411
14. fejezet Kémiai fenyegetések (terrorcselekmények, haváriák, katasztrófák) elhárítása
Cél: a kémiai fenyegetések elhárítása hatékonyságának elemzése – a fenyegetések gyors felismerése, az érintettek gyors riasztása, az elhárításban résztvevők gyors és szakszerű reagálása.
Az emberi egészséget súlyosan károsító váratlan események száma világszerte aggasztóan emelkedik. A kémiai eredetű váratlan események következményeinek felismerésére, diagnosztizálásra, megoldására a kémiai biztonságért felelős szervezeteknek fel kell készülnie. Az elmúlt 20 évben a természeti katasztrófák miatt csaknem hárommillió ember halt meg. 1990 óta hatmillió ember hunyt el fegyveres konfliktusokban és az ezekhez kötött betegségek globális mérete szembetűnően növekszik. Minden egyes évben, az ENSZ öt tagállama közül egy nagyméretű krízissel néz szembe. A munka világában a balesetek száma évente ~120 millió, közülük, mint már említettük, ~200 000 halálos kimenetelű (mintha naponta 2-3 óriás utasszállító repülőgép zuhanna le). Mindezekhez világszerte csatlakoznak az éhínség, a pusztító fertőző megbetegedések (HIV/AIDS, tuberculosis, malária), a tömeges csecsemő és anyai mortalitás és a legkülönbözőbb kóroki tényezőket alkalmazó terrorista cselekmények. A veszélyes anyagok életciklusának bármely fázisa (import, gyártás, tárolás, szállítás, árusítás, feldolgozás, felhasználás, hulladékképzés és -kezelés, újrafelhasználás) magában hordozza a súlyos ipari balesetek, rendkívüli események kockázatát. Egy megvalósult veszély realizálódott kockázata (nagybaleset, havária, katasztrófa) nemcsak az esemény színhelyén (gyár, raktár, közút, vasút, stb.) fejti ki az emberi élet elleni hatását, hanem súlyosan veszélyezteti a környezetet, jelentős anyagi károkat okoz. Az ilyen súlyos ipari baleset/más forrásból származó rendkívüli esemény (pl. vegyi terror akció) elleni prevenció, illetve védekezés összetett tevékenység, magába foglalja a megelőzés műszaki-technikai feladatait, a rendkívüli esemény káros hatásainak csökkentését, illetve az emberek (munkavállalók, lakosság, az elhárításban résztvevők – orvosok, ápolók, biztonságtechnikai, katasztrófavédelmi szakemberek, tűzoltók, rendőrök, az elhárításban résztvevő más szakértők) védelmét, szükség esetén első orvosi segélyét, szállítását, végleges orvosi ellátását. Magyarországon ezidáig elsősorban természeti csapásokkal (árvíz, földrengés) lehetett számolni, de mindinkább szembe kell néznünk a tömeges vagy nagyszámú egyedi munkabaleset, pusztító erejű fertőző betegségek (pl. HIV/AIDS, tuberculosis vagy más 3., 4. kategóriás kóroki tényezők okozta megbetegedések) előfordulásával vagy az illegális kereskedelem, illetőleg esetleges terrorcselekmény révén az országba jutó
412
különlegesen veszélyes tényezők (betiltott vegyi anyagok, harci anyagok, sugárforrások) okozta egészségkárosító hatásokkal, továbbá a nagy fogyasztói létszámot egyidejűleg érintő élelmiszerfertőzéssel, élelmiszermérgezéssel. 14.1. Jogszabályi háttér A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekre történő felkészülést a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. tv., valamint végrehajtási rendelete, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I.12.) Korm. rend. szabályozza+. Ezeknek a rendeleteknek a figyelembe vételével történik a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX.27.) Korm. rendeletben foglaltak végrehajtása. A terrorista fenyegetésre való felkészülést szolgálja, hogy a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályaink előírják: mindenkinek, aki veszélyes áruk szállításával kapcsolatba kerül, felelősségéhez mérten figyelembe kell vennie a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi előírások (ADR/RID/ADN) közbiztonsági követelményeit. Közbiztonság alatt értendők azok a rendszabályok és óvintézkedések, amelyek célja, hogy a lehető legkevesebbre csökkentsék a veszélyes áruk eltulajdonítását, ill. a velük való visszaéléseket, amelyek az embereket, a javakat vagy a környezetet veszélyeztethetik. A nagy közbiztonsági kockázattal járó áruk szállításában résztvevő vállalkozásoknak közbiztonsági tervet kell készíteni. 14.2. Gyors riasztási rendszer, mint a váratlan vegyi események prevenciós rendszere 14.2.1. Nemzetközi szint 14.2.1.1. Nemzetközi rendszerek 2001. szeptember 11. után az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodája antiterrorista csoportot hozott létre, amely folyamatos kapcsolatra alkalmas rendszert épített ki egyrészt a Világszervezet Központjában, másrészt az Európai Bizottsággal 14.1. ábra. Ennek segítségével hozzáférhetők mindazon programok, amelyek alkalmasak a terrortámadásokra adandó válaszokra. Ez különösen igaz a járványos betegségek azonosításával, megfékezésével, valamint a kémiai incidensekkel kapcsolatos reagálásokra. Mindez úgy vált lehetségessé, hogy az Egészségügyi Világszervezet is, az Európai Bizottság is az említett vészhelyzetekre való közegészségügyi felkészülések érdekében megfelelő számú és hatékonyságú irányelvet és képzési anyagot dolgozott ki az elmúlt három évtizedben. A kémiai tényezők okozta rendkívüli helyzetekre való felkészülést a 2001. szeptember 11.-i események meggyorsították, de a felkészülés kezdete az International Programme on Chemical Safety 1974-s megalakulásával vette kezdetét. Ma már egy olyan kézikönyv áll rendelkezésre a biológiai és vegyi fegyverekre való reagáláshoz, amely ennek az +
az elemzésbe bevont jogszabályok megjelenési határideje 2005. december 31., ezért a Profil a katasztrófavédelem szabályozását módosító 18/2006. (I.26.) Korm. rendelettel nem foglalkozik.
