Tartalomjegyzék 14. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉPÍTÉSÜGGYEL KAPCSOLATOS FELADATAI ..... 3 14.1. Önkormányzatok feladat- és hatásköre.......................................................................... 3 14.2. Az önkormányzatok társulásai....................................................................................... 7 14.3. A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai ............................................................... 7 14.4. Helyi rendeletalkotás ..................................................................................................... 9 14.4.1. A településfejlesztés és a településrendezés célja és alapvető követelményei ..... 10 14.4.2. A településfejlesztés és a településrendezés általános szabályai .......................... 12 14.4.3. A településfejlesztés és a településrendezés összefüggései .................................. 13 14.4.4. A településfejlesztés és a területfejlesztés, valamint a településrendezés és a területrendezés összefüggései ........................................................................................... 13 14.4.5. A településfejlesztés feladata, a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia .............................................................................................. 13 14.4.6. A településrendezés feladata és eszközei, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat .......................................................................................................................... 15 14.4.7. A fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezések ...................................................... 20 14.4.8. A településrendezési eszközök módosítása, és a településtervezés ...................... 23 14.4.9.Telepítési tanulmányterv és beépítési terv ............................................................. 24 14.4.10. Az építészeti örökség védelme ............................................................................ 25 14.5. Kapcsolódó sajátos jogintézmények ............................................................................ 26 14.5.1. Elővásárlási jog ..................................................................................................... 27 14.5.2. Kisajátítás .............................................................................................................. 27 14.5.3. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés ...................................................... 27 14.5.4. Útépítési és közművesítési hozzájárulás ............................................................... 28 14.5.5. Településrendezési kötelezések ............................................................................ 28 14.5.6. Kártalanítási szabályok ......................................................................................... 31 14.5.7. Településrendezési szerződés ............................................................................... 32 14.5.8. Összevont telepítési eljárás ................................................................................... 33 14.5.9. Településképi véleményezési eljárás .................................................................... 33 14.5.10. Településképi bejelentési eljárás ......................................................................... 37 14.5.11. Közterület-alakítás .............................................................................................. 39 14.6. Települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi önkormányzati főépítész közreműködése ..................................................................................................................... 41 14.6.1. A főépítészi rendszer, az állami főépítészek kijelölése......................................... 41 14.6.2. Az országos főépítész............................................................................................ 42 14.6.3. Az állami főépítész feladatai ................................................................................. 43 14.6.4. Az önkormányzati főépítész általános feladatai.................................................... 43 14.6.5. A megyei főépítész feladatai ................................................................................. 43 14.6.6. A települési és a térségi főépítész feladatai .......................................................... 44 14.6.7. A főépítészek együttműködése ............................................................................. 45 14.6.8. Oktatási, tudományos és együttműködési feladatok ............................................. 45 14.7. Ellenőrző kérdések: ..................................................................................................... 46
2
14. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉPÍTÉSÜGGYEL KAPCSOLATOS FELADATAI 14.1. Önkormányzatok feladat- és hatásköre Magyarország Alaptörvénye alapvetésként deklarálja a helyi önkormányzatok működését, amelynek feladata a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása. A helyi közügyek intézése körében helyi önkormányzatok - törvény keretei között - rendeletet alkotnak, határozatot hoznak, önállóan igazgatnak, meghatározzák szervezeti és működési rendjüket, gyakorolják az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, valamint törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorolnak. A helyi önkormányzatok - feladatkörükben eljárva - törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkotnak, azonban az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. A képviselő-testület gyakorolja a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit. A közösségi célok elérése érdekében a helyi önkormányzat és az állami szervek együttműködnek. Kötelező feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzatok részére csak törvény állapíthat meg. Kivételesen lehetséges, hogy államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára. Ugyancsak törvény rendelheti el a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) A helyi önkormányzatok 31. cikk (1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. 32. cikk - kiemelve a legfontosabbakat (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; c) önállóan igazgat; d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. 33. cikk (1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. 34. cikk (1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. (3) Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat. 3
Mötv. az önkormányzati feladat- és hatásköröket két fő csoportba sorolja: a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatáskörökre. A helyi közügynek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatoknak tekintendő - a sok egyéb feladatain kívül - különösen a településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása), helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, a honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás, a helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, stb. De a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat törvény. A kiemelt és felsorolt feladatok ellátásának részletes szabályait jogszabályok tartalmazzák, ha az Mötv. másként arról nem rendelkezik. A Mötv. meghatározza külön a fővárosi önkormányzat feladat ás hatáskörét hiszen vannak olyan feladatok, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. Ezek közé sorolhatóak a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatok. Így a fővárosi önkormányzat látja el - a külön szabályozott feladatmegosztás szerint - a főváros egészét, több kerületét, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetet érintő helyi önkormányzati feladatokat. Természetes az Mötv. meghagyja a fővárosi kerületi önkormányzatok önállóságát. Így - törvény keretei között önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatásköröket, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe, valamint ellátják a fővárosi önkormányzat feladat ás hatáskörébe nem tartozó településfejlesztési, valamint településrendezési és településüzemeltetési feladatokat. A fővárosi önkormányzat feladata különösen: - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés, - a kerületek határain átnyúló településrendezés, terület- és településfejlesztés, - településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés), - közvilágítás biztosítása, köztemetők fenntartása, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, - távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), hulladékgazdálkodás, - környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, - honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, - a kiemelt kulturális örökség védelme, - a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása. A kerületi önkormányzat feladata különösen: - helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése, - tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása, - helyi településrendezés, településfejlesztés, - helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési terv alapján). 4
A feladatok részletes szabályait jogszabályok tartalmazzák, amennyiben az Mötv. másként nem rendelkezik. Mötv. Önkormányzati feladat- és hatáskörök Mötv.10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Mötv.13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. Mötv.14. § (1) A 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásának részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák. Államigazgatási feladat- és hatáskörök Mötv.18. § (1) Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője a) számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy b) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el, az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja. (2) Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője államigazgatási feladatés hatáskörében jár el, a képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. Mötv.23. § (1) A fővárosi önkormányzat az e törvényben meghatározottak szerint ellátja mindazokat a területés településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. (2) A fővárosi önkormányzat látja el - a (4) és (5) bekezdésben szabályozott feladatmegosztás szerint - a főváros egészét, több kerületét, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetet érintő helyi önkormányzati feladatokat. (3) A fővárosi kerületi önkormányzatok - törvény keretei között - önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe, valamint ellátják az (1) bekezdésbe nem tartozó településfejlesztési, valamint településrendezési és településüzemeltetési feladatokat. 5
Mötv.23. § (4) A fővárosi önkormányzat feladata különösen: 1. törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés; 2. a kerületek határain átnyúló településrendezés, terület- és településfejlesztés; 3. településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés); 9. közvilágítás biztosítása, köztemetők fenntartása, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása; 10. helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése, valamint a főváros területén a parkolás feltételrendszerének kialakítása; 11. távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), hulladékgazdálkodás; 12. környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem; 17. a kiemelt kulturális örökség védelme; 19. a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása. Mötv.23. § (5) A kerületi önkormányzat feladata különösen: 1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése; 2. tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása; 3. a parkolás-üzemeltetés; 5. helyi településrendezés, településfejlesztés; 6. helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési terv alapján); (6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerinti feladatok részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák. Mötv.24. § A fővárosi közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány, valamint a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével - a megalakulását követő egy éven belül minősített többséggel dönt a fővárosnak legalább az adott ciklusra szóló településfejlesztési stratégiájáról. A polgármester saját hatáskörében irányítja - a képviselő-testület döntései szerint - a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt. A polgármester meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait - a jegyző javaslatainak figyelembevételével - az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A polgármester dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben. Egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére. Mötv.67. § A polgármester a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt; b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
6
14.2. Az önkormányzatok társulásai A helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását törvény rendelheti el. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A fővárosi önkormányzat megállapodhat a kerületi önkormányzattal, hogy a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörét a kerületi önkormányzat vagy azok társulása látja el. A fővárosi önkormányzat az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi eszközöket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásának átadni. Magyarország Alaptörvénye 34. cikk (2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását. Mötv. 23. § (7) A fővárosi önkormányzat megállapodhat a kerületi önkormányzattal, hogy a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörét a kerületi önkormányzat vagy azok társulása látja el. A fővárosi önkormányzat az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi eszközöket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásának átadni. Mötv. 87. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A települési önkormányzatok az építésügyi feladataik ellátására társulhatnak, valamint feladataikat közösen is megoldhatják. Kiemelendő azonban, hogy 2013. január 1-től az elsőfokú építésügyi hatósági feladat- és hatáskör önkormányzati társulás útján nem látható el. Étv. 15. § (1) A települési önkormányzatok az építésügyi feladataik ellátására társulhatnak, valamint feladataikat közösen is megoldhatják. Étv. 60. § (5) 2013. január 1-től az elsőfokú építésügyi hatósági feladat- és hatáskör önkormányzati társulás útján nem látható el. 14.3. A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai A települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladatokat látnak el az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között. Előfordulhat, hogy országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükségessé válik, hogy törvény a települési önkormányzatot kötelezze, hogy gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ez csak a Kormány által rendeletben meghatározott határidőre szóló, és ilyen esetben a Kormány gondoskodik a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történő tervezéséről. A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat) az
7
Étv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén, és jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint: - elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket, - előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban, - szakmai konzultációt biztosít a helyi településrendezési előírásoknak, a telek beépítésének, a településkép és az építészeti örökség követelményeinek teljesítése érdekében. A fővárosi önkormányzat - e törvényben meghatározott körben - elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek és örökség védelmét. A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon: - véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez, - településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. Étv. 6. § (1) A települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el. (2) Ha országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy - a Kormány által rendeletben meghatározott határidőre - gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ilyen esetben a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik. Étv. 6/A. § (1) E törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint a) a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat) aa) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket, ab) előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban, ac) szakmai konzultációt biztosít az ab) alpontban meghatározott követelmények teljesítése érdekében, b) a fővárosi önkormányzat - e törvényben meghatározott körben - elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek és örökség védelmét. 8
(2) A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon a) véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez, b) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. (3) A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. Egyes települési önkormányzatok, melyeket kormányrendelet határoz meg - egyes - nem hatósági - építésügyi igazgatási és települési műszaki feladatokat látnak el, szintén kormányrendeletben meghatározottak szerint (Építésügyi Szolgáltatási Pont). Étv. 6/B. § Kormányrendeletben meghatározott települési önkormányzat kormányrendeletben meghatározottak szerint egyes - nem hatósági - építésügyi igazgatási és települési műszaki feladatokat lát el. 343. Kr. 1. § (9) Építésügyi Szolgáltatási Pontként az 1. melléklet III. részében meghatározott városi és 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat a következő építésügyi szolgáltatási feladatokat látja el: a) információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elősegítése érdekében, b) az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR), c) kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása, d) az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele, továbbá e) települési önkormányzati egyéb műszaki, üzemeltetési feladatok. 14.4. Helyi rendeletalkotás A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. Ebből most kiemeljük a helyi rendeletek megalkotásával történő építésügyi feladat ellátást, de előtte feltárjuk a településfejlesztés és a településrendezés célját, alapvető követelményeit, ismertetjük azok összefüggéseit, eszközeit. A települési önkormányzat az Étv. 62. § (6) bekezdés alapján kapott felhatalmazást (fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat) arra, hogy rendeletben állapítsa meg: - a helyi építészeti értékek védelme érdekében a védetté nyilvánításról, a védettség megszüntetésének eljárási szabályairól, a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszer mértékéről és módjáról szóló szabályokat,
9
-
-
a településkép védelme érdekében a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló szabályokat, azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti, valamint a településképi bejelentési eljárás részletes szabályait, a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről, eljárási szabályainak megállapításáról szóló szabályokat, a helyi építési szabályzatát, a településképi kötelezési és a településképi véleményezési eljárás részletes szabályait, a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit és mértékét.
