1

KÖNYVVIZSGÁLATI HÍRLEVÉL 2012 / 1

BDO Magyarország Könyvvizsgálat

DEVIZÁBAN ADOTT – KAPOTT ELŐLEG

Az euróban adott előleg könyvelése a bankbizonylat alapján, a pénzmozgással egyidejűleg

A devizában adott, kapott előleget, mint minden gazdasági eseményt, könyvelni kell. A Számviteli törvény 60. §-ának (1) bekezdése és a Számviteli törvény 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a pénzmozgással egyidejűleg, a pénzmozgás napjával, még akkor is, ha a bankbizonylat csak később áll a társaság rendelkezésére. Mivel a Számviteli törvény 60. §-ának (1) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló követelést a bekerülés napjára vonatkozó, választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, a devizaszámláról történő átutalás esetén biztosan lesz árfolyam-különbözet. Az átutaláskor az előleg áfa tartalmát is a bekerülés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon kell könyvelni, a bankbizonylat alapján, amelyet – devizában – az előlegszámla igazol vissza.

Az előleget átutalónál (vevő)

T 353 – K 386 (12 500 * 278) = 3 475 000 Ft

Az előleget kapónál (eladó)

T 386 – K453 (12 500 * 280) = 3 500 000 Ft

Az eurós előlegszámla esetében az áfa elszámolásakor, az előlegszámlán az Áfa-tv. 80. §-ának (2) bekezdése szerinti euró árfolyammal forintra átszámított áfa összeget fel kell tüntetni, a vevőnél is, az eladónál is, s ugyanezen áfa összeget kell könyvelni (2 500 euró 282 Ft/euró árfolyammal: 705 000 Ft) A vevőnél

T4661 – K353, ha az áfa levonható 705 000 Ft

Az eladónál

T368 – K4671, a fizetendő áfát a különféle egyéb követelésekkel szemben kell könyvelni: 705 000 Ft

Mivel a választott árfolyam a vevőnél is, az eladónál is eltér az Áfa törvény 80.§-a szerint alkalmazandó euró árfolyamtól, a különbözetet az adott előleg, illetve a kapott előlegszámlával szemben el kell számolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között

Példaként megemlítenénk az elszámolás módját, ha a számlakibocsátó által alkalmazott, a Számviteli törvény előírása alapján választott devizaárfolyam eltér az Áfa törvény 80 §-ának (2) bekezdése szerinti devizaárfolyamtól. Megemlítenénk, hogy jelen példánk levezetése figyelmen kívül hagyja a számviteli törvény 2012. január 1-től hatályba lépő 60.§ (5a) bekezdését, mely szerint meghatározott esetekben alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. Ezzel részletesen későbbi hírleveleinkben foglalkozunk. Ebben az esetben az előleget adó és előleget kapó által realizált árfolyam-különbözet is eltér egymástól, mivel valószínűsíthető, hogy más devizaárfolyamot választott az eladó, mint a vevő. A vevő 12 500 euró előleget adott, ami a szállítóhoz VI. 22-én – az átutalás napján – megérkezett. Az eladónál az Számviteli törvény szerint választott árfolyam: 280 Ft/euró, az Áfa-tv. 80. §-ának (2) bekezdése szerinti árfolyam: 282 Ft/euró, a vevő által választott pedig 278 Ft/euró.

a vevőnél az árfolyam-különbözet (282 - 278 = 4 Ft/euró, összesen 10 000 Ft)

árfolyamnyereség, könyvelése: T 353 – K 9762

az eladónál az árfolyam-különbözet (282 – 280 = 2 Ft/euró, összesen 5 000 Ft)

árfolyamveszteség, könyvelése: T 8762 – K 368

A teljesítésről kiállított számla szerint az ellenérték 30 000 euró + áfa. A teljesítés időpontja VII. 5. az Számviteli törvény és az Áfa törvény szerint is. Ezen a napon az eladó által választott árfolyam 265 Ft/euró, az Áfa törvény 80 §-ának (2) bekezdése szerinti árfolyam 263 Ft/euró, a vevő által választott pedig 264 Ft/euró. A számlán az előleggel csökkentett fizetendő áfának az Áfa törvény szerinti Ft/euró árfolyammal számított értéke (20 000 euró 25%-a 5 000 euró 263 Ft-tal = 1 315 000 Ft)

