152
Philosophiei
literaturdia
1835.
J u t a l m a z o t t m u n k a , melly a' ne'met phílosophiának K á n t t ó l Hegelig m e n ő r e n d s z e r e i t az 1-sŐ; a ' második osztályában azon p h i l o s o p h i á k ' b i r á l a t j á t fogja fel. E l e m i s philosopliiára: 76. Ontwihheling van het begrip der Philosophie — — 's a' t. L e u w a r d e n , S u r i n g a r . — A' szerző először a z t f e j t i : m i a' p h i l o s o p h i a ? M a j d azoknak törte'neteit veszi fel, 's mostani állásukat jegyzi ki, tévén az ű j philosophia k é p v i selőjének az ifiú J. H . F I C H T É T . S. Patakon 1836. Nov. 4-dikén Nyiry István, r. Tag.
C R I T I C A I
V Á Z L A T O K .
A' K Ü L F Ö L D I L I T E R A T U R A ' L E G Ú J A B B 'S K I T Ű N Ő B B TERMÉKEIRŐL.
T Ö R T É N E T Í R Á S . Beiträge zur neueren Geschichte aus dem brittischen Museum und Reichsarchive, von F R I E D R I C H V. R A U M E R . Erster Theil. Die Königinnen Elisabeth und Maria Stuart. Zweiter Theil. König Friedrich / / . und seine Zeit ( 1 7 4 0 — 6 9 ) . Leipz. B r o c k h a u s 1836. g r . 12. Á r a 7 f o r . 30 k r . p . p * ELSŐ
CZIKKELY.
A' b ü n t e t é s e k az erkölcsi világban nem dii ex m a c h i n a , n e m világi b í r ó n a k önkény szabta ítéletei, h a n e m m i n d é g a' c s e l e k e d e t e k n e k szükséges k ö v e t k e z m é n y e i . M i n d e n v é t e k szennyet h á g y maga után a' lelken, 's a l k a l m a t l a n a b b á teszi ő t e t a' j ó r a , ezen t e h e t e t l e n s é g minden l é p é s s e l nő, míg u t ó b b n e m lessz e r e j e magát a' b ű n h a t a l m a a l ó l k i f e j teni, h a n e m ha magába t é r v e , t e t t e i n e k b ű n során v i s s z a n é z ve, azoknak okait a' l e g m é l y e b b k ű t f e j ő k i g n y o m o z v a , fel leli, 's onnan az okozatok r e n d é n , f o k r ó l fokra vissza térve, jelen h e l y e z e t é t tisztán felesmeri, az isteni k e g y e l e m ölébe veti magát, o t t k e r e s v e ; s csak o t t találva m e n e d é k e t . De nagyon g y é r e n találkoznak erős lelkek, k i k a' s o d r ó f o l y a m á r r ó l csendes vízre t u d n a k vergődni. T ö b b n y i r e magával r a g a d j a az ö r v é n y , a' kit egyszer b e s o d o r t . A' s z e r e n c s é t -
Történetírás.
153
lenek n e m tűrhetvén magokkal megeléguletlen belsejök szemrehányásit, világ örömeiben vélik fűlaszthatni lelkies's vétekből vétekbe hanyatt homlok rohannak. raéretŐket, Csak ezen 3 lelki állapotok méltó feladásai a' keresztény szomorú játéknak, először szemmel láthatólag elő adni, miképpen eggyik vétek a' másnak szülő annya, 's a' bűnösnek élete egy gonosz t e t t e k ' szakadatlan láncza, mellyben mindenik szem a' másnál erősebb, 's a' láncz hosszával egyenes irányban nevekedik annak e r e j e : de ez sem állván ellent, a' magába szálló lélek képes az utóisót is széttörni, 's h a m i n d j á r t a' nehéz harczban testi élete engesztelő áldozatúl fel dúlatnék is, szabadságát a' b é k ó k b ó l ki fejti, 's lelke a' k é t e s csatából tisztán emelkedik ki. Másik pont melly a' szomorú játék' tárgya, ki t ü n t e t é s e annak, m i k é p pen a' v é t e k fokról fokra nevekedvén, a ' s z e r e n c s é t l e n annyir a b e s o d o r t a t i k , hogy őtet a' bíbor, a' királyi pálcza, 's a' világ minden hatalma sem képes megóvni a' nyomban k ö vető b ü n t e t é s súlyától, t . i. az erkölcsi eltörpüléstől, melly végre megátalkodottsággá rögzilc. H a r m a d i k szempont azon hőserő, mellyet a' tántoríthatatlan, a' csábitások 's ingerek, a' szenvedések 's gyötrelmek között kifejt, midőn tiszta fényre d e r ű i a' néző előtt, mi erőtelenek a' testiség' h a t a l ma, a' világ' csábjai a' szilárd akarat e l l e n é b e n ; ez békit k i b e n n ü n k e t a' világtörténetekkel, megmutatva azt, hogy a' testi szenvedések csak úgy látszó t ü n e m é n y e k , 's valóban nem azok, tisztán áll a' lélek előtt azon igazság, hogy egység öleli öszve a' külső 's erkölcsi világot. K a l d e r o n ,,álhatatos f e j e d e l m e " a' 3-dik themánalc r e mek ki vitele. S t u a r t Mária' története pedig a' 2-iknak lett vólna j ó tárgya ; sajnálni lehet, hogy Schiller hamis adatok által f é l r e vezettetve, talán fonák erkölcsi elvből is indúlva ki, más szempontból tekintette. Mi egy értelemben vagyunk R a u m e r r e l , midőn azt mondja „ h a most Schiller élne, jobban meg é r t e t n é m m a gamat véle, mint sokkal követői közül." Úgy hisszük okos historicusnak nem is lehetett más szempontból tekinteni Mária' t ö r t é n e t é t , mint azt az előttünk fekvő könyvben t a láljuk. Azon Ítéletével azonban a' szerzőnek, hogy Mária kettős tragoediának ád anyagot, egy értelemben nem l e h e tünk, mivel az ő Scótiában el követett vétkeiért semmi e n gesztelő pontot nem lelünk egész haláláig Angliában. Ez is n e m ő véle, h a n e m a' sorssal b é k i t ki. Nem lehet ugyan tagadnunk, hogy fejvételének olvasásakor akaratlan inrángatodzást é r e z ü n k ' s a ' h ó h é r n a k k a r j á b a kapnánk, vissza t a r t a n i akarók a' halálos csapást. D e ezen érzésnek nemesebb f o r r á s a van. Mihelyt az ember vétkét psychologice helyes okozatúnak találjuk, egy erkölcsi megsemmisülés kedvetlen érzetétől
154:
Történetírás.
lepetünk meg, 's igy szóllunk magunkhoz „ T e h a s o n l ó lelki és testi e r ő k mellett, ugyan azon neveléssel, 's h a s o n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t váljon nem követtél vólna e' el m é g nagyobb v é t k e t ? 's ha most m á r a' véteknek minden lépéssel inkább lekötő e r e j é t •— m i g nem megrögzöttse'ggé f a j ú i — ide g o n d o l j u k , szánakozás támad keblünkben az iránt, k i a ' b ü n t e t é s t szenvedi, mellyet nem néki, h a n e m az e l l e n á l h a t a t lan k ö r ü l m é n y e k n e k tulajdonitnak. D e mennyünk tovább. Igy csak a' gondolkodhalik, ki az e m b e r t erkölcsi a t o m u sokból alakúltnalc hiszi. A' ki pedig az embert a' testnek az e r k ö l c s i érdemmeli szoros öszvefüggésében veszi, mint minden természetes e m b e r , és a' Sz. í r á s , az a' születésben, nevelésben, helyezetben, 's ezek által motivált erkölcsi fel tételekben nem talál s e m m i nem olcozottat, 's n e m é r d e m lettet. E z e n álláspontra igyekszik a' szerző is állítni olvasóit, m i d ő n a' S t u á r t nemzetség' t ö r t é n e t é t , mint egy öszvefüggő egészet, III-dik R ó b e r t t ő l I I - d i k Jakabig a d j a elő. Belőle tisztán ki fejlik, miképpen m á r eleiről sok v é t e k súlya szállott Máriára örökségül, 's m i k é p p e n az ő élete is azoknak szakadatlan folytatása vólt, mig nem a' b ü n t e t é s t az elei 's maga által érdemlettet, ő maga vette el „ m i n t h a látnám, igy szóll a' szerző, mint siet minden lépéssel a' veszedelem felé, miglen a' haláltól Scótiában nem m e n e k e d hetik m á s k é n t , mint fogság által Angliában. Psychologice előttem minden a' világon megfogható, sőt természetes, d e a z é r t erkölcsileg 's vallásosan nincs ki m e n t v e . " Igy n e m állhatni m e g iszonyodás nélkül, midőn Mária közvetlen azon pillantatban, mellyben az Isten elébe kellett lépnie egész mezítelenségében, igy imádkozik. „Engedd Istenem ezen tanúk, egész Anglia' sőt az egész k e r e s z t é n y ség' füle hallatára esküvel pecsételnem, hogy én az angliai Királyné elleni öszveesküvésbe se tanácsommal, se h e l y b e hagyásommal be nem f o l y t a m . " Hlyen hazugság Isten előtt az u t o l s ó perczben b o r z a s z t ó , kivált h a ez is u t á n n a tevődik, ,,és h a ez nem igaz, nem kívánok idvezűlni" illy megátalkodotság 's hiúság h i h e t e t l e n vólna, h a ellenemondhatatlanúl b e n e m lenne bizonyítva, miképpen M á r i a azon pillanatban midőn esküivel 's f o g a d á saival t i s z t á r a akarta m a g á t mosni, más r é s z r ő l líjabb öszveeslcüvéseken 's gyilkosságokon törte f e j é t a' Királyné ellen. Nehéz f e l e l e t ' t e r h e fekszik azokon, kilc Máriának szívébe illy veszedelmes elveket csepegtettek! Ő megtérés n é l k ü l hagyta el a' m u l a n d ó s á g o t ! Kéntelenekvagyunk R a u m e r ú r nak ellentmondani ezen szavaiban, „az a' legmélyebben h a t ó 's m e g r á z ó Mária' t ö r t é n e t é b e n , h o g y ő bűnbánása m e l lett is n e m menekedhetik meg a' vég csapástól".
Történetírás.
155
H a pedig végig t e k i n t ü n k Mária bűnei' bosszű során, m i k é p p e n ő az érzéki gyönyörökkel játékot űző, kicsapongásokra, fesle t t s é g r e , ' s erőszakos indulatokra ragadtatik, m i k é p pen szerencsétlen házasságot teszen, a' szerencsétlen házas h á zasság törővé, a' házasságtörő gyilkossá, a' gyilkos földön f u t ó vá lessz, 's a ' f ö l d ö n f u t ó n e m talál más menedéket, mint a ' f o g s á g o t ; itt m é g védőjének kezében is égŐkanóczczá lesz, mellyet nem ereszthet ki kezei közül a' nélkül, hogy magát az égés veszedelmének ki ne tegye, kezei közt tartva se o l t h a t j a ki másként, mint vérrel. Ha igy l á t j u k első botlását a' vesztőhellyel szoros öszvefüggésben, a' szomorú véget csak az ő t e t t e által előidéztetve, h a l á t j u k , hogy fejvétele igazságos, szükséges, sőt erkölcsi szempontból e l k e r ü l h e t e t l e n : e k k o r szép az, hogy tulajdonképpen senki sem okozta egyedül e' végső csapást, hanem Isten Ítélete szóll Máriára szorossan öszve f ű z ö t t csudás k ö r ü l m é n y e k által, midőn Erzsébet csak a ' lehető legrosszabb esetre, h a a' k ö r ü l m é n y e k a' halálos csapást tovább halasztani nem engednék, i r j a alá a' halálos ítéletet, Davison pedig azon hamis következést húzza, hogy a ' királyné meg t e t t mindent, mi a' becsülettel öszvefér, maga n e m a k a r j a parancsolni, de ó h a j t j a Mária fejvételét, 's a' tanácsnokok között rövid beszélgetés t á m a d , váljon a* Királyné nem akarja e' a' hibát magáról el hárítani ? m e g eggyeznelc egymás közt, válaljon mindenik részt a3 tettben, melly a' haza 's a' vallás bátorságára annyira szükséges, 's a' gyilkos parancsot el küldik Ő felsége megkérde'se nélkül. Valóban tragicus az Mária t ö r t é n e t é b e n , mint R a u m e r is m o n d j a „ E r z s é b e t észrevétlenül napról n a p r a inkább t e h e tetlenné lessz vetélkedőjéveli viszonyiból szép móddal ki fejtődzni, 's midőn kezében lenni hiszi Mária sorsát, az végk é p ki siklik, a' csapás t u d t a nélkül le sújt, 's Ő nem t u d j a a' szennyet, fényes uralkodását homályosítót le mosni, a ' m a r a d é k n e m akarja le mosni. D e c s a k u g y a n nem hibátlan Erzsébet is, a' tiszta e r k ö l csiségnek lcívánatát n e m értő. Néki Máriát mint rokonát nem kelle olly távol t a r t a n i magától, hanem r e á intése által h a t n i , vagy szabadon ereszteni a' független királynét, Istenre bízva megítélését. Ezen tekintetből rosszaiák is E r z s é b e t ' t e t t é t m i n d azok, k i k e t mint protestáns h i t sorsosit, az ön védelem Mária mint vallások ellensége ellen csatára fel nem hívott. A' franczia követnek e' tárgyban R a u m er által idézett szavai e z e k : Mind eddig meg nem foghatám, mint lehessen állítani Máriát felséged' alattvalójának. O b á r mély gyászban 's o l t a l o m é r t esdeldőleg, mint királyné 's mint legközelebbi rokona jöve Angliába. Sok ideig reménnyel biztatá magát felséged' segedelme által Scótiába visszahelyheztetni, 's egyeb e t fogságnál nem tapasztalt."
156:
Történetírás.
R a u m e r n e k k ö z l e m é n y ! meritve'k a ' k é t fő s z e m é l y e k n e k E r z s é b e t n e k 's M á r i á n a k levelezéseiből 's e g y e z k e d é s i b ő l , a' k ö v e t e k 's k ö z b e n j á r ó k í r á s a i b ó l , kik által e g y m á s sal é r t e k e z t e k . M á r i a ' u r a l k o d á s a a l a t t Seótiában, R a n d o l p h T h r o k m o r t o n , F o y 's C r o c angol 's f r a n c z i a k ö v e t e k ' j e l e n t é s e i , m e l l y e k a' k i r á l y n é k szavai által p ó t o l t a t n a k , v é t e t t e k a l a p ú i . A ' k é s ő b b i időszakasz a d a t a i h o z j ö n n e k m é g a J y o r k i v á l a s z t o t t b i r ó s á g e l ő t t i a l k u d o z á s o k , N o r f o l k , B a b i n g t o n , 's M á r i a ' h a l á l a u t á n , D a v i s o n elleni n y o m o z á s o k . Általában az a n y a g az e g y k o r ú j o b b a d á n a' t ö r t é n e t e k b e n r é s z e s s z e m é l y e k n e k jegyzéseiből m e r í t t e t e t t . Blätter für liter. Unterh. (Nro 257. 1836.) után B. T .
1
Histoire de Rousillon, comprenant V histoire de Majorque, par M. D. S. M. J. H E N R I , conservateur de la bibliothéque de Perpignan. —• P a r i s , I m p r i m e r i e r o y a l e , 1836. K é t v a s t a g k ö t e t , 8 - a d r . Ára 20 f r a n c . Roussillon grófság Salses-tól Callioure-ig t e r j e d t a ' t e n ger' m e n t é b e n ; midőn pedig Francziaországgal egyesítetett, V a l l e s p i r és Conflent g r ó f s á g 's C e r d a g n e - n a k egy r é s z e a d a t ván h o z z á , t a r t o m á n y ( p r o v i n c i a ) l ö n , e l ő b b i n e v e ' m e g t a r tása m e l l e t t . A' g e o g r a p h i a i h e l y e z e t e z e n v i d é k e t m é l t ó v á teszi vizsgálatra minden tekintetben. A ' P y r é n é e k ' t ö v é b e n f e k ü v é n , 's hasítatván azon nagy h e g y l á n c z ' t ö b b k i s e b b ágai által, l e g k ü l ö n b ö z ő b b é g h a j l a t i t e r m é k e k k e l b ő v e l k e d i k f ö l d j e . H e g y e i m i n d e n n e m ű érczet r e j t e n e k g y o m r u k b a n ; vas m a j d n e m m i n d e n ü t t , ón t ö b b ponton t a l á l t a t i k ; a' C a n a v e l las m e l l e t t n e m r é g f e l f e d e z e t t g a z d a g ércz-e'r p e d i g m é g i n k á b b n e v e l i ásványi b ő s é g é t , ugy v a l a m i n t F r a n c z i a o r s z á g ' j ö v e d e l m e i t is. A' r ó m a i é p í t m é n y e k n e k a ' r o u s s i l l o n i f ö l d ö n m i n d e n f e l é látszó m a r a d v á n y a i az ó k o r ' buvárinalc figyelm é t m é l t á n m a g o k r a v o n j á k , 's p o l i t i c a i t e k i n t e t b e n i s n e vezetes volt ezen t a r t o m á n y , m e r t F r a n c z i a - és S p a n y o l o r szág' h a t á r á n f e k ü v é n , g y a k r a n vett r é s z t azon v i s z á l y o k b a n , m e l l y e k e' k é t — olly s o k á i g v e t e k e d ő — o r s z á g k ö z t k i k i ü töttek. L á t n i t e h á t e b b ő l , h o g y a' f e n c z i m z e t t m u n k a ' é r d e k e nagy, m i t a ' b e n n e e l ő f o r d u l ó k ü l ö n ö s ' s eddigelé a l i g i s m e r t r é s z l e t e k m é g i n k á b b nevelnek. S z é p e n festi a ' s z e r z ő a ' k ö z é p k o r t az ő lovagjaival, t r o u b a d o u r - a i v a l é s t a r k a i u t é z e t e i v e l , m e l l y e k b e n a ' b a r b á r s á g a ' k e r e s z t é n y s é g ellen k ü z d ö t t , v a l a m i n t F r a n c z i a o r s z á g ' h á b o r ú i t is az a r a g o n i k i r á l y o k k a l , 's mozgás és igazsággal t e l j e s előadása az o l v a s ó ' figyelmét mindenütt k ö t v e t a r t j a . N a g y o n m a g a s z t a l t a t i k
Történetírás.
157
ugyan a ' m i korúnkban az egység és központosítás, mint valamelly vidék' boldogításának legjelesb eszköze: mindazáltal még is tagadhatatlan, hogy a' hajdani Francziaország t ö b b polgári életet, nagyobb lcülönféleséget, 's mondass ék b á r a k a r m i , több valódi nemzetiséget m u t a t o t t , mint a' mai. Volt a k k o r minden t a r t o m á n y n a k , minden grófságnak s a j á t létele, saját külön k ö r e , mellyben minden tehetségek k i f e j lettek, mellyek ma mind Paris' szörnyű örvénye felé tolongn a k . Azok a' bárók, azok a' nagy vazallok, azok a' t a r t o mányi kormányzók kétség kivül zsarnokok voltak nem r i t k á n ; de azon kívül, hogy tiszteletre méltó kivételek is t a lálkoztak köztök, még a' zsarnokság sem volt haszon n é l k ü l , m e r t ellentállást gerjeszte, ez pedig fentartá a' köz szellem e t . Azon a p r ó f e j e d e l m e k ' székhelyei mind meg annyi fővárosok voltak, fényt és életet árasztok Francziaország' f ö l d j é r e , mellyet ma Parisnak mindent magához ragadó g ő gös p o m p á j a annyira kiszárított, k i m e r í t e t t . Egyébiránt szom o r ú a n lakolt Roussillon fekvése' szépségéért, t é r e lévén m a j d n e m szakadatlanúl egy véres háborúnak, mellynek k ü lönféle fordulatai alatt u r á t is több izben változtatá. Csak X I V . Lajos' országlásának utolsó éveiben nyere állandó n y u galmat, melly lehetővé tevé jólléte' megalapításáról, r e n d r ő l és a' barbárság' utolsó nyomainak eltörüléséről gondoskodni. Nem szándékom e' munkának széttagolásába b o c s á t k o z n i ; mert a' t ö r t é n e t e k ' lánczolatja messze r a g a d h a t n a , messzebb mint e' lapok' szűk k ö r e engedi. Azonban, úgy vélem, nem veszik olvasóim rosz néven, ha egy kis t ö r e d é k e t közlök az elősző azon részéből, melly a' nálunk is olly közönségesen ismert czigány népet tárgyazza. A' Gitano-k' faja, melly Cataloniában és Roussillonban r é s z i n t a' fővárosokban letelepedve, részint bizonyos lak és t a n y a nélkül szüntelen kóborolva állandóul létez, nem más, m i n t a' mellynek első megjelenését Francziaországban 's E u r o p a déli részeiben a' XV-dik évszázbeli í r ó k feljegyezték. Némelly helytelen hozzávetés által elcsábítatva, azt állítók egy időben, hogy a' Gitanok a' Spanyolok által m e g győzetett régi M ó r o k ' száműzött maradékai, 's h o g y ők a' czigányolc' k ó b o r l ó fajával, csak vétkeik, lopásra és kézvonásokbóli jövendőmondásra vaíő hajlandóságuk, és u n d o r í t ó piszkosságukhan egyeznek meg. Oklevelek, mikkel a k k o r még nem b í r t u n k , meggyőztenek bennünket azóta, állításunk' hibás volta felől. A' Gitanok' és a' M ó r o k ' k ü l ö n böző származása világosan kitetszik abból, hogy ezeknek k i űzetése nyolczvan évvel későbbi, mint a' Gitanok ellen kiadatott legelső királyi parancs. Félin de la pena y Farell, Catalonia' annalistája, még az időt is feljegyezte, mellyben
158:
Történetírás.
a' legelső Gitanok Cataloniába érkeztek, mi F r a n c z i a o r szágban megjelentök után 30 évvel t ö r t é n t . 1447. Jun. l i kén, ú g y m o n d a' nevezett író b e m e n t e k Barcellonába egy gróf és számos egyptomiak, kik Gitanoknak neveztettek, 's kik M a h o m e t követőji által elfoglalt t a r t o m á n y o k b ó l h i t ö k ' megtartása végett költözvén ki, elszéledtek Spanyolországban, 's tŐlölc származnak a ' Gitanok. Midőn ezen ismeretlen származású, 's Bohemiai, G y p sie, Czigány vagy Gitano névvel bélyegzett e m b e r e k m i n d e n ünnen elűzetvén, 's m é g Spanyolországban is vad állatként vadásztatván a' ragadozó állatok' barlangiban kénytelenítettelc m e n e d é k e t keresni, az elbuvás' könnyűsége olly számosan csődíté őket a' catalán p y r é n é e k b e , hogy ezek nekik m i n t egy hazájokká lennének, h o n n é t időről időre, főleg v á s á r o k ' alkalmával, a* szomszéd v i d é k e k r e ki k i r á n d u l n a k . A' v á n d o r Gitanok, kik némi t e k i n t e t b e n a' tiszta f a j t képzik, Cataloniábói Rousillonba és viszont, több és kevesebb számú, minden k o r ú és n e m ű személyekből álló csapat vagy családonként j á r n a k kelnek, iszonyú piszkosak, rongyosak, a' m i legtöbb u n d o r o d á s t gerjeszt, olly könnyű étvágyuak, h o g y m é g a ' legtisztátalanabb é t k e t is megemésztik. Asszonyaik szemtelenek. É j i tanyáról soha sem aggódnak; p u s z t a f é l szer vagy száraz hid' allja teszik rendes á l l o m á s a i k a t ; az ő életök szakadatlan tanyázás a' szabad ég alatt. Alig áll meg a' csapat, azonnal elszélednek az asszonyok a' legközelebbi város —• vagy faluba, élelmet vásárolni 's a' k ö n n y e n hívők e t r á szedni; meztelen és piszokkal fedett g y e r m e k e i k a ' mellettök elmenőket alamizsnáért ostromolják, a ' f é r f i a k p e dig szamarakat vagy öszvéreket, mellyek' e r e d e t e az Ő k e zeik k ö z t mindig gyanús, igyekeznek eladni vagy elcserélni, melly iparághoz nálok legfeljebb m é g állatnyirés j á r u l . A5 hol illyen Gitano csapat megjelenik, talpon állnak a' parasztok és a' kereskedők, hogy marháikat, b a r o m f i a i kat, k e r t j e i k e t , 's boltjaikat m e g ő r i z z é k ; a' lovakra pedig, és az öszvérekre különösen vigyáznak, m e r t ezek' ellopására V. ismeretlenné t é t e l é r e rendkívüli ügyességgel b í r ezen vánd o r faj. A' Gitano' k ü l s e j é t füstös b o r , sima haj, erős arczvonatok, nagy száj, sas ó r , szegletes arcz bélyegezik, 's ez utóbbik különbözteti őt a' kaukázi fajtól. T e r m e t e átalányosan magasabb a ' középnél, 's k a r c s ú és nyúlánk. T e s t e ügyes, könnyű, erős, a' levegő' változásait könnyen t ű r i el, 's daczol az évszakokkal. Öltözete nem különbözik ugyan a ' Catalánokétól, de mégis van benne valami különös : p a n talónja felér a' m e l y é r e ; sikító szinű melyénye legfeljebb négy újjnyival ér alább hónalljánál, sőt néha még r ö v i d e b b i s ; dolmánya, melly szinte nem hosszabb, kerek m e t s z é s ű , Í
Történetírás.
159
's k i v a n czifrázva, m i n t p a n t a l o n j a is, e g y e n m é r t é k b e n alk a l m a z o t t h a j t ó k á k k a l , s i n ó r r a l és k a p c s o k k a l . Homlokát kendőyel tekeri körül, mellyet hátul köt meg, e' f e l e t t p e d i g vállára c s ü g g ő v a g y f e l f e l é igen f u r c s á n á l l ó h o s s z ú s a p k á t visel. D e r e k á t v e r e s v a g y f e k e t e s e l y e m v a g y g y a p j ú övvel s z o r í t j a k ö r ü l , 's e r r e a g g a t j a m ű s z e r e i t v a l a m i p i s z t o l y t o k formában nevezetesen különféle nagyságú ollókat m e l l y e k k ö z ü l a' l e g n a g y o b b a k , az igen h o s s z ú és széles p i í i n g á j u a k , különösen vannak m e g h a j t v a ; továbbá csipővasak a t , k ö t e l e k e t 's m á s h a s o n l ó s z e r s z á m o k a t . Az a s s z o n y o k , k i k n e k h a j a m i n d i g r e n d e t l e n s é g b e n v a n , állaik a l a t t m e g k ö t ö t t n a g y k e n d ő v e l f e d i k f e j e i k e t ; s z ű k u j j ú és h o s s z ú d e r e k ú , p o s z t ó , b á r s o n y , k a r t o n y vagy n a n k i n ö l t ö n y ü k , elől k i van c z i f r á z v a ; s z o k n y á j u k a t a' szövettől k ü l ö n b ö z ő szinű szalag é k e s í t i . A z b e t e l e p e d e t t G i t a n o k valamivel k e v é s b é r o n g y o s a k m i n t v á n d o r t á r s a i k , h a n e m a' r e n d k í v ü l i p i s z k o s s á g a z o k nál is h o n o s . Asszonyaik n e m j á r n a k u g y a n r o n g y b a n , s ő t n é k i k ( n é m e l l y e k ) csinosan Öltöznek; h a n e m m i n d i g m a r a d ö l t ö z e t ü k b e n vagy v i s e l e t ü k b e n valami, a ' miró'l a ' f a j ' k ü l ö n ö s b é l y e g e i n é l k ü l is r á j o k l e h e t n e i s m e r n i " . Bulletin Littéraire et Scientifique (Nro 7. 183G.) után Zs.
