ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán:
Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. e-mail:
[email protected] Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A végzés jogerős: év:
hó:
nap:
KÜJ:
KTJ:
Iktatószám:
12181-17/2009
Hiv. szám:
-
Tárgy: Dunaalmás
Előadó:
dr. Kovács Bernadett/
Melléklet:
-
DUNA-ETANOL ZRT. – Bioetanol üzem és energia központ egységes környezethasználati engedélye
Ladocsi Frigyes
Határozat
I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Duna-Etanol Mezőgazdasági Terményfeldolgozó Zrt. (székhelye: 2890 Tata, Komáromi u. 47; statisztikai azonosító jel: 13835046-1592-114-11) részére Bioetanol Gyár megnevezésű, Dunaalmás, 0661/3,0633/26, 0634 hrsz.-ú telephelyén létesítendő, 100 000 tonna/év kapacitású bioetanol gyártó üzem létesítésére és üzemeltetésére a H-1422-5/2009. sz. határozatával kiadott egységes környezethasználati engedélyt módosítja, az alábbiak szerint:
II. 1. Az engedély II. fejezet 1. pontjában megállapított az engedélyezet tevékenység adatai az alábbiak szerint módosulnak: 1. Az engedélyezett tevékenység adatai: A telepítés helye: Dunaalmás, 0661/3,0633/26,0634 hrsz.-ú helyrajzi számú terület. A tevékenység megnevezése: Vegyipari létesítmény, nevezetesen alkohol gyártása kukoricából 107 200 t/év mennyiségben. 1.1. A bioetanol gyártás fő technológiai egységei: - Gabonamalom - Hidrolizáló, cukrosító, fermentáló, - Csiraolaj gyártás - Desztilláló és a dehidratáló - Tárolók ( etanol és vegyi anyagok) - Biogáz üzem - Gázmotorok - Iszapszárítás 1.2. A technológia fő lépései: § az alapanyag fogadása, tárolása (3 db 10000m3-es siló)
2 § § § § § § § § § § § §
gabona előtisztítás a kukorica őrlése malomépületben, csíra, maghéj leválasztás elfolyósítás elcukrosítás fermentáció ( a fermentorból távozó gázokat / szén-dioxid, etanol gőzök, illékony vegyületek/ gázmosón vezetik keresztül) desztilláció (rektifikáció, dehidratálás). A desztilláló kolonna alsó részében gyűlik össze a szeszmoslék ( DGS), amelyet biogáz előállítására használnak fel. Fermentáció a metán előállítása érdekében A biogáz üzem fermentációs maradékának kezelése CIP rendszer (központi és helyi tisztítók) hűtővízrendszer a késztermék raktározása ( 4 db 999 m3 –es úszótetős tartály) késztermék kiszállítása ( kétnaponta vasúton, naponta teherautóval )
1.3.Kapcsolódó létesítmények: 1. Energiaközpont, amelynél 7 db 6,8-6,8 MWth névleges bemenő hőteljesítményű, biogáz tüzelésre is alkalmas gázmotor kerül beépítésre. A gázmotorokból kilépő füstgáz hőenergiájából közös, füstgáz hőhasznosító kazán termel gőzt. 2. Pelletálló üzem 1.4. Légszennyező pontforrások: A bioetanol üzemhez 2 db pontforrás, az energiatermeléshez 1 db légszennyező pontforrás tartozik. 2. Az engedély II. fejezet 2.1., és 2.2. pontjában meghatározott levegővédelmi előírások, és az egyéb levegővédelmi követelmények az alábbiak szerint módosulnak: 2.1. Levegővédelmi előírások: A légszennyezést okozó technológia: T1. Bioetanol előállítás T2. Energiatermelés , tüzeléstechnológia A létesülő telephely légszennyező forrásai: T1 technológiához tartozó pontforrások: P1 – malmi kukorica őrlés kürtő P2 - pelletező üzemi kürtő T2 technológiához tartozó pontforrás: P3-Gázmotorok közös kéménye A légszennyező pontforrások kibocsátott légszennyező anyagai és azok kibocsátási határértékei az elérhető legjobb technika alapján: a) A P1 pontforrás(kukorica őrlés) általános technológiai kibocsátási határértékei: Szilárd anyag: 150 mg/m3 b) A P2 pontforrás (pellet készítés ) általános technológiai kibocsátási határértékei Szilárd anyag: 150 mg/m3 c) A P3 pontforrás ( biogázzal üzemelő gázmotorok ) technológiai kibocsátási határértékei: Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ként):
