13. évfolyam 30. szám
2006. augusztus 4.
ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Nemzetközi információ
Epinfo
Kézhigiéne az egészségügyi ellátásban (WHO irányelv)
377
Hazai információ Tájékoztatás igazoltan veszett állatokról
385
Fertőző betegségek adatai
386
Aerobiológiai jelentés
390
Epidemiológiai Információs Hetilap
NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓ K ÉZHIGIÉNE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN (WHO IRÁNYELV ) A WHO által meghirdetett „Világszövetség a biztonságos betegellátásért (World Alliance for Patient Safety)” program egyik fő elemét alkotó „Felhívás a betegellátás globális biztonságáért” (Global Patient Safety Challenge) nevű alprogramja a „Tiszta betegellátás – biztonságosabb betegellátás” (Clean Care is Safer Care) szlogent választotta mottójául, és jelentős figyelmet fordít az egészségügyi kézhigiénés standardok és gyakorlatok javítására, valamint ezek sikeres bevezetésének támogatására. Ezen alprogram részeként került kidolgozásra a „Kézhigiéne az egészségügyi ellátásban” irányelv, melynek bevezetését a WHO szorgalmazza a tagállamokban. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének és felügyeletének az egyik legfontosabb eleme a kézhigiéne, de ennek elvárt minőségű biztosítása összetett és nehéz feladat. A „kézhigiéne az egészségügyi ellátásban” című WHO irányelv olyan ajánlásokat fogalmaz meg, melyek bármilyen, egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos helyzetben használhatók. A WHO irányelvben szereplő ajánlásokat a CDC/HICPAC (Healthcare Infection Control Practises Advisory Committee of the Centers for Disease Control and Prevention) irányelve osztályozó rendszerének átdolgozásával, a tudományos bizonyítékok rangsorolását figyelembe véve, az alábbi módon kategorizálták:
378
Epinfo
30. szám
1A osztály: Az ajánlás bevezetése nyomatékosan ajánlott; kísérleti, klinikai vagy epidemiológiai vizsgálatok erősen alátámasztják. 1B osztály: Az ajánlás bevezetése nyomatékosan ajánlott; néhány kísérleti, klinikai vagy epidemiológiai vizsgálat, valamint szilárd elméleti elemzés támasztja alá. 1C osztály: Az ajánlás bevezetése szükséges, mint szövetségi/állami előírás vagy szabvány. II osztály: Az ajánlás bevezetése javasolt; klinikai vagy epidemiológiai vizsgálatok, elméleti elemzés, vagy szakértői bizottság konszenzusa támasztja alá. 1. A kézmosás és kézfertőtlenítés indikációi A) Szappannal és vízzel történő kézmosás szükséges fehérje természetű vagy egyéb látható szennyeződés, vérrel vagy testváladékkal történt látható szennyeződés esetén, illetve ha spóraképző baktérium expozíciójának gyanúja vagy ténye merül fel (IB), valamint WC használata után (II). B) Elsősorban alkoholos kézfertőtlenítő szer rutinszerű alkalmazása ajánlott a C) pontban alább felsorolt minden egyéb klinikai szituációban, látható szennyeződés hiányában (IA). Alternatív lehetőség a szappannal és vízzel történő kézmosás (IB). C) Higiénés kézfertőtlenítés szükséges: - pácienssel való direkt kontaktus előtt és után (IB); - kesztyű levétele után (IB); - betegellátás közben, invazív eszköz érintése előtt (kesztyűhasználattól függetlenül) (IB); - vérrel vagy testváladékkal, nyálkahártyával, sérült bőrrel való érintkezés, illetve sebkötözés után (IA); - betegellátás közben, ha szennyezett testrészről tiszta testrészre térünk át (IB); - a páciens közvetlen közelében lévő tárgyakkal (beleértve az orvosi eszközöket is) való érintkezés után (IB); D) Hagyományos vagy fertőtlenítő szappannal és vízzel történő kézmosás vagy alkohol-alapú szerrel való kézbedörzsölés szükséges gyógyszerrel történő érintkezés illetve ételkészítés előtt (IB). E) Alkoholos kézfertőtlenítő szer és fertőtlenítő szappan együttes használata kerülendő (II).