Histoire des progrés de la civilisation en Europe, depuis V jusqu au X I X . siécle, par II. R O U X - F E R R A N D . ere chrétienne — P a r i s , chez L . H a c h e t t e . 1836. 3 - d i k D a r . 8 - a d r . Á r a 7 franc. R o u x - F E R R A N D ú r n e m e s e n f o l y t a t j a választott p á l y á j á t , 's s z e m e i n k elé t e r j e s z t i az e m b e r i e l m e ' m i n d e n a k a d á l y o n , m i n d e n s z i r t e n k e r e s z t ü l i h a l a d á s á n a k felséges l á t v á n y á t . E z e n ú j k ö t e t a' 9, 10 és 1 1 - d i k évszázat foglalja m a g á b a n . A' t á r g y e g y r e b ő v ü l ; m á r most n e m ck,ak egy k é t n é p r é s z e sül a' p o l g á r o s í t o t t é l e t ' j ó t é t e m é n y i b e n . A ' h a l a d á s m i n den nemzetnél mutatkozik, habár különbféle formák alatt, 's s z á m o s és szövevényes e s e t e k k ö z é vegyülve, a n n y i r a , h o g y ö s s z e s é g é t felfogni 's e l ő t e r j e s z t e n i f e l e t t e b a j o s . A ' m i é r t c s e k é l y e b b is az Összefüggés a ' m u n k a ' e z e n r é s z é b e n . A f e j e z e t e k r e osztás, melly i t t e l v á g y ó n fogadva, k é t s é g k í v ü l j o b b a n m e g e g y e z a' h i s t ó r i a i f o r m á v a l ; h a n e m épen ez k í n s z e r í t i a' s z e r z ő t minden egyes h i s t ó r i a ' fŐ v o n a t a i n a k olly r ö v i d e l ő a d á s á r a , h o g y alig van i d ő n k azokat felfogni. B i z t a t u g y a n m i n d e n f e j e z e t ' v é g é n k é s ő b b i v i s s z a t é r é s s e l az e l h a g y o t t t á r g y h o z ; h a n e m ezen s o k s z o r i s m é t e l t b i z t a t á s v é g r e s z i n t n g y n y u g t a l a n í t j a a' s z e r z ő t , m i n t A r i o s t o ' h e v e n y e s á t m e -
160:
Történetírás.
netelei O r l a n d o f u r i o s o - j á b a n . K á r , h o g y a ' s z e r z ő illy s z ű k k o r l á t o k k ö z e ' s z o r í t k o z o t t . A' p o l g á r i a s o d á s ' h i s t ó r i á j a h a t k ö t e t h e l y e t t legalább is t i z e t lcivánt volna. A z o n b a n m é g se g o n d o l j a senki, h o g y e ' m u n k a s z á raz, s o v á n y . E' hibát csudálatosan t u d t a kikerülni a' s z e r ző, 's h a az e s e t e k ' r a j z o l a t a igen r ö v i d , igen t ö r t , a n n á l é r d e k e s e b b e k a ' r é s z l e t e k a ' r é g i idolt' e r k ö l c s i s z o k á s a i és házi é l e t e f e l ő l . A' k ö z é p k o r ' m i n d e n o l d a l r ó l i f e s t e g e t é sé t ö b b f e j e z e t e t foglal el. A ' s z e r z ő a ' h i s t ó r i á n a k ezen olly k ü lönös k o r s z a k á t éles e l m é v e l 's minden e l f o g u l t s á g n é l k ü l Í t é li meg. K i t á r j a s z e m e i n k e l ő t t annak b a r b á r k i c s a p o n g á s a i t és t ü n d ö k l ő j e l e n e t e i t , lovagi e r é n y e i t . Helyesen m u t a t j a k i a' f e u d a l i s m u s - s z ü l t e s z á m t a l a n visszaéléseket és r o s s z a k a t ; az a s s z o n y o k ' s o r s á t e l l e n b e n n é m i l e g j o b b u l t n a k t a l á l ja e' k o r s z a k ' c h a o s á n a k k ö z e p e t t e . I t t a' h a l a d á s r i t k á n m u t a t k o z i k á t a l á n y o s a n , 's m e n e t e l é t k ö v e t n i b a j o s ; az e m b e r i e l m e e g y l é p é s t h á t r á l 's k e t t ő t h a l a d , s ő t g y a k r a n t ö b bet h á t r á l s e m m i n t h a l a d ; a' középkor' nagy részében a' r o mai b i r o d a l o m r a rohant rendezetlen, tapasztalatlan vad e r ő k k ü l ö n b ö z ő é r t e l e m b e n m u n k á l n a k , 's k i c s i n y e n k é n t e g é s z e n l e r o n t j á k a z t az é p ü l e t e t , m e l l y tíz e'vszáz' f á r a d o z á s á n a k és e r ő l k ö d é s é n e k s z ü l e m é n y e volt. E g g y ü t t létez, 's e g y m á s b a ü t k ö z i k m i n d e n e l e m , m i n d e n e r ő l k ö d é s ; az ó k o r é s a ' m a i i d ő k ; a ' r a b s z o l g a s á g é s a' szolgaság; a ' r o m a i m u n i c i piumolc é s a ' b a r b á r s e r e g e k ; a' v e z é r e k , k i r á l y o k , c o n s u l o k és p ü s p ö k ö k ; a' k a r d , v e s s z ő c s o m ő , k i r á l y i p á l c z a és k e r e s z t , a ' r ó m a i jog és a' n é m e t j o g ; az é j s z a k i n y e l v e k ' d a r a b o s d a l a i 's a' délszak' m e l ó d i á s h a n g j a i , s z ó v a l : m i n d e n elv, m i n d e n i d e a , m i n d e n n é p f a j mozog, a' n é l k ü l h o g y v i szonyos r e n d volna e s z k ö z ö l h e t ő . .— Megvizsgálja a ' s z e r z ő e ' h á r o m évszáz' p h i l o s o p h i á j á t és t u d o m á n y o k ' á l l a p o t j á t . É r t e k e z i k a J k ö z é p k o r i f e s t é s z e t , s z o b r á s z a t és é p í t é s r ő l , m e l l y s z e ' p m ü v é s z e t e k m é g m a is t ü n d ö k l ő f é n y t v e t n e k k o r u k r a vissza; továbbá a ' t e r m é s z e t i tudományokról, mellyek vagy n y e r e s é g ' k e d v é é r t v a g y a ' n e m e s e b b és n e m k e v é s b é h a t a l m a s t u d á s v á g y b ó l m í v e l t e t v e , szinte n e m s z ű n t e k m e g h a b á r d u r v a h i b á k és b a b o n á s b a l i t é l e t e k k e l v e g y ü l t e n — e l ő r e b a l a d n i ; v é g r e a' f ö l d m i v e l é s , k e r e s k e d é s és i p a r r ó l , m e l l y e k n e k p o l g á r o s í t ó e r e j é t csak h a m a r e l n y o m á a ' f e u dális s z e l l e m , azon g y a l á z a t o s e r ő j o g , m e l l y b e c s ú s z v á n a ' t á r saságba a n n y i r a e l h a t a l m a z o t t , hogy a' k ö z é p k o r ' i n t é z e t e i n e k , vagy l e g a l á b b t e t t e i n e k , e g y e d ü l i alapjává lenne. I g y v e z e t b e n n ü n k e t a ' s z e r z ő egészen a ' k e r e s z t e s h á b o r ú k i g , m e l l y e k a' k ö v e t k e z ő k ö t e t ' t á r g y á t f o g j á k t e n n i ; azon k e r e s z t e s h á b o r ú k i g , m e l l y e k valamint P a n d o r a 5 s z e l e n c z é j e , s z á m t a l a n j ó t és r o s s z a t á r a s z t o t t a k a ' k e r e s z t é n y E u r ó p á r a és a' m u zulmán Ázsiára. Bulletin littérairc et Scientifique (Nro 7. 1836.; után Zs.
I
161
R É G I S É G T U D O M Á N Y . Mémoircs de l' Institut-royal de France; Académie des Inscriptions et Beiles — Lettres, Tome ILII. Paris, I m p r í m e r i e r o y a l e , 1836, in 4 - o ; VIII. es 4 6 3 1. h á r o m r é z m e t s z e t t e l . Ezen f ü z e t a' X I I . k ö t e t n e k második része, 's tizenn é g y e m l é k i r a t o t foglal magában, mellyeknek szerzői SaintM a r t i n , L e t r o n n e és D u r e a u d e la Malle u r a k . K i k e r e s n i a' r é g i napfogyatkozások közül azt, melly H e r o d o t szerint T h a l e s által m e g j ö v e n d ö l t e t e t t , 's m e g h a t á r o z n i m i k o r vette be C y r u s S a r d e s t : ezek olly feladások, m e l l y e k n e k m e g f e j t é s e igen nehéz, d e f e l e t t e fontos is, m e r t k ü l ö n b e n l e h e t e t l e n a' Görögök 1 h i s t ó r i á j á t más n é p e k é v e l egybek ö t n i , 's a' r é g i chronologia' r e n d s z e r é t felvílágosítni. SaintM a r t i n u r , vizsgálatinak következésében, Sarcles' b e v é t e l é t a' közönséges e'vszámlálás eló'tti 557-dik e s z t e n d ő r e teszi, A s t y a g e s ' ' l e t é t e l é t a ' királyi székről az 5 6 0 - k i A u g . 13 és 561 A u g . 13-ka k ö z t esett p e r s a e s z t e n d ő r e ; T h a l e s ' n a p f o g y a t k o z á s á t p e d i g 610 S e p t . 30 >—• k á r a . M e g m u t a t j a az e m l é k i r a t , m i k é n t adott okot H e r o d o t ' egy e l b e s z é l é s é n e k ' s m á s r é g i t e x t u s o k n a k hamis magyarázata S a r d e s ' b e v é t e l é n e k 12 évvel u t ó b b t é t e l é r e 's más 15 évnyi h i b á r a , az által, h o g y ezen eset 's nem C y r u s ' királyi s z é k r e l é p t e (571 év) v é t e t e t t bizonyos p o n t u l a' n a p f o g y a t k o z á s ' i d e j é n e k m e g határozásánál. Minél fogva S a i n t - M a r t i n u r m é g 27 évet ad a ' közönséges levonáshoz, 's olly esztendőre talál, mellyben a' Halys' p a r t j a i n dél felé, egy a' L y d i u s o k és M e d u s o k közt t ö r t é n t ü t k ö z e t n e k közepette, tökéletes napfogyatkozás volt látható. Históriai napfogyatkozás' idejének meghatározásánál szükséges, h o g y a' t ü n e m é n y bizonyos adott helyen látható volt legyen, 's hogy ideje előbbi és utóbbi esetekével m e g e g y e z t e t h e s s é k . Az e m l é k i r a t ' szerzője, v é l e m é n y ü n k szer i n t , t ö k é l e t e s e n megbizonyítja, hogy Scaliger' 583 vagy 585, Des Brosses' 584, P e t a u és L a r c h e r ' 597, Usserius' 601, B a y e r ' 603, Calvisius' 607 's Volney' 625-dik évre tett számolásai a' feljebbi f e l t é t e l e k n e k nem tesznek eleget. S a i n t - M a r t i n u r azon k é t s é g e k k ö z t , mellyek állítása ellen f o r m á l t a t h a t n a k , figyelemre l e g m é l t ó b b a k n a k D e l a m b r e ú r é i t t a r t j a , 's ezek' e l h á r í t á s a végett egy k ü l ö n e m l é k i r a t o t készített, , , T o l d a l é k " ezím alatt. S a i n t - M a r t i n u r h a r m a d i k emlékirata a' persepolisí f e l i r a t o k felől líj észrevételeket közöl. A' szerző bizonyosnak t e k i n t i azt, „ h o g y a ' p e r s e p o l i s i e m l é k e k e t D á r i u s és X e r x e s p e r s a k i r á l y o k emelték, a' k i k n e k nevei, D á r i u s ' apjáéval Vischtaspéval e g y ü t t , fel is vannak írva ezen r é g i é p ü l e t ' falaira/' TUDOMÁNYTÁR.
ÚJF.
I KÖTET.
IX. F .
11
162
Régiségtudomány. • •
•
Saint-Martin ur1 következő emlékirata VII. Leo ö r m é n y k i r á l y ' é l e t é t és t ö r t é n e t e i t t á r g y a z z a . E z a ' k i r á l y a ' L u signan n e m z e t s é g b ő l s z á r m a z o t t , 's m i u t á n 1 3 7 5 l e t é t e t e t t ' s 1 3 8 0 - i g fogva t a r t a t o t t , á t j ő v é n E u r ó p á b a , P a r i s b a n 1 3 9 3 h a l t m e g . A z o n b a n S a i n t - M a r t i n u r ' saját v a l l o m á s a szerint m é g m o s t is n a g y h o m á l y f e d i L e o ' s z á r m a z á s á t , k i r á l y i s z é k r e j u t á s á t , 's azon t ö r t é n e t e k e t , m e l l y e k l e t é t e l é t k ö v e t t é k . T c h a m t c h i a n M i h á l y szerzetes, Ö r m é n y o r s z á g r ó l ö r m é n y ü l i r t 's 1788 k i a d o t t n a g y h i s t ó r i á j á b a n 1) c s a k a n n y i t m o n d , h o g y L e o a ' L u s i g n a n f r a n c z i a n e m z e t s é g b ő l e r e d t , e' r o k o n s á g ' f o k á t m i n d a z á l t a l n e m e m l í t i . L u s i g n a n Tstván s z e r z e t e s , a ' ki ú g y látszik u g y a n azon n e m z e t s é g b ő l v a l ó , a d j a u g y a n L e o ' s z á r m a z á s á t Chorograffla et Breve História delt Isola de Cipro c z í m ű m u n k á j á b a n , m e l l y B o l o g n á b a n 1 5 7 3 j e l e n t m e g , 's u t ó b b a' s z e r z ő által f r a n c z i á r a is f o r d í t a t o t t 2) h a n e m az Ő e l b e s z é l é s é b e n a n n y i h i b a t a l á l t a t o t t , h o g y az ő p u s z t a állítását e l f o g a d n i l e h e t e t l e n . O s y m a n d i a s ' s í r j á n a k siciliai D i o d o r u s n á l o l v a s h a t ó l e í r á s a s z o r o s a b b vizsgálat alá v e t t e t v é n 3), k é t s é g t á m a d t h a sonló n e v ü e g y i p t o m i k i r á l y n a k m é g volta f e l ő l is. M e l l y h i s t ó r i a i p o n t ' l e h e t ő felvilágosítása v é g e t t S a i n t - M a r t i n u r az A c a d e m i a előtt e g y rövicl e m l é k i r a t o t o l v a s o t t fel, m e l l y n e k c z é l j a m e g f e j t e n i e' k é t k é r d é s t : le'tezett-e O s y m a n d i a s ? 's m e l l y k o r b a n u r a l k o d o t t ? E z e n f e j e d e l e m ' n e v e h a s o n l í t ván I s m a n d e s - é h e z , k i r ő l S t r a b o szól, és S m e n d e s - é h e z , k i t M a n e t h o n a' T a n i t á k ' k i r á l y i h á z á n a k fejévé t e s z , a ' t u d ó s a c a d e m i c u s h a j l a n d ó azt hinni, h o g y mind a' h á r o m név egy s z e m é l y t j e l e n t , k i s z e r i n t e a ' k ö z ö n s é g e s é v s z á m l á l á s előtti 1 1 0 2 és 1077 e s z t e n d ő k k ö z t i 2 5 vagy 26 év a l a t t u r a l k o d o t t . M i b ő l azt k ö v e t k e z t e t i , h o g y O s y m a n d i a s ' o r s z á g l á s a n e m f e l e t t e r é g i k o r b a esvén, az á l t a l a e m e l t e t e t t é p ü l e t e k siciliai Ű i o d o r ' k o r á b a n ínég f e n á l l h a t t a k , a n n y i v a l i n k á b b , m i v e l r é ^ i e b b e m l é k e k is épen m a r a d t a k a' m a i k o r i g . Ebb ő l u g y a n n e m k ö v e t k e z i k m a g á b ó l , h o g y az ú j a b b u t a s o k által l á t o t t t h e b a i e m l é k bizonyosan az, mellyet D i o d o r l e i r t ; h a n e m S a i n t - M a r t i n u r , ne'melly r é s z l e t i n e h é z s é g e t n e m t e k i n t v e , k é s z h i n n i , h o g y ez és a' r é g i valóban u g y a n azon egy e m l é k . E g y emlékirat Psammeticus corinthusi k i r á l y r ó l velősen a d j a elő, milly f o n t o s k ö v e t k e z t e t é s e k v o n a t h a t n a k e ' f e j e d e l e m ' 's egy e g y i p t o m i k i r á l y ' n e v é n e k h a s o n l ó s á g á b ó l vagy u g y a n a z o n s á g á b ó l . A r i s t o t e l e s 1) u t á n t u d j u k , h o g y
1) Yelencze, 30köt. 4-edrét. — 2) Paris, 4579; 4613} 4-edrét. — 5) Journal des savants. 1822. p. 387—400. i ) Politic.
1. V . t .
XII. —
Régiségtudomány.
163
P e r i a n d e r n e k , C y p s e l u s ' fijának, ö r ö k l ő j e P s a m m e t i c u s , G o r d i u s ' fija, v o l t . M á s h o l P e r i a n d e r ' t e s t v é r e G e o r g u s n a k , 's a' Corinthusiak' amhraeiai gyarmatja' alapítójának neveztet i k . 'S v a l ó b a n p é n z e k is t a l á l t a t t a k az u t o l s ó i d ő b e n , xnell y e k e n ezen g y a r m a t ' f e j e r 0 P r 0 2 2) n e v e t visel. V a n t e h á t o k u n k h i n n i , h o g y e' C y p s e l i d á k k ó z ű l a' h a r m a d i k és u t o l s ó a' m á s o d i k n a k ö c c s e , az elsőnek p e d i g u n o k á j a volt. M i k é n t j u t h a t o t t ez a' P s a m m e t i c u s e g y i p t o m i n é v h e z ? ÜaintM a r t i n u r u g y v é l e k e d i k , h o g y annya, G o r g u s ' f e l e s é g e , e g y i p t o m i s z ü l e t é s v o l t ; 's ezen házassági s z ö v e t s é g b e n b i z o n y s á g á t l á t j a az E g y i p t o m és G ö r ö g o r s z á g k ö z t m á r a k k o r f e n á l l t v i s z o n y o k n a k . A' G ö r ö g ö k a' N i l u s ' p a r t j a i t ó l e l v o l t a k tiltva s o k á i g ; h a n e m P s a m m e t i c u s , N e c h a o ' ö r ö k l ő j e , tizenegy vágytársa feletti diadalmát biztosítni szándékozván, e'rzé, h o g y n a g y a ' s z ü k s é g e i d e g e n s z ö v e t s é g e s e k r e ; e z é r t G ö r ö g ö k e t 's k ü l ö n ö s e n C o r i n t l i u s i a k a t h i v o t t o r s z á g á b a , 's a z t a k a r á , siciliai D i o d o r 3) állítása s z e r i n t , h o g y g y e r m e k e i e g é s z e u g ö r ö g n e v e l é s t k a p j a n a k . E z e k n é l fogva h i h e t ő , h o g y e g y i k l e á n y á t a ' c o r i n t h u s i G o r g u s n a k a d á n ő ü l , 's h o g y egy ezen h á z a s s á g b ó l s z ü l e t e t t fiu, m i n t a' r é g i e k n é l g y a k r a n t ö r t é n t , n a g y a t y j a ' n e v é t viselé. Az e m l é k i r a t ' s z e r z ő j e ezen é s z r e v é t e l e k h e z n é m e l l y c h r o n o l o g i a i s z á m o l á s o k a t k a p c s o l , m e l l y e k b ő l azt k ö v e t k e z t e t i , h o g y G o r g u s ' f i j á n a k P s a m m e t i c u s n a k r ö v i d o r s z á g l á s a C o r i n t h u s b a n a' m i s z á m l á l á s u n k e l ő t t i 585-dilc é v r e t é t e t e n d ő . I t t azonban l e g n e v e z e t e s e b b ezen k é t n é p ' é r i n t k e z é s e , melly a' G ö r ö g ö k ' mivelődési irányában tetemes változást o k o z o t t ; átkeltek e z e k a ' t e n g e r e n , az E g y i p t o m i a k ' t u d o m á n y a i t 's m e s t e r s é g e i t m e g t a n u l n i , 's a d d i g e l é E u r ó p á b a n csak k e v é s s é m i velt i s m e r e t e k k e l t é r v é n vissza, m e s t e r e i k e t n e m s o k á r a m e g haladták. Sallustius l) némelly — Hiempsal királynak tulajdonít o t t — p u n i c u s k ö n y v e k u t á n elbeszéli, m i k é n t a' N u m i d á k és M ó r o k azt h i t t é k , h o g y ő k Ö r m é n y e k , Persálc és M e d u s o k t ó l s z á r m a z n a k , k i k h a j d a n H e r c u l e s által E u r o p a ' l e g n y u g o t i a b b v é g é r e v e z e t t e t v é n , a ' t e n g e r e n á t k e l t e k , 's A f r i k á b a n t e l e p e d t e n e k le. A' l a t i n t ö r t é n e t í r ó megvallja, h o g y ezen — a' h o n o s o k n á l ( c u l t o r e s ejus terrae) igen e l t e r j e d t s z á j h a g y o m á n y a' k ü l ö n b e n h i h e t ő n e k i s m e r t v é l e m é n y t ő l n a g y o n k ü l ö n b ö z i k , 's n e m is s z á n d é k a e z é r t k e z e s k e d n i , a ' m i n t h o g y kevéssel a z u t á n hozzá a d j a „ c a e t e r u m fides eius rei penes auctores erit." Hanem Saint-Martin ur kihagyá 2) Monuments p u b l i k p a r M . R. Rochetle Annales de V Institut Archeol., tome I. pag. 311—340; pl. XIII. n. 1 et 2. — 3) L . I. c. LXVII. 1) Bell. Jugurth., 17. 18. 11 **
164
Régiségtudomány.
e' szavakat S a l l u s t i u s ' e m l í t e t t h e l y e feletti é s z r e v é t e l e i b ő l ; ellenben egy b i z o n y s á g o t vagy hozzávete'st s e m m u l a s z t el, m e l l y azon e l b e s z é l é s t e r ő s í t h e t i . E l s ő b e n azt i g y e k s z i k m e g m u t a t n i , h o g y a' L i b y u s o k és G a e t u l u s o k e g y e d ü l v o l t a k é j s z a k i A f r i k a ' ősi n é p e i . A ' L i b y u s o k b a n a' t e r e m t é s r ő l i r t k ö n y v b e n e m l í t e t t L a a b i m - o k r a , az a r a b i r ó k ' L e w a t a h - i r a , P r o c o p i u s /UÍMÍvfrcú-ira i s m e r ; a' M a z i c u s o k ' libyai n é p o s z t á l y á t a' m a i B e r b e r e k b e n t a l á l j a fel, k i k r ő l é j s z a k i A f r i k á n a k egész t e n g e r m e l l é k e B a r b a r i á n a k n e v e z t e t e t t . A ' G a e t u l u s o k , h i h e t ő , k ü l ö n b ö z ő n é p f a j t t e t t e k . Sallust ő k e t A f r i k a ' k ö z e p é r e h e l y e z i , n e m m e s s z e a' f o r r ó égövtől, a ' L i b y u s o k e l l e n b e n a ' t e n g e r p a r t o n l a k t a k : Ili propius mare Africum agitabant; Gaetuli sub sole magis, haudprocul ab ardoribus. P i i n i u s az A f r i k á t A e t h i o p i á t ó l elválasztó N i g r i s ' k ö z e l é b e teszi ő k e t : Tot a Gaetulia ad flumen Nigrim, qui Africam ab i Aethiopia dirimit. Sevillai I z i d o r a' G e t á k t ó l s z á r m a z t a t j a ő k e t , ' s r o k o n i v á t e s z i a' s c y t h a és g ó t l i f a j o k n a k . A k á r m i n t l e g y e n a' dolog, a n n y i bizonyos, h o g y a ' L i b y u s o k és G a e t u l u s o k e l ő b b voltak A f r i k á b a n mint a' H e r c u l e s á l t a l E u r ó p á b a v e z e t e t t ázsiai g y a r m a t o s o k . Ezen p o n t ' f e l v i l á g o s í t á s a u t á n azt i g y e k s z i k m e g b i z o n y í t a n i , h o g y a' M ó r o k és N u m i d á k A f r i k á b a n idegen g y a r m a t o k . Igaz u g y a n , h o g y S t r a b o a' M a u r u s i u s o k a t libyai n e m z e t n e k á l l í t j a ; h a n e m h o z zá teszi, h o g y a z o k a t az Őslakosok és a ' R o m a i a k M ó r o k n a k nevezik : n a i n S v Inixiaqifav, a' m i m e g k ü l ö n b ö z t e t n i l á t s z i k ő k e t a z o k t ó l , a' k i k k e l e g y b e z a v a r t a t t a k . Más h e l y e n azt m o n d j a S t r a b o , h o g y a ' M a u r u s i u s o l c H e r c u l e s által o d a v e z e t e t t I n d u s o k n a k t a r t a t t a k ; melly t e x t u s m e g e g y e z n e S a l l u s t i u s e l b e s z é l é s é v e l , h a i t t , S t r a b o n á l , Mavgovaíovs h e l y e t t tpnqavcíovQ-t n e m k e l l e n e olvasni, melly javításra P i i n i u s és P o m p o n i u s M e l a 1) a d n a k o k o t . — Az e m l é k i r a t ' h a r m a d i k c z i k k e l y é n e k ez a' c z í m e : ,,A' M ó r o k és N u m i d á k n y u g o t r a egy f ő n ö k ' v e z é r l e t e a l a t t j ö t t e k , k i t Sallust H e r e u l e s n e l t n e v e z / 4 A' szerző e l m e l l ő z m i n d e n e ' n é v h e z k a p c s o l t m e s é t ; az e x p e d i t i o ' f e j é v é se nein a' t h e b a i se n e m a' t y r u s i H e r c u l e s t t e s z i ; 's D e s Brosses e l n ö k ' v é l e m é n y é t s e m f o g a d j a el, a ' k i a' g ö r ö g Heracles n é v b e n a' p h a e n i c i a i v a g y z s i d ó Ilarochel — k e r e s k e d ő ' vagy u t a z ó m e g r o n t á s á t s z e m l é l t e . Sall u s t egy h ó d í t ó r ó l b e s z é l , k i n e k v e z é r l e t e a l a t t l i a r c z o s o k r o h a n t a k i d e g e n o r s z á g o k b a . E z talán a ' libyai H e r c u l e s , k i t a' r é g i t e x t u s o k g y a r m a t - v e z é r k é p é b e n i r n a k le. K á r , h o g y S a i n t - M á r t i n ú r n e m szedett össze k ü l ö n e m l é k i r a t b a 1) „Pharusii, quondam Persae, comites dicuntur Herculia ad Hesperidas tendentis." Plin M l . Y . c. 8. — „Pharusii, aliquando, tendentc ad Hespeiida3 Ilercule, dites, nunc inopcs, etc." Mela, 1. III. c. XI. —
/
165 Régiségtudomány. minden részleteket, mellyek ezen személy' közelebbi megism e r t e t é s é r e szolgálnak. A' taglalatunk' tárgyát tevő e m l é k irat" utolsó szakaszai a' k ö v e t k e z ő n é g y állítás' f e j t e g e t é s é t ' s b i z o n y í t á s á t f o g l a l j á k m a g o k b a n : ,,A' M ó r o k ázsiaiak, 's a ' p e r s a , m e d u s e's ö r m é n y n e m z e t b ő l s z á r m a z t a k . " —• ,,A' p e r s a fajbeli g y a r m a t o s o k m e s s z e b b m e n t e k a ' t ö b b i e k n é l , 's egészen az a t l a n t i t e n g e r ' p a r t j á i g h a t o t t á k . " — , , A ' M ó r o k és a' M e d u s o k u g y a n azon egy n e m z e t . " — ,,A' Sallust e m l í t e t t e ázsiai g y a r m a t o k ' A f r i k á b a h a t á s a k o r á b b i , m i n t a ' P h o e n i c i a i a k ' t e l e p í t v é n y e i A f r i k a éjszaki p a r t j a i n . " A ' s z e r ző a5 P l i n i u s és M é l á n á l é r i n t e t t P h a r u s i u s o k a t P e r s á k n a k t a r t j a , k i k n e k h a z á j a a ' z s i d ó , s y r i a i e's a r a b k ö n y v e k b e n Fars vagy i & r a s - n a k n e v e z t e t i k . Sallust ezt m o n d j a : ,,Medi, Persae et Ar meni, navíbus in Africam transvecti, proxurnos nostro mari locos occupavere ; sed Persae intra Oceanum magis. S a i n t - M a r t i n u r e l f o g a d j a az intra s z ó r a n é z v e L e t r o n n e u r 2) m a g y a r á z a t j á t , m e l l y s z e r i n t az i t t e n a n n y i t t e s z , mint ulterius, azaz, hogy a ' P e r s á k messzebb, az Oczeá n p a r t j á n t e l e p e d t e k l e . " A ' m e d u s és m a u r u s n é v u g y a n a z o n s á g a k i t e t s z i k a b b ó l , h o g y az Ö r m é n y e k M e d i á t M a r a s t a n - n a k n e v e z t é k ; K h o r e n Mózes, az ő t ö r t é n e t i r ó j o k , M a r a k e r t nevet ad egy v á r o s n a k , m e l l y e t Ö r m é n y o r s z á g b a n m e d u s g y a r m a t a l a p í t o t t . Maga S a l l u s t is r o k o n n a k vallja e' k é t s z ó t , , M e d u s és M a u r u s , " m i d ő n azt m o n d j a , h o g y a m á s o d i k n a k az első' h e l y é b e t é t e l é t a' L i b y u s o k ' v á l t o z t a t á s a e s z k ö z i é. S a l l u s t n a k ezen szavai, postea Phaenices, világosan m o n d j á k , h o g y a' P h o e n i c i a i a k A f r i k á b a n a ' M e d u s o k , P e r s á k és Ö r m é n y e k u t á n a l a p í t o t t a k t e l e p í t v é n y t ; h a t e h á t az ezen v i d é k i p h o e n i c i a i v á r o s o k a ' m i s z á m l á l á s u n k e l ő t t i XIII v a g y X I V . évszázböl v a l ó k , van o k u n k a' Sallust e m l í t e t t e b e c s a p á s t a ' X V . évszáz k ö r ü l e s ő n e k t a r t a n i . N e m l é v é n e g y é b a l a p u n k , m i b ő l ezen eset c h r o n o l o g i a i t e k i n t e t b e n b i z o n y o s a b b a n m e g h a t á r o z t a t h a t ó volna, S a i n t - M a r t i n ú r , h o g y m u n k á j a r e s u l t a t u m a i t annál i n k á b b m e g e r ő s í t s e , k i m u t a t j a az ázsiai n e m z e t e k ' 's n y u g o t i A f r i k a ' lakosai e r k ö l c s e i n ek és szokásainak h a s o n l ó s á g á t , 's a ' r é g i E u r o p a ' és P e r s i a 's I n d i a ' nyelvei k ö z t i szoros v i s z o n y t . E z e k u t á n k ö v e t k e z i k k é t e m l é k i r a t S a i n t - M a r t i n és L e t r o n n e u r a k t ó l , u g y a n azon e g y t á r g y r ó l , n e v e z e t e s e n E g y i p t o m ' históriájáról átalányósan, különösen pedig Ilerod o t és siciliai ü i o d o r ' r e n d s z e r é r ő l . T u d v a van, h o g y E g y i p t o m r a n é z v e h á r o m h i s t ó r i a i r e n d s z e r állítatott f e l ; az első H e r o d o t által, a ' ki E g y i p t o m o t K r . sz. előtti V - d i k é v s z á z -
2) Traduct. de Strabon.
