1600 j. A Pécsi Tudományegyetem. dományi Karán végze történelem szakon, 2004-t l ugyano a középkor- és koraújkortörténeti

Glück L‡szló

M‡ramarossziget mez v‡ros helyrajza Žs t‡rsadalma 1600 t‡j‡n

A

tšrtŽnelmi Magyarorsz‡g Žszakkeleti peremŽn elhelyezked , tulajdonkŽppen a Tisza legfels szakasz‡nak z‡rt medencŽjŽre kiterjed M‡ramaros megye a honfoglal‡s Žs a korai Árp‡d-kor idejŽn a magyars‡g ‡ltal belako!, illetve megszerveze! területen k’vül ese!. A 13–14. sz‡zad t‡rsadalmi ‡talakul‡sa idejŽn vŽgbement betelepülŽs sor‡n a megye tœlnyomó rŽszŽre rutŽn Žs rom‡n nŽpessŽg Žrkeze!. Ugyanebben az id szakban a Tisza menti termŽkenyebb vidŽkre kisebb sz‡mban magyarok (valamint sz‡szok) is jš!ek.1 Az št legjelent sebb, egyt l egyig a folyó mentŽn lŽtesült települŽsük (felfelŽ haladva Huszt, Visk, TŽcs , Hosszœmez Žs Sziget) 1329-ben Žs 1352-ben v‡rosi kiv‡lts‡gokat, az Ugocsa megyei Nagysz l s jogait kapta a kir‡lytól.2 Ezek a privilŽgiumok meglehet sen szŽles kšr"ek voltak, a kir‡ly felmente!e a v‡rosokat az isp‡nj‡nak joghatós‡ga alól is. A valódi v‡ross‡ v‡l‡s feltŽteleinek hi‡ny‡ban azonban a v‡rosok – a huszti uradalom rŽszekŽnt – megrekedtek a fšldesœri fennhatós‡g keretei kšzš!. A korai v‡rosprivilŽgiumokra jellemz kiterjedt kiv‡lts‡gok ŽrvŽnyŽt azonban mŽg hosszœ ideig meg riztŽk. Az št v‡ros a kšzšs kiv‡lts‡glevŽl alapj‡n szoros intŽzmŽnyes kapcsolatban ‡llt egym‡ssal (kšlcsšnšs fellebbezŽs egym‡s magisztr‡tusa elŽ, együ!es gy"lŽsek, statœtumalkot‡s, kšzšs fellŽpŽs kiv‡lts‡gaik vŽdelmŽben, kšzšs pecsŽt, levŽlt‡r stb.), de sorsuk m‡s tekintetben is hasonló volt. Ezek a v‡rosok Žvsz‡zadokon ‡t a magyars‡g legfontosabb Žs csaknem egyedüli települŽsei voltak M‡ramarosban, s azok ma is. A huszti uradalom 1600. Žvi urb‡riuma a legkor‡bbi forr‡s, mely az št v‡ros šsszes h‡ztulajdonos‡t sz‡mba veszi.3 Sziget esetŽben

Gl ck L‡szl— A Pécsi Tudományegyetem Bölcsésze!udományi Karán végze! történelem szakon, 2004-t"l ugyano! a középkor- és koraújkortörténeti doktori képzés hallgatója. Munkahelye 2005 óta az MTA Történe!udományi Intézetében a Kora Újkori Osztály, tudományos segédmunkatárs. Kutatási területe: a máramarosi városok kora újkori településés társadalomtörténete.

427

GLÜCK LÁSZLÓ

arra is lehet sŽgünk ny’lik, hogy a v‡ros korabeli alaprajz‡t Žs a telektulajdonosok v‡roson belüli elhelyezkedŽsŽt meg‡llap’tsuk. A tov‡bbiakban – egy ršvid v‡zlat keretŽben – e v‡ros t‡rsadalm‡t vizsg‡ljuk meg.

A v‡ros elhelyezkedŽse, belterülete A v‡ros a Tisza Žs a belešml Iza szšgletŽben elterül kisebb s’k területen települt. Hat‡ra ezen a tŽrsŽgen k’vül mag‡ban foglalta a belterüle! l dŽlkeletre, RónaszŽk felŽ es , valamint az Iza tœlpartj‡n emelked erd s hegyvidŽk egy rŽszŽt is (l‡sd a mellŽkelt katonai felmŽrŽst, 1. térkép).4 A belterület a folyókšzi s’k kšzŽps rŽszŽn alakult ki. Els tŽrkŽpes ‡br‡zol‡sai az 1770-es Žvekb l sz‡rmaznak.5 Ezeken egy hosszœ, kelet–nyugati ir‡nyœ, kšzŽpt‡jt enyhŽn kiszŽlesed piacutc‡t l‡tunk, kŽt oldal‡n egy-egy teleksorral (Tisza, illetve Iza sor/ utca/szer). A f utcai teleksorok h‡ta mšgš! ekkoriban m‡r œjabb utc‡t Žs teleksort tal‡lunk, de mŽg az 1744-es urb‡rium is csak a Tisza Žs az Iza sort ismeri, ’gy 1600 t‡j‡n is 1. térkép. Sziget és környéke az I. katonai felmérésen (a város határával)

428

MÁRAMAROSSZIGET MEZ#VÁROS HELYRAJZA ÉS TÁRSADALMA 1600 TÁJÁN

csak a kŽt sorral sz‡molhatunk.6 A sorokat nyilv‡n ebben a korban is olyan kis kšzšk szak’to!‡k meg, mint amilyeneket a kŽs bbi tŽrkŽpeken l‡tunk, ezek helye azonban nem ‡llap’tható meg. Az 1600-as urb‡rium eml’ti mŽg az œgyneveze! utcakšzben lakókat. A f tŽr kšzepŽn kialakult kisebb, szab‡lytalan alakœ h‡zhelyeket a 18. sz‡zadi tŽrkŽpeken is jól meg lehet Þgyelni.7 A telkek minden bizonnyal a mi korunkban is fŽs"s beŽp’tŽs"ek voltak, mikŽnt az eml’te! 18. sz‡zadi kŽziratos tŽrkŽpeken, valamint a v‡ros legkor‡bbi, 1744-es l‡tkŽpŽn8 l‡tható. A h‡zak az egyik telekhat‡r mellŽ Žpültek, ršvid homlokzatukkal fordulva az utcafront felŽ. A hosszœ, keskeny, a telektšmbšt keresztir‡nyban teljesen ‡tŽr telkeken kŽt-h‡rom h‡z is ‡llhato! egym‡s mšgš! (1600-ban 24 telken ‡llt kŽt, egyen h‡rom h‡z). 1540-b l ismerjük valamelyest egy jelent sebb szigeti nemes polg‡r, Szabó Gyšrgy h‡z‡t az Žp’tkezŽs kšltsŽgeir l vezete! feljegyzŽsŽb l.9 Gerend‡kat faragtato! Žs zsindelyt v‡gato! valahol a Tisza fels bb foly‡s‡n‡l, majd lehoza!a ket. A beltelken azt‡n egy ‡cs Žp’te!e a h‡zat, egy m‡sik a zsindelyfedŽst csin‡lta, vŽgül az Žpületet „agyaggal megcsin‡lt‡k”. Ilyen zsindellyel fede!, tapaszto! boronafalœ h‡zakban laktak a m‡ramarosiak mŽg sz‡zadokkal kŽs bb is.10 Szabó Gyšrgy h‡za kŽt lakóhelyisŽgb l ‡llt (egy nagyobb Žs egy kisebb szob‡ból), melyekben kemencŽk ‡lltak. Az 1772-es tŽrkŽp aprólŽkosan feltünteti a telkek bels beoszt‡s‡t. A beltelek elüls , utcafronti rŽszŽn (az udvaron) ‡llt a h‡z Žs ‡ltal‡ban ennek folytat‡s‡ban, de mindig šn‡lló ŽpületkŽnt a cs"r, ist‡lló. A telek h‡tsó, az udvarn‡l jóval hosszabb szakasz‡t a kert foglalta el. Egyesek olykor e mšgš! alak’to!ak ki ist‡llót Žs kar‡mot az ‡llatoknak, mikŽnt Kósa M‡tŽ te!e valamivel 1540 el !.11 A kŽt teleksor küls vonala, azaz a belterület hat‡ra mentŽn ker’tŽst, porgol‡tot tettek fel, hogy a kšrnyez sz‡ntókat megvŽdjŽk a kertekb l kicsatangoló ‡llatoktól. A porgol‡t kihelyezŽsŽr l Žs levŽtelŽr l a magisztr‡tus dšntš!. A rendelkezŽs Þgyelmen k’vül hagy‡s‡t szigorœan bünte!Žk, „mert az tilalmas ront‡sban igen szok‡sosak az emberek, s legnagyobb hasznunk az tilalmas rzŽs, legnagyobb k‡runk penig az tilalmas ront‡s”.12 Az ilyesfajta ker’tŽsek haszn‡lata m‡su! is a fšldm"velŽs melle! folytato! kiterjedt ‡llattart‡ssal függš! šssze, kiv‡ltkŽpp o!, ahol a sz"ken rendelkezŽsre ‡lló fšld termŽsŽt kelle! vŽdelmezni.13 A f utca kšzepŽt l kissŽ nyugatabbra ‡llt a templom. M’g a tšbbi m‡ramarosi v‡ros ‡talak’tva ma is fenn‡lló kšzŽpkori plŽb‡niatemploma egyhajós, kisebb Žpület volt, SzigetŽ h‡romhajós, nyugati toronnyal, sokszšg z‡ród‡sœ szentŽllyel. Nemcsak a templom alaprajzi rendszere, de nyugati kapuj‡nak Žs ablakainak m"form‡i is igŽnyesebb, gazdagabb Žp’!et kšzšssŽgre vallanak.14 A v‡ros egyszer" alaprajza sokban hozz‡seg’t az 1600-ban i! Žl polg‡rok lakhelyŽnek meg‡llap’t‡s‡hoz (2. térkép). Az ez Žvi urb‡riumot szerencsŽs módon egŽsz’ti ki egy m‡sik forr‡s, melynek seg’tsŽgŽvel igazolható, hogy az urb‡riumban a telkeket a valós‡gos sorrendjükben ’rt‡k šssze. Egy 1595-šs v‡rosi tan‡csi rendeletr l van szó, melyben a v‡rost t’z telekb l ‡lló egysŽgekre, tizedekre oszto!‡k fel (šsszesen 21-re),

