Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 16.K.27.354/2014/13. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2014/138 Fővárosi Ítélőtábla ítélete KÉ 2014.11.26. 23860/2014
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Fővárosi Ítélőtábla ítélete Szöveg: KECSKEMÉTI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG 16.K.27.354/20I4/13. szám
A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Szíjj és Czira Ügyvédi Iroda (6000 Kecskemét, Vak Bottyán utca 14. földszint 1., ügyintéző: Dr. Czira Szabolcs ügyvéd) által képviselt BAJA ÉS KÖRNYÉKE VÍZIKÖZMŰ BERUHÁZÁSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS (6500 Baja, Szentháromság tér 1. szám alatti székhelyű) felperesnek, - a Dr. Puskás Dóra Hildegard jogtanácsos által képviselt KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1026 Budapest, Riadó utca 5. szám alatti székhelyű) alperes ellen, közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perben a DHG Ügyvédi iroda (1132 Budapest, Váci út 18., ügyintéző: Dr. Horváth Gábor ügyvéd) által képviselt FORRÁS UNIÓ KFT. (2310 Szigetszentmiklós, Ibolya utca 22. szám alatti székhelyű) felperesi beavatkozóként fellépett, meghozta a következő ÍTÉLETET: A bíróság a keresetet elutasítja, és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint perköltséget. A 30.000,- Ft, azaz Harmincezer forint összegű feljegyzett eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS:
1
A bíróság a per adatai alapján a következő tényállást állapította meg: A felperes mint ajánlatkérő „szennyvízcsatornázás- és tisztítás projekthez kapcsolódó projektmenedzsment feladatok teljes körű ellátása'" elnevezéssel 2012. május 09-én feladott, a közbeszerzési értesítőben KE-7102/2012. számon közzétett ajánlattételi felhívással a 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Harmadik része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételi felhívás II.2.1.) pontjában írottak szerint a projektmenedzsment feladatai a következőek: - projektmenedzser biztosítása legalább heti 10 órában, - műszaki szakértő biztosítása legalább heti 8 órában, - pénzügyi szakértő biztosítása legalább heti 4 órában (a pénzügyi szakértő feladata a számla / kifizetési kérelem szintű könyvvizsgálói feladat ellátása is), a projektmenedzsment szervezettől elvárt feladatok ellátása a projekt zárásának, azaz a záró elszámolási csomag elfogadásának napjáig történő rendelkezésre állással. A teljes körű projektmenedzsment tevékenység ellátásán belül elvégzendő feladatok különösen a projektvezetés, a teljes projekt koordináció, a kapcsolattartás, a szakmai koordináció a pályázó intézmény és a közreműködő szervezet között, számla/kifizetési kérelem szintű könyvvizsgálat, a teljes adminisztratív, pénzügyi és műszaki feladatok ellátása, kivéve jogi, mérnöki műszaki ellenőri szolgáltatások ellátása. Az ajánlatkérő nettó 52.500.000,- Ft-ban határozta meg a szerződés becsült értékét. A felhívás III.2.2.) pontja a gazdasági és pénzügyi alkalmasság, a III.2.3.) pontja pedig a műszaki, illetve a szakmai alkalmasság feltételei, a megkövetelt igazolási módjait és minimum követelményeit határozta meg - egyebek mellett - az alábbiak szerint. ,,111.2.3.) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság (adott esetben) Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: (...) M/3. Az ajánlattevőnek a 310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 15. § (3) bekezdésének f) pontja alapján csatolnia kell azoknak a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseknek a tanúsítványát, illetve leírását, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud. M/4. Az ajánlattevőnek a Kormányrendelet 15. § (3) bekezdés i) pontja alapján csatolnia kell érvényes ISO 14001 tanúsítvány, vagy az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítvány másolati példányát, vagy az egyenértékű környezetvédelmi vezetési rendszerének egyéb bizonyítékait.
