Múzeumi kutatófüzet a reformkor és 1848/1849 eseményeinek feldolgozásához
Készült a Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország története az államalapítástól 1990-ig című állandó kiállításának 11-12. terméhez.
3.
2.
1.
9. Kupola
4.
10.
11. 12.
5. 8. 6.
7.
14.
A Magyar Nemzeti Múzeum épülete a nemzeti függetlenség egyik legismertebb jelképe. Az 1847-re teljesen elkészült épület a polgári átalakulás, a nemzetté válás sorsfordító éveiben az események egyik fő helyszínévé vált. Ezért a hivatalos állami ünnepséget ma is a Nemzeti Múzeum kertjében tartják minden év március 15-én. Széchényi Ferenc gróf 1802-ben, saját gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozva hozta létre a nemzeti könyvtárat és teremtette meg a későbbi Magyar Nemzeti Múzeum alapjait. Az egyre gyarapodó múzeumi gyűjtemények számára emelt – Pollack Mihály által tervezett – klasszicista palotában 1848 elejétől látogathatta a közönség a kollekció egyes részeit. Ma a Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben kb. 1,5 millió műkincs, műtárgy található. A Díszlépcsőház freskóit a 19. század második felében két neves festőművész, Than Mór és Lotz Károly festette. A mennyezet alatt körbefutó képsor a magyarok történetének egyes epizódjait ábrázolja. A Kupolaterem bejáratának bal oldalán a múzeum alapításának állít emléket a számos érdekes részlettel megfestett jelenet.
ÉSzReVESzED... - az alapító okiratot? Az uralkodó, I. Ferenc császár a nemzeti gyűjtemény alapítólevelében magyarországi képviselőjét, József nádort bízta meg a gyűjtemény gondozásával.
- a könyveket? A Széchényi Ferenc gróf által felajánlott könyvek, kéziratok, metszetek gyűjteménye képezi a Országos Széchényi Könyvtár alapjait is.
- a festményeket? Az alapítástól kezdve magánadományok és vásárlások révén folyamatosan gyarapodott a múzeum. Például Pyrker János egri érsek európai rangú képgyűjteményét ajándékozta a Múzeumnak 1832-ben. Sétálj be a Magyarország története az államalapítástól 1990-ig című kiállítás 11. termébe, amely a 19. század első felének történeti emlékeit mutatja be.
1 1 . t e re m
H Í D é P Í TŐ k A 19. század első felében az ellentmondásoktól feszülő országban a régi rendi életforma mellett megjelent az új, polgári gondolkodásmód is. Egyre többen gondolták úgy, hogy az ország megerősítése, a nemzeti fejlődés és a gazdasági haladás érdekében törvényes keretek között változásokat, reformokat kell végrehajtani. Barabás Miklós 1864-ben készült hatalmas festménye e dinamikus korszak, a reformkor eszméinek és törekvéseinek szimbólumaként került a terem központi helyére: a festő a kor számos jelentős személyiségét és a haladásban bízó reformereket sorakoztatja fel a képen.
Nem kétséges, hogy ünnepélyes esemény tanúi vagyunk (díszes öltözékek, emelvény, drapériák), mely 1842-ben történt. Vajon mit látunk pontosan? Az esemény szokatlan helyszínen történt. Keresd meg a gerendázat közepén az árulkodó jelet! Mi ez? Figyeld meg a résztvevők öltözetét! Milyen társadalmi rétegekhez tartozók vettek részt az eseményen? A jelenlevők között Barabás Miklós megfestette több Habsburg főherceg és főhercegnő alakját is. Középen József nádort láthatjuk. Szerinted mit fejez ki az ő személyes jelenlétük? Keresd meg a festmény vázlata vázlata alapján, hogy kik írták alá az alapkő alá elhelyezett okmányt! Figyeld meg őket a festményen és sorold fel néhányukat! (A vázlaton nevük csillaggal van jelölve.) Gondolkozz el: szerinted miért volt az ábrázolt ünnepség fontos esemény?