30. szám
379
Epinfo
2. A kézhigiéne kivitelezése A) A gyártó által megjelölt mennyiségű szert oszlassuk el a kezek teljes felületén, majd dörzsöljük el, amíg megszárad. (Dörzsöljük egymáshoz két tenyerünket, majd jobb tenyerünket összefűzött ujjakkal a bal kézháthoz, és fordítva, ezután a tenyereket összefűzött ujjakkal egymáshoz, majd az ujjak hátoldalát az ellentétes kéz tenyerébe, két kezünk összezárt ujjait egymásba akasztva. Ezután körkörös mozdulatokkal dörzsöljük jobb tenyerünkkel körülölelt bal kezünk hüvelykujját, és fordítva, majd jobb tenyerünkbe zárt bal kézujjainkat, előre és hátrafelé, majd fordítva.) Száradás után kezünk biztonságos (IB). (20-30 másodperc.) B) Szappannal és vízzel történő kézmosásnál nedvesítsük be a kezeket vízzel, majd a kéz teljes felületének befedéséhez szükséges mennyiségű szert juttassunk a kézre. Körkörös mozdulatokkal erőteljesen dörzsöljük el a szert mindkét tenyéren, az egymásba fűzött ujjakon, a kéz teljes felületén az előző pontban részletezett módszerrel. Öblítsük le a kezünket vízzel, majd alaposan szárítsuk meg egyszer használatos törölközővel. Tiszta folyóvizet használjunk minden esetben, amikor lehetséges. A csap elzárásához használjunk törölközőt (IB). (40-60 másodperc.) C) Győződjünk meg arról, hogy a kezek szárazak. Olyan módszert használjunk, mely nem szennyezi újra a kezeket. Győződjünk meg arról, hogy minden törölközőt csak egy ember és csak egyszer használ (IB). Kerüljük a forró víz használatát, mivel ismételt forróvizes öblítés megnövelheti a dermatitis kialakulásának kockázatát (IB). D) Nem-fertőtlenítő szappannal és vízzel történő kézmosás esetén a hagyományos szappan folyékony, darabos, lap vagy por formája is elfogadható. Ha darabos szappant használunk, kis darabok legyenek a tartóban, mert az megkönnyíti a víz elfolyását (II). 3. Ajánlások sebészi bemosakodáshoz A) Ha látható szennyeződés van a kézen, a sebészi bemosakodás előtt mossunk kezet hagyományos szappannal (II). A körmök alól is távolítsuk el a szennyeződést körömkefe segítségével, lehetőleg folyóvíz alatt (II). B) A mosdókagylókat úgy kell tervezni, szétfröccsenésének kockázatát (II).
hogy
csökkentsék
a
víz
C) Sebészi bemosakodás előtt le kell venni a gyűrűket, órákat, karkötőket (II). Tilos a műköröm (IB).
380
Epinfo
30. szám
D) A steril kesztyűk felvétele előtt végezzük el a sebészi bemosakodást fertőtlenítő szappannal vagy alkoholos kézfertőtlenítővel, elsősorban elhúzódó hatású készítményt használva (IB). E) Ha a műtőben kétséges a vízminőség, a steril kesztyűk felvétele előtt alkoholos kézfertőtlenítő használata ajánlott (II). F) Ha fertőtlenítő szappant használunk a sebészi bemosakodáshoz, a kezet és az alkart a gyártó által ajánlott ideig, 2-5 percig mossuk. Nem szükséges hosszú (pl. 10 perces) kézmosási idő (IB). G) Ha elhúzódó hatású alkoholos sebészi kézfertőtlenítőt használunk, kövessük a gyártó utasításait. Csak száraz kézen alkalmazzuk a készítményt (IB). Ne használjunk egymás után, keverve sebészi kézfertőtlenítő szappant és alkoholos sebészi kézfertőtlenítőt (II). H) Ha alkoholos készítményt használunk, elegendő mennyiségű szert alkalmazzunk ahhoz, hogy a kéz és az alkar a művelet teljes ideje alatt a szertől nedves legyen (IB). I) Alkoholos készítmény használata után hagyjuk a kezet és az alkart teljesen megszáradni, mielőtt felvennénk a steril kesztyűt (IB). 