166
Régiségtudomány.
b a n látogatá m e g ' s é r t e k e z é k a ' p a p o k k a l ; a ' m á s o d i k M a n e t h o n által, a ' k i 200 évvel k é s ő b b e n f ő p a p v o l t , ' s m i n t m o n d j a , az e r e d e t i e m l é k e k ' vizsgálata után i r t ; a' h a r m a d i k sieiliai D i o d o r által, a' k i m é g 2 0 0 évvel u t ó b b é r t e k e z e t t az e g y i p t o m i p a p o k k a l . S a i n t - M a r t i n ű r M a n é t h o n ' h i t e l é t a k a r j a h e l y r e állítani, 's ú g y t a l á l j a , h o g y H e r o d o t és D i o d o r n e m c s a k egymással, h a n e m amazzal is n a g y o n m e g egyeznek. E ' szerint elfogadja Manethon' számolását, melly s z e r i n t E g y i p t o m b a n az i s t e n i és e m b e r i k o r m á n y ö s s z e s e n 2 3 0 0 0 évig t a r t o t t . A ' m i t H e r o d o t a ' p a p o k t ó l h a l l o t t , h o g y a ' M e n e s t ő l f o g v a M o e r i s i g u r a l k o d o t t 330 k i r á l y ' o r s z á g l á s á n a k h o s s z ú i d e j e a l a t t ,,a' n a p n é g y s z e r v á l t o z t a t á f e l k e l é s é n e k r e n d e s h e l y é t , k é t s z e r k e l v é n fel o t t , a ' h o l m o s t l e n y u g s z i k , 's k é t s z e r m e n v é n l e , a ' h o l m o s t f e l k é l " —- e z t S a i n t - M a r t i n ú r ú g y m a g y a r á z z a , h o g y az e g y i p t o m i p a p o k b i z o n y o s a n a' s o t h i a c u s k o r s z a k ' n é g y m e g ú j u l á s á r ó l , 's az ő kóbor esztendejöknek ugyanazon kezdő pontra négyszeri v i s s z a t é r t é r ő l b e s z é l t e k . H e r o d o t p e d i g az e g y i p t o m i lcalend á r i o m h o z n e m é r t v é n , a ' p a p o k ' szavait t e r m é s z e t i é r t e l m ö k b e n v e t t e . — L e t r o n n e ú r e l l e n b e n felhozván, h o g y S a i n t M a r t i n ú r ' i m é n t k ö z l ö t t v é l e m é n y e n e m ú j ; h o g y azt Bel* l e n g e r , d ' O r i g n y , L a r c h e r , 's m á r h a j d a n S c a l i g e r József is megfontolták, hanem, mint nem tarthatót elvetették: ezekn e k v é l e m é n y e m e l l e t t n y i l a t k o z i k , 's t e t e m e s o k a i n a k e l ő adása u t á n b e f e j e z i é r t e k e z é s é t S c a l i g e r ' s z a v a i v a l >yMissa illa mendacia et somnia Aegyptiorum faciamus." Daunou (Journal (les Savants, jiiiit, 1836.) után Zs.
TÖRVÉNYTUDOMÁNY. Archiv des Criminalrechts. Neue Folge. Herausgegehen von den Professoren J. F. H. A B E G G , in Breslau, J. M- F. B I R N BAUM, in F r e y b e r g , A . W .
HEFFTER, i n B e r l i n , C . J . A . M I T -
TERMEIER, in H e i d e l b e r g , C. G . v. WÄCHTER, in L e i p z i g . J a h r gang 1835. 1 — 4 . H a l l e , 1 8 3 5 . S c h w e t s c h k e 8 - a d r . 6 1 2 1 . Ára 3 for. p . p . Ezen f o l y a m a t is m é l t ó h e l y e t foglal az e l ő b b i e k ' s o r á b a n . T a r t a l m a ezen t u d o m á n y ' k ü l ö n f é l e r é s z e i s z e r i n t r e n d b e szedve, k ö v e t k e z ő :
Törvény tu domány.
167
I. Közönséges rész. 1. BIRNBAUM, néhány éstrevétel W ä c h t e r ' legújabb toldaléka felől a5 Karolina' forrásairól való tanitáshoz. 2. ABEGG, észrevételek Gobler Jusztin' j o g t ü k r é n e k 's törvényes p e r l e k e d é s é n e k b ü n t e t ő jogi része f e lül. 3 és 4. MITTERMAIER, a' b ü n t e t ő törvényhozás' legújabb előmeneteleiről, a ' Basel- város k a n t o n i büntető t ö r vénykönyvek, Zürich kantoni törvénykönyvek, 's W ü r t e n b e r g ' , L u z e r n kanton' és Norvég-ország' számára készített törvénykönyv-javalatoknak összehasonlító vizsgálatával. Elől áll ezen különféle törvénykönyvek' 's törvénykönyv-javalatok' rövid c h a r a c t e r i s t i c á j a ; azután egyes rendeleteik, bizonyos fő szempontokból, e' czikkelyben a' következő négyből, vizsgáltatnak meg. a) Az egyes b ű n t e t t e k ' elrendezése, b) A' büntetési rendszer, c) A' b i r ó ' állása a' törvényhez, d) A' büntetési arány. A' szerzőnek 419. lapon közlött átalányos észrevétele, melly szerint ú j javalatok'kidolgozásánál más országok' f e n álló javalatai és törvényei használtatván, g y a k r a n könnyű, illyen ú j javalatok' vizsgálatánál az egyes czikkelyek' származását bizonyos meghatározott törvénykönyvig vagy javalatig visszavezetni, csak úgy nem foglalna magában k o r u n k r a nézve semmi lealázót, ha minden törvényadó érezné, hogy előzőinek tapasztalatait tökéletesen felfogta, helyesen megítélt e , 's a' k o r ' előmeneteleihez elfogultság nélkül illesztette, F o n t o s e' t e k i n t e t b e n a' 4201. álló jegyzés „azon n é z e t ' g y ő zedelme felől, hogy a' b ü n t e t ő intézvényeknek inkább az e m b e r ' erkölcsi természetére kell számítva lennielc, 's hogy n e u r a l k o d j é k t ö b b é csupán durva physicai h a t a l o m , mellv az emberben csak a' közönséges érzéki természetet tekinti, 's h a t n i is csak a r r a akar. •— 5 és 6 . ZACHARIAE H . A . közlemények a' hannoveri rendek' gyűlésének a' Hannover királyságai ú j b ü n t e t ő törvényadás feletti tanácskozásaiból. E ' k é t czikkely az első avagy átalányos rész' egész tartalma f e l e l t t a r t o t t vitatásokat foglalja magában ; a' különös részt illetőkből kivonatok fognak közöltetni. Azon e l t é r é s e k közül mellyekkel a' megvizsgált javalat az eredetitől k ü l ö n b ö zik, említetik (XI. 2 8 8 1 . ) , hogy az, a' nyaktiló h e l y e t t pallost, súlyosi'tott halálos büntetésnek pedig a' vesztőhelyre t e h é n b ő r ö n való hurczoltatást r e n d e l t . Ugyan m i é r t nem s z a m á r b ő r t , hisz a' t e h é n mindeddig nagyon tisztességes állatnak t a r t a t o t t ? Az első helyen álló eltérésre nézve k ö v e t k e z ő észrevételek' megfontolása a j á n l t a t i k : a) A' nyaktiló n e m a' franczia revolulio' iszonyító jeleneteinek szüleménye. Be van az bizonyítva (BÖHMER, kritische Geschichte d e r Guillotine), hogy ezen eszköz Németországban, 's E u r o p a ' más országaiban, nevezetesen Nagybritanniában és Irlandban, m á r a' k ö z é p k o r b a n divatozott Angol i r ó k (Gentleman's M a -
168
Törvény tu domány. 168
gazine, Vol. 68. p . 2. 1798. és Idea of a n e w law f o r t h e civilised w o r l d . London. 1816.) is k í v á n j á k a ' nyaktiló' b e vételét. b ) Hogy a' pallos is okoz szörnyű jeleneteket, b i zonyítja Lingard' „ H i s t o r y of England"-]ában, S t u a r t Mária' kivégeztete'sének leírása, e) A' pallossal t ö r t é n t s z e r e n c s é t len kivégeztetések' eseteit minden kivégeztetés egy b a t o d r é szére (289. l.j, más számitások pedig k é t annyira teszik. Azonban m á r egyetlen egy is sok volna, d) Hogy F r a n c z i a országban (289. 1.) az elsó' revolutio' ideje alatt, a' k i v é geztetések' könnyűsége miatt a' v é t k e k szaporodtak volna, csupa mese. — 7. KITKA, a' legújabb törvényhozási j e l e n e tekró'l, 's különösen a' Bajorország' számára 1831. készített büntető' t ö r v é n y k ö n y v - j a v a l a t ' n é h á n y cziklcelyéről. Kikel t ö b b czilckely ellen, 's m e g m u t a t j a h o m á l y o s - é s h a t á r o zatlanságukat. — 8. Ugyan az, czélszerü-e a' rosz szándék' fogalmát b ü n t e t ő törvénykönyvekben m e g h a t á r o z n i ? Eles elmével m u t a t j a meg, hogy sem a' büntető t ö r v é n y a d á s n a k , sem a' b ü n t e t ő jogtudománynak n e m sikerült 's n e m is sikerüllietend, a' rosz szándék' fogalmát tökéletesen m e g h a tározni ; hogy ezen meghatározás legszerencse'sb e s e t e k b e n csak annyit mond, mennyit e' kifejezés „rosz s z á n d é k " m á r magában jelent, kevésbé szerencsés esetekben pedig olly b é lyegek vetetnek belé fel, mellyek a' rosz szándék' fogalmát vagy igen szűkítik vagy igen tágítják. Ezeknél fogva a' rosz s z á n d é k ' meghatározását büntető' törvénykönyvekből k i h a g y h a t ó n a k , 's annak megítélését a' b í r ó k r a bizhatónak véli. F e u e r b a c h ' 's más büntető j o g t u d ó s o k n a k ezen m e g h a t á r o zás k ö r ü l t e t t "próbáit a' 229 's köv. 1. szoros vizsgálat alá veti. Megegyez vele M i t t e r m a i e r is (3. dar. 427.1.) — 9. BIRNBAUM, a' delicta publica és privata közti r o m a i k ű l ö n böztetésről, Hagen E d m u n d n a k e ' tárgyról i r t é r t e k e z é s é r e vonatkozva. Ez recensio, 's bizonyosan tévedésből v é t e t e t t az é r t e k e z é s e k közé. T á r g y a ma már gyakorlati n e m lévén, csak annyiban érdemel figyelmet, mivel a' r o m a i t ö r vénykönyvek' némelly helyeit felvilágosítja. •—- 10. H E F J F T E R , észrevételek sz. Mihály' lova' jogáról (Jus sandapilae, j u s cruentationis). Pitcairn után. A' közép k o r b a n t . i. a' gyilkosságról vádolt személy a' sz. Mihály' lovára helyeztetett gyilkolt testhez vezettetvén, keze a' sebre t é t e t e t t , olly v é leményből, hogy a' b ű n ö s t ő l é r i n t e t t seb tüstént vérzik. Ezen különös bizonyító m ó d r ó l értekezett Pitcairn 1833. megjelent e' munkájában „Criminal Trials in Scotland f r o m . a. D. 1488. to a. D. 1624". — l l . ABEOG, észrevételek azon jogi kívánatra, melly szerint ugyan azon b ü n t e t ő törvény' különféle áthágói aránylag egyenlő bánásban részesülnek. — 12. Ugyan az, néhány szó a' német b ü n t e t ő jog' különös részének rendszeres elrendeléséről való tanításhozi
Törvény tu
domány.
169
II. Egyes vétkek és vétségek. 1. WÄCHTER, a' lázadás* v é t k é n e k közönséges jog szerinti fogalma és állománya. A7 lázadást a' szerző c r i m e n vis-nek nyilatkoztatja, mellyet e* czélból nyilványosan összesereglett népcsoport a' felsőség mint illyen ellen követ el. A' lázadás' teljesítésének a' p r ó bálattól való szoros elkölönözhetése végett valami rövid lázadási törvény' felolvastatását ajánlja bevétetni, úgy hogy h a a ' n é p a' törvényszolgát annak felolvasásában gátolná, vagy a' felolvasás ntán el nem széllyedne, a' lázadás t e l j e s í t e t t n e k tekintessék. Olly eszközökről; melly elek el a' lázadás elmellőztethetnék, nem tesz említést. — 2 . M I T T E R MAIER, a ' h ú s ' vétkeinek büntetéséről, az e ' t á r g y felett 1834. F e b r . 8 - k á n költ szász kir. törvénynek biráló előterjesztésével. A ' mi ezen v é t k e k ' hivatalos vizsgálásáról vagy i n k á b b vizsgálása ellen, 266 's köv. 1. mondatik, annak szivre v é telét l e h e t l e n eléggé ajánlani. — 3. WÄCHTER, a' terhesség' és lebetegedés' eltitkolásáról, mint a* gyermekölés' t e t t i állományáriak kivántatóságáról. Azon ú j a b b jogtudósok ellen, k i k az illy eltitkolást felette nagy fontosságúnak t a r t j á k . — 4. CUCUMUS, észrevételek a' szerződési viszonyokon k i v ű li csalás' vétkéről. Bírálata a' b a j o r b ü n t e t ő t o r v é n y k ö n y — javalata' e' tárgybei i rendeleteinek. III. Büntető' perlekedés. 1. OPPEN, az esküdtek' s z é k é nek eriticájához n é h á n y pont, vonatkozva a' Fualdes' gyilkosai ellen követett p r o c e d ú r á r a . Megengedi a' szerző, hogy m i n d e n törvénykezési módnál történhetik bírói gyilkosság ; 's e z é r t legjobb törvénykezésnek azt t a r t j a melly legjobban vezettetik. — 2. Ugyan az, a' makacsság' következéseiről a' b ü n t e t ő törvénykezésnél. Összehasonlítja a' porosz és ú j franczia jog' e' tárgybeli rendeleteit, 's k i m u t a t n é h á n y fő szempontot, mellyeket ú j törvényadásnál, ezen t á r g y r a nézve, figyelemre méltóknak vél. A' szerző' azon állításának, h o g y bebizonyított szántszándékos engedetlenség' e s e t é ben a' makacs mellé védelmezőt rendelni helytelenség, egyenesen ellene m o n d u n k . A' status az illyen makacsot ugy tekinti, mint beteg, eltévedt, elvakított tagját, a' kit e m b e riség - parancsolta rendszabással nagyobb veszedelem ellen oltalmazni kötelesség. — 3. JAGEMANN, mikor és miképen van h e l y e b ü n t e t ő p e r b e n a' szembe állításnak ? T a p a s z t a lásból merített értekezés, mellyben a' jogtudósok sok haszn á l h a l ó t fognak találni. — 4. Ugyan az. Kihallgatás előtt vagy u t á n kell-e b ü n t e t ő perben a' tanúkat megesketni ? 531 és 532. 1. igen helytelenül t á m a d j a meg a' franczia törvény' azon r e n d e l e t é t , mellynél fogva a' tanúk k é t izben, egyszer t . i. a' vizsgáló b í r ó , másodszor pedig a' t ö r v é n y s z é k ' elnök e által esketnek meg, azt állítván, hogy ez által a' hitszegés törvényesítetik (!?).
170
Törvény tu domány. 170
I V . Legújabb literatura. Bírálata n é h á n y büntetőjogi munkának, mellyek közül következőket jegyzünk k i . Chauveau A D O L P H E et F a u s t i a H E L L I E T h e o r i e d u c o d e p é n a l . J . J . HAUS, o b s s . s u r le p r o j e t de r é v i s i o n d u c o d e p é n a l p r é sent suivies d* u n n o u v e a n p r o j e t . F R I E D R E I C H ' S s y s t e m a t i sches H a n d b u c h d e r g e r i c h t l i c h e n P s y c h o l o g i e . OBERMEIER'S A n l e i t u n g z u r v o l l k o m m e n e n B e s s e r u n g d e r V e r b r e c h e r in den S t r a f a n s t a l t e n . C R A W F O R D ' S R e p o r t on t h e p e n i t e n t i a r i e s in t h e u n i t e d s t a t e s . K Ö N I G S W Ä R T E R d e i u r i s c r i m . p l a c i t o : n u l l u m d e l i c t u m , nulla p a e n a sine p r a e v i a l e g e p a e nali. A B E G G ' S Anzeige d e r V e r h a n d l u n g e n d e s A s s i s e n h o f e s in Mainz ü b e r die d e r G i f t m ö r d e r i n M a r g . J ä g e r u n d i h r e r G e h ü l f i n S y b . K a t h . R e u t e r z n r L a s t gelegten V e r b r e c h e n . Ugyan az, A b h a n d l u n g ü b e r die v e r s c h i e d e n e n S t r a f r e c h t s theorien. Göttingische gelehrte Anzeigen (102. St. 1836.) után 2s. Gy.
Geschichte der französischen Gerichtsverfassung vom Ur~ Sprung der fränkischen Monarchie bis zu unseren Zeiten. Aus den Quellen und besten Schriftstellern dargestellt von J, P. B R E W E R , Prof. der Philosophie zu Düsseldorf. E r s t e r Theil D ü s s e l d o r f , 1 8 3 5 . S c h r e i n e r . 8 - a d r . X X V I I . és 6 7 3 1 . Á r a 3 f o r . 45 k r . p . p . E ' m u n k a egy a' m ú l t évben m e g j e l e n t l e g j e l e s e b b t ö r t é netvizsgálati m u n k á k k ö z ü l . Csalatkoznék ugyan v á r a k o z á sában, a ' k i e b b e n , F r a n c z i a o r s z á g o n 's a ' f r a n c z i a j o g s z e r i n t r e n d e z e t t t a r t o m á n y o k o n kívül, a ' g y a k o r l a t i j o g t u d ó s s á g r a nézve k ö z v e t l e n n y e r e s é g e t k e r e s n e ; h a n e m a' t ö r t é n e t í r á s ' b a r á t j a , a ' b ö l c s e l k e d ő és a' lcormányfi annál t ö b b t a n ú s á g o t meríthet belőle. * Az e g é s z ; a ' k ö v e t k e z ő f e j t e g e t é s e k ' f ő i d ő s z a k a i t t á r gyazó r ö v i d h i s t ó r i a i előszó u t á n , 6 s z a k a s z r a oszlik, m e l l y e k közül a' 3 első teszi a ' j e l e n k ö t e t e t ; a ' t ö b b i e k p e d i g , t ö kéletes t a r t a l m i l a j s t r o m m a l együtt, a' második k ö t e t b e n f o g n a k a d a t n i . / . szakasz átalányosan a' k é t e l s ő k i r á l y i n e m z e t s é g , 's k ü l ö n ö s e n a ' h a r m a d i k n e m z e t s é g n e k első k i rályai alatti franczia törvénykezési alkotmányról é r t e k e z i k , a' m o n a r c h i a ' eredetétől a' hűbirtokos b á r ó k ' h a t a l m á n a k l e g m a g a s a b b f o k r a e m e l k e d é s é i g ( m i n t e g y a ' 4 8 6 — 1 1 0 8 évig). I I . szakasz a ' törvénykezési alkotmány' állapotját a' királyi h a t a l o m ' f e l é l e d é s é n e k i d e j é t ő l fogva, a' p á r i s i p a r l a m e n t ' t ö k é l e t e s f e l á l l í t á s á i g i r j a le. I I I . szakasz 7 $ b a n a d j a elo a f r a n c z i a t ö r v é n y k e z é s i a l k o t m á n y t sz. L a j o s t ó l a ' m a i i d ő k i g . 1) A ' f r a n c z i a o r s z á g i t ö r v é n y a d á s ' j o g á n a k t ö r t é n e t e i ,
Törvény tu
domány.
