Könyves Tóth Mihály 1849-ben elkobzott vagyona

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV

347

Könyves Tóth Mihály 1849-ben elkobzott vagyona D. Tóth Béla Könyves Tóth Mihály1 debreceni református papot, tábori lelkészt 1849. augusztus 7-én elfogták, három és fél hónap múlva, november 30-án halálra ítélték. A halálos ítéletet 20 év várfogságra változtatták és ebből hét évet ténylegesen is letöltött. Kegyelmet 1856. áprilisában kapott. Ez a néhány szikár mondat egy ember tragédiáját fejezi ki. De nemcsak egyéni tragédiáról van szó, mert Könyves Tóth Mihály nem volt magányos ember! Megpróbáltatásai jóval korábban kezdődtek, mint 1849. Négy évvel korábban, 1845-ben meghalt a felesége, négy fiú árvát hagyva maga után. A négy fiú mellett Könyves Tóth mostohalányaként nevelte még Király Jankát.2 Ezt a csonka családot érte az apa letartóztatásának, halálraítélésének, majd várfogságának a híre. E hír mellé társult az a központi intézkedés is, hogy a rebellisek vagyonát, Haynau rendeletére elkobozták, elárverezték, s a befolyt öszszegből – többek között – a császárhű, és a szabadságharc ideje alatt kárt vagy sebesülést szenvedettek kárpótlását fedezték. A Magyar Országos Levéltár őrzi Uray Bálint kerületi főispán hivatalának (1849–1850) iratait.3 Az iratok között található az a vékony iratköteg is, amelyik Könyves Tóth Mihály csekélyke vagyonának az összeírási ívét és az árvák gyámjának kérelmeit tartalmazza. A következőkben ezeket az iratokat kívánjuk bemutatni. Az iratok tartalmából érzékelhető, hogy egyes, kisebb jelentőségű iratok eddig hiányoznak. Ezek kutatása a következő időszak feladata maradt. A néhány lapnyi irat tartalmilag két részre bontható. Az egyik kimutatás a Könyves Tóth lakásában található ingóságok összeírását, a másik kimutatás könyvtárának tételes jegyzékét tartalmazza. Mindkettő érdemes a bemutatásra, hiszen egy tiszteletet érdemlő, kitűnő ember mindennapjainak a megismeréséhez nyújtanak segítséget. Az ingóságokat felsoroló iratok egyértelműen feltárják, hogy a kiváló szónok igen puritán körülmények között élt. Talán az a megfelelő szó, hogy szegényesen. A "vagyon" összeírása és zár alá helyezése rendkívüli csapásként érhette a 1 Könyves Tóth Mihály életével foglalkozik például Csiky Lajos Könyves Tóth Mihály című írása (Debreceni Képes Kalendáriom, 5. évf. 1905.) és Román Márta: Könyves Tóth Mihály emlékek a Déri Múzeumban (Déri Múzeum évkönyve 1980. Debrecen, 1982.) című tanulmánya. 2 Király Janka, Könyves Tóth feleségének, Medgyessy Eszternek első házasságából született lánya volt, aki 1849-ben 19 éves volt. 3 MOL D 80. Uray Bálint kerületi biztos iratai, 3951/850 ikt. sz.iratok.

