1'
t
Edtvos Lordnd A KORONAZATLAN TUDOSFEJEDELEM "Ha egyszer meg6piten6k a magyar term6szettud6sok panteonj6t, aligha ketseges, hogy a diszes csarnok f6hely6n Eotv
mdnyekre, saj6t eredm6nyeik pedig tobbnyire tudom6nyos niiihelyek csoportmunk6j6b6l ered.
Egyre kevesebb az oryanuniverz6lis k6pess6gii tud6s mint Eotvos Lor6nd volt, aki sajiit 6szlel6seit 6s zsenialit6srit 6ppen irgy tudta kamatoztatni, amik6nt k6pes vort tovibbgondolni e, touaturJleszteni a mdr rendelkez6s6re dllo tudomdnyoJismeretanyagot. 4116l nem is besz6lve, hogy szi.iletett koz6leti 6s szervezri alkat volt. Tudorn6nyos eredm6nyeit az elsci pillanatt6l fogva a tdrsadalmi s gazdas6gi
folyamatok szerves egys6gek6n t lhtta.Mindenn6l besz6deJeb b azonban az a pilr atlan 6 s egyeternes 6letmti, amit megalkotott. Amikor a Magyar Tudom6nyos Akad6mia ernok6v6 viilasztottdk, sz6kfoglal6 besz6d6ben rigyjellemeae i{ukori onmag6t, mint akit hiirom dolog,6rdek eltigazin:a kolt6szet, a politika 6s a tudoirfny. ut6lag azonban bitran h ozzirfuzhetjitk: vallomrrsa m6g igy is azigazilinagyemberek szer6ny
Eotvos Lor6nd vo lt azels6 magyar tud6s, aki m6g 6let6ben vil6ghirnevet vivott ki mag6nak. Nem esett abba a hib6ba mint Jedlik Anyos 6s annyian m6sok, akik elmulasztott6k eredm6nyeik nernzetko zi szinten tort6n6 dokurnent6l6s6t. Eotvos 6ppen ellenkezS[rg, odaha za 6s ktilfoldon is rendszeresen publik6lta kutatisi eredm6nyeit, s6t mindv6gig szorgalmaztaa magyar tud6sok bekapcso16s6t a ktilfoldi szellemi tev6kenysegekbe. A szabadsdgharc ev6ben, 1848. jirlius 27-enszriletett Eotvos Lor6nd, neve ltet6 se 6s ne mzeti e lkotelezetts 6ge folyan elhivatottsd got erzettnemzetefelemel6senek szolg fiatixa. EdesapjE Eotvos Jtizseq a reformkor legjelentosebb iroja volt, eryben koltd, 6llamferfi 6s kiernelked6 politikus ,az -t S+S-ban megalakult els6 - Batthyinyi-feJe - alkotmAnyos maWar korm6nyvall6s-es kozoktatasugy minisztere. iry szinte term6szetes, hory fia fi gyetme i s a po l itikdra itanyolt, amellett, ho gy soko ldahs irgakoran kititkG versiressal is megpr6b6lk ozott m6gho TzAnem is sikertelenul, hiszen a szigorar6l ismert Gyulai P6l elismeroleg nyilatkozott kolt6s zeterol. Obenne azonban m6r 6rlel6dott a nagy terrn6szethrd6s, ami hamarosan teljes p6lyam6dositasho zvezetett" Azebb6l ad6d6 beli6 viv6dasain hatalrnas lelki erej6vel 6s c6ltudatoss6g6val tette tul rnag6t, s hamazott.l {
f
gimnazi stakent
a
rosan kikristalyosod ottaz6letc6lja is, arni nem volt kevesebb, mint hogy v il 6gszi nvon alr aeme lj e a mary ar fizl.kiLtl
Nem akawan ellenszegiilni apja akaratttnak, 1865-benjogi tanulm6nyokb akezdett a budapesti egyetemjogi kar6n, de ez nern befoly6solta 6i abb&il, hogy kovetkezetesen kitartson elhatarozisa rnellett. Mag6nirton tanult fujkit6s rnatematik6t lezut6bbit Petzval Otton6l /. Iddkozben 6desapj6nak is bevalloffa, hogy ury dontott, miszerint 6let6t a term6szetfi,rdom6nyoknak fo gi a szentelni. Tan6rai tan6csdra hallgatvq Eotvos hamarosan Heidelbergbe utazott, aho I tehetsegehe z melto tovabbkdpzesben r6sze siilhetett. Heidelberg vo lt a tudoskepz6s kozpontja. Olyan szaktekint6lyek adtak ott el6, mint peld6ul Gustav R. Kirchhofl a villarnossag eryes torv6nyszenis6geinek felfedezoje,R.'W. Bunseil, & vi l6ghffi very 6sz,tovabb6 Leo Konigsberger matem;tikus 6s rn6g szirmtalan hozzhjukhasonl6 vil6ghiriitud6s, akiktdl nem csup6n ehndtetet tanult, hanem gyakorlati t6ren is elengedhetetleniil fontos ismeretekre tett sze4 amelyeket oly remekdl haszrositott k6sdbbi pilyafut6sa s or6n, p6ld6u I azEotvos-inga megszerkeszt6s6n6l. Hogy Kirchhoff mityen nary hat6ssal volt 16, aztmi sern bizonyitjajobban mint azat6ny,
r29
I hogy azo javaslat6ra utiuott Eotvos Lor6nd Konigsbergbe tov6bbi tanulmdnyokat folytatni F r arzN eumann, nemzetk ozihini elm6 leti fi zikus keze alatt. E I ei nte c sal 6d6 s sal tap asfizlja az e gyes k6rd6 s ek elm6 leti s ikra terel6s6t, azoktulzouan elvont ry*gkoznhta6t. Min dszellentdtben 61lt Heidelberg gyakorlatias szellem6r,el. Edesapja bizta6s6ra azonban kitart, s nem b6nja meg: hamarosan kiderul, hogy Kirchhoffnakigaza volt, mert Franz Neurnann fiztkaeload6sai tobbet nyr-rjtottak szdrnra' mint azteleinte rem6lte. Neumann isrnertette meg vele a kapillaritds problem6it, o terelte fotvost arraazutra, amely a vilaghirnevh ezvezetett. A kapillaritas abbanazidoben afizika alapproblerndjanak volt tekinthet6, mivel azatomok es molekulak letezese nem volt bizonyitott, igy eppen a kapillaritas jelensege nyujtott betekint6st az anyag mikrovi16g iha.
A konigsbergi egyetenr laborat6riurn6ban vegzett kis6rletek alkalnr6val
a
folyaddkszintjelentos ingado zasfitfigyeltek meg. Eotvos Lor6nd
jott ra arra, hogy ezeket a rendelleness6geket szen
n
a levego,
illefve a folyad6k
y ezetts 69 e okozza. Ennek k imutat6 s ara o I yan ln e go I d6st j avas olt
Neumannak, amelynek segitsegdvel ki lehetett kuszobolni a kiilso t6nyezokhatrsdt, s igy megszuntethetove v61t a folyaddk fehileti fesztiltseg6nek i nga do zasa. Ezzel a korfbban tapasztalt elter6 sek rn e gsztintek. Eotvosnek koszonhetoen teh6t, mindaddi g elkepzelhetetl en pontossdgu m6r6seket lehetett eszkozolni.
A rendkivul tehetsdges s ig6retes fiatal tudosjelolt 1870 julius6ban kitirntet6ssel dokto rfilta heidelbergi egyetemen. Egyik level6ben lelkesen uj s6go lta ddesapj 6nak, hogy abb an azesztendob en mi ndo ssze k6t hal I gat6t j avasoltak doc en ttxara a pro fe s szora ik : of 6s azu gyanc sak rnagyar Konig Gyula bardddt es kesobbi tudostars6t. Miut6n viss zatertMagyarorszAgra, szinte azonn alliu;as kisdrletez6sbe kezdett. H amaro s an a Term 6 szettudo m6n yi Tdrs a s 6 g v fia sztm tnyi tag|v 6,,, tovabbh a Tenn6szettudomanyi Kozlony szerkesztojeve valaszddk ot, I 870-ben pedig u budapesti egyetern helyeffes tanarav6 nev eztkki. Ekkoriban a kis6rleti fiztkaitanszdk vezetoje Jedlik Anyos volt. Petnral Ott6 matematik6t adott elci, Eotvos pedig elm6leti fizkitb6l tartoff el6ad6sokat. K6t 6vi rninden elisrner6st kivAlto munk6ss6g6t kovet6en afizikar tanszlk rendes tan Lrixit l6ptett6k elo. Mi sem tenn6szetesebb, hogy a Tenn6szetfudom6nyi T6rsulat I 873-ban megtartott ul6s6n a kapillaritas k6rd6skor6t olelte fel els6 el6ad6s6b an.Eza k6rd6skor rninte gy tizdven keresztril foglalkoztatta Eofvost. Kis6rletei kozben megfigyelte, hory h6130
m6rs6kletv6ltoz6sn6l a folyad6kok feliileti fesziilts6ge meghatirozott torv6nyszeriis6gek szerint v5ltozik. Ebb6l kiindulva fedezte fel, hogy a h6m6n6kletv6ltozasb6l meghaUiroztrat6 a folyad6k molekul asfilya' Ernil sz6l6 6rtekez6s6t 1885-ben terjesztette a Magyar Tudomanyos Akad6mia el6. Ezzelazt$donstlt akad6mikus miiris fizikatort6netet irt nrcgalkotta a rola elnevezett Eotvos torv6nyt! Jedtik Anyos nyugdijba vonuliisa
utdn, annak hely6re Eotvos Lorandot neveziki az uralkod6. M ivcl az egyetemen f6nyelm6leti 6s villamoss6glani el6ad6sokat is tart, az l titl leJi. parizsi villamossagi kiallitason o k6pviseli Magyarorsz6got. Ebb6l az alkalombol megkapta a franc ia becsiiletrendet. El6adasai 6s szakadatlan kis6rletez6sei mellett, 1 88 5 -ben n6h6ny tarsival egyiitt lltrehonaaMathematikai 6s Physikai Tarsulatot, mivel meg-
gy6ziJ6s6v6 v6lt, hogy a tudomanyos gondolkodas elrn6lyitese csak riry val6sulhat meg, amennyiben emelik azegetemi6s koz6piskolai oktat6s szinvonal6t. Ezt a c6lt szolgilltaazl 890-ben elinditott foly6irat4 amely a szakmabeli pedagogusok jobb taj6ko nztilsitszolgdlta Mathematikai 6s Physikai Lapok cimmel. Eotvos 6rdekl6d6s6t ekkor m6r a tomegvonz6s k6rd6sei kot6tt6k le' Elsci ezzel kapcsolato s tanulmSnyit I 8 86-ban j elentette meg, El6zetes jelent6s a gravit6ci6 6s am6gness6gkor6b6l cimmel' A testek tomegvonzas6nak, a gravitfuci6nak azelv6t a klasszikus fizika megalkotoj a, N ewton hathr oda me g. 0 fogalm azta meg azt a t6telt is,
nogy elOzben a testek rigy viselkednek, mintha a tomegvonzis egyetlen a Fold koz6ppontj6ban osszpontosulna. A foldkttzeppontban poiibun, ^osszpontosul6 gravit6ci6s er
mali6;anat nugys6ga... A t6megvonz6s ebb6l ered6 ingadozrisa olyan pur6nyi, hogy azt aagervekenyebb mtiszerrel sem tudtak kimutatni. ElrOrcnt Cn*fls Augustin Coulomb fejlesztett ki egy r6la elnevezett torzi6s m6rleget. nOWOs ezt a k6sztil6ket alakitottaitagravitrici6 kis elt6r6se inek m6re s6re alkalm as eszkdzzl. E mtiszer megalkotls6val, ftileg pedi gavelev'gzett, perd
ben,
4l 6vesen kenilt az MTA 616re. Szinte termdszets zeni,hogy
nem
m indennap i rangot j ele n to pozi c i oj 6t i gyekezett eredeti, tudom anyszer-
vezo c6lkituz6sei 6rdekdben karnat ortatni, Elso elnoki besz6d6ben is a tud6sk epzes el6segitds6tjelolte meg fo cdlkitrizdsekent. Innen szinte egyenes tfivezetett szhmara azegyetem rektori sz6k6ig.
