MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA
VAS MEGYE SZOMBATHELY
XIII.43. WEÖRES CSALÁD LEVÉLTÁRA 1650-1955 9 doboz 1,17 ifm doboz
Raktári hely: 22/403/15-16
ifm
2 kötet 0,05 ifm össz.:
1,22 fm
A budakeszi Weörös, majd Weöres család iratai a Vas Megyei Levéltárba vásárlás útján kerültek 1960-ban. A Weörös család – Weörös Mihály révén – címeres levelet 1638. július 24-én, III. Ferdinándtól kapott. A család tagjai közül a XIX. században jelentısebb szerepet játszott Weörös Pál /1776?-1865/ táblabíró, aki azonban a megye politikai arculatának kiformálásában – az eddig feltárt források szerint – nem vagy csupán kis mértékben vett részt. A család mindmáig legismertebb tagja Weöres Sándor /1913-1989/, a XX. századi magyar irodalom kiemelkedı alakja. Az intézményünkbe bekerült, rendezetlen állapotban lévı iratoknak korábban semmiféle rendje nem volt, melynek esetleges visszaállítása indokolt lett volna. Ezért az 1982-ben végrehajtott rendezés alkalmával az iratok különválasztása fajtánként, illetve tárgykörönként történt, azokon belül pedig idırend kialakítására került sor. A levelezési anyag rendezése címzettek szerint, azon belül pedig idırendben történt, az anonym címzető levelek nemek szerinti bontásban, majd pedig idırendben követik egymást.
A levéltárban a középbirtokos Weörös családon kívül a rokon – így többek között a Koczor, a Lepossa, az Ostffy, a Scheffer, a Torkos, a Vidos és a Véssey – családokra és birtokaikra vonatkozó iratok is megtalálhatók.
Az iratok A Weörös és rokon családok birtokai – a családi levéltár tanúsága szerint – Gyır (Bezi, Marzal, Mérges, Sardos, Szarkavár, Tehénkut, Téti, Tüzes, Vásáros, Vizesvölgy), Somogy (Dencs, Vése), Sopron (Farád, Sarod, Szilsárkány), Vas (Csehimindszent, Csönge, Hıszész, Kemenessömjén, Kenyeri, Kıszeg, Mihályfa, Nemescsó, Ostffyasszonyfa, Paty, Szentivánfa, Ujlak, Zsédeny) és Zala megyében (Oroszton) terültek el. Az 1. dobozban megtalálható adásvételi-, csere- és zálogos szerzıdések az ezekben volt ingó- és ingatlan javakkal kapcsolatos jogügyletekrıl készültek. Az örökváltsági szerzıdések közül külön figyelmet érdemel az, melyet 1777-ben Scheffer István kötött egy mérgesi jobbággyal. Az 1. és 2. dobozban megosztottan elhelyezett osztályos egyességek és összeírások, valamint a 4. dobozban lévı birtokösszeírások segítségével állapítható meg, hogy a Weörös és a rokon családok birtokai hol helyezkedtek el. A tagosítási iratok döntı többségét az ostffyasszonyfai tagosítási eljárás 1841 és 1848 között keletkezett iratai teszik ki. Az itt helyet kapott végrendeletek, hagyatéki leltárak, becsük és árverési
jegyzıkönyvek
az
egyes
családtagok
vagyoni
helyzetének,
mindennapi életének, életmódjának és szokásainak megismeréséhez kiváló és nem mellızhetı forrást jelentenek. Ezen iratok közül kiemelkedik az Ostffy
Mihály
1753-ban
bekövetkezett
halálakor,
annak
ingatlan
javairól készített összeírás, mely – többek között – tartalmazza az ostffyasszonyfai kastélynak és az ahhoz tartozó földeknek részletes leírását. A genealógiák között egy – melyet Weöres Sándor, az író készített
–
a
Weörös
család
leszármazását
tüntette
fel.
A
gyász-
jelentések nagy része a rokon illetve idegen családok tagjainak elhunytáról tudósít. 2
A peres iratok, a pertöredékek, valamint a peres eljárás különbözı fázisaiban keletkezett iratok a 3. és a 4. dobozban találhatók. A döntı többségben birtok-, osztály, vagy adóssági per a Weörös mellett fıként az Ostffy és a Scheffer családok tagjainak al- illetve felperessége mellett indult. A más említett birtokösszeírások mellett a 4. dobozban elhelyezett gazdasági instrukciók a szarkavári majorban dolgozó cselédek és juhászok számára Weörös Pál által, 1789 és 1793 között adott gazdasági tárgyú utasításokat tartalmazzák. A vetéstervek a Csöngén, Nemescsón, de fıként az Ostffyasszonyfán ıszi és tavaszi gabonával bevetett földterületek nagyságát és helyét adják meg. A termésösszeírások pedig a csöngei és az ostffyasszonyfai, valamint a mérgesi és a szarkavári Weörös birtokokon begyőjtött terményeket sorolják fel. Lényegében ide tartozik a már a következı dobozban helyett kapott „jegyzıkönyv” is, mely a nemescsói gazdaság 1803 és 1806 közötti legfontosabb adatait tartalmazza. A nemesdömölki pusztamalom – melynek iratai is megtalálhatók a Weörös család levéltárában -, 1832 és 1835 között volt Weörös István tulajdonában, amikor is Bánovits Ferenc molnárnak adta el. Az ostffyasszonyfai malmot a környékbeli középbirtokosok – így többek között Weörös István – birtokarányuknak megfelelı kulcs szerint használták, hasznosították. A jegyzıkönyv a malom mőködésével kapcsolatos lényegesebb eseményeket és adatokat rögzítette, és különösen
az
1793
és
1833
közötti
idıszakra
vonatkozóan
rendkívül
részletes és értékes. Az
5.