ÉRDeKeSSÉG: Hogyan keltek át a Dunán a Lánchíd megépülése előtt? Egymás mellé erősített hajókból pontonhidat építettek, melyet csak tavasztól őszig lehetett használni. Télen – az úszó jégtáblák miatt – a hajóhidat el kellett bontani. Édesapja temetésére igyekezve Széchenyi István gróf maga is töltött egy hetet a pesti oldalon 1820 telén, mert nem talált olyan hajóst, aki a zajló Dunán megkockáztatta volna az átkelést.
4
H Í D é P Í TŐ k
1 1 . t e re m
A festmény vázlata alapján azonosítsd azokat a személyeket, akik tevékeny szerepet vállaltak a Lánchíd létrejöttében! Sina György báró – a fő finanszírozó
– a vállalkozás szellemi atyja és fő szervezője
– a Lánchíd építésének vezetője
– a Lánchíd tervezője
– az építésvezető kőműves
A reformkor a nemzeti irodalom, a romantika nagy korszaka is egyben. A festményen a kor számos költőjét, íróját is megörökítette Barabás Miklós. Keresd meg, hol áll a festményen! Petőfi Sándor Vörösmarty Mihály Garay János Jósika Miklós báró
Kösd össze a költőt, írót a rá jellemző szöveggel! 1, Saját korában egyöntetű népszerűségnek örvendő magyar író, Ő a szerzője az első nagy magyar történelmi regényeknek. 2, Fiatalon feltörő és korai halála ellenére nagy hatású műveket alkotó költő. Mára a neve összekapcsolódott a „magyar költő” fogalmával. 3, A 19. század első felében az egyik legnépszerűbb költő, leginkább ismert alakja Az obsitos című művében megszülető Háry János. 4, A romantika költője, a reformeszmék lelkes támogatója. A Szózat és a Csongor és Tünde szerzője.
Nézd meg az alapkőletételkor használt díszvakolókanálon a Lánchíd ábrázolását! Melyik jellegzetes elem hiányzik róla?
5
1 1 . t e re m
ÚJ Vá L LA LKOZá S O K A reformerek által képviselt és sürgetett változások alapjaiban érintették, formálták át Magyarország gazdaságát és társadalmát. Az általuk létrehozott, illetve támogatott intézmények, szervezetek, vállalkozások az élet számos területére hatással voltak. Keress a kiállításban olyan tárgyakat, amelyek e törekvésekhez kapcsolódnak! A döcögős földutakon lassú a közlekedés, nehézkes az áruszállítás, a folyók is nehezen hajózhatóak a közlekedés fejlesztése
Fontosnak tartják a tudományok ápolását magyar nyelven, de hiányzik a tudományokkal foglalkozó magyar intézet a tudományos élet támogatása
Kevés az olyan alkalom, ahol az előkelő társaság tagjai találkozhatnak, a férfiak megvitathatják a közéleti kérdéseket a társasági élet ösztönzése
Kevés a jó minőségű hazai termék, az ipar fejletlen
a hazai kézművesség, az ipar pártolása
Nehéz megbízható értesülést szerezni a politika, a közélet eseményeiről, a reformgondolatokról tájékoztatása, formálása
6
a közvélemény hiteles
ÚJ Vá L LA LKOZá S O K
1 1 . t e re m
ÉRDeKeSSÉG: Számos nagyszabású új vállalkozás, mint például a folyószabályozások, a gőzhajózás fejlesztése, a Magyar Tudós Társaság megalapítása Széchenyi István gróf személyes kezdeményezésére valósult meg. A „legnagyobb magyar” felelősségteljes arisztokrata politikusként él a köztudatban. El tudod képzelni róla, hogy fiatalemberként: - egy elveszített fogadás miatt egy hétig csak rózsaszín ruhákban járt? - szív alakú tetoválást viselt a karján? - a kalandos nőügyekkel, mulatozásokkal átszőtt katonaévek után 12 évig táplált plátói szerelmet a férjezett Seilern Crescence iránt, míg végre elvehette feleségül a megözvegyült asszonyt? (A hölgyet szintén megtalálod Barabás Miklós festményén is.)