Sokoldalus6 gira jeilem 26,hogy szinte egesz 6let6n kereszfiil sportolt: kedvelte a hegymdszdst 6s a lovagldst. Jokai Mor 50. iroijubileulna alkalm6bol megs zervezte az unneps6geket es az iro6ri6s mtiveinek diszkiadasat, s kozbenjdrt Kossuth Lajos hamvainak hazahozatala tigyeben is, I 894 folyarndn ped ig az edesapa, Eotvos J6zsef ahna is teljesrilt, ugyanis fia a nagypolitika egyik szereplojeve lepett elo azfiltal, hogy Wekerle S6ndor kabinetjdben elvallalta a kultuszminiszteri tarcat Ugyanazt, an-relyet 6desapja oly hosszu idon keresztril betoltott. Jelesked6sei ko zott rneg kell emlitenunk, hogy javaslat6ra epitettek meg a rrillenniurn alkalm6bol a Mucsarnokot, s o vas6rolta meg a mfizeum reszere Hermann Otto pdratlanul gazdag adatgyujtenr6ny et akoltozo rnadarakrol. Mindekozben nem szuneteltette kis6rleteit serr. Sot, ezidoben kezdi meg 6jszakai nrdreseit, elobb akozeli, alkalmasnak trino teruleteken, maj d azAlfidldon. MeroingSja majd k6t meter magas mus zer volt. Fo alkotoeleme egy nernesfem- szalra felfuggesztett s6rgarez cso volt, amelynek mindket vegere egy-egy suly volt erositve. Egyensulyi helyzetben azrnga karja nyugalornban volt. A nehezsegi ero megv altozl,sakor a tengeiye koriil elfordult, az erohatdsnak megfelelo ardnyban. Mivel rendkivul kis ertekek meres6re szolg6lt, a rnus zert kettes, illetve h6nnas vedoburokkal 16tt6k el, a ktilso hatdsok kikuszobol6se erdekeben. Teny, hogy Eorvos Lor6nd igazoltaingdja segfts6gdvel a vilagon elsok6nt Newton azon feltetelez6s6t, hogy a sulyos, valarrrint a tehetetlen torneg gyakorlatilag azonos. Igazolta tov6bb a art is, hogy a tomegvonzas nagys frgaa test anyag6tol fiiggetlen. Ez a meresi eredrn6ny leff teh6t a modern ftztka e gyik le gj e lento s ebb fb I fedez6 s enek, az 6Ital6no s re I at iv it6s e lm 6 letne k az rgazold sa !
Eofvos 1897-ben adta kozre m6r6si eredm6nyeinek osszefoglal6s6t " Vizsg6latok a gravitacio es m6gness6g kor6b6l" cimmel, arnely rnunkfrcrt Akad6miai Nagydtiial tuntett6k ki. lngdjftnak lailfitldi bemutatoja apirusi vildgki6llitason volt, ahol megnyerte vele a nagydijat. E^koveton vil6gszerte me gi ndultak azBoMo s - in g fx al fo lyatott m6r6 sek, ame lyek kovetr32
m6rt6ke sokkeA6ben 6rdekes jelens6gre figyeltek fel: k6t inga kilengesi Ez pedig nem szor alftor is elt6r egymistol, ha ktizel vannak egymishol A felavols6gnak..volt tulajdonithat6 Jroldkozeppontt6l val6 ktildnbbzi - mint maga Eotvos adta meg a v6laszt: meriilt i.6rd6... - ki mis "gy. a vatoszinfileg a Fold m6ly6bln rejl6 elt6r6 stinis6gii tomegek okozzak Fekete 6s m6r6sek kiilonbozos6geit. ret **tatars6val /Pek6r Dezsdvel meg is kezdtJezirinyu kutat6sait, ami rovidesen meglep6 eredJen6veV
hozo[ ing6ja segits6gevel egy Kolozs megyei kis teleptil6s /KisS**ay tOrel6ben gazdag mtagaz-tet6helyre bukkantak! Eotvosnek ezzel
m6nyt
publiklci6i j elentek meg ktilfoldon is. Nem csoda teh 6t,ha a rendkiviili eredm6ny lazba hozta a tudornanyos viligot' Gravitici6s m6r6sei6rt 1909-ben Eotvos Lor6nd kapta a gottingai Akad6egyetem Benecke p6lyadii[t,amit aporosz Kiralyi Tudom6nyos Norv6g Kir6lyi ,-niu, majd a tcrataSi tug.itO Egyetem, valamint az osloi a Egyetem diszdoktori cime kovetett. Szamos vil6ghirttud6s,_koaiik is po'rro.,yi sztilet6sti. I 9 05-ben Nobel-dijj al j utalmazott L6nird Fiilop jeloly az azonban amibdl Siiuuutottu az |9l3-asfizikai Nobel-dijra, rciulmagyar tud6ssorsnak megfelel6en - semmi sem lett' a A fizika tort6net6b6l 6s annak reg6nyes oldalairol is ismeretes az
kapcsolato
s
hogy nem letortdnet, miszerint Einstein torv6nyszenis6gnek tekintette, mivel mindhet ktilonbs6get tenni a gyorsulis 6s a tomegvonzas kozott, viszont tekintette, kett6 azonos mOAon nyitv6nul meg. 6 ed alaptltelnek magasra nem tudtabizonyitani. Ekoriil a k6rd6s kortil azt6n hamarosan
induluth.tlH*ui - elm6letvedelmezoi 6s ellenzii rev6r6l eryar6nt. Kozben sz6pen kideriilt (hanem el6bb?!), hogy ejnye'-bejnye' relativitashiszen Eowos m6r6seinek eredm6nyei ragyog6an igazaljik a korEotvosnek koszonetet elm6letet! Albert Einstein lev6lben mondott kovetteljesitm6ny66rt. A k6s6bbiekben azonban - sajnos
csaptak az
szakalkot6 kezetesen
k"rtilt rninden Eotvosre vonatkoz6 hivatkoz6st. mi-
EdWos 6lete utols6 6veit is
legyen mindenki6, szolg 1ljaazeg1szemberis6get. Illik tudni, be a venogy JesObbGk sor6n az Eotv0s-inga segitseg6vel n.ir"lui 6, texasi olajmez6ket, az iaki6s irani olajlel6helyekhez hason-
boi, hogy
-
Pty"l'$
133
I mlgszimtalan nyersanyaglelcihelyet vikrgszerte. Elete utols6 szaegyrijabb plobl-6ma megold6s6n f6ra{ozott:toaniuao, hogy a Fold,forg6sa oly m6don befoly6solja a testek srily6t, amik6nt minden forg6 mozg6s, amely centrifugAlis ercit fejt ki. ilylniorm,in-u potaon u kelet fel6 halado tesr - mivel a Fold forg6ii iranyat toveti_ t,inny.uu, mint az ellenkezd irdnyba halad6 test. a-z ebb6l uaoao srilykiilonbsdget hat6r.ozta m eg Eo tvri s e.gy i6l is fbrg6 m 6rr eg g"i. er, i a : _spec szakirodalo m azotais Eotvos-effeknrsnak nevezi. "i.ns6get Ezirhnyri kutatrisainak 6s'616sei'ek eredrn6nyeit a "Kis6rleti ki'-rutatiisa annak a neh6zs6gi 6s
f6an
Itr!*
aki az egyetemessdgre torekedett. Mig kort6rsai az6let ernberi 6rtelm6t kerestek, 6 en a szanddkot megtoldotta a XIX . szhzad uralkod6 eszmeivel, s a szeg6ny rnaryar lold fbl6 oda teremtette a csillagokat. Nem alkotott ti s zt a mtiv6 s zetet, e I I enb e n a ti szta ernbe ri me gnyl I atko zAsok srAmhra keresett univerzdhs form6t. A tole vett vatesziidezettel kapcsolatban pedig elmondhato, hogy fia a legteljesebb rn6ft6kben tulteljesitette vdgakaratfut. Eofvos Lor6nd teh6t, rnint a legnagyobb magyar term6szettud6s, m6lto tov6bbvivoj e volt apja szellemi hagyat6k6nak.
