14. sz. oklevél: 1271 V. István király Lampert egri püspök kérésére oklevélbe foglalja az egri püspökség szabadságait és kiváltságait
9 Stephanus Dei gratia rex Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie, Bulgarieque rex omnibus 10 presens scriptum inspecturis salutem in omnium salvatore. Ad apicem pertinet regie mayestatis suorum predecessorum privilegia renovare seu restaurare, que per temporum curricula ab ecclesiis quoquomodo alienata extiterunt, ut per renovationis seu restaurationis titulum ea inconcussa permaneant, que suis temporibus excelsi principes statu11 erunt. Proinde ad universorum notitiam tenore presentium declaramus, quod cum nos convocationem et congregationem omnium nobilium existentium a parte Danubii versus orientem in Hayouholm et Heues commode fecissemus pro statu regni nostri reformando, et iustitia unicuique reddenda iuris ordine tamen observato cum consuetudine laudabili 12 a sanctis progenitoribus nostris approbata, tandem die octava sollempnitatis eiusdem convocationis et congregationis, quo tempore ardentius et efficacius unicuique ius suum per iustitiam reddebatur, Lampertus miseratione divina episcopus Agriensis surgens et astans in nostri presentia et omnium regnicolarum proposuit in hunc modum, quod ecclesia Agriensis super omnes ecclesias 13 kathedrales regni Hungarie privilegio libertatis extitisset decorata per sanctos reges nostros predecessores, videlicet in possessionibus suis possidendis, in decimis dicandis et exhigendis, in tributis datis et donatis, et breviter in quibuslibet fructibus et utilitatibus eidem ecclesie provenientibus, item in exemptione nobilium suorum 14 vasallorum, conditionariorum, civium et ceterorum rusticorum seu villanorum, tamquam domina in solio sue mayestatis resedisset. Remota contradictione cuiuslibet munita libertate et vallata, cum eadem ecclesia tempore necessitatis loco nutricis regum filiis conservatrix sit et magistra. Sed proh dolor! Quia licet eadem ecclesia in eisdem libertatibus, 15 quibus fuisset per sanctos reges decorata et nunc gratulatur, nichilominus tamen privilegia sanctorum regum super eisdem libertatibus emanata per Tartarorum insultus in eadem ecclesia Agriensi fuissent penitus ablata et conbusta. Demum cum Cletus episcopus predecessor eiusdem cum inclito principe
István, Isten kegyeméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya mindenkinek, aki jelen írást megtekinti, mindenki üdvözítőjében üdvözülést kíván. A királyi méltóság erejét illeti elődei kiváltságait megújítani vagy helyreállítani, amiket az idők folyamán valamiképpen elidegenítettek az egyházaktól, hogy a megújítás vagy helyreállítás címén azok érintetlenül megmaradjanak, amelyeket a kimagasló fejedelmek a maguk idejében adományoztak. Ezért jelen levelünkkel kihirdetjük mindenkinek, hogy amikor a Dunától keletre lakó minden nemes részére Hajóhalmon és Hevesen alkalmas összejövetelt és gyűlést tartottunk, hogy országunk állapotán javítsunk és kinek-kinek igazságot szolgáltassunk a jogrend fenntartásával szent őseink által jóváhagyott dicséretes szokás szerint, akkor végül ennek az ünnepélyes összejövetelnek és gyűlésnek nyolcadik napján, amikor már erélyesebben és hathatósabban lehetett helyreállítani kinek-kinek a jogait az igazság szerint, Lampert, Isten irgalmából egri püspök felemelkedve a mi és valamennyi országlakó színe előtt állva ezeket adta elő: Magyarország összes székesegyháza fölött áll elődeink, a szent királyok által a szabadság kiváltságával ékesített egri egyház, tudniillik birtokaik birtoklásában, kivetendő és behajtandó tizedeik, az adott és adományozott vámok, röviden az ennek az egyháznak járó valamennyi jövedelem és haszon tekintetében, továbbá a hűbéres és kondicionárius nemesei, polgárai és egyéb parasztjai vagy