4. A kézfertőtlenítő szerek kiválasztása és kezelése A) Az egészségügyi dolgozókat hatékony, kevéssé irritáló hatású készítménnyel kell ellátni (IB). B) Azért, hogy a kézfertőtlenítő készítményeket az egészségügyi dolgozókkal minél nagyobb mértékben el tudjuk fogadtatni, a kiválasztás előtt tájékozódni kell a dolgozóknak az egyes szerekről korábban szerzett tapasztalatairól (tapintás, illat, tolerancia stb.). Néhány intézményben az ár az elsődleges befolyásoló tényező (IB). C) A kézfertőtlenítő termékek kiválasztása során: - meg kell határozni minden ismert, az intézményben használt kéztisztító szer, kézvédő szer és kesztyűtípus közötti kölcsönhatást (II); - információt kell kérni a gyártóktól a szerek kontamináció rizikójával kapcsolatban (a forgalombahozatal előtt és a használat során végzett vizsgálatokat figyelembevéve) (IB); - az ellátás helyén biztosítani kell az adagolókat (IB);
30. szám
- gondoskodni kell működéséről, és adagoljanak (II);
Epinfo
381
az adagolók megfelelő és megbízható arról, hogy megfelelő mennyiségű szert
- az alkoholos kézfertőtlenítőszer-adagolóknak alkalmasnak kell lenniük tűzveszélyes anyag tárolására (IC); - információt kell kérni a gyártóktól, milyen kölcsönhatások lehetnek a kézápolók, krémek, alkoholos kézfertőtlenítők és az intézményben használatban lévő fertőtlenítő szappanok között (IB). D) Ne töltsük fel szappannal a részben kiürült szappanadagolót. A kiürült szappanadagoló újratöltése előtt tartsuk be a tisztítással kapcsolatos előírásokat (IA). 5. Bőrápolás A) Az egészségügyi dolgozók oktatása során ki kell térni a kontakt dermatitis és egyéb bőrkárosodás rizikójának csökkentését célzó kézápolási módszerekre (IB). B) Az egészségügyi intézményben használt standard termékekre kedvezőtlenül reagáló, vagy allergiás egészségügyi dolgozók számára gondoskodni kell alternatív kézfertőtlenítő szerről (II). C) A kézmosással és kézfertőtlenítéssel kapcsolatban kialakuló kontakt dermatitis előfordulásának minimalizálására az egészségügyi személyzetet el kell látni kézápolókkal és krémekkel (IA). 6. Kesztyűhasználat A) Kesztyűhasználat nem helyettesíti a szappanos vagy fertőtlenítőszeres kéztisztítást (IB). B) Kesztyűt kell viselni, ha az egészségügyi dolgozó várhatóan vérrel, fertőző anyaggal, nyálkahártyával vagy sérült bőrfelülettel érintkezik (IC). C) A beteg ellátását követően a kesztyűt le kell venni. Ugyanaz a kesztyű csak egy beteg ellátásához használható (IB). D) A betegellátás során a kesztyűt cserélni kell vagy le kell venni, ha a betegen vagy a környezetben a szennyezett területről tiszta területre térünk át (II). E) Kerülni kell a kesztyűk ismételt használatát. Ha a kesztyű nem egyszer használatos, akkor − a kesztyű épségének óvása mellett − a fertőtlenítésére alkalmazzunk biztonságos módszert (II).
