15 számú ítélete

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.329/2016/15 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:

2016/148 Bírósági határozat KÉ 2016.12.23. 16366/2016

Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.329/2016/15. A dr. Smelka Máté és dr. Szánthó Veronika jogtanácsosok által képviselt Magyar Nemzeti Bank (1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) felperesnek - a dr. Kriston Kinga jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a bíróság meghozta az alábbi ítéletet: A bíróság az alperes D.420/11/2016. iktatószámú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi. A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 35.500(harmincötezer-ötszáz),-Ft perköltséget. A feljegyzett 60.000(hatvanezer),- Ft illetéket az Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A bíróság a felek nyilatkozatai és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg: 1

A felperes, mint ajánlatkérő az Európai Unió hivatalos lapjában 2016/S 051-083971 szám alatt, 2016. 03. 12-én közzétett ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) II. része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított „Országos pénzügyi fogyasztóvédelmi hálózat kialakítása és működtetése (KBE/l59/2015.)" tárgyban. A felperes az ajánlati felhívás II. 1.4) pontjában határozta meg röviden a szerződést, mely szerint „Az országos pénzügyi fogyasztóvédelmi hálózat kialakítása és működtetése a 19 megyeszékhelyen kialakított és működtetett tanácsadó irodán keresztül valósul meg. A felperes részajánlattételt biztosított - többek között - a következő részek tekintetében: 1. Bács-kiskun megye, Kecskemét, 6. Fejér megye, Székesfehérvár, 13. Pest megye, Budapest (pesti oldal). Az ajánlati felhívás II.2.4) pontja a közbeszerzés ismertetése tekintetében - az előbbiek szerinti részekre nézve - a következőket tartalmazta: „Az országos pénzügyi fogyasztóvédelmi hálózat kialakítása és működtetése a 19 megyeszékhelyen kialakított és működtetett tanácsadó irodán keresztül valósul meg, ajánlattevőnek irodánként legalább 1 fő tanácsadó jelenlétét kell a nyitva tartási időben biztosítani azzal, hogy az iroda (K) folyamatos működésének biztosítása érdekében legalább 1 fő helyettes biztosításáról is gondoskodni szükséges. A folyamatos működés azáltal valósul meg, hogy valamennyi iroda a hét 3 munkanapján legalább heti 18 órában - délelőtti, illetve délutáni nyitva tartásban, helyi igényekhez igazodva - fogadja az ügyfeleket". Az ajánlati felhívás II.2.5) pontja szerint a fenti részek tekintetében az ár nem az egyetlen odaítélési kritérium, az összes kritérium kizárólag a közbeszerzési dokumentációban került meghatározásra. A felperes az ajánlati felhívásához dokumentációt is készített, a dokumentáció II. részének 8. pontjában határozta meg az ajánlat részeként benyújtandó dokumentumokat, amelynek 24. alpontja szerint a műszaki/szakmai ajánlatot a közbeszerzési műszaki leírásban (követelményspecifikáció, a dokumentáció III. fejezete ) és a szerződéstervezetben ( dokumentáció IV. fejezete ) foglalt feltételeknek megfelelően, maradéktalanul kell elkészíteni úgy, hogy az alapján egyértelműen megállapítható legyen a dokumentációban meghatározott valamennyi követelményeknek való teljes körű megfelelés. A műszaki szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei pedig a következőek: - a tanácsadó iroda tevékenységének megismertetésére készített kommunikációs és marketingterv, - nyilatkozat a pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadás alapelveinek betartásáról, - a szolgáltatásnyújtás érdekében működtetett honlap felépítésének vagy honlap térképének bemutatása képi megjelenítés csatolásával, a honlap arculati tervének pedig részletesen ki kell térni az ott fellelhető adatok és információk strukturálásának bemutatására, 2

- továbbá az alkalmasság megítéléséhez szükséges információk. Az ajánlattételi határidő 2016. 04. 18. napjának 09:00 órája volt, ezen időpontig a közbeszerzés 1. részére (Bács-kiskun megye, Kecskemét) 3 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot (a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft., a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Dél-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület), a közbeszerzés 6. részére (Fejér megye, Székesfehérvár) csak a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. nyújtott be ajánlatot, a közbeszerzés 13. részére (Pest megye, Budapest pesti oldal) pedig két ajánlattevő (a Bill-Account Könyvelési- és Tanácsadó Kft. és a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete) nyújtott be ajánlatot. A felperes a 2016. 05. 13-án tájékoztatta a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft.-t, hogy ajánlata a közbeszerzés 1., 6. és 13. része vonatkozásában érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján a következők miatt: „Az ajánlatkérő (a felperes) az ajánlati dokumentáció II. útmutató fejezet 8., az ajánlatot alkotó dokumentumok jegyzéke 24. pontjában foglaltaknak megfelelő tartalmú szakmai ajánlat csatolását írta elő: Műszaki/szakmai ajánlat, melyet a közbeszerzési műszaki leírásban (követelményspecifikáció) jelen dokumentáció III. fejezete - és a szerződéstervezetben -jelen dokumentáció IV. fejezete foglalt feltételeknek megfelelően maradéktalanul kell elkészíteni úgy, hogy az alapján egyértelműen megállapítható legyen a dokumentációjában meghatározott valamennyi követelménynek való teljes körű megfelelés. A műszaki szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei az alábbiak: - a tanácsadó iroda tevékenységének megismertetésére készített kommunikációs és marketingterv, - nyilatkozat a pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadás alapelvéinek betartásáról, - a szolgáltatás nyújtása érdekében működtetett honlap felépítésének vagy honlap térképének bemutatása képi megjelenítés csatolásával, a honlap arculati tervének részletesen ki kell térnie az ott fellelhető adatok és információik strukturálásának bemutatására, - továbbá az alkalmasság megítéléséhez szükséges információkat is. Ajánlattevő ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmaz, összhangban a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltakkal - „(8) A hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása: a) nem járhat a 2. § (l)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiánypótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes ajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakult sorrendet nem befolyásolja. Az ajánlatkérő a szakmai ajánlat hiányát hiánypótlás keretében orvosolni jogszerűen nem tudta, erre tekintettel ajánlattevőnek az 1., 6, és 13. részek vonatkozásában benyújtott ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen, egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban, és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés, és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. A Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. 2016. 05. 16-án előzetes vitarendezési kérelmet 3

