4-5
15 éves a Soros Alapítvány
„A Soros Alapítvány éppen tizenöt éve, 1984-ben kezdte meg működését. Megalapítója Soros György magyar származású amerikai üzletember, aki a nyitott társadalom megvalósulásának elősegítésére hozta létre az alapítványt Magyarországon. Amint évkönyveink és a jubileumi ünnepségek műsora is tanúsítja, a támogatás ismérvei minden esetben a nyíltság, a szabadság iránti elkötelezettség, a tehetség, a színvonal és a rászorultság. A Soros Alapítvány liberális szellemű intézmény, amely minden olyan egyházi és világi, konzervatív és szocialista, hagyományos és avantgárd törekvést támogat, amely a nyitott társadalom, az autonóm személyiség kibontakozását segíti elő. Szándéka szerint bátorítja az alkotókat és felkarolja az elesetteket. A Soros Alapítvány négyéves Közoktatás-fejlesztési és Egészségügyi rendszerfejlesztési programjai megszűntével változtat támogatási stratégiáján. 1999-ben meghirdetett programjaival többek között a nyílt társadalom anomáliáinak korrekciójára törekszik. Fő támogatási elvei a szociálisan hátrányos helyzetűek, a leszakadó rétegek segítése, az esélyek egyenlővé tétele, valamint az új, innovatív, alternatív kezdeményezések felkarolása.” (Részlet Vásárhelyi Miklós és Bakonyi Éva köszöntőjéből)
Soros György is megismerkedett a Települési Egészségterv programmal, illetve találkozott a programban részt vevő községek Budapesten megjelent képviselőivel. Az Önök számára „dedikálta” a Községi Egészségterv módszertani útmutatójának egy példányát!
A SOROS Alapítvány fennállásának 15. évfordulója alkalmából 1999. június 21 – 29 között számos rendezvényt szerveztek Budapesten, illetve az ország más városaiban. Június 23-án volt az „Egészségügyi és szociális programok” napja. E napon került sor a Települési Egészségterv program bemutatására is.
Dr. Csehák Judit beszél. Az asztalnál Soros György (balra), illetve dr. Harsányi László, a Szonda Ipsos igazgatója ülnek.
Az ünnepélyes megnyitó közönsége (1999. június 23.)
A következő „képriport” e nap egyes pillanatait örökítette meg. A képek amatőr felvételek. Kérjük a Kedves Olvasót, a felvételek minőségét kezeljék elnézően. (A szerk.)
A délután folyamán tartottuk meg az „Egészségterv Kerekasztalt”. A „Kerekasztal” – melyen rövid ideig részt vett Soros György is – képeit a következő oldalon mutatjuk be. 2
Egészségterv Fórum – „életképek” a fórumról… „A Települési egészségterv programban kis települések, közösségek pályázhatnak a Soros Alapítványhoz olyan közösségi programok támogatására, amelyek az ott élő emberek életminőségének javítását szolgálják. A fórumon 70 település nyertes pályázói osztják meg tapasztalataikat egymással és a programot segítő szakemberekkel…”
A résztvevők I.
A résztvevők II.
Soros György érkezik…
A földön ülnek: Susan Soros, Soros György felesége, Bakonyi Éva, a Soros Alapítvány igazgatója. Mellettük Belia Anna programigazgató áll
3
A „kerekasztal” Soros Györggyel
A „kerekasztal” résztvevői.
A „teljes kerekasztal”
Egy hozzászóló
A kérdésre válaszolva…
A PÁLYÁZÓK ÍRTÁK dát”. Itt azonban egy - még oly értelmes - ember kevés. Naphosszat rághatja a ceruza végét, nem fog tud-
Egészségterv pályázat, avagy közösségszervező tréning?
ni egyedül semmi használhatót összehozni. Sőt! Sok értelmes ember is kevés, ha egy cél érdekében nem áll össze közösséggé, ahol hajlandók folyamatosan tenni is a közösen felismert jó ügy és cél érdekében. De még ez is csak a feladat egyik oldala.
