1
- sport (sporttevékenység), az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése (2004. évi I.törvény 49.§ c)-e)) a munkaviszony keretében folytatott sporttevékenység kivételével. -kulturális tevékenység, a közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolása (1991. évi XX. törvény 121.§ a)-b)) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. (Magyarország Alaptörvénye Szabadság és Felelősség I. Cikk (2.bek) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni (Magyarország Alaptörvénye Szabadság és Felelősség VIII. Cikk (2.bek) Magyarországon mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (Magyarország Alaptörvénye Szabadság és Felelősség XX. Cikk (1.bek) Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit. Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék. A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez. A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét. A sport magába foglalja a nemzet által vallott értékeket, az összetartozás és a versenyzés szellemét, a részvételt és a győzelmet, a teljesítmény elismerését, vagyis a munka becsületét, az önfegyelem és az öngondoskodás fontosságát, az egyén közösségért viselt felelősségét. Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó. (2004. évi I. tv.)
(4) Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, - gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott sport tevékenységre fordítja; - közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt - a közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. - a közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. - a közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. (5) A sportegyesület feladatai: a./ az egyesületi célok megvalósítása érdekében a sportágak működési feltételeinek biztosítása, b./ az egyesületi tevékenység fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és a megvalósításukról való gondoskodás, c./ hazai és nemzetközi sportesemények, (versenyek) megrendezése, bajnokságokon és versenyeken való részvétel, d./ a sportegyesületben tagsági viszonnyal rendelkező sportolók sportbeli képzése, korszerű felkészülésének biztosítása,
2
e./ a működtetett sportágak utánpótlásának nevelése, f./ a sportegyesületben folyó testnevelési és sporttevékenység eredményes megvalósítása és fejlesztése érdekében társadalmi aktívahálózat kialakítása és szervezése, g./ az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a kulturális és a sportegyesületi hagyományok ápolása h./ a tervszerű működéshez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása, i./ a sportegyesület céljai megvalósítása érdekében gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytat, j./ az országos sportági szakszövetség, valamint a helyi és területi szövetség céljai megvalósításának elősegítése, munkájuk támogatása, k./ a sportági bajnoki, illetve kupa rendszerben kiírt sporteseményeken való részvétel, ezek támogatása 3. § A sportegyesület gazdálkodása és vagyona 1. Az egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. (2) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A egyesület alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. (3)Az egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. (4)Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. (5)Az egyesület ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. 2. (1) Az egyesület a) alapcél szerinti (közhasznú), és b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. (2) Az egyesület vagyonát a folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. 3. (1) Az egyesület bevételei: a) tagdíj, b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. (2) Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
3
c) a egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. 4. A egyesület bevételeit és kiadásait az előzőek szerinti részletezésben, elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. 5. A egyesület költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. 6. A egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. (2) A egyesület működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak. 7. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a egyesület elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.
A közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok 1. (1) A egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. (2) A egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 2. (1) A egyesület bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). (2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. 3. (1) A egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. (2) A egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a döntéshozó szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el. 4. A egyesület, valamint jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. (2) A egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. Az adománygyűjtés szabályai 1. Az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. 2. (1) A egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. (2) A egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. 3. A egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
4