500 mg/m3
3 Nitrogén-oxidok (NO2-ként) Szénmonoxid: Összes szerves anyag C-ként
(metán nélkül)
600 mg/m3 700 mg/m3 150 mg/m3
A fenti határértékek a biogáz üzemű gázmotorok tekintetében 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 5 % oxigén-tartalmú füstgázra vonatkoznak . 2.2.Egyéb levegővédelmi követelmények: a). Betartandó műszaki előírások az elérhető legjobb technika alapján és a kibocsátási határérték betartásához szükséges egyéb követelmények: 1. A bioetanol gyártás résztechnológiái során minimalizálni kell a keletkező légszennyező és szaghatást okozó anyagok mennyiségét. Dinamikus, zsákos szűrőkkel a kibocsátásra kerülő véggázokból a szemcsés anyagokat el kell távolítani. A szaganyagok kibocsátását a rendszer megfelelő üzemeltetésével meg kell előzni. 2. A fermentációknál képződő széndioxidból a VOC (illékony) anyagokat mosással el kell távolítani. 3. A biogáz fő összetevője a metán (65%) a további összetevő a szén-dioxid (35%) és kis mennyiségű egyéb gázt (kén-hidrogént) is tartalmaz. A metán 30-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid, a kénhidrogén pedig szaghatást okozhat. Elkerülendő, hogy gáztartályok pufferkapacitásának hiányában a biogáz a környezeti levegőbe kerüljön.(Fáklyázás válhat szükségessé) 4. A légszennyező technológia, gázmotorok, a szilárd légszennyező anyag leválasztására szolgáló szűrőberendezések csak megfelelő beszabályozás mellett üzemeltethetők. 5. A hőtermelő kazánokban és a hozzájuk tartozó fűtési rendszerben tervszerű energiagazdálkodással kell elősegíteni a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentését. 6. A telephelyen az anyagszállításokat úgy kell működtetni, ill. megoldani, hogy abból a lehető legkevesebb szennyezőanyag kerüljön a környezetbe. 7. A légszennyezőnek a tevékenységgel összefüggően a környezeti levegőminőséget legjobban befolyásoló P3 pontforrás (gázmotorok közös kéménye) körül – a telephely okozta esetleges bűzszennyezésre is tekintettel – 300 méter sugarú védelmi övezetet kell kialakítani. A védelmi övezet kialakításával, fenntartásával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. b) Méréssel és adatszolgáltatással kapcsolatos előírások: 1. Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványon alapbejelentést tenni a használatbavételi eljárás során, valamint a légszennyezés mértékére éves bejelentést (LM lap) tenni a környezetvédelmi hatóság számára. Ez utóbbi bejelentést minden év március 31-ig kell teljesíteni az előző évre vonatkozóan. 2. Ha a technológia során új anyagok kerülnek bevezetésre, a változást a környezetvédelmi hatóságnak levegőtisztaság-védelmi alapbejelentő lapon be kell jelenteni, a változást követő 60 napon belül. 3.A P3 pontforrásra vonatkozólag kétévente egyszer kell méréseket végezni a füstgázkomponensek és az emissziós paraméterek meghatározása céljából. 4.A bioetanol gyártás egyéb pontforrásainál(P1 és P2) az üzembe helyezést követő egy éven belül kell mérést végezni a határértékkel szabályozott komponensek vonatkozásában, majd ezt követően 5 évenként kell mérési dokumentumot benyújtani . 5. A fentebb említett méréseket az üzemeltető saját költségére köteles elvégezni, ill. a jogszabályi előírásoknak megfelelő szervezettel elvégeztetni. Szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű vizsgálatot kell alkalmazni, amelyet időszakos mérés esetében csak arra akkreditált szervezet végezhet . A mérési jegyzőkönyveket 2 példányban kell benyújtani, a tervezett mérési időpontról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a Felügyelőséget értesíteni kell.