terjesztett elő a felperesnél, amelyben kérte, hogy a Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján a felperes az érvénytelenségről szóló tájékoztatását vonja vissza. A felperes az előzetes vitarendezési kérelemre a 2016. 05. 19-én kelt iratában válaszolt, melyben rögzítette, hogy a Bill-Account Könyvelési- és Tanácsadó Kft. ajánlata tartalmaz - bár nem teljes körűen - szakmai információt. Rögzítette ugyanakkor, hogy álláspontja szerint a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően járt el akkor, amikor ezen Kft. ajánlatának érvénytelenségét megállapította. Rögzítette továbbá, hogy ezen Kft-nek abban igaza van, hogy ajánlata hivatkozott oldalai tartalmaznak szakmai információt, azonban azt ezen Kft. sem vitatja, hogy az ajánlatában benyújtott szakmai ajánlat minden egyes, az ajánlatkérő által az ajánlati dokumentáció II. útmutató fejezet 8.24. pontjában szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemeként felsorolt valamennyi tétel esetében tartalmazott volna információt. A felperes rögzítette továbbá, hogy a felhívásban és a dokumentációban, így annak részeként a szerződésben és a közbeszerzési műszaki leírásban (követelményspecifikációban) foglaltak szerint megtett ajánlatot várt el és álláspontja szerint ehhez kapcsolódóan a szakmai ajánlat az ajánlat érdemi része és az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára kiható szerves részét képezi. A felperes által a szakmai ajánlatban bemutatni kért kötelező tartalmi elemek a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára, illetve egyéb szerződéses feltételekre vonatkozó dokumentumnak minősülnek, melyek esetében a hiánypótlás lehetősége a felperes álláspontja szerint jogszerűen nem alkalmazható. A felperes hivatkozott a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára és előadta, hogy határozott álláspontja, hogy a szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei jelentősek, nem egyedi részletkérdések, melyekre jogszerűen hiánypótlás kibocsátása nem lett volna lehetséges, valamint a felperesnek felvilágosításkérés kibocsátására sem lett volna jogszerű lehetősége. A felperes az általa a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott igények és követelmények ezen Kft. általi teljesítésének képességéről csak a szakmai ajánlatból tudott volna egyértelműen és minden kétséget kizáróan meggyőződni, azonban ezen Kft. ajánlata a kötelezően kért elemek közül kizárólag csak a szolgáltatásnyújtás érdekében működtetett honlap felépítésének vagy honlap térképének bemutatása, képi megjelenítés csatolása esetében tartalmazott némi és nem teljes körű információt. Ezen Kft. tehát a szakmai ajánlat jelentős változtatása nélkül nem tudta volna igazolni, hogy képes teljesíteni a felperes által meghatározott igényeket és követelményeket. A felperes ezen Kft. által az előzetes vitarendezési kérelemben hivatkozott hiánypótlás kapcsán utalt arra, hogy azon másik ajánlattevő ajánlata esetében a szakmai ajánlat valamennyi kötelező tartalmi eleme vonatkozásában tartalmazott az ajánlat szakmai ajánlatot, melyet a felperes hiánypótlás keretében kért pontosítani, azonban az előbbi Kft. ajánlata a szakmai ajánlat kötelező elemei közül több esetben sem tartalmazott semmilyen információt, amelyet ezen Kft. sem vitatott, így a két eset nem azonos, nem hasonlítható össze. A felperes szerint tehát ezen Kft. ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen, a felperesnek pedig nem volt jogszerű lehetősége arra, hogy ezen Kft. ajánlatát tisztázó kérdés vagy felvilágosítás kérés feltevésével, hiánypótlás bekérésével a Kbt. szabta kereteken belül kiegészíttesse vagy pontosíttassa, és hogy ezáltal ezen ajánlat esetlegesen érvényesnek minősíthető lehetne. A felperes rögzítette azt is, hogy a Kbt. 58. § (l)-(4) bekezdéseiben és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseivel összhangban határozta meg a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást és megadta az azzal kapcsolatban elvárt formai és tartalmi követelményeket, melynek körében a műszaki szakmai ajánlat kötelező tartalmával kapcsolatban 4

az ajánlati dokumentáció II. fejezet 8.24. pontjában tett előírásokat. A felperes rögzítette továbbá, hogy álláspontja szerint az ajánlat elkészítése és annak megfelelősége az előírt minimum követelményeknek, továbbá a szerződés teljesítésére való képesség megfelelőségének igazolása az ajánlattevő feladata és felelőssége. A felperes pedig a benyújtott ajánlatnak a megfelelőségét az ajánlat tartalma és az ahhoz csatolt dokumentumok alapján vizsgálja és a felperes álláspontja az, hogy ezen Kft., mint ajánlattevő által benyújtott ajánlat alapján megállapítható, hogy a szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei közül több is hiányzik. A felperes a fentiekre tekintettel a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó értesítést oly módon módosította, hogy ezen Kft., mint ajánlattevő ajánlata szakmai ajánlatot, információt a dokumentációban felsorolt kötelező tartalmi elemek tekintetében, csak a harmadik francia bekezdés „a szolgáltatásnyújtás érdekében működtetett honlap felépítésének vagy honlap térképének bemutatása képi megjelenítés csatolásával - a honlap arculati tervének részletesen ki kell térni az ott fellelhető adatok és információk strukturálásának bemutatására - esetében tartalmaz. A felperes a szakmai ajánlat hiányzó kötelező tartalmi elemeit hiánypótlást tisztázó kérdés feltétele keretében orvosolni jogszerűen nem tudta volna, erre tekintettel ezen Kft., mint ajánlattevő által az 1., 3., 4., 6., 12., 13. részek vonatkozásában benyújtott ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen, ugyanis egyéb módon nem felel meg az ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. A felperes álláspontja szerint nem lett volna lehetséges a szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei közül a kommunikációs és marketingterv, továbbá az alapelvek betartásáról szóló nyilatkozat hiánypótlás keretében történő bekérésére a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján. A felperes álláspontja szerint ugyanis a szakmai ajánlat a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára, illetve az egyéb szerződési feltételekre vonatkozó dokumentum, mely tekintetében kizárt a hiánypótlás jogszerű lehetősége. A felperes rögzítette továbbá, hogy álláspontja szerint az általa kért kommunikációs és marketingterv fontos a közbeszerzés tárgyának sikeres, hatékony, eredményes és hosszú távon fenntartható működése szempontjából és jelentős költségtényezőként hatása lehet az ajánlati ár összegére, az iroda szerződésszerű működtetésének ellenértékére, és így az értékelési szempontra is, továbbá az általa kért tanácsadás alapelvei erős kötelezettséget jelentenek az ajánlattevő részére, ugyanis csak ezen elvek betartásának vállalásával biztosítható a megfelelő színvonalú és fogyasztók számára is biztonságos tanácsadói tevékenység, megfelelve ezzel a felperes által a szerződés teljesítése során támasztott követelményeknek, ezért ezen nyilatkozat megléte szintén fontos része a szakmai ajánlatnak. A felperes szerint továbbá a felperes által kért honlap felépítésének és szakmai tartalmának előzetes megismerése is fontos eleme a szakmai ajánlatnak, a szakmai tartalom színvonalának megítélése szempontjából lényeges tartalomnak minősül, ugyanis a megfelelő színvonalú és informatív hasznos segítséget nyújtó honlap a tanácsadói irodák a fogyasztók körében kialakuló megítélésének fontos feltétele, azonban az ajánlattevő csak a honlapra vonatkozóan nyújtott, nem túl részletes és teljes információt. 5