348

D. Tóth Béla: Könyves Tóth Mihály…

családot, hiszen sem fekvőhelyük, sem ruhásszekrényük nem maradt az egyedül maradt ifjaknak. Valószínű, hogy a gyerekek gondnokául kinevezett Kardos Lászlónak is fontos szerep jutott abban, hogy Király Janka kérvényezte a legszükségesebb bútorok, ágyneműk visszaadását. Kardos, akit a hivatal nevezett ki gondnokul, messze túl ment a hivatali kötelességén akkor, amikor kötelezettséget vállalt a viszszaadandó tárgyak épségéért. Hogy végül is megérkezett e a bútorok és egyéb ingóságok visszaadását jóváhagyó irat, azt eddig nem sikerült kideríteni. De a lényeg ebben az esetben az, hogy képet kaptunk Könyves Tóth vagyoni állapotáról és a gyermekek gondnokának emberségéről. Az iratok másik része Könyves Tóth könyvtárának a tételes jegyzékét tartalmazza. Nem e közlemény feladata a könyvtár állományának elemzése. Áttekintve azonban a - maga korában közepes nagyságú magángyűjteménynek tekinthető könyvtár összetételét: érdeklődő, a theologiai ismeretek folyamatos bővítésén túl, egyéb irodalmi és tudományos írások után is érdeklődő embernek ismerhetjük meg Könyves Tóthot. Uray Bálint iratai között az alábbi dokumentumok találhatók: 1./ Debreczen Kerületi Főispántól Szab. Kir. Debreczen várossa Polgármesterének 163/850 Debreczen Január 9-n.1850. A Hadsereg parancsnoka B. Haynau Ur Ő excellentiájának közelébb mult December 31ről 1945/194 D.K.G. sz. alatt kibocsátott rendeletét, melly a pártütést előmozdított politicai bűnösök lezárolt javai felett készítendő kimutatásokra vonatkozik, olly utasítással küldöm meg: hogy a Hatósága keblében lezárolva levő hasonló javakról a rendeletben kitett kimutatásokat külön-külön pontban elkészítvén, hozzám minél előbb mutassa be. Uray Bálint Cs. Kir. Udv. Tanácsos és Ker. Főispány" 2./ Debrecen Város Tanácsülés jegyzőkönyvének 1850. január 11-én kelt határozata: "Kerületi Fő Ispány Méltóságos Uray Bálint Ur folyó Január hónap 9n 163. sz. a. kelt Rendelete mellett a hadi sereg Parancsnoka Báró Haynau Ur Ő Excellentiájának közelebb múlt December 31-ről 1945/194 D.K.G. sz.a. kibocsátott Rendeletét, melly a párt ütést előmozdított politicai bűnösök lezáratott javai felett készítendő kimutatásokra vonatkozik, olly utasítással küldi meg, hogy a hatóság kebelében lezárolva lévő hasonló javakról a Rendeletben kitett kimutatások külön külön pontban elkészíttetvén Ő Méltóságához minél előbb bemutattassanak. E tárgyban már kellő ösmerettel bíró s előbb is munkálódóott Tanácsnok Ambrus István Urnak másolatban mind a Fő Ispányi Rendelet mind annak melléklete kiadatnak a végett, hogy azoknak értelmében tegyen kimerítő tudósítást. – Kiadta: főjegyző Szabó Bálint sk."


349

3./ "A fentebbi tanács-végzésénél fogva lett kiküldetésembeni eljárásomról tisztelettel jelentem, miszerint: a./ Ezen hatóság kebelében kárpótlási alapúl szolgálható pénzbeli bűntetés egyetlen esete sem forgott fen. b./ Méltóságos Drevenyák Ferencz Cs. Kir. Kormánybiztos Urnak múlt 1849-dik évi augusztus 11-dikén a városi hatósághoz bocsátott rendelete következtében, volt forradalmi képviselő Farkas Károly, volt képviselő és Kormánybiztos Tar Károly és végre szinte volt képviselő Komlóssy Imre javaik öszveirattak és a kárpótlási alap részére lezároltattak. Ezen javak kimutatásait, jelesül Farkas Károlyét A,/, Tar Károlyét B./, és Komlóssy Imréét C./ alatt bemutatom. c./ A fent tisztelt Cs. Kir. Kormánybiztos Ur Ő Méltóságának ugyancsak mult évi augusztus 11-dikén kelt rendelete folytán felségsértési bűnben már el is marasztalt Könyves Tóth Mihálynak minden javai öszveiratván zár alá vétettek, s a pesti hadi törvényszék ítélete által a kárpótlási alap részére elárvereztetni rendeltettek. Ezen javak kimutatását a D./ alatt hasonlag bemutatom. d./ E város területén a kárpótlási alap javára már valósággal szállott fekvő javak nem létezvén; illyetén jószág-jövedelmekrőli kimutatás nem tétethetik. e./ Könyves Tóth Mihály vagyonainak elárvereztetése az igény kérdéseknek (Király Janka igényeiről van szó!-TB) felsőbb helyen leendő elintézésétől fügvén; vagyonainak hit alatti megbecsléssel ellátott kimutatását már fentebb c/. alatt felmutattam. Költ Debreczenben január 24-én 1850. Ambrus István mp. tanácsnok." Kimutatása Felségsértési bűnben elmarasztalt Könyves Tóth Mihály azon ingó javainak, mellyek Méltóságos Drevenyák Ferencz Kormánybiztos Ur rendelete folytán mult 1849-ik évi Augusztus 13-án a kárpótlási alap részére debreczeni Tanácsnok Pfanschmidt Károly Ur által öszveirattak és lezároltattak. Sor Szám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