matre pacis karissimo patre nostro Bela re16 ge maritimas fuge presidio partes Tartaris victoriam obtinentibus attigisset, et tribus annis cum eodem Bela rege residentiam exularem peregisset, posthoc Tartaris recedentibus cum rege Bela Hungariam remeasset, et idem rex Bela pater noster karissimus unicuique quantum potuisset perditas libertates et 17 privilegia restaurasset, et specialiter ecclesie Agriensi, tamquam sue proprie et suorum successoribus nutrici speciali, tandem mortuo Cleto episcopo quidam conditionarius ecclesie predicte, videlicet Samuel filius Sybini collectis omnibus ipsis privilegiis, que per Belam regem fuissent restaurata, conbussisset et in cineris favillam reddidisset. Qui 18 quidem conditionarius propter excessus infidelitatis deiecta nobilitate, quem idem Cletus episcopus nobilitaverat, per eundem redactus in servitutem extitisset, ut asservit, et inde in Ruteniam affugisset et sic evasisset. Quapropter nos humiliter postulavit, ut omnes libertates, quibus a tempore sanctorum regum nostrorum progenitorum 19 ipsa ecclesia Agriensis dinoscebatur fulciri, et nunc in eisdem sedet et gratulatur, seriatim rescribendo ad eternam rei memoriam inviolabiliter nostro dignaremur privilegio confirmare, et perdita privilegia per hoc restaurare. Quibus auditis et clare intellectis, maxime quia iusta erant, que per ipsum petebantur, et quia etiam nos 20 et nostros successores tangebat super omnes ecclesias kathedrales specialissimo iure patronatus, de consensu omnium nobilium nobiscum in nostra congregatione assidentium decrevimus, quod viginti quinque seniores nobilium de dyocesi Agriensi eligentur, qui tacto vivifice crucis ligno sub fidei religione omnes libertates ecclesie Agriensis nobis pub21 licarent, ut publicata in formam nostri privilegii in eternam rei memoriam redigi faceremus. Electis qui ipsis nobilibus videlicet Yreneo bano de genere Akus, item magistro Mokyano de Debreu, item Menhardo, Paulo comite filio Kompoldy, Leustachyo magno, comite Nycolao, Petro et Georgio nobilibus de 22 genere Aba, item Gula et Etheruh de genere Zarthyuanueche de Puruzlou, item Marthaleo et Feliciano comitibus de Bereg et de Wgacha, item comite Aladario de Warad, item magistro Iakou magno de Nogmyhal, item comitibus Hudus, Laurentio et Omodeo de genere Guthkeled, item magistro Bagun 23 et comite Merhardo de genere Chak, ac comite Abraham de Cholth de comitatu de Zarand, item comite Chepano de genere Weresur, item magistro Pethune, item comite Ladizlao de Rabey, item Benedicto de Zam de genere Katha, item Mychaele filio Wbul de Nogsemyen presente discreto viro Benedicto preposito 24 Orodiensi, vicecancellario nostro et fideli tacto vivifice crucis ligno iuraverunt in hunc modum, prout iidem: vicecancellarius noster ac nobiles ad predictum iuramentum electi concorditer nobis retulerunt, quod
falubelijei kiváltságait tekintve úrnőként ül méltósága trónusán. Elhárítván bármilyen ellentmondást, támogatták és megerősítették azt a kiváltságot, mivel ez az egyház mint neveltetési hely szűkös időben a királyfiak gondviselője és tanítómestere lesz. De ó, fájdalom! Jóllehet ez az egyház most is élvezi azokat a kiváltságokat, amelyekkel a szent királyok ékesítették, de mindazonáltal a kiváltságlevelei, amelyeket a szent királyok a kiváltságokról kiállítottak, teljesen szétszóródtak és elégtek, amikor a tatárok betörtek az egri egyházba. Majd miután