Polgári jog II. tételsor kifejtve – 2015/16. tavaszi félév ajánlott irodalom:
Fábián Ferenc: Előadásvázlatok az öröklési jog köréből (Patrocinium Kiadó) Fábián Ferenc: Előadásvázlatok a dologi jog köréből (Patrocinium Kiadó)
A tételsor A/1. A tulajdon, tulajdonjog, tulajdoni berendezkedés Ptk.: 5:13 § tankönyv: 34-37. o. főbb fogalmak: tulajdonjogviszony, abszolút szerkezetű jogviszony, vagyoni viszonyok alapjogviszonya, minden más dologi jogviszony feltételezi a tulajdonjogviszonyt, tulajdonjog fogalma, tulajdonjog alanyai, tulajdonjog tárgya, tartalma, jogok és kötelezettségek, tulajdonosi triász, (birtoklás, használat, hasznok szedése,hasznosítás,rendelkezési jog és terhek viselése, kárveszély viselése, szükséghelyzetben okozott kár tűrése), társadalmi berendezkedés alapja a tulajdon, rendszerváltás előtti és jelenlegi vagyoni berendezkedés A/2. A dolog fogalma, fajtái, a dolog, vagyon, gyümölcs, haszon egybevetése Ptk.: 5:14 – 5:20 § tankönyv: 19-34. o. főbb fogalmak: birtokba vehető testi tárgy, pénz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható természeti erő (példával), emberi test nem, állatokra a dolog szabályait természetüknek megfelelő eltérésekkel kell alkalmazni. fajtái, csoportosítása (forgalomképesség szerint: uratlan vagy szabadon álló, forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, forgalomképes) (természeti tulajdonságuk szerint: ingó/ingatlan, elhasználható/elhasználhatatlan, helyettesíthető/helyettesíthetetlen, osztható/oszthatatlan, értékkel bíró/érték nélküli, egységes/összetett, elő/élettelen, stb.) (dologkapcsolatok: alkotórész, tartozék) gyümölcs : gazdasági előny, ami valamely dolog vagy jog rendeltetésszerű használata során időközönként visszatérően jelentkezik, gyümölcs fajtái (természetes vagy polgári gyümölcs, jogok gyümölcse, függő gyümölcs, elválasztott gyümölcs), haszon (vagyoni, esztétikai, kulturális, stb.): minden további előny, ami gyümölcsnek nem minősíthető de a dologhoz fűződik, vagyon: valamely jogalany értékben meghatározható javainak összessége (aktíva, passzíva is, jogok és kötelezettségek, stb.)
A/3. A dologi jogi jogviszony Ptk.: —
tankönyv: 9-17. o. főbb fogalmak: vagyoni berendezkedés joga a dologi jog, abszolút szerkezet, dologi jog a vagyoni berendezkedést megszilárdítja, fenntartja, dologi jog felosztása (tulajdon vagy korlátolt dologi jog, saját dolgon fennálló vagy idegen dologbeli jog, már megszerzett dologi jog vagy dologi váromány), dologi jog alapelvei (zártkörűség, tartalmi kötöttség, abszolút hatály, nyilvánosság, egyediség), dologi jogviszonyban szereplő felek és ezeknek jogai, kötelezettségei
A/4. A tulajdonjog fogalma és tartalma Ptk.: 5:13 §, 5:21-5:34 § tankönyv: 37-41.o., 34.o. főbb fogalmak: tulajdonjog fogalma, tulajdonjog alanyai, tulajdonjog tárgya, tartalma, jogok és kötelezettségek, tulajdonosi triász, (birtoklás, használat, hasznok szedése,hasznosítás,rendelkezési jog, valamint a terhek viselése, kárveszély viselése, szükséghelyzetben okozott kár tűrése)
A/5. Szomszédjogok Ptk.: 5:24-5:25 § tankönyv: 45-52.o. főbb fogalmak: Ptk.ban nevesített szomszédjogok: földtámasz joga, szomszédos telek igénybevétele, . tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné
A/6. A tulajdonjog megszerzése általában Ptk.: 5:38-5:72 § tankönyv: 62-63. o. főbb fogalmak: eredeti és származékos szerzésmódok, nemo plus iuris elve, nemo plus iuris alóli kivételek, eredeti szerzésmódok fajtái ingók és ingatlanok tekintetében, származékos szerzésmódok fajtái ingók és ingatlanok tekintetében, eredeti és származékos szerzésmódok közötti különbségek, mikortól szerzi meg a tulajdonos a tulajdonjogot ingók és ingatlanok esetében, szerzőképesség, reál vagy konszenzuál szerzés
A/7. Tulajdonszerzés átruházással, hatósági határozattal, árveréssel Ptk.: 5:38-5:42 § tankönyv: 63-67. o. főbb fogalmak: hatósági határozat és árverés: fogalma, jóhiszeműen tulajdonossá válik, dolgot korábban terhelő jogok megszűnnek, eredeti szerzésmód, ingó és ingatlan tulajdonjoga is megszerezhető így. birtokbaadással tulajdonjogot szerez ingó esetében, ingatlannál be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.