BDO Magyarország Könyvvizsgálat

A teljesítésről kiállított számla könyvelése: A számla kibocsátójánál (a számlázott ellenérték és annak az áfája) 30 000 euró 265 Ft-tal = 7 950 000 Ft

T 31 – K 9

7 500 euró áfa 265 Ft-tal = 1 987 500 Ft

T 31 – K4672

5 000 euró fizetendő áfa 263 Ft-tal = 1 315 000 Ft

T 4672 – K4671

az előleg beszámítása 12 500 euró * 280 = 3 500 000 Ft

T 453 – K31

árfolyam-különbözet a 31 számlán (12 500 * 15 Ft = 187 500 Ft)

árfolyamnyereség: T 31 K9762

az előleg áfájának beszámítása (az áfabevallást nem érinti, mivel azt külön tételben kell könyvelni) (662 500 – 5 000 = 657 500 Ft)

T4672 - K 368

árfolyam-különbözet a 4672. számlán (1 987 500 – 1 315 000 – 657 500 = 15 000 Ft)

árfolyamnyereség: T 4672 – K9762

A vevőnél, a megrendelőnél a megfelelő eszköz-, illetve költségszámlára (a számlázott ellenérték és annak áfája)

A 4671. számla a fizetendő áfát, a 4661. számla a levonható áfát tartalmazza 1 315 000 Ft-os összegben. A vevő a fenti számlát (egyenlegében 25 000 eurót) VII. 11-én kiegyenlítette, amikor az eladó által választott árfolyam 265 Ft/euró, a vevő által választott 264 Ft/euró volt. Könyvelés az eladónál (25 000 * 265 = 6 625 000 Ft)

T 386 – K 31

30 000 euró 264 Ft-tal: 7 920 000 Ft

T 16, 21-22, 26-28, 51-52 – K 45

árfolyam-különbözet a 31. számlán (7 950 000 + 1 987 500 – 3 500 000 + 187 500 – 6 625 000 = 0)

7 500 euró áfa 264 Ft-tal: 1 980 000 Ft

T 4662 – K 45

Könyvelés a vevőnél (25 000 * 264 = 6 600 000Ft)

5 000 euró levonható áfa 263 Ft-tal: 1 315 000 Ft

T 4661 – K 4662

árfolyam-különbözet a 45. számlán (7 920 000 + 1 980 000 – 3 475 000 + 175 000 – 6 600 000 = 0)

az előleg beszámítása 12 500 euró 278 Ft-tal: 3 475 000 Ft

T 45 – K 353

árfolyam-különbözet a 45. számlán (12 500 euró 14 Ft-tal = 175 000 Ft)

árfolyamveszteség: T 8762 – K 45

az előleg áfájának beszámítása (az áfabevallást nem érinti, mivel ezt az előleghez kapcsolódóan a vevő már bevallotta) (705 000 – 10 000 = 695 000 Ft)

T 353 – K 4662

árfolyam-különbözet a 4662. számlán (1 980 000 – 1 315 000 – 695 000 = -30 000 Ft)

árfolyamnyereség: T 4662 – K 9762

T 45 – K386

BDO Magyarország Könyvvizsgálat

SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2011. ÉVI MÓDOSÍTÁSAI

3. Devizavételi, -eladási árfolyam használata esetén a különbözet bemutatása

1. Külföldi pénzértékre szóló mérlegfordulónapi értékelése

kötelezettségek

Hatályon kívül helyezték a Szt. 60. §-ának (6) bekezdéséből a következő szövegrészt:

A 2011. évi módosítás során hatályon kívül helyezték azt az előírást, amely szerint az évvégi devizaárfolyam-változást csak akkor lehet elszámolni, ha annak az eredményre gyakorolt hatása a számviteli politika szerint jelentős. A módosítás alapján tehát a mérlegfordulónapi értékelésből adódó árfolyamkülönbözeteket eredménymódosító tételként el kell számolni, függetlenül attól, hogy jelentős-e vagy sem. A devizaalapú követelések és kötelezettségek esetében tehát kötelezővé vált a fordulónapi átértékelés.