A felperes rögzítette azt is, hogy álláspontja szerint a szakmai ajánlat valamennyi kötelező tartalmi eleme lényeges és fontos a beszerzés tárgyára tekintettel, és lényeges kihatással bír a szerződéses kötelezettségre és beszerzés tárgya szerinti pénzügyi fogyasztóvédelmi irodahálózat kialakításának és működtetésének végrehajtási módjára, illetve az egyéb szerződéses feltételekre. Mindezek mellett az ajánlati dokumentáció IV. fejezeteként kibocsátott szerződéstervezet 1.1. és 1.2. pontja is a szakmai ajánlat fontosságát támasztják alá. A felperes rögzítette végül, hogy álláspontja szerint mind az eljárást megindító felhívás, mind az ajánlati dokumentáció elkészítése, mind az ajánlat elbírálása során jogszerűen járt el, a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. pedig felhívás és dokumentációk kapcsán kiegészítő, értelmező tájékoztatás feltevésével nem élt, és így az előzetes vitarendezési kérelemben foglalt javaslat jogszerű megvalósítására a felperes lehetőséget nem lát, és így ezen Kft., mint ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó döntését változatlanul fenntartja. A felperes a közbeszerzés 6. és 13. része tekintetében 2016. 06. 03-án, míg a közbeszerzés 1. része tekintetében 2016. 06. 23-án készítette el az ajánlatok elbírálásáról az összegzést (15696-39/2016 és 15696-57/2016) és ezeken a napokon küldte meg az ajánlattevők részére. Ezen összegzések alapján a közbeszerzés 6. része tekintetében a közbeszerzési eljárás eredménytelen lett a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja, a közbeszerzés 1. és 13. része tekintetében pedig a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján, továbbá ezekre a részekre a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. érvénytelen ajánlatot tett, amely érvénytelenség indoka pedig a következő: Az ajánlatkérő (felperes) az ajánlati dokumentáció II. útmutató fejezet 8., az ajánlatot alkotó dokumentumok jegyzéke 24. pontjában foglaltaknak megfelelő tartalmú szakmai ajánlat csatolását írta elő: Műszaki/szakmai ajánlat, melyet a közbeszerzési-, műszaki leírásban (követelményspecifikáció) jelen dokumentáció III. fejezete - és a szerződéstervezetben -jelen dokumentáció IV. fejezete foglalt feltételeknek megfelelően maradéktalanul kell elkészíteni úgy, hogy az alapján egyértelműen megállapítható legyen a dokumentációban meghatározott valamennyi követelménynek való teljes körű megfelelés. A műszaki szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei az alábbiak: - tanácsadó iroda tevékenységének megismertetésére készített kommunikációs és marketingterv, - nyilatkozat a pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadás alapelveinek betartásáról, - a szolgáltatás nyújtása érdekében működtetett honlap felépítésének vagy honlap térképének bemutatása képi megjelenítés csatolásával. A honlap arculati tervének részletesen ki kell térnie az ott fellelhető adatok és információk strukturálásának bemutatására. - továbbá az alkalmasság megítéléséhez szükséges információkat is, Az ajánlattevő ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmaz. Összhangban a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal - „(8) A hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása: a) nem járhat a 2. § (l)-(3) és (5) bekezdésben foglalt alapelvek sérelmével és b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan, nem jelentős egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiánypótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes ajánlat) valamely tétele és egysége arra pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes 6

ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. A felperes, mint ajánlatkérő a szakmai ajánlat hiányzó, kötelező tartalmi elemeit hiánypótlás, tisztázó kérdés feltétele keretében orvosolni jogszerűen nem tudta volna, erre tekintettel ajánlattevőnek az 1., 6. és 13. rész vonatkozásában benyújtott ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen, ugyanis egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat felperes által előírt formai követelményeit. A közbeszerzés 1. és 13. része tekintetében a közbeszerzési eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján, míg a közbeszerzés 6. része tekintetében a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján lett eredménytelen, a Bill-Account Könyvelési- és Tanácsadó Kft. pedig a közbeszerzés 1, 6. és 13. része tekintetében - az előbbiek szerint - érvénytelen ajánlatot tett. A Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. a 2016. 06. 02-án kelt és 2016. 06. 03-án postára adott beadványában jogorvoslati eljárást kezdeményezett, amelyet az alperes felhívására a 2016. 06. 27-én kelt beadványában pontosított. Ezen kérelme indokaként előadta, hogy a felperes ajánlati felhívására 6 részajánlatot nyújtott be, így az 1., 3., 4., 6., 12., 13. rész tekintetében és a felperes egyszer sem kért hiánypótlást tőle, továbbá az ajánlatai érvénytelenségéről szóló tájékoztatást a felperes 2016. 05. 13-án küldte meg a részére és ezen tájékoztatásban az ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, figyelemmel a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára, mely szerint az ajánlat egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációkban meghatározott feltételeknek. Ezen Kft. hivatkozott arra is, hogy előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be a felpereshez, amely előzetes vitarendezési kérelemnek a felperes egy érvénytelenségi ok tekintetében helyt adott, egy érvénytelenségi ok tekintetében elutasított, illetve pontosította azt. Ezen Kft. előadta azt is, hogy érdekmúlás következtében a közbeszerzés 3., 4., 12. részei tekintetében az ajánlatát nem tartja fenn, azonban a felperesi döntést vitatja a közbeszerzés 1., 6. és 13. részei tekintetében benyújtott részajánlatok vonatkozásában. Ezen Kft. jogorvoslati kérelmet tehát három kérelmi elem tekintetében terjesztett elő. Az első kérelmi elem a közbeszerzés 1. részére benyújtott részajánlatot érvénytelenné nyilvánító döntésre, a 2. kérelmi elem a közbeszerzés 6-os része tekintetében benyújtott részajánlatot érvénytelenné nyilvánító döntésre, a 3. kérelmi elem pedig a közbeszerzés 13. része tekintetében benyújtott részajánlatot érvénytelenné nyilvánító döntésre vonatkozott. Ezen Kft. mindegyik kérelmi elem tekintetében kérte, hogy az alperes alkalmazza a Kbt. 165. § (2) bekezdés c) pontja és 165. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményeket, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét és semmisítse meg felperes döntését, megsértett jogszabályi rendelkezésként pedig mindegyik kérelem tekintetében a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját és a Kbt. 71. §-át jelölte meg. Ezen Kft. rögzítette, hogy fenntartja az előzetes vitarendezési kérelmében foglaltakat, vagyis hogy a szakmai hiányok az összárat nem változtatják meg, különös tekintettel arra is, hogy ezen hiányok bírálati részszempontként nem kerültek megjelölésre, ezért érvénytelenségi okok sem lehetnek, ezen hiányok, ha fenn is állnak, hiánypótolhatóak a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján. Ezen Kft. utalt arra is, hogy a 2016. 05. 03-án a közbeszerzési eljárásban kiadott hiánypótlás 5. oldal 11. pontjában a felperes hasonló szakmai hiányok hiánypótlását írta elő egy másik ajánlattevő esetében. Ezen Kft. rögzítette azt is, hogy kizárólag a kommunikációs és marketingterv elmaradását ismeri el, az alapelvek betartásáról szóló nyilatkozatot pedig az ajánlata 5. oldalon található nyilatkozatba értette bele, továbbá hivatkozott 7

