159. Szeged, 2012

KÉPZÉSI TERV

A Borderless EUR című projekthez A projekt kódja: HUSRB/1002/222/159 Szeged, 2012.

A képzési tervet összeállította

2

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető

4. oldal

A tervezett projekt szükségessége és indokoltsága

4. oldal

A projekt céljai, célcsoportjai, és hatásterülete

6. oldal

Helyzetértékelés

8. oldal

A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének környezetének bemutatása

8. oldal

A projektpartnerek bemutatása

11. oldal

A Dél‐alföldi Ifjúsági Életmód és Szabadidő Alapítvány

11. oldal

A „Spot“ Egyesület

13. oldal

A projekt bemutatása

24. oldal

Célok és prioritások

24. oldal

A szakmai programterv napi bontásban

26. oldal

A projekt során alkalmazott módszerek

40. oldal

Hatások

43. oldal

Kulcsszakértők a program során

45. oldal

MELLÉKLETEK

51. oldal

52. oldal

A BORDERLESS EUR nyitókonferencián elhangzott szakmai háttéranyagok

3

BEVEZETŐ

A tervezett projekt szükségessége és indokoltsága Az Európai Unió, illetve annak jogelőd szervezetének (Európai Szén‐ és Acélközösség) létrehozása elsődlegesen gazdasági és politikai okokkal volt magyarázható. Napjainkra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági és politikai érdekek érvényesítése nem mehet végbe a társadalmi igények és fejlesztések megvalósítása nélkül, csak egy példaként említendő a szabad munkaerő áramlás. Az EU egyre jobban prioritásként kezeli a tagállamok és az EU határai mellett közvetlenül megtalálható szomszédos országok kapcsolatának erősítését. A földrajzi és történelmi különbözőségekből fakadóan, törvényszerű különbözőségek alakultak ki az egymással határos országok társadalma között. A társadalmak evidens különbözőségéből fakadóan, a fejlődésük dinamikája, fejlettségi szintje, szenzitivitása, illetve frusztrációja is magától értetődő. A társadalom egészét átfogó jellemzők lehatnak a társadalom rétegeinek összességére együtt és külön‐külön is. Minden az adott társadalmat alkotó korcsoport számára más vetületek alakulnak ki az adott földrajzi, történelmi és a fentebb részletezett a társadalom egészét érintő behatásokra reagálva. Az ifjúság a társadalom egy olyan metszete, amely korából fakadó hiányos tapasztalatainak és lehetőségeinek köszönhetően kiemelten veszélyeztetve van a saját és az egyéb társadalmak behatásainak, valamint az önmegvalósítás, önfejlesztés eszközei nem magától értetődően adottak ezen korcsoport számára, ez a legtöbb társadalomban jelen lévő tendencia. Az ifjúsági korcsoport alatt a 8–12 évesektől a kb. 25–30 évesekig tartozókat értjük (a nemzetközi és hazai jogi gyakorlat a gyermekkort 0–18 év kor között határozza meg).1 Az ifjúsági korcsoportnak kiemelten fontos szerepe van egy a határ menti országok között kialakítandó hosszú távú és erős alapokra épülő kölcsönös, egymás értékeinek megismerésére nyitott, a gazdasági értékeket nem csak nemzeti, hanem a kölcsönösség elvén alapuló, egymást és egymás gazdaságát erősítő régiós, demokratikus, európai gondolkodás kialakításában. A szocializációs folyamatokon már átesett felnőtt korosztály tagjainak szemléletében igen nehéz mély és tartós változást eredményezni, míg a fiatalok nyitottságának és érdeklődésének pozitív irányba történő fordításával a társadalom későbbi alapjaiban lehet nyitni a szomszédos országok irányába. Az egymás mellett élő nemzetek – valamint az országhatárokon átnyúló etnikai közösségek jelenléte – mind indokolttá, mind pedig 1

Nemzeti Ifjúsági Stratégia 200‐9‐2024: 6.

4

elérhető céllá teszik a nemzetek polgárainak egymással történő megismertetését, elfogadtatását és a közös jövőkép kialakításának folyamatát. Az Európai Unió további bővítéséhez és a már meglévő tagállamok egységének, valamint jövőképének elengedhetetlen feltétele, hogy az EU határát jelentő tagállamok milyen kapcsolatot alakítanak ki az EU‐val és természetesen a velük határos országokkal. A földrajzi kapcsolat magával vonja, mind a gazdasági, környezeti, politikai és társadalmi kapcsolat meglétét. A kérdés nem ezen kapcsolatok jelenléte, hanem azok minősége és mélysége. Az elmúlt évszázadban számos konfliktus zilálta Európa országait, illetve azok kapcsolatait egymással, ez értelmezendő az országokra, valamint a nemzetekhez tartozó, más országokban élő kissebségek életére is. Az akkori generáció felnövésével, öregedésével ezen konfliktusok élménye és emléke halványulni látszik, habár nem tűnt még el teljesen. A számos ország, nemzet között jelenlévő normális, kiegyensúlyozott kapcsolat általánosnak mondható, de nem szabad megfeledkezni bizonyos, még mindig – habár jóval enyhébben – jelen lévő konfliktusok forrásaira. Ezen vélt, vagy valós konfliktusok feloldását számos generáció próbálta meg elérni, több‐kevesebb sikerrel. A jövőbeni megoldás azonban a ma fiataljaira vár, akik szemlélete természetesen a saját szocializációk alapján alakul, formálódik. Ezért is kiemelten fontos, hogy az arra nyitott ifjúsághoz tartozó aktív polgárokat lehetőség szerint egy helyen és időben megismertessük a saját környezetükhöz földrajzilag, gazdaságilag, ökológiailag kapcsolódó más nemzetek fiataljaival, hogy elfogadják egymást, illetve erre építve a közös jövőben kezdjenek el gondolkodni, és legyen számukra evidens az együttműködés és a felmerülő, vagy a múltban akuttá vált problémák, konfliktusok megoldására való törekvés, immár azzal a tudással és szemlélettel, hogy megismerték, illetve nyitottak a másik kultúrája felé.

5

A projekt céljai, célcsoportjai, és hatásterülete A projekt célcsoportja az ifjúsági korosztály 16‐22 éves szelete. A cél, hogy az említett korosztály képviselői részéről erősödjön a társadalmi részvétel, a felelős szerepvállalás, ezzel a felelős európai állampolgárrá válás. Továbbá cél, tekintettel a résztvevők kulturális és nemzeti különbözőségére, hogy a korosztály szerinti megegyezés mellett, az egymás mellett élő, de mégis eltérő európai kultúrák és társadalmak fiataljai, jövőjének letéteményesei találkozzanak egymással. A találkozáson túlmutatva a projekt szándéka szerint kiemelten fontos szerep jut a különbözőségek és a hasonlóságok megismerésének, elsődlegesen a saját élményen alapuló és egymás irányába kialakuló személyek közötti kommunikáció során, amelybe a moderátor szerepben jelen lévő szakemberek csak minimális esetben szólnak bele. A moderáció során a szakemberek szerepe a kommunikáció beindítása, valamint a résztvevők egyenlő mértékű részesedése a kommunikációs lehetőségekből, igényük szerint, illetve kiemelten fontos, hogy a résztvevők komfortérzete, értékrendszere, személyisége a tapasztalat és élménycsere során véletlenül se sérüljön. Az említett célcsoport számára egy szimulált környezetben – és ezáltal moderált keretek közötti – két csoportra bontott közösségen keresztül, a résztvevők által elképzelt két állam kialakításának folyamata által, illetve a csoport tagjainak együttműködő munkája során kialakított és alkalmazott struktúrák, eljárások és döntések játszanak szerepet abban, hogy megismerkedhessenek az Európai Unió működésével, a modern európaiság fogalmával, az európai demokrácia mechanizmusával, ahol a döntéseket saját maguk alakítják, saját maguk hozzák – kialakítva ezzel egy olyan struktúrát amely hozzájárul a társadalmi és nemzeti valamint nemzetközi integrációs folyamatok valamint az Európa‐tudat kialakításához. Célunk tehát, hogy a programban résztvevő fiatalok körében hozzájáruljunk egy olyan társadalmi réteg kialakulásához, akik ismerik mind a saját nemzetük, kultúrájuk sajátosságait, és akár a későbbiekben aktívan művelik azokat a képességeket és készségeket, amelyek hozzájárulnak egy olyan strukturált párbeszéd kialakításához, amire mások is felfigyelnek. Az EU számára fontos, hogy polgárai demokratikus, európai eszmék szerint tudják önmagukat meghatározni, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy már a felnőtté válást megelőzően lehetőséget kapjanak a fiatalok, hogy részesei lehessenek az európai demokráciának. A ma fiataljai Európában lelkesen támogatják a demokráciát és szívesen részt vesznek a működésében, de az intézményesített rendszerekkel szemben erősen visszaesett a bizalmuk. Napjainkban a fiatalok sokkal kevésbé kötelezik el magukat a hagyományosnak vett társadalmi szervezeteknek 6

(pártok, ifjúsági szervezetek). A közéletben való létezés és részvétel azonban érdekli a fiatalokat, csak nem a régi struktúrákban melyekből kiábrándultak.2 Ehhez alkalmazkodva, illetve erre azonban reagálniuk kell a ma ifjúsági szervezeteinek, hogy a fiatalok érdeklődését felkeltsék és aktivizálják őket a tényleges és tevékeny szerepvállalásra.