A/8. Az elbirtoklás Ptk.: 5:44-5:49 § tankönyv: 68-72.o. főbb fogalmak: ingó 10 év, ingatlan 15 év, sajátjaként szakadatlanul birtoklás, eredeti szerzésmód mivel az előző tulajdonjog megszűnik és egy új tulajdonjog keletkezik, elbirtoklás ellenére sem szerez tulajdonjogot aki bűncselekménnyel vagy erőszakos alattomos módon jutott a dolog birtokába, jogelőd elbirtoklási ideje örökölhető, elbirtoklás nyugvása, elbirtoklás megszakadása
A/9. Az eredeti és származékos szerzésmódok Ptk.: — tankönyv: 62-63. o. főbb fogalmak: eredeti szerzésmódok fajtái ingók és ingatlanok tekintetében, származékos szerzésmódok fajtái ingók és ingatlanok tekintetében, eredeti és származékos szerzésmódok közötti különbségek
A/10. A feldolgozás, egyesítés Ptk.: 5:65-5:67 § tankönyv: 77-80. o. főbb fogalmak: feldolgozás fogalma, más dolgából saját munkájával másfajta dolgot állít elő. eredeti állapot helyreállítása az elsődleges, ha az eredeti állapot nem állítható helyre, feldolgozó jó- vagy rosszhiszeműsége vizsgálandó. dologegyesülés: több tulajdonos dolgai egyesülnek, vegyülnek és csak aránytalan károsodás, költség árán, vagy egyáltalán nem lehet
szétválasztani. közös tulajdon keletkezik, tulajdoni hányad a dolgok értéke szerint alakul, főalkotórész tulajdonosa választ (kivéve ha rosszhiszemű), ha egyik fél sem igényli a létrejött új dolgot: értékesítés
A/11. A gazdátlan javak elsajátítása, találás Ptk.: 5:52 – 5:64 § tankönyv: 74-77.o. főbb fogalmak: gazdátlan javak elsajátítása: dolgot tulajdonszerzés szándékával birtokba veszi, gazdátlan fogalma, példa (gyümölcs, éti csiga, gomba, gyógynövény) de nem gazdátlan: vad, hal, hasznos víziállat, eltévedt háziállat. találás (feltételes eredeti szerzésmód): dolog más tulajdona, de senkinek nincs a birtokában. találó kötelezettségei, ismert és ismeretlen tulajdonos esetében a találó kötelezettségei, nyitott épületben/helyiségben/közlekedési eszközön talált dolgon nem lehet tulajdonjogot szerezni, találódíj, kincstalálás
A/12. Az ingatlan tulajdonának megszerzése, túlépítés, beépítés, ráépítés Ptk.: 5:68-5:72 §, 5:28-5:29 §, 5:17 – 5:20 § tankönyv: 80-83. o. , 57. o. főbb fogalmak: ingatlan tulajdonjogának eredeti és származékos szerzésmódjai, ingatlannyilvántartásba bejegyzés szükséges, de nem szükséges az ingatlan testi átadása. túlépítés: jóhiszemű és rosszhiszemű túlépítés esetei és következményei beépítés: idegen anyag felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasználat anyag a telek alkotórészévé válik. jóhiszeműséget nem kell vizsgálni ráépítés: jóhiszeműen idegen földre épít. épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, de köteles megfizetni a gazdagodását a ráépítőnek vagy kérheti hogy a ráépítő vásárolja meg a földet. ha az épület értéke lényegesen meghaladja a föld értékét: ráépítő szerez tulajdonjogot
A/13. Az ingatlan-nyilvántartás Ptk.: 5:165- 5:187 §, 1997. évi CXLI. törvény tankönyv: 137-146. o. főbb fogalmak: ingatlan-nyilvántartás alapelvei, ingatlan-nyilvántartás részei (tulajdoni lap, megszűnt bejegyzések adatainak jegyzéke, térkép, okirattár, archív térképi adatok),
közhitelesség, bejegyzés, feljegyzés, rangsor, ingatlan-nyilvántartás fogalma, bejegyezhető jogok, eljáró hatóságok (járási és megyei földhivatal), ingatlan-nyilvántartási eljárás
A/14. A tulajdonjog megszűnése Ptk.: ld. tulajdon megszerzésének szabályai tankönyv: ld. tulajdonszerzés főbb fogalmak: tulajdonszerzés és tulajdonvesztés, tulajdon dologhoz kötöttsége
