Toldi Ildikó 2010
13. Végezze el az alkar sebének kötözését. Ismertesse a sebgyógyulást akadályozó tényezőket! A tétel nem írja, hogy milyen sebet kötözzünk, én fedőkötésre gondolok. A hajszáleres vérzés ellátása A vérzés szivárgó, gyöngyöző, kis mennyiségű. A szövetnedvek keveredése miatt világos piros. Gyakori, szinte minden sebtípusnál megtalálható. Ilyen egyszerű sebek esetén az ún. elsődleges sebellátásra van szükség, a fertőzések megelőzése érdekében. Bármilyen vérzést látunk el, ügyeljünk a saját biztonságunkra, húzzunk gumikesztyűt. 1. Ültessük le a beteget! 2. Tisztítsa meg a seb környékét! A felületi sebeket, horzsolásokat vízzel is kimoshatja. Ha idegentestet talál, és az láthatóan a felszínen van, steril gézlappal leveheti. De ha a testbe ékelődött, akkor az eltávolítása tilos! Ha kiveszi, újabb sérülést okozhat, vagy vérzést indíthat el. 3. Fertőtlenítse a sebet! Mielőtt a jód alapú fertőtlenítőket használja, kérdezze meg a sérültet, hogy tud-e jódérzékenységéről! Több módszer ismeretes, én inkább a korszerű, kevésbé fájdalmas technikát helyezném előtérbe. A Betadine nevű fertőtlenítő, vizes alapú jód így nem csíp, és nem okoz szövetkárosodást. Locsolja a sebbe, vagy csöpögtesse steril gézlapra. A jódtinktúra, közismert nevén a jódampulla csak a sebkörnyék fertőtlenítésére használható! Az ampulla feltöréséhez használja az olló szárait. Ha összeroppantotta, itassa át a rajta lévő gézecsetelőt, és a seb szélétől kifelé irányuló mozdulattal kenje rá a bőrre.
30. számú kép: ízület kötésekor először rögzítse a gézlapot!
31. számú kép: 8-as pólyameneteket használjon!
32. számú kép: a steril gézlapot ragtapasszal is rögzítheti!
4. Fedje a sebet! A steril fedés csillapítja a vérzést, csökkenti a fertőzés veszélyét és a fájdalmat. Ha hengeres testrészt kötöz, körkörös pólyameneteket alkalmazzon. Mindig a vastagabb felső részen fejezze be és rögzítse a kötést, így nem csúszik le. Ízületek kötésekor az ún. 8-as pólyameneteket használja úgy, hogy az ízület középállásában legyen. Kis felületű sebek esetén a steril lapot rögzítheti ragtapasz segítségével is. Arra figyeljen, hogy nedves és szőrzettel borított felületre nem tapad. A kötözési technikáknál fontos még megemlíteni: ha szemsérültet lát el, az ép szemet is fednie kell!
1
Toldi Ildikó 2010
Fedőkötés felhelyezése után ha szükséges kössük fel az alkart. A sérült helyezze kezét a háromszögletű kendőre úgy, hogy a kendő csúcsa jóval a csuklója fölé kerüljön. Hajtogassuk rá a kendőt a beteg kézfejre és fedjük be vele teljesen, két szárát alul és felül elvezetve, majd végeit kössük össze a csuklón.