2

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FEHÉR KÖNYVE, ÚJ LENDÜLET EURÓPA FIATALJAI SZÁMÁRA

7

HELYZETÉRTÉKELÉS

A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének környezetének bemutatása Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet az ifjúsági korosztály fejlesztésében és a demokratikusság elültetésében már fiatalon is. Ezen szándékot a bürokratikus jellemzők, amelyek az egyes tagországokban jelen vannak, nem tükrözik teljes mértékben. Számos országban az EU‐ban elfogadott ifjúsági korosztály kereteit nem fedik teljes mértékben az oktatás, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó korhoz kötött küszöbök, ahogy az az alábbi ábrán is jól érzékelhető.

Forrás: MISSOC, Eurydice, EKCYP

8

Az Európai Unió népessége 2010‐ben lépte át az 500 milliót, konkrétan 2010. január 1‐én 501,26 millióan éltek, amíg egy évvel az előtt 499, 7 millió volt a népesség.3 Ebből egyértelműen kiderül, hogy a népesség folyamatosan gyarapodik, amelyből következik, hogy az EU‐ban az ifjúsági korosztály folyamatosan bővül és szerepet egyre jobban meghatározóvá válik. Az alábbi táblázatból az ifjúsági korosztály három korcsoportra bontva szerepel, ebből látható a fiatalok létszámának aránya a teljes népességhez. Az első oszlopban a 15‐19 évesek, a másodikban a 20‐24 évesek, a harmadikban pedig a 25‐29 évesek száma olvasható ki összesítve és tagországokra lebontva.

3

Francia statisztikai hivatal (INSEE)

9

Forrás: Eurostat

10

A PROJEKTPARTNEREK BEMUTATÁSA

A Dél‐alföldi Ifjúsági Életmód és Szabadidő Alapítvány Az alapítvány célja Az Alapítvány célja ifjúsági, sport és rekreációs rendezvények szervezése, összefogása, koordinálása valamint rendezvényszervezési tanácsadás és lebonyolítás az ifjúsági szervezeteknek. Az Alapítvány tevékenyen – szervezői és programrendezői szinten egyaránt – kapcsolódik a közhasznú tevékenységi körébe illő kezdeményezésekhez, programokhoz és akciókhoz. Célunk egy olyan információs portál létrehozása és működtetése, amely a regionális rendezvényeken, ifjúsági és civil programokon kívül országosan (és akár nemzetközi szinten is) tájékoztatást nyújt az érdeklődőknek az éppen aktuális eseményekről, programokról, rendezvényekről. Célunk összefogni a Dél‐alföldi régió és a Duna‐ Körös‐Maros‐Tisza Eurorégió gyermek‐ és ifjúsági kezdeményezéseit, segíteni és támogatni mindazokat, akik ezért munkálkodnak. Célja jobbítani a gyermekek és fiatalok életminőségét, mentálhigiénés és pszichés egészségét, esélyegyenlőségét; kialakítani az érdekképviselet és az önérvényesítés formáit. Célunk továbbá:  az ifjúsági tudományos tevékenység, kutatás előremozdítása, összehangolása;  nevelés és oktatás, képességfejlesztés és az ismeretterjesztés nívójának emelése és összehangolása;  a kulturális és sporttevékenység segítése;  gyermek‐ és ifjúságvédelem;  a gyermek‐ és ifjúsági érdekképviselet fejlesztése;  az emberi és állampolgári jogok védelme;  az európai integrációra való felkészülés segítése;  az ifjúsági mobilitás elősegítése;  a régión belüli különbségek mérséklése materiális és immateriális eszközökkel;  az európai értékek megismertetése az ifjúsággal;  a régió társadalma fenntartható fejlődésének támogatása, megőrzése. Az Alapítvány által végzett közhasznú tevékenységek:  tudományos tevékenység, kutatás, 11

     

nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, gyermek‐ és ifjúságvédelem, gyermek‐ és ifjúsági érdekképviselet, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, emberi és állampolgári jogok védelme, sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,  euroatlanti integráció elősegítése. Az Alapítvány a fentiek elérése érdekében a következő feladatokat látja el:  rendezvényszervezés, konferenciaszervezés  a rendezvényekről és a rendezvényekhez kapcsolódó szakmai anyagokról nyomtatott és elektronikus információs anyagok megjelentetése  tanácsadás  publikációs tevékenység  pályázatokat ír ki ösztöndíj elnyerésére  szakmai találkozókat szervez Az Alapítvány támogat minden olyan kezdeményezést, melynek céljai összhangban vannak az Alapítvány céljaival és szellemében, elviben méltó az alapító, és ezáltal az Alapítvány Kuratóriumának figyelmére. Az alapítvány a megalakulása óta:  képességfejlesztést  ifjúsági rendezvényszervezést  kulturális tevékenységet  készségfejlesztést  kiadói tevékenységet  közhasznú tevékenységként folytatott.

12

A „SPOT“ Egyesület A szervezet 2006‐ban alakult Szabadkán (Szerbiában). A szervezet egy főként ifjúsággal foglalkozó egyesület, melynek célja a közösségi programok élénkítése valamint a helyi polgárok jobb életminőségének elősegítése. A szervezet igyekszik eleget tenni a polgárok, legfőképp fiatalok igényeinek, valamint próbál rámutatni a közösség égető problémáira. A SPOT víziója: Mi a polgárok önfenntartó közösségeként látjuk Szabadkát. A SPOT missziója a közösség kapacitásainak erősítése a polgárok életminőségének javítása által, illetve egyenlő feltételek biztosítása a közösség tagjai számára. Programok, melyekkel a szervezet foglalkozik:  aktív polgárság,  demokrácia és esélyegyenlőség,  oktatás és tájékoztatás,  az életen át tartó tanulás népszerűsítése,  civil szervezetek támogatása,  a társadalom különböző csoportjaival, elsősorban a fiatalokkal, a gyerekekkel és az idősekkel való közösségi munka fejlesztése Az egyesület foglalkozik továbbá a fenntartható fejlődéssel és életmóddal, azaz az alternatív energiaforrásokkal, az öko‐építkezéssel, valamint a permkultúrával. A szervezet, illetve a szervezet tagjai az elmúlt évek munkája során helyi, regionális és euroregionális szinten, számos programon, rendezvényen, kerekasztal‐ beszélgetésen valamint képzési programon vettek részt (pl. helyi akciótervek kidolgozása, a vajdasági fiatalok mobilitásával foglalkozó kutatások, nemzetközi ifjúsági nap és egyebek alkalmával). További céljai között szerepel:  az ifjúsági, tudományos és kutatói aktivitások fejlesztése;  oktatás és képzés, készségfejlesztés és az ismeretterjesztés színvonalának növelése; 13

      

sport‐és kultúresemények támogatása; gyermek‐és ifjúságvédelem; a gyermek‐és ifjúsági érdekképviseletek fejlesztése; az emberi és állampolgári jogok védelme; az európai integrációra való felkészülés segítése; az ifjúsági mobilitás serkentése; a régión belüli különbségek mérséklése materiális és immateriális eszközökkel;  az európai értékek megismertetése az ifjúsággal;  a régió társadalma fenntartható fejlődésének támogatása. Az egyesület a fentiek elérése érdekében a következő feladatokat látja el:  rendezvényszervezés, konferenciaszervezés,  publikációs tevékenység,  szakmai találkozók szervezése,  egyéb nyomtatott és elektronikus anyagok megjelentetése.

14

A PROJEKT LÉNYEGI ÖSSZEFOGLALÁSA

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT IDŐPONT

BLOKK

LEÍRÁS

2012. augusztus

 beköltözés

 ismerkedős

hónapban,

 smerkedés

játékok,

CÉL  egymás megismerése

 foglalkozások

a projekt‐partnerek

FEJLESZTENDŐ KOMPETENCIÁK  empátia  nyitottság  szociális interakció

megbeszélése

 együttműködés,

alapján

 szóbeliség,  kommunikáció,  csoportos együttműködés

2012. augusztus hónapban, a projekt‐partnerek

 az alapozás napja

 tájékoztatás,  alapok lefektetése

 a tábor

 empátia,

kereteinek

 nyitottság,

kialakítása

 együttműködés,  kommunikáció,

megbeszélése

A projekt címe: Borderless Eur  A projekt kódja: HUSRB/1002/222/159

 konfliktuskezelés

alapján 2012. augusztus hónapban,

 a civilizáció napja


 plenáris ülés,  közös értékrend kialakítása

 hovatartozástól

 írásbeliség,

független közös

 szóbeliség,

egyeztetés

 kommunikáció,

megbeszélése

 konfliktuskezelés,

alapján

 csoportmunka,  egyéni munka,  érvényesülési  képesség

2012. augusztus

 a kiválasztás

 a két oldal saját

 az

 társas

értékrendjének

összeválogatott

 konfliktus kezelés,

kialakítása

kiscsoportok

 érdekérvényesítés,

megbeszélése

tagjainak

 kommunikáció,

alapján

megismerkedése

 emptáia,

hónapban, a projekt‐partnerek

napja

 rendszerelemzés és tervezés  felelősségérzet, A projekt címe: Borderless Eur  A projekt kódja: HUSRB/1002/222/159

 döntéshozatal,  érvényesülési  képesség  a választás

 képviselők,

napja

vezetők

együtt közös

 hibakeresés,

megválasztása

célokért

 rendszerelemzés és tervezés,

megbeszélése

kisközösség

 felelősségérzet,

alapján

létrehozása

 döntéshozatal,


 ismeretlenül

 problémamegoldás,

 érvényesülési képesség 2012. augusztus

 a

 arculati elemek,

 kreatív közös

 kézügyesség,

hónapban,

megnyilvánul

zászló, címer,

munka, amely

 finom‐motorika,


ás napja

himnusz, stb.