A könyvvezetés nyilvántartási szabályai 1. A egyesületnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. 2. A egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet. A beszámolási szabályok 1. (1) A egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. (2) Az egyesület esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31. (3) A beszámoló formáját a egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. (4) Az egyesület jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, amelyet letétbe helyez. 2. (1) A egyesület könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet. (2) A egyesület beszámolója tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. (3) A egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. (4) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat. (5) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat. (6) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. (7) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. 3. (1) A egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. (2) A egyesület az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. (3) A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben
5
meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. (4) Ha a egyesület saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. (5) Ha a egyesület a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. (6) A egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. 4. § A sportegyesület függetlensége A sportegyesület tagjai magánszemélyek és jogi személyek lehetnek. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése: Taggá válás Az Egyesület rendes tagja az a magyar állampolgárságú magánszemély lehet, aki belépési nyilatkozatában az egyesületi alapszabályt elfogadja és vállalja az abban foglalt kötelezettségek teljesítését. Külföldi állampolgárságú személy egyesületi tagságának elfogadásához az elnökség indokolt estben külön engedélyt adhat. A taggá váláshoz szükséges kérelmet az Elnökhöz kell írásban benyújtani, a tagfelvételről az elnökség dönt. A kérelem elutasítása esetén 15 napon belül a közgyűléshez lehet fordulni a taggá válni akaró személynek. Tagság típusai A sportegyesület tagjai – a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján: - magánszemély, - jogi személy, - pártoló tag, - tiszteletbeli tag. (1) A tagok jogai és kötelezettségei: 1. A sportegyesület tagjának jogai: a.) személyesen, illetőleg képviselője útján részt vesz a sportegyesület közgyűlésén, a sportegyesület vezető szerveinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában, b.) részt vesz a sportegyesület tevékenységében és rendezvényein, c.) választható a sportegyesület szerveibe, d.) észrevételt, javaslatot tesz, illetőleg véleményt nyilvánít a sportegyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, e.) a sportegyesület valamely szervének törvénysértő határozatát – tudomásra jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja, f.) részt vesz a sportegyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint az egyesület bizottságok munkájában, az edzéseken és a versenyeken,
6
g.) használhatja a sportegyesület létesítményeit, a sportszereit, és felszereléseit, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét (az elnökség által meghatározott módon), h.) részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, i.) igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, j.) kiadványain feltüntetheti egyesületi tagságát. 2. A sportegyesület tagjának kötelezettségei: a.) a sportegyesület alapszabályának és egyéb szabályzatoknak a megtartása, b.) sporttevékenységet folytató tag esetén az irányításával megbízott edző utasításainak betartása, a maximális sportteljesítmény eléréséhez szükséges követelmények teljesítése, c.) a sportegyesület, illetőleg a vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, d.) sporttevékenységet folytató tag esetében részvétel és fegyelmezett magatartás az edzéseken, versenyeken és mérkőzéseken, a hazai és nemzetközi versenyekre való lelkiismeretes felkészülés, és azokon a legjobb tudása szerinti szereplés, e.) a tagdíj megfizetése, f.) a sportegyesület vagyonának megóvása. (2) A jogi személy tagok jogai kés kötelezettségei: -
-
a.) a Sportegyesület jogi személy tagjának jogai: képviselője útján tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén, ott javaslatokat tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban, külön megállapodás alapján használhatja a sportegyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét. b.) A sportegyesület jogi személy tagjának kötelezettségei: a sportegyesület alapszabályának, szabályzatainak, valamint határozatainak a megtartása, a sportegyesület, illetve vezetői szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, a tagdíj megfizetése.
(3) A pártoló tagok jogai és kötelezettségei: -
-
a.) A sportegyesület pártoló tagjának jogai: javaslatokat és észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban, az elnökség meghívása alapján tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén, az elnökség által megállapított feltételek mellett részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, részt vehet a sportegyesület rendezvényein, látogathatja a sportegyesület helyiségeit. b.) A sportegyesület pártoló tagjának kötelezettségei: a sportegyesület alapszabályának, szabályzatainak, valamint határozatainak a megtartása, a sportegyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása, a vállalt hozzájárulás megfizetése.
(4) A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei: -
a.) A sportegyesület tiszteletbeli tagjának jogai: tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén,
7
-
javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a sportegyesület működésével kapcsolatban, részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben. b.) A sportegyesület tiszteletbeli tagjának kötelezettségei: a sportegyesület alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint határozatainak a megtartása, a sportegyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása, a sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása.