429

GLÜCK LÁSZLÓ

2. térkép. Máramarossziget belterülete 1600-ban

430

MÁRAMAROSSZIGET MEZ#VÁROS HELYRAJZA ÉS TÁRSADALMA 1600 TÁJÁN

Žs mindegyik ŽlŽre egy v‡rosrendŽszeti feladatokat ell‡tó tizedest ‡ll’to!ak.15 Az irat megadja a tizedesek, valamint a tizedhat‡rul szolg‡ló telkek tulajdonosainak nevŽt. MegÞgyelhet , hogy ezek a telektulajdonosok az urb‡riumban is hozz‡vet leg t’zzel egym‡s ut‡n kšvetkeznek, mŽghozz‡ œgy, hogy a nemesi telkeket nem sz‡m’to!‡k be. (Egy-kŽt nŽv azonban az id kšzben bekšvetkeze! hal‡lesetek, kšltšzŽsek mia! hi‡nyzik.) A külšnbsŽg a kŽt forr‡s kšzt csak annyi, hogy m‡s ponton kezdik a v‡ros sz‡mbavŽtelŽt: az urb‡riumban el szšr az els št tized kšvetkezik, de ford’to! sorrendben, majd a tov‡bbi tizenhat, ugyancsak visszafelŽ (teh‡t 5.–1., majd 21.–5.). Ennek oka, hogy az šssze’r‡st – az urb‡riumok gyakori szok‡sa szerint – a b’ró h‡z‡n‡l kezdtŽk (1600-ban Žpp egy 5. tizedben lakó polg‡r volt), m’g a tizedesbeoszt‡st Žrtelemszer"en a v‡ros egyik teleksor‡nak egyik vŽgŽn. Az 5. tized kezd telke ’gy az urb‡rium elejŽn, z‡ró telke viszont a vŽgŽn le! felvŽve, ami igazolja, hogy az urb‡rium nŽvsora šnmag‡ba tŽr vissza, azaz a legutolsókŽnt sz‡mba ve! telek szomszŽdja a legels nek. M‡r csak az a dolgunk, hogy a f utca mentŽn kšrbefutó teleksorra valamikŽppen r‡helyezzük a lakosok ugyancsak kšrbefutó nŽvsor‡t. Ebben seg’t, hogy 1630 kšrül az uradalom birtokosa, Bethlen Istv‡n h‡rom telek šsszevon‡s‡val kœri‡t alak’!ato! ki mag‡nak (FejŽrh‡z). Ennek helyŽt az idŽze! 18. sz‡zadi tŽrkŽpekr l ismerjük (a Tisza soron, a nemesi telkekkel teli kšzŽps szakasz keleti vŽgŽn volt).16 Ismerjük tov‡bb‡ az egyik telek elidegen’t jŽt (a beregi birtokos nemes Vas G‡bor). NŽh‡ny h‡znemes’t oklevŽl felhaszn‡l‡s‡val a Bethlen ‡ltal megve! telket biztosan azonos’thatjuk az 1600-ban Csomai J‡nos šzvegye kezŽn lŽv vel. Az urb‡riumnŽvsor ezen pontja ’gy r‡kerül a v‡ros tŽrkŽpŽre, innen pedig a tšbbi telek is megtal‡lja a helyŽt.17 A nŽvsor folytonoss‡ga mia! ugyanakkor az nem derül ki, hol szak’tja azt meg a kŽt bevezet œt. Ezek helye csak hozz‡vet leg ‡llap’tható meg a tizedeshat‡rokból, valamint a kŽt telektšmb 18. sz‡zadból ismert hosszar‡ny‡ból. Így teh‡t a v‡ros kŽt vŽgŽnŽl elkŽpzelhet , hogy egy-kŽt teleknek az egyik sor legvŽgŽr l a m‡sik sor legvŽgŽre kellene kerülnie, ez azonban a lŽnyegen nem v‡ltoztat. Rekonstrukciónk eredmŽnyekŽnt az a kŽt szakasz, ahol 1600-ban a nemesi telkek s"r"sšdnek, egym‡ssal szembe, a kŽt telektšmb kšzepe t‡j‡ra (a templomtól keletre) kerül, oda, ahol a 18. sz‡zadi tŽrkŽpeken is a v‡ros legrangosabb h‡zait l‡tjuk. A ke! kšzül is az Žszaki oldalra kerül a nagyobb sz‡mœ Žs jelent sebb szemŽlyek ‡ltal birtokolt nemesi fundusból ‡lló szakasz (46–67. telek). A 18. sz‡zadban i! (a ma is ‡lló egykori piarista kolostor kŽt oldal‡n) ‡llt a fšldesœr Žs m‡s nagybirtokosok kœri‡ja, a v‡ros legnagyobb k h‡zai. Az a szakasz pedig, ahol a mestersŽgnevet visel polg‡rok kšzül a Varga nev"ek s"r"sšdnek, a v‡ros keleti vŽgŽre kerül. A Tisza sor i!eni szakasz‡t mŽg a 20. sz‡zad elejŽn is T’m‡r utc‡nak h’vt‡k.18

431

GLÜCK LÁSZLÓ

A v‡roslakók jogi helyzete Az št v‡ros polg‡rai a fšldesœri fennhatós‡g melle! is szabad emberek voltak. Az 1329-es privilŽgium szerint saj‡t b’r‡juk engedŽlyŽvel nappal, a fšldesœri adó (terragium) megÞzetŽse ut‡n b‡rmikor szabadon elkšltšzhe!ek. H‡ztelkeiket, külterületi fšldbirtokukat szabadon adha!‡k, vehe!Žk, z‡logos’tha!‡k. Ezen szabads‡gaik egy 1760-as tanœvallat‡s szerint ekkoriban is fenn‡lltak, az elkšltšzŽs feltŽtele mindšszsze 1 forint megÞzetŽse volt.19 A kir‡lynak az 1329-es privilŽgium szerint csak pŽnzzel tartoztak, telkenkŽnt meg‡llap’tva. Ismeretlen kšrülmŽnyek kšzš! ez is egyšsszeg" adóv‡ alakult, melyet kŽt rŽszletben, Szent Gyšrgy- Žs Szent M‡rton-napkor Þze!ek (Sziget 1600-ban mindšssze 60-60 forintot). Ezenk’vül a v‡rosokat külšn nem dik‡lt‡k.20 1600-ban ezenk’vül a szigetiek a v‡r Žp’tŽse Žs a rónaszŽki sókamara kšrüli szolg‡la!al tartoztak, ami ala! azonban a tšbbi v‡roshoz hasonlóan semmikŽpp sem robotmunk‡t, hanem a v‡rosi iparosok ÞzetsŽg ellenŽben vŽgze! munk‡j‡t kell Žrteni. Uradalmi fšld mŽg 1600-ban sem volt egy‡ltal‡n a szigeti hat‡rban, sem tilalmas hal‡szóv’z. A v‡rosok sz‡m‡ra m‡r els privilŽgiumuk garant‡lta a szabad villicus- Žs papv‡laszt‡st. Az idŽze! 1760-as vizsg‡lat szerint a szabad b’ró- Žs tan‡csosv‡laszt‡s jog‡t akkoriban is zavartalanul gyakorolt‡k. Az 1548-as szab‡lyoz‡s szerint a b’rót (avagy f b’rót) minden Žvben Szent Gyšrgy napj‡n v‡laszto!‡k meg. Ugyanekkor v‡lasztottak nŽgy esküdtb’rót (juratus iudex), ke! t a „24 tan‡cs” a b’róval kšzšsen, tov‡bbi kett t pedig a v‡ros kšzšnsŽge. A f b’ró Žs a nŽgy esküdtb’ró l‡!a el az igazs‡gszolg‡ltat‡si feladatokat. Minden szerd‡n (ha kelle! csütšrtškšn is) tšrvŽnynapot tarto!ak a b’ró h‡z‡n‡l.21 A tšrvŽnyszŽkt l elkülšnült a v‡ros eml’te! tan‡csa, melyet a b’ró Žs a tan‡csosok (jurati cives) alko!ak. A magisztr‡tusban viselt tisztsŽggel feltehet en fšld is j‡rt, legal‡bbis 1698-ban egy z‡logügyletben szerepl kasz‡lórŽt hat‡rosakŽnt eml’tik az „esküt biros‡gh ut‡n való fšld”-et.22 A b’ró joghatós‡ga kezdetben nem terjedt ki az emberšlŽsre, lop‡sra Žs gyœjtogat‡sra. 1504-ben azonban Anna kir‡lyn a f benj‡ró ügyekben való ’tŽlethozatal jog‡t is megadta az št v‡rosnak, csup‡n a sókamaraisp‡nra tartozó ügyeket tartva fenn.23 1592-ben h‡rom h‡zass‡gtšr asszonyt ’tŽltek hal‡lra Szigeten, Žs 1760-ban is azt vallo!‡k a helybeliek, hogy az št v‡ros emberemlŽkezet óta mindig Žlt a jus gladiummal.24 1652-ben eml’tik a szigeti pellengŽrt.25

A megŽlhetŽs forr‡sai A kšvetkez kben tekintsük ‡t, mi biztos’to!a a szigeti polg‡rs‡g megŽlhetŽsŽt. A fšld, amelyre települtek, mŽg a helyi lakoss‡g Žlelmiszer- (gabona- Žs bor-) szüksŽgletŽt sem