A tárgy megnevezése Egy író asztal Három pár kesztyű Egy darab steaim gyertya Egy törött szem űveg Egy pipa zacskó Egy pipa szár Egy pipa vakaró Egy 10 pengő forintos Kossuth bankjegy Egy kis veres politurozott asztal Egy köpő láda Egy fehér porczellán kalamáris

Megjegyzés

A Kir. Harminczadhoz beadva

Becsár Pengő pénzben forint krajcár 56 1 2 6 6 2 6 -

-

4 -

6

-

12


350 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 22. 23.

24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 4

Egy zöld posztóval bevont íróasztal Egy kerek öltöző tükör

az elítéltnek mostoha leánya, Király Janka 4 kisasszony által igé- 1 nyeltetik. 18

Egy üveges téka A NB alatt öszveírt 332 darab könyv 129 Egy pár fénymázas Bakkants 3 Egy fekete Gerok4 Egy nyári Gerok posztóból 2 Egy atlasz mellény Egy háló sapka Könyves Tóth Mihály és nője arczképeinek rámái 4 Egy Arnoldo Wincze kép Egy fekete bőrös kanapé Király Janka kisasz- 10 szony által, mint elhunyt édes anya női hozománya igényeltetik. Egy kék szövetű kanapé ehhez 2 karos és 6 kisebb szék Egy fekete 4 üveg táblájú Theka 18 Két nyoszoja 12 Ezekben ágyneműek 1 dunyha, 1 párna, 1 szalmazsák 3 Egy háló diván 4 Egy politurozott veres mosdó Ugyancsak Király asztal Janka által igényelt 2 Egy három fiókos komót 5 Két rongyos ing Három fekete rámás kép Egy kis fekete bőrös szék Egy nagy quadrup Király Janka k. által igényeltetik 18 Egy gyöngyözött dohánytartó Findzsa: 6 findzsa, tányér 7 Király Janka K. által igényeltetik 1 15 darab kés alá való üveg nyereg Egy pohár -

Gerok = szalonkabát

1 6 30 6 20 -

40 30 30 32 12 30 15 12

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.

52.

Egy kalaptartó egy otska kalappal Két nyoszolja Ezekben ágynemű 2 szalmazsák, 1 derékalj Egy üveges téka Egy három lábu kerek asztal Egy hamuszin téka 18 darab cserép edény 13 darab üveg Egy bádog szűrő Egy cserép dohánytartó Egy szénahúzó horog Egy ruhatartó fogas Egy óltska zöld kocsi, ehhez való kis vasas lapos kuffer,párna, kocsi kuffer, és eső elleni bőr Egy darab emlék pénz öszveg

351 10

30 -

3 7 3 6 -

6 13 3 6 6 6

100 470

24 8

Király Janka k. által igényeltetik

Észrevétel a, Eljáró Tanácsnok Pfansmidt Károly Ur Könyves Tóth Mihály mostoha leányát Király Janka kisasszonyt, és a gyermekeket sajátokul illetőknek öszveirt ingóságokat Méltóságos Drevenyák Ferencz Cs. Kir. Kormány Biztos Ur utasitása következtében az illetőknek kiadván, ezen ingóságok jelen kimutatásba be nem iktathattak: tehát b, A fentebbi kimutatásba csak azon ingó javak foglaltatnak, mellyek eljáró Tanácsnok Úr által zárgondnok Karap Sándor Ur gondviselése alá adattak. c, Király Janka kisasszony jelen kimutatásba vezetett ingóságok némelyike iránti igény követelése felsőbb elintézéstől függ, melly igény kérdések elintézés után, az árverés is foganatba vétethetik. Költ, Debrecen, január 24-én, 1850. Ambrus István mk. ideiglenes Kir. Kintsleti ügyvéd"

Könyves Tóth Mihály úr könyvei jegyzéke (A jegyzékben előforduló rövidítéseket [ ] között oldottuk fel.) Fo- Dalyó rab szám 1. 1 Helvetica Confessio drakul és magyarul, Debreczen, 1791. 2. 1 Varga Istv[án]. Az izraelitak régi rendtartásai és szokásai, Debreczen. 1818.