Kilit püspök, az ő elődje a kiváló uralkodóval, a béke szerzőjével, drága atyánkkal, Béla királlyal a tengerpartra menekült oltalmat keresve – mivel a tatárok megszerezték a győzelmet –, és három évig száműzetésben élt Béla királlyal, a tatárok visszavonulása után pedig Béla királlyal visszatért Magyarországra, (akkor) drága atyánk, Béla király, kinek mennyit tudott, visszaállította a megsemmisült szabadságokat és kiváltságokat, elsősorban az egri egyház mint saját maga és utódai neveltetési helye javára, ám végül Kilit püspök halála után az említett egyház egyik kondicionáriusa, bizonyos Sámuel, Sybinus fia a Béla király által újra kiállított összes kiváltságlevelet összegyűjtve elégette és hamuvá tette. Ezt a kondicionáriust minden mértéket meghaladó hűtlensége miatt a nemességtől megfosztva – pedig maga Kilit püspök tette nemessé – ő visszavetette a szolgaságba, amint mondta, (Sámuel pedig) Ruténiába szökött, így menekült meg. Ezek miatt alázatosan kért minket (Lampert püspök), hogy minden kiváltságot, amelyekkel való támogatásra méltó az egri egyház elődeink, a szent királyok ideje óta, és amelyeket most is birtokol és élvez, pontosan leírva az örök emlékezet számára sérthetetlenül megerősíteni és ezáltal az említett kiváltságokat levelünkkel helyreállítani méltóztassunk. Miután ezeket végighallgattuk és világosan megértettük, főleg mert jogos volt, amit kért, és mert minket s utódainkat is érintett a minden székesegyház fölötti különleges kegyúri jog révén, a gyűlésen velünk
25
26
27
28
29
30
31
32
33
ecclesia Agriensis talibus libertatibus et privilegiis a sanctis regibus extitisset decorata: Primum, quod vacante sede Agriensi nullus alius possit eligi in episcopum, nisi nobilis genere et iuris peritus, unus de tribus presentatis per dominum regem, moribus et vita approbatus et legitime etatis, qui in custodia filio regis impendenda regi et regno fideliter possit deservire, cum idem episcopus Agriensis ex statutis sanctorum regum locum nutricis teneat, in tempore insultus infidelium et iniquorum in custodia et deffensione facienda. Item decimas de omnibus generibus bladorum debent decimatores episcopi et capituli dicare et exhigere in orreis villanorum et rusticorum in invicem congregatorum et in acerbum cumulatorum, scilicet in frumento, siligine, ordeo, avena, milio, pisis, leguminibus, canapo et lino. Et iterum debent decimatores arripere ad dicandum in festo sancti regis Stephani nulla alia conventione vel aliqua pactione interveniente. Item si rusticus vel villanus solus servat unam curiam integram seu portam, et caret tritico, dicabitur pro duabus capetiis pro decima personali et elemosina annuali ob reverentiam fidei catholice, item inquilinus coniugatus pro una capetia. Item de agnis, edis et suellis decimam integram persolvent ad dicationem decimatorum domini episcopi vel capituli, item de apibus similiter, item de orreo nobilis unus ferto, item de servo coniugato una capetia, item de una porta una gallina decimalis, item de quolibet grege anseris una auca, item de poledris decima integra, que decima poledrorum filio regis Hungarie nato vel nascituro debet reservari deducta tertia parte episcopo Agriensi, ut cum filius regis ad etatem pervenerit legitimam, superhabundans in equis existat et patronum ecclesie Agriensis se cognoscat, rege autem patre suo antiquito erecto vexillo regnum gubernare valeat, et ab incursibus malorum deffensare. Item decimam partem omnium tributorum per quemcunque exhigi consuetorum in comitatibus videlicet Borsad, Abauywar, Zemlen, Wng, Zabolch, Zarand, Kyuzonuk, Heueswyuar, Bereg et