dobozban
az
árendás
szerzıdések
csaknem
mindegyike
valamilyen ingatlan közvetlen hasznosításával kapcsolatos, a munkaszerzıdések
pedig
a
jobbágyokkal,
cselédekkel
és
szolgákkal
kötött
megállapodásokat rögzítették. Mindkét irattípus kiváltképpen alkalmas arra, hogy a Weörös és a rokon családok birtokgazdálkodásához, az annak
során
alkalmazott
különbözı
módszerek
feltárásához
jelentıs
segítséget adjon.
3
Az elhelyezett számadások küzül említést érdemelnek a kıszegi, a nemescsói
és
az
ostffyasszonyfai
birtokok
1803
és
1822
közötti
számadásai. Az adóslevelek, a kötelezvények, a nyugták, az elismervények
és
a
fizetési
meghagyások
nagy
száma
azt
bizonyítja,
hogy
a
Weörös és a rokon családok élénk és folyamatos hiteltevékenység aktív és passzív részesei voltak. A 7-9. dobozban megtalálható levelezési anyagból számánál fogva Weörös
István,
irodalmi
és
közéleti
jelntısége
miatt
pedig
Weöres
Sándor levelezése emelkedik ki. A Weöres Sándorhoz 1928 és 1946 között küldött levelek feladói között – többek között – ott találjuk Bárdosi Németh Jánost, Pável Ágostont, Somlyó Györgyöt és Vas Zoltánt. A „vegyes iratok” között elhelyezett irodalmi mővek és kéziratok során megemlítendı a Csepreg város 1621-ben történt elpusztításáról szóló elbeszélı költemény, melynek érdekessége, hogy egyfelıl nem az egész költeményt, hanem annak részleteit tartalmazza, másfelıl pedig szövege több helyen is eltér az eredetitıl. Ugyancsak itt kaptak helyet Weöres Sándor óriási irodalmi értéket jelentı, sajátkezőleg írt versei, fogalmazványai és feljegyzései, valamint a hozzá eljuttatott versek, költemények is. A Weörös család levéltárában talált három térkép közül csupán az egyik által ábrázolt terület állapítható meg. Ez egy Bicske és Martonvásár környékérıl valószínőleg a XIX. század végén vagy a XX. század elején készített katonai térkép, mely vélhetıen Weöres Sándoré /18811956?/ volt. A térképek mellett elhelyezett, minden bizonnyal a XIX. század második negyedévben készült tervrajz egy kisebb nemesi kuriát ábrázol. A „vegyes iratok” közül – a fentiek mellett – forrásértékét tekintve kiemelkedik egy 1830-ban lefolytatott kilenc Vas megyei községet (Csönge, Hıgyész, Kemenessömjén, Kenyeri, Mihályfa, Nemesmagasi, Ostffyasszonyfa, Pórmagasi, Simonyi és Vönöck) érintı határjárás leírása.
4
Iratjegyzék 1. d.
Inscriptionalis szerzıdés 1777 Adásvételi és csereszerzıdések, megállapodások 1650-1864 Zálogos szerzıdések 1726-1840 Örökváltsági szerzıdés é.n. Osztályos egyességek, összeírások 1715-1847
2. d.
Osztályos egyezségek, összeírások 1715-1847 „Vegyes” egyességek, megállapodások 1790-1880 Tagosítási iratok 1841-1860 Végrendeletek és azok végrehajtásával kapcs. iratok 1810-1840 Hagyatéki leltárak, becsük, árverési jegyzıkönyvek 1751-1858 Genealógiák, születési anyakönyvi kivonatok 1852-1857 + é.n. Gyászjelentések 1832-1947 Móring levelek 1777-1842 Meghatalmazások, megbízások 1807-1862 Bizonyságlevelek, bizonyítványok, nyilatkozatok 1768-1919 Engedmény és felmentı levelek 1779-1852 Peres iratok 1744-1800
3. d.
Peres iratok 1801-1904
4. d.
Pertöredékek 1658-1864 Megintések 1772-1848 Ügyvédi meghatalmazások 1799-1855 Birtokösszeírások Gazdasági instrukciók 1789-1793 Vetéstervek 1790-1846 Termésösszeírások 1782-1845
5. d.
