A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31.
A T ISZA - TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET
2000. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló jelentés a Tisza-tó madárállományának viszonyairól az 1999/2000 vízimadár vonulási és 2000 évi fészkelési szezonjában a Tiszán levonult szennyezési hullámok kapcsán
1. B EVEZETÉS A 2000. évben a Tiszán levonult cianid- és nehézfém-szennyezés kapcsán felmerült a kérdés, hogy ki mutatható-e összefüggés a szennyezés és a területen tartózkodó madárállomány mennyiségi viszonyai között? Ennek eldöntésére egy monitoring felmérés vette kezdetét a Tiszató kijelölt szakaszain eleinte heti, majd havi rendszerességgel. A vonuló madarak monitorozása mellett fel lett mérve az elsősorban hallal táplálkozó, fészkelő madárfajok mennyisége is. Vizsgálati eredményeinket korábbi adatokkal próbáltuk meg összevetni.
2. A NYAG
ÉS MÓDSZER
A vizsgálati terület kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy olyan területeket jelöljünk ki, ahol bármilyen időjárási viszonyok között gátról tudjuk a madarak állományfelmérését végezni. Véleményünk szerint a Tisza-tó erre a legmegfelelőbb helyszín. A felméréseket a heti számláláskor hét közepére időzítettük, míg hóközepinél a 15-ét néhány nap eltéréssel igyekeztünk megközelíteni. A felméréseket nagy nagyítású teleszkóppal végeztük gátról. A fészkelő állomány felmérése az ismert telepek számlálásával történt, fészkelési időben több alkalommal, csónakról.
Mivel a Tisza-tó egésze gátról nem látható be, ezért reprezentatív mintavételezés céljából területeket jelöltünk ki, melyeken minden alkalommal pontos számlálást és faji azonosítást végeztünk. A területi tapasztalatok alapján a tavon négy mintavételi pontot jelöltünk ki, melyek északról délre haladva a következők: • • • •
Valki-medence: a 33-as közlekedési úttól észekra eső terület Poroszlói-medence: a 33-as és a sarudi csónakkikötő közé eső terület Sarudi-medence: a sarudi csónakkikötő és Tiszanána közötti medence Abádszalóki-öböl: a Tisza-tó keleti nyúlványát képző öblözet Az így kijelölt terület egy nap alatt gépkocsival gátról kényelmesen végigjárható, ill. mivel a gátak zöme aszfaltborítású, esős időben is egy nap alatt elvégezhető a felmérés. A régebbi adatok feldolgozásánál nehézségekbe ütköztünk. Kiderült ugyanis, hogya rendelkezésünkre élló adatok sok esetben esetiek, monitoring-eredményként sok esetben nem értékelhetők. Évekre visszamenőleg csak az Abádszalóki-öbölről állnak rendelkezésünkre többékevésbé megbízható adatsorok.
3. E REDMÉNYEK A vonuló fajok állományeloszlását az 1999/2000 vonulási szezonban havi bontásban az egész Tisza-tóra, míg az évek összehasonlítását csak az Abádszalóki-öbölre vonatkozólag közöljük a fő fajokra. Mint az anyag és módszerben jeleztük, a korábbi évekre vonatkozólag csak az Abádszalókiöbölről vannak megközelítően pontos adataink, de innen is csak az év első három hónapjáról. Így is akadnak azonban üres kockák a táblázatokban, amikor nem történt területbejárás. Nem szerepelnek a részletes összesítésben a gémfélék és a partimadarak, mivel ezek felmérése gátról esetleges, összevetésük nem ad pontos képet.
3.1. Kárókatona (Phalacrocorax carbo) A tó befagyásának időszakát kivéve nagy számban fordul elő a Tisza-tavon. Pontos állomány-felvételezése költési időszakban, illetve a fák leveles időszakában nehézségekbe ütközik. Mivel a faj sokszor csapatosan vadászik és egyes pihenőhelyek nem a tó partján találhatók, előfordul, hogy a ténylegesnél kisebb a becsült állomány.
1. táblázat:
Kárókatona mennyiségi viszonyai az Abádszalóki-öbölben az év első három hónapjában: Év 1996
Hónap
Egyedszám
január február március
5 2 70
január február március
19
január február március
60 40 50
1997
1998
1999 január február március
8
január február március
25 392 35
2000
2. táblázat:
Kárókatona mennyiségi viszonyai az 1999/2000-es vízimadárvonulási időszakban az egész Tisza-tavon: 1999/2000 szeptember október november december január február március április
Egyedszám 270 336 500 215 25 1230 365 73
3.2. Tőkés réce (Anas platyrhynchos) A tavon a leggyakoribb lúdalkatúak közé tartozik. Egyedszáma olykor meghaladja a többi vízimadár összlétszámát.