M/5. Az ajánlattevőnek a Kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének e) pontja alapján csatolni kell műszaki-technikai felszereltségének a) bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító által kiállított igazolását (egyszerű másolati példány) vagy az információbiztonság érdekében tett intézkedéseinek a leírását. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): (•••) M/3. Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik ISO 9001 tanúsítvánnyal. Az ajánlatkérő elfogadja az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait. M/4. Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik ISO 14001 tanúsítvánnyal. Az ajánlatkérő elfogadja az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési rendszerek egyéb bizonyítékait 2
is. M/5. Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik olyan jogtiszta és felhasználói jogosultsággal bíró szoftverrel vagy informatikai rendszerrel, melyet a projekt lebonyolításához használ, és amely képes a projekt dokumentumait kezelni és tárolni, azok láthatóságát szabályozni, féladatkezelőt (workflow-t) és automatizált értesítőt tartalmaz. Ehhez kapcsolódóan rendelkeznie kell olyan informatikai megoldással, amely a panaszok bejelentését az alábbi csatornákon keresztül fogadja: - személyesen (heti 4 órában 1 fő rendelkezésre állása), - telefonon, - sms-ben, - weben. Az alkalmassági feltételeknek való megfelelés tekintetében a Kbt. 55. § (4)-(6) bekezdései irányadóak. A felhívás IV.2.1.) pontja rögzítette, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontjából bírálta el akként, hogy az egyösszegű ajánlati ár (nettó összeg) szempontra 60 pontot, illetve a szakmai ajánlat kedvezősége a V.3.3.2. pontban meghatározott szakmai szempontok alapján 40 pontot lehetett adni. Az ajánlattételi határidő lejártáig csak a felperesi beavatkozó és a 4Sales System Kft. közös ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot, amelynek ajánlati ára 48.700.000,- Ft volt. Az ajánlatkérő az ajánlatot hiánypótlást követően érvényesnek és az eljárás nyertesének fogadta el, majd a felek 2012. július 24-én megkötötték a vállalkozási szerződést.
Az EUTAF Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság hivatalból benyújtott, 2014. május 16-ai kezdeményezése szerint alperestől kérte annak megállapítását, hogy a közbeszerzési eljárás során jogsértés történt. A kezdeményező 3 kérelmi elembe foglalta össze indítványát. Az alperes a 2014. június 30-án kelt D.240/11/2014. számú határozatában megállapította, hogy a felperes mint ajánlatkérő megsértette az 1. kérelmi elem esetén a Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó 55. § (3) bekezdését és a Kormányrendelet 15. § (3) bekezdés f) pontját, a 2. kérelmi elem vonatkozásában a Kbt. 55. § (2) bekezdését és a Kormányrendelet 15. § (3) bekezdés i) pontját, míg a 3. kérelmi elem vonatkozásában a Kbt. 71. § (4) bekezdés a) pontját. Az alperes 800.000,- Ft pénzbírságot szabott ki a jogsértés miatt a felperessel szemben. A határozatának indokolásában az alperes kifejtette az 1. kérelmi elem vonatkozásában a következőket: A Kbt. szabályozási rendszere alapján a nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek elő kell adnia azokat az elvárásait, feltételeit, amelyek alapján az ajánlatot benyújtó szerződés teljesítésére való alkalmasságát meg tudja állapítani. Az alkalmassági követelményeknek a közbeszerzés tárgyára kell korlátozódniuk, és azokat - közbeszerezés becsült értékére is figyelemmel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A jelen közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásának III.2.3.) M/4, műszaki szakmai alkalmassági feltétel - mely szerint az ajánlattevőnek rendelkeznie kell ISO 14001 tanúsítvánnyal vagy azzal egyenértékű tanúsítvánnyal, vagy egyenértékű környezetvédelmi vezetési rendszerrel - túlzott mértékben előírt alkalmassági követelmény, figyelemmel arra, hogy az ajánlattevőnek projektmenedzseri feladatokat kell ellátnia. Ezért az indokolt feltételként jelentkező vállalatirányítási rendszerrel történő rendelkezésen túl a környezetvédelmi irányítási rendszerrel 3