A sebeket a sérülést előidéző eszköz, a sérülés keletkezési mechanizmusa szerint osztályozzuk: 1. Szúrt seb ( vulnus punctum ): Hegyes eszköz okozta sebzés. Az eszköz útja a szervezetben a szúrási csatorna: alig vagy egyáltalán nem vérzik a sérüléskor a szúrási csatornába anaerob baktériumok kerülhetnek, és az anaerob viszonyok szaporodásuknak kedveznek a szúrási csatornába gyakran marad idegentest (Pl: tű, szálka, tüske Stb.) 2. Metszett és vágott seb ( vulnus scissum et caesum ): Éles tárgy okozta sérülés. Ha az eszköz a testfelszínnel párhuzamosan mozdul el, metszett , ha a felszínre merőlegesen hat, vágott seb keletkezik. sima sebszélek, a seb közepén tátong legjobban általában erősen vérzik keletkezésekor a fájdalom csekély 3. Zúzott seb ( vulnus contusum ): A leggyakoribb sebféleség, többnyire ütés, ütődés, esetleg összenyomás okozza. Legenyhébb formája a horzsolás: a bőr felületes rétegei lakaparódnak. Legsúlyosabb formája: a roncsolás: az összezúzott testrészt csak bőrhíd, ín, vagy megmaradt szövetrészlet köti össze a szervezettel. szabálytalan zegzugos sebszélek a vérzés rendszerint nem súlyos és hamar csillapodik a sebfájdalom korán jelentkezik és egyre fokozódik a roncsolás súlyos fertőzés kialakulásának kedvez a nagyobb kiterjedésű zúzott seb traumás shockot okoz. 4. Szakított seb ( vulnus lacerum ): Ha a test felszínébe valamilyen módon belekapaszkodó erő a bőrt rugalmasságának határán túl nyújtja, szakított seb keletkezik. Leggyakoribb a végtagokon ( Pl. a gép befogja a dolgozó kezét) a sebszélek, sebfelszínek egyenetlenek a vérzés viszonylag csekély kiterjedt szövetroncsolódás miatt súlyos fertőzés lehetősége traumás shock kialakulása 5. Harapott seb ( vulnus morsum ): Az összes sebformák közül a legváltozatosabb, minthogy a beható erő a harapó állat vagy ember foga. 2
Toldi Ildikó 2010
Mechanizmusuk szerint kombinált sérülések(szúrás, zúzás, szakítás). Minden harapott seb súlyosan fertőzött! 6. Lőtt seb ( vulnus sclopetarium ): Különböző lőfegyverekből a testbe röpített szilárd testek okozzák. A lövés pillanatában a sebzés egyáltalán nem fáj. A lövedék áthatol a szöveteken, és lőcsatornát képez. Robbanó hatása a szöveteket nagyfokban roncsolja. A lőtt sebek súlyosan fertőzöttek! Sebgyógyulás folyamata Egészséges egyénben a sebgyógyulás folyamata az összehangolt élettani válaszreakciók olyan szabályos sorozatát jelenti, amelynek a seb gyógyulása az eredménye. Ez a folyamat alapvetően ugyanaz minden seb esetén, de befolyásolja a seb elhelyezkedése, súlyossága, a kiterjedése és a sérült sejtek regenerációs képessége. A sérülés következtében a szövetek, szervek folytonossága megszakad, esetleg anyaghiány keletkezik. A szervezet a folytonossághiányokat illetve megszakadásokat igyekszik helyreállítani: ez a folyamat a sebgyógyulás. A sebgyógyulás a roncsolt életképtelen szövetek feloldásával és eltávolításával kezdődik. Egyes sejtek, Pl: (májsejtek) feloldódnak, az elfolyósodott szövettörmelékeket a mozgó sejtek, fagociták távolítják el. A szövetek lebontásával egyidejűleg megindul a regeneratio, illetve a reparatio is. Regeneratio: az elpusztult szövetféleség keletkezik Reparatio: az elpusztult szövet helyét kötőszövet foglalja el A sebgyógyulás elsődleges ( sanatio per primam intentionem → p.p. gyógyulás ) és másodlagos ( sanatio per secundam intentionem → p.s. gyógyulás ) formáját különböztetjük meg. A kettő között csupán mennyiségi különbség van. A harmadikként említhető pörk alatti sebgyógyulást csak a hámra korlátozódó sérüléseknél – horzsolások esetében – észleljük. A megalvadt vér és kiszivárgott szövetnedv beszáradása pörköt képez és alatta a hám regenerálódik, majd a pörk leválik. A halvány rózsapiros, vékony hámréteg fokozatosan megvastagodik, és a sérülés nyomtalanul gyógyul. Elsődleges sebgyógyulás lényege: A vérből, nyirokból kicsapódó fibrin a sebszéleket ideiglenesen összetapasztja, és a további gyógyulás a külvilágtól elzártan zajlik le. A következő lépés reaktív gyulladás, amelyet a sérülés mechanikus hatása, a sérült szövetekből felszabaduló anyagok idéznek elő. Klinikai jelei: - sebkörnyék halvány pírja, oedemája, fájdalmassága Az összetapadt sebben a már említett lebomlási folyamatokkal egyidejűleg már a 2. napon megkezdődik a reparatio. A capillarisok burjánzása, majd a kötőszöveti sejtek szaporodása alakítja ki a sarjszövetet, amely egészséges emberen 8-10 napon belül a sebszélek klinikai gyógyulását eredményezi.