413
összetett problémának a megoldását átfogóan és részleteiben alkalmazhatóan mutatja be. Fontos: egyrészt a Világszervezet honlapján az említett kézikönyv mellett más releváns dokumentumok és adatbázisok teljes körű jegyzéke is hozzáférhető; másrészt: a Világszervezet megindította egy hatékony nemzetközi korai riasztó rendszer létrehozását és fenntartását (14.2. ábra). Ez a rendszer, az Európai Unió, az OECD, az UNEP és más szervezetek hasonló rendszereivel, továbbá együttműködve a legnagyobb katonai információs rendszerekkel alkalmas az országok kormányait, közegészségügyi hatóságait olyan helyzetbe hozni, hogy azok képesek a rendkívüli biológiai és kémiai eseményekre nagyon gyorsan és hatékonyan reagálni.
Regionális Vészhelyzeti Irányító Bizottság
Regionális bioterrorizmus elleni feladatmegoldó csoportok
Humanitárius segítségnyújtási és vészhelyzeti egység
Fertőző betegségek
Kémiai biztonság
Nukleáris biztonság
Vízminőség
Élelmiszer-biztonság
14.1. ábra. Az Egészségügyi Világszervezet Európai régiójában kiépített terror-akciót elhárító rendszerének sémája.
14.2.2. Az Európai Unió Health Security Committeeje és a RAS-BICHAT rendszere Az Egészségügyi Miniszterek 2001. október 26.-i ülésén hívták életre a Health Security Committee-t (Egészség Biztonsági Bizottságot, tovább: EBB) azzal a megbízatással, hogy a kémiai, biológiai terrorcselekményekkel kapcsolatos korai riasztás, tájékoztatás, és az egészségügyi gyors reagálás kérdéseivel foglalkozzon, illetve, hogy mindezeket koordinálja, krízis helyzetekben pedig a stratégiai menedzsmentet biztosítsa. 2001. december 17.-n az EBB elfogadta a napjainkra RASBICHAT néven ismertté vált programot (Rapid Alart System – Biological, Chemical Attacks and Threats). A program prioritásai: az információcsere, tájékoztatás, gyors riasztás rendszereinek, információcsere, riasztás, konzultáció mechanizmusának kidolgozása az egészséget fenyegető kémiai és biológiai terror-cselekmények kezelésére; EU léptékű képesség megteremtése a kémiai, biológiai kóroki tényezők időben gyors kimutatására, azonosítására (amely előfeltétele a célirányos és gyors
414
egészségügyi ellátás megszervezésének); az egészségügyi ellátással járó gyógyszerkészletek, és terrorcselekmények esetén aktiválható specialisták szakértői adatbázisának megteremtése; eljárásrendek és útmutatások kidolgozása az egészségügyi gyors riasztás, reagálás tagországon belüli, európai rendszerének működtetéséhez.
Politikák Eszközök •Közegészségügyi felkészültség bális lo •Riasztó rendszerek G ális on lis •Kommunikáció gi á Re
ÁGENSEK E biológiai kémiai X P VÍZ O Z ÉLELMISZER Í C I LEVEGŐ Ó
nukleáris
S Z I N T
on gi e br Su zág ok at z rs ó O ál ih t ze ok m at e z N ló há i ely H
d vi Rö
vú tá
–
1
H
e év
s
ú sz os
v tá
ú
–
5 3-
év
es
14.2. ábra. Terror-akciók megelőzésére, elhárítására szolgáló rendszer sémás felépítése.
14.2.3. Nemzeti szint 14.2.3.1. Intézményfejlesztés Magyarországon 14.2.3.1.1. BM OKF. Összhangban a közösségi joganyag átvételéről szóló nemzeti programmal – 2001. elején a BM OKF és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 10 felügyelő státuszt kapott. A szakértőket (felügyelőket és katasztrófavédelmi szakembereket) két PHARE Twinning Project keretében dán, francia, holland, német és osztrák szakértők) továbbképzéseken, esettanulmányok és tanulmányutak segítségével készítették fel. A BM OKF-en az önállóan működő SEVESO főosztályt (Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály) 2003. szeptember 15-én hozták létre. A BM OKF, valamint területi és helyi szerveinek a hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési feladatait főigazgatói intézkedés szabályozza. A 2001. és 2002. évben végrehajtott Twinning „A” és „B” project a hivatásos katasztrófavédelmi szervek érintett munkatársait, a szakhatóság, a minisztériumok és az ipar szakembereit, mintegy 150 főt készített fel a kapcsolódó feladataik ellátására. A projectek keretében az érintettek megismerkedtek az Irányelv végrehajtásának németországi, ausztriai és dániai gyakorlatával.