arra is, hogy az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszban a felperes hosszasan magyarázza, hogy a hiányzó szakmai tartalom mitől jelentős a számára, azonban a válaszból hiányzik az ajánlati dokumentációban vagy a műszaki tartalomra tett hivatkozás vagy idézet. Ezen Kft. elismerte, hogy a kommunikációs és marketingterv kötelező szakmai tartalom volt az ajánlati dokumentáció szerint, de felperes tévesen összemossa a kötelező és a jelentős kifejezéseket és sehol sem került felperes által feltüntetésre az ajánlati dokumentációban, hogy mely szakmai tartalmat tartja jelentősnek vagy nem, és így utólag már nem is értékelheti azt ezen Kft., mint ajánlattevő számára kedvezőtlenül, hátrányosan. Ezen Kft. rögzítette azt is, hogy nem tudja elfogadni azt, hogy a fenti hiánypótlási felhívásban a felperes a kommunikációs és marketingterv tekintetében nem hiánypótlást, csak pontosítást kért. Ennek körében rögzítette, hogy álláspontja szerint ez a felperes által pontosításnak hivatkozott dolog valójában hiánypótlásnak minősül, továbbá hogy a Kbt. nem ismer részleges hiánypótlást, továbbá hogy amennyiben a kommunikációs-és marketingterv esetében az egyik ajánlattevőnek volt lehetősége hiányt pótolni vagy pontosítani, akkor ezt valamennyi ajánlattevő számára biztosítani kellett volna, hiszen a hiánypótlás kérdése nem függhet attól, hogy egy ajánlattevő adott szakmai ajánlatában milyen mélységben tárgyalta az adott témát. Álláspontja szerint a Kbt. 2. §-a alapján a felperesnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítani a gazdasági szereplők számára, ezzel pedig nem összeegyeztethető felperes eljárása, mely szerint más ajánlattevőknél kiegészíthető, hiánypótolható a szakmai ajánlat előbbi része. Ezen Kft. hivatkozott arra is, hogy az alperes a D.335/2015. számú határozatában lehetőséget látott szakmai ajánlat módosíthatóságára, a hiánypótlás intézménye pedig azt a célt szolgálja, hogy minél több érvényes ajánlat szülessen az eljárások során, az a tény pedig, hogy az új törvény átszámozta a törvényi helyeket, és a hiánypótlásnál bekerült a „nem jelentős" kifejezés, még nem változtatta meg a törvény eredeti célját és értelmét. Ezen Kft. álláspontja szerint tehát a felperes a rendelkezésre álló dokumentumok alapján jogsértően nyilvánította érvénytelenné ezen Kft. ajánlatát a közbeszerzés 1, 6. és 13. részei tekintetében. Ezen jogorvoslati eljárás alapján indult eljárásban az alperes a 2016. 07. 25-én kelt, D.420/15/2016. iktatószámú határozatot hozta, amelyben megállapította, hogy a felperes, mint ajánlatkérő megsértette Kbt. 69. § (1) bekezdését és a Kbt. 79. § (1) bekezdését, és így a közbeszerzési eljárás 1., 6. és 13. része tekintetében a felperes által a Bill-Account Könyvelésiés Tanácsadó Kft. részére 2016. 05. 13-án küldött tájékoztatást az ajánlata érvénytelenségéről, annak módosítását, valamint az eljárást lezáró döntést megsemmisítette, továbbá a felperessel szemben 1.000.000,- Ft bírságot szabott ki. Az alperes a határozatában rögzítette, hogy az ügy érdemében azt kellett eldöntenie, hogy a felperes jogsértően nyilvánította-e a kérelmező ajánlatát a közbeszerzési eljárás 1, 6. és 13. része vonatkozásában érvénytelennek, következésképpen az alperesnek a felperes azon döntéseit kellett vizsgálnia, amelyekkel érvénytelenné nyilvánította a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. 1., 6. és 13-as részajánlatát. Az alperes rögzítette a határozatában, hogy a felperes elsőként 2016. 05. 13-án a Kbt. 79. § (1) bekezdés alapján tájékoztatta a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft.-t, mint kérelmezőt arról, hogy a közbeszerzés 1., 6. és 13. része vonatkozásában az ajánlata érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, és az érvénytelenség indokaként azt rögzítette, hogy ezen Kft. ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmaz, és összhangban a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) 8

pontjában foglaltakkal, felperes szakmai ajánlat hiányát hiánypótlás keretében orvosolni jogszerűen nem tudja. Az alperes rögzítette azt is, hogy ezen tájékoztatással kapcsolatban az előbbi Kft. előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be 2016. 05. 16-án, amelyre a felperes 2016. 05. 19-én adott választ, amely válaszban pedig a felperes fenntartotta ezen Kft. ajánlatának a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségére vonatkozó döntését, de elfogadta ezen Kft. azon álláspontját, hogy az ajánlata tartalmaz szakmai ajánlatot és az érvénytelenségről szóló tájékoztatást úgy módosította, hogy ezen Kft. ajánlata szakmai ajánlatot, információt a dokumentációban felsorolt kötelező tartalmi elemek tekintetében csak a harmadik francia bekezdés esetében tartalmaz, a felperes pedig a szakmai ajánlat hiányzó, kötelező tartalmi elemeit a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára tekintettel hiánypótlást tisztázó kérdés feltétele keretében orvosolni jogszerűen nem tudta. Ezek mellett a felperes az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában részletes álláspontot közölt ezen Kft. ajánlatának érvénytelenségére nézve. Az alperes a határozatában azt is rögzítette, hogy a felperes a 2016. 06. 03-án és 2016. 06. 23-án megküldött, a Kbt. 79. § (2) bekezdése szerinti összegzésében ezen Kft. ajánlatát a közbeszerzés 1., 6. és 13. része tekintetében azon indokkal nyilvánította érvénytelennek a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, hogy ezen Kft. ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmaz, és az ajánlatkérő a szakmai ajánlat hiányzó, kötelező tartalmi elemeit - tekintettel a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára - hiánypótlást tisztázó kérdés feltétele keretében jogszerűen orvosolni nem tudta. Az alperes rögzítette azt is, hogy az előbbiek összevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes fenntartotta azon döntését, hogy ezen Kft. ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmaz és a szakmai ajánlat hiányzó, kötelező tartalmait a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára tekintettel hiánypótlás, tisztázó kérdés feltétele keretében jogszerűen orvosolni nem tudta volna, és így az ajánlat érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, ugyanis a felperes által az ajánlatok elbírálásának befejezésekor készített írásbeli összegzésben nem jelent meg a felperes által az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszban szereplő részletesebb tájékoztatás és döntés, mely szerint módosítja ezen Kft. ajánlatának érvénytelenségéről szóló tájékoztatást oly módon, hogy ezen Kft. ajánlata tartalmaz szakmai ajánlatot, információt. Az alperes rögzítette tehát, hogy az előbbi összegzésben foglaltakat tekinti a felperes végleges döntésének és rögzítette, hogy a felperes döntése két állítást tartalmazott, vagyis egyfelől azt, hogy az ajánlat egyáltalán nem tartalmaz szakmai ajánlatot, másfelől pedig azt, hogy a szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei hiánypótlás vagy felvilágosítás nyújtása keretében nem orvosolhatóak a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára tekintettel. Az alperes a határozatában rögzítette, hogy megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését, amikor azt állapította meg, hogy a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmaz, ugyanis a felperes az ajánlatok elbírálása során nem vizsgálta meg körültekintően, hogy ezen Kft. ajánlata megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek. Ezen körben az alperes hivatkozott arra, hogy 9

elsősorban a műszaki/szakmai ajánlat 4. kötelező tartalmi elemeinek meglétére tekintettel azt állapította meg, hogy ezen Kft. ajánlata tartalmazott a dokumentáció II. részének 8.24. alpontjában előírt műszaki szakmai ajánlatot. Az alperes rögzítette azt is, hogy megállapította, hogy az 1. kötelező tartalmi elem (kommunikációs- és marketingterv) esetében ezen Kft. ajánlata nem tartalmazta ezen kötelező tartalmi elemet, továbbá hogy ezen Kft. ajánlata a 2. kötelező tartalmi elem (alapelvek betartásáról szóló nyilatkozat esetében) szintén nem tartalmazta ezen kötelező tartalmi elemet. Az alperes rámutatott arra, hogy a 3. kötelező elem (honlap felépítésének vagy honlap térképének) bemutatása esetében megállapította, hogy ezen Kft. ajánlatának 147. oldala tartalmazott a honlap kialakítására vonatkozóan információkat, azonban az ott szereplő információk nem feleltek meg a felperesi előírásoknak. A 4. kötelező tartalmi elem (alkalmasság megítéléséhez szükséges információk) pedig az alperes azt állapította meg, hogy a közbeszerzés 1. része vonatkozásában ezen Kft. ajánlatának 126-145. oldalai, a közbeszerzés 6. része vonatkozásában ezen Kft. ajánlatának 108-124. oldalai, a közbeszerzés 13. része vonatkozásában pedig ezen Kft. ajánlatának 36-54. oldalai tartalmaztak a műszaki, illetve a szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges információkat. Az alperes megállapította a határozatában azt is, hogy a felperes megsértette a Kbt. 79. § (1) bekezdését is. Ennek körében pedig az alperes hivatkozott arra, hogy a felperes döntésében szereplő azon indok, hogy a felperes a szakmai ajánlat hiányzó, kötelező tartalmi elemeit - a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjára tekintettel - hiánypótlás tisztázó kérdés feltétele keretében jogszerűen nem tudta volna orvosolni, nem részletes indok. Az alperes rámutatott arra, hogy a felperes egyrészt nem határozta meg, hogy melyek a szakmai ajánlat hiányzó, kötelező tartalmi elemei, másrészt a döntésében a felperes nem indokolta meg részletesen, hogy a hiányzó elemek esetében miért nincs lehetőség hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására. Az alperes szerint a felperesnek a döntésében részletesen ki kellett volna térnie mindazon feltételekre, amelyek a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontjában szerepelnek, így elsőként indokolnia kellett volna, hogy a szakmai ajánlat hiányzó tartalmi elemei miért minősülnek a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentumnak, másodikként pedig indokolnia kellett volna, hogy a hiányok miért nem minősülnek nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiánynak, harmadikként pedig ki kellett volna térnie a felperesnek arra, hogy a változás a teljes ajánlati árat vagy annak értékelése alá eső részösszegét, és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet miként befolyásolja. Az alperes megállapította tehát, hogy a felperes részletesen nem indokolta, hogy a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. szakmai ajánlatának hiányzó kötelező tartalmi elemei hiánypótlás és felvilágosítás nyújtása keretében miért nem orvosolhatóak és ezáltal megsértette a felperes a Kbt. 79. § (1) bekezdését. Az alperes utalt arra is, hogy a felperes döntésének azon indoka, hogy ezen Kft. ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmaz, nincs összhangban azon indokkal, hogy a szakmai ajánlat hiányzó elemei hiánypótlással, felvilágosítással nem orvosolhatóak. A felperes döntése tehát nem egyértelmű abban, hogy ezen Kft. ajánlata tartalmaz szakmai ajánlatot vagy nem. Az alperes a megállapított jogsértésre tekintettel a felperessel szemben pénzbírságot szabott ki a Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja, (11) bekezdése alapján és rögzítette ezen körben, hogy álláspontja szerint a megállapított jogsértés súlyosnak minősül, mivel a felperes jogsértően végezte el a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. ajánlatának vizsgálatát az eljárást lezáró döntésre kiható módon, továbbá az alperes tekintettel volt a közbeszerzés 1., 6. és 13. részeinek, 10