3. táblázat:
Tőkés réce mennyiségi viszonyai az Abádszalóki-öbölben az év első három hónapjában: Év 1996
Hónap
Egyedszám
január február március
150 560 675
január február március
9500 6000
január február március
9500 3700 225
január február március
250 2750 5000
január február
350 4946
1997
1998
1999
2000
március
4. táblázat:
25
Tőkés réce mennyiségi viszonyai az 1999/2000-es vízimadárvonulási időszakban az egész Tisza-tavon: 1999/2000 szeptember október november december január február március április
Egyedszám 120 1.273 52.100 127.500 350 30.500 40 44
3.3. Barátréce (Aythya ferina) Bukórécék közül a legnagyobb mennyiségben előforduló faj. A 2000. év tavaszán rekordmennyiségben észleltük a Tisza-tavon. 5. táblázat: hónapjában:
Barátréce mennyiségi viszonyai az Abádszalóki-öbölben az év első három Év 1996
Hónap
Egyedszám
január február március
30 100
január február március
360 80
január február március
45 97 205
január február március
15 80 1793
január február március
20 4138 827
1997
1998
1999
2000
6. táblázat:
Barátréce mennyiségi viszonyai az 1999/2000-es vízimadár vonulási időszakban az egész Tisza-tavon: 1999/2000 szeptember október
Egyedszám 0 22
november december január február március április
6053 812 25 10450 1290 0
3.4. Kontyos réce (Aythya fuligula) Ezt a fajt, – mint általában az itt tárgyalt réceféléket – a vártnál nagyobb számban észleltük a területen. 7. táblázat:
Kontyos réce mennyiségi viszonyai az Abádszalóki-öbölben az év első három hónapjában: Év 1996
Hónap
Egyedszám
január február március
8 35 133
január február március
205 100
január február március
270 418 338
január február március
18 280 277
január február március
20 288 280
1997
1998
1999
2000
8. táblázat:
Kontyos réce mennyiségi viszonyai az 1999/2000-es vízimadár vonulási időszakban az egész Tisza-tavon: 1999/2000 szeptember október november december január február március április
Egyedszám 0 0 1434 480 25 2060 2009 43
3.5. Kerceréce (Bucephala clangula) 9. táblázat: hónapjában:
Kerceréce mennyiségi viszonyai az Abádszalóki-öbölben az év első három Év 1996
Hónap
Egyedszám
január február március
13 5 108
január február március
272 4
január február március
120 54 24
január február március
60 185 275
január február március
265 505 144
1997
1998
1999
2000
10. táblázat:
Kerceréce mennyiségi viszonyai az 1999/2000-es vízi madárvonulási időszakban az egész Tisza-tavon: 1999/2000 szeptember október november december január február március április
Egyedszám 0 1 72 1011 220 1035 1988 0
3.6. Szárcsa 11. táblázat:
A szárcsa mennyiségi viszonyai az 1999/2000-es vízimadár vonulási időszakban az egész Tisza-tavon 1999/2000 szeptember október november december január
Egyedszám 820 2386 9125 5070 70
február március április
1110 820 8
4. É RTÉKELÉS Mennyiségi eloszlásainkból az alábbi következtetéseket tudtuk leszűrni: A vízimadárállomány és a cianidszennyezés között lényegi összefüggést nem tudtunk kimutatni, a átlagtól nagyobb madártömegek előfordulása két okra vezethető vissza: • a tó korai, februári feltöltése eltüntette a jeget, és nagy kiterjedésű, mély vízfelületet hozott létre a madárvonulás kezdeti szakaszában • az 1999-es költési szezon jobb fiókaszámot produkált a szaporodási területen, minek következtében megnőtt a vonuló és telelő madarak száma. Szintén nem csökkent a tavon a fészkelő kárókatonák száma. Érdekességként megemlíthető, hogy a kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus) ismét megjelent, mint fészkelő. A nagy kócsag (Egretta alba) és kanalasgém (Platalea leucorodia) fészkelőállomány a Tisza magas vízállása miatt csökkent, mivel a fészkelsi idő kezdetén a nádasok még víz alatt álltak, és az állomány kis része választotta csak a fán való fészkelés lehetőségét. A szürke gém állomány -mely zömben korábban is fán fészkelt- nem csökkent.
K ÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A saját megfigyelési adataim mellett Ecsedi Zoltán, Szilágyi Attila, és Nagy Gyula adatait használtam, fel dolgozatom elkészítéséhez, amit ezúton is megköszönök. Köszönöm továbbá a Hortobágy Természetvédelmi Egyesületnek, hogy az anyagi fetételeket biztosította a megfigyelésekhez.
S UMMARY After the cianide pollution in the year 2000, there was a question arosen: „How can be the connection shown between the pollution and the quantity-relations of the bird populations living in the researched area? Monitoring was started, to be able to answer this question, in the signed regions of the Tisza – lake. In the first times the monitoring was weekly, than it became monthly. Besides the monitoring of the migrating birds, the population of those birds which are feeding fishes and breeding in this place were studied. The resoults of the monitoring were compared with the former datas.