Becsült ár fr kr 10 8


352 3.

1

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 4 1 1 1 1 1

22. 23.

2 1

24.

1

25. 26.

2 3

27.

1

28. 29. 30.

1 3 4

31. 32. 33. 34.

1 1 2. 1

35. 36. 37. 38.

8 2 1 1

T. Livii Historiarum Libri. educ. Gronovius, Debreczen, 1798. P. Ovidii Nasonis Metamorphoseon Libri. Budae. 1810. Virgilii Opera Bod Péter: A Szent Biblia historiaja, czimlap nelkül. Teller: Wörterbuch des neuen Testaments, Berlin, 1792. Sz. Dávid Soltárai (Liber Psalmorum) Amstel. 1666. Budai Esaias. Régi deák írók elete. Debreczen. 1814. Bertheau. Sermons. Amsterdam. 1730. Az 1840-dik évi törvénycikkelyek. Debreczen, 1840. Methodus Concionandi . czimlap nélkül. Biblia tárháza, Győr, 1780. Voetius:Desperata Causa Papatus. Amstel. 1635. Calvinus Infertutoi. ford. Molnár Albert, czimlap nélkül. Barnand: eclaircissement sur L´evangile. A Basle, 1747. Philotas. Leipzig, 1787. Besze János. Papi nőtlenség, Esztergom. 1818. Hradnay. Számolási segéd. Buda, 1841. Doüespe. Sermons. A la Haye, 1752. Becher. Über Tolerantz und Gewissens freiheit . Berlin, 1781. Glassii Phylologia Sacra. Lipsiae. 1776. Adchison: Von der Wahrheit der christlichen Religion. Frankfurt. 1782. Choffin. Nouveau Dictionaire Voyageur, Frankfurt und Leipzig. Sz. Miklósi Tim. Kathedrai Gyűjtemény György, 1790. Brougthonnak a religiorol valo lexicona. mrra [magyarra] ford. Mindszenti, Komárom, 1792. Novum testamentum graece et latine ed. Schott. Lipsiae. 1809. Hunyadi Fer.[enc] Diétai predikácziok. Pest. 1791. Jablonski. Historia christiana. Frankofurti, 1783. Majzonnet: Az ó testam. ekklesianak históriája. ford. Péczeli Jós[ef] Publii Ovidii Nasonis Tristium Libri. Budae. 1809. Szélesi Pál: Válogatott prdikácziók, Pest. Posony. 1792. Péczeli Jós[ef]. A szent írás theologiája. Komárom. 1792. Esaias Budai. Propedeumata theologiae christianae, Debreczini, 1817. Ahitatosság Órái. Budán. 1828. Kármán Jós[ef]. Istennel való társalkodás. Posony. 1784. Hunyadi Fer[enc].Keresztyén archivarius. Vácz. 1794. Protestantismus und Kirchenglaube Glogau. 1843.

20

1

20 20 08 15 05 15 20 10 08 10 15 20 10 30 15 08 20 30 10 40

1

25 30 30 30 50 15 08 20 15

6 1

45 50

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 39.

1

40. 41. 42.

1 1 4

43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

1 1 1 1 1 1 1 1

51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62.

2 1 1 2 1 1 1 1 2 1 4 1

63.

1

64.

1

65.

1

66.

1

67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74.

