodont fogkrém és szájvíz. A Kalodontnak kelle­ mes ize van, antiseptikus hatású és gyógyszertárak­ ban, drogériákban, illatszerkereskedésekben, valamint a szakbavágó üzletekben kapható. M e g k e z d ő d ö t t a n y a r a l á s . Az egészségre nézve egyike a leghasznosabb dolgoknak a szabadban való fürdőzés. Igen sokan vannak azonban olyanok, akik­ nek megrongált egészségi állapotuk nem engedi meg, hogy bevárják a nyarat, miKor a tengeren vagy a tavakon megindul a fürdőélet. Ezekre szenzáezióképen fog hatni egy nagy fürdőhelynek azon ujitása, hogy rádiumtartalmu forrásvizéből nagyszabású szabad­ fürdőt létesített, amelynek hőfoka állandóan 25 C. Ez az ujitás egyik része azon kiterjedt sporttelepnek, melyet Tobelbad igazgatósága létesített és amely hi­ vatva van arra, hogy a szellemileg fáradt és testileg petyhüdt városi embernek alkalmat nyújtson, hogy a szabadban való mozgás és fürdőzés által vissza­

SZÁM. 1 9 1 4 . 6 1 . ÉVFOLYAM. 2 0 . SZAM.

szerezze frisseségét, rugékonyságát ós munkaképessé­ gét. A gyönyörű fenyveserdők között elterülő mező­ kön m á r május havában egy egész uj irányú fürdő­ élet folyik Tobelbad gyógyfürdőben, amely az összes eddig bevált diaetás és egyéb kúrák mellett bevezette az Amerikában már kitűnő eredményeket felmutató sportkurákat is. Ezen újításért mindenki üdvözölheti a Graz melletti Tobelbad gyógyfürdőt, mint a fürdő­ életben korszakalkotó úttörőt Európában. í r ó k é s m ű v é s z e k czim alatt Székely Aladár művész-fényképész ez év szeptemberében diszes kö­ tetben kiadja íróinkról és művészeinkről készített művészi fotográfiáit. A diszes albumalaku könyvhöz Ady E n d r e és Ignotus írtak előszót. A m ű ára 3 korona, diszkötésben 5 kor. Megrendelhető Székely Aladár műtermében, IV., Váczi-nteza 18. F ü r d ö t u l a j d o n o s o k f i g y e l m é b e . A Bittnerféle fenyőiürdő kivonatnak a kész kádfürdőbe való egyszerű beöntc'sc által erősítő, kellemes illatú fürdőt nyerünk. Megrendelhető: Július Bittnor gyógyszerész­ nél, Keichenau, Nied. Östeneich.

SAKKJÁTÉK. 2900. számú feladvány Köbbel K. A.-tói Szentpétervár'

A 2896. számú feladvány megfejtése Paluzie J.-töl. Világos.

Világos,

Sötét.

a.

Sötét.

1. e5—e4 2. Bf6-f5 t Kd5—e6 8. Bf5—e5 f stb.

1. H a 5 - c 4 c 6 — c 5 ( a , b ) 2 . e 3 - e 4 f K d 5 - d 4 (o) 3.BÍ6—Í2 s t b . b. 1. .... Kd5— c5 2. B Í 6 - Í 5 s t b .

2. .... Kd5-e6 3. B 16—f8 stb.

Szerkesztői üzenetek. Légy boldog. Vera. Sienkieviez lengyel iró, mórt fordítja elbeszélését olaszból ? Különben sem szoktunk ez idő szerint fordított novellákat közölni. Az eredeti vers igen gyarló, nem közölhetjük. Vaj meddig. Merő bombaszt, dörgedelmes szavak egymásra halmozása, mindennemű értelem nélkül. Asszony-csókok. Ábrándos lelkek s t b . Tizennyolcz vers, szép szám, de egy sincs köztük, a mely vala­ mit érne. B. A. A kéziratot, melyet reklamál, nem kaptuk meg, különben m á r elintéztük volna.

Világos indul és a harmadik lépésre mattot ad.

A 2894. számú feladvány megfejtése Feigl Miksától, Világos. Sötét. 1. V Í & - Í 7 H(12-f3 2. V f 7 — d 5 t s t b .

Világos. a. Sötét. 1 Ke3-e-i S. B g 3 x g 4 f s t b .

1. „ d7-d5 2. H e S — c 2 t s t b .

1. '_ Hd3-b4 2. H e 8 - - f 5 + s t b .

AWMOB

A «Vasárnapi Újság» folyó évi 16-ik s z á m á b a n megjelent k é p t a l á n y megfejtése: A molnár azt hiszi, hogy a búza csak az ö malma kedvééri terem. Felelős szerkesztő: H o i t s y P á l . Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Vármegye-u. 11. Kiadó-hivatal: Budapest, IV., Egyetem-uteza 4.

a kiváló bór- és lithiumos gyógyforrás, vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású.

S Op i

TT I T T H U J j

T T T B 1 £ | Q

ÍVTOLYAM.

A 2895. számú feladvány megfejtése Dr. Frankensteintől Világos. Sötét. Világos, a. Sötét. „, 1. fs—U Kd5—dG 1 Kd5— e4 2. He6—e5 stb. 2. Hb5—c7 stb.

KÉPTALÁNY

H e l y r e i g a z í t á s . A 2893. számú feladvány i~.iagram.niajából egy g6-on álló fehér huszár kimaradt.

