AZ ORSZÁGOS MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI HIVATAL ÉS A MUNKAERŐ-TARTALÉKOK HIVATALA 51 . SZ . DEBRECENI KIRENDELTSÉGÉNEK IRATAI A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁRBAN (1947-1951) Mervó Zoltánné
A győzelmesen előrenyomuló szovjet hadsereg alakulatai 1944 . november 1-ig befejezték Hajdú és Bihar megyék felszabadítását s lehetővé tették, hogy a lakosság megtegye az első lépéseket a népi demokratikus forradalmi átalakulásra . A második világháború súlyos pusztításai nyomán romokban hevert a város, melynek 11 678 lakóépületéből elpusztult vagy megrongálódott csaknem 50~!~-a. Az ipari és mezőgazdasági célokat szolgáló létesítményeknek 60%~-a vált üzemképtelenné, de súlyos veszteségek érték az út- és közműhálózatot is . A háború hatalmas károkat okozott a megyében, de főként Debrecen ipari létesítményeiben, minthogy a két megye területén számottevő üzemszer ű ipari termelésről nem is beszélhettünk a háború előtt. Jelent ős csökkenés következett be a népesség számában is. Ez távlatában a gazdasági élet helyreállítása szempontjából - különösen hogy a veszteség elsősorban a keresőképes korú lakosságot érintette - nem kis gondot jelentett a megye társadalmának. Az 1945 . június 30-án végrehajtott felmérés szerint Debrecen és a két megye népességvesztesége meghaladta a 25 000 főt, de 1941-1945. közötti időszakot figyelembe véve ez a szám becslés szerint 40 000-re tehető.l A háborús rombolás következtében legnehezebb feladatot az élet újraindítása, a termelés biztosítása, a gazdaság vérkeringésének helyreállítása jelentette, melyhez a kivezető utat az újjászerveződött Kommunista Párt mutatta meg. Az 1944 nyarán és ószén bekövetkezett gyakori bombázások s a közeledő hadm űveletek elől Debrecen város lakosságának jelentős része elmenekült, így a háború előtt 128 000 főre tehető lakosságból a novemberi lakosság-összeírás csak hozzávet őleg 50 000 embert talált . Az újjáépítés nehéz munkájának megszervezésére pedig munkáskézre volt szükség . Az MKP a november 15-től megjelen ő Néplap hasábjain már november 18-án felhívással fordult Debrecen népéhez : Debreceni polgár, debreceni munkás . . . halld meg a munkára hívó szót! Ragadj szerszámot, takarítsd el a szanaszét heverő omladékot, nyisd meg a műhelyedet és üzletedet, teremts rendet magad körül, s ha dideregve, ha rongyolt ruhában, ha a legnehezebb 1 Baranyi Béla : A gazdaság helyreállításának első lépései Debrecenben és HajdúBihar megyében 1944j45-ben . In : Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve X. (Szerk . : Gazdag István) Db . 1983 . 7 . old.
139
körülmények között is, de próbáld meg újra kezdeni a munkát, újra kezdeni az életet." 2 Az első hónapokban a termelés beindításának sok, leküzdhetetlennek látszó akadálya volt : a lebombázott üezmekben kevés volt a munkahely, hiányzott a gépi berendezés, a nyersanyag, akadozott a fűtőanyag-ellátás, gyakori volt az áramkorlátozás s kevés a munkaer ő. Nem így a textilőség. Állásra várt iparban és a nyomdászoknál, ahol nem volt munkalehet sok kereskedelmi alkalmazott és magántisztviselő is a Hasonló gondokkal küzdött 1945-ben az egész ország, hiszen a háború következtében fellépő infláció id őszakában érezhető munkaer őhiány veszélyeztette az ország újjáépítését és a jóvátételi kötelezettségek teljesítését. A Debreceni Nemzeti Bizottság 1945. március 26-i ülésén már megállapították, hogy nagyméret ű a mezőgazdasági munkáshiány, ugyanakkor a városban sok a munkanélküli lézengő". Ezért a nemzeti bizottság a rendőrség segítségét kérte azzal, hogy a munkanélküliek elleni razziát minél előbb foganatosítsa és a munka4 nélkül talált embereket állítsa a mezőgazdasági munkákba segítségül." Az újjáépítési munka megindítása, a szükséges munkaerő biztosítása s az ország anyagi helyzete szükségintézkedéseket követelt a kormánytól. sor az Újjáépítési Minisztérium megszerveEnnek eredményeként került zésére 1945. május 3-án s Az új minisztérium feladata volt a munkaerőgazdálkodás irányítása, a munkaerő piac felmérése s a szükséges szakmunkás-utánpótlás biztosításához a munkaer ő-átképzés megszervezése . E feladatokat az Újjáépítési Minisztérium egyik ügyosztálya : az Országos Közmunkahivatal kapta. Az operatív teendőket a Közmunka Hivatal által irányított vidéki hálózat látta el, de a szervezetek kiépítése vontatottan haladt. A felszabadulás után a 6490/1945. M. E. sz. rendelettel életbe léptetett kötelező szakszervezeti munkaközvetítéssel a szakszervezetek is óriási feladatot kaptak . Vállalniuk kellett a háború okozta súlyos munkanélküliség megoldását, mivel a kormányzat részéről biztosított keretek a működési kiadásokat nem fedezték`' A politikai légkör s a meginduló infláció következtében eluralkodott a létbizonytalanság, a munkások nagy része nem vállalt munkát a gyárakban, inkább olyan szabad foglalkozást űzött, ami előnyösebb megélhetési feltételeket biztosított számára. E körülmények között munkaerőhiánylépett fel, a kormánynak tehát ahhoz, hogy az újjáépítéshez szükséges munkaerőt biztosíthassa, kényszerintézkedéseket kellett tennie .' A debreceni Munkaügyi Hivatal naponként átlag 2-3000 idézést küldött ki, de ténylegesen legfeljebb 2-300 ember jelentkezett közmunkára . Hogy ezen 2 Uo . 3 Tiszántúli Népszava 1945, március 21 . Igazoló Bizottságot;at állítanak fel a szakszervezetek . Kiadva : Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéb ől I. (Szerk. : Fehér András-Tokody Gyula) Db . 1980 . 247-248 : old. (Továbbiakban : Vál. Dok.) 4 HBmL. XVII . 2/1. - 121/1945 . sz. 5 2660/1945. M. E, sz . rendelet. Magyar Közlöny 42 . sz . 6 SZKL . SZOT Munkaközvetítő osztály jelentése, 1948 . 7 Baksay Zoltán : A munkaerőhelyzet alakulása és a munkanélküliség Felszámolása Magyarországon (1945-1949) Bp. 1983 . 42-43. pld.