1 1 1 1 1 1 1 1

Amand Saintes. Histoire critique du rationalisme Paris et Leipzig. 1841. Betschneider. De religiös Glaubenslehre, Halle, 1843. Tholuek. Stunden christlicher Andacht. Hamburg, 1842. Scheller. Lateinisch-deutsches und deutsch-lateinisches Worterbuch. Leipzig. 1788. Herepey Georg. Alkalmi Beszédek, Kolzsvártt. 1846. Illustrirster Kalender für 1848. Leipzig. 1848. Dioszegi Sám[uel]. Erkölcsi tanítások. Debreczen. 1808. Földvári Jós[ef]. Közönséges predikácziok. Debreczen. 1832. Hunyadi predikaczioi. czimlap nélkül Herder: Geist der deutschen Poesie. Leipzig. 1787. Péczeli Jos.[ef]. Magyarok történetei. Debreczen. 1837. Betschneider. Systematische Entwickelung aller in der Dogmatik vorkommenden Begriffe. Leipzig. 1841. Haupt: Repertorium der Predigtentwürfe, Leipzig. 1841. Révész Bál[int]. Imádsagok. Debreczen. 1847. Bathori Gáb[or]. Temető Kert. Pest. 1821. Kolmár: Katedrai tanítások. Pest. 1821. Agendak. Kézirat Cleynmann: Religions Vorträge. Wien. 1802. Láczai Jós[ef]. Predikatori Tárház. 2 dik köt. Vácz. 1806. Bathori Gábor. Temető kert . 1-ső köt. Pest. 1820. Hunyadi. Halotti predikacziok Debreczen. 1832. Földvári Jós[ef]. Halotti predikacziok. Debreczen. 1832. Takács Adám. Halotti predikacziok. Posony és Pest. 1792. Szoboszlai Pap Istv[án]. Diétai predikacziok. Debreczen. 1828. Röhr. Grund.- und Glaubens Sätze der evangelisch protestan-tischen Kirche. Neustadt. 1843. Witschel. Reggeli és estei áldozat. magyarra ford. Zeyk Ján[os]. Kolosvart 1840. Katona Mih[ály]. A föld mathematica leirása. Komárom. 1814. Zöllich. Briefe über den Supernaturalismus. Nordhausen. 1821. Lagers Predigten. übersetzt von Emmrich. Meiningen. 1778. Lager Sermons. A Geneve. 1779. Ribbeck. Predigten. Magdeburg. 1789. Köster. Das Christenthum die höchste Vernunft. Kiel. 1825. Girardet. Andachtsstunden. Dresden. 1823. Fésös Andr[ás]. Egyházi beszédek. Debreczenben. 1845. Szücs István. Elemi magyar magánjog. Debreczen. 1845. Ferenczi János. Közönséges Geographia. Pest. 1840.

353 1

-

1 2 6

30 -

1 1 1 3 1 3 2 1 1

1

20 20 20 20 30 50 25 20 30 30 30 20 30

1

30

1

30 20 20 15 50 40 40 -


354 75. 76. 77. 78.

1 1 1 1

79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86.

1 1 3 1 2 8 5 2

87.

4

88. 89. 90. 91. 92. 93.

2 2 1 12 1 1

94.

1

95.

1

96.

1

97. 98. 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110

1 1 1 1 1 1 1 22 1 1 2 1 1 2 1

Eberhard. Theorie der schönen Künste. Halle. 1790. Rochemons. Sermons. Geneve. 1772. Zerrenner. Natur und Ackerpredigten. Magdeburg. 1783. Kolbenhayer und Steinacker Wehestunden im Tempel des Herrn. Pest. 1839. Schuler. Die christliche Lehre vom Glauben. Leipzig. 1834. Jäsi: Predigten. Zürich, 1835. Guiot. Sermons. Rotterdam. 1779. Fabian Jos[ef]. Lelkipásztori tárház. Pest, 1818. Mózes öt könyve. ford. Bloch Moricz. Budán. 1841. Löffler und Teller. Magazin für Prediger. Jena. 1803. Schmaltz Predigten. Hamburg. 1835. Keller. Blätter der Erbauung und des Nachdenkens. Freyburg. 1832. Rosenmüller. Scholia in Novum Testamentum. Norimberg. 1792. Bertrand. Sermons.Yverdon. 1776. Lengyel Jós[ef]. Templombeli predikácziok. Debrecen. 1828. Első Jósok. ford. Bloch Moricz. (Jósué). Budán. 1842. Ouvres de Victor Hugo. Brüxelles. 1834. Juvenalis et Persii Satyrae. Venetiis, 1740. Esaias Budai. Propaedeumata theologiae christianae, Debreczini. 1817. Szentgyörgyi.Theologia naturalis. Posonii et Cassoviae. 1784. Löffler. Uber die Kirchliche Genugthuungs lehre. Zülichau und Freistadt. 1796. Nimayer. Homiletik, Pastoralwissenschaft und Liturgik. Halle, 1796. Dodridge. Nouves Sermons. A Geneve. 1759. Keresztyén Catechizmus (heidelbergeni) Pest. 1821. Maklári János. Közönséges Imádságok. Kassa. 1806. Sack. Predigten. Frankfurt und Leipzig. 1788. Angyán János. Templombeli Imádságok. Pest. 1818. Torkos András. Engesztelő áldozat. Posony. 1787. Seneca A haragról.ford. Komjáthi Gábor. Kassa. 1841. Huszonkét alkalmi egyházi beszéd. Szikszai. Keresztyén tanítások. czímlap nélkül. Takács Ádám. Predikácziók. Posony. 1797. Heidegger. Tumulus tridentini concilii. Tiguri. 1690. Pázmán Péter. Kalauz. czímlap nélkül. hianyos. Palma. Notitia rerum hungaricarum. Tyrnaviae. 1770. Protest. egyházi és iskolai lap. 1842, 1843, 1844-re. Kiss János. Nemzeteket és országokat esmertető gyüjtemény.