382
Epinfo
30. szám
7. Egyéb kézhigiénés szempontok A) A betegekkel közvetlen kapcsolatban lévők ne viseljenek műkörmöt (IA). B) Vágjuk rövidre körmeinket (a köröm vége ne legyen 0,5 cm-nél hosszabb) (II). 8. Az egészségügyi dolgozók oktatása és motiválása A) A kézhigiénének az egészségügyi dolgozók körében végzett oktatása során elsősorban nem a kézhigiénés termékek fajtáira kell összpontosítani, hanem kiemelt hangsúlyt kell helyezni azon újabban felismert tényezőkre, melyek jelentősen befolyásolják a dolgozók helyes viselkedését. A stratégiának sokoldalúnak kell lennie, részét kell hogy képezze az oktatás és a program bevezetésének felsővezetői támogatása (IB). B) Oktatni kell a dolgozókat, melyek azok a betegellátással kapcsolatos tevékenységek, melyek a kéz kontaminációját eredményezhetik, milyen előnyei és hátrányai vannak a különböző kézhigiénés módszereknek (II). C) Ellenőrizni kell, hogy a dolgozók betartják-e az ajánlott kézhigiénés gyakorlatot, az eredményeket vissza kell csatolni az egyes dolgozók számára (IA). D) Bátorítani kell a betegeket, hozzátartozóikat és az egészségügyi dolgozókat, hogy az egészségügyi intézményben javasolt kézhigiénés gyakorlatot alkalmazzák (II). 9. Kormányzati és intézményi felelősség 9.1. Kórházfenntartóknak A) Biztosítani kell minden csapnál a megfelelő minőségű (biztonságos) folyóvizet, valamint a kézmosás elvégzéséhez szükséges minden felszerelést az egészségügyi dolgozók számára (IB). B) Minden betegellátó ponton az egészségügyi dolgozók számára könnyen hozzáférhető módon kell gondoskodni alkoholos kézfertőtlenítő szerről (IA). C) Az intézményben elsőbbséget kell adni a kézhigiéne javításának, ehhez a megfelelő vezetői és igazgatási hátteret, anyagi erőforrást biztosítani kell (IB).
30. szám
Epinfo
383
D) Az intézményi infekciókontroll gyakorlatának oktatásához, beleértve a kézhigiéne javítását célzó programot is, szakképzett dolgozót, időt, és egyéb feltételeket kell biztosítani (II). E) Multidiszciplináris programot kell kialakítani az egészségügyi intézményben a dolgozók kézhigiénés gyakorlatának javítása érdekében; a program megvalósulását ellenőrizni kell (IB). F) A kézhigiénére tekintettel biztosítani kell a betegellátó hely ívóvízellátásának és szennyvízelvezetésének fizikai különválasztását, javasolt az ívóvízellátó rendszer rutinszerű monitorozása (IB). 9.2 A nemzeti kormányoknak A) Nemzeti szinten elsőbbséget kell adni a kézhigiéne javításának, ennek érdekében célszerű központilag finanszírozott és koordinált programot tervezni és működtetni (II). B) Támogatni kell az infekciókontroll kapacitás (személyi, tárgyi feltételek) megerősödését az egészségügyi ellátó intézményekben (II). C) A kézhigiénés gyakorlat fejlesztését nemzeti szinten is támogatni kell, hogy megerősítsük mind magunk, mind mások védelmét. Forrás: www.who.int/patientsafety/information_centre/who_ghhhcad/en/print.html
Szerkesztőségi megjegyzés: A globálisan évente többszáz millió beteget érintő, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének legfontosabb és legegyszerűbb (továbbá legolcsóbb) módszere a megfelelő kézhigiénés gyakorlat. Irodalmi adatok szerint általában a fekvőbeteg-ellátó intézményekben alkalmazott kézhigiénés termékek egy évi teljes költsége megegyezik 4-5, egészségügyi ellátással összefüggő, átlagos súlyosságú fertőzés miatt fellépő kórházi többletköltséggel. Pl. egy súlyos sebfertőzés, alsó légúti vagy véráramfertőzés gyógyítása többe kerülhet a kórháznak, mint a kézfertőtlenítéshez használt fertőtlenítő termékek teljes évi költsége. Oroszországban pl. egy újszülött intenzív osztályon egy egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzés többletköltsége (1100 USA $) megegyezik 3265 ápolási nap alatt elhasznált kézfertőtlenítő termékek árával (0,34 USA $/ápolási nap). A kézfertőtlenítés elmulasztását világszerte az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések vezető okaként tartják számon, mely hozzájárul a multirezisztens kórokozó terjedéséhez és elismerten jelentős szerepet játszik a fertőzések kialakulásában. Tudományos bizonyítékok igazolják, hogy a kézhigiéne javításával csökkenthető az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakorisága.
