16 Dátum: BESZÁMOLÓ A ÉVRE. Szerb Köztársaság, Vajdaság AT, Szabadka város

Szabadka város polgári jogvédője Iratszám: O.02-38-05/16 Dátum: 2016.03.29.

BESZÁMOLÓ

A 2015. ÉVRE

Szerb Köztársaság, Vajdaság AT, Szabadka város

Szabadka város polgári jogvédője BEVEZETŐ

A Szabadka város polgári jogvédőjéről szóló rendelet 40. szakaszának 1. bekezdése (Szabadka Város Hivatalos Lapjának 7/14 száma) értelmében Szabadka város polgári jogvédője évente egyszer, de legkésőbb március hónap végéig beszámolót terjeszt a képviselő-testület elé, amelyben értékeli az önkormányzati szervek munkáját az emberi jogok és szabadságok védelme szempontjából, közli az észlelt mulasztásokat és intézkedéseket és lépéseket javasol azok orvoslására. Szabadka Város Ombudsmani Hivatala 2006.06.16-án kezdte meg működését. Az azóta eltelt időben számos jogszabály-alakításon esett át, s működése össze lett hangolva a helyi önkormányzatról szóló törvénnyel. A 2014.02.20-án megtartott 18. ülésén Szabadka Város Képviselő-testülete új rendeletet hozott Szabadka város polgári jogvédőjéről (Szabadka Város Hivatalos Lapjának 7/14 száma), melynek alapján ismételten megválasztotta a polgári jogvédőt és helyetteseit, 6 éves megbízatási időre. Ezzel megtörtént az ombudsmani hivatal jogszabályozása, amely mára szervezetileg egy olyan intézménnyé nőtte ki magát, amely összhangban áll az érvényes pozitív jogszabályokkal. A hivatalt a 2015. év folyamán Marosiuk Zlatko polgári jogvédő vezette helyetteseivel,Tóth Szalai Erikával és Vuković Simić Ljiljanával. A 2015. évre készült beszámoló különösen a panaszok és folyamodványok számára és összetételére vonatkozó adatokra összpontosít és tartalmazza a közigazgatási szervek működésének általános értékelését az előírások betartása és az észlelt mulasztások tekintetében, és ajánlásokat ad azok kiküszöbölésére. A beszámoló felöleli az elmúlt évben észlelt problémákat, és a korábbi évek gyakorlatához hűen bemutatja az egyes ügyeket, amelyekkel az iroda foglalkozott. A statisztikai adatok mellett a beszámoló rövid leírásokat is tartalmaz az elmúlt évben vezetett legjelentősebb ügyekről, végső állásfoglalással, az adott ajánlásokkal és magyarázatokkal, illetve a még folyamatban lévő ügyek felvázolásával. Számos probléma, amelyre polgártársaink az elmúlt időszakban rámutattak, még ma is fennáll. A polgári jogvédő hatáskörébe tartozó területeken érvényesülő emberi jogok állapotára vonatkozó megfigyelések a „jó közigazgatás” területét ölelik fel, vagyis a „jó közigazgatás” elvének betartását, a jog érvényesülését és a jogbiztonságot szorgalmazzák. A polgári jogvédőhöz a 2015. év folyamán néhány olyan szóbeli folyamodvány is érkezett, melyek a nemi egyenjogúságra vonatkoztak, és aktív részt vállalt úgy a szervezeti mint az egyes problémák megoldásában az illetékes intézményekkel, valamint a nemi egyenjogúság kérdésével foglalkozó szervezetekkel folytatott együttműködés révén. A kisebbségi jogokkal kapcsolatban az ombudsmani hivatal különösen a hivatalos nyelvhasználat terén keletkezett és észlelt problémák megoldásában vette ki a részét. A munkának ebben a részében az iroda a polgármesterrel együttműködve kissé átszerveződött, s így Tóth Szalai Erika ombudsman helyettes lett megbízva az illetékes intézményekkel és a kisebbségek képviselőivel folytatott együttműködéssel. Megítélésünk szerint az ombudsmani hivatalon belül egyelőre még nem szükséges külön helyettest kinevezni a kisebbségi jogok védelmére, de ha idővel erre igény mutatkozik, módosítani fogjuk azokat a jogszabályokat, amelyek a polgári jogvédő működését szabályozzák, és azokat a városi képviselő-testület elé fogjuk terjeszteni. AZ OMBUDSMAN INTÉZMÉNYÉRŐL Kevés intézmény ért meg olyan fokú népszerűséget és vált olyan elterjedté, mint az ombudsman intézménye. Napjainkban a világ majd minden országában működik, és mint ilyen ...“ihletként, sőt modellként szolgál azokhoz a törekvésekhez, melyekre egyre nagyobb szükség van a hagyományos politikai intézmények megújítása tekintetében, melyeket a racionalista, s később egyre inkább közvetítői szerepet játszó bürokrata és legalista eszme és gyakorlat hozott létre“. Az államhatóságok működése ellenőrzésének új formái különösen a 20. század második felétől kezdve indultak fejlődésnek a világban, mikor is a polgári jogvédő intézménye, mint „sui generis“ intézmény hirtelen terjedni kezdett. A polgári jogvédő hatáskörei, az intézmény 1809-es svédországi megalapítása óta napjainkig jelentősen nem változtak. Azok közvetlenül az emberi jogok érvényesítésének és védelmének eszméjéhez kapcsolódnak, minek következtében az ombudsmant ma is a polgárok jogainak védelmezőjeként definiálják, kinek legfőbb célja a szabálytalanságok és törvénytelenségek megakadályozása, illetve az ún. rossz hivatali bánásmód orvoslása. Az emberi jogok védelmezése iránti igény, illetve az államigazgatás új, a korszerű államkoncepciónak megfelelő, emberközpontú „külső” ellenőrzési és felügyeleti formák iránti igény következtében

2015. évi beszámoló 2. oldal a 46-ból

Szabadka város polgári jogvédője szükség mutatkozott arra, hogy új mechanizmusokat kutassanak fel az emberi jogok védelmezésére, elsősorban a hivatali szervek törvénytelen és igazságtalan működése ellen. Az idők során kiderült, hogy erre a legmegfelelőbb az ombudsman intézménye. A polgári jogvédő ma az emberi jogok és a polgárok jogainak védelmezője. Miben rejlik az ombudsman kiváló hatékonysága a polgárok jogvédelmében és az államigazgatás ellenőrzésében, amit a közigazgatási és igazságügyi ellenőrzés meglévő formái nem tudtak elérni? Bizonyos értelemben a polgári jogvédő napjainkban az emberi jogok védelmének egyik alapvető intézménye. Az ombudsman intézményének lényege abban nyilvánul meg, hogy „át tudja törni a bürokrácia bűvös köreit és áttekinthetővé tudja tenni az átláthatatlan autoritatív rendszereket, illetve hozzáférhetővé a parlamentáris ellenőrzés és a közvélemény számára. Ezért úgy gondoljuk, hogy a éves beszámoló a legfontosabb dokumentum, amellyel a polgári jogvédő bemutatkozik a nyilvánosság előtt. A pártatlan vizsgálaton alapuló nyilvánosság hatékony eszközt jelent. Már maga a tudat, hogy az ombudsman felügyeletet gyakorol munkájuk felett, pozitív hatással van az egész közigazgatási rendszerre, minek folytán működése nyilvánosabbá és jogszerűbbé válik. Napjainkban a polgárok jogaik és szabadságaik jelentős részét az önkormányzati szervek, a közintézmények, és az önkormányzati alapítású, közfeladatokat ellátó vállaltok és más szervezetek révén érvényesítik. Éppen e tény indokolja a helyi ombudsmani hivatalok alapítását, amit több ország, köztük Szerbia is megtett. Abban a folyamatban, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete révén még a 20. század hetvenes éveiben megkezdődött, egyes “helyi ombudsmanok“ jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az ombudsman intézménye minden hatalmi szinten elterjedjen. Az emberi jogok védelmére alakított intézményekkel kapcsolatos első nemzetközi dokumentumot az ENSZ hozta meg Irányelvek az emberi jogok védelmét szolgáló nemzeti intézmények működésére cím alatt, melyet 1978-ban fogadtak el Genfben, az emberi jogok védelmét szolgáló nemzeti és helyi intézményekről tartott szemináriumon, s melyek megfogalmazásához a akkori „helyi” ombudsmanok is hozzájárultak. Emellett az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az ombudsman intézményéről szóló R(85)13 számú ajánlásában még 1985-ben (és későbbi dokumentumaiban) javasolta tagországai kormányainak, hogy alapítsák meg az ombudsman intézményét országos, regionális vagy helyi szinten. Szerbiában 2002. óta 21 önkormányzati ombudsmani hivatal alakult. A helyi polgári jogvédő intézményének lassú terjedése, és azok a komoly problémák, melyekkel a már létező hivatalok szembesülnek, egyre kétségesebbé teszik az intézmény fennmaradását és további fejlődését. A JOGI KERET ÉS AZ EGYES PANASZOK ÜGYÉBEN FOLYTATOTT ELJÁRÁS Az Ombudsmani Hivatal a Szabadka város polgári jogvédőjéről szóló rendelet (Szabadka Város Hivatalos Lapjának 7/14 száma), a helyi önkormányzatról szóló törvény 97. szakaszának 1. bekezdése (az SZK Hivatalos Közlönyének 129/07 száma) és Szabadka város alapszabályának 33. szakasz 1. bekezdés 6. pontja és 99. szakasz 3. és 5. bekezdése (Szabadka Község Hivatalos Lapjának 26/06 és 27/08 száma és Szabadka Város Hivatalos Lapjának A hivatal a Szabadság tér 1. alatti épület I. emeletének 132 – 135. irodáiban működik. 2015.12.31. napjával a hivatalban a polgári jogvédő mellett két helyettes és két ügyintéző hivatalnok áll alkalmazásban. A hivatal az ország jobban felszerelt ombudsmani irodái közé tartozik az ügyfelek fogadásához és a korszerű működéshez szükséges műszaki felszereltséggel. A polgári jogvédő intézménye Szabadka Város Önkormányzatának területére alakult mint független és önálló szerv, amely védi a polgárok és jogi személyek jogait az államigazgatási szervek és a városi közszolgálatok törvénytelen és szabályellenes működésétől, amikor megsértik a városi előírásokat. A polgári jogvédő gondoskodik továbbá az emberi és kisebbségi jogok és szabadságok betartásáról. A polgári jogvédő független és önálló a munkájában, és nem lehet felelősségre vonni vagy megbüntetni véleményének kimondása vagy a cselekedetei miatt. Itt ki kell hangsúlyoznunk, hogy a hivatal fennállásának és működésének hét éve alatt soha senki, egyetlen politikai tényező vagy a karhatalom valamely képviselője sem gyakorolt hatást a polgári jogvédő munkájára, cselekedeteire és véleményére. Úgy véljük, hogy ez a tény Szabadka város demokratikus potenciáljait igazolja.


Szabadka város polgári jogvédője A polgári jogvédő nem vonhatja vizsgálat alá az olyan eljárás elindítása iránti kérelmet, mely Szabadka Város Képviselő-testületének, a Városi Tanácsnak a munkájára vonatkozik (kivéve, ha másodfokú szervként lép fel a közigazgatási eljárásban), és ha a polgármester munkájára vonatkozik. A polgári jogvédő nem ellenőrizheti a Szabadka város területére alapított bíróságok és ügyészségek működését sem, bár a polgárok gyakran fordulnak hozzánk olyan problémákkal, amelyek ezen intézmények működésére, viszont hivatalunk soha sem bírálta felül vagy dolgozta át e szervek döntéseit. A polgári jogvédő az alábbi munkákat végzi: átveszi és kivizsgálja a panaszokat, melyek az önkormányzati szervek által megsértett emberi jogokra vonatkoznak, saját kezdeményezésére jár el minden olyan esetben, ahol fennáll annak gyanúja, hogy az önkormányzati szervek megsértették az emberi jogokat, figyelemmel kíséri az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi standardok alkalmazását a helyi önkormányzat területén, információkat gyűjt különböző forrásokból arról, hogy az önkormányzati szerv alkalmazza-e az emberi jogokról szóló törvényt és más előírásokat, éves beszámolót készít arról, hogy az önkormányzati szervek hogyan érvényesítik és tartják tiszteletben az emberi jogokat, és alkalmazzák a diszkrimináció-mentesség elvét, időszakosan ellenőrzi az önkormányzati szerv munkáját, közvetlenül együttműködik a köztársasági szervekkel és közvetítői szerepet játszik a köztársasági közigazgatás területi szervei, a köztársasági hatáskörbe tartozó közmegbízatások ellátói és a polgárok között a város területén, büntetőjogi, fegyelmi és egyéb eljárások megindítását kezdeményezi az illetékes szerveknél abban az esetben, ha az önkormányzati szervek megsértik az emberi jogokat, az emberi jogok megvalósításáról és tiszteletben tartásáról és az anti-diszkriminációról tanácsadást szervez és részt vesz az előkészítésében, kezdeményezi és ösztönzi a polgárok képzését az emberi jogok tekintetében, az élet minden területén, együttműködik, és tapasztalatot cserél más állampolgári jogok biztosaival, és olyan szervekkel és szervezetekkel, melyek az emberi jogok védelmével és fejlesztésével foglalkoznak hazánkban és külföldön, együttműködik a médiákkal, közvetítői szerepe van az emberi jogok megsértésére vonatkozó viták békés rendezésében a város területén, jogában áll részt venni a képviselő-testületi üléseken és munkatestületeinek ülésein, valamint joga van részt venni a képviselő-testületi vitákban, ha a hatáskörébe tartozó kérdésekről vitatkoznak, eljárást kezdeményez az alkotmányosság és törvényesség értékelésére az Alkotmánybíróság előtt, és más illetékes szerveknél indítványozza a hatáskörébe tartozó új előírások és egyéb okiratok meghozatalát és a meglévők módosítását , a törvénnyel és a városi előírásokkal összhangban egyéb teendőket is ellát. A polgári jogvédőhöz bárki fordulhat, aki úgy véli, hogy az államigazgatási szervek, a közigazgatási és közhatalmi megbízatással rendelkező, önkormányzati alapítású szervezetek és közszolgálatok valamely okiratukkal vagy cselekedetükkel megsértették emberi jogainak valamelyikét. A polgári jogvédőről szóló rendelet értelmében az ombudsmanhoz a polgárok nevében harmadik személy, civil szervezetek, egyesületek vagy szervezetek is fordulhatnak. A folyamodványok benyújtásának határideje a jogsértés, szabálytalanság elkövetését vagy a vitatott ügyről készült okirat meghozatalának napját követő egy év. Az ombudsman köteles a folyamodvány alapján eljárni (dönteni az eljárás megkezdéséről vagy a folyamodvány visszautasításáról) a folyamodvány benyújtását követő 3 napon belül. A jó közigazgatás kódexének (Szabadka Város Hivatalos Lapjának 43/10 száma) elfogadásával a polgári jogvédő számára lehetővé vált, hogy a polgári jogsértés megtétele előtt, amennyiben azzal el lehet hárítani a kárt el, eljárást indíthat és azzal elháríthatja a polgári jogok megsértését. A folyamodványt írott formában kell benyújtani, beleértve az elektronikus kommunikáció minden fajtáját is, meghatározott forma nélkül, de jegyzőkönyvbe is mondható szóban. Folyamodványt benyújthat fogvatartott személy is, lepecsételt borítékban. A folyamodványt benyújtó személy kérésére a polgári jogvédő köteles titokban tartani a személyes adatait. Annak érdekében, hogy a polgárok számára megkönnyítse a folyamodványok benyújtását, az ombudsman a munkája során egyszerű űrlapot használ, mely tartalmazza az eljárás elindításához és lefolytatásához fontos kérdéseket. A polgári jogvédő a szabályoknak megfelelően akkor indít eljárást, ha már fel lett használva minden rendes jogi eszköz annak a jogsértésnek a kiküszöbölésére, melyre a folyamodó személy rámutat, illetve, ha annak kiküszöbölésére nincs semmilyen jogi eszköz. Kivételes esetekben az eljárás akkor is elindítható, ha ennek a feltételnek nem tesz eleget, éspedig akkor, ha az eljárás rendes jogi eszközökkel való elvégzése veszélyeztetné az emberi jogokat. Ha ugyanazon tárgy miatt már folyik


Szabadka város polgári jogvédője eljárás más illetékes szervekben, a polgári jogvédő a szabályok szerint nem fog ezekkel a szervekkel párhuzamosan eljárást folytatni. Ha a folyamodvány minden feltételnek eleget tesz, a polgári jogvédő döntést hoz a vizsgálat megkezdéséről és erről tájékoztatja a folyamodványt benyújtó személyt és azt a közigazgatási szervet, melynek munkájára a panasz vonatkozik. A polgári jogvédő szóló rendelet meghatározza, melyek azok az esetek, amikor a polgári jogvédő elutasítja a folyamodványt. Ha nem tartalmazza a benyújtó személyes adatait, ha nem tartalmazza annak a szervnek a nevét, melynek a munkájára a panasz vonatkozik, ha nem tartalmazza a jogsértés leírását, ha nem tartalmazza azokat a tényeket és bizonyítékokat, melyek alátámasztják a panaszt, amennyiben nem tartalmazza a már felhasznált jogi eszközökre vonatkozó adatokat, ha a benyújtási határidő lejárta után adják be, amennyiben még nem használtak ki minden más jogi eszközt a jogsértés kiküszöbölésére, és ha ismételt panasztételről van szó. Ha a vizsgálatot követően az ombudsman úgy véli, hogy nem áll fenn a polgári jogok megsértése, és a szervek részéről nem történt szabálytalanság, a polgári jogvédő erről értesíteni fogja a folyamodványt benyújtó személyt és azt a közigazgatási szervet, melynek a munkájára a folyamodvány vonatkozott. Amennyiben a vizsgálat befejeztével megállapítást nyer, hogy megsértették az emberi jogok valamelyikét, vagy szabálytalanságot követtek el a munka során, erről értesíti a folyamodványt benyújtó személyt és azt a közszolgálatot, melynek munkájára a folyamodvány vonatkozott, s az észrevételeiket 15 napon belül küldhetik el. A határidő lejártával a polgári jogvédő megszűntetheti a további eljárást, ha a közigazgatási szerv már kiküszöbölte a jogsértést, vagy elkészíthet egy végleges véleményezést, javaslatot vagy ajánlást, erről értesíti a folyamodványt benyújtó személyt és azt a közigazgatási szervet vagy közszolgálatot, melynek a munkájára a folyamodvány vonatkozott. A közigazgatási szerv köteles 15 napon belül értesíteni az ombudsmant arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a véleményezést, javaslatot vagy ajánlást illetően. Amennyiben a közigazgatási szerv nem az ombudsman véleményezésével, javaslatával vagy ajánlásával összhangban jár el, vagy nem tájékoztatja az ombudsmant a jogsértés kiküszöbölésére foganatosított intézkedésekről, a polgári jogvédő erről értesíti azokat a szerveket, melyek felügyelik a munkájukat, és ha az illetékes szervek ezután sem teszik meg a kellő lépéseket, a polgári jogvédő erről tájékoztatja a városi képviselő-testületet, de értesítheti erről a közvéleményt is a tájékoztatási eszközökön keresztül. Az ombudsman nem segíthet olyan esetben, ha a panasz olyan ügyre vonatkozik, amely nem az ő hatáskörébe tartozik, mert a Kormány, a Parlament, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a bíróságok és ügyészségek döntéseiről van szó, illetve, ha a folyamodvány nem a közigazgatási szervek vagy közvállalatok munkájára vonatkozik, ha a polgár ugyanarra az ügyre vonatkozva nyújtott be folyamodványt, de nincsenek újabb bizonyítékai, ha a polgár azelőtt nyújtotta be a folyamodványt, hogy élt volna a rendelkezésre álló jogi eszközökkel, ha a panaszt a jogsértés elkövetésétől számított egyéves határidő lejárta után nyújtotta be, és ha a folyamodvány nem tartalmazza a panasztevő személyes adatait vagy nincs aláírva. A köztársasági és tartományi hatóságok munkájára vonatkozó panaszokat Szabadka város polgári jogvédője köteles azonnal továbbítani az illetékes köztársasági illetve tartományi ombudsmanhoz.