1

20 20 30 -

1 1 1 1 4 8 6 3

20 -

1

30

1

48 25 10 30

6

20 15 30

1

1

3

10 12 10 15 40 10 30 30 10 40 30 50

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXV 111 112 1 113 1 114 1 115 1 116 1 117 1 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128

17 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

129 1 130 1 131 3 132 1 133 1 134 1 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145

1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Pest. 1808. Varga Istv[án]. Az új testamentumi Sz. irásoknak critica historiaja. Debreczen, 1816. Canones ecclesiastici. Debrecini.1813. Varga István. Az új testam[entum]. Sz. írásoknak critica historiaja. Debreczen.1816. Nimeyer. Timotheus. Frankfurt und Leipzig. 1790. Niemayer. Praktische Tehologie. Halle. 1792. Zákány Jós[ef] és Nagy Kár[oly]. Énekhangzatos könyv. Debreczen.1846. Tizenhét egyházi beszéd és más illy nemű munka Szűcs Istv[án]. Kis törvény. Debreczen, 1845. Katechetisches Magazin. Göttingen. 1792. Purpusa pannonica. Cassoviae. 1745. Decreta et vita regum hungariae. Claudiopoli. 1763. Pap Istv[án]. Halotti predikacziok. Veszprém. 1833. Reinhard. Auszuge aus einigen Predigten. Meissen.1796. Beregszászi Pál Epitéstudomány. Debreczen. 1825. Cellarii grammatica latina. Claudiopoli. 1775. rongyos Cseléd katé. kiadta Tilsch Lász[ló]. Kolosvár. 1846. A magyar szókötés föbb szabályai kiadt. a Magy. Tud. társ. Buda. 1843. Niemayer. Briefe an christliche Releigionslehrer. Halle. 1796. Bahrdt. Handbuch der Moral. Tubingen. 1789. Fischer. Homilien aus der Geschichte Jesu. Königsberg. 1799. Burkitt. Praktische Erklärung des Neuen Testamentes. Halle 1764. Mendelssohn. Phädon. Reutlingen. 1789. Pázmán Péter. Vasárnapi és Innepi prddikácziok. Nagy 1 Szombat.1695. Egy sidó ó testamentom. czímlap nélkül. hiányos. Péczeli Jós[ef]. Erkölcsi predikációk. Debreczen. 1831. 1 Egy német imadságos könyv. Czímlap nélkül. Atterbury. Heilige Reden. Leipzig. 1764. Pap Istv[án]. Különös halotti predikácziok. Pest. 1836. Péczeli Jós[ef]. Erkölcsi predikacziok. Győr. 1790. Pasei Opera theologica. Francofurti.1647. Langii Polyanthica. Lugduni. 1669. Az 1844-dik évi törvénycikkelyek. Posony. 1844. Püspökszentelési ünnepély. Kecskemét. 1846. Szenczi Fördös Lajos. Tisztfoglalási beszéd. Kecskemét. 1847.