415
A PHARE Twinning „B” Project keretében három egyenként három hetes továbbképző tanfolyamot rendeztek. A Twinning „B” tanfolyamokon a hazai katasztrófavédelmi jogszabályokban rögzített engedélyezési-felügyeleti és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának gyakorlati elemei kerültek feldolgozásra. A project-elem részeként a négy reprezentatív iparág (vegyipar, olajipar, gázipar és gyógyszeripar) egy-egy telephelyén az üzemeltető által meghatározott létesítményre egy teljes, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést bevezetendő szabályozás minden elemére kiterjedő minta esettanulmányt végeztek el, melynek során egy minta-engedélyezési eljárást bonyolítottak le az érintett üzemi, hatósági és EU szakértők közreműködésével. A twinning célja az volt, hogy meghatározzák a biztonsági dokumentáció elkészítésének rendjét, annak ellenőrzését és az engedélyezési eljárás során feltárják az esetlegesen előadódó összes problémát és azok megoldási lehetőségeit. A project végén, 2003. márciusban készült el. „A kézikönyv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági, felügyeleti feladatinak ellátásához” című szakanyag. Kidolgozták a Súlyos Baleseti Információs Rendszert, egy korszerű integrált térinformatikai SEVESO adatbázist, amely kapcsolódik az EU-ban működtetett ún. SEVESO Üzemek Információ-lekérdező Rendszeréhez (SEVESO Plants Information Retrieval System – SPIRS) és az EU Súlyos Baleseti Jelentési Rendszerhez (Major Accident Information System – MARS ) is. 2003. évben összhangban jogharmonizációs kötelezettségeinkkel a hatósági jogalkalmazásra, az államigazgatási feladatok ellátására és a civil szféra tájékoztatására több útmutató és segédlet készült el. A lakosság, az üzemeltetők és az önkormányzatok számára is hozzáférhető nyilvános útmutató jelent meg. A végrehajtási intézkedéseket tünteti fel a 14.1. Táblázat. A már működő veszélyes üzemek üzemeltetőinek 2002. június 01-ig meghatározott adattartalommal be kellett jelenteni az üzemek területén jelenlévő veszélyes anyagok fajtáját és mennyiségét. A hatósághoz 214 üzemtől érkezett bejelentés, amely alapján 108 üzem nem tartozott a szabályozás hatálya alá. Az alsó- és felső küszöbértékű üzemek száma folyamatosan változik. A szabályozás hatálya alá jelenleg 106 üzem tartozik, amelyekből 46 felső-, 60 alsó küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül. A biztonsági dokumentációk benyújtását követően megkezdődött azok hatósági és szakhatósági (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Súlyos Baleset-megelőzési Szakhatósági Főosztály) felülvizsgálata, amely során a hatóság és a szakhatóság helyszíni szemlén győződött meg a dokumentációkban foglaltak valóságtartalmáról. A hatóság létrehozta a Súlyos Baleseti Információs Rendszert az üzemeltetők által benyújtott kérelmekről, a biztonsági elemzésekről és biztonsági jelentésekről, a külső védelmi tervekről és más, a nyilvánosságra tartozó információkról. A rendszer tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a felügyeleti (ellenőrzési), kárelhárítási, továbbá kárfelszámolási feladatok végrehajtása során szükségesek. Az adatok hozzáférhetőek a BM OKF http:/www.katasztrofavedelem.hu című honlapján.
416
14.1. Táblázat A katasztrófavédelmi törvény nyomán bevezetett fontosabb végrehajtási intézkedések Katasztrófavédelmi törvény szerinti főbb végrehajtási intézkedések
A tevékenység kezdete, határideje
1.
Új veszélyes üzemekre vonatkozó hatósági engedélyezési tevékenység megkezdése
2002. január 01-től folyamatosan
2.
Már működő veszélyes üzemek tevékenységének bejelentése
2002. június 01-ig
3.
A törvény hatálybalépésekor már üzemelő veszélyes üzemek biztonsági jelentéseinek és biztonsági elemzéseinek benyújtása
4.
A biztonsági jelentések alapján a külső védelmi tervek elkészítése
2003. december 31-ig.
5.
Biztonsági jelentések és elemzések vizsgálata és határozatok kiadása
2004. április 30-ig
6.
Üzemspecifikus lakossági tájékoztató kiadványok elkészítése és kiadása
2004. május 31-ig
7.
Felügyeleti ellenőrzési tevékenység megkezdése a hatósági határozatok kiadásának függvényében
2004. november 01-től
Biztonsági jelentések: 2002. december 31-ig Biztonsági elemzések: 2003. április 01-ig.
A veszélyes üzemek régiónkénti eloszlása a Ny-Dunántúl kivételével közel egyenletes (14.3. és 14.4. ábra). Az üzemek 48%-ának tevékenysége kőolaj, földgáz feldolgozásához kapcsolódik, 16%-a mezőgazdasághoz, 6%-a műanyaggyártáshoz. Az üzemeket jogszabály kötelezi (ún. alsó és felső küszöbértékű besorolástól függően) megelőzési terveik kidolgozására, feladataihoz való felkészülésre. A katasztrófavédelmi feladatok (belső és külső védelmi tervezés, a lakosság megelőzési és veszélyhelyzeti tájékoztatása, nyilvánosság biztosítása) ugyancsak jogszabályban meghatározott. Beavatkozó szervezetek és eszközök. A tűzoltási, kárelhárítási és műszaki mentési feladatok ellátását a hivatásos állami és önkormányzati valamint az önkéntes tűzoltóságok készenléti szervezetei végzik. Veszélyes ipari üzem környezetében bekövetkezett baleset esetében a speciális vegyi felderítő-, beavatkozó- és mentesítő eszközökkel felszerelt műszaki mentőbázisok eszközeit is igénybe veszik.