A tagsági viszony megszűnése A tagsági viszony megszűnik a./ kilépéssel, b./ törléssel, c./ kizárással, d./ elhalálozással e./ tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával. A tag az Egyesületből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet. A kilépést írásban kell benyújtani az Elnöknek, vagy bármelyik másik tisztségviselőnek. Azt a rendes tagot, aki az előírt tagsági díjjal 1 hónapos hátralékba esik, és a tagdíjhátralékát az Egyesület elnökének írásbeli felszólítása kézhezvételét követő 30 napon belül sem fizeti meg, az Egyesület Elnöksége a tagok sorából írásbeli határozatával törölheti. Az érintett a törlés kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásbeli fellebbezést nyújthat be az Egyesület Elnökségéhez. A fellebbezést a Közgyűlés a soron következő ülésen elbírálja. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Azt a rendes tagot, aki valamely kötelezettségét nem teljesíti, vagy sportemberhez méltatlan magatartást tanúsít, az Egyesület Fegyelmi Bizottságának írásbeli határozatával kizárhatja az Egyesület tagjai közül. Az érintett a kizárás kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásbeli fellebbezést nyújthat be az Egyesület Elnökségéhez. A tiszteletbeli tagságot - legalább 10 rendes tag írásbeli javaslata - az Egyesület Elnöksége írásbeli határozatával visszavonhatja, ha a tag erre méltatlanná vált. A tiszteletbeli tagságot visszavonó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. 5. § A sportegyesület szervezete 1. A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
8
2. (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 3. (1)Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. (2) A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg. 4. (1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. (2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. (3)A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. (4) A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. (5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. Az Egyesület legfőbb szerve Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, melyet a tagok összessége alkot. Az Egyesület vezetése Az Egyesület Elnöksége, mint az Egyesület vezető szerve az Egyesület stratégiai irányítását látja el. Az Egyesület stratégiai döntés előkészítő, ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselője irányítja és látja el. Az Egyesület Ügyvezető elnöke az Elnökkel együttműködve az Egyesület gazdálkodásának rendjéért felel. Az Elnök és az ügyvezető elnök látja el az Egyesület ügyvezetését. Az Egyesület vezető tisztségviselői Az Elnökség tagjai és Elnöke, Ügyvezető elnök (mint gazdasági vezető), Felügyelő Bizottság Elnöke, Fegyelmi Bizottság elnöke.
9
Az Egyesület működésének ellenőrzése Az Egyesület működésének törvényességét a Felügyelő Bizottság ellenőrzi. A Fegyelmi Bizottság a hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyeket bírálja el. Szakmai feladatok ellátása Az Egyesület szakmai feladatainak ellátásáért szakosztályonként a szakágvezetők, szakosztályon belül az edzők felelősek. Az Elnökség, Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjaira, elnökére vonatkozó közös rendelkezések Az Elnökség, Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Ezen szervek egyes feladataik elvégzésével esetileg vagy állandó jelleggel egy vagy több tagjukat megbízhatják, ez azonban nem érinti a tagok felelősségét, sem azt a jogát, hogy az tevékenységét az adott szerv hatáskörébe tartozó más ügyre kiterjessze. Az Elnökség, Felügyelő Bizottság, Fegyelmi Bizottság tagjait a Közgyűlés választja és jogosult visszahívni. A tisztséget a választott félnek el kell fogadnia. Az Elnökség, Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjává és elnökévé - a tagok közül - csak olyan magyar állampolgárok választhatók meg, akik nincsenek a közügyek gyakorlásától eltiltva és akik kötődnek az Egyesülethez, annak céljaihoz és tevékenységéhez, valamint nem részesülnek az Egyesülettől rendszeres pénzbeli támogatásban. Az Elnökség, Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjait a Közgyűlés egyszerű többséggel nyílt szavazással választja. A tagok és elnökök megbízatása négy évre szól, a tagok és elnökök újraválaszthatók. Amennyiben a tagok megbízatása a megbízatási idő eltelte előtt megszűnik, az időközben választott új tag megbízatása a már hivatalban lévő tagok mandátumával egyező időpontig szól. Ezen tisztségviselők megbízatásukat társadalmi munkában végzik, tevékenységükért díjazás nem jár. Az Elnökség tagja, elnöke, ezek közeli hozzátartozója, élettársa a Felügyelő Bizottság tagjává, elnökévé nem választható. Az Elnökség, Felügyelő Bizottság tagja, elnöke nem köthet a saját és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nevében vagy a saját javára az Egyesület tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve ha erre a Közgyűlés felhatalmazza. Ennek megszegése esetén az Egyesület kártérítést követelhet, vagy kártérítés helyett azt, hogy az ügyletet engedjék neki át, vagy a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja. A Elnökség, Felügyelő Bizottság tagja, elnöke köteles az Egyesület üzleti titkait megőrizni. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Egyesület Közgyűlése A közgyűlés összehívása Az Egyesület legfelsőbb szerve a Közgyűlés, amely az elnökségi tagok, és az egyesületi tagok összességéből áll. A közgyűléseket - az elnökség által megállapított napirenddel és időpontban - az Elnök hívja össze. A közgyűlés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a tagokat legalább 15 nappal megelőzően írásban értesíteni kell és az Egyesület honlapján, illetve székhelyén jól láthatóan elhelyezett hirdetményben is ki kell hirdetni. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés új időpontját és azt, hogy a megismételt közgyűlés a már megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha erre a tagokat előzetesen kioktatták.