1914. ril.

A Ci. l~\ Q T A V T L / O X

1

Szinye-Lipóczi SaUatoríorrás-vállalat B . i . l a n e . t . V . R u d o H - r a U p a r i 8.

A Magyar Királyi Államvasutak nyári menetrendje. Délelőtt

A vonatok indulása Budapest keleti p.-u.-ról.

Délután 1 A vonatok érkezése Budapest keleti p.-u.-ra.

Érvényes 11)14 m á j u s h ó 1-től.

É r v é n y e s 11)14 m á j u s h ó 1-től.

hová

II 012 310 8 302 1110 1502 Í)IM 1512 2 002 1002 1302 402 312 908 008 1102') 400 512 1906 30U 2a 1706 22 1508') 918 1112 51G 24 3Ua"-)

1222 522

6~°

625 630 645 6SO 655 700 705 710 720 725 730 745 750

8°

Gyv. Gyv. Szv. Gyv.

Szv,

5

Gyv. Szv. 8io 8 20 825 835 8 s o Gyv. 8 5 5 Szv. 930 g 3 5 Gyv, Szv. 10oo 104="

H40 55

ll 12°°

kócsag dus választék!!

GUTTMANN,

Telefon s 91—13.

IV., Eécsi-u. 1. (Félem.)

B e l g r á d , Solia, S a l o n i k i Hatvan W i e n , Graz, S o p r o n Ruttka, Berlin Balatonfüred, Tapolcza l
') J ú n i u s 15-íöl b e z á r ó l a g s z e p t e m b e r 15-ig közlekedik. *) V a s á r - é s ü n n e p n a p o k o n k ö z l e k e d i k . 3 ) V a s á r - é s ü n n e p n a p o k o n m á j u s 15-töl b e z á r ó l a g s z e p t e m b e r 15-ig k ö z l e k e d i k . *) N a g y k á t a t ó l S z o l n o k i g c s a k s z ó m b a Ion és ü n n e p e l ő t t i k ö z n a p o k o n k ö z l e k e d i k . 5 ) Csak h é t k ö z n a p o k o n közlekedik.

A vonatok i n d u l á s a Budapest-Józsefvárosról.

ozemontfadőcserépgyáitj gépek.

Formák; csövek, lépcsőfokok, oszlopok stb. gyártósára.

Lohr Mária (KRONFUSZ) A f6varo» el ti é» legrégibb ctipketisztíto, vegytiszt á d é t kelmefe«td l y á r l tutézste.

Gyár

és

föüzlet

VII., Baross-u. 85. Telefon: József 2—37.

Fiókok: II. ker., í Fő-utcza 2 7 . sz. IV. ker,. Eskü-út í 6. «z. IV., K e c v I keroéti-utoza 14. i V., Harminczad- I utcza *. sz. VI., Í Teréz-kö'rut 3 9 . VI., AmJrássy-út ' 16. t i . VIII. kar., József-korút 2 . i

Wt

•

A Pozsonyi Kereskedelmi é s Iparkamarátdl fentartott nyilvános, három évfolyamú

FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA POZSONYBAN. — — Érettségi vizsgálat. Állásközvetítés. Internátus. "" ÉrtesitSt k í v á n a t r a Vilid az Igazgatóság.

Ró'apritó gépek, keverők, hydr. sajtolok.

Dr.Gaspary & Co. gépgyára, Markranstádt l e i p z i g mellett. Bemutatdmühelyünkbsn vagy 50 gép üzemben. m/gw Kérjük gyárunkat meglátogatni. £{jg 228. sz. brosúra ingyen.

/ 5 & m *• ^ K i u b | ^ J

Pjl r r J M

',-?•/

1220 Újvidék, S a r a j e v o Í'J30 Hatvan 1230 Szombathely, Wien V245 F i u m e . R ó m a , Osijek 24 a 3 ; IOO Bicske 1 2 0 15114 Kassa, P o p r á d - F e l k a Byv. 125 316 Szv. G ö d ö l l ő 1 3 5 612 A rad, Bukarest 1 4 0 Gyv. 1304 F e h r i n g , Graz, S o p r o n S á toraljaújhely, 2CO 404 I.embe'rg, Kassa 4 0O5 Wien, Paris 210 004 Arad, Bukarest 910 218 Szv. K i s k ö r ö s 304 2 2 0 Gyv. R u t t k a , B e r l i n 318 225 Szv. H a t v a n 320 2 30 Péczel 26 2 30 Bicske 518 2 4 0 Szolnok 1202 2 4 5 Gyv. S z a b a d k a , S a r a j e v o 1902 2$r T a p o l c z a , P é c s , Osijek 904 Befgrad,Koiistantiná|)oly 320 520 ! ) 325 Nagvkáta 1016 Paks 330 410a Hatvan 425 18 4 3 0 Komárom 606 5 0 0 Gyv. A r a d , B u k a r e s t , Msziget ÍGyőr, S o p r o n , 510 (Szombathely. Wien 410 Szv. L a w o c z n e , L e m b e r g 324 Gödöllő 5224) 540 N a g y k á t a , Szolnok 308 Ruttka, Berlin 514 (ÜS Kolozsvár, B r a s s ó 326 < ; ^ Péczel 28 Bicske 328 (i22 Hatvan 022 1004 Fiume, Róma, Nápoly 9211 02: Kunszentmiklós-Tass 524') 72; Nagykáta, Szolnok 16 7 i 2 Győr Gödöllő 332 722 Msziget, S t a n i s l a u 1708 1006 F i u m e , Nizza, C a n n e s 1514 S22 Kassa, C s o r b a , B á r t f a SLU Belgrád, Sarajevo 910 Nagykáta, Szolnok 520') S-12 19118 8: Pécs, B r o d 334 Gödöllő 1303 !)-: Győr, G r a z Arad, Brassó 010 1500 1(122 Gyv. Kassa, C s o r b a , B á r l f a 408 102i Szv. Kassa, C s o r b a , L e m b e r g Fiume, Tapolcza 1010 l ü á = Szombathely, Wien 12 10."" Vv. B u t t k a . P o p r á d - F e l k a 338 I I ! 11£2 Szv. Arad, Debreczen 014 422 11 á í Vv. Miskolcz, K a s s a 112: Szv. Bicske 14a 914 314 10 1008