v6ltoz6snak, amelyet varamery,
a szab6lyos alakirnak folvett loldtenileten keleti.vagy nyugati ir6nyban.roz96 test e'rozg6s 6ltal szenved,'cimii munkril'6ban osszegezte. Nem sokkal ezut6n, t e'il apritis g-iln, rrewen_ h6rom 6ves kor6ban elhuny. a
Eritvos Lordnd munkiissiig a 6ltal a magyar tudomrrny viL{ghim6vre tett szer1. Errcil tanriskodott tobbek kozott az az emrlktiattitas rs, arnit a Iondoni Science Museumban rendeztek r 94g-ban Eotvos 6let6rcil, szri-
let6s 6n ek
szivadik6vfordu | 6j a ar kalmirb6 r, "A le gn agyobu .ugyu. *dos" cimrnel' Ugyanakkor Mugyarorsz6gon adtak ki a tisztelet6re. Nem vit6s, hogy Eotvos Loidnd "rntEtuEiy"get t."et.nyre!"-nyo,ran u tudom6nyos vil6g 6rdeklcid6s6nek homlokter6be kenili ,iugyu.,0"_ nriiny. Mindernellett Eotvos tudomilnysz ew ezS,ig6nyes " okatispotitikai 6s koz6leti'runkdssdga is sz6mottevd 6s eredm6riyeiten, valamint haui_ s6ban mdig nyomon kovethet6, foleg "a huszadik szinadifzikusgenenr6
nte
atlan ar 6nyu kir aj z6s6b an. In grrj rr n ak ko szo nhei6 en p e d i g Magyarorszdg a k6t vil6ghriboru kozott olajimportci.toL oru;exportcin6 l6pett elri, annyi olajm ezdtfedeztek fel vele...,, ci
sz
i
p 6r
Es.azEotv
m6gsem lett muzeumi tirgy: azwbeli viszonyoknak megfeleki vdltozata ival tirhaj6k fbd6lzet6n teljeiitenek veliik ffiunyug_ lelcihely feltrlr6 programokat. Hal6la elcitt n6h:r.y nappar. l g70 decemberdben, Eritvds Jozsefpr6_ fetai megl{trisri levelet irt fi6nak, Lo*indnak: ..Te ma;a rorytatnirogoornii_ vemgt' s igy a magyar kulhrr6nak 6s tudomirnyoss6gnak
megatapitasa ha
isaz eny6mhez, ann6l ink6bb kett6nk nweheilesz kritie -iollektiv 19m dic scis6grink lesz... " szivesen id6zztik ezen a helye n upui"^*yro
-
r
ru_
tcitt, lelkes sorait, mert akiirhonnan szemr6ljtik, nem tog m a ttiiri nugyjuim6g akkor sem, ha nem term6szettud6s volt, hiszen ir6k6nt, kciltcik6nt, dnimairok6nt 6s politikusk6nt is nagyformat"*t
r*:gfro]
t4
"gy*is6g
rrolt,
135
I M iut6n rne gi s rnerte a s zikr atix t o rntikod6 s i e lv6t, elhatd rona, ho gy mego ldj a a tftv iro -kap c sol atoknak ery kozp ontb an to rt6 no ko I c s o no s osszekapcsol6s6t. Ez azelk6pzel6se k6s6bb a "besz616 telegr6fban" 6lKo zb en alkotov6 gyf n ak''s 6 lyorns zarny a titmadt", s A me ri k 6korl6tlan lehetos6gek 6s ismeretlen ig6retek\azilj6nak avonz6s6ba kertiit. Rovid elok6szuletek ut6n 6thaj ozoff" azUjvil6gba. Ktilonos / forgan dolszerencseje folytan sikenilt neh6ny eztistb6nyittvhsttrolnia, tekint6lyes vagyonAb oI azonban csakhamar kiforgatt6k ot. Erdekes modon, neffr a szakma berkeiben, hanern semleges p6ly6n, szinte v6letleniil ismerkedett meg Thomas Alva Edisonnal. Edison kitoro oromlnel fe dezte fel benne a p iilyattusat, f6leg pedig a nem rnindennapi tehetseget €s azujabbn6l-fjabb technikai megoldasok ir6nti vegtelen vonzalm6t. L6ssuk azonbanazt a kepet, amely a "besz6lo teIegrafl ' megszulet6se koruli mozgalmas idoket jelIemezte : Puskas Edisonnal valo egyiittrniikod6sdt me gelozoen egy bo esztendovel, Edison es Elisha Gray kapott rnegbizitst arra, hogy elkeszits6k a "bes zel.o telegr6fot". Edison hamarosan egy olyan, kvadruplex neven ismeretes t6vfroval jelentkezett, arnellyel egyazon idoben n6gy lriranyagot lehetett tov6bbftani egy vezeteken. Gray viszont egy olyan t6viro megszerkeszt6sdrol 61modozoff,, amellyel rn6g tobb t6virat egy idoben torteno awitele valt volna lehetovd. Ilyen, alkotdsv6gytol tulftitott kozegbe kertilt teh6t Pusk6s, ahol a kis6rletez6seknek neffr szabott kort6tokat apen4 miut an a Western Union, Amerika legnagyobb t6viro-h6lozata, k6rdes nelkul fedezte a kiserletek kolts6geit, erzet
ott
te stet .
nak,
Puskds Tiva dar A tdvkoz I ds Jbrra da I m a s it6j a Puskris Tivadar 1844. szepternber 17-6n sziiletett pesten. Elemi iskol6inak elv6gz6se ut6n a hires b6csi Theresianumban tanult tovdbb. Ennek sikeres elv6gz6se ut6n a b6csi miiegyeternen folytatta tanulrl6nyait, amit azonban apja hakila miatt k6nytelen volt f6lbeszakitani. igy tort6nt, liogy 1869 nya16n egy ismeretlen, huszonot 6v kori.il fiatalemberkopogtatott be a londoni woaring Brothers c6ghez.Littszott rajta hogy rnesszirril, idegen orsziigb6l 6rkezett. Atust keresett. A sors rigy rendelte, hogy a c6gnek 6rdekelts6gei voltak Magyarorszdg vasirth iiozatinaknagyardnyri fejleszt6s6ben, arnely program m6r a szabadsdgharc elcitt megkezdcidott, Sz6chenyi tstv6n ei6vii-lhetetlen 6rdernri kezdem6nyez6se foly6n. Ennek elsci merftildkove volt az Akad6mia l6trehoziisa, a kozleked6s 6rtar6nos fejleszt6se, amihez szervesen kapcsol6dott a Ldnchid meg6pit6se. A woaring Brothers c6g tehiit Magyarorszdg 6szaki tertiletein megval6sul6 vasrii6pit6sek egy resz6t vlgezte. oda kellettek neki az emberek. Amikor aitin aszeiSny, dm angolul kitrir-ujen beszelo jovev6ny bevalrotta, hogy magyar 6s szivesen v6llalna rnunk6t az otthoni vasirt6pit6sn6l, kapva-kaptil rajta. igy kezdodott pusk6s Tivadar, anaw magyar feltaliil6, v6llalkoz6 6s konstruktor csodiilatos p6lyafut6sa. N6hriny 6v mirlva m6r a magyarorsziigi vasirt6pit6si munk6latok teljhatalmri vezet6je. Ilyen karrierm6g a nagy londoni vdllalatok mozgalmas 6let6ben is rendkivrilinek szirnitott. E s m6 gi s.. . A r ihizott feladatok v 6gezt6v er bir csirt vett Londont6l, klf6pett a woaring c6gt6l. Az el6retekint6 zsenik 6s elhivatottsdgot 6rz6 akot6k szenved6lye hajtja rit. A reformkortipikus tud6sa, akinei szelleme nyitott az rij felfedez6lgkre, s maga is a nemzetjavait szolgiil6 nagyarilnyhterveket forgat a fej6ben. r36
a
kelve azok folbecsiilhetetlen, t6vlati jelentos6g6t. Pusk as ez id6 t6jt egy kozponti t6viroh6l ozatterv6n dolgo zott, amelyet Bnisszelben kiv6nt letreh oznr. Bele is kezdett a szeryez6sbe. Elve zte az emberi cselekves szerte lgazo, mindenre kiterjed6 feszults6get 6s szabads6g6t. Arnik or azonban Gray benyujtotta szabadalmi kerv6ny6t a beszelci telegr afra, Pusk6s biztos volt abb&tr, hogy ez a beren dezes hamarosan el is k6szril. Hogy rnilyen szoros versenyfut6s indult ezena t6ren,
aztmi sem bizonyidajobb&n, mint hogy Grayt es Edisont is megelozoen,egy addig ismeretlen kutat6 lmiszer6sz 6s logopedus,/ Alexander Graham Bell nyujtotta be els6k6nt szabadalrni kdrv6ny6t a "beszelo t6viro r&",187 6. febru6r l4-6n. Aziratlan tudom6nytortdnet ugy tudja, hogy Bellt kovetvdn mindossze k6tor6s k6s6ssel jelentkezett szabadalom6rt Gray. Azelsobbs6g azonban Bellt illette. t37
f
I
t
Ezen els6 telefonoknak szdmtalan gy
mik-
A vil6gki6llit6son aratott siker6nek koszonhet6en Pusk6s kapott
lgfonok kezdetlegess6ge folyt6n. A f6ma szerint a philadelphiai vil6gkiillitison m6gis 6hit6 sikert aratott a telefon, m6gpedig p6tir, brazil csdsz6rj6volteb6l, aki "fiil6hez emelve a kagyl6t, dobbenten ki6ltott fel:
megbi zfr;tPitrizs telefonkozpontj6nak a l6trehoz6s 6ra.lEs 16m, rnig Edison' J 6t6kszere" csup6n egynegyed mill i6 magyar koron6ba keriilt, Pusk6s p6rizsi telefonkozpontja neh6ny 6v mrilva h6rommilli6 frankdrt cser6lt gazd t.I Kozben Pusk6s szSmtalan telefonkozpontof helyezettiizembe, tobbek kozott Pozsonyb an aGrassalkovich-palot6ban Frigyes foherceg sz6mara, rnajd Budapesten, m6gpedig egy rendkivril sikeres bernutatot kovetoen, amelynek hat6s6 ra aPesti Hirlap korabeb szarna a "szazad csod6j6nak" nevezte a telefont. Budapesten 188 1. rnAjus I -en lepett mrikodesbe a telefonkozpont - a vilagon negyedikk6nt - majd ujabb
uramisten, ez besz6l!" Nem is kellhetett enn6l lailonb rekl6m
a
a
telefon
s6nek, amely ezzel az epu6 ddal indu lt vi k{ ghod ito rid 6ra. Puskds Tivadar hat6rokat 6s korlitokat nem ismer6 k6pzelete egyetlen pillanat alan felisrnerte azujtalftlm6ny 6ri6si lehetos6geit. Mert arnig Bell 6s Edison jobb5ra csak 'J6t6ks zert" liltottaz elektromdgnes alkalmaziisdban, Pusk6s elott milr kibontakoztak a kozponti telefon kapcsolot6bl6i: emberek besz6l getnek eglmrdssal, hirek sokas6ga sz6guid a kozpont k
l6n, Puskds lehet6v6 tette a kolcsrinos kapcsol6st, azt, hogy minden elcifizetci minden milsikkal besz6lhessen. E7.7el megsziileiitt az els6