összesen 54.000.000 forintos összegű becsült értékére, valamint mérlegelte azt is, hogy a megállapított jogsértés a felperes eljárást lezáró döntésének megsemmisítésével reparálható. Az alperes rögzítette továbbá azt is, hogy figyelembe vette ezen körben azt is, hogy a felperes az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított, valamint hogy a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között rövid idő telt el, valamint tekintettel volt arra is, hogy a beszerzés nem támogatásból valósult meg. A felperes keresetet terjesztett elő az alperes által hozott, 2016. 07. 25-én kelt, D.420/11/2016. iktatószámú határozat bíróság általi felülvizsgálata iránt és a módosított keresetében elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát - tekintettel a Pp. 339. § (1) bekezdésére, 339. § (3) bekezdésére és a Kbt. 172. § (4) bekezdésére -helyezze hatályon kívül és az alperest kötelezze új eljárás lefolytatására. A felperes másodlagosan azt kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát a Pp. 339. § (2) bekezdés q) pontja és a Kbt. 172. § (3) bekezdése alapján változtassa meg és mellőzze a felperes terhére rótt jogsértés megállapítását és a bírság kiszabását, figyelemmel a Kbt. 165. § (2) bekezdés a) pontjára is. A felperes harmadlagosan pedig azt kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát a bírság kiszabása körében helyezze hatályon kívül és kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására. Az alperes kérte továbbá, hogy a bíróság a felperest marasztalja a felperesi perköltségben is, amely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) és (6) bekezdései szerinti jogtanácsosi munkadíj, konkrét összege a bíróság mérlegelésével megállapítva, továbbá 5.500,- Ft útiköltség. A felperes az elsődleges kereseti kérelme tekintetében hivatkozott - összegezve - a következőkre: A felperes álláspontja szerint az alperes a határozata meghozatala során nem a jogorvoslati kérelem keretei között járt el, hanem döntésével túlterjeszkedett a Kbt.-ben rögzített vizsgálati körén. Az alperes ugyanis a határozatában foglalt jogsértések megállapításával nem a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. kérelméről döntött, hanem határozatát azon túlmutató, más jogsértésekre alapította. A jogorvoslati kérelem ugyanis ezen Kft. ajánlatának érvénytelenségére és nem a tájékoztatási, illetve vizsgálati kötelezettség elmulasztására vonatkozott, a felperes szerint pedig az alperes ezen Kft. jogorvoslati kérelmében nem hivatkozott jogsértéseket kizárólag akkor állapíthat meg a határozatában, ha a tudomására jutott jogsértésekre a vizsgálatát hivatalból kiterjeszti a Kbt. erre irányadó szabályai szerint, akkor ha az ott meghatározott feltételek teljesülnek. A felperes szerint tehát ezen Kft. jogorvoslati kérelmét annak tartalmi és jogi indokai szerint kellett volna elbírálni, az alperes pedig az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést követett el azáltal, hogy ezen jogorvoslati kérelmet nem annak tartalma szerint bírálta el, vagyis anélkül bírálta el, hogy erről a feleket a jogorvoslati eljárás során tájékoztatta volna. Amennyiben ugyanis a felperes a jogorvoslati eljárás során tudomást szerzett volna arról, hogy az alperes a jogorvoslati kérelemhez képest más ténybeli és jogi alapon vizsgálja a kérelmet, úgy arra a jogorvoslati eljárás során megfelelő időben észrevételt tudott volna tenni. Ennek hiányában azonban a felperes Kbt. 160. § (1) bekezdésében foglalt eljárási jogai sérültek, amely pedig a határozat hatályon kívül helyezését megalapozó, súlyos eljárási hibának minősül. A felperes szerint tehát az alperes a vizsgálatát a határozatában megállapított jogsértések körére nem terjesztette ki, és így az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést követett el. 11