171
a* m o n a r c h i a 1 k e z d e t é t ő l a ' m a i i d ő k i g . K ü l ö n b ö z ő i d ő k b e n d i v a t o z o t t t ö r v é n y e k és t ö r v é n y k ö n y v e k . 2) Francziaország* r e v o l u t i o e l ő t t i t ö r v é n y s z é k e i n e k előszámlálása, h i v a t a l i h a t a l m u k ' rövid fejtegetésével. A' földes űri t ö r v é n y h a t ó s á g . 3) R ö v i d e l ő t e r j e s z t é s e a ' p e r l e k e d é s ' h a j d a n i és m a i m ó d j á n a k p o l g á r i ü g y e k b e n . 4) H a j d a n i és m a i f o r m á j a a' b ü n tető perlekedésnek. 5) R ö v i d t ö r t é n e t í r á s a az esküdtek' intézetének Francziaországban. A' büntető p e r e k ' elkészitete'se a' r e v o l u t i o a l a t t . 6) A ' b í r á k ' kineveztete'se és fizet é s e a' h a j d a n i Francziaországban. A' h i v a t a l o k ' á t a l á n y o s eladathatósága. 7) Rövid á t n é z e t e a ' t ö r v é n y k e z é s i a l k o t m á n y n a k , a ' r e v o l u t i o ' k e z d e t é t ő l fogva az ö t c o d e s ' elkészítetése'ig 's a ' c s á s z á r i k o r m á n y ' m e g b u k t á i g . Gotting, gel. Anzeigen (1Í2. St. 1836 J után Zs. Gy,
Das Erbrecht des Mittelalters von Dr. E D U A R D G A N S . S t u t t g a r t u n d T ü b i n g e n , in d e r J. G . C o t t a i s c h e n B u c h h . Erster Theil 1 8 2 9 . X I V . e's 4 8 0 1 . Zweiter Theil 1 8 3 5 . X I V és 7 1 4 lap. E ' c z í m alatt i s : Das Erbrecht in weltgeschichtli* eher Entwichelung. Eine Abhandlung der Universalrechtsgeschichte. 3 - t e r und 4 - t e r Band. A r a lO f o r . p . p . T i z e n e g y éve m á r , h o g y e z e n t e r j e d e l m e s m u n k a ' első k ö t e t e i m e g j e l e n t e k . A k k o r o n az i g é r t e t e t t a ' m á s o d i k k ö t e t b e n , h o g y a' h a r m a d i k k a l , m e l l y n e k a' romai utáni ö r ö k l é s i j o g o t k e l l e m a g á b a n foglalnia, az egész m n n k a b e f e j e z t e t e n d i k ; most pedig a' negyedik kötet még k e t t ő n e k gyors m e g j e l e n é s é t h i r d e t i . Igy t e h á t a ' k e z d e t n é l s o k k a l b ő v e b b l ö n a ' f o l y t a t á s , a' m i n e k o k á t r é s z i n t az ö r ö k l é s i j o g n a k k i c s i n y e n k é n t n e m z e t s é g i joggá változásában, r é s z i n t a ' h i s t ó riai anyag' bővebb előterjesztésében kereshetni. Ezen kiv ü l az is n a g y k ü l ö n s é g e t tesz a ' k e z d e t és a ' f o l y t a t á s k ö z ö t t , h o g y o t t az e l ő a d á s ' m ó d j a a ' s z o k o t t jogi és h i s t ó r i a i t ó l n a g y o n e l t é r t , a' m i a' f o l y t a t á s b a n k e v é s b é é s z r e v e h e t ő . V é g r e az első k ö t e t e k ' k e m é n y p o l e m i c á j á r ó l is l e m o n d o t t a' szerző. É r i n t v é n e ' k é p e n a' m u n k a k e z d e t e és f o l y t a t á s a k ö z t i k ü l ö n b ö z é s t , m á r m o s t legelsőben a' könyv 1 t e r v e é s t a r t a l m a felől s z ü k s é g á t n é z e t e t a d n u n k . A ' bevezetésben, mellyn e k c z é l j a az o r s z á g ' és a' jog' l é n y e g é t á t a l á n y o s a n m e g h a t á r o z n i , 's m e l l y n é m i l e g a' m u n k a ' a l a p v o n a t á t f o g l a l j a m a g á b a n , ü g y e m e l i k i a' szerző a' vallás' és jog 1 , ország" és e g y h á z ' v i s z o n y á t , m i n t l e g k ü l ö n b ö z t e t ő b b b é l y e g e t az ó és a' k ö z é p k o r k ö z t . ,,A' r é g i o r s z á g o k ' á l l á s p o n t j á n a ' világi v a g y a ' vallás által l e h e t ő 's e t t ő l t a r t a t i k f e n á l l a n d ó u l , m i n t
174
Tör vény
tudomány.
keleten, vagy legalább ettől alapítatik eredetileg, rnint G ö rögországban, vagy pedig magában foglalja a' világi, mint világi intézetet, magát a' vallást is, mint R o m á b a n " . A' k e reszténységben a' jog részint legyőzetve, részint t ü r e l m i állapotban jelenik m e g . Azonban midőn a' vallás a ' világit visszataszítja 's az ö r ö k b i r o d a l m a t megalapítani a k a r j a , a' világ' legyőzése 's az emberiség' meghódítása v é g e t t , maga is kénytelen világi l é t e t szerezni magának, 's a' vallás' ezen világi léte az egyház. Most t e h á t a' vallás és világ közti e r e d e t i ellenkezés' helyébe egyház és ország közti ellentét t á m a d . A' köztölc kifejlődő k ü z d é s mellynek alapja az, hogy az egyház az ő jogát felsőbb hatalomnak ismertetni kivánja, k ü l s ő határozottságot is nyer. E z pedig úgy t ö r t é n i k , hogy az egyház, a' régi Roma' uralkodására támaszkodva, 's ann a k örökségét, a' jogot, nyelvet, tudományt, k o r á b b i nagyság' és világaraság' emlékét kicsinyenként magára véve, határozott római egyházzá lesz, azonközben hogy az ország, nagy Károly' egyetemes birodalmának felbomlásától fogv a , nem ugyan külső, hanem szellemi egységben fenáll, m i n t római szent birodalom, melly a' k ö z é p k o r ' országviszonyainak k ö z é p p o n t j a . Igy az egyház és ország k ö z t i küzdés, a' r o m a i egyház' és a' romai n é m e t birodalom' képviselői, p á p a és császár k ö z t i küzdéssé l ö n . Függetlenséget nyervén az ország a' vallástól, az egyház' felsőbb h a t a l m á n a k , iránta t a r t o z ó szükséges és feltételetlen engedelmességnek elismerése teszi azon k a p c s o t , melly a ' világinak és az egyházinak elvált tagjait i s m é t egyesíti; az ország hisz az egyházban, az egyház' és ország' ezen viszonya teszi a' k ö z é p k o r ' minden jogának alapgondolatját. A' romai egyház a' régi R o m a ' lelki gazdaságának b e cses maradványával annak jogát is elfogadta. M i é r t t ö r t é n t ez így, 's miért nem inkább az egykorú népek' jogát vette fel az egyház., ezt a ' szerző azon körülményből magyarázza, h o g y a' Hierarchia, melly az ő tagjait szoros engedelmességr e kötelezi 's szigorú erkölcsi hatalom alá veti, czéljának elérésére annál alkalmasabb eszközt nem t a l á l t . Az egyházzal ugyanis a' középkorban a' germán népek' országa állt szemközt, mellynek belső lényegét a' feudalismus teszi. M á r pedig a' feudális szabadság épen azzal különbözik minden előtte volt szabadságtői, hogy az ország nem a' vallás' vagy erkölcs átalányából ered, h a n e m a' subjectum' szabadságát veszi alapjául. H a a' közép k o r ' joga átalányos névvel f e u d á l i s jognak neveztetik, szinte ú g y elmondhatni, hogy az, a ' jog' minden oldalát magányjogi alakban foglalá magában. A ' k ö z é p k o r ' jogának ezen magányjogi c h a r a c t e r e mindazáltal csak f o r m a volt, mellybe az öltözködött, 's n e m lehet állítani, hogy m a -
Törvény tu domány.
173
ga a' feuilalis ország a' magányjog' lépcsőjén állt volna. Ezen lépcsőn csak egyszer állt a' jog, a' romai császári uralkodás alatt. A' szerző még tovább menvén azt állítja, hogy ezen kor nem is volt képes czélszerü 's a kívánatnak megfelelő magány jogot alkotni; m e r t a' középkor' miveltségének széke az indulat (Gernütli) volt, pedig nem ez, h a n e m az ész' munkássága teremt magányjogot. E r r e támaszkodva kikel azon állítás ellen ,,hogy a' r o m a i jog' bevétele által erős, honi jog f e j l e t t volna k i . " Anglia azonban és Scandinavia ellenkezőt mutatnak ; ott a' romai jog soha sem szakasztotta félbe a' g e r m á n jog' kifejlését, 's még is úgy tapasztaljuk, hogy ott a' jogi képződés nem m e n t annyira, mint azon o r szágokban, mellyek a' romai jogot elfogadták. Miután a' szerző e'lcépen átalányos n é z e t e t adott volna a' jogalkotmányról, átmegy annak rövid c h a r a c t e r i s t i c á j á r a egyes t a r t o m á n y o k szerint. — A' bevezetés, mellyről eddig szóltunk, 's melly a' szerző' alapnézeteit foglalja magában, előterjeszti egyszersmind a' m u n k a ' tervét is. Egyház és ország egymás mellett állnak a' középkorban, csak hogy amannak h a t a l m a minden országra elterjed. Az első fejezet t e h á t az egyházi jogot tárgyazza, azután pedig az egyes r o m á n és g e r m á n országok következnek. Az egyháztól.— igy szól a' szerző az egyházi jogra nézve — soha sem tagadtatott meg a' szeretet' és érzelem' k ö r é b e n a' törvényadás, 's az ő feladása volt a' családok' k e resztény elvét a' világba bevinni és uralkodóvá tenni. H a nem az egyház m a j d nem csupán a' házasságot, 's ennek is csak némelly viszonyait emelé ki. A' házasságot felbonthatatlanná, szentséggé tevé. Az egyházi jog' minden más r e n deletei, mellyek legkivált a' házasság' akadályait tárgyaznák, nem egyebek mint magyarázatai 's következései e z e n f e l b o n t hatatlanságnak j a' keresztény házasság' foganatjairól pedig mélyen hallgatnak. Olaszországnál legelsőben T h e o d o r i k ' g e r m á n t a r t a l m ú e d i c t u m á r o l szól, azután a' longobard jog' családjogi r e n d e leteit adja elő, 's azt igyekszik megmutatni, h o g y a' longob a r d jognak összevegyűle'sét a' rómaival leginkább annak t o vábbi képeztete'sre való alkalmatlansága okozta. — A' longob a r d népjog után a' longobard feudális jog' fejtegetésével és for tolgatásával foglalatoskodik a' szerző 's m e g m u t a t j a , hogy egy részről a' longobard t a r t o m á n y i — é s feudális jog, más r é s z r ő l a' r o m a i és az egyházi nem csak alapja, h a n e m anyagj a a' k ö z é p k o r ' minden későbbi olasz jogának, melly a' városoknak a' 12-dik évszáz' közepe k ö r ü l kezdett, hanem k ö zönségessé 's teljes gyűjteménnyé csak a' 13-dikban lett stat ú t u m a i b a n foglaltatik. Ezek után a' veronai, pisai és milanói régibb statútumokból a' családjogi r e n d e l e t e k é t terjeszti
174
Tör vény
tudomány.
elő. Mind ezen r é g i b b városi jogok leginkább csak r ó m a i e's longobard jogot foglalnak magokban, amahoz mindazáltal nagyobb közeledést m u t a t v a ; csak a ' későbbi r e f o r m a t i o k voltak b á t r a k n é h a saját és eredeti rendeleteket szabni. H a nem ezeknek okát is inkább a' politicai c h a r a c t e r b e n 's a' nyilványos mozgásban, mint a' magányjogi kifejlődés' m e g változott t ö r t é n e t e i b e n keresi a' szerző. — Kedvezőbben itél a ' sz. a' nápolyi jogról. Nápolyban mindenfelé m e g m a r a d t a k a' g e r m á n befolyás n y o m a i ; itt g y a k r a n kitűnő a' n o r m a n n és a' f r a n k jog. E z e k n e k t u l a j d o n í t j a a' szerző azt is, hogy i t t az ősi és a' s z e r z e t t jószág között n é m i különbség fordul elő. A' f e u d u m ' elve itt fejlett ki legjobban. A ' siciliai jogról, mivel a' nápolyitól kevésben k ü l ö n b ö zik, hallgat a' s z . ; ellenben annyival nagyobb figyelemre m é l t ó k n a k t a r t j a a' Spanyol- és Olaszország közti t e n g e r ben f e k v ő szigeteket, hol a ' r o m a i és a' feudális c h a r a c t e r leginkább Összeolvasztatott. Spanyolországot egészen á t h a t á a' c a t h o l i c i s m u s ; itt a' r o m a i alap és a' feudális szabadság feloszlatott ; i t t k ö z vetlen, és semmi más befolyástól n e m zavart energiában m u t a t k o z o t t az egyház. Ebből indul itt ki az élet 's minden viszonyok' egysége 's ebbe is t é r vissza mint kiindulási p o n t ba. Á' catholicismust világi b i r o d a l o m b a n Spanyolország ábrázolja. A' romanismus csak ugy jelenik itt meg, mint p r a e d i c a t u m a a' catholicus o r s z á g n a k ; m e r t a' r ó m a i jog csak az egyházinak társaságában 's mintegy ennek eszközlése által t u d o t t uralkodóvá lenni a' k ö z é p k o r ' vége felé. A' spanyol jog' f o r r á s a i r ó l igen érdekes á t n é z e t e t ad a' szerző. Portugállá sokkal kevésbé viseli a' tiszta catholicus c h a r a c t e r t mint Spanyolország. E n n e k okút P o r t u g a l i a ' t á volabb fekvésében a' catholicismus' középpontjától 's kifelé való szabadabb mozgásában találni. Minek az a' befolyása volt a ' j o g r a , hogy egy részről a' bizonyos intézetekben f e n m a r a d t germán gondolat jobban kiképeztetett, más r é s z r ő l pedig tágasabb mező adatott a' r o m a i jognak sem mint Spanyolországban. Ez Németországra emlékeztet, hol a' g e r m á n és a' romai jog egymás m e l l e t t á l l ; 's van is — a' m i n t m o n d a t i k — sok hasonlóság a' n é m e t és a' spanyol t ö r v é n y gyakorlat közt. — A' mint Olaszországot s a j á t k é p i román, Spanyolországot pedig catholicus földnek n e v e z t ü k , ú g y P o r t u g a l i á t catholicus — román t a r t o m á n y n a k m o n d h a t j u k . H a n e m a' jogra nézve nem bír jeles eredetiséggel. A' szerző a' családjog' előadásában a' királyi rendeleteket ( O r d e n a (joes) követte, a' mi elegendőnek is tekintethetik annyiból, h o g y itt a' k i r . rendeletek nem önkényes szabályokat foglalnak magokban, hanem az u r a l k o d ó jogi szellemet f e j e zik k i .
Törvény tu domány.
175
Francziaországban már a' f r a n k időben k e z d ő d ö t t deli francziaországnak mint r o m á n n a k , e's az éjszakinak mint g e r mánnak ellentéte alakulni, miből u t ó b b az országnak pays d e contűmes és d u droit é c r i t - r e szakadása következett. A ' r o m a i és a* germán, egymástól elválva, mintegy n y o m u l n a k egymás ellen. Déli Francziaországban eleinte az inkább r o mai mint g e r m á n w e s t g ó t h jog, a' romai irt joggal összekötve, utóbb pedig egyedül ez divatozott. A ' m i g e r m á n talált a t i k benne, az nem egyéb, mint a' bódítás és elfoglalás szülte kitörülhetlen vonatok. Éjszakon ellenben a' n é m e t jog' kap kizáró divatra, 's a' r o m a i n a k áradó hullámit győztesen nyomja vissza. Azonban itt sem száműzetik a' r o m a i jog annyira, m i n t Angliában és kivált Scandinaviában, h a n e m a' mi inkább átalányos b e n n e mint romai, az használt a t i k irt észtörvény gyanánt, a' nélkül, hogy a' jól meggyök e r e z e t t g e r m á n t e r m é s z e t e t kiküszöbölhetné. Francziaország ezen k e t t ő s c h a r a c t e r mellett is inkább g e r m á n mint r o m á n f ö l d n e k m o n d a t h a t i k ; m e r t h a b á r k é t f é l r e oszlott, m é g is kitetsző—-kivált jogi tekintetben — az éjszaknak d é l felé nyomulása, annyira, hogy annak szokásbeli jogiképzŐdése az ország' közép tájaira is elhat j ezen feljül az is t a gadhatlan, hogy a' szellemi mozgás Francziaországban m a j d n e m mindig éjszakról indult ki. •— A' család-—és öröklési jog' előterjesztésénél legelsőben a' népjogokat, mint a ' f r a n czia jog' alapját veszi f o n t o l ó r a a' szerző, 's visszamutatván a' w e s t g ó t h jogra, a' b u r g u n d i , b a j o r , alamann, sali és r i p u a r i jogok' családjogi rendeleteit adja elő. Ezek után közli a' capitulariáknak és a' f o r m u l á k n a k a' jerusalemi assiseknek, a' latin császárság' szokásainak, a' régibb szokásbeli jognak, a' m i n t az Beaurnanoir, Demarées és t ö b b e k n é l t a láltató, az ú j a b b szokásbeli jognak, 's az o r d o n n a n c e - o k n a k családjogi t a r t a l m á t . Ezen bő t á r g y ' analyticai vizsgálatáb ó l az világlik k i : hogy Francziaországban a' családjog' cha-' r a c t e r e elsőben egészen feudális volt, mint az assise-kből 's részint a' régibb szokásbeli jogból is l á t h a t ó ; 's hogy ezen feudális alak utóbb mind inkább felbomlott és szabad germán jogba m e n t által. M u t a t a' szerző némelly sajátságokr a is, mellyek aligha nem csak a' franczia jog' kölönösse'gei. Angliát germán országnak nevezi a' szerző, m e r t a' romai elem, melly oda a' Normannok által igen modositott alakban j u t o t t , olly csekély h a t á s ú volt, hogy az ország' germán lényegét meg n e m változtathatá. Az angol a l k o t m á n y az angolszász alapból 's a' hozzá j á r u l t n o r m a n n feudális jogból f e j l e t t ki. A' mi azonban a' r o m a n i s m u s b ó l nyelvb e és e r k ö l c s ö k b e á t m e n t , a ' grófsági alkotmány' m e g m a radása mellett is, korán bélyegezé Angliát jeles egység' c h a racterével. Mint Anglia 7 sajátságát úgy emeli ki a' sz. k é -
176
Tü rveny
tudomány.
sőbben azt, hogy ott a' különféle elemek nem h a t n a k saját t e r m é s z e t ű k szerint, szabadon m u n k á l k o d v a ; Angliát az elzárt különösség' országának nevezi. Találja p e d i g ezen k ü lönösség' okát a' szigeti f e k v é s b e n ; az idegenektől kölcsönözött nem képes magát mint illyen fentartani; vonszö és elnyelő hatalmat gyakorol az ország. Azonban n e m is vegyülnek össze a ' különféle e l e m e k , hanem i n k á b b kristály f o r m á n rakodnak egymáshoz. A' k ö z é p k o r ' alakzatai annyir a fenmaradtalc Angliában, hogy ezt azon k o r ' H e r c u l a n u m és Pompeji-jának nevezhetni; de ezen egyre t a r t ó k ö z é p k o r Anglia nem valami elmohosult holt k ő ; meg van benne az élet. „Az angol oroszlán is megrázza néha h a t a l m a s s e r é n y é t , hogy magát középkorának s z ú r ó maradványitól szabadítsa, 's illyenkor i r t ó z t a t ó lármával hullanak k i belőle r o t h a d t várhelyek, tizedek, egyházi visszaélések, h a n e m l é t é nek alapfeltétele ugyanaz marad változás nélkül 's a' t . " Az átalányos joghistória' előbocsátása után h á r o m k o r szakban adja elő a' sz. az angol családjogot. Az első a' N o r mannok', hódításáig t e r j e d , 's magában foglalja az angolszász és a' mesés wäli j o g o t . A' második korszak II. Edvárdig megy, Bracton', F l e t a ' , Glanvilla' és mások' i s m e r e t e s jogkönyveit k ö v e t v e ; a' harmadik VIII. Henrikkel z á r a t i k be, F o r t e s c u e , Littleton, Coke ' s a ' t . szokásbeli jogról i r t m u n káik, 's a' r e p o r t s of cases szolgálván alapjául. Az egész vizsgálatból az a' következtetés folyik, hogy „Angliában a' feudális tulajdon a' család' alapja. A' skandináv éjszaknál, melly az utolsó f e j e z e t n e k t á r gya, a' jog-források k ö z t nem csak a' törvények, h a n e m az ős m o n d á k is említetnek. A' r o m a i jog soha sem h a t o t t ide, 's n e m is volt r e á szükség. A' feudális jog sem szolgált olly gazdag f o r r á s u l a' magányjoknak, mint Angliában. Megismeri ugyan a' sz. az éjszak' nagy egységét, de még is szükségesnek t a r t j a annak négy fő részéről külön é r t e k e z n i . Island' családjogát előbb a' Gragák és mondák azután a' norvég Jonsbock szerint adja e l ő ; Norvégia családjogának előterjesztésében a' régibb Gulathing- és Frostathing-törvényt követi, Magnus-Lagabertin javított G u l a t h i n g t ö r v é nyéről pedig, mivel a ' Jönsboekkal megegyez, csak rövid említést tesz ; Dánországnál Kosenvinge' joghisztoriája után i n d u l ; Sveciánál végre a' góth és svéd törvényeket követi. Az egész vizsgálat' e r e d m é n y e az, h o g y éjszakon a' jognak, 's különösen a' családnak lényege a' fentartott p a t r i a r c h a lismusban áll, mellyből soha sem emelkedett feudális k u polya. Hanem különbözik ez a' p a t r i a r c h a l i s m u s minden más előbbitől. Keleten a' vallás, Göröghonban az ország ad életet a' családnak, a' scandináv éjszakon pedig ö n m a g á -
Törvénytudomány
•
177
b a n talál az t á p l á l a t o t . A5 s c a n d i n á v család m a g a k ö r é b e n ö n m a g á é r t létez 's a* p o l g á r i t á r s a s á g , az ország és a ' k i r á l y ság, m i n t k é s ő b b e n a l a k u l t h a t a l m a k , n e m k é p e s e k e r ő s a l a p ját szétdúlni. V é g r e e g y Scotiát t á r g y a z ó f ü g g e l é k - f e j e z e t b e n , m e g m u t a t j a a 5 sz. h o g y a ' j o g o t h a s o n l ó f e u d á l i s szellem l e l k e sité, mint Angliábau. Bulletin Littéraire et Scientífique (Nro 7. 1836.) után Zs.
Recueilgénéral desanciennes lois Frangaises, depuis Van 420 jusqu a la révolution de 1789 ; contenant la notice des principaux monumens desMérovingiens, des Carlovingiens et des Capétiens et le text des ordonnances, édits, déclarations, leltres-patentes, réglements, arréts du conseil etc. de la troisiéme race, qui ne sont pas abrogés, ou qui peuvent servir, sóit a V Interpretation, sóit a V histoire du droit public et privé, avec notes de concordance, table chronologique et table générale analytiqve des matiéres; par M. M. JOURDAN, d o c t e u r e n d r o i t , a v o c a t Á la c o u r r o y a l e d e P a r i s , DECRTJSY, a v o c a t Ä la m é r n e c o u r , JSAMBERT, avocat a u x conseils d u R o i et Ä la c o u r d e Cassation. P a r i s 1 8 2 2 — 1 8 3 0 . chez Belin-le p r i e u r et V e r d i é r e . T o m e I — X X V I I I . T a b l e . 1833. 8 - a d r . A' r e v o l u t i o s i r b a szálította F r a n c z i a o r s z á g b a n a' h i s t ó r i a i j o g o t , d e n e m az ez i r á n t i h i s t ó r i a i é r z e l m e t ; a' r é g i k i r á l y i és f e u d á l i s k o r b e l i e m l é k e k ' f ü r k é s z é s e és k i a d á s a k ö r ü l i buzgóság a' históriai l i t e r a t u r á b a tetemes g y ű j t e m é n y e k e t vezet b e , 's m á r a' s c r i p t o r e s r e r u m G a l l i c a r u m Összes k i a d á s a is k é s z ü l . E z e n t ü n e m é n y p e d i g n e m a ' h a j d a n i á l lapotok' visszaohajtásának jele, h a n e m históriai érzelmet b é lyegez, m e l l y , h a b á r e ' n e m z e t n e k csak egy r é s z é n é l t a l á l t a t i k is, bizonnyal m a g a s z t a l á s r a m é l t ó . A' f e n c z i m z e t t g a z d a g g y ű j t e m é n y ' k i a d ó i t ó l s e m v o l t idegen a ' h i s t ó r i a i é r z e l e m , 's ő k e r r e s z i n t ú g y s z á m o l t a k , m i n t a' j o g t u d ó s o k ' é r d e k é r e . E z e n b ő t a r t a l m ú m u n k a F r a n c z i a o r s z á g o n kivűl b i z o n y o s a n a' h i s t ó r i a i l i t e r a t u r a ' k ö r é b e fog t a r t o z n i , 's k e d ves j e l e n é s l e e n d m i n d a z é r t , mivel egy r é g e n é r z e t t s z ü k s é g e n alaposan segit,, mind p e d i g a z é r t , mivel á t a l a a' r é g i b b F r a n c z i a o r s z á g ' t ö b b r i t k a és b e c s e s m u n k á i n é l k ü l e z h e t ő k k é t é t e t n e k . I l l y e n e k , a' m i n t f s a m b e r t n e k az első r é s z h e z i r t élőbeszédéből láthatni. 1) T a b l e des c h a r t e s et d i p l ó m e s , mellyet Secousse kezdett, folytatott Curne de St. Palage, ' s k i a d o t t B r e q u i g n y 1769. fol. 4 k ö t . ( 1 2 1 3 - i g ) ; 2) Collec t i o n d e c h a r t e s , B r e q u i g n y t ő l és L a p o r t é D u t h e i l t ó l , 1791. f . 3 k ö t . (csupán a ' M e r o v i n g i e k ' k o r á r a ) ; 3) d u B r e u i l t ö r TUDOMÁNYTAR ÚJ F . I K Ö T E T .
II, FÜZET.
12
178
Tör vény
tudomány.
v é n y - g y ű j t e m é n y e IX. L a j o s t ó l fogva X. L a j o s i g , melly 1330 k ö r ü l iratott, 's 1549 D u m o u l i n által a d a t o t t k i ; 4) a' h a r madik n e m z e t s é g b e l i k i r á l y o k ' t ö b b o r d o n n a n c e - a i n a k g y ű j t e m é n y e (1546-ig); 5) hasonló g y ű j t e m é n y R e b u í f e - t ö l (IX. L a j o s t ó l II. H e n r i k i g ) , Lyon 1549, ú j kiad. 1 5 7 3 és 1580. n e m chronologia, h a n e m t a r t a l o m szerint r e n d e z v e ; 6) F o n tanon, P i t h o n és m á s o k ' h a s o n l ó g y ű j t e m é n y e , 1580, ú j k i a dás 1614 fol. 4 k ö t . melly X I I I . Lajosig h a s z n á l h a t ó ; 7) L a g r a n d é c o n f é r e n c e des o r d o n n a n c e s ' s a ' t . G u é n o i s - t ó l 1596. ú j kiad. 1678, 3 k ö t . fol.; 8) C o r b i n ' R e c u e i l - j e , 1628. fol. melly csupán XIII. Lajos' o r d o n n a n c e - a i t foglalja m a g á b a n ; 9) Azon g y ű j t e m é n y , mellyet N é r ó n és G i r a r d ' m u n k á j á n a k alapja u t á n L a u r i é r e és F e r r i é r e 1720, 2 k ö t . fol. c h r o n o 4efgtai r e n d b e n és jegyzetekkel a d t a k ki, h a n e m c s a k Valois Fileptő'l kezdve, 's a' t ö r v é n y e k ' e r e d e t i s t y l u s á t m e g v á l t o z t a t v a ; 10) T a b l e chronologique, B l a n c h a r d - t ó l , 1687, 1 k ö t . 4. jeles catalogus, mellyben a* 987—'1715 t e r j e d ő idó'ből 2 0 , 0 0 0 - n é l t ö b b o r d o n n a n c e vagyon k i m u t a t v a ; 11) B e r r o y e r ' , L o g e r ' és L a u r i é r e ' T a b l e c h r o n o l o g i q u e - j e , 9 8 7 — 1400, melly a' k o r m á n y ' p a r a n c s á r a k é s z í t e t e t t 1 7 0 6 ; 12) Collection d u L o u v r e , k e d t e L a u r i é r e 1723, f o l y t a t á S e c o u s s e ( 2 — 8 k ö t . 1729 fol.), Villevault maga (9 k ö t . 1755), V i l levault és B r e q u i g n y ( 1 0 — 1 3 k ö t . ) , Brequigny m a g a (14 k ö t . 1790), BigOt d e Pr-éameneu és C a m u s , k i k a z o n b a n n e m s o k á i g m a r a d t a k e' m u n k á n á l , 's v é g r e P a s t o r e t ( 1 5 — 1 8 k ö t . 1 8 1 1 — 1 8 2 8 ) . E z e k e n kivül m é g t ö b b , egyes k i r á l y o k ' és a ' p a r l a m e n t ' t ö r v é n y e i t t á r g y a z ó g y ű j t e m é n y e k is e m l í tetnek. E z e n gazdag g y ű j t e m é n y n e k , mellyen a ' f e l j e b b m e g nevezett t u d ó s o k o n kivül A r m e t , Sautayra és T a i l l a n d i e r u r a k is dolgoztak, elsó' k ö t e t e 1270-ig, a' m á s o d i k 1308-ig, a' h a r m a d i k 1327-ig t e r j e d ; a' következőit a ' t i z e n n e g y e d i k k ö t e t i g a' V a l o i s - k ' törvényeit a d j á k ; a ' t i z e n ö t ö d i k e's t i z e n h a t o d i k b a n IV. H e n r i k ' és X I I I . Lajos' t ö r v é n y e i foglalt a t n a k ; a' k ö v e t k e z ő n é g y k ö t e t ( 1 7 — 2 0 ) X I V . L a j o s ' t ö r v é n y e i t a d j a e l ő ; X V . L a j o s ' t ö r v é n y e i két k ö t e t b e n (21, 22) f o g l a l t a t n a k ; a ' h a t utolsót ellenben XVI. L a j o s ' r e n d e l e t e i t ö l t i k b e . — Czélja e ' g y ű j t e m é n y n e k , m i n t m á r hosszú czímje is m u t a t j a : megismertetni mind a' h á r o m n e m zetségbeli k i r á l y o k ' t ö r v é n y e i t , 's közleni azon t ö r v é n y e k ' , r e n d e l e t e k 's a' t . textusát, m e l l y e k vagy n i n c s e n e k m é g elt ö r ü l v e , vagy a' nyilványos és a' p o l g á r i jognak r é s z i n t m a gyarázását r é s z i n t t ö r t é n e t í r á s á t elősegíthetik. FŐ alapja a' Collection d u L o u v r e és más n y o m t a t o t t k ö n y v e k ; az i s m e r t e t é s e k r e nézve l e g i n k á b b B l a n c h a r d ' Catalogusa. A' m u n k a nem teljes ugyan, m e r t az első C a p e t i n g i e k ' i d e j é b ő l csak kevés r e n d e l e t m a r a d t fen, de m é g i s teljesebb m i n d e n e d d i -
Tör vény
tudomány.