történő rendelkezés mint feltétel nem lehet indokolt szakmailag. A 2. kérelmi elem vonatkozásában az alperes megállapította, hogy az ajánlattevő olyan körülményt, amelyet alkalmasságként lehet értékelni, nem értékelhet az ajánlat érvényessége körében. Az ajánlatkérő által az érvényesség körében meghatározott ISO 27001 jelű, vagy ezzel egyenértékű tanúsítvánnyal való megfelelés előírásával a felperes megsértette a Kbt. rendelkezéseit. A 3. kérelmi elem vonatkozásában az alperes kifejtette, hogy az ajánlatkérő az ajánlat értékelési szempontjai körében olyan feltételeket értékelt, amely az ajánlattevő 16.K.27.354/2014/13. szára - 5 szerződés teljesítésére való alkalmassága körében nyert feltételként; meghatározást. Ezt támasztja alá az az ajánlatkérői hivatkozás is, hogy a vitatott feltételeket pontozták - 0 ponttal értékelték - így azok mindenképpen értékelésre kerültek. Az alperes a jogsértés megállapítása miatt a Kbt. 152. § (3) bekezdés a) pontja értelmében indokoltnak találta bírság kiszabását is, amelynek mértékét a 288/2011. (XII. 22.) Kormányrendelet szabályai szerint határozott meg. Az alperes határozata ellen az ajánlatkérő nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti keresetet. Keresetében kérte, hogy a bíróság változtassa meg az alperes határozatát akként, hogy állapítsa meg, hogy a felperes nem sértette meg a Kbt. és az egyéb alkalmazandó jogszabályok rendelkezéseit, mellőzze ezért a pénzbírság kiszabását. Másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Az 1. kérelmi elem vonatkozásában a felperes előadta, hogy a környezettudatosság a megvalósítandó KEOP projekt alapkövetelménye. A projekt koordinációját és vezetését ellátó projektmenedzsment kulcsfontosságú szerepet tölt be a projekt céljának megvalósulásában. A projekt célja a szennyvízkezelés és szennyvíztisztítás fejlesztése a bajai agglomerációban, azaz az agglomeráció környezet terhelésének csökkentése. A felperes álláspontja szerint a projektmenedzsment környezetvédelem terén való felkészültsége elengedhetetlen egy környezetvédelemmel kapcsolatos projekt koordinálásakor, és végső céljának elérésekor. A felperes a Kbt. 55. § (3) bekezdés figyelembe vételével írta elő alkalmassági minimum követelményként a környezetvédelmi intézkedéseknek a tanúsítását, illetve leírását, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud, mert a szerződés teljesítésében és a projekt céljának elérésében indokoltan szükséges környezetvédelmi intézkedések alkalmazása. A 2. kérelmi elem vonatkozásában a felperes előadta, hogy a közbeszerzési eljárást megindító felhívásában III.2.3.) M/5, a) pontjában alkalmassági követelményként írta elő az információ biztonsági irányítási rendszer ISO 27001 jelű szabvány szerinti, vagy azzal egyenértékű, érvényes minőségbiztosítási rendszer, tanúsítvány meglétét. Hiánypótlási felhívást követően az információ biztonsági irányítási rendszerrel kapcsolatos elvárásait a felhívás V.4. pontjában rögzítette. A felperes az eljárást megindító felhívás III.2.3.) M/5, pontjában a Kormányrendelet 15. § (3) bekezdés e) pontja szerint egyértelműen műszaki-technikai felszereltség leírásaként írta elő és szoftver vagy informatikai rendszer meglétét követelte meg, így nem sérthette a Kormányrendelet 15. § (3) bekezdés f) pontjában írottakat, amely a minőség biztosítása érdekében tett intézkedések, illetve vizsgálati és kutatási eszközök leírását tartalmazza. A 3. számú kérelmi elem vonatkozásában a felperes keresetét azzal indokolta, hogy a szakmai ajánlat kedvezősége a V.3.3.2. pontban meghatározott szakmai szempontok alapján részszempont projektmenedzsment módszertani megfelelősége vizsgálati szempontja esetében olyan többletelemeket értékelt, amelyek túlmutatnak az eljárásba bevont szakemberek egyszerű 4
felsorolásán és múltbéli tapasztalatainak ismertetésén. A vizsgálati elem vonatkozásában a kezdeményező irat hivatkozik a projektmenedzsment szervezet fel építésének bemutatása rossz megítélésére, ha „a projektmenedzsment szervezet felépítésének bemutatása nem tér ki valamennyi szakértőre/tagra". A felperes a felhívás V.3.3.2. pontjában előírta, hogy a 2. részszempont értékelésének lépései: a szakértői bizottság a szakmai ajánlat részszempont esetében az érvényesként elbírált ajánlatokat - a dokumentációban ismertetendő preferencia rendszer alapján -pontozással értékeli. A preferencia rendszerben meghatározott szakmai szempontokhoz (projektmenedzsment módszertani felelőssége, rendelkezésre állás, infrastrukturális háttér, kockázatkezelés, projekt dokumentációs rendszerre vonatkozó megoldási javaslat, dokumentumok tárolása) alszempontok kerülnek meghatározásra, majd a szakértők az egyes alszempontokhoz a preferencia rendszerben meghatározott tartalom alapján a következő pontszámokat rendelik: jó 2, hiányos - 1, rossz - 0. A felhívás V.3.3.2. pontja alapján megállapítható az, hogy a kezdeményező által hivatkozott rossz minősítés értékelhetetlennek minősült, azaz 0 pontot ért. Ennél a vizsgálati szempontnál felperes - munkaidő szükséglet - feladat mátrix meghatározást, helyettesítési rend és elérhetőségek megadását értékelte, amelyek jelentősen túlmutatnak az alkalmasságnál előírtakon, és értékelhető többlet elvárást tartalmaznak. A felperes a szakmai ajánlat kedvezősége a