A/15. A közös tulajdon Ptk.: 5:73-5:82 § tankönyv: 84-93. o. főbb fogalmak: közös tulajdon fogalma, tulajdonostársakat a jogok és kötelezettségek eszmei hányadrészük alapján illeti meg. nem a dolog van megosztva, hanem a tulajdonjog. kétség esetén a tulajdoni hányad egyenlő. tárgya lehet ingó és ingatlan is. közös tulajdon keletkezésének módjai (közös vásárlás, házassági vagyonközösség, közös öröklés, társasházi szerződés, polgári jogi társaság elhasználható dolgokon). tulajdonostárs lehet természetes és jogi személy is. ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot az eszmei hányadrészek szerint kell bejegyezni. minden tulajdonostárs jogosult a dolog birtoklására és használatára, felek megállapodása irányadó a gyakorlatban, dolog használata megosztható térben vagy időben. rendelkezési jog a saját tulajdoni hányadra önálló. dolog fenntartásával járó költségek a tulajdoni hányad arányában terhelik a tulajdonostársakat. kiadások: állagmegóvásra, rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások, rendes gazdálkodást meghaladó kiadások estében döntéshozatal. elővásárlási/előbérleti/előhaszonbérleti jog illeti meg a többi tulajdonostársat
A/16. A közös tulajdon megszüntetése Ptk.:5:83 – 5:84§ tankönyv: 93-99. o. főbb fogalmak: bármelyik tulajdonostárs követelheti. időtartamhoz, felmondáshoz köthető a közös tulajdon megszüntetése. megszüntetés módjára elsősorban a felek megállapodása irányadó, ennek hiányában bíróság dönt. közös tulajdon tárgyainak megosztása: 1. természetben, 2. magához váltás, 3. érték szerinti megosztás. megszűnik a közös tulajdon továbbá: confusio, és résztulajdonjoggal való felhagyás következtében egy tulajdonos marad
A/17. A társasház tulajdon Ptk.: 5:85§ tankönyv: 99-108. o. főbb fogalmak: ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott legalább 2 önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség vagy minimum 1 önálló lakás és 1 nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonában van + más épületrész, helyiség, épületberendezés közös tulajdonban van. egyesíti a közös tulajdont és a külön tulajdont: a kettő egymástól függetlenül nem ruházható át. társasháznak szervezeti jellege, sajátos jogalanyisága van. relatív jogalanyiság, a tulajdonostársak közösségét is jelenti. alapítani: szerződéssel, ingatlan tulajdonosának egyoldalú nyilatkozatával, bírói ítélettel lehet. a szerződést, egyoldalú nyialtkozatot az alapító okiratba bele kell foglalni, ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. SZMSZ-e van. társasháztulajdon megszűnésének esetei
A/18. A korlátolt dologi jogok általában Ptk.: — tankönyv: 108-110. o. főbb fogalmak: tulajdonjog önállósult részjogosítványai, dolgon a tulajdonjog alapján állnak fenn, abszolút szerkezet, tulajdonjog szelvényjogai, tulajdonjog és korlátolt dologi jogok egyidejű fennállása esetén a részjogosítványok gyakorlása megoszlik, tulajdonjog alanyát vagy tartalmát érintő változások nem érintik a korlátolt dologi jogok fennállását vagy tartalmát, korlátolt dologi jogok csoportosítása (birtoklással járó vagy birtoklás nélküli, használati jogok vagy értékjogok). korlátolt dologi jogok: földhasználati jog, személyes és telki szolgalom, használat, közérdekű használat, zálogjog. fennállhat ingón és ingatlanon is
A/19. A tulajdonjog és a korlátolt dologi jogok egybevetése Ptk.: — tankönyv: 108-110. o. főbb fogalmak: tulajdonjog önállósult részjogosítványai, dolgon a tulajdonjog alapján állnak fenn, abszolút szerkezet, tulajdonjog szelvényjogai, tulajdonjog és korlátolt dologi jogok egyidejű fennállása esetén a részjogosítványok gyakorlása megoszlik, tulajdonjog részjogosítványai, egyes korlátolt dologi jogok alapján fennálló jogok (pl. zálogjog – rendelkezés joga, haszonélvezet – birtoklás, használat és hasznok szedésének joga, földhasználati jog – használat joga, stb.)