179
gi hasonló gyűjteménynél. Igy a' collection du L o u v r e , melly e' nemben ez ideig legnevezetesebb munka volt, 1. H e n r i k n e k egy 1 0 5 l - b e n költ rendeletével k e z d ő d i k ; a' j e len g y ű j t e m é n y pedig a' k o r á b b i időkből négyet közöl Capet Hugótól 's egyet R ó b e r t t ő l ; m á r IX. Lajosig is tetemes ennek növekedése, a' későbbi időkre nézve pedig még s o k kal tetemesebb. A' Francziaország és más hatalmak vagy franezia nagyok közti Írásbeli alkudozások és egyezségek k ö zül, mellyek a' collection d u L o u v r e - b a n nincsenek meg, felhozzuk X . Lajos' leányának örökségi egyezségét (1316); a' flandriai R o b e r t ' visszahelyeztetése irántit (1316); a' J á nos és navarrai Károly k ö z t i t (1331); a ' bretignyi b é k e k ö t é s t (1360); Francziaország' szövetségét Scotiával (1371); VI. Károly' levelét Tamerlanhoz (1403); VI. Károly' nyilatkozását az Annátálc ellen (1406); angolországi V. H e n r i k ' az iránti biztosítását, hogy VI. Károlyt tisztelni fogja (1420); az arrasi egyezséget (143 5); Francziaország' szövetségkötését Daniával (1456; Aragónia' szövetség kötését F r a n c z i a o r szággal (1462); 's a' t. D e még sokkal nagyobb azon királyi r e n d e l e t e k , kegyelem levelek', 's parlamenti h a t á r o z a t o k ' és í t é l e t e k ' száma, mellyek itt közöltetnek, a' collection d u L o u v r e - b a n pedig hibáznak. Mi a' m u n k a ' második főrészét, az ismertetéseket az az a ' t ö r v é n y e k ' és tárgyaik' rövid megemlítését illeti, ebben a' Merovingiek' és Carolingiek' idejéből legtöbbnyire csak a ' t ö r v é n y e k ' czímei közöltetnek, némellyeknek mindazáltal (p. o. a' lex W i s i g o t h o r u m , B u r g u n d i o r u m egy részének, a ' pactus legis Salicaenek 's a' Cap' alariák' tételeinek) t e x t u sa is adatik. A' jeruzsálemi / jsisse-k' egyik f ő r é s z é n e k , a ' h a u t e cour-nak czíme' jzöltetnek, a ' n é l k ü l mindazáltal, hogy a' másikról, a c o r t des borgés-ról csak említés is t e t e t n é k . Azonban ezen czímek egészen haszontalanok j v a j h a inkább magokat az Assise-ket mint a' feudális F r a n cziaország' jogának legrégibb Írásbeli forrását közlötték voln a a' kiadók. A' Capetingíek' i d e j é b ő l olly gazdag a' t ö r v é n y - i s m e r t e t ő , a' millyent még eddig nem bírt Francziaország. Kár az egész m u n k á r a nézve, hogy sok olly törvény, mellynek a ' nemzet' életére, 's kivált jogi k é p z ő d é s é r e nagy befolyása volt, egész k i t e r j e d é s é b e n adatni e l m u l a s z t a t o t t ; h o g y a' 8 - d i k k ö t e t e n túl a' szükséges históriai felvilágosítások nem f o l y t a t t a t t a k ; 's hogy az elavult szavak' magyar á z á s á r a semmi gond sem f o r d í t a t o t t . Az is nagyon nevelné e' m u n k a ' becsét, h a minden k ö t e t ' elején t a r t a l o m - m u t a t ó állna. Azonban mind ezen hijányai mellett is tetemes hézagot tölt b e ezen g y ű j t e m é n y a' históriai és a' jogi lite32 **
180
Tör vény
tudomány.
raturában, mellyben érdemlett díszes helyét bizonyosan megfogja tartani. Wachsmuth után (Jahrb. für wissens. Kritik Nro 89.1.) Zs.
Histoire de JBotanyJBay, état présent des colonies pénales de 1' Angleterre dans V Australie, ou examen des effets de la déportation, considérée comme peine et comme moyen de colonisaiion, p a r M. J U L E S DE EA P I L O R G E R I E . P a r i s , 1 8 3 6 . 8 - a d r é t . Á r a 7 f r a n c . 50 c e n t . E z e n m u n k a igen é r d e k e s r é s z l e t e k e t k ö z ö l B o t a n y ' B a y ' e r e d e t é r ő l , 's e' g y a r m a t ' t ö r t é n e t e i b ő l ; a z u t á n p e d i g a n n a k f e j t e g e t é s é v e l f o g l a l a t o s k o d i k , h a m e g j a v u l t a k - e az o d a szál t o t t g o n o s z t é v ő k ? t é r t e k - e k ö z ü l ö k vissza s o k a n b e c s ü l e t e s és m u n k á s é l e t r e ? v i r á g z o t t - e általolc a ' g y a r m a t ? k e v e s e b b k ö l t s é g é b e k e r ü l t e k - e a' k o r m á n y n a k , m i n t h a j a v í t ó i n t é z e t á l l í t a t o t t volna fel s z á m u k r a ? 's m i n d ezen k é r d é s e k r e t a g a d ó l a g felel a' s z e r z ő , v é l e m é n y é t t e t t e k k e l 's alig c z á f o l h a t ó o k o k k a l t á m o g a t v a . M e g m u t a t j a , h o g y az á t s z á l í t o t t g o n o s z t é v ő k az ó világ' rosz e r k ö l c s e i t 's gonosz s z e n v e d e l m e i t m a g o k k a l vivén, a ' sziget' ősi l a k o s a i n h a s z o n n é l k ü l k e g y e t l e n k e d t e k , 's így e z e k e t a' c i v i l i s a t i ő t ő l e l i d e g e n í t e t t é k , a ' m i v e l m i n d az a n y a o r s z á g n a k m i n d a ' g y a r m a t n a k á r t o t t a k . M e g m u t a t j a továbbá, hogy a gyarmatosított g o nosztévők' javulási hajlandóságuknak legkisebb jelét sem a d t á k , s o t e l l e n b e n , a' felvigy á z á s n a k m a j d n e m l e h e t e t l e n s é g e m i a t t , előbbi v é t k e i l i b e g y a k r a n visszaestek, a ' m i t m é g a' legszigorúbb rendszabályok sem voltak k é p e s e k meggátolni. Megmutatja, hogy a' nyerendő földbirtok iránt n y ú j t o t t r e m é n y s e m s z ü l t nálolc k i v á n t f o g a n a t o t ; m e r t h a t a l á l k o z t a k is k ö z t ö k n é m e l l y e k , k i k a ' b ü n t e t é s ' i d e j é n e k k i t ö l t e u t á n , a' n e k i k a j á n l o t t f ö l d e t s s z e r s z á m o k a t e l f o g a d t á k , csak a z é r t t e t t é k ezt, h o g y a ' s z e r s z á m o k a t eladván, a ' v i s s z a t é r é s r e s z ü k s é g e s p é n z t m e g s z e r e z z é k . M e g m u t a t j a , h o g y a' g y a r m a t ' m a i v i r á g z á s a n e m e z e n lcényszerített m u n k á s o k n a k , k i k k ö z ű ! k e t t ő s e m dolgozik a n n y i t és ú g y m i n t egy s z a b a d e m b e r , h a n e m a g y a r m a t o s o k n a k és s z a b a d m u n k á s o k n a k tulajdonítandó. Megmutatja v é g r e , hogy a' g y a r m a t o s o k , k i k n é l az illy g o n o s z t e v ő k e d d i g m i n t e g y r a b s z o l g a k é n t d o l goztatlak, m i h e l y t C h i n á b ó l v a g y m á s u n n a n e l e g e n d ő s z a b a d k é z m í v e s t k a p n a k , n e m lesznek t ö b b é h a j l a n d ó k az a n y a o r szág' s e p r e d é k é t k e b l ö k b e f o g a d n i . Mind e z e k b ő l azt a' k ö v e t k e z é s t h ú z z a , h o g y ezen b ü n t e t ő átszálítások n e m s o k á r a m e g s z ű n e n d n e k 's Anglia v i s s z a t é r e n d a' j a v í t ó i n t é z e t e k -
183
Tör vény
tudomány.
h e z , m e l l y e k k ö l t s é g b e is k e v e s e b b e is j ó t é k o n y a b b 's b i z o n y o s a b b .
k e r ü l n e k , és s i k e r ü k
Bulletin littéraire et scientifique (Nro 8.1S36.) után Zs. Gy.
STÁTUSGAZDASÁGTUDOMÁNY. Handbuch der Staatswirthschaftslehre. V o n p r o f . N. BÜLATT, Leipzig, 1 8 3 5 , G ö s c h e n , n a g y 8 - a d r é t . X . é s 4 1 4 1. Á r a 3 for. p. p. A ' szerző' az o r s z á g g a z d á l k o d á s ' n e v e a l a t t az o r s z á g n a k az a n y a g i és a n y a g t a l a n j ó s z á g o k b ó l álló n é p v a g y o n ' m e g t a r t á s á r a és n e v e l é s é r e i n t é z e t t m u n k á s s á g á t é r l i , 's k ö v e t k e z ő l e g azt, a' m i e d d i g k ö z ö n s é g e s e n gazdasági p o l i t i á n a k v a g y is j ó l l é t á p o l á s n a k n e v e z t e t e t t . A ' j ó s z á g o k ' h á r o m e r e d e t i f o r r á s á t v e s z i f e l : a ' t e r m é s z e t i e r ő t , a ' m u n k á t és a' t ő k e p é n z t , ' s e ' s z e r i n t az o r s z á g g a z d á l k o d á s i m u n k á s s á g b a n h á r o m f ő i r á n y t talál, m e l l y é k r ő l a' j e l e n m u n k a ' h á r o m k ö n y v é b e n é r t e k e z i k . T a n í t á s á b a n a* gazdasági p o l i t i a ' m á s kidolgozóival j o b b á r a megegyez, a n n y i b a n m i n d a z által e l t é r t ő l ö k , h o g y „ a z o r s z á g ' g o n d j á t az e m b e r i e r ő r e n é z v e " sokkal messzebbre terjeszti ki, mint eddig gazdasági m u n k á k b a n t ö r t é n t . E l s ő k ö n y v é b e n u g y a n is e l ő a d j a az egész n e v e l é s t u d o m á n y t , m e n n y i b e n ez az o r s z á g r a n é z v e f o n t o s , m i n d azon r e n d s z a b á l y o k k a l e g y ü t t , mellyelck e l k ö z ö n s é g e s e n a ' m í v e l é s i politia f o g l a l k o z i k . E z t n e m h e l y e s e l h e t j ü k , m e r t az o r s z á g g a z d á l k o d á s i tanitás egészen m á s s z e m p o n t b ó l t e k i n t i az e m b e r t , m i n t a' n e v e l é s t u d o m á n y . E h e z j á r u l m é g az is, h o g y h a az o r s z á g g a z d á l k o d á si t a n í t á s b a a' nevelés f e l v é t e t i k , azon j o g n á l fogva a' jog — és t ö b b m á s t u d o m á n y n a k is k e l l e n e a b b a n h e l y e t e n g e d n i . —• A ' m á s o d i k k ö n y v b e n , m e l l y n e k ez a' c z í m e „az o r s z á g ' g o n d j a a ' t e r m é s z e t i e r ő ' h a s z n á l a t a k ö r ü l . " a' 4 4 . a' m e z e i j ó s z á g o k ' e l o s z t h a t ó s á g a , ' s az e g y e s t e l k e k ' s z a b a d e l a d a t h a t ó s á g a m e l l e t t n y i l a t k o z i k a ' s z e r z ő . D e mivel n e m t a r t j a l e h e t e t l e n n e k , h o g y a ' f ö l d b i r t o k ' e l a p r í t á s a rosz k ö v e t k e z é s e k e t s z ü l h e t n e , t e h á t bizonyos l e g k i s e b b m e n n y i s é g e t lciván m e g h a t á r o z t a t n i , m e l l y n é l k i s e b b r e n e legyen s z a b a d p a r a s z t t e l k e t e l o s z t a n i ; ' s ezen l e g k i s e b b m e n n y i s é g e t a k k o r á n a k k í v á n j a , h o g y r a j t a egy c s a l á d , s a j á t m u n k á j a
182
Státusgazdaságtudomány.
után, becsületesen elélhessen. E ' rendszabályt soltan javasolták m á r , de szinte sokan k á r h o z t a t t á k is. Amazok a r f ö l d b i r t o k ' értékének 's haszonvehetőségének nevekedésével t á m o g a t j á k v é l e m e ' n y ö k e t ; ezek p e d i g azt vetik e l l e n e , hogy a' m o s t fenálló 's a' mai szükségnek megfelelő gazdasági épületek, a' javasolt rendszabály' elfogadása u t á n , nagy r é szint vagy igen szűkek, vagy igen tágok, vagy é p e n feleslegesek leimének, a' mi a' nemzeti t ő k e é r t é k n e k világos k á r á r a válnék. Mi n e m t a r t j u k ezen okot a' feljebbiekkel m é r k ő z h e t ő n e k , 's ugyan azért a' jószágok' elosztható 's szabad eladathatóságát a' szerző javasolta megszorítással együtt helyeseljük, 's csupán azt tesszük még hozzá, hogy ezen szabad eladathatóság a' birtokösszítésnelc, m i n t a' j ó zan gazdálkodás' legelső 's legbiztosabb alapjának, t e r h e s í tésével n e t ö r t é n j é k . — A' szerző (315. 1.) a' szabad mesterségüzést 's ezzel együtt a' letelepedés* szabadságát is v é di ; azon vállalatokat mindazáltal, mellyek j ó s i k e r r e l nem biztatnak, megtiltatni kivánja. A' mesteri jog' m e g n y e r h e te'séhez némelly feltételeket szab; ezen feljül azt k i v á n j a , hogy senki se űzhessen függetlenül mesterséget, h a n e m ha bizonyos k o r t elért, 's ollvan sommát mutat ki melly első évi mesterségi költségeinek fedésére elegendő. Mi ezen k i vánatokban azon kivül hogy ezek a' szabad mesterségüzéssel egyenes ellentétben állanak, önkényesebb és szűkebb k o r l á t o kat l á t u n k , mint a' c z é h e k ' rendszabályaiban. Hermann után (Münchner gel. Anz. Nro 47. 1836) Zs. Gy.
P H I L O
S O P H I
A'«
Johann Gottlieb Fichte1 s nachgelassene Werke. Herausgegeben von J. H. F I C H T E . Drei Bände. Bonn 1 8 3 4 . 3 5 . bei A . Marcus. 8 - a d r . Ara l O f o r . p . p . A ' n é m e t e k ' philosophiája' t ö r t é n e t e i b e n Fichte* m u n k á j i fő h e l y e t foglalnak el. A' kiadó (fija a' m e g h o l t n a k ) öszveszedte atyjának minden k é z i r a t a i t , 's k i a d t a olly czéllal, hogy azokból mindenki Fichte' philosophálása' m ó d jának e r e d e t é t , változásait, 's az általa megindított ú j a b b nemű idealismus' egész k é p é t kivehesse ; m e r t meg kell j e gyezni, hogy e' kézirati g y ű j t e m é n y n e k nagy része a t y j a '
Philosophia.
183
eletében nem látott világot, a z é r t a' mi változásokat, m ó d o sításokat t e t t Fichte élete' utóbbi éveiben philosophiája' r e n d szerében, azok e' kéziratokból — mint eredeti k ú t f ő k b ő l leginkább megtanulhatók, mellyekből philosophiájának áltaT lános menetelére legbiztosabb következtetéseket lehet h ú z n i . Fichte Kánt' iskolájában tanúit, de a' critica philosop h i a őt ki nem elégítette, azért idealismusra adta magát, mellyet Grundlage der gesammten Wissenschaftslehre czímű m u n k á j á b a n t e r j e s z t e t t a' tudományos világ' elibe, 's igyek e z e t t a' t ü n e m é n y ' és valóság' t e r m é s z e t é t — ' m e g v á l v a m i n d e n tapasztalati adatokra való fegyelmezéstől, nem annyira a' gondolkodás u t j á n kimagyarázni, mint inkább azt a' m a ga kénye szerint construálni. F ő bélyege idealismusának a ' dualismus, vagy is a' forma' kettősége, melly is a' s u b j e c t u m n a k (ego) tétele 's viszonti magával ellentétele (thesis-antithesis) által határoztatik meg. Philosophiájának vizsg á l ó d ó vagy szemlélő része e' sarkponton^ u . n u a' dualism u s o n f o r d u l meg, mellynek Schelling, Fichte' egyik h a t a l m a s ostromlója, a' f o r m a egység' rendszerét (Identitäts-Syst e m ) t e t t e ellenébe. A' most k i a d o t t h á t r a m a r a d t kézirataib ó l F i c h t é n e k a' tetszik ki, hogy ő haláláig javítgatott r e n d szerén, nevezetesen philosophiája' cselekvő részét szorosabb a n öszvekapcsolta annale vizsgálódó részével. Környülállásos bírálatot írtak Fichte munkájáról, 's philosopliiai r e n d szere egész minémüségéről, W e i s z e a' berlini t u d o m á n y o s critica évkönyveiben, 1836. 8 3 - d i k szám a l a t t ; ugy Beneke a' hálái t u d ó s újságokban. (Ergänzungs Blätter M ä r z 1836. n r o 23.) K.F. Grundzüge der Metaphysik, von C. H. W E I S S E , Hamburg, Perthes. 1835. nagy 8 - a d r . Á r a 3 for. 45 k r . p . p . Az i f j u F I C H T E , W E I S S E , B R A N I S S és mások a' szemlélődő ecclecticusok' egy u j osztályát teszik jelenleg N é m e t ország' philosophusainak. W e i s s e 1826-ban, mikor írni kezd e t t , hegelianus volt, de későbben felhagyott mesterével, ' s t ö b b apróbb munkáiban, p . o . az 1830-ban megjelent aest h e t i c á j á b a n ki kelt ellene ; különösön pedig az itt k i e z í m zett metaphysicájában mindent elkövetett hogy Hegelt azon t e t ő r ő l levonja, hová az, önereje által t u d o t t felhágni, m á iglan számos tanítványokkal 's őt követőkkel dicsekszik E u r o p a ' m a j d minden részeiben. Azonban maga W e i s s e tesz vallomást a r r ó l , hogy e' könyvében Hegel' szemlélődő módszeréhez szorossan ragaszk o d o t t , de a' philosopliiai t u d o m á n y ' foglalatjában más kielégítőbb r e s u l t a t u m o k r a j u t o t t el.
184
Philosophia,
A' logica n e m e g y é b W e i s s e s z e r i n t m i n t a ' s u b j c c t u m n a k , vagy is a ' valamit m e g e s m e r ő t u d a t n a k m u n k á s s á g a ; ( f u n c t i o ) a* m e t a p h y s i e a p e d i g a ' c a t e g o r i á k ' ö s z v e s é g e ( c o m p l e x u s ) , m e l l y a ' logica és r e á l i s p h i l o s o p h i a k ö z t k ö z é p h e l y e t foglal el, b é f e j e z i v é g r e a ' p h i l o s o p h i a ' v i z s g á l ó d ó r é s z é t W e i s s e s z e r i n t , az I s t e n r ő l való t u d o m á n y s z e m l é l ő d é s ' u t j á n ( t h e o l o g i a s p e c u l a t í v a ) , m i h e z az e r k ö l c s i vallásos t a n í t á s kapcsolja magát, mi szerint Hegel' trichotomiája h e l y e t t q u i n t u p l i c i t á s t , a z az öt e m e l e t ű p a l o t á t é p í t e t t philosophiájának. Metaphysicájának mint a' categoriák' öszveségét k i f e j t ő t u d o m á n y n a k a l a p u l szolgál a ' m a t h e s i s , azt k ü l ö n s z a k a s z t ya minden empyriától, m e r t a' categoriák metaphysicai é r telemben csak lélekgondolatok. A' metaphysiea a ' legfels ő b b n e k , l e g á l t a l á n o s a b b n a k t u d o m á n y a ; m e l l y a ' p r i o r i lcib o n t o g a t j a a' s z ü k s é g e s k é p e n v a l ó s á g ' ö r ö k t ö r v é n y e i t , a z é r t a ' l é t e i ' , á l l a d a l o m ' ( s u b t a n t i a ) és valóság' é s z k é p e i t a ' t i s z t a o k o s k o d á s u t j á n f ű z i Öszve, m e l l y f o g a t o k r a a' s z á m , t é r és idŐ szolgálnak b e f o l y á s s a l . M e g b i r á l t a e' k ö n y v e t R o s e n k r a n z K á r o l y , , Hegel' követője a' berlini criticai folyó iratban ( 1 8 3 6 — 1 1 1 , 1 1 2 , 133, s z á m o k alatt) 's H e g e l t a z o n k ö v e t k e z e t l e n s é g e k e l l e n védi, m e l l y e k k e l W e i s s e Őt v á d o l j a , b i r á l a t j á t D i d e r o t ' szavaival r e k e s z t i - b e T h o m a s és la H a r p e f e l e t t , „ c e l u i - c i met tout en montagnes, comme V autre met tout en plaines. A' Blätter für literarische Unterhaltung' 266, 26S-dik számai alatt (Í836.) rövid kivonatja áll Weisse' metaphysicájának. K.F.
Die Aesthetik aus dem Gesichtspunkt gebildeter Freunde des Schönen. Vorlesungen, gehalten zu Bremen, von Dr. TV- E. WEBER. E i s t e u n d Z w e i t e A b t h e i l u n g . D a r m s t a d t , L e s k e 1 8 3 4 . u. 35. 8 - a d r . Á r a 6 f . p . p . Dilettánsok' számára készült könyv, mellyel a' t u d o m á n y t kedvellok ki nem elégitetnek. Minden r e n d s z e r n é l k ü l öszve vissza h á n y v a a d j a elő az a e s t h e t i c a ' t á r g y a i t , s z a b á l y a i t , a' n é l k ü l h o g y a z o k n a k szoros e g y b e f ü g g é s ö k e t , v a lódi mibenlétöket, természetes kifejiésöket históriai elemekre is h i v a t k o z v a , v a g y is a z o k r a s z e m ü g y e l ő l e g , s p e c u l a t i v ú t o n a e s t h e t i c a i é s z f o g a t o k s z e r i n t k i t ü n t e t t e volna. A' m ű v é s z e t ' p h i l o s o p h i á j a teszi a ' t u d o m á n y o s a e s t h e t i c a ' k ö r é t , m e l l y b e n az e s z m é k n e m a' c s a p o n g ó ö n k é n y ü Ízlésnek, s z a b a d o s i d e 's t o v a k i t é r é s e k n e k , h a n e m m a g o k n a k a ' lelkesen v é g r e h a j t o t t m í v e k n e k , m i n t c o n c r e t t á r g y a k n a k m a g o k o n igaz b é l y e g e t h o r d o z ó s z ü l ö t t j e i az a b s t r a -
Philosophia.
185
c t i ó u t j á n , 's ugyan az a ' lélek, m e l l y m a g á t a' mívet a d j a , m a g á b a n r e j t i az e s z m é k e t is, m e l l y e k s z e r i n t a' mív e l k é szült, és m á r ezen e s z m é k n e k e r e d e t e k i g felhatni, a ' m ű v é s z e t ' r o k o n ágazatait egy k ö z é p p o n t r a , u . m . a' l é l e k ' g e n i á lis m u n k á s s á g á r a visszahűzni, m i n d e n t u d o m á n y o s a e s t h e t i c á n a k e l k e r ü l h e t e t l e n f e l a d a t j a , h a az i r ó n e m ü r e s s z ó b e széddel a k a r p u b l i e u m a eló'tt felállani. W e b e r k e s e r v e s e n v e t t e , h o g y m u n k á j a ' első r é s z e e ' s z e m p o n t b ó l Í t é l t e t e t t m e g , d e m á s o d i k r é s z é t m é g k e m é n y e b b c r i t i c a é r t e az elsőnél, ( B l ä t t e r f ü r l i t e r a r i s c h e U n t e r h a l t u n g 1836, n r o 2 l 4 . 's köv.) m e l l y b e n s y s t e m á t l a n s á g a , víz szin f e l e t t i h a s z t a l a n kepeszkedése, meztelen előadatnak. Mutatványul elég itt m e g é r i n t e n i a' poesis' és p r ó s a ' m e g h a t á r o z á s á t általa, 's az arra t e t t észrevételeket. A ' p o e s i s W e b e r s z e r i n t taglalt heszédbeli hangmüvészet megkötött mozgásban: a' p r ó s a e l l e n b e n köttetlen mozgásban forgó ugyan csak taglalt bészédi liangmivészet. Már e n n é l u g y m o n d egyik b í r á l ó j a észke'pesleg v a d a b b ellen t é telbe n e m l e h e t t e n n i a' poésist a ' p r ó s á v a l , u g y t e k i n t v e meg m i n d a' k e t t ő t , m i n t m ű v é s z e t e t . H i s z e n a' p r ó s a n e m e g y é b m a g a a' b e s z é d , Ön t u l a j d o n k ö z v e t e t i e n i b e s z é l é s ' f o r m á j á b a n , melly v a l a m i n t egy o l d a l r ó l a' l e g f e l s ő b b t ö k é l y i g j a v i t h a t j a és k é p e z h e t i m a g á t , u g y m á s o l d a l r ó l az ü r e s s é g ' m i n i m u m á i g v a g y is a ' l é l e k ' h o m o k o s s á g á i g l e s ü l l y e d h e t . A?prósa nem m á s m i n t a ' b e s z é d , ez p e d i g a ' g o n d o l a t ' f o r m á s s á g a , u g y a n a z é r t a ' poesisnelc v a l a m i n t n y e l v e u g y p r ó s á j a is van. A ' p r ó s a n e m e g y é b m i n t k i f e j e z é s , a' l é l e k ' m a g a k i f e j e z é s e , a' poésis m a g a a' l é l e k , m i n d e n m ű v é s z e t n e k lelke, legszebb l e g t i s z t á b b a l a k b a n . D e az í r ó s z e r i n t a' p o e s i s ' f e l s ő b b s é g e csak a b b a n áll, h o g y k ö t ö t t m o z gása v a n , sőt i n k á b b a ' m ű v é s z e t ' f o r m á s h a t á r o z á s a i t k ö vetve a z t k e l l e t t volna mondíini, h o g y a ' p o e s i s ' t e r m é s z e t e a ' s z a b a d mozgás, a' p r ó s á j é p e d i g az e l l e n k e z ő , mivel a ' p o e sis k ü l s ő a l a k j a b e l s ő t a r t a l m á t ó l f ü g g , m e l l y n e k g y ö k e r e a' l é l e k ' szabados r e p t ü mozgása. A ' r h y t h m u s t 's r í m e t c s a k a ' hívatlan ' s f e l n e m a v a t o t t m ű v é s z e k (ez e s e t b e n a ' k ö l t ő k ) fogják m i n d é g a' poétái gondolatok' h á t r á l t a t ó lánczainalc nézni, m i k é p e n a' p r ó s a i b e s z é d is n a g y a k a d á l y lesz m i n d é g annak, k i a' szoros t i s z t a é r t e l m e s s é g ' h i j á n y á t terjengő beszédmóddal akarja pótolgatni. Blätter für liter. Unterh. (Nro 214. 's köv. 1836.) után K . P .