432

MÁRAMAROSSZIGET MEZ#VÁROS HELYRAJZA ÉS TÁRSADALMA 1600 TÁJÁN

tudta fedezni.26 Sz‡zadokon ‡t forr‡sok tucatjaiból hangzik fel a m‡ramarosiak rŽszŽr l ugyanaz a panasz, miszerint kevŽs Žs sov‡ny sz‡ntóik mia! gabon‡ból mŽg saj‡t igŽnyüket sem tudj‡k kielŽg’teni.27 M‡r az 1329-es privilŽgium is a fšld termŽketlensŽge mia! mente!e fel a v‡rosokat mindenfŽle termŽnyszolg‡ltat‡s alól. Noha a 18–19. sz‡zadi le’r‡sok szerint a Tisza menti területeken voltak jó gabonafšldek, termŽsük šsszessŽgŽben a lakoss‡g ell‡t‡s‡hoz nem volt elegend . Jellemz , hogy a 18. sz‡zad vŽgŽn az egŽsz orsz‡gban M‡ramarosban voltak a legmagasabb bœza‡rak.28 A sz‡ntók a belterület kšrüli s’k vidŽken feküdtek. A fšldek mŽg a 18. sz‡zad vŽgŽn is kŽt nyom‡sban helyezkedtek el valamennyi m‡ramarosi v‡rosban. Az 1715-šs šssze’r‡s szerint Szigetnek az egyik nyom‡sban 565, a m‡sikban 654 pozsonyi kšblšs sz‡ntója volt. Az szi bœza az elvete! mag 3,5, a tavaszi pedig 6-szoros‡t adta vissza, ami valóban kevŽs, hiszen az szi bœz‡ból az 5-6-szoros termŽseredmŽny sz‡m’t jónak.29 A pap dŽzsmabevŽtelŽre vonatkozó 17. sz‡zad eleji adat alapj‡n a sz‡ntókon bœz‡t, rozsot, ‡rp‡t, tat‡rk‡t Žs kšlest termeszte!ek, valamint kevŽs lent Žs kendert.30 A v‡rosnak a 18. sz‡zadban 3-4 malma volt,31 ’gy az 1549–1550-ben egy id ben eml’te! 3 malom feltehet en az šsszes, ami akkor m"kšdš!. Az egyiken, mely az Iz‡n Žpült, a v‡rosban Žl Vas Antal alisp‡n pereskede! egy m‡sik nemessel, Pesti Gyšrggyel, a hasonnev" települŽs felŽ es Kabola-patakon forgó m‡sik malom a v‡rosbeli nemes FüzessŽry GyšrgyŽ volt, m’g a sókamara fel l lefolyó Róna-patakon Vas ugyancsak v‡rosbeli alisp‡nutóda, Szigeti Gergely de‡k malma m"kšdš!.32 M‡ramaros megyŽben nem terme! meg a sz l ,33 ami a gabona sz"kšssŽgŽn k’vül az o!aniak legtšbbszšr visszatŽr panasza volt. Így azt‡n bort teljes egŽszŽben Magyarorsz‡gról vagy ErdŽlyb l kelle! behozni, ami az ‡r‡t is jócsk‡n megemelte. Nem vŽletlen, hogy a megyŽben jelent s volt a sšr Žs a mŽhser fogyaszt‡sa, a 17. sz‡zad v‡ltoz‡saival karšltve pedig hód’tó œtj‡ra indult az Žgete! szesz. A kocsm‡l‡s egyŽbkŽnt szabad volt, a 17–18. sz‡zadban is csak a zsellŽreket Žs a nem helybelieket z‡rt‡k ki bel le.34 Úgyszólv‡n valamennyi forr‡s kiemeli a rŽtek, legel k Žs erd k b sŽgŽt megyŽnkben. FŽnyes Elek kor‡ban Szigeten 4029 hold sz‡ntóra 10 016 hold kasz‡ló Žs 5326 hold erd juto!.35 A m‡ramarosi v‡rosok ŽletŽben ezŽrt mindig is nagy szerepet j‡tszo! az ‡lla!art‡s. A szŽna patakvšlgyre lefutó hegyoldalakon fekv erdei tiszt‡sokon, a forr‡sokban lŽpten-nyomon emlegete! lázakon terme!.36 Nyilv‡n fel kelle! hizlalni valamin azt a 11 gazd‡n‡l a 10-et (h‡romn‡l a 20-at is) meghaladó škšr‡llom‡nyt, Žs az ugyancsak tetemes ló‡llom‡nyt, amit az 1600-as urb‡rium feltüntet. A fels -tiszavidŽki, mindenekel ! dŽl-beregi vizeny s bükk- Žs tšlgyerd k a külterjes sertŽstart‡s kšzpontjai voltak.37 M‡ramaros nagy rŽszŽt ugyan a Tisz‡tól t‡volabbi, magashegyi t‡j teszi ki, ahol a juh Žs a kecske volt az œr, mikŽnt ma is, de a folyó vidŽkŽn, a v‡rosok kšrül megyŽnkben is voltak makkos erd k. A 18–19. sz‡zadban el fordult, hogy az Ecsedi-l‡p vidŽkŽr l hajto!ak fel sertŽst M‡ramarosba.38 A szigeti hat‡r eml’te! kŽt

433

GLÜCK LÁSZLÓ

erd sŽge is makkos erd volt, a RónaszŽk felŽ es tšlgy, az Iz‡n tœli bükk. A kŽt szigeti erd csak št-hat Žvente terme!, ‡m ez m‡su! is jellemz volt.39 A szigetiek sertŽstenyŽsztŽsŽr l sz‡mos forr‡s szól. 1526-ban egy hosszasabb konßiktus rŽszekŽnt a szigetiek 500 sertŽst hajto!ak el a szomszŽd birtokos, Dolhai PŽter erdeib l, melyekben makkoltatni szoktak. 1563-ban a huszti v‡rkapit‡ny hajtato! el 600 sertŽst a Husz!al Žs Szige!el szomszŽdos falvakból.40 Az 1600-as urb‡rium szerint „mikor az maak terem, es nieresegre diznot veznek”, a szigetiek tizeddel tartoznak a v‡rhoz. 1652-ben a magisztr‡tus tilto!a, hogy a helybeliek makktermŽs idejŽn idegenek disznait hizlalj‡k tized ellenŽben a v‡ros hat‡r‡n.41 1600-ban jó nŽh‡ny szigeti gazda 30 kšrüli sertŽst is tarto!, ami igen magas sz‡m. KŽtsŽgtelen, hogy juhokat is tenyŽszte!ek a v‡ros hat‡r‡n,42 ez azonban sokkal ink‡bb az eml’te! magasabban fekv , rom‡n Žs rutŽn falvakkal települt vidŽkre volt jellemz . A szigeti polg‡rok is ink‡bb i! hizlalta!‡k juhaikat. 1573-ban pŽld‡ul a kšzeli bocskói uradalom területŽn kilenc szigeti polg‡rnak volt šszszesen h‡rom esztin‡ja.43 JuhtenyŽsztŽssel azonban a v‡roslakók sz"k kšre foglalkozo! csak: 1600-ban mindšssze ke!ejüknŽl ’rnak šssze juh‡llom‡nyt (600 Žs 200 darab). A v‡ros kŽzm"ipar‡nak šsszetŽtelŽre jobb h’j‡n csak a lakoss‡g 1600-ból ismert vezetŽknŽvanyag‡ból kšvetkeztethetünk. Ezek ugyan nem feltŽtlenül utalnak kšzvetlenül az illet mestersŽgŽre (Szabó Gyšrgy eml’te! h‡z‡n pŽld‡ul 1540 Žs 1560 kšzš! Lignifaber – azaz Ács – J‡nos, Moln‡r J‡nos, Nyerges Tam‡s Žs Sz"cs Gyšrgy nev" ‡csok dolgoztak), a megoszl‡sukban tapasztalható kir’vó jelensŽgeknek azonban valós 1. táblázat Foglalkoz‡s

Nevek sz‡ma

Foglalkoz‡s

Nevek sz‡ma

Varga*

21

T‡las

3

Kov‡cs*

12

Hal‡sz*

2

Szabó*

6

Juh‡sz

2

Sz"cs*

5

Ötvšs

2

BorbŽly

5

Arany‡sz

2

Íjgy‡rtó*

4

B‡ny‡sz

2

Kalm‡r*44

4

GŽpelyes45

2

Moln‡r

3

BŽres

1

Csisz‡r*

3

Nyerges

1

Lakatos*

3

Ács

1

Sz’jj‡rtó*

3

K‡d‡r

1

Asztalos

3

KštŽlver

1

Fazekas*

3

Sóv‡gó

1

* Az 1629-es árszabásban szerepel még: mészáros, csizmadia, kerékgyártó.

434

MÁRAMAROSSZIGET MEZ#VÁROS HELYRAJZA ÉS TÁRSADALMA 1600 TÁJÁN

alapjuk lehet, külšnšsen ha egyŽb adatok is al‡t‡masztj‡k ket. Sok mestersŽg szerepel ezenk’vül az št v‡ros 1629-es kšzšs ‡rszab‡s‡ban is.46 Szigeten 1600-ban az 1. táblázatban felsorolt – nem csak kŽzm"ves- – foglalkoz‡sra utaló neveket tal‡ljuk (*-gal jelšlve, amelyek szerepelnek az 1629-es ‡rszab‡sban). 1548-ban Sziget magisztr‡tusa külšn szab‡lyozta a mŽsz‡rosok, varg‡k, sz"csšk Žs kov‡csok ‡rait, 1652-ben pedig az ‡rszab‡st be nem tartó mŽsz‡rosokat Žs varg‡kat bünte!e, „mivel v‡rosunkban az mives emberek kšzš! az mŽsz‡rosok Žs varg‡k mia! vagyon legnagyobb bajunk”.47 El ! ünk ‡ll egy ‡lla!enyŽsztŽsre berendezkede! vidŽk kisv‡ros‡nak kŽzm"ipara, ŽlŽn a (vezetŽknevet mestersŽgükb l nem kŽpz ) mŽsz‡rosokkal, valamint az ‡llatok b rŽt feldolgozó varg‡kkal (Žs sz"csškkel). A mŽsz‡rosokról ismert, hogy orsz‡gszerte a leggazdagabb iparosok kšzŽ tartoztak, vagyonukat sokszor fšldbe, sz l be fekte!Žk. Nos, Szigeten a polg‡ri telkeket Žs küls sŽgeiket sz‡mba vev 1715-šs šssze’r‡s szerint a mŽsz‡rosoknak ‡tlagosan 34 pozsonyi kšblšs sz‡ntójuk volt, m’g a csizmadi‡knak 12, a t’m‡roknak 9, a varg‡knak 7, az šsszes polg‡ri telek ‡tlaga pedig 12. Ehhez a mŽsz‡rosokn‡l fejenkŽnt ‡tlag 13,2 kasz‡s rŽt j‡rul (az ‡tlag 3,3). A rŽteknŽl tapasztalható mŽg kir’vóbb ar‡nytalans‡g arra utal, hogy a mŽsz‡rosok egyœ!al a legjelent sebb ‡lla!enyŽszt k is voltak. (ÖsszessŽgŽben a polg‡ri telkekhez tartozó rŽtek csaknem 40 sz‡zalŽka a t’z mŽsz‡ros kezŽn volt.) A mŽsz‡rszŽk tart‡sa egyŽbkŽnt nemeseknek, polg‡roknak egyar‡nt szabad volt mŽg a 18. sz‡zad derek‡n is.48 A Varga nŽv kiugróan magas sz‡ma semmikŽpp sem lehet vŽletlen. A szigeti ipar legkiterjedtebb ‡ga a b rfeldolgoz‡s volt. Az 1715-šs šssze’r‡s a 10 mŽsz‡ros melle! 5 varg‡t, 4 t’m‡rt, 1 sz"csšt Žs 12 csizmadi‡t vesz sz‡mba, ehhez pedig azt is tudnunk kell, hogy a csizmadiamestersŽg csak a 17. sz‡zad els felŽben v‡lt ki a vargamestersŽgb l.49 A 17. sz‡zad sor‡n a csizmadi‡k alak’tj‡k meg az els ismert cŽheket a m‡ramarosi v‡rosokban (Sziget 1646, Huszt 1682, TŽcs 1697).50 Sziget egyŽbkŽnt 1652-ben tilto!a, hogy „az rusnya szemetet, ganŽt Žs varg‡k cserit” a f utc‡ra šntsŽk ki.51 Nyilv‡n munk‡juk kellemetlen mellŽkhat‡sai mia! csoportosultak a varg‡k a v‡ros keleti vŽgŽn. A kov‡csok magas sz‡m‡t az 1548-as ‡rlimit‡ció magyar‡zza meg, ez ugyanis egyt l egyig a szekerek vasaz‡s‡val kapcsolatos munk‡kat sorol fel n‡luk. A nehŽz vasalt szekŽr ugyanis, amilyen a sósz‡ll’tó m‡ramarosi szekŽr is volt, iparosmunk‡t igŽnyelt, nem œgy, mint a paraszti-nŽpi faragók ‡ltal is elkŽsz’thet kšnnyebb fajt‡k.52 A v‡ros egyes polg‡rai sz‡m‡ra a 16. sz‡zad kšzepŽn nyito! œj lehet sŽget, hogy az addig javarŽszt kincst‡ri monopóliumot kŽpez sókereskedelem szabadd‡ v‡lt. Szige! l p‡r kilomŽterre feküdt a rónaszŽki sób‡nya. A só elsšpr tšbbsŽgŽt a helysz’nen mag‡nosoknak adt‡k el (javarŽszt az št v‡ros polg‡rainak), akik azt‡n Magyarorsz‡g felŽ kereskedtek vele. 1600 t‡j‡n a fennmaradt sókamarai sz‡mad‡sok szerint a viskiek Žs a szigetiek voltak a rónaszŽki só legnagyobb felv‡s‡rlói.53 Az is kiderül, hogy e termŽk kereskedelmŽvel a polg‡roknak egy jól meghat‡rozható kšre foglalkozo!.