4 3. Az engedély II. fejezet 2.5. pontjában meghatározott vízvédelmi előírások az alábbiak szerint módosulnak: 2.5. Vízvédelmi előírások: 1. A vízellátást biztosító fúrt kút létesítése, a szennyvíztisztítás,- elvezetés, a csapadékvíz előtisztítás –és elvezetés megvalósításához a szükséges vízjogi engedélyezési eljárásokat le kell folytatni.
III. A módosítás a H-1422-5/2009. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati engedély egyéb rendelkezéseit nem érinti. IV. E határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, de az első fokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 105.000.Ft.
INDOKOLÁS
A Duna-Etanol Mezőgazdasági Terményfeldolgozó Zrt. (székhelye: 2890 Tata, Komáromi u. 47. (statisztikai azonosító jel: 13835046-1592-114-11) – a továbbiakban Zrt. – meghatalmazásából a Progressio Mérnöki Iroda Kft. (8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz, melyben H-1422-5/2009. sz. határozatban kiadott egységes környezethasználati engedélyének a módosítását kérte. A Zrt. megfizette a módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése alapján, az 1. sz. mellékletének III. 10/3. pontja szerint 210.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A Progresszió Mérnökiroda Kft. kérelmében előadta, hogy a beruházó a H-1422-5/2009. sz. határozatban engedélyezett technológia helyett hatékonyabbat kíván megvalósítani. A hatóság a dokumentációt megvizsgálta és az új technológiával kapcsolatban az alábbiakat állapította meg: A Zrt. az évi 100 .000 t helyett 107. 200 t bioetanol előállítása során 344.000 t kukoricát használ fel, 845.310 t szeszcefre (alkoholos massza) és 98100 t széndioxid keletkezik. A bioetanol gyártás új technológiai egységei: csíraolaj gyártás, biogáz üzem, hűtőtorony, gépház. A gabonamalom, a csíraolaj gyártás, pelletező és a gépház zárt épületben kerül elhelyezésre, a többi egység tartálypark rendszerű. A hűtőtorony technológiai épület jellegű. Az energiatermelés egységei közül kazánok, gázmotor és segédberendezései épületben kerülnek elhelyezésre. A DDGS szárító, valamint a P4,P5,P6 gázkazánok üzemelése megszűnt, így a hatóság az egységes környezethasználati engedély DDGS szárítóra, valamint a P4,P5,P6 gázkazánokra vonatkozó rendelkezéseit törölte, jelen határozat rendelkező részében foglaltaknak megfelelően. A bioetanol gyártás technológiája Az alapanyag alkoholgyártás szempontjából hasznos komponensét a keményítő alkotja, amely nagy molekulájú, összetett szénhidrát. A keményítőt egyszerű cukrokká kell alakítani, hogy vízben oldhatóvá váljék, a fermentációt végző élesztőgombák számára tápanyagként alkalmas legyen. Ez utóbbi folyamat a hidrolízis, melynek lépései: -a keményítő vizes szuszpendálása, előmelegítéssel kombinálva
5 -a keményítő elfolyósítása „a-amiláz” enzimmel -cuktosítás glükoamiláz segítségével