telefonkiizpont, amelynek feltaldl6ja Pusktis Tivadar. Ezt a t6nyt rri gz iti Ed i sonnak az a nyilatko zata, ame lyb en pu sk6st 6 r-na ga nyi lv6nitja a telefonkozpont felralaloj6v6. Ebbol kovetkezett, hogy pusk6s 6s a western union kcizosen szabadahna aatta a telefonkozpontok fel6llit6s6nak jog6t. Pusk6s, aki kittin
vdrosokban: Debrecenb€n, Aradon, Miskolcon, Zhgrftbban, Nagyv6radon, Fiurndban, Sopronban, Szegeden, Gyorben. Azfjabb pdrizsi vildgkifllitasotr, I88I -ben, Paskas nrur egl ujabb talalmar aval szercpelt, illetve hodftott, megpedig a "dAlnttitelefonnal": A kiallitas alkalm6val apdnzsi operahazbol rejtett mikrofonok 6s vezet6kek ritl6n a vildgki6llitas egyik pavilonjfhavezettek a hangot, ahol a sorban elhelyezetr",szAtnralan fejhallgat6nkeresztril ''61oben"hallhatta akozonseg aaoryraeload6st... A harSs olyanbdmulatos volt, ltogy a helyrszeruAci6b6l hamarosan vil6gszeruaciolett. Pusk6s "dahnritelefonj6nak" bemutat6ju* a legnagryobb vil6gv6rosok ptly|rtak Budapesten az elsok kozott,azaz 1882. febru6r -enkenilt sor a bemutat6ra, amikor is Erkel Ferencnek a Nern zett Sz[nlr6zbo|kozvetitett HunyadtlAszlo cfrnti operaja v6lthallhatovii aVigadoban . Azezzelkapcsolatos egyetlen problema azvolt, hogy akkor T6g es ujabb
lehetetlen volt korldtlan mennyis6gben nregnovelni a hallgat6k sz6mht. Elete frb rnrivekent en aproblemat is rnegoldotta Fusk6s: Erosen foglalkoztatta ot az afel a dat, h ogy e ry vezeteken kere sztril, ery id oben tobb, vagyis szAmtalan hang6tv itel to ft 6 nhe ss 6k. Ezene I gondo I 6s a vezetett ahho z a mego I dashoz, miszerint elt6r6 rezgdssz6rnu fi ekvenc i 6kon tovdbbitj a az eryes hangokat,
amelyek azut anakozpontban elkulonithetok egyn6stol. En
a
problem6t a
rnultiplikatomak nevezett berendez6s6vel oldotta meg, mdig 6rvenyes foltilnrulhatatlan otlet6vel, s igy lehetov6 v6lt tobb tucatbesz6lgetds eryetlen vezet6ken tort6no tov6bb it6sa ! Pu sk6snak ez a legzseni 6l i s abb 6 s I egfrapp 6nsabb megold6sa uj korszakot nyitott a tavkozl6sben. K6s6bb efiaPusk6sfele megold6st alkalmanak- alkalmazzfkma is - a rildi6zilsban, azeryes
6llornasokelktilonites 6hv,. AzeS/es ad6krnrisoraitfryvintenrnas-mas elektromos rezgesszamon/frelar enci nltov6bbiqdlq a hallgat6 pedig ahull6rnsavkeres6vel "156ll" a keresett ad6 hull6mhossz6ra. 139
Pusk6s Tivadar legnagyobb, egyben utols6, val6ban egdszen szenzhcio s tal 61rn fny aa "tele fonhirrnondti " me galkot6s a vo
lt. I 9 8 3 . febru6r l5-6n szolalt meg eldszor a "hangos telefon", amelyen kereszful idoszenis6gekr6l, t6rsadalmi 6s politikai esem6nyekrol tdj6koz6dhatoff a hallgato, idonkdnt pedig kozdrdelai tudnival6kkal szolg fit, zenel|s szilhfni el oadasokat kozvetitett. Ez atal6lm 6ny asokban kulonbozott, vagyi s sok tek intetbe n lo lti l mir l ta dal mut el e fonj 6t. Fti gget l entil rntiko dott a te lefonto l,
nrinden elofizeto k6t-ket fejhallgatot kapott, tehdt ketten kovethettdk figyelelnfftel a rnusorokat. Rendkivuli kozlem6ny esetdben egy sajatos hangielzes tudatta a kesaildk tLrlajdonosaval, hogy fontos hir kovetkezik. A telefonhinlondo, amely a radio osenek tekintheto, elsokdnt Magyarorsz6gon mukodott es rovid idon beltil tobb szazelofizeto kapcsolodott 16, hdrom evetr beliil pedig a szamuk m6r meghaladta a hate zret! A paratlan zsenialitasu feltalalo azonban neln lehetett tanuja taldlpranya diadalutjanak, meft alig valamivel a telefonhirmond6 iizembe 6llit6sa utan, 1893. tnarcius I 6-an,negyvenkilenc eves koraban meghalt. Elete I e gr a gyo b b t e lj e s tm e nye t o d ah a za, kiv antahaszno s i tani, m6 g azon az ar on is, hogy lemondott a kecsegteto nary anyagi sikenol, 6m az elscibbs{get, a "Beszelo Ujsag" dicsos6get naiai6nak iAtu. A kerek vil6gon eloszor teh6t Magyarorsz6gon szolalt meg a hirkozpont: "Hall6, a telefopujsag hireit olvassuk fel ! .." Es I 893. febru ir l5-en a nagykozons6g szitmftra is megszolalt a "Beszelo Ujsag", amivel a feltal6lo legszebb ultr-tu teljesult: 'tdvozoljuk Budapest lakoss6 g6il Udvozoljrik olyan szokatlan modon, mel y piLratl an azeg6sz vil6gon!.." A Hirad6stechnikai Tudorn6nyos Egyesiilet Puskds Tivadar-dijat alapitott a tiszteletere, arnellyel azonkivdlo szakernbereket jutalm azzak, "akik vil6ghiru elodjrikh ozhasonl6an , zlegtobbet nyLUtottdk a magyar hirad dstechn ika fej leszt6s6b en "
A titz csihol 6i6t6l a rakltakonstrukt6 rig
s
f
.
Puskas Tivadar szenved6lyes alkot6, szervezni tud6, zseni6lis kis6rletezo elme volt. Hal6lhir6t els6k6nt a "Beszelo Ujs6g" kozolte hallgatoival, m6g aznap este. Mag itvalvitte sok-sok 6irn X es terv6t, anlelyeket elscisorban nektink, ffi agyaroknak tartogatott. Szellemi kisugdrzasft 6reznunk kell, mert fel6nk ir6nyul, hogy minos6get kolc s ono zzon 6 I etrinknek .
B
l6torn6evezet6be n hadd hivat kozzakPun gor Erno akad6mikus
,.Meg6ll valaki New York belv6ros6ban, kisz6ll a kocsij6tol, 16gy,ij,.gy Ji garetlira,majd megpillanwa a feje lolott elhirzohelikoptert, elenet minIi.iu.r riu fJnyk6pez6 gipet.. ;; n en konnyen elk6pzelhet6j New York belv6ros6t a den mozzanuianut n,igyu, uonatkoz6sa van: munk6j6rol, vamirlt sz6zad kozep6n Ait6th S6ndor tewe*e.Err6l a m6r megeml6keztamint Asboth sando. eg6sz ragyogo p6lyafut6srlrol B6nki yort-i karburitora kocsij6nak utas tti"t. e k6pzeletbet NE* fonadalDon6t 6s Csonka J6nos 1893-as tal6lm6nya .Ezatalitlm6ny gyufat Irinyi masitotta azaut6z6st6s az autoipart. A robbanismentes mi tobb, a gyufa piros J6nos tal{lta fel, meg a mirlt szizadkozep6n, zfl6ja forrfo.o, gyuj to ol da'i6nak feltal 6l6j a, a "tiizc s iho l6s" mo derni GoldmarkJ6isef volt, a helikopter feltalAloja 6s megalkotoja.pedig pedig' mint irgy ahogy mondom - Asboth Oszkir' A f6nyk6pezogbp mell6zheteti.iif *a,i', akdrcsak a televizio lll , al6nyeget 6srengeteg igy tobbek kozott len r6szleimegold6st illet6en - magyar monopolium. a szazadmasodteszi ;ia"ykepttoi'ep tttttt' az objektiv3Te.!' l:het6v6 sit6 r .*p on"at urt, P etz-t al'J 6zsef I 8 40 -b en k6sz itett forradalma
s6ra:
p.t.!
ial6lm6nya,
iII
etve _ ma m6r _ ann ak mo de miziit v 6lto zata.
Magyarorszitglamagyars6g/avilfgot6tfog6technikaicivillizitkivette a r 6sz't' z6s 6ban szhiiteny irnme s sze tulmen6 en azonban tojelen' Ely6rtelmtien igazolj a ezt imrilt 6s a I\4i:}f'tt a PetzvaluiUUfepner*, idOzrti.rt el egy keveset i Csonka, illetve port6n - meg6ri.
ci6 l6treho
nevu auEnzo Ferrari, a Forma-1-es versenyaut6k 6s a Testarossa a magyarok t6csod6k avatott keziivarinsl6ja mondta egy alkalommal:
l4l 140
=-r
-|
xl T
sokat adtak a vil6g automobilizmusdnak. A legnagyobb tal6lrn6nyuk a karbur6tor, arni n6lkul m6g nem tartana ott az aut6zhs,ahol rna. Allit6lag a nci volt az okarnindennek : l892osz6n, k6t ferfi s6t6lgatott a R5k oczr ut 6s a Muzeum korut sark6n , zz akkori Nern zeti Szinh6z elott. Az egyik magas, sportos kiilsejti ferfiu volt, a m6sik pedig alacsonyabb, kisse tornzsi alkat, aki szemmel l6that6an huztaegyik lrib6t. Megakadt a szemtik egy csinos virag6rus le6nyon. Odas6t6ltak hozza, hogy kon'etlenebb reszesei lehessenek az esztetikai elpr{nynek, es oszinte erdeklodessel figyeltek, amint a le6nyka egy uveged6nybe dugott fuvocscivel, annak egyik veget aszftjfhav6ve, dagado arcocskaval permetezte a bod eja ele kirakott szegfu e s rozsakotegeket . Az alacsonyabb f6rfi, aki a Csonka J6nos n6vre hallgatott, l-rirlelen ntegr6ntottatarsa, Banki Dondt kari6t, es izgatottan nrutatott a jelenetre. A kisldny zavarba jott ettol a kitoro drdeklodestol, 6s tal6n sohasem tuclta meg, nlinek is szolt tulajdonkeppelt. "Ezkell nekrink - ki{ltott fel Csonka - igy kell nekunk is, porla sztva bejuttatni a ben zrnta rnotorba, hogy biztos es tok6letes legyen az eges ! A vi r|'garus lannyal val6 talfi lkozds utdn, Csonka J6nos otlete alapi6n, mdg aznap ejjel megte rvefr.e a porlasztot Banki Don6t, a tehetsegts fiatal nl6mok.Ezlett tehat a vil6g elso alkalm azhatoporlas ztoja,um.ly azota i s n 6 lku I ozh etetl en
a
I
katr6 sze abenzin m oto rok I r ak.