384
Epinfo
30. szám
Annak ellenére, hogy a kézfertőtlenítés technikája/folyamata egyre inkább egyszerűsödik, az egészségügyi dolgozók compliance-ának (együttműködés, hajlandóság a kézhigiénés gyakorlat betartására) hiánya világszerte érezhető probléma, ennél fogva a helyes kézhigiénés gyakorlat oktatására van szükség az egészségügyi intézményekben. A kézhigiénés gyakorlat sikeres promóciójának (a kézfertőtlenítés tárgyi feltételeinek biztosítása, az egészségügyi személyzet felelősségének hangsúlyozása, szemléletének alakítása, oktatása, a compliance javítását célzó programok szervezése) potenciális haszna ellensúlyozza a költségeit. A multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések incidenciájának csökkentésével elérhető megtakarítások messze meghaladják a kézfertőtlenítő termékek, mint pl. alkoholos kézfertőtlenítők promóciójának többletköltségeit. A kézfertőtlenítés compliance-ának hosszú távú javításával kapcsolatban a genfi egyetem oktatókórházának kézhigiéne promóciós kampánya az első publikált tapasztalat. A compliance javulása bizonyítottan együtt járt a nosocomiális fertőzések és az MRSA keresztfertőzések csökkenésével. A promóciós kampány sikeréhez hozzájáruló összetett stratégia tartalmazta a compliance ismételt monitorozását, a visszajelzést a kézfertőtlenítés végrehajtásáról, a kommunikációs és oktató programokat, az állandó figyelmeztetések elhelyezését a munkakörnyezetben, az aktív részvételt és a visszajelzést mind egyéni, mind szervezeti szinten, a felsővezetői támogatást és az intézményvezetők bevonását. Az alkoholos kézfertőtlenítőknek az ellátó helyeken végzett promóciója jelentősen hozzájárult a compliance javításához. A beavatkozás közvetlen költségeit és az egészségügyi dolgozók idejének közvetett költségeit is figyelembevéve, a promóciós kampány költséghatékony volt: a kézhigiéne promóciójának teljes költsége az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel kapcsolatos költségek 1%-ának felelt meg. A Nagy-Britanniában országosan lefolytatott „Moss kezet!” („cleanyourhands”) elnevezésű kézhigiénés promóciós kampány költséghatékonysági elemzése azt mutatta, hogy a program akkor is költséghatékony, ha az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések száma csupán 0,1%-kal csökken! A WHO kézhigiénés irányelvében megfogalmazottak egyszerűsítik és költséghatékonyabbá teszik a kézhigiénés gyakorlatot: A kéz alkoholos bedörzsölésének előnye, hogy az gyorsan elvégezhető; a foglalkozási ártalmak (dermatitis) csökkennek; a szervezett és ellenőrzött helyi (országos) programok bevezetésével bizonyítottan növekszik a kézhigiénés compliance.
385
Epinfo
30. szám
TÁJÉKOZTATÁS IGAZOLTAN VESZETT ÁLLATOKRÓL Laboratóriumi vizsgálattal igazoltan veszett állatok megyénkénti bontásban
2006. január 1- június 30. Január 1május 31.
Június
Összesen
Baranya
-
-
-
Bács-Kiskun
-
-
-
Békés
-
-
-
Borsod-A.-Z.
-
-
-
Csongrád
-
-
-
1 róka
-
1
Győr-M.-S.
-
-
-
Hajdú-Bihar
-
-
-
Heves
-
-
-
Jász-N.-Sz.
-
-
-
Komárom-E.
-
-
-
Nógrád
-
-
-
Pest
-
-
-
Somogy
-
-
-
Szabolcs-Sz.-B.