3305)

Gödöllő

1

"13a . R40 Szv Nagyvárad Fiume, Zagreb | ]iw7 645 (JbO 107 LembéTjL Siryj, Kassa 7 0 0 11103 Gyv. w lloma. b i u m e 7 0 5 Szv G ö d ö l l ő 318 720 513 B r a s s ó , Kolozsvár 725 917« Kuns/.entmiklós-Tnss 730 317 740 319 u 745 21 m P a k s , Bicske 1309 800 m Graz, Feli ring815 1513 C s o r b a , B á r t r a , Kassa 911 8 20 tt 519 Bukarest, Kolozsvár S35 m H 321 845 IU05 yoo Gvv. F i u m e , T a p o l c z a 13 9 1 5 Szv. 925 H 913 935 307 Berlin. B u t t k a ÍBruck-KintlyUlda, 1()05 Gyv. \Szonibalhely, Sopron (09 |(|110 S7V 23 |||35 ÍNagyváratl, C05 H 2 0 Gyv. lDebVeczen, A r a d

»

»

„

»

'i Csak v a s á r n a p r ó l h é t f ő r e h a j l ó éjjelen közlekedik. *) . í u n . 15-től b e z á r ó l a g s z e p t e m b e r 15-ig közlekedik. "1 C s a k v a s á r - é s ü n n e p n a p o k o n közi. ') V a s á r - é s ü n n e p n a p o k o n m á j u s 15-től b e z á r ó l a g s z e p t e m b e r 15-ig k ö z l e k e d i k . s ) Csak hétfőn é s k e t t ő s ü n n e p u t á n i köz­ n a p o k o n közlekedik. *) Csak h é t k ö z n a p o k o n k ö z l e k e d i k .

liliomtejszappan egyre n a g y o b b kedveltségnek és elterjedtségnek örvend, s z e p l ő e l l e n v a l ó e l i s m e r t h a t á s á n á l fogva s a b ő r - és szép­ ség g o n d o z á s á b a n v a l ó f ö l ü l m u l h a t a t l a n s á g á é r t . E z e r n y i e l i s m e r ő l e y é l I Sok l e g n a g y o b b kitüntetés ! Bevásárlásnál óvatossági Ügyeljen n y o m a t é k o s a n a Steckenpferd védőj e g y r e é s a c z e g h e l y e s n e v é r e 1 D a r a b j a 80 fillérért k a p h a t ó gyógyszertárakban, drogériákban, illatszerüzletekben, stb. H a s o n l ó k é p p e n k i t ű n ő B e r g m a n n M a n e r a l i l i o m k r é m j e (70 fillér e g y t u b u s ) . K i t ű n ő s z e r n ő i k e z e k g o n d o z á s á r a .

LAWN-TENNIS és az összes a n g o l s p o r t k e l l é k e k a legjobb választékban.

és labdák, Football, Hockey, Polo, Golí, Croqnet. — Torna­ szerek. — Izomíejlesztők. — Uszókellékek, SportczipÓ'k, sportruházat, sportsapkák, utazó­ szerek, turista-felszerelések. — Gilette-borotva, Thermos-kulacsok, Vízhatlan esőköpönyegek, Gummi sárczipők. Árjegyzéket bérmentve küld:

Weszely István Budapest, IV. ker., Váczi-ntcza 9.

Ideggyenge férfiak! Nenraszthéniában szenvedők

gyomor-, hál- és májbajoknál, epekő-

kérjenek gyengeségük azonnali niegszü'ntetését t á r g y a l ó i s m e r t e t ő t 40 Oller e s p o s t a b é l y e g c s a t o l á s a mellett. Vem belsőleg- beveendő g-yógysser. O m :

, jgfova M e c h a n i k a 130 B n d

apest, riókbérlet 40. Főposta.

sváb és.molynak m í g petéit is kiirtja a

•j;

_ g

-323"

3

~

|21<J

011 12 3 ° 301 J05O 903 401 7 !2b 601 1201 lM 1 1931 325 2 1 U 1501 131)1 2 2 5 919 2 4 0 23a 621 1111 327 32:1 1,2!. 511 Büy 15 6í2 1507«) (iiü l>Aí 3a 1705 907 iiü 007 ~i° 421 1109 305 25 r.23s) Mii IO09 $iU 495 8üd 329a 3 ) Hii 9 84S 1511 8^ü 1001 331 tfiü 19117 92S 003 9 á ü 27 '.1-2 303 9 i a 915 9 2 * 4113 t)ao 905 102a 1303 l o i a 333 525 102a 1503 102a 2ó«*) 1122

loas

II

honnan

Szv. I*

Gyv.