építi a csapatot

 érvényesülési képesség,  információ feldolgozási képesség

megbeszélése alapján


2012. augusztus

 a programok

 a saját állam

 a kiscsoport

 információ feldolgozási képesség,

vezetőinek

összekovácsolása

 érvényesülési képesség,


program

a közös

 kapcsolatteremtési képesség,

megbeszélése

elkészítése

értékrenddel

 kooperációs képesség,

hónapban,

napja

alapján

 kommunikáció,  konfliktusmegoldó képesség

2012. augusztus

 a kongresszus

 a két állam

 két már kialakult

 érvényesülési képesség,

hivatalos

értékrend

 kommunikáció,


találkozása,

ütköztetése,

 konfliktuskezelés,

megbeszélése

egyeztetés,

érdekegyeztetés

 kapcsolatteremtés,

alapján

közeledés

hónapban,

napja

 beleérző képesség,  kooperációs képesség,  információ feldolgozás


 a lezárás napja

 a résztvevők

 még a

 verbális kommunikáció,

kibontása a

szerepekkel

 figyelemfelkeltés,

szerepekből

összefüggő

 retorika,


megbeszélése

tapasztalatcsere,

 nyelvi képesség,

alapján

egyéni megélése

 információ feldolgozás,

az adott

 kapcsolatteremtő képesség,

szerepeknek,

 beleérző képesség,

ezek ütköztetése

 rendszerelemzés,  nyitottság,  információ kezelés,  kommunikáció értékelés,  érvelés,  vita

2012. augusztus

 a szerepek

1. kilépve

 a szerepekből

 kommunikáció,

szerepükből,

kilépve, az egyén

 szóbeliség,


magánszemélykén

egyénekkel

 írásbeliség,

megbeszélése

t elemzik a

történt

 információkezelés

alapján

tapasztaltakat

benyomásainak

 kommunikáció értékelése,

megbeszélése, a

 nyitottság,

hónapban,

nélküli nap


konfliktusok

 társas érzékenység,

feloldása

 felelősségérzet,  érvelés,  vita,  rendszerelemzés


A PROJEKT BEMUTATÁSA Célok és prioritások A Magyarországot érintő eurorégiók közül talán az említett térségben a legkisebb a határon átívelő együttműködési hajlandóság, a leggyengébb a civil aktivitás. Betudható ez részben annak, hogy az összetartozásnak nincsenek különösebb történelmi hagyományai, a térségnek nincs közös, a jelenlegi határokon átívelő történelmi mitológiája (mint pl. Gömörnek vagy az Ipolyvidéknek), részben annak is, hogy a határok még nem teljesen átjárhatók. Egy pragmatikusan kialakított egységről van szó, mely gazdasági fejlettségi szintben, földrajzi adottságokban és etnikai sokszínűségében hasonló területet foglal magában. Az elmúlt évtizedben történtek kísérletek közös projektek és fejlesztések megvalósítására, de ezek meglehetősen sporadikusak voltak, egy‐egy megyei vezetésen és egyéni (vállalkozói) kezdeményezésen múlt a siker. A régió egyik legnagyobb szellemi értéke az etnikai sokszínűség, a nemzeti közösségek évszázados békés egymás mellett élése, melynek tudatosítása és megtartása óriási potenciált rejt a jövőben. Az eddigi európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az etnikai közösségeket kettős veszély fenyegeti a globalizációs folyamatok hatására: az egyik a bezárkózás, a befelé fordulás, a másik a beolvadás a többségi társadalomba. Ezek a fenyegetések csak ott hárulnak el, ahol hosszú és kitartó munkával egy „esernyőidentitást”, azaz egy tágabb, például regionális összetartozás‐tudatot sikerül kialakítani. Ahhoz, hogy a többi működő eurorégióhoz hasonlóan beinduljon a gazdásági kapcsolatok élénkítése, az ökoszisztéma komplex védelme, a kulturális csere valamint kezdeményezés elengedhetetlen a közös régiós tudat kialakítása és megerősítése. Egy ilyen összetartozás‐tudat bizonyos közös érdekek és értékek mentén alakítható ki, nyitottságot és a másik megértésének szándékát feltételezi, vagyis alapvetően bizalmat. A projekt célja ebből következően az, hogy a különböző, a dél‐alföldön élő különböző nemzetiségű fiatalok közötti interperszonális viszonyok megteremtésével megalapozza ezeket a bizalmi viszonyokat, eloszlassa az előítéleteket, s ezáltal hozzájáruljon a térségi összetartozás‐tudat erősödéséhez, mely hosszú távon minden más együttműködésnek az alapfeltétele lesz. A program fő eleme egy többnapos interaktív foglalkozás keretében töltött közös outdoor rendezvény Csongrádon a Körös toroki Campingben 2012 nyarán. 21

A program fő célja a Programhoz kapcsolódóan hogy a programban résztvevő korosztály társadalmi részvételét erősítse, a régió és az Európai Unió jövőjének közös alakítása érdekében A programban a feldolgozott témát a projekt során gyakorlatias szemszögből próbáljuk a fiatalok szemszögéből megközelíteni és megmutatni – a feldolgozott témakörön kívül bemutatjuk illetve szorosan a programhoz kapcsoljuk az Európai Unió intézményeit, azok struktúráját és működését. Cél, hogy a program során a fiatalok valós, saját maguk által alakított, de moderált körülmények között szerezhetnek tapasztalatokat olyan, államokat meghatározó belső és külső folyamatok gyakorlati működéséről, amelyekben élnek. A döntéseket saját maguk alakítják, saját maguk hozzák – kialakítva ezzel egy olyan struktúrát amely hozzájárul a társadalmi és nemzeti valamint nemzetközi integrációs folyamatok valamint az Európa‐tudat kialakításához. Célunk tehát, hogy a programban résztvevő fiatalok körében hozzájáruljunk egy olyan réteg kialakulásához, akik ismerik és akár a későbbiekben aktívan művelik azokat a képességeket és készségeket, amelyek hozzájárulnak olyan strukturált párbeszéd kialakításához amire mások is felfigyelnek. A program gyakorlatilag az állam az államban modellre épít a fiatalok bevonásával. A program több részben is tükrözi az interkultutalitást. Elsősorban a program során a fiatalok a feladatokat vegyes korcsoportban vegyes társadalmi rétegből kiindulva fogják megoldani megismerve ezzel azt a szociális és társadalmi helyzetet, amelyből a csapattárs érkezett. Másodsorban a különböző politikai kultúrák kitalálása és fejlesztése aktívan épít a hazai és az európai uniós kultúrák és azok értékeinek megismerésére és az egység a sokaságban rejlő erőre és elvre – a program ezt a mozzanatot kívánja, a legteljesebb mértékben ás a leghatékonyabban kihasználni, erőt merítve a programban résztvevő fiatalok közös gondolkodásának továbberősítésére. A program fejleszti a projektben résztvevő korcsoportok, kultúrák és szubkultúrák közötti párbeszédet, az aktív egymásra figyelést és megértést, valamint a kompromisszumkészséget. Minden gyermek emlékszik kiskorából a hasonló jellegű csoportos játékokra – itt a program során már komolyabban, a gyakorlatban is kipróbálhatják magukat. A programon a két államforma kialakítása mellett az Európai Unióhoz kapcsolatosan a moderátorok olyan aktuális problémákat vetnek fel és vitathatnak meg közösen a résztvevőkkel a saját szituációjukra és helyzetükre lemodellezve, amelyek az Európai Unió jelenlegi mivoltával, jövőbeni lehetőségeivel és veszélyeivel foglalkozik. A közös gondolkodás segíti, hogy a fiatalok az eddig megszerzett személyes tapasztalatokat most gyakorlatba is átültessék a két feldolgozott államformában valamint képet kapjanak az aktuális EU‐s döntéshozatali folyamatokról és 22

intézményrendszerről általában – aminek kapcsán a jövőben aktív európai állampolgárokká válnak. Ők a jövő, ők Európa és az európai társadalmi élet alakítói – számukra a mindennapi élet a valós, távolak a kormányok és a politika – a program során az őket is közvetlenül érintő problémákra kívánunk koncentrálni, helyet adva a szabad véleménynyilvánításnak – hozzájárulva ezzel az aktív Európa‐tudat erősítéséhez.