A/20. A zálogjog általános szabályai Ptk.: 5:86-5:144§ tankönyv: 126-137. o. főbb fogalmak: értékjog, zálogjog fajtái (kézi és jelzálogjog), zálogjog alapítása, zálogjog fogalma, zálogjog tárgya (dolog jog és követelés is, bármely vagyontárgy lehet), jogszabályon alapuló zálogjog, bírósági hatósági határozaton alapuló zálogjog vagy megállapodáson alapuló zálogjog, zálogjog érvényesítése, zálogtárgyból való kielégítés módjai, zálogjog megszűnése, zálogjoggal biztosított követelés, zálogjog célja
A/21. A szolgalom fogalma, fajai Ptk.: 5:160-5:164 §, 5:146-5:158§ tankönyv: 111-125. o. főbb fogalmak: szolgalom: jogosult olyan dolognak ami nem az övé, valamely mértékben és módon hasznát veheti. személyes és telki szolgalom. személyes (használat és haszonélvezet): név szerint meghatározott személy javára szól. telki szolgalom jogosultja egy adott telek mindenkori birtokosa
A/22. A haszonélvezet és a használat Ptk.:5:146 – 5:159§ tankönyv: 113-120. o. főbb fogalmak: haszonélvezet: személyes szolgalom, tárgya ingó és ingatlan is lehet, kizárólag elhasználhatatlan dolgon lehet alapítani, kivételesen jogokra is, tulajdonos köteles tűrni, hogy a jogosult használja a dolgát. abszolút szerkezet. jogosult joga: használni, birtokolni, hasznokat szedni, de a jogviszony megszűnte után állagsérelem nélkül vissza kell adnia a dolgot. alanya természetes és jogi személy is lehet. keletkezési módjai, korlátozott időre, max. a jogosult haláláig, jogi személy esetében 50 évig állhat fenn. több személyt egyidejűleg vagy egymás után is megillethet. haszonélvező jogai és kötelezettségei, haszonélvezet megszűnése használat: jogosult a dolgot saját és vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, hasznait szedheti. jogi személy és természetes személy is lehet jogosult. egyfajta korlátozott haszonélvezet. másnak nem engedhető át. használat által szabadon hagyott mértékben a tulajdonos joga érintetlen marad
A/23. A földhasználat
Ptk.: 5:145 § tankönyv: 110-111. o. főbb fogalmak: minden olyan jog amely egy jogosultnak valamely föld használatára lehetőséget biztosít, földhasználat létrejötte (törvény, tulajdonos engedélye, bírói határozat vagy megállapodás alapján), ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, pl. föld és rajta található épület tulajdonosa különbözik: földhasználati jog illeti meg az épület tulajdonosát, földhasználat mértéke, földhasználó jogai és kötelezettségei, tulajdonos jogai és kötelezettségei, visszterhesség (ellenérték egy összegben vagy rendszeresen), földhasználat az épület fennállásáig marad fenn
A/24. A telki szolgalom és a közérdekű használat Ptk.: 5:160-5:164 § tankönyv: 120-126. o. főbb fogalmak: telki szolgalom fogalma, létrejöttének módjai (szerződéssel, jogszabály alapján, hatósági vagy bírósági rendelkezés alapján, vagy kivételesen egyoldalú nyilatkozattal), ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, elbirtoklással telki szolgalom létrejötte, telki szolgalommal megvalósítandó célok (pl. útszolgalmak, vízhasználati szolgalmak, mezőgazdasági szolgalom, átjárás, vízellátás, stb.) uralkodó és szolgáló telek, telki szolgalom megszűnése közérdekű használat: ha nem indokolt a kisajátítás, csak az ingatlan igénybevétele. közérdekű használatra jogosultak köre (állam, közjogi jogi személy, közérdekből feljogosított más szerv),tárgya (ingatlan, föld vagy épület), tartalma (birtoklás, átalakítás, használat, rendszabályok előírása), kíméletes joggyakorlás kötelezettsége,kártalanítás
A/25. A birtok fogalma, fajai, birtokátruházás Ptk.:5:1-5:4 § tankönyv: 146-150. o. főbb fogalmak: birtokos a dolog felett közvetlenül vagy közvetve hatalmat gyakorol, kizárólagos jelleggel uralma alatt tartja, birtokos fajtái, birtok a birtokos tudatán és akaratán kívül is megszerezhető, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy is lehet birtokos, a hatalom saját vagy más érdekében is gyakorolható, abszolút szerkezetű viszony, birtok fajait, birtok megszerzése: dolog feletti tényleges hatalom megszerzése vagy jogszabály jogilag birtokossá tesz valakit. reálaktus, nem kell cselekvőképesség a birtokbavételhez. képviselő útján is szerezhető birtok. megállapodáson alapuló birtokátruházás esetei (fizikai átadás, albirtokosként már birtokolja, átruházó albirtokosként továbbra is birtokában tatja,