in Wgacha, qui duo ultimi comitatus, scilicet Wgacha et Bereg fuerunt foreste sanctorum regum tradite et donate per predecessores nostros ecclesie Agriensi supradicte in decimis dicandis et persolvendis, prout ceteri comitatus. Item decime vini in omnibus comitatibus, ubi vinee sunt plantate vel plantabuntur in posterum, per decimatores episcopi et capituli dicabuntur et exigentur ex integro excepto comitatu de Zarand, ubi vina decimalia soli episcopatui dinoscuntur pertinere. Hoc non pretermisso, quod in villis reginalibus, videlicet Gunch, Wysl et aliis villis eis circumiacentibus de decimis vini exactis ob reverentiam iuris patronatus decime decimarum predictarum exhigentur in canippam
együtt ülésező összes nemes egyetértésével elrendeltük, hogy az egri egyházmegyéből választott huszonöt idősebb nemes férfiú az életet adó keresztfát megérintve hitvallás alatt közölje velünk az egri egyház minden kiváltságát, hogy az elmondottakat a dolog örök emlékezetéül kiváltságlevelünkbe foglaltassuk. A kiválasztott nemesek pedig: Ernye bán az Ákos nemzetségből, továbbá Debrői Makján mester, továbbá Menyhért, Kompolt fia Pál comes, Nagy Leusták, Miklós comes, Péter és György Aba nemzetségbeli nemesek, továbbá Gyula és Etheruh a Sártvány-Vecse nemzetségből Poroszlóról, továbbá Marthaleus és Felicián ispánok Beregből és Ugocsából, továbbá Váradi Aladár comes, továbbá Nagymihályi Nagy Jákó mester, továbbá Hódos, Lőrinc és Amadé comesek a GutKeled nemzetségből, továbbá Bagun mester és Menyhért comes a Csák nemzetségből, és Csóti Ábrahám comes Zaránd vármegyéből, továbbá Csépán comes az Őrsúr nemzetségből, továbbá Petne mester, továbbá Rábolyi László comes, továbbá Zámi Benedek a Káta nemzetségből, továbbá Nagysemjéni Ubul fia Mihály a jeles férfiú, Benedek aradi prépost, kiváló hívünk, alkancellárunk jelenlétében az életet adó feszületet megérintve megesküdtek, miszerint ők, alkancellárunk és az említett esküre kiválasztott nemesek egyetértőleg kijelentik, hogy az egri egyházat ilyen szabadságokkal és kiváltságokkal ékesítették a szent királyok: első az, hogy az egri szék megüresedésekor nem lehet mást püspökké választani, csak nemes származásút, jogban jártas, a király által javasolt három személy közül egyet, erkölcseit és életét tekintve elismert, törvényes korút, aki a királyfi felügyeletében hűségesen tudja szolgálni a királyt és az országot, mivel a szent királyok elhatározásából a neveltetési helyet az egri püspök tartja fenn, s a pártütők és az ellenség támadása idején esedékes őrködésben és védekezésben.ii Továbbá a termények minden fajtájából, egyaránt a begyűjtött és asztagba rakott terményből járó tizedeket a püspök és a káptalan tizedszedői kötelesek kivetni
34
35
36
37
38
39
40
41
42
reginalem in Wysl existentem. Item incipiendo a Gungus versus occidentem usque ad confines dyocesis Agriensis decime decimarum vini collectarum ob reverentiam specialem iuris patronatus debent cellario regio applicari. Item similiter in Zarand comitatu decime decimarum vini regi et regine debent assignari. Item exceptis pisis, leguminibus, lino et canapo quelibet capetia dicata debet redimi pro uno pondere Budensi fini argenti, vel pro duodecim numpmis pro tempore currentibus et valorem argenti valentibus. Item hospites venientes ad manendum et habitandum in possessionibus ecclesie Agriensis sine omni theloneo et tributo per loca tributorum transeant et veniant permansuri exceptis mercatoribus hospitibus ecclesie, qui in locis tributorum persolvant tributa consueta. Item civitatem Agriensem et cives, villas et villanos, possessiones omnes et