A fővárosi önkormányzatnak az Étv. 62. § (7) bekezdés adott felhatalmazást arra, hogy rendeletben állapítsa meg: - a helyi építészeti értékek védelme érdekében a védetté nyilvánításról, a védettség megszüntetésének eljárásáról, a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszer mértékéről és módjáról szóló szabályokat, - fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a településképi véleményezési eljárás részletes szabályait, - a fővárosi rendezési szabályzatát, - a Duna-parti építési szabályzatát, - a Városligeti építési szabályzatot. Mielőtt a települési önkormányzatoknak (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) a helyi rendeletek megalkotásával történő építésügyi feladat ellátását ismertetnénk, nézzük át a településfejlesztéssel kapcsolatos alapvetően fontos tudnivalókat, amelyeket a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg. Ezek a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia, valamint a településszerkezeti terv. Étv.9/A. § (3) A településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg. 314. Kr. 9. § (1) A hosszútávra szóló településszerkezeti tervet az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. 14.4.1. A településfejlesztés és a településrendezés célja és alapvető követelményei A településfejlesztés és a településrendezés célját, a biztosítandó feltételeket, valamint ezek érvényesülésének követelményeit az Étv. 7. § foglalja össze, amely szerint: Étv. 7. § (1) A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése. (2) A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni a) a népesség demográfiai változását, lakásszükségletét, 10
b) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, az egyházi jogi személyek működési feltételeinek lehetőségeire, c) a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését, d) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, e) a helyi társadalmi-gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az integráció elmélyítését, f) a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását, g) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, h) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, i) a környezet-, a természet- és a tájvédelem szempontjait, j) a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, k) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, l) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, m) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, n) az ásványvagyon-gazdálkodás érdekeit, o) az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználását, valamint p) a zöldfelület-, környezet- és természetkímélő fejlesztések támogatását. (3) A (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a településfejlesztés és a településrendezés során a település teljes közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését biztosítani kell, részbeni összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a lehetőségek szerinti figyelembevételével, b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területeinek összességét - ott, ahol az fizikailag lehetséges beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, a települések összenövésének elkerülése érdekében, d) a termőföld igénybevételével járó, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésénél elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott átlagosnál gyengébb minőségű termőföld-területek jelölhetők ki, e) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület.
11
14.4.2. A településfejlesztés és a településrendezés általános szabályai A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket: - a területfejlesztési tervekkel összhangban, az országos településfejlesztési és településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá azok elkészítéséről szóló, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint kell elkészíteni, - a megállapításuk előtt a települési önkormányzat véleményezteti a települési önkormányzat a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséről és elfogadásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint, A településrendezési eszköz - a 314. Kr.-ben meghatározott kivétellel - legkorábban az elfogadásától számított 30. napon léptethető hatályba. A polgármester (főpolgármester) gondoskodik: - a településrendezési eszközök nyilvánosságáról, - a településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján való közzétételéről (amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak), - az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekről adandó tájékoztatásról. A településrendezési eszköz elkészítéséhez, illetve megállapításához szükséges adatszolgáltatásért, valamint a véleményezési eljárásban a véleményezésért és az egyeztető tárgyaláson való részvételért díjat az államigazgatási szerv nem számíthat fel. Lényeges, hogy a hatályos jogszabályba foglalt településrendezési eszközöket az államigazgatási szervnek a hatáskörükbe tartozó ügyekben alkalmazniuk kell. Étv.8. § (1) A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket a területfejlesztési tervekkel összhangban, az országos településfejlesztési és településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá azok elkészítéséről szóló, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint kell elkészíteni. (2) A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket a települési önkormányzat a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséről és elfogadásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a megállapításuk előtt véleményezteti. (3) A településrendezési eszköz - a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kivétellel - legkorábban az elfogadásától számított 30. napon léptethető hatályba. (4) A polgármester (főpolgármester) gondoskodik a) a településrendezési eszközök nyilvánosságáról, b) amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, a településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján való közzétételéről, valamint c) az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekről adandó tájékoztatásról. (5) Az államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott, a településrendezési eszköz elkészítéséhez, illetve megállapításához szükséges adatszolgáltatásért, valamint a (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott véleményezési eljárásban a véleményezésért és az egyeztető tárgyaláson való részvételért díjat nem számíthat fel. (6) Az államigazgatási szervnek a hatályos jogszabályba foglalt településrendezési eszközöket a hatáskörükbe tartozó ügyekben alkalmazniuk kell. 12
14.4.3. A településfejlesztés és a településrendezés összefüggései Koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni abban az esetben, ha - jogszabály előírja, vagy - a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja. A készítés során figyelemmel kell lenni a település méretére, sajátosságaira és a településhálózatban betöltött szerepére, valamint a készítés módjánál a korábbi tervekre is. A koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül. A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. 314. Kr. 3. § (1) Koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni, ha a) jogszabály előírja, vagy b) a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja. (2) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével készül. (3) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz készítésének módját a korábbi tervekre is figyelemmel kell meghatározni. (4) A koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül. (5) A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. 14.4.4. A településfejlesztés és a területfejlesztés, valamint a településrendezés és a területrendezés összefüggései A koncepció és a stratégia kidolgozása során figyelembe kell venni: - a területfejlesztési koncepciókat és programokat, - a szakpolitikai és területi koncepciókat és programokat, - a területrendezési terveket. A településrendezési eszközök a területrendezési tervek rendelkezéseivel összhangban készülnek. 314. Kr. 4. § (1) A koncepció és a stratégia a területfejlesztési koncepciók és programok, a szakpolitikai és területi koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével kerülnek kidolgozásra. 314. Kr. 4. § (2) A településrendezési eszközök a területrendezési tervek rendelkezéseivel összhangban készülnek. 14.4.5. A településfejlesztés feladata, a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia A településfejlesztés feladata a településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az 13
erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését biztosító programok és eszközök meghatározása. A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti. A hosszútávra szóló koncepciót az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el, melyet megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni, jogszabályban meghatározott részletes tartalmi követelmények szerint. A tartalom elemei összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók, illetve azokat a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni. Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. A középtávra szóló stratégiát az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. Készítése során a megalapozó vizsgálatokat szükség szerint aktualizálni kell. A stratégia részletes tartalmi követelményeit jogszabály rögzíti. A stratégia végrehajtásáról be kell számolni, amelyről a helyi önkormányzat képviselő-testülete évente dönt. Az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy újat készít. A koncepciót, illetve stratégiát, melyet az önkormányzatok - megállapodás alapján társulásban készítettek el - a közös tervezésben érintett önkormányzatok közös dokumentumként fogadhatják el. Étv. 9. § A településfejlesztés feladata a településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését biztosító programok és eszközök meghatározása. Étv. 9/A. § (1) A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti. Étv. 9/A. § (2) Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. 314. Kr. 5. § (1) A hosszútávra szóló koncepciót az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. (2) A koncepciót az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni, részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. (3) Az 1. és a 2. mellékletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók, illetve azokat a település 14
méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni. 314. Kr. 6. § (1) A középtávra szóló stratégiát az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. (2) A stratégia készítése során az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálatokat szükség szerint aktualizálni kell. A stratégia részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. (3) A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselő-testülete évente dönt. 314. Kr. 5. § 7. § Az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy a) továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, b) módosítja, vagy c) újat készít. 314. Kr. 8. § Az önkormányzatok által - megállapodás alapján - társulásban készített koncepciót, illetve stratégiát a közös tervezésben érintett önkormányzatok közös dokumentumként fogadhatják el. 14.4.6. A településrendezés feladata és eszközei, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával - meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit, - a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett, - biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint - biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét. A településrendezés eszközei - a településszerkezeti terv, amelyet a településfejlesztési koncepció alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg, - a helyi építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg, - a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv és a Fővárosi rendezési szabályzat alapján a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg. A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet – amely hosszú távú, 10 év időtávot meghaladó időtartamra szól az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. Ebben kell megállapítani a táj, az épített és a természeti környezet alakításának és védelmének területfelhasználással összefüggő módját, valamint ki kell jelölni a település fejlesztésének területi irányait. Meg kell határozni a település egyes területrészeinek területfelhasználását, a 15