Egdszitsuk kt azelmondottakat rndg azzal,hogy Csonka J6nos tobb 6ves kulfoldi tanulmdny.utjitmegszakiwa, 1817 -ben,25 eves kor6ban lett az akkori Mtiegyetern Gepipamriiszeri Tanszeke tapprtihelydnek vezetoje, 6rdekes., hogy azotletado helyszin kozvetlen kozeleben, a Muzetrn"r korut sark6n. I 879-ben elkeszftette Csonk a azelso gazizemel6su mototl, atnelybcn kor6t tnessze meg elozve, lx ar szelepek mrikodtekl 1882-ben pedig .gy ujabb gdz,illefve petrolelun tizemelesri motort szabadalnmztatott. A sors I 887-ben hortaot oss zeBankiv aI, a Ganz gyir fiatal m6mokevel. En koveto enszamos kozos talahndnyuk szuletett" Ezek kozril temrdszetes en az 1893 februfr I I -6n szabad altnaztatott karbur6tor volt azelso vilagraszolo alkotSsuk. A kdsobbiekben is tobb nagys zeru motort 6s aut6t terveztek. Eg6szen hihetetlen teljesitm6ny volt a zsenidlisnal zseni6lisabb megold6sokat mag6ba foglalo aut6, amelyet 1901ben k6szitettek el. Elsokerek rneghajt6ssal mukodott, kethengeres, keresztben elh elyezett lll rnotorjdt pedig Csonka J6nos tewezte. Osszegezve teh6t, napjaink konstrukcioinak elsokerdk-rneghajtasdt 6s a ket4z
resztbe be6pitett motort is a Csonka-B6nki kettcls tal6lm6nyai koze kell so rolnunk ! Munk6j uk tok6letess6g6t mi sem feieziki szernl6letesebben,
mint azat6ny, hogy azeryik, sz6zadelej6n kdszitettmotorjukat, 52 evi haszn iiatut6n lll adt6k el a Csonka J6nos g6pgyirhilzimfzeum6nak, arnely kdsobb avandorolt a MagyarKozleked6si Mrizeumba. Csonk a Jdnos 6desapja is feltal6t,6 volt, fia, Pel pedi g a budapesti rntiegyetemen sze rzett diplom6t. Eleinte varosrendez6si p6lyitzatokon 6rt el sikereket, kesobb a hazat 6piteszmernok k6pzes egyik kulcsembere lett. Matematikdt 6s szilArdsigtant tanitott. Kossuthdtjjaljutalmazott munk6ss6ga a statikdra, a szilardsdgtanra, a h6jszerke zetre, fok6nt a mernbr6nhej ak kutat6s6ra irdnyult... Csaknem ezer publik6cio - ezekkozul tobb szazidegen nyelvu - jelzi irodahni munkdss 6gfn. Az International Association for Shell Structures tagja, arni szakmai rangotjelent. Visszaterve a zseni6lis feltalal6 p6rosh oz: az 1800-as 6vek vegen Csonka J6nos egy h6rornkereku j6nnuvet szerkesztett, amelyet a Magyar Kirflyi Posta hasznositott .Ezenfelbuzdulva neh6ny 6wel k6sobb uzernbe fllitotta sajdt k6szitesu postaautojat 6s 1905-ben megtervezie az gy6rtm6nyu szem 6lygepko c sit. E nnek s ikeres prob aud 6to l, 3 I -tol eredeztetik a magyar aut ogyirt6s tort6net6t. rndjus azaz 1 905 Csonka J6nos irinyit6s6val teh6t kezdetdt vette a postaaut6k soro zatgyft' t6sa. Itt kell megemliteni artafelemelo tenyt,hogy azo munkassdg6nak e I so
m agyar
M agyarorsz6gon mo tor iziiltirka p o stai kuldern6nyek sz6llit6sdt! Csonka J6nos alkoto fantazif$inak koszonheto azelsohazarkompresszoros motor, hasonlok6ppen pedig az elso k o szo nheto
en Eur6p 6b an
e I sok6nt
tuzolto-es csonakrnotor, valamint a sinaut6-motor is. Vele kapcsolatban afi.sern szabad elfelejteni, hogy a motorokndl 6 alkalmart.aelsokent a vezlrelt sziv6szelep et. Azauto-ds motorszakdrt6k a megrnondhat6i, hogy e nne k a tal al m6nynak irryszi nt6 n forrad al mi j e I ent6 s ege van az auta ry ir tas tort6netebetl. Eze nkozben pedi g, B 6nkival kozo sen elk€szite ttek az elso go*alap6csot, s megoldottak a motorok autornatikus Srujtas itlBzek ut6n aligha kell bizonygatnunk, hogy Csonka Jdnos minden iddk egyik legnagyobb feltal6loja volt. Szinte halfla pillanataig dolgozott h zimtihelydben, amely k6sobb a nev6t viseld g6pgyimhb6vtilt. Utols6 szabadalrn6t 84 6ves kor6ban jegye ztettebe. L939. okt6b er 27 -6n hunyt el. BAnki Don6ttal sem vegezheftink a porlaszt6 tinigydn. 6 a tov6bbiakb an a fo tyadekok fi zik ai hat6 sa it t anulm6ny ozta. Ezir 6nyh kutat6s a it 14i|
I "Energiaatalakul6sok folyad6kokban" cimii mriv6ben foglalta ossze, 1 9 1 6ban. Kutatiisainak gyakorlati eredm6nyek6nt pedig o$an vizturtin6t szerkesztett, arnely tulajdonk6ppen a kises6si! fumnagy vircnennyisdg kinetikai energi6j6t hasznositj a.Ezazercig6p a Brrnki nevet kapta, sg5 szinal6kos hatdsfokkal dolgozik. Turbindi hosszu idcin kereszti.il iizemben voltak Magyarorsz6g-szerte.
A modem aut6gy6rliisnak k6t tov6bbi rittoroje is van. Az egyik Galamb J6zsef g6p6szrn6rnok, akir6l tobbnyire csak azt rudj6k, hogy a vildghini "T" - Ford kocsi tervez6je, amely kocsi elscikent vatt n6pauiov6, elscik6nt h6ditotta rrreg a sziveket 6s a viliigpiacot. S mintegy mell6kesen megjegyezve, ennek a tipusnak a sikere tette multimilliomoss6 Ford6kat. De vegyrik sorjiiban az esern6nyeket: Galamb Jozsef l gg l . febmar 3-6n szi.iletett M.akon. Alapfoku, illewe gimn6ziumi tanulmdnyait kovetcjen a budapesti Allami Felsci-lpariskola hallgat6ja lett. Az aut6gy6rtiissal kapcsolatos elsci, 6rn eletre szol6 tapasztalatait a MagyarAutonrobil Rt.-n6l szerezte. Egy osztondij segits6gever, 1903-ban N6metorszdgba keriilt, ahol sorra Litogatta azautogyirt6s akkor legkorszenibb fel legvdrait. Legj el entosebb 6l lomrlsa az Adrer autogy6r volt Maj na-Frankfurtban. Arlerikilba, pontosabban Saint Louisba csup6n egy auto-vildgki6llit6s kedv66rt utazik. ott azonban p6naelens6ge miitt k6nytelen 6ll6st v6llalni. igy keriil a clevelandi Stearn's Autoirobile comp-an1ho1 majdpedig aNiles-i Harris Miivekhez, arrol m6r saj6t tervei alapj6n dolgozhat. igy elk6sziti elsci g6pkocsij6t, arnelynekjeliernzoje a ki s tizeruanyag fogyasa6s.
1905-ben hozzaossze a szerencs6je Henry Forddal, pontosabban Henry Ford szerencs6j6re taliilkoznak. Ford specidlis, gyorsj6ratu g6pkocsik gy6rt6s6ba kezd. Azonban Galamb tan6cs6t megfogadva, tiitbcsik gy6rtds6ra viirlt zit. Galamb Jozsef tehiit Ford mnnkatdrsak6nt tervezte meg a T-modcl|t, amely csakhamar vildghirnevet szerzett mag6nak s egyben gy6rtoj6nak egyszeni 6s otletes rniiszaki megold6sai foly6n. A rendkiviil tizembiao sn ak bizonyult T-modell hamarosan igen n6p szeniv6 v6lt. Miir a kezdetekben 6vente koze I tizezr es pel d6nysz6rnban k6 sai lt, ami az aut6gy6rt6s eme kezdeti szakasz6ban hihetetleniil magas sz6m. A sz6mok mogott azonbanldtnunk kell a kocsi konstrukt6r6nek. Galamb J6zsefirek a lelem6nyesebbn6l lelern6nyesebb, zseni6lisabbnil zsenidlisabb miiszaki 6s technikai megoldrisait, amelyek n6llail hi6ba a kiskocsi, hiilba a narykocsi, hiszen a vevcik milli6i /!/ nem Galamb J6zsefkedveert
IM
v6s6rolt6k a T-modellt, hanem azert, mert az volt az adott kor aut6gy 6rt6s6nak
c
sirc sterrn6ke
!