Az egészségterv pályázat készítése során rá kellett ébredni arra, hogy ez nem egy hagyományos értelemben vett pályázat. Egészen más felkészülést és hozzáállást feltételez. Más esetben megszoktuk, hogy van egy adatlap, egy űrlap, s a rovatokat az útmutató alapján értelemszerűen ki kell tölteni és azután „várd a cso-
A település életét, történetét, reálisan tervezhető fejlődési irányát, a helyi társadalom elvárásait, kiegyensú4
lyozott gazdasági-társadalmi feltételeit és reális lehetőségeit is ismerni, és behatóan mérlegelni kell. Tehát egy helyi társadalompolitikai esszé, tanulmány az alapja a kitűzendő cél megfogalmazásának és a siker reményét ígérő pályázatnak. S ha végül a remélt és óhajtott összeget nem is nyerjük el, valamit akkor is nyerünk, mert a befektetett munka kamatozik. Jobban megismerjük önmagunkat és lehetőségeinket.
képest csak alárendelt és járulékos – értékünket védeni, ápolni és fejleszteni kell. Az egészségügyi (betegségügyi) szakszolgálat akkor lép be, ha valami zavar van. Az ember dolga nem az, hogy tehetetlenül várja, ugyan mikor történik valami baj az egészségével. S hogy ez az állapot minél ritkábban és későbben következzen be, ahhoz folyamatos, tudatos és személyes aktivitásra van szükség. Ennek a kereteit kívántuk megteremteni a Barát Kör Egészségvédő Tagozatában, ahol minden korosztály számára igyekszünk programot és lehetőséget biztosítani az egészségmegőrzés, -fejlesztés érdekében.
Felismertük továbbá, hogy egészségünk érdekében az egészség ügyét társadalmasítani kell, és egyben személyes üggyé is kell tennünk. „A háború sokkal fontosabb dolog annál, hogy azt a tábornokokra és katonákra bízhatnánk” analógiájára megalkottuk a Budakalászi Barát Kör Egészségvédő Tagozatát azzal a mottóval, hogy az egészség sokkal fontosabb dolog annál, hogy azt (csak) az orvosokra bízhatnánk. Az egészséget, mint minden más – ehhez
Budakalász, 1999. június 3. Dr. Kulin Sándor Budakalász Nagyközség alpolgármestere
= = = = =
hangolni. Ekkor kapta pályázatunk ezt a nevet: A községben élők egészséges életmódra nevelése és szabad-
A lelki egészségterv 1998. áprilisában találkoztam először a Soros Alapítvány pályázati felhívásával, melyben községi egészségterv elkészítését támogatnák. Érdekesnek találtam a felhívást, ezért megpróbáltam körüljárni, hogy tulajdonképpen miről is lehet szó. Kapóra jött a Fact Alapítvány programja, melyet a készülő egészségterves pályázatok kapcsán szerveztek. Ez ügyben Budapestre mentem - mint ahogy a pályázat címe is első olvasatra utalja - két orvos társaságában.
idejük hasznos eltöltése kisgyermek kortól a nyugdíjas korig. Rövidesen összeállt az egészségterv gerince, mely a következőket tartalmazta: Nyirád község bemutatása Nyirád község egészségtérképe Az egészségügyi ellátás falunkban A 0-3 éves korú népesség helyzetképe A 3-6 éves korú népesség helyzetképe A 6-14 éves korú népesség helyzetképe A 15-20 éves korú népesség helyzetképe A 20 évesnél idősebb, felnőtt lakosság
Így utólag nagyon jónak ítélem a Fact Alapítvány által szervezett felkészítést, a pályázatok elkészítésével kapcsolatban mindent pontosan elmondtak a legapróbb részletekig, csak egyet nem: azt, hogy mire lehet pályázni. Hazafelé jövet útitársaimmal végigbeszéltük az elhangzottakat és a következő elhatározásra jutottam. Községünkben kezdeményezek egy kerekasztal-beszélgetést, melyre meghívok mindenkit a faluból, akinek a saját környezetében meghatározó szerepe van. Ilyenek voltak például a társadalmi szervezeteink vezetői és a falu értelmisége. Szinte kivétel nélkül eljöttek erre a megbeszélésre, és amikor a lehetőséget felvázoltam előttük, támogatólag nyilatkoztak.
helyzetképe Minden helyzetkép egy állapotleírással kezdődött, melyet a meglévő és lehetséges problémák feltárása követett. A legnehezebb volt - a problémákat megismerve - a megoldási programok elkészítése. Bár nem vagyok orvos, de azt tudom, hogy a lelki egyensúly legalább olyan fontos az egészség megőrzése érdekében, mint a testi egészség. Megoldási programjainkat is e szemlélet alapján dolgoztuk ki. Fő szempontnak a közösségek összetartó, lelki egészségmegőrző szerepét tekintettem.
Megbeszéltük, hogy saját területére vonatkozóan mindenki elkészít egy általa fontosnak tartott programot, mellyel fejlődés érhető el az adott területen. Általános volt az az álláspont, hogy a községi egészségtervet bár óriási munkának ígérkezett - akkor is el kell készíteni, ha a pályázat kedvező elbírálásának kicsi az esélye.
