15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon.
Formációk – a Föld vegetációzónái – legnagyobb klimatikus egységek Társulások – elemi vegetáció egységek, közösségek: - fajösszetétel - struktúra
közel állandó, jellemző
- környezeti igény Nevét az uralkodó fajról kapja Jellemzik a konstans fajok és a karakter fajok
A növények előfordulásának megadásához legtöbbször nincs szükség pontos társulás ismeretre, eligazítanak az élőhelyek is.
Élőhely – több hasonló ökológiai igényű társulás, egymás mellett, esetleg mozaikosan, egymást átszőve. HASONLÓ IGÉNYŰ TÁRSULÁSOK ÁLTAL INDIKÁLT ÖKOLÓGIAI KÖRNYEZET
Erdei (fás) élőhelyek: • Pannon erdőssztyep (Alföldön) és bokorerdő (hegyvidéken) • Fehér nyáras borókásak • Száraz, meleg (xeroterm) erdők a molyhos tölgyesek (hegyvidéken, délies lejtőkön ligetes, fénygazdag – a szőlőkultúrának ideális élőhely) • Cseres-tölgyesek (zonális hegyvidéki élőhely – zárt és • száraz/meleg) • Gyertyános-tölgyesek és bükkösök - mezofil erdők • (zonális hegyvidéki élőhely, hűvös, zárt lombkoronaszintű, • sötét, tavaszi aszpektus) • Ligeterdők, láperdők (fás vegetációval borított lápi, mocsári területek) – bokorfüzesek
ERDŐK 1. Természetvédelmi jelentőség – legösszetettebb élőhelyek 2. Gazdasági jelentőség 3. Jóléti szerep
• Honfoglalás idején 60%-os erdősültség lehetett • XIX. sz. vége 2,8 millió hektár ~30 %-os • 1925 körül mélypont: 1,1 millió hektár ~ 10 % alatt • 1984 1,7 millió hektár – 18,8%-os erdősültség • Napjainkban 19,1% - egyharmada, 6,2 %-természetszerű
•
Természetesség kb. 60%-ig, ennél jobb erdeink nincsenek
•
Legjobb erdeink az öreg erdők: bükki őserdő, zalai bükkösök, Fényi erdő
• •
52%-ban hazai fafajokból (12%) – ennek egy része természetszerű 48%-a (10%) idegenhonos fafajokból, ezek ökológiai értelemben nem erdők, hanem ÜLTETVÉNYEK
Erdők használata: I.
Rendszertelen sokcélú erdőhasználat a XIX sz. közepéig
II. Tervszerű erdőhasználat – cél a faanyagnyerés
III. Multifunkcionális erdőhasználat: ELVÁRÁSOK az erdőtől: • Állampolgárok • Ökológusok, biológusok, természetvédők • Erdészek Lehetőségek: Beavatkozás mentesség – erdőrezervátumokban
-
Természetvédelmi erdőkezelés – ökológiai alapokon nyugvó, szukcessziós, regenerációs fázisok megtartásával nemzeti parkokban ...)
Természetszerű erdőgazdálkodás – ökonómiai szempontok is
Ültetvényszerű erdőgazdálkodás – nem erdők
• A legtöbb az erdészeken múlik – erdeink kezelői • Reform szemléletű erdőgazdálkodás: erdőborítottság mellett kell gazdálkodni:
folyamatos
Maximális vágásterület 3 ha (tarvágás esetén), ill. 5 ha (fokozatos felújító vágás esetén)
Vágás érettségi korokat emelni kell Fajösszetételt optimalizálni kell
Meglévő állapotokat konzerválni kell
Erdőrezervátum program 19931996. évi LIV. az erdőről és védelméről törvény szerint Célja: - erdőrezervátum hálózat létrehozása
- védetté nyilvánítás - állapotfelvétel, hosszú távú fenntartási terv (HFT) kidolgozása a természetközeli gazdálkodás megvalósítása érdekében
ERDŐREZERVÁTUM: Jogszabály szerint – járulékos védett természeti területi kategória Az oltalom tárgya a teljes ökológiai rendszer. Cél:
• az erdei ökológiai rendszer természetes folyamatainak megóvása, • a természetes folyamatok zavartalanságának biztosítása • a természetes erdőfejlődés megismerését célzó monitorozás és kutatás.
MAGTERÜLET és VÉDŐZÓNA elkülönítése
• Magterület: teljes használati korlátozás • Védőzóna: természetközeli gazdálkodás: szálalásos, fokozatos felújításos módszerek • Mindkettőben fokozott a látogatások tér- és időbeni korlátozása • 10 évenként felülvizsgálati kezelési terveket kell készíteni a Hosszú távú Fenntartási Tervhez
• Erdőrezervátumaink (2000 KöM rendeletben kihirdetettek): • 49-14 = 63 + 8 = 71
•
a természetes erdők legjobb referenciaterületei
• A hazai erdőterület 0,76 %-a, magterületek 0,21 %
• A legnagyobb 610 ha: Haragistya-Lófej • A legkisebb magterület 8 ha: Baktai erdő • A legnagyobb magterület: 260 ha Haragistya-Lófej
• Túlreprezentáltak az üde lomberdők, azon belül a bükkösök és a molyhos tölgyesek, sziklaerdők.
• Alulreprezentáltak a cseres-tölgyesek. • Elhelyezkedésük megfelel az ország erdősültségi térképének – többségük hegyvidéken • Hiányoznak az erdőssztyepek – nem gazdasági erdők és kevés van • Arányaik felülvizsgálandók, további intézkedések szükségesek
Erdőssztyep maradványok az Alföldön – eltűnő örökségeink • Az erdőssztyep fás és fátlan társulásokból álló, összetett társulási rendszer – léptékfüggő • Eurázsia jellegzetes öve – 8000 km nyugat felé keskenyedő sávban • Egy lehetséges felosztásuk:
• Európai tölgyes erdőssztyepek • Nyíres erdőssztyepek (NY-Szibéria) • Nyíres-, tű- és lomblevelű e. (K-Szibéria) • Tű- és lomblevelű e. (Bajkál környékén) • Lombos erdőssztyepek (Távol-keleten)
Molnár-Kun nyomán
Hazai erdőssztyepek:
Homoki-, löszön, sziken kialakult Sajátosságai: • erdeiben 3-4 tölgyfaj • erdőssztyep lágyszárúak: Kocsordok (Peucedanum spp.)
Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) Imolák (Centaurea spp.) Sarjtelepképző nőszirmok (Iris spp.- aphylla, variegata, graminea, spuria) Macskahere – (Phlomis tuberosa) Törpemandula (Amygdalus nana), kései pitypang
Fátlan élőhelyek: •Sziklagyepek, sztyeplejtők – hegyvidéki intrazonális élőhely •Löszgyepek: hegylábi és alföldi - legjobb termőtalaj, legkevesebb maradvány – zártak •Homoki növényzet: nyílt ……zárt, sok másodlagos legelő •Sziki élőhelyek: nedves és száraz szikesek, nyíltak - zártak •Láprétek – folytonos vízborítottság – tőzegképződés •Mocsárrétek – ingadozó talajvízszint, gyakori kiszáradás
Másodlagos élőhelyek: •Szántók •Gyomnövényzet
•Kultúrerdők •Rekultivált területek •Elhagyott tanyák ….