7
1 1 . t e re m
S aj t Ó é s c E N Zú RA A reformerek egyik legfontosabb törekvése a cenzúra eltörlése volt, hiszen ez gátolta a szabad véleménynyilvánítást és a közéleti, politikai eseményekről való hiteles tájékoztatást. Semmi sem jelenhetett meg, ami a Habsburg kormányzat érdekeivel szemben állt. Kossuth Lajosnak egy ideig sikerült úgy hírt adnia az országgyűlésen tárgyalt kérdésekről, hogy megkerülte a cenzúrát! Figyeld meg az Országgyűlési Tudósítások példányán, hogyan érte ezt el!
Az Országgyűlési (később a Törvényhatósági) Tudósítások szerkesztése miatt Kossuth börtönbe került. Szabadulása után 1841-ben a Pesti Hírlap szerkesztője lett. A lap megjelenése fordulópont a magyar sajtó történetében: Kossuth nagy hatású vezércikkei formálták a közgondolkodást és az ország közvéleményének egyre növekvő részét sorakoztatták a reformok mögé.
A kiállított Pesti Hírlap tartalmát átböngészve karikázd be, milyen témákkal foglalkozott Kossuth ebben a lapszámban!
hirdetések
irodalmi szemelvények
hírek Nagy Britanniából
színi kritikák divatképek
„képtalányok”
Sétálj a következő terembe!
8
tudománytár
új követválasztások
országgyűlési események
S aj t Ó é s c E N Zú RA
1 2 . t e re m
A terem közepére egy nyomdagép került. Mit gondolsz, miért gondolták úgy a kiállítás rendezői, hogy az 1848 márciusi események egyik legfontosabb szimbóluma ez a gép?
Vajon hogyan működött egy korabeli nyomdagép? Tedd sorrendbe az egyes fázisokat! A betűkre a festékgörgetővel két irányból felviszik a festéket. Egy karral a sínen begördítik a betűsablont a nyomófelület alá. A szedőkeretbe az ólomból kiöntött betűkből egyesével összeállítják a nyomtatandó szöveget.
5 6
3
2
A felső kart a nyomdász körülbelül 20 fokkal maga felé húzza. A leeresztett nyomófelület a festékes betűkre préseli a papírt.
4
A nedves papírt óvatosan ráhelyezik a betűsablonra, és ráhajtanak egy vékony rögzítő fedelet. A folyamat végeztével a gépből kiveszik a friss festékes kész nyomtatványt.
ÉRDeKeSSÉG: A nyomdagép rápréselte, rásajtolta a lapot a festékes betűkre. Ennek alapján született a ma is használatos sajtótermék elnevezés.
9
1 2 . t e re m
1 8 48 t AVAS z Á n
Az európai forradalmi hullám 1848 tavaszán megrendítette a Habsburg Birodalom bel- és külpolitikai helyzetét. A magyar reformerek úgy érezték, elérkezett az idő programjuk megvalósítására. Az események két szálon vezettek tovább. Kossuth Lajos vezetésével országgyűlési küldöttség indult a királyhoz, mialatt a pesti forradalmi ifjúság 12 pontban sűrítette össze a reformköveteléseket. A bejárattól jobbra olyan képeket találsz, melyeken 1848. március 15-e három fontos eseményét ismerheted fel. Melyek ezek?
A márciusi pesti forradalom jelképévé a francia minta nyomán kialakult piros-fehér-zöld színű kokárda vált. A teremben látható két kokárda közül az egyiket ereklyeként őrzi a Nemzeti Múzeum. Kié ez a kokárda és mi bizonyítja az eredetiségét?
A Batthyány Lajos vezette első felelős magyar kormány kinevezését követően elindult a gyors törvényalkotó munka, és néhány hét alatt megszülettek a polgári Magyarország jogi alapjai, az áprilisi törvények. A bársonyszékek előtti vitrinben találod az áprilisi törvények egy példányát. Figyeld meg, hol adták ki azt!
Több száz éven keresztül ez a város volt a rendi országgyűlések leggyakoribb helyszíne.