A nemescsói gazdaság jegyzıkönyve 1803-1806 A nemesdömölki pusztamalom iratai 1793-1836 Az ostffyasszonyfai malom jegyzıkönyve 1793-1850 (kötet) Kıszegi, nemescsói és ostffyasszonyfai birtokok számadásai 1803-1822 Árendás szerzıdések 1782-1866 Ragyogói malom számadásai 1864-1865 Munkaszerzıdések 1776-1864 Ostffyasszonyfai közbirtokossági pénztár számadásai 1817-1819 Számadások 1768-1875 5
6. d.
Adóslevelek, kötelezvények 1706-1868 Járadékszolgáltatások számadásai 1768-1825 Nyugták, elismervények 1746-1873 Fizetési meghagyások 1851-1858 Számlák, költségvetések 1816-1884 Weörös Istvánhoz írt levelek 1799
7. d.
Levelek, levélfogalmazványok Weöres család tagjainak levelezése Weöres Istvánhoz írt levelek 1799-1830 Weöres Istvánhoz írt levelek 1799-1830
8. d.
290 fol. (1831-1838 ?)
257 fol.
Weörös Istvánhoz írt levelek 1839-1841
66 fol.
Weörös Istvánhoz írt levelek 1842-1849
80 fol.
Weörös Istvánhoz írt levelek 1850-1860
137 fol.
Weörös Istvánhoz írt datálatlan levelek
116 fol.
Weörös István részére küldött, Vas megye közgyőlésére szóló meghívók 1830-1840
22 fol.
Ádám Ferenchez írt levelek 1837-1847
8 fol.
Berecz Gáborhoz írt levél 1879
1 fol.
Gáty Lajoshoz írt levél 1852
2 fol.
Herlinger Ernsthez és Deutsch J-hez írt levél 1929
1 fol.
Hrabovszky Istvánhoz írt levél 1817
2 fol.
Hrabovszky Lajoshoz írt levél 1854
2 fol.
Hraszkovits Jánosnéhoz (Buzás Julianna) írt levél 1839
3 fol.
Az ostffyasszonyfai közbirtokossághoz írt levelek 1817 + é.n.
13 fol.
Dr. Szüts Zoltánhoz írt levél 1943
2 fol.
Torkos Idához írt levél 1842
2 fol.
Vas megye közönségéhez írt levelek 1796 + én
2 fol.
Véssey Istvánhoz írt levél 1837
2 fol.
Véssey Józsefhez írt levél 1839
1 fol.
Véssey Teréziához írt levél é.n.
1 fol.
Vidos Dánielhez írt levél é.n.
2 fol. 6
ifj. Weörös Istvánhoz írt levelek 1854 + é.n. Weörös Istvánnéhoz (Véssey Borbála) írt levelek 1831-1849 + é.n.
41 fol.
Weörös Józsefhez írt levelek 1813-1840
9 fol.
Weörös Józsefhez írt levelek 1858-1872
7 fol.
Weörös Pálhoz írt levelek 1775-1805
35 fol.
Weörös Pálnéhoz (Lepossa Judit) írt levelek 1796-1805
8 fol.
Weörös Pálhoz írt levél 1845
2 fol.
Weörös Sándorhoz írt levél 1860
2 fol.
id. Weöres Sándorhoz írt levelek 1913-1955 id. Weöres Sándornéhoz írt levelek 1929-1944 Nıi címzettek 1805-1834
9. d.
6 fol.
63 fol. 7 fol. 10 fol.
Férfi címzettek 1777-1940 + é.n.
112 fol.
Anonym címzető levelek 1766-1950
10 fol.
ifj. Weöres Sándor levelezése ifj. Weöres Sándorhoz írt levelek 1928-1938
86 fol.
ifj. Weöres Sándorhoz írt levelek 1939-1947 + é.n. 108 fol. ifj. Weöres Sándor édesanyjához, id. Weöres Sándornéhoz írt levelei 1935-1950
4 fol.
ifj. Weöres Sándor datálatlan levelei különbözı címzetteknek
7 fol.
Pécs város polgármesteréhez írt levelek 1943
4 fol.
ifj. Weöres Sándor versei, versfogalmazványai, feljegyzései
90 fol.
Weöres Sándor rajzai /fényképek a hatvani múzeum anyagában (reprodukciók)
9 fol.
Vegyes iratok Vegyes irodalmi mővek, vázlatok, kéziratok 1769-XX. század közepe Térképek, tervrajzok é.n.
57 fol. 4 fol.
Kivonatok a Vas megyei és a Szombathely városi közgyőlési jegyzıkönyvbıl 1807-1870
23 fol.
Az 1791. 67. tc. által kiküldött jogi bizottság iratai /A-FFF/
91 fol.
Csönge, Hıgyész, Kemenessömjén, Kenyeri, Mihályfa, Nemesmagasi, Ostffyasszonyfa, Pórmagasi, Simonyi és Vönöck községekre kiterjedı határjárás 1830
12 fol. 7
Iratjegyzékek, elavult levéltári segédletek
24 fol.
Vegyes iratok 18-19.sz.
92 fol.
Vegyes iratok 20.sz.
130 fol.
Szombathely, 2014. február 27.
Készítette: Kiss Lászlóné Átgépelte: Pup Csilla
8