435

GLÜCK LÁSZLÓ

A sz‡mad‡sokban feltüntete! sófelv‡s‡rlók kšzš! 32 jelent sebb szigetit tal‡lunk, ez a h‡ztulajdonosok 12 sz‡zalŽka. Ezen polg‡rok neve melle! az 1600-as urb‡riumban ‡ltal‡ban kimagasló škšr‡llom‡nyt lelünk. A kšzmond‡sosan nehŽz sót ugyanis olykor 8–10–12 škršs szekerekkel sz‡ll’to!‡k. A m‡ramarosi sókeresked k nyugati ir‡nyban egŽszen Nyitra kšrnyŽkŽig eljuto!ak, vagyis k l‡!‡k el szinte az egŽsz FelvidŽket.54 Nyilv‡n nem vŽletlen, hogy vidŽkünkšn külšn szekŽrt’pus alakult ki, az eml’te! m‡ramarosi szekŽr, melyet f kŽnt a szigeti v‡s‡ron ‡rultak.55 A só egy rŽszŽt a keresked k a Tisz‡n, tutajon sz‡ll’to!‡k.56 B‡r csak óvatos kšvetkeztetŽst enged meg, mindenesetre megfontolandó, hogy a kamarai sz‡mad‡sokból ismert jelent sebb rónaszŽki sófelv‡s‡rlók jellemz en nem az iparosnevet visel k kšrŽb l kerültek ki. (KŽzenfekv , hogy a kŽt tevŽkenysŽg kiz‡rta egym‡st.)

Polg‡ri elit Komolyabb, t kefelhalmozó keresked polg‡rs‡g kialakul‡s‡nak M‡ramarosban hi‡nyoztak a feltŽtelei. Jellemz az 1715-šs šssze’r‡s megfelel pontja, miszerint a szabad sókereskedelem – 17. sz‡zad vŽgŽn tšrtŽnt – megszüntetŽse ut‡n semmi kereskedŽsi lehet sŽg nincs, hacsak nem a marhakereskedelem. Legfeljebb az Žl ‡llat Žs (a 16. sz‡zad derek‡tól a 17. sz‡zad vŽgŽig) a só volt teh‡t M‡ramarosban az, amib l kifejeze! hasznot lehete! szerezni. Az o!ani lakoss‡g kereskedŽse ezenk’vül megŽlhetŽsi jelleg" volt, a saj‡t fšldjŽn meg nem terme! Žlelmiszerek beszerzŽsŽre ir‡nyult. 1514-ben pŽld‡ul II. Ul‡szló tiltja, hogy az Žlelmiszer beszerzŽse cŽlj‡ból az orsz‡gban j‡ró m‡ramarosiakat b‡rki saj‡t b’rós‡ga elŽ kŽnyszer’tse.57 Bœz‡t Žs bort mindenekel ! a Husztn‡l kivezet œton, Magyarorsz‡g fel l szereztek be, de Sziget – a jelek szerint az št v‡ros kšzül egyedül – ErdŽly felŽ is fenntarto! ilyen kapcsolatot, mŽghozz‡ Beszterce v‡ros‡val.58 Ezek az Žlelmiszerek egyŽbkŽnt tšbb adat szerint is a só ellensz‡ll’tm‡nyakŽnt Žrkeztek M‡ramarosba, azaz ugyanazok hozt‡k be, akik kifelŽ sóval szekereztek.59 1615-ben az šsszes št v‡rosbeli szekeres sóval kint j‡rt Magyarorsz‡gon, hazatŽrve a huszti v‡rkapit‡ny mindegyikük szekerŽr l bœz‡t ve! le.60 A v‡ros polg‡ri elitje ’gy sok m‡s korabeli mez v‡roshoz kŽpest szerŽnynek min sült. Ezt az elitet jellemz en az ‡lla!enyŽsztŽsb l Žs a hozz‡ kapcsolódó iparból (mindenekel ! a mŽsz‡rszŽktart‡sból), a malomból, illetve egy ideje a sókereskedŽsb l Žl k te!Žk ki. A 16. sz‡zad vŽgi szigeti parasztpolg‡ri elit jellegzetes kŽpvisel jŽnek tekinthetjük a t sgyškeres helyi csal‡dból való Poncz G‡sp‡rt. 1584-ben egy malomhelyet kap a fejedelemt l a Sziget hat‡r‡ban lŽv Sugo-patakon. 1589-ben r‡ k’v‡nj‡k ruh‡zni a szigeti f b’rós‡got, amelyet nem v‡llal, ezŽrt 1 Žv Žs 3 napra sz‡m"zik a v‡rosból, megtiltj‡k malm‡ban az rletŽst, mŽsz‡rszŽkŽn pedig a v‡g‡st.61 Ezek szerint teh‡t az

436

MÁRAMAROSSZIGET MEZ#VÁROS HELYRAJZA ÉS TÁRSADALMA 1600 TÁJÁN

id kšzben felŽpült malm‡n k’vül mŽsz‡rszŽke is volt. A kiterjedt csal‡dba tartozhato! az a „Poncz aliter Warga” (vagyis valóban varga) Tam‡s, aki 1607-ben nemeslevelet nyert. Bizony‡ra az a Varga Tam‡s, aki el z leg, 1602–1603-ban f b’rós‡got viselt.62 A sókeresked k tipikus pŽld‡jakŽnt eml’thet Gulya J‡nos (190. telek). Az 1599–1605 kšzš!i sókamarai sz‡mad‡sok szerint a legnagyobb szigeti sóv‡s‡rló volt.63 Az 1600-as urb‡rium szerint 26 škršt tarto!, ami mez gazdas‡gi tevŽkenysŽggel semmikŽpp sem magyar‡zható, megfelel viszont jó kŽt sósz‡ll’tó fogatnak. Egy alkalommal szerepel a v‡rosi tan‡cs tagjai kšzš! is.64 Ha azonos az 1614-es urb‡riumban eml’te! Gulya J‡nossal, akkor erre az id re m‡r nemessŽget is szerze!.65

A v‡ros nemes lakoss‡ga Mint e pŽld‡kból is l‡tható, a 16–17. sz‡zad fordulój‡n m‡r nem lehet Žs nem Žrdemes Žles hat‡rt vonni a nemtelen Žs a polg‡ri Žletform‡t folytató nemes elit kšzš!. Az št v‡ros kšzül a kšzŽpkor óta Husztnak Žs Szigetnek volt nemes lakoss‡ga Žs nemesi telkei. 1600-ban Huszton 19, Szigeten 30 (egyik a paplak) nemes telket ’rnak šssze, m’g TŽcs n ke! t, Visken egyet, Hosszœmez n pedig egy kšrnyŽkbeli nagybirtokosnak (Kornis G‡sp‡r) van h‡romteleknyi birtokrŽsze. Huszton Žs Szigeten m‡r a 16. sz‡zad elejŽr l tšbb nemes lakosra Žs telekre van adat.66 Huszt a v‡ruradalom kšzpontja volt a 14. sz‡zad kšzepe óta, Sziget pedig az ugyanekkor kialakult nemesi megye ‡llandó szŽkhelye.67 1557-ben Izabella kir‡lynŽ felmente!e minden adóz‡s alól M‡ramaros megye kšzšnsŽgŽnek szigeti h‡z‡t, melyet „ k maguk gy"lŽseik Žs ’tŽl szŽkük cŽlj‡ra jelšltek ki” (50. telek).68 Szigeten teh‡t 1600-ban 30 nemesi telek volt. A nem nemesek nemes telken lak‡sa Žs nemesek œrbŽres telektulajdona egyar‡nt ritka volt (3-3). 1600-ban teh‡t a szigeti t‡rsadalom mintegy egynyolcad‡t telkükkel együ! nemes szemŽlyek, a tšbbit pedig polg‡ri telken lakó kšzrend"ek alko!‡k. Huszt Žs Sziget nemes h‡ztulajdonosain belül elkülšn’thet a megnemesede! polg‡rs‡g (akik csak a v‡rosi beltelket Žs annak kültelki tartozŽkait b’rj‡k), a kisebb kšrnyŽkbeli jobb‡gybirtokot is szerze!, de a v‡rosban Žl kisbirtokos v‡rosi nemessŽg, valamint a v‡rosi h‡zat is tartó tehet s vidŽki birtokos nemesek rŽtege. Az arm‡list nyert, Žletform‡jukban azonban polg‡ri szemŽlyekre l‡! unk pŽld‡kat. KšrnyŽkbeli jobb‡gybirtok szerzŽsŽre a szigeti nemeseknek sz"kebb lehet sŽgeik voltak, mint pŽld‡ul a husztiaknak. A kŽt, nemes lakoss‡ggal rendelkez v‡ros, Huszt Žs Sziget kšrül megÞgyelhet azon falvaknak egy kis kšre, melyek jellemz en a v‡rosbeli kisbirtokos nemesek kezŽn voltak. Ez a kšr azonban Sziget esetŽben a rom‡n kurialista nemesi falvak kšzelsŽge mia! kisebb, lŽnyegŽben FarkasrŽvre (1600-ban a 67. telken lakó SzŽkely Istv‡nŽ) Žs az id vel puszt‡v‡ v‡ló Alsóny’resre Žs Csidepatak‡ra korl‡-