Szabadka város polgári jogvédője AZ ÜGYEK SZÁMA ÉS ÖSSZETÉTELE

Az Ombudsmani Hivatal 2006.06.16-án kezdte meg működését. 2015.12.31. napjáig 14.996 polgár kért segítséget a polgári jogvédőtől, illetve csak a 2015. évben 2241. Az ügyek a polgárok jogainak érvényesítésével voltak kapcsolatosak. A folyamodványokat két csoportba oszthatjuk: az egyik a polgári jogvédőről szóló rendelettel meghatározott hatáskörök szerinti polgári panaszok, a másik csoportba az emberi jogok védelmével kapcsolatos felterjesztések tartoznak. A KÖZVÁLLALATOK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK MUNKÁJÁRA VONATKOZÓ PANASZOK – 107 PANASZ

Az ombudsman hivatalba lépése óta a polgárok 784 írásos panaszt nyújtottak be az önkormányzati szervek és közszolgálatok munkájára, ebből 107-et a 2015. évben. Minden közigazgatási szerv és közvállalat a polgári jogvédőről szóló rendeletben megszabott 15 napos határidőn belül válaszolt a panaszokra. A közvállalatok ellen a polgárok 2015-ben összesen 42 panaszt tettek: - a Szabadkai távfűtőművek ellen – 23, - Vízművek és Csatornázási KKV - 3, - Építési Igazgatóság KV – 2, - 'Parking KKV' – 3, - Temetkezési KKV – 1, - Köztisztasági és Parkosítási KKV – 4, - Kéményseprő KKV – 3, - Szabadkai Piacok KKV – 1, - Nem tartozik a hatáskörükbe – 1,


Szabadka város polgári jogvédője

Szabadkai Távfűtőművek KKV Mint azt említettük, a Szabadkai Távfűtőművek KKV ellen 23 panaszt nyújtottak be. Kiemeljük a legérdekesebb problémákat és a leggyakoribb okokat amiért a polgárok panaszt emeltek. E panaszokat két csoportra oszthatjuk: − kikapcsolással kapcsolatos problémák − a vételezett energia elszámolása (számlák) Hivatalunkhoz 20 panasz érkezett be amelyben a polgárok arra panaszkodtak, hogy a közvállalat nem tette lehetővé, hogy lekapcsolódjanak a távfűtési rendszerről. Valamennyi panaszt megoldottunk, ebből 18 esetben a polgároknak sikerült lekapcsolódniuk a rendszerről, míg 2 esetben a lekapcsolási kérelem alaptalan volt. A Szabadkai Távfűtőművek KKV ellen a szabadkai A.K. és a belgrádi B.A. (szabadkai lakás tulajdonosa) nyújtottak be panaszt amelyben előadták, hogy a tulajdonukban lévő lakásban nem élnek, ezért kérelmezték a távfűtési rendszerről való lekapcsolásukat. A.K. a kérelemhez csatolta a Szabadkai Távfűtőművek KKV által kért tanulmányt is, de a közvállalat válaszában azt írta, hogy nem ad jóváhagyást a távfűtés lemondási feltételeinek teljesítéséről szóló tanulmányra, mert ha elvégzik a tanulmányban leírt műveleteket, a kérelmező lakása alatti lakásnak kb. 19,8%-kal (illetve 1575 W-tal) meg kell növelni a fűtését (illetve a fűtés teljesítményét), ami a meglévő radiátorokkal nem kivitelezhető. A kérelmező elégedetlen a válasszal és úgy véli, hogy megkárosították, mert a tanulmányt ki kellett fizetnie. Szabadka város polgári jogvédője megvizsgálta a panaszban előadottakat, és a Szabadka város polgári jogvédőjéről szóló rendelet 17. szakaszának (Szabadka Város Hivatalos Lapjának 7/2014 száma) megfelelően azt továbbította a Szabadkai Távfűtőművek KKV igazgatójának, annak megállapítására, hogy a fentebb elírt eljárás során sérültek-e A.K. szabadkai lakos jogai, közigazgatási szervek és közszolgálatok szabálytalan vagy törvénytelen cselekedetei révén. A panaszra adott válaszában, a 2015.08.24-én kelt 574/15 számú levelében a Szabadkai Távfűtőművek KKV ismét leírta, hogy a tanulmányt nem tudja elfogadni, mert a távfűtés kikapcsolásához nincsenek meg a szükséges műszaki és fizikai feltételek, mivel a jelenlegi fűtési szerelvények a szomszédos 12. számú lakásban nem tudják pótolni a megnövekedett hőigényt (mert nem ilyen szükségletekre lett méretezve), így ebből egyértelműen az következik, hogy ha a kérelmező lakásában lekapcsolnák a fűtést, az negatív módon hatna ki a szomszédos lakás fűtésére (nem lehetne biztosítani a rendelettel előírt hőmérsékletet), vagyis az ismertetett módon a panasztevő lakása nem kapcsolható le a fűtésről.


Szabadka város polgári jogvédője Szabadka város polgári jogvédője tájékoztatta A.K-t a Szabadkai Távfűtőművek KKV-től kapott válaszról és elmondta, hogy a távhőellátás feltételeiről és módjáról szóló rendelet 64. szakaszának 2. bekezdés 1. pontja (Szabadka Város Hivatalos Lapjának39/ 2014 és 43/2014 száma) előírja, hogy a fogyasztónak jogában áll ideiglenesen vagy tartósan felmondani a távfűtést, míg a Szabadkai Távfűtőművek KKV elfogadja a távfűtés lemondását, azzal a feltétellel, hogy adottak a műszaki és fizikai feltételek ahhoz, hogy a fogyasztót lekapcsolják a távfűtési rendszerről. Az elosztórendszer üzemelési szabályzatának 105. szakasz 1. bekezdése előírja, hogy a rendelet 64. szakaszának megfelelően, a Távfűtőművek távhőrendszerén keresztül szolgáltatott távhő vételezésének felmondásával kapcsolatban, a Távfűtőművek megvizsgálja a műszaki és fizikai feltételek teljesülését, a távhő vételezés felmondásához szükséges feltételek teljesülését hitelesítő tanulmány révén. Továbbá közölte, hogy a tanulmányt, illetve annak a Szabadkai Távfűtőművek KKV általi értékelését illetően Szabadka város polgári jogvédője nem szakavatott, így nem tudja megítélni, valóban igaz-e hogy nincsenek meg a kikapcsoláshoz szükséges műszaki és fizikai feltételek, különösen azért mert a tanulmány sem tartalmaz pontos információkat arra vonatkozóan, hogy a lekapcsolás műszakilag és fizikailag lehetséges-e vagy sem. Ezért, ha úgy véli, hogy a tanulmány és annak értékelése egymással ellentétes eredményt mutatnak, és hogy az értékelés nincs összhangban az előírásokkal,az illetékes közterületi felügyelőhöz fordulhat a távhőellátás feltételeiről és módjáról szóló rendelet (Szabadka Város Hivatalos Lapjának 39/ 2014 és 43/2014 száma) azon rendelkezéseivel összhangban, amelyek a Szabadkai Távfűtőművek KKV működése feletti felügyeletet szabályozza. N.B. belgrádi lakos szintén a távfűtési rendszerről való lekapcsolással kapcsolatban tett panaszt mondván, hogy szerinte nincs szükség tanulmányra. Az ombudsman azt a véleményt adta, hogy a Szabadkai Távfűtőművek KKV a az érvényes jogszabályoknak megfelelően járt el, és megállapította, hogy N.B. nem szenvedett jogsértést. N.B. és a SZABADKAI TÁVFŰTŐMŰVEK KKV Szegedi út 22. 24000 Szabadka Iratszám: 072-60/15-1 A Szabadka város polgári jogvédőjéről szóló rendelet 36. szakasza (Szabadka Város Hivatalos Lapjának 07/2014 száma) alapján 20105.09.25. napján meghozott V É L E M É N Y A belgrádi illetőségű N. B. panasztevő R.R 25 számú, a Szabadkai Távfűtőművek KKV ellen benyújtott panaszával kapcsolatban nyitott 072-60/15-1 számú ügyében Szabadka város polgári jogvédője úgy véli, hogy nem történt jogsértés. I n d o k o l á s 2015.08.17-én N. B. panaszt nyújtott be a Szabadkai Távfűtőművek KKV ellen, mert a közvállalat megsértette azon jogát, hogy lekapcsolódjon a távfűtési rendszerről azon feltételek mellett, melyeket a Szerb köztársaság fogyasztóvédelmi törvényének 89. szakasza – felbontási jog, a Szerb Köztársaság Alkotmányának 195. szakasza – a hazai általános okiratok hierachiája és az alkotmány 90. szakasza – fogyasztóvédelem biztosít. Előadta továbbá, hogy a távhőellátás feltételeiről és módjáról szóló, 2014.10.31-én kelt rendelet 64. szakasza előírja azokat a feltételeket, amelyek mellett a fogyasztó lemondhatja a távhővételezést, és amelyek nincsenek összhangban a szerbiai fogyasztóvédelmi törvény 89. szakaszával amely a felmondási jogot szabályozza. A Szabadkai Távfűtőművek KKV-nek kérelmet nyújtott be, amely 28-3/15 szám alatt lett iktatva 2015.01.22-én, mely kérelemben arról értesítette a közvállalatot, hogy nem egyezik az árban bekövetkezett változással, ezért le kíván kapcsolódni a távfűtési rendszerről. Kérte, hogy a polgári jogvédő tegye lehetővé jogai érvényesítését, melyek őt az alkotmány és a szerbiai fogyasztóvédelmi törvény alapján megilletik, és lekapcsolódhasson a távfűtési rendszerről.


Szabadka város polgári jogvédője A Szabadka város polgári jogvédőjéről szóló rendelet 17. szakaszában foglaltaknak megfelelően a polgári jogvédő értesítette a Szabadkai Távfűtőművek KKV-t, hogy N.B. panaszt emelt ellenük. A megadott határidőben a Szabadkai Távfűtőművek KKV válaszolt a nevezett személy panaszára és tájékoztatta a polgári jogvédőt, hogy mindenben és teljes mértékben fenntartják a 2015.01.23-án kelt 28-3/15-1 számú levelükben és a 2015.08.19-én kelt 556/15-1 számú levelükben leírtakat, és felszólítják N.B. fogyasztót, hogy az említett levelekben megadott utasításoknak megfelelően járjon el, illetve hogy készíttessen tanulmányt a távfűtési rendszerről való lekapcsolódás feltételeinek meglétéről, és a Szabadka, C.D. utca 6. alatti 3. számú lakását a tanulmányban meghatározott módon kapcsoltassa le a távfűtési rendszerről. Továbbá leírták, hogy a Szerb Köztársaság Alkotmányával, a fogyasztóvédelmi törvénnyel és a távhőellátás feltételeiről és módjáról szóló rendelettel (Szabadka Város Hivatalos Lapjának 39/2014 és 43/2014 száma) összhangban jártak el.. Szabadka város polgári jogvédője illetékes a polgárok jogsértésének ügyét megvizsgálni, ha azt a jogsértést a közigazgatási hivatal illetve közszolgálati szerv követte el a Szabadka Város Képviselő- testülete által hozott okiratok szerint, vagyis ez esetben a távhőellátás feltételeiről és módjáról szóló rendelet szerint. Hatásköréből és illetékességéből eredően Szabadka város polgári jogvédője a távhőellátás feltételeiről és módjáról szóló rendelet 64. szakaszának esetleges megsértésének vizsgálatára korlátozódott. A 64. szakasz előírja, hogy a felhasználónak jogában áll ideiglenesen vagy tartósan felmondani a Távfűtőművek által a távfűtési rendszer révén szolgáltatott távhő vételezését. A felhasználó legfeljebb két évre mondhatja fel ideiglenesen a távhő vételezését. A jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt felmondást a felhasználónak írásos formában kell benyújtania a Távfűtőműveknek, a fűtési időszak kezdete előtt, legkésőbb szeptember 15-éig. A Távfűtőművek elfogadja a távhő vételezésének felmondását azzal a feltétellel, ha: 1. műszakilag és fizikailag megoldható, hogy a felhasználó ne vételezzen távhőt a Távfűtőművek elosztórendszerén keresztül: 1. (szükségtelenként kihagyva, mivel nem a tárgyhoz tartozik). 2. ha a felhasználó társasházban lévő lakásának leválasztását kéri, biztosítani kell az összes fűtőtest leszerelését, 2. ha kifizeti a leválasztás költségeit az érvényes árjegyzék szerint. Arról, hogy adottak a feltételek a távhő vételezésének felmondásához, tanulmányt kell készíteni a távhővételezés felmondásának lehetőségeiről (a továbbiakban: Tanulmány), a Szabályokkal összhangban. A Tanulmányt a felhasználó továbbítja a Távfűtőművekhez, amely annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a csővezetéket lezárni és leplombálni és arról jegyzőkönyvet készíteni, mely naptól a felhasználó a rendszerről leválasztottnak tekintendő. Megvizsgálván a panaszban előadottakat, a panaszra adott választ és azokat a bizonyítékokat, melyeket a Szabadkai Távfűtőművek KKV mellékelt a panaszra adott válaszához, illetve a kérelemre 2015.01.23-án 28-3/15-1 szám alatt adott választ és a panasztevő levelére 2015.08.19-én 556/15-1 szám alatt adott választ, Szabadka város polgári jogvédője úgy véli, hogy a Szabadkai Távfűtőművek KKV mindenben a távhőszolgáltatás feltételeiről és módjáról szóló rendelet 64. szakaszának megfelelően járt el, és igen korrekt módon arra utasította a panasztevőt, hogy a rendelet 64. szakaszának megfelelően dolgoztassa ki a lekapcsoláshoz szükséges feltételek teljesüléséről szóló tanulmányt, amit a panasztevő a jelen vélemény meghozatalának napjáig nem tett meg, így az elmondottak alapján és a 36. szakasznak megfelelően a fentiekről értesítjük a panasztevőt és a közvállalatot, melynek működése az ellenőrzés tárgyát képezte. Szabadka, 2015.09.25. Szabadka város polgári jogvédője