417 Uk
kia ov á
ov Szl
Rom ánia
Au szt ria
S zl
raj na
a éni
Ho rv
áto rsz
Sz e
ág
rbia
Alsó küszöbértékű veszélyes üzem
Települések
Felső küszöbértékű veszélyes üzem
Települések, ahol védelmi terv készül
14.3. ábra. A veszélyes üzemek megoszlása Magyarországon. Forrás: BM-OKF. 4%
19%
2%
Gyógyszeripar Élelemiszeripar
5%
Kőolaj, földgáz Műanyagipar Mezőgazdaság Erőmű
48%
16%
Egyéb
6%
13
Felső küszöbértékű üzem Alsó küszöbértékű üzem
11
8
7
8
7
11
7
6
3
4
él Du ná nt úl N yu ga tD un án tú l
D
lfö ld él A D
M ag ya ro És rs zá za g k M ag ya ro rs zá g És za k Al fö ld
1
Kö zé p
Kö zé p
13 10
Du ná nt úl
14 12 10 8 6 4 2 0
14.4. ábra. Veszélyes üzemek megoszlása tevékenységek szerint. Forrás: BM-OKF.
418
Rendkívüli esetekben a tűzoltó-egyesületek és a létesítményi tűzoltóságok igénybevétele is elrendelhető. A katasztrófa-elhárításban elsődleges beavatkozói tevékenységet ellátó tűzoltóerők mellett a védelem meghatározó szereplője a civil oltalmat ellátó szervezet, a katasztrófavédelem, amely egyrészt a lakosság védelmével és közvetlen ellátásával összefüggő feladatokat, másrészt a katasztrófavédelmi tervező-, szervező tevékenységet végez. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek káros hatásainak felderítésére elsősorban a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok (VFCS) hivatottak. Magyarország területén 17 VFCS működik, melyek feladata a veszélyeztetetté vált terület felmérése; a veszélyeztetésről szóló adatok, információk gyűjtése és továbbítása; közreműködés a lakosság gyors helyszíni riasztásában; együttműködés más beavatkozókkal a károk felmérésében, valamint vegyi-sugárszennyezett területen az elsősegélynyújtáshoz szükséges szakértői közreműködésben. A VFCS autói rendelkeznek vegyi mérőműszerekkel és kimutató eszközökkel: automatikus gázérzékelőkkel, mikro-meteorológiai mérőállomással, mentesítő eszközökkel, illetve egyéni védőeszközökkel. A lakosság vészhelyzeti riasztását a veszélyes üzemek környezetében telepített és hordozható kézi szirénákkal oldják meg. Lakossági tájékoztatás. A lakosság számára a veszélyes üzem kockázatot jelent. Ezért joga van annak megismerésére, az üzem pedig kötelezett a tájékoztatás adására. A lakosság célszerű és saját érdekében elvárt magatartásához, cselekvéséhez esetleges terror akció esetén folyamatosan hozzáférhető az EU HSC vegyi fenyegetések munkacsoportja által kidolgozott magyar nyelvű tájékoztatás az OKK honlapján (www.fjokk.hu). Illetékes hatósági feladatok ellátása. Az EU tagállamként történő működésre való felkészülés által – a 2003. évtől kezdődően – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tevékenységében fokozatosan előtérbe kerül a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos európai uniós koordinációs feladatok és az Illetékes Hatósági és Kapcsolattartó ponti feladatok ellátása. Emellett a hazai hatóságoknak meg kell felelniük az EU által elfogadott nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségek teljesítésének is, működtetnünk kell a Nemzeti Központot és Kapcsolattartó Pontot. Konkrét kötelezettségek: − Az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Részesek megteszik a megfelelő jogalkotási, szabályozási, közigazgatási és pénzügyi intézkedéseket az ipari balesetek megelőzésére, az azokra való felkészülésre és elhárításukra. − A Részesek kötelesek azonosítani azokat a joghatályuk alá tartozó tevékenységeket, amelyek országhatáron túli hatást képesek okozni. A Részesek kötelesek az Egyezmény hatálybalépését követő két éven belül biztosítani a környező Részesek tájékoztatását a meglévő és a tervezett veszélyes tevékenységekről.