10
1 8 48 t AVAS z Á n
1 2 . t e re m
Megalakult az első felelős magyar „ministerium”, a független kormány, mely Pest-Budán ülésezett. Ebben a testületben minden jelentős politikai irány képviselője helyet kapott, a radikális reformertől a konzervatív arisztokratáig. A kormány tagjainak arcképeit és miniszteri bársonyszékeit láthatod a teremben. Alakulóban az új kormány! Miniszteri posztokra keresünk megfelelő személyt! Az alábbi elvárások figyelembevételével kérjük, tegyen javaslatot személyekre és miniszteri tárcára!
újságírói Kiváló szónoki képességekkel, aki szenves, tiku poli zõ elke rend múlttal t, és képes ügyé rmok déllyel képviseli a refo ezését. rend k ügye pénz a kusz vállára venni a Személy Tárca
1
Vezetôi képességekkel rendelkezô, irányításra alkalmas tekintélyes arisztokrata politikus. A reformellenzék pártjának vezetése elônyt jelent.
Konzervatív, hercegi rangú arisztokrata, aki otthonosan mozog a Habsbu rg udvarban. Személy
Személy
Tárca
Tárca
3
2 Folyamszabályo zásban és hídé pítésben gyakorlott, gô zhajók iránt ér deklôdô felelôsségtelj es arisztokrata . Elônyt jelent, ha édes apja is elköte lezett a hazai közügyek iránt. Személy
Nemesi származású, ámde polgári gondolkodású bölcs férfi, aki jogi ügyekben nagy jártasságot mutat. Személy
Tárca
Tárca
4
11
5
1 2 . t e re m
H o N V Éd ő K A 12 pont közül egy-egy foglalkozott a belső rend fenntartásával, illetve a haza védelmével. Az újonnan megalakult kormánynak nem volt saját fegyveres ereje, hiszen a Magyarország területéről besorozott katonák a Habsburg birodalmi hadsereghez tartoztak, és zömében külföldön állomásoztak. Az önálló magyar hadsereg megteremtését a belső és külső bizonytalanság is sürgette. A belső rend fenntartását szolgáló nemzetőrség megalakítását 1848 májusától a honvédsereg toborzása követte, miközben a hadsereg fokozatosan gyarapodott a hazahívott magyar egységekkel. A kiállításban látott tárgyak alapján húzd alá, majd javítsd ki a tévedéseket az alábbi szövegben! Az újonnan felállott gyalogos honvéd zászlóaljak sötétkék posztóból készült egyenruhát kaptak. A magyar huszárok fémből készült mellvértet viseltek.
A könnyűlovasság egyik jellegzetes fegyvere a szuronyos puska volt. A fegyvercső alatt elhelyezett töltővessző (segítségével töltik meg a lőfegyvereket), már csak a pisztolyoknál található meg. A teremben kiállított két hangszer erős, átható hangja miatt katonai célokat szolgált mint irányító, jelző és riasztóhangszer. Melyikkel irányították a lovasságot? Melyiket használták a gyalogosság vezényléséhez?
12
H o N V Éd ő K
1 2 . t e re m
A katonai ezredek számára a zászló egyszerre volt az alakulat, a hősiesség és a haza szimbóluma. Az 1848–49-es szabadságharc honvédsereg zászlóinak egyik oldalára az ország címere került. A kiállításban látható honvéd lovassági zászló alapján figyeld meg, milyen ábrázolás és díszítés található a másik oldalán!
Mit gondolsz, miért ez a kép szerepel a szabadságharc zászlóin? A képet az itt látható nemzetőr zászlón is megfigyelheted!
„Rövid ima után a zászlók fölszenteltettek és rájok szegeztettek a jelszókkal ellátott szalagok. Èl magyar, áll Buda még’ tündöklék le az elsô század lobogójának Batthyányné keresztanya által ajándékozott szalagáról.”
Újságcikk részlete. Pest, 1848. június 24.
Az ezredzászlókat ünnepélyes ceremónia keretében szentelték fel, majd csúcsukra buzdító jelmondattal ellátott szalag került. Ezt a zászló keresztanyja, más néven a zászlóanya, egy köztiszteletben álló hölgy adományozta. Az ezred további szalagokat hadi érdemekkel szerezhetett. Egy korabeli zászlószalagot találsz a terem bejárata melletti vitrinben. Állapítsd meg, miből készült!