10
Az évi rendes közgyűlések első, második, és negyedik (kötelező) napirendi pontjáról, továbbá akkor is, ha az alapszabály módosítása szerepel napirenden, a meghívókhoz írásos előterjesztést is mellékelni kell, vagy lehetővé kell tenni, hogy azokat a tagság előzetesen megismerhesse. Az Egyesület közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés kétharmados többségi határozattal korlátozhatja, de csak a személyiségi jogok megőrzése érdekében. A Közgyűlést az Elnök vezeti, akadályoztatása esetén az Elnökség által kijelölt személy. A közgyűlés határozatképessége A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. Ha a Közgyűlés határozatképtelen, akkor azt el kell halasztani és a 8 napon belüli időpontra azonos napirendi pontokkal összehívott újabb közgyűlés – a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban szerepelt kérdésekben hozhat határozatot. A közgyűlés napirendje A közgyűlés napirendjét az Egyesület elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. Az Egyesület évi rendes közgyűlésének - amelyet minden évben, az adott évi versenyidőszak befejezése után és még a következő idény megkezdése előtt kell összehívni – az alábbi napirendi pontokat kötelezően tartalmaznia kell: a./ elnökségi beszámoló az Egyesület előző évi sport-szakmai tevékenységéről és gazdálkodásáról; b./ a felügyelő bizottság jelentése az egyesület előző évi gazdálkodásáról; c./ az elnökségi beszámoló és a felügyelő bizottsági jelentés elfogadása; d./ a következő év sport-szakmai célkitűzéseinek és gazdálkodási tervének elnökségi előterjesztése és ennek az elfogadása; e./ az Egyesület tagjaitól előzetesen bekért és beadott kérdések, észrevételek és javaslatok megválaszolása, illetőleg megtárgyalása, f./ a Közhasznú jelentés elfogadása, g./ az éves pénzügyi terv és az előző évi pénzügyi terve teljesítéséről szóló beszámoló elfogadása. A közgyűlés hatásköre A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az Egyesület alapszabályának megállapítása és módosítása; azoknak az Elnökségi beszámolóknak, az éves gazdálkodás tervének és annak a Felügyelő Bizottsági jelentésnek az elfogadása, módosítása, amelyek az évi rendes közgyűlések napirendjén kötelezően szerepelnek azzal, hogy szükség esetén a gazdálkodási terv évközi módosításával az Elnökséget bízza meg; az Egyesület szétválásának, más egyesülettel való egyesülésének, valamint feloszlásának a kimondása, azzal, hogy megszűnés esetén az egyesületi vagyont a céljainak meghatározott sport célra kell fordítani; az Egyesület ingatlan tulajdonával történő rendelkezés; az Egyesület elnökségének, valamint a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság tagjainak a megválasztása, illetve azok visszahívása; a tagok kizárásáról és törléséről szóló elnökségi határozatok elleni fellebbezések elbírálása; mindazok a kérdések, melyeket jogszabály vagy az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von; az elnökség által elkészített közhasznúsági jelentés elfogadása, A közgyűlés határozathozatala A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással és általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Kivéve a kizárólagos hatáskörébe sorolt ügyeket, amelyekben 2/3-os többséggel határoz.