140
állapotokat megszüntethessék, határozatot hoztak: amennyiben a beidézettek háromszor igazolatlanul távol maradnak s távollétüket hitelt érdemlően nem tudják bizonyítani, úgy ellenük a hivatal internálási javaslatot helyez foganatba. ,Felhatalmazást kért a Munkaügyi Hivatal a debreceni Nemzeti Bizottságtól azon egyének igénybevételére is, akik ugyan munka nélkül vannak, de a közmunka megváltási összeget befizetik, mert a közszükségleti cikkekkel való feketézés" révén munka nélkül is nagy jövedelemforráshoz jutnak. Ugyanakkor elégedetlenség jelei mutatkoztak a gyári munkásság és a közalkalmazottak körében is a fokozódó áranarchia" miatt, tekintettel arra, hogy a bérek - bármennyire változékonyak is - nem tudják követni az áralakulást. A vasúti és vagongyári munkások 18-25 pengős órabérével szemben egy fej káposzta 150 pengő, egy kalarábé 60-70 pengő, egy cca 3 kg-os kövér kacsa 15 000 pengő, a legfontosabb cikk, a burgonya métermázsánként 5-6 ezer pengőért cserél gazdát, ha egyáltalán kapható." De az órabérek sem egységesek, mert vannak szakmák, ahol 160-190 pengős órabért is kapnak - állapítja meg a Szabad Szakszervezetek HajdúBihar megyei Titkárságának 1945. október 16-i jelentése .° Az újjáépítési munka anyagi fedezetének megteremtését célozta az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. június 28-án megjelent rendelete az újjáépítési közmunka kötelezettség szabályozásáról.l° A közmunkában havi 4 napon át romeltakarítási, helyreállítási, újjáépítési és egyéb közérdekű feladatokra kötelezte a rendelet a 18-60 év közötti férfiakat, illetve a 1842 korú nőket, fizikai és szellemi munkásokat egyaránt. A rendelet lehetőséget adott a személyes részvétel pénzbeli megváltására, az ún. közmunkaváltságra . A közmunkakötelezettek összeírását, a közmunkák szervezését a kormány a törvényhatóságokra bízta. Debrecenben - mint ahogyan a Néplap hírül adta - a rendelet szerint 70 000 ember esett közmunkakötelezettség alá, melyb ől a felmentettek és a váltságot fizetők száma 65 000 fő. A fennmaradó 5000-ből kb. 2000 volt, aki ténylegesen dolgozott is, tehát a közmunkának ez a rendje nem biztosította az újjáépítés sikerét i' Az ÍTjjáépítési Miniszter 22 100/1945 (MK. 81 . - IX. 18.) UM sz, rendelete a szakmunkások és üzemi munkások nyilvántartásba vételével a munkaerőhelyzet felmérésére tett lépéseket, megállapítva ily módon a munkaviszonnyal nem rendelkező szabad munkaerők számát . A munkaerőhelyzet javítása érdekében ezek mozgósítása, munkába állítása, a szükséghez mért átképzés feltételeinek biztosítása viszont a szaktárcák együttes feladata volt. Összeírják a szakmunkásokat" címmel a Néplap közölte, hogy az iparügyi miniszter kezdeményezésére a munkaerőgazdálkodás érdekében összeírják a bányászatban, kohászatban, a vas és fémiparban, a vegyészeti, faipari, építő és textiliparban, valamint az energia termelési ágazatokban dolgozó olyan munkásokat, akik 1939-1943 között legalább 6 hétig munkásként alkalmazásban voltak e munkaterületeken. Ezek munkába állításával kívánták a hiányzó szakmunkásutánpótlást .megoldani .i2 Röviddel a közmunkakötelezettség megszervezésér ől kiadott rendelet 8 9 10 11 12
HBmL. XVYI. 2/1 . - 134/1945. sz. SZKL. Szakszervezeti Tanács iratai 1945/12 4000/1945. M. E. sz . rendelet Néplap, 1945. július 5. Az új közmunkarendeletről címen. Néplap, 1945. július 12. CSsszeírják a szakmunkásokat címen.