23

A PROJEKT SZAKMAI KIFEJTÉSE NAPI BONTÁSBAN

A projekt tartalma és módszertana: A projekt elsődleges célcsoportja a jó képességű középiskolás és egyetemista fiatalok, olyanok, akik mint későbbi potenciális közösségi vezetők, akik egymás közösségeinek jobb megismerése által jutnak el az együttműködés és a nyitottság értékeihez. Konkrétabban: a projekt a jövendő feltételezett olyan fiataljait szólaltatja meg a régióból, párbeszédre készteti őket, mely a későbbiekben természetessé teszi az egymás közti kommunikációt, megismerteti az előítéletek okait, s egyben eloszlatja ezeket. Ezzel egy életre szóló ismeretségi háló jöhet létre olyan emberek között, akik azonosan látnak problémákat, bármilyen körülmények között megtalálják egymást, számíthatnak egymásra, tehát etnikumok feletti bizalmi viszonyokat építenek ki, melyek a későbbiekben az általuk irányított közösségekre is kiterjeszthetők általuk. A régi és bevált „diáktáboroztatás” egy sajátos új változata adna keretet az interregionális közösségépítő kezdeményezésnek, tevékenységnek. A foglalkozásokra a két térség minden középiskolájából és felsőoktatási intézményéből pályázhatnának diákok, hallgatók. Előnyt élveznének az angolul tudók és a nemzetiségi gimnáziumba járók, illetve nemzetiségi általános iskolát végzettek. Pályázni megadott témára írt esszével lehet, amit mindenki az általa választott nyelven írna. Iskolai típusú órák helyett a foglalkozásokon interaktív, moderált típusú szituációs játékok, szerepjátékok zajlanának, debate‐club szerepjátékos viták, a historizálást (a nemzeti múlt felidézését) kerülve a történelem csak annyiban szerepelne a programban, hogy a közösnek tartott hősökről és ismert személyekről lehetne vitatkozni, lehetne főzni közösen olyan ételeket, amikről mindenki azt hiszi, saját nemzeti eledele, lehet énekeket tanulni, amiről mindenki azt hiszi, saját népdala, holott más‐más szöveggel ugyanaz a dallam stb. A program alapvetően a csapatépítő technikákat célozza meg: a résztvevő fiatalok különböző csapatépítő‐ és kommunikációs gyakorlatokat hajtanak végre a program során annak érdekében, hogy kialakuljon közöttük a megfelelő csoportkohézió, elősegítve az adott témák hatékony feldolgozását. A projektben résztvevő fiatalok számára az programban, az adott államformák szemszögéből megvitatandó témák moderátorok bevonásával, háttéranyagok és nyomtatott illetve elektronikus 24

segédletek biztosításával fog történni, elősegítve ezzel azt az esetleges információhiányt ami az adott szituációk alkalmával felmerülhet. Az programon illetve a szituációs játékok során a résztvevő fiatalok bizonyosságot tesznek rátermettségükről, a csoportban való gondolkodás erősítéséről. Mindenképpen el szeretnénk érni azt, hogy a programban résztvevő fiatalok aktívan vegyék ki részüket a programok tervezéséből és megvalósításából – mint már említettük a két régióban „pályázati” jelentkezés útján lehet a táborban súlyozás alapján részt venni. A beadott pályázat tartalma és minősége fogja majd meghatározni a fiatalok részvételét. A pályázat tematikáját az akkori időszakra – 2012. nyár – aktuális Európai Uniós kérdések fogják majd meghatározni, a feldolgozott témakörnek a fiatalokról és a fiatalok szerepvállalásáról kell majd, hogy szóljon. A pályázatot elektronikus formában a kialakítandó honlapon kell majd benyújtani, ezzel is ösztönözve őket a folyamatos munkára és a folyamatos párbeszédre. Fontos, hogy a regisztrált felhasználok topic formájában véleményt tudjanak a pályázat lezárása után mondani a társuk beadott pályázatáról és hogy azt a későbbiekben nyomon is kövesség a program során kialakított tapasztalatokból. Fontos, hogy a projekt résztvevői a program után a mindennapi tevékenységükben a kortársaik körében további érdeklődést, érdeklődőket vonjanak be a következő évek programjaiban való részvételhez. A projekt újszerűségét az adja, hogy új, nem a hagyományos iskolarendszerű képzésekkel, hanem gyakorlati és szakmai, interaktívan moderált eszközökkel megpróbáljuk olyan képességekkel és készségekkel felruházni a program és a szituációs játékok során a projektben résztvevőket, hogy azok a későbbiekben a mindennapi élet során és esetlegesen a munkaerőpiacon és a munkájukban is sikeresek legyenek. A program egy learning by doing módszerre – a tapasztalat útján tanulásra építő csapatjátékból indul ki – a program során a résztvevők kérdőíveket és teszteket töltenek ki, amik általános majd sajátos társadalmi jellegűen lesznek – olyanok amelyekkel mérni tudjuk a későbbiek folyamán a fejlődésüket. A résztvevők különböző korcsoportból és társadalmi környezetből érkező fiatalokat a program után havi rendszerességgel kiküldött e‐mailben kérdezzük majd meg, hogy mennyire változott a program során a személetmódja, milyen új képességekkel vagy készségekkel gyarapodott esetlegesen a program hatására változtak e a baráti, családi stb. kapcsolataik. 25

A program részvétel alatt a következő kompetenciákat sajátítják el/fejlesztik tovább a programban résztvevők: • rugalmasság • kreativitás • kezdeti önálló döntéshozatal • idegen nyelv ismerete • magabiztosság • kritikus szemlélet • lehetőségek feltárása • felelősségtudat • cselekvőképesség • vezetés • más emberek motiválása • hibából való tanulás • kapcsolattartás, kapcsolatépítés • más emberekre való hatás • döntéshozatal • az eredményre és a folyamatok véghezvitelére történő fókuszálás • stratégia előállítás • etikus hozzáállás

A szakmai programterv napi bontásban 1. nap: A beköltözés napja, beköltözés, ismerkedés, szabályok ismertetése 1. nap tematika Az első napon a résztvevő fiatalok az érkezés után megismerkednek a tábor kereteivel, szabályrendszerével, elfoglalják szálláshelyüket. Este játékos csapatépítő foglalkozás keretében közös ismerkedésre kerül sor. Nagyon fontos, hogy a táborlakók megismerkedjenek egymással, mind az egy helyről érkezők, mind pedig a partner részről érkezők egymással. Ez az alapok meghatározásához, és a kölcsönös nyitáshoz elengedhetetlen. Fontos, hogy az első napon elfogadják az „állam az államban” fő szabályrendszerét, megismerkedjenek a két legelterjedtebb államforma összetevőivel. A tábori szabályok mindenkor felülírják a „kisállamban” a diákok saját maguk által létrehozott szabályait, bármi olyan vitás helyzetben, amely veszélyezteti a tábor rendjét, mindig a valós tábori rend lép életbe. A résztvevők egy esti 26

szabadidős vetélkedő keretében eldöntik, hogy melyik államformában kívánnak részt venni. 1. nap leírás A tábor szabályainak általános ismertetése. Az alapinformációkon túl, a tábor konkrét céljának elérése érdekében az alapvető információkat begyűjtik a résztvevők egymásról. A projekt keretprogramja az „állam az államban” modellre épül. A projektben résztvevők a tábor idején saját államot alapítanak, a 2 legelterjedtebb államforma szerint: köztársaság és királyság. Minden államformában a felkészítés után 5 napot töltenek el a táborlakók. Résztvevők: 30 fő fiatal a dél‐alföldi régióból. 1. nap célok A szabályok megismerése. A különböző helyekről, különbözős háttérrel érkezők összeismertetése, a gátak lebontása a sikeres együttműködés zálogaként. Az államok megalapításáig a résztvevőknek ismerősként és nem idegenként kell egymásra tekinteniük, hogy az államok kialakításánál már ne vegyen el energiát a konkrét feladattól az esetleges ismeretség, vagy bizalom hiánya. 1. nap fejlesztendő kompetenciák, készségek  empátia  nyitottság  szociális interakció  együttműködés  szóbeliség  kommunikáció  csoportos együttműködés 2. nap: Az alapozás napja 2. nap tematika Kommunikációt és konfliktuskezelés fejlesztő foglalkozások, feladatok, illetve tárgyalástechnikát fejlesztő program a résztvevők számára. Ez alapozásként egy olyan alapismeretet fog adni számukra, amit a gyakorlatban a konkrét 27

