Szabó Áron 12.D
E/17. Az európai integráció előzményei
2006. szeptember
E/17. Az európai integráció előzményei << Kossuth-féle Dunai Konföderáció — a világháborúk európai konfliktusokból alakultak ki <– a kis nemzetállamok imperialista módon akartak piacot és nyersanyagot szerezni — a gazdasági gondok így nem oldhatók meg –> felmerült az integráció gondolata 1947 Marshall-terv — a világháború pusztítását enyhíteni próbáló segély az Egyesült Államoktól — célja: a piacgazdaság újjáépítése –> a Szovjetunió és holdudvara visszautasította 1948 a Nyugat-Európai Unió létrejötte — Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 1948 az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (Organization for European Economic Co-operation, OEEC)) — a Marshall-segélyek szétosztására — utódja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) 1948 az Európa Tanács (Council of Europe) létrejötte — a politikai intézményesülés első lépése — alapító tagok: — Belgium, Dánia, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Svédország, Egyesült Királyság — ma az európai demokratikus államok a tagjai 1950 a Schuman-javaslat — a francia és német szén- és acélipar egyesítését szorgalmazza –> 1951 Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió, ESZAK, European Coal and Steel Community, ECSC) — alapító tagok: — Olaszország, Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg = Hatok 1957 Római szerződések — csak 1968-ban léptek életbe –> Európai Gazdasági Közösség (European Economical Community) = Közös Piac — Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és a Német Szövetségi Köztársaság — célja: a tagállamok gazdasági uniója — végül politikai unió —a munka és a tőke szabad áramlása — a trösztök és kartellek eltörlése — az együttes és kölcsönös vezérelvek kidolgozása a foglalkoztatás, a társadalmi jólét, a mezőgazdaság, a közlekedés és a külkereskedelem területén. –> Európai Atomenergia Közösség (Euratom) — céljai: —az atomenergia békés célú felhasználása — az atomenergia-ipar fejlesztésében való együttműködés –> az atomenergia területén való kutatások összehangolása –> a védelmi szabályok közös megalkotása 1
Szabó Áron 12.D
E/17. Az európai integráció előzményei
2006. szeptember
–> a közös piac létrehozása az atomenergia termelését érintő összes területen — a tőke és a szakemberek szabad mozgása is megvalósult 1960 az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association) — alternatíva azok számára, akik nem akarnak belépni az Európai Gazdasági Közösségbe — alapító tagok: — Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország. — jelenlegi tagok: — Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc — szabadkereskedelmi szerződésben állnak az EU 25 tagállamával 1967 az Európai Gazdasági Közösségek létrejötte — a Montánunió, a Közös Piac és az Euratom egyesítése > Hatok 1968 a vámunió kiteljesedése 1968 a Közös Mezőgazdasági Politika (Közös Agrárpolitika, KAP, Common Agrar Politics, CAP) bevezetése — a termelés ösztönzése az önellátóvá válás érdekében 1972 Az Egyesült Királyság, Írország, Dánia és Norvégia belép az Európai gazdasági Közösségekbe > Kilencek — az Egyesült Királyság felvételét De Gaulle kétszer is (1963., 1967.) megvétózta <– attól tartott, hogy az Egyesült Királyság és a volt gyarmatai közti hagyományos kapcsolatok felhígítják az európai együttműködést 1972 Norvégia kilép az Európai Közösségekből <– ekkor olajkészletei révén Európa második leggazdagabb országa 1979 az Európai Parlament (EP) első közvetlen választása — az EP ekkor még nem rendelkezik a nemzeti országgyűlések jogaival 1979 az Európai Valutaegység (European Currency Unit, ECU; ₠) bevezetése — sosem létezett bankjegyek vagy érmék formájában — célja: — az Európai Gazdasági Közösségek tagjainak valutái közti ingadozás mérséklése volt — az Európai Gazdasági Közösségek gazdasági ügyleteinek egy közös pénzegységben való elszámolhatósága 1981 Görögország felvétele az Európai Közösségekbe > Tízek — egy gazdaságilag elmaradott, görög-keleti vallású és kultúrájú, fiatal demokráciát vettek fel — stratégiailag volt fontos (a kommunista blokk ellen) 1985 Grönland kilépése az Európai Közösségből — népszavazással döntöttek — még 1973-ban léptek be Dánia részeként — 1979-ben önrendelkezési jogot kaptak Dániától 1985 a Benelux államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság megállapodása a közös határokon való ellenőrzés fokozatos megszűntetéséről (Schengeni Egyezmény) — később csatlakozott Dánia, Írország és az Egyesült Királyság kivételével minden EU-tagország — az Amszterdami Szerződés a Schengeni Egyezményt az Európai Közösség jogszabályainak szintjére emelte.