Szabadka város polgári jogvédője Zlatko Marosiuk Szabadkán az Ivan Milutinović utca 11. alatti ház lakói azzal a kérelemmel fordultak a polgári jogvédőhöz, hogy az házban lévő valamennyi lakást kapcsolják le a távfűtési rendszerről. Mivel a távhőellátás feltételeiről és módjáról szóló rendelet előírja annak lehetőségét, hogy egy épületen belül valamennyi lakás lekapcsolódjon a rendszerről, a polgári jogvédő közbenjárására a Szabadkai Távfűtőművek KKV elfogadta a kérelmet és az említett lakásban lekapcsolta az összes lakást, vagyis az egész épületet lekapcsolta a távfűtési rendszerről. A többi ügy szintén sikerrel zárult, a távhőellátás feltételeiről és módjáról szóló rendeletnek megfelelően, és a lakosok le lettek a kapcsolva a távfűtési rendszerről. Három ügy a fűtési számlák összegére vonatkozott, ebből két polgár ellen már megindították a végrehajtást, és ezekben megállapítást nyert, hogy nem történt jogsértés, és a harmadik esetben is kiderült, hogy a számla szabályos volt. Vízművek és Csatornázási KKV A Vízművek és Csatornázási KKV ellen 3 panasz érkezett. A panaszt V.E. szabadkai lakos nyújtotta be 2015.07.08-án a Vízművek és Csatornázási KKV működésére azt állítván, hogy a Vízművek és Csatornázási KKV egy elévült számlát továbbra is meg akar fizettetni. A Vízművek és Csatornázási KKV előadta, hogy miután leolvasták a vízóra állását a tárgyat képező címen, megállapították, hogy az elfogyasztott vízmennyiség 134 m3,a miről írásban értesítették a fogyasztót. A vízórát 2014.10.10-én cserélték, és azon az akkori állás 1050 m3 volt, így ezt a fogyasztást a 2014.10.10. és 2015.04.30. közötti időszakban számlázták. Az elszámolási időben azért volt ilyen magas fogyasztás kimutatva, mert azt megelőzően három évig nem tudták leolvasni a vízóra állását. A közvállalat magyarázata szerint a követelések elévülés miatti eltörlésére nincs törvényes alap, mivel az elszámolást 2015 májusában adták ki, és az a 2014.10.10. és 2015.04.30. közötti időszakra vonatkozik. A hivatal azt a véleményt adta, hogy a Vízművek és Csatornázási KKV rosszul értelmezi a kötelmi viszonyokról szóló törvénynek az elévülésre vonatkozó rendelkezéseit, amely a 378. szakaszában előírja, hogy az elévülés az azt követő hónapban kezdődik, amelyben a jogosult a követelést teljesíthette. Ezek szerint a követelés teljes egészében elévült. A véleményt követően a Vízművek és Csatornázási KKV teljes egészében törölte a panasztevő tartozását. T.G azzal a panasszal fordult a polgári jogvédőhöz, hogy a Vízművek és Csatornázási KKV arra jogosult dolgozója nem olvassa le vízóráját és önkényesen írja be az óra állását, ezért a közvállalat által kiállított számlán feltüntetett adósság összege nem reális. A Vízművek és Csatornázási KKV a panaszra adott magyarázatában elmondta, hogy a fogyasztó azzal a kéréssel fordult a vállalathoz, hogy minősítsék át a kisiparos kategóriába. Továbbá a fogyasztó azt is kérte, hogy ellenőrizzék le a vízórája állását, mert az előző állás (2015 decembere) 1144 m3 volt, ő pedig 2015.02.09-én 1290 m3-t olvasott le, és a 145 m3-nyi különbséget túl magasnak tartja. Miután a fogyasztó átminősítését elvégezték, a Vízművek és Csatornázási KKV csapata kiszállt a helyszínre és megállapította, hogy a vízóra állása 1289 m3, ami megfelel annak,a mit a panasztevő olvasott le. Az írásos beszámoló szerint a nevezett címen egész évben rendesen és szabályosan leolvasták a vízórát, kivéve októberben, amikor nem tudtak hozzáférni a vízórához. A leolvasott fogyasztás 2014 novemberében 39 m3, decemberben 47 m3, 2015 januárjában pedig 153 m3 volt. A fogyasztót írásban figyelmeztették arra, hogy januárban a fogyasztás megugrott, aminek oka lehet nagyobb vízfogyasztás de a belső szerelvényeken keletkezett meghibásodás is, melyek szabályos üzemeléséért a fogyasztó felel. A panasztevő elfogadta a Vízművek és Csatornázási KKV magyarázatát. 2015.10.12-én G.V.V.K. szabadkai lakos arról tájékoztatta a polgári jogvédőt, hogy szeptember elején kérelemmel fordult a Vízművek és Csatornázási KKV-hez amelyben kérte a vízvezeték- hálózatra való visszakapcsolását, mert 2012.03.08-án a családját lekapcsolták a hálózatról a 26.535,00 dináros tartozás miatt, amit az apja nevén vezetnek. A kérelemre adott válaszában a Vízművek és csatornázási KKV azt írta, hogy előbb ki kell hogy fizesse a 26.535,00 dináros tartozást valamint a ki- és bekapcsolási díjat, ami a Vízművek érvényes árjegyzéke szerint 11.940,77 dinárt tesz ki. G.V.V.K. elégedetlen a kapott válasszal, mert a tartozás még 2012-ből ered, és a közvállalat a benyújtott kérelem előtt nem vette figyelembe a kötelmi viszonyokról szóló törvény 378.


Szabadka város polgári jogvédője szakaszának rendelkezéseit (a JSZSZK Hivatalos Lapjának 29/78, 39/85, 45/89 – AB rendelet és 57/89 száma, a JSZK Hivatalos Lapjának 31/93 száma és a SZ és M Hivatalos Lapjának 1/2003 - alkotmány), illetve a tényt, hogy a tartozás elévült, és hozzátette, hogy a vállalat a korábbi években meg sem próbálta behajtani az említett adósságot. A polgári jogvédő megvizsgálta az állításokat és elkészítette az ügyfél számára a kérelemre adott válaszra tett panaszt amelyben előadta, hogy 2012.03.08-án családját lekapcsolták a vízvezeték-hálózatról a 26.535,00 dináros tartozás miatt, és szeptember elején kérelmet nyújtott be a visszacsatlakoztatás iránt. Mivel kérelmét nem hagyták jóvá, és a közvállalat ismét felszólította, hogy a kérdéses tartozását fizesse ki, az elévülésre hivatkozik, a kötelmi viszonyokról szóló törvény 378. szakasza értelmében (a JSZSZK Hivatalos Lapjának 29/78, 39/85, 45/89 – AB rendelet és 57/89 száma, a JSZK Hivatalos Lapjának 31/93 és a SZ és M Hivatalos Lapjának 1/2003 - alkotmány), mely rendelkezések leírják, hogy egy év alatt évülnek el: 1. a leszállított villamos energiáért, gázért, vízért, a kéményseprői szolgáltatásokért és a tisztaság fenntartásért járó térítések követelései, ha a leszállítás, illetőleg a szolgáltatás háztartások szükségleteire történik;; és az elévülési idő a leszállítások vagy a szolgáltatások meghosszabbítása ellenére is folyik. Mindezek miatt kéri a kérdéses tartozás eltörlését. Mivel a panaszra 60 napon belül sem kapott választ, 2016.01.28-án panaszt nyújtott be a polgári jogvédőhöz ügyintézés határidejének elmulasztása miatt. 2016.02.05-én a Vízművek és Csatornázási KKV válaszolt a panaszra amelyben elmondta, hogy a kötelmi viszonyokról szóló törvény (a JSZSZK Hivatalos Lapjának 29/78, 39/85, 45/89 – AB rendelet és 57/89 száma, a JSZK Hivatalos Lapjának 31/93 és az SZ és M Hiv. Lapjának 1/2003 – alkotmány) idézett rendelkezései alapján jóváhagyták az elavult 26.535,00 dináros tartozás törlését. Építési Igazgatóság KV Az Építési Igazgatóság KV ellen 2 panaszt nyújtottak be. P.K. panaszt nyújtott be a szabadkai önkormányzat és a Szabadka Város Építési Igazgatósága KV munkájára hivatali ügyintézés határidejének elmulasztása miatt, mert 2105.05.13-án kérelmet nyújtott be két telekre vonatkozóan, melyeket hosszú évek óta közcélokra használnak (utca része), és amelyeket ő nem birtokol, illetve hogy a nevezett telkek feletti tulajdonjogot ruházzák át a birtokló költségén, mert az azokkal kapcsolatos közterhek (adó, illetékek) továbbra is őt terhelik, pedig azok a telkek már régen Szabadka Város Önkormányzatának tulajdonában vannak, és azokat útként használják. Ezen állítások alapján a Szabadka Város Építési Igazgatósága KV úgy nyilatkozott, hogy ismételten intézkedtek az önkormányzatnál és úgy értesültek, hogy folyamatban van azoknak az iratoknak az előkészítése, amelyek alapján az önkormányzat megteszi a szükséges lépéseket a panasztevő problémájának megoldására. A probléma várhatóan hamarosan megoldódik. P.K. az ügyintézés határidejének elmulasztása miatt tett panaszt az Építési Igazgatóság KV munkájára, mert 2015.02.13-án benyújtott egy kérelmet, és az ügyben öt hónap után sem született döntés. Az Építési Igazgatóság KV úgy nyilatkozott, hogy folyamatban van azoknak a telkeknek az átminősítése, melyekre a tulajdon-átvételi kérelem vonatkozik, és csak a probléma adminisztrációs része maradt megoldatlan. Parking KKV A Parking KKV ellen 3 panasz érkezett, az ún. „napi parkolójegy” megfizettetése miatt. A Parking KKV a megadott határidőben nyilatkozott a panaszok ügyében és megállapítást nyert, hogy a jogosult ellenőrök azért adtak ki fizetési meghagyást az egész napos jegyre, mert a parkolók nem fizették meg szabályszerűen az előírt parkolási díjat, tehát a polgárok nem szenvedtek jogsértést. Temetkezési KKV A Temetkezési KKV ellen az idei évben is csak egy panasz érkezett, amit M.R. nyújtott be azért, mert elmondása szerint megzsarolták J.N. temetésekor, ugyanis szociálisan rászoruló lévén támogatott temetésről lett volna szó, a Temetkezési KKV pedig 36.000,00 dinárt követelt tőle. A temetést elhalasztották, mert a kért összeget nem fizette ki. A Temetkezési KKV nyilatkozatában elmondta, hogy a panasztevő összesen 70.000,00 dinár értékben választott temetkezési kellékeket. A Temetkezési KKV tájékoztatta arról, hogy az elhunyt nyugdíjasként jogosult a temetési segélyre, vagyis a temetési költségek megtérítésére, amit a nyugdíjbiztosító hagy jóvá 34.7465,00 dinár összegben, amely összeg a teljes számlából levonható. Ugyanakkor figyelmeztették arra, hogy a választott temetkezési kellékek árának fennmaradó részét, mint a temetés megrendelője köteles


Szabadka város polgári jogvédője kifizetni. Miután az összeget kártyán keresztül nem sikerült megfizettetni a panasztevővel tudatták, hogy az összeget a temetés napján 10,00 óráig be kell fizetnie. A Temetkezési KKV rámutatott a panasztevő által kijelentett valótlanságokra, és hogy amikor bemutatta a szociális központ bizonylatát arról, hogy szociálisan rászoruló, a temetést a szociális ellátásra való jogosultságról szóló rendelettel összhangban elvégezték. A panasztevő nem vette át a Temetkezési KKV nyilatkozatát. Kéményseprő KKV A Kéményseprő KKV ellen 3 panasz lett benyújtva. A Temetkezési KKV működésére J.K. nyújtott be panaszt, amelyben előadta, hogy a Kéményseprő KKV követeli 4.074,00 dináros tartozást amit kéménytisztításra számlázott, amit viszont soha sem végzett el, ugyanis ahhoz a lakót kellett volna felkeresni, mert egyedül csak neki van kulcsa a lakáshoz amellyel hozzáférhettek volna a kéményhez, s így nem fogják kifizetni az el nem végzett szolgáltatást. A vállalat nyilatkozata alapján megállapítást nyert, hogy miután felvették az ügyféllel a kapcsolatot, sikerült megállapodni és a Kéményseprő KKV törölte a tartozást, és miután a lemondási díjat kifizették, a szolgáltatások lemondottnak tekintendők. K.Đ. 2015.04.06-án panaszt tett a Kéményseprő KKV ellen mondván, hogy mivel lakásában nincs füstelvezető járat, nem hajlandó kéménytisztítási díjat fizetni. A Kéményseprő KKV a panaszra adott válaszában elmondta, hogy a terepen elvégzett ellenőrzés után az illetékes személy megállapította, hogy a fogyasztó eleget tesz a feltételeknek ahhoz, hogy a szolgáltatást megszüntessék, és a kimutatott tartozását teljes egészében eltörölték. A harmadik ügy, amelyben M.F. nyújtott be panaszt, hasonló volt az előzőhöz, és azzal azonos módon lett megoldva. Szabadkai Piacok KKV A Szabadkai Piacok KKV ellen egy panasz érkezett, J.S. részéről a Tejpiac zajossága és rendezetlensége miatt. A válasz után megállapítottuk, hogy a panasztevő, aki közvetlenül a piacon álló épületben él, nem szenvedett jogsértést. Köztisztasági és Parkosítási KKV A Köztisztasági és Parkosítási KKV ellen 4 panasz érkezett. B.B. azért tett panaszt a Köztisztasági és Parkosítási KKV munkájára, mert a figyelmeztetés után adott határidő nagyon rövid, mindössze csak három nap. A Köztisztasági és Parkosítási KKV a panaszra adott válaszában elmondta, hogy a szemétkihordási díj kifizetésének határideje a hónap utolsó napja, az előző hónapban nyújtott szolgáltatásért. Továbbá, hogy a tárgyat képező figyelmeztetés a fogyasztó négy havi számla utáni tartozására vonatkozik (október, november, december és január hónapokra), ezért szerintük a panasztevőnek elegendő időt hagytak a számlák kifizetésére, továbbá hogy ha az ügyfél rendszeresen kifizette volna számláit, nem hozta volna magát ilyen helyzetbe, hogy figyelmeztetést kapjon. A panasztevő elfogadta a Köztisztasági és Parkosítási KKV indoklását. G.R. hivatalunkhoz fordulva előadta, hogy a Felügyeleti és Ellenőrző Szolgálat 2014.04.16-án kelt határozata időben továbbítva lett a Köztisztasági és Parkosítási KKV-hez, a környezetre veszélyt jelentő két kiszáradt fa kivágásával kapcsolatban, viszont a Köztisztasági és Parkosítási KKV azt nem teljesítette. A polgári jogvédő közbenjárására a Szabadka Város Építési Igazgatósága Közvállalat közbenjárt a Köztisztasági és Parkosítási KKV-nél és a fák ki lettek vágva. B.B. és S.L. panaszát az Ombudsmani Hivatal alaptalannak ítélte, ugyanis B.B. az összevont közműszámlák pontosságára panaszkodott, melyek azonban pontosak voltak, S.L. pedig a bérének csökkenésére. Itt a közvállalat belső okiratairól van szó és a munkáltató azon jogáról, hogy az alkalmazottakat más munkakörbe helyezze át, ami pedig a megfelelő szakképzettség szerint lett meghatározva. Nem az ombudsmani hivatal hatáskörébe tartozó ügyek A hivatalunk két ügyben nyilatkozott úgy, hogy nem a mi hatáskörünkbe tartozik. R.J. a polgármester munkájára tett panaszt a Horgos-Szabadka közötti útiköltségek megtérítésével kapcsolatban, mert


Szabadka város polgári jogvédője szerinte a költségtérítések elutasítása miatt jelentős anyagi kárt szenved. Mivel a Szabadka Város Polgári Jogvédőjéről szóló rendelet 2. szakaszának 1. bekezdése értelmében az ombudsmani hivatal a polgármester munkájára tett panaszokat nem vitathatja meg, a kérelmet elutasítottuk és ahhoz a hatósághoz utaltuk, amely révén esetlegesen érvényesítheti jogait, S.J. panaszost pedig, aki a képviselő-testület ellen tett panaszt, javaslataival a képviselő-testület elnökéhez utaltuk.

A polgárok a 2015. évben összesen 44 alkalommal tettek panaszt a közigazgatási hatóságok, a felügyeleti szervek és intézmények működésére. Az illetékes önkormányzati szervek elleni panaszok száma: - Társadalmi Tevékenységek Titkársága 2, - Felügyeleti Titkárság 11, - Vagyonjogi Titkárság 1, - Építésügyi Titkárság 1, - Adóügyi Titkárság 5, - Általános Közigazgatási és Közös Ügyek Titkársága 4, - Városi könyvtár 1, - Gerontológiai központ 1, - Városi tanács (mint másodfokú hatóság) 1, - Vagyonjogi ügyészség 1, - Szociális központ 14, - Naša radost IEI 2. Emellett a polgárok az országos közigazgatási hatóságok ellen is tettek panaszt, mely ügyekben Szabadka város polgári jogvédője nem rendelkezik hatáskörrel, ezért 13 ügyet a köztársasági ombudsmanhoz, 7 ügyet a tartományi ombudsmanhoz, egyet a Köztársasági Földhivatal Ingatlan- nyilvántartási Szolgálatához (kataszter) utalt, ami összesen 21 ügy. Társadalmi Tevékenységek Titkársága A Társadalmi Tevékenységek Titkársága ellen 2 panasz volt. S.B. 2015.03.03-án azzal a kéréssel fordult Szabadka Város Közigazgatási Hivatalának Társadalmi Tevékenységek Titkárságához, hogy hagyják jóvá számára az ingyenes utazást a Subotica-trans által üzemeltetett városi autóbusz járatokon, mely kérelemhez mellékelte a kért iratokat is. Mivel harminc napon belül nem kapott semmilyen értesítést, 2015.04.03-án panaszt tett az ombudsmannál a hivatali ügyintézés