után sor került a fizikai munkások közvetítésének szabályozására . Az eljárás során a 6490/1945 . M. E. sz . rendelet (MK 103) előírásait kellett figyelembe venni, mely a munkaközvetítést kizárólag a szabad szakszervezetek feladatává tette . A szakszervezetek égisze alatt kezdték meg működésüket a megyei székhelyeken a szakmaközi munkaközvetítő irodák, míg járási székhelyeken ezek fiókjaira hárult a feladat. Ezek határkörébe került a tanoncközvetítés is. A szakszervezeti munkaközvetítők hatásköre egyaránt kiterjedt a szakszervezeti tagokra, de a szakszervezeti tagsággal nem rendelkező személyekre is s minden munkavállaló és munkaadó a munkaviszony megszüntetését köteles volt a munkaközvetítőnél bejelenteni . Hajdú megyében, illetve Debrecenben a rendelet végrehajtásaként anegszervezték a Magyar Állami Közmunkaügyi Hivatal"-t s szórványosan ugyan, de vannak adataink a Szakszervezeti Munkaközvetítő Hivatal'' működéséről is. Előbbi az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium alá tartozó intézményként, utóbbi a Szakszervezeti Tanács Munkaközvetítő osztálya alá rendelt szervként tevékenykedett .''' Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy e két fontos, az élet megindításánál, az újjáépítés anyagi és munkaerő gondjainak megoldásában munkálkodó hivatal 1945-1946. évi működéséből nem maradtak meg forrósarok, csupán 1947-től kísérhetjük figyelemmel tevékenységüket néhány, a rendelkezésünkre álló dokumentum alapján. Az 1945-1946 . évi munkaer őhelyzet elemzéséhez a Közigazgatási Bizottság, a Polgármesteri, az Alispáni Hivatal, a Törvényhatósági Bizottság, a községi elöljáróságok fondjaiban végeztünk kutatást . Mint már korábban is jeleztük, az inflációs időben a munkanélküliek egy része állandó elhelyezkedést nem keresett, de munkára sem jelentkezett a munkaközvetít ő hivataloknál. Emiatt számukról pontos felmérések nincsenek. Hozzávetőleges adatok szerint a Szakszervezeti Munkaközvetítők országosan 1946 májusában számukat 15 800 főre becsülik.l` Debrecen város Tanácsa is számolt a munkanélküliek számának gyarapodásával, emiatt már 1946 január 5-én elrendelte a munkanélküliek kataszterének elkészítését, melyet a közmunka hivatallal és a szakszervezetekkel együttműködve kívánt teljessé tenni. A munkanélküliek foglalkoztatására az alábbi munkaalkalmakat jelölte ki : fakitermelés, térrendezés, egyengetés, romépületek elbontása, sérült tetőzetek helyreállítása . A Hajdúböszörményben alakult Szakmaközi Bizottság is vállalta a munkaközvetítő hivatal munkájának támogatását, a munkaadók és munkavállalók közötti vitás kérdések rendezését. Balmazújvároson az Ipartestület munkaügyi elnöke a szakszervezettel együttműködve vizsgálta a munkapiacot s az ellenőrzések során jutottak arra a szomorú megállapításra 1946 . június 21-én, hogy az iparosság 90°/°-ónak nincs munkája, a műhelyek üresek . . ." Nádudvar község főjegyző je is súlyos munkanélküliség veszélyét jelzi már 1946 októberében. A községben a munkanélküliek száma jelenleg 1200 fő, amely a tél folyamán 3000 főre fog emelkedni, akik vala-