» »

Szv. Gyv.

» » • Szv. Gyv. w

Szv.

» »V » » G>-v. » Szv. » » Vv. V

Szv.

» » » » »m » » Gvv. Szv. Gyv. Szv. Gyv. Szv. Gyv. Szv.

nia

Gödöllő Bukarest, A r a d Berlin, B u t t k a Konstantinápoly, Belgrád L e m b e r g , Kassa Wien, Sopron Bukarest, Arad S a r a j e v o , B r o d , S z a b a d ka London, Paris, Wien Osijek, P é c s Hatvan P o p r á d - F e l k a , Kassa Graz, F e h r i n g Kuuszentmiklós-Tass Bicske Nagykáta

Tapolcza, Balatonfüred

1*

Gyv. Szv. Gyv. noi«i 3 2 5 ' 1 1112 Szv. 3 1125 Gyv.

Péczel Gödöllő Bukarest, Debreczen BrucU-Királyhida P o p r a d - K e l k a , Kassa \Vien,Gyór,{iraz,Fehring S t a n s i l a u . Msziget Solia, B e l g r á d Bukarest, Arad Szerencs Tapolcza, Balatonfüred Berlin, B u t t k a Bicske Nagvkáta Fiume, Brod L a w o c z n e , Msziget Godötiö Wien, Graz (.sorba. Kassa H o m a , F i u m e , Pécs Péczel Vinkovcze, Osijek, Pécs Brassó, A r a d Bicske Berlin, B u t t k a Kiskoros Lemberg, Przemvsl Saia.ievo, Ú j v i d é k Graz. Triest Gödöllő Segesvár, K o l o z s v á r B á r t f a , C s o r b a , Kassa Bicske Tapolcza, Balatonfüred Hatvan Wien

A vonatok é r k e z é s e Budapest -Józsefvárosra. Délelőtt.

1

Steckenpferd-

kiváló gyógyeredménnyel:

K..QS l a . - szeptember 30. - Enyhe, subalpio egjiajUt. Szél- ét f o r n s a t e s . - Prospektusát M i g y » r o x B i á i r i f ö l e r a k a . t - . S o S m a t u i J ó i s o f o i é a r n é l , B u d a p e s t , V„ B i t b o r y u t c i e , 8 . s z á r a . ."

is

0 S 0 lioiinan S-S a K 'O C S ~ KQO 339 Vv Berlin, HulUta 645 5'4» TVS7, 917 ftüü Szv 530 309 Hatvan likis Osijek, T a p o l c z a 01)9 5M 1^45 (109 18 5Jti 600 313 17 ( í 05 1T07 «1» 11 ( í 2b ÍLemberg, Poprád-relka, 1 "".05 6 30 Gyv.

Délutíin.

Ivó- és fürdökurák

J y i l 1 1 f i nél, cukros hugvárnál, köszvénynél.

hovft

? f

TE1IS-RAKETTEK BETONDRTÖMBGYÁRTŐ GÉPEK

Délelőtt

Déliit.-tn

Bergmann & Co. czégtől, Tetschen, a/Elbe. ELSŐRENDŰ Nemes, korona, paradicsom,

401

VASAKNAPI UJSAG.

515»)| 4 2 2 | Szv. S z o l n o k 5(7 512 . Nagvkáta 311" I 5 2 ü | » Gödöllő

ZEISS

Löciierer Cimexin Nem piszkít, minden tisztítható vele. CO fillérért gyógyszer­ tárak és drogériákban kapható.—Főraktár:

TÖRÖK gyógyszertára, Budapest, Király-u. 12. Készíti: Löcherer gyógyszerész, Bártfa.

Tábori látcsövek és színházi látcsövek. Nagy fényerősség. — Nagy láttér.

UJ MODELLEK. Eredeti árakon minden szakba vágó üzlet áitai beszerezhetők. 500

koronát!

fizetek Önnek, h a az én gyökérpusztitóm,

Ria -balzsam az ö n t y ú k s z e m é t , szemöl­ csét, bőrkeményedését 3 n a ­ pon belül fájdalom nélkül el nem távolítani. Egy tégely jót­ állást levéllel 1 kor. 3 tégelv 2-50 kor. KEMÉNY, KASSA 1. Postafiók 12/1303. 53

T. 404. sz. katalógus díjtalan.

cfÁRLZElS^ O e s e l l a c h a f t m b.H.

WIEN

IX 3., Ferstelgasse 1.

Gyárak: Győr, Jena, London, Wien, Riga.

402

20. SZÁM

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

15J14. 8 1 , KVFOLYAW.

520. SZÍM. 1 9 1 4 . 6 1 . ÉVÍOLYAM.

Gulliver

403

VASAENAPIT7JSAG.