Nehéz lenne az egész programunkat pár mondatban összefoglalni, ezért egy területet, a 15-20 év közötti korosztályt és az ő programjukat emelem ki. A helyzetfelmérés során tapasztaltuk, hogy a legnagyobb problémát az ifjúsági közösségek megszerveződésének hiánya okozta. Nem voltak olyan fiatalok, akik vállalták volna a közösség vezetését. Nem volt hely, ahol a programjaikat megvalósíthatták volna. Az
A következő alkalommal, amikor összejöttünk, mindenki hozta az elkészített programját. Mivel mindegyik program sajátos volt a maga nemében, ezért ezeket lehetőleg egy folyamatba építve össze kellett 5
egészségtervvel kapcsolatban a fiatalok képviselőit is meghívtuk az elbeszélgetésekre, ahol elmondták igényeiket és elképzeléseiket egy leendő ifjúsági klubról. A megbeszélésen az önkormányzat képviselői is jelen voltak, akik rögtön hathatós támogatásukról biztosították a fiatalokat. Ennek eredményeképpen hamarosan helyszínt biztosított az önkormányzat az ifjúsági klub működéséhez, a leendő klub felszerelését viszont az önkormányzat szűkös anyagi helyzete miatt nem tudta teljes egészében fölvállalni.
három darab szövőszéket kért azzal a céllal, hogy tagjaik számára szövő tanfolyamot szervezzenek. A Nyugdíjas Klub a pályázaton egy tv- és egy videókészüléket kapott támogatásként, mivel színvonalas műsorokat készítenek, melyeket szeretnének megörökíteni és viszontlátni. Ilyen műsoruk többek között a „Nyirádi lakodalmas”, amit a környező településeken is nagy sikerrel mutattak be. Nem gondoltam, hogy az egészségtervvel kapcsolatban ilyen nagy az érdeklődés. Miután a Fact Alapítvány által kiadott hírlevélben szerepeltünk a nyertes pályázók között, nagyon sokan kerestek meg és kértek információt programjainkkal kapcsolatban.
Az egészségterv pályázatban az ifjúsági klubhoz 2 db ping-pong asztalt, ping-pong szettet, hifi-tornyot, székeket, asztalokat kértünk támogatásként, összesen 230 ezer Ft értékben. Igényünket azzal támasztottuk alá, hogy a még erősebb közösséggé szerveződés - mely a lelki harmónia megteremtésének különösen ebben a korosztályban egyik alapja - feltétele egy minimális felszereltségű hely, ahova a fiatalok szívesen mennek.
Utólag visszatekintve és végiggondolva a pályázatunkban felvázoltakra, jól látható, hogy községünkben az utóbbi időben elindult egy szemléletváltozás, s ezzel együtt a tervek megvalósulása. A pályázat jó lehetőség volt számunkra arra, hogy rendszerbe foglalva áttekintsük az esetlegesen már egymástól elszigetelten elindult, működő programokat, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy e fontos cél érdekében hatékonyabban, célszerűbben dolgozhasson közösségünk.
A pályázaton az ifjúsági klubhoz kért teljes támogatási összeget megkaptuk. Az önkormányzat látva a fiatalok nagyon kedvező hozzáállását, a pályázati öszszegen vásárolt eszközökhöz saját forrásból biztosított még további egy video- és egy tv-készüléket. Az egészségterv programunkban szerepel az óvodás korosztály számára az udvari fa játszótéren kívül az általános iskolások prevenciós programja. Célja a Drog, Alkohol, Dohányzás, AIDS (DADA program) megelőzése, a rendőrséggel közösen.
Köszönjük a Soros Alapítványnak a nyújtott támogatást és a FACT Alapítványnak a pályázat elkészítéséhez nyújtott segítségét. Nyirád, 1999. június 21.
Az ifjúsági klub programját ismertettem, a civil szervezeteink közül a Nagycsaládosok Nyirádi Egyesülete
Rédei Zsolt, a Nyirádi Önkormányzat jegyzője
= = = = =
A program keretén belül beindítottuk az Ovi-focit,
670 éves Sajószöged A „670 éves Sajószöged Községért” Alapítvány 1997. évben került bejegyzésre. Az Alapítvány keretén belül első pályázatunkat a Soros Alapítványhoz adtuk be, témája a Községi Egészség-terv volt.