V.3.3.2. pontban meghatározott szakmai szempontok alapján részszempont projektmenedzsment módszertani megfelelősége vizsgálati szempontja esetében, olyan többlet elemeket értékelt, amelyek túlmutatnak az ISO 9001 tanúsítványban foglaltakon. A vizsgálati elem vonatkozásában a kezdeményező irat hivatkozik a minőség-ellenőrzés rossz megítélésére, ha „az ismertető nem tartalmaz előírásokat a minőségi ellenőrzésre vonatkozóan". A felhívás V.3.3.2. pontja alapján megállapítható, hogy a kezdeményező által hivatkozott rossz minősítés értékeIhetetlennek minősül, azaz 0 pontot ért. A jelen vizsgálati szempontnál az ajánlatkérő felperes a PIU szervezet hatékony működése érdekében végzett monitoring (minőség-ellenőrzés) tevékenység bemutatását és a 4 szem elvének érvényesülését értékelte a jelen közbeszerzés tárgyát képező projekt vonatkozásában, amelyek jelentősen túlmutatnak az alkalmasságnál előírtakon, és értékelhető többlet elvárást tartalmaznak. Az ISO 9001 megléte az alap-kritériumoknak felel meg, és csak az ajánlattevők belső viszonyaira vonatkozó előírások szerepelnek benne, azonban semmiképpen nem tér ki olyan projekt résztvevők tevékenységének ellenőrzésére, akikkel nem áll a
projektmenedzsment szervezet szerződéses viszonyban, mégis a projekt aktív résztvevői, például: PR, FIDIC mérnök, kivitelező. Az ajánlatkérő az ISO 9001 tanúsítványon túlmutatóan a projektre vonatkozó többletelvárásokat értékelte jelen vizsgálati szempont esetében. A felperes a szakmai ajánlat kedvezősége a V.3.3.2. pontban meghatározott szakmai szempontok alapján részszempont rendelkezésre állás, infrastrukturális háttérvizsgálat szempontja esetében, olyan többletelemeket értékelt, amelyek túlmutatnak az eljárást megindító felhívás III.2.3./M/5. pontjában előírt szoftver vagy informatikai rendszer bemutatásán. A vizsgálati elem vonatkozásában a kezdeményező irat hivatkozik az infrastrukturális háttér, rendelkezésre állás rossz megítélésére, ha „nem kerül bemutatásra a projekt infrastrukturális háttere". A felhívás V.3.3.2. pontja alapján megállapítható, hogy a kezdeményező által hivatkozott rossz minősítés értékelhetetlennek minősült, azaz 0 pontot ért. Ennél a vizsgálati szempontnál felperes a projekt 5
infrastrukturális hátterének, a jelenlét és rendelkezésre állás bemutatását értékelte a közbeszerzés tárgyát képező projekt vonatkozásában, amelyek jelentősen túlmutatnak az alkalmasságnál előírtakon, és értékelhető többletelvárást tartalmaznak, ugyanis az ajánlattevő által biztosított infrastruktúra használatának tér és időbeli megadását értékelte a felperes az egyes projektszereplők vonatkozásában. A felperes álláspontja szerint nem értékelte az ajánlattevők szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságát ezen vizsgálati szempontoknál, ezért a Kbt. 71. § (4) bekezdés a) pontját sem sérthette meg. A felperesi beavatkozó a kereseti kérelem teljesítését kérte, csatlakozva a felperes által előadott indokoláshoz. Az alperes kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását. Védekezésében írottak szerint mindhárom kérelmi elem vonatkozásában a Kbt. irányadó szabályainak felperes általi megsértése volt megállapítható, ezért határozata nem jogszabálysértő. A kereset nem megalapozott, a következőkre figyelemmel: A Pp. 339. § (1) bekezdése szerint ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A felperes keresetében anyagi és eljárási jogszabálysértésre hivatkozhat, és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték (1/2011. (V. 09.) KK vélemény). A Kbt. 1. §~a kimondja, hogy e törvény szabályozza a közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében. E törvény és a végrehajtása alapján alkotott jogszabályok célja továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, a fenntartható fejlődés, az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése. A Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 3. § első mondata kimondja, hogy e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 55. § (1), (2) és (3) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott a) szakmai tapasztalatra és képzettségre, b) műszaki és technikai feltételekre. c) minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra, d) gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó minimális követelményeknek (alkalmassági követelmények) és nem áll kizáró ok (56-57. §) hatálya alatt. Az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy az a)-c) pontok (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), valamint legalább egy a d) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni. Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó 6
dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.
Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel -legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kormányrendelet 15. § (3) bekezdés szerint az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható -- egyebek mellett e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetve műszaki felszereltség leírásával; f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; i) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud. A Kbt. indokolásában írottak szerint az alkalmassági feltételek meghatározásánál az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy az alkalmassági követelményeket - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettél - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Az alkalmasság előírása arányos kell, hogy legyen az adott közbeszerzés jellemzőivel, nem követelhet meg többet, mint ami valóban szükséges a teljesítéshez. A felperes az eljárást megindító felhívásában alkalmassági feltételként egyaránt előírta, hogy az ajánlattevőnek rendelkeznie kell ISO 9001, illetve ISO 14001 tanúsítvánnyal, vagy ezekkel egyenértékű tanúsítvánnyal. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése szerint a szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. A felperes által alkalmassági feltételként előírt ISO 9001 vállalatirányítási rendszer alkalmassági követelményként történő előírása teljes mértékben összeegyeztethető jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező projektmenedzseri feladatok ellátásához szükséges alkalmassági körrel. A projektmenedzseri feladatok ellátása viszont nem igényel egy az ISO 9001 vállalatirányítási rendszerrel való rendelkezésen túl még egy
környezetvédelmi irányítási rendszerrel történő rendelkezést is. A projekt lebonyolítása mint építési-kivitelezési szolgáltatás megrendelésére irányuló vállalkozás, nem igényel ugyanolyan környezetvédelmi irányítási rendszer által biztosított alkalmasságot, mint a tényleges kivitelés. Ezért a bíróság álláspontja szerint az alperes helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes túlzott mértékű, indokolatlan elvárás rögzítésével megsértette a Kbt. 55. § (3) 7
bekezdésében és a Kormányrendelet 15. § (3) bekezdés i) pontjában írott szabályokat. A 2. kérelmi elem vonatkozásában a felperes hivatkozásával szemben az volt megállapítható, hogy a felperes az ajánlati felhívás V.4. további információk 17. alpontjában valamennyi ajánlattevővel szemben alkalmassági feltételt fogalmazott meg. Az ajánlati felhívás szerint „az ajánlattevőnek rendelkeznie kell információbiztonsági irányítási rendszer ISO 27001 jelű szabvány szerinti vagy azzal egyenértékű, érvényes minőségbiztosítási rendszer tanúsítvánnyal, vagy minőségbiztosítás érdekében tett intézkedéseinek írásbeli igazolásával, amelyet csatolni kell az ajánlathoz." Az ajánlatkérő felperes nem jelölte meg, hogy az igazolási mód vonatkozásában mikor minősíti alkalmatlannak az ajánlattevőt amely nem rendelkezik az előírtakkal, vagy annak meglétét nem kellően igazolja. A bíróság álláspontja szerint ezt a feltételt mint műszaki, szakmai alkalmasságot igazoló körülmény előírását felperes szabályszerűen csak az ajánlati felhívás III.2.3. műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében írhatta volna elő, ahol pontosan meg kell jelölni a körülményt, amelynek megléte vagy hiánya, fogyatékossága az ajánlattevő alkalmatlanságának megállapításához kell, hogy vezessen. A bíróságnak jelen per elbírálása során az alperes határozatának jogszerűségéről kell állást foglalnia, döntésének meghozatala során nem mérlegelhet a felperes eljárás során tanúsított jó-vagy rosszhiszemű magatartását, azt, hogy a felperes az ajánlati felhívás során milyen körülményeket mérlegelt, esetlegesen milyen hatósági véleményt vett figyelembe, követelt. Ennek okán a bíróságnak nem kellett arra vonatkozóan tényállást megállapítani, hogy a felperes esetlegesen milyen körülmények között módosította az eredeti eljárást megindító hirdetményt. A bíróság észlelte, hogy az alperes határozatának rendelkező részében és indokolásában nyilvánvaló elírás folytán - helytelenül jelölte meg a Kormányrendelet 15. § (3) bekezdés f) és i) pontjaira történő hivatkozását. Az 1. számú kérelmi elem vonatkozásában - ahogyan az az indokolás lényegéből nyomon követhető - a helyes jogszabályi hivatkozás a Kormányrendelet 15. § (3) bekezdés i) pontja, míg a 2. kérelmi elem vonatkozásában a 15. § (3) bekezdés f) pontja. Ez a nyilvánvaló elírás nem tekinthető az ügy érdemére vonatkozó szabálysértésnek, amely indokolná a határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.