singulas, mansionarios, conditionarios ac vasallos nobiles suos in quibuslibet comitatibus existentes nullus iudicum baronum, palatinorum, vel quouis alio nomine nominentur, iudicabit, sed solus episcopus Agriensis et capitulum eiusdem vel vicarius aut comes per ipsum episcopum deputatus, et unicuique reddet ius suum petenti de quacumque causa iuris ordine observato. Qui si iustitie complementum reddere recusaret, idem episcopus et non alius ad presentiam regiam citabitur de sua negligentia et de non reddita iustitia rationem redditurus. Item, quod nullus episcoporum possessiones ecclesie Agriensis vendere, seu quovis modo alienare possit, nisi de consensu regis et regine, qui si vendiderit vel alienaverit, pro non venditis et alienatis habeantur. Item, quod episcopus Agriensis nulli decimas relaxare possit in specie, ne causa malignandi per ambitiosos sceleratores laycos contra ecclesiam regalem inveniatur, sed cui voluerit, idem episcopus exacta pecunia decimali provideat, quomodo volet, qui si relaxaverit in specie, indignationem Dei omnipotentis et sanctorum regum se noverit incursurum. Quicumque ergo nostrorum regum successorum, baronum aut nobilium cuiuscumque preeminentie dignitatis existant de omnibus premissis ariticulis vel eorum singulis aliquid quoquo modo immutare, diminuere, seu negare presumpserint, iram et indignationem ipsius Dei omnipotentis et regum sanctorum similiter se noverint incurrisse. Insuper barones depositai dignitate et nobiles de ipsorum bonis exheredentur, quorum bonorum due partes regio physco applicentur tertia parte episcopo remanente. In cuius rei memoriam firmitatemque perpetuam presentes concessimus munimine dupplicis sigilli nostri roboratas. Datum per manus predicti magistri Benedicti prepositi Orodiensis aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno Domini Mo CCo septuagesimo primo, regni autem nostri anno secundo.
és behajtani a falusiak és a parasztok csűreiben, mégpedig gabonából, búzából, árpából, zabból, kölesből, borsó- és babfélékből, kenderből és lenből. És kötelesek a tizedszedők kirovásra megkaparintani a tizedet Szent István király ünnepén, semmi más megegyezés vagy másféle alku nem történhet. Továbbá ha a falusi vagy paraszt egyedül használ egy egész telket vagy portát, és nincs búzája, adózzon két keresztet személyi tized gyanánt és a katolikus hit iránti tiszteletből éves alamizsna fejében, a nős zsellér pedig egy keresztet. A bárányok, kecskék, malacok után teljes tizedet fizessenek a püspök úr vagy a káptalan tizedszedőinek kirovása szerint, a méhek után hasonlóképpen; a nemesi csűrből egy fertó, a nős szolga után egy kereszt, továbbá egy telek után egy tyúk a tized, minden csapat lúd után egy liba, továbbá a csikók után teljes tized, amely csikótizedet a már megszületett vagy ezután születendő magyar királyfi számára kell megőrizni, harmadrészét elvéve az egri püspök részére, hogy amikor a királyfi eléri a törvényes életkort, elegendő lova legyen, és megismerje magát mint az egri egyház kegyurát, amikor pedig atyja, a király megöregszik, felemelve a zászlót legyen ereje az országot kormányozni és a gonosz támadásoktól megvédeni. Továbbá tizedrészét minden szokásos vámnak, bárki hajtja be Borsod, Abaújvár, Zemplén, Ung, iii Szabolcs, Zaránd, Kisszolnok, Hevesújvár, Bereg és Ugocsa vármegyékben, amely két utóbbi vármegye, azaz Ugocsa és Bereg a szent királyok erdeje volt, és elődeink az említett egri egyháznak adták és ajándékozták, hogy tizedet rójanak ki és fizettessenek, mint a többi megyében. Továbbá a bortizedeket a püspök és a káptalan tizedszedői róják ki és hajtják be teljes egészében minden megyében, ahol szőlőt ültettek vagy a jövőben ültetnek, kivéve Zaránd megyét, ahol a bortized egyedül a püspökséget illeti. Nem mellőzendő, hogy a királyné falvaiban, azaz Göncön, Vizsolyban és a körülötte fekvő többi faluban behajtott bortizedek után a kegyúri jog iránti tiszteletből az említett