melyről részletesebben is szeretnék beszámolni. A programot május 4-én kezdtük el. Heti két alkalommal 30 perces foglalkozásokat tart Gulyás Csaba edző és szülő. Eddig, azaz június 2-ig 14 foglalkozáson vettek részt az óvodások. Az edzések az óvoda udvarán folynak, aki kedvet érez a mozgáshoz, az kortól függetlenül részt vehet. Célunk a gyermekek mozgásigényének kielégítése, szabálytudat kialakítása, vala-
Programunk 9 blokkból állt, melyet egyenként és önállóan jónak tartott a Kuratórium az elbíráláskor. Kisebb átdolgozásra visszakerült az Alapítványunkhoz, amit igyekeztünk minél előbb átdolgozni. Az újabb elbírálás után nagy örömünkre a pályázott összegből 771.000.- Ft-ot nyertünk el. Az elnyert összeggel megkezdtük a programok megvalósítását, nagy odafigyelést szánva arra, hogy a pályázati pénz felhasználása után a jövőben is fenntarthatóak legyenek a programok.
mint a labdarúgás megismertetése, megszerettetése játékos gyakorlatok formájában. A rendszeres mozgás edzettebbé, erősebbé teszi gyerekeinket, mely későbbiekben igényükké válik. 3 db focilabdát vásároltunk. A pályázat elfogadása után megindult a sportdélutánok szervezése.
Első lépésként elkészítettük Sajószöged község egészségtérképét, melyet 22 oldalas könyv formájában nyomdában állítottunk elő, és a lakosság rendelkezésére bocsátottunk. Ezzel a kiadvánnyal arra kívántuk felhívni a lakosság figyelmét, hogy mennyire vagyunk felelősek saját és családunk egészségéért. A könyvben részleteztük a részprogramokat, a felelősök nevét és elérhetőségét.
Az első családi rendezvényt októberben tartottuk. Óvodánk létszáma 60 fő volt, ebből sok a testvérpár. Első alkalommal 21 család nevezett be a különböző versenyszámokba. Volt zsákban futás, kislabdadobás, versenyfutás, vízzel edénytöltögetés időméréssel. A 6
győztesek, és a versenyben résztvevők jelképes ajándékot kaptak.
- kézműves foglakozások, - Ifjúsági Fúvószenekar, és majorettek bemutatója, - musical - operett előadás, - táncverseny.
Második alkalommal tavasszal, azaz májusban rendeztük meg a családi sportdélutánt, 16 család képviseltette magát rendezvényünkön.
Egyéb programjaink: - Csoportos játékos sportvetélkedő a 7-10 éveseknek (a résztvevők száma 30 fő). - Gyermek teke-verseny a 10-14 évesek számára (résztvevők száma 18 fő). - Asztalitenisz körmérkőzés felnőttek számára (résztvevők száma 15 fő). - Kispályás labdarugó mérkőzés felnőttek részére (résztvevők száma 30 fő volt). - Felnőtt teke-verseny (résztvevők száma 28 fő). - Lábtenisz bajnokság (résztvevők száma 16 fő). - Kerékpártúra első alkalommal, 1999. június 6-án. A túrán az Általános iskola 7. osztályos tanulói vettek részt (28 fő), akikkel Tiszadobra kirándultunk.
A versenyek nagy sikert arattak, mindenki szívesen és örömmel vett részt a versenyfutás, labdaadogatás, egyensúlyozás, kötélhúzás, karikában futás versenyszámaiban. A szülők kellemesen elfáradtak gyerekeikkel együtt. A korszerű táplálkozás témakörében saját anyagból készítettünk óvodásainknak gyümölcssalátát, melynek ízével itt ismerkedtek meg a gyerekeink. Rendszeresen adunk olyan zöldségféleségeket, amiket nem fogyasztanak otthon. A program keretén belül 150.000.- Ft-ot nyertünk el sportfelszerelések vásárlására. A felszereléseket már megvásároltuk, ezzel eleget téve a vállalt kötelezettségünknek.
1999. június 21-től 25-ig naponta 8-16 óráig – délelőttönként aerobic, jazzbalett foglalkozások, délutánonként egyéb sportfoglalkozások, labdarúgás, úszás, kerékpártúra, sportversenyek, csapatjátékok, balett bemutató. A résztvevők 7-12 éves gyermekek, számuk 40 fő volt.
Az osteoporózis (csontritkulás) megelőzése érdekében 75.000.- Ft-ot nyertünk el. A programot május 5-én ismeretterjesztő előadással megkezdtük, szakorvos bevonásával. Az előadást követően május 12-től heti rendszerességgel gyógytornász vezetésével átlagosan 28 fő végzi a tornagyakorlatokat. A résztvevők körében tesztlapokat osztottunk, melynek témája „Milyen magas a csontritkulás rizikó-tényezőm”, amit pontszámok alapján fogunk értékelni.