államformák kialakításánál már hasznosítani tudnak, illetve az ott kialakuló szituációkban egymás között indirekt és autodidakta módon fognak tudni fejleszteni. Ennek a napnak a másik fő célja, a már egymással ismerkedni kezdő résztvevők számára a gátak lebontását követően a kapcsok kialakítása. Kapcsok alatt az egyik, vagy másik pólus megnyitását értjük, hogy a többi résztvevő által kezdeményezett nyitásra befogadással válaszoljanak és létrejöjjön egy személyes illetve szakmai kapcsolat közöttük, ezzel is hatékonyabbá téve a feladat végrehajtást a hátralévő napokon. 2. nap leírás A nap elején egy általános, de interaktív előadás keretében kapnak információt a két államformáról. Ezekről a lehetőségekhez legszükségesebb mértékig megismerik, minek okán így tudnak a legteljesebb képet és eredményt kapni munkájuk során. A második részben pedig az egymással már jobban megismert résztvevők nyitottságának kialakítása a cél, mind az ötletek, mind a társaik irányába. 2. nap célok Az eredményes munkához elengedhetetlenek bizonyos alapismeretek. A sikeres együttműködéshez pedig szükséges a felek összehangolódása. Mind az alapvető ismeretek, mind az összehangoltság megszerzése és kialakítása fő célja ennek a napnak. 2. nap fejlesztendő kompetenciák, készségek  empátia  nyitottság  együttműködés  kommunikáció  konfliktuskezelés. 28

3. nap: A civilizáció napja 3. nap tematika A nap elején, általánosságban érdekérvényesítéssel, érdekképviselettel kapcsolatos feladatok,k játékok során ismerkednek meg a fiatalok egymás, saját maguk és kortársaik érdekeinek képviseletével. Ennek indokoltsága nem más, mint ezekben a szituációkban már hasznosíthatják a konfliktuskezelés, kommunikációfejlesztés és az egyé kompetenciák fejlesztő korábbi feladatok eredményeit. A szakterületek kialakítása közös munkával, az államformáktól függetlenül. A résztvevők mint az adott civilizáció letéteményesei meghatároznak sarokköveket, hogy milyen fontos területek vannak, amivel az adott civilizáció tagjainak feltétlenül foglalkoznia kell, pl. kultúra, sport, egészség, gazdaság, külügy, bűnmeleglőzés, kisebbségi ombudsman, stb. a lényeg, hogy ebben konszenzusra kell jutniuk egymással. Ekkor még nincsenek felosztva a két államforma szerint. Nagyon fontos, hogy magát a területek összeválogatását úgy tegyék meg a részt vetők, hogy ekkor még bármelyik államformába kerülhetnek, tehát nem biztosított egyik vagy másik esetben sem, hogy az általuk egyénileg felvetett szakterületet majd ők fogják megkapni az adott államban. 3. nap leírás A résztvevők, mint alapító atyák egy parlamenthez hasonló vita keretében próbálják egymást meggyőzni és érveikkel alátámasztani bizonyos sarokkövek letételét, azok fontosságát. A lényeg, hogy államformáktól független vitaként kell ezen túljutniuk. Az adott területek konkrét tartalmát, annak alkalmazását itt még nem beszélik át, de természetesen az érvrendszerben alkalmazhatóak a megszerzett ismeretek, mind az államformákról és azok belső struktúrájáról, mind a személyes ismeretség révén egymásról megszerzett tudásanyag. 3. nap célok A résztvevők számára fontos, hogy általánosságban gondolkodjanak közösen a prioritással bíró területekről, illetve saját benyomásaik, tapasztalataik, frusztrációik felhasználásával jussanak konszenzusra, megismerjék a nagy létszámú egyeztetés előnyeit és hátrányait, a közös gondolkozás illetve egy ilyen szituáció moderálásnak feladatait. Megtanulják az együtt, de mégis 29

számtalan irányba történő tervezésben résztvevők kezelését, a velük történő együttműködést és az alkalmazkodást, a vitát. 3. nap fejlesztendő kompetenciák, készségek  írásbeliség  szóbeliség  kommunikáció  konfliktuskezelés  csoportmunka  egyéni munka  érvényesülési képesség 4. nap: A kiválasztás napja 4. nap tematika A résztvevőket különböző technikákkal heterogén csoportokba soroljuk, hogy ne a megszokott személyekkel és szituációkkal találkozzanak a továbbiakban. Ők lesznek a két állam alapítói és kialakítói. A két csoport kialakítását követően, fizikailag is külön választjuk a résztvevőket. A kialakított csoportokkal külön‐külön foglalkozik egy‐egy tréner. A feladat az eddigi ismeretek rendszerbe szedése, és egymás megismerése, hogy ki kire emlékszik a nagy, közös csoportból. Az ismerkedés elmélyítését követően elkezdődhet a két államforma tartalmi megtöltése. Első lépésként fontos letisztázni a különbségeket a köztársaság és a királyság között. Természetesen a történelmi alapoktól eltérhetnek, de a főbb vonalakat megtartva kell kialakítsák a saját maguk által preferált államforma tartalmi részét és működési mechanizmusát. 4. nap leírás A már különválasztott csoportok tagjainak a megváltozott környezet, megváltozott csoporttagok elfogadása, alkalmazkodás során és mellett kell kialakítani egy a továbbiakban követendő rendszert. Ezzel szimulálhatjuk az általuk végzett érdekképviselő munkában előforduló életszerű helyezeteket, amikor választott képviselőként nem feltétlen azokkal a személyekkel kell együtt dolgozniuk akikkel korábban. Ez a nap erősíti a szűkebb csapatban 30

történő együtt gondolkozást, azzal a plusz felsőbb kerettel szabályozva, amit előző napon saját maguk egy nagyobb és más funkciót betöltő testület tagjaiként alkottak meg. 4. nap célok A 3 nap alatt megszokott környezetből kiragadva, egy szűkebb csoportba sorolva megtapasztalják a kiscsoporttal és a korábbi napok eredményeként meghozott döntésekkel járó esetleges konfliktushelyzeteket, valamint ezeket a szituációkat megpróbálják és gyakorlatban is megtanulják kezelni. Fontos cél a közös gondolkodás, a konkrét alkotás élményének együttes megélése, a szabályok olyan formában történő kidolgozása, amelyek lehetőség szerint konszenzussal jönnek létre, valamint közösen kell, hogy betartsák, betartassák egymással. 4. nap fejlesztendő kompetenciák, készségek  társas konfliktuskezelés  érdekérvényesítés  kommunikáció  empátia  rendszerelemzés és tervezés  felelősségérzet  döntéshozatal  érvényesülési képesség. 5. nap: A választás napja 5. nap tematika Ezen a napon a csapatok meg kell, hogy válasszák a vezetőiket. Mindkét csapat az adott államformának megfelelően kell, hogy vezetőt, vezetőket válasszon magának. A királyság esetében egyéni indulók mérettetnek meg a királyi címért, különféle vetélkedők, erő és bátorságpróbák keretén belül. A köztársaságnál a választáson elinduló pártok kampányprogramot kell, hogy készítsenek. Kiemelten fontos szerepet kell kapnia a kampányban, a 3. (civilizáció) napján lefektetett prioritásoknak. A pártoknak figyelembe kell 31

venni a közösen kialakított értékeket, de azon belül saját sorrendet és súlyozást is kialakíthatnak, ezzel is egyedivé téve a saját kampányukat, céljaikat. 5. nap leírás Elérkezett az idő, hogy a felkészítéseket követően a kialakított csapatok megválasszák vezetőiket, illetve a kialakult vezetéssel meghatározzák a prioritásokat. A közösen a 3. napon kialakított kereteken belül, nem csak a kampány során, hanem a megválasztott, vagy kinevezett vezetésnek a 3. nap és a kampány eseményeit átgondolva kell az államvezetést kialakítani. 5. nap célok Cél, hogy a nagycsoportos parlamentális jellegű vitaterep után egy zárt és már konkrét célokért küzdő, különböző felekből, de mégis eggyé tartozó csoport tagjaiként is megismerkedjenek az államvezetés mechanizmusával, problematikájával. Természetesen további cél, hogy a másik állam működését először külső szemlélőként megtapasztalják, benyomásaik alakuljanak ki, aminek később jelentősége lesz. 5. nap fejlesztendő kompetenciák, készségek  problémamegoldás  hibakeresés  rendszerelemzés és tervezés  felelősségérzet  döntéshozatal  érvényesülési képesség 6. nap: A megnyilvánulás napja 6. nap tematika Kialakultak az államokat alkotó csapatok, kialakultak a célok, prioritások. A belső önmeghatározást követően szükséges, hogy a külső megnyilvánulásra is hangsúlyt fektessenek a szereplők, lévén másokkal kommunikálni, felvenni 32

a kapcsolatot, diplomáciai kapcsolatot nem lehet anélkül, hogy valamilyen formában megnyilvánulnánk. Ez alatt akár egy fejléces papír megtervezését, akár egy himnusz, címer, zászló kialakítását kell érteni. Természetesen az alapvető, nemzetközi diplomáciában használt jelképek mellett, bármilyen egyedi, az adott államformára, vagy az adott csoportra jellemző jelkép, arculati elem használható, kialakítható, a lényeg az egyediség és a jelkép információ tartalma az adott államról, annak berendezkedéséről, illetve a saját prioritásairól. 6. nap leírás Ez témájában is egy kreatív nap lesz. A cél az eddigi kompetenciákon túl, a közösségben való alkotás élményének és annak pozitív és negatív hatásainak megismertetése a csoportok tagjaival. Az eddigi szinte kizárólag szellemi és verbális munkát követően, produktív eredménnyel kecsegtető tevékenységként egy másik oldalát mutathatják meg a csoport tagjai, egymásnak. 6. nap célok Az eddigi szellemi munkát követően cél, hogy a résztvevők kreativitásának másik oldalát is megmozgassuk. Ezen felül pedig a tudatos és újabb konfliktus helyzetek teremtése is cél. Ennek konkrét oka, hogy eddigre már a konfliktusaik forrását feltárták, részben kezelni is megtanulták, azonban az általuk végzett munka sokoldalúságát és az arra való igényét tekintve, nem szabad elfeledkezni az alkotó tevékenységről, amely során eddig rejtett, vagy eddig is ismert, csupán másként a felszínre kerülő problémákkal találkozhatnak a résztvevők és természetesen megoldhatják azokat, mind az eddigi ismereteik felhasználásával, mind pedig a csoporton belül kialakult személyes és szakmai kapcsolatrendszerük segítségével. 6. nap fejlesztendő kompetenciák, készségek  kézügyesség  finom‐motorika  érvényesülési képesség  információ feldolgozási  képesség. 33