Hutter és Schrantz r.-t. szitaaru- és nemezposztógyárak magyarországi telepe Budapest, X . ker., Gyömrői-út 80/15. szám. Ajánlja k é s z á l l a p o t b a n , tehát utólagosan t n z h o n r a n v s a s s a l e l l á t o t t többször csavart g-épsodxonyfonatait

Anyák figyelmébe! A gyermekek elismert legkiválóbb tápszere

:••

az elválasztás időszakától kezdve már;körmyü_emészthetőségénél

fogva i s a

::

Phosphatíne Faliérés Afogrzást m e g k ö n n y í t i é s b i z t o s i t j a a c s o n t r e n d s z e r fejlődését. ::

Kinek van szeplöje? Vagy bármely más folt, börtisztátlanság az arczán? As használja teljes bizalommá Rozsnyay Szeráj arczkenó'csét, me!y egyedüli szer az arez tisztatlanságai, pzeplök, mitesserek, pat­ tanások eltávolítására. Használatára az arcz pár nap alatt bársony­ puhára éa hófehérre változik. Egy kis tégely ára 70 fill., nagy tégely 1 40 E. Hozzávaló szappan ára 70 fill. N a p p a l i S z e r á j c r é m e á r a 1 K. S z e r é n p o u d r e , az a r c z p o r o k g y ö n g y e , 1 doboz 1-20 K, fehér, rúzsa, sárgás és testszinbei>

Készifi: Rozsnyai M. gyógyszertára, Arad, Szabadság-tér 8.

rendkívül olcsó, meri kaucsukból készült, [ „Altvater" Gessler [

HÖLGYEK

iiz egészségre ártalmatlan, fájdalomnélküli, biztos hatású szer kap­ ható az eredeti helyről, mely hosszabb mő után is meglepő ha­ tású. Ára I. erősségű M. 450, II. erősségű M. 650 magyar használati ntasitá-sal, felelősségi nyilatkozattal. Vám­ mentes, gyors szállítás. — Magyar levelezés. Árjegyzék ingyen.

B$2SS2ffi,Si3

MARGIT. CRÉME-

a főrangú hölgyek kedvencz szépítő szere, az egész viláíion el van terjedve. P ratlan hatása szerencsés összeállításában rejlik, a b ő r azonnal felveszi és kiváló hatása m á r pár óra lefolyása alatt észlelhető. Mivel a Margit-crémet utánozzák és hamisítják, tessék eredeti védjegygyei lezárt doboztelfogadni.merl csak ilyen készílmé„„ .. nyert vállal a készítő m i n d e n n e m ű fele- M .. Margit- ] OS séget . A Margit-créme ártalmatlan, ™ai gils z a p p a n z s i r talanvegytisztakészilménv,amelya poufler 70 fillér külföldön nagy feltűnési keltett. Ára I K. 1 K 20 f

Budapest. J j I A. GBUNWALD, Berlin, 61. N. 0.55. Winsstrasse 69.

osztá lyso r sj egyet a Török-palotában

Budapest, IVM Szervita-tér 3/c.

M j | fí Jf g *f j |

k|

legdíszesebb kivitelig, előnyárak mellett. Költségvetések • és tervezetek díjtalanul.

Kapható minden gyógyszertárban. i: E g y n a g y doboz ( e l e g e n d ő 3 h é t r e ) á r a 3 K 80 fill.

Főraktár: ZOLTÁN

BÉLA gyógyszertára,

B u d a p e s t , V., S z a b a d s á g - t é r .
NIMRÓD Képes vadászati és versenysport újság. SzerKeszti: Szabó Kálmán.

IS®®®®®'®®

V*ásároljon

SS

Gyártja Földes Kelemen laboratóriuma Aradon. | Kapható m i a d e n gyógytárban, illatszer- és drogua-üzletben

mint tartósság tekintetében páratlan gyártmányt! (Nem tévesz­ tendő össze más fajta fóliátokkal, melyek mind közön­ séges horganyozott drótból készülnek.) Tüskés huzalok sima huzalok, kettóshegyü szegek stb. igen jutányos árban' árjegyzék es mmtak ingyen és bérm. Továbbá gyártatnak •' K e r i t é s r a o s o k , k a p á k é s a j t ó k a legegyszerűbbtől a

Minden számában sok érde­ kes vadászati fénykép-felvéte­ leket közöl. Szakszerű czikkeit ismert íróink írják. Kovataiban minden vadászati ügyben fel­ világosítást kap az olvasó és

Angol bőrbutoripar Bőrbutor szakműhelyek

az összes bérbeadó vadász­ területek árverésének idejét közli. A díszesen kiállított lap ha­ vonként háromszor jelenik meg és előfizetési ára félévre 6 kor.

Mutatványszámot a kiadóhivatal Budapest, IV. ker., Egyetem-utcza 4. sz^

szivesen k ü l d (Franklin-Társulat.)

Költőgépek

QRflflMOFON

házi és vadszárnyas részére jöve­ delmező barsnifiudvart szaksze­ rűen és olcsón Lerendez, mindenféle fajbaromfit és azoknak tojásait, az Összes szükségleti cikkeket szállít a k ülőn legességg y ár

NICKERL&Co.G.m.b.H.

I TechniKum Mitt w e i d a I

RENDI ANTAL

Igazgató: A. H o Í z t , tanár. Szász k i r á l y s á g . Magasabb műszaki tanintézet; az elektro- és gép - technika terén. Külön osztály: mémokok, technikusok és művezetői részére. Elektrotechnikai és gépészeti-laborat. Tanulogyári műhelyek. Legrégibb és leglátogatottabb intézet. Programm stb. díjtalanul a titkárság által.

Budapest, IV. ker. Semmelwes-u. 7. sz.

Rendeléseknél szíveskedjék lapunkra hivatkozni.

Központ: Wien-lnzersdorf, Triesterstr. No. 30. — Teleion 9120. 144. sz. katalógus 30 fill. ellenében. Óvakodjunk értéktelen gjártmánjoktól!