355 10 15 8 15 12 20 25 50 12 12 20 10 30 30 15 5 20 12 20 20 20 20 20 40 8 10 40 20 30 15 15 20 8


356 146 1 147 1 148 1 149 1 150 151 152 153 154

19 1 1 7 1

155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167

6 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

168 169 170 171

1 1 2 1

172 173 174 175

3 1 1 3

176 1 177 2 178 15

Könyves Tóth Mih[ály]. Templomszentelési örömesteti Ünnepély. Debreczen. 1843. Kulifai Zsigm[ond]. Egyházi Beszéd a honszeretetről. Kecskemét.1847. Petrovics Fridr[ik]. Magyar o[rszá]g történetei időszaki 3 táblakban. Pest.1830. Joannis Calvini Commentaria in epistolas Pauli. Genevae, 1551. Tizenkilencz alkalmi egyházi beszéd. Angyan Ján[os].Templombeli Imádsagok. Pest. 1821. Szikszai György. Lelki áldozatok. Pest. 1821. Hét darab alkalmi egyh[ázi] beszéd Nehány szám a prot. egyh[ázi] és isk[olai] lap. 1848-dik folyamábol. Starke. Synopsis bibliothecae exegeticae. 1748. 1 Egyházi névtár 1843-ra. Cellarii Historia Antiqua. Altenburgi. 1765. Annales de la ....?... [olvashatatlan] Tom. 3. Paris. 1782. Phits. Predigten. Frankfurt am Main. 1763. Offer haus. Historia Universalis. Groningae. 1756. Institutiones Oratoriae. Budae. 1823. Joh. Horváth. Elementa physicae. Edit.4. Budae. 1799. Petr. Osterwald. De religiosis ordinibus in Germania. 1781. Günther. Dorfpredigten 1-ter Th. Greitzen Voigtlande. 1797. Saurin. Predigten. Leipzig. 1737. Weller. Principia Sermonis graeci. Tiguri.1751. Baumeister. Elementa phylosophiae recensionis. Lipsiae. 1755. Superville Sermons sur divers Textes. Geneve. 1700. Seiler. Kirchengeschichte. Erlangen. 1777. Feder. Uber den menschlichen Willen. Linz. 1786. Két darab Phits Predigten von der Wahrheit d[er] Christl. Relig. Frankfurt. 1769. Pictet. La theologie chretirenne. Tom.3. A. Geneve.1721. Elementa jurisprudentiae Hung. Cassoviae. 1807. De rebus saeculi christiani. czímlap nélkül. Criticorum sacrorum Tomi 3. Nempe 6.8. és egy czímlap nélk[ül]. Amstel. 1698. Jelenkor. 1833. 2-dik félév. Beck. Real und Werbal Ancordanz. Basel. 1770. Tizenöt darab nagyrészint theologiai iskolai kézirat.

8 8 50 30 30 30 12 10 60 20 4 3 4 9 4 5 6 5 4 4 3 2 6 12 03 15 5 2 20 5 20 20

E 178 = Száz hetven nyolcz pont alatti könyv tömeget feljegyeztem és közép ár szerint megbecsültem