település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeknek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A településszerkezeti tervet a település teljes közigazgatási területére kell elkészíteni. E tervhez megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot kell készíteni. Amennyiben a koncepcióhoz elkészült a megalapozó vizsgálat, akkor az - szükség szerint aktualizálva - a településszerkezeti tervhez is felhasználható. Erre is jellemző, mint a településfejlesztési koncepcióra, hogy a meghatározott tartalom elemei összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. A településszerkezeti terv részletes tartalmi követelményeit a jogszabály tartalmazza. A településszerkezeti terv részét képező területi mérleg számítása során - a területfelhasználási egység területét a településszerkezetet nem meghatározó, területfelhasználási kategóriába önállóan nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) területével növelt területtel kell kiszámítani, - eltérő területfelhasználási egységek találkozásánál az önálló kategóriába nem sorolt közterületet annak felező vonaláig kell az érintett egységekhez hozzászámítani, - vonalas szimbólummal jelzett távlati közlekedési nyomvonal területét nem kell a számításnál figyelembe venni. (Megjegyzés a területi mérleg: a település közigazgatási területének egészére vonatkozó, az eltérő területfelhasználási kategóriába tartozó meglévő és tervezett területek meghatározása és összegzése hektárban.) A településszerkezeti terv részét képező szerkezeti tervlap - a település nagyságát, sajátosságait figyelembe vevő, 1:10000-es vagy annál nagyobb méretarányban meghatározza a település szerkezetét és területfelhasználását, továbbá rögzíti a településre vonatkozó védelemmel és korlátozásokkal érintett területeket. Bizonyos jogszabály által megengedett területeket ütemezéssel is ábrázolhatóak, és bizonyos tartalmak külön tervlapon is megjeleníthetőek (Pl. művi értékvédelemi, örökségvédelmi elemek, vagy táji- és természetvédelmi elemek, stb.). Étv.9/B. § (1) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit, b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett, c) biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint d) biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét. (2) A településrendezés eszközei a) a településszerkezeti terv, amelyet a településfejlesztési koncepció alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg, b) a helyi építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg, c) a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv és a Fővárosi rendezési szabályzat alapján a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg. A településszerkezeti terv Étv.10. § (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási 16
módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. 314. Kr. 9. § (1) A hosszútávra szóló településszerkezeti tervet az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. (2) A településszerkezeti tervben kell megállapítani a táj, az épített és a természeti környezet alakításának és védelmének területfelhasználással összefüggő módját, valamint ki kell jelölni a település fejlesztésének területi irányait. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a település egyes területrészeinek területfelhasználását, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeknek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. (3) A településszerkezeti tervet a település teljes közigazgatási területére kell elkészíteni. (4) A településszerkezeti tervhez - az (5) és a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálatot és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot. (5) Amennyiben a koncepcióhoz elkészült az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat, az szükség szerint aktualizálva - a településszerkezeti tervhez is felhasználható. (6) Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. (7) A településszerkezeti terv részletes tartalmi követelményeit a 4. melléklet tartalmazza. (8) A településszerkezeti terv részét képező területi mérleg számítása során a) a területfelhasználási egység területét a településszerkezetet nem meghatározó, területfelhasználási kategóriába önállóan nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) területével növelt területtel kell kiszámítani, b) eltérő területfelhasználási egységek találkozásánál az önálló kategóriába nem sorolt közterületet annak felező vonaláig kell az érintett egységekhez hozzászámítani, c) vonalas szimbólummal jelzett távlati közlekedési nyomvonal területét nem kell a számításnál figyelembe venni. 314. Kr. 10. § (1) A településszerkezeti terv részét képező szerkezeti tervlap - a település nagyságát, sajátosságait figyelembe vevő, 1:10000-es vagy annál nagyobb méretarányban meghatározza a település szerkezetét és területfelhasználását, továbbá rögzíti a településre vonatkozó védelemmel és korlátozásokkal érintett területeket. (2) A 4. melléklet 1.1.1.-1.1.6. pontja szerinti területeket ütemezéssel is lehet ábrázolni. (3) A 4. melléklet 1.1. és 1.2.-1.8. pontja szerinti tartalom külön tervlapon is ábrázolható. Minthogy láttuk az előzőekben a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településszerkezeti terv (amelyek összhangban állnak a területfejlesztési tervekkel) a települési önkormányzatok képviselő-testületei által határozattal elfogadott döntései. Ettől eltérően a helyi építési szabályzat rendelettel elfogadott településrendezési eszköz. A helyi építési szabályzatban kell megállapítania a települési önkormányzatnak az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. 17
A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban - a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével - készül. Tehát egy hierarchikus rend, és egymásra épültség van az eddig említett egyes elemek között. Étv.13. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. 314. Kr. 3. § (6) A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban - a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével - készül. A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban megállapítja - a táj, az épített- és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos területhasználati korlátozásokkal, továbbá az egyes területek felhasználásával, az azokon való építés rendjével és intenzitásával kapcsolatos előírásokkal - a helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket: - a település teljes közigazgatási területére, - az együtt tervezendő területekre, amelyek összességében a település teljes közigazgatási területét lefedik, vagy - külön az együtt tervezendő területre vagy területekre, és külön az együtt tervezendő területen, területeken kívüli közigazgatási területre. (Megjegyzés: az együtt tervezendő terület alatt értjük az egy vagy több településszerkezeti egységet, vagy legalább a sajátos használat szerint azonos, vagy a tervezett szabályozás szempontjából kapcsolódó telektömbök együtteséből álló, együttműködő összefüggő területet.) Természetes, hogy egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg. A helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv. Itt külön kiemelendő, hogy a szöveges helyi építési szabályzatnak és a rajzos szabályozási tervnek egymással összhangban kell lennie. A helyi építési szabályzathoz, mint ahogy a településszerkezeti tervhez is – szükséges elkészíteni a jogszabály szerinti megalapozó vizsgálatot, amely az építés helyi rendjének megállapításához szükséges rész, valamint az alátámasztó javaslatot. A készítés során figyelembe vehető, hogy a jogszabály megengedi bizonyos esetekben, hogy a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat közös megalapozó vizsgálatot, és közös alátámasztó javaslatot tartalmazzon. Erre a 14.4.8. alfejezetben „A településrendezési eszközök módosítása” címszó alatt részletesebben kitérünk. Továbbá lehetséges, hogy a településszerkezeti tervhez készített megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat szükség szerint aktualizálva, kiegészítve felhasználható legyen helyi építési szabályzat megalapozó vizsgálatához, illetve az alátámasztó javaslathoz. Itt is igaz, hogy meghatározott tartalom elemei összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a tervezési terület adottságainak figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. A helyi építési szabályzat részletes tartalmi követelményeit a 314. Kr. tartalmazza. 314. Kr. 11. § (1) A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban megállapítja - a táj, az épített- és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos területhasználati korlátozásokkal, továbbá az egyes területek felhasználásával, az azokon való építés rendjével és intenzitásával kapcsolatos előírásokkal - a helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket: a) a település teljes közigazgatási területére,
18
b) az együtt tervezendő területekre, amelyek összességében a település teljes közigazgatási területét lefedik, vagy c) külön az együtt tervezendő területre vagy területekre, és külön az együtt tervezendő területen, területeken kívüli közigazgatási területre. (2) Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg. (3) A helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv. (4) A helyi építési szabályzathoz el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat építés helyi rendjének megállapításához szükséges részét és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot, a 16. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. (5) A településszerkezeti tervhez készített 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat és 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslat szükség szerint aktualizálva, kiegészítve felhasználható a (4) bekezdés szerinti munkarészekhez. (6) Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a tervezési terület adottságainak figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. (7) A helyi építési szabályzat részletes tartalmi követelményeit - figyelemmel a 13. § (3) bekezdésében foglaltakra is - az 5. melléklet tartalmazza. 314. Kr. 11. § (8) bekezdés szerint: Helyi építési szabályzatot kell készíteni: - az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területekre, - a településszerkezet, a természeti adottság, a tájhasználat, tájszerkezet védelme, az épített örökség, az építés vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő területekre, - a településszerkezeti tervben meghatározott, a természeti tényezők által kiemelten veszélyeztetett területekre, - közterület kialakítása, módosítása vagy megszüntetése esetén, - az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, amennyiben a település sajátosságai és adottságai azt indokolják. A kialakult állapotra, domborzati adottságokra tekintettel, a kedvezőbb településképi illeszkedés érdekében lehetséges a helyi építési szabályzat által megadott szabályaitól történő eltérésre. 314. Kr. 12. § A helyi építési szabályzat - a kialakult állapotra, domborzati adottságokra tekintettel, a kedvezőbb településképi illeszkedés érdekében - lehetőséget adhat a szabályaitól való eltérésre. Ebben az esetben meg kell határozni az eltérés mértékét és alkalmazásának feltételeit, amely nem korlátozhatja a szomszédos telek építési jogát. A 314. Kr. 13. § (1) bekezdés alapján: A szabályozási terv a településszerkezeti tervvel összhangban készül, az állami ingatlannyilvántartási alaptérkép felhasználásával, a szabályozási tartalomnak megfelelő méretarányban. (2) A szabályozási terv kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz. A szabályozási terven fel kell tüntetni, hogy „Készült az állami alapadatok felhasználásával”. (3) A szabályozási terv tartalmazza legalább a) az építési övezetek és övezetek lehatárolását és jelét, továbbá b) a más jogszabály által elrendelt védelemmel és korlátozással érintett területeket. A településrendezési eszközöket a 314. Kr. szerinti jelmagyarázat alkalmazásával kell elkészíteni, amelynek elemei tovább bővíthetők. 314. Kr. 14. § A településrendezési eszközöket a 6. melléklet szerinti jelmagyarázat alkalmazásával kell elkészíteni, amelynek elemei tovább bővíthetők. 19