437

GLÜCK LÁSZLÓ

tozódo!. (A jobb‡gyfalvaktól kšrülve! Huszt nemessŽge b’rta Keselymez t Žs a puszta Husztbarany‡t egŽszben, valamint gyakorta birtokoltak LipcsŽn, HerincsŽn, Berezn‡n, Vajn‡gon, Újb‡rdon, Bed n Žs a Verhovina falvaiban.69) Ebb l a v‡roskšrnyŽken kisbirtokos szigeti nemessŽgb l mŽg alisp‡nok is kerültek ki, mint a 16. sz‡zad kšzepŽn szigeti Vas Antal vagy Szigeti Gergely de‡k.70 A megye tehet s birtokos nemeseinek szigeti h‡ztart‡sa nem volt jellemz 1600 t‡j‡n, nem œgy, mint Huszton, ahol 1600-ban a Dolhaiak, csebi Pog‡nyok, Bilkeiek b’rnak fundust. Sz’vesen szereztek ellenben Szigeten h‡zat a kšrnyŽkbeli kincst‡ri tisztvisel k, mindenekel ! a p‡r kilomŽterre fekv rónaszŽki sób‡nyakamara isp‡njai. M‡sfel l a Szigeten (Žs Huszton) m‡r el z leg h‡zzal rendelkez kšrnyŽkbeli nemessŽgb l került ki az uradalom tšbb tisztvisel je (huszti udvarb’ró, rónaszŽki kamaraisp‡n).71 Mindazon‡ltal a hat‡r nem mindig Žles a nemessŽg rŽtegei kšzš!. Sz‡molhatunk pŽld‡ul egy-kŽt gener‡ción belül kšzrend"b l birtokoss‡ emelked csal‡dokkal, mint pŽld‡ul BartosŽkŽ. A m‡skŽnt Nyereggy‡rtónak neveze! (vŽlhet en valóban ezt a mestersŽget "z ) Bartos Istv‡n 1585-ig nemtelen, ekkor csal‡dj‡val együ! szemŽlyŽre nemeslevelet kap B‡thori Zsigmondtól. Fia, az udvarban Szigetinek neveze! PŽter 1599-ben a fejedelmi kincst‡r sz‡mvev je, ebben az Žvben elŽri B‡thori Andr‡sn‡l szigeti telkük megnemes’tŽsŽt. A kœri‡t 1600-ban Bartos Istv‡n šzvegye lakja, aki mŽg egy m‡sik nemes, valamint egy polg‡ri telket is b’r (ezzel a legtšbbet a v‡rosban). Minden bizonnyal PŽter de‡k rŽvŽn kerülhet be a korm‡nyzatba Istv‡n nev" šccse is mint nagyobb kancell‡riai ’rnok. # azt‡n a Bocskai Žs R‡kóczi Zsigmond ala!i szolg‡lataiŽrt utóbbitól 1607-ben megkapja a Bels -Szolnok megyei Sztojkafalv‡t. 1612-ben is mŽg Szigeten lakik a csal‡d az 1599-ben nemes’te! kœri‡ban (58. telek).72 A jobb‡gybirtokot szerz csal‡dok ki is szakadha!ak a v‡ros t‡rsadalm‡ból, ha falusi birtokukra kšltšztek. Ez tšrtŽnt pŽld‡ul Kov‡cs Bal‡zs އval, P‡llal. 1545-ben szerez nemessŽget, majd (szok‡s szerint Szigeti nŽven) nagy ’v" udvari karriert csin‡l ErdŽlyben, mely egŽszen az ’tŽl mestersŽgig visz. ErdŽlyi birtokos nemes csal‡dból h‡zasodik, maga is tšbb birtokot szerez, vŽgül Küküll megyŽben telepszik le.73

Sób‡ny‡szok Žs sóhajósok A v‡ros lakoss‡g‡nak saj‡tos csoportj‡t alko!‡k a sób‡ny‡szok avagy sóv‡gók Žs a sóhajósok.74 Mint eml’te!em, a kšzelben feküdt a rónaszŽki sób‡nya, mely Szige!el együ! a huszti uradalomhoz tartozo!. A sóv‡gótart‡s a b‡ny‡ban az št v‡ros œrbŽri kšteleze!sŽge volt. A 17. sz‡zad elejŽn a b‡ny‡hoz kšzelebbi h‡rom v‡ros, TŽcs , Hosszœmez Žs Sziget ado! sóv‡gókat, felŽt Sziget (‡ltal‡ban 20-25 f t). A sóv‡gók külšnleges csoportot alko!ak a v‡roson belül. Mind az ‡llami, mind a fšldesœri adó alól mentesek voltak, ’gy a v‡rosok egyšsszeg" adója kevesebb h‡ztart‡s kšzš! oszlo! el.

438

MÁRAMAROSSZIGET MEZ#VÁROS HELYRAJZA ÉS TÁRSADALMA 1600 TÁJÁN

EnnŽl is fontosabb volt, hogy saj‡tos jogi viszonyok kšzš! Žltek. Külšn esküdteket kelle! v‡lasztani kšzülük a v‡rosi tšrvŽnyszŽkbe, Žlükšn saj‡t b’r‡k ‡lltak, akik azonban csak a b‡ny‡ban ’tŽlkeztek, külšnben a sóv‡gók egym‡s kšzti ügyeiben els fokon a kamaraisp‡n dšntš!. Innen lehete! fellebbezni a f b’róhoz, aki azonban nem ’tŽlhete! egyedül, hanem csak a sóv‡gók esküdtjeivel együ!. A korabeli szemlŽlet a polg‡rokhoz Žs a nemesekhez hasonlóan külšn „rendnek” tekinte!e a sóv‡gókat, mint arra tšbb erdŽlyi v‡rosn‡l is l‡tunk pŽld‡t. Szinte valamennyiüknek a v‡ros szŽlŽn, f kŽpp az akna felŽ es keleti vŽgŽn volt h‡za, az Žv tetemes rŽszŽt azonban a b‡ny‡n‡l tšltšttŽk, kšzšs sz‡ll‡sokon lakva. A nagy ünnepeken rŽgi szok‡suk szerint egybegy"ltek (ilyenkor a sókamar‡ról škšr, bor Žs kenyŽr j‡rt nekik), Žs együ! mula!ak. A reform‡tus egyh‡zmegye 1620-as Žvekbeli jegyz kšnyve szerint a sóv‡gók „igen kódus emberek” voltak.75 A m‡ramarosi sóhajóz‡s kšzpontja Sziget Žs Hosszœmez volt. E kŽt v‡rosban lako! minden hajós (1600-ban el bbiben 21, utóbbiban 5). Kikšt eleinte csak Hosszœmez n volt, a 17. sz‡zadban az uras‡g Szigeten is lŽtrehozo! egyet. A rónaszŽki só egy rŽszŽt a mag‡nkeresked k a Tisz‡n, tutajokon sz‡ll’to!‡k, a kincst‡r pedig hajókon. A sóhajósok (cellŽrek) egyben hajó- Žs tutajŽp’t mesterek is voltak. Ennek megfelel en tulajdonkŽppen egyfajta iparosnak tekinthetjük ket. TermŽkeik ‡ra bekerült az 1629-es ‡rszab‡sba, tšbb erdŽlyi v‡rosban pedig a cŽhekhez hasonló szervezetet alak’to!ak. A sóv‡gókkal ellentŽtben nem is tartoztak a szegŽny emberek kšzŽ. Egyikük, Dohi Demeter (247. telek) 1611-ben a v‡ros f b’r‡ja volt, majd B‡thori G‡bortól nemeslevelet nyert.76 A rónaszŽki akn‡n szolg‡ló tšbbi munk‡s (gŽpelyesek, kerekesek, sóhordók, fürd sšk, kov‡csok, szŽnŽget k, kenyŽrhordók, bŽresek) is mind szigeti volt.77

Hitœj’t‡s, iskola, ŽrtelmisŽg Sajnos a v‡roslakók ŽletŽnek ment‡lis oldal‡ról viszonylag keveset tudunk. A reform‡cióhoz az št-v‡rosiak is csatlakoztak, mikŽnt az id t‡jt a legal‡bb egy mez v‡rosi parasztpolg‡r vil‡gl‡t‡s‡val rendelkez emberek ‡ltal‡ban. Hitœj’t‡suk rŽszletei azonban egyel re kevŽssŽ felt‡rtak. A Debreceni Ember P‡lra visszamen hagyom‡ny a reform‡ció elterjedŽsŽt e v‡rosokban – Viskr l kiindulva – 1524-re teszi, ez azonban elkŽpzelhetetlenül korai.78 R‡ad‡sul 1531-ben Szigeten mŽg eml’tik a plŽb‡niatemplom (a Szent Imre-egyh‡z) k‡pl‡njait.79 1543-ban Žs 1547-ben Huszton az egri püspšk alesperesŽr l, valamint papról Žs olt‡rigazgatóról hallunk.80 1545-ben a luther‡nus erd di zsinat al‡’rói kšzš! viszont m‡r szerepel Huszti Tam‡s,81 aki Debreceni Ember adata alapj‡n 1547-ben huszti rokonai invit‡l‡s‡ra Žrkeze! a v‡rosba, hogy mag‡nh‡zakn‡l evangŽliumi szellemben istentiszteleteket tartson, amit ršvidesen a helybeli katolikus egyh‡z üldšzŽse mia! Žjjel Žs titokban kelle! folytatnia.82 Ez a hitelt Žrdeml nek t"n