A felperes a másodlagos kereseti kérelmében - összegezve - hivatkozott a következőkre: A felperes álláspontja szerint csak a teljes körű szakmai ajánlat tekinthető szakmai ajánlatnak, tekintettel a Kbt. 3. § 37. pontjára is, a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. pedig a beszerzés tárgyára, annak lényeges kötelező tartalmi elemeire nem tett ajánlatot, amely mulasztás pedig a Kbt. szabályai szerint hiánypótlással nem orvosolható, és így a felperes jogszerűen állapította meg a szakmai ajánlat hiányát. A felperes a Kbt. 69. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati kötelezettségét ezen körben nem szegte meg, tekintettel arra is, hogy az ajánlati dokumentációban kiadott követelmény-specifikációban egyértelműen és részletesen meghatározta, hogy melyek a szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemei, továbbá hogy ajánlattevő felel az ajánlatban kért információk benyújtásáért. A nem kielégítő információk következménye pedig az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása, továbbá hogy az ajánlattevő felelőssége, hogy az ajánlat benyújtásához szükséges valamennyi információt beszerezze, és az ajánlatát ezek ismeretében tegye meg. Ezen Kft. ajánlata azonban a követelményeknek nem felelt meg. A felperes szerint a beszerzés tárgyának lényeges elemeire ajánlattevőnek konkrét és teljes körű ajánlatot kell tennie, melynek hiányában az ajánlat nem értékelhető, felperes pedig kifejezetten és egyértelműen meghatározta a dokumentációkban, hogy szakmai ajánlat benyújtását várja el, továbbá hogy melyek a szakmai ajánlat lényeges kötelező tartalmi elemei, azonban az előbbi Kft. ezen kötelező tartalmi elemekre nem teljes körűen tett ajánlatot, ahogy azt az alperes is rögzítette a határozatában, és ezért a felperes a Kbt. 69. § (1) bekezdésében előírt vizsgálati kötelezettséget teljesítve, helytállóan állapította meg a szakmai ajánlat hiányát. A felperes hangsúlyozta azt is, hogy a rendelkezésre bocsátott ajánlatokat teljes körűen megvizsgálta, részletesen áttekintette, ellenőrizte és ennek eredményeképpen jutott arra a következtetésre, hogy a kötelező tartalmi elemként elvárt ajánlati részek hiányoznak, illetve nem felelnek meg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek. A felperes hivatkozott arra is, hogy az alperes tévesen állapította meg, hogy a felperes által készített összegzés nem jelenítette meg az előzetes vitarendezés alkalmával elfogadottakat, tehát hogy az előbbi Kft. ajánlata a kötelező tartalmi elemként meghatározott szakmai ajánlat vonatkozásában négyből egy részt tartalmazott, és hogy az ajánlatok elbírálásánál fenntartotta a korábbi döntését a szakmai ajánlat teljes hiánya tekintetében, és hogy ezáltal ellentmondásba került az érvénytelenség megállapítása során. A felperes rögzítette, hogy az előzetes vitarendezés során elfogadta, hogy a szakmai ajánlat egy része megtalálható az előbbi Kft. ajánlatában, azonban mivel a szakmai ajánlat négy kötelező tartalmi eleméből három továbbra is hiányzott, így az nem volt teljes körű, nem volt értékelhető. A felperes szerint a szakmai ajánlat olyan lényeges pontjai nem kerültek csatolásra, amelyek hiánypótlási eljárással történő bekérése megsértette volna a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontját, továbbá a felperes szerint az alperes nem helytállóan állapította azt meg, mely szerint a felperes döntése nem egyértelmű arra nézve, hogy az előbbi Kft. ajánlata tartalmaz-e szakmai ajánlatot vagy nem. A felperes hangsúlyozta, hogy a műszaki, szakmai ajánlatban bemutatni kért, kötelező tartalmi elemek a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára és mikéntjére, illetve egyéb szerződéses feltételekre vonatkozó, lényeges és jelentős feltételek, melyek teljes vagy részleges hiánya az ajánlatnak a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségéhez vezet, hiszen az teljeskörűen nem felel meg az előzetesen és egyértelműen rögzítetteknek. A felperes szerint nincs jelentősége annak, hogy az előbbi Kft. szakmai ajánlata teljes egészében vagy jelentős többségi részében hiányzik, mert a 12

Kbt. az érvénytelenségi okok között nem tesz különbséget a között, hogy az ajánlat a felhívásban foglalt feltételeknek egyáltalán nem, túlnyomóan vagy csak kis részben nem felel meg. A felperes szerint annak sincsen jelentősége, hogy a szakmai ajánlatnak töredékét tartalmazta-e az előbbi Kft. ajánlata, ugyanis abból elengedhetetlen, fontos és jelentős információk hiányoztak, amelyek a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján nem orvosolhatók. A felperes hangsúlyozta azt is, hogy a Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kötelezné az ajánlatkérőt annak részletezésére, hogy miért hitt ilyen jelentősnek bizonyos hiányokat, melyre vonatkozóan nem tartja jogszerűnek a hiánypótlás megengedését, amennyiben pedig a Kbt. tartalmaz olyan követelményt a jelen ügyben, ez az előzetes vitarendezési eljárás során rögzített felperesi tájékoztatóval az megvalósult. A felperes szerint nem helytálló alperesnek az a megállapítása sem, hogy a felperes a döntésében nem indokolta részletesen, hogy a hiányzó elemek esetében miért nincs lehetőség hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására. A felperes szerint az nem vitatott, hogy a Kbt. 79. § (1) bekezdésére is figyelemmel felperesnek az érvénytelenné nyilvánításról és indokairól írásban tájékoztatni kell az ajánlattevőt, amely a jelen esetben meg is történt maradéktalanul. A felperes az érvénytelenné nyilvánításról mind a 2016. 05. 13-ai keltű tájékoztatóban, mind az előzetes vitarendezés során keletkezett, 2016. 05. 19-én kelt iratában rögzítette azon részletes indokokat, amelyre alapozva hozta meg a döntését. A felperes álláspontja az volt, hogy az alperes határozatában megállapított jogsértések nem okszerűen következnek alperes által helyesen feltárt tényállásból, az alperes a határozatában a tényállásnak ellentmondó jogi következtetéseket von le, határozata így jogsértő. A felperes szerint megállapítható, hogy a felperes eleget tett a Kbt. 69. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati kötelezettségének, továbbá hogy a Kbt. 79. § (1) bekezdésének megfelelően tájékoztatta az előbbi Kft.-ét ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról és annak részletes ténybeli és jogi indokairól. A felperes szerint az alperes azért jutott a téves következtetésre a határozatában, mert a felperes előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszát jogsértő módon mellőzve, kizárólag az eljárás eredményét tartalmazó összegzést vizsgálta arra való hivatkozással, hogy az összegzésben nem jelent meg a felperes előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában foglalt részletesebb tájékoztatás és döntés. A felperes szerint az alperes ezzel maga is elismerte, hogy a felperes előzetes vitarendezési irata részletes indokolást tartalmaz az előbbi Kft. ajánlata érvénytelensége tekintetében. A felperes hangsúlyozta, hogy az összegzésével nem hatálytalanította az előzetes vitarendezési iratát és abban foglaltakat, továbbá hogy az előbbi Kft. is a jogorvoslati kérelmét nem a megfelelő tájékoztatás elmulasztására, hanem a felperes által a vitarendezési iratban közölt érvénytelenségi indokok cáfolatára alapította. A felperes utalt arra is, hogy az előbbi Kft. ajánlatának érvénytelenségéről nem az eljárást lezáró összegzésben, hanem azt megelőzően, a közbenső döntésével határozott, amelyet a 2016. 05. 19-én kelt előzetes vitarendezési válaszával pontosított és egészített ki és ezen válasz megküldésével tekinthető véglegesen közöltnek az érvénytelenséget tartalmazó döntés. Az előbbi Kft. ezen válasszal tájékoztatást kapott ajánlata érvénytelenségének részleges ténybeli-és jogi indokairól, nincsen jelentősége annak, hogy a felperes részletesebb tájékoztatása nem jelent meg az összegzésben. Ez a körülmény önmagában nem hatálytalanítja a felperes közbenső döntéséhez kapcsolódó előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszát. A felperes szerint az összegzése az előzetes vitarendezés iratával, annak mind ténybeli, mind jogi indokait tekintve egyezően rögzíti azt a döntést, amelyre a felperes az előbbi Kft. ajánlatának érvénytelenségét alapította, nevezetesen azt, hogy a szakmai ajánlata olyan kötelező tartalmi hiányosságban szenved, mely a hatályos Kbt. ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályai szerint hiánypótlással, felvilágosítás kéréssel nem orvosolható, ezért ezen 13