7. nap: A programok napja 7. nap tematika Mindkét csapat, birtokukban a prioritásaikkal és jelképeikkel, kidolgozza a különféle területekre elképzelt programokat, amiket az adott állam képvisel, mélységében és céljaiban egyaránt. Amikor a csapatok házon belül kialakították a programokat pl. kultúrához kötődő programok, környezetvédelemhez kapcsolódó programok, stb. akkor elérkezik az ideje a diplomáciai kapcsolatfelvételnek. Mindkét csapat egy küldöttséget jelöl ki, akik felveszik a kapcsolatot a szomszédos királysággal/köztársasággal és egyeztetéseket kezdeményeznek. A lényeg, hogy eddig a pontig nem kerülhetnek tisztába a másik terveivel, céljaival, prioritásaival, ennek külön jelentősége lesz. 7. nap leírás Mindkét ország az előző napokban kialakította a prioritásainak listáját. Azonban önmagukban a prioritások nem sokat jelentenek, ha azok mögött nincsenek intézkedési tervek, jogszabályok, testületek, akik figyelemmel kísérik a kitűzött célok elérését. Ez a nap ezen háttérrendszerek felállításáról szól, valamint a konkrét programok kidolgozásáról, csapatokon belül is munkacsoportok által. Az adott állam vezetőségének a saját fontossági sorrendjét figyelembe véve kell munkacsoportokat kialakítania házon belüle, leosztva számukra a területek programjának kidolgozását. Ezt követően minden munkacsoport beszámol egy a csoporton belüli plenáris ülésen, ahol véglegesítik az anyagokat, itt már minden más munkacsoport tagja is beleszólhat a végső verzióba, természetesen az adott államforma által kialakított rendszerben tehetőek meg a hozzászólások. 7. nap célok Az eddigi napok eseményeit követve a következő fázis a kialakított érték és arculatrendszer megtöltése konkrét tervekkel, célokkal intézkedésekkel. Kiemelten fontos, hogy lássák a résztvevők az általuk kialakított keretek tartalommal való megtöltését, annak folyamatát és szükségszerűségét. 34

7. nap fejlesztendő kompetenciák, készségek:  információ feldolgozási képesség  érvényesülési képesség  kapcsolatteremtési képesség  kooperációs képesség,  kommunikáció  konfliktusmegoldó képesség 8. nap: A kongresszus napja 8. nap tematika A két fél, miután felvették egymással a diplomáciai kapcsolatokat kongresszust hívnak össze, lévén egymás mellett élő államokról van szó. A kongresszus célja az értékrendek egyeztetése, egymás meggyőzése a saját értékek és értékrendek jogosságáról, illetve ezek átültetése a szomszéd állam értékrendjébe ‐> disputa. A kongresszust a protokoll messzemenőkig történő betartása mellett köteles rendezni a két fél. Mindkét állam delegál a kongresszus bizottságába ugyanannyi számú képviselőt, akiknek a feladata a kongresszus megszervezése és lebonyolítása lesz a protokoll maximális betartása és betartatása mellett. Fontos, hogy a két fél a saját prioritásait elő tudja adni, és azokról érdemi egyeztetés valósulhasson meg. Amennyiben a kongresszusi bizottság úgy dönt plenáris ülés keretében bonyolítja le a kongresszust, de lehetőség van műhelyek létrehozására a területek szerint, vagy a különféle, konferenciákon és kongresszusokon alkalmazott előadás technikákat is keverhetik, tetszés szerint. A kongresszus végső célja egy a két állam közös akaratából létrejövő államközösség alapjainak letétele, ehhez azonban szükségesek az összehangolt, de mégis mindkét fél számára elfogadható és a saját értékek megnyilvánulására is tekintettel lévő egyeztetések és alapok előkészítése. 8. nap leírás Kongresszus összehívása, a kongresszust szervező bizottság felállítása, azonos létszámú fővel mindkét állam részéről. A bizottság felel a szervezésért, lebonyolításért, moderálásért. A csapatok tovább tagjai az adott államot képviselik, minden terület minden egyeztetésénél. A szakmai 35

egyeztetéseket színesítve bemutatják egymásnak az arculati elemeiket, az identitásukat meghatározó jelképeket, történeti háttér ismertetésével együtt! Pl. címer ‐> a címer kialakulásának történetével, himnusz ‐> a himnusz kialakulásának történetével, zászló ‐> a zászló vizuális megjelenésének magyarázatával, népviselet, stb. 8. nap célok Kettős cél, amelyek párhuzamosan valósulnak meg: a kongresszust szervező bizottság tagjai egy másik szemszögből, de mégis érintettként szemlélhetik végig a kongresszuson zajló eseményeket. A kongresszuson a saját államukat képviselő résztvevők, pedig megint más szemszögből fogják megtapasztalni két egymással szomszédos, de mégis sok mindenben különböző állam találkozását. A konkrét cél fedett: az ezt követő napokban elemzésre kerülnek a szerepek, illetve, hogy az adott szerepben ki mit élt meg, hogy látta az államban élő társait, illetve a szomszédos államot képviselő résztvevőket. 8. nap fejlesztendő kompetenciák, készségek:  érvényesülési képesség  kommunikáció  konfliktuskezelés  kapcsolatteremtés  beleérző képesség  kooperációs képesség  információ feldolgozás. 9. nap: A lezárás napja 9. nap tematika Ez a nap a szerepekből történő kilépésről szól. Visszatérünk a jelenbe, mind térben mind időben. Ekkor kell a résztvevőknek önálló munkával egy címszavakból álló elemzést készíteniük, a saját államukra, illetve annak tagjaira, külön a másik állam és annak tagjaira, illetve a közös munkára vonatkozóan. Ezt követően minden állam korábbi résztvevője néhány fős 36

csoportokba tömörülve elkészíti a közös értékelést a fenti bontásban, ezt követően pedig a két állam szereplői államonként továbbra is bontva elkészítik a saját oldaluk értékelését a fenti hármas bontást alkalmazva. Az elemzéseket követően egy plenáris ülés keretében mindenki lehetőséget kap egyénileg kis‐ és nagycsoportosan is, hogy előadja a gondolatait az államokkal és az államok közötti kapcsolatokkal, munkával kapcsolatosan. A kis‐ és nagycsoportoknál képviselőt kell választaniuk, illetve a két állam vezetői külön‐külön minden egyéntől és csoporttól függetlenül is elmondják egyéni benyomásaikat, mint eddigi vezetők. 9. nap leírás A program egyik lezárásaként, fél lábbal még a szerepükben maradva tárják fel közös munkával, de egyéni benyomásokkal színesítve a résztvevők az államokban történteket, mind a belső dinamizmust, mind a közös eredményeket, kudarcokat, konfliktusokat. Ezzel nyílttá téve az esetleg eddig pár résztvevő számára fedve maradt problémákat, eredményeket, akár az egyén, akár a csoport szintjén. A vezetők a kis‐ és nagycsoportok tagjaként is részt vesznek ebben a munkában, de vezetőkként külön is elmondják a hármas bontás szerinti benyomásaikat. 9. nap célok Felszínre kell hozni a résztvevőkön keresztül az általuk megélt szituációk rájuk vetült eredményét. Ebből nem csak ők maguk fognak tudni tanulni, hanem azoknak is segítség lehet, akik eddig az adott szituációban nem vettek részt, lévén térben és időben máshol lévén, más lenyomatokkal lettek gazdagabbak. A beszámolás és a rendszerezés fejleszti az egyénben kialakult kép kivetítését és mások számára történő bemutatását, az előadásmódot, az objektivitást, valamint a figyelmet és a empátiát, lévén rájönnek, hogy másoknak sem valószínű hogy egyszerű helyzetekkel kellett megküzdeniük, vagy éppen ellenkezőleg rájöhetnek a szerepek közötti különbözőségre és külső szemlélőként az a benyomásuk alakulhat ki, hogy az általuk választott, vagy felvállalt szerep miben és mennyiben különbözik, attól amit társaik töltöttek be, vagy éltek meg. 9. nap fejlesztendő kompetenciák, készségek 37

            

verbális kommunikáció figyelemfelkeltés retorika nyelvi képesség információ feldolgozás kapcsolatteremtő képesség beleérző képesség rendszerelemzés nyitottság információ kezelés kommunikáció értékelés érvelés vita.