419
− A Részesek kötelesek megfelelő intézkedéseket – tenni az ipari balesetek megelőzésére, továbbá gondoskodni arról, hogy a veszélyes tevékenységek üzemeltetői kockázat csökkentési intézkedéseket tegyenek és bizonyítsák e tevékenységek biztonságos működését. − A Részesek kötelesek ipari baleseti tájékoztatás és a kölcsönös segítségnyújtás céljából kapcsolattartó pontot létesíteni. A határon túli hatást okozó ipari baleset esetén, az érintett Részes kérése alapján a Részesek segítséget nyújthatnak. A Részesek kötelesek az ipari balesetek országhatáron túli hatásaitól érintett Részes Felekkel megfelelő szinteken összeegyeztethető és hatékony ipari baleseti tájékoztatási rendszert létesíteni. − A Részesek kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni az ipari baleseti készültség és elhárítás kielégítő szinten tartására. E hatás érdekében a Részesek kötelesek biztosítani a belső és külső védelmi tervek elkészítését. A Részesek kötelesek erőfeszítéseket tenni, hogy az ilyen tervek a szomszédos országokkal összeegyeztethetők legyenek. − A Részesek kötelesek az ipari balesetek megelőzése, a készenlét és az elhárítás céljából fejleszteni a tudományos és a technológiai együttműködést, továbbá az információ és technológia cserét. − A Részesek kötelesek biztosítani az ipari balesetek által érintett területeken a lakosság megfelelő tájékoztatását. Az érintett területek lakosságának lehetővé kell tenni a részvételt a vonatkozó eljárásoknak és egyenlő hozzáférést és elbírálást kell biztosítani a kapcsolatos közigazgatási és törvénykezési eljárásokban. − A Részesek kötelesek, a jogrendjük biztosította keretek között, törekedni az új veszélyes tevékenységek létesítése és a meglévő tevékenységek jelentős módosításai esetén szabályozás létrehozására. − A Részesek kötelesek – ahogy az a hosszú távú programban foglalt – a megtörtént ipari balesetek fogadásáról, feldolgozásáról és terjesztéséről szóló információkat tartalmazó adatbázist létesíteni. Lásd még: 5. fejezet, 5.1. ábra. 14.2.3.1.2. Egészségügy 14.2.3.1.2.1. Laboratóriumi rendszer. A veszélyhelyzet megerősítésének vagy kizárásának érdekében laboratóriumi igazolás szükséges. 2002 végére az ÁNTSZ-n belül napjaink követelményeinek megfelelő korszerű analitikai kémiai laboratóriumokat alakítottak ki: a Fodor József Országos Közegészségügyi Központban egy ún. „csúcslaboratórium” működik (amely pl. a Hommal kézikönyv ~2 000 szerves anyaga közül egyidejűleg – ún. ujjlenyomat vizsgálattal – képes több mint 1 000 szerves anyagot kimutatni – 14.5. ábra); emellett a legfontosabb anyagok detektálására regionális laboratóriumok épültek ki Miskolcon, Szegeden, Pécsett, Veszprémben és Győrött (lásd 9. fejezet, 9.1. ábra). Az ÁNTSZ vezetése 2003-ban felszerelte azokat a mozgó laboratóriumokat, amelyek alkalmasak vegyi anyaggal szennyezett levegő, víz, talaj vagy élelmiszerminták szakszerű és biztonságos vételére és az országos központ laboratóriumába való szállítására.
420
2003 decemberétől az ÁNTSZ-n belül egy komplett gyorsreagálási rendszer működik. Ennek tervezett (és 2004 második felétől működő) rendszerét mutatja be a 14.6. ábra.
14.5. ábra. Levegőminta égő hűtőház környezetéből, a tűzfészektől 25 méterre. A kromatogram jelzi, hogy a számos szennyező között csaknem a dohányfüsthöz hasonló gyakorisággal rákkeltők fordulnak elő. A mintavétel és az elemzés az OKK Központi Laboratóriumának munkája.
14.2.3.1.2.2. Felügyelet. 2002-ben és 2003-ban 150 ÁNTSZ munkatárs vizsgával záródó kémiai biztonsági felügyelőképzésen vett részt az Európai Unió PHARE projecktje révén. A felügyelőket képzettségük alkalmassá teszi a kémiai eredetű rendkívüli események kockázatának becslésére, felismerésére és/vagy azok megelőzésére. A gyors reagálási rendszer részben (és elsősorban) az ÁNTSZ szerkezetére épül. A területi intézetek riasztják a 24 órás, non-stop ügyeletet tartó OTH ügyeletet; az ügyeletes riasztja az OKK ügyeletét, aki azonnal intézkedik a mozgó laboratórium (mintavétel, helyszíni mérés, mintaszállítás) és a helyszíni kockázatbecslő csoport (toxikológus, higiénikus, kockázatelemző szakember) célhelyre indításáról. A két akciócsoport vezetőjét az OKK ügyeletese bízza meg. Az OKK-ban készenlétben vár az analitikai kémiai laboratórium, az in vivo toxikológiai és az ökotoxikológiai labor, valamint az OKK kockázatelemző és döntéselőkészítő csoport (vezetője az OKK főigazgató vagy helyettese, tagjai: toxikológus, kockázatelemző szakember, környezet, munkahigiénikus, szükség szerinti más szakember); az OKK döntéselőkészítő
421
csoport a mobil egységtől, az OKK laboratóriumoktól, valamint a 24 órás ügyeletet tartó ETTSZ-től (ill. KBIR-től) kapott/kért adatok alapján értékelést és javaslatot készít, küld az országos tisztifőorvosnak vagy az OTH ügyeletesnek. Az OTH kapcsolatban van az egészségügyi tárca ügyeletesével, aki más szervezetekkel – szükség esetén a Kormányzati Koordinációs Bizottsággal. A rendszer olajozott működőképességet financiális nehézségek mellett az akciócsoportok gyakorlásának esetlegessége akadályozza. Speciális népességekre (gyermekek, rokkantak, betegek) speciális ellátására a rendszer egyelőre csak korlátozottan alkalmas. Az ÁNTSZ RAS-BICHAT kontakt személye e-mail boxon keresztül és más információs utak révén folyamatosan (24 óra/nap) kapcsolatban áll az EU RASBICHAT központtal. Szükség esetén (szabályozó definíciója) jelentést küld a központba a hazai rendkívüli eseményről, illetve tájékoztatást kap a központból. Az információt (annak jelzése szerint) továbbítja a hazai szervezeteknek (eü. tárca ügyeletese, OTH ügyeletes/országos tisztifőorvos) intézkedés végett. A RAS-BICHAT kontakt pont 2005. október 31-ig az OKK-ban, ezt követően az OTH-ban működött, illetve működik. 14.2.3.1.2.3. Korszerű információs rendszer kiépítése és működése Az országban 1970-től (a volt Országos Munka- és Üzemegészségügyi, majd az OKK Országos Kémiai Biztonsági Intézetében) Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (tovább: ETTSZ) működik. Az ETTSZ-t az EU PHARE támogatásával kiépített KBIR bekapcsolásával korszerű információs rendszerré fejlesztették (14.7. ábra)+. Ez a korszerű informatikai rendszer kémiai jellegű rendkívüli események hatóanyagainak ismeretében, (azok azonosítását követően), alkalmas olyan gyors tájékozódásra, amely lehetővé teszi az események restrikcióját, jelentős számú emberi élet megóvását. A kémiai biztonsággal kapcsolatos, nyilvántartási, feldolgozási és tájékoztatási feladatok nagy része az ÁNTSZ hatáskörébe, ezen belül elsősorban a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK) és az annak intézeteként működő Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) hatáskörébe tartozik. Ennek köszönhetően a Kémiai Biztonsági Információs Rendszer (KBIR) legfőbb felhasználója a fentieknek megfelelően az OKK és az OKBI, illetve ezek révén az egészségügy, közvetve azonban minden tárca és a lakosság is.