Az egtre nagyobh kereslet kovetkezrnhrytekQnt tij gyartd,si rtrtt_dszer valt sztiksegesse, Es itt megint Galamb Jczsef c)tletessegc-s!-Lry
ett: az d elgondolasa a Isli
ti n ,
I9l l -hen beindult az uj elvek alapjdn tcirtent termeles, amcl):Ld lenyege a szalagrenclszer Hi6ba minden ellen erzes a szalaglnunk[va I szernbell, a prec iz, szervezeff. dttekintheto 6s tennel6keny rnunkdra nra sincs egyeb lehetoseg, mert mdg a robotg6pek alkalm azasanak is ez az alapj a. Ezt kovetoen a gy6rt6s elert e az evi szizezer darabot, 6m a Tmodell fejleszt6se es tokeletesit6se nern szrinetelt. Galamb Jozsef szakadatlanrrl dolgo zott Ennek koszonhetoen I 917 -ben az eladott gepkocsik sz6ma el6rte a brivos hatdrt , zz egymilliot. az 1920-as evekben pedig mdr evi ketmilli6 g6pkocsi kerult le a Ford gyir szalagjairol ! Erdemes megemlfteni, hogy ennel nagyobb kapacit6ssal ma is csup6n egyk6t autogyar dolgozik. Ebben a kAprhzatos sikersoro zatban term6 szetesen Galamb Jozsef is oszt ozott Koztudom6sfi, hogy Ford sohasem dontott Galarnb megk6rdez6se, n6lkril. A technikatort6net ugyj egyz1 lrogy adott problem6k eset6n Henry Ford ism6tlodo megi egyzese volt: "Enmeg kell beszelnem Joe-val." Galarnb Jozsef munkass frgakor6ntsem menilt ki a T-modell siker6ben ahogy azt sokan hiszrk. 191 8-ban elk esziti a Fordson-traktor terve-
it. anrivel az els6 igazi "n6ptraktort" szerette volna megalkotni. teglruk hozz6. teljes sikerrel. Megsem pihent a bab6rjain, hanem a teherautogy6rt6s fele fordult. Ezenkozben voIt szerencsdje/orcadaImasftani a rtehezntotorok gtartasdt. Ezek esetdben ugyanis a sebessegvaltfs rendkivtili feladatokat t6rnaszt, mivel a kisebb motorok eset6ben alkalm azott egyszeni megold6s itt nenr alkalm azhato. Ezt a problemat Galanilt egt ug),ancsak paratlan zsenialitasri otlettel ikatta ki, mdgpedig a holygokerekek alkalmazasaval. A bolyg6kerekek n6lktil - ak6rcsak porlaszto ndlkul - nem lehetne korszeni aut6gy6rt6s I Ezzel kapcsolatban el6szeretettel ideznJk Henry Fordnak egy tov6bbi megjeryZes6t: "Gal ambnak konnyu dol ga v o lt, rn iut frn efi. a bere ndezest o m6r korabban feltalalta 6s megszerkesztette." - Es ezigy rgaz.A T-modelln6l alkalmanael6szor, mivel a kerekeknek kanyarod6s kozben egyenl6tlen a fordulatsz6muk, s azebb6l ad6d6 dunra mechanikai hat6sokat laiszobolte ki 5ltala. Galamb ennek s m6s, elkdpeszt6en lelem6nyes berender45
I z6seknek a feltal6l6s6val 6s alkalmazhshval 6ne el, hogy a hires-nevezetes T-modetlb6l kozel I 8 milli6 darabot ert6kesitettekl Allit6lag ezt a reko rdof c sup 6n a''bo g6rkdnt" emle getett ki s Vo lkswagen sz6my altatfil, a maga}l
millios pdld6nyhval. Galamb Jozs ef azonban egy6b er6nyeit is megcsillogtatrd, amikor tinnepelt konstruktork6nt, vildghf ru feltal6lokent is sz6mon tartoffi, hogy honnan i ott, s m ivel tarlo ztkhazildnak, szukebb ko m y ezetenek : S zril 6v6ros6ban, Mako n, szazezer koron6s osztondij-alapot hozott 16tre, a legteh ets 6ge sebb rnako i fi atalok tanu lm 6nyai n ak t6mo gat6s6r a. Azell enii l lhatatlan tehetsegu feltal6lo es g6pjdrrnri konstmktor 1955-ben halt meg Detroitban. Jo lenne hinni, hogy eza varos ivelunk egyiitt/ nem felejti el hazank nagy szuliitt6t, aki az avtogy6rt6s kozpontj fxhemelte Detroitot. Szinte efelecleft nev:Ber6nyi Bela. Szakntai korokben e nrotot'ipar sztirke eminenciasakent entlegetik ot, holott helye lenne a rckcrclok konyveben, miutan 2500 szabaclalntat ntondltat magaertak! Bdcsben tanult, 1939-tol 1974-ig dolgozott a Daimler-Benz-n61, mint a tdvlati fejlesztesi rdszle gvezetoje. Sz6mtalarr tal6lm anyaes elgondol6sa nregel onekoriit. A Mercedes, valamint a c6g tovabbi m6s term6kei nagyban neki koszonhetik verhetetlen min6seguket es hirnevuket!
Akik hatalmukba keritettdk a f1nyt A Petit,al ndv nyontdn pillanutokon helill kideriil, ltogy a korszeriifdnJ:kdpezis Ie galcibb annTtivs o trtagysr taldlmitnysk, o trtogJ,ar szellem elote rdben ldtltatri, ntint a televfzif, az aut6, a fittyiilfis barack es a bogay,a. Az elso kifejezetten a l6nykepez6s c6ljai ra k6szitett I en cserendszer elkeszit6se Petzval Jozsef nev6hez ffizodik . P etnr al 1 80 6-ban sziiletett. B o lcs dszdoktori dip lom at szerzeff s tnaternatik6t, valanrint eromutant tanitott Pesten. 1 83 7 -tol egy meghivSsnak eleget t6ve, a b6csi egyetemre szerzodott dolgozni. Id6kozben messzel6tok 6s mikroszkopok fejlesztes6vel foglalkozott, de a hangrendszerek matematikai elur6leterol tarlott eload6sai is nagy feltrin6st keltettek kora fudomdnyos koreiben. Hinrevet m6gi s azoptika teruleten kifejtett n1unk6ss6g6nak koszonhette. Meg6llapitotta, hogy a l)aguerre 61tal h aszndlt obj ektlvek ft nye rej 6n ek novel6se k6tfel ekdppen lehet s6 ges : a le ncseny(las nagyobb itas av al, i llewe a gyuj tot6vols6g c sokke nt6s6vel . Rajott, hogy ennek a kovetelm6nynek tobb lencse kozbeiktat6s6val lelret eleget tenni. A k6pm ezohajl6s ok oztaprobl6mdk megoldfsira szarnit6sok ud an j ott r5,. Az igy rneghatarozott "P" osszeget a szakirodalom "Petzval osszegnek" nevezi. 1840-ben szerkesztette meg a vi16gon ez elso ftnyeros objeklivet, arnely olyan tokdletesre sikenilt, hogy hos sziideig a legcsek6lyebb javitdsra sem szorult.Ttzenhatszorta lll nagyobb f6nyereje volt, m tnt azakkor haszn6latos objektiveknek, s ezaltal a megvildgit6si idd rn6sodpercekre, s6t a mfsodperc toredek6re zsugorodott. Petzval objektivjdnek korszerusitett v6lt ozatatt ma is haszn6lj6k a legrnodernebb fi lmfelvev6-6s vetit6gdpekben! Gothard Jenf cslllag6s z 11857- 19091 az asrtrofizika egyik irttor6je, nemcsak a csilla gfszati fizika rnuvelojekent szerzeff elisrnerdst, hanem
16
rql
I
mint rniiszerk6szitd, s mint azegbolt fenyk6pesze is. lv{ag6nob szewat6riumot rendezett be, s itt k6szitette a maga szerkesztette speci6lis g6p6vel, korszakalkot6 felv6teleit. I 889-ben fel mfsodperces exponfl6si id6vel lefbnyk6pezte a holciiogyaicriozhst, tov6bb6 a Lant csillagk6p bolyg6szeni kod6t - mindkett6t els6k6nt a vil6go n. Azelsok kozott ismerte fel, ho gy az asrtro foto gr6fi 6b an afiikro s tele szkop ere drnenyesebb en haszn6l-
hato a lencs6s t6vcsovekn6l. Fotografikus modszerrel fertezte fel a L{ra csillagknp gytirti alaku kodenek kozponti csillagat, ,e elsci fzben neki sikerillt halt,an), ilstokostfenykepen megorok{tenie /1886/, es cj keszt'tett elscikent hasznalhato spektrun{btvetelt iistokos o krcil. Mrilrelyeb enszamos fotogrdfiai es spektroszkopiai berendezest k6szitett, lailfb ld i ob szeruat6riumok szAmir a. Az iiltalasze rke sztett un. "fot6pu ska" a ma haszn6latos ketakn6s g6pek elofut aravolt. A rnai automatikus megvilagitirs-vez6rlds Riszdorfer Octdnll8 3919441 tal6lm anyinak eredm6nye. 1933-ban keszitette el tal6hn6ny6nak egy pdlddny6t,6s ennek alapj6n lg34julius 30-6n szerzod6st kotott a rochesteri Eastrnan Kodak c6ggel, felautornatikus ftnyk epezog6pek kiv itel ez6
s
6re,
iI
letve kere skede I m i forgalo rnb a hozatalukra.
Az
I 93 9 -ben
forgalomba kenilt "Super Kodak Six -20" fotoelektrornos megvil5git6sm6rovel vezdrelt, osszecsukh ato, automatikus f6nyk epezog6p m6r a Ri szdorfe r- s zabadal rnak alka I rn azAsilf I k6 sni lt .
Dulovits Jend 11903 -19431,1943-ban szabadal maztatta uj rendszerti fenyk epezog6p6t, amelyet a budapesti Gamrna Optikai Mrivek 1947 -ben Duflex n6ven hozott forgalornba. A Duflex g6p, korit megeloz6 konstrukci6s rnegold6saival szinte berobbant afotoz6s vil6 gaba. Az e gylen c s6 s, szernm agas s6 gb o I b etek inth et6, drko rre fl exe s ft nyk epezo g6p f6 j ellegzetess6ge a ttikorprizma. Ujdonsdg volt rajtatovdbb 6 az automatikusan beugro blend e, azuj rendszeni redonyzar,de a gombnyom6sra mtikod6, nulldra 6116 filmszamlal6 is. Ez a gep volt amai, klasszikus ftnyk6p ezogep el6dj e.lEryes p6ldinyaia gyujtdk felbecstilhetetlen 6rt6hi erek ly eikoz6 tarto znak. -C saknem valamennyi fel lelhetfi Dufl exp6ld6ny japhnkezben van. Nem v6letlentil./
14E
A fek ete-fehdrtll a szines technikdig fok ozaA fekete-fehcr ftnykepezes hivei sz6m6nak csokken6s6vel, szama' Az tii , tosan emelkedett u ,rin.r f.nykepez6s ir6nti ercleklodok aulely rl6dszer' olyan szf rrcs eljara.*r, amely rnind a mai napig eu-egyetlen gyezo szines papir- kozvetlenul di6rol - a diapozitiv minosdgevel rnege irom le - szint6n k6p letreh ozasht tette lehetov6 - m6r szinte rostelkedve cibachrome Print magyar tal6hn6ny: lg64-ben a svajci ciba Geigy ceg, elvet m6g a n6ven olyal ur6soloelj6r6st tett ismertt6, anrelynek mukoddsi 20-as 6vekb en lt l Gdspdr Bdla dolgo ztakt' G6sp6r gyogyszerve Weszetet tanult, 6s 1930 tf$tnN6nretorszagban Belgiurnprob6fta f.uiut6si eredm6nyeit a gyakorlatba 6tirltetni. Kesobb &zakkor tu, maj d azEgyesiilt Allamokb i'utazott 6s ott tevekenykedett, elisannak 6s tok6letesit6s6n m6r,.G6sparJotor" n6ven ismert elj6r6s v6geelete igy volt, mertet6sen. Elmes kutato, de csapnivalo iizletember A "G6sp6rcolor" nev6t. a isrnert6k t
r6s, igaz, a szabadalm artaffrs fellelhet6 G6sp6r B ela de ma m6r nincs olyan hhztartfs, ahol ne lenne eml6kk6nt 6rtal6lrn fnyfnak erednrenye, egy-egy vagy sok-sok kedves zotr szines fot6. 1
1
r49
Azf"ltton IKARoSZAI
151
I I
volt elfogadni egy londoni rneghiv6st. Azonban itt sem termett sz6m6ra sok bab6r, mert a spanyol Ciel-va-gepek 6rdekeltjei minden alattomos e s zko zzel akadit\y onirk mu n kf$it . Kov et kezo 61 o rn 6 s h e ye i n, a n 6 m e torsz6gi Aachenban 6s Berlinben is hasonl6 akad6lyokba titko zoft, ez1rt vi sszatert Londonba, aho 1 megalap itott a az"Asb6th He likopters Ltd"-t. Mivel helikoptereinek gyintfisijogSt egy m6s c6g,a Blackburn Aircraft kaparintotta ffieg, ugy hat6ro zoff.,hogy Franciaorszfrgbamegy. Ott elk6szitett egy ujabb helikopte rr", az elozoek fejlesztett v|ltozatat, de neh ezsdgeir e ezsem hozott megold6st... Tovabbi prob6lkozdsai sor6n vet6dott isrn6t Angli6ba, majdpedig N6metorszlgba. A masodik vil6gh6borut 1
A heliko pter feltaml6ja Ha Pungor Erno jatekos New York-i l6tom6sa adj a avez6rfonalat, akkor el6rkeztunk a repuleshez: Asbdtlr Oszkdwal kezdjilk, ski a heIikopter els6 vsldban repiildsre alkalmas is msndt,erezdsre kdpes pdlddnyfiT tentezte. Asboth Oszk6r azArad megyei Pankot6n sztiletett I 891 . mdrcius 3 1-6n .Kozepiskolait Aradon vegerte, s tobb rn6s fiatalhoz hasonl6an, a Wright fiv6rek es Bleriot teljesftmenyei fellelkesftettek ot. Asbothot azonban nem csup6n ujs6gkiv6gasok szintjen kototte le a reptil6s, fiatal kora ellen6re, hanem gyakorlati m6don. Elso kiserletei koz6 tart.ozott a moto rkerekp 6rral vo ntatotr, moto r n6 lkul i repu I o rno de I lekkel valo prob6lkoz6s. 1909 es 1913 kozott el6szor Aradon, majd S zabadk6n es Wiener Neustadtban foglalkozott repulogdp tewezdssel es epit6ssel. Arnint K6rmdn Todoral kapcsolatban majd l6tni fogiuk, a h6bom kitordsekor a fischamendi reprilogepgy6rba kenilt szolg6latba, ahol megbizdst kapott a Legcsavarkisdrlet t Intezet megszervezesdre 6s vezet6s6re. Munk ajat siker koron azta, s megalkott a azrin. Asboth legcsavart.