Az eddig megvalósított programjainkról, rendezvényeinkről, e pár gondolattal szerettem volna bemutatni elért eredményeinket. A továbbiakban is - folyamatosan ütemezett programjainkkal - szeretettel várjuk a lakosságot, az egészséges életmódra neveléshez.
A további program keretén belül április hónapban tartottuk meg az egészséges életmód étkezési bemutatóját. A helyi óvoda szakácsa készítette el a finomságokat. A kímélő, könnyű ételsor francia burgonyából és gyümölcssalátából állt. 20-25 főre készültek a finomságok, melynek anyagi vonzata 6000.- Ft volt. A megjelentek szívesen kóstolgatták az új ízeket, legnagyobb sikere a gyümölcssalátának volt. A bemutatót összekötöttük a számunkra már hagyománnyá vált teadélutánnal. A megjelentek a teadélutánra meghirdetett süteményversennyel, borok kóstolgatásával tették még hangulatosabbá rendezvényünket. Sajószögeden mindenki által ismert Stefán István és zenekara tette még emlékezetesebbé ezt a kis együttlétet.
A községi egészségtervpályázatunk elnyerése után nagy kedvet kaptunk és újabb pályázatot készítettünk, melynek tárgya az idős emberek életminőségének javítása volt. A pályázaton belül gyógyászati segédeszközök vásárlására pályáztunk 225.700.- Ft-ot, melyet teljes összegben elnyertünk. A gyógyászati segédeszközöket térítésmentesen kívánjuk a lakosság szolgálatába állítani. Fenntarthatóságát abban látjuk, hogy kölcsönzés után, amikor már nincs szükség a segédeszköz használatára újabb embereken tudunk segíteni. Egy külön helyiséget alakítottunk ki az Idősek Klubja épületében, ahonnan a kölcsönzést fogjuk megoldani.
Úgy érezzük, amit szerettünk volna elérni, azt elértük. Tudatosítottuk az emberekben, hogy az egészségünk egy kis odafigyelést mindenképpen megérdemel, hiszen a világon a legnagyobb kincsünk az egészségünk, amit óvni és védeni kell. Az elkészített ételekről kívánság szerint recepteket osztottunk ki igény szerint.
Ennyiben szerettem volna az eddigi eredményeinkről beszámolni, és köszönetünket kifejezni a Soros Alapítvány által biztosított nagy lehetőségekért, valamint a Fact Alapítványtól kapott szakmai tanácsokért. Sajószöged, 1999. 06. 21. Tisztelettel:
1999. május 1-én sport majálist rendeztünk. Az egész lakosság számára meghirdetett rendezvénynek a Művelődési Ház sportpályája és parkja adott otthont. A sportprogramokat egyéb szórakozási lehetőségekkel színesítettük, úgy mint: - bábszínházi előadás,
Albecz Mihály a kuratórium elnöke „670 éves Sajószöged Községért” Alapítvány
7
„Legyen szebb a mi falunk”
rözi: ”Legyen szebb a mi falunk Egyesület”. Nem kell bizonygatni, hogy ha 300 lelkes kis településen 100 ember összefog, az csodákra képes, de hát pénz nélkül sok lelkes ember sem tud mit kezdeni. A töprengés közben jött az ötlet, forduljunk a Soros Alapítványhoz, hiszen annyi rászorulón segített már.
Gyugy község, „Legyen szebb a mi falunk” Egyesületének pályázata, a Soros Alapítvány által meghirdetett Községi Egészségterv pályázatán 1.000.030 forint támogatást nyert.
Megpróbáltuk. Neki fogtunk pályázatot írni. Őszintén írtunk le mindent. Titkon reménykedtünk, bár tudtuk, hogy nagyon sokan várnak segítségre. Amióta megkaptuk a benyújtott pályázatunk eredményéről szóló értesítést, hihetetlen boldogság uralkodik rajtunk. Nagyon örülünk annak, hogy beteljesedhet, amire olyan régen vártunk. Lesz a gyermekeinknek hol játszani, sportolni, a szabadidőket hasznosan eltölteni. Mi csak anyagok vásárlására kértünk pénzt. A megvalósítást mi már összefogással vállaljuk, így mivel – saját kézzel fogunk elkészíteni mindent – még becsesebbé válik a létesítmény számunkra, mintha készen kaptuk volna.
