17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele • Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik őket kórházban. A 2008. évi adatok szerint 100 lakosra jutó évi kórházi kezelések száma 28,0 volt, a 65–74 éveseknél 42, a 75 évesek és idősebbek esetében pedig már 56,2. A kórházban kezeltek egyharmadát idős betegek tették ki. • A járóbeteg-szakellátások klinikai jellegű rendelésein (pl. kardiológia, sebészet, nő-gyógyászat, fül-, orr-, gégészet, szemészet stb.) a rendeléseken megjelent betegek mintegy 30%-a 65 éves és idősebb. Ez a korosztály évente átlagosan 2–3-szor fordul szakorvosokhoz. • Az időskorúak egészségi állapotát elsősorban a szív- és az érrendszeri betegségek határozzák meg (magas vérnyomásos betegség: a háziorvosok beszámolói szerint a 65 éves és idősebb férfiak 55,%-a, a nők 58%-a szenved ebben a betegségben).
Idősek ellátásai Egészségügyi ellátás 1997 évi CLIV. törvény • Alapellátás – háziorvos • Járó beteg szakellátás: szakrendelés • Fekvőbeteg szakellátás (kórház) • Egyéb egészségügyi ellátások: ügyelet, mentés, betegszállítás, ápolás – otthoni szakápolás, hospice ellátás (haldoklók ellátása) • Szűrővizsgálatok, megelőzés • Betegek jogai (betegjogi képviselő) Nyugellátás: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról A nyugdíj: állandó vagy ideiglenes jellegű pénzbeli ellátás, amelyet meghatározott életkort elért vagy a munkaképességük jelentős részét elvesztett biztosítottak, haláluk esetén hozzátartozóik kapnak. A nyugdíjhoz való jog a jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkezők járulékfizetéssel megszerzett joga.
Nyugellátás számokban 2008. év: Nyugellátások 2 775 560 fő, havi átlag: 78 596 Ft. Ebből: • saját jogú nyugdíj: 2 522 943 fő, átlagösszeg havonta: 81 918 Ft. • hozzátartozói: 148e.fő (átlag 54 419) • árvaellátás 104e.(átlag 32 647) • rokkantnyugdíjasok 800 ezer 2010. január: 2 millió 980 ezer fő, a népesség 29,8%-a • 58%-a (1,7 millió) öregségi nyugdíjas, ebből korbetöltött öregségi nyugdíjas 1 millió 442-, a korhatár alatti 276,8 ezer • A rokkantsági nyugdíjasok 750 ezer fő. A korbetöltött rokkant 371 ezer fő volt, a korhatár alattiaké 379 ezer
2012. szeptember: az átlagos öregségi nyugellátás 97 ezer forint • Nyugdíj, illetve nyugdíjcélú ellátásban pedig majdnem2,6 millióan részesülnek. 2014. április: nyugellátás: 2.196e. öregségi ny. 2.015e, átlag: 116.041 Ft Ebből: korbetöltött 1892e. - nők 40 év utáni 115 e. Rokkantsági és rehabilitációs ellátás 413 e. – 66.538 Ft átlag
Öregségi nyugdíj Két feltétel egyidejű teljesítése esetén lehet szerezni: • az előírt minimális szolgálati idő megszerzése (teljes nyugdíjhoz legalább 20 év, résznyugdíjhoz legalább 15 év) és • az előírt nyugdíjkorhatár (62., illetve 2010-től fokozatosan 65. életév) betöltése (az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt és amely alatt nyugdíjjárulékot fizetett) Járulékfizetés nélkül is szolgálati időnek minősülő időszakokat jogszabály határozza meg pl. a katonai (polgári) szolgálat, a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi gyermekágyi segély folyósításának időtartama.
Özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy két feltételrendszeren nyugszik • a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülnie kell. • a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen az elhunyt (vagy sajátjogú nyugellátásban részesült a halál időpontjában). Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és (állandó) özvegyi nyugdíj illeti meg. Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. • Ideiglenes özvegyi nyugdíj fő szabályként a jogszerző halálától számított egy évig jár, annak akinek a házastársa öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, vagy az öregségi-rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, annak a nyugdíjnak a 60%-a, amely az elhunytat öregségi nyugdíjként megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor: • a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy rokkant, vagy házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról gondoskodik, vagy csak egyről, de az tartósan beteg. Mértéke a saját jogú nyugellátásban nem részesülő, öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött vagy rokkant özvegy esetén 60%-a, saját jogú nyugellátásban részesülő, vagy az elhunyt jogán két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodó özvegy esetén 30%-a.
Változások 2010. 2010. január 1-jétől 4,1 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak( ez 2 millió 657 ezer embert érintett, az emelés átlagos mértéke 3452 forint). A nyugdíjba vonulás idejétől függően korrekciós emelés is történt. Változó nyugdíjkorhatár Fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár A nyugdíjkorhatár az 1952. január 1-je előtt születettek esetében továbbra is a betöltött 62. életév marad, a változás az 1951. december 31-ét követő időpontban születetteket érinti, így az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul: • aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap; • aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév; • aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap; • aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév; • aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap; • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév. Öregségi teljes nyugdíjra az lesz jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt beöltötte, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.
Problémák és hatásuk az idősekre Egészségügy: • ellátási hiányosságok, területi – egészségszakmai egyenlőtlenségek, • sokan, sokszor veszik igénybe az ellátást • szakemberhiány, forráshiány, várólisták, - az ellátás szinvonala alacsony • biztosítási jogviszonya több százezer főnek nincs Nyugdíjbiztosítás: • Az 1951-ben létrehozott kirovó-elosztó elvű nyugdíjrendszer már évtizedek óta veszteséges. • Nyugdíjalap növekvő hiánya, magasak a nyugdíjkiadások, romló demográfiai mutatók (megoldás: a foglalkoztatottság növelése és a népességfogyás megállítása lenne) • Több mint 1 millióan tengődnek 10 éven belül mindenféle nyugdíj nélkül • IMF: „a különböző szociális elemek túlzott jelenléte miatt a népesség nagy aránya részesül a törvényes nyugdíjkorhatár alatt is nyugdíjellátásban” A biztosítási járulékok jövedelemfüggők, Mindkét rendszer kötelezően fizetendő, a lakosság többségét érinti