birtokos megszüntetni a dolog feletti tényleges hatalmát, dolog kiadására szóló igény átruházása). birtok megszűnésének esetei
A/26. A tulajdonjog és a birtok egybevetése Ptk.: — tankönyv: — főbb fogalmak: szempontok: tulajdonos és birtokos jogai és kötelezettségei, tulajdonvédelem és birtokvédelem, tulajdonjogviszony és birtokjogviszony terjedelme, tulajdon fogalma és birtok fogalma, tulajdon és birtok keletkezése
A/27. A birtokvédelem Ptk.: 5:5 -5:12 § tankönyv: 150-158. o. főbb fogalmak: posszesszórius vagy petitórius birtokvédelem. birtokvédelem önhatalommal, közigazgatási úton és bírói úton. közigazgatási út: időben megelőzi a bírói utat, egyszerűbb eljárás, jegyző hatásköre, 1 éven belül, bizonyítani:birtokos volt, birtokától megfosztották vagy megzavarták. bírói út: 1 éven túl közvetlenül a bírósághoz kell fordulni, bíróság a birtoklás jogcíme alapján dönt, jegyző határozatát 15 napon belül meg lehet támadni
B tételsor B/1. Az öröklési jog alapfogalmai Ptk.: 7:1-7:3 § tankönyv: 7-10. o. főbb fogalmak: Alaptörvény: mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. hagyaték mint egész száll át. csak az emberhez kapcsolódik az öröklés. ipso iure áll be az öröklés. hagyaték fogalma, örökség fogalma, örökös fogalma, egyszemélyi jogviszony, öröklés fogalma (szűk értelemben: vagyon egyetemes utódlása, tág értelemben: hagyatékból bármely jogcímen való részesedés), öröklés módjai,állam mint szükségképpeni végső örökös
B/2. Az öröklés előfeltételei Ptk.: — tankönyv: 10. o. főbb fogalmak: objektív: örökhagyó halála, szubjektív: öröklési képesség megléte és kizáró ok hiánya. öröklési képesség fogalma
B/3. Kiesés az öröklésből Ptk.: 7:4-7:9 § tankönyv: 10-19. o. főbb fogalmak: kiesés esetei (nem éli túl az örökhagyót, érdemtelenség, kizárás, kitagadás, lemondás az öröklésről, örökség visszautasítása), kieső személyt az öröklés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni, kiesés nem terjed ki a kieső személy leszármazottaira és más családtagjaira, szerzőképesség hiányának esetei
B/4. A törvényes öröklés rendje és jogi jellege Ptk.:7:55-7:66 § tankönyv: főbb fogalmak: törvényen alapuló öröklés, másodlagos mivel akkor alkalmazandó ha: végintézkedés hiányában vagy ha a végintézkedés nem terjed ki az egész hagyatékra. 1. leszármazó és túlélő házastárs, 2. túlélő házastárs és szülők, 3. szülők és szülő kiesése esetén szülő leszármazója, 4. nagyszülők és nagyszülő kiesése esetén nagyszülő leszármazója, 5. dédszülők és dédszülő kiesése esetén dédszülő leszármazója, 6. távolabbi felmenők,
parentéláris rendszer, csonka parentéla,örökbefogadással kapcsolatos öröklési szabályok, parentéla fogalma
B/5. A törvényes örökösök köre, a törvényes örökösök sorrendje Ptk.:7:55 – 7:66 § tankönyv: 70. o. főbb fogalmak: 1. leszármazó és túlélő házastárs, 2. túlélő házastárs és szülők, 3. szülők és szülő kiesése esetén szülő leszármazója, 4. nagyszülők és nagyszülő kiesése esetén nagyszülő leszármazója, 5. dédszülők és dédszülő kiesése esetén dédszülő leszármazója, 6. távolabbi felmenők, parentéláris rendszer, csonka parentéla
B/6. A leszármazók, a házastárs törvényes öröklése, az örökbefogadással kapcsolatos sajátos törvényes öröklési szabályok Ptk.: 7:72-7:73 §, 7:55-7:62 § tankönyv: 71-81. o. főbb fogalmak: leszármazók fejenként egyenlő részben, egy gyerekrészt örökölnek. házastársat haszonélvezet illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson és egy gyerekrész illeti meg. leszármazók hiányában a házastárs és az örökhagyó szülei együttesen örökölnek. ági vagyon. örökbefogadott vér szerinti leszármazóként örököl az örökbefogadó után az örökbefogadás fennállása alatt, valamint a vér szerinti rokonai után is örököl az örökbefogadott. örökbefogadott halála esetén öröklési sorrend: 1. leszármazók és házastársa, 2. örökbefogadó szülő és annak rokonai, 3.örökbefogadott vér szerinti rokonai. örökbefogadás teljes körű családjogi kapcsolatot hoz létre, örökbefogadott vér szerinti gyermek családi jogállásába kerül, valamint örökbefogadó családjával és rokonságával is kapcsolatba kerül. örökbefogadott a vér szerinti rokonai után főszabályként nem örökölhet.