11
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szóbeli előterjesztések lényegét, mellékletként az írásos előterjesztéseket, továbbá az észrevételeket, a javaslatokat és a határozatokat. A jegyzőkönyv vezetőjét és a két hitelesítőjét a napirend tárgyalása előtt a Közgyűlés választja meg, akik - az ülést levezető elnökkel együtt - az elkészült jegyzőkönyvet majd az aláírásukkal hitelesítik. Az Egyesület rendkívüli közgyűlése Rendkívüli közgyűlést kell összehívni: a./ az Egyesület elnökségének határozata alapján; b./ ha az Egyesület szavazóképes tagságának legalább az egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kéri; c./ ha az Elnökség létszáma a megválasztottak legalább egyharmadával, a Felügyelő Bizottság létszáma csökken; d./ amennyiben a bíróság elrendeli; e./ ha az évi rendes közgyűlés az elnökség beszámolóját nem fogadja el. A Rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül össze kell hívni. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben az Egyesület rendes közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A közgyűlési határozatokat írásban a tagságnak kézbesíteni kell, egyben ki kell függeszteni 15 napra az Egyesület székhelyén és meg kell jelentetni az Egyesület honlapján 15 napra. Az Egyesület Elnöksége Az Elnökség feladatköre az Egyesület stratégiájának kialakítása A stratégia alapján az Egyesület hosszú és középtávú szakmai és gazdasági tervének jóváhagyása, végrehajtásának ellenőrzése az évi rendes közgyűlések beszámolóinak és költségvetésének, valamint az Egyesület ingatlanvagyonát érintő Közgyűlési előterjesztések előzetes véleményezése A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése az Egyesület vállalkozási tevékenységére vonatkozó stratégia kidolgozása Az Elnökség hatásköre Első fokon dönt a tagsági viszonyt érintő (kizárási, törlési) ügyekben és másodfokon dönt a Fegyelmi Bizottság határozatai ellen benyújtott fellebbezések ügyeiben, A Gazdasági vezető esetén a munkáltatói jogkörön belül a munkaszerződés megkötésének, módosításának, megszüntetésének jogát gyakorolja, Szakágvezetők kinevezése, visszahívása Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz), elfogadása, módosítása az Alapszabállyal és a Közgyűlés határozataival összhangban, Elkészíti a közhasznú jelentések tervezetét, A bevételek és kiadások egyensúlyának fenntartása érdekében dönt az Egyesület éves költségvetésének évközi módosításáról, és a szükséges intézkedések megtételéről, amennyiben az eltérés eléri a 10%-ot, de nem haladja meg az eredetileg elfogadott költségvetés 30%-át, A költségvetésben nem szereplő, az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott értékhatárt elérő szerződéskötéshez, egyéb kötelezettségvállaláshoz hozzájárulását adja, mely hozzájárulás a jogügylet érvényességének feltétele. Ezen korlátozás harmadik személy felé nem hatályos, Dönt a tiszteletbeli tag, tiszteletbeli elnöki cím adományozásáról, visszavonásáról, A tagfelvétellel kapcsolatos elsőfokú eljárás, A közhasznúsági jelentés elkészítése és annak a közgyűlés elé tárása. Az éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület
12
beszámolója és közhasznúsági jelentése jóváhagyásának módja: nyílt szavazás, a jelenlevők 50 % - a + 1 fő elfogadása esetén a beszámolót a közgyűlés által jóváhagyottnak kell tekinteni A közgyűlés által történő elfogadás esetén a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő június 30-ig kell a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni, nyilvánosságra hozni az Egyesület székhelyén való kifüggesztéssel és saját holnapján történő megjelentetéssel minimum 15 napon keresztül. Az Elnökség szervezete Az Elnökség három tagból áll. Az Elnökségi tagság megszűnik: a./ megbízatási idő lejártával, b./ lemondással, c./ visszahívással, d./ amennyiben kizáró ok felmerül, és azt a felmerüléstől számított 30 napon belül nem szünteti meg. Az Elnökség képviseletét az Elnök látja el. Az Elnökség működése Az Elnökség üléseit – ha ez indokolt, vagy ha azt valamelyik elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével írásban kéri - az Elnök hívja össze évente legalább egyszer, aki akadályoztatása esetén ezzel egy másik elnökségi tagot is megbízhat. Az ülés helyéről, idejéről és várható napirendjéről minden testületi tagot legalább tizenöt nappal megelőzően értesíteni kell. Ha az ügy nem tűr halasztást, az elnökségi ülést ennél rövidebb értesítési határidővel is össze lehet