13 HBmL . XXIV . 406,1. és XXIV . 676. sz. Pondok . 14 SZKL SZOT mwnkaközvetítő osztály jelentése, 1948.
142
mennyien földmunkások és kubikosok . . . Ha Nádudvaron nem lesz munkavégzés, most még kiszámíthatatlan következményekkel kell számolni."~' A stabilizáció megteremtése rákényszerítette a korábban improduktív munkából élő munkanélküli elemeket a munkaközvetítőknél való jelentkezésre, emiatt 1947 elején már reálisabb képet tudott adni a Szakszervezeti Tanácsa munkapiac alakulásáról . A felmérések szerint ekkor 81 125 munkanélkülit tartottak nyilván, de a Szovjetunióból hazatérő mintegy 150 000 hadifogoly ugrásszerűen növelte számukat."' A Magyar Állami Közmunkaügyi Hivatal Hajdú megyei Felügyelője tevékenysége a megye és Debrecen város területén a munkanélküliek munkába állítására, a közmunkák (romeltakarítás, helyreállítás, újjáépítés) megszervezésére, a munkanélküliség enyhítésének levezetésére irányult. Hatósági jogkör biztosította számára, hogy az újjáépítéshez, a jóvátételi szerződések teljesítéséhez szükséges munkaerő rendelkezésre álljon . Ennek érdekében a hivatal irányította és ellenőrizte a munkaerőnyilvántartásokat, a közmunkára kötelezettek igénybe vételét, a munkafeltételek betartását stb. Segítette feladatainak teljesítését a 70001945 M. E. számú, a közérdekű munkaköelezettségr ő l szóló rendelet (MK. 105 - VIII. 16 .), mely ellentétben a közmunkákkal a pénzbeli megváltást már nem tette lehet ővé . A Szakszervezeti Tanács a nehéz helyzetben a munkanélküliek külföldi foglalkoztatását is szervezte. Elsősorban Jugoszlávia és Románia mutatott érdeklődést főként magyar építőmunkások iránt. A tárgyalások után többek között Hajdúszoboszlón is megkezdődött a toborzás .' Közismert, hogy területünk a felszabadulást követő években még az iparilag elmaradt s a földosztás során is a kevés felosztható földdel rendelkezők sorába tartozott, ily módon a munkanélküliség felszámolása 19461948 között a pártok, szakszervezetek s a hivatali szervek állandóan viszszatérő témája . A Rákosi-telepi Kommunista Párt vezetősége a közmunkák beindítását, vagy munkanélküli segély azonnali kiutalását sürgeti 1947 . január 30-án mivel a nyomor a tetőfokán áll, sem tűzrevalója, sem ennivalója nincs a dolgozóknak." A Néplap is megállapítja, hogy Rohamosan emelkedik Debrecenben a munkanélküliek száma". A Szakszervezeti Munkaközvetítő Hivatal 2535 férfi és 1552 nő munkanélkülit tart számon, de rövidesen ez a szám öt és fél ezerre szaporodik, ugyanakkor a hivatali szervek részéről a munkanélküliség csökkentése érdekében nem történik intézkedés. Ugyancsak a Néplap közli 1947 . február 23-án, hogy Balmazújvároson 2234, Hajdúszoboszlón 1653, Püspökladányban 950 a munkanélküliek száma. 1947 márciusában - feltehet ően a közvélemény nyomására - Debrecen város Tanácsa is megvizsgálta a közmunkák kilátásait s megállapította, hogy ott legfeljebb 250-300 főnyi munkáslétszám foglalkoztatható:
15 SZKL Hajdú megye, 1945 . Termelő bizottság iratai . Kiadva : Vál. Dok. II . (Szerk . : Gazdag István-Vaskó László) Db . 1981 . 43, old., 84 . old. 224-225. old. és HSmL. XXI 512 - 10/1946. I . 16 SzKL . SZOT munkaközvetítő osztály jelentése, 1948 . 17 Hajdúszoboszlói Hírek, 1947. április 20 . Hajdúszoboszlói munkások a szomszédos demokratikus országok újjáépítésében . Kiadva : Vál . Dok. II, 156. old.
143
vagyis a munkanélkülieknek egy igen kis töredéke. A többi teljesen kenyértelenül áll és olyan nagyfokú az elkeseredés, hogy ha március 31-ével az állam által szervezett közmunkák megszűnnek, az eddigi nehezen megőrzött közrend teljes felborulása következhet be." 1947. április 16-i ülésén , Debrecen város Törvényhatósági Bizottsága is napirendre tűzte a munkanélküliség kérdését. Megállapította : a munkanélküliség Debrecen városában még mindig olyan végletszerű, hogy a szakmai munkaközvetítő hivatal ma is több mint 8000 munkanélkülit tart nyilván. A katasztrofális munkanélküliség oka, hogy az állami közmunkák teljesen szünetelnek, a magánépítési tevékenység pedig egyáltalán nem indul meg". A törvényhatósági bizottság 1 millió forint államsegélyért folyamodott az Építési és Közmunkaügyi Miniszterhez azzal, hogy a közmunkák beszüntetése beláthatatlan következményekkel járna és ennek felidézéséért a felel ő sséget nem vállalja." A Hajdú megyei községek 1947 szeptemberi jelentései - melyet a Közmunkaügyi Hivatal számára készítettek - súlyos problémákat tárnak fel . Hajdúsámsonban pl . 