és grammotonlemez óriási választékban.

M M M M M M ^ W H W M ^ N M M

Készpénzfizetés ellenében gyári úron és mintegy 15% arfelemeléssel csekély havi

részletfizetésre!! Eredeti «Angyal» védjegyű graramofonok lerakata.

ELEK és TÁBSA r-t. (17-étöl

Fiókok: VI., Teréz körút 45. Tel. 2 4 - 2 7 . V . , V á c z i - k ö r u t 4 . s z . T e l . 11—58. T á v i r a t i c z i m : „ T ö r ö k é k " Bpest.

o I Sutö'-utcza Z. számú fióküzletemben, ahol el_ adásra kerülnek az összes finom I leány- és fiú-

Vi sorsjegy^sorsjegy 7* sorsjegy^ sorsjegy KI2— K 6 ' - K 3 - - KI-5Ö

Húzás már május íió 20. és 22-én,

Angol bőrbutor, Ebédlö­ székek, irodai karos­ székek szakszerű gyár­ tása. K ü l ö n osztály hasznait bőrbutor mo­ dernizálására, felfrissí­ tésére és Uvtósérc. Székátalu k i t á s o k .

Hogy mindenkiíek lehetővé teg az utolérhetetlen

31-ig)

gyermek- ruhák tetemesen leszállított árak mellett.

FIGYELEM!!! A «Tulipán Gyermek-Otthon» czimre a Sütö-utczában (Kammermayer Károly utcza). — Főüzlet: IV., Koronaherezeg-utcza 8 a. sz.

W1KTORIN FENY könnyen beszerezhető!

|Nélkölözüeteüen| minden [háztartásban!!

Nincsen kanóca, n i n ­ csen vezetéke, bárhova vihető és s e m m i k ö r ü l ­ m é n y e k között fel n e m | robbanhat.ÍOOgyertya! f é n y e r ő s v i l á g í t á s órán-j [ ként csak négy fillérbe kerül

WiktorinésTsa

beszerzését, |bérletosztályt j létesítettünk, I ahol csekély havi I I kölesöiidij fejében I tetszésszerinti I | kivitelű lámpák | kaphatók.

Baross-ntca 1.

Saját érdekében kérjen azonnal díjtalan tájékoztatót. Az egyetlen m a g y a r gyógyvíz, me­ lyet k a r l s b a d i k ú r a t a r t á s á r a a legelőkelőbb orvostanárok ajánlanak. Só hozzáadása felesleges. -~**<$éQj

glauberfói gyógyvíz

BUDAPEST. I r o d á k V., B á l v á n y - n . 1 8 . ü z l e t V I . , A n d r á a s y - n t 1. Legújabb kimerítő grammofon és lemezárjegyzek ingyen és bérm.

• f r Csak a hölgyeket érdekli 1 •§» Első magyar női egészségügyi és testápolási cikkekszaklizlete

KELETI I. K"""Q-"-I*II^"iflr.Szapáry-udvar.) A eieg t a l i t gyártmányú és külföld! kü­ lönlegességei : Haskötők az összes al­ testi bántalmak ellen. Eredeti paris) f i ­ zik és melltartök éptermetünk részéra, valamint kiegyenlíti fűzők ferde növéaüek számára. Cs. és kir. szab. sérvkötök. Egyenestartők. Hyglenlkus havjbajkötők! Oummlharisnyák. A legkiválóbb franczia és amerikai női óvszer különlegességek I UJ1 Autó Vaginái Spray. UJI Irrígátorek, bldék, valamint az összes betegápo­ lási czlkkek. — Csak szakavatott női kiszolgálás. — •érsekeit és polgári árak

Képes árjegyzék ingyen és bérmentve

P l i n n i l T. gyomor-, b e l - , m a j - , j bVOOV I e p e b a j o k a t , a n y a g M j u y j i n csePebántalmakat, • (köszvényt), c u k o r b e t e g s é g e t .

Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és jobb füszerüzletben. — Főelárnsitás: Ivándi gyógyforrás-vállalat VI. kerület. Felső erdősor 33. szám. tideskuty L. Budapest.

I

4
VASAENAP1 ÜJSÁG. KELETI-féle

Valódi brünni szövetek az 1914 évi tavaszi Egy szelvény 3.10 m. hosszú teljes férfiruhához (kabát, nadrág, és mellény)

elegendő, csak

20. 8ZÍM. 14*14. Öl. ÉVFOLYAM.

speciális gyártmányok:

és nyári Idényre. 1 szelvény 7 kor. 1 szelvény 10 kor. 1 szelvény 15 kor. 1 szelvény 17 kor. 1 szelvény 20 kor.

Cs. é s k i r . s z a b .

QÓrvifhtnlt' pneumatikus gummi ooiir.UlUr\ pelottával, gummi görcsér harisnyák, mütiizdk íerdénnottek részére, műlábak, műkezek, test egyenesítő járó és támgépek

Eey szelvényt fekete szalonrubához 20.— K-ért, szintúgy fcloitőszovetct, turislslód;nt, selyunkamgarnt, nöi koiztnm szöveteket itb. gyári árakon küld, mint megbízható éi tzolid cég mindenütt ismert posztógyári raktár.