439

GLÜCK LÁSZLÓ

adat m‡r mutatja a polg‡rok Žrdekl dŽsŽt a hitœj’t‡s ir‡nt. 1544–1545-ben t"nik fel egy bizonyos Emericus Sigetinus Ungarus a wi!enbergi egyetem hallgatói kšzš!, egy M‡ramarosi Huszti Istv‡n pedig az akkor m‡r luther‡nus Brassó gimn‡zium‡nak anyakšnyvŽben ( lehet az 1552-ben a wi!enbergi egyetemen tanuló Stephanus Maramorosius Ungarus).83 A lutheranizmus elterjedŽsŽt ’gy nagy valósz’n"sŽggel az 1540-es Žvek derek‡ra lehet tenni. A helvŽt reform‡ciót egy m‡sik adat bizonyos P‡l viski pap nevŽhez Žs az 1556-os Žvhez f"zi.84 A tisz‡ntœli helvŽt egyh‡zkerület megszervezŽse (1557) idejŽn m‡r M‡ramaros št v‡rosi Žs kŽt falusi egyh‡za is idetartozik. Ezek legkŽs bb a kšvetkez Žvekben egyh‡zmegyŽvŽ is szervez dtek.85 A hitœj’t‡s azonban ezzel kor‡ntsem fejez dš! be az št v‡rosban. Egy 1578-as adat tanœskodik arról, hogy a m‡ramarosi v‡rosok az œjabb hitv‡lt‡st, a Szenth‡roms‡g-tagad‡st is kšve!Žk. D‡vid Ferenc Szekeressi Basilius huszti unit‡rius espereshez (senior) intŽze! levele ez, melyben egy m‡ramarosi birtokos h‡zass‡gi ügyŽben adja meg a kŽrt teológiai felvil‡gos’t‡st.86 A jelek szerint teh‡t az egŽsz m‡ramarosi protest‡ns egyh‡zmegye unit‡rius le!, ami aligha független a!ól, hogy a huszti v‡ruradalom egyharmad‡nak z‡logbirtokosa Žs tŽnyleges ura 1571–1573 kšzš! a Szenth‡roms‡g-tagad‡s egyik f hazai t‡mogatója, Bekes G‡sp‡r volt.87 Az unitarizmus azonban nem vert gyškeret. A v‡rosok ršvidesen visszatŽrtek k‡lvinista hitükhšz, Žs a tov‡bbiakban szil‡rdan meg is maradtak abban.88 EgyŽbkŽnt az št v‡ros els privilŽgium‡tól kezdve Žlt a szabad papv‡laszt‡s kiv‡lts‡g‡val.89 Szigeten egyŽbkŽnt mindig kŽt pap szolg‡lt.90 A v‡rosokban m‡r a reform‡ció el ! bizonyosan volt iskola. A szigetit 1540-ben eml’tik el szšr.91 Ezek tipikus mez v‡rosi kisiskol‡k voltak, egy iskolamesterrel (rektor).92 Az iskola fenntart‡s‡ról a kšzšssŽg gondoskodo!. Az št iskola egym‡stól sokban nem külšnbšzš!, grammatikai vagy alsóbb fokœ gimn‡ziumi oktat‡st nyœjto!.93 A kŽt pap Žs a tan’tó kŽpviselte Szigeten az ŽrtelmisŽget. Nevük alapj‡n tšbbsŽgük nem helybeli, hanem t‡volabbi v‡rosokból, mez v‡rosokból, illetve ugocsai vagy szatm‡ri falvakból sz‡rmazó ember volt, akik akadŽmiai tanulm‡nyaik ut‡n i! kaptak ‡ll‡st.94 A szigeti csal‡dok magas szint" tanulm‡nyokig eljutó gyermekei nyilv‡n hasonlókŽppen le!ek m‡su! reform‡tus lelkŽszek Žs tan’tók, mint Bene Ferenc, aki b‡zeli egyetemi tanulm‡nyai ut‡n az 1630-as Žvekben GyulafehŽrv‡ro! rektor, majd dŽsi pap le!, vagy a v‡rosról neveze! Szigeti Gyšrgy, aki Groningenb l, Franekerb l Žs Leidenb l hazatŽrve el bb tšbb m‡ramarosi v‡rosban m‡sodpap, azt‡n Abaœjsz‡ntón lelkŽsz, vŽgül ismŽt Szigeten esperes le!.95 Az egyszer" emberek mentalit‡s‡ról, szok‡sairól viszont vajmi keveset tudunk, noha az nyilv‡n Žppoly sz’nes lehete!, mint ahogy m‡shonnan avagy kŽs bbr l ismert. 1652-ben a szigeti tan‡cs elrendelte, hogy „fonóh‡zat, az hov‡ legŽnyek j‡rnak, senkinek ne legyen szabad tartani”.96 A fonó az i$ak Žs a le‡nyok šsszejšveteleinek f sz’nhelye volt a tradicion‡lis t‡rsadalomban, nyilv‡n a rŽgi Szigeten is. A tan‡csi rendelkezŽst magyar‡zza, hogy a 16–17. sz‡zadban f leg protest‡ns egyh‡zi hatós‡gok

440

MÁRAMAROSSZIGET MEZ#VÁROS HELYRAJZA ÉS TÁRSADALMA 1600 TÁJÁN

rendszeresen tilto!‡k fonó tart‡s‡t, vagy legal‡bbis fŽrÞak bebocs‡t‡s‡t, „mert a fonó nem egyŽb, mint lators‡gnak hajlŽka”.97 Az 1600 kšrüli forr‡sviszonyok kšzepe!e minden nehŽzsŽg melle! is lŽnyegesen Žlesebb kŽp nyerhet Szigetr l, mint b‡rmely kor‡bbi korszakban. Az elŽnk t‡ruló, viszonylag jelent s nemessŽg melle! is jellemz en szabad parasztpolg‡ri t‡rsadalom jól sejthet en a v‡ros kialakul‡sa, a 14. sz‡zad óta hasonló volt. Ennek az ‡llapotnak a tanulm‡nyoz‡s‡ra azonban ak‡r csak egy-kŽt Žvtized elmœlt‡val sem lenne m‡r lehet sŽgünk. A bŽcsi bŽke Žs Bethlen G‡bor hadj‡ratai kšzš!i id ben ugyanis a m‡ramarosi v‡rosokra is lesœjto!ak azok a tov‡bbi m‡sfŽl Žvsz‡zadon ‡t ŽrvŽnyesül t‡rsadalmi folyamatok, melyek a konjunktur‡lis v‡ltoz‡soknak is ellen‡lló tŽnyez ket lesz‡m’tva mindent alaposan megv‡ltozta!ak.

Jegyzetek 1 2

3 4

5 6

7 8 9 10 11 12 13

L‡sd minderre BŽlay Vilmos: Máramaros megye társadalma és nemzetiségei. A megye betelepülését"l a XVIII. század elejéig. Sylvester-ny., Budapest, 1943. (TelepülŽs- Žs nŽpisŽgtšrtŽneti ŽrtekezŽsek 7.) 9–22. Mih‡lyi J‡nos: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. Mayer Žs Berger, M‡ramaros-Sziget, 1900. (A tov‡bbiakban: Mih‡lyi) 8–11.; Wenzel Guszt‡v: Kritikai fejtegetések Máramaros megye történetéb"l. Pest, 1857. 32. Magyar Orsz‡gos LevŽlt‡r (a tov‡bbiakban: MOL) E 156 fasc. 174. no. 25. A v‡ros hat‡rj‡r‡sai: 1459: Mih‡lyi 422–424., 1604: Št‡tný Slovenský Ústredný Arch’v, Leleszi Konvent Hiteleshelyi LevŽlt‡ra (a tov‡bbiakban: L. h.; a levŽlt‡rhoz egyel re nem volt módomban hozz‡fŽrni, a MOL-ban tal‡lható segŽdleteit – MOL O 66 – haszn‡ltam) Met. M. 25., 36. BŽlay Vilmos helynŽvgy"jtŽsŽb l (i. m. 199–200.) azonban kŽtsŽgtelen, hogy az 1604-es hat‡r egyeze! az 1459-essel. A hat‡rpontok azonos’t‡s‡hoz l‡sd Popa, Radu: #ara Maramure$ului în veacul al XIV-lea. Editura Academiei, Bucure%ti, 1970. 100., 109., 111., 156. Ezt a vonalat tükršzi a v‡ros œjabb kori kšzigazgat‡si hat‡ra is. MOL S 11 no. 463., 647. MOL E 156 fasc. 72. no. 39. 1555-ben „in platea versus Tibiscum”, illetve „in platea plaga meridionali” kitŽtellel hat‡roznak meg h‡zhelyet. Harangšnt Alad‡r: Egy Žrdekes lajstrom a XVI. sz‡zad kšzepŽr l. Történelmi Tár 1902. 464–465. Ez a v‡rosalaprajz egyŽbkŽnt jól ismert, l‡sd Mendšl Tibor: Általános településföldrajz. AkadŽmiai Kiadó, Budapest, 1963. 241–242.; Kubinyi Andr‡s: Gondolatok a kšzŽpkor vŽgi alfšldi Žs alfšld-szŽli mez v‡rosaink alaprajzi Žs Žp’tŽszeti fejl dŽsŽr l. Építés – Építésze!udomány, 1983. 284–286. 1600-ban tizenšten voltak, a mellŽkelt tŽrkŽpen ezeket nem jelšljük. A 6. jegyz. id. az Žvi urb‡riumban. Kšzšlte Deschmann Alajos: Huszt v‡ra – a m‡ramarosi sób‡ny‡k re. M%emlékvédelem, 1991. 159. Harangšnt : i. m. 462–464. Szigeten mŽg a 18. sz‡zad vŽgŽn is csup‡n 11 k h‡z volt a megyeh‡zzal együ!, a tšbbi fa. MOL S 11 no. 53. MOL S 11 no. 463., Harangšnt : i. m. 464. Kolosv‡ry S‡ndor–Óv‡ry Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gy%jteménye I–V. MTA, Budapest, 1885–1904. (a tov‡bbiakban: Corp. Stat.) III. 631–633. Gunda BŽla: A telekform‡k Žs az ‡lla!enyŽsztŽs kapcsolata. In: u (szerk.): Ethnographica Carpathica. AkadŽmiai Kiadó, Budapest, 1966. 367–371.; BelŽnyesy M‡rta: Ker’te! települŽs Žs gazd‡lkod‡s kapcsolata nŽh‡ny zalai irt‡sos falun‡l egy 1460-as hat‡rj‡r‡s alapj‡n. Ethnographia, 1958. 117–138.