Szabadka város polgári jogvédője határidejének elmulasztása miatt, mely panaszt a hivatal továbbította a titkársághoz Ezután S.B. 2015.04.15-én arról értesítette a polgári jogvédőt, hogy közbejárására az ügyfél még aznap megkapta a jóváhagyást, így az eljárást megszüntettük. F.R. a doktori diploma után járó bérszorzó elismertetése iránt indított eljárást. Mivel itt köztársasági jogszabályok – a bérszorzókról szóló kormányrendelet és a könyvtári tevékenységről szóló törvény – betartásáról is szó van, az ügy még nem zárult le. Véleményt kértünk a Kulturális Minisztériumtól, vagyis magyarázatot arra, hogy itt vajon ellentétben állnak-e egymással az országos jogszabályok, mert a könyvtári tevékenységről szóló törvény 48. szakasza értelmében nevezett személy nem tesz eleget a könyvtári tanácsos cím elnyeréséhez. Felügyeleti Titkárság A Felügyeleti Titkárság ellen 11 panaszt tettek a polgárok. 6 panasz érkezett a helyszíni szemle iránti kérelmek teljesítésének elmulasztása miatt, de minden esetben az eljárás meg lett szüntetve, mert a titkárság munkájának ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy az betartotta az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény által előírt határidőket. Az ilyen esetekre azért kerül sor, mert a helyszíni szemlét kérelmező nem az eljárásban résztvevő fél, és azt az eljárás menetéről és eredményeiről nem értesíti a hatóság. Azoknak a polgároknak, akik egyes esetekben kértek tanácsot a polgári jogvédő azt tanácsolta, hogy az általános közigazgatási eljárásról szóló törvénnyel összhangban, a helyszíni szemle iránti kérelem benyújtásakor feltétlenül jelezzék, hogy félként szeretnének szerepelni az eljárásban, mert így lehetőségük van részt venni abban, és a jövőben nem kerül sor ilyen panaszokra. P.Č. azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy szomszédja engedély nélkül építkezett az ingatlanjaik közötti mezsgyére. Az ombudsmani hivatal leellenőrizte, hogy az illetékes felügyeleti és ellenőrző szolgálat a panasztevő által benyújtott bejelentésnek megfelelően kárt-e el, vagy pedig elmulasztotta az ügyintézésre előírt határidőket, mivel az ügyfél nem tudta pontosan meghatározni, hogy miben áll a jogsértés. A dokumentáció megvizsgálásával megállapítottuk, hogy a felügyeleti szerv utasítást adott ki a jogtalanul épített építmény lebontására, tehát a felügyeleti és ellenőrzés szolgálat teljes mértékben a törvénynek megfelelően járt el. 2015.05.14-én B.P.C. szabadkai lakos fordult Szabadka város polgári jogvédőjéhez és elmondta, hogy termőföldet bérelt az ipari vámszabad terület mögött, az O. M. utcában, és hogy abba búza van vetve de részben fel is van szántva, mert számára ismeretlen személyek az ő becslése szerint a szántó 2/6 részét kisajátították és oda szemetet hordanak ki. Mivel már évek óta küzdenek ezzel a problémával, a lánya lefényképezte annak a teherkocsinak a rendszámtábláját, amellyel a szemetet a nevezett helyre kihordják. Elmondása szerint a szemét magassága eléri a hat métert is. Állította, hogy hiába értesítették a kommunális rendőrséget, ők folyamatosan azt állítják, hogy nem tehetnek semmit, mivel magántulajdonról és nem állami tulajdonú területéről van szó, ezért kérte az ombudsmant, hogy járjon közbe a kommunális rendőrségnél, hogy azok helyszíni szemlét végezzenek, továbbá hogy őt is értesítse telefonon, hogy jelen lehessenek a helyszíni szemle idején. Szabadka város polgári jogvédője írásban fordult Szabadka Város Közigazgatási Hivatala Felügyeleti Titkárságának titkárához, és továbbította B.P.C. szabadkai lakos 07-564/15- 2 számú beadványát, további eljárásra. 2015.06.12-én IV-10/I-355-3/2015-93 számú levelével Szabadka Város Kommunális Rendőrségének főnöke arról tájékoztatta a polgári jogvédőt, hogy a kommunális rendőrség 2015.06.01-jén B.P.C. szabadkai lakos beadványában leírtaknak megfelelően járt el, oly módon hogy B.P.C. és lánya jelenlétében terepszemlét tartott a kérdéses parcellán, amiről IV-10/I-355-3/2015-93 szám alatt hivatali feljegyzést és fényképeket készítettek, és átvették a kérelmező által készített fényképeket is, továbbá elmondták, hogy a kommunális rendőrség milyen lépéseket tett meg és milyeneket fog a jövőben megtenni a probléma megoldása érdekében. Emellett azt tanácsolták, hogy forduljon Szabadka Város Önkormányzatának mezőgazdasági ügyekkel megbízott titkárságához illetve a mezőőrséghez, melynek hatáskörébe a mezőgazdasági földek felügyelete tartozik, a mezőgazdasági földek, vetés és ültetvények, dűlőutak és csatornák védelméről szóló rendelet (Szabadka Község Hivatalos Lapjának 12/2006, 14/2010) értelmében. Hangsúlyozták, hogy ez a probléma már hosszabb ideje fennáll, és lelkiismeretlen személyek folyamatosan hordják ki a szemetet a kéri szeméttelepként ismert területre, ami már a kommunális rendőrség megalakulása előtt is létezett, de a kommunális rendőrség úgy mint eddig is folyamatosan felügyeletet végez majd, és a tetten ért elkövetők ellen a jogkörébe tartózó intézkedéseket foganatosít majd.


Szabadka város polgári jogvédője A kommunális rendőrség ellen 3 panasz érkezett. S.K. arra panaszkodott, hogy a kommunális rendőrség nem járt el kérelme ügyében, de a panasz teljes mértékben alaptalan volt. S.J. a hivatali ügyintézés határidejének elmulasztása miatt panaszkodott, de az eljárás során kiderült hogy ez nem igaz, mert a kommunális rendőrség eljárt az ügyben, de mivel a panasztevő – mint már korábban elmondtuk – nem vett részt félként az eljárásban, ezért alaptalanul tett panaszt. L.Z. szintén a határidők megsértése miatt tett panaszt, de szerintünk teljes mértékben alaptalanul, mert a nevezett személyt egy rendesen bejegyzett gyorspostát szállító cég tevékenysége zavarja, és azt kérte az egyébként ebben illetéktelen kommunális rendőrségtől, hogy szüntesse meg a cég üzemelését. Vagyonjogi Titkárság A Vagyonjogi Titkárság ellen egy panaszt tettek. Z.Š. nyújtott be panaszt a Vagyonjogi Titkárság ellen amelyben előadta, hogy bizonyos parcellaszámú termőföldjét térítés nélkül sajátították ki. Szabadka Város Közigazgatási Hivatalának Vagyonjogi Titkársága válaszához mellékelte a kisajátított földterület után kifizetett térítményre vonatkozó bizonyítékot és a községi bíróság végzését arról, hogy a térítmény kifizetése után a telek az önkormányzat tulajdonaként lett telekkönyvezve. A panasz tehát alaptalan volt, ugyanis a közigazgatási hivatal szabályszerűen és törvényesen járt el. Építésügyi Titkárság Az Építésügyi Titkárság ellen egy panasz érkezett, amit P.Č. nyújtott be azzal, hogy szomszédja legalizálási eljárást indított engedély nélküli épületének törvényesítésére, és szerinte ez a kérelem alaptalan. Ebben az ügyben össze lettek keverve a hatáskörök, mert az illetékes építési felügyelő is határozatot hozott a munkálatok beszüntetésére, és az eljárást az itt említett szolgálat vezeti, így majd meghozzák a megfelelő határozatot.


Szabadka város polgári jogvédője Adóügyi Titkárság Az Adóügyi Titkárság ellen 5 panasz lett benyújtva. K.I. 215.11.18-án panaszt nyújtott be az önkormányzat adóügyi titkársága ellen amelyben előadta, hogy 1993-ban eladta ingatlanját és az adóhivatal a mai napig kirója rá a vagyonadót, pedig erre szerinte nincs joguk. Az adóhivatal magyarázatában elmondta, hogy szerintük a panasztevő tévesen értelmezi az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény 239., 240. és 242. szakaszát, amely szerint rendkívüli jogorvoslattal megismételhető az eljárás, ha új tények kerülnek napvilágra vagy lehetőség nyílik új bizonyítékok felhasználására, amelyek eltérő döntéshez vezetnének. Viszont, a határozat kézbesítését követő 5 év elteltével nem kérhető az eljárás megismétlése, és az hivatalból sem indítható meg. Ezek alapján ők elutasították a panasztevő tartozásának elévülés címén való törlését. Az ombudsmani hivatal véleményt adott a megállapított tények és az adóhatóság nyilatkozata alapján, amely szerint az adóhivatal megsértette K.I. ügyfél jogait, mert szabálytalanul alkalmazta az adóeljárásról és az adóadminisztrációról szóló törvény 114ž. szakaszát, mert vagyonadót szabott ki a Szabadka, B.I. utcában lévő ingatlan után, amely még 1993-ban el lett adva, éspedig az ingatlan eladását követő időszakra. Az ombudsman azt az ajánlást adta, hogy az illetékes hatóság az az adóeljárásról és az adóadminisztrációról szóló törvény 114ž szakaszában foglaltaknak megfelelően járjon el, és hivatalból hozzon határozatot a panasztevő adókötelezettségének elévülés címén való megszűnéséről, továbbá a hatóságnak vissza kell fizetnie az adóhivatal szabálytalanul kiadott, az adóeljárásról és az adóadminisztrációról szóló törvény 114ž szakaszával ellentétes határozatai alapján behajtott összeget. E vélemény alapján az Adóigazgatóság teljes mértékben végrehajtotta az ombudsmani hivatal ajánlását.

SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AT SZABADKA VÁROS A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL VEZETŐJE RÉSZÉRE

Iratszám: 072-92/15-3 Szabadka, 2015.12.18. A Szabadka város polgári jogvédőjéről szóló rendelet 37. szakaszának 1. és 2. bekezdése és 38. szakasza (Szabadka Város Hivatalos Lapjának 7/14 száma) és a K. I. Bajmok, Kis legelő utca 5. szám alatti lakos panasza ügyében meghozott: V É L E M É N Y Szabadka város polgári jogvédőjének véleménye szerint Szabadka Város Közigazgatási Hivatalának Adóügyi Titkársága (a továbbiakban: illetékes hatóság) jogsértést követett el, mert szabálytalanul alkalmazta az adóeljárásról és az adóadminisztrációról szóló törvény 114. ž. szakaszát (az SZK Hivatalos Közlönyének 80/2002, 84/2002 - jav., 23/2003 - jav., 70/2003, 55/2004, 61/2005, 85/2005 – más törv., 62/2006 – más törv., 63/2006 – más törv. jav., 61/2007, 20/2009, 72/2009 – más törv., 53/2010, 101/2011, 2/2012 - jav., 93/2012, 47/2013, 108/2013, 68/2014, 105/2014 és 91/2015 – hiteles értelmezés – a továbbiakban: AEAAT), mert a Szabadka, Újváros K.K., Bér Imre utca 9. szám alatti ingatlanra annak eladása után, a panasztevő K.I. nevére a 2015.04.02-án kelt IV-02-463-3- 40723/2015 számú határozattal vagyonadót rótt ki az 1993-ban eladott ingatlanra, ahelyett hogy az AEAAT 114. ž. szakaszának szabályos alkalmazásával hivatalból határozatot hozott volna az adókötelezettség elévülés címén való megszűnéséről. Az ezek alapján adott A j á n l á s hogy az illetékes hatóság a 114. ž. szakasznak megfelelően járjon el és hivatalból hozzon határozatot a panasztevő Karlović István adókötelezettségének megszűnéséről, elévülés címén, mert az adósság több mint 10 évvel azután keletkezett, hogy azt ki kellett volna róni vagy behajtani. Továbbá az illetékes hatóságnak vissza kell térítenie azt a pénzt, amit az Adóügyi Titkárságnak az AEAAT 114.ž. szakaszával ellentétesen meghozott határozata alapján hajtottak be.


Szabadka város polgári jogvédője Szabadka Város Közigazgatási Hivatala Adóügyi Titkárságának e vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül értesítenie kell Szabadka város polgári jogvédőjét az ez ügyben tett lépésekről. I n d o k o l á s 2015.11.18-án I. K. Bajmok, Kis legelő utca 5. szám alatti lakos azzal a panasszal fordult Szabadka város polgári jogvédőjéhez Szabadka Város Közigazgatási Hivatalának Adóügyi Titkársága megsértette a jogait oly módon, hogy az 1993-ban eladott ingatlan után a 2015.04.02-án kelt IV-02- 463-3-40723/2015 számú határozatával vagyonadót rótt ki, amikor az már régen elavult, ugyanis az eladás óta már 22 év telt el. Véleményem szerint ezzel a határozattal a hivatal anyagi kárt okozott az ügyfélnek, illetve zárolták a számláját. Szabadka Város Ombudsmani Hivatala 2015.11.19-én a közigazgatási hivatal vezetőjéhez fordult a panasszal kapcsolatban. 2015.12.02-án a hivatal megkapta a panasszal kapcsolatos véleményt, amelyben megállapítást nyert, hogy K.I. adóalany, adószáma: ….. személyi azonosító száma: ...) Bajmok, Kis legelő utcai lakosra az 1992.03.02-án kelt 8999/1 és 8999/2 adóbevallások alapján kirótták a vagyonadót, 68 m2 hasznos alapterületű lakóházra és garázsra a Szabadka, Bér Imre utca 9. címen, mely ingatlan felett az adóalany tulajdonjogot élvezett. Az illetékes hatóság a 2015.04.02-án kelt IV-02-463-3-40723/2015 számú határozattal az adóalany számára a nevezett ingatlanok után kirótta a vagyonadót a 2015. évre. 2015.05.18-án az adóalany illetetve panasztevő az illetékes hatósághoz kérelmet nyújtott be az említett ingatlanokra kirótt vagyonadó eltörlése iránt, mivel azokat 1993-ban eladta. A kérelemhez a panasztevő mellékelte az 1993.08.27-én kelt, hitelesített adásvételi szerződés másolatát és a szerződés kiegészítésének másolatát is. A 2015.05.18-án benyújtott kérelem és az ahhoz csatolt bizonyítékok alapján a hatóság 2015.05.26- án a IV-02-435-443/2015 számú határozattal, az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény 242. szakaszának 3. bekezdésével összhangban megszüntette az adókötelezettséget a tárgyat képező ingatlannal kapcsolatban a 2010.01.01. és 2015.12.31. közötti időszakra. Továbbá az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény 239. szakaszának 1. bekezdés 1. pontjában, a 240. szakasz 1. bekezdés 1. pontjában és 242. szakasz 3. bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával a panasztevő ügyében a közigazgatási eljárás megismétlése révén jártak el. 2015.05.26-án az adóalanynak a IV-02-435-443/2015-1 számú határozattal, az adóeljárásról és adóadminisztrációról szóló törvény 114. szakaszának rendelkezéseivel összhangban megszüntették az adóalany adókötelezettségét, a követelés behajtásának elévülése címén, 5025,16 dinárnyi tőkerész és 40.457,60 dinárnyi kamat összegben. K.I. adóalany vagyonadó címén fennálló tartozása 2015.11.24. napján, az elvégzett törlés után 7986,86 din tőkerészt és 19.855,39 dinárnyi kamatot tesz ki. Az illetékes hatóság megállapította, hogy a jogszabályokból feltárt tények alapján nincs törvényes keret ahhoz, hogy Karlović István fennmaradó tartozását töröljék. A panasztevőnek a közigazgatási hivatal kézbesítette a panaszával kapcsolatban adott válaszát, aki 2015.12.17-én kijelentette, hogy elégedetlen az illetékes hatóság válaszával, és kéri az ombudsmani hivatalt, hogy adjon véleményt a Szabadka város polgári jogvédőjéről szóló rendeletnek megfelelően. Az ügy vizsgálata során az alábbi jogszabály-keretet vettük figyelembe: A vagyonadóról szóló törvény 4. szakasza (az SZK Hivatalos Közlönyének 26/2001, a JSZK Hivatalos Lapjának 42/2002 – Ab rendelet és (az SZK Hivatalos Közlönyének 80/2002, 80/2002 – más törv., 135/2004, 61/2007, 5/2009, 101/2010, 24/2011, 78/2011, 57/2012 – AB rendelet, 47/2013 és 68/2014 – más törv.), melynek értelmében a vagyonadó alanya az a természetes és jogi személy, aki a Szerb Köztársaság területén található ingatlan felett a jelentörvény 2. szakaszának 1. pontjában foglalt jogot élvez. A vagyonadóról szóló törvény 29. szakaszának 1. és 3. bekezdése, melyek szerint az adófizetési kötelezettség a tulajdonjogok átruházásáról szóló szerződés megkötésének napjával keletkezik,