357

Debreczenben Xber 12ikén 1849. Révész Imre s.k. főiskolai ideiglenes könyvtárnok. Az eredetivel mindenekben megegyezik. Debreczen, Januar 23dikán 1850. Ambrus István mp. ideiglenes kir. kincstári ügyvéd. 4./ A 3951/850 sz. aktára 1850. május 1-jén az alábbi pro domo feljegyzést írták: "Kardos László, mint Könyves Tóth Mihály árvái gyámja folyamodik, miként az említett Tóth Mihálynak lezárolt vagyonai közt, néhai nője jegyajándékaikép levő, szükséges butorokat az árvák részére, a folyamodó jótállása mellett, kiadatni kéri." (Kardos beadványa eddig nem került elő.) Uray Bálint Ker. főbiztos irodája az alábbi levelet fogalmazta: "Méltóságos Nagys. Kovács István ker. álladalmi főügyvéd Urnak, 1850. máj. 21. Kardos László, mint felségsértés bűne miatt elmarasztott Könyves Tóth Mihály árváinak gyámja, kéri az öszveírásba vezetett állítólag anyai hozományképpen az árvákat illető holmikat, saját jót állása mellett kiadatni. Van szerencsém az öszveírást, minden hozzá tartozó beadványokkal, visszavárás mellett Méltóságodhoz által tenni, olly kéréssel, hogy az észrevételeket, mellyek a folyamodó kérése viszonyában Méltóságod részéről fennforoghatnak, vélem közölni méltóztassék. Uray 5. A debreczeni főtörvényszéki ker. cs. k. id. álladalmi főügyésztől No. 98/G.P. "Méltóságos Uray Bálint cs. k. udvari Tanácsos és Debreczen kerületi Főispán Úrnak, helyben Debreczen, máj. 25. 1850. Méltóságodnak folyó hó 21-ikén 3951/850 szám alatti becses átiratával Kardos Lászlónak, mint Felségsértési bűn miatt elmarasztott Könyves Tóth Mihály árvái gondnokának velem közlött a beli folyamodványát, mellyben az összeírásba vezetett állítólag anyai hozományképpen az árvákat illető holmikból igen szükségelt ágyaikat és ruhás fiókos thekáikat, addig is, míg az árvák részéről igénybe vettek iránt felsőbb végső határozat érkezend, minden átveendő darabért személyével és vagyonával ajánlott jótállása mellett, használatra kiadatni kéri, itten ./. alatt a közlött egyébb iratokkal együtt, mellyek közt azomban csak a könyveknek NB-vel jegyzett összveírása, az egyéb vagyoné pedig nem foglaltatik, olly tisztelettelyes kijelentéssel van szerencsém visszaküldeni Méltóságodnak, miszerint a fenn körülírt tárgyaknak az árvák gondnoka részéről ajánlott és a Tömeggondnoknak ünnepélyes okiratban kiadandó jótállása és vagyonbeli fedező értékének kimutatása melletti kiadatása részemről nem nehezteltetik. Kovács István." 6./ 4129/850 ikt. sz. akta pro domo feljegyzése: "Kováts István debreczeni Ker. álladalmi főügyész a 3951/850 sz. főispáni intézmény mellett, – Kardos Lászlónak, mint Könyves Tóth Mihály árvái gondnokának saját jótállása mellett, az árvák részére némely, állítólag az árvákat anyai hozományképen illető holmik kiadattatását kérő s visszazárt folyamodvány tárgyában,

358


azoknak, a gondnok ünnepélyes okiratban foglalt vagyonfedezeti jótállása melletti kiadattatását teljesíthetőnek nyilatkoztatja." Levéltervezet: "Tettes Karap Sándor Urnak, mint a Könyves Tóth Mihály lezárolt javai Gondnokának. Május 28. 1850. Kardos Lászlónak, mint könyves Tóth Mihály árvái gondnokainak eredetileg ide mellékelt folyamodványa folytán a kerületi Cs. K. álladalmi főügyész Úr Ő Nga másolatilag ide fektetett értesítése szerint nem neheztelvén - hogy a kívánt holmik az Árvák gondnoka részéről ajánlott s a tömeg gondnoknak ünnepélyes okiratban kiadandó jót állása, és Vagyonbeli fedező értékeinek kimutatása mellett, kiadattassanak: ne terheltessék tisztelt Uraságod ezek szerént a tárgyban eljárni, s hozzám az átadandó holmik jegyzékével, mellyben becsárok is kitétessék, jelentést tenni."

Confiscation of Mihály Könyves Tóth’s possessions in 1949 Béla D. Tóth Mihály Könvyves Tóth, Calvinist minister, the ardent orator was captured by the Austrians on 7th August, when the Hungarian War of Independence had not yet been defeated. He was first condemned to death by the military court, then the sentence was changed to life imprisonment by an act of clemency. In the Hungarian National Archives a file of documents was found, which contains the document on the confiscation of the property of the imprisoned clergyman. Könyves Tóth, who had been educating his children and step-daughter as a widower, must have lived under very modest conditions. His imprisonment and the confiscation of his possessions meant that his children, too, became homeless and destitute. The appointed guardian turned to the authorities with the request of returning to the afflicted, innocent children at least the most important pieces of furniture, bedclothes. The source edition by Béla D. Tóth contains the minutes taken at the act of confiscation and the correspondence carried out for the sake of the children.

Könyves Tóth Mihály 1849-ben elkobzott vagyona

Recommend Documents