441

GLÜCK LÁSZLÓ

14 15 16 17

18 19 20 21 22 23 24 25 26

27 28 29

30 31 32 33 34 35 36

Sajnos a templomot a 19. sz‡zadban lebonto!‡k, el !e azonban felmŽrtŽk. M"emlŽkvŽdelmi Tudom‡nyos IntŽzet, Tervt‡r, K 3229., 3234. Corp. Stat. III. 573–574., 577. RŽszben m‡s olvasa!al kiadta: S[imonchicz], I[nnocentius]: Monumentum politicum Marmatiae seculi decimi sexti. Vacii, 1806. MOL S 11 no. 53.-on az 54. telek, ami az 1744-es urb‡riummal való egybevetŽsb l derül ki. Az azonos’t‡s apró rŽszleteire terjedelmi okokból kŽptelensŽg i! kitŽrni, de kis kitart‡ssal minden vŽgigj‡tszható az idŽze! 1600-as Žs 1744-es urb‡rium, 18. sz‡zadi tŽrkŽp, tizedesjegyzŽk Žs az al‡bbiak šsszevetŽsŽb l: MOL E 148 fasc. 1812. no. 1. p. 29., MOL F 1 III. fol. 189–190., XVII. fol. 78–80., tov‡bb‡ l‡sd az 1675-šs Žs a 18. sz‡zadi teleknemessŽg-vizsg‡lati anyagot: MOL E 148 fasc. 1436. no. 27., fasc. 1865. no. 1–47. Ebben az 1600 kšrül kelt nemes’tŽsekre t‡maszkodó productiók seg’tsŽgŽvel tšbb m‡s telket is vissza lehet vezetni, pŽld‡ul MOL E 148 fasc. 1865. no. 2. (74. telek), no. 12. (231. telek), no. 16. fol. 3. (157. telek), no. 29. p. 7–8. (255. telek), no. 33. p. 5–8. (58. telek), no. 45. p. 9–11. (feltehet en 51–52. telek). Orsz‡gos SzŽchŽnyi Kšnyvt‡r, TŽrkŽpt‡r, TM 176. K‡rp‡tontœli Terület Állami LevŽlt‡ra, Az Öt Koronav‡ros LevŽlt‡ra (a tov‡bbiakban: ÖK) no. 228. MOL E 254 1601. febru‡r no. 63., illetve l‡sd a korabeli dikajegyzŽkeket: MOL E 158 64. kšt. M‡ramaros megye 1600–1605. Corp. Stat. III. 551–552. MOL R 314 13. doboz, M‡ramarossziget. ÖK no. 9. (I. Ferdin‡nd 1551-es ‡tirata). P. Szathm‡ry K‡roly: A Tisza bšlcs je. Vasárnapi Újság, 1863. 423., ÖK no. 228. Corp. Stat. III. 638. Az al‡bbiakhoz l‡sd az 1696-os (MOL E 156 fasc. 148. no. 12.) Žs az 1715-šs (Az 1715. Žvi orsz‡gos šssze’r‡s. DVD-ROM. Arcanum, Budapest, 2004.) šssze’r‡st, az idŽze! 1744-es urb‡riumot, valamint Windisch, Karl Go!lieb: Topographische Beschreibung der Marmaroscher Gespanscha&. Ungarisches Magazin, 1783. 321–322.; V‡lyi Andr‡s: Magyar Országnak leírása… I–III. Univ., Buda, 1796–1799. III. 405.; Magda P‡l: Magyarországnak és a határ"rz" katonaság vidékinek legújabb statisztikai és geographiai leírása. Tra! ner J., Pest, 1819. 433.; Csaplovics, Johann von: Topographisch-statistisches Archiv des Königreichs Ungern I–II. A. Doll, Wien, 1821. II. 389.; Nagy, Ludovicus: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae partiumque eidem adnexarum I–II. A. Landerer, Budae, 1828–1829. I. 194.; P. Szathm‡ry: i. m. 334.; Tak‡cs PŽter: Erd ŽlŽs M‡ramaros v‡rmegyŽben a 18. sz‡zadban. In: Frisny‡k S‡ndor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. MTA Szabolcs-Szatm‡r-Bereg Megyei Tud. Testület–BGyTF Fšldrajz TanszŽk, Ny’regyh‡za, 1996. 270–273. A mi korunkból pŽld‡ul ÖK no. 12., MOL E 249 fasc. 36. no. 26. mell., MOL E 250 fasc. 8. no. 137. „D” mell. Ember Gy z –Heckenast Guszt‡v (f szerk.): Magyarország története tíz kötetben. Magyarország története 1686–1790. AkadŽmiai Kiadó, Budapest, 1989. 14. tŽrkŽp. L‡sd Zim‡nyi Vera–Makkai L‡szló–Kirilly ZsigmondnŽ–N. Kiss Istv‡n: Mez gazdas‡gi termelŽs Žs termelŽkenysŽg Magyarorsz‡gon a kŽs i feudalizmus kor‡ban (1550–1850). Agrártörténeti Szemle, 1968. 45– 77. Szil‡gyi Istv‡n: A m‡ramarosi helv. hitvall‡su egyh‡zmegye Žs egyh‡zkšzsŽgek rendezete a 17. sz‡zad elejŽn. Sárospataki Füzetek, 1858. 388. L‡sd az 1715-šs šssze’r‡st Žs az 1744-es urb‡riumot. L. h. lt. Acta anni 1548. fasc. 6. no. 32., Stat. P 127., U/V 67., S 166., Z 17., Prot. X. fol. 186. A 17. sz‡zadban azt‡n az uradalom ültet egy keveset Huszton. ÖK no. 190., Corp. Stat. III. 552–554., 636., 667. A borkereskedelem megŽlhetŽsükben j‡tszo! szerepŽre l‡sd MOL E 254 1601. febru‡r no. 73. FŽnyes Elek: Magyarország geographiai szótára… I–IV. Kozma Vazul, Pest, 1851. III. 129. Épp olyanok voltak teh‡t, amilyennek BelŽnyesy M‡rta le’rta ket a 14. sz‡zadból. BelŽnyesy M‡rta: Az ‡lla!art‡s a XIV. sz‡zadban Magyarorsz‡gon. Néprajzi Értesít", 1956. 43–44. L‡sd pŽld‡ul a FarkasrŽv felŽ es v‡roshat‡r menti Kajt‡rmez kasz‡lórŽtet, amely fentr l a Kajt‡r-patak medrŽre ereszkede! le, majd a tœlparti hegyoldalon felfelŽ folytatódo!. Harangšnt : i. m. 469., Popa: i. m. 156.

442

MÁRAMAROSSZIGET MEZ#VÁROS HELYRAJZA ÉS TÁRSADALMA 1600 TÁJÁN

37

Csisz‡r Árp‡d: A beregi sertŽstenyŽsztŽs. Ethnographia, 1971. 481–496.; u : SertŽsmakkoltat‡s az Žszakkeleti erd vidŽken. Agrártörténeti Szemle, 1974. 234–246.; Balassa Iv‡n: Makkoltat‡s a K‡rp‡t-medence Žszakkeleti rŽszŽben a XVI–XIX. sz‡zadban. Ethnographia, 1973. 53–79. 38 Szabadfalvi József: Migr‡ció Žs makkoltat‡s az Alfšld keleti peremvidŽkŽn. M%veltség és Hagyomány, 1968. 73–74. 39 MOL E 156 fasc. 174. no. 25. fol. 82r, 1715-šs šssze’r‡s, Tak‡cs: i. m. 271.; Balassa: i. m. 54. 40 Iv‡nyi BŽla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki család gyömr"i levéltára. Teleki cs. kiad‡sa, Szeged, 1931. no. 495., 532., ÖK no. 10. 41 Corp. Stat. III. 635. 42 Corp. Stat. III. 637. 43 MOL E 159 M‡ramaros megye 1573/1. 44 Az ‡rszab‡s n‡luk a f"szerek Žs a pap’r ‡r‡t ršgz’ti. 45 A sóakna sókiemel szerkezetŽt m"kšdtet munk‡s. 46 Lugossy József: Egy Žrdekes adalŽk a magyar ipartšrtŽnethez. Uj Magyar Muzeum, 1857/2. 455–462.; N. N.: A m‡ramarosi št korona v‡ros 1629-iki ‡rszab‡sa. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1899. 222–228. 47 Corp. Stat. III. 555–557., 636. L‡sd mŽg a v‡rmegye ‡rszab‡s‡t uo. 124–125. 48 ÖK no. 190. 49 A cipell k Žs saruk ‡rai az 1548-as ‡rszab‡sban mŽg a varg‡kn‡l szerepelnek. 50 Sz‡deczky Lajos: Iparfejl"dés és a czéhek története Magyarországon I–II. Ranschburg, Budapest, 1913. II. 266., 280., 313.; Éri Istv‡n–Nagy Lajos–Nagyb‡kay PŽter: A magyarországi céhes kézm%vesipar forrásanyagának katasztere I–II. Szolnoki Damjanich J‡nos Mœzeum rotaüzeme, Budapest, 1975–1976. II. 311–312.; MOL F1 XXIX. 565–569. 51 Corp. Stat. III. 637–638. 52 Pal‡di-Kov‡cs A! ila: A magyar paraszts‡g kerekes j‡rm"veinek tšrtŽneti Žs t‡ji rendszerŽhez. Néprajzi Közlemények, 1973. 30.; Ortutay Gyula (f szerk.): Magyar Néprajzi Lexikon I–V. AkadŽmiai Kiadó, Budapest, 1977–1982. III. 517. 53 MOL E 210 Salinaria 7. tŽt. no. 18., 31., 37., 46., 52., 59., MOL E 206 31. cs. fol. 137–164. 54 L‡sd pŽld‡ul MOL E 210 Salinaria 10. tŽtel no. 21. 55 L‡sd az 52. jegyzetet. 56 L‡sd pŽld‡ul Corp. Stat. III. 631. 57 Petrovay Gyšrgy: Oklevelek Máramaros történetéhez. TšrtŽnelmi T‡r, 1909. 519. Ugyani! Žrtesülünk orsz‡gos v‡mmentessŽgükr l. 58 Berger, Albert: Urkunden-Regesten aus dem Archiv der Stadt Bistritz in Siebenbürgen I–III. Bšhlau, Kšln–Wien, 1986–1995. (a tov‡bbiakban: Berger) no. 305., 868., 1785., 1797., 1812., 1857., 2087., 2083., 2440., 2479., 2554., 4164., 4462., 4596., 5225., Kolozsv‡ri Állami LevŽlt‡r, Beszterce V‡ros LevŽlt‡ra, Missiles (a tov‡bbiakban: Beszterce, Miss.) 1599. no. 137. A megyei nemessŽg hasonló kapcsolat‡ra vonatkozóan: Beszterce, Miss. 1584. no. 30. (Berger no. 5294.). 59 MOL E 254 1599. október no. 13. (a kisv‡rdai harmincados bœz‡t vesz el sószekeresekt l), MOL E 250 fasc. 11. no. 90. mell. (só ellenŽben bœz‡t Žs bort v‡s‡rlók megharmincadol‡sa). 60 MOL E 254 1615. jœnius no. 2. 61 MOL F 1 III. fol. 236., P. Szathm‡ry: i. m. 423. 62 MOL F 1 VII. fol. 181., Corp. Stat. III. 577. 63 Mintegy 4100 kock‡t v‡s‡rolt, ami elad‡si ‡ron kšrülbelül 1200 forintnak felel meg. A só‡rra l‡sd Fraknói Vilmos–K‡rolyi Árp‡d (szerk.): Magyar Országgy%lési Emlékek I–XII. MTA, Budapest, 1874–1917. X. 496–497. 64 MOL E 210 Salinaria 7. tŽtel no. 63. fol. 12. 65 MOL R 323 Huszt no. 39. 66 L. h. lt. Prot. II. fol. 49., Stat. H 22., B 30., 33., L 21. (huszti kœri‡k 1505–14), Stat. O 14., Z 10., 99., Z 9. (szigeti kœri‡k 1514–19). 67 BŽlay: i. m. 26.