+
A KBIR részletes leírását és sémás szerkezetének bemutatását lásd: 8. fejezet.
422
IRÁNYÍTÁS Gyors riasztási és reagálási rendszer Kormányzati szint Országon belüli rendkívüli esemény: ÁNTSZ megyei intézet 24 órás ügyelet; megyei védelmi bizottság
Országos tisztifőorvos OTH 24 órás ügyelet
Rendkívüli esemény EU tagországokban EU RAS-BICHAT funkcionális e-mail boksz: 24 órás készenlét
Fodor József Országos Közegészségügyi Központ 24 órás ügyelete
Méregközpont 24 órás információs szolgálata
(Kórházi) felnőtt és gyermek toxikológiai osztályok
Mobil kockázatbecslő csoport (OKK)
OKK kockázatbecslő csoportja
Analitikai kémiai laboratóriumok (regionális t OKK-KKL
Mobil mérő és mintavevő csoport
Kárhelyi reagálók, munkavállalók, lakosság informálása
14.6. ábra. Az egészségügy (ÁNTSZ) tervezett gyors reagálású rendszere 2004-ben
Epidemiológiai felügyeleti információs rendszer 2003-ban épült ki. Segítségével az ÁNTSZ országos, megyei és városi intézetei egymással, más tárcákkal, a nemzetközi szervezetekkel és az európai régió valamennyi országával kapcsolatot tudnak teremteni. 14.2.3.1.2.4. RAS-BICHAT rendszer. Magyarország tagja az EU Health Security Committee-jének, illetőleg tagja a Bizottság által Luxemburgban működtetett Kémiai és biológiai fenyegetésekkel, attakokkal kapcsolatos Gyors Riasztási rendszernek (ún. RAS-BICHAT rendszer; részletesebben lásd: 10. fejezet). 14.2.3.1.2.5. Gyors riasztás hazai kémiai eredetű rendkívüli eseményekről. A hazai rendszer irányításáért a katasztrófavédelem, illetve az önkormányzatok védelmi bizottságai felelősek. A BM OKF kiépítette a SEVESO II. Irányelv hatósági felügyeleti rendszerét is (14.8. ábra). Az egészségügy gyors riasztási és reagálási rendszerét sem az elsőként értesülő és/vagy intézkedő rendőrség, tűzoltóság, vagy mentők nem értesítik kötelezően. Kétségtelen tény és fontos: a katasztrófavédelem szervei rendelkeznek veszélyfelderítő csoporttal, amely veszélyes anyagok kiszabadulása esetén a helyszínre érkezve méréseket végez, s amennyiben a levegőben a toxikus anyagok koncentrációja meghaladja a megengedett határértéket, illetve a rendkívüli esemény jellegéből ennek bekövetkezése várható intézkedik a lakosságnak a veszélyeztetett területről történő kimenekítéséről. A rendkívüli események egészségkárosító hatásának részletes, elemző értékelése, minősítése, valamint az esetek szakszerű és gyors ellátása még így is késlekedhet (lásd még: 14.2.2., 14.2.3. pont). Az egészségügyi ellátás megkezdésének „aranypercekben” kifejezhető
423
jelentőségét, valamint a szennyező anyagok subakut vagy éppen késői hatását feltétlen célszerű figyelembe venni.
WHO
ILO
UNEP IOM C
UNIDO FAO
OECD
TÁRCÁK
EüM KvVM FVM GKM HM BM PM OM
Tárcaközi Bizottság OKK
OKK -OKBI
Környezeti kockázatkockázat-becslés
IFCS Secretary IPCS
EU
Miniszterelnöki Hivatal
Méregközpont M éregközpont Klinikai rész ETTSZ KBIR
Országos Tisztifőorvosi Hivatal
21megyei Intézet
136 városi Intézet
14.7. ábra. Az OKK-ban kifejlesztett ETTSZ információs rendszere. Az információ-áramlás mind a hazai, mind a nemzetközi szervezetek esetében kétirányú. A rendszer korszerűsítése a KBIR (8.1. ábra ) révén történt meg.