-
-
-
Tolna
-
-
-
Vas
-
-
-
Veszprém
-
-
-
Zala
-
-
-
Budapest
-
-
-
Összesen
1
-
1
Terület
Fejér
Forrás: Országos Állategészségügyi Intézet A tájékoztatást adta: dr. Pauliny Zsuzsanna osztályvezető OEK Vírusoltóanyag-ellenőrző osztály
386
Epinfo
30. szám
A HAZAI JÁRVÁNYÜGYI HELYZET ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A 2006. július 24-30. közötti időszakban bejelentett fertőző megbetegedések alapján az ország járványügyi helyzete az alábbiakban foglalható össze: Az enterális fertőző betegségek közül a salmonellosis és campylobacteriosis esetek száma mérsékelten csökkent az előző hetihez képest, a salmonellosis járványügyi helyzete nem tért el az előző év azonos időszakáétól, a campylobacteriosisé annál jóval kedvezőbben alakult. Az enteritis infectiosa esetek száma a 29. hetihez képest negyedével emelkedett, ami annak következménye volt, hogy a június elején kialakult miskolci vízjárványhoz tartozó további kb. 220 eset adatait rögzítették a 30. héten, utólagosan az adatbázisba. A héten három gastroenteritis járványról érkezett jelentés, mindegyik esemény táborozó gyermekek között fordult elő. Egyik járvány sem volt tömeges méretű. Az előző hetihez viszonyítva nem változott a bejelentett vírushepatitisek száma. A tünetegyüttes az előző évek azonos időszakában észlelthez hasonló gyakorisággal fordult elő. Nyolc esetet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében diagnosztizáltak, közülük négy megbetegedés egy Ópályiban, július 17-én kezdődött, kontakt úton terjedő járványhoz tartozott. A légúti fertőző betegségek közül a nyári szezonnak megfelelően a scarlatina és a varicella megbetegedések száma az ezévben eddig regisztrált legalacsonyabb értékre csökkent. A skarlát esetek száma közel kétszerese volt az előző évinek, a bárányhimlőé harmadával haladta meg a 2005. év azonos hetében regisztráltat. A scarlatina 100 000 lakosra számított előfordulása Somogy megyében, a bárányhimlő területi incidenciája Győr-Moson-Sopron és Baranya megyében volt a legmagasabb. A héten nem jelentettek pertussis, morbilli és mumpsz megbetegedést, és csupán egy rubeola eset adatai kerültek a nyilvántartásba. Az előző hetinél kevesebb idegrendszeri fertőző megbetegedésről érkezett jelentés. Egy csecsemő B szerocsoportú N.meningitidis által okozott sepsisben betegedett meg. A hét serosus meningitis öt területen fordult elő, a megbetegedések kórokozója még ismeretlen. Mérsékelten csökkent a Lyme-kór bejelentések száma az előző hetihez képest, a betegség járványügyi helyzete nem tért el az előző év azonos hetében észlelttől. A legtöbb esetet a fővárosban, Fejér, Pest és Zala megyében észlelték.
30. szám
Epinfo
387
A héten két új ornithosis eset került a nyilvántartásba, ezzel az év eleje óta regisztrált megbetegedések száma 47-re emelkedett, közülük 25 eset 2006-ban kezdődött. Az egyik beteg az ATEV egyik telepén a madárinfluenza miatt elrendelt, de egészséges baromfiállományokat érintő megsemmisítésben vett részt, és júliusban betegedett meg, (nála az ornithosis diagnózisát a laboratóriumi vizsgálat alátámasztotta, az influenza gyorsteszt negatív eredménnyel zárult). A másik, júniusban, Békés megyében kezdődött sporadikus megbetegedés nem-szervezett munkavállalót érintett. A 30. héten négy tularemia megbetegedés került a január 1. óta 47 eset került bejelentésre. A betegség kedvezőtlenebb volt a korábbi évekénél. A négy, megbetegedés három területen fordult elő (Vas [2], megye [1-1]).
nyilvántartásba, így járványügyi helyzete júliusban kezdődött Fejér, és Veszprém
388
Epinfo
EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM Eng.sz.: 87104/1975
30. szám MINISTRY OF HEALTH OF THE HUNGARIAN REPUBLIC
A tárgyhéten regisztrált fertőző megbetegedések Magyarországon (+) Cases of notified communicable diseases registered current w eek in Hungary (+) 30/2006.sz.heti jelentés (weekly report)
(2006.07.24 – 2006.07.30.)