443

GLÜCK LÁSZLÓ

68

69 70 71 72 73

74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88

89 90 91 92 93 94

Iv‡nyi: i. m. no. 548. A telek azonos’t‡sa egyŽrtelm" MOL E 148 fasc. 1865. no. 45. (a telek nemessŽgŽre vonatkozó vizsg‡lat), az 1744-es urb‡rium Žs az S 11 no. 53. ala! i tŽrkŽp, vŽgül az 1600-as urb‡rium egybevetŽsŽb l. L‡sd BŽlay: i. m. a megfelel települŽseknŽl, kivŽve Csidepatak‡t: L. h. lt. Stat. Z 12., T 120. L‡sd Berger a kŽt nŽvnŽl, valamint MOL E 41 1556 no. 1. Birtokaikra: L‡sd o. lt. Prot. VII. fol. 10., VIII. fol. 151., X. fol. 182., 183., XII. fol. 48., 294., XIII. fol. 10., Stat. Z 11., 12., 14., 15., 17. PŽld‡ul L. h. lt. Stat. E 24., Berger no. 3133., MOL F 1 III. fol. 189–190., VII. fol. 59., MOL E 148 fasc. 1865. no. 8. 29. (kŽs bbi udvarb’ró), MOL E 254 1614. m‡jus no. 14. MOL F 1 III. p. 315., MOL E 148 fasc. 1865. no. 33. p. 5–8., MOL F 1 VII. fol. 246r–v, MOL E 148 fasc. 1865. no. 57. p. 86. Petrichevich Horv‡th Emil: A m‡ramarosi Zigethy-csal‡d. Magyar Családtörténeti Szemle, 1940. 74–75.; Trócs‡nyi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690. AkadŽmiai Kiadó, Budapest, 1980. 196., 357., 371.; Jakó Zsigmond (s. a. r.): A kolozsmonostori konvent jegyz"könyvei (1289–1556) I–II. AkadŽmiai Kiadó, Budapest, 1990. 5233., 5425., 5440. sz.; FejŽr Tam‡s–R‡cz Etelka–Sz‡sz Anikó (s. a. r.): Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei I. 1569–1570. ErdŽlyi Mœzeum-Egyesület, Kolozsv‡r, 2003. 17., 18., 205., 304., 320., 362. sz. A Bekesp‡rtbeli politikai tevŽkenysŽgŽre l‡sd Horn Ildikó: PolitikusportrŽk J‡nos Zsigmond udvar‡ból. In: u : Tündérország útveszt"i. ELTE BTK TDI, Budapest, 2005. 83–86. A sóv‡gókkal Žs sóhajósokkal rŽszletesebben, hivatkoz‡sokkal a kamarai gazd‡lkod‡s kapcs‡n külšn szeretnŽnk foglalkozni. Szil‡gyi: i. m. 388. ÖK no. 39., MOL R 323 Huszt no. 39. L‡sd pŽld‡ul az 1530-as Žs 1543-as m‡ramarosi dik‡kat: MOL E 158 21. kšt. M‡ramaros megye. Lampe, Friedrich Adolf [Debreceni Ember P‡l]: Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania. J. van Pools, Utrecht, 1728. 108. Az adat a v‡rosokkal foglalkozó irodalomban szŽles kšrben elterjedt. Iv‡nyi BŽla: KŽt kšzŽpkori sób‡nya-statœtum. Századok, 1911. 100–101. Bunyitay Vince et al. (szerk.): Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából I–V. Szent-Istv‡n-T‡rsulat Tud. Žs Irod. Oszt‡lya, Budapest, 1902–1912. (a tov‡bbiakban: ETE) III. 185., 546. ETE III. 424. L‡sd mŽg Zov‡nyi Jen : A tiszántúli református egyházkerület története. Nagy ny., Debrecen, 1939. 9. Lampe [Debreceni Ember]: i. h. ETE III. 38.; Tonk S‡ndor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban 1521–1700. JATE, Szeged, 1992. (Fontes rerum scholasticarum IV.) 252. Peleskey S‡ndor: A viski református egyház története. K‡lvin ny., Beregsz‡sz, 1925. 5–6.; A reform‡ció Debreceni Ember P‡l szerint Huszton is 1556-ban „fejez dš! be”. Lampe [Debreceni Ember]: i. h. Zov‡nyi: i. m. 13–14. Szil‡gyi Istv‡n: Unitaria egyh‡zak emlŽkezete M‡ramarosban. Sárospataki Füzetek, 1858. 779–780. Szil‡gyi S‡ndor (szerk.): Erdélyi Országgy%lési Emlékek I–XXI. MTA, Budapest, 1875–1898. II. 407. Žs 519. kšzš! passim. A vir‡gzó m‡ramarosi unitarizmus emlŽke sok‡ig megmaradt az egyh‡zban. L‡sd KŽnosi T zsŽr J‡nos–Uzoni Fosztó Istv‡n: Az erdélyi unitárius egyház története. ErdŽlyi Unit‡rius Egyh‡z, Kolozsv‡r, 2005. 207.; Kanyaró Ferencz: Unitáriusok Magyarországon tekinte!el az unitárizmus általános történetére. Lehmann Žs Baldi, Kolozsv‡r, 1891. 50. Corp. Stat. III. 551. (1548); Szšll sy Tibor: „Én TŽts V‡rossa F" B’r‡ja…” Honismeret, 1992. 2. 12. (1694). Szil‡gyi Istv‡n: A máramaros-szigeti reform. tanoda történeteinek rövid vázlata. M‡ramarossziget, 1858. 4. Uo. #k l‡!‡k el a magisztr‡tus melle! i jegyz i feladatot is. Corp. Stat. III. 551., 575.; Szil‡gyi: i. m. 388., 683. Balogh BŽla: A máramarosszigeti református líceum diáksága, 1682–1851. Tisz‡ntœli Ref. Egyh‡zkerületi Žs KollŽgiumi LevŽlt‡r, [Debrecen], 2001. 8. A szigeti lelkŽszek Žs tan’tók nŽvsora: Lugossy József: M‡ramarosi egyh‡zmegye a 17. sz‡zadban. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847. 1418–1421. El fordul kšzš! ük pŽld‡ul Szegedi, Nagyb‡nyai, Fels b‡nyai,

444

MÁRAMAROSSZIGET MEZ#VÁROS HELYRAJZA ÉS TÁRSADALMA 1600 TÁJÁN

95 96 97

Meggyesi, SzinŽrv‡raljai, N‡n‡si, BšszšrmŽnyi, V‡radi, B‡n' yhunyadi, DŽvai, KŽzdiv‡s‡rhelyi, Zabolai, Sonk‡di, Sal‡nki, PŽterfalvi, de Huszti, TŽcsi, Viski Žs Szigeti is. Tonk: i. m. 56., 82.; Zov‡nyi Jen : Magyar protestáns egyháztörténeti lexikon. Ref. Zsinati Iroda, Budapest, 1977. 600. Corp. Stat. III. 636. Szendrey Zsigmond: Magyar nŽpszok‡sok a fonóban. Ethnographia, 1928. 147–148.

Summary L‡szl— GlŸck Topography and society of Máramarossziget, a seigneurial town about 1600 AD In the 14th century Hungarian kings gave identical municipal rights to Þve towns in M‡ramaros county (in the North-Eastern part of former Hungary), including Sziget. However, these se!lements did not have enough civil power to enforce these rights because of adverse market and economic conditions, and landlords soon extended their power to them. The layout of the town and its lots around 1600 can be outlined due to the sources (see map). The citizens were free even under the authority of landlords. They had the right to migrate, to trade land and to elect their own self-government and priests. The courts of the town had the right to judge in any cause, even to deliver capital sentence. However, the standard of living was rather unfavourable. The county had li!le fertile land, there was no grape, and much of the grain and vine was imported. The base of economy was animal husbandry (ca!le and pig) due to the great meadows and forests, and the related processing industry (butchers, tanners, shoemakers). In the 16th–17th century, when salt trade was free in Hungary, several people became involved in this business, since RónaszŽk, one of the largest saltmines of the country, was only a few kilometers away. The elite of the town consisted of stock-breeders, cra&smen and salt merchants. Some of them, mainly from the late 16th century onwards, were even able to become noblemen, without abandoning civic lifestyle. However, the town had a signiÞcant amount of noblemen, as it was the seat of the noblemen’s self-government, the county since its establishment. A speciÞc group of the inhabitants were the workers of the mentioned saltmine, who lived mainly in Sziget. They were not to pay taxes and had the right to be judged only with the participation of their own elected juries. Li!le do we know about the mental conditions of the inhabitants. The Þve towns in M‡ramaros, with Sziget among them, joined the reformation. First they were Lutherans, then Calvinists, later for a short period Antitrinitarians, and Þnally, at the end of the 16th century, they returned to Calvinism.

445