2000 azok száma, akiket a téli hónapokban foglalkoztatni lehetne, de nincs munkaalkalom . A munkanélküliség felszámolását egy konzervüzem felállításával vélnék megoldottnak, mivel a községben káposzta, paradicsom, paprika igen nagy mennyiségben terem ." Ez a megoldás nemcsak a téli munkanélküliek számát apasztaná, hanem azoknak is kenyeret adna, akik földjuttatásban nem részesültek." Téglás község arról számol be, hogy a község lélekszámához képest kevés a földterület és nincs semmiféle gyártelep, mely munkalehetőséget biztosítana. Földesen a munkanélküliség okát a mezőgazdasági munkaalkalmak hiányára vezetik vissza . Míg korábban a mezőgazdasági munkásokat a nagybirtok foglalkoztatta, a földosztás után ezek a lehetőségek megszűntek. Csatorna és útépítési munkálatok beindításával lehetne az 5-600 fő munkanélkülit keresethez juttatni . Hajdúszováton nem volt elegendő felosztható föld s így igen sokan kimaradtak a földosztásból . A téli hónapokban kb . 500 munkanélküli foglalkoztatásáról kellene gondoskodni. Kabán ugyanekkor 1700 fő az ellátatlanok száma. Püspökladányban cukorgyár létesítését sürgetik ,,mert a tél beálltával a mezőgazdasági munkanélküliek száma eléri a 6000 főt is." Nádudvaron a munkanélküliség oka az ipartelepek és a belterjes gazdálkodás hiányára vezethet ő vissza . . . Munkásaink régi munkahelyeikről kiszorultak . fgy munkásságunk nagy része a püspökladányi vallásalapítvány földbirtokán és a Debrecenhez tartozó Kösélyszeg nagyobb birtokain talált egész évi elfoglaltságot biztosító munkaalkalmat . Ezeket a földbirtokokat most felosztották, de a földosztás során egyetlen nádudvari munkás sem kapott földet régi munkahelyén, hanem visszaszorultak Nádudvarra . Itt pedig a földek legnagyobb része gyenge minőségű fehér, szikes, amelyeket kiosztottak ugyan közöttük, de nem érnek vele semmit, mert a föld megmunkálása munkaidejükét elrabolja ugyan, de ellátásukat nem biztosítja ." Ehhez járult még mindenütt a súlyos aszálykár, mely a kalászosok és kapások 50-90%-át elpusztította. Érthető tehát az aggodalom, amikor piaclehet őséget keresnek a nádudvariak a háziiparszerűen gyékényből készített lábtörl ők számára, mert ennek jövedelme segíthetne a téli hónapokban 5000-re . becsülhető ellátatlanon . Hajdúböszörményben 1936 földmunkás és 656 ipari munkás várt munkaalkalomra . A munkanél144
küliség oka itt a pénztelenség miatt az építkezések stagnálása, a közmunkák hiánya, a mezőgazdasági munkásoknál pedig a magas munkabérek .l~ A gazdasági élet és az újjáépítés problémái 1947 tavaszától egyre élesebben jelentkeztek . A nyár folyamán a munkanélküliség mértéke már Debrecenben volt a legkétségbeejtőbb. Napirenden voltak az elbocsátások s ehhez járult a többszöri B-listázás"~ A szociális ügyosztály 1947 október 3-i jelentése is megállapítja, hogy városunk legsúlyosabb problémája változatlanul a munkanélküliség kérdése."~° A szakszervezeti munkaközvetítő hivatalnál nyilvántartott munkanélküliek száma 5600 fő, melyek legnagyobb része segédmunkás, napszámos . Növelte a munkanélküliek táborát az a körülmény, hogy a MÁV által fenntartott közmunkák - pénz hiányában - megszűntek s újabb 1500 ember vált munkanélkülivé . Elégedetlenségük nem egyszer heves tüntetésben nyilvánult meg, elsősorban a város vezetősége ellen. A Magyar Kormány a kétségbeejtő helyzet enyhítésére országos gyűjtési akciót rendelt el. 1947. november 17-én Debrecenben is megalakult az a bizottság, mely a munkanélküliség és aszály következtében válságos helyzetbe került családokat - gyűjtés útján - a társadalom adakozásából segítette.21 Ez a kezdeményezés csak átmenetileg enyhített a rászorulók gondján, de a munkanélküliség kérdése 1948 tavaszán is megoldatlan . A családok ezrei állanak számottevő kereset és jövedelem nélkül. Ezen családok közül igen sokan még a heti élelmiszerjegyeiket sem tudták kiváltani ."zz A városvezetés a munkanélküliség felszámolását a Tervhivataltól várta, de mint az 1948. június 30-i polgármesteri jelentés megállapítja . . . a Tervhivatal az építkezésekre és egyéb munkálatokra előirányzott összegeket csökkenti, azt remélve, hogy a mezőgazdasági munkák megindulásával a munkanélküliség is csökkenni fog. Ez a várakozás azonban nem következett be."~ Lényeges változást jelentett az ipari munkanélküliek számára a Szovjetuniótól kapott nagyobb megrendelés, mely elsősorban a vas és fémmunkások munkához juttatását segítette, sőt a jelentések egyes szakmákban már szakmunkás hiányról is említést tesznek. Örvendetes eredményekkel járt 1948 őszén a kisbérletek kiosztása, mely elsősorban a szegényparasztságot érintette, s ezzel a mezőgazdasági munkanélküliséget részben sikerült felszámolni. Az ipari munkanélkülieket pedig a Dohánygyárban és a Dohánybeváltóban megindult őszi szezonmunkáknál foglalkoztatták . Sokat tettek a cél érdekében az üzemi bizottságok, melyek a legfontosabb tennivalókat a termelés ellenőrzésében, a dolgozók mozgósításában, a hároméves terv végrehajtásában, a munkamorál javításában, a termelés fokozásában, az üzemek racionalizálásában, a gyáron belüli munkanélküliség felszámolásában jelölték meg."~ E körülmény, valamint az idő közben végrehajtott államosítások és az a felismerés, hogy 18 Vál . Dok . II. 142. old., Néplap, 1947, február 30., 23., továbbá HBmL. XXI. 505/a. 125., Vá1 . Dok. II. 225. old. és HBmL. XXIV. 676-535,1947. alapszám. 19 Baranyi Béla: A szocialista termelési viszonyok kialakulása és a szocialista építés Debrecen iparában. In : Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig. (Szerk . : Bánki György) Db. 1976. 268. old. 20 HBmL. XXI. 512-1063/194 7 I. 21 Uo. 51/1948 I. 22 Uo. 521/1948 I. 23 Uo. 1408/1948 I. 24 Uo. 1821/1948 I. és 1734/1948 I. 25 Baranyi B.: A szocialista termelési viszonyok i. m. 274. old