tizedek tizedét a Vizsolyban lévő királynéi pincébe gyűjtik be. Továbbá Gyöngyöstől kezdve nyugatra egészen az egri egyházmegye határáig begyűjtött bortizedek tizedét a kegyúri jog iránti különös tiszteletből a királyi pincében kell összegyűjteni. Továbbá Zaránd megye bortizedeinek tizedét hasonlóképpen a királynak és a királynénak kell juttatni. Továbbá a borsó- és a babfélék, a len és kender kivételével minden vámba eső gabonakeresztet meg kell váltani egy budai súlymértékiv finom ezüstön, vagy tizenkét pénzen, ami akkor forgalomban van és az ezüst értékével felér. Továbbá az egri egyház birtokain maradni és letelepedni érkező telepesek minden adó és vám nélkül átkelhetnek a vámszedő helyeken és jöhetnek letelepedni, kivéve az egyház kereskedő telepeseit, akik a vámszedő helyeken a szokásos vámot fizessék. Továbbá Eger városa és a polgárok, a falvak és a falusiak, az összes és minden egyes birtok, a telkesek, a kondicionárius és hűbéres nemesek fölött, bármelyik megyében éljenek, a bárók, nádorok egyetlen bírája vagy bármi néven nevezett sem ítélkezhet, csak egyedül az egri püspök és káptalanja, vagy a püspök által kiküldött vikárius vagy ispán, és minden kérelmezőnek igazságot szolgáltat mindenféle perben, a jogrend fenntartásával. Ha valaki megtagadja az igazságszolgáltatást, maga a püspök, és nem más, a király elé idéztetik, hogy hanyagságáról és az igazságszolgáltatás elmulasztásáról számot adjon. Egyetlen püspök sem adhatja el vagy idegenítheti el semmilyen módon az egri egyház birtokait, legfeljebb a király és a királyné beleegyezésével, és ezeket – ha eladja vagy elidegeníti is –, nem eladottnak vagy nem elidegenítettnek kell tekinteni. Továbbá az egri püspök a tizedet természetben senkinek nem engedheti el, nehogy rosszindulatból a nyereséghajhászó bűnös világiak a királyi egyház ellenségének véljék, hanem akin könnyíteni akar, a tized összegét behajtva a püspök gondolja ki, mi módon tegye, míg ha természetben elengedi, tudja meg, hogy a mindenható Isten és a szent
királyok bosszúja fogja sújtani. Tehát ha király utódaink, a bárók vagy akármilyen méltóságú nemesek közül bárki ebből az összes előrebocsátott cikkelyből vagy közülük csak egyből is valamit valamiképpen változtatni, csökkenteni vagy megtagadni merészel, tudja meg, hogy a mindenható Isten és a szent királyok haragja és bosszúja hasonlóképpen fogja sújtani. Ezenkívül a méltóságukból letéve a bárókat és nemeseket megfosztják javaiktól, ezeknek a javaknak kétharmad része a királyi kincstárba kerül, harmadik harmada pedig a püspöknél marad. Az ügy emlékezetére és örökös megszilárdítására kiadjuk kettős pecsétünk erejével megerősített jelen levelünket. Kelt az említett Benedek mester aradi prépost, udvari alkancellárunk, kedvelt hívünk keze által az Úr 1271. esztendejében, uralkodásunk második évében. i ii iii iv
Az eredetiben : depositat, az utolsó t áthúzva. Ide is értendő az állítmányi rész: (szintén) hűségesen tudja szolgálni a királyt és az országot. Kisszolnok = Külső-Szolnok. Erre lásd Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig. Eger, 1987. 50. A pondus a márkasúly 1/48 része volt. A budai márka alapján számítva ez 4,09 g színezüstöt jelent. Magyar történelmi fogalomtár I-II. Szerk. Bán Péter. Budapest, 1989.