„- a (4) bekezdés szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetnek a kiegészítő mellékletben történő bemutatása mellett –„

eszközök

és

2. Ugyanazon a napon többször jegyzett árfolyam [Szt. 60. §-ának (10) bekezdése] Az új szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdálkodó eldönthesse és a számviteli politikájában szabályozhassa, hogy az adott napon belül mely jegyzési árfolyamot használja. Természetesen a döntésénél indokolt figyelembe vennie az érintett gazdasági események sajátosságait, valamint a meglévő könyvelési, nyilvántartási rendszer adottságait.

Mivel nem kell bemutatni a különbözetet a kiegészítő mellékletben, így nem kötelező annak kiszámítása sem. 4. Külföldi pénzértékre szóló értékpapírok értékesítése Hatályon kívül helyezték a Szt. 84. §-a (8) bekezdésének, 85. §-a (4) bekezdését, amelynek köszönhetően a külföldi pénzértékre szóló részvények, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítése során realizált árfolyam különbözetből nem kell kiszűrni az adott deviza deviza-árfolyama változásának hatását, hogy megállapítható legyen az értékesítés árfolyam különbözete. Az értékesítéskor az értékpapírok eladási árának forintra történő átszámított értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbséget egy összegben értékesítéshez kapcsolódó árfolyamnyereségként illetve veszteségként kell kimutatni a pénzügyi eredményben.

BDO Magyarország Könyvvizsgálat

BESZÁMÍTÁS A beszámítás a felek közötti – jellemzően a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével kötött - olyan megállapodást jelent, amelyben az egymással szemben fennálló tartozásaik, követeléseik pénzügyi rendezést nem igényelnek, azok egymással szemben elszámolhatók. A beszámítási megállapodás hiánya esetében a követelések és kötelezettségek összevezetése nem lehetséges. A beszámításra kerülő követelések és kötelezettségek eltérő összegűek lehetnek, ez esetben a különbözetet vagy rendezni kell (pénzügyi teljesítéssel, egyéb beszámítással) vagy elengedett követeléskéntkötelezettségként kell elszámolni a megfelelő megállapodás alapján.

Beszámításra az alábbi feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség:

Devizás tételek beszámítása esetében fennálló eltérés két tényező következménye lehet. Az egyik a devizaösszegek eltérése, a másik tényező pedig a bekerülési árfolyamok különbözősége.

• kizárólag azonos jogalanyok között létrejött jogviszonyból eredő kölcsönös követelések alkalmasak a beszámításra,

Beszámításkor nem kell külön devizaárfolyamot alkalmazni, a tényleges, könyv szerinti árfolyamon kell a beszámított követelés és kötelezettség forintértékeit összevezetni.

• mind a követelésnek, mind az ellenkövetelésnek (a tartozásnak) lejártnak kell lennie.

1. Ha a követelés és a kötelezettség devizaösszege egyező, de a követelés bekerülési árfolyama alacsonyabb a kötelezettség bekerülési árfolyamánál, akkor a követelés összegét kell a kötelezettséggel szemben összevezetni, majd a kötelezettségekkel szemben árfolyamnyereséget kell elszámolni: T 4. Külföldi szállítók devizában

K 9. Devizában fennálló eszközök és kötelezettségek árfolyamnyeresége

• az azonos jogalanyok kölcsönös követelésének egyneműnek kell lennie,

A fent említett szabályok eltérhetnek abban az esetben, ha az egyik fél nem tartozik a polgári törvénykönyv hatálya alá, például külföldi személy esetén. Példa a kompenzálásra eltérő devizanem esetében: Béta Kft. a külföldi anyavállalatával, Alfa GmbH-val minden hónap végén egymással szemben fennálló követeléseiket és kötelezettségeiket beszámítják a köztük lévő megállapodás alapján. A fennálló követelések és kötelezettségek a következőek:

2. Fordított esetben, azaz ha a követelés bekerülési árfolyama magasabb a kötelezettség bekerülési árfolyamánál, akkor a kötelezettség összegének a követeléssel szembeni összevezetését követően a követelésekkel szemben kell árfolyamveszteséget elszámolni: T 8.Devizában fennálló eszközök és kötelezettségek árfolyamvesztesége

K 3. Külföldi követelések devizában

3. Ha a követelés és a kötelezettség devizaösszege nem egyezik meg, akkor a kettő közül az alacsonyabb devizaösszeg kerül teljes egészében megszüntetésre. Ezt követően az árfolyamkülönbséget az eltérő bekerülési árfolyamok miatt szintén el kell számolni, valamint marad még vagy devizakövetelés, vagy devizakötelezettség az eredeti devizakövetelés és devizakötelezettség különbözetében. 4. Abban az esetben, ha a követelés és a kötelezettség devizaneme eltér, akkor a vonatkozó megállapodásban meg kell határozni, hogy a beszámítás időpontjában érvényes keresztárfolyam alapján az egyik devizanem összege milyen nagyságrendű összegnek felel meg a másik devizanemben kifejezve. Egyebekben a követendő eljárás azonos az előzőekkel.

• Béta Kft. kiszámlázott 1.000 ezer EUR-t 280 Ft/ EUR nyilvántartási árfolyamon, forint értéke 280.000 eFt. • Alfa GmbH számlája 1.400 ezer USD-ról szól 190 Ft/ USD nyilvántartási árfolyammal, 266.000 eFt értékkel. A követelés teljes egészében beszámításra kerül. A beszámításkor fennálló keresztárfolyam 1,25 EUR/USD, ennek megfelelően 1.000 ezer EUR-val 1.250 ezer USD-ben fennálló kötelezettséget lehet beszámítani. T 4 Külföldi szállító 237.500 eFt (1.250 USDx190 Ft/EUR)

K 3 Külföldi vevők 237.500 eFt

A beszámítás miatt keletkező árfolyam különbözet könyvelése (280.000 eFt – 237.500 eFt = 42.500 eFt) T 8 Devizában fennálló eszközök és kötelezettségek árfolyamvesztesége 42.500 eFt

K 3 Külföldi vevők (Alfa GmbH) 42.500 eFt

A beszámítást követően fennmarad még az Alfa GmbH-nak 150 ezer USD követelése a Béta Kft-vel szemben.

Összeállításunk figyelemfelhívó jellegű és nem helyettesíti az ügyletek részletes vizsgálatát, mellyel kapcsolatban keresse tanácsadóinkat az alábbi elérhetőségeken: BDO Magyarország Könyvvizsgáló Kft. 1103 Budapest, Kőér utca 2/A C.ép. Telefon: +36 1 235-30-10 +36 1 235-30-90 Fax: +36 1 266-64-38 E-mail: [email protected]

www.bdo.hu Hírlevelünk a legnagyobb gondossággal készült, mindamellett nem zárhatók ki elírások és más hibák, melyért felelősséget nem tudunk vállalni. A BDO Magyarország kizárja a felelősséget olyan lépésekért, melyeket bárki a jelen publikációban foglalt információk alapján tett, vagy nem tett meg, vagy bármely, kizárólag a publikációban foglaltak alapján hozott döntésért. Konkrét kérdéseivel kérjük keresse közvetlenül tanácsadóinkat.

Baumgartner Ferenc – Bejegyzett könyvvizsgáló, Ügyvezető [email protected] Nagy András – Bejegyzett könyvvizsgáló, Ügyvezető [email protected] Janda Szilvia – Bejegyzett könyvvizsgáló, Ügyvezető [email protected] Czinkóczi Csilla – Bejegyzett könyvvizsgáló, Cégvezető [email protected] Nagy Zsuzsa Bejegyzett könyvvizsgáló, Cégvezető [email protected]

A BDO Magyarország cégcsoport tagjai magyar korlátolt felelősségű társaságok, az egyesült királyságbeli BDO International Limited garancia alapú korlátolt felelősségű társaság tagjai. A „BDO” a BDO hálózat és minden BDO tagvállalat márkaneve.