13
1 2 . TE R EM
c S a TA M EZő KÖ N
A szabadságharc legnagyobb katonai sikerét a tavaszi hadjárat jelentette 1849 április − májusában. A csaták során ütőképessé kovácsolódott magyar honvédsereg felszabadította az ország nagy részét, óriási győzelmeket aratva a túlerőben lévő császári seregek felett. Figyeld meg az oldalajtó melletti vitrinben, melyik csatáról tudósít a Márczius Tizenötödike című újság?
Melyik magyar hadvezért említik meg benne? Győzelmei elismeréseként milyen rangot kapott ez a tábornok? Az okiratot a zászló melletti vitrinben láthatod. Ki adta a kinevezést? Mivel indokolják kinevezését?
A katonái körében rendkívül népszerű tábornok szemüveget viselt. A harcok során azonban egy különleges kiegészítőt használt helyette, melyet a szablyájára erősítettek. Mi ez? A szablyát a kijárat bal oldalán lévő vitrinben találod.
éRDeKESSÉG: A tavaszi hadjárat nagy csatáit fiatal festők is végigkísérték, hogy később hitelesen örökíthessék meg a győzedelmes pillanatokat. Görgey Artúr tábornok mellett volt hadifestő az a Than Mór, aki évtizedekkel később – már nagyhírű művészként – a Magyar Nemzeti Múzeum Díszlépcsőházát is freskókkal ékesítette.
14
c S a TA M EZő KÖ N
1 2 . t e re m
A tavaszi győzelmek hatására és válaszul a bécsi udvar politikai lépéseire – melyek Magyarország frissen megszerzett önállóságát kívánták megszüntetni – a magyar országgyűlés kimondta a Habsburg uralkodóház trónfosztását. A Magyar Nemzet Függetlenségi Nyilatkozatát a miniszteri bársonyszékek előtti vitrinben találod. Olvasd el a 4. pontját! Miben állapodott meg a nemzetgyűlés az államberendezkedést illetően?
Milyen tisztségre választották meg Kossuth Lajost? Díszöltözetét a sarokban találod.
A magyar katonai sikerek következtében Ferenc József császár az orosz cárhoz fordult segítségért. Az osztrák-orosz alakulatok összehangolt támadásával szemben a magyar seregek visszavonulásra kényszerültek, majd a Világos melletti nagyszőlősi síkon, 1849 augusztusában Görgey Artúr − mint teljhatalommal felruházott fővezér − az orosz csapatok előtt letette a fegyvert. Komáromban a Klapka György vezette várvédők még a világosi fegyverletétel után is hosszú hetekig tartották magukat az osztrák túlerővel szemben. Keresd meg a komáromi vár fegyverletételi dokumentumát! Mikor adták meg magukat a komáromi vár védői?
Milyen sors várt a védőkre a megadás után?
15
1 4 . t e re m
N e M Z Et i G y Á S z é S E m L É k E Z Et
Sétálj át a 14. terembe! A világosi fegyverletételt követő megtorlás során százakat vontak felelősségre, a falusi jegyzőktől a tábornokokig. Az első miniszterelnök, Batthyány Lajos gróf és a szabadságharc katonai vezetői sem kaptak kegyelmet. Az Aradon kivégzett tábornokok közül négynek adták meg csupán a katonához méltó, golyó általi halál kiváltságát. Kilenc társukat azonban, miként a gyilkosokat volt szokás, felakasztották. Batthyány Lajos kivégzésekor viselt egyik ruhadarabját a Nemzeti Múzeum őrzi. Melyik ez? Az ajtótól balra keresheted!
A szabadságharc leverése miatt érzett nemzeti gyász számtalan tárgyban öltött alakot. A gyász és a Habsburg-hatalommal szembeni ellenállás kifejezéseként sokan fekete ruhát viseltek, és őrizték a nemzet hőseinek emlékét. Keresd meg az aradi vértanúk emlékét őrző ékszert! Mi ez?
Értelmezd az ékszeren látható betűk kettős jelentését!