2
Szabó Áron 12.D
E/17. Az európai integráció előzményei
2006. szeptember
1986 Portugália és Spanyolország felvétele az Európai Közösségekbe > Tizenkettek — 10–11 éves demokráciák — előtte diktatúra volt — igaz, itt piacgazdaság volt a diktatúra alatt is, és nem volt elzárkózás 1990 a Német Demokratikus Köztársaság belép a Német Szövetségi Köztársaságba 1991 a Maastrichti Szerződéssel megkötése 1993 a Maastrichti Szerződés hatályba lépésével megszületik az Európai Unió (EU) — mottó: In varietate concordia (Egység a sokféleségben) — a korábbi Európai Közösségek helyett 1995 Svédország, Finnország és Ausztria csatlakozik az Európai Unióhoz > Tizenötök 1995 a Schengeni Egyezmény életbe lépése 1999 az euró megjelenik mint az EU valutája 2002 Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország bevezeti az eurót fizetőeszköznek — ezek az országok alkotják az euróövezetet > Európai Monetáris Unió (EMU) 2004 Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia felvétele az Európai Unióba > Huszonötök — további bővítés — Horvátország, Románia, Bulgária — Törökország — Az Európai Unió intézményrendszere — három pillér 1. Európai Közösségek 2. közös kül- és biztonságpolitika 3. bel- és igazságügyi együttműködés 1. Európai Parlament — 732 fős (legfeljebb 750 lehet) — ez már nem hatékony — ebből 24 magyar képviselő — ötévenként közvetlen választások — a legutóbbi 2004-ben volt — nincs megkötés, hogy pártlistás vagy egyéni jelöltes rendszer — Magyarországon pártlistás — van Európai Parlamenti ombudsman — a kisebb országok viszonylag nagyobb súllyal képviseltetnek — jogai: — törvényalkotás — a költségvetés ellenőrzése — kinevezések — tanácsadó szervei: — Régiók Bizottsága — Gazdasági és Szociális Bizottság 2. Európai Bizottság
3
Szabó Áron 12.D
E/17. Az európai integráció előzményei
2006. szeptember
— országonként 1–1 tag — a 25 nemzeti kormány küldöttei (a kormányok delegálják az EBtagokat) — az EP lemondathatja (kit?) — feladata: a közösségi pénzalap felügyelete (?) 3. Európai Bíróság — országonként 1–1 tag 4. Európai Tanács — stratégiai döntések — kormány- vagy államfők — soros elnökség félévente az angol ábécé szerint — súlyozott szavatazok — a népesség arányában, de a kisebb államok kedvezményezésével — 15 tagig egyhangú döntéssel döntött — most egyszerű minősített többség is elegendő = a szavazatok 73,9%-a és a támogató országok elérik az unió lakosságának 62,5%-át — a második feltétel csak akkor lép életbe, ha valaki kéri 5. Európai Számvevőszék — országonként 1–1 tag — Luxemburgban + Alkotmányozó Konvent 2002–2003 az Európai Alkotmány létrehozása — Franciaország és Hollandia nem fogadta el (nem ratifikálta) > Alkotmánymódosító Konvent + ügynökségek — ezeket másodfokú törvényhozással alkották meg (azaz nem szerződések révén) bizonyos politikák megvalósítására) — pl. Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Európai Légbiztonsági Ügynökség, a Belső Piac Harmonizációjáért Felelős Hivatal — belső piac — alapelvek (a négy alapszabadság): — az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása — gondok az Európai Unióval — a közös külpolitika kevésbé sikeres — habár népesség és gazdasági teljesítőképesség tekintetében felette van a szuperhatalom Egyesült Államoknak, mégse képes ütőképes haderőt felmutatni — képtelen egységes és hatékony fellépésre a nemzetközi politikában — kormányköziség vagy nemzetek fölöttiség — nemzetek fölöttiség — hatalmat független kijelölt hivatalnokok, a törvényhozó testület által megválasztott képviselők vagy a tagállamok népessége gyakorolja. A tagállamok kormányainak is van hatalma, de ezt más szereplőkkel kell megosztaniuk. — a döntéseket többségi szavazással hozzák –> előfordulhat, hogy egy tagállamot akarata ellenére kényszerít a többi tagállam egy döntés megvalósítására. — érvek:
4
Szabó Áron 12.D
E/17. Az európai integráció előzményei
2006. szeptember
— ez gyorsabb ütemű integrációt tesz lehetővé, mint máskülönben lehetséges volna. Ahol a döntéseket egyhangúságra törekvő kormányok hozzák, évekbe telhet, míg megszületik egy döntés, ha egyáltalán megszületik — támogatók: — az integrációt sürgető államok — a Benelux országok, Franciaország, Németország, Olaszország — kormányköziség — nemzetközi szervezetek olyan döntéshozási módszere, ahol a hatalmat a tagállamok birtokolják és a döntéseket egyhangúlag hozzák. A kormányok által kijelölt független személyeknek, ill. a választott képviselőknek pusztán tanácsadó vagy végrehajtó szerepe van — a legtöbb nemzetközi szervezet a kormányköziség alapján működik. — érvek: — a nemzetek fölöttiség fenyegetést jelent a nemzeti szuverenitásra és a demokráciára, arra hivatkozva, hogy csak a nemzeti kormányoknak lehet meg a szükséges demokratikus legitimitásuk — támogatók: — az euroszkeptikusabb államok — az Egyesült Királyság, Dánia, Svédország — ezek az országok az eurót se vezették be
5