B/7. A parentéláris öröklés és az állam törvényes öröklési jogi helyzete Ptk.: 7:74 §, 7:55 – 7:66§ tankönyv: 70. o. főbb fogalmak: parentéla fogalma, parentélák száma és sorrendje, csonka parentéla, 1. leszármazó és túlélő házastárs, 2. túlélő házastárs és szülők, 3. szülők és szülő kiesése esetén szülő leszármazója, 4. nagyszülők és nagyszülő kiesése esetén nagyszülő leszármazója, 5. dédszülők és dédszülő kiesése esetén dédszülő leszármazója, 6. távolabbi felmenők, állam
mint szükségképpeni végső örökös, törvényes öröklést nem utasíthatja vissza az állam, csak a végrendeleten alapuló öröklést. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
B/8. Az osztályrabocsátás Ptk.: 7:56-7:57 § tankönyv: 72-79. o. főbb fogalmak: fogalma, mértéke, feltételei, több leszármazó közös öröklése esetén, mit nem kell osztályra bocsátani, ingyenes juttatást hozzá kell számítani a hagyaték egészéhez, örökrész fogalma és mértéke, ingyenes adomány, osztályrabocsátás jogi indoka
B/9. Az özvegyi jog, és a felmenők öröklése Ptk.: 7:58-7:66 § tankönyv: 81-84. o. főbb fogalmak: özvegyi jog: egy gyerekrész és holtig tartó haszonélvezet az örökhagyóval közösen lakott lakáson, berendezésen, felszerelésen. osztályos egyezségben lehetőség van rá, hogy a házastárs gyerekrész helyett egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jogot kapjon. csak a házastárs igényelheti a jövőre nézve a haszonélvezeti jog megváltását. ha nincs leszármazó: házastárs örökli a közösen lakott lakást és a további vagyon ½-ét felmenők öröklése: ha nincs leszármazó, a további vagyon ½-e a szülőket illeti meg. 1. szülők és leszármazóik, 2. nagyszülők és leszármazóik, 3. dédszülők és leszármazóik, 4. további felmenők
B/10. Az ági öröklés Ptk.: 7:67-7:71 § tankönyv: 84-90. o. főbb fogalmak: amennyiben nincs leszármazó vagy nem a leszármazó a törvényes örökös, ági vagyontárgy fogalma, vagyontárgy ági jellegét az bizonyítja, aki ezen a címen örökölné, mire terjed ki és mire nem terjed ki az ági vagyon. ági örökösök köre. 1. szülő és leszármazói, 2. nagyszülő vagy további felmenő örököl. ha nincs ági örökös: az ági vagyontárgy az örökhagyó többi vagyontárgyával egy tekintet alá esik
B/11. A végintézkedésen alapuló öröklés általános szabályai
Ptk.: 7:10-7:24 § tankönyv: 21- 22. o. főbb fogalmak: végintézkedésen alapuló öröklés megelőzi a törvényen alapuló öröklést, favor testamenti elv, végintézkedés fajai, végintézkedés fogalma, csak személyesen lehet végintézkedni, örökhagyó halála esetére a vagyonáról vagy annak egy részéről szabadon rendelkezhet, halasztó feltételhez kötött jogügylet, végrendelkezési képesség a cselekvőképességhez kapcsolódik:de tágabb, mivel a korlátozottan cselekvőképes is tehet közvégrendeletet
B/12. A végintézkedés módjai Ptk.: 7:10-7:54 § tankönyv: 21. o., 64-70. o. főbb fogalmak: végrendelet, halál esetére szóló ajándékozás, öröklési szerződés, személyesen lehet csak végintézkedni, végrendelkezési képesség a cselekvőképességhez kapcsolódik:de tágabb, mivel a korlátozottan cselekvőképes is tehet közvégrendeletet (végrendelethez nem kell a törvényes képviselő/gyámhatóság hozzájárulása, de öröklési szerződéshez és halál esetére szóló ajándékozáshoz kell)
B/13. A végrendelet és fajai Ptk.:7:10- 7:24 § tankönyv: 22. o. főbb fogalmak: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet (+ közjegyzőnél letett végrendelet, holográf, allográf), szóbeli végrendelet, ezek részletszabályai. végrendelet fogalma. egyoldalú jogügylet, kizárólag személyesen tehető. örökhagyó halála esetére a vagyonáról vagy annak egy részéről szabadon rendelkezhet. végrendelkezési képesség.