Kft. ajánlata érvénytelen. A felperes szerint nem bír relevanciával az, hogy az összegzésben nem ismételte meg az előzetes vitarendezési iratában kifejtett részletes ténybeli okait és jogi álláspontját. Az a körülmény, hogy az összegzésben nem ismételte meg ezeket, önmagában nem jelenti azt, hogy ezeket ne tartotta fenn az eljárást lezáró döntésekor. A felperes szerint az összegzésében és az előzetes vitarendezési iratában foglalt döntése koherens egységet képeznek, közöttük nincsen feloldhatatlan ellentmondás, amellyel az eljárást lezáró döntés hatálytalanította volna a korábbi közbenső döntést és annak kiegészítését. A felperes szerint az előzetes vitarendezési irata nem módosította a közbenső döntését, sem érvénytelenséget, sem az érvénytelenség lényeges ténybeli indokait tekintve nem változtatta meg azt. Az előzetes vitarendezési irat egyfelől a közbenső döntés pontosítását tartalmazza annyiban, hogy nem a szakmai ajánlat egésze, hanem annak jelentős része hiányzik a kérelmező ajánlatából, amely azonban az érvénytelenségen nem változtat, másfelől a közbenső döntés kiegészítését tartalmazza a szakmai ajánlat konkrét hiányosságainak felsorolásával. A felperes szerint alperes határozatában Önkényesen döntött úgy, hogy önmagában az összegzés felülírja az előzetes vitarendezési eljárásban elfogadott, a közbenső döntést pontosító felperesi álláspontot. A felperes szerint tehát a közbeszerzési eljárás során az előbbi Kft. ajánlatának érvénytelenítését tartalmazó dokumentumok között nem volt feloldhatatlan ellentmondás, illetőleg olyan felperesi nyilatkozat, amely alapján az a következtetés vonható le, hogy felperes az érvénytelenséget kimondó, közbenső döntéséhez kapcsolódó, előzetes vitarendezési iratot az eljárást lezáró döntésével hatálytalanította vagy felülírta volna. A felperes hangsúlyozta, hogy az előbbi Kft. is az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszban foglaltakat tekintette irányadónak a jogorvoslati kérelem tekintetében, és így a jogorvoslati kérelem elbírálásának annak indokai alapján lett volna helye és nem pedig az alperes által megállapított alapon. A felperes szerint a jelen ügy tényállásából és ahhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelemből az következik, hogy alperesnek abban a jogkérdésben kellett volna állást foglalnia, hogy az előbbi Kft. részajánlatai a Kbt. keretei között pótolható hiányosságban szenvednek-e vagy nem, és ezzel összefüggésben a felperes a hiánypótlás alkalmazása nélkül jogszerűen nyilvánította-e ezen Kft. ajánlatát érvénytelenné vagy nem. A felperes szerint tehát az alperes a vizsgálatát leszűkítette az összegzésben foglalt megállapításokra, amelyhez képest azonban megsemmisítette a felperes közbenső döntését, és annak módosítását is, amelyet a felperes szerint nem is vizsgált. A felperes a harmadlagos kereseti kérelme tekintetében hivatkozott a Pp. 339/B. § -ára és ezzel összefüggésben arra, hogy a Kbt. meghatározza a hatósági mérlegelés feltételeit, tehát azokat a körülményeket, amelyeket a hatóságnak vizsgálnia kell mielőtt ezen jogkörét gyakorolná. Lényeges követelmény az is, hogy a mérlegelt körülménynek az ügy tárgyával és a jogsértés körülményeivel összefüggésben kell állnia, abban az esetben pedig, ha a hatóság a mérlegelési feltétel vizsgálatát elmulasztja, akkor a mérlegeléshez szükséges jogszabályi feltétel is hiányzik, és így a határozat jogszabálysértő, ami azt is jelenti, hogy a jogszabályban írt mérlegelési feltételek - tehát azok a körülmények, amelyek vizsgálatát követően a hatóság tényleges mérlegelési tevékenységet végezhet - törvényes mérlegelés alapfeltételének minősülnek. A felperes szerint az alperes a Kbt. 165. § (11) bekezdésének rendelkezésére alapított bírság kiszabása során a határozat indokolási részében elmulasztotta a mérlegelési szempontok, feltételek vizsgálatának, és annak a rögzítését, hogy a megállapított felperesi jogsértés miért, milyen okból minősül súlyosan jogszabálysértőnek, felperesi jogsértés miként és mekkora mértékben befolyásolta az eljárást lezáró felperesi döntést, egyáltalán indokolt volt-e bírság 14

kiszabása. A felperes szerint a Kbt. 165. § (11) bekezdésében meghatározott mérlegelési szempontok, feltételek vizsgálatának elmulasztása a határozat megalapozatlanságát eredményezi. A felperes arra is hivatkozott, hogy a Kúria véleménye szerint abban az esetben, ha a hatóság a mérlegelési feltétel vizsgálatát elmulasztja, akkor a mérlegeléshez szükséges jogszabályi feltétel is hiányzik és a határozat jogszabálysértőnek minősül, az alperesnek így a határozata ezen körben is hiányos, nem okszerű, logikailag ellentmondásos. Az alperes a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Az alperes perköltségigénye a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdése szerinti jogtanácsosi munkadíj volt, továbbá 5.500,- Ft útiköltség. Az alperes az ellenkérelmében a határozatában foglaltakat változatlanul fenntartotta, ezzel kapcsolatos álláspontját részletesen indokolta, amely szerint - összegezve - a határozata megalapozott jogszabálysértés nem történt. Az elsődleges kereset alapos. Jogszabályi háttér: A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ( a továbbiakban : Pp.) szerint: 339/A. § A bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek ( a továbbiakban : Kbt. ) a Pp. 339/A. §-ára tekintettel alkalmazandó szabályai szerint: 158. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárása során a kérelem vagy a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat [165. §] meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az eljárás kiterjesztésére akkor van lehetőség, ha a feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére. Az eljárás kiterjesztéséről az eljáró tanács dönt. 160. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező, a kezdeményező és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot megismerhessen és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek ( Ket. ) a Pp. 339/A. §-ára tekintettel alkalmazandó szabályai szerint: 37. § (1) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. 71. § (1) A hatóság - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. 15

A jelen perben a bíróságnak abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy az alperes keresettel támadott határozata jogszabálysértő-e a felperes által hivatkozottak alapján. A bíróság szerint pedig az alperes keresettel támadott határozata jogszabálysértő a felperes által hivatkozottak alapján a következők miatt: A bíróság először is rögzíti, hogy a bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét az alábbiakban kifejtettek folytán megalapozottnak találta és erre tekintettel a bíróság a felperes másodlagos és harmadlagos kereseti kérelmét már nem vizsgálta. Ami a felperes elsődleges kereseti kérelmét illeti, a bíróság rámutat arra, hogy a bíróság álláspontja szerint az alperesnél a Kbt. 148. § (2) bekezdése alapján kérelemre induló jogorvoslati eljárásokban az alperes vizsgálatának terjedelmét alapvetően és elsődlegesen a jogorvoslati kérelem határozza meg, vagyis az alperesnek azon jogsértés fennállását kell megvizsgálnia, amely jogsértésre a kérelmező a kérelmében hivatkozik. A bíróság rámutat ezen körben arra is, hogy az alperes a Kbt. 158. § (1) bekezdése alapján eljárhat olyan jogsértés vizsgálata tekintetében is, amelyet a kérelem nem tartalmaz, azonban erre csak abban az esetben van lehetőség, ha fennállnak az eljárás hivatalból történő kiterjesztésének a Kbt. 158. § (1) bekezdésében foglalt feltételei, továbbá hogyha az alperes él is az eljárás, Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti hivatalból való kiterjesztésének lehetőségével, vagyis ha az eljárását hivatalból ennek megfelelően kiterjeszti, méghozzá oly módon, hogy erre nézve alakszerű döntést, vagyis végzést hoz, figyelemmel a Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ket. 71. § (1) bekezdésére. A jelen esetben ugyanakkor a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes túllépte a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. által előterjesztett jogorvoslati kérelemben foglaltakat - mely jogorvoslati kérelem a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontján és 71. §-án alapult - és ezen kérelemben nem szereplő körben állapította meg a felperesi jogsértést, hiszen az alperes azt állapította meg, hogy a felperes megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését és a Kbt. 79. § (1) bekezdését, azonban a jogorvoslati kérelem - az előbbiek alapján - nem ezen jogszabályi rendelkezések megsértésén alapult, illetve nem ezen jogszabálysértések alperes általi megállapítására irányult. Mindezek mellett a bíróság megállapította azt is, hogy az alperes amellett, hogy nem a jogorvoslati kérelem által megszabott körben járt el, nem élt a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti hivatalbóli kiterjesztéssel sem, hiszen erre vonatkozóan az alperes az eljárása során semmilyen döntést nem hozott, erre vonatkozó indokolás vagy utalás a keresettel támadott határozatában sincs, továbbá az alperes a jelen perben sem hivatkozott arra, hogy élt volna a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti hivatalbóli kiterjesztéssel. Mindezek mellett a közigazgatási iratok között nincsen olyan végzése sem az alperesnek, amely a hivatalbóli kiterjesztésre vonatkozna. A bíróság rámutat arra is, hogy a Ket. 37. § (1) bekezdése alapján a kérelmeket a tartalmuk szerint kell elbírálni, amelyből a bíróság álláspontja szerint az is következik, hogy az alperes a jogorvoslati kérelem tekintetében nem csak ahhoz van kötve, hogy a kérelmező mit kér, hanem ahhoz is kötve van, hogy a kérelmező ezen kérelmét mely ténybeli és jogi indokokra alapítja, és 16