14.4.7. A fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezések Az Étv. 6. § (4) bekezdése szerint: A fővárosban a településfejlesztéssel és a településrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása a 14-14/A. §-ban foglaltak szerint történik. Étv.14. § (1) A fővárosban a településfejlesztési koncepcióra és az integrált településfejlesztési stratégiára vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A fővárosban a) a fővárosi önkormányzat aa) fővárosi településfejlesztési koncepciót, ab) fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, b) a fővárosi kerületi önkormányzat ba) a fővárosi kerület közigazgatási területére kerületi településfejlesztési koncepciót, valamint bb) a fővárosi kerület közigazgatási területére kerületi integrált településfejlesztési stratégiát állapít meg. (3) A fővárosi településfejlesztési koncepció - a 9/A. §-ban foglaltakon túl - meghatározza a főváros egészének jövőképét, fejlesztésének elveit, prioritásait, ezen kívül a főváros egészét vagy több kerületét érintő és az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódó településfejlesztési szándékokat foglalja rendszerbe. Étv.14/A. § (1) A fővárosban a településrendezési eszközökre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A főváros településrendezési eszközei a) a fővárosi településszerkezeti terv, b) a fővárosi rendezési szabályzat, c) a fővárosi kerületi önkormányzat által a fővárosi településszerkezeti tervvel, a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a kerület területére megállapított kerületi építési szabályzat, d) a fővárosi önkormányzat által a fővárosi településszerkezeti tervvel, a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek és a Margitsziget területére megállapított Duna-parti építési szabályzat, valamint a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó területre megállapított Városligeti építési szabályzat. 314. Kr. 18. § (1) A fővárosi településszerkezeti tervet a fővárosi önkormányzat közgyűlése a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. (2) A fővárosi településszerkezeti tervet a főváros teljes közigazgatási területére 1:10000 méretarányban kell elkészíteni. (3) A fővárosi településszerkezeti tervhez el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálatot és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot, amelyek méretaránya a (2) bekezdésben meghatározottól eltérő lehet. (4) A fővárosi településszerkezeti terv a 4. melléklet szerinti tartalommal készül, a 4. melléklet 1.1.-1.8. pontja szerinti tartalom külön-külön tervlapon is ábrázolható. 314. Kr. 19. § (1) A fővárosi településszerkezeti tervvel egyidejűleg fővárosi rendezési szabályzat készül, amely a főváros teljes közigazgatási területére megállapítja: a) a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, 20
b) a településszerkezeti terven lehatárolt egyes területek beépítési magasságának korlátozásával kapcsolatos előírásokat, és c) a főváros egészének működését biztosító műszaki infrastruktúra megvalósításához szükséges területeket és az azokra vonatkozó különleges rendelkezéseket. (2) A fővárosi rendezési szabályzatot a fővárosi önkormányzat közgyűlése állapítja meg. A főváros, és a kerületek kettős szerepköre miatt a kerületi elképzeléseknek igazodniuk, és összhangban kell lenniük a fővárosi fejlesztésekkel, amelyről a 314. Kr. 3. § alábbi bekezdései rendelkeznek: 314. Kr. 3. § (7) A kerületi településfejlesztési koncepció a fővárosi településfejlesztési koncepcióval, a kerületi integrált településfejlesztési stratégia a kerületi településfejlesztési koncepcióval és a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiával összhangban készül. (8) A fővárosi rendezési szabályzat a fővárosi településszerkezeti tervvel összhangban készül. (9) A kerületi építési szabályzat a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat alapján készül. A kerületi építési szabályzatra vonatkozó előírások: 314. Kr. 20. § (1) A kerületi építési szabályzat a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban készül. Eltérés igénye esetén a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat módosításáról előzetesen kell dönteni. (2) A fővárosi önkormányzat törvényben meghatározott feladatellátásához szükséges kerületi szabályozást - a fővárosi önkormányzat kezdeményezésére - az érintett kerületi és a fővárosi önkormányzat együttműködésével kell elkészíteni. (3) A kerületi építési szabályzatot a kerületi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg. (4) A kerületi építési szabályzat mellékletét képezi az 1:4000 vagy annál nagyobb méretarányú szabályozási terv. (5) A kerületi építési szabályzatban az egyes településszerkezeti egységekre vonatkozó előírások egy-egy fejezetbe csoportosíthatóak. (6) A kerületi építési szabályzat, a 19/A. §-ban foglaltak kivételével: a) a kerület teljes közigazgatási területére, b) az együtt tervezendő területekre - amelyek összességében a kerület teljes közigazgatási területét lefedik -, c) külön az együtt tervezendő területre vagy területekre, és külön az együtt tervezendő területen, területeken kívüli kerületi közigazgatási területre, vagy d) külön a (7) bekezdésben meghatározott telektömbre, és külön a telektömbön kívüli kerületi közigazgatási területre készül. (7) Kerületi építési szabályzat telektömbre csak kivételesen készíthető, és akkor is csak 1:1000 méretarányú szabályozási tervvel, az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetében: a) a szomszédos telektömb beépítése már kialakult, változtatást nem igényel, b) az adott telektömb meglévő területfelhasználása eltér a környezetre jellemző, kialakult beépítéstől, vagy a környező lakosságot szolgáló intézmény, c) a telektömb tervezett felhasználása a környezeti elemek állapotát nem befolyásolja kedvezőtlenül, valamint d) nem együtt tervezendő településszerkezeti egység területén helyezkedik el. (8) A szabályozási terven - tájékoztató jelleggel - legalább egy telek mélységben be kell mutatni a szomszédos környezet jellemzőit is. A fővárosi szabályozás sajátosságaként jelent meg két új építési szabályzat készítésének, és a fővárosi önkormányzat által történő megállapításának a lehetősége. Az egyik a Duna-parti, a 21
másik a Városligeti építési szabályzat, amelyekre az alábbi rendelkezések kerültek az Étv.-be, és a 314. Kr.-be: Étv.14/B. § Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a fővárosi önkormányzat az országos településrendezési és építési követelményeknek megfelelően a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek és a Margitsziget területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket Duna-parti építési szabályzatban állapítja meg. Étv. 60. § (7a) A Duna-parti építési szabályzat hatálybalépéséig a 14/B. §-ban meghatározott területekre vonatkozóan a fővárosi kerületi önkormányzat által elfogadott településrendezési eszközöket kell alkalmazni. 314. Kr. 19/A. § (1) A Duna-parti építési szabályzat a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban készül. Eltérés igénye esetén a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat módosításáról előzetesen kell dönteni. (2) A Duna-parti építési szabályzatot a fővárosi önkormányzat közgyűlése állapítja meg. (3) A Duna-parti építési szabályzat mellékletét képezi az 1:4000 vagy annál nagyobb méretarányú szabályozási terv. (4) A Duna-parti építési szabályzat a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek és a Margitsziget területére készül. (5) A szabályozási terven - tájékoztató jelleggel - legalább egy telek mélységben be kell mutatni a szomszédos környezet jellemzőit is. Étv.14/C. § Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a fővárosi önkormányzat a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó terület felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket Városligeti építési szabályzatban állapítja meg. Étv. 60. § (7b) A Városligeti építési szabályzat hatálybalépését követően a 14/C. §-ban meghatározott területekre vonatkozóan a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata által elfogadott településrendezési eszközöket nem kell alkalmazni. A fővárosi kerületi önkormányzatok, illetve a fővárosi önkormányzat az Étv.62. § (8) bekezdése alapján lehetőséget kapott, hogy: a) a fővárosi kerületi önkormányzat, hogy 2014. június 30-ig a fővárosi településszerkezeti terv területfelhasználásnak megfelelő egyéb alkalmazható keretövezetnek megfelelő építési övezetet, övezetet állapítson meg, b) a fővárosi önkormányzat, hogy 2014. június 30-ig, amennyiben a keretövezet változtatása szükséges, a fővárosi szabályozási kerettervet módosítsa. Már a fejezet elején is említettük, hogy több település építésügyi feladatainak közös ellátására a települési önkormányzatok társulhatnak, valamint feladataikat közösen is megoldhatják. Ezen belül szabályozásra került a településrendezési eszközök elfogadásának, és véleményeztetési eljárás lefolytatásának szabályai. Az Étv.15. § (2) bekezdése szerint: A közös településrendezési eszközöknek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg. A véleményezési eljárás lefolytatásáról az önkormányzatok megállapodásában meghatározott település polgármestere gondoskodik.
22
Az önkormányzatok közös tervezésében, társulásában készíthető el a településszerkezeti terv, illetve helyi építési szabályzat, és hasonlóan a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok is társulásban készíthetnek - de csak - kerületi építési szabályzatot. 314. Kr. 17. § (1) Az önkormányzatok által - megállapodás alapján - társulásban készített településszerkezeti tervet, illetve helyi építési szabályzatot a közös tervezésben részt vevő minden települési önkormányzat a saját közigazgatási területére külön-külön dokumentumként fogadja el. (2) A közös tervezés során a településrendezési eszközök közös dokumentumként is készíthetők és véleményeztethetők. (3) A fővárosi önkormányzat kezdeményezésére, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat megállapodás alapján társulásban kerületi építési szabályzatot készíthet. A kerületi önkormányzat a kerületi építési szabályzatot saját közigazgatási területére különkülön dokumentumként fogadja el. 314. Kr. 20. § (9) A fővárosi önkormányzat kezdeményezésére kerületi építési szabályzat készülhet a Róbert Károly körút-Hungária körút-Könyves Kálmán körút-Rákóczi hídHamzsabégi út-Karolina út-Villányi út-Budaörsi út-Alkotás út-Krisztina körút-Széll Kámán tér-Margit körút-Török utca-Frankel Leó utca-Bécsi út-Vörösvári út-Árpád híd által határolt területen belüli egymáshoz csatlakozó együtt tervezendő területekre. 14.4.8. A településrendezési eszközök módosítása, és a településtervezés A településrendezési eszközök módosítására vonatkozó szabályok: Étv.16/A. § (1) A településrendezési eszközt és annak módosítását a települési önkormányzat maga készíti el, vagy településtervezési szerződés alapján készítteti el. Étv. 60. § (8) A településrendezési eszközök 2013. január 1-je és 2018. december 31-e közötti készítésére és módosítására a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni. Étv. 60. § (9) 2018. december 31-ét követően a településrendezési eszköz készítése és módosítása során nem alkalmazható. a) e törvény 2012. december 31-én, és b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet 2012. augusztus 6-án hatályban lévő, településrendezési eszközre vonatkozó előírásai. 314. Kr. 16. § (1) Az önkormányzat a településszerkezeti tervet legalább 10 évente, a helyi építési szabályzatot legalább 4 évente áttekinti, ellenőrzi és dönt arról, hogy a) továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, b) módosítja, vagy c) újat készít. (2) A településszerkezeti terv módosítása esetén annak a településszerkezeti tervben történő átvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell. (3) Amennyiben a korábbi módosítások időközi átvezetése nem történt meg, akkor a településszerkezeti tervet legkésőbb az (1) bekezdés b) pontja szerinti módosításkor egységbe kell foglalni. (4) A településszerkezeti terv módosítását igénylő helyi építési szabályzat készítése vagy módosítása esetén a településrendezési eszközök közös megalapozó vizsgálatra alapozva, együtt készíthetők és közös alátámasztó javaslatot is tartalmazhatnak.