16
Sétálj vissza a Díszlépcsőházba! A Kupolaterem bejáratától jobbra Than Mór falképe egyetlen jelenetben ábrázolja a 19. századi Magyarország vezéralakjait, utalva az ország történelmében játszott kiemelkedő szerepükre. A kép központi alakja Széchenyi István gróf, akinek egyes alkotásai a reformkor törekvéseinek jelképeivé is váltak. Mely alkotásai jelennek meg a freskón?
A kép többi alakját a kezükben látható tárgyak segítségével is azonosíthatod. Kihez kapcsolható... a vértanúságot jelképező pálmaág? a reformköveteléseket összegző program, az Ellenzéki Nyilatkozat? a forradalom zászlaja? az 1867-es kiegyezést előkészítő „Föliratok”? A 19. század második felének festménye a nem sokkal korábban lezajlott események valós történelmi szereplőit már szimbolikus alakokként állítja elénk. Ők máig ható jelképei a reformkor és szabadságharc meghatározó történelmi időszakának.
17
4. oldal A Lánchíd ünnepélyes alapkőletételét ábrázolta a festményen Barabás Miklós. A gerendázat közepén található vízszintjelzés szerint az esemény jóval a Duna vízszintje alatt történt. Főként az arisztokrácia, kisebb létszámban a polgárság képviselői vettek részt az eseményen. A Habsburg főhercegi család és József nádor jelenléte a nagyszabású vállalkozás uralkodói támogatásáról árulkodik. Az aláírók között volt József nádor, Zichy Ödön gróf, William Clark és Adam Clark is. A Lánchíd megépítése a főváros modernizálódásának állomása: az első állandó kőhíd összekapcsolja Pestet és Budát és ezzel az ország két felét, a hídvámfizetési kötelezettség pedig az első rés volt a nemesi adómentesség kiváltságán. 5. oldal A vállalkozás szellemi atyja és fő szervezője Széchenyi István gróf, a Lánchíd tervező mérnöke William Clark, az építésvezető Adam Clark, az építésvezető kőműves Tisdael. Petőfi Sándor – 4, Vörösmarty Mihály – 3, Garay János – 2, Jósika Miklós báró – 1. A vakolókanálon ábrázolt Lánchídról az oroszlánok hiányoznak, melyek csak 1852-re készültek el. 6. oldal Közlekedés fejlesztése: Pohár vasút ábrázolással, pohár gőzhajó ábrázolással, A Lánchíd alapkőletétele (festmény), Széchenyi István gróf naplója (részlet), Buda és Pest látképe a rákosmezei próbavasúttal (metszet). Tudományos élet támogatása: A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása (litográfia). Társasági élet ösztönzése: Ulmann új háza a Casinóval (aquatinta), Védegyleti bál Pesten (acélmetszet), Második futtatás Pesten (litográfia). 7. oldal A hazai kézművesség, az ipar pártolása: Védegylet jelvényei, Magyar Iparegyesület pecsétnyomói, karkötő az Iparegylet népszerűsítésére. A közvélemény tájékoztatása, formálása: Országgyűlési Tudósítások, Pesti Hírlap.