186
Pfiilosophia.
Cartesius und seine Gegner, ein Beitrag zur Characteristih der philosophischen Bestrebungen unserer Zeit, von F. E. HOCK. W i e n , Beck. 1 8 3 5 . nagy 8 - a d r . 7% ív. Á r a 1 f o r i n t 8 kr. p. p. E ' k i s m u n k a 1 n a g y re'sze h i s t ó r i a i f o g l a l a t ú , cze'lja a* p l i i l o s o p h i á t e g y e z t e t n i , 's h a l e h e t egyesíteni a ' t h e o l o g i á val, k ü l ö n ö s e n a' k e r e s z t y é n e k k l é z s i a ' v a l l á s t u d o m á n y á v a l . Hegel a z í r ó szerint k i m e r í t e t t e a' p a n t h e i s m u s n a k m i n d e n formájit. m á r , 's a z é r t viszont szükség D e s C a r t e s r e v i s s z a menni 's a z ő d u a l i s m u s á t alapul véve t o v á b b j a v í t a n i a ' p h i l o s o p h i á n , m e l l y s z e r i n t a ' t u d á s n a k m e g kell h a j t a n i m a gát a' h i t e l ő t t . Az i r ó , elveinek k i f e j t é s é b e n 's k ö v e t k e z t e t é s e i b e n n e m nagyon s z i g o r ú , 's a z é r t az e k k l é z s i a ' , t h e o l o gia', p h i l o s o p h i a ' f o g a t j a i t egymással öszvezavarta, m e l l y e k e t egymástól megkellett volna különböztetni. Blätter f. liter. Unterh. (Nro 235. 1836J után K. P .
Forlesungen über Philosophie, über Inhalt, Bildungsgang , Zweclc und Anwendung desselben aufs Leben, als Encyclopaedie und Methodologie der philosophischen Wissenschaften, von T R O X L E R . Bern. 1 8 3 5 . nagy 8 - a d r . A r a 3 f o r . p . p . Az í r ó e g y k o r i t a n u l ó t á r s a H e g e l n e k , J e n á b a n S c h e l linget h a l l g a t t a . Ezen é r t e k e z é s e i t B e r n á b a n s z á m o s és v e gyes h a l l g a t ó k előtt t a r t o t t a 1 8 3 4 - b e n és 1 8 3 5 - b e n , a ' p h i l o s o p h i a ' k ü l ö m b k ü l ö m b f é l e ágai f e l e t t , m e l l y e k b e n n e m c s a k azt t u d a t j a , h o g y N é m e t o r s z á g ' n e v e z e t e s e b b p h i l o s o p h i á i n a k n é z e t e i b e n n e m o s z t o z i k , h a n e m a' H e l v e t á k r a n é z v e k í vánatos d o l o g n a k is t a r t j a , h o g y i f j a i k a t t ö b b é n é m e t e g y e t e m e k r e t a n u l n i ne is k ü l d j é k , h a n e m o t t h o n t a n u l j á k a' p l i i l o s o p h i á t , 's a z t n e m z e t i b é l y e g ű v é v á l t o z t a s s á k idő j á r t á v a l . Bizonyos mysticismus characterizálja T r o x l e r ' minden é r t e k e z é s e i t , a z é r t a' m y s t i c u s o k e l ő t t e m i n t p é l d á u l Böhme Jakab, n a g y b e c s b e n á l l a n a k ; i g y e k s z i k a' p h i l o s o p h i á t egyesíteni a ' k e r e s z t é n y vallással, m e l l y á l l i t m á n y a s z e r i n t a' mysticismus' utján elérhető. Értekezéseiben n é h á n y i t t o t t e l s z ó r t h e l y e s é s z r e v é t e l e i m e l l e t t sok a b s u r d é s p a r a d o x d o l g o k a t is v i t a t , m e l l y e k e t m y s t i c u s m u s r a való h a j l a n dósága m i a t t k i sem is k e r ü l h e t e t t . Igy p . o. a ' p h i l o l o s o p h i á t az a l s ó n é p o s z t á l y n a k is f e l n y i t n i k i v á n n á , h o g y az a b b ó l m e r í t s e n , 's a' d o l o g h o z é r t ő p e d i g t u d j a , h o g y a' p h i l o s o p h á l á s n e m olly k ö n n y ű dolog, m e l l y b e n k i k i , h a nincs m e g e l é g e d v e sorsával, v i g a s z t a l á s t t a l á l j o n ; m i é r t i r j a Gel-
Ph Hos oph ia.
187
lius is „philosophandum est paucis, nam omnino haud piacet. Illy t é v e d e z é s e T r o x l e r n e k az is, h o g y az i d e n t i t á s ' r e n d szere't n a g y o n is m a g a s z t a l v á n , a' v i l á g o t pantlieisálja az i s t e n n e l , m á s u t t pedig a ' m a t e r i á t s u b l i m á l j a , a' l e l k e s t p e d i g az a n y a g i g lehúzza. Blätter für litter. Unterh. (Nro 253. 1836.) után K. F.
Geschichte der Philosophie bei den Katholiken in Altbayern, Bayrisch Schwaben und Bayrisch Franken; von Dr. Th. H. RIXNER. M ü n c h e n , 1 8 3 5 . S. 1 7 5 . Á r a 1 f o r . 3 0 k r . p . p . A z í r ó e g y k o r a ' f r e y s i n g e n i , p a s s a u i , 's a m b e r g i l y c e u m o k b a n p h i l o s o p h i á t tanított, 's m o s t n y u g o d a l o m b a n Iéve'n i r t a e' k ö n y v e t , m e l l y b e n a ' p h i l o s o p h i a ' r é g i b b t a n í t á s m ó d j a i t B a v a r i á b a n eló'adja, 's h e l l y e l m a g á n a k a' t u d o m á n y n a k h i s t ó r i á j á t is m e g é r i n t i . H á r o m i d ő s z a k r a o s z t j a fel m u n k á j á t , u. m . 1 4 7 2 - t ő l kezdve 1517-ig, innen 1 7 8 1 - i g , innen 1 8 3 4 - i g . A ' k i a ' p h i l o s o p h i a ' t a n í t á s m ó d j á v a l k ö z e l é b b m e g a k a r e s m e r k e d n i , m i k é p e n divatozott az B a j o r o r s z á g b a n , az e' k ö n y v b e n b ő v e b b t a n u l m á n y t s z e r e z h e t m a gának. Münchner gel. Anz. (Nro 12. 1836.) után K . F .
De la Métapliysique d' Aristote. Rapport sur le concours ouvert par V Académie des sciences morales et politiques ; du premier livre de la Mésuivi d' un Essai de traduction taphysique. Par V. COUSIN. P a r i s , 1835. 8. VII. 184 S . A' franczía tudományos nemzeti intézet' philosophiai o s z t á l y a , 1835-diki j u t a l o m k é r d é s é b e n A r i s t o t e l e s ' m e t a p l i y s i c á j á n a k megvizsgálását t e t t e k i , t . i . micsoda t e r v s z e r i n t k é s z ü l t az, mi a' f o g l a l a t j a , mi b e f o l y á s t g y a k o r l o t t a' k é s ő b b i m e t a p h y s i c a i r e n d s z e r e k r e , 's m e l l y e k jó 's g y e n g e oldalai a ' m u n k á n a k ? E ' k é r d é s r e k i l e n c z é r t e k e z é s k é s z ü l t , m e l l y e k n e k f o g l a l a t j o k r ó l , b e e s ő k r ő l , Cousin V i c t o r a d t a í r á s beli e l ő t e r j e s z t é s é t a ' g y ű l é s n e k , m e l l y m o s t i t t n y o m t a t á s alá is j ö t t A r i s t o t e l e s ' m e t a p h y s i c á j a első k ö n y v é n e k f r a n czia l e f o r d í t á s á v a l e g y ü t t . C o u s i n ' előadásából kitetszik, h o g y F r a n c z i a o r s z á g b a n a' p h i l o s o p h i a i t u d o m á n y o k n a k m o s t sok k e d v e l l ő j i v á g y n á k , 's l e g é r d e k e s e b b j e l e n e t n e k t a r t j a azon k ö r n y ű l á l l á s t , m e l l y s z e r i n t a' p h i l o s o p h i a ' h i s t ó r i á j á r a m o s t t ö b b és n a g y o b b g o n d o t f o r d í t a n a k a' f r a n c z i a t u d ó s o k , m i n t az e l m ú l t s z á z a d b a n , m i d ő n a ' p h i l o s o p h á l á s t k ö n nyű dolognak vették, 's annak históriájára majd tekintetet sem f o r d í t o t t a k , m i n e k m e g t a n u l á s á t h a b á r az t e r h e s is,
188
Pfiilosophia.
nem l e h e t elmellőzni azoknak, kik professo philosoph álnak, m é l j e b b 's é r e t t e b b gondolkodásmódra kívánnak szert tenni. A' kilencz pályairat közül kettő k a p o t t j u t a l m a t , egyiket Ravaisson, még fiatal d e igen jeles e m b e r , m á s i k a t b e r lini P r o f e s s o r Michelet n y e r t é k el. Tissoí dolgozatja is dicsérettel említtetik. A' k é t jutalmat n y e r t pályairat n y o m tatás alá fog jőni. Münchner gel. Anz. (Nro 27. 1836.) után K. F.
NEVELÉSTUDOMÁNY. Edacation maternelle simple lepon d' une mére a ses enfans, par Madame AMABEE T A S T Ü . — Dídíernél, 1 8 3 6 . Egy k ö t e t 4-edr. k é t oszlopzattal, fényesen n y o m t a t v a és csínos vígnettekkel díszesítve. Á r a 14 f r a n c . Az „ a n y a i nevelés" czíme alatt T a s t u asszonyság a' m ű vészetek' és tudományok', az erkölcstan' e's religio' mind azon első ismereteit g y ű j t ö t t e együvé, mellyekre g y e r m e k e i t oktatni köteles az anya. Jelenleg, midőn a' családnevelés' hasznait közönségesebben általlátják, 's a' g y e r m e k e k ' nevelőházakba adatását már csak a' legrosszabb esetbeni m ó d n a k tartjak, s e g é d m ó d o k n a k olly személyek' számára, k i k g y e r mekeiken egyátaljában n e m segíthetnék máskép, —• illyes munka valódi hijányt t ö l t b é , 's ha jól készült, bizonyos és t a r t ó s s ü k e r r e t a r t h a t s z á m o t ; m e r t a ' felvilágosodás' k i terjedésével mindig t ö b b t ö b b anyák fogják magokat g y e r mekeik' nevelésére szentelni. T a s t u asszonyság k ö n y v é t n a p o k r a osztotta, 's m i n d e nik nap a' g y e r m e k ' feltételes előhaladásához és e l m e t e hetségeinek fokonkinti kifejlődéséhez m é r s é k e l t , k ü l ö n b ö z ő leczkéket foglal magában. Az első nap előtt áll egy r ö v i d , egyszerű és könnyen emlékezetben t a r t h a t ó imádság, m e l lyet b e t é v e tanúljon a' g y e r m e k , 's melly közlésre m é l t ó .
„Mennyei atyánk, atyja az egész világnak, te apró gyermekeidnek gondját viseled; de azt kívánod, hogy ennyi jóságért háladattal legyünk, 's hogy mély hittel kérjük azt, mire szükségünk van. — Mindenem tőled van; az élet és a' világosság, a' gabona mellyből a" kenyér készül, a' virágok, melly eket nézni szeretünk, és atyám és anyám, és egész
Neveléstudomány.
189
családom ; én nem adhatok neked egyebet, e'n istenem, m i n i az imádságot, mellyet reggel és este elmondok n é k e d . — Mennyei atyánk, áldd meg az én i f j u s á g o m a t ; s z ü l ő i m é r t , m a g a m é r t térdelve k ö n y ö r g ö k n é k e d : hogy ők boldogok legyenek, add n e k e m a' bölcsese'get, 's b á r az ő megelégedésöket érdemeljék mindig gyermekeik, hogy szerettessenek tőlök és t ő l e d . " Az olvasás' taníttatása nyitja meg a' munkát. T a s t u asszonyság a' tagolás' rendszeréhez r a g a s z k o d i k ; a' m u n k a mindazonáltal azokra nézve is hasznavehető, kik az ú j a b b , gyorsabban czélt é r ő r e n d s z e r e k n e k a d j á k az elsőséget, ők itt mindenféle idomzatu b e t ű k e t , 's azon szótagokat fogják találni, mellyelcnek olvasása a' k e z d ő k r e nézve legnehezebb. Aztán mindenik naphoz rövid elbeszélések csatoltattak, m i ket a' g y e r m e k e k előtt mulattatásul felolvashatni, vagy olvastathani velők is, ha példának okáért Jacotot' r e n d s z e r e után indulunk. A' h á r o m első leczke után némi egyéb ism e r e t e k is az olvasáshoz j á r u l n a k : illyesek a' színek' és k ü lönféle árnyalataik', továbbá a' vonalok' és alakok' i s m e r e te. Ezen gyakorlatok k o r á n t sem haszontalanok, mint azt első t e k i n t e t r e netalán v é l h e t n i ; m e r t képzik az ítéletet és foglalatosságot adnak a' l é l e k n e k , 's tanúul szolgál a' t a pasztalás, hogy a' nevelés' első lépéseiben m i n d arra van szükségünk, mi csak lefoglalni képes a' g y e r m e k ' figyelmét, 's mi Őt értelmességének hasznavételére készti. Következik az írás, hol elégséges példányok találtatnak, a' theoriai elvekkel egyetemben. A' számok', a' k ü l ö n f é l e pénznemek', az órának ismerete a' m u t a t ó által, némi b é vezetésül szolgálnak a' számvetéshez, mellynek elemei P e s t a lozzi' r e n d s z e r e után adatnak elő. Most már az emlékező tehetség' gyakorlatára is terjeszkednek ki a' leczkék, válogatott, különféle n e m ű versezeteket találnak itt a' szülők e' czélra. A' t e r m é s z e t t u d o m á n y nagy helyet foglal el a' m u l a t t a t ó olvasmányokban, 's e' t u d o m á n y valóban legérdekesebb a ' gyermek' szemében. Csínos vignettelc adják a' legnevezetesebb állatok' k é p e i t . A' helyesírás, a' nyelvtudomány, a ' földleírás, 's a' szent t ö r t é n e t e k egészítik ki a' m u n k á t , melly az anyáknak jeles kalauzul szolgálhat, minthogy T a s t u asszonyság a ' legjobb m e s t e r e k ' nyomán indúlt leczkéib e n . Boniface, Míalle, Gaultier, Peigné, ismeretes nevek az elemi oktatás' k ö r é b e n ; a' földleírás Baílleul, Michelot és Balbi után készült, 's F l e u r y és Lhomond szerint a d a t n a k a' szent t ö r t é n e t e k . Az „anyai o k t a t á s t " ezeknél fogva hasznos és jól k é szült könyvnek mondhatni, 's kézikönyvül szolgálhat a' k ö telességeiben eljáró anyának, jóltevő világosságot sugározván
190
Neveléstudomány. 190
a ' k i s d e d ' l e l k é b e , 's az e r k ö l c s i s é g ' e l v e i t , a ' s z é p n e k és j ó n a k s z e r e t e t é t é b r e s z t v é n f e l szivében. „Bulletin littéraire et scientifique" (Nro 8. 1836.) után 3. Das Verhältniss dts Elementarunterrichts zur Politik der Zeit. Eine Kritik des bisherigen Unterrichts und Darstellung der einzig heilsamen Unterrichtsweise. Staatsmännern, zur TVurdigung — Schulmännern zur gewissenhaften Beachtung, von Dr. J. B. G R A S E R , B a i r e n t h 1 8 3 5 . 8 - a d r . 2 1 6 . 1 . Ára 1 for. 30kr. p . p . E ' k ö n y v sok igen n y í l t a n és m é l t ó s z a b a d e l m í í s é g g e l eló'adott f o n t o s i g a z s á g o k a t foglal m a g á b a n . Szerző m e g b i z o n y í t j a , h o g y a' k o r m á n y o k n a k m é g c s a k m e g á l l a p o d o t t e l v ö k sincs a ' nyilvános t a n í t á s ' v e z é r l é s é b e n ; h o g y az e g é s z t a n í t á s - r e n d s z e r — t. i. az eddigi f ő e l e m i t a n i t á s m ó d o k , a ' d o g m a t i c a i , felvilágosító és é r t e l e m g y a k o r l ó m ó d , — m i n d ekkorig s e m m i t sem é r , sőt fölötte ártalmas ; h o g y a' s t a t u s t i s z t e k politicai és r e n d ő r i s z a b á l y a i k k a l m e g n e m k ö t h e t i k és el n e m ű z h e t i k a ' k o r s z e l l e m e t : h a n e m a z t e g y e d ü l a' t a n í t á s , d e c s a k az igazi é l e t r e való t a n í t á s m ó d ' h a s z n á l á s a t e h e t i . — I t t olly t a n í t á s m ó d r ó l van s z ó , m e l l y az e m b e r b e n a' valódi e m b e r i é l e t n e k k o r á n m e g v e t i a l a p j á t ; olly é l e t n e k , melly a' k e r e s z t é n y s é g ' elve szerint c s a k az o r g a n i c u s k a p c s o l a t o k b a n találja fel m a g á t ; olly é l e t n e k , m e l l y egészen t e l j e s egy s z e g h e t e t l e n e g y e s ü l e t ' e s z m é j é v e l , — a z é r t is a ' való', h e l y e s ' és s z e r e t e t ' é r z é s é t ő l v e z e t t e t i k ; olly é l e t n e k , m e l l y t ö r v é n y t ő l i f ü g g é s t , k ö t e l e s s é g b e n i h ű s é g e t , e l ő k e l ő k i r á n t i tiszteletet v á l t o z h a t l a n s z e n t e r k ö l c s n e k t a r t ; olly é l e t n e k , melly az Ő ö r ö k elve é s k o r t á r s a i i r á n t i s z e r e l e m t ő l t e r m é s z e t e s e n és s z ü n e t l e n h e v ü l . — E ' szerént kell alapulnia a' földlakosok' együttélésének, mellyn e k t e r m é s z e t e s a l a p t ö r v é n y e a ' b é k e és e g y e s s é g ; azon é l é s n e k , m e l l y ü d v é t c s a k k o r t á r s a i ' b o l d o g á l l a p o t j á b a n leli, és a z é r t é r t e l m é t 's e r e j é t a' k ö z b o l d o g u l á s n a k s z e n t e l i , a z é r t az é l e t ' v e z é r e l v é n e k , a ' k e r e s z t é n y s é g n e k , h i t t e l , b i z a l o m m a l és s z e r e t e t t e l o d a d j a m a g á t . H o g y illy é l e t t a n í t á s m ó d á l t a l e s z k ö z ö l h e t ő , és h o g y e n n e k s ü r g e t é s e n e m v a l a m i f e l m a g a s z t a l t p h a n t a s i a ' s z ü l e m é n y e , szerző a' n y u g o t t a b b g o n d o l k o z ó ' m e g g y ő z ő d é s é i g ü g y e k s z i k m e g m u t a t n i . Illy t e k i n t e t b ő l k ö v e t k e z ő k k ö r ű i vizsgálódik : 1. N é m e t o r s z á g ' politicai á l l a p o t j á r ó l a z e l ő k o r r a n é z vést. 2. A ' l á z a d á s szelleme' k e l e t k e z é s é n e k ' s n ö v e k e d é s é nek alapokairól. 3 . A' g y m n a s i a l i s t a n i t á s ' b e f o l y á s á r ó l , a' nyilvános é l e t r ő l való t é v e l y g ő és veszélyes g o n d o l k o z á s m ó d r a . 4. A' n é p n e v e l é s n e k az i d ő p o l i t i c á j á r a való k á r o s b e -
Neveléstudomány.
191
f o l y á s á r ó l . 5. A' r e n d ó ' r i 's egyházi k o r l á t o z á s o k ' e l é g t e l e n s é g é r ő l , az o k t a t á s o n k i v ű l . 6. A' v a l ó d i elemi o k t a t á s m ó d ' e l v e i r ő l 's m e n e t e l é r ő l , m i n t f ő g y ó g y m ó d . — E z e n e l m é l k e d é s t a n í t m e g n y e r n i azon t e k i n t e t e t és m e g g y ő z ő d é s t h o g y illy n e v e l é s m ó d á l t a l m i n d e n t a n í t á s i t á r g y a k ' i s m e r e t e i az o r g a n i c u s t á r s a s é l e t ' ö s z v e s i s m e r e t é r e és a n n a k művelődésére úgy hatnak össze, mint napsugarak a' gyúlponth a n . E z e n m ó d vezeti a ' t a n í t v á n y t az o r s z á g ' , N é m e t h o n ' és E ú r ó p a ' é s egész e m b e r i s é g ' életviszonya' i s m e r e t é r e . Szerző e z e n i r o m á n y b a n r i t k a e m b e r i s m e r e t e t és s z i g o r ú l o gicai k ö v e t k e z e t e s s é g e t f e j t ki, m e l l y e k á l t a l N é m e t o r s z á g ' első p a e d a g o g u s a ' r a n g j á r a e m e l k e d e t t . Ergänzungsbl. zur Alig. Lit. Zeitung (63. 4836.) után Sz. D.
Veillées d* une mére de famille, six nouvelles, par Mad. MANDEAU. P a r i s , P e s r o n . 1836. 1 2 - e d r . A r a 3 f r a n c . J ó t is, k ö z e ' p s z e r ü e t is t a l á l h a t n i e' k ö t e t b e n . í r n i az i f j ú s á g ' s z á m á r a olly n e h é z vállalat, h o g y s z e r e n c s é s n e k t a r t h a t j a m a g á t , k i n e k az c s a k félig m e d d i g is s ü k e r ű l ; m é g p e d i g annyival i n k á b b , m e r t k i k e r ü l v é n j ö v e n d ő r e azon h i b á k a t , m e l l y e k b e esett v o l t először, t ö k é l e t e s m ű v e t f o g ' a d h a t n i . M a n c e a u asszonyság á l t a l j á b a n véve kelletine'1 t ú n a b b a n viszi a p r ó s z e m é l y e i n e k s z e n v e d e l m e i k e t , r o s z t u l a j d o n s á g a i k a t k e l l e t i n é l i n k á b b kifejleszti, 's így r o s z p é l d á k a t t ű n t e t f e l a' g y e r m e k ' s z e m e i e l ő t t , m i n ő k e t , ú g y h i s z e m , t a n á c s o s a b b volna e l p a l á s t o l g a t n i , m e n n y i r e c s a k l e h e t s é g e s . M e l l ő z z ü k el k ö n y v e i n k b e n azon s z e n v e d e l m e k e t , m i k e t k i k e r ű l t e t n i a k a r u n k v e l ő k , ők a m ú g y is elég p é l d á r a f o g n a k a k a d n i a ' világban, 's a' nevelés' első f e l a d á s a a b b a n áll, hogy ő k h a j l a n d ó s á g o t n e é r e z z e n e k a z o k n a k k ö v e t é s é r e . A' r e ' n y ' , a ' g y e n g é d é r z e l m e k ' 's a5 b á t o r elszánás' k é p e i t t ü n t e s s ü k f e l a' f o g é k o n y g y e r m e k s z e m e i előtt. E g y é b i r á n t csak egy vagy k é t elbeszélést i l l e t h e t e* v á d . A' t ö b b i e k m e g f e l e l v é n a' czélnak, é r d e k e s s é g ö k m e l l e t t , a' g y e r m e k ' k é p e s s é g é h e z i d o m í t o t t e r k ö l c s i t a n ú s á g g a l j á r n a k , ' s n e m e s é r z e l m e k e t f o g n a k a' g y e r m e k ' szivében l'elcsiráztatni. Bulletin littéraire et scient.
(Nro 8. 1836.) után
192
S Z É P
L I T E R A T U R
A.
NÉMET ZSEBKÖNYVEK. 1837-re. 1. CORNELIA ( H e i d e l b e r g b e n , Engelmannál) mellyet SCHREIBER ALAJOS a d k i , mint mindig, úgy k ü l s e j é r e nézve, m o s t is csínos, k e d v e s jelenet. T a r t a l m a legnagyobb r é s z i n t s o k o l d a l ú , és az o l v a s ó t bizonyosan kielégítő f o l y ó b e s z é d ; a' k ö l t e m é n y e k alig foglalnak el k é t ívet. >— JBlumenhagen Vilmos, lép fel elől egy „ d i e K ö n i g i n " c z í m ű t ö r t é n e t i elbeszéléssel. Az 6' m u z á j a , melly éjszakot és d e l e t , n y u g o t o t és keletet b e r ö p d e s i , mint v i r á g o n a' lepke, ellebegve a' t ö r t é n e t e k ' l a p j a i f e l e t t 's itt o t t r a g a d m á n y t k e r e s v e , m o s t Magyarország' t ö r t é n e t t á b l a i t n y i t o t t a fel 's k ö z e l e b b i vizsgálatára egy e p i z o d o t választa. D e B. ú r történeti elbes z é l é s é b e n nagy k ö l t ő i merényelcet e n g e d e m a g á n a k . Mert a' t ö r t é n e t r a j z o l t a M á r i a k i r á l y n é , Zsigmond' n e j e , és B. ú r é , n a g y o n k ü l ö m b ö z n e k e g y m á s t ó l . Azomban a z e l ő a d á s t ó l e r ő t , életet és é r d e k e t el n e m t a g a d h a t n i ; v a l a m i n t a' k é t n á d o r , atya és fiú, valódi k ö l t ő i alakok, c h a r a c t e r e k , m i n ő k e t csak r i t k á n megáldott t a l e n t o m foghat f e l 's a d h a t elo. Szerzőnek k ü l ö n ö s , sokszor nevetséges m ó d j a i vannak az olvasó' figyelme' m e g k a p á s á r a , pe'ld: „ E g y k u n y h ó b a n n y o m o r ú l t ágyon f e k ü v é k egy l o v a g " . A z u t á n a ' lovagot k ö r ü l m é n y e s e n l e í r j a , nevét p e d i g csak k é s ő b b e n t u d j u k m e g . V a g y : „ E g y p o r l e p e t t , f á r a d t lovagcsoport v o n u l t é j szak felől a' s i k o n " ' s a ' t . — c s a k sokára t u d j u k meg, k i k valánalc a' lovagok. E z e n elnyűtt mesterfogás m i n d i g n y o m o r ú . B. ú r n a k Í r á s m ó d j á b a n is vannak n é m i k ü l ö n ö s s é g e k , mellyek az e g é s z n e k á r t a n a k . — A' többi h á r o m elbeszélés „ R o b e r t k i r á l y " Janinshi Eduárdtól, jó f o r m á n g y e n e l b e s z é l é s e igen g é b b e k a' fölebb e m l í t e t t n é l . Schreiber k i t e r j e d t , és s o k s z o r elhasznált h e l y z e t e k k ö r ü l f o r o g , a z é r t u n a l m a s . D e „ H ö l g y d i c s é r e t " k ö l t e m é n y e b á j o s és e r ő s ; k é t s é g k í v ü l l e g j o b b a ' költői d a r a b o k közt. A ' r e z e k közt k e v é s jeles van. 2 . PENELOPE ( k i a d j a HELL TÓDOR, L i p c s é b e n , H i n r i c h s n é l ) n e m kevés b á j o s t és kedvest h o z . Legelöl v a n egy e l b e s z é l é s JVachsmanniól „Seine u n d C a u c a s u s " czímmel. Az e m b e r n e k „ P a r i s u n d A l g i e r " j u t eszébe, 's e l ő r e g o n d ja, h o g y a' d a r a b ' egy része F r a n c z i a o r s z á g ' f ő v á r o s á b a n , m á s i k Caucasus szírtfalai közt f o g t ö r t é n n i . M i n t f o n j a t o v á b b elbeszélő az egy nevezetes párizsi b a n q u i e r ' társasági és t á n c z - t e r e m é b e n felfogott f o n a l k á t ( m e r t f o n a l - n a k n e m
Szép
literatura.