23
(5) Helyi építési szabályzat - a főváros esetében a kerületi építési szabályzat - készítése vagy módosítása esetén a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot - amennyiben korábban készült - az időközben bekövetkező változásokra tekintettel kell aktualizálni. Abban az esetben, ha nem készült korábban e rendelet szerinti megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat, azt el kell készíteni. (6) Amennyiben a településrendezési eszköz módosítása nem a település egészére készül, úgy a megalapozó vizsgálatot a településfejlesztés és településrendezés várható hatása szerinti területre kell elvégezni, a szerkezeti összefüggések bemutatásával. (7) Amennyiben a (3) bekezdés szerint a módosítások egységbe foglalása során összeállított jelmagyarázat alkalmazása tartalmi módosítást eredményezne, a településszerkezeti tervet módosítani kell. A településtervezésre vonatkozó szabályok: Étv.16. § (1) Településtervezési tevékenységnek minősül a településrendezési eszköz elkészítése. Az építési beruházások támogatására kiírt, terület-igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során azok tartalma és a településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolása településrendezési szakértői tevékenységként végezhető. (2) A településtervezési tevékenységet, valamint a településrendezési szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (3) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi településtervezési, illetve településrendezési szakértői tevékenység folytatását, aki büntetlen előéletű és nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek. (5) A településrendezési eszközök készítője a tervezés során birtokába jutott adatokat, információkat - ha azok nem minősülnek közérdekű adatoknak - más célra nem használhatja fel, azokat harmadik személynek nem adhatja át. (6) A településrendezési eszközöket - azok jóváhagyásra kerülő és alátámasztó munkarészeivel együtt - magyar nyelven kell dokumentálni. Étv.16/A. § (2) A településtervezési szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a szerződést írásban kell megkötni, b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes. 14.4.9.Telepítési tanulmányterv és beépítési terv A településrendezési szerződés előkészítéséhez, az építési beruházás esetén településrendezési eszköz módosításának kezdeményezéséhez, vagy az összevont telepítési eljárás telepítési hatásvizsgálati szakaszának részeként telepítési tanulmánytervet, és annak részeként beépítési tervet kell készíteni. A beépítési terv készülhet a helyi építési szabályzat alátámasztó javaslataként is, annak megalapozásaként. A telepítési tanulmányterv és a beépítési terv 24
részletes tartalmi követelményeit a 314. Kr. tartalmazza. A beépítési terv kiegészíthető 3D ábrákkal a térbeli kialakítás bemutatására. A tervezési feladat jellegének megfelelően az egyes tartalmi elemek összevonhatók vagy elhagyhatók az alábbiak kivételével: - a beépítés javaslatát, - a telkeken belüli és a határoló közterületek - ba) zöldfelületeinek és szabadtereinek kialakítását, - bb) közlekedési és parkolási rendjét, és - bc) közműveinek felszíni építményeit. Ezek a beépítési terv tartalmának minimálisan előírt tartalmi elemei. 314. Kr. 15. § (1) Telepítési tanulmánytervet kell készíteni: a) településrendezési szerződés előkészítéséhez, b) építési beruházás esetén településrendezési eszköz módosításának kezdeményezéséhez, vagy c) az összevont telepítési eljárás telepítési hatásvizsgálati szakaszának részeként. (2) A telepítési tanulmányterv részeként beépítési tervet kell készíteni. (3) Beépítési terv készülhet a helyi építési szabályzat alátámasztó javaslataként is, annak megalapozásaként. (4) A telepítési tanulmányterv és a beépítési terv részletes tartalmi követelményeit a 7. melléket tartalmazza. A beépítési terv kiegészíthető 3D ábrákkal a térbeli kialakítás bemutatására. A tervezési feladat jellegének megfelelően az egyes tartalmi elemek - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - összevonhatók vagy elhagyhatók. (5) A beépítési terv tartalmazza legalább: a) a beépítés javaslatát, b) a telkeken belüli és a határoló közterületek ba) zöldfelületeinek és szabadtereinek kialakítását, bb) közlekedési és parkolási rendjét, és bc) közműveinek felszíni építményeit. 14.4.10. Az építészeti örökség védelme A települési önkormányzatoknak fontos és kiemelendő feladata az építészeti örökség megfelelő fenntartása és megóvása, melynek elemeit nemzetközi (egyetemes), országos (nemzeti) és helyi építészeti örökség részeként kell kijelölni (védetté nyilvánítani), fenntartani, megóvni, használni és bemutatni. A települési önkormányzat feladata a helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása. Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti. A települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt a helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról. Az önkormányzat a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi figyelemmel a kulturális örökségvédelmi hatóságnak a Kötv. 5. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre. Étv. 56. § (1) Az építészeti örökséghez tartoznak a műemlékek, a műemléki környezetek, a műemléki jelentőségű területek és a történeti tájak. Az építészeti örökség megfelelő fenntartása és megóvása közérdek. 25
(2) Az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeit nemzetközi (egyetemes), országos (nemzeti) és helyi építészeti örökség részeként kell kijelölni (védetté nyilvánítani), fenntartani, megóvni, használni és bemutatni. (3) A nemzetközi építészeti örökség - a „Világörökség jegyzék”-ben nyilvántartott kiemelkedő, egyetemes értékű elemeit a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek is megfelelően kell fenntartani, megőrizni, használni és bemutatni. (5) Az országos építészeti örökség - a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett - kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön törvények állapítják meg. Étv.57. § (1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján a 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. (2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti. (3) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt. (4) Az önkormányzat - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel - a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi a kulturális örökségvédelmi hatóságnak. Kötv. 5. § (1) A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházi jogi személyek, a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok számára. 14.5. Kapcsolódó sajátos jogintézmények A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények Étv. 17. § A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények biztosítják: a) építésjogi követelmények, b) tilalmak, c) telekalakítás, d) elővásárlási jog, e) kisajátítás, f) helyi közút céljára történő lejegyzés, g) útépítési és közművesítési hozzájárulás, h) településrendezési kötelezések, 26
i) kártalanítási szabályok, j) településrendezési szerződés, k) összevont telepítési eljárás, l) településképi véleményezési eljárás, m) településképi bejelentési eljárás, n) közterület-alakítás. Az építésjogi követelményekről, a tilalmakról, a telekalakításról a tudnivalókat a tankönyv 6. fejezetében „A településrendezési eszközök alkalmazása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokban” címszó alatt, a 6. fejezetekben már ismertettük. A következő alfejezetekben a többi sajátos jogintézmény ismertetésére kerül sor. 14.5.1. Elővásárlási jog Étv.25. § (1) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében. (3) A fővárosban a fővárosi vagy azt a kerületi önkormányzatot illeti meg az elővásárlás joga, amely a megosztott feladatkör alapján az adott településrendezési cél megvalósítója. (4) Az (1)-(3) bekezdések szerinti elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az elővásárlási jog fenntartásának indokai megszűnnek, az önkormányzatnak haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést. (5) Az önkormányzat (1)-(4) bekezdésekben szabályozott elővásárlási joga - az országos jelentőségű védett természeti területen lévő és a műemléki ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogot kivéve - a más jogszabályokon, illetve szerződésen alapuló elővásárlási jogot megelőzi. (6) Ha az önkormányzat az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti. 14.5.2. Kisajátítás Étv.26. § A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki és jegyezhetők le kiszolgáló és lakóút céljára. 14.5.3. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés Étv.27. § (1) Ha a helyi építési szabályzat szerint - a településrészen fekvő ingatlanok megfelelő megközelítése, illetve használatának elősegítése érdekében - kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, és a megvalósítás a kiszolgáló út, valamint a környező építmény, telek rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében az adott telkek igénybevételével indokolt, vagy a más telken történő megvalósítás a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna, a fővárosi és megyei kormányhivatal a teleknek kiszolgáló út céljára szükséges részét a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti. (3) A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő telekérték növekedés figyelembevételével kell megállapítani akkor is, 27
ha a kiszolgáló út és a közművesítés nem közvetlenül a birtokbavételt és a lejegyzést követőn valósul meg. Amennyiben a kiszolgáló út és a közművek megépítése a birtokbavételt és a lejegyzést követő fél éven belül nem kezdődik meg és három éven belül nem valósul meg, a kártalanítás összegének, a fél év elteltét követő időponttól kezdődően a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelten, 15 napon belül kell megfizetni. A telekérték növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg. (4) Ha a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részén építésügyi hatósági (létesítési) engedéllyel rendelkező, vagy 10 évnél régebbi építmény, vagy építményrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni. (6) Ha a kiszolgáló út létesítését, bővítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés műszaki vagy egyéb indok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a kiszolgáló út változásából eredő telekérték-növekedés arányában - rendeletben - egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti. (7) A (6) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére kötelezés esetén a hozzájárulás teljes mértéke nem haladhatja meg az igénybe vett telekterületek értékének fele részét. Az így megállapított összeget a lejegyzéssel nem érintett telektulajdonosok között a tulajdonukban álló telek nagyságának arányában kell megosztani. (8) A kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált közterületet az érintett tulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban kártalanítás nélkül jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak térítés nélkül kell visszaadni. (9) Az (1)-(8) bekezdés előírásait kell alkalmazni a hasonló rendeltetésű és szerepkörű külterületi helyi közutak esetében is. (10) A fővárosi és megyei kormányhivatal lejegyzéssel kapcsolatos eljárására egyebekben a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 14.5.4. Útépítési és közművesítési hozzájárulás Étv.28. § (1) A helyi építési szabályzatban a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési - a fővárosban megosztott feladatkörüknek megfelelően a fővárosi, illetve a fővárosi kerületi - önkormányzat feladata. (2) Ha a kiszolgáló utat, illetőleg közművet a települési önkormányzat megvalósította, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselőtestülete hatósági határozatban dönt. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás nem róható ki, ha az út- és közműépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út és a közmű megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették. (3) A fővárosban a (2) bekezdés szerinti hatósági jogkör gyakorlására - megosztott hatáskörüknek megfelelően - a fővárosi közgyűlés, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete rendelkezik hatáskörrel. A hozzájárulásból befolyt bevétel olyan arányban illeti meg a fővárosi és a kerületi önkormányzatot, amilyen arányban a helyi közút kialakításával kapcsolatos költségeket viselték. 14.5.5. Településrendezési kötelezések
28
Településrendezési kötelezettség körében - beépítési kötelezettség, - helyrehozatali kötelezettség és - beültetési kötelezettség rendelhető el. Beépítési kötelezettséget állapíthat meg - meghatározott időn belülit - a települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésében a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkek beépítésére. Ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani. Helyrehozatali kötelezettségét írhat elő - meghatározott időn belülit - a települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények helyrehozatalára önkormányzati hatósági döntésében. Az önkormányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat. A polgármester határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet az ügyféllel. Beültetési kötelezettségét írhat elő a települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésében a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történő meghatározott módon és időn belüli beültetésére. Ha e kötelezettség teljesítése az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó ráfordítást igényel, az önkormányzatnak a tulajdonos költségeit polgármestere önkormányzati hatósági döntésében meghatározott mértékben kell megtérítenie. A településrendezési kötelezettségről szóló határozat közlésével egyidejűleg a képviselőtestület megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében. A kötelezettség megszűnését követően 15 munkanapon belül a képviselő-testület az erről szóló határozat közlésével egyidejűleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. Étv.29. § (1) Településrendezési kötelezettség körében a) beépítési kötelezettség, b) helyrehozatali kötelezettség és c) beültetési kötelezettség rendelhető el. (2) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésében a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkekre meghatározott időn belüli beépítési kötelezettséget állapíthat meg. Ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani. (3) A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő önkormányzati hatósági döntésében. Az önkormányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat. A polgármester határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet az ügyféllel. Étv.29. § (4) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésében a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történő meghatározott módon és időn belüli beültetési kötelezettségét írhatja elő. Ha e kötelezettség teljesítése az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó ráfordítást igényel, az önkormányzatnak a tulajdonos költségeit polgármestere önkormányzati hatósági döntésében meghatározott mértékben kell megtérítenie. 29