10. nap: A szerepek nélküli nap 10. nap tematika Ezen a napon már teljesen kilépve a szerepükből elemzik a résztvevők visszaalakulva eredeti csoportjukra, az elmúlt napok történéseit. Mindenki beszámol, hogy milyen volt az adott szerepben léteznie, cselekednie, milyen volt az esetleges szerepek közötti váltás, mit volt könnyű és mi ment nehezen, mik azok a tulajdonságok, amiket könnyen el tudtak engedni és mik azok, amiket nehezebben. Itt már mint egyének számolnak be benyomásaikról, élményeikről, frusztrációjukról az elmúlt napokat egészében, globálisan, illetve egyénre és akár két egyén közötti szituációkra is kitérve. 10. nap leírás Az utolsó nap a szerepekből történő kilépés fontos eleme. Senki se maradjon a felvett szerepében, mindenkinek ki kell magából adnia azokat a terheket amiket felvett a szerep kedvéért, ebben saját maguknak és társaiknak is fontos szerep jut. Fontos, hogy odafigyeljenek társaikra és az elmúlt napok személyiségében a szerep kedvéért történő változásokra objektív visszajelzést adjanak számukra. 38

10. nap célok A személyes szintű értékelés, elemzés, önelemzés a záró nap fő célja. Fontos, hogy kilépjenek a szerepből és ne vigyenek magukkal haza semmi olyan terhet, ami a szerep betöltésének kedvéért rakódott rájuk. Ezt a pozitívumok és negatívumok objektív megfogalmazásával kell elérniük, tartózkodva az esetleges személyeskedéstől. A program során olyan helyzet kialakulása nem elfogadható és a trénerek által moderálásra kell kerülnie, amely személyeskedés szintjére kerül és az a szerepektől nem függetleníthető, ezeket elsősorban megelőzni, kezelni, ezen a napon pedig lezárni kell. 10. nap fejlesztendő kompetenciák, készségek:  kommunikáció  szóbeliség  írásbeliség  információkezelés  kommunikáció értékelése  nyitottság  társas érzékenység  felelősségérzet  érvelés  vita  rendszerelemzés.

39

A PROJEKT SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Előadás: Konkrét kérdések hallgatóság előtti kifejtése, egyoldalú módszer, az előadó kifejti álláspontját, arra azonban hallgatóságnak reagálásra lehetősége nincs, vagy minimális. A tábor szabályaira, az alapvető információk kifejtésére alkalmas módszer, de interakciót nem várhatunk tőle. Nagy‐ és kiscsoportos animáció: Az animáció elsődlegesen aktiváló módszer, amelynek lényege, hogy a csoporttal egyenrangúan jelen van egy animátor, akinek a feladata, hogy elindítsa a csoportmunkát. Amint a munka elindul, az animátor háttérbe húzódik, ha alábbhagy akkor megint előtérbe lép és segíti a szinten maradást, de a lényeg, hogy a csoport saját maga, a saját dinamikájának köszönhetően tudjon előbbre jutni a kitűzött célok felé. Az animáció, mind korosztály (gyermek, fiatalok, öregkori) szerint, mind téma szerint (szociokultúrális, mozgásos, stb.) nagyon sokoldalúan használható technika, főleg kezdő, vagy friss tagokkal bővült csoportok megerősítésére. Gordon‐tréning (nincs‐vesztes módszer): Felvázolunk egy szituációt, pl. egy csoport kap ix összeget, amit a csoport egyik része erre, a másik része pedig arra kíván költeni, így kialakul két pólus. A módszer lényege, hogy mindkét csoport megfogalmazza, hogy szerinte miért arra kell költeni a kapott összeget, amit ő preferál. Ezt követően a két csoportnak olyan megoldásokat kell keresni, amely mindkét csoportnak illeszkedik a céljai közé és kielégíti az igényeket, ezt pedig együttesen beszélik meg, a lényeg a konszenzus. Drámajáték: Olyan játékos emberi megnyilvánulás, amelyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők fel. Kifejezési formája a megjelenítés, az utánzás; megjelenési módja a fölidézett vagy éppen megnyilvánuló társas kölcsönhatás, az interakció; eszköze az emberi és zenei hang, az adott nyelv, a test, a tér és az idő; tartószerkezete a szervezett emberi cselekvés. Célja a 40

személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése, sok esetben valamilyen emberi probléma, helyzet megoldása, ill. vizsgálata. Gyakorlása szocializációt segítő tevékenység, kreativitást és empátiát igényel. Tágabb értelemben a drámapedagógia készségfejlesztő gyakorlataitól a tanítási drámáig minden a drámajátékok körébe sorolható, szűkebb értelemben azonban csak azok az egyszerűbb tevékenységek, melyekben az utánzás és a játékbeli szerep fölvételének segítségével megjelenik a mintha élménye.4 Alkotó műhely: Lényege, hogy a kommunikáció és a konfliktus helyzetek kialakulása teljesen más jellegű környezetben történik meg, mint egy csoportfoglalkozásnál, vagy írásos, verbális feladatnál. A közös produktív cél összehozza azokat a csoporttagokat, akik a verbális kommunikációban kevésbé tudják magukat kifejezni, de ugyanolyan hasznos tagja a csoportnak és ezt nem csak önmagának, hanem társainak is meg tudja mutatni egy másfajta kihívás teljesítésével. Szituációs gyakorlatok: Adott hosszabbra nyúló témákból, bizonyos a témába vágó szituációkat emelünk ki és a szerepek és a háttér információk kiosztásával eljátszuk azokat a helyzeteket, amik a témához szorosan kapcsolódnak. Plenáris ülés: Olyan ülés, ahol minden résztvevő jelen van és egy moderátor levezetésével mindenki hozzászólhat az adott vitatémához, a plenáris ülés elején közösen kialakított szabályrendszer betartásával. A szabályrendszert fontos az elején eldönteni a résztvevőknek, és egyöntetűen megszavazni, hogy később senki se reklamálhasson ha retorziók érik. A plenáris ülésekre bármilyen téma behozható, minden résztvevő egyenrangú, egy külön szerep van csupán a moderátoré, vagy az ülést levezető elnöké. Workshop: 4

Gabnai Katalin

41

Kiscsoportos és speciális konkrét célokkal létrehozott műhely. A cél, hogy a nagy egészből kiragadva vagy területeket, vagy kisebb célokat, az az iránt jobban érdeklődő résztvevők kiválva a többiektől a saját érdeklődésüknek megfelelő területtel tudnak kisebb csoportban foglalkozni. A lényeg, hogy teljes projekthez a workshop munkája a saját szintjén hozzájárul, vagy produktív eredményekkel, vagy elemző tevékenység következtében kialakuló tanácsokkal.

42

HATÁSOK A kezdeményezés a fiatalok személyiségének, én és közösségtudatának a fejlesztését valamint a csoportban való gondolkodást és cselekvést segíti elő. A program közvetlen rájuk – a programon résztvevőkre hat. Fejlődik a szervező, lebonyolító és kompromisszumkészségük, ezáltal hatékonyabban tudnak fellépni a későbbiekben a saját közegükben. A program motiválja majd őket a sikeressége esetén ilyen vagy hasonló rendezvények szervezésére és lebonyolítására. A programban résztvevő, szervező fiatalokra is hatással lesz a projekt: önmonitorozás alapján, a projekt végén összegzik a résztvevők által összegyűjtött tapasztalatokat, véleményeket és kritikákat és összesítve azokat, levonva a konzekvenciákat hatékonyabban tudnak a későbbiekben fellépni más vagy hasonló találkozók, rendezvények szervezésében. Közösségként a projektben a szervezők aktív részvétele elengedhetetlen – az aktív részvétel a program során valamint a konzekvenciák levonása után aktívan hozzá fog járulni, hogy ne csak a szervezők, hanem a vendég fiatalok és azok közvetlen környezete, barátai, családtagjai is hatékonyan tanuljanak a konferencián hallottakból. A megvalósított program várt eredményei semmiképpen se rövidtávúak. A programot évente‐egyszer rendeznék meg. A résztvevők a népszerű közösségi oldalakon nyitnának külön topicot, ahol a későbbiek során is tartanák a kapcsolatot. Az előző évek fiatal résztvevői visszajárhatnának, a különösen jó teljesítményt nyújtók meghívást kapnának a következő évi programra, ahol saját programot kapnának, vagy javasolhatnának. Ezzel a generációk folyamatossága is biztosítva lenne, az egyes évfolyamok tudnának egymással kommunikálni a weben is. A résztvevők különböző korcsoportból és társadalmi környezetből érkező fiatalokat a program után havi rendszerességgel kiküldött e‐mailben kérdezzük majd meg, hogy mennyire változott a program során a személetmódja, milyen új képességekkel vagy készségekkel gyarapodott esetlegesen a program hatására változtak e a baráti, családi stb. kapcsolataik. A program eredményeit két közegben kívánjuk megismertetni a társadalommal. Az első kör azoknak a projektben közvetlen részt vevő fiataloknak az társasága és közvetlen környezete, akikre a program várhatóan hatást gyakorol – ők a program aktív résztvevők, a szituációk alakítói. Az ő elmondásuk, véleményük a projektről mérvadó, ők a legjobb kommunikációs csatorna az általuk szerzett tapasztalatok és az ott elhangzott vélemények közvetítésére. A program eredményeinek második közeges terjesztése online formában, interneten fog történni: a projektnek helyt adó kemping honlapján létrehozott átlinkelés fog mutatni a program honlapjára, az internetes tartalom – a program szervezői és a résztvevők által közösen szerkesztett – a legjobb kommunikációs csatorna a programot célcsoportként megcélzottak között. Reményeink szerint sikerül ezt a fajta „kultúrát” vagy esetlegesen 43