A támogatásra kapott összeg és a lakosság összefogása teszi lehetővé, hogy a milleneumi évfordulóra településünk lakossága egy csodálatosan szép, parkerdő megépítésével tudja ünnepelni az ezredfordulót. Gyugy község a Balaton déli partján, Balatonboglártól 12 km-re található. Gyugy Somogy megye egyik legkisebb települése. Kis község, hiszen alig 300 lakosa van. Ez a kis közösség nagyon szerencsésnek mondhatja magát. Szerencsés, mert már a harmadik ciklusban egy nagyon lelkes, egy nyelvet beszélő képviselő-testülete van. A falu képviselői – de találóbb a kifejezés – elöljárói nagyon sokat adnak arra, hogy a település fejlődjön, szép, virágos és tiszta legyen. Faluépítőszépítő törekvéseik sikerrel jártak. Példamutatásukkal sikerült a község lakosságát ráébreszteni arra, hogy milyen jó érzés egy gondozott, szép környezetben élni.
Soros Úrnak és az alapítványát segítő minden résztvevőjének, erről a helyről is azt ígérjük, hogy a „mentőangyalként” érkezett segítség minden forintja jó helyre fog kerülni, hiszen az anyagvásárlásra kapott egy millió forintból maradandó létesítményt fogunk építeni, olyat, amit még unokáink is használni tudnak majd.
Sajnos országos jelenség, hogy a mai rendkívül nehéz anyagi helyzet miatt az emberek fásulttá, közönyössé válnak. A mi falunk jó példa arra, hogy egy-egy jó kezdeményezéssel, milyen hamar meg lehet változtatni az emberek hozzáállását, csak el kell kezdeni, jó példával kell élni. El szeretném mondani, hogyan kerültünk kapcsolatba a Soros Alapítvánnyal. Úgy történt, hogy a község megvett a helyi TSZ-től egy 4 hektáros nagyon elhanyagolt, de szép fekvésű belterületi ingatlant. Azzal a céllal, hogy ott gyermek játszóteret, sportpályát és parkerdőt létesít. Évekig gyűjtögettük a pénzt a megvalósításhoz. Csakhogy közben pályázatokkal pénzt nyertünk a LengyeltótiGyugy összekötő út elkészítéséhez, ami évtizedek óta az egyik legfontosabb érdek volt a falu számára.
Gyugy község (Egy kép a község pályázatából) Befejezésül, nagy tisztelettel kérem Önöket, fogadják el meghívásunkat, mostanhoz egy évre. Legyenek részesei annak az öröm ünnepnek, amit a jóléti-parkerdő átadása alkalmával szeretnénk rendezni.
Az út megépítésével 10 km-rel közelebb kerültünk a városhoz, az iskolához, óvodához. Az út megépítése viszont az utolsó filléreket is felemésztette. Így a parkerdő építése függőben maradt. Közben az Önkormányzat kezdeményezésére, főleg kisgyermekes szülőkből és fiatalokból egy civil szervezetet – egyesületet hoztunk létre. Az egyesületnek napokon belül közel 100 tagja lett, célját pedig a neve is tük-
Személyes megjelenésükkel tegyék lehetővé azt, hogy lakosságunk vendégszeretetét is bizonyítva köszönhessük meg mindazt, amit törekvő kis községünk érdekében tettek. Tisztelettel, Tóthné Szabó Erika Egyesület Elnöke
A Hírlevél a tapasztalatok cseréjének fóruma. Ez a fórum csak az Ön segítségével működhet. Írja meg ötleteit, véleményét, tapasztalatait a programmal kapcsolatban. 8
közül a legfontosabbakat néhány térkép formájában közreadjuk.
A harmadik forduló előtt… Közeledik a Települési Egészségterv Program „harmadik fordulója. Az alkalmat megragadva áttekintettük az előző pályázati fordulók statisztikáit, melyek
(A térképeket a program egyik kurátora, Fekete Attila készítette.)
A tréningeken részt vett községek megyéken belüli aránya
Jelmagyarázat %
A pályázatot készített települések megyéken belüli aránya
Jelmagyarázat %
9
10
tást, és elfogadható részbeszámolóval rendelkeznek. Egyének önállóan nem pályázhatnak.
Ahogy a szakértők látják Mint azt a Kedves Olvasó bizonyára tudja, a Soros Alapítvány a Települési Egészségterv Program keretében ismét meghirdette pályázatát. Mi ugyancsak közzétesszük a pályázati felhívást, egyúttal kiegészítjük néhány tapasztalatainkon alapuló „tanáccsal” is.