424
14.2.3.1.2.6. Tömeges mérgezések ellátása. Haváriák, katasztrófák, terror akciók okozta tömeges mérgezések ellátására megfelelő számban képzett klinikai toxikológusok nem állnak rendelkezésre: a mentés, osztályozás, orvosi elsősegélynyújtás, szállítás, készenléti kórházi ügyelet szervezésének pontosítása és a rendszer működtetése gyakorlatokat igényel. 14.2.3.1.3. Magyar Honvédség A terrorcselekmények, haváriák, katasztrófák megelőzésében, elhárításában a Magyar Honvédség részvétele jogszabályokban meghatározott rendszerben történik. Ezek: − 158/1999. (XI.19.) Kormányrendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásáról. − 21/2003. (VI.24.) HM-ESzCsM együttes rendelete a Magyar Honvédség feladatával kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi követelményekről, azok ellátásának, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal való együttműködésének rendjéről. − 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól. − 46/2004. (IV.29.) ESzCsM rendelet a kémiai biztonsággal kapcsolatos nemzeti hattóság kijelöléséről, valamint a hatóság nemzetközi kapcsolattartásának rendjéről. A MH stratégiája a fenyegetettség elhárítása tervben rögzített, amely az alábbiakat foglalja magában: − Előkészület és prevenció Fontos feladat a kémiai terrorizmus okozta sérülések felkutatása, diagnosztizálása és a kiváltott hatások enyhítése, amelynek következményeként speciális sürgősségi előkészületek megtétele szükséges. Ösztönözni kell azon alkalmazott kutatásokat, amelyek a terrorizmus okozta sérülések megelőzésére, vagy enyhítésére alkalmas eszközöket és stratégiákat dolgoznak ki. − Felkutatás és felügyelet A korai felkutatás elengedhetetlen követelménye a kémiai támadásra adandó azonnali válaszhoz, amelyhez tartoznak a profilaktikusan alkalmazható gyógyszerek és antidótumok is. Fontos eleme a partnerkapcsolatok kialakítása a különböző egészségügyi és más intézetek között a felderítés hatékonyságának növelése céljából. − A kémiai anyagok diagnosztizálása/azonosítása Többszintes laboratóriumi hálózat létrehozása szükséges a kémiai anyagok minőségi és mennyiségi meghatározására.
425
− Válaszadás A kémiai terrorista cselekményekre egy átfogó egészségügyi válaszadás magába foglalja az érintettek epidemiológiai vizsgálatát, orvosi kezelését és profilaxisát, valamint a környezet szennyezettségének milyenségét és mértékét. − Kommunikációs rendszerek Fontos a kiépítése, amely támogatni fogja a felügyeleteket, gyors bejelentési lehetőséget és információt biztosít a kémiai terrorizmussal kapcsolatban álló sérülésekről, lehetőséget ad a diagnosztikai eredmények és a sürgősségi egészségügyi információk terjesztésére, valamint biztosítja a sürgősségi válasz tevékenységek koordinálását. Belügyminisztérium (II. fokú hatósági jogkör) BM OKF (I. fokú hatósági jogkör) Hatósági Főigazgatóhelyettes Szervezet
Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal (Szakhatósági jogkör)
Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály Ipari Balesetmegelőzési Osztály
Veszélyes Üzem Felügyeleti Osztály
Kiemelt főelőadók (Felügyelők)
14.8. ábra. A SEVESO II. Irányelv hazai bevezetésének hatósági felügyeleti rendszere. Forrás: OKF.
14.3. Elemzés/javaslatok 14.3.1. Összegző elemzés Az emberi egészséget súlyosan károsító váratlan események száma világszerte aggasztóan emelkedik. A kémiai eredetű váratlan események következményeinek felismerésére, diagnosztizálására, megoldására a kémiai biztonságért felelős szervezeteknek fel kell készülniük. Az elmúlt 20 évben a természeti katasztrófák miatt csaknem hárommillió ember halt meg a világon. 1990 óta hatmillió ember hunyt el fegyveres konfliktusokban és az ezekhez kötött betegségek globális mérete szembetűnően növekszik. Az utóbbi években számos ember életét terrorakció oltotta ki. A veszélyes anyagok életciklusának bármely fázisa (gyártás, tárolás, szállítás, árusítás, feldolgozás, felhasználás, hulladékképzés és -kezelés, újrafelhasználás) magában hordozza a súlyos ipari balesetek, rendkívüli események kockázatát. Egy megvalósult veszély realizálódott kockázata (nagybaleset, havária, katasztrófa) nemcsak az
426
esemény színhelyén (gyár, raktár, közút, vasút, stb.) fejti ki az emberi élet elleni hatását, hanem súlyosan veszélyezteti a környezetet, jelentős anyagi károkat okoz. Az ilyen súlyos ipari baleset/más forrásból származó rendkívüli esemény (pl. vegyi terrorakció) elleni prevenció, illetve védekezés összetett tevékenység, magába foglalja a megelőzés műszaki-technikai feladatait, a rendkívüli esemény káros hatásainak csökkentését, illetve az emberek (munkavállalók, lakosság, az elhárításban résztvevők – orvosok, ápolók, biztonságtechnikai, katasztrófavédelmi szakemberek, tűzoltók, rendőrök, az elhárításban résztvevő más szakértők) védelmét, szükség esetén első orvosi segélyét, szállítását, végleges orvosi ellátását. Magyarországon ezidáig elsősorban természeti csapásokkal (árvíz, földrengés) lehetett számolni, de mindinkább szembe kell néznünk más eredetű rendkívüli eseményekkel. Ezek közé sorolhatjuk a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket az országba belépő folyóink súlyos szennyezései, vagy az illegális kereskedelem, esetleg