145
Debrecen gyáriparát szükséges tovább fejleszteni, nagymértékben hozzájárultak a munkanélküliség fokozatos felszámolásához. A debreceni Szakszervezeti Munkaközvetít ő Hivatal 1948 augusztusában végrehajtotta a munkanélküliek nyilvántartásának revízióját . A munkálatok során kiderült, hogy a nyilvántartások nem a reális helyzetet tükrözik. A számontartott közel nyolcezres létszámból ténylegesen csak 2500 a komoly munkanélküli. Sokan ugyanis csak bejelentik és nyilvántartatják magukat, de a munkaalkalomra szóló behívásra nem jelentkeznek, ami arra utal, hogy időközben elhelyezkedtek . Az 1948. november 1-i polgármesteri jelentés az alábbi helyzetképet adja a munkanélküliekről : Nők
Férfiak Bőripar Egészségügyi Élelmezési Építőipari Fodrászok Faipar Grafikai Keresk. alk. Könyvkötő Nemesfémipar Gépjárm űvezető Ruházati Vegyipar Vas-fémipar Vendéglátók Magánalkalmazott Gyári munkás Segédmunkás Nevelő Textilipar Összesen :
94 2 39 195 17 68 1 45 1 4 18 39 1 127 16 96 23 352 1 4 1143
Bőripar Egészségügyi Faipar Háztartásbeli Könyvkötők Fodrász Ruházati Textilipar Kereskedelmi Édesipar Magánalkalmazott Nevelők Gyári munkás Segédmunkás Vendéglátók Összesen
4 6 7 91 4 12 57 17 21 1 50 4 192 762 2 1230
Az Iparügyi Miniszter 48 4001946 Ip. M. sz. rendeletével (MK. 154 VII. 11.) a tanoncközvetítést is a szakszervezeti munkaközvetítő irodák hatáskörébe utalta . A debreceni szervezet élt is ezzel a lehetőséggel, hiszen az 1948-ből rendelkezésünkre álló tanoncszerz ődésekben a Debrecen és Vidéke Ipartestület" pecsétje és a Szabad Szakszervezetek Szakmaközi Munkaközvetítő Hivatala, Debrecen" bélyegzőlenyomata és az aláírók együttesen szerepelnek A rendelet a Szakszervezeti Tanácsot ruházta fel a munkaközvetít ő irodák felügyeletével és irányításával, gondoskodva az egyes munkaközvetítők között és a munkaerőkben jelentkez ő kereslet és kínálat kiegyenlítéséről. A munkaközvetítő irodák dolgozói állami alkalmazottak voltak, s il26 HBmL, XXI, 512-1743/1948 I. 27 HBmL. XXI. 512-1894/1948 I. 28 HBmL. XXIV, 676-,1041/1950
146
letményeiket az állami illetményhivatal biztosította, de a működési kiadások az iparügyi tárcát terhelték. A munkaközvetítő hivatal feladata : - a munkaerőnyilvántartás vezetése, - minden munkavállalóról törzslap .kitöltése, - a közvetítő tevékenységről napló vezetése, - statisztikai adatok a munkásvándorlásról, a szakmák közötti hullámzásról, a munkapiac helyzetéről. Hajdú megyében a községi szakmaközi bizottságok gondoskodtak a községekben levő szakszervezeti tagok foglalkoztatásáról, sőt a munkáselbocsátások kérdésében is a szakmaközi bizottság döntött pl. a hajdúdorogi Dohánybeváltóban .'° Sajnálatos, hogy a munkaközvetít ő hivatal működéséből a nyilvántartások és a naplók nem maradtak meg, csupán a statisztikai adatszolgáltatások állnak a kutatók rendelkezésére . Annak ellenére, hogy a 48 400/1946 Ip . M. s z. rendelet a szakszervezetek közvetítő tevékenységét paritásos alapon szervezte és minden munkaközvetítő mellé munkáltatókból és munkavállalókból álló munkaközvetítő bizottságot is szervezett, az érdekképviseleti szervek, közöttük a GYOSZ és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is támadta a szakszervezeti munkaközvetítést és állami munkaközvetítő felállítását sürgette .~l A tervgazdálkodás megvalósítása előtérbe helyezte a tervszerű munkaerőgazdálkodás biztosítását, központi irányítását s a változások szükségességét a szakszervezetek is elismerték : 1945 nyarán harcoltunk azért, hogy a munkaközvetítés jogát a szakszervezetek számára biztosítsuk . . . Ma már a szocializmust építjük, gazdasági tervünk biztosítása nemcsak gazdasági vonalon szükséges, hanem elsősorban a termelés legdöntőbb tényez őjének a munkaerőnek megfelel ő helyre való elhelyezése, valamint a szükséglet biztosítása parancsolóan írja elő a munkásosztálynak, hogy megteremtse a maga tervszerű munkaerőgazdálkodását, melynek egyik előfeltétele az egységesen megszervezett és irányított munkaközvetítés . . . Az egészséges munkaerőgazdálkodási terv érdekében feltétlenül