3
Toldi Ildikó 2010
A sarjszövet képződésével párhuzamosan indul meg a hámosodás, amely pontosan egyeztetett sebszélek esetén a 4. napon teljes is lehet. A sarjszövet kialakulásával a sebgyógyulás nem fejeződik be: Kb. 2-hét múlva a sarjszövet rostdús, sejtszegény kötőszövetté, hegszövetté alakul át. Klinikai jelei: kemény, zsugorodó, érzéketlen heg tapintási lelete A hegbe hónapok múlva nőnek be a rugalmas rostok és az idegek. A sebzés területén megszűnik az érzészavar és a heg rugalmasabb, puhább lesz.
Másodlagos sebgyógyulás lényege: Akkor következik be, ha a seb fertőzött, a szövetek roncsoltak, vagy a sebszéleket nem egyesítik.A gyógyulás mechanizmusa lényegében azonos az elsődleges gyógyulással, de annak minden fázisa lényegesen fokozott. A sebszélek tátonganak. Az elhalt szövetek lelökődnek bő váladékozás kíséretében és a sebüreget érintésre vérzékeny burjánzó sarjszövet tölti ki. A sebszélek felöl a hám, minden irányból a sarjszövetre kúszik Klinikai jelei: hege széles, behúzódott, alapjához rögzült A rugalmas rostok és idegelemek csak későn, részlegesen regenerálódnak. Emiatt a beteg heg mindig kemény, sérülékeny, esetleg kifekélyesedésre hajlamos. A sebgyógyulást befolyásoló tényezők: Kor: Nagyon fiatal és idős korban a vérkeringés és a seb oxigénellátása, a véralvadás, a gyulladásra adott válasz és a fagocitózis zavart szenvedhet. Nagyobb a fertőzés kockázata Előrehaladott életkorban a helyreállító szakaszban a sejtek növekedése és differenciálódása lassúbb. Idősebb felnőttben a hegszövet sokkal merevebb, kevésbé rugalmas, megnő a testrészek funkcionális károsodásának kockázata. Táplálkozás: A szövetek regenerációja és fertőzéssel szembeni ellenállása a kiegyensúlyozott étrendtől függ. műtét, kiterjedt sebek, súlyos fertőzés és a műtét előtti alultápláltság fokozza a táplálékszükségletet. Elhízás: A zsírszövet kevésbé bőséges vérellátása rontja a gyógyuláshoz szükséges tápanyagok és sejtelemek szállítását. A zsírszövet varrása sokkal nehezebb. Ha a seb másodlagosan gyógyul, a sebszétválás vagy szervelőesés és az ezt követő fertőzés veszélye nagyobb. A seb kiterjedése: A nagyobb szövetvesztéssel járó, mély sebek sokkal lassabban, másodlagosan gyógyulnak, és így sokkal védtelenebbek a szövődményekkel szemben. Oxigénellátás: A csökkent oxigénellátás gátolja a sebgyógyulást. 4
Toldi Ildikó 2010
Az alacsonyabb artériás oxigénnyomás rontja a kollagénszintézist és az epithelialis sejtek képződését. A seb sokkal lassabban gyógyul, ha a helyi vérkeringés csökkent, és a seb nem jut oxigénhez. Súlyos anaemia esetén az alacsony hemoglobinszint csökkenti az oxigénellátást és akadályozza a szövetek gyógyulását. Dohányzás: A funkcionális hemoglobinszint csökken, a szöveti oxigénleadás zavart. Immunszupresszió: A csökkent immunválasz hozzájárul az elégtelen sebgyógyulás kialakulásához. A kortizon elnyomja a fibroblastaktivitást, a kapillárisok növekedését, és emiatt rontja a sebzáródást Mivel a szteroidok elfedik a gyulladásos válaszreakciót, az ápoló nem ismeri fel a gyulladás, vagy fertőzés korai jeleit. A kemoterápiás szerek és egyes daganatos betegségek megzavarják a fehérvérsejtek termelődését és az immunválaszt. Cukorbetegség: A cukorbeteg ember kis ereit érinti a betegség, ez zavarja a szöveti perfúziót, így rossz lehet az oxigén ellátás. Az emelkedett vércukorszint rontja a macrophagfunkciót. A gyógyulás elhúzódása következtében nő a fertőzés kockázata. Besugárzás: A sugárkezelés, amely végül fibrosist és az erek hegesedését eredményezheti, ezzel megzavarhatja a postoperatív sebgyógyulást, ha a műtétet a besugárzás után több mint 4-6 héttel végzik, a besugárzott szövetek már sérülékenyek és vérátáramlásuk rossz. A seb megterhelése: A tartós feszülés (pl.:hányás, köhögés stb.) szétszakítja a seb rétegeit, és megakasztja a szövetek gyógyulását.
5