Étv.29. § (5) A településrendezési kötelezettségről szóló határozat közlésével egyidejűleg a képviselő-testület megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlannyilvántartásba történő feljegyzése érdekében. A kötelezettség megszűnését követően 15 munkanapon belül a képviselő-testület az erről szóló határozat közlésével egyidejűleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. Egy új településrendezési kötelezettség került bevezetésre 2013. január 01-től. A települési önkormányzat polgármestere - kormányrendeletben meghatározottak szerint - településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését, a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. A helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forintig terjedhető bírság kiszabását rendelheti el. A rendelkezés csak a kiszabható bírság legmagasabb értékét szabályozza. Azonban mivel az eljárás a Ket. szabályai szerint folytatandó eljárás, ezért a Ket. ide vonatkozó rendelkezései szerint a bírság kiszabása – amennyiben a kötelezettség nem kerül teljesítésre ismételhető. Étv.29. § (6) A települési önkormányzat polgármestere - kormányrendeletben meghatározottak szerint - településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését, b) a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. Étv.29. § (7) A helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben a (6) bekezdés szerinti településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forintig terjedhető bírság kiszabását rendelheti el. Két dolgot kell külön is kiemelni. Egyrészt helyi önkormányzati rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről lehet szó, másrészt a polgármester a kötelezési eljárást a Ket. szabályai alapján - hivatalból vagy kérelemre – az Étv. által meghatározott esetkörben teheti meg, azaz a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetésével, a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggésben. A kötelezési eljárásban - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - a polgármester az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti az érintett ingatlan tulajdonosát. Fontos megemlíteni, hogy ha településkép előnyösebb kialakítása szempontjából vagy településrendezési okokból vált szükségessé az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, akkor ezek költségei, továbbá az építmény használatának az átalakítás miatt történt korlátozásából eredő károk megtérítése - a munkálatok elvégzése folytán bekövetkezett értékemelkedés levonásával - a települési önkormányzatot terheli. A tulajdonost a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kártalanítani kell akkor, ha - a településkép előnyösebb kialakítása céljából vagy településrendezési okokból - az építmény, építményrész lebontása vált szükségessé. 314. Kr. 26. § (1) A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján - hivatalból vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytat le az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 29. § (6) bekezdésében meghatározott esetkörben. (2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti. 30
Étv. 55. § (3) Ha az építmény, építményrész felújítása, átalakítása a településkép előnyösebb kialakítása szempontjából vagy településrendezési okokból vált szükségessé, ezek költségei, továbbá az építmény használatának az átalakítás miatt történt korlátozásából eredő károk megtérítése - a munkálatok elvégzése folytán bekövetkezett értékemelkedés levonásával - a települési önkormányzatot terheli. (4) Ha a településkép előnyösebb kialakítása céljából vagy településrendezési okokból az építmény, építményrész lebontása vált szükségessé, a tulajdonost a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kártalanítani kell. 14.5.6. Kártalanítási szabályok Étv.30. § (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg. (2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet. (3) Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó. (4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, a tulajdonos kezdeményezheti a kisajátításról szóló törvény szerinti eljárást. (5) Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá a 21. § szerinti változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók. (6) A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli. (7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A főváros esetében a 31
megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerződő felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a fővárosi és megyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel. (8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és b) a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja. (9) A tulajdonost, haszonélvezőt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani. (10) A fővárosban a tulajdonos a (4) bekezdés szerinti igényét - választása szerint - a fővárosi vagy kerületi önkormányzatnál terjesztheti elő. A megvétel vagy a kisajátítás tekintetében a (6) és (7) bekezdés fővárosra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 14.5.7. Településrendezési szerződés Étv.30/A. § (1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). (2) A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testületének döntenie kell a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről. (3) A szerződés tárgya lehet különösen a) a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök kidolgozásának finanszírozása, b) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának ba) előfeltételei - az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása - vagy bb) következményei - a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések -, és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti szerződés esetén a) az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidőn belül megindítja és azt az előírásoknak megfelelően lefolytatja, b) a szerződésben rendelkezni kell a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő, jogszabály által alátámasztott észrevétel kapcsán szükséges intézkedésekről, a településrendezési eszközökön végrehajtandó változtatások kötelezettségéről, a változtatás miatti esetleges ismételt véleményeztetési kötelezettségről. (5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szerződésben kikötött vagy vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. A 32
településrendezési szerződésben a telek tulajdonosa vagy annak hozzájárulásával a beruházó által vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a településrendezési kötelezettség tényét a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a mellékelt szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni. A kötelezettség megszűnését követő 15 munkanapon belül az önkormányzat jegyzője megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tény törlése érdekében. (6) A szerződést - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - írásban kell megkötni. 14.5.8. Összevont telepítési eljárás Az építési beruházás megvalósítása érdekében kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon összevont telepítési eljárás lefolytatása kezdeményezhető. Az összevont telepítési eljárás két szakaszból áll; a telepítési hatásvizsgálati szakaszból, és az integrált építési engedélyezési szakasz. Az összevont telepítési eljárást építésügyi hatósági szolgáltatás előzi meg. Az összevont telepítési eljárás a településrendezési szerződés megkötését követően indítható abban az esetben, ha az építési beruházás megvalósításához a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv módosítása is szükséges. Ebben az esetben a településrendezési jóváhagyási eljárás külön jogszabályban előírt véleményezési és egyeztetési szakaszát a telepítési hatásvizsgálati szakasz és annak döntése kiváltja. Az összevont telepítési eljárást a 343. Kr.-ben kijelölt építésügyi hatóság folytatja le, azaz járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal a rendelet felsorolása szerinti járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel bizonyos kivételekkel. Az összevont telepítési eljárás részlet szabályait a 7. fejezet „Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárásai” címmel kerül ismertetésre. Étv.30/B. § (1) Az építési beruházás megvalósítása érdekében kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon összevont telepítési eljárás lefolytatása kezdeményezhető. (2) Az összevont telepítési eljárás két szakaszból áll: a) telepítési hatásvizsgálati szakasz, b) integrált építési engedélyezési szakasz. (3) Az összevont telepítési eljárást építésügyi hatósági szolgáltatás előzi meg. (5) Ha az építési beruházás megvalósításához a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv módosítása is szükséges, az erről szóló településrendezési szerződés megkötését követően indítható az összevont telepítési eljárás. Ebben az esetben a telepítési hatásvizsgálati szakasz és annak döntése kiváltja a településrendezési jóváhagyási eljárás külön jogszabályban előírt véleményezési és egyeztetési szakaszát. (6) Az összevont telepítési eljárást kormányrendeletben kijelölt építésügyi hatóság folytatja le, az ott meghatározottak szerint. 14.5.9. Településképi véleményezési eljárás Külön kell szólni a településképi véleményezési eljárásról, mert az eljárás során a polgármester által kiadott településképi vélemény benyújtandó melléklete az építésügyi hatósági eljárások egy részének. Ezzel összefüggésben érdemes áttekinteni a tankönyv 22. fejezetét „Tervtanácsok működése” címmel. A települési önkormányzat polgármestere véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. A településképi véleményt a települési önkormányzat polgármestere az összevont telepítési eljárással nem érintett, valamint az 33
építészeti-műszaki tervtanácsról szóló kormányrendelet által nem szabályozott körben ad ki, amelyből kivételt képez a fővárosra vonatkozó eltérő rendelkezés. A fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmény, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen lévő építmény esetében a fővárosi önkormányzat főpolgármestere adhat véleményt. A településképi vélemény az illeszkedési követelmények teljesítésével kapcsolatban foglal állást. A polgármester a településképi véleményét egyrészt önkormányzati főépítész, másrészt a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményére alapozva adhatja ki. A véleményezési jogát azonban csak akkor gyakorolhatja, ha arról az önkormányzat rendeletet alkotott. A véleményt a polgármester (főpolgármester) a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül köteles kiadni. Amennyiben a polgármester e határidőn belül nem nyilvánít véleményt, akkor a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Étv. 30/C. § (1) A települési önkormányzat polgármestere a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül az illeszkedési követelmények teljesítésével kapcsolatban - az összevont telepítési eljárással nem érintett, valamint az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló kormányrendelet által nem szabályozott körben, az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. (1a) A fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmény, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen lévő építmény esetében az (1) bekezdésben meghatározott körben és módon a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint a fővárosi önkormányzat főpolgármestere adhat véleményt. (2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A településképi véleményezési eljárást az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere folytathatja le. Két főszabály van. Az egyik a 312. Kr. –ben meghatározott engedélyezési eljárásokat megelőzően, ahol a 252. Kr. szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető. A másik feltétel, hogy önkormányzat rendeletet alkotott, amelyben az eljárás lefolytatásának részletes szabályait megállapította, és ezen belül meghatározta, hogy - véleményét mely esetekben alapozza önkormányzati főépítész vagy helyi építészetiműszaki tervtanács (a továbbiakban: helyi tervtanács) szakmai álláspontjára, - melyek a véleményezés részletes szempontjai, és - helyi tervtanács működtetése esetén melyek a működés és az eljárás részletes szabályai. A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. A fővárosban a főpolgármester adhat településképi véleményt - az előzőekben ismertetett - Étv. rendelkezései alapján fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági eljárásokhoz. A véleményezési eljárás során vizsgálni kell: - a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását, - a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést, - az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját, 34
-
a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, valamint közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítását.
314. Kr. 21. § (1) Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokat megelőzően, aa) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és ab) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető; és b) ha az eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat rendeletet alkotott, amelyben meghatározta, hogy ba) véleményét mely esetekben alapozza önkormányzati főépítész vagy helyi építészetiműszaki tervtanács (a továbbiakban: helyi tervtanács) szakmai álláspontjára, bb) melyek a véleményezés részletes szempontjai, és bc) helyi tervtanács működtetése esetén melyek a működés és az eljárás részletes szabályai. (2) A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. A fővárosban az Étv. rendelkezései alapján fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági eljárásokhoz a főpolgármester adhat településképi véleményt. (3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell a) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását, b) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést, c) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját, d) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, e) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, valamint f) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítását. A véleményezési eljáráshoz a kérelmét papíralapon nyújtja be a kérelmező (építtető), azonban a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában tölti fel az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre. Ehhez a polgármesternek a kérelmező (építtető) hozzáférést biztosít. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. Az építészeti-műszaki dokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: - helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal, 35
-
településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is), reklámelhelyezés ábrázolása, rendeltetés meghatározása, valamint rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.