hívni. Az Elnökség ülései nyilvánosak, melyek időpontját előzetesen 15 nappal meg kell jelentetni az Egyesület honlapján és ki kell függeszteni az Egyesület székhelyén. Az elnökségi ülések akkor határozatképesek, azon mindhárom tagja jelen van. Az Elnökség a határozatait az SzMSz vagy az Elnökség ügyrendjének eltérő rendelkezése hiányában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg, a szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az elnökségi ülésekről írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, úgy, hogy abban a testület elé került minden ügy és erre vonatkozó határozat szerepeljen. Ezt a jegyzőkönyvet az elnök hitelesíti és juttatja el az ülést követő 15 napon belül a testületi tagoknak, ezzel egyidőben megjelenteti az Egyesület honlapján és székhelyén. Az Egyesület irataiba az Egyesület székhelyén lehet betekinteni, két munkanappal azt követően, hogy a betekintés iránti igényt az Egyesület elnökének előzetesen bejelentették. Az Egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételi módjáról és beszámolóiról az Egyesület szórólapokon, székhelyén kifüggesztett hirdetményekben tájékoztatja a nyilvánosságot. Ezen alkalomszerű tájékoztatókon kívül szolgáltatásait, azok igénybevételi módját évente két alkalommal 15-15 napig a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztett részletes tájékoztatóval hozza a nyilvánosság tudomására. E két alkalom egyike január, a másik pedig július hónapra esik. Az Egyesület éves beszámolóját a nyilvánosságra hozatal céljával a közgyűlési jóváhagyást követő 15 napon belül a székhelyén elhelyezett hirdetőtábláján ki kell függeszteni. A kifüggesztés időtartama 30 nap. Az Elnökség maga állapítja meg ügyrendjét az Alapszabály és az SzMSz rendelkezései szerint. Az Egyesület Elnöke Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással 4 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője.
13
Az Elnök hatásköre és feladatai: – – – – – –
– –
az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése, a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett, a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása, az elnökségi ülések előkészítése és levezetése, az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható, éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az érintettekkel (bármely érintett személlyel) írásban, igazolható módon történő közlése. A Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit és a közhasznú jelentését az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza és a székhelyén kifüggeszti. Az ügyvezető elnök
Az ügyvezető elnök felelőssége Az Egyesület gazdálkodását közvetlenül az ügyvezető elnök (mint gazdasági vezető) irányítja, aki az Egyesülettel megbízási jogviszony alapján áll kapcsolatban. E körben az Egyesületi szabályzatok és az Elnökség rendelkezései szerint jár el. Feladatai: Általánosan Az Egyesület pénzügyi és számviteli rend felelős vezetője. Szakmailag irányítja és ellenőrzi a szervezet gazdasági és ügyviteli rendjét. Elkészíti és folyamatosan karbantartja a szakterületére vonatkozó szabályzatokat (Számlatükör és Számlarendet, Pénzkezelési Szabályzatot, Leltározási Szabályzatot, Értékelési Szabályzatot Számviteli politikát és Selejtezési Szabályzatot ). Köteles megismerni a szervezet tevékenységére vonatkozó gazdasági jogszabályokat, házi előírásokat és ellenőrzi azok betartását. Érdemi eltérés esetén javaslatot tesz a szükséges intézkedésre a vezetés felé. Munkaügy - Bérügy Nyilvántartja az Egyesület dolgozóinak munkaügyi és bérügyi adatait. Elvégezteti és ellenőrzi a munkaviszony létrejöttével, munkaszerződés módosításával és a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Elkészíti a jövedelem számfejtéseket és elvégzi az előírás szerinti adó és társadalombiztosítási adatszolgáltatásokat. Készletnyilvántartás Gondoskodik a főkönyv készletre vonatkozó tételeinek analitikus nyilvántartásról, melyből megállapítható: hol, miből mennyi és milyen értékű készlet szerepel adott főkönyvi kartonokon. Tárgyieszköz nyilvántartás Az Egyesület tulajdonában lévő befektetett eszközökről egyedi nyilvántartást vezet, melyek tartalmazzák az eszközök bekerülési bizonylatát, annak értékét, időszakonkénti amortizációját és a mindenkori nettó értékét. Kimutatja a támogatásokból finanszírozott eszközök elhatárolását és annak feloldását. Gondoskodik a mérlegforduló napra vonatkozó leltározásról és annak feldolgozásáról.