a 30. héten (w eek) Betegség Disease
az 1 – 30. héten (w eek)
Medián 20002006.07.30. 2005.07.31. 2004
2006.07.24- 2005.07.25-
Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis Dysenteria Dyspepsia coli Egyéb E.coli enteritis Campylobacteriosis Yersiniosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa AIDS Poliomyelitis Acut flaccid paralysis Diphtheria Pertussis Scarlatina Morbilli Rubeola Parotitis epidemica Varicella Mononucleosis inf. Legionellosis Meningitis purulenta Meningitis serosa Encephalitis infectiosa Creutzfeldt-J.-betegség Lyme-kór Listeriosis Brucellosis Leptospirosis Ornithosis Tularemia Tetanus Vírusos haemorrh. láz Malaria* Toxoplasmosis
190 1 2 108 1 836 12 29 1 217 16 1 7 1 65 2 4 -
190 2 2 181 1 625 12 1 16 1 288 21 3 1 2 65 4 1 2
209 9 2 137 683 17 1 15 4 166 23 4 5 5 • 49 1 4
2006.
2005.
Medián 20002004
3202 30 25 24 2949 25 27940 283 8 11 10 4663 6 44 72 38380 755 11 149 70 63 16 608 3 16 47 47 3 1 9 73
3010 50 36 25 3462 23 23025 318 25 9 15 2411 3 37 82 44226 707 22 180 39 106 6 679 3 1 20 45 38 1 8 3 85
3622 152 45 45 3263 57 22191 465 13 10 5 2005 3 50 130 28776 829 44 157 74 73 • 568 3 1 16 17 24 1 2 3 110
(+) előzetes, részben tisztított adatok (preliminary, partly corrected figures) ( * ) importált esetek (imported cases) (•) nincs adat (no data available) A statisztika készítés ideje: 2006.08.01.
30.évfolyam szám 13. 30. szám
Epinfo
389
2006. augusztus 4.
EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM Eng.sz.: 87104/1975
MINISTRY OF HEALTH OF THE HUNGARIAN REPUBLIC
A tárgyhéten regisztrált fertőző megbetegedések Magyarországon (+) Cases of notified communicable diseases registered current w eek in Hungary (+) 30/2006.sz. heti jelentés (weekly report) Terület Territory
Salmonellosis
Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala
(2006.07.24 – 2006.07.30.)
Dysenteria
Campylobacteriosis
Enteritis infectiosa
Hepatitis infectiosa
Scarlatina
Varicella
Mononucl. infectiosa
Meningitis purulenta
Lyme-kór
30 14 20 3 5 8 6 14 2 5 2 1 10 1 12 14 14 16 9
1 -
17 13 5 4 1 9 12 7 1 2 2 7 3 9 5 10 1
64 11 18 41 229 66 37 13 7 45 62 27 28 53 30 9 24 9 48 15
1 1 2 8 -
12 1 1 1 3 1 1 6 1 2 -
52 19 7 4 8 16 2 23 4 6 3 1 4 29 3 12 9 5 4 6
1 1 1 3 1 1 2 1 1 2 2
1 -
18 1 1 5 2 3 1 3 3 7 2 1 4 1 7 6
Összesen (total)
190
1
108
836
12
29
217
16
1
65
Előző hét (previous week)
200
-
132
651
12
45
360
15
2
76
(+) előzetes, részben tisztított adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika készítés ideje: 2006.08.01.
390évfolyam 30. szám 13.
30. szám 2006. augusztus 4.