Szabadka város polgári jogvédője illetve az építési teleknek a bérbeadásával a törvény 23. szakaszának 2. bekezdése értelmében. Továbbá a 3. bekezdés szerint, ha az ingatlan feletti tulajdonjog átruházásáról nem készül jogerős szerződés az ingatlanforgalmat szabályozó törvény értelmében, úgy kell tekinteni, hogy az adókötelezettség azzal a nappal keletkezett, amikor az ingatlan felett tulajdonjogot szerzett személy azt birtokba vette. A vagyonadóról szóló törvény 32. szakasza szerint a vagyonadó, az örökösödési és ajándékozási adó, illetve a tulajdonjogok átruházása utáni adó kivetése és behajtása az e törvénnyel előírt módon történik. Az adó kivetésének módja, a jogorvoslati eszközök szerinti eljárás, az adó fizetésének módja és határideje, a kamatok, az adó-visszaigénylés, a behajtás elévülése, a kényszerbehajtás, a büntető rendelkezések és mindazok tekintetében, amit ez a törvény külön nem szabályoz. az adóeljárást és az adóadminisztrációt szabályozó törvényt kell alkalmazni. A vagyonadóról szóló törvény 34. szakaszának 1. bekezdése értelmében arra a vagyonra, amit az év folyamán szerez, kezd vagy megszűnik használni, vagy amely után az adókötelezettsége más jogalapon keletkezik vagy szűnik meg, az adóalany köteles a változás beálltát követő 30 napon belül adóbevallást tenni. Az adóeljárásról és adóadminisztrációról szóló törvény 114ž szakasza, (az SZK Hivatalos Közlönyének 80/2002, 84/2002 - jav., 23/2003 - jav., 70/2003, 55/2004, 61/2005, 85/2005 – más törv., 62/2006 – más törv., 63/2006 – más törv. jav., 61/2007, 20/2009, 72/2009 – más törv., 53/2010, 101/2011, 2/2012 - jav., 93/2012, 47/2013, 108/2013, 68/2014, 105/2014 és 91/2015 – hiteles értelmezés), az adó kivetésére, behajtására visszaigénylésére, az adóhitelre, megtérítésére, valamint az esedékes kötelezettségek átkönyvelés útján való teljesítésére való jog mindig attól az évtől eltelt tíz év után évül el, amelyben az adót ki kellett volna vetni vagy behajtani, illetve amelyben a túlfizetés történt. Az Adóigazgatóság, a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt határidő lejártával, hivatalból hoz határozatot az adókötelezettség megszűnéséről, illetve az adó- visszaigénylésre, az adóhitelre, megtérítésére, valamint az esedékes kötelezettségek átkönyvelés útján való teljesítésére való jog megszűnéséről, elévülés miatt. A fentebb felsorolt tények alapján megállapíthatjuk, hogy a panasztevő Karlović István 1993.08.20-án az Ov. br. II 1915/93 szám alatt hitelesített adásvételi szerződéssel eladta a Szabadka, Bér Imre utca 9. szám alatti ingatlant, a tulajdonjog átruházása utáni adó befizetését a Köztársasági Adóigazgatóság Szabadkai Hivatala 4/3-1 6784/93 szám alatt könyvelte el. Az adásvételi szerződés a Szabadkai Községi Bíróságon lett érvényesítve. Szabadka Város Közigazgatási Hivatalának Adóügyi Titkársága a 2015.04.02-án kiadta a IV-02-463-3-40723/2015 számú határozatot, amellyel kirótta a vagyonadót az üzleti könyvet nem vezető adóalany számára a 2015. évre. 2015.05.26-án a IV-2-435-443/2015-1 számú határozattal az adóeljárásról és adóadminisztrációról szóló törvény 114ž szakaszának értelmében a hivatal elévülés címén eltörölte a panasztevő adótartozását 5025,16 dinár és a hozzá tartozó kamatokat 40.457,60 dinár összegben. Ezt követően a panasztevő vagyonadóval kapcsolatos tartozása 7.986,86 dinárnyi tőkerész és 19.855,39 dinárnyi kamat. A vagyonadóról szóló törvény 39. szakaszának 1. bekezdése szerint a vagyonadót az önkormányzati hatósági szerv rója ki határozattal, és elő van írva, hogy az éves vagyonadót negyedévenként kell fizetni, a negyedév kezdetét követő 45 napon belül. Az AEAAT 114 b szakaszának 1. bekezdése értelmében az adóigazgatóságnak – az illetékes szervnek az adók és egyéb közterhek behajtására való joga az elévülés kezdetétől számított 5 év után évül el. Az adók és közterhek behajtási jogának elévülését az adott adótartozás esedékessé válásának napjától számított egy év elteltével kezdjük el számítani. A kivetésre és behajtásra illetve visszaigénylésre való jog mindig annak az évnek az elteltét követő 10 éven bel évül el, amikor azt ki kellett róni vagy be kellett hajtani. Az AEAAT azokra az adókra és közterhekre is alkalmazandó, melyeket a törvény alapján az önkormányzat adóhatósága hajt be (az AEAAT 2. szakaszának 1. bekezdése). Tekintettel, hogy a vagyonadót az önkormányzati hatósági szerv rója ki határozattal, és a nevezett adó fizetési határidejét is a törvény írja elő (az éves vagyonadót negyedévenként kell fizetni, a negyedév kezdetét követő 45 napon belül, vagyis egy naptári éven belül az 1. részlet február 15-én, a 2. részlet május 15-én, a 3. részlet augusztus 15-én, a 4. részlet november 15-én válik esedékessé az adott naptári évben, az illetékes szerv határozatával kiszabott és az előzetesen befizetett vagyonadó közötti különbség arra a negyedévre, amelyre az adótartozás esedékessé vált – az adó kiszabásáról szóló elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül válik esedékessé), a vagyonadó behajtására való jog arra a naptári évre amelyre fizetni kell, 5 év múlva évül el, az arra


Szabadka város polgári jogvédője következő év 1. napjától számítva. Az AEAAT 114. szakaszában foglalt rendelkezésnek megfelelően az elévülési idő megszakad az adóhatóságnak az adóalany ellen, az adók és közterhek behajtásával kapcsolatban foganatosított minden intézkedésével, és az elévülési idő megszakítása után ismét folyni kezd, a megszakítás alatt eltelt idő pedig nem számítódik bele a törvénnyel előírt elévülési időszakba. Viszont, az AEAAT 114ž szakaszának rendelkezése értelmében a az adó kivetésére, behajtására visszaigénylésére, az adóhitelre, megtérítésére, valamint az esedékes kötelezettségek átkönyvelés útján való teljesítésére való jog mindig attól az évtől eltelt 10 év után évül el, amelyben az adót ki kellett volna vetni vagy behajtani. Figyelembe véve a fentebb elmondottakat megállapíthatjuk, hogy az illetékes hatóság szabálytalanul, illetve tévesen alkalmazta az AEAAT 114ž szakaszának rendelkezéseit, mert csak részben törölte el az ingatlanadó címén keletkezett adósságot, az említett szakasz rendelkezései szerint pedig határozatot kellett volna hoznia az adókötelezettség elévülés miatti megszűnéséről, mégpedig hivatalból. Az AEAAT 114ž szakaszának téves illetve szabálytalan alkalmazása miatt az ügyfél anyagi kárt szenvedett, ezért a véleményezés rendelkező részében foglalt intézkedést javasoltuk foganatosítani. Tisztelettel, Szabadkán, 2015.12.18. napján Szabadka város helyettes polgári jogvédője Tóth Szalai Erika Kézbesíteni: Szabadka Város Közigazgatási Hivatala vezetőjének" B.S. a Szabadka Város Közigazgatási Hivatala Adóügyi Titkárság munkájára tett panaszt, minek során előadta, hogy a Banija utca egy része, nevezetesen a 72. számtól kezdve a Kertvároshoz tartozik (2. zóna), nem pedig a Vasutas Településhez (3. zóna), és ezért jelentősen magasabb adót fizetnek, mint a 72. számot követő házakban lakók. Ez a probléma 2015 áprilisának közepe táján jelentkezett, amikor átvették a vagyonadóról szóló határozatokat. Szabadka Város Közigazgatási Hivatala Adóügyi Titkárságának válaszában pontosan fel van sorolva hány zóna van az önkormányzat területén, mely kritériumok alapján lett meghatározva a helyi közösségek területének zónák szerinti beosztása, és hogy a B. utca 72. számú ház a Kertváros HK területéhez tartozik, amely másik zónába esik, amelyben mint az egyik legjobban közművesített területre magasabb adót kell fizetni az ingatlanok után. E nyilatkozat alapján megállapítást nyert, hogy a panasztevő – az adóalany számára pontosan lett kivetve a 2015. évre. D.G. azért tett panaszt Szabadka Város Közigazgatási Hivatala Adóügyi Titkárságának működésére, mert a 2004. évre szóló vagyonadó-határozatban tévesen lett bejegyezve a szőlőskerti ház alapterülete. Az ombudsmani hivatal kérésére az adóigazgatóság leellenőrizte a helyszínen a kérdéses épület alapterületét, azt lecsökkentette, és ennek megfelelően módosította a vagyonadó kiszabásáról szóló határozatot is. I.DŽ. azért tett panaszt Szabadka Város Közigazgatási Hivatala Adóügyi Titkárságának működésére, mert 115 m2 lakóterület után fizet adót, míg az adásvételi szerződés szerint az ingatlannak csak a felén élvez tulajdonjogot. A panasz alapján az adóhivatal helyszíni ellenőrzést végzett a kérdéses ingatlanon és megállapította a tényállást, amely nem különbözik attól, ami a folyó évre vonatkozó adóhatározatban szerepel. Szabadka Város Közigazgatási Hivatala Adóügyi Titkársága ellen M.T. szabadkai lakos tett panaszt 2015.02.02-án előadván, hogy szerinte a vagyonadóval kapcsolatos kötelezettségeit rendszeresen teljesítette, és szerinte túlfizetésben van, továbbá hogy ez ügyben még december elején felkereste az adóhivatalt, de nem kapta vissza a többletként befizetett adót és arra sem kapott választ, hogy valóban több adót fizetett-e be. Az adó kiszabásakor nem vették figyelembe a tényt, hogy a tulajdonában lévő ingatlan már több mint 100 éves, és az épület kisebb része épült 1984-ben, ezért kéri, hogy az adóhivatal munkatársai állapítsák ezt meg a helyszínen, semmisítsék meg a korábbi határozatot és új határozattal kisebb összegű vagyonadót szabjanak ki. Mivel a vagyonadót a régi határozat alapján fizette ki, szerinte az újabb határozat alapján túlfizetésben lenne. Általános Közigazgatási és Közös Ügyek Titkársága


Szabadka város polgári jogvédője Az Általános Közigazgatási és Közös Ügyek Titkársága ellen négy panaszt nyújtottak be. M.K.C. azzal a panasszal fordult az Ombudsmani Irodához, hogy Szabadka Város Közigazgatási Hivatala törvénytelen határozat alapján állapította meg, hogy a panaszos ingatlanhasználó, és ugyanezen az alapon vagyonadót vetett ki, és több mint 600 ezer dinár adót állapított meg. A probléma teljes áttekintése és a tények megállapítása alapján kereseti kérelmet nyújtottunk be Szabadka város 2013.09.25-én kelt döntésének és a 2013.09.30-án kelt szerződés semmissé nyilvánítása iránt, melyekkel az ingatlant határozatlan időre használatba adták a panaszosnak. Az illetékes bíróság megsemmisítette az említett dokumentumokat, így a az adóügyi szerv leírta a tartozás egy részét, és a jogalap nélkül befizetett összeget visszaadta a panaszosnak. A konkrét ügyek megoldása mellett abban is sikerült megvalósítanunk, hogy a polgármesternek javaslatot nyújtottunk be a Város általános okiratának módosítására, hogy elkerüljük a jövőbeni peres eljárások elkerülése érdekében, melyek Szabadka város törvénytelen rendeleteiből származnának. A javaslatot elfogadták és Szabadka Város rendeletét módosították az általunk javasoltak szerint. A többi három ügy sajnos az alkalmazottak újbóli magatartására vonatkozott, akik a kérelmeket átveszik, és a tisztviselők visszautasítják a helyszíni szemle iránti kérelem átvételét. A polgári jogvédő minden évben figyelmeztet a helyi adóhivatalban dolgozók ilyen magatartására, mert mint említettem, az ilyen esetek minden évben megismétlődnek. Szerencsére nincs sok ilyen ügyünk, de egynek sem kellene megtörténnie. Városi Könyvtár A Városi Könyvtár ellen egy eljárás folyik, ugyanis egy polgártársnőnk, R.F. ugyanazon probléma miatt panaszt nyújtott be a Városi Könyvtár és a Társadalmi Tevékenységek titkársága ellen. Az ügyet megfogalmaztuk, és várjuk az illetékes minisztérium álláspontját. Gerontológiai Központ A Gerontológiai Központ ellen egy panaszt emeltek, mégpedig T.A., aki ellen eljárást indítottak cselekvőképesség megfosztása miatt, mivel bírósági perenkívüli eljárásról van szó, melyről értesítették a polgári jogvédőt is, és még folyamatban van, megszüntettük az eljárást a jogsértés megállapítása nélkül. Városi Tanács A Városi Tanács ellen (mint II. fokú szerv ellen) idén is B.S. adott be panaszt. Mivel a Városi Tanács másodfokú szervként 2014 folyamán a mulasztását orvosolta, illetve meghozta a megfelelő határozatot, mellyel a nevezett személy panaszát elutasította, megállapítást nyert, hogy a városi Tanács nem sértette meg a polgár jogait, a nevezett személynek pedig közigazgatási per indítását javasoltuk. Városi ügyészség A Városi Ügyészség ellen Š.S. nyújtott be panaszt, mely a helyette, A.K. viselkedésére vonatkozott, aki barátságtalan és kellemetlen volt a panaszos szerint. A városi helyettes ügyész, A.K. nyilatkozott az ügy kapcsán, s miután a polgári jogvédő átvette a nyilatkozatot, magyarázatot kért a panaszostól a felsoroltakra, amit ő nem tett meg, és a polgári jogbiztos úgy vélte, nem történt jogsértés a panaszos esetében, és teljes egészében elfogadta a városi vagyonjogi ügyészség indoklását. A Žarko Zrenjanin ÁI ellen egy panaszt vettünk át. K.H. azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy az említett iskolában jogsértést követtek el a fia ellen, aki autizmusban szenved, és annak ellenére, hogy nehezen alkalmazkodik az új helyzetekhez, az osztályából áthelyezték egy másik osztályba. A fiú számára minden újdonság gondot jelent, és súlyosbítja az egészségi állapotát. Miután irodánk az ügyben felkereste az iskolát, az igazgatónő bizottságot alakított, mely kivizsgálta az egész ügyet, majd úgy döntött, hogy a gyereket vissza kell helyezni a saját osztályába még a tanév folyamán. Naša radost IEI A Naša radost IEI ellen Z.L. indított eljárást, amiért a gyermekét izolálták és az intézmény nem akarja befogadni az egész napos ott tartózkodásra. Az intézmény a megadott határidőn belül részletes


Szabadka város polgári jogvédője választ adott a panaszra, és mellékelte a dokumentációt is, és közölték, hogy a szülővel, a gyermek anyjával is folytattak külön beszélgetést. Az intézmény magyarázatát elküldtük a panaszosnak, azzal, hogy válaszoljon rá, de mivel a megadott határidőn belül nem adott választ, ez arra utalt, hogy az ügyfél elfogadta az intézmény indoklását, és az eljárást megszüntettük. Szociális Központ – szociális védelem 2015 folyamán Szabadka polgárai gyakran fordultak panasszal a polgári jogvédőhöz szociális védelemmel kapcsolatos kérdésekben. Ezekben az ügyekben 14 eljárást indítottunk a panaszok alapján. Ezek leggyakrabban arra vonatkoztak, hogy a polgárok a törvény által előírt határidőnél (60 napnál) is tovább vártak arra, hogy a benyújtott kérelmükre (valamilyen joguk elismerése iránt) a Szabadkai Szociális Központ illetékes szerve meghozza a határozatot, és hogy erről írásban értesítsék őket. A szabadkai Szociális központ ellen benyújtott egyéb panaszokban a polgárok arra panaszkodtak, hogy jogsértés érte őket a családi jogszabályok terén, éspedig leggyakrabban a szülői jogok gyakorlása terén. Ezekben az esetekben a polgároknak azt a tanácsot adtuk, hogy indítsanak eljárást az illetékes bírságon, és ily módon próbálják meg jogaikat megvédeni és érvényesíteni. A polgárok 2015-ben is nyújtottak be panaszt a polgári jogvédőnek, melyben azt állították, hogy a Szociális Központban nem engedik, hogy átadják valamilyen joguk megvalósítása iránti kérelmüket, és a polgároknak azt javasoltuk, hogy a kérelmeiket küldjék el postai úton, mert azokat át kell venniük akár megalapozottak, akár nem. Értesítettük a Szociális központot erről a problémakörről, és megállapítottuk, hogy az igényléseket/kérelmeket át kell venniük, majd bizonyító eljárás lefolytatásával dönteni azok megalapozottságáról írott formában, az előírásokkal összhangban. Szabadka város polgári jogvédőjéhez M.K. szabadkai lakos Szabadka Város Szociális Központja ellen nyújtott be panaszt 2015.08.03-án, 072-55/15-2 iktatószám alatt. Panaszában elmondta, hogy még április végén benyújtotta arra vonatkozó kérelmét, hogy indítsanak eljárást az ápolási segélyre való jogosultság megszerzésére édesanyja, J.J. szabadkai lakos számára, viszont a panasz benyújtásának napjáig sem kaptak semmilyen végzést, így ebben az esetben a közigazgatás hallgatása áll fenn. A polgári jogvédő átgondolta a panasz állításait és a Szabadka város polgári jogvédőjéről szóló rendelet 17. szakaszának megfelelően (Szabadka Város Hivatalos Lapjának 7/2014 száma) elküldte a Szociális Központ vezetőjének, hogy adjanak magyarázatot, abból a célból, hogy a fent említett eljárás közben történt-e jogsértés a közigazgatási szerv munkája során. A lefolytatott eljárás után a polgári jogvédő 2015.08.28-án 072-55/15-2 szám alatt meghozta az alábbi ajánlásokat: 2015.08.18-án elküldte Szabadka város polgári jogvédőjéhez az értesítést (a számot, mely alatt az önök nyilvántartásában beiktatták az ügyet, nem közölte) a szabadkai Szociális Központ ellen benyújtott panasz kapcsán ( J.J. ápolási segély iránti kérelme), melyet a nevezett személy még 2015.04.24-én nyújtott be önöknél. Továbbá, ön azt állítja, hogy az ügy szakértői vizsgálat alatt áll a Nyugdíjbiztosítási Alap szabadkai fiókintézetében, és ennek megfelelően az ügyben nem készült el a végzés. A polgári jogvédő arra emlékezteti önt, hogy Szabadka város polgári jogvédőjéről szóló rendelet 32. szakasza értelmében (Szabadka Város Hivatalos Lapjának 7/2015 száma) önnek kötelessége nyilatkozni a panasz kapcsán 15 napon belül, és nem arról értesíteni, hogy valaki mikor nyújtotta be a kérelmet.. A Közigazgatási eljárásról szóló törvény 208. szakasz 1. bekezdésének rendelkezései (a SZSZK Hivatalos Közlönyének 33/97 és 31/2001 száma és az SZK Hivatalos Közlönyének 30/2010 száma) meghatározzák a határozatok kiadásának határidejét. Az említett rendelkezések előírják, hogy ha az ügyfél kérelme alapján vagy hivatalból eljárás indul, és a határozathozatal előtt nem szükséges külön vizsgálati eljárást indítani, és nincsenek más indokok sem, amelyek miatt késedelem nélkül ne lehetne meghozni a határozatot (az előző kérdés megoldása és más). A szerv köteles minél előbb meghozni a határozatot és elküldeni az ügyfélnek, de legkésőbb a szabályosan kérelem benyújtásától, ill. az eljárás hivatalból történő elindításától számított egy hónapon belül, ha