„szemléletformálást” úgy közvetítenünk, hogy mások is kedvet kapjanak ilyen vagy hasonló jellegű projektben való részvételre vagy esetlegesen a szervezésére. Amennyiben a program sikeres lesz és a kívánt hatását eléri, úgy a jövőben mindenképpen szándékozunk több nemzetközi ifjúsági csereprojekteket illetve demokráciaprojekteket létrehozni ahol az Európai Unió más tagállamiból a fiatalok is képviselni tudják saját kultúrájukat és saját korcsoportjukat.

44

KULCSSZAKÉRTŐK A PROGRAM SORÁN

45

Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév Ament Balázs Cím 5700 Gyula, Réz J. u. 15/a. Mobiltelefonszám +36 30 57 88 566

E‐mail [email protected]

Állampolgárság magyar

Születési dátum 1983.09.09.

Neme férfi

Szakmai tapasztalat Időtartam 2010 – Foglalkozás / beosztás titkár

Főbb tevékenységek és közhasznú civil szervezet felelős vezetői teendői; városi‐, feladatkörök cégvezetőkkel kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, közös projektek kialakítása, szervezése, levezetése; időszakos, alkalmi kiadvány kiadói teendőinek ellátása; A munkáltató neve és RIFEK – Regionális Ifjúságfejlesztő Központ Közhasznú Alapítvány címe Tevékenység típusa, Kommunikáció, információ szolgáltatás, rendezvényszervezés, ágazat érdekképviselet, fejlesztés

Szakmai tapasztalat Időtartam 2007.05 – 2011. 12. Foglalkozás / beosztás elnök Főbb tevékenységek és 15‐60 fős (feladattól változó) szervezet, vagy szervezeti egység feladatkörök felelős vezetői teendői; egyetemi‐, városi‐, cégvezetőkkel kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, közös projektek kialakítása, szervezése, levezetése; havi megjelenésű kiadvány kiadói teendőinek ellátása; 46

A munkáltató neve és Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar címe Hallgatói Önkormányzat Tevékenység típusa, Kommunikáció, információ szolgáltatás, rendezvényszervezés, ágazat érdekképviselet

Szakmai tapasztalat Időtartam 2003 – Foglalkozás / beosztás elnök Főbb tevékenységek és ~15 fős (feladattól függően változó) közhasznú civil szervezet felelős feladatkörök vezetői teendői; városi‐, cégvezetőkkel kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, közös projektek kialakítása, szervezése, levezetése; időszakos, alkalmi kiadvány kiadói teendőinek ellátása; A munkáltató neve és Mi egy Másért – Gyulai Gyermekekért és Ifjúságért Közhasznú címe Egyesület Tevékenység típusa, Kommunikáció, információ szolgáltatás, rendezvényszervezés, ágazat érdekképviselet, fejlesztés

Szakmai tapasztalat Időtartam 2005 – 2007 Foglalkozás / beosztás főszerkesztő Főbb tevékenységek és Egy Szegeden újdonságnak számító webes szolgáltatás elindításában feladatkörök vettem részt alapítóként, főszerkesztőként és fotósként. Feladataim közé tartozott a leendő partnerekkel a kapcsolatfelvétel, az együttműködések kialakítása. Ezen felül a napi tevékenységeim közé tartozott az oldalhoz tartozó fotósok koordinálása, irányítása. A munkáltató neve és Partyponty.hu címe Tevékenység típusa, Kommunikáció, információ szolgáltatás, rendezvényszervezés, ágazat fényképezés

Tanulmányok Időtartam 2006 – (több félévre megszakítva) Végzettség / képesítés Ifjúságsegítő Főbb tárgyak / gyakorlati Ifjúságszociológia, kommunikáció, rendezvényszervezés, képzés pszichológia, oktatásszervezés, informatika, pályázatírás, szervezetfejlesztés Oktatást / képzést nyújtó Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar intézmény neve és típusa

Tanulmányok

47

Időtartam 2002 – 2009 (több félévre megszakítva) Végzettség / képesítés Művelődésszervező – rendezvényszervező szakirány Főbb tárgyak / gyakorlati számvitel, rendezvényszervezés, marketing, reklámeszközök, jogi képzés ismeretek, pszichológia, menedzsment Oktatást / képzést nyújtó Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar intézmény neve és típusa

Tanulmányok Időtartam 1998 – 2002 Végzettség / képesítés OKJ szoftverüzemeltető Főbb tárgyak / gyakorlati szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis kezelés, képzés prezentációszerkesztés, operációs rendszerek ismerete, hálózati ismeretek Oktatást / képzést nyújtó Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola intézmény neve és típusa

Tanulmányok Időtartam 1998 – 2002 Végzettség / képesítés érettségi Főbb tárgyak / gyakorlati Matematika, magyar irodalom, történelem, kémia, fizika, képzés vállalkozási ismeretek Oktatást / képzést nyújtó Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola intézmény neve és típusa

Egyéb nyelv(ek) Önértékelés

Szövegértés

Európai szint (*)

Hallás utáni értés

Nyelv Nyelv

A 1

Angol

Beszéd

Olvasás A 1

Angol

Társalgás A 1

Angol

Írás

Folyamatos beszéd A 1

Angol

A A A A Angol Angol Angol Angol 1 1 1 1 (*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

48

A 1

Angol

A 1

Angol

Társas készségek és Jó kommunikációs készség, amit kari HÖK elnökként szereztem az kompetenciák SZTE második legnagyobb (~4400 hallgató) karán a hallgatókkal történő kapcsolattartás, valamint az oktatókkal, egyetemi vezetőkkel, város, illetve cégvezetőkkel történő kapcsolatfelvétellel, kapcsolattartással. Csapatban is képes vagyok dolgozni, mivel beosztásom okán több testület felelős vezetője voltam, általában 15‐60 fős létszámig, de ezzel párhuzamosan több plénum tagjaként is tevékenykedtem. A váratlan helyzetekhez jól alkalmazkodom, gyorsan reagálok.

Szervezési készségek és Rendezvényszervező végzettségem miatt, valamint az elmúlt évek kompetenciák tevékenységeinek köszönhetően számos szervezési feladattal találkoztam: munkaszervezés, rendezvényszervezés.

Műszaki készségek és Rendelkezem számítástechnikai szoftverüzemeltető OKJ‐s kompetenciák képesítéssel is. Végzettségemtől függetlenül, a személyi számítógépek esetében nem csak szoftveresen, hanem műszakilag is rendelkezem ismeretekkel és fogékonysággal a műszaki oldal iránt.

Számítógép‐felhasználói Az előbb említett OKJ szoftverüzemeltető képzettségemnek is, készségek és illetve a napi szintű számítógép használatnak köszönhetően magas kompetenciák szintű számítástechnikai készségekkel rendelkezem: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis kezelő, bemutatószerkesztő, grafikai programok használatának magas fokú ismerete.

Művészi készségek és Másfél éven keresztül voltam alapító‐főszerkesztője a partyponty.hu kompetenciák weboldalnak. Ezen kívül számos nyomtatott sajtótermékben is jelentek meg képeim: Népszabadság, Hökkentő Magazin, Tű Magazin. Illetve számos egyéb kiadványban.

Járművezetői B kategóriás jogosítvány engedély(ek)

49

NAGY ZOLTÁN PÉTER CV Név Nagy Zoltán Péter Születési idő 1980. január 4 Végzettség  Technika szakos középiskolai tanár (2009)  Fizika szakos középiskolai tanár (2007)  Technika ‐ Fizika szakos általános iskolai tanár (2002)  Irodavezető (2004)  Ifjúságsegítő (2008) Jelenlegi munkahely, munkakör:  2007‐től A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Centrum, vezető  2007‐2008 AGES QUOD AGIS Nonprofit Kft., ügyvezető Szakmai és közéleti tevékenységek 2002 – 2007 SZTE JGYPK HÖK, elnök 2002 – 2007 SZTE EHÖK elnökségi tag 2001 – 2007 SZTE Szenátus tag 2003 – Dél‐alföldi HEURégió Pont Egyesület, gazdasági ügyekért felelős elnökségi tag 2007 – Szegedi Tudományegyetem Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány, elnök

50

MELLÉKLETEK

51

159. Szeged, 2012

Recommend Documents