A biogáz üzem működése és létesítményei A bioetanol gyártás egyik kulcskérdése a biológiai folyamat melléktermékeként keletkező szeszmoslék (DGS), technikai alkohol, kozmaolaj hasznosítása. A hasznosításuk fermentorokban történik, amikoris a szubsztrátban lévő szénhidrátok, zsírok, fehérjék az előfermentációban degradálódnak, majd a folyamat második szakaszában metánná és szén-dioxiddá alakulnak a metántermelő baktériumok által. A technológia alapja a szerves „hulladék” erjesztése. A képződő biogáz kis mennyiségű kén-hidrogént is tartalmaz. A H2S diffúz kiáramlási koncentrációja mintegy 0,3 kg/nap, a diffúz metán kiáramlási koncentrációja 1,8 kg/nap. A biogáz tartalmaz vizet is, ami a gáz elégetése során a gázmotor meghibásodását okozhatja. A víz eltávolításához a gázt egy hűtőkör segítségével hőcserélőben hűtik, amikoris a víz kondenzálódik. A kéntelenítés három lépésben történhet: -részleges kéntelenítés a fermentoron belül -utókéntelenítés kémiai reakcióval -utókéntelenítés kémiai abszorpciós szűrővel, fizikai abszorpcióval A termelt biogáz gyűjtése és tárolása kettős membrán falú gáztároló tartályban történik. A biogáz kémiai összetétele (térfogatszázalékban) és fizikai tulajdonságai a következők: Összetevő,fizikai állapot metán szén-dioxid víz nitrogén oxigén kén-hidrogén hőmérséklete nyomás sűrűség fűtőérték
koncentráció ( tf.%) 50-65 30-45 0-5 0-3 0-1 kisebb, mint 1 tf.%(100-150 ppm) 30 0C 1013,25 mbar 1,25 kg/m3( 55 tf.% metán esetén) 5,5 kWh/m3
A biogáz üzem fermentációs maradékának kezelése az alábbiak szerint történik: A maradék kezelésére egy membrán bio reaktort (MBR) üzemeltetnek,végén egy RO rendszerrel. A vízkezelés első lépésének eredménye egy massza (pellet), az iszapolási lépésből (dekanter) keletkezik. A továbbmenő víz legnagyobb része sótlan víz, amit vissza lehet forgatnia az etanol technológiába. A dekanter egységnél a polimerizáció történik, amikoris adalékanyagot kevernek a rendszerbe, hogy az MBR-ből kivezetett finomszemcsés anyagok összeálljanak, könnyebben lehessen őket ülepíteni. A pelletként távozó iszapból komposztot képeznek. Az engedélyezett tevékenységhez kapcsolódó éves termelési adatok (t) -felhasznált őrölt kukorica: 344 000 víz: 560 000 enzimek: 290 vegyszerek: 3500 élesztő: 1 habzásgátló: 80
6 ammónia:
230
-keletkezett szén-dioxid: nyers szeszcefre(alkoholos massza) biogáz(100% metánra vonatkoztatva) kukoricaolaj bioetanol:
98 100 845 310 1000 4800 107 200
Az Energiaközpont primer energia felhasználása -
bemenő hőteljesítmény (gázmotorok): földgáz fogyasztás igény esetén:
47,6 MW 3500 m3/h
Az Energiaközpont által termelt energia mennyiségek: -
kiadott elektromos eljesítmény
16,5 MW
Várható kibocsátások az engedélyezési dokumentáció tartalma szerint szennyező forrás: P3 – biogáz motorok közös kéménye(H=35 m,F=0,95 m2) kibocsátás: konc. emisszió füstgáz 3 (mg/Nm ) (kg/h ) hőm.(K) menny.(Nm3/h) kén-dioxid szén-monoxid nitrogén-oxidok összes szerves anyag C-ként,metán nélkül
35(500) 500(700) 250(600)
2,65 37,8 18,9
150(150)
11,34
443
75600
A bioetanol üzemnek jelentős gőzigénye van, amit az Energia központ biztosít, valamint a szomszédos telephelyen más jogi személy üzemeltetésében tervezett kiserőműtől kerül megvásárlásra. A kiserőmű biomassza, más mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításával termel gőzt. A csíraolaj gyártó részleg: A kukorica száraz darálása során leválasztásra kerül a kukorica csíra is, amely az alkoholgyártáshoz nem szükséges összetevő. A csíra préselésre kerül, az értékes csíraolaj a hidegpréselés után megtartja az értékes vitaminokat, majd a csíraolajat értékesítik. A kinyerhető csíraolaj 43 t/h kukorica feldolgozásnál 0,6 t/h mennyiségben várható. Elérhető legjobb