Szabadka város polgári jogvédője külön törvénnyel nincs meghatározva rövidebb határidő. Más esetekben, amikor az eljárást az ügyfél kérelme kapcsán, illetve hivatalból indítanak eljárást az ügyfél érdekében, a szerv köteles legkésőbb két hónapon belül meghozni és az ügyfélnek elküldeni a határozatot, ha külön törvénnyel nincs meghatározva rövidebb határidő. Tekintettel arra, hogy Szabadka város polgári jogvédőjéhez írt értesítésében az áll, hogy a határozathozatalra jogosult Szociális Központ ügyfelének tárgyat képező kérelme 2015.04.24-én lett átadva, de a határozatot nem hozták meg és nem küldték el az ügyfélnek határidőn belül, illetve legkésőbb két hónapon belül, Szabadka város polgári jogvédőjéről szóló rendelet 37. szakaszában foglalt meghatalmazásokkal összhangban (Szabadka Város Hivatalos Lapjának 7/2014), s a polgárok jogainak védelme érdekében, akik az önök szervéhez nyújtanak be kérelmeket jogaik érvényesítése és védelme céljából, Szabadka város polgári jogvédőjének: A J Á N L Á S A 1. A polgárok jogainak védelme céljából, akik a szabadkai Szociális Központhoz intéznek kérelmeket jogaik érvényesítése és védelme céljából, különös tekintettel arra, hogy a Szociális Központhoz forduló személyek nagy része a veszélyeztetett csoportok (szociálisan támogatásra szorulók, a fogyatékkal élők és mások), a polgári jogvédő javasolja, hogy a Szociális Központ tiszteletben tartva és betartva az előírásokat különösen figyeljen oda a közigazgatási eljárás alapelveire, főként a polgári jogok és közérdek védelmének alapelveire, amit a Közigazgatási eljárásról szóló törvény 6. szakaszának 1. bekezdése (az SZSZK Hivatalos Közlönyének 33/97, 31/2001 és az SZK Hivatalos Közlönyének 30/2010 száma) fogalmaz meg, s melyek előírják, hogy az eljárások során a szervek kötelesek lehetővé tenni az ügyfeleknek, hogy megvalósítsák jogaikat és jogi érdekeiket, szem előtt tartva, hogy ezzel ne sértsék mások jogait és érdekeit, sem a törvény által meghatározott közérdek ellenében. − A kérelmek elbírálása közben minden egyes esetben, a helyzet körülményeihez képest a Szociális Központ gondoskodni fog a következő jogszabály szabályos és törvényes alkalmazásáról: a Közigazgatási eljárásról szóló törvény 208. szakaszának 1. bekezdése (az SZSZK Hivatalos Közlönyének 33/97 és 31/2001 és az SZK Hivatalos Közlönyének 30/2010 száma), Azokhoz az ügyekhez képest, melyekben a bizonyítási eljárás során szakértői vizsgálatra is szükség van, a Szociális Központnak javasoljuk, hogy a szakértők vagy szakértői vizsgálati szervek tekintetében vegyen igénybe minden, az előírásokkal megengedett és rendelkezésre álló eszközt (sürgősség, a a Közigazgatási eljárásról szóló törvény 173-182. szakaszaiban foglalt rendelkezések alkalmazása (sz SZSZK Hivatalos Közlönyének 33/97 és 31/2001 száma, és az SZK Hivatalos Közlönyének 30/2010 száma), hogy tiszteletben tarthassák a közigazgatási eljárás hatékonyságának alapelveit, amit a Közigazgatási eljárásról szóló törvény 7. szakasza fogalmaz meg ( Hivatalos Közlönyének 33/97 és 31/2001 száma, és az SZK Hivatalos Közlönyének 30/2010 száma), melynek rendelkezései előírják, hogy az eljárást vezető szervek, illetve melyek közigazgatási ügyeket oldanak meg, kötelesek biztosítani a természetes és jogi személyek vagy más ügyfelek jogai és érdekei védelmének sikeres és minőségi megvalósítását. − J. J. szabadkai lakos (Rovinj u. 1/13) kérelmével kapcsolatban, mellyel ápolási segélyre való jogosultságot kérelmezett, javasoljuk a Szociális Központnak, hogy halogatás nélkül és a törvénynek megfelelően hárítsa el a szabálytalanságokat, a szakértők vagy szakértői vizsgálati szervek tekintetében vegyen igénybe minden, az előírásokkal megengedett és rendelkezésre álló eszközt, hogy polgártársnőnk megvalósíthassa jogát a törvénnyel előírt határidőn belüli határozathozatalra. Szabadka város polgári jogvédőjéről szóló 37. szakaszának 2. bekezdése (Szabadka Város Hivatalos Lapjának 7/2014 száma) értelmében, a Szociális Központ köteles tájékoztatni a polgári jogvédőt az általa hozott intézkedésekről legkésőbb 15 nappal az ajánlás kézhezvétele után. 2015.09.25-én a szabadkai Szociális Központ arról értesítette a polgári jogvédőt, hogy az ajánlással összhangban járt el, és intézkedéseket foganatosított az Általános közigazgatási eljárásról szóló törvénynek megfelelően, így a Nyugdíjbiztosítási Alap szabadkai fiókintézetében megsürgették az eljárás felgyorsítását.


Szabadka város polgári jogvédője A szabadkai T.M. 2015.05.11-én fordult a polgári jogvédőhöz azt állítva, hogy a fiával és unokáival él saját házában, és hogy már 94 éves, nagyon kicsi a nyugdíja, a fia és az unokái rosszul bánnak vele és verik. Többször volt orvosnál emiatt. A polgári jogvédő által aláírt együttműködési szerződéssel összhangban, mely a családon belüli és nők elleni erőszak áldozatainak védelmére vonatkozik Szabadka város területén, erről a panaszról késedelem nélkül írásban értesítettük a Szociális Központot. P.M., bajmoki lakos 2015.08.12-én fordult a polgári jogvédőhöz, mert a Szociális Központ határozatával megszűnt a szociális segélyre való jogosultsága. A határozatban az áll, hogy ez a joga azért szűnt meg, mert az éves felülvizsgálati eljárásban nem nyújtotta be a teljes dokumentációt, illetve nem perelte be a lányát eltartásáért. P.M.-nek jogsegélyt nyújtottunk az említett határozat megfellebbezése alkalmával, mely fellebbezésbe belefoglaltuk, hogy a megtámadott határozat meghozatalával jelentősen megsértették a közigazgatási eljárást, hiányosan és tévesen állapították meg a tényállást, és tévesen alkalmazták az anyagi jogot, mert a jogász nem adott fellebbezési határidőt. A panaszos ugyanazt a keresetet elküldte az ügyével foglalkozó szociális munkásnak, és a fellebbezéshez csatolta a főtárgyalásra szóló értesítést, bizonyítékként, hogy eljárás indult rokonának eltartási kötelezettsége megállapítására, amivel teljesült a szociális segélyre való jogosultságának elismeréséhez szükséges feltétel. A másodfokú szerv figyelembe vette a fellebbezésben foglalt érveket, érvénytelenítette az elsőfokú határozatot, mint megalapozatlant, és P.M. számára elismerte, hogy folytatólagosan jogosult a szociális segélyre. P.J. .2015. 07.30-án azzal a panasszal fordult Szabadka város polgári jogvédőjéhez, hogy a Szociális Központtól határozatot kapott a szociális segélyre való jogosultsága megszűnéséről 2015.05.31-étől. Az indoklásban az áll, hogy ez a joga azért szűnt meg, mert nem nyújtotta be jogerős bírósági végzést a rokon általi eltartásról, a családi viszonyok rendezéséről szóló bírósági megegyezést vagy az arról szóló bizonyítékot, hogy az illetékes bíróságon keresetet indított a rokoni eltartási kötelezettség megállapítására a Szociális védelemről szóló törvény 84. szakaszával összhangban. P.J.-nek jogsegélyt nyújtottunk az említett határozat megfellebbezése alkalmával, mely fellebbezésbe belefoglaltuk, hogy a megtámadott határozat meghozatalával jelentősen megsértették a közigazgatási eljárást, hiányosan és tévesen állapították meg a tényállást, és tévesen alkalmazták az anyagi jogot, mert a revízió folyamán az elsőfokú szerv P.M.-nek írásbeli értesítést küldött, melyben golyóstollal be volt karikázva milyen bizonyítékokat kell beadnia, mégpedig: - Az Ingatlan-kataszteri szolgálattól, az adóhivatal bizonylatát, a Foglalkoztatási Szolgálat bizonylatát. Bekarikázatlan maradt a felhívásban a Nyugdíjbiztosítási Alap bizonylata, az alapfokú bíróság ítélete a gyermek eltartásáról és az alapfokú bíróság ítélete a rokon általi eltartásról. Az értesítésben nem világos, hogy az ügyfélnek mit kellett volna benyújtania, s ezzel megsértették a közigazgatási eljárás elve, ez pedig a jogban járatlan ügyfélnek nyújtandó segítség elve, mert ő jogban járatlan ügyfél. Az értesítésben azt is belefoglalták, hogy a felsorolt bizonyítékokat azonnal be kell adni, ami a bizonyítékok beszerzésére nem ad elég időt. Megemlítette, hogy 2015.07.20-án kapott egy telegramot, melyben az állt, hogy azonnal jelentkezzen a Szociális Központban, bármiféle indoklás nélkül, és a következő napon megkapta az elutasító határozatot, anélkül, hogy bármilyen lehetőséget adtak volna neki a bizonyítékok beszerzésére, főként a hatályos bírói ítéletről vagy megegyezésről, hiszen ezeket lehetetlenség egy nap alatt beszerezni. Annak ellenére, hogy az elsőfokú szervnek kötelessége lett volna tájékoztatni, milyen bizonyítékok szükségesek, és hogyan kell azokat beszerezni. Óvatosságból mellékelte a fellebbezéshez a rokoni eltartási kereset megindításáról szóló bizonylatot, így teljesítette a feltételt ahhoz, hogy elismerjék a megemelt szociális segélyre való jogosultságát. A másodfokú szerv figyelembe vette a fellebbezésben foglalt érveket, érvénytelenítette az elsőfokú határozatot, mint megalapozatlant, és P.J. számára elismerte, hogy folytatólagosan jogosult a szociális segélyre. FOLYAMODVÁNYOK - FELTERJESZTÉSEK 2015-ben – 2.134 ÜGY (az Ombudsmani Hivatal fennállása óta 14.154 ügy)



A ténykedés jogkerete jelentős mértékben kihat a sajátságos tevékenységek és célok megvalósításának lehetőségére, melyeket egy olyan többnemzetiségű környezetben, mint Szabadka elvárnak a polgári jogvédőtől. A polgári jogvédő intézményének természetéből eredően a ténykedés széles tárházának alkalmazását teszi lehetővé. A Szabadkai Ombudsmani Hivatal fennállása óta hatáskörében eljárva számos aktivitást végzett a Szabadka város területén élő polgárok egyéni és kollektív jogainak védelmében. A polgári jogvédőről szóló rendeletben meghatározott hatáskörtől függetlenül a polgárok a jog minden területével kapcsolatban fordulnak panasszal a polgári jogvédőhöz, közvetítést vállal és tanácsokat ad a jog minden területén, tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy jogaik érvényesítésére milyen megfelelő jogorvoslati eszközökkel éljenek és milyen eljárási cselekményeket kell megtenniük, a pozitív jogszabályoknak megfelelően. Rövid áttekintést adunk a polgárok ügyeiről/panaszairól, melyekben irodánktól kértek segítséget, a jogosultságok fajtája szerint, melyekről a polgárok úgy vélték, hogy veszélybe kerültek vagy segítségre volt szükségük közvetítés vagy tanácsadás formájában. Kiválasztottunk néhány érdekesebb esetet. Tavaly beszámoltunk irodánk hogyan vett részt a Down-kórral született gyerekek problémájának megoldásában. Büszkén számolhatunk be a képviselő-testületnek, hogy sikerült megoldanunk Z.D. ügyét, ugyanis a gyermek, illetve a család megnövelt ápolási segélyt kapott. A polgári jogvédő kezdeményezésére teljes egészében át lettek vizsgálva az ügyek, a hiányosságokat elhárítottuk, a szakértői vizsgálat tekintetében és eljárási értelemben is. Tavaly írtunk a szolidaritási adónak közigazgatási hivatal általi téves elszámolásáról is. Irodánk közigazgatási per elindítását javasolta, mert az Adóügyi Hivatal nem tartotta tiszteletben a köztársasági ombudsman véleményét és utasítását, viszont a pénzügyekben illetékes minisztérium végül 2015-ben elfogadta a köztársasági ombudsman álláspontját, és a megfizettetett szolidaritási adót megtérítették polgártársnőinknek. Az adóval, illetve adókötelezettséggel kapcsolatban a polgárok 156 ügyben fordultak hozzánk, melyekből 131 tanácsadással oldottunk meg és 25 esetben indítottunk eljárást. A tavalyi évhez képest ezeknek a panaszoknak a száma több mint 100%-kal nőtt (az előző évben 72 ilyen ügyünk volt). A kérdések abból eredtek, hogy a polgárok nem ismerték az adóbehajtási rendszert, a problémájuk volt az ingatlanok tulajdonoscseréje során, az ingatlanok területének megváltoztatásával, mely az adókivetés alapját képezi, valamint a társtulajdonosok esetben történő adófizetéssel. Ezeknél az eseteknél az iroda válaszolt a feltett kérdésekre. A mezőgazdasági termelőknél is voltak problémák, akiknek a tartozásai átütemezés alá kerültek, aki gyakran kisetek az átütemezési programból, mert nem tudták fizetni a részleteket. Ezért gyakran fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy miként fizethetnék az elmaradott esedékes részleteket. Azokban a helyzetekben, amikor az Adóhivatal tömegesen adta ki a figyelmeztetéseket az adókötelezetteknek,


Szabadka város polgári jogvédője és a polgárok-adófizetők tömegesen fordultak irodánkhoz különféle kérdésekkel, illetve nem értették a figyelmeztetéseket, sem az adóhivatal adóbehajtási rendszerének működését. Ilyen esetekben válaszolunk a polgárok kérdéseire, megismertetjük velük az előírásokat, főként az elévülés területén, a kamatok leírásának lehetőségét és egyéb jogaikat és kötelezettségeiket. Az egészségbiztosítás területén 20 polgár fordult hozzánk, leggyakrabban azért, mert a munkanélküliek és mezőgazdasági termelők nem tudták hitelesíttetni a betegkönyvüket, mivel tartozásuk volt a kötelező egészségügyi biztosítás vonatkozásában, mégpedig nagyon gyakran a munkaadó nem fizette az egészségügyi biztosítást az alkalmazott gyermekei számára. A köztársasági ombudsman véleménye alapján a gyerekeknek kell, hogy legyen egészségügyi biztosítása, és ennek megfelelően három ilyen esetben jártunk el, és az ügyeket megoldottuk. A szabadkai fiókintézettel ebben az évben is kiváló volt az együttműködés. A polgárok jelentős része, 106-an fordultak Szabadka város polgári jogvédőjéhez nyugdíj és rokkantsági nyugdíjbiztosítással kapcsolatos kérdésekben. Leggyakrabban a határozatok meghozatalának törvényes határidejét illetően, továbbá a nyugdíjazásról szóló ideiglenes határozat elhúzódó érvényessége, az ápolási segélyre jogosultság elismerése miatt. A nyugdíjbiztosításról szóló törvény kiegészítése és módosítása miatt szintén gyakran fordultak hozzánk tanácsért az öregségi nyugdíjra, a rokkantsági nyugdíjra és a családi nyugdíjra való jogosultság kapcsán. Kiemelném M.G. ügyét, aki súlyos beteg és nincs rendezve a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos dokumentációja, nem fizették rendszeresen, valamint a biztosítás egy részét a Horvát Köztársaságban valósította meg, sőt privát cégének tartozásai voltak a befizetetlen járulékokra. Sikerült beszereznünk a szükséges dokumentációt és bizonyítani 5 munkaévet, illetve nyugdíjbiztosítást, mert a személy 30 évnél idősebb volt. A jogi alap bizonyítását követően az érintett személy rokkantsági nyugdíjra jogosult, illetve megkapta visszamenőleg is a rokkantsági nyugdíj elmaradt összegeit. Folytattuk a kivételesen jó együttműködést az illetékes szabadkai fiókintézettel. Minden ügyet az említett szervvel együttműködve dolgoztunk fel. A munkaszervezés ezen a területen olyan, hogy az illetékes tisztviselőjüktől mindig kérhetünk adatokat, véleményt vagy tanácsot, mert az ügyfelek gyakran nem tudják megfelelő módon elmondani a problémát. Idén 27 esetben segítettünk fellebbezések megírásában. Ezek nagy része a rokkantsági nyugdíj és az ápolási segély iránti kérelmek elutasítására vonatkozó fellebbezések voltak. Családi természetű problémákkal is gyakran fordultak irodánkhoz a polgárok, összesen 82 ilyen esetünk volt, melyekből 80-at tanáccsal oldottunk meg, és két esetben eljárást folytattunk. Ezek az ügyek a szülők, a felnőtt korú gyerekek, a házastárs vagy élettárs, illetve távolabbi rokon eltartására vonatkoztak, továbbá családi erőszak miatt is megkerestek bennünket. A hozzánk forduló személyekkel ismertettük milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a családi törvénykönyv alapján, és szükség esetén a Szociális központhoz, a rendőrséghez és igazságszolgáltatáshoz irányítottuk őket, ha családi erőszakról volt szó. A szociális védelem területén 132 folyamodványunk volt, melyekből 101-et tanáccsal oldottunk meg, és 31-ben eljárásra került sor. Ez azt jelenti, hogy az ügyfeleknek segítettünk a fellebbezések megírásában, különféle űrlapok kitöltésében, a szükséges dokumentáció biztosításában ezeknél a jogosultságoknál. Segítettünk kitölteni az űrlapot az egyszeri pénzsegély igényléséhez, ami össze van hangolva a Szociális Központtal, is mely sokat könnyít az ügyfelek helyzetén. Több esetben interveniáltunk a Vöröskeresztnél és a Szociális központban, hogy biztosítsanak segélycsomagot a szociálisan veszélyeztetett polgároknak. Ezúton megköszönjük ezeknek a szervezeteknek az együttműködést, és hogy tiszteletben tartották a polgári jogvédő ajánlását, mert javaslatunkra mindig pozitív választ adtak, és segítettek ezeknek az embereknek. A polgárok személyes állapota - 242 ügy, ebből 40 tanácsadással lett megoldva, és 202 ügyben pedig eljárást indítottunk. Ezekben az esetekben többnyire a koszovói betelepültekről volt szó, akik számára szinte egy fajta ügyintézőkké váltunk a személyes dokumentumok beszerzésében, illetve az anyakönyvi hivatal kivonatai és az állampolgársági bizonylat tekintetében. Ugyanakkor ezeknek a dokumentumoknak a kijavításáról és egyeztetéséről is szó volt, mert nagyon rendetlenek és pontatlanok voltak, és a polgárok, amikor megkapták az új dokumentumokat, személyi igazolványt és útlevelet, sok problémájuk volt emiatt. Ami a hozzánk forduló ügyfeleket illeti, legtöbbször írástudatlanokról és szociálisan veszélyeztetett személyekről van szó, így a mi munkánk, mely