14
Tagnyilvántartás Szervezi és irányítja az ide vonatkozó házi szabályok szerinti tagnyilvántartást. Gondoskodik arról, hogy havi zárással rendelkezésre álljon a tagok aktuális névsora, a tagdíj befizetések állapota és történjen intézkedés a tagdíj hátralékok behajtása ügyében. A nyilvántartáshoz való hozzáférés 1. (1) A egyesület nyilvántartásba bejegyzett adatai - ideértve a törölt adatokat is nyilvánosak. (2) Az egyesület bírósághoz benyújtott iratai, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet. (3) Az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános. (4) A törvényességi ellenőrzési eljárás keretében az ügyészség teljes körű iratbetekintésre jogosult. 2. Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból, személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai adatok szolgáltathatók. Hatásköre Gazdasági eseményekre vonatkozóan önálló döntési jogosultsága nincs. A közgyűlési, elnökségi döntéseknek megfelelő számviteli, pénzügyi és munkaügyi feladatokat – jogszabályi előírásokat betartva - köteles végrehajtani. Jogosult az egyesület gazdasági helyzetét érintő kérdésekben észrevételt tenni és javaslatot kezdeményezni a vezetés felé, amennyiben az a pénzügyi stabilitást, egyesületi vagyon védelmét szolgálja. Gazdasági eljárási ügyekben – meghatalmazás birtokában – képviseli az Egyesületet a külső szakterületek előtt (Adóhatóság, Társadalombiztosítás, Munkaügyi Központ, Bank, KSH, stb.) . Az Egyesület képviselete Az Egyesület képviseletére az Elnök önállóan jogosult. Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és az Ügyvezető elnök önállóan jogosult rendelkezni. Az Egyesület szerveinek, tisztségviselőinek részletes feladat- és hatásköri szabályait, az Egyesület szervei működésének, szervezetének részletes szabályait az SzMSz tartalmazza. Az Egyesület Működésének Szabályrendszere Az Egyesület tagságra kötelező belső szabályrendszerének hierarchiája az alábbi: a./ Alapszabály b./ Közgyűlési határozatok c./ Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) d./ Elnökségi határozatok (stratégia) e./ utasítások f./ gazdasági vezetői iránymutatás Az alacsonyabb szintű szabályozás a magasabb szintűvel nem lehet ellentétes. Amennyiben a korábban alacsonyabb szintű szabályozásban szabályozott kérdésről magasabb szintű szabályozás eltérően rendelkezik, az alacsonyabb szintű szabályozás vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. Az Egyesület Elnöksége, Felügyelő és Fegyelmi Bizottsága ügyrendjét saját maga határozza meg az Alapszabály, Közgyűlési határozatok és az SzMSz rendelkezései keretein belül. Az ügyrendet a Közgyűlés hagyja jóvá. Az edzők, valamint az egyesület többi fizetett alkalmazottjának feladatait, hatáskörét és felelősségét az SzMSz, a velük kötött munkaszerződések illetve munkaköri leírások tartalmazzák.
15
Az Alapszabályt, a Szervezeti Működési Szabályzatot, illetve az utasítások, Gazdasági vezetői iránymutatások megismerését a tagság és a pártoló tagság számára lehetővé kell tenni. 6. § Bizottságok Felügyelő Bizottság Az Egyesületben háromfős felügyelő bizottság működik, amelynek Elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg. A bizottságba az Egyesület valamely másik vezető szervében tisztséget betöltőket, illetőleg az Egyesület alkalmazottait nem lehet megválasztani. A felügyelő bizottság feladatköre Az Egyesület vezetésének ellenőrzése az Egyesület gazdálkodásának és pénzügyeinek a rendszeres vizsgálata, az Egyesületi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése. A bizottság az évi rendes közgyűléseken írásbeli előterjesztésben értékeli az Egyesület gazdálkodását. Vizsgálati tapasztalatai alapján a kifogásairól és a javaslatairól az elnökséget - szükség esetén egyidejűleg a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget is - tájékoztatja. A Felügyelő Bizottság hatásköre A Felügyelő Bizottság feladatai ellátása érdekében jogosult: Az Egyesület tisztségviselőitől, alkalmazottaitól felvilágosítást kérni, aminek a megkérdezett személy köteles eleget tenni; Az Egyesület könyveit, beszámolóit, szerződéseit, egyéb iratait – szükség esetén szakértő igénybevételével - megvizsgálni, azokról másolatot készíteni; Szükség esetén összehívni az Elnökség, Közgyűlés rendkívüli ülését és javaslatot tesz annak napirendjére A Felügyelő Bizottság tagjai az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt. A Felügyelő Bizottság szervezete A Felügyelő Bizottság feladati ellátása során testületként jár el. A Felügyelő Bizottság az egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével esetileg vagy állandó jelleggel egy vagy több tagját megbízhatja, ez azonban nem érinti a tagok felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést a Bizottság hatáskörébe tartozó más ügyre kiterjessze. A Felügyelő Bizottság működése A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek a Felügyelő Bizottsági tevékenységben nincs helye. A Felügyelő Bizottság döntéseit nyílt szavazással, a tagok többségének hozzájárulásával hozza. A felügyelő bizottság ülése akkor határozatképes, amikor azon a három felügyelő bizottsági tag személyesen jelen van. A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét. A Felügyelő Bizottság munkáját ügyrendje és a saját maga által meghatározott éves munkaterve szerint végzi. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tisztségviselője nem utasíthatja. Fegyelmi Bizottság Az Egyesületben három fős fegyelmi bizottság működik, amelynek Elnökét és a tagjait a közgyűlés választja meg. A bizottságnak elnökségi tag, edző vagy versenyző nem lehet a tagja.