technika (BAT): A kukoricából történő bioetanol gyártás melléktermékei többfajta célra hasznosíthatók. A legegyszerűbb ezek hőtartalmának felhasználása, vagyis kazánban való eltüzelés. A jelenleg érvényes „régi” engedélyben ez az eljárás szerepel. Ennél hatékonyabb módszer, ha a melléktermékkel kazánban gőzt termelnek, ezzel gőzturbinát hajtanak meg, így „zöld” villamos energiát termelnek. (30%-os körfolyamati hatásfok) A melléktermék felhasználásának mai legkorszerűbb módja, abból biogáz előállítás, ennek elégetése gázturbinákban, vagy gázmotorokban villamos áram termelése mellett. (40 %-os körfolyamati hatásfok.) Jelen esetben a gázmotorokból kilépő füstgáz és a hűtővíz hőtartalma is hasznosítható gőztermelésre, amire a bioetanol üzemben szükség van.
7 Vízminőség-védelem, vízgazdálkodás: A kommunális szennyvizet a biogáz üzembe vezetik, a keletkező technológiai vizeket pedig a bioetanol technológiába visszavezetik, ill. a biogáz üzem szennyvíztisztítójából az „erjesztési maradék”- anyag áramba vezetik, a vizek innen az „iszapszárítás” során gőz formájában távoznak. A kommunális szennyvíznek a szennyvíztisztítóban való tisztítása, majd a Fényes patakba vezetése megszűnt, helyette a szennyvizet a biogáz üzembe vezetik. A hatóság a módosítási kérelemben foglaltaknak helyt adott, és az engedélyt a rendelkező részben foglaltak szerint módosította. A hatóság a kérelemmel a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A§-a, ill. a 4. sz. melléklete alapján megkereste az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézetét (8200 Veszprém József A. u. 36.), Dunaalmás Község Jegyzőjét (2545 Dunaalmás, Almási út 32.), valamint Tata Város Jegyzőjét (2890 Tata, Kossuth tér 1.), hogy adják meg szakhatósági állásfoglalásukat. Az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete 2282/3/2009. számon, a Dunaalmás Község Jegyzője 95-4/2009. számon, Tata Város Jegyzője XVII.-734-1/2009. számon adta meg hozzájárulását az engedély kiadásához. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.)Korm.rendelet. 20.§ (12) bekezdése arról rendelkezik, hogy a hatóság az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre- módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé. A P3 pontforrásra vonatkozó kibocsátási határértékeket a hatóság a módosított 14/2001.(V.9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet 6.sz. mell. 54. pont ill. 5.sz. melléklet 2./D osztály (kén-dioxid vonatkozásában) alapján állapította meg. A hatóság a védelmi övezet nagyságát az engedélyes kérésére a 21/2001.(II.14.) Korm. r. 6.§ (6) bekezdése szerint 300 m-ben állapította meg, arra tekintettel, hogy a levegővédelmi követelmények várhatóan teljesülnek, az érintett önkormányzat és ÁNTSZ a módosítási dokumentációval kapcsolatban kifogást nem emelt. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul, a határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1), 99.§ (1) bekezdései biztosítják, a szolgáltatási díj fizetéséről a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. tv. 65.§ (1) bek. b) pontja, illetékességét pedig a 347/2006.(XII.23.) rendelet 1. számú melléklet A.) pontja alapozza meg. Győr, 2009. december 15. Gerencsér Tivadar Igazgató megbízásából Pintér Imre engedélyezési jogi titkárságvezető