uj lendulettel folyatta kis6rleteit.3T 6ves volt, arnikor repiildstiirtdneti tettet hcitott vdgre!: 1928. sz,eptember 9.dn, Kispest Itatdrdban, a Cseri-telepenfelszdllt az Asbdth-fdle emeAsboth
a hiboru ut6n
I
Ndme torsz|,gban v6 szelte 6t.
A vil6g6gest kovetoen hazatert es aztJjitasokat Kivitelezo V6llalat munkat6rsakent dolgo zott Kozben meg6pitett egy legcsavaros hajot, anrely nehezprobauda soran: jeles re vizsghzott. Munk6ss6g6nak 16nye 96 t " Azel s o hel ikoptef ' c irnri rnuveben o s s zegefie, arnely munk6j a 1956-ban jelent meg. A reptil6stechnika eme 6ri6sa , a zseni6lis magyar feltal6lo tobbek kozott rnegkapta a Pau[ Tissandier-d ijat,arnellyel a technika legielesebb k6pv i se 16 it j utal m azzak. Kinintettdk tov 6b bh aM agyar Reptil 6 S zovetsdg diszoklevel6vel s tobb m6s dtjjal is. Mindezt rnegkoron6fiavolna a neki it6lt Kossuth-dij, arnelynek aw6tel6t nem drhette meg. 1960. februir 2i -6n elhunyt. A Kossuth-d ij azonban rangj6val 6s k6soi keltez6s6vel is szeml6lteti Asboth Oszk6rvalodi nagys6g6t 6s feledtetni prob6ljaart,a m
e
ltatl an s6 got, ant e lyb en o sztdlyr6 sze vo lt .
Mgasztalo, hory az egykori Eva utc4 ahol a helikopter maryar feltal6loja lakott, ma az Asboth Oszkar nevet viseli. lPolgitrdy Gezanyomin.l
l(icsavaros helikopter, nmelJ) fiiggdlegesen ds vizsr,intesen egta rd n tj d I m an fverer,ett lAsboth csalddtagi ain 6s rnunkat6rsain kiwl / Seres Istv6n m6rnok es Hosszir Istv6n szerel ol aligvolt szerntanuja a vil6graszok5 esem6nynek" Az"AH l " jelz6su g6p pilotatildseben Vigh Mih6ly rilt, s konn anyofia a gdpet. Asb6th hamarosan meg6pitette m6sodik, harrnadik, s6t negyedik helikopter6t is . Az egyre tok6letesebb g6pek ldnyege azegyr-n6s alatt elhetryezkedd k6t repuldcsavar volt, amelyek egym6ssal ellenkezo ir6nyban forogtak, hogy elkeruljdk azaddig rnegoldhatatlannak tuno probl6mat,a*.hogy a g6p elforduljon s azemelocsavar forgas6val megegyezo irinyba porogni kezdjen. Miv elhazajilb an ne rn mutattak 6rdekl o d6s t ko rs zakakot6 ta161 m iny a ir6nt, k6nyte I en \52
153
I fizlkatanhr p e d i g Tb m c s d ny i rektor, Jedlik Anyos, e dinamo AAaor volt, akit a k6sobbi ddkdn 6s feltalaloja kovetettl . K6rrn6n Todor teh6t B6nki Don6t oldalin folyatott kutat(rrnunk6t n6gy 6ven keres;rfril, amikor irtra kelt, hogy a gottingai egyetclnon fblytassa tanulm6nyait. Mfr ottani, tan6rsegddi minosit6s6ben tett f'clfbdc r.esei alapj6n, a K6rm6n-ftle 6ramlatokk6nt tartj itkszamon a haj(r rniig(itt keletk ezo orv6nyeket, illetve azoktoru6nyszerus6geit. Pedig ez ntcg csrtk akezdet volt: Azelso vil6gh6boru kitor6sekor rendkiviili szerephc:z.iut it reptilestechnika. K6nn6n Todor - arnint m6r irtuk - a B6cshez , ar.itr,I'ozs onyhozkozel eso fi schamendi osztrdk-magyar katonai 16ghaj il-cs t'cpulogy6rban teljesit katonai szolg6latot. Ott ismerkedik meg Asbritlr Oszkarral, egy kozos feladat elvegz6se kapcsan. A hdborut kovetoen K6nn6n Nernetorszlgban folyatta tevckcnys6g6t, egyben pedig kiadta azAbhandlungen aus dem Aerodynamiscltctr Institut an der Aachen c. kiadvinyin A repulesi sebess6,g,valauriltt n reptilesi teljesitnr6ny novekedese foly6n ujabb 6s ujabb muszaki prolrl6m6k nrerultek fel. Ezek kiktiszobolese alapos tudorndnyos felk6sztilt seget tett szriksegess6. Ebb6l a meggondolasbol kapott rneghiv6st Kirr'nran Todor a kaliforniai muegyetemre, ahol a mechanika 6s aerodittarnika tan6ri 6ll6sdt toltotte be. Itt ismerte fel, hogy az amerikai diakok nrateuratikai tudfsa mennyivel hidnyosabb rnint a ntagyarokel E^a hianyossagot ugy prob6lta 6thidalni, hogy rendkivuli tanfblyamokat tartott "Alkalmazott matematika" cimm el. Az sem veletlen, hogy megbizastk ap ott a G u g ge nhe im Ae ronauti cal Labo ratory m eg sz erv ezes 6re, arnely intezet rovid idon behil a vil6g leghaladobb kutat6laboratoriurn6va vdlt. O nraga pedig feltdrt 6s meghatarozott tobb olyan reptildssel kapcsolatos jelens6get, amelyek figyelmen kimil hagyAsa sz6tntalan l6gi katasztrof6t okozott.Ezeket a t6nyezoket azo rneg6llapit6sai 6s szamft6sai alapj6n kiiszobolt6k ki, rdszben megfelelo tewezdsi 6s szerke zeti megold6sokkal, r6szben pedig megfelel6 reptil6stechnika alkalmazhsaval. /Ki kellett ktiszobolni tobbek kozott a l6gellen6ll6s 6s a felhajt6 er6 nbrn kiv6natos kolcsonhatfsait miut6 n ez a k6t erd egym6ssal szemben hat, s eleget kellett tenni annak a rendkivtili kovetehn6nynek, arnely et aza jelens6g tfrnas rtott,hogy a repul6g6p kanyarod6s kozben oldalirdnyban is elfordul, vagyis megv6ltozik avizszintes hetyzete, aminek kovetkezteben a sz6rnyr&, dfarokfeluletre 6s a fordul6st szabdlyoKg
A szup ers zoniku s r epti 16 g 6p konstrukt6re Tal6n sokakat rneglep amegdllapit6s, de a moderukori repiilozes, a hang.sebes.seget meghal ado szuperszonihts repill ogepek aqi a- vaIamint az amerikai raketatechnika ki.fejlesztoje: Kdrmdn Tddor._Kt is hitelesithetne erta megfillapithst leginkdbb, mint egykori munkat6rsa 6s baratja s a tudost6rs: Teller Ede: "En meg soha neul talitlkoztam olyan I 6n ge s nt feltal 6 lova l, m i nt K6nndn To dor. S zam dra ne m letezetr"rnu szaki probl6ma, amelyet meg ne tudott votna oldani. K6rm6n Todor elevrilhetetlen 6rdemeket szerzett a reprilog6pgy artas, azonbelul is a szuperszo-
nikus gepek gyirtasa ter6n."