16
A Fegyelmi Bizottság feladatköre az Egyesületi szabályok ellen vétő tagok, valamint az edzéseken a versenyeken és az edzőtáborozásokon sportszerűtlenül viselkedő, valamint az Egyesület értékeiben szándékosan kárt okozó tagok, továbbá a tiltott szerek használatán ért versenyzők ügyeinek a vizsgálata. A Fegyelmi Bizottság hatásköre A Felügyelő Bizottság feladatai ellátása érdekében jogosult: Az Egyesület tisztségviselőitől, alkalmazottaitól, tagjaitól felvilágosítást kérni, aminek a megkérdezett személy köteles eleget tenni; A fegyelmi eljárás alá vont tagtól felvilágosítást kérni; az eljárás alá vont nem kötelezhető a fegyelmi vétség beismerésére A fegyelmi eljárás alá vont tagot meghatározott vizsgálat elvégzésére kötelezni; a vizsgálaton való részvétel nem tagadható meg A Fegyelmi Bizottság határozata A Fegyelmi Bizottság a vizsgálatairól jegyzőkönyvet vesz fel és az ügyeket írásbeli határozattal zárja le. A Fegyelmi Bizottság fegyelmi vétség megállapítása esetén a vétség súlyosságától függően • Felszólítja a vétséget elkövető tagot a vétséget képező magatartás abbahagyására, és kötelezi, hogy a jövőben tartózkodjon a vétségek elkövetésétől, • Megrovást alkalmazhat, • Megvonhatja a tagdíj kedvezményt a vétséget elkövető tagtól, • Eltilthatja a versenyen az Egyesület színeiben történő indulástól, • 3 hónapig terjedő határozott időre eltilthatja a vétséget elkövető tagot az Egyesület létesítményeinek látogatásától, • Kizárhatja az Egyesületből. A Fegyelmi Bizottság határozata ellen - azok kézhezvételétől számított 30 napon belül - elnökségi felülbírálatot kérve, írásban lehet fellebbezni, amit az Egyesület elnökének kell átadni. A Fegyelmi Bizottság szervezete, működése A Fegyelmi Bizottság eljárását kezdeményezheti bármely tag, edző, és az Elnökség tagja, valamint a Fegyelmi Bizottság a tudomására jutott fegyelmi vétség kivizsgálása érdekében hivatalból is eljárhat. A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi vétség megállapítása érdekében vizsgálatot, meghallgatást tarthat. A meghallgatáson a fegyelmi eljárás alá vont személy képviseletének helye nincs, de jelen lehet az eljárás alá vont személy által meghatalmazott olyan személy, aki őt az eljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja. A Fegyelmi Bizottság a saját ügyrendje szerint dolgozik és a fegyelmi vétségeket is ennek megfelelően minősíti. 7. § Az Egyesület megszűnése Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény II. fejezete és egyéb rendelkezései alapján. 8. § Záró rendelkezések (a) Az Egyesületet a függetlenség és az önállóság elve alapján tart fenn kapcsolatot állami szervekkel és más társadalmi szervezetekkel. (b) Az alapszabályban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv., az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
17
18