A Kbt. 71. § (l)-(5) bekezdésében írottak szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját. Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot. A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges 55. § (1) bekezdése szerinti alkalmassága; 8
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk, a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke; d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül a 1 szempont megadásának, ha az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni; A szakmai ajánlat kedvezősége bírálati részszempont elemei között szerepeltette a felperes a szakmai alszempontok között a „projektmenedzsment szervezeti felépítésének fenntartása", minőségi ellenőrzés és az infrastrukturális háttér, rendelkezésre állás" megnevezésűeket. Ezeket a szakmai alszempontokat a felperes meghatározott feltételek teljesülése esetén minősíthette rossznak, hiányosnak, illetve jónak. A preferencia rendszerben meghatározott tartalom alapján a rossz minősítés 0 pontot, a hiányos 1 pontot, a jó 2 pontot ért az elbírálás során. A bíróság úgy találta, hogy az alperes helytállóan értékelte a rendelkezésére álló iratokat, a felperesi
nyilatkozatot, amikor megállapította, hogy ezen alszempontok körében a felperes olyan tényezőket értékelt szakmai bírálati szempontból, amelyeket már a műszaki, szakmai alkalmassági feltételek körében is igazolandónak írt elő. A felperes azon hivatkozása, mely szerint a hivatkozott alszempontok által meghatározott feltételek jelentősen túlmutatnak az alkalmasságnál előírtakon, és értékelhető többlettartalmat hordoznak, nem foghat helyt. A rendelkezésre álló. ajánlati felhívás alkalmassági feltételekre vonatkozó tartalmát összevetve a hivatkozott értékelési alszempontokkal megállapítható, hogy a Kbt.-ben kógens rendelkezésként előírt tilalomba ütköznek, a felperes olyan körülményeket vont az értékelés körébe az alszempontoknál, amelyeket már mint alkalmassági feltételeket megfogalmazott, és az alkalmasság megállapítása körében értékelt. A felperes maga sem vitatta, hogy az értékelési szempontok gyakorlati alkalmazása során ezekre az alszempontokra is pontot adott az elbírálás során, így annak nincs jelentősége, hogy az adott pont mértéke 0 vagy attól eltérő szám. A Kbt. 152. § (4) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki - egyebek mellett e) ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét. A Pp. 339/B. §-a kimondja, hogy a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A 288/2011. (XII. 22.) Kormányrendelet 5. § (2) bekezdése szerint ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szab ki, a bírság összege - a 9
Kbt. 152. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb tíz százaléka. Az alperes határozatának indokolásából kitűnik, hogy alperes a pénzbírság kiszabása során a tényállást a kellő mértékben feltárta, az irányadó eljárási szabályokat tartalmazó rendelkezéseket betartotta, részletesen megindokolta, hogy milyen mérlegelési szempontok mentén tartja indokoltnak a 800.000,- Ft-ban meghatározott összegű pénzbírság kiszabását, így alperes határozata a pénzbírságot mérlegeléssel kiszabó rendelkezés vonatkozásában sem tekinthető jogszabálysértőnek.
A bíróság a Pp. 324. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- Ft jogtanácsosi munkadíjat tartalmazó perköltséget. Az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési jogára figyelemmel feljegyzett 30.000,- Ft eljárási illetéket az Itv. 5. § (1) bekezdése szerint a személyes illetékmentes felperes helyett a Magyar Állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét jelen esetben a Kbt. 160. § (5) bekezdése kizárja, mert a bíróság az alperes határozatát nem változtatta meg. Kecskemét, 2014. október 01. napján
Dr. Ónodi Csaba sk. bíró
10