Szabadka város polgári jogvédője mindig ingyenes az ügyfelek részére, ezeknek a személyeknek sokat segít a személyi állapotukkal kapcsolatos problémák megoldásában. Munkanélküliség – 2 ügy. Az ügyfelek azért fordultak hozzánk, mert elmulasztották a rendszeres jelentkezést, ill. nem határidőn belül jelentkeztek a Foglalkoztatási Szolgálatban, s ezzel elveszítették az egészségbiztosításra való jogosultságukat is. A polgárok munkaügyben 172 folyamodványt nyújtottak be, ebből 159 zárult tanácsadással, és 13 esetben folytattunk le eljárást. Különféle fellebbezéseket segítettünk megírni az ügyfeleknek, és ingyenes jogi képviseletet biztosítottunk. Közszolgálatok és közvállalatok – 152 ügy. Mint az az átvett folyamodványok struktúrájának és statisztikájának táblázatos kimutatásból is kitűnik, ezek a polgárok olyan esetekben fordulnak hozzánk, amikor nem kezdődött meg vagy folyamatban van az eljárás az illetékes közigazgatási szolgálatnál vagy közvállalatban. A jó közigazgatás elvével összhangban a polgárokkal ismertetjük, milyen jogaik vannak, és milyen módon kell ezekhez a szolgálatokhoz fordulniuk. Vagyonjog - 39 ügy, 38-at tanácsadással oldottunk meg, és 1 esetben folytattunk eljárást. Ezekben az ügyekben a polgárok tanácsot kérnek az ingatlanforgalommal, a kataszterben bejegyzett ingatlan- viszonyokkal kapcsolatban, továbbá ajándékozási, eltartási kérdésekben, haszonélvezettel kapcsolatosan. Ezeket az ügyfeleket a felmerült probléma megoldása céljából ügyvédhez vagy közjegyzőhöz irányítjuk, mert a polgári jogvédőnek igazából nem tartoznak a hatáskörébe. Örökösödési jog – 77 ügy, melyekből 76-ot tanácsadással oldottunk meg, és 1 esetben folytattunk eljárást. Ezek a hagyatéki tárgyaláshoz szükséges dokumentumokkal kapcsolatosak, továbbá az utólag fellelt vagyonnal, a törvényes örökléssel, a végrendelet alapján történő örökléssel és az ingatlan átruházásának módjával kapcsolatos kérdésekben, mert az ügyfelek tudatlanság és anyagi eszközök hiánya miatt nem tudják egyedül megoldani a problémákat ezen a területen. Lakásügyi kérdések - 8 panasz, melyek mindegyikét tanácsadással oldottunk meg. Ezek a tanácsok azzal kapcsolatosak, hogyan lehet a várostól segítséget kapni, illetve milyen jogokat ad a város ezen a területen. A bírósággal kapcsolatos ügyekből 187 volt, melyek mindegyikét tanácsadással oldottunk meg. Ezek azok az ügyek, melyek nem tartoznak a hatáskörünkbe, soha nem is vesszük át az ügyeket, semmilyen dokumentumokat sem, melyeket az ügyfelek hoznak az ügy kapcsán. Itt gyakran találkozunk ún. „nehéz ügyfelekkel”, akiknek nehéz megmagyarázni mi a helyi jogvédő hatásköre, mert meg vannak győződve róla, hogy a bíróságok rosszul működnek, korruptak, és hogy a végleges és jogerős bírósági döntésekkel nagy igazságtalanság érte őket. Szabadka város polgári jogvédője úgy véli, hogy különösen ezekben az ügyekben vigyázni kell a polgári jogvédő hatáskörére, és külön kell választani a jogvédő ellenőrző szerepét az igazságügyi szervektől, mint az államban különálló hatósági szervtől. A gyermekjogokkal kapcsolatban két panasz érkezett, ezek az ügyek folyamatban vannak. Személyi asszisztens biztosításáról van szó autista gyerek számára. Közigazgatási-jogi kérdésekben 6 ügyünk volt, ebből négyet tanácsadással oldottunk meg, kettő esetében pedig eljárást folytattunk. Ezek jogi kérdések, melyeket a város biztosít közigazgatási eljárásban, pl. buszjegyek, családi pótlék és hasonlók. Az oktatással kapcsolatban 11 polgár fordult hozzánk, 6 ügyben tanácsadással oldottuk meg a problémát, és 5 ügyben eljárást indítottunk. Ezek: diplomák nosztrifikálása, tanúsítványok megszerzése az iskolai végzettségről, olyan esetekben, amikor nem adtak ki oklevelet, valamint egyetemi végzettségről szóló diplomák felkutatása. A kötelmek kérdésében 39 polgár fordult hozzánk, melyek mindegyikét tanácsadással oldottunk meg, mert nem vagyunk illetékesek ebben az ügyben, és a peres esetekben az ügyfeleknek bírói védelmet és ügyvédi segítség igénybevételét javasoltunk. Az egyéb kategóriában 42 polgári panaszt tartunk nyilván, melyek közül 34-et tanáccsal oldottunk meg, és 8 esetben eljárást folytattunk. Ezek az ügyek nem sorolhatók be a jelen beszámolóban


Szabadka város polgári jogvédője említett egyik területbe sem. Itt a polgárok azért fordulnak irodánkhoz, hogy pl. segítsünk kitölteni a különféle űrlapot, magyarázzuk meg a kapott végzéseket vagy valamilyen előírást, mely érdekli őket, az egyetemi kollégiumokban való elhelyezéssel, a járművek bejegyzésével kapcsolatban, vagy azért, hogy az illetékes szervhez irányítsuk őket a szükséges dokumentumok kiadása céljából, amikor nem tudják, kihez kell fordulniuk a problémájuk megoldásában és hasonlók. 51 ügyünk volt, amelyekben nem rendelkezünk hatáskörrel, amelyekben a polgárok jogerős bírósági ítéletekkel vagy végrehajtási határozatokkal kapcsolatban kérnek segítséget. Ezekben az ügyekben nagyon óvatosan járunk el, vagyis nem járunk el mert nem rendelkezünk hatáskörrel, és nem értékeljük a bírósági ítéleteket, és miután ezekben az ügyekben gyakran jelennek meg ügyvédek is, akikkel nem akarjuk megrontani a jó kapcsolatot, emellett az ingyenes jogsegély programja és szabályzata is előírja, hogy nem nyújtható semmiféle szolgáltatás, ha az ügyön ügyvéd is dolgozik. A korábbi évekhez hasonlóan a polgári jogvédő példás együttműködést folytatott a város vezetőségével: a polgármesterrel, a polgármesteri kabinettel és a városi tanács tagjaival. Ez az együttműködés hozzájárul a munka hatékonyságának növeléséhez és az önkormányzat egyes funkcióinak tehermentesítéséhez is. AZ ELŐVÁROSI HELYI KÖZÖSSÉGEK MŰKÖDÉSE – összesen 324 folyamodvány

2013 óta a polgári jogvédő iroda peremvárosi helyi közösségekben is tart ügyfélfogadást. A hónap folyamán sikerül minden peremvárosi helyi közösségben megejteni az ügyfélfogadást. Úgy gondoljuk, hogy erre a munkára szükség van, mert az ott élő polgárok számára a városközpontba való beutazás is költséget jelent. Nagyon gyakran a vagyonadó miatt, a nyugdíjjogosultság kérdésében, a háziállatok tartásával kapcsolatban, családi problémák, szomszédi viszonyok miatt fordulnak hozzánk, továbbá az eltartási szerződésekkel, örökösödési joggal kapcsolatban, közös mezsgye, környezetvédelmi díj fizetésének kötelezettsége, más személy ápolása miatt. Többek közt segítséget kértek tőlünk a kérvények megírásában a mezőgazdasági termelők ösztönzésére kiírt pályázatra, az épületek legalizálásában, a mezőgazdasági földek bérbevételében. Tanácsokat adtunk az egészségbiztosítás fizetése körüli problémák megoldásában, a munkanélküliséggel járó jogosultságokkal, birtokháborítással, valamint a villanyszámlák fizetésével, a végrendeletekkel kapcsolatban. Foglalkoztunk az élethosszig tartó eltartási szerződés megkötésének lehetőségével, kerítés emelésének jogi lehetőségeivel a szomszédok között, tanácsot adtunk abban, hogy mikor kell beszerezni az építési engedélyt bizonyos épületek kiépítésében, mi a teendő a mezei károk esetében, a TV előfizetés, illetve ennek elévülése kapcsán. Voltak folyamodványok a vendéglátó létesítmények zajkeltésével kapcsolatban, a kiskorú személyek egészségbiztosításában munkanélküli szülők esetében, családi viszonyok, válás, gyermekelhelyezés kérdésében, a kiskorú gyermek láthatására vonatkozó jogok és kötelezettségek kapcsán, vásárlási előjog kérdésében szomszédos földek esetében, a közös vagyon felosztása terén, ápolási segéllyel, rokoni eltartási kötelezettséggel és munkaviszony felmondásával kapcsolatban. Tanácsot adtunk a következő


Szabadka város polgári jogvédője kérdésekben is: elmaradt bérek megfizettetésének lehetőségei és a munkaadóval szembeni egyéb követelések, a mezőgazdasági terület építési telekké alakítása, utcák létrehozása a faluban, vízvezeték és szennyvízelvezető hálózatra csatlakozás lehetősége, gyermekelhelyezés és a Szociális Központ hatáskörével kapcsolatos kérdések. Gyakoriak voltak a városi közigazgatási hivatal Adóügyi Szolgálatának hatáskörébe tartozó kérdések, melyeknél jó együttműködés eredményeként gyakran ellenőriztük van-e adóssága a panaszos adókötelezettnek, főként ha idős emberekről volt szó, akiknek nem volt lehetőségük közvetlenül az Adóhivatalban ellenőrizni az adatokat. Gyakoriak voltak a panaszok az idős személyek eltartási szerződésével vagy annak felbontásával kapcsolatban, mert a falvakban gyakran kötnek eltartási szerződést, és manapság az eltartók gyakran az elszegényedés miatt nem tudják betartani a szerződést. Szociális segélyre való jogosultság megszerzésével, vagy elvesztésével kapcsolatban is gyakran fordultak a polgárok irodánkhoz. Tavaly érkeztek meg az első környezetvédelmi számlák a peremvárosi helyi közösségekbe az új elszámolás szerint, ezért a polgárok tömegesen fordultak hozzánk ezzel kapcsolatos kérdésekkel. Az Adóhivatal szabadkai fiókintézete tavaly kiadta a lecsapolási díjra vonatkozó határozatokat, és visszamenőleg két naptári évre kérték a befizetést. A polgárok ebben az ügyben is tömegesen jelentkeztek nálunk, hangot adva elégedetlenségüknek, mert nem tudják kifizetni ezt a díjat. Irodánk gyakran nyilatkozott a médiáknak arról, hogy megvan a törvényes feltétele ezeknek a számláknak a kiadására. A Hajdújárás HK azzal a problémával fordult a polgári jogvédőhöz, hogy a Szabadka és Szeged között közlekedő sínbusz nem áll meg sem Hajdújáráson, sem Királyhalmán, gondot okozva ezzel a polgároknak, akiknek nincs lehetőségük az utazásra. Az ügyet továbbítottuk a polgármester kommunális ügyekkel megbízott tanácsosának, és az ügy kezelése folyamatban van. A Királyhalom HK polgárainak egy csoportja azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy V.T. felszántotta a kiszolgáló utat az autóút mellett, és mintegy 100 királyhalmi polgár nem tudja megközelíteni a házát, mert nincs út. A Polgári Jogvédő Iroda utasítására az útfelügyelő kiment a terepre és átadta a határozatot az utat felszántó személynek, akinek vissza kellett állítania az utat a korábbi állapotába. Így a lakosság számára ismét lehetővé vált az út használata. INGYENES JOGSEGÉLY Az ombudsmani hivatal 2015-ben is sikeresen folytatta az ingyenes jogsegélyszolgálat működtetését. Ez a projekt a Szabadkai Ügyvédi Kamarával együttműködve valósul meg a 2011-ben kötött megállapodás alapján. A megállapodással átvettük a meghatározott feltételeket és az ingyenes jogi képviselet alapjait, melyek meg vannak határozva a Vajdasági Ügyvédi kamara szabályzatában, továbbá az űrlapok is és a már meglévő szervezet. A szabályzattal meg lettek határozva a kritériumok, melyek különösen a szegény, munkanélküli és veszélyeztetett polgároknak segítenek, akik számára nehéz az út a jogvédelem megvalósításáig. Hangsúlyozom, hogy a kérelem mellé benyújtandó minden bizonylat és igazolás mentesül az illetékek alól, kivéve a Köztársasági Földméréstani intézetet, az ingatlan katasztert, tehát ez a szegényebbek számára igazi segítség, amiatt is, mert ezek általában a szabadkai Alapfokú Bíróság ügyei, mely ezekben az ügyekben elhalasztja a beérkezett bírósági illetékek fizetését, vagy felmenti alóla a feleket az ilyen ügyek lezárásáig. 2015-ben az ingyenes jogsegély iránt 50 kérelem érkezett hozzánk, melyek közül 5 kérelem nem felelt meg a szabályzatban meghatározott feltételeknek, egy ügyfél pedig sajnos elhunyt, még mielőtt az illetékes bizottság meghozta a határozatot. Hangsúlyozzuk, hogy ez az ügyvédi szolgáltatás teljesen ingyenes a polgárok számára, a város nem támogatja anyagi eszközökkel, és a polgári jogvédő ez alkalommal is szeretné megköszönni azoknak az ügyvéd kollégáknak a munkáját, akik részt vettek ebben a projektben. SZABADKA VÁROS POLGÁRI JOGVÉDŐJÉNEK KÜLÖN TEVÉKENYSÉGEI Itt kiemelnénk az Emberi jogok napjának megünneplésével kapcsolatos munkánkat. Ebben az évben, illetve 2015-ben ünnepeltük az emberi jogok napját, és a középiskolások bevonására fókuszáltunk irodalmi pályázat meghirdetésével, az emberi jogok témára. Az irodalmi pályázatra, mely rendkívül sikeres volt, 67 fogalmazás érkezett. A témák a következők voltak: „Gyerekek a menekültválságban” és “Védem az élethez való jogomat, de elismerem, hogy erre másoknak is joguk van”. A legjobb munkákat pénzjutalommal díjaztuk, minden munkáért a nemzeti kisebbségek nyelvén, melyeknek joguk van a hivatalos nyelvhasználtra a város területén. Az első díj 10.000,00 dinár volt, a második 3000, a harmadik díj pedig Szabadka város monográfiája volt. Külön kiemelnénk Jasmin Faiad fogalmazását, mely különösen hiteles volt és érzelmekkel teli. Ez egy