GYÓGYFÜRDŐ

SPORTKURÁK

vitamint a betegápoláshoz tartozA összes • zikkeket kas?)t eredeti *i\ ári árak es jótállás niclli'lt

Siegel-Imhof Briinn

L e h m a m i - k u r á k . Villanni- és vizgvégykezelések. Kap- és légfiirdők. T J j i t a s o k : Nagyszabású s p o r t t e l e p e k Igoll-, tennisz-, foothall-, teke-, croquet-nálvak, nyitóit lovarda, vi.iaszteriilet, czéllövölde). Kétezer négyzetméteres rádinmos vizű 2 5 C - o s s z a b a d t h e r m á l f ' ü r d ő . Mérsékeli szanatóriumi- es peusió-árak. Magyar orvos, magyar levelezés és prospektus. Megnyitás május 1-én. Klőidényhen kolöű kedvezmény. Cztm ; T o b e í b a d b e i G r á c .

K E L E T I J.

Minták Ingyen és bérmentve. Az elönySk a melyeket a magánvevő élvez, ba szövet­ szükségletéi közvetlen Slegel-lmho) cégnél, a (rysri piacon rendeli meg, igtn jelentékenyek. Szabott, le£olcaóbb Arak. Óriási választék. Minuhfl, figyelmei kiszolgálás, még a legkisebb rendelésnél is, téliesen Irln Arában.

orvosi műszer és gummiáruk gyára

Budapest, IY,, Koronaherczeg-u .17. Külön nöl egészségügyi szakosztály (nöi k i ­ szolgálás) Gróf Szapáry udvar (Koronahercegutcza 14—16. szám.

•••••••••••••••••••••

Legújabb 3000 ábrával ellátott ár­ jegyzék ingyen és bérmentve.

Balatonfüredi

szanatórium és gyógyfürdő

omtMn •STVZN

GYÓGYFÜRDŐ (Abaujtorna megye).

Természetes szénsavas iszapfürdők és balaton­ für lök. Ivókúra. Pbysikai és diaetetikai gyógyin­ tézet az összes beibetegségek számára, különös te­ kintettel a sziv- és érrendszer, vese megbetegedé­ seinél és női bajoknál. Czukorbetegeknekivó-, alkalizáló-ésdiaetetikus kúra. Idegbetegek számára az összes modern gyógy eszközökkel felszerelve. Soványító-, hizó-kura. Röngten- és chemiai-laboralorium. Zander-intézet. Inbalatórium. — Egész éven át nyitva. — Prospektussal és felvilágosí­ tással szolgál a Fürdőigazgatóság.

Elsőrangú klimatikus gyógy­ hely és vizgyógyintézet. Igen mérsékelt árak, kitűnő ellátás. Elő- és utóidény­ ben a szobaárakban jelentékeny engedmény. Fürdőidény: május 15-től szeptember végéig. Postaés távirdaá'lomás helyben. Vasúti állomás Mecenzéf. 6ö0 méter a tenger szins fölött, gyönyörű fenvvese'< között, külö­ nösen kedvező tavaszi és őszi időjárással. Klímája enyhe, leverője ózondús és pormentes, ivóvize páratlan. Gyógyeszközök: Vizgyógymód, tejkura, fenyő-, cxigénés szénsavas fürdők, massage és villamozás. Javalva van: Idsgesség. ideggyengeség, méhszenv (hystoria). rásztkőr (hypoehondria), álmatlanság, hüdásek és bénulások eseteiben Továbbá: vérszegénység, sápkór, vértódulások, idült tildőhurut, hürggorcs (Asthma), kezdődő tidővész, gyomor és bélhurut, köszvényes bántalmak, morphinos betegség eseteiben, stb. Igazgató-főorvos: Dr. Czirfusz Dezső kir. tanácsos, a Ferencz József-rend lovaTJa, (ki télen gyakorló orvos SanRe.nóban.) — Prospektust kivánatra külc

HECKENA5T

RUSZÁNDA

GUSZTÁV

bármely más nemzetközi fürdőt is felülmúl

ZONGORÁK

BADEN

GYÓGYISZAP

Cs. és kir. fensége József főh. udv. száll. Gyár és iroda: Budapest, VII.,Garay u. 10.

Központi víz-, lég- és (jóílütések, légszesz- éa víz­ vezetékek, csatornázások, szellőztetések, szivattyúk, vlzerömuvl emelőgépek stb. — Tervek, költségveté­ sek, jövedwnl előirányzatok gyorsan készíttetnek.

ElőfizetésÍ S Í Egészévre . . . . . . 8 0 korona. | FFélévre 1 _ _ 10 korona, feltételekk: 1 Negyedévre_ Ne _ ' S korona.

A «VíídjMVróni/cd»-val negyedévenként 1 koronával több.

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

Prospektus

Dj gyógyszalloda villanyvilágitással. flg'J*? ?l$l°$ torok-, grégre-, Ajánlva: £«£ I v ó k ú r á k mm ae lkla- ,c smáj-, sryomor-

ingyeil!!

Elektr. massage, iszap-, szénsavas és napfürdők és forrólég kezelés.

és

c s ú z , i s c h i a s stb.-néi.

bélbántalmaknál.

Négy modernül berendezett szobából álló szállodával.

Eg-ész é v e n á t n y i t v a . K o d é r a k é n y e l e m . Uj s z á l l o d á k . K é s é s könyvek. Katonazene.