193
mondhatni) Caucazvs' vad sziklái közt, nem á r ú l j u k e l ; de m e g kell vallanunk, hogy tárgy és előadás a' regényolvas ó k n a k 's divatlap-olvasónéknak nagyobb részét kielégítendi. Éles charaeteristicát, mély tekinteteket az emberszívbe és elmés combinatiólcat ugyan — mint Cervantes' a' novella ö r ö k m u s t r a k é p é n e k Novelas exemplares-e.iben ajánlkoznak, •—itt ne k e r e s s ü n k ; de az elbeszélő' ezen, mint más szüleményeinek sebességéről, könnyüségérŐl, és felületességéről is elmondhatni Poloniussal, m i t ez Hamlet' őrültsége felől m o n d o t t : m ó d s z e r van benne, sőt gyakran lélek és báj is, — a' mi az ezt követő Lüdeman ú r ' „Sultan G h e r r y " unalm a s elbeszélésében nincs. — Isidor novellája „ L i a r e n b r a u t " a ' Corneliában levő' tenger' mátkájának ellendarabja 's anközleménye a' boroszlói n a k hibáiban szenved. Iläring' Sz. Katalinnál levő apácza-kolostorról az 1806-diki ostrom alatt, v o n z ó ; de Lindner életrajza (Henriette Katalin, anhalt i herczegnéről) igen hideg. •—• A' költemények közt Sprenget' „ B l u m e n k r a n z - a ád némi virágot, a' többi minél k e vesebbet. — Metszvényei jelesbek, mint Corneliáéi, föke'p a' „Volksscenen" és „ d e r kleine M ö n c h " r e m e k e k . 3. TASCHENBUCH der Liehe und FreundschaftI, SCHÜTZE ISTVÁNTÓL, ( F r a n k f u r t b a n , W i l m a n s n á l ) ez évben különösen vonzó alakban jelenik meg. — „Die geheime S e n d u n g " czímű elbeszélés TVachsmanntál, méltán áll elől. — Haldeni Arnold, egy i f j ú svájczi lovag, Bloisba jő, Medici K a t a lin' udvarába, kinek e m b e r - — ' s világismerő szemét különös módon magára vonja, 's hol III. H e n r i k királytól bizományi k a p Bretagneba menni, ott további parancsát várandó. B r e tagne' egyik kastélyában szivét veszti egy nemes s z ű z n é l ; o t t egyszersmind rnegisméri v á g y t á r s á t , navarrai Henriket, kinek elsikkasztására Katalintól k ü l d e t e t t . D e Ő megveti a ' k é t Henrik' ajánlatait és ú j nejével ősi várába, a ' svájczi h e gyek közé siet, ott boldogságának Örvendendő. — Ezen elbeszélés' főpontjai a' hős' naiv c h a r a c t e r e , melly á r n y é k l a taival együtt jelesen van megtartva, 's mellyben a' nemes a' nyerssel és természeterőssel valódi művészileg van vegyítve; aztán Katalin', III. Henrik' és a' magasszívű' Navarrai : t ö r téneti rajzképei. Annyi ügyességgel es bájjal előadott t á r g y ban némelly valószínűtlenségeket könnyen elnézünk. «— „Blöde Liebe und kecke F r e u n d s c h a f t " Blumenhagen Wilmostól nagyon középszerű elbeszélés, kopott tárgya és ezen novellista' ismert monorja miatt. — Az ezek közé iktatott versek Bechstein Lajostól „ L i e d e r j u n g e r L i e b e " gyöngédek 's é r zelemteljesek. •— Storch Lajos novellájában „Die F e e n l i n d e " benső valóság ugyan nincs, de előadása élénk és d r á mai. St. ú r ' sok novelláiban a' hosszadalmas expositiók fárasztják a' kegyes olvasó' t í í r e d e l m é t ; illy türelenipróba TUDOMÁNYTÁR TJJ V. I KÖTJET. II. 1'ÖZET. 13
494
Szép
literatura.
r a n e' novellában is, midőn az öreg h a l d o k l ó Brine Dalv t i t k á t tizenöt lapon hordja eló. «— A' zsebkönyvet „ B r a c h stücke eines Lehrgediclits" Hücker t-töl, z á r j á k b e , mellyek k ö z t valódi arany szemek találkoznak, 4. UHANIA. (Lipcseben, Brockhausnál), meglehetős s o ványul van kikészítve. A' czímre'z, H u m b o l d t Sándor, nem is hasonló, nem is jeles m ű . A ' többi r e n d e t l e n ü l összeh á n y t metszvényekről sem m o n d h a t n i sok j ó t ; a' tyroli nŐ Leopoldkétségkivííl l e g j o b b . — Az első elbeszélés Schefer tói „ d i e Prinzeninseln < ; némelly hoszszadalmakat 's ismétel é s e k e t kivéve, meglehetős olvasmány; költői t a r t a l m a nincs. •— Eichendorf József novellája „Schloss D u r a n d e " úgy h a n g zik, mint reminiscentia a' F o u q u e ' időszakából és revolutiozavar, mellyben a ' catastroph b o n y o l o d i k j — minthogy ez illy czélra m á r olly sokszor használtatott, a' novella' vége kevés érdeket gerjeszt. E g y é b i r á n t Renald vadász és t e s t v é r e Gabriela, ügyes kézzel r a j z o l v á k . — T a l á n mindenek közt legérdekesb Emerentius ASea^z/o/a^jAdoptivvater^-je. Minden van ebben, m i t mai nap egy novellában m e g k i v á n n a k : feszülés, irtózás, egymásra eló'botló események, tanácsnok o k és k o r m á n y t á r s a k , pipafüst és mámor, és m é g más e g y é b , mit olvasó a' könyvben inegtalálhatand. — Tieh' „ W u n d e r l i c h k e i t e n " czímű novellája rekesztik b e Urániát. D e itt k o r á n sincs dolgunk valami szokatlan, h a n e m csak a ' r e g é n y - i r ó k ' rendszerénti csudálatosságaival; a n n y i r a , hogy h a nevét nem látná, senki sem j ő n e azon gondolatra, hogy e ' novella a ' híres költőtől került. Legvonzóbban tűnik fel a' c h a r a c t e r e k k ö z t a ' theologia' candidátusa, M á r t o n , és sorsa' kifejlődését az olvasó é r d e k k e l kiséri. 5. GEDENKE MEINT. (Bécs és Lipcse. Pfautschnál), hoz n é h á n y jeles dolgozatot. Mindenek előtt a' c z í m r é z „ L o r d B y r o n mint m a t r ó c z " lelkes, nagy jelentésű és c h a r a c t e risticus, noha igen idealisált. Maga a ' nemes k ö l t ő is t ö b b r e becsülé e' metszvény' eredetijét, mint minden m á s arczképe't. A' többiek is j ó k . — Az elbeszélések k ö z t kitűnők „ d e r f ü n f t e Act" Tschabuschnigglól és „ d e r Glockenguss zu Iglau" Ehrich F T h . - t ó l . A' milly mindennapi az első' l e leménye, olly derék a ' kivitele. A' kifejlés megható, és n é melly helyzetek valódi költőileg előadvák. — A' m á s i k előadási egyszerűsége és pompátlan színezete által ajánlkozik. — „ D i e R e i s e " és „ d a s E i s e n g i t t e r " hosszadalmas és u n t a t ó elbeszélések; „ d a s z e r s t ö r t e L e b e n s g l ü c k " nagyon k ö zönséges műv. — A' költemények k ö z t Enk, Manfred és Vogl-tói jók vannak. 6. IDUNA (ugyanott) tizenhetedik évében, hoz néhány csínos lapokat. Metszvényei közt csak a' csinosan gondolt é« kivitt e r e d e t i czímréz j e l e s ; a' t ö b b i e k részint másolatok,
Szép
195
literatura.
részint csekély é r t é k ű e k . — Az irati adományok közt elől Jánostól „ d a s kostbarste K l e i d " humoristicus áll Langer elbeszélés. Egy szegény, szerelmes festész, ki R a p h a e l t nagy ügyességgel másolja, a' nélkül azomban, bogy t a l e n toma által kedvese a t y j á t czéljára megnyerhetné, gazdag k e g y u r á b a n figyelmet gerjeszt maga iránt 's tanácsra k é r e t i k attól, hogy' lehetne egy fogadást megnyernie, melly et egy dölyfös Marchese-val t e t t . E' szerint az nyerendne el j ó k o r a pénzmennyiséget, ki legdrágább r u h á b a öltözik. A* festész tanácsolja kegyurának, hogy öltözetét Rafaellal b é leltesse meg. Ez utóbbi nyeri meg a' fogadást, és a z é r t a* tanácsadót olly gazdagon megjutalmazza, hogy az kedvesét e l n y e r h e t i . Az egész jól van elbeszélve; csak az csudálatos, hogy' a d h a t művész olly barbár tanácsot. — „ L e i d e n u n d F r e u d e n eines Heldenspielers" Hannaschtó\, életből m e n t e t t n e k látszik, és valósága 's egyszerűsége által vonz. —„ D i e R e t t e r i n " is, Dräxler-Manfred-tói kellemes olvasmány, n o h a alapja sem ú j , sem költői. — A' k ö l t e m é n y e k közt Vogl-éi tűnnek k i báj 's nyelvkönnyűség által. — Az egésa k ö n y v ' nyomata fölöttébb apró betüjtí, szemkinzó. 7. SIONA ( W a l d o w Hermanntól, u g y a n o t t ) , t á r s a i t ó l czéljára 's kikészítésére nézve külömbözik. Czímreze „ E c ce H o m o " Guido Reni után Kotterba-tól metszve, r e m e k . Ugyan e' művé&ztó'l vannak még „ D e r Schutzgeist" Weigl* r a j z a után, és „ d a s schlafende K i n d " kitűnők komoly nagyszerűségölc 's elúadatási b á j u k által. A' k é t h á t r a levő ,, Mar i a mit dem göttlichen Kinde" és „ d i e Kirchengängerin" nem olly vonzók. — L i t e r a r i a része is szinte illy komoly c h a r a c t e r ű , vallásos tartalmú, noha t ö b b oldalusággal. — A* BuhrowXóXx közlemények ugyan n é h a a'prosaihoz közeliinek; d e még is bizonyítják a* szerző' nagy nyelvügyességét; a p r ó t e r m é s z e t r a j z a i gyöngédek és lelkesek. Enti nagyobb r é szint ízletes énekeket ad. — Fitzinger o r a t o r i u m a „ d i e G e b u r t des H e r r n " Siona' legvelősb költeményei' egyike. Seidl, Vogl és a' kiadó az egész szép koszorúba n é h á n y illatos vir á g o t fonának. E ' zsebkönyvet nagy készséggel ajánlhatni a ' szép barátainak. 8. Vielliebchen, (TromlitztólLipcsében Baumgärtnernél), kecses formában lép elő. Czímlap és czímréz különösen szépek; ezekhez m é l t ó k a' többiek is. K é t elbeszélés van benne „ d e r alte Guarillo von G r a n a d a " és „Scenen aus d e m Leben König Christians von D ä n e m a r k " . Ez a' szerkeztő' közönségesen ismert monorában van írva, könnyeden, felületesen, sok hosszúphrasisokban csekélységért; van b e n n e sok virág és t a r k a hiábanvalóság, de sehol valódi helyszínezet. Amaz ellenben kedvvel van dolgozva 's megnyeri
13 **
m
Szép
literalura.
a' lelkes olvasót. Spanyolhon olly ország, hová lelkes elbeszélőt mindig örömest követünk, minthogy arról regényes méz csepeg, 's lakosai' c h a r a c t e r é b e n valami eredeti van. A ' s z e r z ő t á r g y á t a' C h r i s t i n ó k é s Karlisták közötti mai h á b o rúból vevé, mi által az é r d e k szembetünőleg nevekedik. N o h a kitetszik az elbeszélésből, hogy szerző n e m látta Spanyolországot; j ó l l e h e t az egész inkább egymás mellé r a k o t t v á zolatokból, mint őszhangzó eseményekből á l l ; és végre á m b á r a' benne levő t e r j e d t s é g és üres szóbőség gyakran s é r t : mindazáltal ez, élénksége 's az előadás'vidorsága által, s z e r ző jobb dolgozatai közé tartozik. Általában megjegyezve, szerző í r á s m ó d j á r a 's nyelvére kevés gondot fordít. 9 . V E R G I E S S M E Í N N I C I I T . ( S R I N D E E R T Ő L , 8 - d i k év, S t u t t gartban, Hallbergnél). Metszvényei, a' szép Katalint k i v é vén, melly cbaracteristicus és ízletes, hitványok. A' k ö n y vecske literaria tartalma k é t elbeszélésben határozódik ; egyik: „die P r o p h e t i n zu R o t t e n b r u n n " Bajorország' 1705— 1706-díki t ö r t é n e t é b ő l . S p i n d l e r úrnak élénk m ó d j a , k o r k é p e k e t rajzolni, közönségesen i s m e r t ; ebbéli t e h e t s é g é n e k j e l é t itt is a d j a . Nagy elevenséget hoz r a j z á b a m é r s é k l e t t használása által azon k e r ü l e t i beszédmódnak, hol az elbeszélés történik. H u e b e r atya r e m e k ü l van rajzolva 's az egészn e k fénypontúi szolgálhat. A' jósnő kevéssé é r d e k e l ; a ' holdkórságot a' k ö l t ő k és r e g é n y i r ó k m á r annyira k i m e r í t e t t é k , hogy szokott tüneményeivel többé n e m gerjeszt é r d e k e t . — A második elbeszélés „ d e r W e c h s e l b a l g " b o s z o r k á n y t ö r t é n e t a ' 17-dik Századból. Expositioja szembetünőleg hosszú 's az egyes c h a r a c t e r e k igen túlságosak, például, az öreg H e d w i g é . Külömben k i t ű n i k itt is Sp. ú r talentom a bizonyos időnek, annak irányával ' s a ' t . e g y ü t t , világos, h a t á r o z o t t vonatokkali előtűntetésében, a' nélkül mindazáltal — m i n t W . Scott' hívatlan m a j m o l ó serege cselekedni szokott — hogy apróságok' 's aljasságok' ü r e s rajzolásai által az olvasó t ü r e l m é t veszedelmes p r ó b á r a t e n n é ; vagy minden p i l l a n a t b a n ügyekeznék avval jól megértetni a' szerző" h i s t ó riátlan históriai i r á n y á t . E g y é b i r á n t a' nagy bőség, inellyei Sp. ú r néha folveszen, expositioji' szélessége, személyeinek hosszas össze-visszabeszélése, k é p e i b e n és rajzolataiban á r n y é k o k , mellyeket kerülnie kellene. 10. Kedves adomány a' Frölich A. JE., Wachernagel Q. TV. és Hagenbach K. R. uraktól szerkesztett A L P E N R O S E N , is (Aarauban, Christennél). Rezei közt különösen tetsző „'s heimelig Häslict (a' biztos házikó). Érzelmesek és k i t ű n ő k benne a' Hegner Ulrich', Hess Dávid' és az idősb TVyss Rudolf költeményeik. A ' Tcsharner Péter novellája „ d i e A l p e n b r ä u t e " érzelmi elevenségre, élénk t e k i n t e t r e és nyelvhatalomra m u t a t . Ha némelly motívumok 's helyzetek
Szép
literatura.
197
nem újak i s ; d e kipótolják azt a* nagyszerű hegyi ábrázolatok és n é h á n y találó bélyegvonahnai a' hegyi lakosoknak 's azok é l e t é n e k . — Egyik a' legérdekesb cziklcelyek közül Rehsteiner lelkésztől „ W a n d e r u n g auf den alten M a n n " Sänti mellett, mellynek ormán ekkorig 3 — 4 vakmerő még alig p i h e n t e ki veszélyes útjának fáradalmait. Sajnálhatni, hogy szerző a' természettudományokban! t e r j e d t e b b ismerettel nem tevé minden oldalról érdekessé hegyi vándorlatát. E g y é b i r á n t a' fúvésznek e' leirás' tetszeni fog; sőt a' közönséges olvasó is é r d e k k e l fogja azt kisérni, minthogy leiró k a l a n d ját ügyesen és elevenen a d j a elő. — Kevésbé kielégítők „ d e r K i r c h e n b a u " Fröhlichtá'l, és ,>die steinernen Gäste in d e r Sylvesternacht." — A' költemények közt legjobban sültek el a' kiadókéi, Burkhardt, és Scliuler-éi, mellyeknek a* svájczi hegyyidékelc' nagyszerű természete kölcsönözött t á r gyat és színt. 11, Ú j tüneményül jelenik meg az A l m a n a c h - l i t e r a t u ráhan „ D E U T S C H E S T A S C H E N B U C H (kiadja Büchner Károly, B e r l i n b e n , D u n c k e r és H u m b l o t n á l ) . Czímreze, P ü c k l e r Muskau herczeg, szorgalmas mű, ízletes és é l é n k ; más k é t rezei is ,,das Königsmonument zu München** és „ d e r C h a r lottenhof zu Potsdam'* ízléssel választválc és gyöngédek. Irati t a r t a l m a nagyobb részint komoly. Pückter berezeg' characteristicájában Mündt Th~tói, alig van valami ú j , de ejrendelese jólsült. — Gruppe' értekezésében „ ü b e r die n e u e r e deutsche K u n s t " , melly ugyan d e r é k munka, gáncsolhatni, hogy nagy feneket k é r í t e t t neki, „Physiognomie d e r deutschen L i t e r a t u r in den Jahren 1835 und 1 8 3 6 " Marggraff Hermann~ló\, nem h ű rajzolata az ú j n é m e t lit e r a t u r á n a k . Csak odavetett phrasisokkal itt nem lehet elhatározni. „Szép l i t e r a t ú r á n k elmebőségben szenved." 153. lap. I n k á b b azt hihetni, hogy nem bír az valódi, t e r m é s z e t i elmésség' szükséges m é r t é k é v e l . Dicséretes a' szerző' i p a r kodása, mellyel a' l i t e r a t o r o k közötti b é k é s szellem' szükségét adja elő, m e r t a' haroz, bár milly üdves legyen is, de az elkeseredés, személyes gyűlölség és ellenkezés miatt mind e n k o r káros. A' ki, a' helyett, hogy a' művészetnek és tudománynak szolgálna, önszerelmét nevelve, önmagát i m á d j a és m a g á t pártszellemtől vezettetni hagyja, mindig megvetést é r d e m e l . — Willibald Alexis' novellája „ H e r r von Sac k e n " középszerű. Kopisch Auguszt' novellája; , , d e r T r ä u m e r " tárgya lehet egy legújabb divatú melodrámának, vagy o p e r á n a k . — Az általában jól választott k ö l t e m é n y e k közt is van egynehány jeles. 12. N O V E L E E N - A L M A N A C H (Lipcse. Sohrecknéh) is most lép föl először a'zsebkönyvek közé, még pedig nagyon igénytelenül, réz, arany m e t s / e t , és költemények nélkül. K é t
198
Szép Üterat ura.
d a r a b van b e n n e : Bronihowszhy Sándortól „ S i e b e n Sylves- t e r - A b e n d e " és Marsant Vilmostól „ d e r alte S o u f l e u r . " Amaz életrajz az ú j a b b időből, könnyen és ügyesen elbeszélve. f i a alapideája költői is, de nem az kivitele, midőn szerző a ' közönséges regény-olvasók' kielégítésére ereszkedik le. E z t mondhatni a' másik novella' irója felől is. — Á l talában e' zsebkönyv, olcsósága mellett sem m a r a d h a t fen, h a k i a d ó jobb dolgozatokról nem gondoskodik, 1 3 , F H A U E N L O B (Vogl Jánostól, Bécsben). Szép rezei közt kitűnik különösen „ V i c t o r i n e " „Kind in d e r W o l f s s c h l u c h t " és „Imre"* Leitner novellája „ d i e seltsame M a s k e " kedves olvasmány. — Schmidt Auguszt' novellájáb a n , „ I m r e " láthatni a* k e r e s e t t hatást — de nincs benne e m e l k e d é s e az é r d e k n e k , — „Níalborough's e r s t e L i e b e " Fitzinger Ferencztol, helyszinezet nélkül van, a' mellynek erős volta első feltételei közé tartozik a3 t ö r t é n e t i novellának. *— Jäkle Bernáttál „die Erscheinung, — Magyarische S a g e , " E n n e k is hibázik helybélyegző tónusa, 's e* nélkül *— e g j P^r hely* változtatásával épen úgy t ö r t é n h e t n é k ez az o r k a d i szigeteken, mint a' M a g y a r o k ' földén, «— Läde~jnanrí „ K r a f t upd S c h w ä c h e " czímű novellájában is a* „ S c h w a c h e " uralkodó alkrész, minden fenhe'jazó előadása mellett i s ; illyen „ d a s alte Schloss" is. -— " D e r Meisterl ü g n e r " slayouiai rege Vogl Jánostól; inkább monda, melly élénken van előadva, — A' versek k ö z t Kufneréi és a' kia~ (lóéi t ű n n e k ki. AJIgem, Literatur Zeit, fDec, 1836,) uUn Sz, P,
Book of Table Talk'sa't. (Asztalfeletti b e s z é l g e t é s e k ' k ö n y ve, fametszetekkel világosítva.) 2 Kötet, 8 - a d r . London. Knighinál. 1836, Az e l ő t t ü n k fekvS t a k a r o s két kötetecske a p r ó e l b e szélésekből, anecdotákból 's a' t. áll, mellyek ha n é h a n e m egészen ú j a k , még is általjában véve m u l a t t a t ó k . E ' g y ű j t e m é n y ' becsét olvasóink néhány közlésből fogják l e g k ö n nyebben megitélhetni, 's példáúl felhozzuk e' követkessendőket; „A* franczia revolutio első éveiben Párisból elutazván egy m a r q u i s , megállítják a 1 sarampónál, 's kérdezik, h o g y minek hivják ? Monsieur le marquis d e S a i n t - C y r , volt a' válasz. Oh, oh, n e k ü n k már nincsenek m o n s i e u r - i n k . Nevezzetek h á t marquis d e S a i n t - C y r n e k a' l a j s t r o m b a n ,
A' neraességi czímek eltöröltettek.
Szép
Utcratura.
199
Igy c s a k d e S a i n t - C y r n e k is í r h a t t o k . Az egyenlőség' napjaiban a' de szócskának egyáltaljában el kelletik maradnia a' névtől, írjatok Saint-Cyrnek. Azt n e m t e h e t j ü k , a ? szentek' nevei k i t ö r ö l t e t t e k a' k a lendáriomból. L e g y e n h á t Cyr a' n e v e m . S i r e ! (francziánl így éjtetik a' Cyr szó) ez a* minden n e vek' l e g r o s z a b b i k a ; a ' s i r e k , h á l ' Istennek, e U ö r ö l t ö t t e k őrökre/' í m e egy másik. „ T ö b b évvel Maechiavelli' halála után bizonyos L u c c h e sini nevü jesuita közrebocsátott egy könyvet, e' czím alatti 1 „Sciochezze s c o p e r t e nelle opere del Maechiavelli, dal p a d r e L u c c h e s i n i " (Maechiavelli' munkáiban f ö l f e d e z e t t f o n á k s á ok, p á t e r Lucchesini által). Minthogy p e d i g e ' czím s o k ai h o s s z a b b volt, s e m m i n t a' könyv* h á t u l j á n e l f é r h e s s e n , az a k k o r i könyvárosok megrövidítve így a d t á k : „ S c i o c c h e z ze del p . L u c c h e s i n i " ( p á t e r Lucchesini' fonákságai) 's ez' egyszerű megrövidítés által jutalmát vette az e m b e r . " B e f e j e z é s ü l álljon itt m é g egy h a r m a d i k . „ E g y angol k e r e s k e d é s i h a j ó , midőn Francziaországgal b é k é b e n volnánk, F r a n c z i á k által elfogattatott, és S t . M a l ó ban, m i n t zsákmány, a* f r a n c z i a h a j ó n a k o d a i t é l t e t e t t . Az angol h a j ó n a k u r a , egy becsületes q u a k e r , C r o m w e l l n e k panaszkodott ez' eset iránt. L á t v á n ez szoros vizsgálat u t á n , hogy talpig becsületes e m b e r a ' h a j ó ' volt b i r tokosa, 's hogy s e m m i törvénytelen k e r e s k e d é s t nem ű z ö t t , k é r d é s t t ő n neki, h a n e m a k a r n a - é egy levelet vinni P á r i s ba. I g e n t mondván a' q u a k e r , azzal e r e s z t e t t e el őt, hogy készülne ú t r a , 's más n a p ' reggel jelenjék m e g ismét. E k k o r Mazarin kardinálnalc szóló levelet adott által az e m b e r n e k a' P r o t e c t o r , olly útasítással, h o g y csak h á r o m napig várakozzék a' válaszra. E ' válasz a l a t t C r o m w e l l az elcsent h a j ó ' és t e h e r ' egész b e c s ű s o m m á j á t é r t e t t e . A ' becsületes q u a k e r híven követvén e' tanácsot, m i d ő n látná, h o g y diplomaticai fogásokban áll a' válász, h a r m a d i k nap' Angliába útazott ismét, 's visszatért a ' n é l k ü l , hogy k ü l d e t é s e ' czélját e l é r t e volna. No's b a r á t o m , k é r d é a' P r o t e c t o r , megvan-é a' pénz ? — N e m m e l válaszolván a' k ü l d ö t t , e n n e k lakását feljegyeztette a' t i t o k n o k által, 's azon í g é r e t t e l , hogy Őt r ö v i d idő múlva megint értesíteni f o g j a , elbocsátotta. A ' nélkül h o g y halasztásokba, v i t á k b a és diplomatiai ügyvitelbe ereszkednék, a' p r o t o c o l u m o k ' és c o n f e r e n t i á k ' ü r e s p a r á d é j a n é l k ü l , mi közönségesen csak i d ő t r a b o l , 's k i e l é g í t ő e r e d m é n y r e m é g sem viszen; a' nélkül, hogy k i -
200
Szép
literatura.
v á n a t á t i s m é t e l n é , v a g y b á n á s m ó d j á n a k okait e l ő t e r j e s z t e n é , C r o m w e l l p a r a n c s o t á d vala, a n n y i f r a n c z i a h a j ó ' elfoglalás á r a , m e n n y i t csak lcdzhe k e r í t h e t n i . E ' r e n d e l e t ' k ö v e t k e z é s é b e n t ö b b h a j ó z s a k m á n y k é p e n az angol p a r t o k h o z száll í t t a t o t t , ' s a' r a k t e h e r n y o m b a n a' t ö b b e t í g é r ő n e k o d a Ítélt e t e t t . A ' b é g y ü l t s u m m á b ó l a' h a j ó ' és t e h e r ' á r á t q u a k e r ü n k ' k e z é h e z s z o l g á l t a t t a , a' f r a n c z i a k ö v e t n e k p e d i g k i n y i l a t k o z t a t t a , m i o k n á l fogva r e n d e l t e t t e k legyen e z ' e l f o g lalások, ' s ő t e g y s z e r s m i n d a r r ó l é r t e s í t e t t e , h o g y a' b é g y ü l t m e n n y i s é g b ő l f e n m a r a d o t t s u m m á t á l t a l v e h e t í , 's az elfoglalt h a j ó k ' t u l a j d o n o s a i n a k á i t a l k ü l d h e t i . " E ' történecskét Paulteney' tanúsága után a d j u k , 's ő ügy szól felőle, m i n t az alsó h á z b a n , p a r l i a m e n t i v i t a k ö z b e n f ö l h o z o t t t á r g y r ó l . -— The Athenaeum (Aug. 1836.) után. 3. *
TERMÉSZETTUDOMÁNY. Der Mensch und die Sterne. Fragmente zur Geschichte der lVeltseelex von W . PFAFF. N ü r n b e r g , C a m p e . 1 8 3 4 . 8 - a d r . Á r a 1 f o r . 30 k r . p . p . P f a f f d r . p r o f . és c s á s z á r i o r o s z t a n á c s n o k , e ' m u n k a ' s z e r z ő j e m á r maga is a ' csillagokhoz m e n t , m e l l y e k ' t i t k a i t a ' f ö l d i s z e m előtt m e g n y i t n i ü g y e k e z e t t ( m e g h . 1 8 3 5 - d i k év' n y a r á n ) , és a' n a g y g o n d o l a t t a l á n m á r v i i á g o s b f o g o t t előtte lenni, mellynek e' k ö n y v b e n csak töredékeit a d á . E z e n világ' l e l k é r ő l szóló t ö r e d é k e k a' csillagászat' és m a g a s b t e r m é s z e t t a n ' k ü l ö n f é l e e g y e s t á r g y a i r ó l i e g y e s é r t e k e z é s e k . Az egész k ö n y v h a s o n l ó e g y c s i l l a g á s z t e r e m h e z , m e l l y b e n f o l y t o n o s f o n a l n é l k ü l , é r d e k e s és t a n í t ó b e s z é l g e t é s t a r t a t i k . Az e m b e r és csillagok k ö z ö t t i viszonyról 's a' v i l á g l é l e k r o l i gondolatok, mellyeket a' czím szerint várhatni, csak k ö z v e t v e g e r j e s z t e t n e k föl, a z o k ' további k i f e j t é s e p e d i g az o l v a sóra bízatik. A' k ö n y v e t H e r s c h e l * v é g s ő é r t e k e z é s e n y i t j a m e g . M i t a ' nagy l á t ó k i n y o m o z o t t utolsó t e k i n t e t é v e l , m e l l y e t e ' f ö l d r ő l az ő i s m e r ő s csillagvilágába v e t e t t , m i n t u t o l s ó v é g h a g y o m á n y a a n n a k , k i h o s s z ú é l e t é b e n a' t ő l e f e l t á r t é g ' k i n c s e i t a ' s z á m o s ö r ö k ö j & k 1 - ^ p j ö * ^ ^ ü j t ö g e t é , itt e l ő a d a -
Természettudom
dny.