szükséges, hogy az új szervezet magába foglalja ne csók az ipari és kereskedelmi, hanem a mezőgazdasági munkaerőgazdálkodás egységes szempontok alapján történ ő irányítását is. Ezt nemcsak az a körülmény teszi szükségessé, hogy a mezőgazdasági munkásság egy része hol az iparban, hol a mezőgazdaságban keres elhelyezkedést, hanem az ország fokozódó iparosodása következtében az ipar a mezőgazdaságból elégíti ki munkaerőszükségletét. A munkaerőállomány áttekintésére csakis olyan szervezet képes, amely az ipari és mezőgazdasági munkapiacot egyaránt szem el ő tt tartja és irányítani is tudja." sa E célkit űzés végrehajtását szolgálta a 12 400(1948 . Korm . sz. rendelet (MK 272), mely életre hívta az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatalt és mellette Munkaerőgazdálkodási Tanács szervezését is elő írta . A rendelet szerint a Hivatal és a Tanács a miniszterelnök főfelügyelete alatt áll, aki ezt a jogkörét a Gazdasági Fő tanács útján gyakorolja." A fel29 30 31 32
Uo . 69/1949 Uo~. 15/1949 Baksay Z. : i. m. 169-170. old. SZKL . SZOT munkaközvetít ő osztály jelentése, 1948 . 147
adatok sorában szerepelt többek között a fizikai és szellemi munkaer ő k számbavétele, a munkaerőszükséglet felmérése, az általános munkaközvetítés, valamint a tanoncközvetítés, a szakmunkás utánpótlás biztosítása, a szakmai átképzések, a tanoncképzés tervszerű irányítása . A munkaer őgazdálkodás megnövekedett szerepét mutatja az a körülmény, hogy a munkaközvetítést állami szervre : az Országos Munkaer őgazdálkodási Hivatalra bízta a kormány, míg az ötéves terv munkaerőszükségletének felmérését és elkészítését az Országos Tervhivatal feladatává tette. Mint Baksay Zoltán A munkaer őhelyzet alakulása és a munkanélküliség felszámolása Magyarországon" című nagyszerű munkájában megjegyzi ,,ezek az intézkedések arról tanúskodtak, hogy az ipari fejl ődés következtében a munkanélküliséget lassan a munkaer őgondok váltják fel ."~s Az OMH megszervezésének időszakában a tervgazdálkodás bevezetésének, valamint az államosításoknak eredményeként lényegesen csökkent a korábban észlelt óriási munkanélküliség s a hároméves terv sikeres végrehajtásával véglegesen felszámolta az ország. A 12 400/1948. Korm. sz. rendelettel megalakult Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal átvette a korábban működő összes szakmai és szakmaközi munkaközvetítő hivatal funkcióját. A rendelet a törvényhatósági jogú és a megyei városókban, valamint a járási székhelyeken a Hivatal közvetlen irányítása alatt álló körzeti kirendeltségek szervezését írta elő, melyek felállítására 1949 első felében került sor. Áz OMH átvette a Szakszervezeti Tanács munkaközvetítő osztályának, az Állami Munkaerőgazdálkodási Bizottságnak és az Építés és Közmunkaügyi Minisztérium munkaerőgazdálkodási osztályának ügykörét és a mezőgazdasági munkaközvetítésre is kiterjesztette működését, melyet korábban a 100 800/1945. F. M, sz. rendelet (MK. 160) alapján a FÉKOSZ látott el. Az OMH járási kirendeltségek felállítása nem ment gördülékenyen . Problémák jelentkeztek a községekben . Míg korábban a munkaközvetítést községekben a szakmaközi bizottság intézte főleg társadalmi munkában, addig az OMH járási szervezetei a községekre háruló teendőket csak lassan vették át. Valószínűleg ebből adódott Balmazújvároson, hogy 1950ben még mindig tisztázatlan volt, hogy pl. a tanoncidő megrövidítésével kapcsolatos tennivalók, a tanulószabadítási ügyek mely szerv feladatát képezik, tekintettel arra, hogy időközben - 1949-ben - az ipartestületek is megszűntek. Bár a rendelet még 1948 novemberében megjelent, az elnevezések is tisztázatlanok még 1949 februárjában is. Az OMH debreceni és hajdúböszörményi kirendeltségének iratai között a következő elnevezéseket találjuk : - a Magyar Szabad Szakszervezetek Munkaközvetítő Hivatala ; - SZOT Járási Titkárság ; - Szabad Szakszervezetek Szakmaközi Munkaközvetít ő Hivatala és csak 1949. március 23-án jelenik meg az OMH Kirendeltség elnevezés : Az OMH kirendeltség tevékenysége kezdetben a munkakeresők nyilván33 Baksay Z. : i . m . 116. old. 34 Tiszántúli Néplap 1949. április i6 . 35 HBmL. XXIV. 676-93/195 0 36 Uo . Hajdúböszörményi Kirendeltség
148
iratai 1949