terrorcselekmény révén az országba jutó különlegesen veszélyes kémiai tényezők (betiltott vegyi anyagok, harci anyagok) okozta egészségkárosító hatásokat. Megemlítjük: a robbantásos terrorcselekmények túlsúlya mellett is szembetűnő a vegyi terrorok vagy a terrorcselekvések elleni vegyi beavatkozások gyakorisága (pl. metro támadások Tokióban, tüntetés feloszlatása Tbilisziben, színház elfoglalás felszámolása Moszkvában). Figyelemre méltó továbbá a nagy fogyasztói létszámot egyidejűleg fenyegető élelmiszermérgezések gyakori előfordulása. Magyarországon a rendkívüli események elhárításának irányítása a katasztrófavédelem és a helyi védelmi bizottságok feladata. A katasztrófák elhárítását a katasztrófavédelem rendszerébe tartozó tűzoltó és polgári védelmi szakemberek látják el; egyrészt végzik a katasztrófák megelőzésével kapcsolatos tevékenységet, másrészt a súlyos káresemények felszámolásával és ezzel párhuzamosan a lakosság védelmével, közvetlen ellátásával összefüggő feladatokat. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek felderítésére (veszélyeztetetté vált terület felmérése, a veszélyre jellemző paraméterek meghatározása, a lakosság helyszíni riasztása, kimenekítése, kitelepítése, együttműködés más beavatkozókkal, elsősegélynyújtókkal) megfelelően felszerelt és képzett Veszélyhelyzeti Felderítő csoportok hivatottak. A mérgezettek első orvosi segélye, szállítása, orvosi ellátása az egészségügy feladata. A rendszer gyorsan és megbízhatóan működik. Kiépült az ún. SEVESO II. Irányelv hazai hatósági felügyeleti rendszere. A kémiai fenyegetések (terrorakciók, katasztrófák, haváriák) elhárításának megszervezése/kiépítése az egészségügyön belül is kiépült. Amint az előzőekben említettük az ÁNTSZ-ben egy „csúcs-laboratóriummal” irányított, regionális laboratóriumokból felépülő gyorsreagálási rendszer, egy korszerű információs rendszer alakult ki PHARE támogatással. Ezek működtetése az OTH/OKK irányításával és az utóbbi szakmai közreműködésével történik; ez a munka válik teljessé az OKK-ban életrehívott, kiképzett akciócsoportok (mobil mintavevő, mobil és fix kockázatbecslő és -kezelő, valamint analitikai kémiai és toxikológiai laboratóriumi csoportok) tevékenységével. A rendszer alkalmas az EU RAS BICHAT, valamint a hazai védelmi rendszerekkel való „forródrótos” kapcsolattartásra és együtt-
427
működésre. A rendszer működésének finanszírozása a költségvetés többletterhelésével jár együtt. Összességében megállapítható, hogy a rendkívüli események elhárításának irányítása és végrehajtása a katasztrófavédelem vezetésével eredményes. Az utóbbi években kiépült az egészségügy gyors riasztási és gyors reagálási rendszere. Ennek továbbfejlesztése szükséges. 14.3.2. Javaslatok 1. Az egészségügyi feladatok: ellátás (mérgezettek első orvosi ellátása, dekontaminálása, szállítása, végleges ellátása), a rendkívüli események egészségkárosító kockázatának elemzése, prevenciós, restrikciós intézkedések kidolgozása az azonosított veszélyes anyagok egészségkárosító hatásainak ismeretében. 2. Szükséges, hogy gyors riasztási, reagálási rendszer informatikai és laboratóriumi hátterének karbantartásához, rendszeres akkreditálásához az ÁNTSZ-OKK költségvetésében elkülönítetten történjen gondoskodás – beruházás, dologi, személyi kiadások formájában. 3. Célszerű szorosabb együttműködést kidolgozni a MH és az EüM rendkívüli események prevenciója, azonosítása, ellátása, rehabilitációja vonatkozásában. 4. Megfontolás tárgya lehet: a katasztrófa-törvényt célszerű lenne úgy módosítani, hogy adjon meghatározást a kormánynak egy olyan jogszabály közreadására+ i) amely a kémiai, biológiai, radionuklearis, robbantásos/mechanikus eredetű nagybalesetek, terrorakciók esetén (ezek megelőzésében, minősítésében, egészségkárosító hatásaik felszámolásában) biztosítja az egészségügy vezető/koordináló, de mindenképpen azonnali reagálásra való képességét (beleértve a diagnosztikát, dekontaminálást, szállítást, ellátást; a szakszerű ellátáshoz a klinikai-toxikológiai szakorvos, illetve szakápoló személyzetet; ii) amely biztosítja a felnőttek és/vagy a gyermekek ellátásához szükséges klinikai toxikológiai szakirányú szakképesítés megszerzését; iii) amely biztosítja, hogy a gyors riasztáshoz szükséges információ (rendőrségtől, tűzoltóktól, mentőktől – EU ajánlás) először az egészségügy-közegészségügy illetékeseihez (országos tisztifőorvos, EüM 24 órás ügyelet, RAS-BICHAT kontakt személy) jusson el; iv) amely biztosítja az egészségügy által megszervezett gyors reagáláshoz szükséges akciócsoportok helyszíni működtetését; v) amely biztosítja a civil lakosság, munkáltatók egységek biztonságát garantáló szervezetek együttműködését;
+
A katasztrófavédelmi törvény 2005. decemberében módosításra került; az OKK által beterjesztett alább felsorolt javaslatok nem épültek be a törvénybe. Igy ezek a javaslatok nem tekinthetők az egészségügyi szakterület és az aktuális tárcavezetés egységes álláspontjának.
428
vi) amely biztosítja a más jogszabályok meghatározta lehetőségeken belül a lakosság és a munkavállalók biztonságáért felelős kormányzati és nem kormányzati szervezetek, és a honvédség gyors riasztási és reagálási rendszerei közötti együttműködést.