8. oldal Kossuth Lajos a nyomdai cenzúrát az Országgyűlési Tudósítások kézi másoltatásával és sokszorosításával kerülte ki. A felsoroltak közül az alábbiak a Pesti Hírlap kiállított lapszámának jellegzetes témái: országgyűlési események, új követválasztások, hírek Nagy Britanniából, hirdetések. 9. oldal A nyomdagép működésének fázisai helyes sorrendben: 1.) A szedőkeretbe az ólomból kiöntött betűkből egyesével összeállítják a nyomtatandó szöveget. 2.) A betűkre a festékgörgetővel két irányból felviszik a festéket. 3.) A nedves papírt óvatosan ráhelyezik a betűsablonra, és ráhajtanak egy vékony rögzítő fedelet. 4.) Egy karral a sínen begördítik a betűsablont a nyomófelület alá. 5.) A felső kart a nyomdász körülbelül 20 fokkal maga felé húzza. 6.) A leeresztett nyomófelület a festékes betűkre préseli a papírt. 7.)A folyamat végeztével a gépből kiveszik a még friss festékes kész nyomatot. 10. oldal A képeken látható három esemény: A 12 pont és a Nemzeti dal terjesztése Landerer és Heckenast nyomdája előtt, Tömeggyűlés a Nemzeti Múzeum előtt, Táncsics Mihály kiszabadítási diadalmenete. Az egyik kokárda Petőfi Sándoré volt, melynek eredetiségét a későbbi tulajdonos keretben olvasható igazolása bizonyítja. Az áprilisi törvényeket Pozsonyban adták ki. 11. oldal Az alábbi személyeket ajánlhatod az első felelős magyar kormány felsorolt miniszteri tárcáira: 1.) Kossuth Lajos – pénzügyminiszter; 2.) Esterházy Pál Antal herceg – a király személye körüli miniszter; 3.) Batthyány Lajos gróf – miniszterelnök; 4.)Széchenyi István gróf – közmunka- és közlekedésügyi miniszter; 5.)Deák Ferenc – igazságügy miniszter. 12. oldal Az újonnan felállott gyalogos honvéd zászlóaljak kávébarna posztóból készült egyenruhát kaptak. A császári nehézlovasok fémből készült mellvértet viseltek. A gyalogság egyik jellegzetes fegyvere a szuronyos puska volt. A fegyvercső alatt elhelyezett töltővessző, (segítségével töltik meg a lőfegyvereket) minden lőfegyvernél megtalálható volt. A lovasokat kürttel, a gyalogosokat dobbal irányították.
18
13. oldal A zászlók állandó eleme Szűz Mária alakja, karján a gyermek Jézussal. Szűz Máriát, mint Magyarország oltalmazóját ábrázolták a zászlókon. A teremben látható zászlószalag bársonyból készült, flitterrel díszített és fémfonallal hímzett. 14. oldal A Márczius Tizenötödike című lap Buda ostromáról tudósít, 1849. május 21-én. Görgey Artúr hadvezért említik benne. Görgey Artúrt a győzelemnek köszönhetően altábornaggyá nevezték ki. A kinevezést Kossuth Lajos kormányzó elnök adja a Nemzetgyűlés akaratából. A kinevezési okmányon megfigyelhető Szemere Bertalan miniszterelnök ellenjegyzése is. Győzelmeinek nagyságával és jelentős voltával, legfőképpen Buda visszavételével indokolják Görgey kinevezését. Görgey Artúr szablyájára nagyítólencsét erősítettek. 15. oldal A Függetlenségi Nyilatkozatban az olvasható, hogy a Nemzetgyűlés későbbre halasztja az államforma meghatározását. Kossuth Lajos kormányzó elnöki tisztséget kapott. A komáromi erőd 1849. szeptember 27-én adta meg magát. A várvédők zsoldjukat megkapva szabadon elvonulhattak. 16. oldal Kivégzésekor Batthyány Lajos gróf a teremben látható fehér mellényt viselte. Az aradi vértanúk emlékét őrző kiállított ékszer egy betűkből összeállított karkötő. A karkötőt az aradi vértanúk neveinek kezdőbetűiből állították össze. Ez egyben egy német nyelvű mondat szavait is rejti: Pannónia, soha ne feledd halottaidat, mint vádlók élnek ők. 17. oldal Széchenyi István gróf alkotásai közül a Hitel című munkája és a Lánchíd alaprajza látható a falfestményen. Vértanúságot jelképező pálmaág – Batthyány Lajos gróf; Ellenzéki nyilatkozat – Kossuth Lajos; A forradalom zászlaja – Petőfi Sándor; „Föliratok” – Deák Ferenc.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszecsenyiterv.gov.hu 06 40 638 638
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Készült a Magyar Nemzeti Múzeumban 2011-ben Készítették: Gyimesiné Oswald Júlia, Polgár Mónika Szakmai tanácsadók: Lovas Judit, Lovas Márta, T. Kesik Gabriella Grafikai tervezés, nyomdai előkészítés: K.O.M.P. Bt. Fotó: Dabasi András, Szelényi Károly Nyomdai kivitelezés: Mega Kft. Felelős kiadó: Csorba László főigazgató