A polgármester (főpolgármester) a kérelem beérkezését követően bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját, vagy helyi tervtanács működtetése esetén annak szakmai álláspontját. Ezt haladéktalanul és határidő megjelölésével kell megtenni. A polgármester (főpolgármester) vélemény két féle lehet, a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre - feltétellel vagy anélkül – javasolja, vagy engedélyezésre nem javasolja. Az elutasításnak oka lehet, ha a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben és az önkormányzat rendeletében meghatározottaknak, vagy a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi illeszkedési követelményeknek. A polgármester (főpolgármester) véleményének tartalmaznia kell a kérelmező (építtető) adatait, a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát, valamint véleményét (engedélyezésre javasolja, vagy nem javasolja) és annak részletes indoklását. E véleményt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell megküldeni az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, és elektronikus formában feltölteni az elektronikus tárhelyre. A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható. 314. Kr. 22. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papíralapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni. (3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal, b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is), c) reklámelhelyezés ábrázolása, d) rendeltetés meghatározása, valamint e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról. (4) A polgármester vagy főpolgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul határidő megjelölésével - bekéri a) az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját, vagy b) helyi tervtanács működtetése esetén annak szakmai álláspontját. (5) A polgármester vagy főpolgármester véleményében a) engedélyezésre - feltétellel vagy anélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben és az önkormányzat rendeletében meghatározottaknak, vagy 36
bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi illeszkedési követelményeknek. (6) A polgármester vagy főpolgármester véleménye tartalmazza: a) a kérelmező (építtető) adatait, b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát, c) az (5) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indoklását. (7) A polgármester vagy főpolgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre. (8) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható. 14.5.10. Településképi bejelentési eljárás Hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek, a reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a főpolgármester településképi bejelentési eljárást folytathat le. Fontos szabály, hogy ezt az eljárás is csak akkor folytatható le, ha e tárgyban az önkormányzat önkormányzati rendeletet alkot, amelyben meghatározza, hogy mely esetekben és milyen módon folytatja le az eljárást. Természetesen az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes sem az Étv., sem a 314. Kr. végrehajtási rendelet előírásaival. Az ügyfél a településképi eljárást a polgármesternél kezdeményezi bejelentés formájában. A bejelentett tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 8 napon belül nem tiltja meg. A tevékenység megtiltása esetén a döntéssel szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni. A döntésben foglaltak megszegése, illetve a bejelentés elmulasztása esetén a településképi kötelezés alkalmazásának és bírság kiszabásának van helye. Étv. 30/D. § (1) Települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a főpolgármester településképi bejelentési eljárást folytathat le - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon - hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek, a reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. (2) A településképi eljárást bejelentés formájában az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi. Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 8 napon belül nem tiltja meg. (3) A polgármester (2) bekezdés szerinti döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni. (4) A településképi eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 29. § (6) és (7) bekezdése alkalmazásának van helye. A polgármester településképi bejelentési eljárás akkor folytatható le, ha a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól is rendelkezett. Az önkormányzati rendelet a következő esetekben kötheti bejelentési eljáráshoz a tervezett tevékenységet: 37
-
a 312. Kr. szerint építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melyek megkezdését, - azon reklámok elhelyezése tekintetében, melyek elhelyezését, - azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását településképi bejelentéshez kötötte az önkormányzati rendelet. Ez alól kivételt képeznek a műemléket érintő vagy műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek (lásd 393. Kr. 3. §). Másik feltétel, hogy a bejelentési eljárás során kiadandó igazolás érvényességi idejéről is helyi rendeletet alkot. 314. Kr. 23. § (1) A polgármester - a műemléket érintő vagy műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytathat le a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését, b) azon reklámok elhelyezése tekintetében melyek elhelyezését, c) azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól, valamint a 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás érvényességi idejéről helyi rendeletet alkotott. A településképi bejelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: - a bejelentő nevét, - a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét, - a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, - a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát, - az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartamát. A bejelentéshez dokumentációt kell mellékelni, amelyhez - a kérelem tárgyának megfelelően - a következő munkarészeket kell csatolni: - műszaki leírást, a telepítésről és az építészeti kialakításról, - helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, - alaprajzot, - homlokzatot, - utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet. 314. Kr. 23. § (2) A bejelentés tartalmazza: a) a bejelentő nevét, b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét, c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, d) a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát, e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartamát. (3) A bejelentéshez dokumentációt kell mellékelni. A dokumentációnak - a kérelem tárgyának megfelelően - a következő munkarészeket kell tartalmaznia: a) műszaki leírást, a telepítésről és az építészeti kialakításról, b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, 38
c) alaprajzot, d) homlokzatot, e) utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet. A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül dönt. A döntésében a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást - kikötéssel vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés megfelel a bejelentésre vonatkozó előírt tartalmi követelményeinek, és a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetés illeszkedik a településképbe. Másik esetben megtiltja az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését. A döntésben ismertetni kell a megtiltás indokait, valamint figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire. Megtiltás lehetséges, ha a bejelentés nem felel meg a bejelentésre vonatkozó előírt tartalmi követelményeknek, vagy a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe. A bejelentőt igazolás megküldésével kell értesíteni. Az igazolás tartalmazza: - a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét, - a bejelentő (építtető) nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét, - a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, - a bejelentés előterjesztésének napját, valamint - azt, az időtartamot, amelyre a bejelentés szól. A bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi. 314. Kr. 24. § (1) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül a) a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást kikötéssel vagy anélkül - tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés megfelel a 23. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek és a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetés illeszkedik a településképbe, b) megtiltja az építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a 23. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek vagy a tervezett építési tevékenység, reklám vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás tartalmazza a) a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét, b) a bejelentő (építtető) nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét, c) a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, d) a bejelentés előterjesztésének napját, valamint e) azt, az időtartamot, amelyre a bejelentés szól. 314. Kr. 25. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását. 14.5.11. Közterület-alakítás Új lehetőség az Étv. 30/E. § szerint, hogy a közterület egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat - szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló - közterület39
alakítási tervet készíttethet. A közterület-alakítási tervet az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá és további döntéseiben érvényesíti. Étv. 30/E. § (1) A közterület egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló - közterület-alakítási tervet készíttethet. (2) A közterület-alakítási tervet az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá. Megjegyzés: A közterület rendeltetése a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének, a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.), a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés, a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás, szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének, a közművek elhelyezésének, zöldfelületek kialakításának biztosítása. A közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterület rendeltetésére és használatára jogszabály további szabályokat állapíthat meg. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Étv. 54. § (4) A közterület rendeltetése a) a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének, b) a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.), c) a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés, d) a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás, e) szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének, f) a közművek elhelyezésének, g) zöldfelületek kialakításának biztosítása. Étv. 54. § (5) A közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterület rendeltetésére és használatára jogszabály további szabályokat állapíthat meg. Étv. 54. § (7) Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A közterület-alakítás célja, hogy elősegítse a településszerkezetileg, forgalom-technikailag vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését. A közterület alakítására közterület alakítási terv készíthető a helyi sajátosságoknak megfelelően, a 314. Kr. szerinti tartalommal. A közterület-alakítási terv legalább a településszerkezetileg, forgalomtechnikailag vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületekre készül, és az érintett közterületszakaszt határoló telkek határáig érvényesíthető. A közterület-alakítási terv a vonatkozó településrendezési eszközökkel összhangban készül, és a legalább 1:500-as méretarányú tervlapból és a közterület-alakítás leírásából áll. 314. Kr. 27. § (1) A közterület-alakítás célja, hogy elősegítse a településszerkezetileg, forgalom-technikailag vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését. (2) A közterület alakítására közterület alakítási terv készíthető a helyi sajátosságoknak megfelelően, a 8. melléklet szerinti tartalommal. (3) A közterület-alakítási tervet az önkormányzat fogadja el és további döntéseiben érvényesíti.
40
(4) A közterület-alakítási terv legalább a településszerkezetileg, forgalom-technikailag vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületekre készül, és az érintett közterületszakaszt határoló telkek határáig érvényesíthető. (5) A közterület-alakítási terv a vonatkozó településrendezési eszközökkel összhangban készül, és a legalább 1:500-as méretarányú tervlapból és a közterület-alakítás leírásából áll. 14.6. Települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi önkormányzati főépítész közreműködése A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. Az Étv.62. § (1) bekezdése adott felhatalmazást arra, hogy az állami és az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályait, tevékenység foglalkoztatási feltételeit, vizsga és továbbképzés tartalmát, követelményeit, eljárási szabályait és a vizsgáztató szervek kijelölését, tevékenységet ellátó személyre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, rendelettel állapítsa meg. E rendeletből csak a legfontosabb részeket tárgyalja a tankönyv, amelyek az építésügyi hatósági eljárások során szükséges ismeretek. Ezen belül szó lesz a rendelet alkalmazási köréről, a főépítészi rendszerről, az állami főépítészek kijelöléséről, az országos főépítész, az állami főépítész a megyei főépítész, és az önkormányzati főépítész általános, a települési és a térségi főépítész feladatairól, valamint a főépítészek együttműködéséről. A főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletet a területfejlesztéssel és területrendezéssel, a településfejlesztéssel és településrendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, az építésüggyel kapcsolatos egyes feladatokra és hatósági eljárásokra kell alkalmazni, melyeket az országos és az állami főépítész, a települési önkormányzat a települési főépítész, a megyei önkormányzat a megyei főépítész, a települési önkormányzatok társulása a térségi főépítész közreműködésével lát el figyelembe véve a törvényekben, kormányrendeletekben meghatározottakat. 190. Kr. 1. § E rendeletet a törvényekben, kormányrendeletekben meghatározott, a területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, az építésüggyel kapcsolatos egyes feladatokra és hatósági eljárásokra kell alkalmazni, melyeket a) az országos és az állami főépítész, b) a települési önkormányzat a települési főépítész, a megyei önkormányzat a megyei főépítész, a települési önkormányzatok társulása a térségi főépítész (a továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész) közreműködésével [az a) és b) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: főépítész] lát el. 14.6.1. A főépítészi rendszer, az állami főépítészek kijelölése 190. Kr. 2. § (1) A Kormány az állami főépítészi feladatok ellátására a 2. mellékletben meghatározott fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal (a továbbiakban: Építésügyi Hivatal) önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeként működő állami főépítészt jelöli ki. Az állami
41
főépítészi feladatok ellátásának munkaszervezete az állami főépítészi iroda, amelyet az állami főépítész vezet. (2) Az Építésügyi Hivatal az állami főépítészi feladat- és hatáskörök tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területétől eltérő, e rendelet 2. mellékletében meghatározott különös illetékességgel működik. (2a) (3) Az 1. §-ban meghatározott feladatok központi szakmai irányítását, összehangolását az egész országra kiterjedő illetékességgel az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el, amely keretében a) gyakorolja a szakmai irányító szerv vezetőjének jogkörét az Építésügyi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeként működő állami főépítészének tevékenysége felett, b) koordinálja az állami főépítészek terület- és településrendezéssel, valamint építészeti értékvédelemmel kapcsolatos feladatait, d) elősegíti az egységes településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását, e) gondoskodik a nemzetközi egyezményekből fakadó feladatok végrehajtásáról, f) gondoskodik a központi tervtanácsok üléseinek és nyilvántartásának vezetéséről. (4) A miniszter az e rendeletben és a külön jogszabályban meghatározott egyes feladatait az országos főépítész útján látja el. Az országos főépítészt a miniszter - az általa vezetett minisztérium állományába tartozó személyek közül - bízza meg. (5) A területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, valamint az építésüggyel kapcsolatos a) megyei önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a megye közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a megyei főépítész, b) társulási megállapodásban meghatározott települési önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a társulásban részt vevő települések közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a térségi főépítész, c) települési önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a települési önkormányzat közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a települési főépítész, a fővárosban a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok megosztott feladatai szerint a fővárosi, illetve a kerületi főépítész készíti elő. 14.6.2. Az országos főépítész 190. Kr. 6/A. § Az országos főépítész a) szakmailag összehangolja az állami és az önkormányzati főépítészek tevékenységét, b) ellátja az állami főépítészi vizsga lebonyolítási feladatait, c) ellátja a központi építészeti-műszaki tervtanács működtetésével kapcsolatos feladatokat, d) kidolgozza az építészet átfogó stratégiáját, a nemzeti építészetpolitikát, rövid, közép- és hosszú távú céljainak meghatározását, e) képviseli az építészeti érdekeket a különböző szakmai és társadalmi fórumokon, f) ellátja a Kormány által meghatározott kiemelkedő munkásságukkal jelentős értéket létrehozó építészek életművének gondozásával kapcsolatos feladatokat. 190. Kr. 6/B. § Az országos főépítész a 6/A. § b) és f) pontja szerinti feladatai ellátásáról a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bevonásával gondoskodik.