tartására, a munkaközvetítésre és a munkahelyek keresésére szorítkozott s iparos és kereskedő tanulók szerződéseivel kapcsolatos feladatokat szervezetten csak az 1949. évi IV. tc. (MK. 21) megjelenése után foglalkozott . Ett ől kezdve az OMH anyaga bővül a tanoncszerződésekkel, szabadításokkal, tehát a történeti forrásanyagon túl a lakossági szolgáltatások ellátásának ügyviteli okmányanyagaként (tanulóidő igazolás, Szakképesítés) hasznosítható . Az OMH szervezésében mind a thj . és megyei városokban, valamint a járási székhelyeken az OMH kirendeltségei működtek. A thj. város kirendeltsége mégis kiemelt feladatot látott el, hiszen ide futottak be a városok, járási székhelyek jelentései összesítés és a budapesti központba való továbbítás céljából. A debreceni kirendeltség vezetője végezte a vidéki szervezetek munkájának ellenőrzését, de a tanoncszerződések felbontását is kizárólag a debreceni kirendeltség engedélyezhette a megye területén . A debreceni kirendeltség tartotta nyilván a tanulókat s nyilvántartásai alapján közölte az iparostanuló iskolával a szakmunkásvizsgára bocsátható tanulók névsorát. A segédvizsgázott tanulókról viszont az iskola tájékoztatta a kirendeltséget a' A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban XXIV. 676. fondtörzsszámon kezelt Az OMH és az MTH Debreceni Kirendeltségének iratai" tulajdonképpen gyűjtemény-jelleg ű fondot képeznek, mert megtalálható közöttük a megyében működő kirendeltségek anyaga is. Önálló fondként való besorolásuk kis terjedelmük miatt nelm látszott célszerűnek. A tanoncszerződések kirendeltségenként sorozatot alkotnak, együttartásuk ügyviteli szempontból kívánatos az ügyfelek érdekében, tekintve, hogy az OMH és MTH működése idején a vidéki tanoncok vizsgáztatása Debrecenben történt s a szabadításukra vonatkozó iratokat annak ellenére, hogy szerződésüket vidéken kötötték, a Debreceni Kirendeltség anyagában találhatjuk meg. Ugyancsak vonatkozik e megállapításunk a kereskedő tanulókra is, hiszen az OMH Debreceni Kirendeltsége adta ki a vidéki (megyebeli) kereskedők segédi bizonyítványát is'8 Az OMH csak 1949-t ől működött megyénkben, de tanulószerződések korábbi évekből (1947-1948) is találhatók az anyagban . Az OMH kirendeltségek működése során keletkezett iratok évenként újrakezdőd ő sorszámos rendszerben kezeltettek. A debreceni kirendeltség az iratokat iktatóbélyegzővel látta el. Bélyegz őlenyomata a fondban található 1947-1951 évi iratokon egyaránt Munkakövetítő Hivatal". A vidéki kirendeltségek bélyegzőlenyomatot nem használtak . Az irat jobb- felső sarkára tintával írták fel az iktatószámot . A tanoncszerz ődéseket a debreceni kirendeltség gyűjtőszámon kezelte. 1949-ben 671-es gy űjtő szám alatt találhatók a szerződések. A további rendszerezés alapja a tanuló nevének kezdőbetűje s a tanoncnyilvántartás sorszáma : P1. 671 f 1949. I. T. 43. A vidéki kirendeltségek a tanoncszerződéseket nem iktatták, ezért a könnyebb visszakeresés miatt a rendezés a szerződéseket szakmák szerint osztotta szét s azon belül a tanulók nevének ABC rendjében nyertek elhelyezést az iratok. Az anyag - mint már említettük - nagyon töredékesen maradt meg. 37 Uo . 41, 150/1950 33 Uo. 2/1951
149
Segédkönyvek, nyilvántartások egyáltalán nem kerültek a levéltár birtokába, emiatt a rendelkezésre álló iratok egyenkénti átnézéssel, a szerződések a tanulók szakmájának és nevének ismeretében kutathatók . Az iratanyag havonkénti bontásban számot ad a munkakeresők számáról, szakképzettségéről, a munkahelyek számáról, a közvetítettek nembeli megoszlásáról. A szakmaközi munkaközvetítő hivatalok működéséből származó néhány irat a szakszervezeti életről is tájékoztat különösen Hajdúböszörmény esetében, ahol a szakszervezeti titkári teendőket és az OMH kirendeltség vezetését azonos személy látta el. Átfogóbb, elvi jelent őségű iratok nem állnak rendelkezésre. Az OMH kirendeltségek működése rövid élet ű volt. A 8(1950 . MT. sz. rendelet (MK. 4. - I. 8.) a Munkaerőtartalékok Hivatala szervezéséről intézkedett s az OMH a rendelet hatálybalépésével MTH-vá alakult. Az MTH feladata a népgazdaság részére iparos és kereskedő tanulóképzés útján a szükséges munkaerő biztosítása, tanulóiskolák, tanm űhelyek fenntartása s az iparostanulókról és kereskedőtanulókról megjelent 1949 . évi IV. tc. rendelkezéseinek végrehajtása . Az MTH szervezetében Debrecen mint MTH 51 . sz. Kirendeltség működött . Töredékesen ránkmaradt anyaga az OMH kirendeltség fondjában nyert elhelyezést, tekintettel arra, hogy az iratok formailag nem válnak szét s az elnevezésbeli változást csak 1950 . március 1-től érzékelhetjük. Iktatókönyvüket is valószínűleg folyamatosan vezették, mert a szervezeti változás az iktatószámok folyamatosságát nem érintette. Az OMH és az MTH debreceni kirendeltségének anyaga együttesen 4 doboz = 0,48 fm. Az iratok leírása : 1 . doboz Iratok 194?-1950 : 598 2. doboz Iratok 1950 : G03-1190 1951 : Kirendeltségek iratai : Berettyóújfalu 1949 Biharnagybajom 1949-1950 Hajdúböszörmény 1949 Hajdúszoboszló 1949-1950 3 . doboz Szerződések, Debrecen 1949-1950 Szakmák ABC rendjében A-L 4. doboz Ny-V Vidéki kirendeltségek szerződései Berettyóújfalu Biharnagybajom Derecske Hajdúszoboszló Püspökladány Kereskedőtanulók szerződései és szabadításai Debrecen és vidék 1949-1951
150