Fürdőorvos: Dr. L O C H E R T

RTRRLOMN1CZ

Javalva: köszvény, idült izületi ihettma, scrophulosis minden alakjában, kenőgyógymódnak ellenálló börbetegséu, pauristis és prurigoban, vérzésben szenvedő nők, idegbetegség, csontbántalmak. Cnrias Neorisisnél és idült lues bántnlmaknál biztosan gyógyít. Kitűnő jó magvar konyha, valódi hamisítatlan borok, olvasó- és zongoraterem, tekeasztal és tekepálya, nagy virágos és árnyékos park padokkal, naponta czigányhangverseny tartatik. Prospektust kivánatra díjtalanul küld a Fürdőigazgatóság.

PHLOTZl- SZÁLLÓ

ELSŐRENDŰK!

mellett

NAGYFOKÚ RADIOAKTIVITÁS. 1913-ban: 32,366 fürdővendég.

Szezon május 31-től. Lóverseny, nemzetközi galamblövészet, tennis és golf. — Posta, telefon, automobilok — Prospektust in­ gyen küld az igazgatóság.

Kiváló gyógyerejü kénesforrások, iszapcsomagolások: osuz, kösz­ vény, ischias, izzadmányok, bénu­ lás, neuralgia, görvélykór, bőr­ bajok, • fémmérgezés ellen. — Peregrini városi forrás.— «HERZOGHOFi) városi fürdőszálloda. — Elsőrangú ház. Interurbán tele­ fon. Melegviz, fényjelző. Továbbá elsőrangú szál­ lodák, penziók, éttermek, vendéglők és' üzletek. Fürdőidény egész éven át. Prospektus ingyen.— Feivilágositással szolgál a FÜRDÖIGAZGATOSAG BADEN, vagy BLOCKNER J. hirdetőiroda, Bpest, IV., Semmelweis-u. 4., hol prospektus kapható.

L O M N I C Z - S Z A L L O . Bethlen-ház. Július hó 1-étöl nyitva. — T e l j e s p e n z i ó 10'A K-t ó l .

K l i m a t i k u s gyógyhely modern szanatóriummal. Június é s szeptember hónapokban teljes h e t i penzió a P A L O T A - S Z Á L L O B A N . a . a s s a l és ellátással &.

E g y s é g á r a k : * legjobb

Angol v a r r o t t f e k e t e , b a r n a , l a k k ú j d o n s á g o k . Art+al J—W 1 i d l

74

A fürdőn orvosi szaktekintélyek rendelnek

egyedüli gyógyszere < H e m o r u l d i n • gyógy kenőcs, mely fájdalmait teljesen megszünteti. 8 45 f bekül­ désénél ajánlva bérmentve Gőzsy gyógyszertá­ rában, Csíkszereda.

BADEN

FÜRDŐ

Nyitva május 15-töl szeptember 15-ig.

Kénes gyógyfürdő

(Horvátország-). — Vasnt-, p o s t a - , t e l e f o n - é s t á v i r d a - á l l o m á s . ktiv

R A H T Á R B l f • r i i a i i'i-o/>l-i "»»s*• n n M a • u c u i 3 \ - l l

Egyes szám ára 40 fillér.

BUDAPEST, MÁJUS 24.

Dél-fflagyarország Melencze (Torontálm.)

Aranyér

Q0

"1ESCOCZIPOK cc

iroda: IV. Vármegye-uteza 11. TV. Egyetem-uteza 4.

PÁL.

Vasúti, posta- és távirda-áílomás'

ZONGORATERMEI BUOAPESTGIZEllATÉRZAIAPITVA1865TELEF0NV69-

kénes gyógyfürdő

T J

Szerkesztőségi Kiadóhivatal:

HOITSY

Páratlan a maga nemében

ElókelÖ családi otthon, legszebb fek­ vés, n fö berezegi villák közelében, előkelő komim, — Kert. — Yillumo*, me^állóbely. — Helyközi telefon W I E N MELLETT. vasúti 240. — Fgész éven ál nyílva. — Tulaj­ donos : M«lly Maver von Maybach. PENSION IELAKIE Prospektust küld líloebner J. hirdetöj**, 1912-ben megnőgyobbitva Budapest, IV., Semmtiweis-utcza 4. sz.

mérnök és gyáros

SZERKESZTŐ

21. SZ. 1914. (61. ÉVFOLYAM.)

i m i i

A fürdőigazgatóság.

Knuth Károly

SZANATÓRIUMMAL

MELLETT Gyomor- és bélbetegeknek, idegeseknek, ü d ü l ő k n e k és légcsölitiruiosoknak. D i é t á s k n r á k . H i z ó és soványító knrák.

1V

A legelegánsabb

TJ * '

IZ-AT* ••*••»*•

12-50 k o r . 16-50 •

* k e r . , K e c s k e m é t i - u t c z a ÍJ*. sz~, TV. k e r . . K o s s u t h Lajos-utcza 2 . s z . é s V I I . k e r . ' E r z s é b e t - k ö r u t 3 6 . szám. — TT«leff»Ti e l e f o n : • 4Ü4 — 5K7 i. — Ái > r jie«gr yv rzA é ki r i !n,g, «y,e»n„ é& s a bi é, érrm, „eUnnttv«e>.

Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, I V . Egyetem-utoia 4. sí.

AZ A M E R I K A I A K

ELŐNYOMULÁSA

MEXIKÓ

underwood

F Ő V A R O S A F E L É . — ELŐŐrSÖK VERA-CRUZ MELLETT.

és Underwood fölvétele.