42
14.6.3. Az állami főépítész feladatai 190. Kr. 7. § Az állami főépítész a) szakmai segítséget nyújt az önkormányzati főépítészi feladatok ellátáshoz, b) az egységes szakmai szempontok - különösen az általános érvényű terület- és településrendezési, illetve építési követelmények - érvényesítése érdekében elősegíti és szükség szerint koordinálja az önkormányzatok terület- és településrendezéssel, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos döntéseinek főépítészi előkészítését, c) d) elősegíti a területi településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását, e) ellátja a külön jogszabályokban a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat, f) vezeti a területi tervtanácsot, g) h) ellátja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott szakmai feladatokat. 14.6.4. Az önkormányzati főépítész általános feladatai 190. Kr. 8. § Az önkormányzati főépítész a) az állami főépítésszel és az érintett önkormányzatok főépítészeivel együttműködve elősegíti az illetékességi területét érintő területrendezési és településszerkezeti tervek összhangjának kialakítását, b) folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési eszközök hatályosulását, tapasztalatairól évente tájékoztatást ad, és négyévente összefoglaló jelentést készít a képviselő-testület (közgyűlés) részére, c) közreműködik a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltakkal, valamint a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában, d) szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a térség, illetve a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását, e) közreműködik a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök nyilvántartására, a szabályozásokon alapuló adatszolgáltatásra és az ezzel kapcsolatosan felmerülő költség megállapítására vonatkozó helyi szabályok előkészítésében, f) részt vesz - szükség szerint adatok szolgáltatásával - az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításában és működtetésében, g) vezeti a helyi önkormányzati tervtanácsot, h) gondoskodik a helyi tervtanács nyilvántartásának vezetéséről, és abból adatokat szolgáltat az állami főépítésznek, i) közreműködik a települési önkormányzat Étv.-ben meghatározott építésügyi feladatainak az ellátásában. 14.6.5. A megyei főépítész feladatai 190. Kr. 9. § (1) A megyei főépítész a) ellátja a megye területrendezési tervének elkészítésére, felülvizsgálatára vonatkozó megbízással összefüggő feladatokat, 43
b) előkészíti az országos és kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési tervek, valamint az ágazati fejlesztési koncepciók és programok megyét érintő munkarészeivel kapcsolatos megyei egyeztetést és a megyei közgyűlés állásfoglalását, c) közreműködik a megyei közgyűlés megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciókkal, programokkal kapcsolatos döntéseinek, továbbá az illetékességi területét érintő településfejlesztési koncepciókkal kapcsolatos állásfoglalásainak kialakításában, d) a megyei önkormányzat nevében véleményezi az illetékességi területét érintő településszerkezeti terveket, e) adatokat szolgáltat az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításához és működtetéséhez. (2) A megyei főépítész az illetékességi területét érintően a) a megyei önkormányzat rendeletében meghatározott módon közreműködik a - települési önkormányzati társulás kivételével - több települést érintő településfejlesztési, -rendezési, értékvédelmi és önkormányzati hatósági ügyekben, b) felkérésre szakmai tanácsadást nyújt azoknak a települési önkormányzatoknak, ahol nem működik települési főépítész, valamint elősegíti önkormányzati társulás szerveződését az építésügyi feladatok ellátása érdekében, c) együttműködik a megyei jogú város és az érintett települések önkormányzataival a területrendezési és településszerkezeti tervek városkörnyéki összehangolása érdekében. 14.6.6. A települési és a térségi főépítész feladatai 190. Kr. 10. § (1) A települési, a térségi főépítész látja el a települési önkormányzat településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának elkészítésével, felülvizsgálatával összefüggő következő feladatokat: a) döntésre előkészíti a rendezés alá vonandó területre vonatkozó javaslatot, a tervezési megbízás feltételeit és követelményeit, b) elkészíti az előzetes tájékoztatást az érdekelt államigazgatási szervek, az érintett állampolgárok, szervezetek, érdek-képviseleti szervek, valamint a szomszédos és az érintett egyéb települések önkormányzati szervei részére a rendezés helyéről, céljáról, várható eredményéről, c) a településrendezési eszközök készítése során folyamatosan együttműködik a tervezőkkel és képviseli az önkormányzat érdekeit, d) szervezi és irányítja a településrendezési eszközök véleményezési eljárásait, ezek során biztosítja a településrendezési eszközök készítésének nyilvánosságát, e) a véleményezési eljárás befejezését követően a beérkezett észrevételek figyelembevételével döntésre előkészíti a településrendezési eszközöket, f) gondoskodik a megállapítás során hozott változtatások átvezetéséről, illetőleg szükség szerint az újbóli véleményeztetés lefolytatásáról, g) nyilvántartást vezet a település, illetve a térség területére készült településrendezési eszközökről, valamint - amennyiben az információtechnológiai feltételei biztosítottak gondoskodik a hatályos településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján történő közzétételéről, h) kérésre tájékoztatást ad a hatályos településrendezési eszközökben foglaltakról, i) előkészíti az önkormányzat helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szabályozását, és figyelemmel kíséri annak érvényesülését, gondoskodik az azokkal összefüggő nyilvántartás vezetéséről,
44
j) külön jogszabályban foglaltak szerint, illetékességi területét érintően vezeti a települési önkormányzat, illetve a települési önkormányzatok társulása által működtetett építészetiműszaki tervtanácsot, k) nyilvántartást vezet az építészet-műszaki tervtanácson tárgyalt tervdokumentációkról. (2) A települési, a térségi főépítész részt vesz a településpolitikai, településfejlesztési, településüzemeltetési és az önkormányzatok ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának elkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepciók települést érintő részeinek összehangolásában és véleményezésében. Szakmai véleményével segíti az önkormányzatnak az előzőekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítését, állásfoglalásainak kialakítását. 14.6.7. A főépítészek együttműködése 190. Kr. 11. § (1) A települési, a térségi főépítész együttműködik az illetékes földhivatallal, az építésügyi nyilvántartást vezető hatóságokkal és alkalmazó intézményekkel, az építésügyi és más hatóságokkal, a települési főmérnökkel, valamint a véleménynyilvánításra jogosult államigazgatási szervekkel. (2) A főépítészek feladataikat összehangoltan végzik, gondoskodva az egységes szakmai elvek és a helyi sajátosságok egyidejű érvényesítéséről. Szakmai tevékenységük összehangolása és működési feltételeinek figyelemmel kísérése a miniszter, illetve az állami főépítész feladata. (3) Az önkormányzati főépítészek a terület- és településfejlesztési, valamint a terület- és településrendezési feladatok ellátása során - igény szerint az állami főépítész bevonásával részt vesznek az érintett önkormányzatok közös, összehangolt döntéseinek előkészítésében. 14.6.8. Oktatási, tudományos és együttműködési feladatok Étv. 57/A. § (1) Az érintett miniszterek együttműködnek annak érdekében, hogy a lakosság különös tekintettel a tanulókra és a hallgatókra - megismerhesse az épített környezet emberhez méltó, egészséges és esztétikus alakításával, az építészeti kultúra terjesztésével, fejlesztésével, az építészeti értékek, örökség védelmével kapcsolatos alapvető ismereteket az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés, nevelés keretében, a közművelődés és ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján. (2) Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátása során az állami és a helyi önkormányzati szervek együttműködnek az érintett szakmai kamarákkal és a társadalom más szervezeteivel.
45
14.7. Ellenőrző kérdések: A.14.1. Melyek az önkormányzatok feladat- és hatáskörei? A.14.2. Ismertesse az önkormányzatok társulásainak lehetőségeit! A.14.3. Mik a helyi önkormányzatok építésügyi feladatai? A.14.4. Helyi rendeletalkotás A.14.5. Melyek a településfejlesztés és a településrendezés célja és alapvető követelményei? A.14.6. Ismertesse a településfejlesztés és a településrendezés általános szabályait! A.14.7. Ismertesse a településfejlesztés és a településrendezés, a településfejlesztés és a területfejlesztés, valamint a településrendezés és a területrendezés összefüggéseit! A.14.8. Mi a településfejlesztés feladata, mi a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia? A.14.9. Ismertesse a településrendezés feladatát és eszközeit, ezen belül beszéljen a településszerkezeti tervről, a helyi építési szabályzatról! A.14.10. Melyek a fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezések? A.14.11. Mik a településrendezési eszközök módosítására, és a településtervezésre vonatkozó legfontosabb szabályok? A.14.12. Mi a telepítési tanulmányterv és a beépítési terv? A.14.13. Mi a helyi önkormányzatok feladata az építészeti örökség védelmével kapcsolatban? 14.14. Sorolja fel a kapcsolódó sajátos jogintézményeket! 14.15. Ismertesse az elővásárlási joggal, és a kisajátítással kapcsolatos tudnivalókat? 14.16. Mik a legfontosabb ismeretek a kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzésről? 14.17. Ismertesse az útépítési és közművesítési hozzájárulás szabályait! 14.18. Ismertesse a településrendezési kötelezéseket! 14.19. Mit tud a kártalanítási szabályokról? 14.20. Mi a településrendezési szerződés, mi a tárgya, milyen kötelezettségek vannak? 14.21. Mikor és kinek lehet összevont telepítési eljárást kezdeményezni, és mik a legfőbb tudnivalók? 14.22. Melyek a településképi véleményezési eljárás szabályai? 14.23. Melyek a településképi bejelentési eljárás szabályai? 14.24. Mi a közterület-alakítás célja, és mi az elfogadás és a készítés ismérvei? 14.25. Ismertesse a főépítészi rendszert, az állami főépítészek kijelölésének szabályait! 14.26. Mi az országos főépítész, az állami főépítész, a megyei főépítész, a települési és a térségi főépítész feladatai? 14.27. Melyek az önkormányzati főépítész általános feladatai? 14.28. Mi a főépítészek együttműködésének legfontosabb szabályai!
46