Kossuth Lajos ut6n K6rm6n Todor volt a m6sodik magyar kivdlos6g, akinek az arck6pe arnerikai belyegen jelent meg. A Kossuth-bdlyeg negy es fel 6vtrzeddetr ezelott jelent meg a szabadsdghosoknek szentelt soro zatb&n, legutobb pedig "Theodore von K6rn16n" - igy,magyar"6" betukkel - arckdpe kertilt a 29 centes alnerikai belyegre, fftellette egy urhajo-rak6ta lathato, amelynek uttorojekent unnepelte of az egesz kontinens, sziilet6senek 100. 6vforduloj6n. A b6lye g szelvdnyei roviden ismertetik Kdrrndn Todor kil6t6t es rnunk6ss6gat, akit "architect of the space age" - "az urkorszak 6p it6szek6nt" em I egetnek. Az I 88 I . rn6jus I 1-6n Budapesten szriletett Karm6n Todor rendkivLili, b6r nem egydtil6ll6 jelens6g a kor Magyaro rszhgan, hiszen a rnult szazad70-es 6veiben a magasan eur6pai tudomdnyos int6zm6nyek szinte ontj i,Jr^a"vil6gh6dito" ttra indulo m6rnokoket es tudosokat. K6nn6n
az lrettsdgi ut6n a Muegyetern hallgatoja lett . Az egyetern elv6gzeset kovetcien Bdnki Dondt,azakkor m6r vil6ghini feltal6lo 6s kutato tanarsegedje lett. tlgy fonodtak egym6sba a tud6sok 6s taniw6nyok nevei: a budapesti Tudom6nyegyetem M6rnokk6pzo Int6 zeteben nem kisebb egy6niseg tanitotta a rllaternatik6t mint Petryal Ottf,illetve Zipernovsly
rfl
ro
Iy, A t r A n s zfo
r m at o r fe
I t al
al oj e, &
155
z6 cstirolapokra rendkivril na1y, nehezen kis zimithat6 er6k hatnak. Ezen neh6,zs6 g ek I ekrizd6s e K6rm 6n To dor nev6h ez fizd dik. M ind-
ezekellen6re a sebess6g noveked6s6vel tovibbi probl6rn6k meniltek fel, arnelyekre ujabb 6s ujabb balesetek figyelmeztettek. Azelrndleti k6rd6sek megv 6laszol6sa, s az azokatktziro technikai megolddsok egyarint K6rmdn Todor k6pess6geit dics6rik. 6 attapftotta meg elsok6nt, hory milyen erohat6sok l6pnek fel a hangsebesseg kozel6ben, rxi tortenik ezenhat6r dtlepdsekor, s hogy milyen kovetelmenyeket tamas rt agdppel szemben a tobbszoros hangsebess6g. Kutatasai es sz6mit6sai nyomdn o maga tewefie meg a szuperszonikus gepek sz6my6nak mereteit. Mdr a h6borus 6vek alatt behatoan foglalkozott a raketatechnikdval. Ennek sor6n tobb raketatipus tervez6seben kozremukodott. Kutatasi eredm6nyeirol cikkek es kotetek eg6sz sor6ban besz6molt. Aznrar aztdnnem is rneglepo, hogy hamarosan a NATO keretdbe tartozo "L6gugyi Tudorn6nyok Kutato Tesfuletenek" tag ttvitnevezt6k of ki, s hogy a"Legierok Tan6csado Bizotts6g6nak" taga lehessen, aztmegelozoen h6romcsillagos t6bornoki rangra emelt6k ,1962ben ped ig abudapesti muegyetem avattaot diszdokto rav6. Valamennyi legnragasabb amerikai kitirntet6st rnegkapta az elnoki elismer6ssel egyetemben. Birtokosa volt "Amerika Erdernrendj6nek" / 19461 a"szabadsag Erdemrendnek"; "A Tudorn6ny Nemzeti Erdernrendj6nek" I 19 63-ban kapta Kennedy elnokt,Sy . Ezenkiviil angol, francia, belga 6s rn6s kituntet6sek birtokosa volt. Tudom6nyos iratai 4 kotetben jelentek meg I 956-ban. A ho zz|juktartozo potkotet 1963-ban l6tott napvil6got azzal egyidoben, hogy Kennedytol Swehette a neki elsok6nt adom anyozott Nemzeti Erdemrendet. A Miiszaki Konyvkiado 6ltal kiadoff, &"Matematikai m6dszerek rrrriszaki feladatok nregold6s6ra" cfmri mtivdnek elo szavftban irja: "Rendkiwl nagy ororn szamomr?, hogy alkalmarn van anyanyelvemen el6 sz6t irni bar6tommal, M.A. Briot professzorral kozosen, 1939-ben irt konyvem magyar kiad 6sfthoz. Oromemet m6g fokozza, hogy e sorokat 6ppen abban a vdrosban irhatorn, ahonnan imm6r 60 6ves mriltra visszatekint6 pfiyimraelindultatn." Muvdnek magyarkiadas atazofuan nem 6lte meg. 1963. m6jus 7-6n elhunyt.
156
Bay Zoltdn A HOLD-RADAR MEGALKOTOJA Neh6z eldonteni, hogy mely szakteriilet mondhatja mag66nak lega teljesebb jo ggalBay zoltSnt: a csillag6szat, a hangtan, a f6nytan vagy
kisdrleti fizk{?
furtatlan olvas6 : .. Donts on a p ^24-6nsztiletett
Gyulaviri kozs6gben. Edesapja reformdtus lelk6szvolt. Ezt ahagyomdnyt 6ltette tov6bb firitest*ie is, migZo1tiln.a hires debreceni koll6gium di6kl-a lett, s .az 6retttOzil .te$ipU.tobben s6 git is ott Ieft e le. Erdekes m6don, oszt6lytdrsai Gulyis P61stb. L6rinc, Szabo is foszorus k6lt6k lettek, rigymint Szab6 L6rinc a Ti.icsokzene cimti gytijtem6ny6nek "Az els6 tizperc" c. vers6ben igy eml6kezik: Bay
Zoltinl
900. jrilius
"...Elsci tizPercben a nagYudvaron, ahol a fiirkat bfrnultam 5rv6n, vad j 6t6kukat,
jott valaki, s halkan, objektiven igy sz6lthozzfum: "Ha nemj 6tszol te sem, ne n6zztik egYtitt atobbieket?" Megoriiltem. Kezeltiink. "A neved?" Sz6p arca, szemevolt' oszolt'" barfut'!Maginyom Az els6 Tanulminyait a budapesti tudomdnyegyetem matematika-fizika szakin folytatt4 uttot t**i Aiplom6t szerzett. EA kovet6en az elrn6leti fizika tansz6ken lett tan6rseg 6d. 1926-ban, miutan kitiintet6ssel doktoralt, egy
"BayZolthn"
osztondij segits6g6vel Berlinbe utadratott tanulrnAnyutra' Otttarto zkodfsa idej 6n a tudom6nyos v il6g k6s6bb i nagy6gyriival kozosen /B 6k6sy Gyorgy, Lilnczos Korn6l, G6bor D6ne s, S zil ard Leo stb./ l6togatta t u,re proiisszor el6adisait. Orvay Rudolfuak,a. szegedi egyetem f,imeves elm6leti fizikatanfurinak a ftiviirosba tort6nt 6thelyez6-
rtr
f' se ut6n B ay Zolt6nt nevezt6k ki a hely6be. Innen kenilt 1936-ban az EgyesilItlzzoujpesti kutatolaborat6rium ftba,illetve hamarosan annak 6l6re. Itt teh6 t az orsz6g egi obb an fel szere lt abo ratoriurn6ban o lyan fi z ikusok voltak a munkat6rsai mint Brody hnre, a tcriptonegcifeltalaloja. 6 maga is tobb tal6lm anyranyujtott be szabadalrnat, tobbek kozott olyan megold6sokra, arnelyekkel tokdletesitett e a ginkisrilesen alapulo l6rnp 6kat, az elektroncsoveket, tov 6bb6pedig megoldotta arildiok ercisit6s6t. Ezen azuton jutott e[ tovdbbi tal6lrn inyiig, a fotonok 6s elektronok erz6kel6s6re alkaltnas, igen nagy erzekenys6gri elektronsokszo rozoig, aprit 1
ko l 169 6jiw al, D
a lloss a
1
I
fdny terieddsi
sebessdge vakuumbsn, gtakorlatilag fussetlen onnak frekvencidjdtdl. Ez6rt am6r6si eredm6ny ert aFrankiin tnt6zet 1980-ban Boyden-dtjjal jutaLmazta a k6t fizikust. A Magyar Tudom6nyos Akad6mia l98l -ben tiszteletbeli tag iwit villasztotta Bay Zoltint, 1990-ben pedig megkap ta aRubinokkal fkesit ett Zaszlore n de t. G yakran I 6to gatott haza M agy arorsz6 grz,lcri 1o n o s en a 70-es 6vektol, s mindig magyarnak vallotta rnag6t. lgg2. oktob er 4-en a
hunyt el Washingtonban. Kivansdgdnak megfeleloen sailofoldjen, Iavari refomr6tus temet6ben helyeztdk vegso nyugalomra.
e
glry-
l kozosen fej lesztett ki . l Awashingto ni S m ithso ni an i s ciriznek ket pe ldan 5ft. aB ay-Dal lo s-
Tenneszetfudorn 6nyi M uzeumban fele elektronsokszorozob aU .
Magyaro rszag legvedelrn6nek hatdkonyabb6 tetele erdek6bep, Bay Zoltim meg a m6sodik vil6gh6boru alatt, teljesen fiigg.tlenul az ezir6nyu ndmet es angol kutat6sokt6l, kifejlesztette a radart . 1946. februdrjdban keriilt sor korszskalkotd kisirletdre, onrikor is radarjeleket bocsdtott a Holdra s ozok visszaverfiddsdt mfiszereivel drzdkelte. /Tudom6nyos korokben Bay Zolthnkiserlet6t 6s de Witt amerikai fizikus hasonlo probfIkozitsdt a gyakorlati tirhaj ozas elso l6p6sek6nt tartj ik szitrnon./ Bay Zoltfnt 1946-ban a Magyar Tudornanyos Akaddrnia Matematikai 6s Termeszettudom6nyi Osztitly6nak elnok6v6 nevezt6k ki. A kommunista hatalom sztinni neln akar6 zaklat6sai elol vdgril is k6nytelen volt azEgyestilt Allamokba emigrilni, ahol hamarosan a George Washington Egyetem tanaralett. Tanszdk6t a k6sobbiekben "magyar tanszdkk6nt" entlegett6k, mivel eldszeretettel gyujtotte maga kor6 a legtehetsegesebb magyar tud6sokat 6s munkat6rsakat. Ilyenfonn6n a technikailug 6s szellernileg is a vi169 egyik legmagasabb szintet k6pviselo kutato tntezet6ben folytathatta munk 6jit. Ennek koszonhetcien 1955ben egy nagy fontoss6gtr meg6llapititst tett a rontgensugarak sz6r6d6s6ra vonatk oz6an Tal6n 6ppen ebbol kifoly6lag, kinev eztek ot azUSA Nemzeti Szabv6nyugyi Hivatal6nak osztdl Wezetoj6v6. Funkcioj6bol adodoan I 965-ben egy olyan javaslatot nyfjtott be, hogy a m6ter definiciojak6nt a ftny vakuumban mdrt ter:ed6si sebess6g6nek r6szegys6ge szolgitljon. Ehhez azonban afeny sebess6g6nek igen pontos meghat6ro zhsilravolt szriks6g. Nem is v6rt a v6letlenre, hanern munkat6rs6val, J.A. White-tal kozosen v6g zettm6r6sek alapj6n igazolta, hog 158
r59