A pályázat célja: A települési egészségterv összeállításának, valamint az összeállított egészségterv alapján a közösség életminőségét és egészségét javító programok megvalósításának támogatása. Az egészségterv az életminőséggel és az egészséggel kapcsolatos helyi adatok és igények összegyűjtése, feldolgozása, valamint értékelése. Erre épül az a cselekvési program, amely a közösség legfontosabb problémáira kíván reálisan megvalósítható megoldásokat adni az egészséges életmód, a betegségmegelőzés és a rehabilitáció széles körére kiterjedően.
A pályázat követelményei: Pályázni kizárólag az e célra szolgáló űrlap kitöltésével lehet, melyen a részletes pályázati követelmények megtalálhatók. A programoknak elsősorban a helyi erőforrásokra támaszkodva kell a közösség életminőségét javítaniuk. Szükséges feltétel, hogy mind a tervezés, mind a programok megvalósítása a helyi társadalom – önkormányzati intézmények, civil szervezetek, vállalkozók – széles körű összefogásán és együttműködésén alapuljon. A programoknak az egyszeri támogatás megszűnése után is folytathatóknak kell lenniük. Az egészségtervhez (állapotleírás és programterv maximum 20 oldalban) mellékelni kell annak a programnak a részletes munkatervét és költségvetését, amelyhez a Soros Alapítványtól támogatást kérnek. A résztvevők együttműködési szándékát dokumentálni kell.
A pályázók köre:
A tervezett keret: 25 millió forint
Jogi személyek (önkormányzatok, civil szervezetek és a velük együttműködő intézmények) a községi jogállású településekről, vagy kisvárosokból. Azok a települések is pályázhatnak, amelyek már kaptak támoga-
Beküldési határidő: 1999. szeptember 30. A pályázat döntéséről szóló értesítés várható ha-tárideje: 1999. november 30.
***
Nézzük tehát… ez eddig benyújtott pályázatok áttekintése nyomán megfogalmazható tapasztalatainkat, és az ezekre támaszkodó javaslatainkat. Amire különösen célszerű figyelni… A pályázat célja: „… a közösség életminőségét és egészségét javító programok megvalósításának támogatása.” A programban a hangsúly a közösség tagjai életminőségének a javításán van. Bár kétségtelenül javítja egy közösség tagjainak életminőségét, ha esetleges betegségeiket jobb körülmények között, gyorsabban „orvosolják” – ez a program, címe ellenére nem az egészségügyi ellátás javításának programja. A megfogalmazott célnak megfelelő program egy tervre, az úgynevezett egészségtervre épül. Az egészségterv pedig a közösség „viszonyainak”, helyzetének az elemzését követően készíthető csak el. A pályázati kiírás e megfogalmazásából az következik, hogy a pályázott programnak a közösség egy meglévő (legfontosabb) problémáját kell felszámolnia, vagy legalábbis egy ebbe az irányba mutató folyamatot elindítania. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a program a közösség, és nem egyes intézmények, vagy szűk társadalmi csoportok problémáinak megoldásához nyújt támogatást. Hogy melyek a közösség legfontosabb problémái – ezt eredményesen csak az adott közösség tagjai, vagy
azok reprezentánsai tudják megfogalmazni. Ebből az következik, hogy megalapozott programot nem tud egy – két ember elkészíteni. A programkészítés folyamata akkor eredményes, ha abban minél többen részt vesznek, hogy valóban a közösség problémáiról legyen szó. „Szükséges feltétel, hogy mind a tervezés, mind a programok megvalósítása a helyi társadalom – önkormányzati intézmények, civil szervezetek, vállalkozók – széles körű összefogásán és együttműködésén alapuljon.” – fogalmaz a Soros Alapítvány a pályázat követelményeit meghatározva. Ugyanitt fogalmazódik meg az a feltétel is, hogy mind a programok tervezése, mind a megvalósítása során a helyi társadalom széleskörű összefogására kell támaszkodni. Érdemes a pályázati kiírás e mondatát különösen komolyan venni. E feltétel megvalósulása nagyrészt megvalósít egy másik követelményt is – ez pedig a helyi erőforrások mozgósítása az adott probléma megoldása érdekében. A közösség tagjainak aktív részvétele a program előkészítésének, megvalósításának folyamatában – erőforrás, mely legtöbb esetben lényegesen több lehetőséget biztosít a közösség problémáinak megoldása során, mint a rendelkezésre álló pénz. A közösség tagjainak aktív részvétele a program 11
minden egyes fázisában – még egy további követelmény teljesülését is valószínűsíti. A pályázati kiírásban a Soros Alapítvány a támogatás odaítélésének feltételeként szabja a támogatott program fenntarthatóságát.