B/14. Az írásbeli végrendelet Ptk.: 7:14-7:19 § tankönyv: 23-30. o.
főbb fogalmak: holográf, allográf, érvényességi feltételek (aláírás, dátum), nyelv, alakisági feltételek (aláírások, sorszámozás), tanúkra vonatkozó kizáró okok és követelmények, közjegyzőnél letett magánvégrendelet
B/15. A szóbeli végrendelet Ptk.: 7:20-7:22§ tankönyv: 30-33.o. főbb fogalmak: életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van a végrendelkező, amely az írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. érvényességi feltételek (nyelv, 2 tanú, szóban vagy jelnyelven, kijelenti hogy a nyilatkozat az ő végrendelete), tanúkra vonatkozó követelmények és kizárási okok, hatályát veszti: 30 nap, kivételes és időleges végrendelet
B/16. A végrendelet tartalma és értelmezése Ptk.: 7:24-7:36 § tankönyv: 33-42. o. főbb fogalmak: minden halál esetére szóló rendelkezés, akár csak negatív tartalmú is. egy vagy több örökös nevezhető, Ptk. nem tartalmaz általános érvényű követelményt, örökösnevezés, helyettes örökös, utóörökös, kizárás az öröklésből, hagyomány, meghagyás, növedékjog, favor testamenti elv
B/17. A törvényes és a végrendeleti öröklés kapcsolata Ptk.: 7:30 §, 7:24 §, 7:10 § tankönyv: főbb fogalmak: végintézkedés az elsődleges, annak hiányában (vagy ha a végintézkedés nem terjed ki az egész hagyatékra, a fennmaradó részben) lehet szó törvényes öröklésről. kötelesrész. favor testamenti
B/18. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága Ptk.: 7:37- 7:47 § tankönyv: 42-51. o.
főbb fogalmak: megtámadás. megtámadásra jogosultak köre, megtámadás határideje, ok megjelölése. érvénytelenség: jóerkölcsbe ütköző, érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel, jogellenes felfüggesztő és bontó feltétel, tévedés,téves feltevés vagy utóbb meghiúsult várakozás, jogellenes fenyegetés vagy tisztességtelen befolyásolás. hatálytalan: visszavonással, újabb írásbeli végrendelet aminek tartalma az előzővel ellentétes, örökhagyó megsemmisíti, örökhagyó akaratából más megsemmisíti, örökhagyó birtokában maradt és utóbb nem került elő. nem lesz hatálytalan: örökhagyó akaratán kívül álló okból semmisül meg. közös végrendelet hatálytalansága és visszavonása. szóbeli végrendelet hatálytalansága
B/19. Az öröklési szerződés Ptk.: 7:48-7:52 § tankönyv: 64-69. o. főbb fogalmak: kétoldalú jogügylet, tartás/életjáradék/gondozás fejében, eltartó bárki lehet akár több személy is, 3. személy ellátására is köthető, felek jogai és kötelezettségei, örökhagyó arról a vagoynáról amit öröklési szerződéssel lekötött, nem rendelkezhet: ingatlannyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. örökhagyó a szerződést csak személyesen kötheti meg, kizárólag írásban, az allográf végrendelet szabályai szerint köthető, tanúk, módosítás és megszüntetés szabályai a tartási és életjáradéki szerződésekre vonatkozó szabályok szerint alakulnak. házastársak együtt is köthetnek. feltétele a túlélés
B/20. A halál esetére szóló ajándékozás Ptk.: 7:53 – 7:54 § tankönyv: 69-70. o. főbb fogalmak: feltétele a túlélés. alaki követelmények: öröklési szerződés alaki követelményei. dologi hagyományra lehet halál esetére szóló ajándékozást tenni. kétoldalú megállapodás. írásba kell foglalni
B/21. A kötelesrész lényege és jogi természete Ptk.: 7:75 – 7:86 § tankönyv: 51-59. o.