hogy ebből következően mely jogszabálysértés megállapítását kéri. Ettől pedig az alperes hivatalból csak akkor térhet el, ha él a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti hivatalbóli kiterjesztés lehetőségével, feltéve, hogy ezen hivatalbóli kiterjesztésnek a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti feltételei fennállnak és feltéve, hogy az alperes erre vonatkozóan végzést hoz, amelyeket az eljárásban résztvevőkkel megfelelően közöl is. A jelen esetben tehát a bíróság megállapította, hogy az alperes nem a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. által előterjesztett jogorvoslati kérelemnek megfelelően járt el, mivel egyfelől nem vizsgálta meg az ezen kérelmező által a jogorvoslati kérelmében megjelölt, a Kbt. 71. §-án és a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontján alapuló jogszabálysértés megvalósulását, illetve ezen jogszabályi rendelkezések megsértését, másfelől pedig az előbbi jogszabálysértés megvalósulásának vizsgálata helyett olyan jogsértés, vagyis a Kbt. 69. § (1) bekezdése és a Kbt. 79. § (1) bekezdésének a megsértése körében járt el, amelyre egyfelől ezen kérelmező jogorvoslati kérelme nem hivatkozott, másfelől pedig ezen jogsértések vizsgálatára nézve az alperes a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti hivatalbóli kiterjesztéssel nem élt és erre vonatkozóan alakszerű végzést nem is hozott. A bíróság ezek alapján azt állapította meg, hogy az alperes a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályait sértette meg, ugyanis az alperes a fentiek alapján egyfelől a jogorvoslati kérelmet nem bírálta el, másfelől pedig amely körben eljárt, arra nézve pedig a hivatalbóli kiterjesztéssel nem élt, amelynek folytán pedig a felperesnek megsérültek a Kbt. 160. § (1) bekezdéséhez fűződő jogai is, hiszen így a felperes nem értesült arról, hogy az alperes nem a kérelem szerinti körben, hanem attól eltérően vizsgálódik, vagyis hogy nem a Kbt. 71. §-ának és 73. § (1) bekezdés e) pontjának a megsértését, hanem ezzel szemben a Kbt. 69. § (1) bekezdésének és a 79. § (1) bekezdésének a felperes általi megsértését vizsgálja. Ennek folytán pedig a felperes az alperes által ténylegesen vizsgált és megállapított jogszabálysértések tekintetében az alperes eljárása során nyilatkozni, illetve észrevételt tenni nem tudott, vagyis álláspontját nem tudta kifejteni, ami által pedig megsérültek a Kbt. 160. § (1) bekezdése alapján őt megillető jogok, és az alperes a Kbt. 160. § (1) bekezdését is megsértette a jelen ügybeli eljárásával. A bíróság ezen körben megjegyzi, hogy a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. jogorvoslati kérelme - röviden összefoglalva - arra vonatkozott, hogy más ajánlattevővel szemben miért nem kapott lehetőséget a szakmai ajánlatával kapcsolatos hiánypótlásra és nem pedig azt kifogásolta, hogy a felperes a Kbt. 69. § (1) bekezdését megsértve az összegzésében miért azt állapította meg, hogy - szemben az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszban írtakkal szemben - az ajánlata szakmai ajánlatot egyáltalán nem tartalmaz, továbbá nem is azt kifogásolta, hogy a felperes a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontját megsértve az ajánlattevőt az összegzésében nem tájékoztatta az érvénytelenné nyilvánítás részletes indokáról, valamint hogy a felperes által ezen körben megjelölt indok nem részletes indok. A bíróság szerint tehát az alperes hivatalbóli kiterjesztés nélkül olyan jogsértések fennállását állapította meg, amely jogsértések megállapítását az előbbi Kft. jogorvoslati kérelmében nem kérte. A fentiek alapján tehát a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata a felperes által 17

hivatkozottak alapján az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő, és erre tekintettel a bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte, figyelemmel a Pp. 339. § (1) bekezdésére és a Kbt. 172. § (4) bekezdésére. Az új eljárásban az alperesnek a Bill-Account Könyvelési és Tanácsadó Kft. jogorvoslati kérelmét az ezen kérelem által megszabott - a fentiekben már rögzített - keretek között kell elbírálnia azzal, hogy amennyiben az alperes az ezen kérelemben megállapítani kért jogszabálysértéseken túli, más jogsértést is vizsgálni kíván, akkor arra nézve akkor vizsgálódhat, hogyha fennállnak a hivatalbóli kiterjesztésnek, a Kbt. 158. § (1) bekezdése szerinti feltételei és ezen feltételek fennálltára tekintettel az alperes a hivatalbóli kiterjesztéssel élni is kíván, amelyre nézve pedig alakszerű végzést hoz, amelyet közöl az eljárásban résztvevő ügyfelekkel, így különösen a felperessel és lehetővé teszi azt, hogy a hivatalbóli kiterjesztés körében - figyelemmel a Kbt. 160. § (1) bekezdésére -nyilatkozhassanak, álláspontjukat kifejthessék. A bíróság hangsúlyozza, hogy tehát ha az alperes a hivatalbóli kiterjesztés lehetőségével élni kíván, akkor erre nézve - az előbbiek szerint - végzést kell hoznia, amelyet az ügyfelek részére meg kell küldenie, továbbá biztosítania kell azt, hogy az ügyfelek, így különösen a felperes a hivatalbóli kiterjesztés szerinti körben nyilatkozhassanak, álláspontjukat kifejthessék. A pervesztes alperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles a felperes részére megfizetni 35.500,-Ft perköltséget, amely a következő tételekből áll: - 30.000,- Ft jogtanácsosi munkadíjat a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) és (6) bekezdései alapján, mivel a bíróság az elvégzett jogtanácsosi munkával ezen összegű jogtanácsosi munkadíjat találta arányban állónak, tekintettel a felperesi beadványok számára és arra, hogy a jelen ügyben csak egy tárgyalás megtartására került sor. - 5.500,- Ft útiköltség, tekintettel arra, hogy a felperes Budapestről személygépkocsival érkezett a tárgyalásra, továbbá arra, hogy ezen útiköltség összegét az alperes nem is vitatta. A feljegyzett 60.000,-Ft kereseti illetéket - az alperes pervesztessége folytán - az Állam viseli, tekintettel a Pp. 78. § (1) bekezdésére, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. § (1) bekezdésére, 5. § (1) bekezdés c) pontjára és (2) bekezdésére, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-ára. Az ítélet elleni fellebbezési jogot a Kbt. 172. § (5) bekezdése zárja ki, figyelemmel a Pp. 340. § (2) bekezdésére is. Székesfehérvár, 2016. 12. 07. dr. Reichert Dezső sk. bíró Záradék A 15. sorszámú ítélet 2016. 12. 07-én jogerőre emelkedett. Székesfehérvár, 2016. 12. 19. 18

dr. Reichert Dezső sk. bíró

19