- olyan, amelynek megvalósításában a közösség tagjai (vagy csoportjai) aktívan, tevőlegesen részt vesznek; - és végezetül olyan, amely a támogatás megszűnte után is fenntartható, vagyis a probléma megoldásának folyamata például olyan új „szokásokat” alakít ki, melyek továbbélnek, vagy ilyen továbbélő „szokások” feltételeit teremti meg.
„A programoknak az egyszeri támogatás megszűnése után is folytathatóknak kell lenniük.” Azok a programok, amelyek csak addig működnek, „A sorok között olvasva…” amíg a közreműködőket fizetni lehet – nem fenntartEgy pályázati kiírás szükségképpen tömör, nem tér ki hatóak. (Könnyű belátni – a tiszteletdíjas előadók fontos „technikai részletekre”. (Ezek a részletek minpéldául ingyen már nem fognak előadást tartani.) den alkalommal szóba kerültek a pályázatot előkészíHa a program - amely „közmegegyezésen” alapul, és tő „tréningeken”.) olyan problémák megoldására irányul, amely a legA program költségvetése az egyik „technikai résztöbb embert érinti - a közösség tagjainak aktív részvélet”, melyet most kiemelünk. telére épül, már könnyen fenntartható, vagyis folyA költségvetésnek – melynek alapján a kuratórium tatható a pénzügyi támogatás megszűnését követően dönteni tud a program megvalósíthatóságának realitáis. sáról – részletesnek, áttekinthetőnek, a program egyes A fenntarhatóságnak természetesen van egy tartalmi elemeivel megfeleltethetőnek kell lennie. Ki kell defeltétele is. A programnak magának folytathatónak rülnie belőle, mivel rendelkezik, de annak is, mekkora kell lennie. Egyszeri „események” megvalósítására támogatást, és mire kér a pályázó. irányuló programok esetében nem beszélhetünk fennAmennyiben a megvalósítani tervezett program „résztarthatóságról. programokból” épül fel, úgy a költségvetést a „részA közösség tagjainak aktív részvétele – több alka- programokra” is célszerű elkészíteni. lommal idéztük a pályázati kiírás e fordulatát. A program megvalósításában közreműködő szeméA közösség tagjainak aktív részvétele követelménye lyek „fizetése”, azaz a személyi kiadások tervezése ugyancsak fontos eleme a támogatható programok- során érdemes figyelembe venni, amit a fenntarthatónak. Azok a programok tehát, melyek az érintett kö- ság kapcsán tanácsoltunk. Amennyiben a pályázó jezösség tagjainak passzív részvételével számolnak – lentős személyi költségekkel számol, abban az esetpéldául felvilágosító előadások, szűrővizsgálatok, stb. ben külön célszerű azt megindokolni. (Ellenkező eset– általában nem tesznek eleget a pályázati kiírásnak. ben a kuratórium úgy vélheti, ha a közreműködők (Azt talán felesleges is említenünk, hogy ezek azok a anyagi támogatása megszűnik, „fizetség” híján megprogramok, melyek általában „egyszeriek”, és jelle- szűnik a rájuk támaszkodó program is.) güknél fogva nem felelnek meg a fenntarthatóság köSemmi nem magától értetődő.. vetelményeinek sem.) azaz mindent le kell írni. A pályázatot készítő közösségek tagjai számára számos dolog kimondatlanul is Összefoglalva – milyen a „jó program”, amely a siker nyilvánvaló. Nem így a pályázatot elbíráló kuratórium esélyével indul a Települési Egészségterv pályázatán? tagjai számára. Ezért utolsóként azt tanácsoljuk a pá- olyan, amely egész szemléletében a közösségre épít; lyázóknak, gondolják meg – a pályázatban leírtak egy - olyan, amely a pályázó közösség egy valós (a hely- idegen, a közösség helyzetét nem ismerő számára is zetelemzésből következő) problémájának megoldásá- érthetőek? ra irányul, és megoldása nem állami feladat; Reméljük, hogy e néhány tanáccsal is segítettünk a - olyan, amelynek meghatározásában a közösség tagpályázóknak, akiknek végezetül sok sikert kívánunk. jai (vagy reprezentánsai) részt vettek, közösen alakít(Füzesi – Tistyán) va ki a megoldás módját, melyet a közösség tagjai elfogadtak;
A Községi Egészségterv Hírlevelet a Fact Alapítvány a Soros Alapítvány támogatásával készíti 750 példányban.
Feladó: Fact Alapítvány
Írásait, észrevételeit a következő címen várjuk! 7 6 0 1 Pécs, Pf.: 293. Tel.: (72) 510 829 e – mail:
[email protected]
Pécs, 7601 Pf.: 293.
12