főbb fogalmak: kötelesrészre jogosultak köre, ha az örökhagyó a végintézkedésében jogosultnak kevesebbet juttatott, mint amennyi neki kötelesrész alapján járna, akkor a törvény a vagyon egy részét az örökhagyó akarata ellenére rokonainak és házastársának biztosítja. kötelesrész mértéke, kötelesrész alapja, mi nem tartozik a kötelesrész alapjához, betudás, kötelesrész kielégítése követelhető: 1. hagyatékban részesedő személytől, 2. hagyatékból ki nem elégíthető részért a 10 éven belül megajándékozottaktól. kötelesrész iránti igény 5 év alatt évül el
B/22. A kitagadás Ptk.: 7:77- 7:79 § tankönyv: 59-64. o. főbb fogalmak: végintézkedésben tett örökhagyói nyilatkozat. kötelesrészre jogosultat még a kötelesrészből is kitagadja. Ptk.ban meghatározott okokból lehet kitagadni, ezt az okot kifejezetten meg kell jelölni. kitagadás a leszármazókra nem terjed ki
B/23. A kötelesrész alapja és mértéke Ptk.: 7:80-7:82 § tankönyv: 52-55. o. főbb fogalmak: alapja: hagyaték tiszta értéke+ örökhagyó által bárkinek juttatott ingyenes adomány juttatás időpontjában számított tiszta értéke. mi nem tartozik a kötelesrész alapjához, kötelesrészre jogosultak köre, kötelesrész mértéke: leszármazó: ami neki törvényes örökösként jutna / 3 házastárs:gyerekrész /3 VAGY leszármazó hiányában a hagyaték fele / 3 szülő: ági vagyon / 3
B/24. A betudás Ptk.: 7:83 § tankönyv: 55-56.o. főbb fogalmak: figyelembe kell venni a kötelesrész alapjánál az örökhagyó életében tett ingyenes juttatásait. a betudandó érték és a kötelesrész különbözetére lehet igényt tartani. ha a betudás elengedése miatt más jogosult kötelesrésze kielégítetlen maradna: az elengedett érték erejéig felelősséggel tartozik az, akinek a betudást az örökhagyó elengedte. szülőnél és
házastársnál személyre szóló kötelezettség: azt kell betudniuk amit személy szerint ők kaptak. leszármazóknál érvényesül a helyettesítés elve.
B/25. Felelősség a kötelesrészért és a kötelesrész kiadása Ptk.: 7:84 -7:86 § tankönyv: 56-59. o. főbb fogalmak: kötelesrész kielégítése követelhető: 1. hagyatékban részesedő személytől, 2. hagyatékból ki nem elégíthető részért a 10 éven belül megajándékozottaktól. annyiban felelősek, amennyiben az adomány megvan, vagy felróhatóan estek el tőle. aki a juttatástól önhibáján kívül esett el, a kötelesrész kiadásáért nem felel. aki juttatásban részesült, kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel (+kivételek). kötelesrész iránti igény 5 év alatt évül el, kötelmi jogi igény, keresettel kell érvényesíteni. pro viribus és cum viribus felelősség fogalma. kötelesrészt teher és korlátozás nélkül kell kiadni. pénzben, természetben vagy meghatározott vagyontárgyból
B/26. Az örökség megszerzése, a hagyatéki eljárás Ptk.: 7:87- 7:91 §, 2010. évi XXXVIII. törvény tankönyv: 101-112. o. főbb fogalmak: ipso iure, közjegyző, közjegyző illetékessége, hagyaték leltározása jegyző által, hagyatéki tárgyalás, hagyatéki tárgyalás menete, idézés, hirdetmény, hagyaték átadása teljes hatállyal, hagyaték átadása ideiglenes hatállyal, ideiglenes hatályú átadó végzés mikor válik teljes hatályúvá, hagyaték átadása hagyatéki tárgyalás nélkül, eljárás végrendeleti végrehajtóval, öröklési bizonyítvány, póthagyatéki eljárás, hagyatéki eljárás megismétlése, fellebbezés, hagyatéki per
B/27. Az örökös és a hagyományos jogállása Ptk.: 7:92 – 7:93 §, 7:99 § tankönyv: 92. o. főbb fogalmak: ipso iure öröklés, halál időpontjától kezdve az örököst illeti meg a hagyaték birtoklásának a joga (hagyatéki eljárás nélkül, vagy annak befejezése előtt is akár, de önbíráskodni vagy erőszakkal megszerezni nincs joga). ha vita merül fel: bírósági vagy hatósági úton kell rendezni. több örökös esetén a hagyaték felosztása előtt közösen illeti meg
őket a vagyon. örökösök a hagyatékot hagyatéki eljárásban kötött osztályos egyezséggel feloszthatják egymás között
B/28. Az örökös felelőssége a hagyatéki tartozásokért Ptk.: 7:94 – 7:98 § tankönyv: 94-99. o. főbb fogalmak: hagyatéki tartozás fogalma, kielégítési sorrendje, cum viribus az örökös felelőssége, ha nincs a birtokán a hagyaték tárgya, akkor pro viribus felelőssége van. hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel az örökös. örököstársak egyetemlegesen felelnek
B/29. A hagyományos felelőssége a hagyatéki tartozásokért Ptk.: 7:99- 7:100 § tankönyv: 99-101. o. főbb fogalmak: hagyományos fogalma, hagyomány fogalma, hagyatéki tartozás fogalma, kielégítés sorrendje, hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel, ha őt kielégítették de a hitelezőt nem, maximum a hagyomány értékével felel. hagyományos főszabály szerint a hagyatéki tartozásokért egyéb esetben nem felel. nem felel továbbá, ha önhibáján kívül esett el a hagyománytól. ha rosszhiszemű volt a hagyományos: eleséstől függetlenül is felel. alhagyomány fogalma. pro viribus és cum viribus felelősség fogalma.