Epinfo
"Fodor József" Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézete Budapest, 1097 Gyáli út 2-6. Tel/Fax: 1-476-1215 e-mail :
[email protected]
Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának jelentése 2006. 30. hét Budapest-OKI
Budapest-Svábhegy
100
100
10
10
1
1 07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
Békéscsaba
07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
Debrecen
1000
1000
100
100
10
10
1
1 07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
Eger
Győr
100
100
10
10
1
1 07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
Kecskemét
07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
Miskolc 1000
100
100
10
10 1
1
07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
Mosdós 1000
Nyíregyháza 100
100
10
10 1
1 07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
Salgótarján
Pécs
1000
100
100
10
10 1
1
07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
Szeged
Szekszárd 1000
100
100
10
10
1
1 07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
391 30. szám
30. szám 379
EpEpinfo info
Szolnok
Szombathely 1000
100
100
10
10 1
1
07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
Tatabánya
Veszprém
100
100
10
10 1
1
07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
Zalaegerszeg 1000 100 10 1 07.24 07.25 07.26 07.27 07.28 07.29 07.30
Ambrosia parlagfű
Artemisia 100 80 60 40 20 0 üröm 07.24
Poaceae pázsitfűfélék
Urticaceae csalánfélék
07.25
07.26
07.27
07.28
07.29
Chenopod. libatop 07.30
Plantago útifű
Külsőtéri penészgombák
Alt Clad
Alt Clad
Alt Clad
Budapest OKI
Budapest Svábhegy
Békéscsaba
Debrecen
Eger
Győr
Kecskemét
**** ****
**** ****
**** ***
*** ***
**** ***
**** **
**** ****
Miskolc
Mosdós
Nyíregyháza
Pécs
Salgótarján
Szeged
Szekszárd
*** ****
* ***
**** *
**** ***
*** ***
**** ****
**** ***
Szolnok
Szombathely
Tatabánya
Veszprém
Zalaegerszeg
**** ****
*** ***
** **
** ***
**** ***
A 30. héten, ha csekély mértékben is, már több helyen elkezdte szórni nagyon erősen allergén pollenjét a parlagfű (Ambrosia) és az üröm (Artemisia). A parlagfű virágpora csak négy városban (Buda, Eger, Szombathely és Tatabánya); az ürömé szintén négy városban (Debrecen, Győr, Pécs és Zalaegerszeg) nem volt kimutatható. A libatopfélék (Chenopodiaceae) és az útifüvek (Plantago) alacsony pollenszintjükkel megint nem okoztak problémát az allergiásoknak. A pázsitfűfélék (Poaceae) virágporszórása gyengült, a legtöbb monitorozó állomás légterében alacsony szintre jellemző mennyiséget mértek munkatársaink. A csalánfélék (Urticaceae) pollenszórása közepes, illetve magas erősségű volt országszerte. Az allergén gombaelemek száma az ország légterének nagyobb részében nagyon magas szintű volt. Interneten is elérhető polleninformáció a www.antsz.hu/oki lapon található.
392 380
Epinfo Epinfo
30. szám 30. szám
Az Epidemiológiai Információs Hetilap (Epinfo) Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) kiadványa. A kiadványban szereplő közlemények szakmai egyeztetést követően jelennek meg, ennek megfelelően az országos jellegű összeállítások, illetve a szerkesztőségi megjegyzésben foglaltak az Országos Epidemiológiai Központ és az országos tisztifőorvos szakmai véleményét és javasolt gyakorlatát tartalmazzák. A kiadványt a „Johan Béla” Országos Közegészségügyi Intézet és a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a Magyar-Amerikai Közös Alapnál elnyert pályázat által biztosított együttműködés révén fejlesztették ki.
Az
Epinfo minden héten pénteken kerül postázásra és az Internetre.
Internet cím: www.oek.hu; www.epidemiologia.hu; www.jarvany.hu; www.antsz.hu/oek; az ÁNTSZ intranetről: http://oek A kiadvánnyal kapcsolatos észrevételekkel, közlési szándékkal szíveskedjék az Epinfo főszerkesztőjéhez fordulni: Postai cím: 1966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 476-1153, 476-1194 Telefax: 476-1223 E-mail:
[email protected] A heti kiadványban szereplő anyagok szabadon másolhatók és felhasználhatók, azonban a kiadvány forrásként való használatánál hivatkozni kell az alábbi módon: Országos Epidemiológiai Központ. A közlemény címe. Epinfo a megjelenés éve; a kiadvány száma:oldalszám. (Pl.: Országos Epidemiológiai Központ. 10 éves az Epinfo. Epinfo 2003; 1:1-2.) Országos tisztifőorvos: dr. Bujdosó László Epinfo szerkesztősége Alapító főszerkesztő: Főszerkesztő: Főszerkesztő helyettes: Olvasószerkesztő:
dr. dr. dr. dr.
Straub Ilona Melles Márta Csohán Ágnes Krisztalovics Katalin
Szerkesztők: dr. Böröcz Karolina Lendvai Gyuláné Technikai szerkesztő: Kissné Sponga Zsuzsanna Nyomda vezetője: Vizinger Ferenc
ISSN 1419-757X