Szabadka város polgári jogvédője szíriai származású kislány meglátása a menekültválsággal kapcsolatban. . A szervezésben segítettek a tanárok, a bizottság tagjai, a városi képviselő-testület elnöke és a polgármester. A díjazott munkákat közzé tettük a város weboldalán, és ha valaki szeretné elolvasni a többit is, akkor az irodához fordulhat, mert a munkákat e-mailben kaptuk, és megőriztük. Külön kiemelném a Žarko Zrenjanin Középiskola diákjainak részvételét és kollektív munkáját, mely nem teljesítette a pályázat feltételeit, de az igyekezetüket az irodánk és a bizottság különdíjjal jutalmazta. MEDIÁCIÓ (KÖZVETÍTÉS) Mint már az előző beszámolónkban tájékoztattunk, a polgári jogvédő irodájának képviselői részt vettek a mediátori alapképzésen, melyet a Szerbiai Demokratikus Változások Partnerség szervezett a Partnerség a Demokratikus Változásokért, és tanúsítványt kaptak a befejezett képzésről. Ugyanakkor a Szerbiai Mediátorok Nemzeti Egyesületének a tagjai lettünk, és a legfontosabb, hogy 2015-ben megkaptuk a határozatot az Igazságügyi Minisztériumtól a mediátori listára való bejegyzésről, melyet az említett minisztérium vezet. A mediáció elsősorban a vitarendezés alternatív megoldása. Olyan folyamat, melyben a polgárok gyors, hatékony és olcsón oldhatják meg a konfliktusaikat, melyek elkerülhetetlenek a kapcsolataikban. A mediációt alkalmazásáról már az ókorban is voltak feljegyzések. A sumér civilizációtól kezdve a középkoron keresztül egészen máig fejlődött a közvetítés intézménye. Ma gyakran alkalmazzák a konfliktusok megoldásában a közélet különféle területén, a világ sok országában. A mediáció vitarendezési eljárás két vagy több fél között mediátor – közvetítő segítségével. A mediátor szerepe a felek támogatása a vitában, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak, a pozitív kommunikációra ösztönözve, és a konstruktív problémamegoldás légkörének megteremtését. A közvetítő nem ad jogi tanácsokat, nincs bírói vagy döntőbírói szerepe, és nem hoz döntéseket a vita megoldására. A döntéshozatal és a megegyezés elérése kizárólag a feleken áll a konfliktusban. Egyik fél sem kötelezhető arra, hogy elfogadja az olyan megoldást, mely nem felel meg a számára. A felek igénybe vehetik jogi képviselő tanácsát a mediáció folyamán és a megegyezés aláírása előtt. A vitarendezés során a felek mindegyike jóhiszeműen lép a mediációs eljárásba, és készen áll arra, hogy kész arra, hogy teljes mértékben hozzájáruljon a vita békés megoldásához. A mediáció olyan eljárás, mely a nyilvánosság számára nem elérhető és bizalmas. A közvetítő jogosult arra, hogy félbeszakítsa a mediációs eljárást, ha úgy véli, hogy folytatása nem célravezető. Ugyanakkor a felek is jogosultak bármelyik pillanatban elállni a közvetítéstől az eljárásban. A mediáció eljárása a viták békés rendezésében a felek számára a következőket jelenti: gyorsabb az ítélethozatalnál, csökkenti a költségeket, bizalom, lehetőséget ad a feleknek, hogy beszéljenek, összehozza a megszakadt kapcsolatokat, az ellenfelek együttműködőkké válnak, a vitában résztvevő felek végső döntést hoznak, kizárja a kilátástalanságot és minden felet megvéd a vita elvesztésének kockázatától, mert mindenki nyer ezzel. A mediációs eljárás az előkészületekkel kezdődik, mint például a közvetítésre alkalmas ügyek kiválasztása, a közvetítő kiválasztása, a mediációhoz való csatlakozásról szóló egyezmény aláírása, és a mediátorok felkészítése. Ezután következik az ügy irányítása. Fontos kiválasztani a tárgyalás stílusát, és a közvetítés egyedül akkor releváns, ha a tárgyalások az érdekeken alapulnak. Emellett a közvetítőnek figyelnie kell a megoldás minden szempontjára. Ez a szolgáltatás szintén ingyenes a polgáraink részére. 2015-ben összesen 11 javaslatot adtunk át közvetítői eljárás indítására, melyekből 7 mediációt valósítottunk meg 2015 folyamán, míg 4 ügyet áthoztunk 2016-ra. Minden mediációra Szabadka város Polgári Jogvédő Irodájában került sor. Mediátorok voltak: a polgári jogvédő és az alapfokú közvetítői felkészítéssel és engedéllyel rendelkező szakmunkatársak, akik be vannak jegyezve az SZK Igazságügyi Minisztériumának közvetítői nyilvántartásába.


Szabadka város polgári jogvédője A benyújtott 7 javaslatból 5 esetben a felek aláírták a beleegyezési megállapodást és a mediációs eljárás kezdetét vette. Az elvégzett öt mediáció közül négy sikeresen lezárult, ugyanis aláírták a per közvetítéssel történő megoldásáról szóló megállapodást, míg egy ügy még folyamatban van az ellentétek természetének összetettsége miatt. Két sikertelen mediációnk van, ugyanis az eljárás nem kezdődhetett meg, mert a másik fél nem jelent meg az értesítésünkre. A megvalósított közvetítői eljárásokban kettőtől hat fél vett részt. A felek önállóan vettek részt, minden eljárásban meghatalmazottak, ügyvédek vagy törvényes képviselők nélkül. A közvetítés a peres felek közös ülései keretében zajlott elejétől a végéig. A mediációkat kb. 45 perctől 60 percig tartó üléseken tartottuk. Az ellentétek összetettségétől függően egytől négy ilyen ülésre volt szükség ahhoz, hogy a felek közös megoldásra jussanak és megkössék a közvetítőn keresztüli megegyezési megállapodást. Egy ügyben már az első ülés sikerrel zárult, ugyanis az ellentétet kiváltó fél már a közös megegyezési javaslattal érkezett az ülésre, mely kielégítőnek bizonyult a másik fél számára is. A közvetítői eljárás fejlesztése céljából két ügyben az építési felügyelőt is bevontuk a munkába, aki kiment a helyszínre, feltárta a tényeket és tanácsot adott a probléma megoldására. A mediációs ügyekre a társadalmi élet különböző területein került sor. Volt egy-egy munkaviszonnyal, építési munkálatok kivitelezésével és adósság behajtással kapcsolatos esetünk, és két olyan ügyünk, melyek a megromlott szomszédi viszonyból eredtek. SZEMINÁRIUMOK ÉS KONFERENCIÁK ÉS MÁS OMBUDSMANI IRODÁKKAL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS A szemináriumok, konferenciák és más ombudsmani irodákkal való együttműködések a Szerbiai Helyi Jogvédők Egyesületén keresztül valósult meg, mely tevékenységeket támogatta az EBESZ Szerbiai Missziója, a köztársasági ombudsmani iroda és a tartományi ombudsman is. Az EBESZ Szerbiai Missziója a Szerbiai Helyi Jogvédők Egyesületének szervezésében több ülést is tartott az ombudsman intézményének erősítése céljából. Augusztusban Novi Pazarban tartottak tanácskozást, melynek a témája “A helyi ombudsmanok szerepe Szerbiában” volt, azzal az ötlettel, hogy a Novi Pazar-i sjenicei, Nova Varoš-i, prijepoljei és priboji helyi önkormányzatok megismerkedjenek a polgári jogvédő iroda intézményével és alapításának ötletével ezeken a településeken. Ezen a találkozón a következő témát vitatták meg: Polgárok joga a hőenergia vásárlásról kötött szerződésük megszakítására. Šabacon is volt egy ülés, melynek a fő témája a kommunális rendőrség munkája volt, továbbá a kóbor macskák és kutyák ellátásával kapcsolatos kommunális szabályozás, a helyi önkormányzat kötelezettsége és a kártalanítás. A belgrádi ülésen bemutatásra került a helyi ombudsmanok (20) munkájának eredményei, megvitattuk a jogi helyzetüket, a műszaki felszereltséget és a következő projekt megkezdését: “Belgrádi nyitott iskolák – a jó közigazgatás és az emberi jogok helyi szintű védelmének projektje”. A tartományi ombudsman szervezésében részt vettünk az „Erőszakmentes élet” háló éves tanácskozásán. Az Iroda részt vett a Topolyán megtartott nemzetközi tanácskozáson is, melynek a témája: A helyi ombudsman és a tolerancia. Mint minden éves beszámolóban, most is hangsúlyozzuk, hogy a szemináriumok, tanácskozások, ülések soha nem terhelik Szabadka város költségvetését, csak az utazási költségek. Az Iroda arra törekszik, hogy mindezekben a tevékenységekben csak akkor vegyen részt, ha a szervező biztosítja rá az eszközöket. A MÉDIÁVAL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS A polgári jogvédő munkájában fontos szerepe van a médiával való együttműködésnek, és támogatásának. A mi irodánk kivételesen jó együttműködést tart fenn a helyi médiákkal, de a köztársasági szinten is, a Blic napilappal, mely sikeresen követi a munkánkat. A Pannon televízió figyelemmel kísérte a külvárosi helyi közösségekben tett látogatásainkat, tájékoztatott róluk, és több interjút is készített az említett helyi közösségek sajátos problémáiról. Interjút adtunk a helyi rádióállomásoknak is, az egyes ügyekről is, de a munkánkról is általában, az ügyfeleinkkel, a polgárokkal való kapcsolatunkról és a megoldott ügyekről, több műsort és interjút közölt a YU-eco


Szabadka város polgári jogvédője televízió is. Igyekszünk a médiákat rendszeresen tájékoztatni a tevékenységeinkről, melyek eddig mindig követték a munkánkat. Úgy véljük, hogy továbbra is a média támogatását élvezzük, mely követi irodánk munkáját. PÉNZESZKÖZÖK Az ombudsmani hivatal működéséhez szükséges pénzeszközök a városi költségvetésben biztosítottak. Az ombudsmani hivatal 2013-ban közvetettből közvetlen költségvetési szervvé vált, a költségek csökkentése céljából, és ez nem hatott ki a hivatal önállóságára és függetlenségére. Itt ki kell emelni, hogy a szabadkai egyike azon ritka ombudsmani hivataloknak, amely minden tekintetben törvényesen rendezett. A jóváhagyott eszközök legnagyobb része a működési költségekre, illetve az alkalmazottak fizetésére lett felhasználva. Az iroda 2015. évi munkájára összesen 11.648.000,00 dinár lett jóváhagyva, melyből 9.589.000,00 dinárt költöttünk el. Mint a táblázatból is kitűnik, 2.059.000,00 dinár felhasználatlan maradt.


Szabadka város polgári jogvédője Szabadka város költségvetési eszközeinek végrehajtása Szabadka Város Polgári Jogvédő Irodájának 2015. évi működési költségeire

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

17. 18. 19. 20.

KÖLTSÉGFAJTÁK Fizetések Ajándékok gyerekeknek, felnőtteknek Alkalmazottak utazási költségei Mobiltelefonos szolgáltatások Bérleti költségek Szolgálati utak költségei Szemináriumok részvételi díja Egyéb szakszolgáltatások Vendéglátó szolgáltatások Reprezentáció Ajándékok Egyéb általános szolgáltatások Irodaeszközök Szakirodalom Fogyóeszközök Dotációk a törvény szerint (a béralap 10%-kal való csökkentése és a fogyatékkal élők) Egyéb adók Bútorzat Számítógépes felszerelés Telefonvásárlás ÖSSZESEN:

Terv

Végrehajtás 8.961.000 7.000

7.967.000 7.000

105.000 158.000 92.000 84.000 5.000 515.000 10.000 70.000 50.000 7.000 175.000 81.000 13.000 1.073.000

101.000 150.000 0 0 5.000 12.200 7.300 57.000 46.000 3.800 164.000 33.000 0 891.000

10.000 37.000 120.000 75.000 11.648.000

0 24.000 48.000 74.000 9.589.000



ZÁRADÉK Az idei évi beszámoló készítésekor arra törekedtünk, hogy a képviselő-testületet minél több konkrét, egyedi esetről és területről tájékoztassuk, melyekkel foglalkozunk. Remélem, hogy ez a jelentés meggyőzi önöket arról, hogy városunknak szüksége van egy ilyen irodára. Ez az iroda, azon kívül, hogy segítséget nyújt a polgároknak, a jó együttműködés, jó közigazgatás elvén tehermentesít számos intézményt és szervet, s emellett fejlődésükben is segíti ezeket az intézményeket a helyes igazgatás irányában. A hivatal minden szolgáltatása ingyenes. Szabadka polgárai a 2015. évben számos különféle problémával fordultak a polgári jogvédőhöz, például többek között azzal, hogy a hatóságok nem döntöttek az ügyfél kérelmét illetően, nem válaszoltak a beadványokra, hogy a hivatalos ügyek elhúzódtak, hogy szelektíven tettek eleget a távfűtési rendszerről való lekapcsolásra vonatkozó kérelmeknek, de voltak észrevételek a kéményseprői szolgáltatások megfizettetésére, a számlák összegére, az adózási övezetek módosítására, az utcák közművesítésére, a háziállatok tartásával kapcsolatos problémákra, a vendéglátó-ipari létesítmények okozta zajra, a közműdíj-támogatások megszűnésére, a kóbor ebekre, a kutyaharapásokra és hasonlókra. Mint az a felsorolt példákból és a statisztikai adatokból látszik, Szabadka Város Ombudsmani Hivatalának az elmúlt időszakban is sikerült biztosítania jelenlétét és sikeresen megfelelt a kihívásoknak, melyek az emberi jogok védelmével és a helyi közigazgatási szervek működésének ellenőrzésével foglalkozó intézményt szükségessé teszik. A hivatal megalakulása óta azt tapasztaljuk, hogy a hozzánk forduló polgárok száma évről évre érezhetően növekszik. A 2014. évben 2024 személy, a 2015. évben 2241 személy kereste fel a hivatalt. Ezt a mutatót két szemszögből is vizsgálhatjuk. Egyrészről az ombudsmanhoz fordulók számának növekedése azzal a ténnyel magyarázható, hogy a közigazgatási hatóságok továbbra is megszegik és csorbítják a polgárok jogait, míg másrészről az ügyek számbeli növekedése annak tudható be, hogy a polgárok tájékozottabbak a jogaik érvényesítésében segítséget nyújtó intézményt illetően, illetve hogy ezt a támogatást városunkban is igénybe vehetik. E beszámolót a polgári jogvédő közösen készítette helyetteseivel, Tóth Szalai Erikával és Vuković Simić Ljiljanával. Szabadka, 2016.03.30. SZABADKA VÁROS POLGÁRI JOGVÉDŐJE Zlatko Marosiuk okl. jogász SZERKEZET ÉS STATISZTIKA FOLYAMODVÁNYOK Közvállalatok Megoldott Folyamatban Beérkezett Közvállalatok

Távfűtőművek KKV 23 23 / Vízművek és Csatornázási KKV 3 3 / Szabadka Város Építési 2 2 / Igazgatósága Közvállalat Parking KKV 3 3 / Temetkezési KKV 1 1 / Köztisztasági és Parkosító KKV 4 4 / Szabadkai Piacok KV 1 1 / Kéményseprő KKV 3 1 2 2015. évi beszámoló 33. oldal a 46-ból


Közigazgatási szervek vagy felügyeleti szolgálatok

Illetékes szerveknek továbbított ügyek ÖSSZESEN

Nem illetékesek Szociális Központ Naša radost IEI Társadalmi Tevékenységek Titkársága Felügyeleti Titkárság Általános Közigazgatási és Közös Ügyek Titkársága Vagyonjogi Titkárság Helyi Adóügyi Titkárság Építésügyi Titkárság Városi Tanács (mint II. fokú bizottság) Városi Vagyonjogi Ügyészség VÁROSI KÖNYVTÁR GERONTOLÓGIAI KÖZPONT KFI Ingatlankataszter A SZK ombudsman

2 14 2

2 14 2

/ / /

2

1

1

11

11

/

4

4

/

1 5 1

1 5 1

/ / /

1

1

/

1 1 1 1 13

1 / 1 1 13

/ 1 / / /

Tartományi ombudsman

7

7

/

107

103

4



Beadványok

Beérkezett

Egészségügy Polgárok személyes állapota Polgári jog Szociális ellátás Gyermekjogok Munkaügyi kérdések Nyugdíjjal kapcsolatos kérdések Oktatás Munkanélküliség Közigazgatási-jogi kérdések Vagyonjog Örökösödés Lakásügy Családi viszony Kötelmi jog Bírósági Közszolgálatok - Kommunális rendőrség és közvállalatok - Felügyeleti Titkárság - Építésügyi Titkárság - Társadalmi Tevékenységek Titkársága, - Mezőgazdasági Titkárság - Villanygazdaság - Temetkezési KKV - Távfűtőművek KKV - Köztisztasági és Parkosító KKV - Szabadka Város Építési Igazgatósága Közvállalat - GERONTOLÓGIAI KÖZPONT - Posta KV - Környezetvédelem - Telekom - Tržnica Részvénytársaság - Fogyasztóvédelem - Vízművek és Csatornázási KKV - Kéményseprő KKV - Subotica-trans KV - Kataszter Elküldve a köztársasági ombudsmannak Elküldve az adatvédelmi biztosnak Adó Közérdekről szóló adatok Egyéb Nem illetékes Mediáció (közvetítés) Ingyenes jogsegély ÖSSZESEN

Megoldási mód

Folyamatban

Tanács

Eljárás

3 202 7 31 / 13 27 5 / 2 1 1 / 2 / / / 8 /

/ / / / / / / / / / / / / / / / / / /

3

2

1

/

2 16 1 21

2 13 1 21

/ 3 / /

/ / / /

6

3

3

/

8

8

/

/

3

3

/

/

10 1 2 2 2

10 1 1 2 2

/ / 1 / /

/ / / / /

11

11

/

/

17 1 7 1 1 156 3 42 51 16 51

8 1 7 1 1 131 3 34 51 5 1

9 / / / / 25 / 8 / 11 50

/ / / / / / / / / / /

1.810

1.346

464

/

20 242 214 132 2 172 106 11 2 6 39 77 8 82 39 187 2 22 13

17 40 207 101 2 159 79 6 2 4 38 76 8 80 39 187 2 14 13



A HELYI KÖZÖSSÉGEKBEN BENYÚJTOTT FOLYAMODVÁNYOK Folyamodván Helyi közösségek yok száma Királyhalom HK 82 Bajmok HK 14 Békova HK és 4 Csantavér HK 16 Tavankút HK, 22 Györgyén HK 6 Hajdújárás HK, 49 Kelebia HK 16 Mérges HK 11 Kisbosznia HK 4 Mišićevo HK 5 Újzsednik HK, 5 Nagyfény HK, 18 Palics HK, 23 Ludas HK, 42 Dusanovó HK 2 Verusity HK 5 ÖSSZESEN

324

ÜGYEK SZÁMA - ÖSSZEFOGLALÓ Panaszok Beadványok Ügyek a helyi közösségekben ÖSSZESEN

107 1.810 324 2.241


16 Dátum: BESZÁMOLÓ A ÉVRE. Szerb Köztársaság, Vajdaság AT, Szabadka város

Recommend Documents