201
tik m i n t i p a r t ő k e 7 m e l l y r e a* s z e r z ő k ö v e t k e z ő n é z e t e i t is alapítá. Az ég* s z e r k e z e t é t k i k é m l e l n i , vala H e r s c l i e l ' vizsg á l a t a i n a k c z é l j a , az ő u t o l s ó életéveiben. H o g y ezen s z e r k e z e t b e n l é v ő végtelen ü r t csak n é m i l e g is f e l f o g j a , csillagtávulságokat v e t t f ö l , az az a' f ö l d h ö z l e g k ö z e l e b b i állócsillag' t á y u l s á g á t (péld. a' S z í r i u s é t ) , m e l l y m é g e d d i g m a g a is m é r h e t l e n , és a' n a g y t ö r v é n y t , melly s z e r i n t a' n a p r e n d szerben lévő még sokkal felfoghatlanabb mélységet m é r é , a b b a n k e r e s t e , hogy v a l a m i n t a' f é n y ' ú t a i d ő m é r t é k ű i s z o l g á l , ú g y a ' f é n y ' világossága is szolgálhat m é r t é k é ü l az i s z o n y ú t á v u l s á g n a k . V a g y : a' látcső' hézag - á t h a t ó e r e j e ú g y van a ' p u s z t a s z e m r e , m i n t a' látcsővel e l é r h e t ő csillag' t á vulsága a ' p u s z t a s z e m m e l e l é r h e t ő r e . Az e m b e r i s z e m ' e r e j e f e g y v e r z e t l e n , t i z e n k é t csillagtávulságon h a t k e r e s z t ü l az az é g ü r b e n . Az a r á n y t e h á t r ö v i d e n e z : h a e g y csillag' m e g p i l l a n t á s á r a a ' látcső" olly e r e j e s z ü k s é g e s , melly tizenlcétszerte n a g y o b b az e m b e r i s z e m ' e r e j é n é l ; ú g y föl l e h e t v e n n i , h o g y a z o n csillag — m i n t h o g y f é n y e r e j e é p e n o l l y a n , m i n t s z í r i u s é , vagy oroszlánszivé 's a' t . h a az t i z e n k é t s z e r t i z e n k é t azaz l 4 4 s z e r i t á v u l s á g b a h á t r á l n a — c s a k u g y a n I 4 4 s z e r i c s i l l a g t á v u l s á g n y i r a h a t o t t az é g b e . A ' l e g g y ö n g é b b f é n y k ö d ö k , m e l l y e k e t a ' p u s z t a szem csak b a j j a l é r e l , az ő látcsöve által csillagokká és c s i l l a g c s o p o r t o k k á o l v a d t a k fel. És ezen csillagcsoportolc valánalc a z o k , m e l l y e k r e H ö r schel ú j m é r é s m ó d j á t különös szorgalommal f o r d í t o t t a , és mellyekhez a' világrendszer' alkatáróli legfönségesb követk e z t e t é s e i t k ö t ö t t e . B á r c s a k ,,a' nagy v é g t e l e n v i l á g ó r a i d e j é t " olly c s i i l a g c s o p o r t o k n a k a ' t é j ú t o n i l a s s u m e g j e l e n é s o k s z e r i n t m é r t e volna m e g . Azok mint előtte r é m l é k , j ö v e v é nyek g y a n á n t , kiket magasb nemű vándorlás vezérel hozz á n k , m i n d i g c s o p o r t o s a b b a n j e l e n t e k volna m e g 's m i n d i g világosbak 's l á t h a t ó b b a k l e t t e k volna. H e r s c l i e l ' e m l í t e t t é r t e k e z é s é b e n 4 8 c s i l l a g c s o p o r t n y i m é l y s é g van m e g h a t á r o z v a , ' s egy t a l á n y n a k illy k ö z e l í t ő l e g e s m e g o l d á s a ú j 's n a g y o b b t a l á n y o k a t g ö r d í t elé. E g y i k n a g y o b b a b b a n á l l , h o g y m i n d ezen c s i l l a g c s o p o r t o k , k e t t ő t k i v é v é n , ezen m é r é s s z e r i n t , olly h é z a g o t t ö l t e n e k b e , m e l l y s o k k a l , r é s z i n t 8 0 0 0 s z e r t e k i s e b b a n n á l , m e l l y az é g ü r e g ' a z o n t á j é k á n , hol m i v a g y u n k , a ' l e g k ö z e l e b b i állócsillagig való h é z a g o t e l f o g l a l j a . Mi m é r h e t l e n t ö m o t t s é g l e h e t o t t , h o l egy h é z a g b a n t a l á n 5 0 , 0 0 0 csillagok v a g y f é n y p o n t o k k i o s z t v á k , m i n ő t n á l u n k c s u p á n a ' n a p r e n d s z e r f o g l a l e l ; o d a n e m számlálván a z o n k ö d ö k e t , m e l l y e k e t m é g a' látcső s e m olvaszt c s i l l a g o k k á . Közel v a n i t t a ' g o n d o l a t egy „ ö r ö k n a p f é n y h e z m e l l y n e k egy olly csillagcsoport' vidékében uralkodnia kell. E ' gondolatot f e l y i l á g í t a n d ó , Pfaff ú r az olvasót egy ü l j e s i l l a g c s o p o r t ' k ö -
202
Természettudomány«
zéppontjába teszi. Sok száz, talán ezer csillagok, ragyogók mint első nagyságúak, környelik ezen központot. „Sehol homályos e'g; minden fe'ny , sehol árnyék, nappal vagy éj ; mintha a' világ csak magában , önmagában gyönyörködőleg volna ott. Testi szemünk azt nem látja , mert itt csak a' homály és világ közötti harezot látjuk; ott nincs idő és módunk szerénti öröklét, mert a' mi időnket nap és éj teszi és a' világ' mozgása a' homályos égen." A* talányok' azon tömérdek mezeje, mellyet Hershel a' kettős csillagok' fölfedezésével megnyitott, Pfaff úrnak ia elég anyagot ad a' kétes áltételekre. Igy annak, mellyet hattyú* szálló csillagának nevez, a' mellett, hogy kettős csillag, különös saját mozgást tulajdonít. Kiszárnoltaték ugyanis , hogy ha egyiránt mozogna, mintegy 69,000 év múlva érne az éggolyón oda, hol az Orion csillagzat áll. Egy igen k i s , sötétes csillagcsa teszi vele a' nagy útat, miközben körííle is , mint annak holda, forog. Ezen csillagcsa mintegy háromszázhattan év alatt kerüli meg központi csillagát. Valyon planéta-e e' központi csillag, melly maga is napot kerülget? Úgy azon napnak sok milliószorta nagyobbnak kellene lenni e' csillagnál, 's mintegy 216,000 év alatt kerülné azt meg. Tömérdek nehézségek jőnek itt elő, szerző tehát más szempontot választ, mellyet röviden igy ad elő: „Ezen csillagokat J mellyeket mások holdak gyanánt kísérnek szabad üstökösök ként kell tekinteni. Épen azért, mivel magok vállasztottak magoknak kísérőül napot, nem tartoznak semmi más nap alá 's ahhoz planétákként nincsenek kötve. Az ég' szabad vándorai ezek. Nem tudjuk, minő törvény jeleli ki pályájokat az égen ; de hajlandók vagyunk állítni, hogy az valami magasb (és m á s ) , mint a' melly közelünkben uralkodik. Ezen csillagok nem mentek ugyan a' testiségtől; de fölúlemelkedettek azon anyagi telhetetlenségen, hogy minden másokat magokhoz ragadozzanak 's azokkal egyesüljenek. Erejök kisérő napjaikra van fordítva, és a' más világtestek iránti pusztító vonzerő feloldva 's elenyészve; és minthogy illy nyájas napok a' kör helyett nagy terjedelmű pályákon is vándorolnak , megérhetjük egykor azon látványt, hogy egy olly nap planetarendszerünkbe alászáll, nem ellenségese^, hogy tolakodásában anyagokat raggadozzon magához, hanem szelíden, önmagával már betelve, csak mint egy fénylő gondolat. Akkor úgy törvény fog jelenkezni. Nem minden világtest vonzódik máshoz 's akar , mint mondják , azzal egyesülni. Nincs többé attól félni, hogy egykor a' világegyetem idomtalan romba dől. Minden külső háborítástól menten egyesültek már számtalan napok csíllagcsoportokká és csillagrajokká, nyugalomra és örök napfényre."
*
Természettudom
dny.
203
T u d v a van Kassiopeja' híres csillaga, m e l l y a' B e r t a lané)'' évében (1572 Novemb.) hirtelen előtűnt az égen a' csillagtapasztalt T y c h o d e B r a h e - t , ki a' ragyogó idegent hirtelen a' jól i s m e r t csillagok közt megpillantá, olly n é v telen bámulásba hozta, hogy előhitt cselédek' 's parasztok' szemeivel is ügyekezett magát meggyőzni, nem csalképet l á t - e . M a j d átragyogván Szíriust és J u p i t e r t 1574-dik ev' M a r tziusában eltűnt. Pfaff ú r „ T y c h o * csillagát úgy t e k i n t i , mint f á k l y á t , melly az a k k o r i c3Íllagászi h o m á l y t felvilágosítván ú t a t n y i t o t t a' Kopernikus 1 r e n d s z e r é n e k , m e g m u t a t t a a' csillagkörök' végtelenségét , 's általában a' világ' szemeit inkább a' csillagos égre f o r d í t o t t a . E z e n csillagróli némelly theologíai vélemények szerint az is m o n d a t i k , h o g y a* Stella mirabilis Cassiopeiae volt azon csillag, melly k e l e t e n az üdvözítő" születését a' bölcsekkel t u d a t t a ; d e ezt Pfaff ú r n e m igenli. M ü n t e r ' t u d ó s vizsgálatai óta ugyan csaknem bizonyosnak t a r t j á k , hogy a' bölcsek' csillaga J u liter', S a t u r n ' és m é g M á r s ' pompás közelítése volt a' H a alí' csillagzatában. K e p l e r ' c s i l l a g á t i s , m e l l y 1604-ben a* K i g y ó t a r t ó ' jobb lábánál t ű n t elő és e l , ú g y tekinti s z e r z ő , m i n t f ő p o n t o t a ' csillagászat' t ö r t é n e t é b e n . T ö r e d é k e s e k a' g o n d o l a t o k a* vllágeröművezet' egységéről 's a' világok' sokságáról, a' holdlakosokról és a' világok' népességéről. Szerző még egy központi napot h i s z ; a' p l a n é t á k n a k kijelenti h a l á l u k a t ; azok m i n t pillék a' g y e r tya k ö r ű i , m i n d i g szűkebb k ö r b e n fognak k e r e n g e n i a^ n a p k ö r ű i , m í g l e n sírjokat t a l á l j á k . „ í g y U r a n u s az alsóbb p l a n é t á k ' m i n d e n sorsán k e resztül m e g y . A' f ö l d oda j u t , hol most V e n u s , aztán M e r k u r v a n , mielőtt a* nap fölvenné. így a ' t ö b b i planéták is. C s u d á l t u k a' világ' e g y s é g é t , d e a' m i n d e n p l a n e t a r e n d ezereket v á r ó sír' egysége m o s t annál r é m í t ő b b , lázítóbb gondolat. A' n é l k ü l , hogy Newton azt sejtette v o l n a , a' h e l y e t t hogy a ' t e r m é s z e t ' legegyszerűbb életének t ö r v é nyeit t a n í t a n á , egyszersmind az ő halála' t ö r t é n e t é t í r t a meg. V a g y vidámabban mondva ki a' p l a n é t á k ' 's azok' l a kosai' lassanlcénti nemesbülésének 's tökélyesbülésének t ö r t é n e t é t a' nappal leendő egyesülésig." E z e n vélemény azonban összeütközik Schmitz ú r ' 's m á sok' legújabb csillagászi zűrterveivel 's a' n a p á t m é r ő ' f e l számolásával , melly P t o l o m a e u s óta k ü l ö n f é l e időkben t ö r t é n v é n , a' nap folyvást kisebbnek találtaték. Szól továbbá a' m a i t e r m é s z e t b ö l c s e l k e d ő k n e k ; m e g t á m a d j a a ' n a g y Arist o t e l e s t is, hogy ő alsó f o g á n áll a' l a j t o r j á n a k , mellyen 2000 év' befolyta alatt lassan e m e l k e d é n e k azon magasságr a , hol a ' m a i nagy csillagászok — köztök Pfaff ú r is — á l l -
Í
204
Természettudomd n y .204
n a k . A r i s t o t e l e s , ügy véli, a' b o t o r s á g o k r a nézve n e m áll Plolomaeus u t á n . S o k k a l é r d e k e s b szerző, m i d ő n olvasóit p l a n é t a r e n d s z e r ü n k ' s z ü l l a j s t r o m á b a hagyja tekinteni. Ugyanis a' nap ügy van , mint e g y vú'ágzó anya vén l e á n y a i v a l , ágy h o g y k é t e l k e d h e t n i , mellyik a n y a , m e l l y i k leány. Buffon úgy h i s z i , 's azt okosan tőle rosz neven nem v e h e t n i , hogy a' nap a' planéták' a n y j a ; Pfaff ű r ellenben így s z ó l : „ C s a k röviden a k a r o m m o n d a n i : a ' n a p i f j a b b a' földnél. A' legn e m e s b - m o n d - m i n d e n jelenete leben, képzelŐde'sekben l e g u t o l s ó , és h a valaha a' naprendszerben kifejlődés t ö r t é n t , a n n a k a* legkülső h a t á r n á l kellett kezdődnie 's a' n a p a r a n y m a g v á b a n v é g z ő d n i e . " Laplace-ra is hivatkozik, a ' k i pedig a' n a p o t a' p l a n é t á k ' a n y j á n a k vallotta, midőn azt m o n d j a , h o g y a ' naplégöv k e z d e t b e n m i n d e n égi t e s t e k ' p á l y á j á n t ú l t e r j e s z k e d e t t , és lassanként h ú z ó d o t t vissza m o s t a n i k ö r é b e , miközben e z e n légöv' h a t á r á n az é g i t e s t e k h a l k a n k é p z ő d é n e k . A' n a p o t az é g i t e s t e k n é l ifjabbnak t a r t a n i a n nyit t e n n e , m i n t h a valaki az a n y á t , ki számos szülés u t á n ö s s z e t ö p ö r ö d ö t t , gyermekeinél i f j a b b n a k akarná t a r t a n i . I n k á b b D e Maillet- r e h i v a t k o z h a t o t t v o l n a , ki u g y a n csak ezen véleményben van. Csaknem messzevitt azon g o n d o l a t , hogy e g y k o r az é g i t e s t e k n e k , ha m i n d n y á j a n k ö z l e k e d é s b e jŐnelc, „ k ö z t a v a s z u k " lehet. — Ellenben é r d e k e s e k Mársnak l e g ú j a b b v i z s g á l a t a i , mellyekben megállapítatik, hogy Márs f ö l d ü n k * i k e r t e s t v é r e ; f o r g á s , é g ö v , légkör m i n d k e t t ő n é l h a s o n l ó ; d e állása r á n k nézve m e g f o r d í t o t t ; délsarka a' s z á r a z f ö l d ' elosztására nézve megegyez f ö l d ü n k ' éj s a r k á v a l , nála o t t , n á l u n k itt van legtöbb száraz. Nála is mind a' k é t f é l k ö r másképen van alkotva. —- Szerencsésen kidolgozott a' sa-» t u r n - g y ű r ű ' leirása. Az olvasó ezen g y ű r ű ' egyikére állíttatik 's a n n a k belső oldaláról n é z v é n , maga l á t j a , h o g y S a t u m 140szerte n a g y o b b , m i n t mi h o l d u n k a t , S a t u r n ' h é t kísérőit és a' többi csillagos eget l á t j u k . A' k é t g y ű r ű k ö zötti hézag körűlbelől a n n y i , mint az ű t P é t e r v á r t ó l Kon-*stantinvárig. Egy nap és éj ott a n n y i , mint n á l u n k t i z e n öt év. A' g y ű r ű p l a n é t á j á n a k vulkáni szüleménye. S a t u r n g y ű r ű j é n e k n e m épen k ö z e p é n van. A' Noe szivárványáróli értekezés egy altételt ad e l ő , mellyel a' bibliai m y t h u s t melly szerént a' földön N o é n a k t ű n t f e l először s z i v á r v á n y , természetesen magyarázza. Az özönvíz, az az földünk' utolsó kifejlődési szaka e l ő t t f ö l d ű n k ' l é g k ö r e a' h o l d é t ó l , nem volt különválva , és ezen z a varos vegyület' állapotjában n e m volt k é p e s szivárványt h o z ni elo. Az első szivárvány t e h á t jele volt e' zavargó k i f e j lődési f o l y a m ' v é g é n e k , frigyképe a ' t e r m é s z e t t ö r v é n y e k '
Természettudom
dny.
205
á l l a n d ó s á g á n a k ; m e r t m i g szivárvány t ű n f e l , lóg és v í z , f é n y és s z í n , h ő és gó'z és súly k ö z ö t t a ' változliatlan t ö r v é n y és viszony m e g n e m bomlandilc. A ' csillagtávolságok' f e l s z á m o l á s á r a nézve n a g y o t r e m é n y i szerző' a ' szelid k o m é t á k b ó l , a' m i n t nevezi azon k é t ü s t ö k ö s t , m e l l y e k a' szilajon s z á g u l d o z o k k ö z ü l á l l a t k ö r ü n k b e '« a' csillagászok' r e n d e l k e z é s e alá k e r ü l t e k . — C s o d á l a t o s t e r v e t közöl egy k ö z ö n s é g e s s z ö k ő n a p r a n é z v e , 's v i l á g o s a n a d j a elő J u l i u s C a e s a r ' és X I I I . G e r g e l y p á p a ' k a l e n d á r i o m j a v í t á s á t is. C s a k h o g y C a e s a r n e m F e b r u a r ' 2 8 d i k h a n e m 2 3 d i k a és 2 4 d i k e k ö z é s z ú r a t á b a a ' szökő n a p o t . E z e k b ő l l á t h a t n i , h o g y Pfaíf ú r s o k é r d e k e s t é k e s e n és a* m a t h e m a t i c a i n e h é z s é g e k e t k ö n n y ű , tetsző b e s z é d b e n e l ő a d v a k ö z ö l . — D e a' n é p s z e r ű s é g és h u m o r és egész nyelve í z e t l e n e k , 's h i b a , h o g y F o n t e n e l l e ' m e s t e r m ü v é b ő l is „ M u l a t s á g o k a' h o l d a k ' t ö b b s é g é r ő l " s o k a t h o r d e l ő , 's ez által a ' f r a n c z i a ' v i r á g o s , é l é n k és s i m a t á r s a l k o d á s á r a e m l é k e z t e t . S z e r z ő e l ő s z e r e t e t t e l van a' t i t o k t e l j e s i r á n t 's avval sok o l v a s ó i ' Ízlését e l t a l á l t a , Mellyik égi t e s t e n v á r j a ő m o s t ezen t i t k o k ' m e g o l d a t á s á t ? k i fogja o t t j e l e s m u n k á i t 's e ' k ö n y v e t is b í r á l n i ? O t t F o n t e n e l l e o k t a t á s t a d a n d n e k i a ' m a t h e m a t i c a ' u d v a r i n y e l v é b e n ; a' b ö l c s e l k e d ő k o s t r o m o l a n d j á k az ő világlélekrőli t é v e d é s e i t ; a' h i t t u d ó s o k ú t b a i g a z i t a n d jálc a z é r t , h o g y a ' Z s i d ó k ' p a s c h á j á t a r a t á s ű n n e p ö k n e k n e v e z é , m e l l y p e d i g p ü n k ö s d k o r v o l t ; az utolsó R ó m a i ' á r n y é k a h a r a g g a l le'pend e l é b e , m e r t J u l i u s C a e s a r n a k e g y e n e s e n császár czírnet a d ; d e a' nagy A r i s t o t e l e s , k i t olly sok b o t o r s á g o k k a l v á d o l , az erlangai c s i l l a g á s z n a k , szíves látása' j e l é ü l talán n y á j a s a n k e z e t n y u j t a n d . Blätter für liter. Unterli. (Nor. 228. 1836) után Sz. D.
Überblick der physikalisch en Wissenschaften in ihrem Zusammenhange, von M A R I A S O M M E R V I L I . E . Übersetzt nach der zweiten Auflage des englischen Originals. Mit einer Vorrede •von K. F. KXÖDEN. B e r l i n , L ü d e r i t z . 1835. 8 a d r . Á r a 3 f . 45. k r . p. p. K l ö d e n ú r ezen m u n k á h o z í r t előszavában szintúgy re'szr e h a j l a t l a n m i n t való í t é l e t e t m o n d e r r ő l . ,, Ez m a g á b a n i s ű g y m o n d - n e v e z e t e s , m i n t a s s z o n y ' szellemi m ű v e , k i a ' természettudományokhoz élénk érdektől vonatván, nem von a k o d o t t m é g a ' m a t h e m a t i c a i c a l c u l u s ' és a n a l y s i s n e k a s z szonyi szellem e l ő t t igen e l z á r t részleteivel is m e g b a r á t k o z ni , 's ezen biztos v e z é r ' k e z é n é l fogva a ' t u d o m á n y ' m é l y s é g é b e lebocsátkozni. D e e ' m ű ezen k ö r ü l m é n y t el mellőzve
206
Természettudomány•
is becses; m e r t összevont lelkes átne'zetét a d j a a ' természeti tudományok* m i n d e n e r e d m é n y e i n e k , nem csupán t ö r e d é kekben , h a n e m egymás iránti viszonyaikban 's összefűggés ö k b e n , — a ' mit ezen kivűl n e m bírunk. K e z d ő n e k , b á r milly egyszerűnek lássék i s , n e m volna e' m u n k a nehézségek nélkül. Ezen egyszerű színt n e m annyira a' foglalat' f e l foghatósága , mint inkább a' mathematicai f o r m á k ' nélkülözése okozza. A' szerzőné odaállítja az é p ü l e t e t , a* mennyire az készen v a n ; d e az állást és szerszámokat f mellyen és mellyekkel é p í t e t t félreteszi. így ugyan csínos és l a k ható tekintetet m u t a t , de nem mindennek k ö n n y ű legottan utána hágni 's az épület' minden részeit szemlélgetni. G o n dolatfolyama és k ö v e t k e z t e t é s e i , kétségkivűl mathematica által g y a k o r o l t a t v á k , jotékonyan világosak és tiszták. F ö l ö t t é b b vonzólag 's gyakorta meglepoleg tűnnek elő az ő t e k i n t e t e i , m e l l y e k - a z o n , az asszonyi szellemnek t u l a j d o n , finom összevető tehetséggel vannak feltalálva 's gyöngéden és elmésen előmondva. Ezen a t u d o m á n y o k n a k távuli vagy á t nézett köreibe v e t e t t tekintetek által a' mű az előtt is i n g e r t kap , ki ennek adatait tökéletesen ismeri." D e méltán panaszkodik Klöden ú r a z é r t , h o g y a' szerzőné - nagyon á n golosan - sok fontos fölfedezéseket vagy megállapításokat földiéinek t u l a j d o n í t ; más nemzetek' (főkép N é m e t e k ' ) lcitüno tudományos é r d e m e i t pedig vagy elmellőzi, vagy épen eltulajdoníja. í g y , p é l d á u l : Lady Sommerville n e m ismeri a' Richter n e v e t , azon német férfiú' n e v é t , ki m é l y e l m ü speculatiói által azon nagyszerű t ö r v é n y ' felfödözéséhez j u t o t t , melly szerint a' t e s t e k egymás k ö z t chemiai egyesületre l é p nek. Ellenben a' t u d ó s ángolnő nagyon jól ismeri Dalton-1, ,,A' meghatározott a r á n y n a k - ú g y m o n d - D a l t o n t ó l azon elv szerint felállított t ö r v é n y é t , h o g y minden Összetett t e s t , alkrészei' parányainak egyesületéből á l l , közönségesen alk a l m a z h a t n i , és valóban egy a' physica' egyik legfontosb fölfedezései közül 's a 1 t . " Holott az angol Dalton , k i egyébk é n t nagy tudós és m e r é s z próbatevő , valódi kedvelője ollyn e m ű b o h ó s á g o k n a k , mellyeket m e r é s z , l e l k e s , éleselmű altételeknek (hypothesis) mondhatni. Csudálni l e h e t , h o gyan tetszhettek egy lelkes dáma' élénk phantasiájánalc illy sovány abstractiók. Úgy tetszik népszerűséget k e r e s e t t a' t u d ó s szerzőné, midőn jegyzéseiben m a g y a r á z g a t j a , mi az átmérű, mathematica, mechanica'sat. pedig azt el n e m érte. M e r t hogy a' t e r m é s z e t t u d o m á n y o k ' minden egyes részletein e k tökéletes áttekintése által e' nagyon kedves m ű v e t v a laki méltányolhassa 's éldelhesse; m a t h e m a t i c a i és physicai pontos esmerettel kell bírnia. A' physicát kedvelő olvasó örvendeni f o g , midőn l á t j a , minő helyesen felfogó k ö n n y ű séggel érintetnek itt csaknem minden nagysacrű f ö l f e d e z é -
